Az Alaptörvényrıl Szakmai elıadások az Állami Számvevıszéken Dr. Bagi István nyugalmazott alkotmánybíró
2
Az elıadás beköszöntı mondata
„Valljuk, hogy népuralom csak ott van ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.” [Alaptörvény - Nemzeti hitvallás]
Rövid történeti visszatekintés Az Aranybulla II. András Aranybullája a magyar történeti alkotmány egyik legfontosabb törvényeként a megszületését követı késıbbi századokban hivatkozási alap volt a rendi szabadság védelmében. A 16. századtól pedig egészen a 20. század közepéig az írott törvénycikkelyeiben vagy csak a szellemében rendelkezik a föld mint nemzeti vagyon tehát szuverenitás biztosítékáról: IDÉZET: „A birtokokat nem szabad az országon kívüli (személyeknek) adományozni.” Werbıczy Az évszázadokon keresztül keletkezett s általa összegyőjtött szokásjog a nemzet egységét szolgálta, mind külpolitikailag, mind belpolitikailag.
3
Az Alaptörvény felépítése Nemzeti Hitvallás (felhívások) I Alapvetés (A-T cikk) I Szabadság és felelısség (I-XXXI. cikk) I
Az Állam I A különleges jogrend (rendkívüli állapot, szükségállapot, a megelızı védelmi helyzet, a váratlan támadás, veszélyhelyzet)
4
5
A Nemzeti Hitvallás [PREAMBULUM] Preambulum = a törvények bevezetı rendelkezése, melyben a törvényhozó megadja a jogszabály, célját, elveit, s azt, hogy a társadalommal szemben mire kötelezi el magát. A törvény rendelkezı része-e a PREAMBULUM? Az Alkotmánybíróság már évekkel ezelıtt kimondta, hogy a preambulumot az Alkotmány egyéb rendelkezéseivel együtt és összhangban kell értelmezni: „Az Alkotmánybíróság azt is leszögezte, hogy a "jogállamiságról szóló alkotmányos tétel"-t az Alkotmány bevezetı része preambuluma és a 2. § (1) bekezdése együttesen alkotja. (1055/B/1990. AB határozat ABH 1990, 355, 356357.)”
Idézetek a Nemzeti Hitvallás rendelkezéseibıl
„Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság.” Az emberi méltóság szabályozásának jogtörténeti elızményei Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat - a Teremtı minden embert elidegeníthetetlen jogokkal ruházott föl. Erre épült a francia forradalom alatt 1789-ben kiadott Az ember és polgár jogainak deklarációja is.
6
Idézetek a Nemzeti Hitvallás rendelkezéseibıl
Az ENSZ által 1948: kiadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata szerint az ember méltóságában gyökerezik a szabadság, az igazságosság és a béke. A további idıszakban szerzıdések egész sora határozta meg a személy veleszületett méltóságának összetevıit (gazdadásági, szociális, mővelıdési, polgárjogi és politikai területen), majd az egyes ember mellett az összemberiség méltósága is egyre inkább megfogalmazódott.
7
Idézetek a Nemzeti Hitvallás rendelkezéseibıl
„Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz.” „A magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.” „Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttmőködve bontakozhat ki.”
8
Idézetek a Nemzeti Hitvallás rendelkezéseibıl „Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvetı értékei a hőség, a hit és a szeretet.” „Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye.” „Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét.” „Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése.”
9
Alkotmányos Alapvetések
• HAZÁNK neve Magyarország. • Magyarország államformája köztársaság. • Jogállami clausula: Magyarország független, demokratikus jogállam [Ez a rendelkezés az elızı alkotmányban is szerepelt, számtalan AB határozat rendelkezése ebbıl az elvbıl lett levezetve.] • A közhatalom forrása a nép. A nép a hatalmát választott képviselıi útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.
10
11
Alkotmányos Alapvetések „Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye.” • Születésével a magyar állampolgár gyermeke magyar állampolgár. • Magyarország védelmezi állampolgárait. [A határokon innen és túl élıkét is] • Senkit nem lehet születéssel keletkezett vagy jogszerően szerzett magyar állampolgárságától megfosztani. • Az állampolgárságra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
A családvédelemrıl
• Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nı között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. • Magyarország támogatja a gyermekvállalást. A családok védelmét sarkalatos törvény szabályozza.
