SZAKMAI BESZÁMOLÓ A SÚLYOSAN HALMOZOTTAN FOGYATÉKOS GYERMEKEK FEJLESZTŐ ISKOLAI OKTATÁSÁ KAPCSÁN 2007-BEN MEGVALÓSÍTOTT SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOKRÓL

Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány

SZAKMAI BESZÁMOLÓ A SÚLYOSAN HALMOZOTTAN FOGYATÉKOS GYERMEKEK FEJLESZTŐ ISKOLAI OKTATÁSÁ KAPCSÁN 2007-BEN MEGVALÓSÍTOTT SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOKRÓL A Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával az FSZK fejezeti keret terhére megvalósuló programunk a „Kiadvány és konferencia a súlyosan halmozottan fogyatékos gyermekek oktatására szerveződött fejlesztő iskolák tapasztalatairól – legjobb gyakorlatok” című program.

I.

JÁRHAT Ő IS ISKOLÁBA! CÍMŰ KIADVÁNY ELKÉSZÍTÉSE

Nyertes pályázóink tapasztalatai a fejlesztő iskolai oktatás elindításáról (2005-2006) A kiadvány célja: A súlyosan halmozottan fogyatékos gyermekek fejlesztő iskolai oktatásának eddigi tapasztalatairól szóló kiadványunk célja egyfelől az oktatási forma, másfelől a már meglévő intézményi gyakorlatok bemutatása. Fontosnak tartjuk, hogy bemutassuk a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány által (2005-ös és 2006-os pályázatainkkal) támogatott kezdeményezéseket, és ezzel az adott intézmények munkájának megismerésére ösztönözzük mindazokat, akik fejlesztő iskolai oktatás bevezetését tervezik. A kiadvány tartalma: A nyertes pályázók közül hét intézményt kértünk fel arra, hogy mutassa be a fejlesztő iskolai oktatás létrehozásakor általa bejárt utat. A hét intézmény kiválogatásánál fontos szempont volt, hogy legyen az intézménynek, az általa megvalósított programnak valamilyen egyedisége, rá jellemző sajátossága. Fontos szempont volt a területi, regionális elhelyezkedés, a fenntartó típusa (önkormányzati, alapítványi, egyházi), az intézmény típusa (közoktatási, szociális, egészségügyi), fenntartóval való kapcsolat, a szakmai munka színvonala. De a felkérés mellett lehetőséget adtunk mind a 19 nyertes pályázó intézménynek, hogy leírják gondolataikat. Néhányan éltek is ezzel a lehetőséggel. A kiadványban az általunk megadott szempontsor alapján mutatkozott be győri, debreceni, szombathelyi, zalaegerszegi, jászberényi, hódmezővásárhelyi, egri és a kaposvári fejlesztő iskola. Szempontok a fejlesztő iskolai oktatás modelljeinek bemutatásához: • • • • • • • • • • •

A súlyosan és halmozotton fogyatékosok számára biztosított szolgáltatások alakulása az intézmény közelmúltjának bemutatásával A fejlesztő iskolai oktatás bevezetésének kialakulása A fenntartó érzékenyítésének és meggyőzésének „praktikái”. Folyamatos együttműködés a fenntartóval a szolgáltatás hosszú távú biztosítása érdekében A koncepció elfogadtatása a munkatársakkal A programban résztvevő szakemberek kiválasztása A tárgyi feltételek megteremtésének bemutatása A leendő tanulók felkutatásának módszerei, előzetes szülői igényfelmérés A szakmai program kidolgozásának menetének rövid bemutatása a rehabilitációs programtól, az egyéni fejlesztési terveken keresztül a mindennapi munkáig Adminisztráció, dokumentáció, értékelési rendszer bevált szakmai eljárásai A fejlesztő iskolai oktatás szépségei, nehézségei és jelenleg megoldatlan kérdései Az intézmény tervei a minőségbiztosításra, az eredmények terjesztésére, a tevékenység bővítésére

2008. augusztus 28.

23/1


A kiadvány felépítése I. rész Intézmények: Ebben a fejezetben az intézmények bemutatják saját működésüket, illetve azokat lépéseket (szervezeti átalakítások, tantestület bevonása, fenntartó meggyőzése, tanulócsoportok szervezése, kialakítása, infrastrukturális fejlesztések), amelyek a fejlesztő iskolai oktatás elindításához vezettek. II. Fejlesztési területek: A II. rész felépítésében a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek nevelésének, oktatásának, fejlesztésének fő tartalmi elemei kerülnek bemutatásra, az alábbi fejlesztési területeken: kommunikáció és beszédfejlesztés, érzékelés észlelés, mozgásnevelés, érzelmi és szociális nevelés, a megismerő tevékenység fejlesztése valamint a kreativitásra (művészeti) nevelés. A fejlesztési területek némelyikéhez tartozó óravázlatok is bemutatásra kerülnek ebben a fejezetben. III. Kiegészítő terápiák: A kiegészítő terápiákat ismertető fejezetekben olyan eljárások kerülnek bemutatásra, melyek az egyes fejlesztési területeken végzett fejlesztő munkát kiegészítve teszik hatékonyabbá a tanulók fejlesztését. A kötet szakmai lektorálását Dr. Márkus Eszter PhD főiskolai docens végezte el, aki hasznos szakmai észrevételeivel segítette a kiadvány elkészültét, röviden így foglalta össze a kiadvánnyal kapcsolatos véleményét: „Összefoglalva: megtiszteltetés és öröm volt számomra végigolvasni és kielemezni az elkészült anyagokat. Továbbra is fenntartom azt a véleményemet – amit az FSZK által a közelmúltban szervezett szakmai napokon szóban is elmondtam – hogy legszebb álmaimat is felülmúló szakmaisággal működik az elmúlt években bevezetett fejlesztő iskolai oktatás. Mindezt most az írásos beszámolók alapján is megerősítve látom. Köszönöm minden szerzőnek a lelkiismeretes és odaadó munkát, kívánok nekik további sok örömet és sikert a gyógypedagógiának ezen a nagy kihívást jelentő, de sok szép pillanatot tartogató területén.”

A kiadvány terjesztésének terve: A kiadványt szeretnénk eljuttatni minden olyan intézményhez, amely már működtet, illetve minden olyan intézményhez, aki a jövőben potenciálisan indíthat fejlesztő iskolát, illetve segítheti létrejöttét (pl. megyénként a kijelölt intézmények , EGYMI, SZRB, fejlesztő felkészítést végző intézmények, …) Annak érdekében, hogy minél szélesebb körhöz sikerüljön eljuttatni és ismertté tenni a fejlesztő iskola koncepcióját és jó gyakorlatait Varga Mihály PR szakemberrel folytatunk konzultációt. A kiadvány terjesztésével elérni kívánt célok: A súlyosan halmozottan fogyatékos gyermekek fejlesztő iskolai oktatásában ez idáig szerzett tapasztalatok megismerése napjainkban mind a szakma, mind a közigazgatás, ahogy fenntartók és a szülők számára is aktuális, hiszen a Közoktatásról szóló törvény a 30/A., és a 125. §-a is kimondja, hogy 2010. szeptember 1-jétől a fejlesztő iskolai oktatási forma megszervezése kötelező lesz. A fejlesztő iskolai feladatot ellátó intézményegységet pedig 2010. augusztus 31-ig meg kell szervezni. Ideje megkezdeni a felkészülést, hiszen új oktatási forma lévén még nem terjedhettek el a már meglévő tapasztalatok, jó modellek, minták, gyakorlatok. Ráadásul azt tapasztaljuk, hogy ezen új oktatási forma bevezetését 2008. augusztus 28.

