SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az VÍZÜGYI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint a XXIII. KÖRNYEZETVÉDELEM - VÍZGAZDÁLKODÁS ÁGAZATHOZ

2.125. SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 54 853 01 VÍZÜGYI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint a XXIII. KÖRNYEZETVÉDELEM - VÍZGAZDÁLKODÁS ÁGAZATHOZ

A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra, előírt tartalom) a XXIII. Környezetvédelemvízgazdálkodás ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik:

54 850 01 54 853 01 I.

Környezetvédelmi technikus Vízügyi technikus

A szakképzés jogi háttere

A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – az 54 853 01 (OKJ azonosítószám) Vízügyi technikus (OKJ megnevezés) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet alapján készült. II.

A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 853 01 A szakképesítés megnevezése: Vízügyi technikus A szakmacsoport száma és megnevezése: 14. Környezetvédelem-vízgazdálkodás

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXIII. Környezetvédelemvízgazdálkodás Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 Elméleti képzési idő aránya: 60 % Gyakorlati képzési idő aránya: 40 % Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi vagy iskolai előképzettség hiányában Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: -év Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: IV.

A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható:

Tantárgy

Szakképesítés/Szakképzettség

1

Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: nincs V.

A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával.

Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyam 9. évfolyam Ögy. 10. évfolyam Ögy. 11. évfolyam Ögy. 12. évfolyam 5/13. évfolyam Összesen:

évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam

heti óraszám szabadsáv nélkül 5 óra/hét 6 óra/hét 7 óra/hét 10 óra/hét 31 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 180 óra/év 70 óra 216 óra/év 105 óra 252 óra/év 140 óra 320 óra/év 992 óra/év 2275 óra

heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét 31 óra/hét

heti óraszám szabadsávval 6 óra/hét 7 óra/hét 8 óra/hét 11 óra/hét 35 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 1116 óra/év 160 óra 992 óra/év 2

éves óraszám szabadsávval 216 óra/év 70 óra 252 óra/év 105 óra 288 óra/év 140 óra 352 óra/év 1120 óra/év 2543 óra

heti óraszám szabadsávval

éves óraszám szabadsávval

35 óra/hét

1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év

35 óra/hét

Összesen:

2268 óra

2540 óra

(A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakközépiskola 912. és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az óraszámok oszthatósága miatt keletkezik!)

3

1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

11494-12 Környezetvédelmi és vízgazdálkodási alapismeretek

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

9. heti óraszám e gy

ögy



ögy

ögy

közismeret nélkül


0,5

1/13 heti óraszám e gy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Környezetvédelemi alapismeretek Vízgazdálkodási alapismeretek Környezettechnikai alapok Műszaki ábrázolás Laboratóriumi alapgyakorlatok Környezetvédelmi gyakorlat

3

2

5

3

2

5

1

2

3

0,5

0,5 4

3

4 3

3

2

4

5

10882-12 Víz- és szennyvízkezelő üzemeltetési feladatai 10883-12 Vízkárelhárítás

10884-12 Vízügyi technikus feladatok

összes óra összes óra

Vízgazdálkodási alapgyakorlat Analitika gyakorlat Víz- és szennyvízkezelés Üzemeltetési gyakorlat Vízkárelhárítás Vízkárelhárítás gyakorlat Szakigazgatási- és műszaki ismeretek Vízgazdálkodás Vízügyi létesítések Gépészet és automatizálás gyakorlat Gépészet és automatizálás Mérési gyakorlatok

3

3

5 2

2 5 1 5 1 3 1

4 3 1 3,5

1

4 5

70

3

3 6

4

105

3 7

5

140

6

4 10

15

16 31

160

2 5

26 31

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak, témakörök 9.

11498-12 Foglalkoztatás I. 11499-12 11500-12 Munkahelyi (érettségire épülő Foglalkoztatás II. egészség és biztonság képzések esetén)

e gy ögy e

10.

11.

12.

Ágazati Szakképesítésszakközépiskolai Ágazati specifikus szakközép-iskolai képzés óraszáma a szakképzés közismeret nélkül képzés óraszáma összes óraszáma 5/13. és 9-12. évfolyam 2/14. 1/13.

gy ögy e gy ögy e gy

e

gy

ögy

e

A szakképzés összes óraszáma

2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

gy


18

18

18

18

Munkavédelmi alapismeretek

4

4

4

4

Munkahelyek kialakítása

4

4

4

4

Munkavégzés személyi feltételei

2

2

2

2

Munkaeszközök biztonsága

2

2

2

2

Munkakörnyezeti hatások

2

2

2

2

Munkavédelmi jogi ismeretek

4

4

4

4

Foglalkoztatás II.

16

16

Munkajogi alapismeretek

4

4

Munkaviszony létesítése

4

4

Álláskeresés

4

4

Munkanélküliség

4

4

Foglalkoztatás I.

64

64

Nyelvtani rendszerzés 1

8

8

Nyelvtani rendszerezés 2

8

8

Nyelvi készségfejlesztés

24

24

Munkavállalói szókincs

24

24

6

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak, témakörök 9.

11494-12 Környezetvédelmi és vízgazdálkodási alapismeretek

e Környezetvédelemi alapismeretek Ökológiai alapfogalmak A természetvédelem alapjai A levegő és a talaj, mint környezeti elem Települési környezet védelme Vízgazdálkodási alapismeretek Hidrometeorológia, vízkészletgazdálkodás Hidrológia-hidraulika

gy ögy

10. e

gy

11. ögy

e

gy

összes óraszáma 9-12. évfolyam

12. ögy

e

108

64

Ágazati szakközépiskolai SzakképesítésÁgazati képzés óraszáma specifikus A szakközépiskolai a közismeret szakképzés szakképzés képzés nélkül

gy

óraszáma 5/13. és 2/14.

1/13. e

gy

ögy

e

összes óraszáma

gy

172

180

180

36

36

36

36

36

36

36

36

36

36

36

36

28

28

36

36

64

172

180

180

54

54

54

45

54

54

54

45

108

Vízméréstan

32

32

36

36

Geodézia

32

32

36

36

64

100

108

108

36

36

36

Környezettechnikai alapok A fizikai eljárások alapelvei

36 36

7

Kémiai eljárások, műveletek és berendezéseik Biológiai eljárások alapjai Műszaki ábrázolás Általános rajztechnikai ismeretek Laboratóriumi alapgyakorlatok Fizikai jellemzők mérése és eszközei Oldatkészítés

40

40

36

36

24

24

36

36

18

18

18

18

18

18

18

18

144 36 36

Laboratóriumi alapműveletek

54

Preparatív feladatok

18

Környezetvédelmi gyakorlat Környezeti elemek vizsgálata Biológiai vizsgálatok

144

144

144

10

36

36

36

20

36

36

36

20

54

36

36

20

18

36

36

172

180

180

50

54

45

45

55

54

45

36

32

32

45

45

32

32

45

45

108

180

180

36

72

72

70

108 105 54 54

64

Elválasztó műveletek Környezeti állapot vizsgálata Vízgazdálkodási alapgyakorlat Geodéziai mérések

108 140 36

50

8

Hidrometeorológiai mérések

10882-12 Víz- és szennyvízkezelő üzemeltetési feladatai

Vízméréstan

36 36

50

36

36

36

40

36

72

72

Analitika gyakorlat

64

64

72

72

Bevezetés az analitikába

32

32

36

36

Redoxi-titrálások

32

32

36

36

Víz- és szennyvízkezelés

160

160

Vízbeszerzés

32

32

Ivóvíz kezelés

48

48

Szennyvíztisztítás

48

48

Hálózat üzemeltetés

32

32

Üzemeltetési gyakorlat

32 32

Vízművek üzemeltetése

32 32

Szennyvíztisztítók üzemeltetése

10883-12 Vízkárelhárítás

Hálózat üzemeltetése Vízkárelhárítás

160

160

Árvízmentesítés

32

32

Ár-és belvízvédekezés

64

64

32

32

32

32

Vízminőségi kárelhárítás Védelmi munkák szervezése

32

Vízkárelhárítás

9

32

gyakorlat

32

Ármentesítés

32

Ár-és belvízvédekezés Vízminőségi kárelhárítás Szakigazgatási- és műszaki ismeretek Jogi-és igazgatási ismeretek

96

96

32

32

Munkaszervezés

32

32

Hatósági munkák

32

32

128

164

36


Vízgazdálkodás Vízkészlet gazdálkodás, tározás Területi vízgazdálkodás

36

36

64

64

Települési vízgazdálkodás

64

64

Vízügyi létesítések

96

96

Méretezési számítások

32

32

Vízépítés

32

32

Műszaki tervezés

32

32

Gépészet és automatizálás gyakorlat

32

32

Vízmű üzemeltetés gépei

32

32

Csatornamű üzemeltetés gépei

10

Hálózat üzemeltetés gépei Gépészet és automatizálás Gépészeti alapfogalmak

112

112

32

32

Szivattyúk

32

32

Automatizálási alapfogalmak

48

48

Mérési gyakorlat Geodéziai mérések és adatfeldolgozás Áramlástechnikai mérések Hidrológiai adatok feldolgozása és nyilvántartása

Összesen Összesen

36

144 180

70

108 108 216

105

144 108 252

140

192 128 320

540 968

576

1116

160

832 992

64

64

32

32

16

16

16

16

160

2268 2268

Elméleti óraszámok/aránya

1372 /60%

Gyakorlati óraszámok/aránya

896/40%

11

A kerettanterv szakmai tartalma -a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően- a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

12

A 11500-12 azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

13

A 11500-12 azonosító számú, Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Munkavédelmi jogi ismeretek

Munkakörnyezeti hatások

Munkaeszközök biztonsága

Munkavégzés személyi feltételei

Munkahelyek kialakítása

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkavédelmi alapismeretek


FELADATOK Tudatosítja a munkahelyi egészség és biztonság jelentőségét

x

Betartja és betartatja a munkahelyekkel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket

x

Betartja és betartatja a munkavégzés személyi és szervezési feltételeivel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket

x

Betartja és betartatja a munkavégzés tárgyi feltételeivel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket

x

A munkavédelmi szakemberrel, munkavédelmi képviselővel együttműködve részt vesz a munkavédelmi feladatok ellátásában

x

x

x

x

x

SZAKMAI ISMERETEK A munkahelyi egészség és biztonság, mint érték

x

A munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések hátrányos következményei

x

x

A munkavédelem fogalomrendszere, szabályozása

x

x

Munkahelyek kialakításának alapvető szabályai

x

A munkavégzés általános személyi és szervezési feltételei

x

Munkaeszközök a munkahelyeken

x

Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken

x

Munkavédelmi szakemberek és feladataik a munkahelyeken

x

A munkahelyi munkavédelmi érdekképviselet

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Információforrások kezelése

x

Biztonsági szín- és alakjelek

x

x x Olvasott szakmai szöveg megértése SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK

14

x

x

x

x

x

x

x

x

Felelősségtudat x

Szabálykövetés

x x

Döntésképesség Visszacsatolási készség

x

TÁRSAS KOMPETENCIÁK x

x

Irányíthatóság

x

x

Irányítási készség

x

x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK x Rendszerező képesség x Körültekintés, elővigyázatosság x

Helyzetfelismerés

15

x x x

x

x

1. Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy

18 óra

1.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák elsajátíttatása. Nincsen előtanulmányi követelmény. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 1.3. Témakörök 1.3.1. Munkavédelmi alapismeretek 4 óra A munkahelyi egészség és biztonság jelentősége Történeti áttekintés. A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények, továbbá ennek megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások jelentősége. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek értelmezése. A munkakörnyezet és a munkavégzés hatása a munkát végző ember egészségére és testi épségére A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok, a munkakörülmények hatásai, a munkavégzésből eredő megterhelések, munkakörnyezet kóroki tényezők. A megelőzés fontossága és lehetőségei A munkavállalók egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében szükséges előírások jelentősége a munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzésének érdekében. A műszaki megelőzés, zárt technológia, a biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések fogalma, fajtái, és rendeltetésük. Munkavédelem, mint komplex fogalom (munkabiztonság-munkaegészségügy) Veszélyes és ártalmas termelési tényezők A munkavédelem fogalomrendszere, források A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény fogalom meghatározásai. 1.3.2. Munkahelyek kialakítása 4 óra Munkahelyek kialakításának általános szabályai A létesítés általános követelményei, a hatásos védelem módjai, prioritások. Szociális létesítmények Öltözőhelyiségek, pihenőhelyek, tisztálkodó- és mellékhelyiségek biztosítása, megfelelősége. Közlekedési útvonalak, menekülési utak, jelölések 16

Közlekedési útvonalak, menekülési utak, helyiségek padlózata, ajtók és kapuk, lépcsők, veszélyes területek, akadálymentes közlekedés, jelölések. Alapvető feladatok a tűzmegelőzés érdekében Tűzmegelőzés, tervezés, létesítés, üzemeltetés, karbantartás, javítás és felülvizsgálat. Tűzoltó készülékek, tűzoltó technika, beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezések. Tűzjelzés adása, fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint távfelügyelet. Termékfelelősség, forgalomba hozatal kritériumai. Anyagmozgatás Anyagmozgatás a munkahelyeken. Kézi és gépi anyagmozgatás fajtái. A kézi anyagmozgatás szabályai, hátsérülések megelőzése Raktározás Áruk fajtái, raktározás típusai Munkahelyi rend és hulladékkezelés Jelzések, feliratok, biztonsági szín- és alakjelek. Hulladékgazdálkodás, környezetvédelem célja, eszközei. 1.3.3. Munkavégzés személyi feltételei 2 óra A munkavégzés személyi feltételei: jogszerű foglalkoztatás, munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata, foglalkoztatási tilalmak, szakmai ismeretek, munkavédelmi ismeretek A munkavégzés alapvető szervezési feltételei: egyedül végzett munka tilalma, irányítás szükségessége. Egyéni védőeszközök juttatásának szabályai. 1.3.4. Munkaeszközök biztonsága 2 óra Munkaeszközök halmazai Szerszám, készülék, gép, berendezés fogalom meghatározása. Munkaeszközök dokumentációi Munkaeszköz üzembe helyezésének, használatba vételének dokumentációs követelményei, és a munkaeszközre (mint termékre) meghatározott EKmegfelelőségi

nyilatkozat,

valamint

a

megfelelőséget

tanúsító

egyéb

dokumentumok. Munkaeszközök veszélyessége, eljárások Biztonságtechnika alapelvei, veszélyforrások típusai, megbízhatóság, meghibásodás, biztonság. A biztonságtechnika jellemzői, kialakítás követelményei. Veszélyes munkaeszközök, üzembe helyezési eljárás. Munkaeszközök üzemeltetésének, használatának feltételei Feltétlenül és feltételesen ható biztonságtechnika, konstrukciós, üzemviteli és emberi tényezők szerepe. Általános üzemeltetési követelmények. Kezelőelemek, védőberendezések kialakítása, a biztonságos működés ellenőrzése, ergonómiai követelmények.

17

1.3.5. Munkakörnyezeti hatások 2 óra Veszélyforrások, veszélyek a munkahelyeken (pl. zaj, rezgés, veszélyes anyagok és keverékek, stressz) Fizikai, biológiai és kémiai hatások a dolgozókra, főbb veszélyforrások valamint a veszélyforrások felismerésének módszerei és a védekezés a lehetőségei. A stressz, munkahelyi stressz fogalma és az ellene való védekezés jelentősége a munkahelyen. A kockázat fogalma, felmérése és kezelése A kockázatok azonosításának, értékelésének és kezelésének célja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításában, a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésben. A munkavállalók részvételének jelentősége 1.3.6. Munkavédelmi jogi ismeretek 4 óra A munkavédelem szabályrendszere, jogok és kötelezettségek Az Alaptörvényben biztosított jogok az egészséget, biztonságot és méltóságot tiszteletben tartó munkafeltételekhez, a testi és lelki egészségének megőrzéséhez. A Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben meghatározottak szerint a munkavédelem alapvető szabályai, a követelmények normarendszere és az érintett szereplők (állam, munkáltatók, munkavállalók) főbb feladatai. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, illetve a Kormány, az ágazati miniszterek rendeleteinek szabályozási területei a további részletes követelményekről. A szabványok, illetve a munkáltatók helyi előírásainak szerepe. Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken A munkáltatók alapvető feladatai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények biztosítása érdekében. Tervezés, létesítés, üzemeltetés. Munkavállalók feladatai a munkavégzés során. Munkavédelmi szakemberek feladatai a munkahelyeken Munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében ellátandó feladatok. Foglalkozás-egészségügyi feladatok. Balesetek és foglalkozási megbetegedések. Balesetek és munkabalesetek, valamint a foglalkozási megbetegedések fogalma. Feladatok munkabaleset esetén. A kivizsgálás, mint a megelőzés eszköze. Munkavédelmi érdekképviselet a munkahelyen A munkavállalók munkavédelmi érdekképviseletének jelentősége és lehetőségei. A választott képviselők szerepe, feladatai, jogai. 1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)

18

1.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 1.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám

Alkalmazott oktatási módszer neve

1.1

magyarázat

1.2.

megbeszélés

1.3. 1.4. 1.5.

szemléltetés házi feladat teszt

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály

Alkalmazandó eszközök és felszerelések Szakkönyvek, munkavédelmi tárgyú jogszabályok Munkabaleset, foglalkozási megbetegedés elemzése Oktatófilmek (pl. NAPO)

x x x x x

1.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

1. 1.1. 2.

2.1.

Információ feldolgozó tevékenységek Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok

Osztálykeret

Csoportbontás

Tanulói tevékenységforma

Egyéni

Sorszám

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)

Alkalmazandó eszközök és felszerelések

x

Szöveges előadás egyéni felkészüléssel

x

x

A tanult (vagy egy választott) szakma szabályainak veszélyei, ártalmai

1.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

19

A 11499-12 azonosító számú Foglalkoztatás II. megnevezésű

szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

20

A 11499-12 azonosító számú, Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

x

Munkanélküliség

x

Álláskeresés

Munkaviszony létesítése

11499-12 Foglalkoztatás II.

Munkajogi alapismeretek

Foglalkoztatás II.

FELADATOK Munkaviszonyt létesít Alkalmazza a munkaerőpiaci technikákat

x

Feltérképezi a karrierlehetőségeket

x

Vállalkozást hoz létre és működtet

x

Motivációs levelet és önéletrajzot készít

x

Diákmunkát végez

x SZAKMAI ISMERETEK

Munkavállaló jogai, munkavállaló kötelezettségei, munkavállaló felelőssége

x

x

Munkajogi alapok, foglalkoztatási formák

x

x

Speciális jogviszonyok (önkéntes munka, diákmunka)

x

x

Álláskeresési módszerek

x

Vállalkozások létrehozása és működtetése

x

Munkaügyi szervezetek

x

Munkavállaláshoz szükséges iratok

x

Munkaviszony létrejötte

x

A munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései

x

x

A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei

x

x

A munkaerőpiac sajátosságai (állásbörzék és pályaválasztási tanácsadás)

x

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Köznyelvi olvasott szöveg megértése

x

x

x

x

Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban

x

x

x

x

Elemi szintű számítógép használat

x

x

x

x

Információforrások kezelése

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Köznyelvi beszédkészség

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Önfejlesztés

x

Szervezőkészség TÁRSAS KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő készség Határozottság

x

21

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Logikus gondolkodás

x

x

x

x

Információgyűjtés

x

x

x

x

22

2. Foglalkoztatás II. tantárgy

16 óra

2.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a munkavállaláshoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsajátítására. 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 2.3. Témakörök 2.3.1. Munkajogi alapismeretek 4 óra Munkavállaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztatás, bérfizetés, költségtérítés, munkaszerződés módosítás, szabadság), kötelezettségei (megjelenés, rendelkezésre állás, munkavégzés, magatartási szabályok, együttműködés, tájékoztatás), munkavállaló felelőssége (vétkesen okozott kárért való felelősség, megőrzési felelősség, munkavállalói biztosíték). Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése, munkakör, munkaszerződés módosítása, megszűnése, megszüntetése, felmondás, végkielégítés, pihenőidők, szabadság. Foglalkoztatási formák: munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony. Speciális jogviszonyok: egyszerűsített foglalkoztatás, fajtái: a tipikus munkavégzési formák az új Munka Törvénykönyve szerint (távmunka, bedolgozói munkaviszony, munkaerő-kölcsönzés, rugalmas munkaidőben történő foglalkoztatás, egyszerűsített foglalkoztatás (mezőgazdasági, turisztikai idénymunka és alkalmi munka), önfoglalkoztatás, őstermelői jogviszony, háztartási munka, iskolaszövetkezet keretében végzett diákmunka, önkéntes munka. 2.3.2. Munkaviszony létesítése 4 óra Munkaviszony létrejötte, fajtái: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő, határozott és határozatlan munkaviszony, minimálbér és garantált bérminimum, képviselet szabályai, elállás szabályai, próbaidő. Munkavállaláshoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által kiadandó dokumentumok. Munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései: munkaadó járulékfizetési kötelezettségei, munkavállaló adó- és járulékfizetési kötelezettségei, biztosítottként egészségbiztosítási ellátások fajtái (pénzbeli és természetbeli), nyugdíj és munkaviszony.

