Doktori (PhD) értekezés tézisei
Bankó Marietta
SZAKMAI FEJLİDÉSKÉPLETEK ANGOLTANÁRKÉNT VÉGZETTEK KÖRÉBEN A Pannon Egyetemen nappali tagozaton egyetemi képzésben 2001 júniusában angoltanárként végzettek szakmai életútjának néhány jellemzıje
Témavezetı: Némethné Dr. Hock Ildikó
Nyelvtudományi és Neveléstudományi Doktori Iskola Pannon Egyetem Veszprém 2009
TARTALOMJEGYZÉK
1. A KUTATÁS TÉMÁJA ÉS CÉLJA .............................................................................2 2. ISMERETHÁTTÉR, SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS ............................................3 3. A KUTATÁS MÓDSZEREI, ESZKÖZEI ÉS ALANYAI...........................................3 4. A KUTATÁS EREDMÉNYEI......................................................................................5 5. A SZERZİ TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEI ÉS ELİADÁSAI A DISSZERTÁCIÓ TÉMÁJÁBAN................................................................................11
1
1. A KUTATÁS TÉMÁJA ÉS CÉLJA A
disszertáció
a
felsıoktatás-kutatás,
az
idegennyelv-pedagógia,
az
idegennyelvtanár-képzés és a pedagóguskutatás egy konkrét közös metszetében az angoltanárként végzettek körében a kibocsátóintézmény- és pályaspecifikus vizsgálódás kérdésével foglalkozik. Alapvetı célja a téma mintaszerő és adaptálható kutatási koncepciójának kiemelten a Pannon Egyetemen végzett angoltanárok tekintetében való kialakítása, és a koncepció konkretizálásával a Pannon Egyetemen 2001 júniusában nappali tagozaton okleveles angol nyelv és irodalom szakos középiskolai tanárként végzettek szakmaiéletút-alakulásának problémafelvetı-leíró feltárása. A kutatással általában a magyar felsıoktatási intézmények, közelebbrıl a Pannon Egyetem, konkrétabban a magyarországi angoltanárképzés, legkonkrétabban pedig a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar Angol-Amerikai Intézetének értékelı, programértékelı, szakmaifejlıdés- és pályakövetı törekvéseihez kívánunk hozzájárulni (a) a hasonló törekvések és a más jellegő releváns szakirodalom (részleges) összegyőjtésével és áttekintésével, (b) a kutatási koncepcióval, (c) az elvégzett adatgyőjtéssel, (d) a vizsgált területeken feltártakkal, valamint (e) a kutatás folytatási és bıvítési lehetıségeinek és útjainak felvázolásával. A kutatás Pannon Egyetemre konkretizált szakaszának központi vállalása, témája és így célja az egyetemen 2001 júniusában nappali tagozaton okleveles angol nyelv és irodalom szakos középiskolai tanárként végzettek szakmaiéletút-alakulásának a végzettek megkérdezése útján történı kérdıíves és interjúval kiegészített feltárása. A központi témának megfelelıen a kutatásnak három ilyen konkrét célját tudtuk elızetesen definiálni. Ezek a következık: (a) A kiemelt cél a vizsgált populációt a vizsgált területeken jellemzık feltárása. (b) A kiemelt kutatási vonalon kapott eredmények alapján célunk olyan kutatási hipotézisek
megfogalmazásának
elısegítése,
munkahipotéziseinek kiindulóiként szolgálnak.
2
amelyek
további
kutatások
(c) Célunk továbbá a kutatás eszközeiként egy olyan kérdıív és interjústruktúra fejlesztése, amelyek hasonló célú kutatások eszközeiül vagy eszközeinek elsıdleges fejlesztési alapjául szolgálnak.
