Fogyatékos személyek munkaköri/szakmai alkalmassági vizsgálatának elbírálása Dr Nagy Sarolta OTH Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály
Dr Nagy Sarolta
Foglalkozás‐egészségügyi Fórum, 2015.11.11. Budapest
Munkaköri/szakmai orvosi alkalmassági vizsgálatok szempontjai:
Munkájának ellátását mennyiben befolyásolja a fogyatékossága?
Munkavégzésből és a munkakörnyezetből eredő megterhelés által okozott igénybevétele: ◦ egészségét, testi, illetve lelki épségét nem veszélyezteti, ◦ nem befolyásolja‐e egészségi állapotát kedvezőtlenül, ◦ nem okozhatja‐e utódai testi, szellemi, pszichés fejlődésének károsodását, Az esetleges idült betegsége vagy fogyatékossága a munkakör ellátása, illetőleg a szakma elsajátítása és gyakorlása során nem idéz‐e elő baleseti veszélyt, Milyen munkakörben, illetve szakmában és milyen feltételek mellett foglalkoztatható állapotrosszabbodás veszélye nélkül, amennyiben átmenetileg vagy véglegesen megváltozott munkaképességű, Foglalkoztatható‐e tovább jelenlegi munkakörében, illetve folytathatja‐e tanulmányait a választott szakmában, Szenved‐e olyan betegségben, amely miatt munkaköre ellátása során rendszeres foglalkozás‐egészségügyi ellenőrzést igényel.
Dr Nagy Sarolta
Foglalkozás‐egészségügyi Fórum, 2015.11.11. Budapest
WHO jelentés a fogyatékos személyekről 2011 http://www.who.int/disabilities/world_report/2011/report.pdf
A fogyatékos személyek ugyanolyan egészségi problémákkal küzdenek, mint az átlag népesség, de egyes betegségek náluk gyakrabban fordulnak elő: ◦ váz‐, izomrendszer betegségei, izületi panaszok, ◦ szorongás,depresszió, ◦ diabetes mellitus, ◦ szív‐, érrendszer betegségei, hypertónia, ◦ rossz indulatú daganatok.
Dr Nagy Sarolta
A WHO felmérései szerint az alacsonyabb és a magasabb bevételű országokban is szignifikánsabb magasabb arányban nem jutnak el az egészségügyi ellátó intézményekbe a fogyatékos személyek a közlekedés megoldhatatlansága, vagy a pénz hiány miatt (nem tudják kifizetni a személy szállítást), mint az ép populáció. A fogyatékos személyek körében ritkábban történnek népegészségügyi szűrések, mint az ép populációban. Foglalkozás‐egészségügyi Fórum, 2015.11.11. Budapest
WHO jelentés a fogyatékos személyekről 2011 http://www.who.int/disabilities/world_report/2011/report.pdf A fogyatékos személyek és az ép populáció egészségi állapota (WHO,2011)
6
Diabetes mellitus
17,7 8
Rossz indulatú daganat
14 19,7
Izületi gyulladás Szorongás, depresszió
39,3 25,5
Hypertónia 5
Angina, AMI 0
43,6
19,6 10
20
Fogyatékos személyeknél (%) Dr Nagy Sarolta
59
19,6
30
40
Ép populációnál (%)
Foglalkozás‐egészségügyi Fórum, 2015.11.11. Budapest
50
60
WHO jelentés a fogyatékos személyekről 2011 http://www.who.int/disabilities/world_report/2011/report.pdf
A fogyatékos személyek és az ép populáció egészségi állapota (WHO,2011)
35
31,2
30,5
30 25
19,6
22,4
21,7
20 11,9
15
7
10
4,8
5 0 Elhízás
Dohányzás
Fizikai inaktivitás
Fogyatékos személyeknél (%) Dr Nagy Sarolta
Alkoholiznus
Ép populációnál (%)
Foglalkozás‐egészségügyi Fórum, 2015.11.11. Budapest
Munkaköri orvosi alkalmasság véleményezése fogyatékos személyek esetében
A szakma/munkakör feltételei, elvárásai Munkahelyi kockázatbecslés
Egyéni elbírálás A fogyatékos személy képességei, egészségi elváltozásai
Dr Nagy Sarolta
Az egyén igényei Akadálymentesítés
Foglalkozás‐egészségügyi Fórum, 2015.11.11. Budapest
Egyén igényei, akadálymentesítés. Segédeszközök
Dr Nagy Sarolta
Foglalkozás‐egészségügyi Fórum, 2015.11.11. Budapest
Egyén igényei, akadálymentesítés. Segédeszközök
Dr Nagy Sarolta
Foglalkozás‐egészségügyi Fórum, 2015.11.11. Budapest
Egyén igényei, akadálymentesítés. Segítő kutyák A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI tv.: ◦ A munkahelyekre vonatkozóan: A foglalkoztatást biztosító munkáltató köteles biztosítani a munkavégzéshez szükséges mértékben a munkahelyi környezet, így különösen a munkaeszközök, berendezések megfelelő átalakítását. Az átalakítással kapcsolatos költségek fedezésére a központi költségvetésből támogatás igényelhető. E rendelkezés értelmezhető akként is, amennyiben a fogyatékos személy segítő kutya támogatásával jut el a munkahelyére, majd onnan haza, vagy esetleg munkaidő alatt is igényli a segítségét biztosítania kell a négylábú társ napközbeni „megőrzését” a munkahelyi környezet ennek megfelelő kialakításával.