23

2.3.3. Álláskeresés 4 óra Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, reális célkitűzések, helyi munkaerőpiac ismerete, mobilitás szerepe, képzések szerepe, foglalkoztatási támogatások ismerete. Motivációs levél és önéletrajz készítése: fontossága, formai és tartalmi kritériumai, szakmai önéletrajz fajtái: hagyományos, Europass, amerikai típusú, önéletrajzban szereplő email cím és fénykép megválasztása, motivációs levél felépítése. Álláskeresési módszerek: újsághirdetés, internetes álláskereső oldalak, személyes kapcsolatok, kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat az Európai Unióban történő álláskeresésben), munkaügyi szervezet segítségével történő álláskeresés, cégek adatbázisába történő jelentkezés, közösségi portálok szerepe. Munkaerőpiaci technikák alkalmazása: Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT), Foglalkoztatási Információs Pontok (FIP), Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP). Állásinterjú: felkészülés, megjelenés, szereplés az állásinterjún, testbeszéd szerepe. 2.3.4. Munkanélküliség 4 óra A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei: álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel; a munkaügyi szervezettel történő együttműködési kötelezettség főbb kritériumai; együttműködési kötelezettség megszegésének szankciói; nyilvántartás szünetelése, nyilvántartásból való törlés; munkaügyi szervezet által nyújtott szolgáltatások, kiemelten a munkaközvetítés. Álláskeresési ellátások („passzív eszközök”): álláskeresési járadék és nyugdíj előtti álláskeresési segély. Utazási költségtérítés. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás. Közfoglalkoztatás: közfoglalkoztatás célja, közfoglalkozatás célcsoportja, közfoglalkozatás főbb szabályai Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) felépítése, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, munkaügyi központ, kirendeltség feladatai. Az álláskeresők részére nyújtott támogatások („aktív eszközök”): önfoglalkoztatás támogatása, foglalkoztatást elősegítő támogatások (képzések, béralapú támogatások, mobilitási támogatások). Vállalkozások létrehozása és működtetése: társas vállalkozási formák, egyéni vállalkozás, mezőgazdasági őstermelő, nyilvántartásba vétel, működés, vállalkozás megszűnésének, megszüntetésének szabályai. A munkaerőpiac sajátosságai, NFSZ szolgáltatásai: pályaválasztási tanácsadás, munka- és pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, álláskereső klub, pszichológiai tanácsadás.

24

2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) 2.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 2.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám 1.1 1.4. 1.5. 1.6. 1.10. 1.11.

Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat megbeszélés vita szemléltetés szerepjáték házi feladat

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály x x x x x x



1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.2. 2.3. 2.4.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása

x x x x x x x

x x x

25

Osztálykeret

Csoportbontás


Egyéni

Sorszám




26

A 11498-12 azonosító számú, Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

27

A 11498-12 azonosító számú, Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerzés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs

Foglalkoztatás I.

FELADATOK Idegen nyelven: bemutatkozik (személyes és szakmai vonatkozással) alapadatokat tartalmazó formanyomtatványt kitölt szakmai önéletrajzot és motivációs levelet ír állásinterjún részt vesz munkakörülményekről, karrier lehetőségekről tájékozódik idegen nyelvű szakmai irányítás, együttműködés melletti munkát végez munkával, szabadidővel kapcsolatos kifejezések megértése, használata

x x

x x x

x x x

x x x

x

x

x

x x x

x

x

x

x

SZAKMAI ISMERETEK Idegen nyelven: szakmai önéletrajz és motivációs levél tartalma, felépítése

x

egy szakmai állásinterjú lehetséges kérdései, illetve válaszai

x

x

x

közvetlen szakmájára vonatkozó gyakran használt egyszerű szavak, szókapcsolatok

x

a munkakör alapkifejezései

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Egyszerű formanyomtatványok kitöltése idegen nyelven Szakmai állásinterjún elhangzó idegen nyelven feltett kérdések megértése, illetve azokra való reagálás értelmező, összetett mondatokban

x x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Fejlődőképesség, önfejlesztés TÁRSAS KOMPETENCIÁK Nyelvi magabiztosság

x

Kapcsolatteremtő készség MÓDSZERKOMPETENCIÁK Információgyűjtés Analitikus gondolkodás

x

Deduktív gondolkodás

x

28

x

3. Foglalkoztatás I. tantárgy

64 óra

3.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy a diákok alkalmasak legyenek egy idegen nyelvű állásinterjún eredményesen és hatékonyan részt venni. Ehhez kapcsolódóan tudjanak idegen nyelven személyes és szakmai vonatkozást is beleértve bemutatkozni, a munkavállaláshoz kapcsolódóan pedig egy egyszerű formanyomtatványt kitölteni. Cél, hogy a rendelkezésre álló 64 tanóra egység keretén belül egyrészt egy nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve az állásinterjúhoz kapcsolódóan a legalapvetőbb mondatszerkesztési eljárások elsajátítása révén. Majd erre építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés és az induktív nyelvtanulási készségfejlesztés 6 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés. 3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak: Idegen nyelvek 3.3. Témakörök 3.3.1. Nyelvtani rendszerezés 1 8 óra A 8 órás nyelvtani rendszerezés alatt a tanulók a legalapvetőbb igeidőket átismétlik, illetve begyakorolják azokat, hogy munkavállaláshoz kapcsolódóan, hogy az állásinterjú során ne okozzon gondot a múltra, illetve a jövőre vonatkozó kérdések megértése, illetve az azokra adandó válaszok megfogalmazása. Továbbá alkalmas lesz a tanuló arra, hogy egy szakmai állásinterjún elhangzott kérdésekre összetett mondatokban legyen képes reagálni, helyesen használva az igeidő-egyeztetést. Az igeidők helyes begyakorlása lehetővé teszi számára, hogy mint leendő munkavállaló képes legyen arra, hogy a munkaszerződésben megfogalmazott tartalmakat helyesen értelmezze, illetve a jövőbeli karrierlehetőségeket feltérképezze. A célként megfogalmazott idegen nyelvi magbiztosság csak az igeidők helyes használata révén fog megvalósulni. 3.3.2. Nyelvtani rendszerezés 2 8 óra A 8 órás témakör során a diák a kérdésszerkesztés, a jelen, jövő és múlt idejű feltételes mód, illetve a módbeli segédigék (lehetőséget, kötelességet, szükségességet, tiltást kifejező) használatát eleveníti fel, amely révén idegen nyelven sokkal egzaktabb módon tud bemutatkozni szakmai és személyes vonatkozásban egyaránt. A segédigék jelentéstartalmának precíz és pontos ismerete alapján alkalmas lesz arra, hogy tudjon tájékozódni a munkahelyi 29

és szabadidő lehetőségekről. Precízen meg tudja majd fogalmazni az állásinterjún idegen nyelven feltett kérdésekre a választ kihasználva a segédigék által biztosított nyelvi precizitás adta kereteket. A kérdésfeltevés alapvető szabályainak elsajátítása révén alkalmassá válik a diák arra, hogy egy munkahelyi állásinterjún megértse a feltett kérdéseket, illetve esetlegesen ő maga is tisztázó kérdéseket tudjon feltenni a munkahelyi meghallgatás során. A szórend, a prepozíciók és a kötőszavak pontos használatának elsajátításával olyan egyszerű mondatszerkesztési eljárások birtokába jut, amely által alkalmassá válik arra, hogy az állásinterjún elhangozott kérdésekre relevánsan tudjon felelni, illetve képes legyen tájékozódni a munkakörülményekről és lehetőségekről. 3.3.3. Nyelvi készségfejlesztés 24 óra /Az induktív nyelvtanulási képesség és az idegen nyelvi asszociatív memória fejlesztése fonetikai készségfejlesztéssel kiegészítve/ A 24 órás nyelvi készségfejlesztő blokk során a diák rendszerezi az idegen nyelvi alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. E szókincset alapul véve valósul meg az induktív nyelvtanulási képességfejlesztés, és az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés 6 alapvető társalgási témakör szavai, kifejezésein keresztül. Az induktív nyelvtanulási képesség által egy adott idegen nyelv struktúráját meghatározó szabályok kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a diák koherensen lássa a nyelvet és ennek szellemében tudjon idegen nyelven reagálni, feltétlenül szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan kapcsolódik az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen nyelvű anyag megtanulásának képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a kapcsolat az ingerek (az anyanyelv szavai, kifejezése) és a válaszok (a célnyelv szavai és kifejezései) között. Mind a két fejlesztés hétköznapi társalgási témakörök elsajátítása során valósul meg. Az elsajátítandó témakörök: - személyes bemutatkozás - a munka világa - napi tevékenységek, aktivitás - lakás, ház - utazás, - étkezés Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódolási képességfejlesztés is, amely során a célnyelv legfontosabb fonetikai szabályaival ismerkedik meg a nyelvtanuló.

30

3.3.4. Munkavállalói szókincs 24 óra /Munkavállalással kapcsolatos alapvető szakszókincs elsajátítása/ A 24 órás szakmai nyelvi készségfejlesztés csak a 40 órás 3 alapozó témakör elsajátítása után lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a diák folyékonyan tudjon bemutatkozni kifejezetten szakmai vonatkozással. Képes lesz a munkalehetőségeket feltérképezni a célnyelvi országban. Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó formanyomtatvány kitöltését, illetve a szakmai önéletrajz és a motivációs levél megírásához szükséges rutint megszerzi. Elsajátítja azt a szakmai jellegű szókincset, ami alkalmassá teszi arra, hogy a munkalehetőségekről, munkakörülményekről tájékozódjon. A témakör tanulása során közvetlenül a szakmájára vonatkozó gyakran használt kifejezéseket sajátítja el. A munkaszerződések kulcskifejezéseinek elsajátítása és fordítása révén alkalmas lesz arra, hogy a leendő saját munkaszerződését, illetve munkaköri leírását lefordítsa és értelmezze. 3.4. A képzés javasolt helyszíne Az órák kb. 50%-a egyszerű tanteremben történjen, a másik fele pedig számítógépes tanteremben, hiszen az oktatás jelentős részben digitális tananyag által támogatott formában zajlik. 3.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák A tananyag kb. fele digitális tartalmú oktatási anyag, így speciálisak mind a módszerek, mind pedig a tanulói tevékenységformák. 3.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10.

Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanulás szerepjáték házi feladat digitális alapú feladatmegoldás

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály x x x x x x x x x x

31


3.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 2. 2.1.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok

3. 3.1. 4.

Csoportos munkaformák körében

2.3.

4.1. 4.2. 4.3.

Osztálykeret


x x x x

x

x x

Levélírás Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Komplex információk körében Elemzés készítése tapasztalatokról

2.2.

Csoportbontás


Egyéni

Sorszám


x x x x

Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Információk rendszerezése mozaikfeladattal Csoportos helyzetgyakorlat

x x x


32

A 11494-12 azonosító számú Környezetvédelmi és vízgazdálkodási alapismeretek megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

33

A 11494-12 azonosító számú, Környezetvédelmi és vízgazdálkodási alapismeretek megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Geodézia

Vízméréstan

Hidrológia-hidraulika

Hidrometeorológiavízkészlet gazdálkodás

x

Vízgazdálkodási alapismeretek

természetvédelem

x

hulladékgazdálkodás

talajvédelem

Szakmai követelménymodul azonosító száma és megnevezése

vízvédelem

Környezetvédelemi alapismeretek

FELADATOK Műszaki ábrázolást végez, szabadkézi rajzot készít Elvégzi a síkmértani alapszerkesztéseket Alkalmazza a térgeometriai alapfogalmakat, vizsgálja a térelemeket Felismeri, jellemzi és rendszerbe foglalja az ember és a természeti környezet kapcsolatát Figyelemmel kíséri a világ környezeti állapotának változásait Ismeri és használja az ökológiai alapfogalmakat Megfogalmazza a természetvédelem fontosságát, alapelveit Felsorolja és jellemzi a környezeti elemeket Bemutatja a termelési technológiák környezetre gyakorolt hatásait, felismeri a közöttük lévő összefüggéseket Ismeri a hulladékgyűjtési és tárolási módszereket Ismeri és leírja a környezeti elemek fizikai, kémiai, és biológiai jellemzőit Ismeri a természetes vizek összetételét, tulajdonságait, felhasználási lehetőségeit Ismeri a légkör szerkezetét, összetételét, az egyes rétegek tulajdonságait, a légszennyezés forrásait, anyagait és azok környezetre gyakorolt hatásait Ismeri az időjárási elemeket, azok mérési eljárásait, dimenzióit Ismeri a talaj keletkezését, szerkezetét, összetételét, tulajdonságait és a főbb talajtípusokat Meghatározza a szennyvíz fogalmát, fajtáit, összetételét

34

x

x x

x

x

x

x

x

x x x

x x

x x

x x

x x

x x x x x

x

x

x x x x

x

x x

x x

x x

x x

x x

x

Jellemzi a gazdasági tevékenységek és a környezet egymásra gyakorolt hatását Bemutatja a termelési technológiák környezetre gyakorolt hatásait, felismeri a közöttük lévő összefüggéseket Részt vesz környezeti minták vételében és laboratóriumi minták előkészítésében Környezeti és vízügyi kémiai alapokra épülő kémiai és biológiai vizsgálatokban, terepi mérésekben vesz részt, alkalmazza az alapismereteket Használja a hidrológiai, hidraulikai, radiológiai alapfogalmakat Meghatározza a település fogalmát, csoportosítja és jellemzi azokat Ismeri a környezetvédelem, vízgazdálkodás területén alkalmazható műszaki megoldások alapjait Csoportosítja a jogszabályokat, tisztában van a felépítésükkel, használatuk alapjaival Alkalmazza a környezetvédelem és vízgazdálkodás területén használt informatika alapelemeit

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x x

x x

x x x

x x x x

x x

x

x

x

x x

x

x x

SZAKMAI ISMERETEK Ábrázoló geometria Térelemek vizsgálata Műszaki rajz Általános rajztechnika Jelképes ábrázolás Szabadkézi rajz Az ember és a természeti környezet Világméretű környezeti problémák A természeti környezet rendszerszerű értelmezése A környezet gazdasági értelmezése A természetvédelem célja, feladatai Környezeti elemek A főbb termelési technológiák környezetre gyakorolt hatásai Fizikai, kémiai, biológiai vizsgálati eljárások alapjai A víz minősége és a víz tulajdonságai A vízminősítés alapelvei, módszerei A légkör szerkezete és összetétele A levegőminősítés alapelvei, módszerei

35

x

x

x

x

x

x

x x x x x x

x x x

x

x x x x x x x x x x

x x

x

x x x x

x

x

x

A talajminősítés alapelvei, módszerei Vizsgálati mintavételek és laboratóriumi mérések alapjai Fizikai, kémiai, biológiai vizsgálati eljárások alapjai A főbb termelési technológiák környezetre gyakorolt hatásai Települési alapfogalmak Hidrológiai alapfogalmak Hidraulikai alapfogalmak Radiológiai alapfogalmak Ökológiai alapfogalmak Műszaki informatikai alapfogalmak Műszaki alapfogalmak Hulladékgyűjtés, tárolás alapjai

x x

x x x

x x x

x

x

x

x

x x

x x

x

x x x

x x

x SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Köznyelvi olvasott szöveg megértése Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban Szakmai olvasott szöveg megértése

x

x

x

x x

x

x

x

x

x SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK

Megbízhatóság

x

Kitartás

x

x

x

Precizitás

x

x

TÁRSAS KOMPETENCIÁK Motiválhatóság

x

Közérthetőség

x

x

x x

Kompromisszum-készség

x

x MÓDSZER KOMPETENCIÁK

Logikus gondolkodás

x

x

x

Általános tanulóképesség

x

Figyelem összpontosítás

x

36

x x

áramlástechnika

mechanikai ismeretek

x

szállitó berendezések, áramlástechnika

szerkezeti ismeretek

Műszaki ábrázolás

hulladékgazdálkodás, zaj-, sugárvédelem

biológiai eljárások

fizikai eljárások


környszettechnikai alapműveletek és berendezési

Környezettechnikai alapismeretek

FELADATOK Műszaki ábrázolást végez, szabadkézi rajzot készít Elvégzi a síkmértani alapszerkesztéseket Alkalmazza a térgeometriai alapfogalmakat, vizsgálja a térelemeket Felismeri, jellemzi és rendszerbe foglalja az ember és a természeti környezet kapcsolatát Figyelemmel kíséri a világ környezeti állapotának változásait Ismeri és használja az ökológiai alapfogalmakat Megfogalmazza a természetvédelem fontosságát, alapelveit Felsorolja és jellemzi a környezeti elemeket Bemutatja a termelési technológiák környezetre gyakorolt hatásait, felismeri a közöttük lévő összefüggéseket Ismeri a hulladékgyűjtési és tárolási módszereket Ismeri és leírja a környezeti elemek fizikai, kémiai, és biológiai jellemzőit Ismeri a természetes vizek összetételét, tulajdonságait, felhasználási lehetőségeit Ismeri a légkör szerkezetét, összetételét, az egyes rétegek tulajdonságait, a légszennyezés forrásait, anyagait és azok környezetre gyakorolt hatásait Ismeri az időjárási elemeket, azok mérési eljárásait, dimenzióit Ismeri a talaj keletkezését, szerkezetét, összetételét, tulajdonságait és a főbb talajtípusokat Meghatározza a szennyvíz fogalmát, fajtáit, összetételét Jellemzi a gazdasági tevékenységek és a környezet egymásra gyakorolt hatását Bemutatja a termelési technológiák környezetre gyakorolt hatásait, felismeri a közöttük lévő összefüggéseket

37

x x

x x x x x

x

x x x x x x

x

x

x

x x x

x x

x

x

x

x x

x x x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Részt vesz környezeti minták vételében és laboratóriumi minták előkészítésében Környezeti és vízügyi kémiai alapokra épülő kémiai és biológiai vizsgálatokban, terepi mérésekben vesz részt, alkalmazza az alapismereteket Használja a hidrológiai, hidraulikai, radiológiai alapfogalmakat Meghatározza a település fogalmát, csoportosítja és jellemzi azokat Ismeri a környezetvédelem, vízgazdálkodás területén alkalmazható műszaki megoldások alapjait Csoportosítja a jogszabályokat, tisztában van a felépítésükkel, használatuk alapjaival Alkalmazza a környezetvédelem és vízgazdálkodás területén használt informatika alapelemeit

x

x

x

x

x

x x x

x

x x

x

x

x

x

x

x x

SZAKMAI ISMERETEK Ábrázoló geometria Térelemek vizsgálata Műszaki rajz Általános rajztechnika Jelképes ábrázolás Szabadkézi rajz Az ember és a természeti környezet Világméretű környezeti problémák A természeti környezet rendszerszerű értelmezése A környezet gazdasági értelmezése A természetvédelem célja, feladatai Környezeti elemek A főbb termelési technológiák környezetre gyakorolt hatásai Fizikai, kémiai, biológiai vizsgálati eljárások alapjai A víz minősége és a víz tulajdonságai A vízminősítés alapelvei, módszerei A légkör szerkezete és összetétele A levegőminősítés alapelvei, módszerei A talajminősítés alapelvei, módszerei Vizsgálati mintavételek és laboratóriumi mérések alapjai Fizikai, kémiai, biológiai vizsgálati eljárások alapjai