2. ISMERETHÁTTÉR, SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS Az
elvégzett
szakirodalmi
áttekintés
eredményeit
háttérkoncepciók,
háttértémakörök, kibocsátó intézmény és módszertani megfontolások mint témajelölık szerint tárgyaltuk. Ezeken belül érintettünk illetve tárgyaltunk pályakövetést, minıségbiztosítást, elszámoltathatóságot; felsıoktatás-kutatást, idegennyelvtanár-képzést, pedeutológiát, ideértve az idegennyelv-pedagógiát, a felsıoktatás és a munkaerıpiac kapcsolatát, továbbá a kibocsátó intézmény pályakövetési törekvéseit; valamint szóltunk a vizsgált egyetem angoltanárképzésének jellemzıirıl is.
3. A KUTATÁS MÓDSZEREI, ESZKÖZEI ÉS ALANYAI A kutatásunkban alkalmazott módszerek között van (a) deduktív és (b) induktív (empirikus) módszer is. (a) Deduktív módszerrel tártuk fel a kutatásunkra releváns, kiemelten hazai írásokat, szabályozásokat és kutatásokat, ideértve a Pannon Egyetem Angol-Amerikai Intézetének releváns történetét is. (b) A kutatás empirikus szakaszában az adatgyőjtést önkitöltıs kérdıív és interjú segítségével végeztük. Az interjú módszerét a kérdıíves vizsgálat árnyalására, kiegészítésére és esetleges pontosítására kapcsoltuk be a kutatásba. A
kitöltött
kérdıíveken
szereplı
adatok
feldolgozását
manuálisan
és
elektronikusan végeztük. Az adatok kérdésenként való vizsgálatát, és az így kapott
3
eredmények táblázatban vagy diagramban való megjelenítését táblázatkezelıvel, a kérdésekre adott válaszok közötti összefüggések keresését, az osztályozást pedig adatbányász szoftvercsomaggal végeztük. Az interjúk legépelés után kerültek elemzésre. Az interjúk elemzését a kérdıívvel kapott adatok árnyaltabb értelmezésének lehetıvé tétele és az eredmények kiegészítése céljából végeztük el. Külön kitértünk az eredmények értelmezésének sajátosságaira is. A kutatás egyik empirikus eszköze egy, a kutatáshoz fejlesztett kérdıív volt. A kérdıív 71 számozott kérdésbıl és további alkérdésekbıl áll. A kérdések tartalmi szempontból nyolc csoporthoz tartoznak. Ezek (a) az alapadatok (a hagyományos értelemben vett olyan személyes adatok, mint a nem, a családi állapot vagy a lakóhely; középiskolai tanulmányok; az érettségi bizonyítvány megszerzése és a Pannon Egyetem valamely angol szakán való tanulmányok elkezdése közötti idıszak), (b) a közép- és felsıfokú végzettségek, szakképzettségek és szakképesítések, valamint egyéb bizonyítványok, (c) a tanári pálya választása, (d) a munkavállalás, (e) a szakmai kérdések, (f) a szakmai-tanári aspirációk, (g) az egyetem angoltanárképzésének megítélése-értékelése, és végül (h) a reflexió magára a kérdıívre. A kutatásban alkalmazott másik eszközünk az interjú strukturálására szolgáló interjúkérdés-sor volt. Az interjút belsı struktúrája alapján egy rövid kérdezıi bevezetı, majd a kitöltött kérdıívre való visszautalás nyitja. A kérdések tematikus egységben szerepelnek úgy, hogy minden egység elején a kérdezı részérıl elhangzik a téma megnevezése. Ezek az interjúban megnevezett fı témakörök a pályaválasztás és az egyetemre való jelentkezés, az egyetemi életút, a munkavállalás, a szakmai életút további kérdései, valamint az angoltanári szakmai tapasztalatok. Az interjú levezetését is szolgálja az interjú végén a válaszadó kutatásra való reflexiója iránti érdeklıdés és néhány további rövid kérdés. A kutatással a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karán 2001 júniusában nappali tagozaton okleveles angol nyelv és irodalom szakos középiskolai tanárként végzetteket kerestük meg. A kérdıívek visszaérkezési aránya 98 százalékos volt, interjút 27 százalékukkal készítettünk. 4
4. A KUTATÁS EREDMÉNYEI A kutatás új tudományos eredményei között vannak módszertaniak, empirikusak (értsd empirikus alapúak, a kérdıíves és az interjús adatgyőjtésen alapulóak) és járulékosak. A kutatás módszertani eredménye a teljes, adaptálható kutatási koncepció kidolgozása és annak konkretizálása a Pannon Egyetemen végzett angoltanárok pályaés
kibocsátóintézmény-specifikus
vizsgálatához.
