SZAKMAI BESZÁMOLÓ az Országos Bőnmegelızési Bizottság által kiírt pályázat keretében megvalósított BŐNMEGELİZÉSI MODELLPROJEKTRİL Támogatott:
Mórahalom Város Önkormányzata
A modellprojekt jellege:
makro
A pályázati program célja: II. Szegregált, deprivált települések, településrészek, zárványtelepülések, és más módon hátrányos helyzető települések közbiztonságának fokozása a társadalmi, szociális, közmővelıdési integráció elısegítésével. A megvalósított projekt megnevezése: Mórahalmi tanyákon élık, és az ott közszolgálatot teljesítık közbiztonságának növelése A partnerségi együttmőködésben részt vevı szervezetek: 1. Mórahalmi Rendırırs 2. Gondozási Központ 3. Mórahalmi Önvédelmi Egylet Polgárırség 4. Mórahalomért Közbiztonsági és Vagyonvédelmi Egyesület 5. MÓRANET KHT 6. MÓRAÉP KHT Projekt idıtartama:
2008. november 1-2009. április 30.
Támogatási szerzıdés száma:
0605/2008/OBMB
Kiindulópont: •
helyzetleírás – társadalmi és mikrokörnyezet:
Mórahalom és a Mórahalmi Kistérség általános helyzete, sajátos problémái A Mórahalmi Kistérség a DélAlföldi régióban helyezkedik el, fekvésébıl, történelmébıl, adódóan sajátos adottságokkal és problémákkal rendelkezik. Ezek versenyhelyzetét, népességmegtartó képességét, gazdasági fejlıdését, közbiztonságát erıteljesen alakítják. Helyzettıl függıen elınyt és hátrányt is jelenthetnek, magukban hordozzák a fejlıdés, de annak elmaradásának lehetıségét is. A településre jellemzı legfontosabb társadalmi, gazdasági folyamatok, sajátos adottságok és problémák az alábbiak: Településszerkezet, népesség: A kistérségben jelenleg 25318 fı él. Mórahalom lakossága: 5987 fı. A térségre kiterjedt (95,96%-a az összes területnek) külterület jellemzı, a kistérség népességének 42,8%-át teszik ki az itt élık. A népsőrőség igen alacsony 49,6 fı/km2, az országos átlag felét sem éri el. A városi lakosság aránya a kistérségben alacsony (22 %), és az egyetlen város, Mórahalom is jellegében megırizte a falusi karaktert és életmódot. Életminıség különbség emiatt elsısorban a városi/falusi és a tanyai lakosság között van. Az elvándorlás célterülete elsısorban Szeged, amely gazdasági fejlettségével, nagyvárosi infrastruktúrájával különösen a fiatalok számára vonzó. A helyi jellemzık: A kistérségre szórt településszerkezet jellemzı nagy távolságokkal, ahol nincs karnyújtásnyira segítség. A tanyák sajátos természeti, néprajzi, kulturális, gazdálkodási értéket képviselnek a régióban. A kistérségen belül nagy különbségek találhatók: alacsony infrastruktúrájú tanyák, de fejlett kistérségi központ jellemzı. A külterületi létre jellemzı a halmozottan hátrányos helyzető lakosok nagyobb aránya, az utóbbi években nıtt a nagyvárosokból a szociális kiköltözık száma is. Munkanélküliség: A munkanélküliségi ráta kistérségi átlagban 9%, azonban jelenıs a nem regisztrált munkanélküliek aránya. A munkanélküliek között magas a fiatalok aránya, ami elvándorlásukat erısíti. Humán erıforrás gyengesége: Az alacsony iskolai végzettség, az elöregedés, az egyoldalú gazdasági szerkezet, a szociális-, egészségügyi és mentális problémák következtében a humán erıforrás összességében gyenge. Egykori mezıgazdasági szaktudás is lényegesen csökkent. Jellemzı tendencia, hogy a
2
termelést ma is elsısorban az idısebb generáció végzi, a korszerő termelési-, technológiai-, piaci módszereket-, EU-s követelményeket kevésbé ismerve. Közbiztonság helyzete: Mórahalom város a Szegedi Rendırkapitányság illetékességi területéhez tartozik, ahol önálló rendırırs látja el a Mórahalmi Kistérség – a városban és a 8 társult községekben közrendjének, közbiztonságának rá háruló feladatait. A Rendırırs illetékességi területe 2005.04.01-jét követıen (A térség legnagyobb területő rendırırse) Határain szomszédos mind a Szerbiai Köztársasággal, mind BácsKiskun megye rendıri egységeivel, de a Csongrád Megyei Rendırfıkapitányság más kapitányságával is. A nagy illetékességi terület és a több más kapitánysághoz, megyéhez, illetve országhoz tartozó illetékességi határ a bőnügyi információ áramlását lassítja, speciális helyzetet teremtve a bőnüldözésben és a bőnmegelızésben. Az ismertté vált bőnelkövetık nagyobb részt, nem az illetékességi területen rendelkeznek lakóhellyel, így a körzet megbízottak nem szereznek elég információt mozgásukról, vagyonukban beálló gyarapodásukról. A helyi lakosok körében kevésbé jellemzı a deviáns, bőnözıi életszemlélet, melyet a tavalyi években az írott sajtókban megjelent statisztikai adatok messzemenıen alátámasztanak. A Mórahalmi kistérségben lakosságának 42%-a, a gyerekek 20-40%-a (településenként eltérı arányban) tanyákon él, a tanyai élet ingerszegény környezetében, rossz szociális körülmények között. Hátrányos helyzetőként az iskolai statisztikákban a gyerekek 19,9%-a, veszélyeztetettként közel 8%-a szerepel. A