Szakmai délutánok a Bankárképzőben A pénzügyi szektort érintő jogszabályváltozások 2010-ben A felelős hitelezés, a felügyelet megerősítése, a fogyasztóknak nyújtott hitelek és további pénzügyi témájú, alapvetően a Hitelintézeti törvényt érintő módosítások szerepeltek a Nemzetközi Bankárképző Központ 2010. február 16-án rendezett szakmai délutánjának programján, ahol a résztvevők a jogalkotó segítségével értelmezhették a pénzügyi intézményeket érintő, 2010-ben hatályba lépő jogszabályváltozásokat, új jogszabályokat. A rendezvény előadója Ugodiné Klemencsics Márta, a Pénzügyminisztérium Pénzügyi Szolgáltatások Főosztályának vezetője, meghívott korreferátorai Tabák Péter, az MNB Pénzügyi Stabilitás területének vezetője és Seregdi László, a PSZÁF Felügyeleti politikák és elemzési igazgatóságának főosztályvezető-helyettese voltak. A szakmai délután házigazdájaként Marsi Erika, a Bankárképző alelnöke nyitotta meg a workshopot. 2009 év végén számos olyan törvényi változást fogadott el az Országgyűlés, amelyek jelentős feladatokat rónak a lakossági hitelezéssel és pénzügyi lízinggel foglalkozó pénzügyi intézményekre. Ugodiné Klemencsics Márta előadásában összefoglalta a legutóbbi törvénymódosítások lényegét, kiemelt területeit. A főosztályvezető bevezetőjében egy friss hírrel szolgált a résztvevőknek: a Pénzforgalmi törvény módosítása a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata esetén érvényesítendő díjak meghatározásával nem a decemberben elfogadott szabályokkal lép hatályba március elsején. Az újratárgyalt módosítás szerint az elfogadó pénzügyi szolgáltató által a kibocsátónak fizetendő (interchange) díjat nem maximálják; az a jutalék viszont, amelyet a kereskedők fizetnek a POS-terminálok használatáért, továbbra is legfeljebb a forgalom értékének 2%-a lehet majd. A pénzügyi tárgyú törvények módosításának – alapvetően a válsággal összefüggésben – két fő területét emelte ki az előadó: a fogyasztóvédelmet, illetve a PSZÁF szerepének megerősítését. 1. A fogyasztóknak nyújtott hitelről szóló törvény Ez a szabályozás alapvetően egy európai uniós jogharmonizációs feladatnak való megfelelés érdekében született, ám a magyar jogba tágabb hatállyal került át: nemcsak a fogyasztási kölcsönökre, hanem a jelzálogkölcsönökre és a pénzügyi lízingre is alkalmazni kell. A törvény nagy része június 11-én lép hatályba, az ügyfél-tájékoztatásra vonatkozó rendelkezéseit ekkorra kell átültetniük és alkalmazniuk az intézményeknek. A törvény vonatkozásában az alábbi új szabályokat emelte ki a szakértő: •
Hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban (reklámokban) a teljes hiteldíjmutató (THM) értékét feltűnően, a rövidítés feltüntetésével, egy tizedesjegy pontossággal minden esetben meg kell adni. Ezen felül a THM számítási módszerét egy reprezentatív példán kell bemutatni és feltüntetni.
•
A hitelszerződést megelőző tájékoztatási kötelezettség a hitelközvetítőket ugyanúgy terheli, mint magát a hitelezőt.
•
A törvényi felhatalmazás alapján készülő új THM-rendeletet várhatóan márciusban hirdeti ki a minisztérium, és májusban lép hatályba. Ennek legfontosabb tartalmi változása, hogy azokat a költségeket is bele kell majd
1
számítani a THM-be, amelyeket nem közvetlenül a bank számít fel, pl. a biztosítási díjat, vagy az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos díjakat. •
Az előtörlesztés lehetőségét minden hitelfelvevő számára biztosítani kell. Fogyasztási hiteleknél az előtörlesztés költségeinek megtérítésére csak olyan időszakban jogosult a hitelező, amikor a hitelkamat rögzített; illetve jelzáloglevéllel finanszírozott jelzáloghitel esetén, amikor az előtörlesztés kamatperióduson belül történik. A törvény rögzíti a felszámolható költség maximális mértékét, valamint kimondja, hogy költségmentesen kell biztosítani az egy éven belül a 200 ezer forintot meg nem haladó összeg (jelzáloghitelnél egymillió forint) előtörlesztését, a hitelkeret szerződés szerinti és a biztosítékként kötött biztosítási szerződés alapján történő előtörlesztését. A résztvevők kérdésére – van-e az intézménynek időbeli korlátja az előtörlesztési kérelem befogadására – Tabák Péter válaszolt: a törvény által nem szabályozott kérdésekben az eddigi hitelszerződések gyakorlata tartható. Mivel fontos elvárás, hogy az intézmény meggyőződjön az ügyfél előtörlesztési szándékáról, ezért egy 10-15 napos technikai határidő a kérelem befogadására az ügyfelek érdekeivel is egyezik. A válasszal az előadás másik referátora, Seregdi László és az előadó, Klemencsics Márta is egyetértett.