12
13
A vállalkozás szabadságáról
• Magyarország gazdasága az értékteremtı munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik. • Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. • Magyarország fellép az erıfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.
14
Környezet- és egészségvédelem • A természeti erıforrások, különösen a termıföld, az erdık és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növényés állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövı nemzedékek számára való megırzése az állam és mindenki kötelessége. [kizárólagos, elidegeníthetetlen vagyon: kiemelve a vízkészlet.] • Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.
15
Környezet- és egészségvédelem
• Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt - törvényben meghatározottak szerint - helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni. • Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyezı hulladékot behozni.
16
A jogrendszer Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja. Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezıek. Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni. Megjegyzés: ez a rendelkezés úgy is értelmezhetı, hogy a Magyar Alkotmánybíróság határozatait, mint történeti alkotmányunk részét indoklásaiban és elveiben az Alaptörvény alkalmazása során figyelembe lehet venni. Az AB határozatainak nemcsak a rendelkezı része, hanem az indokolása is kötelezı mindenkire.)
17
A Jogszabályok A törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetıjének rendelete és az önkormányzati rendelet.
Kivételesen hozott jogszabályok: rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács rendelete szükségállapot idején a köztársasági elnök rendelete
18
A Jogszabályok Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel. [A sarkalatos törvény: olyan törvény, amelynek elfogadásához és módosításához a jelen lévı országgyőlési képviselık kétharmadának szavazata szükséges.] Nem jogszabály pl.: a miniszteri utasítás, körlevél, egy szervezetre vonatkozó, a szervezet mőködését szolgáló intézkedések. Nem jogszabályok különösen az iparban fıleg szokásjog alapján kifejlıdött szakmai ismeretek, bár ezeket a bíróságok sérelem esetén szinte jogszabálynak kezelik.
19
Szabadság és felelısség
• AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvetı jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsırendő kötelezettsége. • Magyarország elismeri az ember alapvetı egyéni és közösségi jogait.
20
Szabadság és felelısség • Az alapvetı jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvetı jog más alapvetı jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvetı jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. [Elızı alkotmány (1990): alapvetı jog lényeges tartalmát még törvény sem korlátozhatja]
• A törvény alapján létrehozott jogalanyok számára is biztosítottak azok az alapvetı jogok, valamint ıket is terhelik azok a kötelezettségek, amelyek természetüknél fogva nem csak az emberre vonatkoznak. [Tehát pld. az Állami Számvevıszéket, mint olyat is.]
21
A lelkiismereti szabadságról
• Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyızıdés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyızıdését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellızze, gyakorolja vagy tanítsa. • Az állam és az egyházak különváltan mőködnek.
22
A lelkiismereti szabadságról • Az egyházak önállóak. Az állam a közösségi célok érdekében együttmőködik az egyházakkal. • Az egyházakra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. Megjegyzés: az itt rögzített elvek csak részlegesen függnek össze a vallások elismerésérıl szóló törvénnyel. Ez utóbbit inkább egyházügyi törvénynek kellene nevezni, hogy ki lehessen zárni a hitéletet nem gyakorló ún. business egyházakat, melyek csupán arra alakultak, hogy az állam támogatást felvegyék, s élvezzék az adómentességet. Másik kérdés: jogi személy-e az egyház? Az egyházügyi törvény szerint a belsı szabályozástól függ, hogy az egyházon belül mikor van jogi személyiséggel pld egy falusi egyházi gyülekezet. (vagyonszerzés, öröklés)
23
A tudomány hatalmáról • Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány mővelıi jogosultak. • Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Mővészeti Akadémia tudományos és mővészeti szabadságát. A felsıoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetıen önállóak, szervezeti rendjüket és gazdálkodásukat törvény szabályozza.
24
Az igazság hatalmáról • Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerő határidın belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni. • Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a hatóságok által feladatuk teljesítése során neki jogellenesen okozott kár megtérítésére • Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez.