38

x x x x x

x x x

x x x x

x x

x x

x x

x

x

x

x

x x x x

x x x x

x x x x

x x x x

x

x x

x x x x x

x

x x x x

x x

x x x x x x x x

x x x x x x x x

x

x x x

A főbb termelési technológiák környezetre gyakorolt hatásai Települési alapfogalmak Hidrológiai alapfogalmak Hidraulikai alapfogalmak Radiológiai alapfogalmak Ökológiai alapfogalmak Műszaki informatikai alapfogalmak Műszaki alapfogalmak Hulladékgyűjtés, tárolás alapjai

x x

x x

x

x x

x

x

x

x x

x

x

x x x x

x x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Köznyelvi olvasott szöveg megértése Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban Szakmai olvasott szöveg megértése

x

x

x

x

x x x

Megbízhatóság

x

x

x

Kitartás

x

x

x

Precizitás

x

x

x

x

x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK


x

Közérthetőség

x

x

x




x

x

x


x

x

x


x

39

x x

x x

zaj és sugármérés, ülepedés vizsgálat

biológiai vizsgálatok

vízvizsgálatok

Környezetvédelmi gyakorlat

talaj és levegővizsgálatok

laboratóriumi alapműveletek


bevezetés a laboratóriumi munkába

Laboratóriumi alapgyakorlatok

FELADATOK Műszaki ábrázolást végez, szabadkézi rajzot készít Elvégzi a síkmértani alapszerkesztéseket Alkalmazza a térgeometriai alapfogalmakat, vizsgálja a térelemeket Felismeri, jellemzi és rendszerbe foglalja az ember és a természeti környezet kapcsolatát Figyelemmel kíséri a világ környezeti állapotának változásait Ismeri és használja az ökológiai alapfogalmakat Megfogalmazza a természetvédelem fontosságát, alapelveit Felsorolja és jellemzi a környezeti elemeket Bemutatja a termelési technológiák környezetre gyakorolt hatásait, felismeri a közöttük lévő összefüggéseket Ismeri a hulladékgyűjtési és tárolási módszereket Ismeri és leírja a környezeti elemek fizikai, kémiai, és biológiai jellemzőit Ismeri a természetes vizek összetételét, tulajdonságait, felhasználási lehetőségeit Ismeri a légkör szerkezetét, összetételét, az egyes rétegek tulajdonságait, a légszennyezés forrásait, anyagait és azok környezetre gyakorolt hatásait Ismeri az időjárási elemeket, azok mérési eljárásait, dimenzióit Ismeri a talaj keletkezését, szerkezetét, összetételét, tulajdonságait és a főbb talajtípusokat Meghatározza a szennyvíz fogalmát, fajtáit, összetételét Jellemzi a gazdasági tevékenységek és a környezet egymásra gyakorolt hatását Bemutatja a termelési technológiák környezetre gyakorolt hatásait, felismeri a közöttük lévő összefüggéseket Részt vesz környezeti minták vételében és laboratóriumi minták előkészítésében

40

x

x x

x x x x x x x x

x x x x x x x x

x x x x x x x

x x

x x x

x x

x x x x x x

x x x

x x x x x x

x

x

x

x

x

x

x

Környezeti és vízügyi kémiai alapokra épülő kémiai és biológiai vizsgálatokban, terepi mérésekben vesz részt, alkalmazza az alapismereteket Használja a hidrológiai, hidraulikai, radiológiai alapfogalmakat Meghatározza a település fogalmát, csoportosítja és jellemzi azokat Ismeri a környezetvédelem, vízgazdálkodás területén alkalmazható műszaki megoldások alapjait Csoportosítja a jogszabályokat, tisztában van a felépítésükkel, használatuk alapjaival Alkalmazza a környezetvédelem és vízgazdálkodás területén használt informatika alapelemeit

x

x

x

x x

x

x

x

x x

x x

x x

x x

x

x x x x

x x x x

x

x x x x x x

x

x x

x x x

SZAKMAI ISMERETEK Ábrázoló geometria Térelemek vizsgálata Műszaki rajz Általános rajztechnika Jelképes ábrázolás Szabadkézi rajz Az ember és a természeti környezet Világméretű környezeti problémák A természeti környezet rendszerszerű értelmezése A környezet gazdasági értelmezése A természetvédelem célja, feladatai Környezeti elemek A főbb termelési technológiák környezetre gyakorolt hatásai Fizikai, kémiai, biológiai vizsgálati eljárások alapjai A víz minősége és a víz tulajdonságai A vízminősítés alapelvei, módszerei A légkör szerkezete és összetétele A levegőminősítés alapelvei, módszerei A talajminősítés alapelvei, módszerei Vizsgálati mintavételek és laboratóriumi mérések alapjai Fizikai, kémiai, biológiai vizsgálati eljárások alapjai A főbb termelési technológiák környezetre gyakorolt hatásai Települési alapfogalmak

41

x

x x x

x x x

x

x

x x x

x

x x x x

x

x

x

x

x

x x x x x x x x x x x x

x

Hidrológiai alapfogalmak Hidraulikai alapfogalmak Radiológiai alapfogalmak Ökológiai alapfogalmak Műszaki informatikai alapfogalmak Műszaki alapfogalmak Hulladékgyűjtés, tárolás alapjai

x x x x x x

x x x


x

x

x

x

x

x

x x

x x

x x

x

x

x

x

x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Megbízhatóság Kitartás Precizitás

x

x


x

Közérthetőség

x

x

x


x x

MÓDSZER KOMPETENCIÁK Logikus gondolkodás

x


x


x

42

x x

x

x

x

biológiai eljárások

x

x

hulladékgazdálkodás, zaj- sugárvédelem

fizikai eljárások

környezettechnikai alapműveletek és berendezései

Analitikai gyakorlat

vízméréstan

hidrometerológiai mérések


geodéziai mérések

Vízgazdálkodási alapgyakorlat

FELADATOK Műszaki ábrázolást végez, szabadkézi rajzot készít Elvégzi a síkmértani alapszerkesztéseket Alkalmazza a térgeometriai alapfogalmakat, vizsgálja a térelemeket Felismeri, jellemzi és rendszerbe foglalja az ember és a természeti környezet kapcsolatát Figyelemmel kíséri a világ környezeti állapotának változásait Ismeri és használja az ökológiai alapfogalmakat Megfogalmazza a természetvédelem fontosságát, alapelveit Felsorolja és jellemzi a környezeti elemeket Bemutatja a termelési technológiák környezetre gyakorolt hatásait, felismeri a közöttük lévő összefüggéseket Ismeri a hulladékgyűjtési és tárolási módszereket Ismeri és leírja a környezeti elemek fizikai, kémiai, és biológiai jellemzőit Ismeri a természetes vizek összetételét, tulajdonságait, felhasználási lehetőségeit Ismeri a légkör szerkezetét, összetételét, az egyes rétegek tulajdonságait, a légszennyezés forrásait, anyagait és azok környezetre gyakorolt hatásait Ismeri az időjárási elemeket, azok mérési eljárásait, dimenzióit Ismeri a talaj keletkezését, szerkezetét, összetételét, tulajdonságait és a főbb talajtípusokat Meghatározza a szennyvíz fogalmát, fajtáit, összetételét Jellemzi a gazdasági tevékenységek és a környezet egymásra gyakorolt hatását Bemutatja a termelési technológiák környezetre gyakorolt hatásait, felismeri a közöttük lévő összefüggéseket Részt vesz környezeti minták vételében és laboratóriumi minták előkészítésében

43

x x x

x x

x

x x x

x x x x

x

x

x

x

x

x x

x x x

x

x

x

x x x

x

x

x

x x

x

x x

x x x

x

x x x x x

x x x

x

x

Környezeti és vízügyi kémiai alapokra épülő kémiai és biológiai vizsgálatokban, terepi mérésekben vesz részt, alkalmazza az alapismereteket Használja a hidrológiai, hidraulikai, radiológiai alapfogalmakat Meghatározza a település fogalmát, csoportosítja és jellemzi azokat Ismeri a környezetvédelem, vízgazdálkodás területén alkalmazható műszaki megoldások alapjait Csoportosítja a jogszabályokat, tisztában van a felépítésükkel, használatuk alapjaival Alkalmazza a környezetvédelem és vízgazdálkodás területén használt informatika alapelemeit

x

x

x

x x

x

x

x

x

x x

x x

x

x

x x

x x

x x x

x

x x

x

SZAKMAI ISMERETEK Ábrázoló geometria Térelemek vizsgálata Műszaki rajz Általános rajztechnika Jelképes ábrázolás Szabadkézi rajz Az ember és a természeti környezet Világméretű környezeti problémák A természeti környezet rendszerszerű értelmezése A környezet gazdasági értelmezése A természetvédelem célja, feladatai Környezeti elemek A főbb termelési technológiák környezetre gyakorolt hatásai Fizikai, kémiai, biológiai vizsgálati eljárások alapjai A víz minősége és a víz tulajdonságai A vízminősítés alapelvei, módszerei A légkör szerkezete és összetétele A levegőminősítés alapelvei, módszerei A talajminősítés alapelvei, módszerei Vizsgálati mintavételek és laboratóriumi mérések alapjai Fizikai, kémiai, biológiai vizsgálati eljárások alapjai A főbb termelési technológiák környezetre gyakorolt hatásai

44

x x x x x x

x x x x x x

x

x

x x x x x x

x

x x x x

x x x x

x x x

x x x

x x x

x x x x

x x

x x x x

x x

x x

x x

Települési alapfogalmak Hidrológiai alapfogalmak Hidraulikai alapfogalmak Radiológiai alapfogalmak Ökológiai alapfogalmak Műszaki informatikai alapfogalmak Műszaki alapfogalmak Hulladékgyűjtés, tárolás alapjai

x

x

x

x

x

x

x x

x x

x x

x

x x

x x


x

x

x x

x x

x x x

x

x

x

x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Megbízhatóság

x

Kitartás

x x

Precizitás

x

x


x

x

Közérthetőség

x

x


x x

MÓDSZER KOMPETENCIÁK Logikus gondolkodás

x

x

x

Általános tanulóképesség Figyelem összpontosítás

x

45

x

x

x

x

x

x

4. Környezetvédelmi alapismeretek

172 óra/180 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés

4.1.A tantárgy tanításának célja A Környezetvédelmi alapismeretek tantárgy tanításának célja a tanulók ökológiai, természetvédelmi és környezetvédelmi ismereteinek megalapozása és elmélyítése. Adjon tájékozottságot Magyarország ökológiai, természeti és környezeti adottságairól, mutassa be a hazai környezetvédelem és vízgazdálkodás ágazatait, folyamatait, technológiáit. Formálja a tanulók gondolkodásmódját, természet- és környezettudatos magatartását. Világítson rá napjaink globális problémáira és azok mérséklésének lehetséges útjára. Nyújtson átfogó ismereteket a környezeti elemek állapotáról, azok sérülékenységéről. Segítse a tanulókat leendő szakterületük kiválasztásában. 4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Természettudományos közismeretei tantárgyak 4.3. Témakörök 4.3.1. Ökológiai alapfogalmak

36 óra/ 36 óra

Az ember és környezete A környezetvédelem fogalma, célja A környezetvédelem kialakulásának története A környezetvédelem és természetvédelem kapcsolata Környezet fogalma, a környezet elemei Biotikus és abiotikus környezet elemei Lokális és globális környezeti problémák Ökológia Az ökológia fogalma, ökológiai faktor Abiotikus környezeti tényezők Biotikus környezeti tényezők Forrás- és feltétel jellegű környezeti tényezők Biológiai organizáció szintjei, szupraindividuális szerveződési szintek A populációk és társulások ökológiai alapfogalmai A populációk sajátosságai: populációdinamika, populációdemográfia Társulások térbeli eloszlás Társulások időbeli változás Populációs kölcsönhatások Táplálkozási szintek, tápláléklánc típusok 46

Lokális körfolyamat A biológiai sokféleség védelem Anyag- és energiaáramlások, biogeokémiai körfolyamatok Víz körforgása Szén körfolyamata Nitrogén körfolyamata Foszfor körforgása a talajban Foszfor körforgása a vízben Az emberi tevékenység hatása a természetes körfolyamatokra 4.3.2. A természetvédelem alapjai

36 óra/ 36 óra

A természetvédelem fogalma, célja Aktív, passzív természetvédelmi tevékenység A természetvédelem tárgykörei A tárgykörök jellemzése Természetvédelmi értékek és azokat veszélyeztető tényezők Védett természeti értékek csoportosítása Védett értékek osztályozása Területtel rendelkező védett értékek Terület nélküli védett értékek Ex lege védett értékek Hazai és nemzetközi védelmi kategóriák Védett és fokozottan védett természeti értékek, védetté nyilvánítás folyamata Helyi és országos jelentőségű védett természeti értékek Natura 2000-es területek A természetvédelem tárgykörei: földtani, víztani, állattani, növénytani, tájképi és kultúrtörténeti értékek Tájvédelem - Magyarország flórája és faunája Hazánk élőhelyei és növényzeti térképe Védett növényeink Gyógynövények Inváziós fajok 4.3.3. A víz, mint környezeti elem

36 óra/ 36 óra

Természetes vizek csoportosítása Felszíni, felszín alatti és különleges vizek jellemzői Magyarország vízrajza Vízminőség fogalma Víz fizikai, kémiai, biológiai és bakteriológiai jellemzői Vízszennyező anyagok, forrásai és hatásuk a vizi ökoszisztémára A víz öntisztulása 47

Vízhasználatok minőségi igényei 4.3.4. A levegő és a talaj, mint környezeti elem

36 óra/ 36 óra

A talaj, mint környezeti elem A talaj fogalma, kialakulása, talajképző tényezők A talajban lejátszódó anyag- és energia átalakítási folyamatok A talajok genetikai osztályozása A talajok fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságai Természeti erők és antropogén hatások okozta talajkárosodási folyamatok A talajkárosodás elleni védelem lehetőségei, talajok mennyiségi és minőségi védelme A leggyakoribb talajszennyező anyagok forrásai és azok hatás A levegő, mint környezeti elem A levegő összetétele, légkör szerkezete Fizikai állapothatározói A légszennyezés folyamata, jellemzése A légszennyező anyagok forrásai és hatásuk a környezetre. A levegő öntisztulása. 4.3.5. Települési környezet védelme

28 óra/ 36óra

Település fogalma és típusai Urbanizáció folyamata, jellemzői Infrastruktúra fogalma, jellemzői Infrastruktúra szektorai Településeket ellátó közművek Hangtani alapfogalmak Zaj és rezgés élettani hatásai Zaj és rezgés hatása az épített környezetre Radioaktivitás alapfogalmai Természetes és mesterséges sugárterhelés Sugárzás élettani hatásai Fényszennyezés fogalma és forrásai Fényszennyezés hatása az élővilágra Hulladékok környezetszennyező hatása Épített értékek védelme, műemlékvédelem feladatai, sajátos eszközei 4.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tantermi és terepi körülmények

48

4.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszá m 1.1. 1.2. 1.3. 1.4.


A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni

csoport

magyarázat megbeszélés szemléltetés kooperatív tanulás

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) -

osztály x

x x x

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

1. 1.1. 1.2. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 3. 3.1. 3.2. 4. 4.1. 4.2.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban

Osztálykeret

Csoportbontás


Egyéni

Sorszám


x

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

x

-

x

-

x x

x

-

x

-

x x

-

Komplex információk körében Esetleírás készítése Elemzés készítése tapasztalatokról Csoportos munkaformák körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat

4.6. A tantárgy értékelésének módja 49

x

-

x

-

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 5. Vízgazdálkodási alapismeretek

172 óra/ 180 óra*

* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

5.1. A tantárgy tanításának célja A Vízgazdálkodási alapismeretek tantárgy oktatásának célja a Föld természetes vízkészletének bemutatása és annak mennyiségi és minőségi mutatóinak megőrzése, a hidrológiai és hidraulikai folyamatok megismerése. Célja rámutatni a készletekkel történő gazdálkodás fontosságára és mellette a vízminőségvédelemre. A tanuló értse a hidrosztatika és hidrodinamika törvényszerűségeit és a témához kapcsolódó számítási feladatokat. Ismerje Magyarország vízrajzát a vízkészletek változásainak okait. A tantárgy tanítása biztosítsa az érettségi- illetve a szakmai- vizsgákra való felkészülést, segítse a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő korszerű ismeretek megszerzését. 5.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Természettudományos tantárgyak 5.3.Témakörök 5.3.1. Hidrometeorológia, vízkészlet gazdálkodás

36 óra/36 óra

Vízháztartási egyenlet: éghajlat, időjárás, az időjárási elemek A csapadék keletkezése, mértékegységei, mérési módjai Hómérés, hó-víz egyenérték mérése Csapadék adatok feldolgozása: időbeni eloszlás, térbeli eloszlás A hőmérséklet mértékegységei, mérési módjai, mérési adatok feldolgozása A légnyomás mértékegységei, mérési módja, mérési adatok feldolgozása A párolgás, mérési módjai, mérési adatok feldolgozása A levegő páratartalma, mérési módjai, mérési adatok feldolgozása Napsütéses órák száma, mérési módjai, mérési adatok feldolgozása Időjárási térképek Időjárás jelentések A vízkészlet gazdálkodás fogalma és célja, a Föld, Európa és Magyarország vízkészletei A vízigények osztályozása és főbb típusai 50

A vízháztartási és a vízgazdálkodási mérleg, a vízgazdálkodási hossz-szelvény A passzív vízmérleg kiegyensúlyozásának lehetőségei A tározás és szerepe a vízkészlet gazdálkodásban, Magyarország főbb tározási lehetőségei A vízkészlet és változásai egy vízgyűjtőn A statikus és a dinamikus vízkészlet A csapadékos és aszályos év, az ariditás A víz természetes körforgása Felszín feletti vízkészletek: édesvizek, tengerek, óceánok Felszín alatti vizek: talajvíz, rétegvizek Vízmérleg számítása 5.3.2.

Hidrológia-hidraulika

54 óra/54 óra

A természetben előforduló felszíni és felszín alatti vizek hidrológiai jellemzői, vízkészletek, vízállás fogalma és mérése. Felszíni vizek: állóvizek, folyóvizek Állóvizek fajtái: Forrástó - a vízfelületre hulló csapadék meghaladja a párolgást és kifolyás is van Zárt (lefolyástalan) tó - a csapadék és a hozzáfolyás kisebb, mint a párolgás A tavak típusai eredetük szerint: - tektonikus tavak - földkéreg mozgásokra alakultak ki - glaciális eredetű tavak) - vulkáni eredetű (ún. kráter) tavak - karsztos eredetű tavak - mesterséges tavak, víztározók, medertározók A folyók három szakasza: - felső szakasz - közép szakasz - alsó szakasz Felszín alatti vizek: talajvíz fogalma, rétegvíz fogalma A talajvíz jellemzői: talajvízállás, talajvízjárás, a talajvíz áramlása, lejtése minőségi jellemzői A rétegvíz fajtái: ásványvíz, gyógyvíz, hévíz, ártézi víz A rétegvíz jellemzői: minőségi, mennyiségi Folyók alaktana, vízfolyások részei Hidrológiai alapismeretek: csapadék, párolgás, beszivárgás, lefolyás A vízgyűjtő terület fogalma, jellemzői A lefolyást befolyásoló tényezők: a vízgyűjtő terület alakja, nagysága, domborzata, talaja Hidrológiai statisztika: vízállás adatok eloszlása, minimum-maximum adatok, anomáliák, középértékek A vízmozgások osztályozása: permanens és nem permanens vízmozgások Hidraulikai alapfogalmak: hidrosztatika, hidrodinamika Hidrosztatika úszás: Euler törvénye, Archimedesz törvénye Az úszás fajtái, a felhajtóerő 51

Hidrodinamika: gravitációs vízmozgások, nyomás alatti vízmozgások Veszteségek fajtái: helyi és hossz-menti veszteség Edényből kifolyás, átbukás, duzzasztás 5.3.3.