•
A fogyasztó a hitelszerződéstől a szerződéskötés napjától számított 14 napon belül indokolás nélkül elállhat. Ha a fogyasztó a hitelt már felvette, akkor a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül díjmentesen felmondhatja a hitelszerződést, de legkésőbb harminc napon belül köteles a felvett hitelösszeget és a hitel lehívásának időpontjától a visszafizetés időpontjáig felszámítható, a szerződés szerint megállapított hitelkamatot a hitelezőnek visszafizetni.
2. A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény Ennek a jogszabálynak a január elsejével életbe lépett módosításai egyrészt a 2009, augusztusi, egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó előírásokat pontosították, másrészt a 2009 szeptemberében elfogadott – és a lakossági hitelezéssel foglalkozó intézmények többsége által aláírt – magatartási kódex rendelkezéseit vették át. A főosztályvezető két témát emelt ki a módosítások közül. Egyoldalú szerződésmódosítások •
Az ügyfél számára kedvezőtlenül kamatot, díjat vagy egyéb költséget csak akkor lehet egyoldalúan módosítani, ha a módosításra okot adó körülményeket árazási elveiben rögzíti és nyilvánosságra hozza az intézmény. Az árazási elvek megfelelőségét, valamint az árazási elvek alkalmazásának gyakorlatát a felügyelet ellenőrzi. Az ügyfél hátrányára történő módosításról az érintett ügyfeleket kölcsön- és pénzügyi lízing-szerződések esetén legalább 60 nappal, egyéb szerződések esetén legalább 15 nappal korábban értesíteni kell.
2
A közvetítői rendszer átalakítása •
A pénzügyi szolgáltatás közvetítését függő és független közvetítő végezheti. A függő közvetítő kategóriájába tartozik a kiemelt közvetítő, a függő ügynök és a pénzforgalmi közvetítő. Az előbbi kettő egy pénzügyi intézmény megbízásából végez közvetítést, vagy több pénzügyi intézmény egymással nem versengő termékét közvetíti. A független közvetítők körébe tartozik a többes kiemelt közvetítő, a többes ügynök és az alkusz. A kiemelt közvetítő a pénzügyi intézmény nevében és kockázatára jár el; a szerződést is megkötheti, ha van arra megbízása. A független közvetítő pénzügyi szolgáltatás közvetítését 2010. szeptember 30-tól kizárólag a Felügyelet engedélyével végezheti, míg a függő ügynökök alkalmazása, vagy megbízása esetén a pénzügyi intézményt csak bejelentési kötelezettség terheli. A workshopon résztvevők kérdésére válaszolva az előadó elmondta, hogy a közvetítő által megbízott alvállalkozónak, amennyiben más intézményekkel is kapcsolatban áll, önálló jogon kell megfelelnie a követelményeknek. Amennyiben az alvállalkozó más intézménnyel nincsen megbízási jogviszonyban, akkor önálló jogon nem kell megfelelnie a közvetítői követelményeknek. Azonban felhívta a figyelmet, hogy csak egy alvállalkozó vehet részt a közvetítésben, vagyis az alvállalkozónak nem lehet alvállalkozója.
•
A törvény szabályozza a független közvetítővel szembeni személyi, tárgyi feltételeket, a felügyeleti engedélyezés részleteit. A felügyelet a közvetítőkről és a közvetítői alvállalkozásokról nyilvántartást vezet, amelyet a honlapján nyilvánosságra is hoz. A törvény szabályozza a független közvetítő felelősségével kapcsolatos kérdéseket: a közvetítő maga felel a tevékenységével okozott kárért, de a megbízója felel azért, hogy a közvetítő ellátandó feladataihoz és az ügyfelek tájékoztatásához szükséges információk a közvetítő rendelkezésére álljanak.
•
A jogszabályban meghatározott szakmai követelményeknek 2011. január elejétől kell megfelelniük a pénzügyi közvetítőknek, erre alapvetően három lehetőségük nyílik: vagy felsőfokú szakirányú iskolai végzettséggel, vagy középfokú végzettséggel és valamilyen szakirányú OKJ-s szakképesítéssel kell rendelkezniük, harmadik lehetőségként pedig a felügyelet által szervezett hatósági vizsgát kell letenniük. Az utóbbi követelményrendszeréről szóló, külön PMrendelet megjelenése ez év márciusára várható.