térség speciális vonása a tanya, ez az egyedülállóan magyar településforma, melynek neve a hátrányos helyzettel (depresszió, elszigeteltség, alkoholizmus stb), a rossz életkörülményekkel cseng össze. Egy terület bőnügyi fertızöttségének meghatározásában alapvetı fontosságú a terület lakosainak létszáma, urbanizációs környezete. Mórahalom város az illetékességi területen belül mindenképpen veszélyeztetettebbnek számít, a kisebb településekkel szemben. A települések lélekszámának megoszlása – fıszabályként -elıre vetíti az ismertté vált bőncselekmények megoszlását is, melytıl kisebb eltérések elıfordulhatnak. A bőncselekményeket és a - felderített ügyekben - az elkövetıi kört elemezve megállapíthatjuk, hogy az M5 autópálya átadása óta az utazó bőnözés emelkedése, másrészt a határokon átnyúló bőnözés felerısödése figyelhetı meg. Ezek az elkövetık erıszakosak, egy alkalommal több bőncselekményt követnek el, és a tettenérés eseteit kivéve ezen ügyek nyomozása egyrészt hosszadalmas és bizonyítási nehézséget okoz. Az ügyek megelızésében egyre nagyobb szerep jut a lakossági önszervezıdéseknek; mivel az összefogás erejével még most megállítható az ilyen típusú bőncselekmények lokalizálódása. A nyomozás kezdeményezések döntı hányadában a vagyon elleni bőncselekmények, ezen belül is a kisebb 3
lopások a döntıek, melyek az ismertté vált ügyek megközelítıleg 56 %-adják, ugyanakkor az átlagos elkövetési érték az elmúlt években jelentısen megemelkedett. Elmondható, hogy az ismertté vált bőncselekmények alakulása 1991. óta folyamatosan változó tendencián belül a 300 és 400 ismertté vált bőncselekmény között szóródik, bár a tavalyi évben a 500-as bővös számot is meghaladta.
EU átlag
3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0
Mórahalom Ásotthalom Bordány Forráskút Ruzsa Öttömös Üllés Pusztamérges
rendıri létszám
Zákányszék İrs átlag
A grafikont elemezve megállapítható, hogy a tavalyi évben az ismertté vált bőncselekmények lineáris csökkenése megállt, és az elızı évekhez képest nagyfokú emelkedést mutat.
Ismertté vált bőncselekmények alakulása összesen és Mórahalom városban 600 500 400 300 200 100 0
Mórahalom
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
ism ertté vált bőncselekm énye k (db)
İrs
A betöréses lopások száma nıtt, ugyanakkor a lakosságot nagyobb mértékben irritáló garázdaságok, testi sértések száma csökkent az elmúlt évben, valamint nem történt olyan súlyos bőncselekmény, mint a kifosztás vagy a zsarolás. A bőnmegelızés kiemelt területe a gyermek és ifjúságvédelem. A rohamosan fejlıdı város és agglomerációjában jelentıs a közeli nagyvárosból az ún. szociális kiköltözık nagyságrendje. Az esetenként több gyermekes családok a könnyebb megélhetés érdekében választják a tanyai életformát, amelyre azonban nem kellıen szocializálódtak, hamarosan megélhetési gondokkal küzdenek és gyermekiek marginalizálódása, leszakadása komoly szociális problémaként jelentkezik. Körükben reális veszélyt jelent az illegális drogok használata és a csellengésbıl, bandázásból eredeztethetı jogsértések elkövetésének lehetısége. 4
Az elmúlt évtizedekben a turizmus egyre nagyobb jelentıséggel bír a Mórahalmi Kistérség társadalmi gazdasági lehetıségei között. A táj megismételhetetlen természeti értékei, a hungarikumnak számító élıvilág a környezettudatos fejlesztés látogatók ezreit vonzza a városba, indukálva ezzel azonban a bőnelkövetés új formáit és módszereit, amelyekkel szemben hagyományos eszközökkel már nem lehet fellépni. Az Erzsébet Gyógyfürdıben a tourist police rendszer bevezetésével a fürdı területén elkövetett bőncselekmények száma jelentısen csökkent. A város „éke” továbbra is népszerő, az idei évben a tourist police ismételt megújításával a Szegedi Rendészeti Szakközépiskola hallgatóinak bevonásával törekszenek a minél teljesebb biztonság szolgáltatásra. A rendırség eredményeit széles körő társadalmi integrációnak köszönheti, amely a kiemelkedı együttmőködésben nyilvánult meg. A schengeni csatlakozás elıtt a térség biztonságának kiemelkedı tényezıje volt a határırség, amely az államhatár védelme mellett jelentıs megelızési szerepet is betöltött fokozott jelenlétével. Hasonló szerepet töltött be a lakosság önszervezıdésébıl létrejött polgárır szervezet is, melynek tagjai a rendırséggel közösen láttak el szolgálatot. Jelentıségük minden nagyobb tömeget mozgató lakossági rendezvényen nyilvánvaló volt, ahol forgalomirányításban, tájékoztatásban, illetve információ áramoltatásban vállaltak szerepet. A polgárır egyesület munkájának megítélésénél elsısorban nem az elfogott elkövetık, a felderített bőnügyek értékei – bár az is számottevı -, hanem a megelızött bőncselekmények, azaz a megmentett vagyontárgyak értéke jelentıs, azaz a bőnmegelızés fontosságában kifejtettek itt kapnak igazán értelmet.