23/2


még sokan fenntartással, bizonytalanul várják. Kevés olyan intézmény van, ahol már megkezdték a bevezetést. Így a fejlesztő iskolai oktatási formát bemutatva, segítjük ennek az oktatási formának a megismertetését, elterjedését is. II.

A FEJLESZTŐ ISKOLÁK MŰKÖDTETÉSÉT SEGÍTŐ SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK – SZAKMAI NAPOK SZERVEZÉSE

E programunk keretében összegző konferencia szervezését terveztük a 2005 és 2006-ban kiírt pályázati programjaink keretében megvalósult fejlesztő iskolák tapasztalatainak, gyakorlatának bemutatása érdekében. E program céljaihoz és megvalósulási idejéhez szervesen kapcsolódnak az OKM szakmai napok. A két program céljai közös megvalósítást kívántak. Emiatt az SZMM támogatást és az OKM támogatást 7 közösen szervezett szakmai nap szervezésére fordítottuk. Hangsúlyozzuk, hogy mindkét program céljait maximálisan beépítettük a szakmai napok programjába. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium 6 millió forint támogatást nyújtott a Közalapítványnak azzal a céllal, hogy regionális szakmai napokat szervezzen és bonyolítson le a fejlesztő iskolai oktatás témakörében. Az Oktatási és Képzési Programiroda valósítja meg két programja keretében (OKM és SZMM támogatással) a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek fejlesztő iskolai oktatásának eddigi tapasztalatairól szóló és a 2010 évi bevezetést előkészítő, tapasztalatcserék, szakmai találkozók szervezését. A program előkészítése: A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány (FSZK) Oktatási és Képzési Programirodája a program előkészítése érdekében szakmai konzultációt szervezett a 2005 és 2006-ban a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek fejlesztő iskolai oktatásának támogatására kiírt pályázatán nyertes pályázók számára. E konzultáción a meghívottak többsége részt vett és beszámolt a fejlesztő iskolai oktatás kialakításának, szervezésének és működtetésének tapasztalatairól. Ezt követően a 19 korábbi nyertes pályázó intézmény közül vállaltak szerepet a szakmai napok helyszíneinek biztosításában és a helyi koordinálói feladatok ellátásában. . A szakmai napok helyszínei a korábban pályázó intézmények közreműködésével alakultak ki. 8 intézmény vállalt először szervezést, lebonyolítást, majd egy helyszín (Budapest) lemondta. A szakmai napok több régióban kerülnek megszervezésre, melynek keretében a térségből felkért előadók közreműködésével hasonló témakörök kerülnek feldolgozásra, ezzel is biztosítva a szakmai napok egységes színvonalát. A programot több okból is szükségesnek láttuk több helyszínen megrendezni: - jobban érvényesülnek a regionális szempontok; - a térségben közös szakmai programon vehetnek részt a fejlesztő iskolai ellátás és a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermeket ellátó rendszerben érintett szakemberek, szülők, fenntartók; - a közeli, könnyebben megközelíthető helyszín a részvételi arányt növeli. A program szervezését a fejlesztő iskolák megvalósítóit bevonva kezdtük el lebonyolítani.

2008. augusztus 28.

23/3


A szakmai napok összefoglaló beszámolója, adatai: A visszajelzések alapján a következő helyszínek vállalták a szakmai konzultáció szervezését: (Megjelöltük, hogy melyik megyék szakértőit, szülőit látta vendégül a szervező) -

Eger (Heves, Nógrád, Pest (Budapest is)) Szombathely (Vas, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom) Békéscsaba (Békés, Csongrád) Zalaegerszeg (Zala, Veszprém, Fejér) Ózd (Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg) Kaposvár (Somogy, Tolna, Baranya) Debrecen (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun)

A helyszínek szervezőivel szerződést kötöttünk, így a szolgáltatást helyszínenként bonyolították (ellátás, terem, előadók…). Az ezzel kapcsolatos kívánalmakat szerződésben is részletesen rögzítettük. Időpontok: Helyszín Zalaegerszeg Kaposvár Ózd Szombathely Békéscsaba Debrecen Eger

Időpont 2008. április 14. hétfő 2008. április 18. péntek 2008. május 8. csütörtök 2008. május 16. péntek 2008. május 19. hétfő 2008.május 20. kedd 2008. május 27. kedd

Résztvevők köre: A szakmai napokat szélesebb körben kívántuk megszervezni. Részt vett a gyógypedagógia minden érintett területe, a fenntartók képviselői, ellátó intézmények és szülők és minden érdeklődő. Módszere:

2008. augusztus 28.

súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermeket nevelő szülők a gyermekek diagnosztizálásában és az ellátási forma meghatározásában közreműködő szakértői bizottságok a gyermekeket ellátó szakemberek az ellátó vagy a jövőben e feladatot ellátni kívánó oktatási és szociális intézmények vezetői az intézményeket fenntartó önkormányzatok és egyéb szervek képviselői a szakmai nap résztvevői körének vonatkozásában a megyei önkormányzatok oktatási és szociális ügyeket képviselő tisztségviselői más régió jó gyakorlatait bemutató szakemberek Gyermekorvosok, háziorvosok, szülészetek, védőnők Megyei, régión belül szerveződő szülőszervezetek, szülők

Előadások, prezentációk Kérdezz-felelek, kerekasztal beszélgetés Szekciók keretében konzultáció, gyakorlatok bemutatása

23/4


Általános előzetesen javasolt témák: - Terminológia: Súlyosan-halmozottan fogyatékos - Súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek, tanulók ellátásának (diagnosztika, pedagógiai lehetőségek szerint) lehetőségei (TKVSZRB) - A gyermekorvos szemével - A védőnő lehetőségei - A régióban elérhető ellátások (oktatási intézmények, szociális intézmények) o Önkormányzatok képviselői a megnyitó keretében az adott megyékben az ellátás szervezéséről, terveiről o az ellátás szakmai oldaláról az ellátó intézmények szakemberei beszélnek (területen belül, megyei ellátás és tapasztalat) - Más régiók jó gyakorlatai (Néhány ellátó intézményről, modellről) - Jogok és kötelezettségek (Jogszabályok a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek, tanulókra vonatkozóan) - Szülői dilemmák, kérdések (Szülőszervezet képviselője, megszólaló szülő) - Egyéb Szervezés technikai kérdései: - plenáris ülések (minden érintett számára közös témát feldolgozó előadások, kérdezz-felelek) - ebéd (svédasztal vagy egyéb hideg ebéd, vagy meleg ebéd a lehetőségektől függően) - szekcióülések (igény szerint) o Jogszabályok, ellátási formák (intézményvezetők, fenntartók, TKVSZRB vezetők, szülőszervezet vezetők) o Jó gyakorlatok, működő modellek, szakmai, módszertani kérdések (TKVSZRB munkatársai, ellátást végző szakemberek, szülők) o Szülők egymás közt (szülők, érdeklődő szakemberek) A szakmai napok eredményei/céljainak megvalósulása:

A rendezvény az ország több városában szerveződött, így egyenlő eséllyel vehettek részt a vidéki szakemberek is a programokon. A projekt lebonyolításával megvalósult a fejlesztő iskolai oktatást végző intézmények jó gyakorlatainak, tapasztalatainak bemutatása. A konkrét fejlesztő iskolai oktatást végző intézmények tapasztalatcseréjén túl a diagnosztikában, intézménykijelölésben, tájékoztatásban fontos szerepet játszó szereplőket is aktívan bevontuk.