Ide
értjük
a
kutatási
téma
megfogalmazását, a kutatás kontextusának definiálását és feltárását, a kutatás eszközeinek
fejlesztésével
kapcsolatos
eredményeinket,
valamint
a
kutatás
továbbvitelének felvázolását is. Empirikus alapú eredményekként tartjuk számon az elvégzett kérdıíves és interjús megkérdezés alapján feltártak összességét. A kutatás folyamatában azonban új kutatási irányvonalak is megnyíltak, az így született eredményeket nevezzük a tézisekben járulékos eredményeknek. Az elnevezéssel erre, csakis erre, és semmiképpen sem az ilyen eredmények elhanyagolhatóságára, jelentéktelenségére vagy a módszertani és az empirikus eredményekhez viszonyított másodlagosságára utalunk. A tézisek alább következı bemutatásának sorrendje is sokkal inkább egyféle idıbeliséget, semmint fontossági ragsort jelez.
4.1. A kutatás koncepciója és tervezete A releváns szakirodalom áttekintésével kimutattuk a téma kutathatóságát és kutatása fontosságát. Adaptálható-fejleszthetı kutatási tervezetet készítettünk.
4.2. A kutatás eszközei Kifejlesztettük a kutatás empirikus szakaszában használt kérdıívet és az interjút irányító interjústruktúrát és -kérdéseket. Az adatfeldolgozás során további fejlesztési irányokat jelöltünk ki.
5
4.3. A kérdıíves kikérdezés eredményei A vizsgált területeken a vizsgált sokaság jellemzıit elsıként tártuk fel kutatás keretében. Az eredmények akár csak felsorolása is meghaladja a tézis kereteit, ezért csak néhányat ismertetünk röviden az alábbiakban.
4.3.1. Társadalmi mobilitás, pályaválasztás Sokaságunkra nézve megerısítettük, hogy általában a tanári pálya (látszólagos vagy tényleges) választása a társadalmi felemelkedés egyik útja, és hogy a pedagógusi szakma az angoltanári szakma viszonylatában sem zárt. A válaszadók közel harmada (31%) származik olyan családból, ahol legalább az egyik szülı pedagógus munkakörben dolgozik vagy dolgozott valaha. Közülük azonban körülbelül csak minden negyedik válaszadó (27%, az alapsokaság 8 %-a) nyilatkozott úgy, hogy a tanári pálya választását valószínőleg befolyásolta a szülıi minta. Az angoltanári pálya választásának motivációja esetében azt is megerısítettük, hogy a tanárrá válás nem kizárólagos motiváció. A választásban a szakra való bekerülés jó esélyessége (10%) vagy az angol nyelv, de nem az angol nyelv tanítása iránti érdeklıdés (41%) erısen jelen volt. Eltéréseket láttunk a férfiak és a nık pályaválasztási viselkedésében. A korai elkötelezıdés a tanári pálya iránt jellemzıbb a nıi alcsoportra (osztályra), de az egyetemi évek alatti elkötelezıdés is, míg a férfiakra inkább a nem tanári célú jelentkezés volt a jellemzı. Valószínősítettük továbbá, hogy a Pannon Egyetem angoltanárképzésének a vizsgált sokaságra nézve erıs pályaorientációs szerepe volt. A tanári pálya melletti elkötelezıdés idıpontja a válaszadók több mint harmadánál (35%) esik az egyetemi évekre.