Vízméréstan

32 óra/36 óra

Vízállás mérése: vízmércék fajtái: lapvízmércék, rajzoló vízmércék Vízállás adatok feldolgozása: kisvíz, középvíz, nagyvíz, legkisebb víz, legnagyobb víz Vízszín lejtés mérése, mederfenék lejtés mérése Mederfelvételek: kismedrek felvétele – vízből, áthidalásról, csónakból Nagymedrek felvétele: mechanikus mérőeszközökkel, ultrahangos mérőeszközzel, egyéb mérőeszközökkel. Kereszt-szelvények ábrázolása Hossz-szelvények ábrázolása Vízsebesség mérések: forgószárnyas vízsebesség mérők, egyéb vízsebesség mérések Vízhozam mérés: mederben és nyomócsőben Vízhozam mérés köbözéssel Hordalékmérés: lebegő és görgetett hordalékok mérése Jégmérés: jégvastagság mérése, jégmennyiség mérése Víznyomás mérése nyomócsőben Vízminőségi mérések 5.3.4.

Geodézia

32 óra/36 óra

A geodézia szerepe, helye az információgyűjtés területén. Térinformatikai kapcsolatok, adatgyűjtési méretarány Alapfogalmak; egyszerű geodéziai eszközök (kitűző rúd, kettős derékszögű szögprizma); beintés; beállás; hosszmérés ismertetése; derékszögű felmérés ismertetése Vízszintes mérések: feladata a pontok helyének meghatározása vízszintes felületen. A Föld alakja, szintfelületek, koordináta-rendszerek. Pontok vízszintes értelmű helymeghatározásának elve és módjai Pontjelölések: ideiglenes, állandó Vízszintes mérési eljárások: derékszögű koordinátamérés, poláris koordinátamérés, háromszögelési eljárások: szögek és távolságok mérése, a pont helyzetének meghatározása Tahimetria: a fenti eljárásokat egy mérési folyamatban végezzük el optikai elven működő tahiméter segítségével. Globális helymeghatározó rendszer (GPS):

52

Pontok magassági értelmű helymeghatározásának elve és módjai, pont abszolút magassága, relatív magasság Magasságmérés módszerei: szintezés, közlekedőcsöves szintező, trigonometriai magasságmérés Az iránymérés elve és eszközei Távolságok mérése, geometriai és fizikai távolságmérés Magassági mérések: a szintezés elve és eszközei, az optikai szintezőműszer, a szintezés módszerei, paraméterei, trigonometrikus magasságmérés Szintezés: vonalszintezés, területszintezés, keresztszelvény-felvétel 5.4.A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tantermi és terepi körülmények 5.5.A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 5.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

1. 1.1. 1.2. 2. 2.1. 2.2. 3. 3.1. 3.2. 4. 4.1. 4.1.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése

Osztálykeret

Csoportbontás


Egyéni

Sorszám



x x

x x

Komplex információk körében Esetleírás készítése Elemzés készítése tapasztalatokról Csoportos munkaformák körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat

x x x x

5.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) 53

Sorszá m 1.1 1.2. 1.3. 1.4.




csoport

osztály


x x x x

5.6.A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 6. Környezettechnikai alapok tantárgy


6.1.

A tantárgy tanításának célja

A Környezettechnikai alapok tantárgy oktatásának célja olyan elméleti ismeretek átadása, amelyek birtokában a tanulók képessé válnak a környezettechnika fizikai-, kémiai- és biológiai eljárásainak megértésére, azok optimális paramétereinek megadására. Az alapműveletek és eljárások elveinek elsajátításával sikeresen közreműködhessenek a környezettechnikai berendezések működtetésében. Az egyes témakörökhöz kapcsolódó számítási feladatok fejlesszék a tanulók áttekintő és rendszerező, problémafeltáró és önálló feladatmegoldó képességét, hogy a leendő szakterületükön adódó technológiai kihívásoknak eredményesen megfelelhessenek. 6.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Természettudományos közismereti tantárgyak 6.3. Témakörök 6.3.1. A fizikai eljárások alapelvei

36 óra/36 óra

A környezettechnika tárgya Fizikai műveletek, eljárások és berendezéseik Aprítás, rostálás, tömörítés, darabosítás, beágyazás A sűrűségkülönbség elvén alapuló eljárások Az ülepítők főbb típusa, kialakításuk Ülepítés és sűrítés gravitációs és centrifugális erőtérben A sűrítési folyamat elvi alapjai A sűrítők főbb típusai 54

A felúsztatás alapelve, berendezései, olaj-, zsír-és benzinfogók A flotációs eljárások elve, levegőztetéses és elektroflotácó Ülepítők és sűrítők felépítése, alkalmazási területük Kapcsolódó számítási feladatok A méretkülönbség elvén alapuló és egyéb fizikai eljárások Szűrés elméleti alapjai A szűrők osztályozása szűrőanyag, szűrési sebesség, kialakítás és vízszint szerint Durva és finom szűrés berendezései, alkalmazási területük Durva szűrés, szűrés szemcsés anyagú szűrőn és szűrőszöveten A szűrők főbb típusainak kialakítása A szűrők öblítése Egyéb fizikai eljárások, műveletek Centrifugálás, fordított ozmózis, Extrakció Bepárlás és a desztilláció elve és alkalmazása a környezettechnikában Hőkezelés, szárítás, Adszorpció és az abszorpció elve és berendezéseik. Levegőztetés és szerepe a környezettechnikában Stripping-gázeltávolítás A legelterjedtebb gázeltávolítási módszerek Kapcsolódó számítási feladatok 6.3.2. Kémiai eljárások, műveletek és berendezéseik

40 óra/36 óra

Semlegesítés Kémhatás, pH fogalma Erős savak és lúgok vizes oldatainak pH- számítása Vízlágyítás Vízkeménység fogalma, jelentősége Kicsapás Csapadékos vízlágyítás és kapcsolódó számítások Ioncsere Természetes ioncserélők, zeolitok Ioncserés vízlágyítás, teljes sótalanítás Oxidáció, redukció, gyakorlatban alkalmazott oxidáló- és redukáló szerek Fertőtlenítés Dehalogénezés jelentősége és módjai Elektrokémiai eljárások Elektroflotálás, elektroflokkulálás, elektrolízis, elektrodialízis Derítés. A derítés fizikai, kémiai alapjai Kolloidok tulajdonságai Koagulálás és flokkulálás 55

A derítőberendezések főbb típusai, kialakításuk 6.3.3. Biológiai eljárások alapjai

24 óra/36 óra

Mikrobiológiai folyamatok jellemzése, mikroorganizmusok életműködése, anyagcseréje, szaporodási és biokémiai mechanizmusai Az energianyerés alapvető folyamatai: fermentáció, aerob és anaerob légzés A glikolízis folyamata Eleveniszapos szennyvíztisztítás működésének feltételei Mikroorganizmusok tápanyagszükséglete Csepegtetőtestes szennyvíztisztítás Biogáz képződésnél lejátszódó folyamatok: a hidrolízisben, a savak keletkezésében és a metán képződésében szerepet játszó mikroorganizmusok Nitrogén eltávolítása: a nitrifikációban és a denitrifikációban résztvevő baktériumok A talajba került szénhidrogének lebontásában résztvevő baktériumok Komposztálás és körülményei A hőmérséklet és a víz szerepe a lejátszódó folyamatokban Az élővilág katalizátorai: az enzimek Enzimek és az enzimes technológiák jelentősége 6.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tantermi és műveleti laboratóriumi körülmények 6.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszá m 1.1. 1.2. 1.3. 1.4.




csoport

osztály x

x x x

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) -

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Sorszám



56

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK

1.1. 1.2. 2. 2.1. 2.2. 3. 3.1. 3.2. 4. 4.1. 4.2. 5. 5.1.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Képi információk körében Készülék rajz, folyamatábra értelmezése Rajz készítése berendezésről

Osztálykeret

Csoportbontás

Egyéni 1.

6. pont lebontása, pontosítása)

x

x

-

x

-

x

-

x

x

-

Komplex információk körében Esetleírás készítése Elemzés készítése tapasztalatokról Csoportos munkaformák körében Csoportos helyzetgyakorlat

x x

x

-

6.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 7. Műszaki ábrázolás


7.1. A tantárgy tanításának célja A Műszaki ábrázolás tantárgy oktatásának célja egy általános műszaki szemlélet és alapvető rajztechnikai, szerkesztési ismeretek nyújtása. Egy olyan térszemlélet kialakulásának segítése, amely birtokában a tanulók sikeresen megoldják az egyszerű rajzfeladatokat, valamint képessé válnak kész műszaki rajzok olvasására. 7.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Matematika, ábrázoló geometria 7.3.

Témakörök

7.3.1. Általános rajztechnikai ismeretek Műszaki rajz tartalma Szabványosítás

18 óra/18 óra

57

Rajzolás eszközei Rajzlapok anyaga, mérete Vonalak vastagsága, fajtái Méretezés, szövegek felírása Vetületi és axonometrikus ábrázolás Monge féle képsíkrendszer Síkalapú mértani testek ábrázolása Forgástestek ábrázolása Ábrázolás metszetekkel Metszet fogalma Egyszerű metszetek, tejes-, rész- és félmetszet Jelképes ábrázolás Csavar, csavarmenet Folyamatok ábrázolása 7.4.

A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)

Szaktantermi körülmények 7.5 A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 7.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

1. 1.1. 1.2. 2. 2.1. 2.2. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 4.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Képi információk körében Műszaki rajz értelmezése Műszaki rajz készítése leírásból Műszaki rajz készítés tárgyról

Osztálykeret

Csoportbontás


Egyéni

Sorszám


x x

x x x x x

Komplex információk körében

58


4.1. 4.2. 5. 5.1. 5.2.

Esetleírás készítése Elemzés készítése tapasztalatokról Csoportos munkaformák körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat

x x x x

7.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszá m 1.1 1.2. 1.3. 1.4.

7.6.



csoport


osztály


x x x x

A tantárgy értékelésének módja

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

59

8. Laboratóriumi alapgyakorlatok

144 óra + 70 ÖGY/144 óra

8.1. A tantárgy tanításának célja A Laboratóriumi alapgyakorlatok tantárgy oktatásának célja a tanulók manuális készségének fejlesztése, a laboratóriumi munka során nélkülözhetetlen alapműveletek szakszerű elvégzésének elsajátítása és begyakorlása, a laboratóriumi mérőeszközök magabiztos használata. Megismerjék a vegyszerek biztonságos kezelését, tárolását. Tudjanak oldatot készíteni, fizikai jellemzőket mérni, mérőeszközökkel méréseket végezni. megismerjék a laboratóriumi műveleteket és azokat alkalmazzák konkrét gyakorlati feladatok megoldása során. A gyakorlati tevékenység során a tanulók alakítsák ki egyéni és csoportos tanulási módszereiket, ismerjék meg a laboratóriumi körülményeket. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a környezetvédelmi analitikai tevékenységek végzéséhez szükséges balesetvédelmi és munkavédelmi szabályokat, vegyszerek biztonságos használatát, aktív környezetvédő magatartásformákat. 8.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Természettudományos közismereti tantárgyak 8.3. Témakörök 8.3.1. Fizikai jellemzők mérése és eszközei

36 óra + 10 ÖGY/36 óra

Tömegmérés és eszközei Térfogatmérés és eszközei Üvegeszközök kalibrálása A tömeg- és térfogatmérés elmélete. Területmérés Sűrűség, testsűrűség, halmazsűrűség, nedvességtartalom meghatározása Hőmérsékletmérés, lehűlési és felmelegedési görbék felvétele ÖGY CuSO4 kristályvíz-tartalmának meghatározása ÖGY 8.3.2. Oldatkészítés

36 óra + 20 ÖGY/36 óra

Oldatkészítés elmélete Tömegszázalékos összetétel. Oldatkészítéssel kapcsolatos számítások Oldatok hígítása, keverése és töményítése Oldatok készítése kristályvizes sóból Oldatok készítése és sűrűségük meghatározása piknométeres módszerrel Anyagmennyiség-koncentráció. Kapcsolódó számítások ÖGY 60

Adott koncentrációjú HCl- és NaOH-oldatok készítése ÖGY Oldáshő mérése, grafikus ábrázolása ÖGY 8.3.3. Laboratóriumi alapműveletek

54 óra/54 óra

Kristályosítás, Csapadékok leválasztása, Bepárlás, Szublimálás, Derítés, Szűrés, Desztillálás

8.3.4. Preparatív feladatok

18 óra/18 óra

Malachitzöld készítése Timsó készítése

8.4.

A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Kémiai laboratóriumi körülmények

8.5

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 8.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Információk önálló rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Tapasztalatok helyszíni ismertetése

Osztálykeret

Csoportbontás


Egyéni

Sorszám


x x x x

x x x x

61


szóban Képi információk körében Készülék rajz értelmezése

3. 3.1. 4.

x

Komplex információk körében

4.1.

Elemzés készítése tapasztalatokról Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Információk rendszerezése mozaikfeladattal Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján Vizsgálati tevékenységek körében Vegyészeti laboratóriumi alapmérések Anyagminták azonosítása

4.2. 5. 5.1. 5.2. 5.3. 6. 6.1. 6.2. 7. 7.1. 7.2.

x x

x x x x x x x

x

8.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám 1.1 1.2. 1.3.



magyarázat szemléltetés kooperatív tanulás

csoport

osztály


x x x


62

9.

Környezetvédelmi gyakorlat


9.1. A tantárgy tanításának célja A Környezetvédelmi gyakorlat tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók elsajátítsák az élettelen környezeti tényezők fizikai és kémiai jellemzőinek meghatározását terepi és laboratóriumi eszközökkel. Tudjanak meteorológiai jellemzőket mérni és értékelni. Szakszerűen tudja használni a munkájához szükséges laboratóriumi és terepi eszközöket és berendezéseket (zajmérőt, hőmérőt, ökológiai mérőbőröndöt, sztereo- és fénymikroszkópot, víz- és talajmintavevőket). Tudjon baktériumokat, gombákat, növényi és állati szöveteket vizsgálni. Tudja, hogyan kell a levegőszennyezést és az eutrofizációt modellezni. Tudjon határozni állat- és növényhatározó segítségével. Képes legyen egyszerű környezettechnikai műveletek elvégzésére

9.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Természettudományos közismereti tantárgyak 9.3.

Témakörök 9.3.1. Talaj- és levegővizsgálatok 36 óra/36 óra Terepi mérések Talajszelvény helyszíni vizsgálata: genetikai szintek meghatározása, talajrétegek elkülönítése, fizikai féleség helyszíni vizsgálata Mintavételi eljárások gyakorlati alkalmazása, mintakezelés Laboratóriumi vizsgálatok Humusztartalom vizsgálata izzítással, Arany-féle kötöttségi szám meghatározása, 5 h-ás kapilláris vízemelés vizsgálata, szénsavas mésztartalom és fenolftalein lúgosság meghatározása, pH vizsgálat indikátorral, nedvességtartalom meghatározása Vizes talajoldat készítése és kémia vizsgálata mérőbőrönddel Az eredmények értékelése, minősítése Levegővizsgálatok Levegő fizikai állapothatározóinak mérése: Ülepedő porvizsgálat, ülepedő por mennyiségének meghatározása Zuzmótérképezés 9.3.2. Vízvizsgálatok 36 óra/36 óra Felszín alatti és felszíni vizek mintavétele Helyszíni vízvizsgálatok mérőbőrönddel, gyorstesztek végzése Oldott oxigén mérése (álló és folyóvizekben) A terepen, külső helyszíneken vett minták laboratóriumi vizsgálata 63

Vezetés és pH-mérés Kolorimetriás vizsgálatok, Vízminősítés különböző vízhasznosítási célból Biotikus index meghatározása BISEL módszerrel 9.3.3. Biológiai vizsgálatok 36 óra/36 óra Mikroszkóp részei A mikroszkóp használata, kiadott minták alapján történő gyakorlás Sejtalkotók vizsgálata Sejtek felépítése: mintakészítés (kaparék, nyúzat, macerátum) és sejtalkotók festése Baktériumok vizsgálata táptalaj elemzése, baktériumok festése Gombák vizsgálata Növényi szövetek vizsgálata Állati szövetek vizsgálata Élettani vizsgálatok Növényhatározási gyakorlatok Élőhelyek, társulások vizsgálata Eutrofizáció vizsgálat összalgaszám meghatározással Védett növények és állatok 9.3.4. Ülepedés vizsgálata Ülepedés vizsgálata Felhajtóerő, úszás, ülepedés vizsgálata Közegellenállás Dortmundi ülepítő hatékonysága Szemcseméret szerinti elválasztás. Rostálás Szemcsés szűrő készítése.

32 óra/36 óra

9.3.5. Zaj- és sugárzásmérés Zaj- és sugárzásmérés Zajjal kapcsolatos alapfogalmak. Zajmérő készülék használata. Zajtérkép készítése. Radioaktív sugárzás mérése. Környezeti hatásvizsgálat készítése

32 óra/36 óra

9.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Terepi és laboratóriumi körülmények 9.5.

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)

64


1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 2. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 3. 3.1. 4. 4.1. 4.2. 5. 5.1. 5.2. 5.3. 6. 6.1. 6.2. 7. 7.1. 7.2.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Információk önálló rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Képi információk körében Készülék rajz értelmezése

Osztálykeret

Csoportbontás


Egyéni

Sorszám



x x x x

x x x x x

Komplex információk körében Elemzés készítése tapasztalatokról Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Információk rendszerezése mozaikfeladattal Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján Vizsgálati tevékenységek körében Vegyészeti laboratóriumi alapmérések Anyagminták azonosítása

x x

x x x x x x x

x

6.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) 65

Sorszám 1.1 1.2. 1.3.



magyarázat szemléltetés kooperatív tanulás

csoport

osztály


x x x


7.

