SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az VEGYIPARI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint a XV. VEGYÉSZ ÁGAZATHOZ

2.122. SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 54 524 02 VEGYIPARI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint a XV. VEGYÉSZ ÁGAZATHOZ

A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra, előírt tartalom) a XV. Vegyész ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: azonosítószám 54 524 01 54 524 02 I.

megnevezés Laboratóriumi technikus Vegyipari technikus

A szakképzés jogi háttere

A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – az 54 524 02 Vegyipari technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült.

II.

A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 524 02 A szakképesítés megnevezése: Vegyipari technikus A szakmacsoport száma és megnevezése: 8. Vegyipar

1

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XV. Vegyész Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év Elméleti képzési idő aránya: 60% Gyakorlati képzési idő aránya: 40% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra

III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: – Szakmai előképzettség:– Előírt gyakorlat: – Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: nincsenek

IV.

A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy

–

Szakképesítés/Szakképzettség –

2

Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: Nincs. Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: Nincs. V.

A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával.

Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyam 9. évfolyam Ögy. 10. évfolyam Ögy. 11. évfolyam Ögy. 12. évfolyam 5/13. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 5 óra/hét 6 óra/hét 7 óra/hét 10 óra/hét 31 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 180 óra/év 70 óra 216 óra/év 105 óra 252 óra/év 140 óra 320 óra/év 992 óra/év 2275 óra

3

heti óraszám szabadsávval 6 óra/hét 7 óra/hét 8 óra/hét 11 óra/hét 35 óra/hét

éves óraszám szabadsávval 216 óra/év 70 óra 252 óra/év 105 óra 288 óra/év 140 óra 352 óra/év 1120 óra/év 2543 óra

évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét 31 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 1116 óra/év 160 óra 992 óra/év 2268 óra

heti óraszám szabadsávval

éves óraszám szabadsávval

35 óra/hét

1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra

35 óra/hét

(A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakközépiskola 9-12., és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az óraszámok oszthatósága miatt keletkezik!)

4

1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

9. heti óraszám e gy

10. ögy

11.

heti óraszám e gy

ögy

heti óraszám e gy

ögy

közismeret nélkül

12. heti óraszám e gy

5/13 és 2/14.

1/13 heti óraszám e gy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

ögy

heti óraszám e gy

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I.

2

10097-12 Munka- és környezetvédelmi, munkaszervezési feladatok

Vegyipari biztonság

3

10098-12 Vegyipari műszaki alapfeladatok

Laboratóriumi alapgyakorlat Szervetlen laboratóriumi gyakorlat

0,5

0,5

2

70

3

105

5

3

40

3

40

Analitikai gyakorlat Laboratóriumi gyakorlat Vegyipari ismeretek Szakmai kémia

3

4 1,5

2

1

1

1

1

2

6

2

2

4

2

2

Fizikai kémia

10093-12 Üzemeltetési és mérési feladatok 11477-12 Gyógyszerkészítmé nyek gyártása 11478-12

140

Műszaki ismeretek Vegyipari műveletek gyakorlat

4

40

4

40

4,5

4,5

Gyógyszertechnol ógia

2

Vegyianyagok

Technológiai alapismeretek

2

gyártása

Alapműveletek

2

6

11479-12 Vegyipari eljárások és mérések

összes óra összes óra

Alkalmazott kémia Vegyipari műveletek Vegyipari technológia Műszeres analitika elmélet Műszeres analitika gyakorlat

3,5 4 3 2 2,5 3

2 5

70

3

3

105

6

4

3 7

140

6

4 10

17

14 31

160

24

7 31

A kerettanterv szakmai tartalma -a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően- a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülniük

7

2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak, témakörök 9.

11500-12 Munkahelyi egészség és 11499-12 biztonság Foglalkoztatás II.

e

gy ögy

10. e

gy ögy

11. e

12.

gy ögy

e

Ágazati szakközépiskolai Szakképesítésképzés Ágazati specifikus A óraszáma a szakközépiskolai közismeret szakképzés szakképzés képzés nélkül

összes óraszáma 9-12. évfolyam

gy

1/13. e

gy ögy

óraszáma 5/13. és 2/14. e

összes óraszáma

gy


18

18

18

18

Munkavédelmi alapismeretek

4

4

4

4

Munkahelyek kialakítása

4

4

4

4

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

4

4

4

4

Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II.

16

16

Munkajogi alapismeretek

4

4

Munkaviszony létesítése

4

4

Álláskeresés

4

4

8

10098-12 Vegyipari műszaki alapfeladatok

10097-12 Munka- és 11498-12 környezetvédelmi, Foglalkoztatás I. munkaszervezési (érettségire épülő képzések esetén) feladatok

Munkanélküliség

4

4

Foglalkoztatás I.

64

64

Nyelvtani rendszerzés 1

8

8

Nyelvtani rendszerezés 2

8

8

Nyelvi készségfejlesztés

24

24

Munkavállalói szókincs

24

24


96

96

Munkavédelem

32

32

Tűzvédelem

32

32

Környezetvédelem

32

32

Laboratóriumi alapgyakorlat

72

70

142

108

40

148

Általános feladatok

36

35

71

54

20

74

Oldatkészítés

36

35

71

54

20

74

40

148

Szervetlen laboratóriumi gyakorlat Szervetlen preparátumok készítése Minőségi elemzés

108

105

213

108

54

50

104

54

20

74

54

55

109

54

20

74

Analitikai gyakorlat

108 140

248

144 40

184

Gravimetria

54

70

124

72

20

92

Titrimetria

54

70

124

72

20

92

Laboratóriumi gyakorlat

128

128

144 40

184

Szerelési gyakorlat

20

20

30

40

9

10

Szerves preparátumok előállítása és ellenőrzése Vegyipari termékek és egyéb környezeti anyagok vizsgálata Vegyipari ismeretek Vegyipari laboratóriumi alapismeretek Vegyipari számítások alapjai Szervetlen kémiai laboratóriumi ismeretek

54

Szakmai kémia Általános kémia alkalmazása Szervetlen kémia alkalmazása Szerves kémia alkalmazása Szervetlen kémia a környezetünkben Szerves kémia a környezetünkben Fizikai kémia Halmazállapotok, és halmazállapot változások Homogén többkomponensű rendszerek

42

10

52

64

64

72

20

92

162

162

27

27

27

27

27

27

27

27

36

36

36

36

36

36

36

36

36

36

36

172

216

216

36

48

48

36

48

48

36

48

48

32

32

36

36

32

32

36

36

64

136

144

144

36

36

36

36

36

36

36

36

Analitikai ismeretek

36

44

162

Vegyipari számítások

72

44

36 36

36

36

64

36 36 36

72

10

Egyensúlyi rendszerek

32

32

36

36

Elektrokémia

32

32

36

36

Műszaki ismeretek

64

64

72

72

32

32

36

36

32

32

36

36

11478-12 Vegyianyagok gyártása

11477-12 Gyógyszerkészí tmények gyártása

10093-12 Üzemeltetési és mérési feladatok

Vegyipari gépelemek, szállító és tároló berendezések Anyag előkészítő műveletek, hőcserélő készülékek Vegyipari műveletek gyakorlat

144

144

Vegyipari műveleti feladatok

144

144

Gyógyszertechnológia Alapanyagtól a gyógyszerhatóanyagig Gyógyszerhatóanyagtól a gyógyszerkészítményekig Technológiai alapismeretek Vegyipari üzemek energiaellátása és a kőolaj feldolgozása A természet nyersanyagai, zöldtechnológia Alapműveletek

11

64

64

32

32

32

32

64

64

32

32

32

32

64

64

Vegyipari gépelemek, anyag előkészítés és szállítás

32

32

Hőcsere berendezései

32

32

Alkalmazott kémia

112

112

28

28

28

28

28

28

Számítási feladatok

28

28

Vegyipari műveletek

128

128

43

43

42

42

43

43

96

96

32

32

32

32

32

32


Általános és szervetlen kémia alkalmazása a műszaki gyakorlatban Szerves kémia alkalmazása a műszaki gyakorlatban Fizikai kémiai ismeretek alkalmazása a műszaki gyakorlatban

Vegyipari műveletek, reaktorok Vegyipari műveleti számítások Irányítás- és szabályozástechnika Vegyipari technológia Szervetlen vegyipari anyagok előállításának iparágai Szerves vegyipari anyagok előállítása Egyéb technológiák

12

Műszeres analitika elmélet

64

64

Optikai mérések alapjai

32

32

32

32

Elektrokémiai- és kromatográfiás mérések alapjai Műszeres analitika gyakorlat Műszeres analitikai feladatok

Összesen

108 72

Összesen

180

Elméleti óraszámok/aránya Gyakorlati óraszámok/aránya

70

108 108 216

105

144 108 252

140

192 128

1283

612 504

320

1283

1116

160

768 992

80

80

80

80

224

2268 2268

1380 (öt évfolyamos képzésben: 1320) / 60,8% (öt évfolyamos képzésben: 58,0%) 888 (öt évfolyamos képzésben: 955) / 39,2% (öt évfolyamos képzésben: 42,0%)

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

13

A 11500-12 azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

14

A 11500-12 azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Munkakörnyezeti hatások

Munkavédelmi jogi ismeretek

Munkaeszközök biztonsága

Munkavégzés személyi feltételei


11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság



X

X

FELADATOK Tudatosítja a munkahelyi egészség és biztonság jelentőségét

X

Betartja és betartatja a munkahelyekkel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket

X

Betartja és betartatja a munkavégzés személyi és szervezési feltételeivel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket

X

Betartja és betartatja a munkavégzés tárgyi feltételeivel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket

X

A munkavédelmi szakemberrel, munkavédelmi képviselővel együttműködve részt vesz a munkavédelmi feladatok ellátásában

X

X

X

SZAKMAI ISMERETEK A munkahelyi egészség és biztonság, mint érték

X

A munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések hátrányos következményei

X

X

A munkavédelem fogalomrendszere, szabályozása

X

X

Munkahelyek kialakításának alapvető szabályai

X

A munkavégzés általános személyi és szervezési feltételei

X

Munkaeszközök a munkahelyeken

X

Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken

X

Munkavédelmi szakemberek és feladataik a munkahelyeken

X

A munkahelyi munkavédelmi érdekképviselet

X

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Információforrások kezelése

X

Biztonsági szín- és alakjelek

X

X X Olvasott szakmai szöveg megértése SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK

X

Felelősségtudat

X

15

X

X

X

X

X

X

X

X

Szabálykövetés

X X

Döntésképesség Visszacsatolási készség

TÁRSAS KOMPETENCIÁK X

X

Irányíthatóság

X

X

Irányítási készség

X

X

MÓDSZERKOMPETENCIÁK X X Körültekintés, elővigyázatosság

X

Rendszerező képesség

X

Helyzetfelismerés

16

X X

X

X

1. Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy

18 óra/18 óra*

* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

1.1.