4.3.2. Karrierprofil, munkaerıpiaci jellemzık Angoltanári karrierprofilokat állítottunk fel. A diploma megszerzése után a végzettek valamivel több mint fele (55%) mindvégig tanári munkakörben vagy -körökben dolgozott, és csak 10 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy soha nem dolgozott tanárként és nem is szeretne. A tanárként dolgozó válaszadók több mint felét (59%) foglalkoztatja a pályaelhagyás kérdése, 15 százalékukat komolyan. Kimutattuk, hogy munkaerıpiaci szempontból a sokaság összességében jó helyzetőnek mondható. Jellemzı volt az egyetemi tanulmányok ideje alatti 6
munkavégzés (80%), ebbıl dominánsan (85%) az angoltanári jellegő. A diploma megszerzésének idıpontjában minden ötödik válaszadó (20%) ugyanott maradt alkalmazásban. Az adatfelvételkor a sokaság négyötöde (80%) teljes munkaidıben dolgozik, a munkanélküliség nincs jelen. Valamivel több mint minden negyedik (27%) válaszadó nyilatkozott úgy, hogy valaha is váltott ki vállalkozói engedélyt az angol nyelv tanításához, ami kevesebb, mint azt vártuk. A válaszadók munkaviszonyainak elemzése ugyanakkor azt mutatta, hogy a diploma megszerzésétıl a kérdıíves adatfelvételig eltelt három és fél évben a válaszadók több mint negyedének (29%), három, négy, öt, sıt még hét munkaviszonya is volt egymás után és/vagy egymással párhuzamosan.
4.3.3. Tanítással kapcsolatos mutatók A tanítási tevékenységgel kapcsolatos mutatók vizsgálatakor megállapítottuk, hogy a sokaság tantárgyrepertoárja széles, de ez a diverzitás nem csak a sokaságot jellemzi, hanem az egyes válaszadókra is igaz. Tizenhat
tantárgy-kategóriát
határoztunk
meg
angol
nyelvet
oktató
tantárgyakként. A legtöbb válaszadó (35%) egyféle, a válaszadók nyolcada (12%) kétféle, ötöde (20%) háromféle, tizede (10%) négyféle és 6 százaléka hatféle angol nyelvet oktató tárgy valaha is való tanításáról nyilatkozott. A szaknyelvi angol tanítása viszont nem meghatározó, a közoktatás kérdıívvel érintett szeletében a szaknyelvi angol csak a 13-14. osztályban jelenik meg, míg a kérdıívvel érintett nyelviskolai illetve lektorátusi szférában elıfordulása jellemzıbb. A válaszadók egyharmada (33%) nyilatkozott úgy, hogy az angol nyelven kívül más tantárgy vagy tantárgyak is szerepelnek vagy szerepeltek tantárgyrepertoárjukban. Az adatfelvétel idején a tanítást végzıket jellemzı átlagos heti óraterhelés 24,45 tanóra, csak a közoktatási szférát tekintve 20,20 tanóra, a teljes sokaságra vetítve pedig 13,97 tanóra. Ezekbıl átlagosan körülbelül minden ötödik-hatodik tanóra nem angolóra.
4.3.4. Szakmai sikeresség A szakmai sikeresség vizsgálatához 14 mutatót hoztunk létre. Ezek (a) a fıállású munka keresésének kezdete, (b) a hónapok száma a diploma megszerzése és a munkába állás között, (c) az elsı diplomás munkakör tanári volta, (d) a tanári munkakör megléte a további munkakörök között, (e) a tanári pályaív, (f) a pályaelhagyási szándék, (g) a szakmai szervezeti tagság, (h) az érdekvédelmi szervezeti tagság, (i) a munkaviszony 7
megléte vagy hiánya a kérdıív kitöltésekor, (j) a határozatlan idejő munkaviszony megléte a kérdıív kitöltésekor, (k) a munkaviszony jellege a kérdıív kitöltésekor, (l) a tudományos fokozat, (m) a kutatási tevékenység, valamint (n) a publikációs tevékenység voltak. Megfigyeltük, hogy a sokaságra nézve az angoltanári diploma minısítésének prediktív validitása van a szakmában való sikerességre nézve, amennyiben elfogadjuk, hogy a fent említett vizsgált mutatók szerepet játszanak benne, annak összetevıi.
