Szakmai beszámoló a Hofherr traktor restaurálása kapcsán Az alábbiakban bemutatásra kerülő restaurátori munka kapcsán felmerült tapasztalatok, és az eredményesség elemzése:
A mezőgazdasági munkagép restaurálása során a cél a nem rendeltetésszerű, de működőképes állapot helyreállítása volt. A restaurálást követően a munka átadás-átvétele során a traktor működőképességét leellenőriztük, és mivel az indítás sikeres volt, a munkát szakmailag megfelelőnek találtuk. Külön kiemelendő, hogy a restaurálási árajánlatban nem szereplő gumikerekeket pótolták megfelelő méretű darabokkal. Az indításról és a működtetésről hasznos információkkal látták el az átadás során jelen lévő, a múzeumi gyűjteményben szereplő gépekkel foglalkozó műtárgykezelőt, Havrán Ferencet. A működtetést részletes videó felvétellel dokumentáltuk, így a 2014-es tavaszi újra indítást biztosítva. Megfelelő képzettséggel rendelkező traktorvezető felkérésével a munkagép – nem rendeltetésszerűen – de alkalomszerűen beüzemelhető.
A Hoffherr 20-22-es traktor restaurálás utáni állapota
Restaurátori dokumentáció: Ziegler Gábor-Szatmáriné Bakonyi Eszter Állapotleírás Az R 20-22 jelzésű traktort az 1938-as évektől gyártották. A tárgy viszonylag jó megtartású, de felülete erősen szennyezett, korrodált. Nyomokban felfedezhető rajta festék réteg. A munkagép első, külső szemrevételezésre is erősen hiányos. Hiányoznak a fényszórói, a lámpatartó karok deformálódtak, töröttek. A tartókonzolja csonka, törött. A motorház jobb oldali védőburkolata hiányzik. A lendítőkerék és a tengely közötti hajtást létesítő lapos szíj szintén hiányzik. A vezetőülés később készült kiegészítés, hiányos. A géptest jobb oldalán korábbi javítás látható. Feltételezhetően a lemezeléssel egy törést, repedést, próbáltak áthidalni. A kipufogó rendszer felfogatási pontjai letörtek. Jelenleg dróttal erősítették a jármű vázához. A műtárgy önjáró erőgép volt, ezért számos mozgó alkatrésszel bír. Ezek részletes vizsgálata és a rejtett hibák feltárása csak a szétszerelés után, a restaurálás során lehetséges. További ellenőrzés alá kell vetni az üzemanyag ellátó és a kenő-olajazó rendszerek állapotát. Meg kell vizsgálni a motor működőképességét, a tengelykapcsolók, fékek állapotát. Jelenleg a lendítőkerék és a főtengely kézzel elfordíthatatlan.
Restaurálási terv A műtárgy restaurálása során cél a tárgy eredeti állapotának megközelítése, a restaurátori etika szem előtt tartása mellett. A műtárgy egy működő erőgép volt, ezért célunk, hogy a restaurálás során a működőképességet visszaállítsuk – nem állandó, üzemszerű használatra. 1. Dokumentáció A műtárgy állapotát, restaurálásának menetét részletesen, fotókkal illusztrálva dokumentáljuk végig a munkafolyamat során. 2. Szétszerelés Az önjáró munkagépet kisebb egységekre bontjuk a további kezelhetőség és vizsgálatok céljából. A leszerelt alkatrészeket külön kezeljük. A bontásokat az oldható kötőgépelemeknél végezzük, a megfelelő méretű vagy kialakítás szerszámmal úgy, hogy lehetőség szerint se a kötőgépelemeken, se az alkatrészeken sérülés ne keletkezzen. A régen oldott csavarkötések szétszerelésénél, az iparban is használatos vegyszereket használunk.