25
Az Állam – az Országgyőlés MAGYARORSZÁG legfıbb népképviseleti szerve az Országgyőlés: • Megalkotja és módosítja Magyarország Alaptörvényét; • törvényeket alkot; • elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását; • felhatalmazást ad a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerzıdés kötelezı hatályának elismerésére; • megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a Kúria elnökét, a legfıbb ügyészt, az alapvetı jogok biztosát és helyetteseit, valamint az Állami Számvevıszék elnökét;
26
Az Állam – az Országgyőlés MAGYARORSZÁG legfıbb népképviseleti szerve az Országgyőlés: • megválasztja a miniszterelnököt, dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésrıl; • feloszlatja az alaptörvény-ellenesen mőködı képviselıtestületet; • határoz a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötésrıl; • különleges jogrendet érintı, valamint katonai mőveletekben való részvétellel kapcsolatos döntéseket hoz; • közkegyelmet gyakorol.
27
Az Országgyőlés és az ÁSZ elnöke
Az országgyőlési képviselı kérdést intézhet az Állami Számvevıszék elnökéhez, a legfıbb ügyészhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben.
28
Országos népszavazás
Országos NSZ Fajtái
Feltételei
Kötelezı
• Min. 200 000 választópolgár kezdeményezése
Fakultatív
• Min. 100 000 választópolgár • Közt. Elnök, vagy • Kormány kezdeményezése
29
Országos népszavazás Kiírható kérdések: Országos népszavazás tárgya az Országgyőlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. Nem tartható országos népszavazás: a) az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésrıl; b) a központi költségvetésrıl, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemrıl, illetékrıl, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeirıl szóló törvény tartalmáról; c) az országgyőlési képviselık, a helyi önkormányzati képviselık és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselık választásáról szóló törvények tartalmáról; d) nemzetközi szerzıdésbıl eredı kötelezettségrıl; e) az Országgyőlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésrıl; f) az Országgyőlés feloszlásáról; g) képviselı-testület feloszlatásáról; h) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetésérıl, valamint megelızı védelmi helyzet kihirdetésérıl és meghosszabbításáról; j) közkegyelem gyakorlásáról. Az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyőlésre kötelezı!!!
30
A köztársasági elnök KIFEJEZI A NEMZET EGYSÉGÉT, valamint a Magyar Honvédség fıparancsnoka. A köztársasági elnök törvényt kezdeményezhet. A köztársasági elnök további jogkörei: • az Országgyőlés felhatalmazása alapján elismeri a nemzetközi szerzıdés kötelezı hatályát; • megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket; • kinevezi a minisztereket, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit, az önálló szabályozó szerv vezetıjét és az egyetemi tanárokat; • megbízza az egyetemek rektorait; • kinevezi és elılépteti a tábornokokat;
31
A köztársasági elnök A köztársasági elnök további jogkörei: • törvényben meghatározott kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz, valamint engedélyezi külföldi állami kitüntetések viselését; • gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát; • dönt a feladat- és hatáskörébe tartozó területszervezési kérdésekben; • dönt az állampolgárság megszerzésével és megszőnésével kapcsolatos ügyekben; • dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal. A köztársasági elnök fenti intézkedéséhez és döntéséhez a Kormány tagjának ellenjegyzése szükséges!!! A köztársasági elnök személye sérthetetlen. (Értelmezése: az Alaptörvény védelme alatt áll, kiemelt mentelmi joga van, esetleges felelısségre vonása különleges szabályok alá esik.)
32
Az elnök felelıssége • A köztársasági elnök ellen büntetıeljárást megbízatásának megszőnése után lehet indítani.
csak
• Az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsértı, illetve szándékos bőncselekményt elkövetı köztársasági elnökkel szemben az országgyőlési képviselık egyötöde indítványozhatja a tisztségtıl való megfosztást. • A megfosztási eljárás megindításához az országgyőlési képviselık kétharmadának szavazata szükséges. A szavazás titkos.
33
Az elnök felelıssége
• A megfosztási eljárás lefolytatása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. • Ha az Alkotmánybíróság az eljárás eredményeként a köztársasági elnök közjogi felelısségét megállapítja, a köztársasági elnököt tisztségétıl megfoszthatja. Megjegyzés: Korábban sem volt eljárási szabály arra, hogyan alakul át az Alkotmánybíróság büntetı bírósággá, most sincs.