Dr Nagy Sarolta
27/2009. (XII. 3.) SZMM rendelet a segítő kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályairól, rendelkezik arról, hol jogosult a segítő kutyával tartózkodni és a segítő kutyát használni a gazda ill. a kiképző Foglalkozás‐egészségügyi Fórum, 2015.11.11. Budapest
Hallássérült munkavállalók ‐ akadálymentesítés Hasonló típusú és mértékű hallássérüléssel eltérő a beszédértés és a hangzó beszéd használata. Személy és hallásjavító eszköz függő, hogy a háttérzaj mennyire zavarja a munkavállalót. Akadálymentesítés az ellátás során Felhívni a kliens figyelmét (nevén szólítani, megvárni, amíg ránk néz, sze. megérinteni a vállát) Tájékozódni a kommunikáció módjáról Megfelelő fényviszonyok (nem háttal a fénynek) Szemben a klienssel Háttérzajt lehetőség szerint kiküszöbölni Normális artikuláció (nem túl artikulálni, nem zárt szájjal) Rövid mondatok, megismételni, más szavakkal mondani, szükség esetén leírni Jelnyelvi tolmács – egyéni és intézményi megrendelés is lehetséges 3 nappal korábban, www.tolmacsszolgalat.hu ‐ ingyenes foglalkoztatás céljából is, amennyiben nem akkreditált munkahelyen a jogosult ügyfél kéri Segédeszköz: Pótelem a hallásjavító eszközhöz Egyéb segédeszközök biztosítása (konferencia‐FM adó‐vevő) Dr Nagy Sarolta
Foglalkozás‐egészségügyi Fórum, 2015.11.11. Budapest
Hallássérült munkavállalók ‐ A munkaköri/szakmai orvosi alkalmasság véleményezésekor mérlegelendő információk
Dr Nagy Sarolta
Milyen fokú hallást igényel a választott szakma/munkakör?
Zajos munkát jelent‐e a szakma, munka egészének végzése, vagy csak bizonyos munkafázisok zajosak‐e?
Milyen szintű, mértékű kommunikáció szükséges?
Baleset megelőzés szempontjából jelzések észlelése szükséges‐e?
Gépek működésének ellenőrzésére milyen hallásra van szükség?
Van‐e szükség irányhallásra (csoportos személyszállítás)?
Figyelembe kell venni, hogy a hallásjavító eszköz nem csak a beszédet erősíti, hanem a háttérzajt is és torzít is, ezért intenzív üzemi zajban a készüléket ki kell kapcsolni, mert nemcsak zavaró, hanem a maradvány hallást is károsíthatja.
Toxikus hatás (ototoxikus, neurotoxikus anyagok) egész testre ható vibráció, páratartalom.
Egyéb környezeti tényezők: kopogás, elektrosztatikusság, elektromágneses tér. Foglalkozás‐egészségügyi Fórum, 2015.11.11. Budapest
fény
viszonyok,
Hallássérült munkavállalók ‐ javaslatok
Dr Nagy Sarolta
Az audiológus szakorvos véleményét figyelembe véve kell dönteni az alkalmasságról.
Ahol teljes hallás, jó beszédértés szükséges (pedagógus,ügyfelekkel kell foglalkozni) – egyéni elbírálással.
Balesetveszélyes munkakör,(magasban, gépek között, közlekedési eszközön).
Zajos munkahelyen a maradvány hallást védeni kell. Ha szükséges hangjelzés észlelése nem tudja észlelni és cselekedni.