Vízgazdálkodási alapgyakorlat

108 óra/180 óra*


7.1. A tantárgy tanításának célja A Vízgazdálkodási alapgyakorlat tantárgy oktatásának célja az elméleti ismeretek elmélyítése, rendszerezése, integrálása, a gyakorlati feladatok, különösen a méréstechnika témakörben a konkrét méréseket megalapozó új elméleti ismeretek szerzése. A terepi, a labor- és a műhelytevékenység közben önállóságra, pontosságra, szakmai igényességre, a természet szeretetére és környezettudatos magatartásra nevelés. Az önálló tevékenység, a közvetlen megfigyelés, tapasztalatszerzés lehetőségének biztosításával a tanulók problémamegoldó képességének és kreativitásának fejlesztése. 7.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Ismerje a természettudományos közismereti tantárgyak tananyagát olyan szinten, hogy a szakmai elméleti tantárgyak elsajátításához a szükséges előképzettséggel rendelkezzen. 7.3. Témakörök 7.3.1. Geodéziai mérések Vízszintes mérések Az iránymérés elve és eszközei A teodolit használata A vízszintes mérések módszereinek alkalmazása A szögmérés automatizálása Távolságok mérése, geometriai és fizikai távolságmérés Vízszintes abszolút és relatív értelmű helymeghatározások Egyenesek kitűzése és távolságmérés Derékszögű koordinátamérés 66

36 óra/72 óra

Vízszintes értelmű kitűzési munkák (vonalas létesítmények és kisműtárgyak) Szögmérés Poláris koordinátamérés Magassági abszolút és relatív értelmű helymeghatározások Szintezési munkák: vonalszintezés, területszintezés, keresztszelvény-felvétel Magasságok meghatározása A szintezés eszközeinek használata, az optikai szintezőműszer A szintezés módszereinek alkalmazása, trigonometrikus magasságmérés. Számítások a vetületi síkon. A geodéziai számítások alapfeladatai, síkkoordináta rendszerek Előmetszés, oldalmetszés, hátrametszés Térbeli helymeghatározás navigációs műholdrendszerrel, a GPS használata, a műholdak és földi állomások alrendszerei, módszerek és lehetőségek, pontosság Hibaszámítás módszerei Alaphálózatok, alappont sűrítés, klasszikus vízszintes és magassági alappont hálózat, alappont sűrítés műholdas helymeghatározással Részletes felmérések, részletpontok vízszintes és magassági felmérése Derékszögű koordinátamérés, szintezés, tachimetria, GPS-mérések Mérési eredmények feldolgozása 7.3.2. Hidrometeorológia mérések 36 óra/36 óra Éghajlat, időjárás, az időjárási elemek A csapadék keletkezése, mértékegységei, mérési módjai Hómérés, hó-víz egyenérték mérése Csapadék adatok feldolgozása: időbeni eloszlás, térbeli eloszlás A hőmérséklet mértékegységei, mérési módjai, mérési adatok feldolgozása A légnyomás mértékegységei, mérési módja, mérési adatok feldolgozása A párolgás, mérési módjai, mérési adatok feldolgozása A levegő páratartalma, mérési módjai, mérési adatok feldolgozása Napsütéses órák száma, mérési módjai, mérési adatok feldolgozása Időjárási térképek elemzése Időjárás jelentések elemzése 7.3.3. Vízméréstan 36 óra/72 óra Vízállás mérése: vízmércék fajtái -lapvízmércék, rajzoló vízmércék Vízállás adatok feldolgozása: jellemző vízállások (LNV, LKV, KÖV, stb.) Vízszín lejtés mérése, mederfenék lejtés mérése Mederfelvételek: kismedrek felvétele – vízből, áthidalásról, csónakból Nagymedrek felvétele: mechanikus mérőeszközökkel, ultrahangos mérőeszközzel, egyéb mérőeszközökkel. Kereszt-szelvények ábrázolása Hossz-szelvények ábrázolása 67

Vízsebesség mérések: forgószárnyas vízsebesség mérők, egyéb vízsebesség mérések Vízhozam mérés: mederben és nyomócsőben Vízhozam mérés köbözéssel Hordalékmérés: lebegő és görgetett hordalékok mérése Jégmérés: jégvastagság mérése, jégmennyiség mérése Víznyomás mérése nyomócsőben Vízminőségi mérések 7.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) 7.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 7.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

1. 1.1. 2. 2.1. 2.2. 3. 3.1. 3.2. 4. 4.1. 4.1. 5. 5.1. 6. 6.1. 6.2. 7. 7.1.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése

Osztálykeret

Csoportbontás


Egyéni

Sorszám


x

x x

Komplex információk körében Esetleírás készítése Elemzés készítése tapasztalatokról Csoportos munkaformák körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Gyakorlati munkavégzés körében Munkamegfigyelés adott szempontok alapján Vizsgálati tevékenységek körében Technológiai próbák végzése Technológiai minták elemzése Szolgáltatási tevékenységek körében Szolgáltatási napló vezetése

x x x x x x x x

68






csoport

osztály


x x x x


69

8. Analitikai gyakorlat


8.1. A tantárgy tanításának célja Az Analitikai gyakorlat tantárgy tanításának célja korszerű méréstechnikai ismeretek nyújtása. Képessé váljanak a mintavételezésre, kvantitatív analitikai vizsgálatok elvégzésére, az eredmények értékelésére és dokumentálására. Tudják alkalmazni az elméletben megtanult analitikai számításokat. Ismerjék meg a térfogatos elemzések szabályait, tudjanak mérőoldatokat készíteni, koncentrációt meghatározni, értsék az indikálási módokat. Szokjanak hozzá a pontos, precíz munkavégzéssel kapcsolatos elvárásokhoz. 8.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Természettudományos közismereti tantárgyak 8.3. Témakörök 8.3.1. Bevezetés az analitikába 32 óra/36 óra Munka- és tűzvédelem a laboratóriumban A mennyiségi elemzés klasszikus módszerei: gravimetria, titrimetria Mérési hibák Az elemzés lépései, az analitikai minta előkészítése Az anyagmennyiség-koncentráció. Sav-bázis titrálások, oldatok pontos koncentrációjának meghatározása, indikátorok használata. HCl- és NaOH-oldatok készítése, pontos koncentrációjának meghatározása HCl, H2SO4,, CH3COOH, Na2CO3 oldat hatóanyag tartalmának oldatok hatóanyag tartalmának meghatározása Csapadékos titrálások AgNO3 mérőoldat készítése, pontos koncentrációjának meghatározása Kloridion tartalom meghatározása csapadékos titrálással, Fajans szerint Komplexometriás titrálások EDTA mérőoldat készítése, pontos koncentrációjának meghatározása Réz-, nikkel-, és cinkionok mennyiségi meghatározása, oldatok kalcium- és magnéziumion-tartalmának mérése komplexometriásan. 8.3.2. Redoxi-titrálások 32 óra/36 óra Permanganometriás mérések KMnO4 mérőoldat készítése, pontos koncentrációjának meghatározása H2O2 oldat hatóanyag tartalmának meghatározása permanganometriásan FeCl3 oldat hatóanyag tartalmának meghatározása permanganometriásan Jodometriás titrálások Na2S2O3 és pontos koncentrációjának meghatározása 70

CuSO4 Cu2+ tartalmának meghatározása C-vitamin aszkorbinsav tartalmának meghatározása jodometriásan. 8.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Analitikai laboratóriumi körülmények 8.5. tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 8.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 3. 3.1 4. 4.1. 4.2. 5. 5.1. 5.2.

Egyéni


Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján Vizsgálati tevékenységek körében Vegyészeti laboratóriumi alapmérések Anyagminták azonosítása

8.5.2. Sorszám

Osztálykeret

Sorszám

Csoportbontás



x x

x

x

x

x

x x x

x x x x x

x

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Alkalmazott oktatási módszer neve


71

csoport

osztály


1.1. 1.2. 1.3. 1.4.

megbeszélés szemléltetés projekt kooperatív tanulás

x x x x


72

A 10882-12 azonosító számú Víz- és szennyvízkezelő üzemeltetési feladatai megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

73

A 10882-12 azonosító számú, Víz- és szennyvízkezelő üzemeltetési feladatai megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák



Vízbeszerzés

Ivóvíz kezelés

10882-12 Víz- és szennyvízkezelő üzemeltetési feladatai

Szennyvíztisztítás

Víz- és szennyvízkezelés

Víztisztítók üzemeltetése Szennyvíztisztítók üzemeltetése

Víz- és szennyvíztelep üzemeltetési gyakorlat

FELADATOK Víztisztítóművek műtárgyait berendezéseit üzemelteti, ellenőrzi Természetes és mesterséges szennyvíztisztítás technológiai berendezéseit, műtárgyait üzemelteti, ellenőrzi Fizikai eljárások berendezéseit, műtárgyait működteti, üzemét irányítja Kémiai eljárások berendezéseit, műtárgyait működteti, üzemét irányítja Biológiai eljárások berendezéseit, műtárgyait működteti, üzemét irányítja Iszapkezelő műtárgyakat, berendezéseket üzemeltet, ellenőriz Részt vesz a technológiai berendezések, műtárgyak fenntartási, karbantartási munkáiban Eszköznyilvántartást vezet Vegyszernyilvántartást vezet Hulladék-nyilvántartást vezet Műszeres mérésekben közreműködik Telepi átemelőket működtet, ellenőriz Fúvó gépház berendezéseit működteti, ellenőrzi Kazánok, hőcserélők, gázmotorok működését ellenőrzi

x x x x

x x x

x

x

x x x x

x x x x x x x

x

x

SZAKMAI ISMERETEK Víztisztításban alkalmazott fizikai, kémiai, biológiai eljárások Víz vagy szennyvíz fizikai, kémiai, biológiai jellemzőinek mérése Szippantott szennyvíz fogadásának technológiája Szennyvíztisztításban alkalmazott fizikai, kémiai, biológiai eljárások Szennyvíztisztítási fokozatok Fúvógépház feladata Gépi vagy kézi iszapeltávolítás folyamata Vízhozam-mérések

74

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x

x x x x

x

x

Környezetvédelmi előírások Szelektív hulladékgyűjtés módszerei Veszélyes hulladékokra vonatkozó előírások Munkabiztonsági, tűzvédelmi előírások Munkahelyi balesetek során követendő eljárás Egészségügyi alapok Egyéni védőeszközök használata Foglalkozási ártalmak és ellenük való védekezés

x x x x x x x x

x x x x x x x x

x

x x

x x

x

x

x

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Szakmai olvasott szöveg megértése Szakmai nyelvű íráskészség Kézi szerelési szerszámok használata Kis- és könnyű gépek használata

x x

x x

x x

x x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Felelősségtudat

x

Precizitás

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

TÁRSAS KOMPETENCIÁK Határozottság

x

x

Udvariasság

x MÓDSZERKOMPETENCIÁK

Áttekintő képesség

x

Ismeretek helyükön való alkalmazása

x

75

x

x

x

x

x

x

x

x

9. Víz- és szennyvízkezelés

160 óra/160 óra*


9.1. A tantárgy tanításának célja A Víz- és szennyvízkezelés tantárgy tanításának célja a vízkezelés és szennyvíztisztítási technológiák elméleti alapjainak átadása. 9.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Ismerje a természettudományos közismereti tantárgyak tananyagát olyan szinten, hogy a szakmai elméleti tantárgyak elsajátításához a szükséges előképzettséggel rendelkezzen. 9.3. Témakörök 9.3.1. Vízbeszerzés 32 óra/32 óra A vízfogyasztás és törvényszerűségei: lakosság, intézmények, ipar, mezőgazdaság, fogyasztási normák, átlagok, csúcsok A vízművek osztályozása: rendeltetés, az ellátott települések száma és kapacitásuk szerint Felszín alatti vizek beszerzése: a kutak csoportosítása építésük, szerkezetük, a kitermelt víz fajtája szerint A fúrt kutak építése, üzembe helyezése és az üzemeltetés feladatai Egyéb felszín alatti vizet beszerző létesítmények: karsztaknák és tárók, galériák, forrásfoglalás, talajvízdúsítás Felszíni vizek beszerzése: mederpilléres, aknás, szívócsöves vízkivételek kialakítása, szerkezete, gépészeti berendezéseik és üzemeltetési feladataik Vízbeszerzés tározóból Úszó (provizórikus) vízkivételek A vízkészlet védelme: hidrogeológiai védőövezet, külső védőövezet, belső védőövezet, védősáv 9.3.2. Ivóvíz kezelés 48 óra/48 óra Az ivóvíz minőségi követelményei: hazai és EU-s előírások Fizikai, kémiai és bakteriológiai jellemzők Az ipar és a mezőgazdaság vízminőségi igényei Mélyfúrású kutak vizének (rétegvíz) kezelése: a nyersvíz jellemző paraméterei, javasolt tisztítás-technológiai sor, a technológia üzemeltetési feladatai Karsztvizek és forrásvizek kezelése: a nyersvíz jellemző paraméterei, javasolt tisztítás-technológiai sor, a technológia üzemeltetési feladatai Parti szűrésű víz kezelése: a nyersvíz jellemző paraméterei, javasolt tisztítástechnológiai sor, a technológia üzemeltetési feladatai Kismélységű kutak vizének kezelése: a nyersvíz jellemző paraméterei, javasolt tisztítás-technológiai sor, a technológia üzemeltetési feladatai

76

Talajvízdúsítás: célja, műtárgyai, berendezései, az alkalmazás körülményei, az üzemeltetés feladatai Előtisztítás, természetes talajszűrés, az utótisztítás technológiája Fürdők vízkezelése: közegészségügyi és vízminőségi előírások Víz- visszaforgató berendezések működése, üzemeltetésük A felszíni vizek jellemző mennyiségi-minőségi paraméterei, a vízminőséget befolyásoló tényezők, a jellegzetes szennyeződések Folyók vizének kezelése: durva és apró uszadék, homok- és kavicshordalék, lebegő anyagok, íz-és szagrontó anyagok, oldott szennyeződések és olajszennyeződés eltávolítása Javasolt tisztítás-technológiai sor(ok), a technológia üzemeltetési feladatai Állóvizek (tó és tározó vizének) kezelése: a nyersvíz jellemző paraméterei, javasolt tisztítás-technológiai sor, a technológia üzemeltetési feladatai Kevert vizek kezelése: a vízminőségi problémák okai, a megoldás lehetőségei Vízkezelés az iparban: hűtővizek-, kazán-tápvizek kezelése 9.3.3. Szennyvíztisztítás 48 óra/48 óra A fizikai eljárások alapelvei A sűrűségkülönbség elvén alapuló eljárások: ülepítés, sűrítés, felúsztatás Az ülepítők méretezésének alapelvei Az ülepítők főbb típusa, kialakításuk A sűrítők főbb típusai A felúsztatás alapelve, berendezései: olaj-, zsír-és benzinfogók A flotációs eljárások elve: levegőztetéses és elektroflotácó A méretkülönbség elvén alapuló eljárások Az eljárások elméleti alapjai: durva szűrés, szűrés szemcsés anyagú szűrőn és szűrőszöveten A szűrők osztályozása: szűrőanyag, szűrési sebesség, kialakítás és vízszint szerint A szűrők méretezésének alapelvei A szűrők főbb típusainak kialakítása A szűrők öblítése Egyéb fizikai eljárások, műveletek A eljárások, műveletek elméleti alapjai A főbb berendezéstípusok Centrifugálás, fordított ozmózis, elektrodialízis, desztilláció, adszorpció, hőkezelés Stripping-gázeltávolítás A legelterjedtebb gázeltávolítási módszerek Kémiai eljárások A kémiai eljárások alapelvei A derítés fizikai, kémiai alapjai 77

A kolloid lebegőanyag tulajdonságai A koagulálás és flokkulálás A derítőberendezések főbb típusai, kialakításuk Az ioncserélés elméleti alapjai Műgyanta alapú ioncserélők Egyéb ioncserélő anyagok Az ioncserélő berendezések főbb típusai Vízlágyítás és sótalanítás ioncserélővel Az ioncserélő oszlopok regenerálása Egyéb kémiai eljárások A kicsapatás, mint kémiai eljárás Meszes karbonát mentesítés Foszfor eltávolítása pH szabályozása Oxidáció: a klóros oxidáció; a töréspont, az ózonos oxidáció Nedves égetés: az égető berendezések főbb típusai Biológiai eljárások Alapfogalmak és járulékos ismeretek A mikroorganizmusok életműködése, anyagcseréje, szaporodási és biokémiai mechanizmusai Az energianyerés alapvető folyamatai: fermentáció, aerob és anaerob légzés 9.3.4. Hálózat üzemeltetés 32 óra/32 óra A nyomócső-hálózat: vonalvezetés, hálózati rendszerek Új vagy javított vezetékszakaszok, bekötések üzembe helyezési feladatai Üzemi beavatkozások A csőhálózat ellenőrzése, nyomásmérések, nyomvonal-kutatás, vízmérőellenőrzés A vízelosztó rendszer vízminősége: kémiai, biológiai folyamatok a hálózatban A szennyeződés eredete Védekezés a vízminőség-romlás ellen Tárolók (víztornyok és medencék): feladatuk, csoportosításuk, szerkezetük, működésük A szükséges térfogat Magas házak vízellátása: nyomászónák, felső tartály, hidrofor. 9.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) 9.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 9.5.1.

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) 78

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 3. 3.1.

9.5.2. Sorszá m 1.1 1.2. 1.3. 1.4.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szolgáltatási tevékenységek körében Szolgáltatási napló vezetése

Osztálykeret

Csoportbontás


Egyéni

Sorszám



x x x x

x x x x x

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Alkalmazott oktatási módszer neve



csoport

osztály


x x x x


79

10. Üzemeltetési gyakorlat 32 óra/32 óra* 10.1. A tantárgy tanításának célja Az Üzemeltetési gyakorlat tantárgy tanításának célja a vízművek és szennyvíztisztító telepek üzemi munkáinak megismertetése és gyakorlati alkalmazása, a víz- és csatornahálózatok működésének megismertetése és gyakorlati alkalmazása. 10.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Ismerje a természettudományos közismereti tantárgyak tananyagát olyan szinten, hogy a szakmai elméleti tantárgyak elsajátításához a szükséges előképzettséggel rendelkezzen. 10.3. Témakörök 10.3.1. Vízművek üzemeltetése 32 óra/32 óra Félüzemi és/vagy üzemi körülmények között a vízbeszerző létesítmények üzemeltetési feladatainak gyakorlása, végzése Felszíni vízkivételi művek berendezéseinek üzemeltetése, az üzemelési paraméterek figyelése és dokumentálása Felszín alatti vízkitermelő művek berendezéseinek üzemeltetése, az üzemelési paraméterek figyelése és dokumentálása A vízműveknél használatos szivattyútípusok szerkezet és funkció szerinti osztályozása Az egyes géptípusok felismerése A szivattyú ellenőrzése üzembe helyezés előtt, légtelenítés, gépcsoport beindítása, zárkezelés, az üzembe helyezett gép ellenőrzése (forgásirány, folyadékszállítás megindulása, meghajtómotor terhelése, vezérlés hatásossága), szivattyú ellenőrzése üzem közben (térfogatáram, nyomás, vízszint, motorterhelés, tömszelence állapota, csapágyak állapota), szivattyú leállítása (veszélyes hálózati lengések kialakulásának megelőzése, a térfogatáram fokozatos csökkentése tolózár vagy motorindító kezelésével) A felfedezett hiba megállapítása, a hibaelhárítás lehetőségei A szivattyú, csővezetékek, víztároló medencék, kutak kikapcsolása az üzemből, illetve az üzemből kiiktatott vízmű egységek üzembe helyezése. A kiiktatott berendezés véletlen beindítás elleni biztosítása A vízműgépházban vagy kútban szükséges, legfontosabb karbantartások A kútüzemeltetés feladatai 10.3.2. Szennyvíztisztítók üzemeltetése 32 óra/32 óra ögy Félüzemi és/vagy üzemi körülmények között szennyvíztisztítási technológia üzemeltetési feladatainak gyakorlása, végzése Az előtisztítás (fizikai tisztítás) berendezéseinek, műtárgyainak üzemeltetése, az üzemelési paraméterek figyelése és dokumentálása 80

A biológiai tisztítás (szervesanyag lebontás) berendezéseinek, műtárgyainak üzemeltetése, az üzemelési paraméterek figyelése és dokumentálása A nitrogén- és foszfor-eltávolítás berendezéseinek, műtárgyainak üzemeltetése, az üzemelési paraméterek figyelése és dokumentálása A kémiai szennyvíztisztítás berendezéseinek, műtárgyainak üzemeltetése, az üzemelési paraméterek figyelése és dokumentálása. Félüzemi és/vagy üzemi körülmények között iszapkezelési technológia üzemeltetési feladatainak gyakorlása, végzése Az iszapsűrítés berendezéseinek, műtárgyainak üzemeltetése, az üzemelési paraméterek figyelése és dokumentálása Az iszaprothasztás berendezéseinek, műtárgyainak üzemeltetése, az üzemelési paraméterek figyelése és dokumentálása Az iszap-víztelenítés berendezéseinek, műtárgyainak üzemeltetése, az üzemelési paraméterek figyelése és dokumentálása A komposztáló telep üzemeltetése, az üzemelési paraméterek figyelése és dokumentálása Eleveniszapos rendszerek üzemeltetési/üzemellenőrzési feladatai Tavas rendszerek üzemeltetési/üzemellenőrzési feladatai Csepegtetőtestes és merülőtárcsás rendszerek üzemeltetési/üzemellenőrzési feladatai 10.3.3. Hálózat üzemeltetés 32 óra/32 óra ögy Félüzemi és/vagy üzemi körülmények között csatornahálózatok üzemeltetési feladatainak gyakorlása, végzése Gravitációs csatornahálózatok: átemelők, biztonsági műtárgyak, zsilipaknák, egyéb hálózati műtárgyak üzemeltetési munkáiban közreműködik Vákuumos csatornarendszerek üzemeltetése Nyomás alatti csatornarendszerek üzemeltetése Egyesített csatornarendszerek üzemeltetése Elválasztott rendszerű csatornarendszerek üzemeltetése Csatornavizsgálatok végzése Csatornatisztítási munkák végzése Kényszeráramoltatású rendszerek üzemeltetési munkái Csatornarákötések előkészítése, a megvalósítása Félüzemi és/vagy üzemi körülmények között vízhálózatok üzemeltetési feladatainak gyakorlása, végzése. Nyomócső hálózatok: gerincvezetékek, mellékvezetékek, bekötések Házi vízbekötések Tűzcsapok, közkutak karbantartása 10.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)

81

10.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 10.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4.

