NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM
Szakmai beszámoló a gyakornoki programról
Készítette:
BOLLA IMRE
Mosonmagyaróvár 2004
1
Személyes adatok: Név: Bolla Imre Intézményi adatok: Küldő intézmény: Nyugat-Magyarországi Egyetem, Agrártudományi Centrum Kontakt személy: Dr. Cser János Fogadó Intézmény: Burgenlandi Mezőgazdasági Kamara (Nezsider) Kontakt személy: Frau Eva Binder
A gyakornoki program célja az Burgenlandi Mezőgazdasági Kamara tanácsadói munkájának, valamint az osztrák mezőgazdasági támogatási politikának (lehetőleg
teljes
körű)
megismerése,
kiegészítve
az
egyéb
kamarai
tevékenységekkel. A gyakorlat teljes időtartama 14 hét, 2004. szeptember 13.-tól 2004. december 17.-ig tart.
Nezsider körzetéről Burgenland legészakibb körzete 1057 km2-es kiterjedésével a hét burgenlandi körzet legnagyobbika. Észak-nyugat és dél-kelet felől határolja a kismartoni szomszéd körzetet, ami egy régi sánc tulajdonképpen Széleskút és Sásony között, ez a tóig illetve a tó közepéig haladva majd onnantól folyamatosan tovább képezi a határt. A Lajta hegységtől a legészakibb pontig az alsó-ausztriai tartományi határ alkotja a körzet határát is, egy darabon a Lajta mint „határ-folyó” szerepel. A déli irányba tovább haladva először a szlovák, majd a Magyar Köztársaság határa képzi körzethatárt. Délen a Hanság-főcsatorna választja el Magyarországtól a nezsideri körzetet. „Trianon előtt” az egész körzet (és az egész Burgenland) Magyarországhoz tartozott (A nezsideri körzet egészen pontosan Moson vármegyéhez tartozott, a mellékletben ennek megtalálható a térképe.).
2
A táj keleten sík, nyugaton ez alatt „kapuk” és emelkedések váltják egymást. Földrajzilag a táj könnyen megkülönböztethető: A Lajta hegység lefutása itt már a Lajtát éri. A Zeilerberg eléri még a 300 m-t, ugyanakkor az elszigetelt Hackelsberg már csak 216 m magas. Az Alpok láncolatának egy további bérce a Hainburgi hegység, amely csak a Steinbergnél, Nemesvölgynél kerül burgenlandi területre. Az északi rész a Duna és a Lajta között síkság, ezt ma a lakosok Parndorfi síkság néven emlegetik. A Fertő zug tavas vidéke magába foglalja Pátfalu, Illmitz, Bánfalu és SzentAndrás községeit. (A Fertő-zug –Seewinkel – elnevezést a Fertő tótól keletre általában véve használják -nyilván Ausztriában-. A Hanság a délkeleti része a körzetnek. Ez egy nagy lápos terület aminek a Magyarországra nyúló része még nagyobb, mint az osztrák. Ausztria a nemzeti park formájában az utolsó bástyáját ennek a természeti szépségnek megmentette. A terület legjelentősebb folyóvize a Lajta. A Fertő tónak nem csak hidrológiai, hanem más területekre kiterjedő, például környezetvédelmi és gazdasági jelentősége is ismert és elismert. Burgenland északi részére jellemző az úgynevezett „pannon klíma”. A nyár meleg, a július közepi napi átlaghőmérséklet 20 Celsius fok körül van. Aleghidegebb hónap napi átlaghőmérséklete 0 fok alá esik. Csapadék szempontjából, amely az utóbbi évek átlagban nem éri el a 600 mm-t, Ausztria legcsapadékszegényebb területei közé tartozik. De relative sok csapadék esetén a hosszú vegetációs időszakban az olyan kultúráknál, mint szőlő, gyümölcs vagy zöldség kiugró termés várható. A tó befolyásának nagy jelentősége van. Csökkenti a terület kontinentális jellegét, hiszen enyhíti a nyár forróságát és a tél hidegét. Egy különlegessége a területnek, amely bizonyos kultúráknál gyakran zaveró tud lenni, az egyes évek hőmérséklet és csapadék szélsősége. Veszélyes a késői fagy és az extrém szárazság. Így váltakoznak gyorsan bő termésű és termésszegény évek, különösen a szőlő és gyümölcskultúráknál.