A program megvalósításának szükségességét indokoló tényezık: Az elızıekben részletesen leírt közbiztonsági helyzet a fı indoka, amely miatt megterveztük ezt a projektet. Továbbá néhány közvéleményt sokkoló bőncselekmény: pl. a tanyai területen tavaly májusban elkövetett postásgyilkosság is motiválta, hogy a külterületen újabb biztonsági intézkedéseket vezessünk be mind az ottlakók, mind az ott közfeladatot ellátók (pl. védını, postás, gyámügyi munkatársak, mezıır, polgárır, tanyagondnokok stb.) védelmében. A tavalyi évben Mórahalom külterületén jött be az ország területére a legtöbb illegális bevándorló, ezért a külterületen fokozott figyelemre van szükség.
A projekt tartalmának rövid ismertetése: A program megvalósítása kiemelten szolgálta a közérdeket, segítette a közrend és közbiztonság megerısítését. Jelen projekt az összefogás erejével, a meglévı erıforrások felhasználásával, azokat újragondolva, esetenként új funkcióval bıvítve kívánta elısegíteni a külterületi lakóövezetek biztonságának növelését. Végrehajtásától azt vártuk, hogy a speciális problémákra felkészített szakemberek végezzék az áldozatvédelmi információk szolgáltatását, illetve tevékenykedjenek a komplex gondozói hálózatban. A projekt a 311/2007. sz. Kormányrendelet alapján a leghátrányosabb helyzető kistérség településén került megvalósításra. A projekt figyelembe vette a helyi sajátosságokat, reagált a hátrányos helyzet meglétére. Célkitőzés volt: a projekt bőnmegelızési, társadalmi, szociális, közmővelıdési tevékenységek szervezésével, közösségi összefogás erejével járuljon hozzá a hátrányos helyzető tanyai lakosság és az ott közfeladatot ellátók biztonságának fokozásához. 5
Célcsoport volt:
1500 fı szolgáltatásokkal elért külterületi tanyai lakos; valamint a tanyákon közfeladatokat ellátók, közszolgálatot teljesítık.
A projekt a külterületen lakók biztonságának fokozására törekedett, olyan tevékenységeket tartalmazott, amelyek hozzájárultak/hozzájárulnak a lakosság szubjektív és objektív biztonságérzetének javításához. A tanyás lakókörzetekben élık számára a komplex gondozói hálózat eljuttatta azokat az információkat, amelyek segítették/segítik az elszigeteltség ellenére a segítséghez jutást, kárenyhítést. A célokat a projekt az alábbi eszközökkel, módszerekkel érte el: fokozott polgárır járırszolgálat; lakossági fórumok tartása; közmővelıdési programok biztosítása; komplex gondozói hálózat közbiztonsági célú üzemeltetése, hálózati esetkonferencia valamint külterületi bőnmegelızési tájékoztató kampány szervezése.
A program által elérendı célok meghatározása: A projekt tervezésekor a következı célokat jelöltük meg projektünk alapjául: Átfogó cél (program szint): a projekt járuljon hozzá a tanyai lakosság felzárkóztatásához, integrációjához. Konkrét cél (projekt szint): bőnmegelızési, társadalmi, szociális, közmővelıdési programok és tevékenységek szervezésével, közösségi összefogás erejével a program járuljon hozzá a hátrányos helyzető tanyai lakosság és az ott közfeladatot ellátók biztonságának fokozásához.
Általános bemutatás: a végrehajtott program leírása, felépítése: •
Tanyagondnoki, tanyasegítıi szolgálat és más közszolgálatot teljesítık (komplex gondozói hálózat munkatársai) bőnmegelızési, áldozatvédelmi információkkal való ellátása, saját biztonságuk fokozása érdekében számukra továbbképzések tartása, hálózatuk segítségével civil közbiztonsági hírlánc mőködtetése: A munkatársak számára közbiztonsági információ-szolgáltatásának kialakítása, bőnmegelızési célzatú oktatásuk biztosítása megtörtént. A külterületen történt bőncselekmények indokolták a munkatársak saját biztonságának növelését is, elsısorban új információkkal, összefogással. A hírlánc mőködtetésével a külterületen mozgók olyan információkkal szolgáltak, amelyek lehetıséget adtak a komplex segítségnyújtásra, a szükséges beavatkozások összehangolására.
•
Külterületi bőnmegelızési tájékoztató kampány: 2 dokumentumfilm forgatása és bemutatása, valamint a Tanyai újság c. laphoz kapcsolódó bőnmegelızési melléklet készítése megtörtént: benne szakértık cikkeivel, bőnmegelızési és áldozatvédelmi, áldozat kárenyhítési tanácsokkal.
•
Tanyai közösségi terekben közmővelıdési programok és lakossági fórumok szervezése: Lakossági fórumok tartása, amelyeken konkrét egyedi problémák felvetése és azok megoldási javaslatainak kidolgozása megtörtént.
6
•
Fokozott külterületi polgárır járırszolgálatok: A polgárırség autójának már a jelenléte is fokozta a tanyai lakosság biztonságérzetét, mert tudják, hogy bármikor segítséget kérhetnek tılük.
•
Helyreállító ügyeleti csoport kialakítása, bevonása a közbiztonsági hálózatba megtörtént: Éjjel-nappal rendelkezésre álló, 2-3 fıbıl álló közterületi ügyeleti csoport, akik telefonhívás után azonnali fizikai segítséget nyújtottak/nyújtanak a továbbiakban is: pl. felborított kukák visszarendezése, jogsértések következményeinek elhárítása.