2008. augusztus 28.

23/5


A fejlesztő iskolai oktatási formát bemutatva, segítettük ennek az oktatási formának a megismertetését is. A térségi szervezés elősegítette, hogy a regionális együttműködés erősödjön. Bemutattuk az összegyűlt legjobb gyakorlatokat, lehetőséget teremtett a projekt konzultálni a tapasztalatokról és más intézményeket motivált a fejlesztő iskola feladatának felvállalására. Az egyes régiók szakembereinek, a témában érintetteknek is lehetőséget adott az együttgondolkodásra. A szakmai elmélet kérdésein túl a gyakorlat oldaláról is merített, például, kitért a fejlesztő iskolák gyakorlatának tapasztalataira, és a jogszabályi kérdésekre is.

Összefoglalás: A szakmai napok megvalósulása a vártnál is nagyobb részvételi arány mellett zajlott. A 7 helyszínen összesen 765 fő vett részt. A résztvevők az ország valamennyi megyéjét képviselték. A szervezés, lebonyolítás igen gondosan, jó színvonalon történt. A korábbi céljainknak megfelelően, ingyenes volt a részvétel, a résztvevők ebédet, kávét, üdítőt is kaptak. Az utazási költség nem volt a résztvevők számára megterhelő, ugyanis a helyszínek közel estek a meghívottak lakhelyéhez. Minden helyi szervezésben közreműködő intézmény folyamatosan tartotta a kapcsolatot az FSZK programfelelősével, Pásztor Évával. Folyamatosan kaptak iránymutatást mind a szervezés, mind a lebonyolítás tekintetében. Így a különböző helyszíneken megvalósuló programok színvonala hasonló lett. A folyamatos kapcsolat az ellátást és a szakmai tartalmat is összehangolta. Az előre megadott általános témakörökből válogattak a helyi koordinálók, szűkítették, vagy hozzátettek a területi sajátosságoknak, igényeknek megfelelően. Minden helyszínen kialakult így az egyedi, egyéni témaválasztás is. Az előadások témáit előzetesen egyeztették az FSZK koordinátorával is. Célunk volt, hogy az előadók személye helyi, térségi illetőségű legyen, így a környékben megjelenő problémák tudtak előkerülni, közeli tapasztalatok, s nem távolról hozott példák jelentek meg. Lehetőséget adott a térségekben dolgozóknak, hogy megismerjék egymás munkáját és tájékozódjanak a helyi, megyei helyzetképről a témában. Külön erénye volt a programnak, hogy több helyszínen is aktívan be tudták vonni a fenntartó képviselőjét is. A legtöbb helyszíni tapasztalat és a későbbi visszajelzések alapján a szülők „hangja” adta a leginkább meg a találkozók alaphangját. Sosem volt még lehetőségük korábban, nyílt plénum előtt, ilyen széleskörű hallgatóság (néhány helyen sajtó, tv…) előtt elmondani aktuális gondjaikat, véleményüket és örömeiket. Kiemeljük, hogy e program kapcsán a felszólaló szülők is szakemberként, előadóként működtek közre. A szakmai napokon, minden helyszínen személyes jelenlétünkkel is meggyőződtünk a szervezés színvonaláról. (Oktatási Programiroda több munkatársa, ügyvezető, kurátor) A legtöbb helyen illusztris helyszíneken (Megyeháza díszterme, egyetemi konferencia terem…) foglalták le a termet, ami a téma fontosságát, méltóságát emelte. Az ellátást svédasztalos, hidegtálakkal biztosították, továbbá üdítő és kávé is folyamatosan rendelkezésre állt minden helyszínen. Talán a szakmai színvonal mellett ez a színvonalas, bőséges ellátás is hozzájárult ahhoz, hogy a résztvevők kitartottak a programok végéig, sőt még tovább folytak a beszélgetések a programzárást követően is. A szakmai színvonal, bár igen bőséges és sokféle téma került elő, minden helyszínen biztosítva volt. Számos (113 fő) előadó és a témában aktívan bekapcsolódó szakértő, hozzáértő mondta el tapasztalatait, véleményét. Hiteles, tartalmas és a helyi igényekre figyelő bemutatók (filmek, képek, helyszíni bemutatók) tarkították az előadásokat. A legtöbb helyszínen a kerekasztal formájában megvalósuló beszélgetések, hozzászólások is színesítették a szakmai programot. Néhány leleményes szervező kiállítást szervezett az

2008. augusztus 28.

23/6


intézményben tanulók munkáiból, eszköz és könyvbemutatót is rendeztek valamint a helyi koordináló intézmény látogatására is lehetőséget adott. A szakmai napokon történt helyszíni összefoglalók során és a későbbi visszajelzések alapján is elmondható, hogy e tevékenység hiányt pótló kezdeményezés volt. Mind témájában, mind a résztvevők körét tekintve komplex, több szakma tapasztalatát integráló volt. Többen jelezték, hogy igény lenne akár e témát folytatva, akár más témákat felkarolva folytatni a kezdeményezést, hasonló keretek között, térségenként. Néhány helyen már elkezdtek gondolkodni a tapasztalatcsere folytatásán is.

A szakmai napok számokban: Szakmai napok száma:

7 alkalom, helyszín

Szakmai napokon résztvevők összesen: 765 fő Előadók és kerekasztal megbeszélésen részt vevők száma összesen:

2008. augusztus 28.

113 fő

23/7


Helyszínenkénti összefoglaló tájékoztató a szakmai napokról

ZALAEGERSZEG Időpont: 2008. április 14. Megjelentek száma: 111 fő A helyi újságban „ZALAI HÍRLAP” másnap cikk jelent meg a szakmai napról. A helyi televízió pedig riportot közölt az esti híradójában a konferencia két előadójával. A szakmai napra a többi szervező helyszíne által lefedett területek figyelembevételével Zala megyéből, Veszprém és Fejér megyéből hívtak szakembereket és szülőket. A szakemberek az oktatás, az egészségügy, az önkormányzatok és a segítő szolgálatok területéről érkeztek. A meghívók e-mailen, levélben és bizonyos esetekben telefonon érték el az érintetteket. A konferenciára érkezőket a regisztrációs pultnál fogadták, ott írták alá a jelenléti ívet, kapták meg az értékelő lapot és a konferencia kiadványát. A kiadvány tartalmazta: → a programot, a szervezőket, a támogatókat, valamint az előadások rövid összefoglalóját. → fejlesztő iskolai oktatásra vonatkozó legfrissebb jogszabályokat, az elérhető irodalmat. → Pályázati lehetőségeket, támogató alapítványokat A jelenléti ív elemzése alapján 111 fő vett részt a konferencián. A résztvevők megoszlása szakmák szerint:

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

Szakma Gyógypedagógus Védőnő Orvos Önkormányzati szakember Gyógytornász Szociálpedagógus Konduktor Pszichológus Tanár Gyógypedagógiai asszisztens Szülők Fejlesztő pedagógus Támogató szolgálat Gondozónő Mentálhigiénés munkatárs FSZK alapítvány Összesen:

2008. augusztus 28.