3
A természetvédelem területén a nezsideri körzet, mindenekelőtt a nemzeti parkkal egy olyan módosítást hajtott végre, amely a régió ezen részének nagymértékű ipari és más jellegű fejlődését teszi lehetővé. A nemzeti park mellett a körzet mintegy 207,1 ha-os természetvédelmi területtel is rendelkezik, éspedig: Hackelsberg, Junger Berg (Nyulas), Zurndorfer Eichenwald und Hutweide, Haidel (Miklóshalma), Pfarrwiesen (Illmitz), Hutweide (Barátudvar), Parndorfer Heide (Pándorfalu). A nemzeti parkot Ausztria sztyeppi nemzeti parkjának is hívják. Ez a fiatal tó Európa legnyugatibb fekvésű sztyepptava. Sok mindenben különbözik a hegyvidéki tavaktól: sekély vize, a tófeneket borító finom iszap, a magas sótartalom és sajátos vízháztartása teszi különlegessé. A csapadék mennyisége és a párolgás intenzitása erősen befolyásolja a tó kiterjedését, így a kétszeres vízfelülettől a teljes kiszáradásig többféle állapot jellemezte a Fertőt az elmúlt 100 év során. Vize jól raktározza a meleget, így befolyásolja az éghajlatot és kitolja a vegetációs időszakot a tó környékén. A Fertő nádasa alig 100 éve. A vízszint ingadozása és az időszakonkénti alacsony vízállás miatt a ’60-as években gyors ütemű nádasodás indult el, amely ma a vízszintszabályozás miatt a parti övezetre jellemző folyamat. A nádas különböző részei a beékelődő tavakkal együtt az élőhelyek színes mozaikját alkotják. A naturzóna nádasaiban kócsagok és kanalasgémek költsenek és énekesmadarak ezrei találnak otthonra ezen a közel 180 km2-nyi területen. Télen a nádat learatják és exportálják. A sekély, sósvízű tavak vízszintje a méteres víz, illetve a kiszáradás között ingadozik. A nap könnyen átmelegíti a vizet, télen pedig hamar befagy. Mintegy 2000 évvel ezelőtt alakultak ki, a középső és egyben legnagyobb szikes tavak medencéje öregebb, mint a Fertő tó maga, melyet a jégkorszak óriási jéglencséi formáltak ki. A tavak vízfelülete és parti övezete nélkülözhetetlen költő - , táplálkozó- és fészkelő helye a terület madárvilágának. A tó talajának só tartalma valószínűleg a területet korábban borító tenger só tartalmának lerakódásából maradt vissza. A tó többszöri kiszáradása ezt a sótartalmat még töményebbé tette. A tó partján illetve a kiszáradó területén mutatkozik meg nyaranként nagy foltokban a sziksó (szóda). Ezért találunk a
4
kontinensünk
közepén
tengerpartokra
jellemző
sótörő
növényeket.