4.3.5. Az angoltanárképzés megítélése Elvégeztük
a
sokaságra
közvetlenül
releváns
képzési
idıszak
egyféle
programértékelését. Ez a végzettek megkérdezésén alapult, retrospektív, valamint dominánsan szummatív, de formatív és szükségletelemzı jellegő is. Válaszadóink véleményét kétféle fı formában kértük arról a képzésrıl, amely felkészítette ıket az angoltanári hivatásra. Az elsı esetben a képzés egyes tantárgyblokkjainak egyenkénti, majd a képzés egészének értékelését kértük olyan ötpontos skálán, ahol az ötös a legjobb, az egyes a legrosszabb véleményüket fejezi ki. Az idegen nyelvi tesztelés szakirodalmából kölcsönvett két terminust alkalmazva a tantárgyblokkonkénti értékelést analitikus értékelésnek, a képzés egészének egységként történı értékelését holisztikus értékelésnek nevezzük. A második esetben nyílt kérdésben azt kérdeztük meg a válaszadóktól, hogy milyen olyan jellegő ismeretekkel nem találkozhattak az egyetemi képzésben, amelyekre tanári munkájukban szükségük lenne, illetve szükségük lett volna. A leghasznosabb képzési területeknek a tanítási gyakorlat (4,18) és az angol nyelv- és stílusgyakorlatok (4,02) bizonyultak, a nem anyaintézetiek közül pedig a pedagógia-pszichológia (3,57). Megállapítottuk, hogy az egyetem angoltanárképzésének végzettek általi megítélésében az anyatanszék megítélésének milyensége dominál. A holisztikus és az analitikus értékelés eredményeinek összevetésekor ugyanis azt találtuk, hogy a válaszadók a holisztikus értékeléskor (3,79) sokkal inkább az anyaintézet (3,79), mint az egyetem angoltanárképzését (3,55) értékelték. Párhuzamot vontunk továbbá a képzés válaszadók általi analitikus értékelése és a válaszadók által érzékelt képzési hiányterületek között. Képzési hiányterületeket azokhoz a képzési területekhez kapcsolhatóan jeleztek ugyanis a válaszadók, amelyeket eleve a leghasznosabbaknak értékeltek. 8
Az angoltanárként elhelyezkedık átlagosan hasznosabbnak tartják a képzést, mint a nem angoltanárként elhelyezkedık. A különbség összességében nem nagy, a kilenc tárgyi blokk átlagát tekintve (3,564 és 3,423) alig másfél tizednyi, a holisztikus értékelés esetében (3,815 és 3,737) egy tizednyi sincs. Az egyes tárgyi blokkokat tekintve viszont vannak olyan képzési területek, amelyeket a nem angoltanárként elhelyezkedık
átlagosan
hasznosabbaknak
tartanak,
mint
az
angoltanárként
elhelyezkedık. Ezek az anyaintézeti képzési területek közül az irodalom és a történelem-kultúra-civilizáció, a nem anyaintézetiek közül pedig a pedagógiapszichológia tárgyi blokk. A teljes sokaság átlagainál viszont a nem angoltanárként elhelyezkedettek csak egyetlen képzési területet értékeltek átlagosan jobbnak.
4.4. Az interjúk eredményei Az elvégzett interjús vizsgálat eredményei a kérdıívvel nyert adatok árnyalására, pontosítására, kiegészítésére alkalmasnak bizonyultak kutatásunk esetében. Az interjúkkal az interjút ténylegesen vállalók osztályára jellemzı szakmaiéletút- és szakmaifejlıdés-felfogásokat is feltártuk.