A tantárgy tanításának célja

A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák elsajátíttatása. Nincsen előtanulmányi követelmény.

1.2.

Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

-

1.3.

Témakörök

1.3.1.


4 óra/4 óra

A munkahelyi egészség és biztonság jelentősége Történeti áttekintés. A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények, továbbá ennek megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások jelentősége. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek értelmezése. A munkakörnyezet és a munkavégzés hatása a munkát végző ember egészségére és testi épségére A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok, a munkakörülmények hatásai, a munkavégzésből eredő megterhelések, munkakörnyezet kóroki tényezők. A megelőzés fontossága és lehetőségei A munkavállalók egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében szükséges előírások jelentősége a munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzésének érdekében. A műszaki megelőzés, zárt technológia, a biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések fogalma, fajtái, és rendeltetésük. Munkavédelem, mint komplex fogalom (munkabiztonság-munkaegészségügy) Veszélyes és ártalmas termelési tényezők A munkavédelem fogalomrendszere, források A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény fogalommeghatározásai.

1.3.2.


4 óra/4 óra

Munkahelyek kialakításának általános szabályai A létesítés általános követelményei, a hatásos védelem módjai, prioritások.

17

Szociális létesítmények Öltözőhelyiségek, pihenőhelyek, tisztálkodó- és mellékhelyiségek biztosítása, megfelelősége. Közlekedési útvonalak, menekülési utak, jelölések Közlekedési útvonalak, menekülési utak, , helyiségek padlózata, ajtók és kapuk, lépcsők, veszélyes területek, akadálymentes közlekedés, jelölések. Alapvető feladatok a tűzmegelőzés érdekében Tűzmegelőzés, tervezés, létesítés, üzemeltetés, karbantartás, javítás és felülvizsgálat. Tűzoltó készülékek, tűzoltó technika, beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezések. Tűzjelzés adása, fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint távfelügyelet. Termékfelelősség, forgalomba hozatal kritériumai. Anyagmozgatás Anyagmozgatás a munkahelyeken. Kézi és gépi anyagmozgatás fajtái. A kézi anyagmozgatás szabályai, hátsérülések megelőzése Raktározás Áruk fajtái, raktározás típusai Munkahelyi rend és hulladékkezelés Jelzések, feliratok, biztonsági szín-és alakjelek. Hulladékgazdálkodás, környezetvédelem célja, eszközei.

1.3.3.

Munkavégzés személyi feltételei

2 óra/2 óra

A munkavégzés személyi feltételei: jogszerű foglalkoztatás, munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata, foglalkoztatási tilalmak, szakmai ismeretek, munkavédelmi ismeretek A munkavégzés alapvető szervezési feltételei: egyedül végzett munka tilalma, irányítás szükségessége. Egyéni védőeszközök juttatásának szabályai.

1.3.4.

Munkaeszközök biztonsága

2 óra/2 óra

Munkaeszközök halmazai Szerszám, készülék, gép, berendezés fogalom-meghatározása. Munkaeszközök dokumentációi Munkaeszköz üzembe helyezésének,

használatba

vételének

dokumentációs

követelményei és a munkaeszközre (mint termékre) meghatározott EK-megfelelőségi nyilatkozat, valamint a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentumok. Munkaeszközök veszélyessége, eljárások Biztonságtechnika alapelvei, veszélyforrások típusai, megbízhatóság, meghibásodás, biztonság. A biztonságtechnika jellemzői, kialakítás követelményei. Veszélyes munkaeszközök, üzembehelyezési eljárás.

18

Munkaeszközök üzemeltetésének, használatának feltételei Feltétlenül és feltételesen ható biztonságtechnika, konstrukciós, üzemviteli és emberi tényezők szerepe. Általános üzemeltetési követelmények. Kezelőelemek,

védőberendezések kialakítása, a biztonságos működés ellenőrzése, ergonómiai követelmények. 1.3.5.

Munkakörnyezeti hatások

2 óra/2 óra

Veszélyforrások, veszélyek a munkahelyeken (pl. zaj, rezgés, veszélyes anyagok és keverékek, stressz) Fizikai, biológiai és kémiai hatások a dolgozókra, főbb veszélyforrások valamint a veszélyforrások felismerésének módszerei és a védekezés a lehetőségei. A stressz, munkahelyi stressz fogalma és az ellene való védekezés jelentősége a munkahelyen. A kockázat fogalma, felmérése és kezelése A kockázatok azonosításának, értékelésének és kezelésének célja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításában, a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésben. A munkavállalók részvételének jelentősége

1.3.6.

Munkavédelmi jogi ismeretek

4 óra/4 óra

A munkavédelem szabályrendszere, jogok és kötelezettségek Az Alaptörvényben biztosított jogok az egészséget, biztonságot és méltóságot tiszteletben tartó munkafeltételekhez, a testi és lelki egészségének megőrzéséhez. A Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben meghatározottak szerint a munkavédelem alapvető szabályai, a követelmények normarendszere és az érintett szereplők (állam, munkáltatók, munkavállalók) főbb feladatai. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, illetve a Kormány, illetve az ágazati miniszterek rendeleteinek szabályozási területei a további részletes követelményekről. A szabványok, illetve a munkáltatók helyi előírásainak szerepe. Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken A munkáltatók alapvető feladatai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények biztosítása érdekében. Tervezés, létesítés, üzemeltetés. Munkavállalók feladatai a munkavégzés során. Munkavédelmi szakemberek feladatai a munkahelyeken Munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében ellátandó feladatok. Foglalkozás-egészségügyi feladatok Balesetek és foglalkozási megbetegedések Balesetek és munkabalesetek valamint a foglalkozási megbetegedések fogalma. Feladatok munkabaleset esetén. A kivizsgálás mint a megelőzés eszköze Munkavédelmi érdekképviselet a munkahelyen A munkavállalók munkavédelmi érdekképviseletének jelentősége és lehetőségei. A választott képviselők szerepe, feladatai, jogai.

19

1.4.

A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)

Tanterem

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)

1.5.1.

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Alkalmazott oktatási módszer neve

Sorszám

1.1

magyarázat

1.2.

megbeszélés

1.3. 1.4. 1.5.

szemléltetés házi feladat teszt

1.5.2.

1. 1.1. 2.

2.1.

1.6.

Alkalmazandó eszközök és felszerelések Szakkönyvek, munkavédelmi tárgyú jogszabályok Munkabaleset, foglalkozási megbetegedés elemzése Oktatófilmek (pl. NAPO)

X X X X X

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

Tanulói tevékenységforma

Információ feldolgozó tevékenységek Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok

Osztálykeret

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) Egyéni

Sorszám

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály

Csoportbontás

1.5.

Alkalmazandó eszközök és felszerelések

X

Szöveges előadás egyéni felkészüléssel

X

X

A tanult (vagy egy választott) szakma szabályainak veszélyei, ártalmai

A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

20

A 11499-12 azonosító számú Foglalkoztatás II. megnevezésű

szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

21

A 11499-12 azonosító számú, Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

X

Munkanélküliség

X

Álláskeresés

Munkaviszony létesítése

11499-12 Foglalkoztatás II.

Munkajogi alapismeretek

Foglalkoztatás II.

FELADATOK Munkaviszonyt létesít Alkalmazza a munkaerő-piaci technikákat

X

Feltérképezi a karrierlehetőségeket

X

Vállalkozást hoz létre és működtet

X

Motivációs levelet és önéletrajzot készít

X

Diákmunkát végez

X SZAKMAI ISMERETEK

Munkavállaló jogai, munkavállaló kötelezettségei, munkavállaló felelőssége

X

X

Munkajogi alapok, foglalkoztatási formák

X

X

Speciális jogviszonyok (önkéntes munka, diákmunka)

X

X

Álláskeresési módszerek

X

Vállalkozások létrehozása és működtetése

X

Munkaügyi szervezetek

X

Munkavállaláshoz szükséges iratok

X

Munkaviszony létrejötte

X

A munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései

X

X

A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei

X

X

A munkaerőpiac sajátosságai (állásbörzék és pályaválasztási tanácsadás)

X

X

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Köznyelvi olvasott szöveg megértése

X

X

X

X

Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban

X

x

x

x

Elemi szintű számítógép-használat

X

X

X

X

Információforrások kezelése

X

x

x

x

Köznyelvi beszédkészség

X

x

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Önfejlesztés

X

Szervezőkészség TÁRSAS KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő készség Határozottság

X

22

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Logikus gondolkodás

X

X

X

X

Információgyűjtés

X

X

X

X

23

2. Foglalkoztatás II. tantárgy 2.1.

16 óra


A tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a munkavállaláshoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsajátítására.

2.2.

Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak –

2.3.

Témakörök

2.3.1. Munkajogi alapismeretek 4 óra Munkavállaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztatás, bérfizetés, költségtérítés, munkaszerződés módosítás, szabadság), kötelezettségei (megjelenés, rendelkezésre állás, munkavégzés, magatartási szabályok, együttműködés, tájékoztatás), munkavállaló felelőssége (vétkesen okozott kárért való felelősség, megőrzési felelősség, munkavállalói biztosíték). Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése, munkakör, munkaszerződés módosítása, megszűnése, megszüntetése, felmondás, végkielégítés, pihenőidők, szabadság. Foglalkoztatási formák: munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony. Speciális jogviszonyok: egyszerűsített foglalkoztatás: fajtái: atipikus munkavégzési formák az új munka törvénykönyve szerint (távmunka, bedolgozói munkaviszony, munkaerő-kölcsönzés, rugalmas munkaidőben történő foglalkoztatás, egyszerűsített foglalkoztatás (mezőgazdasági, turisztikai idénymunka és alkalmi munka), önfoglalkoztatás, őstermelői jogviszony, háztartási munka, iskolaszövetkezet keretében végzett diákmunka, önkéntes munka. 2.3.2. Munkaviszony létesítése 4 óra Munkaviszony létrejötte, fajtái: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő, határozott és határozatlan munkaviszony, minimálbér és garantált bérminimum, képviselet szabályai, elállás szabályai, próbaidő. Munkavállaláshoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által kiadandó dokumentumok. Munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései: munkaadó járulékfizetési kötelezettségei, munkavállaló adó- és járulékfizetési kötelezettségei, biztosítottként egészségbiztosítási ellátások fajtái (pénzbeli és természetbeli), nyugdíj és munkaviszony. 2.3.3.