•
Hálózati esetkonferencia jelzırendszeri tagok számára: Tapasztalatok megbeszélése szakemberek körében szükségessé vált, amelyeket a késıbbiekben a jelzırendszeri tagok saját munkájuk során kamatoztathatnak.
•
Hatástanulmány készítése: A projekt eredményeinek, indikátorainak, hosszú távú hatásainak, esetleges változtatásra szoruló tevékenységek módosítási javaslatainak vizsgálata és összegzése elkészült.
A program elemeinek egymásra épülése: A fıpályázó igyekezett egymásra épülı programelemeket kialakítani, hogy kerek egésszé álljon össze a projekt. A projektelemek több oldalról igyekeztek megközelíteni a szubjektív biztonságérzet javításának kérdésköreit a külterületre fókuszálva.
A modell-jelleg bemutatása: A modell jelleg abból adódik, hogy a külterületen közfeladatot ellátókat komplex rendszerbe integráltuk, egyfajta civil közbiztonsági hírláncként funkcionálnak. Fontos hogy egymás feladatait ismerjék, tudják hogy éppen ki tartózkodik külterületen. A projekt tapasztalatai bebizonyították, hogy külterületi részre kiválóan mőködıképes a közbiztonsági civil hírlánc, más hasonló településszerkezettel rendelkezı területekre teljes egészében adaptálható.
A partnerszervezetek közremőködése, vállalt és teljesített feladatok: A partnerszervezetek közül legaktívabban a Polgárırség vett részt, mert ık fokozott járırszolgálatot láttak el, vagyis mindennap területen jártak, ugyanígy a Gondozási Központ munkatársai is, akik elsıdlegesen saját munkájukat végezték, de jelzésekkel éltek a közbiztonságot veszélyeztetı tényezık kapcsán. Pl. jelzést adtak elhagyott tanyákban beköltözött roma családokról; illegális bevándorló csoportok gyaloglásáról stb. A rendırség a külterületi tájékoztató kampány nyomtatványainak megtervezésében vállalt szakmai feladatokat. Mindegyik partnerszervezet az elızetesen vállalt feladatát maradéktalanul végrehajtotta.
Helyszínek: 1. Tanyai lakókörzetek (7 mórahalmi tanyai kerület) 2. Felújított tanyai közösségi terek, tanyai iskolák: 6782 Mórahalom, IV. ker. 65. (Erdei Iskola és Zöld Közösségi Ház. 6782 Mórahalom, VII.155. (Nagyszéksósi Iskola és Ökoház) 3. Ügyelet biztosítása fürdı területén, (6782 Mórahalom, Szent László park 2.) 4. Aranyszöm Rendezvényház (6782 Mórahalom, Röszkei út 1): zárókonferencia 7
Alkalmazott módszerek: Oktatás, fokozott járırszolgálat, hálózat kialakítása és mőködtetése, esetkonferencia, hatástanulmány készítése, dokumentumfilmek készítése, kiadványkészítés.
Résztvevık voltak: Közvetlen célcsoport:
1500 fı szolgáltatásokkal elért külterületi tanyai lakos; a tanyákon közfeladatot, közszolgálatot teljesítık.
Mórahalom jelenlegi lakossága: 5948 fı, ebbıl 1500 fı 800 tanyán él. Célcsoport jellemzıi: Elszigetelten élık, távol a segítségnyújtási lehetıségektıl. • • • •
magas a hátrányos helyzető lakosok aránya (kb. 35%), ennek okai: nehezen megközelíthetı lakóhelyek pénzügyi/szociális akadályokkal küzdık halmozottan hátrányos helyzetőek.
Résztvevı szakemberek voltak: Szakmai irányító: Szilágyiné dr. Bay Lujza ny. alezredes, bőnmegelızési szakértı, Szeged További közremőködı szakemberek: Dr. Zöldi Klára áldozatsegítı szolgálatvezetı, Szeged Nógrádi Zoltán polgármester Battancs Erika közbiztonsági referens Kószó Anita jelzırendszeri vezetı, Családsegítı és Gyermekjóléti Központ Marton Csaba İrsparancsnok, Mórahalom Dobó József Móraép KHT igazgató Dobó Rudolf polgárır-vezetı Duka Féix Móranet KHT igazgató (filmkészítés).