3. Vizsgálatok A kívülről nem látható hibák feltárása. A mozgó alkatrészek átvizsgálása. Szilárdsági és anyagminőségi szempontokból. Működőképesség ellenőrzése. A futómű és gördülő elemek állapotának ellenőrzése. Kormánymű és kerékösszetartás vizsgálata. A felületkezelt alkatrészek, elemek csoportosítása eljárás szerint (horganyzott, krómozott, festett). A legalsó festékréteg feltárása az eredeti szín megállapításhoz. 4. Tisztítás A tisztítás során cél a különböző szennyeződések eltávolítása a felületekről, úgy hogy azok por, zsír és oxidációmentesek legyenek a további kezelések hatékonysága érdekében Mivel a műtárgy több féle – mind anyagában (öntött vas, acél, kovácsoltvas) mind funkciójában (hordozó felület, mozgó alkatrész, burkoló elem) – alkatrészből áll, ezért a tisztítás során is különböző eljárásokat alkalmazunk. Az öntvény elemeknél, - ahol a gyártási folyamatban is alkalmazták – a korrózió eltávolításához a szemcseszórásos eljárást alkalmazzuk. Azon alkatrészeken, ahol a felületi érdesség fontos szerepet játszik, mint például illeszkedő vagy csúszó felület, ott a vegyi úton történő tisztítással kezdjük a felületi szennyeződések eltávolítását. 5. Pótlás A hiányzó elemek, tömítések beszerzése, esetleges legyártása, egy eredeti analógia, kiadódó méret vagy dokumentáció alapján. A pótlások elkészítésénél szem előtt kell tartani az anyag, a méret és az alakhelyességet valamint a kornak megfelelő készítés technológiát. Ügyelni kell a pótlások, kiegészítések, javítások készítésénél, hogy az megfeleljen az eredeti funkció betöltésére. A hiányzó szabványos kötőgépelemek pótlásánál a kereskedelemben ma is használatos gépelemeket alkalmazunk. A törött, repedt acél elemek javításánál – szükség esetén – roncsolással oldható kötést (hegesztés) is alkalmazunk. A hegesztési eljárás megválasztása a munkadarabok anyagának függvénye. 6. Felületkezelés A megtisztított alkatrészeket az eredeti funkcióknak megfelelően felület kezeljük a későbbi korrózió kialakulásának megelőzése érdekében. A mozgó alkatrészek kopásának elkerülése végett és mechanikai akadálymentesítése érdekében, a forgómozgást végző vagy a csúszó felületeket megfelelő kenőanyaggal vonjuk be. Az eredetileg is felület bevonatos (horganyzott, nikkelezett, krómozott) elemeket újra bevonatjuk. A felületkezelés technológiája ma is azonos. A festett fém felületeket a fényezés előtt passzívájuk.
7. Retusálás Az eredetileg is festett alkatrészek, egységek festésének pótlása, a legalsó réteg (legrégebbi) színek alapján. A festékek megválasztásánál, figyelembe kell venni a környezetvédelmi szempontokat is. A szín kiválasztása lehet gyári vagy kevert is. A festék jó tapadása érdekében először alapozó réteget viszünk föl. A megfelelő száradási idő után visszük fel a színt. A kellő vastagság és fedés érdekében a festéket minimálisan két rétegben visszük fel a felületre, betartva – a rétegek felvitele közötti – a gyártó által előírt technológiai utasításokat. 8. Összeszerelés Az összeszerelésnél a már restaurált és konzervált kisebb egységeket visszaépítjük a főegységre, a gyári sorrendben. Az összeépítés folyamatos. A kötőgépelemek rögzítésénél a megfelelő szerszám és nyomaték alkalmazása szükséges, hogy az egységek kellő szilárdággal rögzüljenek egymáshoz. Ez baleset megelőzés és üzembiztonság szempontjából is nagyon fontos. Az összeszerelésnél, kellő körültekintéssel kell eljárni, hogy a lebontott alkatrészek az eredeti helyükre kerüljenek vissza.
A restaurálás menete: 1. Szállítás: A műtárgy, a tömege és a korrodált felületek, alkatrészek végett nehezen mozgatható volt A mozgatást nehezítette az egyik oldalra szerelt körmös kerék, melynek feladata földeken való jobb kapaszkodás volt. Az erőgép kimozgatása kézi erővel történt. A kormánymű a korrózió miatt nem működött, így azt a mozgatás során kiiktattuk. A mezőgazdasági munkagép szállítása autómentő járművel történt. 