A
világosszürke, humuszban szegény talajokat szoloncsákos szikes talajnak, a sötétebb színű és a mélyebb talajrétegekben lefelé növekvő sótartalmú talajokat pedig szolonyeces szikes talajnak hívjuk. A Fertő tó és a körülötte elterülő terület füves pusztai jellegét az emberi beavatkozásnak is köszönheti. A kaszálás és legeltetés következménye a csaknem fás növényzet nélküli táj. Mintegy 100 éve a legelőgazdálkodást trágyázás segítségével a kevésbé termékeny talajokra is kiterjesztették, hogy a gazdálkodás nyereségesebbé váljon. A lecsapolások és a területek szántófölddé történő átalakítása nagyban csökkentette a legelőterületek arányát, helyüket monokultúrák váltották fel. A körzetnek a legutolsó népszámláláskor 49 397 lakosa volt. Burgenlandban több lakosa csak felsőőri körzetnek van (Azonban a népesség lassabban növekszik a nezsideri körzetben, mint a felsőőriben.). Egy, a nezsideri körzeten való átutazáskor, a mezőgazdaság struktúrája szembeötlő. Északon a Parndorfi síkságon tulajdonképpen gabonatermelő vidéket ismerhetünk fel, ahol azonban a kalászosok mellett még kukoricát és cukorrépát is termelnek. Köpcsény kajszikultúrái is fontos jellemzői a területnek, habár ezek a kultúrák a hatvanas és hetvenes évek fordulóján történt változások miatt – akkor még Gátáig és Zurányig elértek – ma redukálódott mértékben vannak már csak jelen. A Parndorfi síkság, amit korábban pusztának hívtak, mindenekelőtt egy „gabonaraktárnak” tekinthető, amely alapját képezi – képezte- egy a környék helységeit
jellemző
sertéshízlalásnak.
A
borászattal
összefüggésben
megemlíthető, hogy az említett tevékenységgel foglalkozó községeket a keleti parton és északra a Fertő tótól lehet megtalálni. Tehát leszögezhető, hogy az említett
„puszta
községein”,
úgy
mint:
Miklóshalmán,
Német-Járfalun,
Zurányban, Gátán és Újfalun főként a szántóföldi gabonatermesztés a domináns. A körzet déli részén ( például Szent-Andráson) és az egykori Hanság területén megfigyelhető az intenzív szántóföldi zöldségtermesztés csakúgy mint a fóliasátrak alatti is (ez főként Tarcsa, Tétény, Valla és Pomogy térségére tehető).
5
A borászat a már említett keleti és északi oldalán a tónak jelentős az alábbi községekben: Barátudvar, Gálos, Védeny, Nezsider, Pátfalu, Illmitz és Bánfalu. Az utóbbi község (Bánfalu) határának jelentős része esik a nemzeti park területére. Ha a tulajdonosok területeiket a nemzeti park rendelkezésére (és az idegenforgalom
rendelkezésére)
bocsátják,
jelentős
földhasználati
díjban
részesülnek. (Ellentétben Magyarországgal.) A korábban minden települést jellemző tejtermelésnek ma már csak Gátán és Bánfalun találjuk nyomait. Gyakorlatilag erre a két helységre tehető a körzet teljes tejtermelése. Az idegenforgalom, amely a Fertőtől távolodva jelentősen alábbhagy, megkülönbözteti a tó melletti községeket a távolabb eső községektől. A körzet északi oldalának átrendeződése -a vasút megfelelő kiépítettségének köszönhetően is- a naponta Bécsbe ingázók megjelenését hozta magával, míg délen a tóközeli részeken és közvetlenül a tónál a „kiadó szoba” lehetőségét. A körzet mezőgazdasági struktúrája foglalkozási fajták szerint nagyban különbözik Burgenlandétól. Mialatt Burgenland szerte a hetvenes, nyolcvanas években a mellékfoglalkozású gazdálkodók főfoglalkozásúvá „alakultak”, addig ez a nezsideri körzetben csak 1990 után történt. A már említett bortermelő vidék a körzet déli részén Burgenland legnagyobb borvidéke. Ezen a tájon a bor, a természet –a nemzeti park révén – és a pihenés – a Fertő tó jelenléte miatt- jelentik a garanciát az egészséges gazdasági fejlődés számára. A mezőgazdaságról számokban: Elmondható, hogy a mezőgazdaság kisparcellás. A gazdaságok mintegy 70 %-a 1 és 20 hektár közötti mérettel bír. Körülbelül 3000 gazdaság van nyilvántartva. (2003-ban 2622 „Többfajta támogatási kérelem” -Mehrfachantrag- érkezett be a körzet irodájába.) Mintegy 30%-a főfoglakozású, 55%-a pedig mellékfoglakozású a gazdálkodóknak. A termesztett kultúrákat tekintve a gabona áll az első helyen, azt az alternatív növények (kukorica és cukorrépa) követik.