34
Tulajdonvédelem Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A tulajdon társadalmi felelısséggel jár. Megjegyzés: a tulajdonjog alapjog. Nem a tulajdonjog megszerzése, hanem a meglévı tulajdon védelme. Teljesen új rendelkezés, hogy a tulajdon társadalmi felelısséggel is jár. Ez vonatkozik azokra is akiknek hatalmában van a tulajdon szétosztásának felelıssége, de azokra akár jogi vagy természetes személyekre is, akiknek ha van tulajdonuk a nemzeti érdekek érvényesíteni áldozatokat kell vállalniuk. (pld. különadó)
35
A Kormány A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A Kormány az Országgyőlésnek felelıs. A miniszterelnököt az Országgyőlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg. Megjegyzés: a közhiedelemmel ellentétben a köztársasági elnököt a jelölésnél semmiféle szabály nem köti, tehát nem köteles annak a pártnak a vezetıjét kinevezni, mely párt a legtöbb szavazatot érte el.
36
Az Alkotmánybíróság Hatáskörei
Joghatása
Elızetes normakontroll
Az Alaptörvénnyel való összhang Ez a megoldás Európában nem szempontjából megvizsgálja az szokatlan: Franciaország és elfogadott, de ki nem hirdetett Románia is alkalmazza ezt az törvényeket. elızetes „tanácsadási” megoldást Bírói kezdeményezésre Határozat lehet a norma felülvizsgálja az egyedi ügyben megsemmisítése. alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját
37
Az Alkotmánybíróság Hatáskörei
Joghatása
Alkotmányjogi panasz alapján Határozat lehet a norma felülvizsgálja az egyedi ügyben megsemmisítése. alkalmazott jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját Alkotmányjogi panasz alapján Határozat lehet a bírói döntés felülvizsgálja a bírói döntésnek az megsemmisítése. Ezzel az Alaptörvénnyel való összhangját Alkotmánybíróság a rendes bírói eljárás részének tekinthetı.
38
Az Alkotmánybíróság Az AB szervezete: •
Az Alkotmánybíróság tizenöt tagból álló testület, amelynek tagjait az Országgyőlés az országgyőlési képviselık kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja.
•
Az Országgyőlés az országgyőlési képviselık kétharmadának szavazatával az Alkotmánybíróság tagjai közül elnököt választ, az elnök megbízatása az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig tart.
39
Az Alkotmánybíróság Az AB szervezete: •
Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.
•
ELİZMÉNYEK: a rendszerváltozás elején 15 tagból álló alkotmánybíróságot terveztek. Amikor kiderült, hogy ilyen nagy létszámmal a testület mőködésképtelen, az Alkotmány módosításával 11 tagú lett a bíróság. Ez változott most újra 15 tagú testületre.
40
A bíróságok
A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. Szervezet Kúria I Ítélıtábla I Törvényszék
41
A bíróságok A bíróság dönt: • • • •
büntetıügyben, magánjogi jogvitában, törvényben meghatározott egyéb ügyben; a közigazgatási határozatok törvényességérıl; az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésérıl és megsemmisítésérıl; a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról.
A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsısorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy [azok] a józan észnek és a közjónak megfelelı, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.
42
Az ügyészség •
•
A legfıbb ügyész és az ügyészség az igazságszolgáltatás közremőködıjeként az állam büntetıigényét érvényesíti. Az ügyészség üldözi a bőncselekményeket, fellép más jogsértı cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elısegíti a jogellenes cselekmények megelızését. A legfıbb ügyészt az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyőlés választja kilenc évre. A legfıbb ügyész megválasztásához az országgyőlési képviselık kétharmadának szavazata szükséges.(KORÁBBAN CSAK ún. feles törvény volt.) Megjegyzés: az európai gyakorlat eltérı. A legtöbb államban az ügyészség az igazságügyi miniszter alá tartozik, hogy az állam gyakorolni tudja bőnüldözési politikáját.
43
VÉGSZÓ HELYETT
„Bízunk a közösen alakított jövıben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot.”
[Alaptörvény - Nemzeti hitvallás]