2. Szétszerelés: A szétszerelés a kötőgépelemeknél történt. A bontást nehezítette a vastag szennyeződés réteg és a csavarok erős korróziója. A szétbontás egyik célja a műtárgy kisebb egységekre való bontása volt a könnyebb kezelhetőség érdekében. A másik célja az egységek leszerelésének, hogy a belső alkatrészeket elérjük. Mivel a főtengely és a munkahenger megmozdíthatatlan volt, így a gép működésképtelen. Az izzító fej leszerelése után elérhetővé vált a dugattyú. Az alkatrészek lebontása során előtérbe kerültek a különböző szennyeződések így például: vízkő, állati ürülék, sár, olajsár, korrózió stb. A csavarok megbontásánál számos alkalommal nem volt elég az iparban is használatos csavarlazító használata, mivel az oxidáció mértéke túl nagy volt. Ezért ezeknél a csavaroknál a „kimelegítés” módszerét alkalmaztuk. Az eljárás lényege az acél kötőgépelemek felmelegítése, a hő tágulás céljából ezzel érve el az egybefüggő oxidrétegek elválását. Ezután a csavarok, menetek a megfelelő szerszámok használatával roncsolás mentesen szétszerelhetők. A korrózió mértéke egyes csavaroknál olyan nagymértékű volt, hogy az alkatrészek eltörtek, elszakadtak vagy a menet akkora mértékben sérült, hogy nem lehetett alkalmazni. Ezeknél az eseteknél az alkatrészeket az eredetivel megegyezővel pótoltuk. A szétszerelés során tapasztaltuk, hogy az eredeti tömítések, pakolások sok helyen sérültek illetve teljesen meg semmisültek. A szétszerelés mértékét a restaurálás során mindig a szükségszerűség határozza meg. Az eredetiség megőrzése és a felesleges sérülések elkerülése érdekében azokat az egységeket melyek nem igényelték a szétszerelést illetve működtek nem bontottuk meg. 3. Vizsgálatok: A szétszereléssel párhuzamosan vizsgálatokat végeztünk. Az egyik legfontosabb kérdés volt a munkagép eredeti színének megállapítása. A külső felületeken az eredeti festékréteg majdnem teljesen megsemmisült. A szennyeződések alatt nyomokban több réteg színt találtunk. Azoknál az egységeknél melyek nem voltak megbontva és a korrózió sem érte el megtaláltuk az eredeti barna színt. A forgó (baleset veszélyes)
alkatrészeknél, – mint kerekek, lendítőkerék, hűtő ventilátor – a figyelmeztető vörös színt választottuk. A vizsgálatok során kiderült, hogy a nyomaték váltómű túl szoros, a kormánymű nagyon nehezen mozdítható és a dugattyú a hengerfalhoz ékelődött. A víztér a javítás alatt valóban végig repedt, törött. A vízátvezető gumicső szakadt volt.
4. Tisztítás: A szétbontott alkatrészeket külön-külön tisztítottuk. A tisztítás során a felületi szennyeződések eltávolítására az alkatrészeket beázattuk. A beáztatáshoz „Brigéciol”-t használtunk. Az így fellazult vastag szennyeződés lerakódásokat mechanikus úton távolítottuk el. Az egyes tartó, hordozó elemek tisztításánál a vegyi tisztítás után a felületet mechanikai tisztítását drótkoronggal végeztük. A hűtővíz által bejárt alkatrészek, mint tartály, hűtőbordák, víztér és járatok a fő szennyeződést a vízkő és a rozsda okozta. Ezek eltávolítása vegyi és mechanikai úton együttesen történtek. A mozgó alkatrészeknél, ahol fontos az illeszkedés, a csúszás, az akadálytalan forgás a felületeket fém tisztára políroztuk. A légszűrő és levegő beáramló rendszer tisztításánál a beköltözött rovarok és állatok fészkei, hordalékai okoztak dugulást. Az elhasználódót (olajkormos) szűrő anyagot eltávolítottuk. A kipufogó rendszerben a megszilárdult égésterméken kívül egér fészket és tetemet is találtunk. Az üzemanyag rendszer csővezetékeit áttisztítottuk. Hasonlóképpen a kenést biztosító olajozó rendszer csöveivel. A hengerfej és a henger tisztítása nagyon aprólékos munka volt. A hengerbe szorult dugattyút apró lépésenként körbe tisztítva tudtuk megmozdítani. Miután a dugattyú kiszabadult a henger falát finoman felcsiszoltuk. A tisztítás során a vázon kialakított üregeket, nyílásokat (olaj kamrák, vízterek, stb) kitakartuk, hogy a szennyeződések ne kerülhessenek a zárt rendszerekbe.
5. Pótlás, restaurálás: Az elsődleges javítást a víztér falának repedése igényelte. Ez a sérülés régebben keletkezhetett és megpróbálták egy alumínium lemez felcsavarozásával áthidalni. A lemezt lebontottuk. A repedést végighegesztettük. A csavarok nyomait eltüntettük. Ezáltal visszaállítottuk az anyag egységét. Az olajtartály nívószint jelzője (valószínűleg nem eredeti) törött volt. (1938as években nem alkalmaztok műanyag csövet.) A törött műanyag csövet, üvegre cseréltük. ( Az üveg ellenállóbb az olajokkal szemben).