Egyensúlyzavar, szédülés esetén a magasban és balesetveszélyes munkakörökben végzett munka nem megengedett.
Tónustalan, gyenge hang, beszédhiba olyan foglalkozási ágakban, ahol feltétel a hangos és hibátlan beszédkészség pl. kereskedelem, oktatás, egészségügy , valamint olyan szakmákban ahol a kommunikációs készség hiánya balesetet okozhat még jó beszédértés mellett is egyéni elbírálást igényel.
Hallójárat, fülkürt gyakori gyulladása esetén ellenjavallt a nedves levegőjű, huzatos, poros, vegyszereket, irritatív anyagokat felhasználó szakmák (cementgyártás, bőrkikészítés, textilfestés). Foglalkozás‐egészségügyi Fórum, 2015.11.11. Budapest
Hallássérült munkavállalók ‐ javaslatok Nem zajos munkahelyen a halláscsökkenés hallásjavító eszközzel (hallókészülék, CI, BAHA) korrigálható és a hallásjavító eszközzel javított hallást (audiogrammot) kell figyelembe venni. A
munkakörnyezet, tanterem, munkahely legyen világos, a berendezés, padló, szőnyeg, falvédő lehetőleg természetes anyagokból készüljön (erős kopogás tompítása ill., elektrosztatikus feltöltődés elkerülése céljából).
Az alkalmassági vizsgálat során szükséges kiegészítő leletek, vizsgálatok: ◦ friss audiológus szakorvosi vélemény ◦ audiogramm, hallásjavító eszközzel korrigált audiogramm, ◦ egyensúly vizsgálat, ◦ kommunikáció módja (artikuláció, pl.látásvizsgálat során megfigyelhető),
hangok
tisztasága,
◦ hangzó beszédértése (link hangok: a, á, u, m, s, sz, ill. szinonimák) szemből és háta mögött is. Dr Nagy Sarolta
Foglalkozás‐egészségügyi Fórum, 2015.11.11. Budapest
Látássérült munkavállaló ‐ akadálymentesítés
Előzetes anyagok biztosítása (épület, terem megközelíthetőség leírása, programterv)
Hangos szoftver
Tárgyalások, előadások ‐ narráció
Jelzőrendszerek átalakítása, hangjelzés is – tájékoztatás, betanítás
Információs táblák, vezető sávok – fekete/sárga, dombornyomott, Braille írás,
Vakvezető kutya
Fényviszonyok a gyengénlátók esetén
Írott anyagok – betűtípus, méret, szín ◦ Times New Roman - nem jó ◦ Arial - jó
Fehér alapon fekete Fekete alapon sárga
Dr Nagy Sarolta
Foglalkozás‐egészségügyi Fórum, 2015.11.11. Budapest
Látássérült munkavállaló A kockázatbecslés alapján a munkaköröket meg kell ítélni, milyen fokú látás szükséges az adott munkakör ellátásához és egyénre szabottan kell dönteni. Látássérült személyek által gyakran betöltött munkakörök: ◦irodai, adminisztratív munkák, ◦tudományos, szellemi munkakörök ◦gyógymasszőr ◦telefon kezelő, telefonos diszpécser
Dr Nagy Sarolta
Foglalkozás‐egészségügyi Fórum, 2015.11.11. Budapest
Mozgáskorlátozott munkavállaló ‐ akadálymentesítés
Dr Nagy Sarolta
Parkolóhely, munkahelyre történő eljutás, önálló bejutási lehetőség az épületbe (ha nem, tájékoztatni a segítőről, a segítőt is), épületen belüli közlekedés, szolgáltatások igénybevétele, büfé, ebédlő (fél emeleten, udvaron), mellékhelyiség, ruhatár, öltöző, konferencia terem széksorai, iroda berendezése (1,5‐2x székhely kell a kerekesszéknek), munkaasztal, munkaeszközök adaptálása a munkavállalóhoz, hosszabb szünet biztosítása (mosdó használat, mosakodás, pelenkázás), személyi segítő – általában a munkaidő alatt elég 1‐2x. Foglalkozás‐egészségügyi Fórum, 2015.11.11. Budapest
Mozgáskorlátozott munkavállaló – munkaköri/szakmai alkalmasság megitélése
Dr Nagy Sarolta
A munkakör, a munkakörnyezet jellemzőit, a munkahely, mint épület és környezetének adottságait és a munkavállaló teljesítő képességeit, meglévő funkcióit figyelembe véve kell elbírálni az alkalmasságot. A munkakör, munkakörnyezet adaptálásával, az esetleges balesetveszélyt megelőző intézkedésekkel kapcsolatban szakértők (segédeszköz gyártók, forgalmazók, rehabilitációs környezettervező szakmérnökök) bevonásával kell a munkáltatóval egyeztetni. A meglévő mozgásfunkciók megtartása. Foglalkozás‐egészségügyi Fórum, 2015.11.11. Budapest
Értelmileg akadályozott munkavállaló 1. 2.