4.5. Angolnyelvtanári kompetenciamodell-javaslat A kutatás járulékos eredményeként tartjuk számon, hogy megalkottuk az angolnyelvtanári kompetenciák egyféle lehetséges felosztású és ábrázolású modelljét (1. ábra), és hogy annak kifejtését is megtettük.
(a) Angolnyelvtanítás-kapcsolatos angol nyelvi
(b) Angol nyelvi
(c) Szaktanári
(d) Pedagógus-
1. ábra: Az angolnyelvtanári kompetenciák csoportjai
9
4.6. Az angolnyelv-tanár angol nyelvi - kommunikatív kompetenciája helyének kijelölése az angolnyelv-tanár kompetenciái között Elhelyeztük az angoltanár angol nyelvi-kommunikatív kompetenciáját – az angoltanár angolnyelv-tudását – az angolnyelv-tanár egyéb kompetenciái között egyrészt (a) saját kidolgozású angoltanári kompetenciamodellünkben, másrészt (b) általában a mai magyarországi, kiemelten a veszprémi egyetemi angoltanárképzés tartalmában, és (c) harmadrészt empirikus feltárással. Mindezekkel megerısítettük, hogy az angolnyelv-tanár angol nyelvi és angoltanárnyelvi képessége kiemelt fontosságú az angoltanárképzésben is, és kimutattuk, hogy a képzésben részt vettek vizsgált csoportja számára is.
4.7. A kutatás folytatási lehetıségeinek felvázolása és elemzése Az elvégzett empirikus adatgyőjtésen alapuló kutatást egyrészt a saját jogán teljes értékő kutatásnak tekintjük, másrészt további hasonló vizsgálatok láncolatában és kontextusában ez a kutatás jelentheti az elsı fázist, így általában a teljes kutatási (a) koncepció, (b) folyamat és (c) beszámoló próbáját. Azon túl tehát, hogy a kutatás eredményeit közzétételre alkalmasnak tartjuk, elvégeztük a kutatás azzal a hangsúlyos szándékkal való átgondolását és értékelését, hogy a kutatás továbbvitelét felvállaló munkáját segítsük. A kutatás folytatásának nem egy, hanem több lehetséges útját is tételeztük kutatási témabeli, sokaságbeli és módszertani szőkítések és bıvítések konstellációiként.
10
5. A SZERZİ TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEI ÉS ELİADÁSAI A DISSZERTÁCIÓ TÉMÁJÁBAN 5.1. Tudományos közlemények és könyvrészletek Bankó, M. (2005) Ildikó Hock: Test construction and validation: Case description of constructing and validating a Test of English for Teaching Purposes. Könyvszemle. Alkalmazott Nyelvtudomány. V. 1-2: 143-147. Bankó,
M.
(2006)
Programértékelés:
Végzettek
a
kibocsátó
intézmény
angoltanárképzésérıl. Iskolakultúra. XVI. 4: 49-60. Bankó, M. (2006) Közoktatás és regionális fejlıdés (Balázs Éva: Közoktatás és regionális fejlıdés). Kritika. Iskolakultúra. XVI. 9: 137-140. Bankó, M. (2006) Professional life of English majors after graduation. In: Bárdos, J. (szerk.) HUSSE Papers 2005. Veszprém: Department of English and American Studies of the University of Veszprém. 714-727. Bankó, M. (2006) A Veszprémi Egyetem angol szakjain végzettek szakmaiéletútalakulása vizsgálatának esete: A kutatás folyamata és eddigi eredményei. In: Tavaszi Szél 2006. Doktoranduszok Országos Szövetsége. 141-144. Bankó,
M.