Álláskeresés

4 óra

24

Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, reális célkitűzések, helyi munkaerőpiac ismerete, mobilitás szerepe, képzések szerepe, foglalkoztatási támogatások ismerete. Motivációs levél és önéletrajz készítése: fontossága, formai és tartalmi kritériumai, szakmai önéletrajz fajtái: hagyományos, Europass, amerikai típusú, önéletrajzban szereplő email cím és fénykép megválasztása, motivációs levél felépítése. Álláskeresési módszerek: újsághirdetés, internetes álláskereső oldalak, személyes kapcsolatok, kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat az Európai unióban történő álláskeresésben), munkaügyi szervezet segítségével történő álláskeresés, cégek adatbázisába történő jelentkezés, közösségi portálok szerepe. Munkaerő-piaci technikák alkalmazása: Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT), Foglalkoztatási Információs Pontok (FIP), Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP). Állásinterjú: felkészülés, megjelenés, szereplés az állásinterjún, testbeszéd szerepe. 2.3.4. Munkanélküliség 4 óra A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei: álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel; a munkaügyi szervezettel történő együttműködési kötelezettség főbb kritériumai; együttműködési kötelezettség megszegésének szankciói; nyilvántartás szünetelése, nyilvántartásból való törlés; munkaügyi szervezet által nyújtott szolgáltatások, kiemelten a munkaközvetítés. Álláskeresési ellátások („passzív eszközök”): álláskeresési járadék és nyugdíj előtti álláskeresési segély. Utazási költségtérítés. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás. Közfoglalkoztatás: közfoglalkoztatás célja, közfoglalkozatás célcsoportja, közfoglalkozatás főbb szabályai Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) felépítése, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, munkaügyi központ, kirendeltség feladatai. Az álláskeresők részére nyújtott támogatások („aktív eszközök”): önfoglalkoztatás támogatása, foglalkoztatást elősegítő támogatások (képzések, béralapú támogatások, mobilitási támogatások). Vállalkozások létrehozása és működtetése: társas vállalkozási formák, egyéni vállalkozás, mezőgazdasági őstermelő, nyilvántartásba vétel, működés, vállalkozás megszűnésének, megszüntetésének szabályai. A munkaerőpiac sajátosságai, NFSZ szolgáltatásai: pályaválasztási tanácsadás, munka- és pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, álláskereső klub, pszichológiai tanácsadás. 2.4.

A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 25

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.2. 2.3. 2.4.

2.5.2. Sorszám 1.1 1.4. 1.5. 1.6. 1.10. 1.11.

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) Tanulói tevékenységforma

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása

Osztálykeret

Sorszám

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

Csoportbontás

2.5.1.

Egyéni

2.5.


X X X X X X X

X X X

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat megbeszélés vita szemléltetés szerepjáték házi feladat

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály X X X X X X


2.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 26

A 11498-12 azonosító számú, Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

27

A 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerzés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs

Foglalkoztatás I.

FELADATOK Idegen nyelven: bemutatkozik (személyes és szakmai vonatkozással) alapadatokat tartalmazó formanyomtatványt kitölt szakmai önéletrajzot és motivációs levelet ír állásinterjún részt vesz munkakörülményekről, karrier lehetőségekről tájékozódik idegen nyelvű szakmai irányítás, együttműködés melletti munkát végez munkával, szabadidővel kapcsolatos kifejezések megértése, használata SZAKMAI ISMERETEK

X X

X X X

X X X

X X X

X

X

X

X X X

X

X

X

Idegen nyelven: szakmai önéletrajz és motivációs levél tartalma, felépítése

X

egy szakmai állásinterjú lehetséges kérdései, illetve válaszai

X

X

közvetlen szakmájára vonatkozó gyakran használt egyszerű szavak, szókapcsolatok a munkakör alapkifejezései SZAKMAI KÉSZSÉGEK Egyszerű formanyomtatványok kitöltése idegen nyelven Szakmai állásinterjún elhangzó idegen nyelven feltett kérdések megértése, illetve azokra való reagálás értelmező, összetett mondatokban

X X X

Fejlődőképesség, önfejlesztés

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

TÁRSAS KOMPETENCIÁK X

Kapcsolatteremtő készség MÓDSZERKOMPETENCIÁK Információgyűjtés Analitikus gondolkodás

X

Deduktív gondolkodás

X

28

X X

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK

Nyelvi magabiztosság

X

X

3. Foglalkoztatás I. tantárgy

64 óra

3.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy a diákok alkalmasak legyenek egy idegen nyelvű állásinterjún eredményesen és hatékonyan részt venni. Ehhez kapcsolódóan tudjanak idegen nyelven személyes és szakmai vonatkozást is beleértve bemutatkozni, a munkavállaláshoz kapcsolódóan pedig egy egyszerű formanyomtatványt kitölteni. Cél, hogy a rendelkezésre álló 64 tanóra egység keretén belül egyrészt egy nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve az állásinterjúhoz kapcsolódóan a legalapvetőbb mondatszerkesztési eljárások elsajátítása révén. Majd erre építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memória fejlesztés és az induktív nyelvtanulási készségfejlesztés 6 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés. 3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak: idegen nyelvek 3.3. Témakörök 3.1.1. Nyelvtani rendszerzés 1 8 óra A 8 órás nyelvtani rendszerezés alatt a tanulók a legalapvetőbb igeidőket átismétlik, illetve begyakorolják azokat, hogy munkavállaláshoz kapcsolódóan, hogy az állásinterjú során ne okozzon gondot a múltra, illetve a jövőre vonatkozó kérdések megértése, illetve az azokra adandó válaszok megfogalmazása. Továbbá alkalmas lesz a tanuló arra, hogy egy szakmai állásinterjún elhangzott kérdésekre összetett mondatokban legyen képes reagálni, helyesen használva az igeidő egyeztetést. Az igeidők helyes begyakorlása lehetővé teszi számára, hogy mint leendő munkavállaló képes legyen arra, hogy a munkaszerződésben megfogalmazott tartalmakat helyesen értelmezze, illetve a jövőbeli karrierlehetőségeket feltérképezze. A célként megfogalmazott idegen nyelvi magbiztosság csak az igeidők helyes használata révén fog megvalósulni. 3.1.2. Nyelvtani rendszerezés 2 8 óra A 8 órás témakör során a diák a kérdésszerkesztés, a jelen, jövő és múlt idejű feltételes mód, illetve a módbeli segédigék (lehetőséget, kötelességet, szükségességet, tiltást kifejező) használatát eleveníti fel, amely révén idegen nyelven sokkal egzaktabb módon tud bemutatkozni szakmai és személyes

29

vonatkozásban egyaránt. A segédigék jelentéstartalmának precíz és pontos ismerete alapján alkalmas lesz arra, hogy tudjon tájékozódni a munkahelyi és szabadidő lehetőségekről. Precízen meg tudja majd fogalmazni az állásinterjún idegen nyelven feltett kérdésekre a választ kihasználva a segédigék által biztosított nyelvi precizitás adta kereteket. A kérdésfeltevés alapvető szabályainak elsajátítása révén alkalmassá válik a diák arra, hogy egy munkahelyi állásinterjún megértse a feltett kérdéseket, illetve esetlegesen ő maga is tisztázó kérdéseket tudjon feltenni a munkahelyi meghallgatás során. A szórend, a prepozíciók és a kötőszavak pontos használatának elsajátításával olyan egyszerű mondatszerkesztési eljárások birtokába jut, amely által alkalmassá válik arra, hogy az állásinterjún elhangozott kérdésekre relevánsan tudjon felelni, illetve képes legyen tájékozódni a munkakörülményekről és lehetőségekről. 3.1.3.

Nyelvi készségfejlesztés 24 óra (Az induktív nyelvtanulási képesség és az idegen nyelvi asszociatív memória fejlesztése fonetikai készségfejlesztéssel kiegészítve)

A 24 órás nyelvi készségfejlesztő blokk során a diák rendszerezi az idegen nyelvi alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. E szókincset alapul véve valósul meg az induktív nyelvtanulási képességfejlesztés és az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés 6 alapvető társalgási témakör szavai, kifejezésein keresztül. Az induktív nyelvtanulási képesség által egy adott idegen nyelv struktúráját meghatározó szabályok kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a diák koherensen lássa a nyelvet és ennek szellemében tudjon idegen nyelven reagálni, feltétlenül szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan kapcsolódik az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen nyelvű anyag megtanulásának képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a kapcsolat az ingerek (az anyanyelv szavai, kifejezése) és a válaszok (a célnyelv szavai és kifejezései) között. Mind a két fejlesztés hétköznapi társalgási témakörök elsajátítása során valósul meg. Az elsajátítandó témakörök: - személyes bemutatkozás - a munka világa - napi tevékenységek, aktivitás - lakás, ház - utazás - étkezés Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódolási képességfejlesztés is, amely során a célnyelv legfontosabb fonetikai szabályaival ismerkedik meg a nyelvtanuló.

30

3.1.4.

Munkavállalói szókincs 24 óra (Munkavállalással kapcsolatos alapvető szakszókincs elsajátítása)

A 24 órás szakmai nyelvi készségfejlesztés csak a 40 órás 3 alapozó témakör elsajátítása után lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a diák folyékonyan tudjon bemutatkozni kifejezetten szakmai vonatkozással. Képes lesz a munkalehetőségeket feltérképezni a célnyelvi országban. Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó formanyomtatvány kitöltését, illetve a szakmai önéletrajz és a motivációs levél megírásához szükséges rutint megszerzi. Elsajátítja azt a szakmai jellegű szókincset, ami alkalmassá teszi arra, hogy a munkalehetőségekről, munkakörülményekről tájékozódjon. A témakör tanulása során közvetlenül a szakmájára vonatkozó gyakran használt kifejezéseket sajátítja el. A munkaszerződések kulcskifejezéseinek elsajátítása és fordítása révén alkalmas lesz arra, hogy a leendő saját munkaszerződését, illetve munkaköri leírását lefordítsa és értelmezze. 3.2. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Az órák kb. 50%-a egyszerű tanteremben történjen, egy másik fele pedig számítógépes tanterem, hiszen az oktatás egy jelentős részben digitális tananyag által támogatott formában zajlik. 3.3.