23/8

Résztvevők száma 45 32 1 3 2 7 4 1 1 1 3 1 5 2 1 3 111 fő


A résztvevők megoszlása területileg: Terület Zalaegerszeg Nagykanizsa Zalaszentgrót Muraszemenye Lenti Kaposvár Keszthely Győr Rum Székesfehérvár Szombathely Veszprém Sopron Zalalövő Letenye Óhíd Gencsapáti Egyházashollós Budapest Összesen:

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

Résztvevők száma 56 15 6 4 2 3 3 3 1 2 1 2 2 1 1 1 1 1 3 111 fő

Igyekeztünk olyan helyi és régiós szakembereket felkérni, akik a fejlesztő iskolai oktatásban részesülő gyermekek sorsát valamely életperiódusban követik, valamint szülőket, akik a leghitelesebb képviselői gyermekeiknek. 1. 2. 3. 4. 5.

Szakma FSZK Alapítvány Pásztor Éva irodavezető Zala Megyei Önkormányzat Kalamár Gábor osztályvezető Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Gyutai Csaba Alpolgármester Nyitott ház EGYMI Zalaegerszeg Bicsákné Némethy Terézia Igazgató Nyitott ház EGYMI Zalaegerszeg Ajtai Edit Konduktor

6.

Nyitott ház EGYMI Zalaegerszeg Dr. Szalay Tamásné Gyógypedagógus

7.

Nyitott ház EGYMI Zalaegerszeg Stummer Mara Intézményegység-vezető Gyógypedagógus Nyitott ház EGYMI Zalaegerszeg

8.

2008. augusztus 28.

23/9

Területi illetékessége Országos Zala Megye Zalaegerszeg Nyitott ház Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézet Nyitott ház Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézet Fejlesztő iskolai osztály Nyitott ház Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézet Fejlesztő iskolai osztály Nyitott ház Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézet szakszolgálatok Nyitott ház Egységes


9.

Szabó Zsoltné Intézményegység-vezető Gyógypedagógus Nyitott ház EGYMI Zalaegerszeg Dr. Gombos Ágnes Főorvos

10. ÁNTSZ Tóth Lenke Vezető védőnő 11. Lenti Móricz Zs. Spec. Iskola Szabóné Zakó Krisztina Gyógypedagógus 12. Sopron Doborjáni F. Nevelési Központ Balogh Éva Gyógypedagógus 13. Győr Bárczi Iskola Rajczi Bernadett Gyógypedagógus 14. Szombathely Aranyhíd Oktatási Központ Horváth Róbert Igazgató 15. Muraszemenye Fogyatékos Otthon Varga Lászlóné Főnővér 16. Zalaegerszeg Fogyatékos Otthon Kéméndi Ágnes Szociálpedagógus 17. Gódorné Horváth Mónika 18. Lenner Józsefné Összesen

Gyógypedagógiai Módszertani Intézet TKVSZRB Nyitott ház Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézet TKVSZRB Nyugat-dunántúli régió Lenti Móricz Zs. Spec. Iskola Fejlesztő iskolai osztály Sopron Doborjáni F. Nevelési Központ Fejlesztő iskolai osztály Győr Bárczi Iskola fejlesztő iskolai osztály Szombathely Aranyhíd Oktatási Központ Muraszemenye Fogyatékos Otthon Zalaegerszeg Fogyatékos Otthon Szülő Szülő 18 fő

2008. augusztus 28.

23/10


KAPOSVÁR Időpont: 2008. április 18. Megjelentek száma: 156 fő A Dél-dunántúli regionális szakmai napját, melynek mottója: „Lépjünk együtt idejében” (korai fejlesztéstől a fejlesztő iskolai oktatásig). A rendezvény helyszíne Kaposváron a Duráczky Módszertani Központ volt. A konferenciára jelentkezett 170 fő, ebből 156-an jelentek meg. „A szekciót” (egészségügyi) 107 fő „B szekciót” (jogszabályi) 31 fő „C szekciót” (gyógypedagógiai) 93 fő hallgatta. A szakmai nap célja a súlyosan-halmozottan fogyatékosokat ellátó intézmények közül a fejlesztő iskolai oktatást végzők jó gyakorlatainak, tapasztalatainak bemutatása, átadása volt. Emellett minél szélesebb körű összefogásra szólította fel az orvosokat, védőnőket, gyógypedagógusokat, szociális területen dolgozó önkormányzati szakembereket. A megnyitó blokkban az igazgatónő köszöntötte az előadókat, kiállítókat, vendégeket, felhívta a figyelmet a szakmai nap céljára. Köszöntőjében méltatta az intézmény 11 éves munkáját, kiemelte, hogy az országban elsőként hozták létre a fejlesztő iskolai oktatást. Egyedülállóként dolgozták ki azt a programot, mely egy integrált szociális és egy módszertani közoktatási intézmény közös irányítás alatt történő működését végzi. A fenntartó részéről a Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesületétől Dr. Hegedüs Lajos elnök köszöntötte a résztvevőket, ismertette az egyesület tevékenységét, beszédében kihangsúlyozta a Napsugár Gyógypedagógiai Módszertani Központ szakmai munkáját. Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának képviseletében Dr. Vörös Gyula Népjóléti igazgató jelent meg, aki előadásában az önkormányzat és az egyesület együttműködésének tapasztalatát osztotta meg a hallgatósággal. Az egészségügyi és a jogszabályokról szóló plenáris ülés délelőtt párhuzamosan folyt, ebéd után kezdődött a gyógypedagógiai plenáris ülés. Az egészségügyi blokk elsősorban orvosoknak, védőnőknek, gyógypedagógusoknak szólt. A szakembereknek minél korábban fel kell ismerniük a problémákat, rendellenességeket. A gyógypedagógiai fejlesztő munka elképzelhetetlen neurológiai ismeretek nélkül. Előadók: dr. Elmont Beatrix gyermekgyógyász-gyermekneurológus, a Zala Megyei Kórház Gyermekosztály főorvosa, dr. Bod Mária gyermekneurológus, főorvos, a Budapesti Korai Fejlesztő Központ munkatársa dr. Kopeczky Ildikó főorvos, a BEMER 3000 magnetoterápia szakértője , Szabó Sándorné Szóráth Zsuzsanna a Dévény Anna Alapítvány szakgyógytornásza Mezei Angéla szülő, aki megosztotta pozitív és negatív tapasztalatait a közönséggel súlyosan – halmozottan fogyatékos gyermekük családban történő neveléséről, elfogadásáról és a társadalom hozzáállásáról. Bemutatta, BEMER 3000 terápia otthoni használatát. A jogszabályi plenáris ülés intézményvezetőknek, szülőknek, önkormányzatnál dolgozó szociális ügyekkel foglalkozó szakembereknek nyújtott lehetőséget a tájékoztatásra-tájékozódásra. Célunk az volt ebben a blokkban, hogy a fogyatékosokat nevelő családoknak, önkormányzati szakembereknek, intézményvezetőknek nyújtsunk ismereteket a jogszabályi háttérről, ellátással kapcsolatos lehetőségekről. A fejlesztő iskolai oktatás jogszabályi hátterének ismeretével tudjanak létrehozni új intézményeket. Tisztában legyenek az akadálymentesítés fogalmával, jó gyakorlatával. Előadók: 2008. augusztus 28.