(2006)
Az
angolnyelv-tanár
angol
nyelvi
és
kommunikatív
kompetenciájának helye az angolnyelv-tanári kompetenciák között. In: Gecsı, T. (szerk.) Nyelvi kompetencia – kommunikatív kompetencia. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 35-48. Bankó, M. (2007) Néhány gondolat az idegennyelv-oktatás és az interkulturális szemlélet együttesérıl. NyelvInfó. XV. 3-4: 16-25. Bankó, M. (2007) A veszprémi angoltanárképzés: a kezdetektıl a kétszintő képzési rendszer bevezetéséig. Scientia Pannonica. I. 1. http://scipa.unipannon.hu/ index.php?option=com_content&task=view&id=36&Itemid=29.
11
Bankó, M. (2008) A szakmai életút alakulásának vizsgálata – pályakövetés angoltanárként végzettek körében. Iskolakultúra. XVIII. 1-2: 129-140. Bankó, M. (2008) English teacher graduates, what has become of you? Acta Beregsasiensis. VII. 1: 137-148. Bankó, M. (2008) Career monitoring of English teacher graduates. Studia PsychologiaPaedagogia. LIII. 1: 139-154.
5.2. Tudományos elıadások Bankó, M. (2004) Nyelvpedagógiai tudatosság a középiskolai angoltanításban. I. Kutatásmódszertani Mőhelykonferencia. Pápa, 2004. június 18. Bankó, M. (2005) Professional Life of English Majors after Graduation. HUSSE 7 Conference. Veszprém, 2005. január 27-29. Bankó, M. (2005) A Veszprémi Egyetemen végzett angol szakos hallgatók szakmaiéletút-alakulásának kutatása: Beszámoló a kutatás állapotáról. A VE Tanárképzı
Kar
Bölcsészettudományi
(Nyelvtudomány)
és
Társadalomtudományi (Neveléstudomány) Doktori Iskolájának II. Országos Konferenciája. Pápa, 2005. június 03. Bankó, M. (2005) Angoltanárként végzettek szakmai életútjának alakulása. V. Országos Neveléstudományi Konferencia. Budapest, 2005. október 06-08. Bankó, M. (2005) Az angolnyelv-tanár nyelvi és kommunikatív kompetenciája. Nyelvi Kompetencia – Kommunikatív Kompetencia Konferencia. Budapest, 2005. október 24-25. Bankó, M. (2006) A Veszprémi Egyetemen angoltanárként végzettek egy csoportjának véleménye a kibocsátó intézmény angoltanárképzésérıl. IV. Pedagógiai Értékelési Konferencia 2006. Szeged, 2006. április 20-22. Bankó, M. (2006) Az angoltanár angol nyelvi képessége néhány angoltanári kompetenciamodellben és angoltanárként végzettek egy csoportja szerint. VIII. Dunaújvárosi Nemzetközi Alkalmazott Nyelvészeti, Nyelvvizsgáztatási és Medicinális Lingvisztikai Konferencia. Dunaújváros, 2006. május 04-05.
12
Bankó, M. (2006) A Veszprémi Egyetem angol szakjain végzettek szakmaiéletútalakulásának esete: a kutatás folyamata és eddigi eredményei. Tavaszi Szél 2006 Konferencia. Kaposvár, 2006. május 04-07. Bankó, M. (2006) Kutatási beszámoló A Veszprémi Egyetem angol szakjain végzettek szakmai életútjának alakulása munkacímő kutatásról. A Pannon Egyetem Bölcsészettudományi (Nyelvtudomány)
és
Kar
Interdiszciplináris
Társadalomtudományi
Bölcsészettudományi
(Neveléstudomány)
Doktori
Iskolájának III. Kutatásmódszertani Mőhelykonferenciája. Pápa, 2006. június 19-20. Bankó, M. (2008) A First Endeavour to Follow Up English Teacher Graduates of the University of Pannonia. 1st International Conference for Theory and Practice in Education: Current Issues in Education. Fürstenfeld, 2008. május 23.
13