Üzemeltetési tevékenységek körében Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján Feladattal vezetett szerkezetelemzés Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése Adatgyűjtés géprendszer üzemeléséről

Osztálykeret

Csoportbontás


Egyéni

Sorszám



x x x x





csoport

osztály


x x x x


82

A 10883-12 azonosító számú Vízkárelhárítás megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

83

A 10883-12 azonosító számú, Vízkárelhárítás megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Vízminőségi kárelhárítás

Ár- és belvízvédekezés

Védelmi munkák szervezése

Vízminőségi kárelhárítás

Ár-és belvízvédekezés

Árvízmentesítés

10883-12 Vízkárelhárítás

Árvízmentesítés

Vízkárelhárítás gyakorlat

Vízkárelhárítás

FELADATOK Vízrajzi adatokat észlel és jelent Figyeli a felszíni vizek és azok életközösségeinek állapotváltozását Figyeli a területén megjelenő illegális hulladéklerakó helyeket és illegális leürítéseket Vízmintát vesz a szennyezési helyről Figyelemmel kíséri a védművek állapotát Szolgálati naplót vezet Nyilvántartja a rendelkezésre álló védelmi eszközöket (saját és más szervezeteknél lévők) Nyilvántartja a vízminőségi és mennyiségi adatokat Bizonylatokat, BSZ, MFBSZ jegyeket állít ki Bejárja a kárelhárítási beavatkozási pontokat a vonatkozó területi tervek alapján Részt vesz a kárelhárítási gyakorlatokon Folyamatosan ellenőrzi a kárelhárítási anyagok, eszközök meglétét, állapotát Haváriák elhárításában közreműködik Gondoskodik a védművek szabályzat szerinti állagáról Árvízi károk ellen védekezik Helyreállítási munkákban vesz részt Folyamatosan figyelemmel kíséri a belvízi elöntéseket és azok területhasználat szerinti megoszlását Vízfolyásokat, csatornákat és vízkormányzó műtárgyakat üzemeltet Figyelemmel kíséri a vízvisszatartásra alkalmas területeket Figyelemmel kíséri a vizes élőhelyeket és közreműködik vízpótlásuk végrehajtásában Figyelmeztető táblákat helyez ki Biztosítja a műtárgyak megközelíthetőségét (tereprendezés, kaszálás, cserjeirtás) Karbantartja a műtárgyak elzáró szerkezeteit A gépeket, berendezéseket üzemkész állapotba helyezi Gondoskodik a védelmi eszközök és mintavételi eszközök karbantartásáról

84

x x

x x

x

x x

x

x

x x x x x x x

x

x x x

x x

x x

x

x x

x x x x x x x

SZAKMAI ISMERETEK Hidrometeorológiai jellemzők mérése Hidrometriai jellemzők mérése Hidrográfia Hidrosztatika alapegyenlete és alkalmazása Folyadékmozgások osztályozása Vízminőségi jellemzők Vízminősítés Vízmintavételek Vízminőségi vizsgálatok végzése Szennyezett víz levonultatása Szennyezőanyagok és hatásuk Védekezések vízszennyezések esetén Védekezés során a vízből kikerült szennyezőanyagok kezelése Tájékoztatási, kapcsolattartási tevékenységek Rendkívüli szennyezések helyben tartása Figyelőhálózat tevékenysége Árvízvédekezés lefolytatása Belvízvédekezés lefolytatása Védekezés utómunkálatai Védművek, védelmi eszközök fenntartási és karbantartási munkái Védelmi naplók és kárelhárítási tervek alkalmazása Bizonylatok, BSZ-, MFBSZ-jegyek kiállítása Védőeszközök alkalmazása Munkavédelmi előírások Szelektív hulladékgyűjtés technológiái Természetvédelemi alapok Környezetvédelmi előírások Veszélyes hulladékokra vonatkozó előírások

x x x x x

x x x

x x x x x

x x x

x

x

x x

x x x x

x x x x

x

x

x x

x x x x x x x x

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Tájékozódás Védekezésben alkalmazott gépek használata Információforrások kezelése Karbantartási, fenntartási eszközök, gépek használata

x

x

x

x x

x

x

x

x x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Felelősségtudat

x

x

x

Terhelhetőség

x

x

x

x

Állóképesség

x

x

x

x

Rugalmasság

x

x

x

x

TÁRSAS KOMPETENCIÁK Irányíthatóság

x

Határozottság

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

MÓDSZER KOMPETENCIÁK Ismeretek helyén való alkalmazása

x

Módszeres munkavégzés

85

x

11. Vízkárelhárítás

160 óra/160 óra* 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

11.1. A tantárgy tanításának célja A Vízkárelhárítás tantárgy tanításának célja az árvíz mentesítési módok, az árvíz védekezési módok és a belvíz védekezési módok megismertetése. Rávilágítani, hogy a vízgazdálkodási feladatok megoldásához a vízkár elhárítási ismereteknek nagy a jelentőségük. 11.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Ismerje a természettudományos közismereti tantárgyak tananyagát olyan szinten, hogy a szakmai elméleti tantárgyak elsajátításához a szükséges előképzettséggel rendelkezzen. 11.3. Témakörök 11.3.1. Árvízmentesítés 32 óra/32 óra Árvízmentesítési alapfogalmak: anyameder, árvízi meder, árvízi oldal, mentett oldal, töltés, korona, rézsü, rézsühajlás, árvízvédelmi fal Ármentesítés megkerülő csatornákkal, vízelvezetéssel Vízvisszatartás: bögézés, lépcsőzés, tározás Árvízi tározók, vésztározók alkalmazása Mederrendezés: nyomvonal módosítás, medermélyítés, mederszélesítés, lejtésmódosítás Töltésépítés: alapozás, tömörítés, rézsü kialakítása, töltéskorona építése Védtöltések fajtái: fővédvonal, nyárigát, lokalizációs gát Töltések burkolatai: vízzáró burkolatok, kőburkolatok, gyephézagos burkolatok, füvesítés Gyeptelepítés: talajelőkészítés, vetőmag kiválasztás, vetés, hengerezés Töltésrézsü fenntartás: burkolatok fenntartása, gyepápolás Hullámterek elrendezése: előterek, fásítás, nyárigátak Faültetés: talajelőkészítés, fafajok kiválasztása, facsemeték ültetése, ápolása Töltések tartozékai: sorompók, rámpák, vízmércék, figyelőkutak, járulékos tartozékok 11.3.2. Ár- és belvízvédekezés 64 óra/64 óra Védekezési módok a vízoldali árvízi károk ellen: hullámverés, elhabolás, csurgás Védekezési módok mentett oldali árvízi károk ellen: buzgár, fakadó víz, töltéskoronát meghágó árvizek Védekezési módok töltéstestet érő árvízi károk ellen: töltés átázás, elcsúszás Védekezési módok jeges árvizek ellen Védekezési módok belvízi elöntések ellen településeken 86

Védekezési módok belvízi elöntések ellen külterületen Védekezésben felhasznált anyagok: homok, föld, rőzse, kő, fa, beton, műanyag, fém 11.3.3. Vízminőségi kárelhárítás 32 óra/32 óra Védekezés úszó szennyeződések ellen: uszadékok, olajszennyezés A szennyező források felderítési módjai Felszíni vízszennyezés lokalizálási módjai A folyó vízfelszínére jutó, szennyezés (összefüggő hab vagy olajfoltok) Merülőfalas, körbekerítéssel lokalizálási módjai, több sorban telepített teljes elzárást biztosító merülőfal - az olajszennyezés leszedése kézi (gépi) eszközökkel, - az uszadék leszedése kézi szerszámokkal, - adszorbens kiszórása kézi eszközökkel, - olaj, olajos adszorbens gyűjtése hordóban, - szennyezőanyag gyűjtése ártalmatlanítása Védekezési módok toxikus vízszennyezések ellen Védekezési módok káros anyagokkal történt vízszennyezések ellen Védekezési módok talajvíz szennyezések ellen Védekezési módok csatornába jutott szennyezés esetén: a szennyezés telephelyről való kijutásának, a közcsatornába való kerülésének megakadályozási módjai A csatorna elzárás módjai ideiglenes elzáró szerkezettel, homokzsákkal, vagy vízzel töltött műanyag zsákkal a szennyezett csatornaszakaszt a közeli tisztítóaknáknál a szennyezés csatornából való eltávolításáig, vagy a további intézkedésekig, A védekezési módjai helyként kijelölt, telekhatáron belüli utolsó tisztítóaknánál A csatorna lezárása, megnyitása a kárelhárítási munkálatok befejeztével A csatornaszemekénél a szennyezés további utánpótlódásának megakadályozási módjai Szennyezőanyag kibocsátók felderítése A szennyezés forrásának felderítése, megszüntetése Védekezés utáni helyreállítás 11.3.4. Védelmi munkák szervezése 32 óra/32 óra Az ár- és belvízvédekezés szervezeti felépítése Védelmi fokozatok: első, második, harmadik és különösen veszélyes fokozatok Védelmi fokozatok elrendelésének szabályai Műszaki védekezési tervek, nyilvántartások, mozgósítási tervek Organizációs védekezési tervek A védekezés műszaki feladatainak ellátása A védekezés országos irányítása

87

A vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter határozza meg a védekezési felkészülés feladatait, irányítja a védekezési készültség időszakában a vízügyi igazgatási szervek árvíz- és belvízvédekezéssel kapcsolatos tevékenységét A vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter feladata: a rendkívüli védekezési készültség elrendeléséről és megszüntetéséről a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter dönt. A kormányzati koordinációs szerv feladata: veszélyhelyzet kihirdetése esetén az árvíz- és belvízvédekezés országos irányítását a kormányzati koordinációs szerv végzi. A védekezés műszaki feladatainak helyi irányítása: A védekezés műszaki feladatainak helyi irányítását: az I., II. és III. védekezési készültség tartama alatt a VIZIG igazgató, A védekezés műszaki feladatainak helyi irányítója Az árvízvédelmi és belvízvédelmi szakaszokon a védekezés műszaki feladatainak irányításával szakasz-védelemvezető Összefüggő árvízvédelmi műveken és belvízvédelmi rendszerekben a különböző védekező szervek műszaki tevékenységének összehangolása a vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: VIZIG) feladata. A védelmi bizottság: az árvíz- és belvízvédekezési területi bizottság feladat- és hatáskörét a védelmi bizottság látja el. Felkészülés a védekezésre: a védekezésre való felkészülés során a védekezésre kötelezettek feladatai: A védőművek, azok műtárgyai és tartozékai, valamint a védekezési berendezések, gépek, eszközök és felszerelések karbantartása; A védekezési tervek és nyilvántartások elkészítése, kiegészítése; A saját védelmi szervezetek megszervezése és felkészítése, rendszeres, évenkénti felülvizsgálat, védekezési gyakorlatok tartása Ügyeleti, készenléti rendszerek A védekezési készültség elrendelése: az I., II. és III. fokozatú védekezési készültség A védelemvezető feladatai Az irányítási rendszer a védekezési készültségi fokozatokban Védekezési ügyelet tartás szabályai Ügyeleti naplót vezetése Jelentések, tájékoztatások: védekezési tevékenységről Kimenekítés, kiürítés A védekezés megszüntetését követő intézkedések: 11.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) 11.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 88


1. 1.1. 1.2. 1.3. 2. 2.1. 2.2. 2.3.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel

Osztálykeret

Csoportbontás


Egyéni

Sorszám



x x x

x x x

11.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszá m 1.1. 1.2. 1.3. 1.4.




csoport

osztály


x x x x


89

12. Vízkárelhárítás gyakorlat

32óra/32 óra* 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

12.1. A tantárgy tanításának célja A Vízkárelhárítás gyakorlat tantárgy tanításának célja az árvíz- mentesítési munkák, az árvíz védekezési munkák és a belvíz védekezési munkák gyakorlati alkalmazása. Rávilágítani, hogy a vízgazdálkodási feladatok megoldásához a vízkár elhárítási ismereteknek nagy a jelentőségük. 12.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Ismerje a természettudományos közismereti tantárgyak tananyagát olyan szinten, hogy a szakmai elméleti tantárgyak elsajátításához a szükséges előképzettséggel rendelkezzen. 12.3. Témakörök 12.3.1. Árvízmentesítés 32 óra/32 óra Töltésépítés: alapozás, tömörítés, rézsü kialakítás, töltés korona építése Töltésburkolás: előregyártott burkolatok, helyben készült vízzáró burkolatok építése, kőrakások készítése Rézsük gyepesítése: talajelőkészítés, fűmagvetés, gyepápolás, kaszálás Hullámterek kialakítása, ártéri erdők telepítése, gondozása, előterek karbantartása Töltések tartozékainak fenntartása: burkolatjavítás, utak karbantartása, festés,mázolás Árvízvédelmi anyagok tárolása, fenntartása: homokdepóniák rendezése, kődepóniák rakása, rőzseművek készítése, Árvízvédelmi eszközök, kéziszerszámok ellenőrzése, szivattyúk, kompresszorok karbantartása 12.3.2. Ár- és belvízvédekezés 32 óra/32 óra ögy Védekezés a vízoldali árvízi károk ellen: -hullámverés: fóliázás, homokzsákok lerakása, rőzseművek rakása -elhabolás: homokzsákok rakása, fóliázás, korszerű anyagok alkalmazása -csurgás: a csurgás helyének keresése, a befolyó nyílás elzárása Védekezés mentett oldali árvízi károk ellen: -buzgár: védekezés homokzsákokból rakott ellennyomó medencével, előre gyártott műanyag kerettel -fakadó víz: szorítótöltések készítése homokzsákból, előre nyártott pallókból - töltéskoronát meghágó árvizek ellen: töltésmagasítás földből, nyúlgát építése Védekezés töltéstestet érő árvízi károk ellen: -töltés átázás: vízoldali fóliázás -elcsúszás: bordás megtámasztás homokzsákkal, kővel, egyéb anyaggal 90

Védekezés jeges árvizek ellen: jégtörő hajók, robbantások alkalmazása Védekezés belvízi elöntések ellen településeken: csapadék csatornák tisztítása, csatornák víznyelőinek tisztítása, csapadékvíz tározók karbantartása, javítása Elöntött létesítmények víztelenítése szivattyúzással Védekezés belvízi elöntések ellen külterületen: belvíz csatornák tisztítása, műtárgyainak javítása, szántóföldek vízállásainak levezetése 12.3.3. Vízminőségi kárelhárítás 32 óra/32 óra ögy Védekezés úszó szennyeződések ellen: uszadékok, olajszennyezés A szennyező források felderítése Felszíni vízszennyezés lokalizálása A folyó vízfelszínére jutó, szennyezés (összefüggő hab vagy olajfoltok) merülőfalas körbekerítéssel lokalizálása több sorban telepített teljes elzárást biztosító merülőfal: - az olajszennyezés leszedése kézi (gépi) eszközökkel, - az uszadék leszedése kézi szerszámokkal, - adszorbens kiszórása kézi eszközökkel, - olaj, olajos adszorbens gyűjtése hordóban, - szennyezőanyag gyűjtése ártalmatlanítása Védekezés toxikus vízszennyezések ellen Védekezés káros anyagokkal történt vízszennyezések ellen Védekezés talajvíz szennyezések ellen. Védekezés csatornába jutott szennyezés esetén: a szennyezés telephelyről való kijutásának, a közcsatornába való kerülésének megakadályozása: - a csatorna elzárása ideiglenes elzárószerkezettel, homokzsákkal, vagy vízzel töltött műanyag zsákkal a szennyezett csatornaszakaszt a közeli tisztítóaknáknál a szennyezés csatornából való eltávolításáig, vagy a további intézkedésekig, - a védekezési helyként kijelölt, telekhatáron belüli utolsó tisztítóaknánál a csatorna lezárása, megnyitása pedig a kárelhárítási munkálatok befejeztével - a csatornaszemekénél a szennyezés további utánpótlódásának megakadályozása 12.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) 12.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 12.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) Sorszám



91

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK

1.1. 1.2. 2. 2.1. 2.2. 3. 3.1. 3.2. 4. 4.1.. 4.2. 5. 5.1. 5.2. 6. 6.1. 6.2.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Információk önálló rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban

Osztálykeret

Csoportbontás

Egyéni 1.