A jobb oldali lámpatartó konzol törött volt. A már régebben javított tartón lévő törést, hegesztéssel javítottuk ki. A két traktor lámpát vásároltuk. A körmös kerekek mellett a traktorral elhoztunk két gumiabronccsal szerelt felnit is. A két felni különböző méretű volt. A gumiabroncsok menthetetlen állapotban voltak. Ezt a méretű gumiabroncsot Magyarországon 1950 óta nem forgalmazzák. Az abroncsok leszerelését gumiszerelő műhelyben végezték. A felnik kiegyengetése, tisztítása, alapozása és festése után két használt, de hasonló méretű abroncsot szereltettünk fel. Így a mozgatás, a szállítás a gumiabroncsokon történhet. A kibontott kötőgépelemeken a meneteket menetmetszővel vágtuk újjá. Az ülés ülőrésze egy régebbi pótlás. Az eredeti valószínűleg elveszett. A szögvas keretből készített ülőfelületet eltávolítottuk. Egy bontott régi traktorból vett üléssel helyettesítettük. Ez jobban megközelíti az eredetiséget. A hűtő tömítettségét adalékanyag hozzáadásával javítottuk. A műveletet nehezítette, hogy a hűtőfolyadékot kézzel kellett keringetni, mivel a rendszerből ki volt szerelve. A hiányzó tömítéséket gumi lemezből illetve parafából vágtuk ki. A vízátvezető csövet, önvulkanizáló szalaggal javítottuk ki. A hűtőventilátornál hiányzott egy burkolati elem. Ezt acéllemezből és acélhuzalból hideg kovácsolással és hegesztéssel alakítottuk ki, fényképek és kiadódó méretek alapján. A kipufogó felfüggesztését acélhuzalból és szögacélból alakítottuk ki a felfogatási helyekhez mérten. A lendítőkeréken és szíjtárcsán található röpsúly helyekről hiányoztak a fa betétek, ezeket pótoltuk.
6. Felületkezelés, retusálás, konzerválás: A megtisztított alkatrészeket az eredeti funkcióknak megfelelően felület kezeltük a későbbi korrózió kialakulásának megelőzése érdekében. A mozgó alkatrészek kopásának elkerülése végett és mechanikai akadálymentesítése érdekében, a forgómozgást végző vagy a csúszó felületeket megfelelő kenőanyaggal (olaj) vontuk be. Az eredetileg festett fém felületeket a tisztítás után, fényezés előtt passzíváltuk. Ehhez „Rust Block” rozsda-átalakító folyadékot használtunk. A passzívált felületet alapozó réteggel fújtuk be. Ez elősegíti a festék tapadását. A színréteget az alapozó száradása után szórással vittük föl. A kellő vastagság és fedés érdekében a festéket két rétegben vittük fel a felületre, betartva – a rétegek felvitele közötti – a gyártó által előírt technológiai utasításokat.
7. Összeszerelés: A megtisztított, felületkezelt, festett és konzervált egységeket folyamatosan visszaépítettük a szintén kezelt fő egységre, vázra, a gyári összeszerelés sorrendjében. Az összeépítés során folyamatosan ellenőriztük a mozgó alkatrészek működőképességét. Ellenőriztük az üzemanyag ellátó rendszert és a kenőrendszer működését. Felszereltük a kiegészített részeket úgymint vezető ülés, fényszórók, hajtó lapos szíj. 9. Beüzemelés: Feltöltöttük a kenő anyagtartályt olajjal. A hűtővíztartályt desztillált vízzel. A tüzelőanyag tartályt feltöltöttük gázolaj és petróleum keverékével. Az üzemanyag ellátó rendszert légtelenítettük, így a tüzelőanyag eljutott a hengerfejig. A motor egyhengeres kétütemű nyersolajmotor. Nem rendelkezik elektromos gyújtással, izzítással. Az üzemanyag előmelegítése kívülről történik. Az izzító fejet gázzal melegítettük meg. A gép indítása a lendítőkerék megforgatásával történt. A gép elnevezése R20-22 a motor teljesítményére utal LE mérve. A beindítása rendkívül baleset veszélyes, ezért kellő óvatosságot és rutint igényel! Felhasznált anyagok: -
„Rust Shock” csavarlazító „Brigéciol” zsírtalanító folyadék Petróleum „Gunk” C-312 hűtőtömítő folyadék „Rust Block” rozsda átalakító folyadék. WD 40 Gépolaj Kenőolaj Gépzsír „Lubsol” kúszó kenő folyadék Önvulkanizáló gumiszalag Lakkbenzin hígító Rozsdagátló alapozó „Cell” barna festék „Cell” vörös festék „Cell” zöld festék Parafa Gumilemez Desztillált víz Gázolaj kötőgépelemek
A részletes dokumentációban foglalt eljárások és anyagok megfelelnek a Szabadtéri Néprajzi Múzeum etikai elvárásainak. A traktort jelenleg műtárgyvédelmi okokból zárt, fedett raktárban tároljuk, a 2014-es múzeumi nyitvatartási időszakban állandó kiállításba kerül. A beszámolót bemutató link: http://skanzen.hu/?fm=4&am=9&dd=118
…………………………. Hugyecsek Balázs restaurátor állományvédelmi felelős
Szentendre, 2013-10-21