23/11


Dr. Hegedüs Lajos ügyvéd Kanalicsné Beleznai Csilla gyógypedagógus – igazgató Bodor Zoltán rehabilitációs környezettervező szakmérnök A gyógypedagógiai blokk gyógypedagógusoknak adott ötleteket a komplex fejlesztő munkához. Ebben a blokkban a Napsugár Központon kívül két másik intézmény is bemutatkozott. Így a pécsi Kerekvilág Alapítvány iskolája és a bólyi Fogyatékos Személyek Otthona. Előadók: Csek Tamásné gyógypedagógus Napsugár Gyógypedagógiai Módszertani Központ Lázár Attiláné gyógypedagógus Napsugár Gyógypedagógiai Módszertani Központ Bergmann Éva gyógypedagógus – igazgató Kerekvilág Alapítvány Varga Anita gyógypedagógus Kerekvilág Alapítvány Cseh Magdolna gyógypedagógus – szakmai vezető Bóly Fogyatékos Személyek Otthona A konferencia zárásánál megfogalmazódott az az igény, hogy a súlyosan-halmozottan fogyatékosokat fejlesztő magas színvonalú szakmai munka nélkülözhetetlen a mai gyógypedagógiai ellátásban. Ennek egyik biztos folytatása a pályázati kiírások lennének.

2008. augusztus 28.

23/12


ÓZD Időpont: 2008. május 8. Megjelentek száma: 118 fő 2008. május 8-án az ózdi Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat megrendezte a „Súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek fejlesztő iskolai oktatása” című szakmai napot. A Szabolcs –Szatmár - Bereg megyei illetve a Borsod megyei meghívott vendégek nagy létszámmal (118 fő) vettek részt, 26 intézményből, melyek közt ápoló-gondozó otthonok, egységes módszertani központok, sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglalkozó iskolák látogattak el a rendezvényre. Természetesen az egészségügy területéről is akadt látogató. A vendégek kitöltöttek egy elégedettségi kérdőívet, melyben jelezhették a számukra tetsző, illetve nem tetsző történéseket, véleményezhették és értékelhették az előadókat és az általuk előadott témákat. Húsz szakember tartott előadást, illetve mondta el véleményét a súlyosan-halmozottan sérült fogyatékos gyermekek jelenlegi helyzetéről, ellátási nehézségeiről, köztük a szervező intézmény dolgozói is, akik ezen a területen végzik munkájukat. Az érintett szülők közül ketten is felszólaltak a kerekasztal beszélgetésben. Ők családostul jelentek meg, gyermekeikre az intézmény gyógypedagógusai vigyáztak ez idő alatt. A délelőtt folyamán plenáris ülésre került sor, délután pedig szekciókban folyt a további munka. A szekciók négy fő terület felé orientálódtak: a kommunikáció, a mozgásfejlesztés, terápiás úszás, a fejlesztő iskolai munka és az állatasszisztált terápiák. Meghívtak kiállítókat is, akik szakmai könyveket, rehabilitációs eszközöket, és speciális fejlesztő játékokat mutattak be az érdeklődőknek.

2008. augusztus 28.

23/13


SZOMBATHELY Időpont: 2008. május 16. Megjelentek száma: 86 fő A FEJLESZTŐ ISKOLA JELENE, JÖVŐJE című regionális konferenciáról. A konferenciát három megye szakemberei részére szervezték. A résztvevő megyék: • Győr-Moson-Sopron megye • Komárom-Esztergom megye • Vas megye A meghívókat és jelentkezési lapokat 63 helyre küldték ki, a témában érintett oktatási, egészségügyi és szociális intézményeknek. A jelentkezési lapot visszaküldő személyek valamennyien megjelentek. A résztvevők száma: • • •

Győr-Moson-Sopron megye Komárom-Esztergom megye Vas megye

27 fő 11 fő 48 fő

Összesen:

86 fő

A rendezvényen 11 közoktatási intézmény, 2 alapítvány, 1 egészségügyi és 1 szociális intézmény, valamint 1 önkormányzat képviseltette magát. Feltűnő, hogy az önkormányzatok a meghívás ellenére kevés érdeklődést mutattak, s ugyancsak hiányolták az egészségügy aktívabb bekapcsolódását. A feltételek megteremtésében jelentős szerepet vállalt a Nyugat-Magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató Központja, a terem és technika biztosításával. A büfé és ebéd szolgáltatást is az egyetemen vették igénybe. A tartalmi elemeknél 3 témakört követett a program: •

Általános helyzet ismertetés (3 megye TKVSZRB vezetői; Kóroki háttér Dr. Grassely Magdolna)

•

Régiókban megvalósuló ellátási formák (szegregált; Győri Bárczi Gusztáv, integrált; Aranyhíd Nevelési-Oktatási Integrációs Központ Szombathely

•

Ellátás az iskola után (FÉNO Szombathely)

Az előadók felkészülten, a téma iránti elkötelezettséggel tartották meg tájékoztatóikat. 2008. augusztus 28.

23/14


Gyakorlati elemként szerepeltették a bemutató foglalkozásokat (5, illetve 7 helyszínen) Mivel mindenki csak egy-egy helyszínen tudott részt venni, ezért a bemutatókat DVD-n rögzítik, s az elkészült anyagot minden résztvevő intézménybe eljuttatják. A szervező intézmény, az előadók fejlesztő iskolai tevékenységét, a konferencia minden résztvevőjének átadott könyvben is ismertették.

2008. augusztus 28.