6. pont lebontása, pontosítása)

x x

x x

Komplex információk körében Elemzés készítése tapasztalatokról Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után Csoportos munkaformák körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján Szolgáltatási tevékenységek körében Szolgáltatási napló vezetése Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással

x x

x x x x x x





csoport

osztály


x x x x

12. 6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

92

A 10884-12 azonosító számú Vízügyi technikus feladatok megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

93

A 10884-12 azonosító számú, Vízügyi technikus feladatok megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Munkaszervezés

Hatósági munkák

Szakigazgatási- és műszaki ismeretek

Jogi-és igazgatási ismeretek


Települési vízgazdálkodás

Vízkészlet gazdálkodás

Területi vízgazdálkodás

Vízgazdálkodás

FELADATOK Figyeli a jogszabályi változásokat Belső utasítások összeállításában közreműködik Közreműködik engedélyek beszerzésében Tervegyeztetésen, bejáráson vesz részt Átadás-átvételi eljárásban közreműködik Gondoskodik a biztonságos munkavégzés feltételeiről Beszerzi, beszerezteti az anyagokat, eszközöket Gondoskodik az eszközök karbantartásáról Gondoskodik a hulladék megfelelő gyűjtéséről, átadásáról Közreműködik a hulladékbevallás elkészítésében Technológiai folyamatábrát szerkeszt Műszaki/technológiai számításokat végez Árajánlatot állít össze Építésszervezési terveket készít Kapcsolatot tart a hatóságokkal, ügyfelekkel Vízminősítésben közreműködik Vízrajzi méréseket végez és értékel Geodéziai méréseket végez és értékel Alapvető áramlástechnikai jellemzőket mér és számol Vezetékhálózatok létesítésében közreműködik Vízügyi létesítmények létesítésében közreműködik Vízrendezési munkát végez Mezőgazdasági vízhasznosítási munkát végez Vízlépcsőt üzemeltet

x x x x x x x x x x x

x

x

x x x x

x

x

x

x x x

SZAKMAI ISMERETEK A jogforrások és a jogszabályok hierarchiája, szerkezete A vonatkozó kapcsolódó hazai jogszabályok előírásai (Környezetvédelmi, természetvédelmi, hulladékgazdálkodási, vízgazdálkodási törvények) Belső rendeletek, utasítások (főbb szabályozási területek és módok) Az igazgatási eljárás általános előírásai A szakhatósági eljárások (építésügyi, vízügyi, környezetvédelmi) sajátosságai

94

x x x x x

A műszaki ellenőri tevékenység szabályai A Tűzvédelmi Szabályzat(ok) előírásai Munkahelyi hulladékok gyűjtésének, tárolásának szabályai Víz és szennyvíz minőségi mutatóinak szabványos meghatározási módjai Hidrometeorológiai mérések és adatfeldolgozása Vízrajzi mérések és adatfeldolgozása Geodéziai mérések Hidrológiai számítások Hidraulikai számítások Technológiai számítások Rajzolás, szerkesztés Építőanyagok Földmunkák technológiája Vezetéképítés technológiája Vízépítési technológiák Betontechnológia Vízlépcsők üzemeltetése Öntözés Halastavak Vízrendezés Ütemtervek Elrendezési tervek Anyaggazdálkodás Munkaerő-és bérgazdálkodás

x x x x x x x x x x x x x x

x x x x x x x x x x x x x

x x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Áramlástechnikai gépek (szivattyúk, meghajtómotorral) használata Vízmérés műszereinek használata Geodéziai műszerek használata Építési rajz olvasása, értelmezése Labortechnikai eszközök (kémiai laborfelszerelések) használata

kompresszorok

x

x

x x

x x

x

x

x

és

biológiai

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Szervezőkészség

x

Térbeli tájékozódás

x

Felelősségtudat

x

x

x

x

x

x

TÁRSAS KOMPETENCIÁK Irányítási készség

x

Határozottság

x

x

x

x

Kapcsolatfenntartó készség

x

x

x

x

MÓDSZER KOMPETENCIÁK Gyakorlatias feladatértelmezés

x


x

Lényegfelismerés (lényeglátás)

x

95

x

x

x x

x

csatornamű üzemeltetés gépei

Hálózat üzemeltetés gépei

Műszaki tervezés

Vízépítés

Méretezési számítások


vízmű üzemeltetés gépei

Gépészet és automatizálás gyakorlat

Vízügyi létesítések

x x

x x

x x

x

x

x

x

x

FELADATOK Figyeli a jogszabályi változásokat Belső utasítások összeállításában közreműködik Közreműködik engedélyek beszerzésében Tervegyeztetésen, bejáráson vesz részt Átadás-átvételi eljárásban közreműködik Gondoskodik a biztonságos munkavégzés feltételeiről Beszerzi, beszerezteti az anyagokat, eszközöket Gondoskodik az eszközök karbantartásáról Gondoskodik a hulladék megfelelő gyűjtéséről, átadásáról Közreműködik a hulladékbevallás elkészítésében Technológiai folyamatábrát szerkeszt Műszaki/technológiai számításokat végez Árajánlatot állít össze Építésszervezési terveket készít Kapcsolatot tart a hatóságokkal, ügyfelekkel Vízminősítésben közreműködik Vízrajzi méréseket végez és értékel Geodéziai méréseket végez és értékel Alapvető áramlástechnikai jellemzőket mér és számol Vezetékhálózatok létesítésében közreműködik Vízügyi létesítmények létesítésében közreműködik Vízrendezési munkát végez Mezőgazdasági vízhasznosítási munkát végez Vízlépcsőt üzemeltet

x

x

x x x

x

x

x x x

x

SZAKMAI ISMERETEK A jogforrások és a jogszabályok hierarchiája, szerkezete A vonatkozó kapcsolódó hazai jogszabályok előírásai (Környezetvédelmi, természetvédelmi, hulladékgazdálkodási, vízgazdálkodási törvények) Belső rendeletek, utasítások (főbb szabályozási területek és módok) Az igazgatási eljárás általános előírásai A szakhatósági eljárások (építésügyi, vízügyi, környezetvédelmi) sajátosságai A műszaki ellenőri tevékenység szabályai A Tűzvédelmi Szabályzat(ok) előírásai Munkahelyi hulladékok gyűjtésének, tárolásának szabályai Víz és szennyvíz minőségi mutatóinak szabványos meghatározási módjai

96

x

x

Hidrometeorológiai mérések és adatfeldolgozása Vízrajzi mérések és adatfeldolgozása Geodéziai mérések Hidrológiai számítások Hidraulikai számítások Technológiai számítások Rajzolás, szerkesztés Építőanyagok Földmunkák technológiája Vezetéképítés technológiája Vízépítési technológiák Betontechnológia Vízlépcsők üzemeltetése Öntözés Halastavak Vízrendezés Ütemtervek Elrendezési tervek Anyaggazdálkodás Munkaerő- és bérgazdálkodás

x x x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Irányítási készség

x

x

x

Határozottság

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Áramlástechnikai gépek (szivattyúk, meghajtómotorral) használata Vízmérés műszereinek használata Geodéziai műszerek használata Építési rajz olvasása, értelmezése Labortechnikai eszközök (kémiai laborfelszerelések) használata

kompresszorok

és

x

x

x

x

x

biológiai

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Szervezőkészség

x

Térbeli tájékozódás

x

Felelősségtudat

x TÁRSAS KOMPETENCIÁK


x

x

x

MÓDSZER KOMPETENCIÁK Gyakorlatias feladatértelmezés

x


x


x

x x

Gépészet és automatizálás


97

x x

Mérési gyakorlatok

Hidrológiai adatok feldolgozása és nyilvántartása

Áramlástechnikai mérések mérések

Geodéziai mérések és adatfeldolgozás

Automatizálás

Szivattyúk

Gépészeti alapfogalmak FELADATOK Figyeli a jogszabályi változásokat Belső utasítások összeállításában közreműködik Közreműködik engedélyek beszerzésében Tervegyeztetésen, bejáráson vesz részt Átadás-átvételi eljárásban közreműködik Gondoskodik a biztonságos munkavégzés feltételeiről Beszerzi, beszerezteti az anyagokat, eszközöket Gondoskodik az eszközök karbantartásáról Gondoskodik a hulladék megfelelő gyűjtéséről, átadásáról Közreműködik a hulladékbevallás elkészítésében Technológiai folyamatábrát szerkeszt Műszaki/technológiai számításokat végez Árajánlatot állít össze Építésszervezési terveket készít Kapcsolatot tart a hatóságokkal, ügyfelekkel Vízminősítésben közreműködik Vízrajzi méréseket végez és értékel Geodéziai méréseket végez és értékel Alapvető áramlástechnikai jellemzőket mér és számol Vezetékhálózatok létesítésében közreműködik Vízügyi létesítmények létesítésében közreműködik Vízrendezési munkát végez Mezőgazdasági vízhasznosítási munkát végez Vízlépcsőt üzemeltet

x x

x

98

x

x x x

x

SZAKMAI ISMERETEK A jogforrások és a jogszabályok hierarchiája, szerkezete A vonatkozó kapcsolódó hazai jogszabályok előírásai (Környezetvédelmi, természetvédelmi, hulladékgazdálkodási, vízgazdálkodási törvények) Belső rendeletek, utasítások (főbb szabályozási területek és módok) Az igazgatási eljárás általános előírásai A szakhatósági eljárások (építésügyi, vízügyi, környezetvédelmi) sajátosságai A műszaki ellenőri tevékenység szabályai A Tűzvédelmi Szabályzat(ok) előírásai Munkahelyi hulladékok gyűjtésének, tárolásának szabályai Víz és szennyvíz minőségi mutatóinak szabványos

x x

x

x

x

meghatározási módjai Hidrometeorológiai mérések és adatfeldolgozása Vízrajzi mérések és adatfeldolgozása Geodéziai mérések Hidrológiai számítások Hidraulikai számítások Technológiai számítások Rajzolás, szerkesztés Építőanyagok Földmunkák technológiája Vezetéképítés technológiája Vízépítési technológiák Betontechnológia Vízlépcsők üzemeltetése Öntözés Halastavak Vízrendezés Ütemtervek Elrendezési tervek Anyaggazdálkodás Munkaerő- és bérgazdálkodás

x x

x x x x x

x x

x

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Áramlástechnikai gépek (szivattyúk, kompresszorok meghajtómotorral) használata Vízmérés műszereinek használata Geodéziai műszerek használata Építési rajz olvasása, értelmezése Labortechnikai eszközök (kémiai és biológiai laborfelszerelések) használata

x x

x

x

x x x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Szervezőkészség Térbeli tájékozódás

x

Felelősségtudat

x

x

x

x

x

x

x

x

x

TÁRSAS KOMPETENCIÁK Irányítási készség Határozottság

x



Gyakorlatias feladatértelmezés Logikus gondolkodás

x


x

x x

99

x

x

x

x x

x

13. Vízgazdálkodás

164 óra/164 óra* 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

13.1.A tantárgy tanításának célja A Vízgazdálkodás tantárgy tanításának célja, a tározás megismertetése, a területi vízgazdálkodás és a települési vízgazdálkodás elméleti alapjainak lerakása. 13.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Ismerje a természettudományos közismereti tantárgyak tananyagát olyan szinten, hogy a szakmai elméleti tantárgyak elsajátításához a szükséges előképzettséggel rendelkezzen. 13.3.Témakörök 13.3.1. Vízkészlet gazdálkodás, tározás 36 óra/36 óra* A víznek, mint erőforrásnak előfordulásai a természetben A természetes víz összetevői, fizikai és kémiai, biológia, bakteriológia tulajdonságai A víz szennyezőanyagai (lebegő és oldott anyagok, gázok, toxikus szennyező anyagok) A víz természetben lezajló körforgása, a vízháztartás alapfogalmai A víz szerepe a földi élet kialakulásában és fenntartásában A természetes víz alkalmassá tétele különféle célú felhasználásokra A tározás fogalma A tározás célja: vízhasznosítás, árvízmentesítés, komplex tározás Vízhasznosítási tározók fajtái: ivóvíz, ipari víz, mezőgazdasági hasznosítású és jóléti célokat szolgáló tározók A tározók fajtái: síkvidéki és dombvidéki tározók Síkvidéki tározók jellemzői: körtöltés, természetes folyómedrek, mélyületek, holtágak tározói Síkvidéki tározók műtárgyai: körtöltés, beeresztő zsilip, szivornya, leeresztő zsilip, rácsok Dombvidéki tározók: völgyzárógátas és hossztöltéses tározók Dombvidéki tározók műtárgyai: gátak, vízkivételi művek, fenékleeresztők, túlfolyók, árapasztók, járulékos műtárgyak A tározók morfológiája: mélység és tótérfogat, mélység és tófelület görbék A tározók méretezése: vízhasznosítási, árvízi és komplex tározók méretezési görbéi A tározók üzemeltetése: zsilipkezelés, szivattyús vízkivételek

100

13.3.2. Területi vízgazdálkodás 64 óra/64 óra Erózió fogalma, fajtái: csepperózió, lepelerózió, vonalas erózió, vízmosás Eróziós károk elleni védekezés: agrotechnikai módszerek, műszaki megoldások Mezőgazdasági vízhasznosítás: -öntözés: az öntővíz beszerzése, minősége, mennyiségének kiszámítása, az öntözési mód kiválasztása, az öntözési munkák szervezése -halastavak fajtái: természetes vízmedrek, mesterséges tavak, dombvidéki halastavak, üzemeltetésük Vízrendezés: -síkvidéki vízrendezés: melioráció- tereprendezés, csatornázás, drénezés, talajjavítás, táblásítás, földutak építése hegy és dombvidéki vízrendezés: -vízmosás kötés: vízmosás fej megkötése, hordalékfogó gátak építése -patakszabályozás: medertisztítás, mederbővítés, lejtéscsökkentő műtárgyak építése, patak nyomvonal módosítás, műtárgyak építése Folyószabályozás: Szabályozási alapfogalmak: szabályozási vonal, sodorvonal, középvonal, partvonal, mederfenék, vízszintek, mértékadó vízhozam -kisvízi szabályozás: kotrás, mederrendezés -középvízi szabályozás: folyószabályozási művekkel- keresztirányú és hosszirányú szabályozási művek -nagyvízi szabályozás: töltésépítés, árvízi tározók, megkerülő csatornák Folyószabályozási fenntartási munkák 13.3.3. Települési vízgazdálkodás A települési vízgazdálkodás rendszertani összefüggései A csatornázás fejlődése A csapadékvíz-elhelyezés jelenlegi állapota A városiasodás hatása a hidrometeorológiai adottságokra Klimatikus hatások A lefolyást érintő hatások A befogadóra gyakorolt hatások A vízigények kielégítése Racionális vízhasználatok A csapadékvíz, mint alternatív vízforrás A használt vizek elhelyezése A csatornázás rendszerei A csatornázás hazai állapota A szennyvíz, mint készlet A csapadékvíz mennyisége A mértékadó (tervezési) csapadék A mértékadó csapadék módosítása A csapadékvíz minősége 101

64 óra/64 óra

Szennyezőanyag források és útvonalak A szennyezőanyagok mennyiségi változásai A városi lefolyás integrált kezelése A keletkezés helyén történő szabályozás A közművi szabályozás A csapadékvíz minőségi kezelése Igazgatási–intézményi (nem–szerkezeti) megoldások A kettős csapadék–csatornázás Vízbeszerzés: felszíni vízből, felszín alatti vízből Kutak fajtái: csőkutak, aknakutak, galériás vízkivételek Víztárolás: felszín alatti tárolók, hidroglóbuszok Vízfogyasztás számítása, méretezés Ivóvíz minősítés Vízkezelés Szennyvíz mennyiség számítása, méretezés Szennyvízkezelési módok 13.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Szaktanterem 13.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 13.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

1. 1.1. 1.2. 1.3. 2. 2.1. 2.2. 2.3.


x x x

x x x

102

Osztálykeret

Csoportbontás


Egyéni

Sorszám







csoport

osztály


x x x x


103

14. Szakigazgatási és műszaki ismeretek

96 óra/96 óra*


14.1.A tantárgy tanításának célja A Szakigazgatási és műszaki ismeretek tantárgy tanításának célja a tanulók megismertetése a jog alapvető szerepével, állampolgári ismeretek elsajátítása. A tanulók megismerjék a gazdasági élet szereplőinek jogait, kötelességeit. 14.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Ismerje a természettudományos közismereti tantárgyak tananyagát olyan szinten, hogy a szakmai elméleti tantárgyak elsajátításához a szükséges előképzettséggel rendelkezzen 14.3. Témakörök 14.3.1. Jogi- és igazgatási ismeretek 32 óra/32 óra Az alkotmányosság klasszikus alapelvei, a magyar alkotmány Az állami szuverenitás, az állampolgárság A közvetlen és közvetett (képviseleti) demokrácia A népszavazás, választási rendszer Az Országgyűlés, az Európai Parlament, valamint helyi önkormányzat képviselőinek, polgármesterek megválasztása Jogforrások (alaki, anyagi) Az alapjogok, személyi szabadságjogok, lelkiismereti és vallásszabadság, az egyházak Az egyesülési és a gyülekezési szabadság, a véleménynyilvánítás szabadsága Az információs jogok, a hátrányos megkülönböztetés tilalma és az esélyegyenlőség A nemzeti és etnikai kisebbségek jogai, a házasság és a család védelme, a gyermekek jogai Az államszervezet, kormányzati rendszerek, kormányformák A törvényhozó hatalom, az Országgyűlés A köztársasági elnök, a kormány és a közigazgatás, a közpénzügyek A helyi önkormányzatok A bírói hatalom, az igazságszolgáltatás, az Alkotmánybíróság, valamint az alapvető jogok biztosa és helyettesei Nemzetközi jog és Magyarország. Európai Unió és hazánk A polgári jogi jogviszony, jogképesség, cselekvőképesség, A tulajdonjog alapjai (fogalma, tárgya, tartalma). A tulajdonjog védelme (megszerzése, megszűnése, közös tulajdon, szolgalom) A szerződések alapfogalmai (létrejötte, értelmezése, képviselet, meghatalmazás) A szerződések érvénytelensége (semmisség és megtámadhatóság) A jogügylet módosítása, a szerződést biztosító mellékkötelmek (foglaló, kötbér, jogvesztés, jótállás 104

A környezetvédelem és a vízgazdálkodás a jogrendszerben: hazai- és EU-s szabályok 14.3.2. Munkaszervezés 32 óra/32 óra Anyaggazdálkodás: anyag- és készletnormák, az optimális készletszint Tárolás, raktározás Az anyagfelhasználás és dokumentálása Az anyagigényesség Anyagszükséglet meghatározása műszaki tervekből Munkaerő- és bérgazdálkodás: célja, szerepe a gazdálkodás rendszerében A létszám csoportosítása, nyilvántartása A munkanormák A termelékenység Munkaidő és teljesítmény mérése, nyilvántartása A munkabér funkciói, szerkezete A különféle bérformák Költséggazdálkodás: a költségek csoportosítása különféle szempontok szerint A költségkalkuláció célja, fajtái, módszerei Vállalkozási ismeretek: a vállalkozási formák és sajátosságaik Adózási- és számviteli alapismeretek Az üzleti terv készítésének menete 14.3.3. Hatósági feladatok 32 óra/32 óra Az építési engedély tartalmi és formai követelményei A vízjogi engedélyek Telephelyi engedély Tervegyeztetés, bejárás Bírságok számolása Átadás-átvételi eljárás Üzembe helyezési eljárás, próbaüzemelés Hulladékbevallás elkészítése. A közigazgatási eljárás: általános eljárási szabályok, az ügyirat az adat és kezelésük, a határozat, a jogorvoslat A vízügyi- és építésügyi szakhatósági eljárások szabályai: kérelem, engedélyezési terv, hatósági felügyelet Az építési műszaki ellenőri tevékenység fő területei 14.4.A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Szaktanterem 14.5.A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)

105


1. 1.1. 1.2. 1.3. 2. 2.1. 2.2. 2.3.