8
Részletes bemutatás: 1. Tanyagondnoki, tanyasegítıi szolgálat és más közszolgálatot teljesítık (komplex gondozói hálózat munkatársai) bőnmegelızési, áldozatvédelmi információkkal való ellátása, saját biztonságuk fokozása érdekében számukra továbbképzések tartása, hálózatuk segítségével civil közbiztonsági hírlánc mőködtetése: Az oktatás 16 alkalommal (128 óra) történt, az IRM által elızetesen elfogadott tematika alapján. A tematikát Szilágyiné dr. Bay Lujza készítette. KÉPZÉS FELÉPÍTÉSE: I. A BŐNÖZÉS 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
A bőnözés mint társadalmi tömegjelenség A bőnözés struktúrája A bőnözés dinamikája A magyarországi bőnözés változásai Az országos bőnözési helyzetkép Csongrád megye bőnügyi térképe A Mórahalmi Kistérség aktuális bőnügyi helyzete
II.A SZOCIÁLIS JELZİRENDSZER 1. A szociális jelzırendszer felépítése 2. Gyermek és ifjúságvédelem 3. A családsegítı szolgálat 4. Az idıskorúak megsegítése 5. A nıkkel való foglalkozás 6. A fogyatékkal élık problémai 7. Konzultáció III. A MAGYAR TANYA – ÉS FALUGONDNOKI SZOLGÁLAT 1. A falu- és tanyagondnokság kialakulása, története 2. A falu- és tanyagondnokság jelenlegi helyzete 3. A falu- és tanyagondnokság feladatai 4. A falu – és tanyagondnokság együttmőködése a szociális jelzırendszerrel 5. A falu – és tanyagondnokság kapcsolata az önkormányzatokkal 6. Esélyegyenlıség biztosítása 7. Konzultáció IV.A TÁRSADALMI BŐNEMEGELİZÉS NEMZETI STRATÉGIÁJA 1.A bőnmegelızés újkori története 2. társadalmi bőnmegelızés létrejöttének szükségessége 3. A bőnmegelızés területei 4. A bőnmegelızés céljai 5. A fokozott áldozati kockázatot hordozó társadalmi csoportok 6. Az áldozatsegítés 7. Konzultáció V.A GYERMEK-FIATALKORÚ BŐNÖZÉS MEGELİZÉSE 1. .A gyermek – és fiatalkorú bőnözés történelmi áttekintés 2. A gyermek – és fiatalkorú bőnözés helyzete a világban 3. A gyermek – és fiatalkorú bőnözés magyarországi helyzete 4. A gyermek – és fiatalkorú bőnözés jellegzetességei 5. A gyermek – és fiatalkorú bőnözés a Mórahalmi Kistérségben 6. Iskolai agresszió 7. A halmozottan hátrányos helyzető kisebbségek helyzete a gyermek és fiatalkorú bőnözés aspektusából 8. Konzultáció
9
VI. KÁBÍTÓSZER PREVENCIÓ 1.A kábítószer története 2. A kábítószerek fajtái (legális és illegális drogok) 3. A kábítószer hatásmechanizmusa 4. A kábítószerrel kapcsolatos jogi szabályozás (kitekintés) 5. A magyarországi kábítószer bőnözés helyzete 6. Kábítószer körkép a Mórahalmi Kistérségben 7. Jogi szankciók 8. Konzultáció VII.CSALÁDON BELÜLI ERİSZEK MEGELİZÉSE 1. A családon belüli erıszak történeti áttekintése 2. Családon belüli erıszak a nyugat- európai demokráciákban 3. Magyar sajátosságok a családon belüli erıszak megítélésben 4. A családon belüli erıszak speciális megnyilvánulásai (pedofilia, stalking, mobbing) 5. Jogi szabályozás a családon belüli erıszak kezeléséhez 6. 32/2007. ORFK intézkedés és végrehajtása 7. Áldozatsegítés 8. Konzultáció VIII.A SÉRTETTÉ ÁLDOZATTÁ VÁLÁS MEGLİZÉSE 1. Viktimológia 2. Az áldozat, sértett jogi helyzete 3. Fokozott kockázatot hordozó áldozati csoportok és megelızésük 4. Az áldozatsegítés magyarországi jogi szabályozásának történet 5. A CXXXV. Törvény az áldozatsegítésrıl 6. IH Áldozatsegítı Szolgálat 7. Áldozatsegítés a gyakorlatban 8. Konzultáció IX.A BŐNISMÉTLÉS MEGELİZÉSE 1. A bőnelkövetık a magyar társadalomban 2. A bőnelkövetık elemzése (nem, életkor, foglalkozás stb.) 3. Bőnelkövetık Csongrád megyében és a Mórahalmi Kistérségben 4. Stratégiák a bőnelkövetés megelızésre 5. A foglalkoztatottság elısegítése a kistérségben 6. A továbbképzés és oktatás szerepe a bőnözés visszaszorításában 7. Konzultáció X.A KÜLTERÜLETEN ÉLİK BIZTONSÁGÁNAK MEGTEREMTÉSE 1. A történelmi tanyavilág áttekintése 2. A XXI. századi tanya 3. A tanya objektív és szubjektív biztonsága 4. A tanyán élık esélyegyenlıségének megteremtése 5. Gyermekek és fiatalkorúak helyzete a tanyavilágban 6. A vagyon elleni bőncselekmények megelızése 7. Segítségnyújtás és esélybiztosítás a külterületen 8. Tanya-és falugondnoki szolgálat XI. A CIVIL HÍRLÁNC 1. A Csongrád Megyei Rendır-fıkapitányság külterületi programja 2. A civil hírlánc kialakítása és mőködtetése Csongrád megyében 3. A mórahalmi modell 4. Az EUCPN ( Európai Bőnmegelızési Szervezet) ajánlása 5. Együttmőködık a civil hírláncban 6. Az önkormányzat szerepe és jelentısége a civil hírláncban 7. A rendırség helye és szerepe a civil kezdeményezésekben 8. Konzultáció
10
XII. A LEGJOBB GYAKORLATOK-MÓRAHALOM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Az aktuális helyzet bemutatása A civil hírlánc megszervezése A civil hírlánc mőködése a gyakorlatban A polgárırség szerepe a civil hírláncban A rendırség, mint meghatározó elem a közbiztonság szolgáltatásban A szubjektív biztonságérzet javításában közremőködı tényezık és szereplık Az önkormányzatiság és civil kezdeményezés fúziója Konzultáció
XIII. A LEGJOBB GYAKORLATOK – ÜLLÉS 1. Az aktuális helyzet bemutatása 2. A civil hírlánc megszervezése 3. A civil hírlánc mőködése a gyakorlatban 4. A polgárırség szerepe a civil hírláncban 5. A rendırség, mint meghatározó elem a közbiztonság szolgáltatásban 6. A szubjektív biztonságérzet javításában közremőködı tényezık és szereplık 7. Az önkormányzatiság és civil kezdeményezés fúziója 8. Konzultáció XIV.A LEGJOBB GYAKORLATOK – RUZSA 1. Az aktuális helyzet bemutatása 2. A civil hírlánc megszervezése 3. A civil hírlánc mőködése a gyakorlatban 4. A polgárırség szerepe a civil hírláncban 5. A rendırség, mint meghatározó elem a közbiztonság szolgáltatásban 6. A szubjektív biztonságérzet javításában közremőködı tényezık és szereplık 7. Az önkormányzatiság és civil kezdeményezés fúziója 8. Konzultáció XV.A LEGJOBB GYAKORLATOK - ÖTTÖMÖS 1. Az aktuális helyzet bemutatása 2. A civil hírlánc megszervezése 3. A civil hírlánc mőködése a gyakorlatban 4. A polgárırség szerepe a civil hírláncban 5. A rendırség, mint meghatározó elem a közbiztonság szolgáltatásban 6. A szubjektív biztonságérzet javításában közremőködı tényezık és szereplık 7. Az önkormányzatiság és civil kezdeményezés fúziója 8. Konzultáció XVI. ÁLTALÁNOS KONZULTÁCIÓS NAP Helyszínen – a külterületen családok megismerése- problémák diagnosztizálása filmvetítés.