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) A tananyag kb. fele digitális tartalmú oktatási anyag, így speciálisak mind a módszerek, mind pedig a tanulói tevékenységformák.

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.


Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése

Osztálykeret

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) Csoportbontás

Sorszám

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák

Egyéni

3.3.1.

X X X X X

31

X


1.6. 2. 2.1.

Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok

X

Levélírás

X

3. 3.1.

Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Komplex információk körében Elemzés készítése tapasztalatokról

4.

Csoportos munkaformák körében

2.2. 2.3.

4.1. 4.2. 4.3.

3.3.2. Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10.

X X X

Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Információk rendszerezése mozaikfeladattal Csoportos helyzetgyakorlat

X X X

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanulás szerepjáték házi feladat digitális alapú feladatmegoldás

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály X X X X X X X X X


X

3.4. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

32

A 10097-12 azonosító számú Munka- és környezetvédelmi, munkaszervezési feladatok megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

33

A 10097-12 azonosító számú Munka- és környezetvédelmi, munkaszervezési feladatok megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

FELADATOK Betartja a környezetvédelmi jogszabályokat, a környezetvédelmi szabványok előírásait Betartja a foglalkozás-egészségügyi, munkabiztonsági, biztonságtechnikai, tűzvédelmi előírásokat Szelektíven tárolja a keletkezett hulladék anyagokat Ellenőrzi az egyéni és kollektív védőeszközök használhatóságát Szakszerűen használja az egyéni és kollektív védőeszközöket Részt vesz a minőségbiztosítási, biztonságtechnikai, környezetvédelmi, egészségvédelmi, tűzvédelmi oktatásokon, szükségszerűen vizsgát is tesz azokból Szükség esetén alkalmazza a korszerű elsősegélynyújtás gyakorlatát Rendkívüli helyzeteket észlel, kezel, szükség esetén részt vesz azok elhárításában Feladatát a munkahelyi ügyviteli rend személyekre vonatkozó előírásai szerint végzi Foglalkoztatási, műszakváltási és gépkezelési beosztást készít, betartását ellenőrzi SZAKMAI ISMERETEK Munkavédelem célja, alapfogalmai, munkavédelem szervezeti és jogi kérdései, munkavégzés tárgyi és személyi feltételei Foglalkozás-egészségügy, foglalkozási ártalmak és megbetegedések Laboratóriumok általános rendje Vegyipari üzem általános rendje, a közlekedési és biztonsági utak kijelölésének előírásai Egyéni és kollektív védőeszközök használata Veszélyt jelző szimbólumok, munkahelyi biztonsági táblák Vegyi anyagok biztonságtechnikája, P és H mondatok Biztonsági adatlapok Nyomástartó edények biztonsági szabályzata és előírásai Csövek, készülékek, gázpalackok szabványos színjelölése Elektromos hálózat szabványos jelölései Tűzvédelmi fogalmak, tűzveszélyes anyagok, tűzveszélyességi osztályba sorolás Tűzoltás anyagai, eszközei Elsősegélynyújtási alapismeretek Vegyi anyagok környezetre gyakorolt hatásai, légszennyezők, vizek szennyezői, vízminőségi adatok, talajszennyezések Riasztási rendszer ismerete Fizikai hatások: hő- és hősugárzás, zaj és rezgés Szennyeződések megelőzése

34

Környezetvédelem

Tűzvédelem

10097-12 Munka- és környezetvédelmi, munkaszervezési feladatok

Munkavédelem


X X

X

X X

X X

X

X

X

X X X X

X X

X X

X X

X

X

X

X

X

X X X X X X

X X X X X X X X X

X

X

X X X

X X X X

X X

X X

Környezetkárosító anyagok, veszélyes hulladékok gyűjtése, tárolása és ártalmatlanítása A dolgozók foglalkoztatásával, bérezésével és továbbképzésével kapcsolatos munkajogi kérdések SZAKMAI KÉSZSÉGEK Szakmai szöveg megértése írásban és szóban Laboratóriumi munka védőeszközeinek használata Veszélyhelyzet felismerése Munka- és bérügyi dokumentumok kitöltése, használata SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Döntésképesség Felelősségtudat TÁRSAS KOMPETENCIÁK Közérthetőség Visszacsatolási készség MÓDSZERKOMPETENCIÁK Értékelés A környezet tisztán tartása

35

X X

X X X X

X X X

X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X

X

X

X

4. Vegyipari biztonság tantárgy 96 óra 4.1.


A tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló megismerje és alkalmazza a munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi ismereteiket a gyakorlati munkája során. Legyen tisztában az általános munkavédelmi szabályokkal, fókuszáljon a vegyipariban különös figyelmet érdemlő biztonságos munkavégzés feltételeire. Ismerje meg a vegyi anyagok környezetre gyakorolt hatását, a környezeti szennyezések okozta károkat, a hulladékgazdálkodást, a vegyi katasztrófák elkerülésének lehetőségét, annak kezelési módját. Képes legyen ismereteit a gyakorlatban alkalmazni, betartani és beosztott munkatársaival betartatni az üzemre, gyártási folyamatokra vonatkozó tűzrendészeti, munkavédelmi, környezetvédelmi, zajvédelmi rendszabályokat.

4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Munkavédelmi alapismeretek 4.3.

Témakörök 4.3.1. Munkavédelem 32 óra A munkavédelem kialakulása, fogalma, célja, alapkérdései vegyipari vonatkozásai. A munkavédelem területei.

A munkavédelmi szabályozás rendszere, hatósági felügyelet. A munkavédelem és a szabvány. Munkavédelmi oktatás típusai, tartalma. Súlyos munkabalesetek. A súlyos balesetek nyilvántartása, kivizsgálása, jelentési kötelezettség. Speciális biztonsági szín- és alakjelek, színdinamika. A munkahelyek biztonságos kialakítása tekintettel a vegyipari jellegű munkaterületekre. Fűtés és szellőztetés. Munkahelyi klíma, klímatényezők. Munkahelyek megvilágítása és a világítással szemben támasztott. követelmények. A vibráció és az ellene való védekezés. A sugárzás kialakulása, típusai, a védekezés lehetőségei. Teendők nukleáris katasztrófa esetén. Veszélyes anyagok fogalma, kémiai jellemzői. Biztonsági adatlap, H- és P-mondatok, (R-, S-mondatok) veszélyjelek és .piktogramok (CLP-törvény). Méreg, mérgezések fogalma, letális dózis, a méreg támadási pontja. Maró anyagokkal történő munkavégzés veszélyei, védekezés balesetek ellen.

36

Veszélyes anyagok szállítása közúton és vasúton – veszélyes anyagok besorolása, Kemler-szám, veszélyességi bárcák, teendők baleset bekövetkezésekor. Veszélyes anyagok tárolásának szabályai. Vegyipari katasztrófák és az elkerülés lehetőségei. Kockázatértékelés, a kockázatcsökkentés lehetőségei. Gépek és berendezések biztonságtechnikája. A villamosság biztonságtechnikája – az áram hatásai, az élettani hatás. súlyosságát befolyásoló tényezők, az áramütés következményei. Az áramütés kialakulásának lehetőségei. Érintésvédelem. Villámvédelem. Nyomástartó edények és berendezések. Egyéni védőeszközök kategóriái, tanúsítása, törvényi háttér. Egyéni védőeszközökkel szemben támasztott követelmények, a kiválasztás szempontjai. Munkaegészségügy fogalma, felosztása, vegyipari vonatkozásai. Munkaélettan. Foglalkozási ártalmak és betegségek, az ellenük való védekezés. Orvosi alkalmassági vizsgálatok. Elsősegélynyújtás (mechanikai sérülések, vérzések, törés, ficam, égés, mérgezés, sav és lúgmarás, villamos áram okozta sérülések ellátása, újraélesztés). Foglalkoztatási feltételek. 4.3.2.

Tűzvédelem

32 óra

A tűzvédelem fogalma, feladatai. Jogszabályok, a tűzoltóság irányítása, a tűz elleni védekezés szabályozása. Tűzoltóságok. Általános tűzvédelmi alapfogalmak (égés, robbanás, gyulladáspont). Tűzvédelmi szabályzat, tűzriadó terv. Tűzvédelmi oktatás a tűz jelzése. Tűzveszélyességi osztályok. Tűzvédelmi fokozatok. A tűzveszélyes anyagok használatára vonatkozó szabályok, tűzveszélyes. tevékenység. A tűzoltás módjai. Tűzoltó anyagok és eszközök. A kézi tűzoltó készülékek használata, a rajtuk található jelzések értelmezése. Viselkedési szabályok tűz esetén. 4.3.3.

Környezetvédelem

32 óra 37

Vegyi anyagok környezetre gyakorolt hatásai. Környezetvédelemre vonatkozó előírások, jogszabályok. Környezetvédelmi hatóságok. Levegőszennyezők. Kén-dioxid, kén-trioxid, nitrogén-oxidok. Szén-monoxid, szén-dioxid, szénhidrogének. Egyéb szerves vegyületek, halogének, hidrogén-halogenidek, porok, füstök. Vízszennyezők. Savak, lúgok, mérgező anionok. Nehézfémek, növényvédő szerek. Oldószerek, olajok, olajos anyagok. Biológiailag lebontható szerves anyagok (KOI, BOI), fertőző anyagok. Fizikai hatások. Hősugárzás. Zaj és rezgés. Sugárszennyezés. Hulladékgazdálkodás. A háztartásban és a termelésben keletkező, környezetre veszélyes hulladékok fajtái. Veszélyes hulladékok kezelése, tárolása, megsemmisítése, újrahasznosítása. A hulladékok újrahasznosításának lehetőségei. Az elkülönített hulladékgyűjtés. A műanyagokkal, biológiai lebomlásukkal, újrahasznosításukkal, felhasználásukkal és előállításukkal kapcsolatos problémák. A fémek, a műanyagok, a papír nyersanyagokként való újrahasznosításának lehetőségei 4.4.

A képzés javasolt helyszíne (ajánlás). Tanterem

4.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás). 4.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás). Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.

Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés vita

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni

csoport

osztály X

X X X X

38

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) -

1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11.

szemléltetés projekt kooperatív tanulás szimuláció szerepjáték házi feladat

X

-

X X X X X

4.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás).