Tanulásban akadályozottak (enyhe), értelmileg akadályozott (középsúlyos), (Súlyosan) halmozottan sérült személyek, fejlődésmenetükben akadályozottak
Szakértők bevonásával, pszichiáter, illetve pszichológus szakvélemény alapján, a munka nehézségi fokát , az adott munkakör mentális követelményeit, az értelmileg akadályozott munkavállaló képességeit, betaníthatóságát figyelembe véve kell az alkalmasságot megítélni.
Dr Nagy Sarolta
Foglalkozás‐egészségügyi Fórum, 2015.11.11. Budapest
Autisztikus spektrumzavaros (ASD) személyek Az autizmus a szociális interakciók (metakommunikáció), a kommunikáció (beszéd) és a rugalmas viselkedés (sztereotip, repetitiv) minőségi károsodása, fejlődési zavara. Minden értelmi szint mellett előfordulhat. 1. Autizmus járulékos fogyatékossággal halmozott sérülés 2. Autista személyek „gyermekkori autizmus” – mindhárom terület súlyosan érintett (kb. 5%‐uk válik önálló felnőtté) 3. Atipikus autizmus – mindhárom terület enyhe fokban érintett 4. Asperger – csak az egyik terület érintett enyhe fokban Akadálymentesítés:
Dr Nagy Sarolta
Szakértők bevonásával: pszichiáter, gyógypedagógus.
Infokommunikációs akadálymentesítés – kártyák (saját), folyamat ábrák.
Csendes helyiség biztosítása, ahová elvonulhat a munaközi szünetekben. Foglalkozás‐egészségügyi Fórum, 2015.11.11. Budapest
Autisztikus spektrumzavaros (ASD) személyek Zavarok, melyek speciális nehézséget jelentenek az alkalmasság megítélésekor: társas kapcsolatok –elkülönülés, szokatlan közeledés – előnyösebb az egyéni munka kommunikáció – beszéd hiánya, a nyelv szószerinti értelmezése, gesztusok – rendszeres kommunikációt nem igénylő munkakörök aktivitás – sztereotip, repetitív tevékenységek – határidős munkák alkalmazkodás‐ ragaszkodás az állandósághoz – gyakori változást, pl. utazást, kirendelést előnyösebb kerülni mozgás ‐ lábujjhegyen járás, repkedő kézmozgás, mely akaratlagos és mindig vigyázva repked, nehogy megüsse magát, érzékelés – csökkent fájdalomérzés – fokozott sérülés veszéllyel járó munkafolyamatok nem javasoltak Dr Nagy Sarolta
Foglalkozás‐egészségügyi Fórum, 2015.11.11. Budapest
Munkaköri orvosi alkalmasság véleményezése fogyatékos személyek esetében
A szakma/munkakör feltételei, elvárásai Munkahelyi kockázatbecslés
Egyéni elbírálás A fogyatékos személy képességei, egészségi elváltozásai
Dr Nagy Sarolta
Az egyén igényei Akadálymentesítés
Foglalkozás‐egészségügyi Fórum, 2015.11.11. Budapest
Fogyatékos személyek foglalkoztatásának megvalósítása
Dr Nagy Sarolta
Munkahelyi kockázatbecslés. Munkaköri/szakmai alkalmasság véleményezése. A konkrét munkakörnyezet, munkakör felmérése, adaptálása a megváltozott munkaképességű, fogyatékos munkavállalóhoz., info‐kommunikációs, fizikai, morális akadálymentesítés Szoros, folyamatos foglalkozási gondozás, utánkövetés, az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat során lehet rövidebb, pl. 2 hónapra kiadni az alkalmassági véleményt, majd utána hosszabb időre és közben a munkahelyet ellenőrizni, hogy megvalósult‐e az adaptálás, akadálymentesítés.
Foglalkozás‐egészségügyi Fórum, 2015.11.11. Budapest
Köszönöm megtisztelő figyelmüket
Dr Nagy Sarolta
Foglalkozás‐egészségügyi Fórum, 2015.11.11. Budapest