elérendı konkrét célok: Az oktatástól azt vártuk, hogy a résztvevı szakemberek és jelzırendszeri tagok felfrissítsék áldozatsegítı ismereteiket, új perspektívákat kapjanak a modern bőnmegelızés kérdésköreibıl.
alkalmazott eszközök: bőnmegelızési kisfilmek, prezentációk
résztvevıi megoszlás: tanyagondnokok, polgárırök, tanyasegítık, jelzırendszeri tagok, lásd jelenléti ív alapján, átlag 20 fı/oktatási nap. 11
eredmények: ismeretszerzés, új kötetlen „munkatársi” kapcsolatok megszilárdulása, közös feladat megbeszélés, mások véleményének megismerése a szakterületen.
•
felmerülı problémák: A résztvevık jelezték, hogy a szombati napok helyett jobban szeretnének munkaidıben, hétköznapon oktatásban részt venni. Ezt a felvetést nem sikerült megoldanunk, mert munkaidıben a beosztásuk nem engedte meg az egész napos oktatást.
•
tervezett programhoz képest történı eltérések: nem történt változtatás a projekt ideje alatt.
2. Külterületi bőnmegelızési tájékoztató kampány: 2 dokumentumfilm forgatása és bemutatása, valamint a Tanyai újság c. laphoz kapcsolódó bőnmegelızési melléklet készítése megtörtént, benne szakértık cikkeivel, bőnmegelızési és áldozatvédelmi, áldozat kárenyhítési tanácsokkal.
elérendı konkrét célok: A külterületen élı lakosság megfelelı tájékoztatása. Mint a bevezetıben már jeleztük, hogy a tanyai lakókörzetekben nagyok a távolságok, bizonyos elszigeteltség észlelhetı. Ennek leküzdésére forgattattunk 2 db dokumentumfilmet, amelyet lakossági rendezvényeken vetítettünk le, mert tanyai részeken nincsen kábeltelevíziós hálózat. Ugyanezeket a filmeket a belterületi kábeltelevíziós hálózat is bemutatta márciusban és áprilisban.
alkalmazott eszközök: 2 db film készítése; tanyai újság szerkesztése és eljuttatása a lakossághoz.
eredmények: új ismeretek szerzése, illetve a közbiztonsági telefonszámok felfrissített változatának eljuttatása a háztartásokba megtörtént.