•
A független közvetítő a pénzügyi szolgáltatás közvetítésért csak a megbízótól fogadhat el díjat, de a díj ütemezésének arányosnak kell lennie a közvetített szolgáltatás futamidejével és szerződésszerű teljesítésével. A közvetítői díjak meghatározását szabályozó, külön rendelet kihirdetése szintén márciusban várható. A főosztályvezető megemlítette, hogy egyik lényeges új eleme az ún. fenntartási jutalék lesz, amelynek a kifizetését az intézmények belső szabályzatában meghatározott módon, minőségi követelményekhez kell kötni.
3. A körültekintő lakossági hitelezés feltételei és a hitelképesség vizsgálata A fenti témaköröket szabályozó kormányrendelet szintén két lépcsőben lép hatályba: a körültekintő lakossági hitelezésre vonatkozó általános rendelkezései június 11-től, míg az ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett, illetve a gépjárművásárláshoz nyújtott forint-
3
vagy devizahitelekre különbözően meghatározott, maximális loan to value (LTV) értékek március elsejétől alkalmazandók. •
A szabályozás talán leglényegesebb eleme, hogy megszünteti a tisztán fedezetalapú hitelezést, hiszen kimondja, hogy az igénylő hitelezhetőségét minden egyes hitelbírálatkor meg kell vizsgálni.
•
Devizahiteleknél a havi törlesztőrészletet a hitelezhetőségi limit 60, illetve 80 százalékában maximálja a rendelet, ám a limitszámítás módszerét, a számításához figyelembe vehető jövedelmi tételeket és azok igazolásának módját az intézmény belső szabályozására bízza. Az intézmények által alkalmazott eljárások megfelelőségét, prudenciáját a felügyelet fogja ellenőrizni. Tabák Péter elmondta, hogy a hitelezhetőség megállapításának alapja ugyan továbbra is az igazolt jövedelem, de az új szabályozás rugalmas, az intézmények számára lehetőséget ad, hogy bizonyítsák, modelljük megfelelően tükrözi az ügyfelek terhelhetőségét. A jegybanki szakember ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az új rendelet pozitív adóslista nélkül nehezen alkalmazható. A résztvevők megkérdezték, milyen jövedelmi tételeket, milyen vélelmezési módszereket tart elfogadhatónak a felügyelet. Seregdi László ismertette, hogy a PSZÁF a vizsgálatai során a hitelezhetőség alátámasztottságát fogja elvárni, vagyis az ügyfél által nyilatkozott jövedelem önmagában nem lesz elegendő, de például a banknál kezelt befektetésekből származó, rendszeres jövedelmet elfogadhatónak tartja.
4. Törvénymódosítások a pénzügyi közvetítőrendszer hatékonyabbá tételéért Az úgynevezett „salátatörvény” (számos területen több jogszabályt bevezető és komplex módon szabályozó rendelkezés) részei közül a PSZÁF-törvény módosításait emelte ki az előadó. •
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete autonóm államigazgatási szervként működik majd, közvetlenül az Országgyűlésnek alárendelve, élén az elnökkel és két alelnökkel. A felügyelet meghatározott ügyekben jogosult fogyasztóvédelmi hatóságként eljárni, bizonyos tevékenységek végzését határozott időre felfüggeszteni és bírságolni.
•
Az újabb, a Parlament által még nem tárgyalt Hpt.-módosítás a felügyelet jogosítványainak további erősítését célozza azzal, hogy kimondja, a pénzügyi rendszer számára kockázatot jelentő intézmények csődje esetén (amennyiben a tulajdonosok sem képesek megmenteni), átmenetileg a PSZÁF gyakorolhatja a tulajdonosi jogokat.
Az előadás után a referátorok beszámoltak arról, mely módosításokat látnak a legfontosabbnak, és mit tartanak a legnagyobb kihívásnak. Seregdi László, a felügyelet vezető munkatársa hosszú idő után elért, nagy eredménynek tartja az intézmény szerepének megerősítését, ami a piac számára is pozitív fejlemény. Az idei év legnagyobb feladatának pedig a közvetítőrendszer átalakítását látja. Az MNB oldaláról Tabák Péter a piacnak a jövedelemalapú hitelezés felé történő elmozdítását tekinti nagyon fontos előrelépésnek, mivel így elkerülhetővé válik a lakosság túlzott 4
eladósodása. Véleménye szerint az új rendelet ugyan ösztönzi a pozitív adóslista bevezetését, de kötelező használatát továbbra sem írja elő. A rendezvény lezárásaként Marsi Erika megköszönte Klemencsics Mártának a tartalmas előadást, és méltatta a referátorok hozzászólásait, amelyek sokat segítettek az új rendelkezések mögötti jogalkotói szándék helyes értelmezésében. (A szakmai délutánok sorozat következő rendezvénye márciusban várható, témája: a lakossági hitelezésre vonatkozó magatartási kódex implementációs tapasztalatai. A program részletei a www.bankarkepzo.hu oldalon olvashatók.) Nemzetközi Bankárképző Központ
5