23/15


BÉKÉSCSABA A szakmai nap időpontja: 2008. május 19. Helyszín: Békéscsaba, Megyeháza A szakmai napon résztvevők száma a jelenléti ív alapján: 79 fő A szakmai nap helyi koordinálója: Békés Megyei Szociális, Gyermekvédelmi, Rehabilitációs és Módszertani Központ 5600 Békéscsaba, Degré u. 59. Előadók: 1. Csepregi András gyógypedagógus, pszichológus Békés Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vezetője, Békéscsaba 2. Kotroczóné Antal Terézia védőnő ÁNTSZ Békés megyei vezető védőnő, Békéscsaba 3. Krizsán Jánosné gyógypedagógus Békés Megyei Szociális, Gyermekvédelmi, Rehabilitációs és Módszertani Központ Szociális intézményegység szakmai vezetője, Békéscsaba 4. Bacsa Judit gyógypedagógus Odú Fejlesztő Központ intézményvezetője, Szeged 5. Petriné Fésűs Tímea pedagógus Harruckern János Közoktatási Intézmény szakmai vezetője, Gyula 6. Jakabfi Zoltán gyógypedagógus Kozmutza Flóra Gyógypedagógiai Intézmény, Hódmezővásárhely 7. Szabóné Fülöp Olga szülő Kozmutza Flóra Gyógypedagógiai Intézmény, Hódmezővásárhely A meghívott területek szakemberei Békés és Csongrád megyéből: Szakértői Bizottságok Nevelési Tanácsadók Alapfokú közoktatási intézmények ÁNTSZ kistérségi és regionális vezető védőnők Házi gyermekorvosok Védőnői Tanácsadók Gyermekjóléti szolgálatok Családsegítő központok Integrált óvodák, bölcsődék Pedagógiai szakszolgálatokat ellátó intézmények Civil szervezetek Békés Megye Képviselő-testülete 4 fő A meghívók kiküldése e-mailben és postai úton történt. A szakmai napon oktatási és szociális intézmények gyógypedagógusai, a súlyosan-halmozottan sérült gyermekekkel foglalkozó szociális ápoló-gondozók, valamint igen magas létszámmal vettek részt a védőnői szolgálatok szakemberei. A felkért előadók előadásaikban a súlyosan-halmozottan sérült gyermekek diagnosztizálásával és ellátásával kapcsolatos legújabb ismereteket adtak át a résztvevő szakembereknek. 1. Csepregi András: A súlyosan-halmozottan sérült gyermekek diagnosztikája Az előadó gyógypedagógus, pszichológus a súlyosan-halmozottan sérültekkel kapcsolatos fogalom meghatározásának nehézségeitől kiindulva a legújabb diagnosztikai kategóriákon, megállapításokon keresztül mutatta be a diagnosztizálás alapvető szempontjait. A képességek 2008. augusztus 28.

23/16


listázásánál ismertetett néhány diagnosztikai eljárást, ami a gyakorlatban használatos. Az előadó kitért a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok szerepére, a javaslatok megfogalmazásának lehetőségeire. 2. Kotroczóné Antal Terézia: A védőnő szerepe, lehetősége a súlyosan-halmozottan sérült gyermekek ellátásában A regionális vezető védőnő előadása kezdetén kihangsúlyozta, hogy a mai ellátások milyen komplex feladatokat igényelnek a különböző szakterületek szakembereitől. A védőnői hálózat működésének bemutatásával kitért a védőnők kompetenciáira, a mai lehetőségekre. Előadása közben megemlítést tett a védőnők szerepéről, az általuk használt szűrővizsgálatok fontosságáról, a korai felismerés jelentőségéről. 3. Krizsán Jánosné: „Színesebb világ” Utunk az Egészségügyi Gyermekotthonból A Békés Megyei Szociális, Gyermekvédelmi, Rehabilitációs és Módszertani Központ Szociális intézményegységének szakmai vezetője egy szociális intézmény történeti keretein belül mutatta be a súlyosan-halmozottan sérült gyermekek ellátásaival kapcsolatos változásokat. Kihangsúlyozta a szakmai szemléletváltozást, a pályázati finanszírozásokban rejlő lehetőségeket. Beszámolt az intézmény 2005. évi fejlesztő iskolai projektjének szakmai eredményeiről, és a fejlesztő iskolai oktatás megszervezésének lehetőségéről. 4. Bacsa Judit: Út a fejlesztő iskoláig A szegedi ODÚ Fejlesztő Központ intézményvezető gyógypedagógusa előadásában a fejlesztő iskolai oktatást megelőző korai fejlesztés és gondozás gyakorlati tapasztalatait osztotta meg a résztvevőkkel. Az összegyűjtött gyakorlati tapasztalatokból kiemelte a súlyosan-halmozottan sérült gyermekek korai fejlesztésének főbb területeit: életminőség javítása, komplex fejlesztés, családsegítés. A védőnői terület részvételét fontosnak tartja, mivel a családgondozásban ez a terület is részt kell, hogy vegyen. Támogatni, segíteni, tájékoztatni kell a szülőket annak érdekében, hogy minél többen vállalják fel a súlyosan-halmozottan sérült gyermekek családban történő nevelését. 5. Petriné Fésűs Tímea: Fejlesztő iskola szervezési tapasztalatai Gyulán A Harruckern János Oktatási Intézmény szakmai vezetője egy gyógypedagógiai oktatási intézmény szakmai és szerkezeti változásain keresztül mutatta be a súlyosan-halmozottan sérült gyermekek pedagógiai, gyógypedagógiai nevelésének, oktatásának lehetőségeit. A törvényi változásokat követően az oktatási feladatok kiterjednek a súlyosan-halmozottan sérült gyermekekre is, ezért az oktatási intézmények struktúrájába beépíthető a fejlesztő iskolai oktatás megszervezése. 6. Jakabfi Zoltán: „Egyszer lett, hol nem volt iskola…” A fejlesztő iskolai oktatás bevezetésének tapasztalatai a hódmezővásárhelyi Kozmutza Flóra iskolában A mesébe szőtt előadásban megismerhettük a fejlesztő iskolai oktatás megszervezésének, bevezetésének állomásait a hódmezővásárhelyi Kozmutza Flóra Gyógypedagógiai Intézményben. Az előadó gyógypedagógus bemutatta a fejlesztő iskolai csoport tagjait, megismerhettük a pedagógiai programjukat, a napirendi fejlesztéseket, a személyre szabott napi és heti-rendet. Az eltelt időszak szakmai és szülői kérdései is előkerültek az előadásban, amire igazán csak a mindennapok gyakorlata során kaphatunk választ. 7. Szabó Lászlóné: A mi iskolánk- Mózes iskolába jár Fejlesztő iskolai oktatás a szülő szemével. Olga beszámolt azokról a szülői érzésekről, lelki dilemmákról, aggodalmakról, amelyek egy súlyosan-halmozottan sérült gyermeket vállaló szülőben megfogalmazódnak. A szülő megfogalmazásában sok kérdés másképpen hat a hallgatóságra, a kérdésekre kapott válaszokat másképpen értékeljük. Olga által felvállalt őszinteség meghatotta a résztvevőket, így a szakmai nap előadóitól hallott szakmai ismeretek a nap végére érzelemmel is párosultak. 2008. augusztus 28.

23/17


A szakmai nap a kötetlen beszélgetések során teljesedett ki, ahol a különböző ellátási területen dolgozó szakembereknek lehetőségük adódott az előadók értékelésére, az információk feldolgozására. Így a szakmai nap családias hangulatában további témakörök feldolgozására tettek javaslatot a résztvevők, további lehetőségek felkutatására az ágazatok közötti együttműködésre ösztönözve az előadókat és a szervezőket.

2008. augusztus 28.