6
A borászatról számokban: A nezsideri körzet adja körülbelül felét a burgenlandi és ötödét az összes ausztriai borvidéknek. A borászattal foglalkozó gazdálkodók száma körülbelül 3000. A körzet szőlőtermelő területe ~8000 ha, ennek 70%-án fehérszőlőt, 30%-án kékszőlőt termelnek. Az ez idő alatt haladó támogatási tendencia (régi fajták kivágása és új, modern fajták telepítése) jobban a kékszőlő irányába haladt. Mintegy 2000 ha-ról mondható el, hogy ki van építve a csepegtető öntözés technikájával, ez az összes terület 25%-a, ez mindenképpen dicséretes. A körzet jellemző fő fajtái: Olaszrizling, zöld veltelini, müller thurgau, muskat ottonel, zweigelt, kékfrankosch, Szent Laurent.
7
A Mehrfachanträge-ok száma a tartományok között (Bécs kivételével) A Mehrfachanträge-ok száma tartományonként 50000 45000 40000 35000
1999 2000 2001 2002 2003
30000 DB 25000
20000 15000 10000 5000
Ti ro l
Vo ra lb er g
Kä rn te ie de n rö st er re O ic be h rö st er re ic h Sa lz bu rg St ei er m ar k N
Bu rg en la nd
0
Tartományok
A Mehrfachanträge-ok száma a körzetek között Burgenlandban A Mehrfachanträge-ok száma körzetenként 14000 12000 10000 DB
1999 2000 2001 2002 2003
8000 6000 4000 2000
Je
nl an d
f do r rs
Bu rg e
G
nn e
üs si ng
t ar w be r
O
lle n
do rf
rg rs bu
be rp u O
M
at te
st ad t
Ei se n
N eu s
ie d
l/S .
0
Körzetek
Forrás: Burgenländische Landwirtschaftskammer, Tätigkeitsbericht, 2003
8
A gyakorlat első felét (2004. szeptember 13-tól 2004. október 29.-ig ) az iroda földrajzi
„körzetének”
megismerésével,
a
szaktanácsadók
feladatainak
megfigyelésével, illetve a támogatási politika és a GAP (Közös Agrarpolitika) főként prospektusokból és egy tanácsadói nap végighallgatásán szerzett ismeretekből információ-gyűjtésével töltöttem.
Később többször adódott lehetőségem – a gyakorlat első felében csakúgy, mint az intervallum második periódusában.- úgynevezett külső szolgálaton részt venni, például
a
zöldségtermesztés
szaktanácsadójával
meglátogattam
egy
zöldségkereskedéssel és csomagolással foglalkozó üzemet, illetve egy hasonló tevékenységgel foglalkozó szövetkezetet is. Részt vettem paprika és paradicsom ültetvények gombás megbetegedésének kárbecslésén (25 %-os megbetegedés felett növény és talaj mintavételt kellett végezni.- IP produktumok) Két alkalommal az AMA által megbízott ellenőrrel és a zöldségtermesztés szaktanácsadójával az IP és bio zöldségeket termelők kérdőíves kontrollján vettem részt. Megrendezésre került egy nemzetközi találkozó, amely összejövetel témája a kukoricabogár kártétele volt. A legérintettebb településen (Deutsch-Jahrndorf) kihelyezett ferromon csapdák megtekintésével, tapasztalatok leszűrésével és az érintett személyek beszámolóival gazdagítottam ismereteimet. Alkalmam volt a parndorfi PIONEER vetőmagüzemet meglátogatni, ahol a vetőmag mintavételben segédkeztem. Egy parlaghasznosítási projekt miatt egy gattendorfi területet tekintettem meg a BERTA szövetség (Burgeländische Einrichtung zur Realisierung Technische Agrarprojekte) természetvédelmért felelős beosztottjával és a tulajdonosokkal a terület extenzív legelőként való hasznosításáról tárgyaltunk.