•
tervezett programhoz képest történı eltérés és indoklása: Mórahalom Város projektjének célcsoportja a Mórahalom külterületén élı tanyai lakosság. A projekt kezdetekor a külterületi lakosság száma: 1500 fı, aki 800 tanyán él. Számukra szerettünk volna 2 alkalommal 3000 oldalnyi (2 oldalas) bőnmegelızési, áldozatsegítési szóróanyagot eljuttatni. Alapértelmezésben nem háztartásonként kalkuláltunk, hanem személyenként, tekintettel arra, hogy névjegykártya formátumban közbiztonsági telefonszámokat győjtöttünk össze, amelyet maguknál hordhatnak igazolványban vagy pénztárcában. A konzorciumi partnerek javaslatára 1 több oldalas színvonalas kiadványban győjtöttük össze a tudnivalókat, amelybıl 800 háztartásba juttattunk 1-1 példányt. Ennek részét képezte a közbiztonsági telefonszámos kártya is (vagyis a 2. alkalommal eljuttatásra szánt szóróanyag is). Így 1 alkalommal 2 db-ból álló, koncentrált információkat tartalmazó kiadványt juttattuk el a tanyai lakosok számára. Külterületre a mórahalmi postahivatal munkatársai a levelekkel együtt postaládákba kézbesítették a kiadványt a mellékelt kártyával együtt. A maradék 60 példányt a pályázati partnerek munkatársainak, és a tanyákon közfeladatot ellátók számára adtuk. 12
3. Tanyai közösségi terekben közmővelıdési programok és lakossági fórumok szervezése: Lakossági fórumok tartása, amelyeken konkrét egyedi problémák felvetése és azok megoldási javaslatainak kidolgozása történt: 2 db lakossági fórum szervezése és 3 db közmővelıdési program szervezése történt a projekt idıszak alatt. Lakossági fórumok: 1. 2008. november 20-án az Aranyszöm Rendezvényházban, vezette Nógrádi Zoltán polgármester. Élı kábeltelevíziós adással, kérdezni a helyszínen és telefonon is lehetett. Közbiztonságot érintı kérdés, lakossági bejelentés nem érkezett. 2. 2009. február 18-án az Erdei Iskola és Zöld Közösségi Házban (tanyai lakókörzetek) számára, vezette Csányi László alpolgármester. A környékbeli lakosok jelezhették közbiztonsággal kapcsolatos problémáikat, felvetéseiket. A fı téma az illegális, Szerbia felıl érkezı bevándorlók felismerésének kérdései voltak. Közmővelıdési programok: 1. 2008. december 21-én Városkarácsony keretében jelentkezı tanyai lakosokat az önkormányzat buszaival beszállították a rendezvényházba, ott kulturális program mellett hurka-kolbász kóstolással egybekötött közösségi programot szerveztünk számukra. 68 fıt szállítottuk be és vissza a közmővelıdési program után. A szegényebb sorsú tanyai gyermekek más forrásból életkoruknak megfelelı ajándékokban részesültek. 2. Február 25-én szerdán: dr. Simon András néprajzkutató tartott elıadást: Farsagtól húsvétig tartó népszokásokról. 3. Március 12-én csütörtökön: Nıi szemmel: beszélgetés sikeres nıkkel. Vendégeink voltak: polgármester asszonyok, önkormányzati képviselık, akik a nıi szerepekrıl beszélgettek, illetve arról hogy ezt hogyan lehet összeegyeztetni a közéleti feladatokka.
elérendı konkrét célok: A tanyai lakosság ne érezze magát elszigeteltnek, mert hagyományosan hasonló jellegő közmővelıdési programok számukra nincsenek külön hirdetve. A lakossági fórumokon pedig elmondhatták közbiztonsági problémáikat, esetenként még megelégedettségüket is kifejezték az önkormányzat ilyen szakterületen dolgozó elhivatott munkatársai iránt.
Eredmények: Az 5 rendezvényen kb. 320 fı tanyai lakos vett részt. A programokról a MÓRANET kábeltelevízió felvételeket készített, amelyek megtalálhatóak az egyik dokumentumfilmben.
tervezett programhoz képest történı eltérések: Nem voltak.
13
4. Fokozott külterületi polgárır járırszolgálatok:
elérendı konkrét célok: A polgárırség autójának már a jelenléte is fokozza a tanyai lakosság biztonságérzetét, mert tudják, hogy bármikor segítséget kérhetnek tılük.
alkalmazott eszközök: gépjármő
résztvevıi megoszlás: szolgálatonként 2-2 polgárır
eredmények:
November hónap: 110 óra szolgálat Alábbi megemlítendı események: - a hónapban többször randalírozó fiatalok figyelmeztetése történt - vásári biztosítás idején garázda fiatalok figyelmeztetése - külterületen ittas gépjármővezetı visszatartása a rendırség érkezéséig December hónap: 114 óra szolgálat Alábbi megemlítendı események: - fokozott tanyabejárások különös tekintettel az elhagyatott tanyákra - ittas személy visszatartása külterületen - vendéglátó helyekrıl kerékpárral hazaindulók ellenırzése Január hónap: 255 óra szolgálat Alábbi megemlítendı események: - fokozott közös járırszolgálat a közterület-felügyelıvel egész hónapban - üres tanyák bejárása, figyelés hogy beköltözött-e valaki Február hónap: 183 óra szolgálat Alábbi megemlítendı események: - külterületen lévı vendéglátóhelyek környékének ellenırzése - Határrendészettel közös járırszolgálatok illegális bevándorlók kiszőrésére Március hónap: 174 óra szolgálat Április hónap: 182 óra szolgálat Összesen: 1018 óra
akadályok és fogódzkodók, felmerülı problémák, megoldásaik: nem voltak.
tervezett programhoz képest történı eltérések, kimaradó tevékenységek és helyettesítık. nem voltak.
14
5. Helyreállító ügyeleti csoport kialakítása, bevonása a közbiztonsági hálózatba: Éjjel-nappal rendelkezésre álló, 2-3 fıbıl álló közterületi ügyeleti csoport, akik telefonhívás után azonnali fizikai segítséget nyújtanak: pl. felborított kukák visszarendezése, jogsértések következményeinek elhárítása.
elérendı konkrét célok: hladéktalan segítségnyújtás
alkalmazott eszközök: 2 fıs ügyeleti csoport a fürdıben (24 órás szolgálat)
eredmények: fél év alatt 5 esetben riasztás, ebbıl 1 volt külterületi, bejelentés illegális szemétlerakásról. A belterületiek a parkrongálás témakörébıl voltak.
tervezett programhoz képest történı eltérések: nem voltak.