23/18


DEBRECEN Időpont: 2008. május 23. Megjelentek száma: 115 fő A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány és a Debrecen Nagytemplomi Református Egyházközség Immánuel Otthona 2008. május 23-án szakmai napot tartott a súlyosanhalmozottan fogyatékos gyermekek fejlesztő iskolai oktatásáról az Észak-Alföldi régióban. A szakmai nap helyszíne a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Árpád terme volt. A szakmai nap három nagyobb egységben valósult meg: előadások, kerekasztal beszélgetés és szekcióülések. A fejlesztő iskolai oktatást érintő általánosabb kérdésekről, problémákról és annak gyakorlatáról négy szakember tartott előadást. A kerekasztal beszélgetés keretében, melynek moderátora Lányiné dr. Engelmayer Ágnes(gyógypedagógus,klinikai szakpszichológus, közoktatási szakértő) volt, a súlyosan-halmozott fogyatékkal élő gyermekek ellátásában résztvevő szakmacsoportok és érintettek mondhatták el véleményüket a fejlesztő iskolai oktatásról. Ezen a beszélgetésen tíz érintett vett részt, közöttük volt: gyógypedagógus, főorvos, gyermekrehabilitációs szakorvos, védőnő, intézményvezetők és a fenntartói oldalról a MRE Zsinati Irodától az Iskolaügyi Osztály valamint a Szeretetszolgálati Iroda vezetője. A szekcióülések két szekcióban folytak. Az első szekció a fejlesztő iskolai oktatás gyakorlati oldalát igyekezett közelebbről körbe járni, a másik szekcióban a kommunikáció alternatív lehetőségeiről kaphattak felvilágosítást és egyben betekintést az érdeklődők. A szekcióüléseken összesen 8 előadó osztotta meg a hallgatósággal tapasztalatait a fejlesztő iskolán belül általa végzett területről. A szakmai napra az előadókon kívül (18 fő) 97 szakember illetve érintett érkezett, hogy hallhassanak a régióban elért sikerekről esetleg felmerült problémákról, kérdésekről a fejlesztő iskolai oktatással kapcsolatban. Így ennek az alkalomnak több mint 100 résztvevője volt.

2008. augusztus 28.

23/19


EGER Időpont: 2008. május 27. Meghívott megyék: Heves, Nógrád, Pest és Budapest főváros. Meghívott intézmények száma: 49 intézmény Résztvevők száma : 100 fő Résztvevő intézmények típusai : szociális intézmény és oktatási intézmény Résztvevő intézmények száma: 29 intézmény Előadók száma : 7 fő Kerekasztal résztvevők száma: 8 fő A helyi koordinálók ismerték a Heves megyei intézményeket, fenntartókat, gyermekorvosokat, védőnőket, a súlyosan halmozottan sérült gyermekek szülőszövetségének heves megyei szervezetét, tudták hogyan keressék meg a Nógrád megyei hasonló szervezeteket, intézményeket. A szakmai nap szervezési területe Budapestre és Pest megyére is kiterjedt, ami a szervezőknek már nehezebb feladatot adott. Nehézségeikből sok tanulság levonható. Először megkeresték azon intézményeket ahol már működik FIO: sem a Pest megyei sem a fővárosi önkormányzat nem tudott felvilágosítást adni; érdeklődtek a KIR- nél, segítőkészségük kudarcba fulladt, azáltal, hogy a FIO nem szerepel külön közoktatási formaként a statisztikában, így a különféleképpen indított kereséseik e tekintetben eredménytelenek maradtak. keresték azokat az intézményeket amelyek potenciális FIO helyszínként szóba jöhetnek: a nyilvántartásokból nem derült ki egyértelműen, sőt inkább egyáltalán nem derült ki melyek azok az intézmények amelyek korai fejlesztést, fejlesztő felkészítést nyújtanak, még kevésbé melyek azok a „gyógypedagógiai iskolák” melyek a FIO-t felvállalhatnák. így az önkormányzatok, a gyógypedagógiai szakszolgálatok által jóváhagyott listák alapján állt össze a meghívottak listája melyről biztosan kimaradtak olyan intézmények amelyek szívesen részt vettek volna a rendezvényen, és meghívtunk olyan intézményeket amelyek még korainak tartották a feladaton való elgondolkodást. − Budapestre, Nógrád és Pest megyére is igaz volt, hogy az önkormányzatok főjegyzői és szakirodái elsőre azzal utasították el a megkeresést, hogy 2010. a határideje tv. szerint a FIO-k kialakításának. − Meghívtak 49 intézményt (közoktatási és szociális intézményt, gyógypedagógiai szakszolgálatot), a fővárosi, Pest megyei, Nógrád megyei és Heves megyei önkormányzatok főjegyzőit, és szakirodáinak vezetőit, vezető védőnőket, a Heves megyei, országos halmozottan sérült gyermekek szülőszövetségeit, a Mozgásfogyatékosok Országos Szövetségét és az ÉFOÉSZ Országos Szövetségét. Az e-mail-en küldött meghívókra telefonon is rá kellett erősíteni, mint kiderült nem minden címzett használja rendszeresen az elektronikus levelezést. − A 108 visszajelzett résztvevőből száz meg is jelent a rendezvényen. − 5 intézmény, szervezet tisztelte meg a szervezőket még a rendezvény után egy intézménylátogatással.

2008. augusztus 28.

23/20


A szakmai napok tanulságai, megjegyzések, javaslatok a helyi szervezőktől ZALAEGERSZEG -

jó felépítésű, tematikájú, szünetekkel jól tagolt volt a konferencia hasznos jegyzet szolgálta az összefoglalást, szakirodalom- és honlap ajánlást a helyszín kiválasztása a szakterület megbecsülését jelzi, kifejezi, emeli nagyon várja a következő konferenciát hiánypótló és csodálatos volt a konferencia

-

szívesebben hallgatta volna a délutáni „rövidre fogott” beszámolókat, szülői észrevételeket részletesebben

Javaslatok: - a szülői hozzászólást a konferencia elejére ütemezzék - nagyobb méretű vászon szükséges a videó- és képanyagok, szövegek vetítésére - Igény van folytatásra, további gyakorlati tanáccsal szolgáljon a következő konferencia - konferencia nyitójaként kellene a szülők előadását megszervezni, így mindenki számára (fenntartók, szakemberek) világos és egyértelmű kép rajzolódik ki a konferencia témaválasztását illetően KAPOSVÁR A konferencia zárásánál megfogalmazódott az az igény, hogy a súlyosan-halmozottan fogyatékosokat fejlesztő magas színvonalú szakmai munka nélkülözhetetlen a mai gyógypedagógiai ellátásban. Ennek egyik biztos folytatása a pályázati kiírások lennének. ÓZD A vendégek - az elégedettségi kérdőívek feldolgozása, illetve szóbeli beszámolásaik szerint nagyon elégedettek voltak a szervezéssel, az előadások tartalmával és azok prezentálásával. Többen jelezték, hogy számukra új dolgokat, módszereket, eszközöket ismerhettek meg, tartalmasnak ítélték meg a szakmai napot. Negatívumként szerepelt a délelőtti programban történt időbeli csúszás, melynek oka a kissé későbbi kezdés, illetve a megbeszéltnél hosszabb tartamú előadások voltak. A szakmai nap eredményesnek bizonyult mind a vendégek, mind az előadók részéről. SZOMBATHELY A helyszíni visszajelzések alapján a konferencia minden résztvevője hasznosíthatónak, gyakorlat orientáltnak minősítette a rendezvényt.

eredményesnek,

BÉKÉSCSABA -

pályázati lehetőségek által további szakmai napok szervezésének lehetőségei ágazatközi együttműködés megindítására: védőnői hálózat- egészségügyi ellátás- oktatási- szociális területek képviselői között fenntartói jelenlét elérése a szakmai napokon való részvételhez

2008. augusztus 28.