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2 3.3.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat

Osztálykeret

Csoportbontás

Tanulói tevékenységforma Egyéni

Sorszám

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)

X

X

X

-

X

-

X

-

X

-

X

-

X X

39

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

X

-

X

-

X

-

X

-

X

-

X

-

X

-

X

-

3.4.

Csoportos versenyjáték

X

-


40

A 10098-12 azonosító számú Vegyipari műszaki alapfeladatok megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

41

A 10098-12 azonosító számú Vegyipari műszaki alapfeladatok megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Elektrokémia

Egyensúlyi rendszerek

Homogén többkomponensű rendszerek

Halmazállapotok és halmazállapot változások

Vegyipari gépelemek, szállító és tároló berendezések Anyag előkészítő műveletek, hőcserélő készülékek

Műszaki ismeretek

Fizikai kémia

Szerves kémia a környezetünkben

Szervetlen kémia a környezetünkben

Szerves kémia alkalmazása

Szervetlen kémia alkalmazása

Általános kémia alkalmazása

Szakmai kémia

Analitikai ismeretek

Vegyipari számítások

Szervetlen kémiai laboratóriumi ismeretek

Vegyipari számítások alapjai

Vegyipari ismeretek

Vegyipari laboratóriumi alapismeretek

Szerves preparátumok előállítása, ellenőrzése Vegyipari termékek és egyéb környezeti anyagok vizsgálata

Laboratóriumi gyakorlat

Szerelési gyakorlat

Titrimetria

Analitikai gyakorlat

Gravimetria

Oldatkészítés

Általános feladatok

alapfeladatok

Minőségi elemzés

10098-12 Vegyipari műszaki

Szervetlen laboratóri umi gyakorlat

Szervetlen preparátumok készítése

Laboratóriumi alapgyakorlat

FELADATOK Használatra előkészíti a laboratóriumi eszközöket Tartályok és vegyipari gépelemek típusait azonosítja, működőképességét megállapítja Szállító berendezések biztonságos működőképességét megállapítja Anyagot szállít gépi úton, kezeli az elzáró és szabályozó szerelvényeket Anyagot melegít, vagy hűt egyszerű hőcserélő készülékekkel Ipari műszerekkel mennyiséget, nyomást és hőmérsékletet mér

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

42

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Elvégzi az előkészítő műveleteket (aprítás, oldás stb.) Szakmai számításokat alapján előírt összetételű oldatokat készít Alapvető fizikai méréseket végez (tömeg-, térfogat, hőmérséklet) Méri a minták fizikai tulajdonságait (sűrűség, olvadáspont, forráspont) Előkészíti a recept szerinti reagenseket, oldatokat, segédanyagokat Előkészíti és összeszereli a preparátum elkészítéséhez szükséges eszközöket, készülékeket Szervetlen készítményeket állít elő laboratóriumban Elválasztási és tisztítási műveleteket végez Szakmai számításokat végez a végtermékre vonatkozóan Szakmai számításokat végez nyomástartó edények és laboratóriumi készülékek biztonságos üzemeltetésére vonatkozóan Anyagszállítással és hőcserével kapcsolatos számításokat végez

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

Szervetlen ionok kimutatását végzi Eszközök, készülékek, berendezések tisztítását végzi Szelektíven tárolja a keletkezett hulladék anyagokat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

43

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Ellenőrzi a szükséges védőfelszerelések meglétét Munka során használja a szükséges védőeszközöket

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

SZAKMAI ISMERETEK Szervetlen anyagok fizikai és kémiai tulajdonságai Szerkezeti anyagok fizikai, korróziós és szilárdsági tulajdonságai Szilárd, folyékony halmazállapotok jellemző tulajdonságai Halmazállapot-változások jellemző paraméterei Oldószerek tulajdonságai, oldás folyamata

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Sztöchiometriai számítások

X

Oldatkészítési számítások

X

Laboratóriumi eszközök használata, berendezések működése Tömeg-, térfogat, hőmérséklet ipari és laboratóriumi mérése, a mérő eszközök, műszerek működése Olvadáspont, forráspont fogalma és meghatározása Gépek, gépszerkezetek ábrázolása és működése Vegyipari gépelemek és tartályok szerkezeti kialakítása, működése Szilárd anyagok, folyadékok és gázok szállítása, szállítóberendezések működése

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

44

X

Az anyagok szállításával és hőcseréjével kapcsolatos számítások Egyéni és kollektív munkavédelmi eszközök használata Veszélyt jelző szimbólumok, biztonsági szabályok Környezetvédelmi ismeretek, hulladékok szelektív kezelése

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Szakmai szöveg megértése írásban és szóban Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban Szakmai számolási készség, egyenletek megoldása Kémiai írásmód alkalmazása Gépek és gépelemek azonosítása ábrájuk alapján

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Felelősségtudat Megbízhatóság Precizitás

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X

X X

X

X X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

TÁRSAS KOMPETENCIÁK Határozottság Tömör fogalmazás készsége

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X

X

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Absztrakt (elméleti) gondolkodás Áttekintő képesség Rendszerező képesség

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

45

X X

X X X

X X X

5. Laboratóriumi alapgyakorlat tantárgy

72 óra +70 óra ÖGY/ 108 óra 40 óra ÖGY

5.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló az évközi és összefüggő gyakorlat keretében megismerkedjen a laboratóriumban használatos eszközökkel, azok szakszerű használatával. Megismerje a vegyszerek biztonságos kezelését, tárolását. Tudjon oldatot készíteni, fizikai jellemzőket mérni, mérőeszközökkel méréseket végezni. Gondoskodjon a laboratórium általános rendjéről, képes legyen kémiai és fizikai laboratóriumi méréseket elvégezni. Tartsa be és alkalmazza a környezetvédelmi előírásokat és szabványokat. 5.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Természettudományos ismeretek, fizika, kémia, szakmai kémia, vegyipari ismeretek. 5.3.

Témakörök 5.3.1. Általános feladatok 36 óra+35 óra ÖGY/ 54 óra + 20óra ÖGY Bevezetés a laboratóriumi munkába. A laboratórium munka rendje. Munka- és tűzvédelem, laboratóriumban használt eszközök, vegyszerek kezelése tárolása. Eszközök, készülékek, berendezések tisztítása. A keletkezett hulladék anyagok szelektív tárolása. A szükséges védőfelszerelések kiválasztása és használata. Fizikai alapmennyiségek és jellemzők mérése. Tömegmérés. Térfogatmérés. Hőmérsékletmérés. Melegedési és hűlési görbék felvétele. Olvadáspont, forráspont mérése. Sűrűség mérése. Törésmutató mérése. Munkahelyi körülmények közötti vizsgálatok. (ÖGY) 5.3.2. Oldatkészítés 36 óra+35 óra ÖGY/ 54 óra + 20óra ÖGY Oldat készítése szilárd anyagból, kristályvizes sóból, oldatokból hígítással, keveréssel, töményítéssel A készített oldatok fizikai jellemzőinek mérése sűrűségméréssel, törésmutató méréssel. Oldat készítése szilárd anyagból, kristályvizes sóból, oldatokból hígítással, keveréssel, töményítéssel.(ÖGY)

46

A készített oldatok fizikai jellemzőinek mérése sűrűségméréssel, törésmutató méréssel. (ÖGY) Munkahelyi laboratórium megtekintése. (ÖGY) 5.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Laboratórium 5.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás). 5.5.1. Sorszá m 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8.

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás). Alkalmazott oktatási módszer neve


magyarázat elbeszélés megbeszélés szemléltetés projekt kooperatív tanulás szimuláció házi feladat

csoport

osztály

X X X X X X X X

X



1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 2.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok

X

47

Osztálykeret

Csoportbontás


Sorszám



X

-

X

-

X

-

X

-

X

-

2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2 4. 4.1. 4.2. 5. 5.1. 5.2.

Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján Szolgáltatási tevékenységek körében Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással

X X

-

X

-

X

-

X

-

X

-

X

-

X

-

X

-

X

X

-

X

-

X

-


6. Szervetlen laboratóriumi gyakorlat tantárgy108 óra+105 óra ÖGY/ 108 óra+40 óra ÖGY 6.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló képes legyen a laboratóriumban szervetlen készítményeket előállítani, előkészíteni a recept szerinti reagenseket, oldatokat, segédanyagokat, összeszerelni a preparátum elkészítéséhez szükséges eszközöket, készülékeket, végrehajtani a reakciót és a termék kinyerése érdekében a megfelelő elválasztási és tisztítási műveleteket elvégezni. A tanuló ismerje az előállított szervetlen anyagok minőségi ellenőrzésének lehetőségét, képes legyen anionok, kationok kimutatására. Tudjon a mérésről az előírásnak megfelelő dokumentációt készíteni. Gondoskodjon a laboratórium általános rendjéről, képes legyen kémiai és fizikai laboratóriumi méréseket elvégezni. Tartsa be és alkalmazza a környezetvédelmi előírásokat és szabványokat. 6.2.


48

Természettudományos ismeretek, kémia, szakmai kémia, vegyipari ismeretek, laboratóriumi alapgyakorlat. 6.3.

Témakörök 6.3.1.

Szervetlen preparátumok készítése 54 óra +50 óra ÖGY/ 54 óra+20 óra ÖGY Bevezetés a laboratóriumi munkába. A laboratórium munka rendje. Munka- és tűzvédelem, laboratóriumban használt eszközök, vegyszerek kezelése tárolása. Eszközök, készülékek, berendezések tisztítása. A keletkezett hulladék anyagok szelektív tárolása. A szükséges védőfelszerelések kiválasztása és használata. Laboratóriumi műveletek. Szublimálás, kristályosítás, átkristályosítás, derítés, szűrés, dekantálás, hűtés, melegítés, desztillálás, szárítás, izzítás. Szervetlen anyagok előállítása. A preparátumokhoz szükséges anyagok jellemzőinek megismerése. A preparátum-készítéshez szükséges eszközök kiválasztása, készülékek összeszerelése. A kiindulási anyagok előkészítése. Mérési leírás alapján a preparátumok elkészítése. Munkahelyi körülmények közötti vizsgálatok (ÖGY): gazdálkodó szervezeteknél munkavégzés, gyakorlati szakemberekkel való kapcsolatépítés. 6.3.2. Minőségi elemzés 54 óra + 55 óra ÖGY/ 54 óra +20 óra ÖGY Kvalitatív vizsgálatok. Kationok osztályba sorolása, osztályreakciók. Kationok szétválasztása. Fontosabb kationok és anionok kimutatása jellemző reakcióikkal vagy lángfestéssel. Összefüggő gyakorlaton ismeretlen porminták analízise. (ÖGY) 6.4.