6. Hálózati esetkonferencia jelzırendszeri tagok számára: Tapasztalatok megbeszélése szakemberek körében, amelyeket jelzırendszeri tagok saját munkájuk során kamatoztathatnak.
a
késıbbiekben
a
elérendı konkrét célok: azonnali reagálás a jelzéseket követıen esetmegbeszélés formájában, ha az egyik szakszolgálat nem tud segíteni, akkor a másik biztosan tud lépni az ügyekben.
résztvevıi megoszlás: jelzırendszeri tagok: védını, gyermekorvos, családsegítı munkatársak, gyámügyi munkatársak, rendır, KEF-munkatárs, plébános, óvónı, tanárok.
eredmények: 8 külterületi család esetében segítségnyújtás: 7 esetben az általános iskolás korú gyermek magatartás-zavara árulkodott, hogy a családnál nincs minden rendben, ezekben az esetekben fıként a munkanélküli, néhány esetben alkoholista szülıkre volt visszavezethetı a probléma. 1 eset volt bőnmegelızési jellegő: alkoholista apuka bántalmazta a kiskorú gyermekek, ezt az iskolai védını jelezte.
tervezett programhoz képest történı eltérések: nem voltak.
7. Hatástanulmány készítése: A projekt eredményeinek, indikátorainak, hosszú távú hatásainak, esetleges változtatásra szoruló tevékenységek módosítási javaslatainak vizsgálata és összegzése.
elérendı konkrét célok: a projekt hatásindikátorainak vizsgálata.
alkalmazott eszközök: 15
statisztikák, kimutatások, felmérések.
résztvevıi megoszlás: Haréna Kft készítette.
tervezett programhoz képest történı eltérések: nem voltak.
16
Eredmények: • a program egészének eredménye, a részeredmények összefoglalása: A program összességében sikeres volt, az eredményindikátorok mindegyikét teljesítette a fıpályázó. A lakossági visszajelzések pozitívak voltak. Külterületen örömmel tapasztaltuk, hogy munkatársainkat várják, örömmel fogadják. A közbiztonsági civil hírlánc mőködıképes, érkeztek jelzések további feladatok megoldására. A közmővelıdési programok különösen tetszést nyertek a lakosság körében, ugyanis kevés a térítésmentes program, fıként a tanyai lakókörzetekben élık számára. Ezek a programok mindenképpen közösségépítı hatásúak voltak, enyhítették azt az elszigeteltséget, amely jelen van a mindennapokban a tanyai létben. • az eredményesség mérése, nyomon-követhetıség, a program hatékonysága: Az elkészített hatástanulmány megmutatta, hogy bőnmegelızési, társadalmi, szociális, közmővelıdési tevékenységek szervezése, közösségi összefogás ereje hozzájárul a hátrányos helyzető tanyai lakosság és az ott közfeladatot ellátók biztonságának fokozásához. A programot folytatni kell, mert csak az egymásra épülı tevékenységek vezetnek sikerességhez a közbiztonság és a bőnmegelızés területén is.
Fenntarthatóság: A program támogatott mőködtetése:
vagy
más
szervezetek
általi
fenntartása,
Mórahalom Város Önkormányzata a fokozott polgárır járırszolgálatot fenn kívánja tartani a program befejezése után is, azt saját forrásból finanszírozza (személyi + dologi kiadásokat is). A polgárırség évi üzemanyagköltsége kb. 400.000,-Ft, valamint 5 fı számára havi adómentes 10.000,-Ft-os tiszteletdíj fizetése. A Gondozási Központ munkatársai és a jelzırendszer tagjai vállalták, hogy továbbra is üzemeltetik a közbiztonsági civil hírláncot. A fürdıben lévı ügyeleti csoport továbbra is mőködik.
Javaslatok: Javaslatok a hasonló témában/cél érdekében tenni kívánó szervezeteknek? Az ún. „fizetett” polgárırszolgálat nagyon sikeresen mőködik Mórahalom területén. Ez azt jelenti, hogy a polgárırök közül 5 fı vállalta, hogy havi fix órát teljesítenek. Ez a szolgálat elıre vezényelt, ellenırizhetı, ellentétben a hagyományosnak tekinthetı szolgálatokkal, amely sokszor esetlegesnek bizonyult. Így az önkormányzat és a rendırség is tudja elıre, hogy mikor és hány fı teljesít szolgálatot, illetve ilyen formában vezényelhetı a közös járırszolgálat rendırökkel is. Ennek megfontolását javasolni tudjuk más szervezetek számára is.
17
ÖSSZEGZÉS: A Mórahalmi tanyákon élık, és az ott közszolgálatot teljesítık közbiztonságának növelése címő projekt sikerrel lezajlott. A zárókonferencia értékelésében minden partnerszervezet és a fıpályázó Mórahalom Város Önkormányzata, mind a lakosság pozitívan értékelte a külterületen végrehajtott közbiztonsági programokat, és szükségét látják a további folytatásnak. A projekt szervezıi, résztvevıi bizakodnak abban, hogy a 2008-2009. évi rendırségi bőnügyi statisztika javulást mutat, igazolja a projekt sikerét. Eredményként mondható még el, hogy a polgárırség és a civil hírlánc „közelebb” került a lakossághoz. A fokozott járırszolgálatok növelték a lakosság szubjektív biztonságérzetét. A 6 hónap alatt kialakult a rendırség, határırség, polgárırség járırszolgálatai között egy dinamikusabban mőködı kapcsolat. A projekt tapasztalatait felhasználva újabb elemekkel bıvítettük a bőnmegelızési és közbiztonsági tevékenységeink sorát. Az összes pozitívumot végiggondolva új elemek kidolgozását tervezzük, amelyek további javulást eredményezhetnek. Bebizonyosodott, hogy a külterületeket még az eddigieknél jobban kell ellenırizni, bevonva fizetett alkalmazottakat is. A médiajelenlét dokumentumai a postázott mellékletben találhatóak.
Köszönjük az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium támogatását!
18