23/21


-

kiadványok készítése a diagnosztikai eljárásokról adatbázis készítése szülők számára az ellátást végző intézmények, szakemberek elérhetőségeiről

DEBRECEN A fejlesztő iskolai oktatással kapcsolatos új szabályozás jelentős előrelépést jelent a súlyosanhalmozottan sérült gyermekeknek és szüleiknek. A legjelentősebb változás, hogy megszűnt a képzési kötelezettség. Minden gyermek tankötelezettnek minősül, másrészt ez az oktatási forma minimálisan heti 20 órában nyújt lehetőséget a tankötelezettség teljesítésére akár 23 éves korig. De ez a törvényi szabályozás sem hibátlan több szempontból sem: Ahhoz, hogy a súlyosan-halmozottan sérült gyermekek fejlesztése-oktatása-nevelése sikeres legyen, bizonyos tárgyi, személyi feltételekről kell gondoskodni az akadálymentesítésről nem is beszélve. Már a tárgyi feltételek biztosítása is rendkívül magas költségekkel jár. Nem felejthetjük el az alacsony finanszírozást, melynek megoldása a jövő, ill. bizonyos esetekben a jelen feladata lenne. Tehát, ahhoz, hogy súlyosan-halmozottan sérült gyermekeink egyenlő esélyekkel indulhassanak tankötelezettségük teljesítésének „rögös” útján, figyelembe kellene venni a fejlesztő iskolai oktatás költségigényességét és a finanszírozást ennek megfelelően alakítani. A másik probléma és egyben félelmünk, hogy a fejlesztő iskolai oktatást teljes egészében a közoktatási intézményeknek szeretnék „ítélni”, átadni. A mi szemszögünkből azért érthetetlen ez a terv és elgondolás, mert véleményünk szerint, ha pl. egy szociális intézmény, mint Otthonunk, megteremtette a fejlesztő iskolai oktatás kereteit az intézményen belül, továbbá minden feltételnek eleget tett, magas szakmai tudással rendelkező szakmai team látja el a gyerekeket és ráadásul még a társadalmi integrációra, beilleszkedésre is számos lehetőséget ragadunk meg (ilyen formán nem beszélhetünk negatívan értelmezett szegregációról), akkor miért kellene elvenni a szociális intézményektől azt a lehetőséget, hogy fejlesztő iskolai oktatással bővítsék szolgáltatásaikat partnereik, klienseik számára, akik maguk a gyermekek, fiatalok és a szülők. Miért kellene a súlyosan-halmozottan sérült gyermekeinket beleerőszakolni mindenképpen a közoktatás intézményrendszerébe, ez nem diszkrimináció? És miért gondoljuk azt, hogy a halmozottan sérült gyermekeinknek kizárólag a közoktatási intézmények integrált fejlesztő iskolai csoportjában, tagozatán vagy osztályában van a legjobb helye? Reméljük, hogy egyre több közoktatási intézmény, ha felvállalja ezen integrált osztályok, csoportok elindítását, magas szintű fejlesztő iskolai oktatást tud majd biztosítani sérült gyermekeknek, de kardoskodunk amellett, hogy a szociális intézmények is élhessenek ezen iskola/oktatás típus megvalósításának lehetőségével. Ráadásul a közoktatási intézmények nagy része szemléletében és gyakorlatában sem akadálymentes. Ez a kérdéskör nemcsak formális keretek között került megvitatásra, hanem a szünetekben informális keretek között is tovább taglaltuk. További nehézség, hogy az Észak-Alföldi régióban nagyon kevés intézmény indította el a fejlesztő iskolai oktatást. A várólisták hosszúak, és sok súlyosan-halmozottan sérült gyermek szeretne a heti 3-5 óra helyett (melyet a fejlesztő felkészítés biztosít a számukra) heti 20 órában részesülni fejlesztésben-oktatásban, mint pl. társaik az Immánuel Otthonban. Másik fontos szempont a lakóhely és a fejlesztő iskolai oktatást biztosító intézmény közötti távolság, mely a gyermekek szállításának problematikáját veti fel. Nem is beszélve azon családokról, akik súlyosan-halmozottan sérült gyermekük számára megfelelő intézményt csak egy másik megyében találnak. Ők nagyon 2008. augusztus 28.

23/22


nehéz helyzetben vannak, mert lakóhelyet is kell váltaniuk sok esetben, hogy gyermekük közelében lehessenek és ne kelljen fél napot utazással tölteni. Ezek a problémák talán cseppek a tengerben, de bizonyosak vagyunk benne, hogy jelentősek és mindenképpen megfontolás tárgyát kell, hogy képezzék.

EGER − −

−

Minden önkormányzat a FIO beindításának, ill. továbbfejlesztésének legnagyobb akadályát a feladat alulfinanszírozottságában látja. Fontosnak tartotta minden résztvevő, a FIO-ba való bejutás megfelelő támogatását: nem minden szülő van olyan anyagi helyzetben, hogy saját gépkocsival közlekedjen, számukra megoldást jelenthetne pl. az intézmények által üzemeltetett mikrobuszok cél finanszírozása; a szülők számára jelenleg egy oda és egy visszautat támogatnak ami azt jelenti, hogy a szülő behozza gyermekét reggel és ha nem abban a városba dolgozik ahol a FIO –i szolgáltatást igénybe veszik, esetleg munkanélküli, vagy kivárja a 4 órát, vagy saját költségen megtesz még egy oda-vissza utat. Elsősorban az iskolákban FIO-ban részesülő gyermekek számára fontos lenne, hogy a napközi ellátási forma bekerüljön a finanszírozásba FIO esetében is.

Az egri szervező intézmény vezetőjének megjegyzése: azok a szülők akik gyerekeik számára hasonló módon és időtartamban eddig is igénybe vehették ezt a szolgáltatást, és akik már a kezdetektől FIO-ba hordhatják a gyermekeiket, már továbbléptek és további jogokért, kedvezményekért harcolnak, a szolgáltatás elérhetőségét természetesnek veszik. Azon szülők akik gyermekei nehezen és csak most jutottak FIO-hoz még azért hálásak hogy hozzájuthattak. De ez így természetes.

Pásztor Éva Oktatási és Képzési Programiroda irodavezető

2008. augusztus 28.

23/23

SZAKMAI BESZÁMOLÓ A SÚLYOSAN HALMOZOTTAN FOGYATÉKOS GYERMEKEK FEJLESZTŐ ISKOLAI OKTATÁSÁ KAPCSÁN 2007-BEN MEGVALÓSÍTOTT SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOKRÓL

Recommend Documents