A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Laboratórium

6.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás).

49

6.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszá m 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8.

Alkalmazott oktatási módszer neve


magyarázat elbeszélés megbeszélés szemléltetés projekt kooperatív tanulás szimuláció házi feladat

csoport

osztály

X X X X X X X X

X


6.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

1. 1.1. 1.2. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban

X

50

Osztálykeret

Csoportbontás


Sorszám



X

-

X

-

X

-

X

-

X

-

X X

-

X

-

X

-

X

-

X

-

X

-

3. 3.1. 3.2 4. 4.1. 4.2. 5. 5.1. 5.2.

Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján Szolgáltatási tevékenységek körében Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással

X

-

X

-

X

X

-

X

-

X

-


7. Analitikai gyakorlat tantárgy

108 óra + 140 óra ÖGY/ 144 óra + 40 óra ÖGY

7.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló megismerje a mintaelőkészítés műveleteit, képes legyen az anyagok fizikai, kémiai tulajdonságainak ismeretében klasszikus analitikai vizsgálatok elvégzésre, a gyakorlati alkalmazások megismerése, az iparban jelentőséggel bíró mérések áttekintésére. Ismerje a készülékek, eszközök tisztításának módját. Tudjon a mérésről az előírásnak megfelelő dokumentációt készíteni. Képes legyen üzemi körülmények között minőségellenőrzési feladatokban részt vállalni. Gondoskodjon a laboratórium általános rendjéről, képes legyen kémiai és fizikai laboratóriumi méréseket elvégezni. Tartsa be és alkalmazza a környezetvédelmi előírásokat és szabványokat. 7.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Közismereti kémia, szakmai kémia, laboratóriumi alapgyakorlat, szervetlen laboratóriumi gyakorlat. 7.3.

Témakörök 7.3.1. Gravimetria 54 óra + 70 óra ÖGY/ 72 óra + 20 óra ÖGY Bevezetés a laboratóriumi munkába. A laboratórium munka rendje. Munka- és tűzvédelem, laboratóriumban használt eszközök, vegyszerek kezelése tárolása.

51

Eszközök, készülékek, berendezések tisztítása. A keletkezett hulladék anyagok szelektív tárolása. A szükséges védőfelszerelések kiválasztása és használata. Gravimetriás vizsgálatok: a lecsapás művelete. A csapadék szűrése és mosása: mérési alak és a csapadék alak fogalmai, a mérési alakba hozás művelete. A mérési eredmények alapján az anyag és összetételének megadása. Munkahelyi körülmények közötti vizsgálatok. (ÖGY) 7.3.2. Titrimetria 54 óra + 70 óra ÖGY/ 72 óra + 20 óra ÖGY Vegyipari anyagok mintavétele, a minta előkészítése. Környezeti elemek mintavétele, a minta előkészítése. Térfogatos analízis. Sav-bázis-, komplexometriás, csapadékos, permanganometriás, jodometriás titrálások. Komplex vízanalitikai vizsgálatok az összefüggő gyakorlaton. (ÖGY) Munkahelyi körülmények közötti vizsgálatok: gazdálkodó szervezeteknél munkavégzés, gyakorlati szakemberekkel való kapcsolatépítés.(ÖGY) 7.4.

A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Laboratórium

7.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 7.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás). Sorszá m 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8.

Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat elbeszélés megbeszélés szemléltetés projekt kooperatív tanulás szimuláció házi feladat


csoport X

X X X X X X X

X

osztály



52

1. 1.1. 1.2. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2 4. 4.1. 4.2. 5. 5.1. 5.2.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján Szolgáltatási tevékenységek körében Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással

X


X

-

X

-

X

-

X

-

X

-

X X

-

X

-

X

-

X

-

X

-

X

-

X

-

X

-

X

X

53

Osztálykeret

Csoportbontás


Egyéni

Sorszám


-

X

-

X

-


8. Laboratóriumi gyakorlat tantárgy

128 óra+ 0 óra ÖGY/144 óra + 40 óra ÖGY

8.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló képes legyen a laboratóriumban szerves vegyipari anyagokat előállítani, előkészíteni a recept szerinti reagenseket, oldatokat, segédanyagokat, összeszerelni a preparátum elkészítéséhez szükséges eszközöket, készülékeket, végrehajtani a reakciót és a termék kinyerése érdekében a megfelelő elválasztási és tisztítási műveleteket elvégezni. A tanuló képes legyen az alapvető szerelési munkák elvégzésére, valamint az eszközök, készülékek tisztításának elvégzésére. Képes legyen alkalmazni az iparban használatos mérési eszközöket, műszereket a kémiai és biokémiai vizsgálatok végzése közben. Tudjon a mérési feladatáról szabályos jegyzőkönyvet készíteni. Gondoskodjon a laboratórium általános rendjéről, képes legyen kémiai és fizikai laboratóriumi méréseket elvégezni. Tartsa be és alkalmazza a környezetvédelmi előírásokat és szabványokat. 8.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Közismereti kémia, szakmai kémia, laboratóriumi alapgyakorlat, szervetlen laboratóriumi gyakorlat. 8.3.

Témakörök 8.3.1. Szerelési gyakorlat 20 óra+ 0 óra ÖGY/30 óra + 10 óra ÖGY Bevezetés a laboratóriumi munkába. A laboratórium munka rendje. Munka- és tűzvédelem, laboratóriumban használt eszközök, vegyszerek kezelése tárolása. Eszközök, készülékek, berendezések tisztítása. A keletkezett hulladék anyagok szelektív tárolása. A szükséges védőfelszerelések kiválasztása és használata. Laboratóriumi gyakorlatok előkészítése. Desztilláló berendezések összeállítása: légköri desztilláló, vákuumdesztilláló, vízgőzdesztilláló. Reaktorok (reakcióedények) felszerelése. Hűtési, melegítési eszközök. Szűrők, elválasztásra alkalmas eszközök.

54

8.3.2.

Szerves preparátumok előállítása, ellenőrzése 44 óra+ 0 óra ÖGY/42 óra + 10 óra ÖGY Kiindulási anyagok veszélyességi és biztonsági jellemzőinek megismerése. Kiindulási anyagok előkészítése. Adott preparátumhoz a készülék összeszerelése. Mérési leírás alapján preparátum elkészítése alapfolyamatok és laboratóriumi műveletek alkalmazásával. Preparátumok ellenőrzése. Ellenőrzés olvadáspont-méréssel, refraktometriás ellenőrző méréssel, vékonyréteg kromatográfiával. Munkahelyi körülmények közötti vizsgálatok: gazdálkodó szervezeteknél munkavégzés, gyakorlati szakemberekkel való kapcsolatépítés. (ÖGY) 8.3.3.

Vegyipari termékek és egyéb környezeti anyagok vizsgálata 64 óra+ 0 óra ÖGY/72 óra + 20 óra ÖGY pH mérés, elektromos vezetés mérése; potenciometrikus titrálás; fotometriás mérés látható tartományban, mikroszkópok működése. Környezeti elemek vizsgálata, valamint zsírok, olajok, szappan, keményítő kimutatása és vizsgálata. Fehérjék, enzimek, vitaminok összetételének, szerkezetének vizsgálata. Munkahelyi körülmények közötti vizsgálatok: gazdálkodó szervezeteknél munkavégzés, gyakorlati szakemberekkel való kapcsolatépítés. (ÖGY) 8.4. A képzés javasolt helyszíne. Laboratórium 8.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás). 8.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás). Sorszá m 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8.

Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat elbeszélés megbeszélés szemléltetés projekt kooperatív tanulás szimuláció házi feladat


csoport X

X X X X X X X

X

55

osztály



1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2 4. 4.1. 4.2. 5. 5.1. 5.2.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján Vizsgálati tevékenységek körében Vegyészeti laboratóriumi alapmérések Anyagminták azonosítása

X


X

-

X

-

X

-

X

-

X

-

X X

-

X

-

X

-

X

-

X

-

X

-

X

-

X

-

X

X

56

Osztálykeret

Csoportbontás


Sorszám


-

8.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 9. Vegyipari ismeretek tantárgy

162 óra/ 162 óra

9.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók megismerjék a vegyszerek biztonságos kezelésének, tárolásának előírásait. Megtanulják a laboratóriumi gyakorlathoz kapcsolódó mérések elvi alapjait. Megismerjék a gyakorlati feladatok mérési leírásait. Az elméleti kémiában tanultakat alkalmazzák a számítási feladatok megoldása során, ez segítse a tanulókat a tanult összefüggések megértésében. Tudjanak a gyakorlati feladathoz kapcsolódó szakmai számításokat végezni, reakcióegyenletet felírni. Képesek legyenek a mérési eredmények, kísérletek jegyzőkönyvének szakszerű elkészítésére, a munka dokumentálására. Képesek legyenek a tanulók az elsajátított kompetenciák birtokában az elméletben megtanult laboratóriumi eljárásokat és számításokat alkalmazni a gyakorlati munkahelyi feladatok megoldása során. 9.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Közismereti kémia, szakmai kémia, laboratóriumi alapgyakorlat, szervetlen laboratóriumi gyakorlat. 9.3.

Témakörök 9.3.1. Vegyipari laboratóriumi alapismeretek 27 óra/ 27 óra Vegyszerek biztonságos kezelésének tárolásának szabályai. Laboratóriumi eszközök csoportosítása, biztonságos használatuknak szabályai. Fizikai alapmennyiségek mérésének elvi alapjai. Tömeg-, térfogat-, hőmérsékletmérés lehetőségei. Fizikai jellemzők mérésének elvi alapjai. Sűrűségmérés (areométerrel, piknométerrel, digitális sűrűségmérővel), törésmutató mérés elvi alapjai. Olvadáspont, forráspont fogalma és meghatározásának elve. Az anyagok olvadás- és forráspontjának anyagszerkezeti oka. Oldószerek tulajdonságai, oldás folyamata. Oldatkészítés lehetőségei folyékony és szilárd halmazállapotú anyagokból, és a kapcsolódó szükséges számítások gyakorlása. Oldatok hígítása, keverése és töményítése a szükséges számítások gyakorlása.