Osztálykeret

Csoportbontás


Egyéni

Sorszám



x x x

x x x

14.5.2. . A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszá m 1.1 1.2. 1.3. 1.4.




csoport

osztály


x x x x


106

15. Vízügyi létesítések

96 óra/96 óra*


15.1. A tantárgy tanításának célja A Vízügyi létesítések tantárgy tanításának célja a Méretezési számítások, a Vízügyi létesítések és a Műszaki tervezés témakörök megismertetése 15.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Ismerje a természettudományos közismereti tantárgyak tananyagát olyan szinten, hogy a szakmai elméleti tantárgyak elsajátításához a szükséges előképzettséggel rendelkezzen. 15.3.Témakörök 15.3.1. Méretezési számítások 32 óra/32 óra A természetben előforduló felszíni és felszín alatti vizek hidrológiai jellemzői, vízkészletek, vízállás fogalma és mérése Hidrometeorológiai alapismeretek: csapadék, párolgás, beszivárgás, lefolyás Hidrológiai statisztika Hidrosztatika, úszás: Euler és Archimedesz törvénye Gravitációs áramlások: térfogatáram, középsebesség, folytonossági egyenlet, Chezy képlete, hidraulikai sugár, mederérdesség, csebeségtényező Gravitációs áramlás nyílt csatornában és csővezetékben Szabad átbukás, alulról befolyásolt átbukás, edényből kifolyás: µ vízhozam tényező, bukók hitelesítése Nyomás alatti áramlás: Bernoulli törvénye, geodéziai magasság, nyomásmagasság, sebességmagasság, hossz-menti veszteség, helyi veszteségek, λ súrlódási tényező, ζ helyi veszteség tényező Nyíltfelszínű csatorna méretezés: négyszög szelvény, trapéz szelvény, összetett szelvények, körszelvény Méretezés segédletekkel Méretezés számításokkal: folytonossági egyenlet, Chezy képlet alkalmazása Csőcsatorna méretezés: csőcsatornák keresztmetszetei, a különböző keresztmetszetekhez használatos méretezési segédletek Csővezetékek méretezése: -nyomás alatti vízmozgások nyomásellenőrzése Bernoulli egyenlettel -veszteségek számítása különböző anyagú csővezetékeknél Tárolók méretezése: vízhasznosítási tározók méretezése: középvízhozam összegzés, grafikus módszer, számításos módszer Műtárgyak méretezése: bukó, zsilip, áteresz, bújtató, hídnyílások Műtárgyak okozta duzzasztás számítása Hidraulikai terhelés meghatározása Gravitációs csatornák és nyomócső hálózatok (kör és elágazó) ellenőrzése, méretezése 107

15.3.2. Vízépítés 32 óra/32 óra Vízépítésben leggyakrabban előforduló anyagok, jellemző tulajdonságaik, előállításuk és felhasználásuk módja Talajfizikai jellemzők (víztartalom, sűrűség stb.) legfőbb talajtípusok és azok legfontosabb tulajdonságai Az alkalmazott fémek (acél, öntöttvas, színes fémek) előállítása, fizikai tulajdonságaik, megmunkálhatóságuk, alkalmazási lehetőségeik Betonok, vasbetonok alkotó elemeinek ismerete: cementek tulajdonságai, fajtái, adalékanyagok, adalékszerek és azok legfőbb tulajdonságai, víz szerepe, minőségi követelményei Betonkészítés technológiája Legfontosabb vízépítésben alkalmazott, előre gyártott beton és vasbeton termékek, valamint azok alkalmazási lehetőségei (csövek, aknaelemek, személyelemek stb.) Műanyagok, azok fajtái, felhasználási területük és a különféle termékek A vízépítésében alkalmazott műanyag termékek és azok alkalmazási feltételei Felhasznált és alkalmazott kőagyag csövek, kerámiák. Szigetelő és tömítő anyagok, az általános szigetelési és tömítési elvek Szigetelés készítés technológiája és a szigetelés kialakítása Tömítő szerelvények és a szilárduló műanyag tömítési módok 15.3.3. Műszaki tervezés 32 óra/32 óra Méretarányok: léptékek, torzított méretarány Jelölési módok: vonalak, pontjelölések, feliratozások A tervek fajtái A műszaki tervek tartalma Helyszínrajzok: -általános helyszínrajz: tájolás, az általános helyszínrajz tartalma -részletes helyszínrajz: a részletes helyszínrajz tartalma, részletek jelölése Hossz-szelvények: vízfolyások, töltések, vezetékek hossz-szelvényei Kereszt-szelvények: mederkereszt-szelvény, cső kereszt-szelvény Műtárgy tervek: surrantó, bukó, fenéklépcső, fenékküszöb, áteresz, bújtató, híd, csatornahíd, mérőműtárgyak, átemelők Szakvélemények, minősítések Anyagkimutatások, csomóponti rajzok Költségvetés Organizációs tervek: építési helyszínek elrendezési tervei, javítási munkahelyszín biztosítása, forgalomelterelés

15.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Szaktanterem 108

15.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 15.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

1. 1.2. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 3. 3.1. 3.2.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Képi információk körében Építési terv rajz értelmezése Építési terv rajz kiegészítés

Osztálykeret

Csoportbontás


Egyéni

Sorszám



x

x x x x x





csoport

osztály


x x x x

15.6. . A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

109

16. Gépészet és automatizálás gyakorlat tantárgy

64 óra/64 óra*


16.1. A tantárgy tanításának célja A gépészet és automatizálás gyakorlat tantárgy tanításának célja a vízmű üzemeltetés gépei, a csatornamű üzemeltetés gépei és a hálózat üzemeltetés gépei, anyagai témakörben gyakorlati tevékenység formájában átadni az ismereteket. 16.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Ismerje a természettudományos közismereti tantárgyak tananyagát olyan szinten, hogy a szakmai elméleti tantárgyak elsajátításához a szükséges előképzettséggel rendelkezzen. 16.3. Témakörök 16.3.1. Vízmű üzemeltetés gépei 32 óra/32 óra Fémipari technológiák alapjai: munkadarab előrajzolása, kézi hidegalakítás és forgácsolás, gépipari kötési módok Szerelési alapműveletek: egyszerű kéziszerszámok, célszerszámok, speciális mérő- és ellenőrző eszközök Egyszerűbb részegységek szétszerelése, hiba elvételezése, alkatrész-javítás vagy csere végrehajtása, összeszerelés, ellenőrzés Hálózati szerelvények karbantartása: záró szerelvények, tömítő elemek, kopó alkatrészek, szelepek, nyomáscsökkentők Szivattyúüzemi mérések, szivattyú-kiválasztási feladatok Számítógéppel segített mérés és adatfeldolgozás Szivattyú-karbantartási feladatok A szivattyúk kiválasztásának elvei, módszerei Szivattyúkatalógusok és használati módjuk Csővezetékek, idomok és szerelvények: anyag, kötési mód, nyomásfokozat Csővezetéki csomópontok kialakítása. Az ivóvízellátás gépi berendezéseinek üzemvitele: A vízkivételi, vízbeszerzési műtárgyak gépi berendezéseinek üzemeltetése, A szivattyútelepek üzemeltetése (vízkivételi, termelő, átemelő és nyomásfokozó szivattyútelepek), A vízkezelés, víztisztítás gépészeti és berendezés-technikai rendszereinek üzemvitele, A vízszállítás, víztárolás és vízelosztás műtárgy- és hálózatrendszereinek üzemvitele, A vízellátási irányítástechnikai rendszerek alkalmazása a víztermelés, vízkezelés, vízszállítás, víztárolás és vízelosztás feladatrendszerében (a méréstechnikai rendszerek kialakításának feladatai, a jelátviteli rendszerek alkalmazásának kérdései, a lokális és regionális irányítási rendszerek üzemviteli feladatai), 110

A hálózatüzemeltetés és -fenntartás gépészeti feladatai 16.3.2. Csatornamű üzemeltetés gépei 16 óra/16 óra Fizikai eljárások berendezéseinek, műtárgyainak gépészeti részei: rácsok, szűrők, ülepítők, felúsztató berendezések Kémiai eljárások berendezéseinek, műtárgyainak gépészeti részei: derítők, ioncserélők, fertőtlenítők, vegyszeradagolók Biológiai eljárások berendezéseinek, műtárgyainak gépészeti részei: levegőztető berendezések, vízadagolók és elosztók Technológiai kiegészítő/kiszolgáló berendezések, műtárgyak gépészeti részei: átemelők, nyomásfokozók, kazánházak, gázmotorok. Csatornamű üzemeltetés során alkalmazott gép vagy berendezés (szivattyú, tolózár, visszacsapó szelep) ellenőrzése, szétszerelése, hibafelvétele, javítása, összeszerelése. Üzemi körülmények között, valamely gépcsoport vagy berendezés üzemeltetésével kapcsolatos feladat (üzembe helyezés, üzemi paraméterek ellenőrzése, kiiktatás A szennyvíztisztítás gépi eszközrendszerének üzemviteli feladatai: az átemelők és a mechanikai szennyvíztisztító műtárgyak gépi berendezéseinek üzemeltetése, a biológiai, kémiai szennyvíztisztítás, a fertőtlenítés műtárgy gépészetének üzemvitele, a szennyvíziszap-kezelés gépesítése, műtárgy gépészetének üzemvitele, a szennyvíztisztító telep irányítástechnikai rendszerének üzemeltetési feladatai. 16.3.3. Hálózat üzemeltetés gépei, anyagai 16 óra/16 óra Félüzemi és/vagy üzemi körülmények között csatornahálózatok Gravitációs csatornahálózatok: átemelők, biztonsági műtárgyak, zsilipaknák, tiltók, szabályozási műtárgyak, egyéb hálózati műtárgyak Csatornavizsgálatok eszközei: kézi vizsgálatok, gépi vizsgálatok, kamerás vizsgálatok Kényszeráramoltatású rendszerek eszközei, anyagai: szivattyúk, szivornyák, vákuumszivattyúk Csatorna rákötések anyagai, eszközei Fémek, műanyagok kézi és gépi alakítása; Tömítőanyagok használati jellemzői, alkalmazási szabályai; Tartószerkezetek, vázszerkezetek alkalmazási jellemzői; Csőanyagok, csőszerkezetek, szerelvények, idomok; Acélcsövek tulajdonságai és szereléstechnikája; Csőmenetvágó gépek kezelési és karbantartási jellemzői; Hegesztés, forrasztás, technológiai berendezései, kialakítása; Légtechnikai csőhálózati rendszerek; Rézcsövek tulajdonságai és szereléstechnikája; 111

Műanyagcsövek tulajdonságai és szereléstechnikája; Nyomáspróba eszközei; Hőszigetelő anyagok, felületkezelő anyagok Házi bekötések eszközei, szerelvényei 16.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanműhely, víziközmű üzem 16.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 16.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

1.1. 1.2. 1.3. 2. 2.1. 3. 3.1. 3.2. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 5. 5.1. 5.2.

Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján Üzemeltetési tevékenységek körében Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése Adatgyűjtés géprendszer üzemeléséről Szolgáltatási tevékenységek körében Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással

Osztálykeret

Csoportbontás


Egyéni

Sorszám



x X

x

x x

Csőszerelés,

x

Vízi közművek

x x x

x x

16.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek 112

(ajánlás) Sorszá m 1.1 1.2. 1.3. 1.4.




csoport

osztály


x x x x


113

17. Gépészet és automatizálás

112 óra/112 óra*


17.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy célja a szakterület elméleti ismereteinek nyújtása, a készségek, képességek fejlesztése, a jellemző technológiák, munkaműveletek, felhasznált anyagok, a szakmacsoport szakképesítéseinek bemutatása. A tantárgy tanításának célja, hogy — továbbfejlessze és erősítse a tanulók eddig megszerzett képességeit, készségeit, — bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti és a műszaki orientációs tantárgyak keretében tanult ismereteket. Alapozza meg a műszaki szemléletet, fejlessze a tanulók kreativitását, aktivitását, logikus gondolkodását. 17.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Ismerje a természettudományos közismereti tantárgyak tananyagát olyan szinten, hogy a szakmai elméleti tantárgyak elsajátításához a szükséges előképzettséggel rendelkezzen. 17.3. Témakörök 17.3.1. Gépészeti alapfogalmak 32 óra/32 óra Gépelemek: kötőgépelemek, a forgómozgás és a forgómozgást közvetítő gépelemek, mozgást átalakító és szabályozó gépelemek Belső égésű motorok: szerkezeti felépítés, vezérlés, működés, üzemanyagellátás, villamos berendezések, hűtő- és kenési rendszer Munkagépek: földmunkák gépei, emelés-szállítás gépei, burkolatbontás gépei, mosató- és szippantó járművek A műtárgyépítésnél alkalmazott emelőgépek kiválasztása, A vízépítési műtárgyaknál alkalmazott szerkezeti acélok csoportosítása, a szabványos anyag- és méretjelölések, Az acélszerkezetek megmunkáláshoz szükséges alapvető kézi és gépi megmunkálási technológiák, acélszerkezeti kötőelemek, A műtárgy acélszerkezetek korrózió elleni védelme, 17.3.2. Szivattyúk A szivattyúk csoportosítását: körforgó, dugattyús és egyéb A szivattyúk szerkezeti részei Szívó- és nyomóoldali szerelvények, mérőberendezések Szivattyúk hajtás módjai A szivattyúk elhelyezése, beépítésük módjai A szivattyúk kiválasztásának elvei, módszerei Szivattyúkatalógusok és használati módjai

114

32 óra/32 óra

– a belvízi mobil szivattyútelepek gépegységeinek kiválasztását, a szivattyúk működési elv szerinti csoportosítása, a szivattyúk szerkezetének leírása, rajzi ábrázolása, az energetikai alapfogalmak értelmezése, – a szivattyúüzem jellemzőinek csoportosítása, értelmezése. A szivattyú és csővezeték együttes üzemének jellemzése, a szivattyúk szabályozási módjainak értelmezése, grafikus ábrázolása, a munkapont fogalmának értelmezése, – a szivattyúüzemi jellemzők üzemi mérési feladatainak leírása, a mérési eredmények dokumentálása, – a szivattyúk párhuzamos üzemének értelmezése, grafikus ábrázolása, – a szivattyútelep villamos gépeinek csoportosítása, a működési elv és szerkezeti felépítés elemzése. – a mobil öntözőberendezések szivattyús gépcsoportjai, az öntözőszivattyúk sajátos szerkezeti megoldásai, – az öntöző szivattyútelepek és nyomásközpontok rendszertechnikáit és irányítástechnikai feladatait, – a tógazdálkodás szintszabályozó és vízkormányzó acélszerkezeteit és mozgató berendezései – a vízturbinák működési elvének értelmezését, elhelyezésének rajzi ábrázolását és energetikai alapfogalmakat, – a kis- és közepes esésű vízerőművek hidroturbináinak rendszerezését, szerkezetelemzését. 17.3.3. Automatizálási alapfogalmak 48 óra/48 óra Automatizálási alapismeretek: pneumatika, hidraulikus hajtás és alapkapcsolások, villamos vezérlési módok. Egyenáramú hálózatok elemzése: generátorok és ellenállasok összekapcsolásával létrehozott áramkörök Kirchhoff törvényei: Kirchhoff I. törvénye. A csomóponti törvény párhuzamos (elágazó) áramkörökre vonatkozik: a csomópontba befolyó áramok összege megegyezik az onnan elfolyó áramok összegével. Kirchhoff II. törvénye. Sorosan kapcsolt áramköri elemekre vonatkozik. A törvény értelmében bármely zárt áramhurokban a részfeszültségek előjelhelyes összege zérus. Az irányítástechnika felosztása: vezérlés, szabályozás, irányítás, mérés Az automatizálás módjai: mechanikus, hidraulikus, pneumatikus, villamos Az automatizálás szintjei: részleges, fél, teljes Villamos ábrázolási módok: összerajzolt, áramutas, tranzisztorkapus Az elemek jelképi ábrázolása: hidraulikus, pneumatikus, villamos Alapkapcsolások elemzése Jelátalakítás, távadás, távvezérlés módjai

115

Számítógépes folyamatirányítás: víziközművek technológiai folyamatirányító szoftvereinek alkalmazása Alkalmazási módok és lehetőségek a víz-és szennyvíz technológiában Villamos gépek: egyenáramú generátorok és motorok, váltakozó áramú villamos gépek 17.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Szaktanterem 17.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 17.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

1. 1.1. 1.2. 1.3. 2. 2.1. 2.2. 3. 3.1. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 4.3.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Információk önálló rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Képi információk körében szivattyú rajz értelmezése Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése Adatgyűjtés géprendszer üzemeléséről

Osztálykeret

Csoportbontás


Egyéni

Sorszám



x x x

x x x x x x x

17.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszá

Alkalmazott oktatási

A tanulói tevékenység

116

Alkalmazandó eszközök

m

módszer neve

szervezeti kerete egyéni

1.1 1.2. 1.3. 1.4.


csoport

osztály

és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

x x x x


117

18. Mérési gyakorlatok

64 óra/ 64 óra* 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

18.1. A tantárgy tanításának célja A Mérési gyakorlatok tantárgy tanításának célja a Geodéziai mérések és adatfeldolgozás, áramlástechnikai mérések és hidrológiai adatok feldolgozása és nyilvántartása témakörök gyakorlati módszereinek elsajátíttatása 18.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Ismerje a természettudományos közismereti tantárgyak tananyagát olyan szinten, hogy a szakmai elméleti tantárgyak elsajátításához a szükséges előképzettséggel rendelkezzen. Matematika, fizika tantárgyak terület, térfogat, sűrűség és sebességszámítás. 18.3. Témakörök

– – – – – – – – – – – – – – – – – – –

18.3.1. Geodéziai mérések és adatfeldolgozás 32 óra/32 óra A különböző műszerek felismerése, mérőképességük ellenőrzése, a használatuk gyakorlása A mérésekhez, feldolgozásokhoz szükséges táblázatok, kézikönyvek alkalmazása. A mérési eredményeket önálló értékelése a mérések során. Az elkövetett hibák felismerése. A mérési jegyzőkönyvek vezetésének szabályai, jegyzőkönyvvezetés, a jegyzőkönyvi eredményeket ábrázolása egyenesek kitűzése, hosszmérés mérőszalaggal és közvetett módon a teodolit szerkezeti részei, teodolitot vizsgálata pontraállás, állótengely függőlegessé tétele, irányzás, leolvasások különböző mikroszkópon, a különböző teodolitokat felismerése. szögmérés, a jegyzőkönyvvezetés szabályai a sokszögelés előkészítő munkáit megszervezése, a sokszögvonal kitűzése, mérés A sokszögpontok koordinátáinak kiszámítása a mérés eredményeinek ábrázolása, ellenőrzése a szintezőműszerek működése, libellás és automata szintezőműszerrel mérés, jegyzőkönyvvezetés vonalszintezés, területszintezés töltések és medrek keresztszelvény felvétele a jegyzőkönyvvezetés szabályai, a mérési eredmények ábrázolása trigonometriai magasságmérés és az eredmények feldolgozása a tahiméterek főbb típusai, mérés szintvonalas helyszínrajz szerkesztés vonalas létesítmény, kisebb műtárgy kitűzése dokumentáció alapján poláris koordinátamérés, tudják a szögfelrakókat alkalmazni 118

– –

derékszögű koordinátamérést, az adatok feldolgozása a víz- és csatornamű-hálózat egy szakaszának állapotfelvétele a mérési adatok szabályos feldolgozása

– – – – – – – – –

– – – – –

18.3.2. Áramlástechnikai mérések 16 óra/16 óra Áramlástechnikai jellemzők mérése: térfogat, idő, nyomás, átmérő Áramlástechnikai jellemzők számítása: sebesség, vízhozam, szállítómagasság, teljesítmény, hatásfok Szerkesztési feladatok: szivattyúk jelleggörbéi és hatásfokgörbéi Csőkarakterisztikai görbe Optimális munkapont szerkesztése A lamináris és turbulens áramlást megkülönböztetése. Mérés Prandtl- cső segítségével: A Prandtl-csővel a közeg helyi sebessége mérendő Prandtl-csövön elhelyezett egyenletes beosztások segítségével nyomáskülönbségek felvétele a keresztmetszet megfelelő pontjaiban és ebből a helyi sebességek számolása Térfogatáram mérés mérőperemmel Áramlási sebesség mérése ultrahang segítségével Turbinás áramlásmérők Áramlási sebesség mérése indukciós jelátalakítóval Az áramlásmérés adatainak feldolgozása 18.3.3. Hidrológiai adatok feldolgozása és nyilvántartása – –

– – –

– –

16 óra/16 óra A párolgás és a levegő nedvességtartalom mérési eredményeinek feldolgozása. A csapadék mérési eredményeinek feldolgozása: csapadék intenzitás számítás, csapadék diagramok készítése, csapadék területi eloszlás ábrázolása izovonalas térképen A beszivárgás mérési eredményeinek feldolgozása: a beszivárgási adatok időbeni változásának grafikus ábrázolása, Horton-görbe szerkesztése lefolyás és mérési eredményeinek feldolgozása: a lefolyási vízhozam számítása terepen és mederben Vízrajzi mérések eredményeinek feldolgozása: kisvízi, középvízi és nagyvízi adatok számítása, maximum-minimum vízállások megadása, vízjárás görbe szerkesztése, vízállás idősorok készítése, gyakoriságtartósság számítása. Vízhozam mérési eredményeinek feldolgozása: köbözési eredmények feldolgozása, forgószárnyas vízsebesség mérés adatainak feldolgozása, Vízrajzi adatok nyilvántartása, közzététele: vízrajzi évkönyvek, elektronikus adattárak alkalmazása

119

–

Árvízszámítások: csapadék adatokból, egységnyi árhullámok segítségével, Csermák képlet segítségével, racionális számításokkal

18.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanműhely, víziközmű üzem 18.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 18.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 2. 2.1. 2.2. 3. 3.1. 4. 4.1. 4.2. 5. 5.1.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Képi információk körében Időjárás térkép rajz értelmezése Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Vizsgálati tevékenységek körében Geometriai mérési gyakorlat

Osztálykeret

Csoportbontás


Egyéni

Sorszám



x x x x

x x x x x x

18.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszá m


A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály

120

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása,

pontosítása) 1.1 1.2. 1.3. 1.4.


x x x x


121

SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az VÍZÜGYI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint a XXIII. KÖRNYEZETVÉDELEM - VÍZGAZDÁLKODÁS ÁGAZATHOZ

Recommend Documents