9
Ha nem volt lehetőségem külső szolgálaton részt venni, az irodában a támogatási rendszerekről
és
a
GAP-ról
valló
ismereteimet
bővítettem,
és
a
területnyilvántartásnál segédkeztem. Részt vette Kismartonban egy úgynevezett tanácsadói napon, ahol az illetékes személyek a közös agrárpolitika újdonságairól tájékoztatták a résztvevőket. Lehetőségem volt a BABBI (Burgenländische Agrar- Beratungs- und Betreuungs Initative) szaktanácsadójával konzultálni társaságuk tevékenységéről. A BABBI Burgenland mező- és erdőgazdaságának támogatásaihoz való hozzájutás megkönnyítését hivatott végezni, valamint társaságok (tahát nem egy-egy gazdálkodó) tevékenységének fejlesztésére irányuló pályázatait intézik. Lehetőségem adódott az iroda egy alkalmazottjával Gátán egy állattartó megbeszélésen jelen lenni. Az előadó egy állatorvos volt, a téma pedig : Állathigiénia az EU-ban és az azzal összefüggő jogszabályok. Az iroda statisztikai (nyilvántartó) részén a már említett „többfajta támogatási kérelmekkel” –Mehrfachantragokkal- kapcsolatban tudtam több alkalommal segédkezni, valamint ismerkedtem az itt használatos programokkal. Lehetőségem volt a BERTA szövetség egy alkalmazottjával a Fertő Hanság Nemzeti Parkban (természetesen az ausztriai oldalon) „körülnézni”. Voltam az Információs Központban, ami tulajdonképpen a nemzeti park osztrák oldalának látogatói központja (Illmitz északi részén fekszik.) Ebben a központban kiállítás, könyvtár, valamint egy cca 12m magas „kilátó” várja az érdeklődőket. (És persze a nemzeti park alkalmazottai, akik elmondanak mindent az érdeklődőknek a parkról.) Az iroda zöldségtermesztés szaktanácsadójával részt vettem Bécsben egy előadáson, melynek címe: „Az AMA-védjegy higiéniai követelményei az EU zöldségtermesztésében” volt. Az előadást az Országos Képzési Intézet szervezte. (Ländlichen Fortbildungsinstitut Wien)
10
Ugyanezzel a szaktanácsadóval voltam Vallán, amikor ott a zöldség vetőanyag előállító cégek (német, holland, osztrák, svájci érdekeltségűek) újdonságaikról számoltak be. Észrevételek: (Tanulság) Legfontosabb, hogy a gazdálkodók a szabályok pontos betartásával kapják meg a támogatásokat, melyek nélkül gazdálkodni ma már nem lehetséges.(Cross Compliance)
Hasznosítható ismeret. Fontosnak tartom a gyakorlat során kibővített szakmai nyelvtudásomat. Rálátásomat a szaktanácsadó gazdálkodókhoz való megfelelő hozzáállásához (tolerancia). Egyéb: Kellő mennyiségű szakirodalom állt rendelkezésemre, általában több is, mint amennyit át tudtam olvasni. Szállásommal, ellátásommal elégedett voltam. (Bár a szállás picit drága volt.) A kamara alkalmazottaival jó volt a viszonyom. Pénzügyi beszámoló: Bevételek: Leonardo-támogatás (1580 Euro + 2 szer 100 Euro Biztosításra és utazásra. Kiadások: •
Utazási kiadások
•
Élelmiszer, lakbér, stb.
•
Biztosítás
Mosonmagyaróvár, 2004-12-31. __________________________ Bolla Imre, sk
11
Melléklet
12