57

Mérési eredmények dokumentálásának szabályai, mérési jegyzőkönyvek követelményei. A szelektív hulladékgyűjtés szabályai. 9.3.2. Vegyipari számítások alapjai 27 óra/ 27 óra Szakmai számítások végzése különböző vegyipari termékekre és alapanyagokra vonatkozóan. Relatív atom- és molekulatömeg számítása.

Anyagmennyiség számítása. Sűrűség számítása, tömeg, térfogat, sűrűség kapcsolata. Moláris tömeg számítása. Gázok moláris térfogata. Avogadro törvényével kapcsolatos számítás. Oldatokkal kapcsolatos ismeretek alkalmazása más típusú (pl. sztöchimetriai) feladatokban. Oldatösszetétel számítások. Koncentrációk számítása, anyagmennyiség koncentráció, tömegkoncentráció. Koncentrációk átváltása. Oldhatóság hőmérsékletfüggése. Sztöchiometriai számítások. Erős sav, erős bázis pH-jának számítása. 9.3.3. Szervetlen kémiai laboratóriumi ismeretek 36 óra/ 36 óra Laboratóriumi műveletek elméleti alapjai. Hőátadási műveletek, hűtés, melegítés, szárítás, izzítás. Fizikai elválasztó műveletek, szublimálás, kristályosítás, átkristályosítás, derítés, szűrés, dekantálás, desztillálás alkalmazásának lehetőségei. A megfelelő művelet kiválasztásának lehetősége az adott feladathoz. Kémiai elválasztó műveletek elvi alapjai, a lecsapás körülményei. Szervetlen preparátumok készítésének elvi alapjai. A lejátszódó kémiai reakció reakcióegyenlettel történő leírása. Anyagszükséglet és termelési százalék számítása. Mérési leírások értelmezése. A felhasznált vegyszerek veszélyessége és a használatra vonatkozó biztonsági előírások. A preparátumok készítése közben keletkezett hulladékok kezelése Szervetlen ionok kimutatásának elvi alapjai. Kation osztályok, osztály reagensek, kimutatási reakciók ismerete. Anionok kimutatása. Összetett elemzések elméleti alapjai. A szelektív hulladékgyűjtés szabályai a laboratóriumban. A mérési eredmények dokumentálásának szabályai.

58

9.3.4. Vegyipari számítások 36 óra/ 36 óra Szakmai számítások végzése különböző vegyipari termékekre és alapanyagokra vonatkozóan. Kémiai egyenlet használata a sztöchiometriai számításokban. Vegyipari folyamatokra vonatkozó számítások, tisztaság, kitermelés, anyagszükséglet számítása. A reakcióegyenlet alapján kémiai feladatok megoldása sav-bázis, redoxi, csapadékképződési és gázfejlődési reakciók során. Szilárd anyagok anyagmennyiség-százalékos összetételével kapcsolatos feladatok, az összetevők eltérő oldódásával összefüggő számítások. Oldhatósággal, oldhatóság hőmérséklet függésével kapcsolatos számítások Oldatok bepárlásával kapcsolatos számítások. Gázelegyekkel kapcsolatos számítások. Gáztörvények alkalmazása számítási feladatokban. Gázkeverékekkel kapcsolatos számítások: gázok sűrűsége, gázkeverékek összetétele, moláris tömege. Kémiai egyensúlyokkal kapcsolatos számítások. Egyszerű elektrokémiai feladatok megoldás. 9.3.5. Analitikai ismeretek 36 óra/ 36 óra Mintavételezés elméleti alapjai. Mintavételi terv készítése. A mérendő rendszer jellemzői. Minta halmazállapota szerinti mintavételi lehetőségek. A minta tárolása, tartósítása. A minta előkészítés szabályai. Fizikai mintaelőkészítés Kémiai mintaelőkészítés. Titrimetriás meghatározások elméleti alapjai. Csapadékos meghatározásokra vonatkozóan az oldhatósági szorzat értelmezése. Titrálási görbék értelmezése. Mérési hibák. Mérési eredmények helyes megadása. Relatív hiba, szórás számítása. Gravimetriás meghatározások elméleti alapjai, kapcsolódó számítások. Gravimetriás és titrimetriás mérési leírások. Gravimetrás feladatokhoz kapcsolódó számítások, mérési eredmények kiszámítása. Titrimetriával kapcsolatos számítások. Mérőoldat készítéséhez szükséges anyagszükséglet számítások. Pontos koncentráció meghatározásához kapcsolódó számítások.

59

A meghatározandó komponens mennyiségének illetve koncentrációjának kiszámítása. 9.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás). Tanterem, laboratórium 9.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás). 9.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás). Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10.



magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanulás szimuláció házi feladat

csoport

osztály

X X X X X X X X X X



1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése

X

60

Osztálykeret

Csoportbontás


Sorszám



– X

–

X

–

X

–

X

–

X

–

1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2

Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással

X

–

X X

– –

X

–

X

–

X

X

–

X

–

X

–

X

–

X

–

9.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 10. Szakmai kémia tantárgy

172 óra/216 óra

10.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók megértésék a kémiai általános törvényszerűségeket és az így szerzett ismereteiket alkalmazzák a vegyipari folyamatok megértésében, a vegyipari műszaki feladatok elvégzésében. A tanuló minél több olyan kémiai anyag tulajdonságaival ismerkedjen meg, amelyekkel a környezetükben és az iparban is találkozhat. Ismerje meg a különböző szervetlen és szerves vegyületek szerkezetükből adódó fizikai és kémiai tulajdonságait, előfordulásuk, felhasználásuk, laboratóriumi és ipari előállításuk lehetőségeit, hétköznapi, ipari és környezetvédelmi vonatkozásait. A tanuló megismerje, megértse és alkalmazza a természettudományos vizsgálati módszereket a tanulókísérletek elvégzése vagy tervezése során. A tanuló képes legyen az ismereteit a gyakorlatban is alkalmazni a kémiai és fizikai laboratóriumi kísérleteket előkészítésében és elvégezésében. A tanuló rendelkezzen olyan kompetenciákkal, amelyekkel alkalmassá válik a gyakorlatban reagensek oldatok, segédanyagok fizikai, kémiai tulajdonságainak ismeretében azok kiválasztására, előkészítésre a laboratóriumi vagy technológiai eljárásokhoz. 10.2.


61

Közismereti kémia, fizikai kémia, laboratóriumi gyakorlatok, alkalmazott kémia. 10.3.

Témakörök 10.3.1. Általános kémia alkalmazása 36 óra/ 48 óra Az atomok, molekulák, ionok felépítése és szerkezete. Az atomok elektronszerkezete. A periódusos rendszer és használata. Ionok képződése atomokból. A molekulák, képződésük, felépítésük, polaritásuk. Kémiai kötéstípusok. Modellezése illetve azok modelljeinek tanulmányozása, felismerése. A kötéstípusok azonosítása. Anyagi halmazok, kölcsönhatások. Oldatok. A kémiai átalakulások, kémiai reakciók általános jellemzése. A kémiai reakciók csoportosítása, a résztvevő anyagok száma szerint, részecskeátmenet szerint. A kémia reakciók energia változása, termokémiai fogalmak. A kémiai reakciók sebességét befolyásoló tényezők. Savak és bázisok reakciói. Redoxireakciók, oxidációs szám fogalma, meghatározása. A kémiai egyenletek szerkesztése. Tanulókísérletek. Savak és bázisok vizes oldatainak vizsgálatára. Sók hidrolízisére. Közömbösítési reakciókra. Ionkombinációs (csapadékképződéses) reakciókra. Oxidálószerek és redukálószerek hatására. Reakciók hőszínezetének érzékeltetésére. 10.3.2. Szervetlen kémia alkalmazása 36 óra/48 óra Nemfémes és fémes elemek és vegyületeik jellemzésének szempontjai. Anyagszerkezet, halmazszerkezet, rácstípusok. Fizikai tulajdonságok. Szín, halmazállapot, oldhatóság, sűrűség, elektromos vezetés. Kémiai tulajdonságok. Fontosabb reakciók. Előfordulás a természetben (elemi állapotban, vegyületekben). Ipari és laboratóriumi előállítás, felhasználás, környezeti hatások. Nemfémes elemek és vegyületeik. A hidrogén és tulajdonságai.

62

Nemesgázok és tulajdonságaik. A halogénelemek és vegyületeik jellemzői. A víz, mint oldószer. A természetes vizek, vízkeménység. A kén és a kénsav vizsgálata, és jellemzői. A nitrogén, és vegyületeinek vizsgálata, jellemzői. A szén, szén-dioxid és a szénsav jellemzői. Fémek és vegyületek. A fontosabb alkáli- és alkáliföldfémek és vegyületeik jellemzői. A p-mező fémei: alumínium, ón, ólom és vegyületeik. A d-mező fémeinek atomszerkezete és ebből adódó tulajdonságaik: vas, kobalt, nikkel, króm, mangán, volfrám, titán, réz, arany, ezüst, platina, cink, kadmium, higany. Fémek korrózióvédelme. Tanulókísérletek és kapcsolódó számítások szervetlen elemekkel és vegyületeikkel. Halogéncsoport elemeivel és vegyületeivel. Oxigéncsoport elemeivel és vegyületeivel. Nitrogéncsoport elemeivel és vegyületeivel. A széncsoport elemeivel és vegyületeivel. Alkáliföldfémekkel. Alumíniummal, vassal, rézzel, cinkkel, kálium-permanganáttal. 10.3.3. Szerves kémia alkalmazása 36 óra/48 óra A szénatom különleges tulajdonságai, a szénvegyületek nagy száma, a szénvegyületek csoportosítása. A szénhidrogének összetétele és csoportosítás. Alkánok. Az izoméria. Az alkánok fizikai és kémiai tulajdonságai. A földgáz és a kőolaj. A cikloalkánok. Alkének, fizikai és kémiai tulajdonságok. Több kettős kötést tartalmazó szénhidrogének. Butadién, izoprén. A kaucsuk és a gumi. Az alkinek. Az acetilén fizikai és kémiai tulajdonságai. Aromás szénhidrogének, fizikai és kémiai tulajdonságaik. Irányítási szabályok. Halogéntartalmú szénvegyületek és reakcióik. Gyakorlati szempontból fontos halogénezett szénhidrogének. Oxigéntartalmú szénvegyületek. Az alkoholok, fizikai és kémiai tulajdonságaik. A fenolok. 63

Az éterek, éterképződés. Az aldehidek, fizikai és kémiai tulajdonságaik. A ketonok, fizikai és kémiai tulajdonságaik. A karbonsavak, fizikai és kémiai tulajdonságaik. Az észterek, fizikai és kémiai tulajdonságaik. Zsírok, olajok. Mosószerek. Az aminok, fizikai és kémiai tulajdonságaik. Nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek. Az amidok, fizikai és kémiai tulajdonságaik. A szénhidrátok, a szőlőcukor és tulajdonságai. Fontosabb monoszacharidok. Diszacharidok és poliszacharidok. 10.3.4. Szervetlen kémia a környezetünkben 32 óra/ 36 óra Általános kémiai fogalmak rendszerező ismétlése. A periódusos rendszer és a belőle leolvasható tulajdonságok. A kötések, kötéstípusok, halmazszerkezet és kapcsolata a fizikai tulajdonságokkal. A kémiai reakciók típusai, feltételei. A pH számítása. A redoxireakciók irányának meghatározása a standardpotenciálok alapján. Termokémiai egyenletek. Légköri gázok. Természetes összetevők kémiai jellemzői: N2, O2, CO2, H2O, nemesgázok. Légszennyező gázok és forrásaik, kémiai jellemzőik: O3, SO2, NO, NO2, CO2, CO. Légszennyezők környezeti hatása: üvegházhatás, savas eső, szmog, ózonréteg A víz környezeti és ipari jelentősége. A természetes víz összetétele A vízszennyező anyagok. A víz felhasználása. Szervetlen kémiai anyagok. Építőanyagok: mész, gipsz, cement. Szervetlen háztartási anyagok. Savak, lúgok és sók használata, ipari jelentősége. Fémek, nemfémek és vegyületeik vegyipari jelentősége. Szerkezeti anyagok és tulajdonságaik. Fémes és nemfémes szerkezeti anyagok tulajdonságai. A korrózióvédelme célja, főbb eljárásai. 10.3.5. Szerves kémia a környezetünkben 64

32 óra/ 36 óra

Szerves kémiai anyagok. Szerves háztartási anyagok Szénhidrogének ipari és hétköznapi jelentősége: telített, telítetlen és aromás szénhidrogének. Szerves eredetű légszennyező anyagok. Kőolaj előfordulása, feldolgozása, petrolkémiai jelentősége. Ipari alapanyagok és oldószerek: alkoholok, tiolok, fenolok, ketonok, aldehidek, karbonsavak, észterek, nitrogéntartalmú vegyületek jellemzői. A szénhidrátok és fehérjék biológiai jelentősége, előfordulása a környezetünkben. Műanyagok és monomerjeik. A gumi jellemzői Megújuló és nem megújuló energiaforrások. Ipari technológiák energia forrása. 10.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás). Tanterem 10.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 10.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10.

Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanulás szimuláció házi feladat


csoport

osztály X

X

X X X

X X X X

X X

X

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) – – – – – – – – – –


65

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás

Osztálykeret

Csoportbontás


Sorszám


X


– X

–

X

–

X

–

X

–

X

–

X

–

X X

– –

X

X

–

X

X

–

X

X

–

X

–

X

–

X

–


11. Fizikai kémia tantárgy

136 óra/144 óra

11.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja az alapvető fizikai kémiai fogalmak, ismeretek, törvények közvetítésével hátteret biztosítani a szakmai elméleti és gyakorlati

66

ismeretek és képességek kialakításához. Fejleszti a tanuló problémafeltáró és problémamegoldó készségét, természettudományos szemléletét, megalapozza a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak tanulását. A tanuló a tanultak birtokában képes legyen vegyipari műszaki feladatok megoldására. A tanuló képes legyen az ismereteit a gyakorlatban is alkalmazni a kémiai és fizikai laboratóriumi kísérleteket előkészítésében és elvégezésében. A tanuló rendelkezzen olyan kompetenciákkal, amelyekkel alkalmassá válik a gyakorlatban reagensek oldatok, segédanyagok fizikai, kémiai tulajdonságainak, halmazállapotának, oldódásának, oldhatóságának ismeretében azok kiválasztására, előkészítésre a laboratóriumi vagy technológiai eljárásokhoz. 11.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Közismereti és szakmai kémia, közismereti fizika, alkalmazott kémia. 11.3.

Témakörök 11.3.1. Halmazállapotok és halmazállapot változások 36 óra/36 óra A gázhalmazállapot. Általános jellemzői, tökéletes és reális gázok. Az egyszerű gáztörvények áttekintése (megfogalmazásuk, matematikai alakjaik, grafikus képük). Az egyetemes gáztörvény alkalmazása. A gázmolekulák sebessége, a Maxwell-Boltzmann féle sebesség-eloszlási diagram. A folyadékállapot. Általános jellemzés, a folyadékok belső szerkezet. Viszkozitás, felületi feszültség. A szilárd állapot. Általános jellemzése, rácstípusok. Halmazállapot-változások. Párolgás-kondenzáció nyílt és zárt térben, a tenzió. A forrás, a forráspont és befolyásoló tényezői. Az olvadás és a kristályosodás. 11.3.2. Homogén többkomponensű rendszerek 36 óra/36 óra Homogén többkomponensű rendszerek jellemzői. Az elegyek fogalma, jellemzői, csoportosítása. Elegyek összetételének jellemzése (koncentrációk). A gáz-gáz elegyek, gázelegyek általános jellemzése, a Dalton-törvény. A parciális nyomás fogalma és számítása. Móltört, átlagos moláris tömeg számítása. A folyadékelegyek általános jellemzése, párolgásuk, a parciális tenzió.

67

Tenziógörbék típusai, forráspont- és harmatpont-görbék. A Konovalov-törvények. Folyadékelegyek szétválasztása: desztilláció. Az extrakció: Nernst-féle megoszlási törvény, megoszlási hányados. Az extrakció a gyakorlatban. 11.3.3. Egyensúlyi rendszerek 32 óra/36 óra Kémiai egyensúlyok A dinamikus egyensúly, egyensúlyi koncentrációk. A tömeghatás törvényének matematikai alakja, és megfogalmazása (Kc). Az egyensúlyi reakciók befolyásolási lehetőségei. Homogén egyensúlyok. A disszociáció fogalma, típusai. A disszociációfok, a van’t Hoff-tényező. A gázok termikus disszociációja. Az elektrolitos disszociáció. Fogalma, jellemző mennyiségei: disszociációfok, disszociáció állandó, gyenge és erős elektrolitok jellemzői. A víz autoprotolízise. A pH fogalma. Erős és gyenge savak, bázisok pH-ja. Sók hidrolízisének leíró értelmezése. A pufferek fogalma, működése, gyakorlati felhasználása. Pufferkapacitás fogalma. Rosszul oldódó sók disszociációja.. Az oldhatósági szorzat. Az oldhatósági szorzat értelmezése. Az oldhatósági szorzat gyakorlati alkalmazása. 11.3.4. Elektrokémia 32 óra/36 óra Az elektródpotenciál.. Az elektródpotenciál fogalma, kialakulásának értelmezése. A standard elektródpotenciál. Galvánelemek. Galvánelemek és jelentőségük. Az elektromotoros erő fogalma, számítása standard elektródpotenciál alapján. Primer és szekunder elemek. Elektrolízis. Az elektrolízis és gyakorlati jelentősége. Elektródfolyamatok. Az elektrolízis mennyiségi törvényei.

68

11.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás). Tanterem 11.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás). 11.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás). Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10.




csoport


osztály X

X X X X X

X X X

X X

X


1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok

Osztálykeret


Egyéni

Sorszám

Csoportbontás


X

69


– X

–

X

–

X

–

X

–

X

–

X

–

2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1.

Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás

X X

– –

X

X

–

X

X

–

X

X

–

X

–

X

–

X

–


12. Műszaki ismeretek tantárgy

64 óra/72 óra

12.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja a vegyiparban előforduló leggyakoribb technikai tevékenységek eszközeit és módszereit bemutatása. Célja, hogy a tanuló megismerje az ipari gyakorlatban használt gépek, gépelemek, eszközök szerkezetét, működését, azonosításukat ábrájuk alapján, a biztonságos működtetés eszközeit és szabályait. Értse a szállító- és tároló berendezések, hűtő és fűtő berendezések működési elvét, és alkalmazásuk, kiválasztásuk technológiai szempontjait, képes legyen a kiválasztással vagy működtetéssel kapcsolatos egyszerű számítások elvégzésére vagy ellenőrzésére. Képes legyen ismereteit komplex módon alkalmazni az alapműveletek, vegyipari műveletek tanulása során, valamint ezeket az ismeretket a gyakorlatban is alkalmazni a berendezések üzembe helyezése, az alapanyagok, gyártási segédanyagok szállítása, raktározása, feldolgozása során. 12.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Közismereti fizika, matematika, laboratóriumi gyakorlat, vegyipari műveletek, félüzemi feladatok. 12.3.

Témakörök 12.3.1. Vegyipari gépelemek, szállító és tároló berendezések 32 óra/36 óra Gépek, gépszerkezetek ábrázolása és működése. Műszaki ábrázolás, rajzolás. 70

A szabványosítás fogalma, műszaki rajzi szabványok. A méretmegadás alapvető szabályai, rajzi méretezés, metszeti ábrázolás. Folyamatábrák olvasása. Gépelemek, vegyipari szerkezetek. Oldható és nem oldható kötő és támasztó gépelemek. Forgómozgás gépelemei, teljesítmény átvitel. Vegyipari gépelemek, csövek, csőszerelvények Az anyagtárolás Eszközei, tartályok és szerelvényeik. Szilárd anyagok tárolása. Folyadékok és gázok tárolása tartályban, tárolási térfogat számítása. Tartályok szerkezeti kialakítása, terhelése, biztonsága. Gázok tárolása palackban, gázpalackok szerkezete, színjelölése, biztonsága. Anyagszállítás. Szilárd anyagok szállítása mechanikus berendezésekkel. Folyadékok szállítása, jellemző géptípusok és tulajdonságaik. Gázok szállítása, jellemző géptípusok és tulajdonságaik. Az anyagok szállításával kapcsolatos számítások. 12.3.2. Anyag előkészítő műveletek, hőcserélő készülékek 32 óra/36 óra Alapanyagok ipari előkészítése. Aprítás, oldás, keverés. Szilárd anyagok aprítása, ipari és laboratóriumi aprító berendezések. Szilárd, szemcsés halmazok osztályozása, szitálás, szétválogatás. Szilárd, szemcsés halmazok és folyadékok keverése, keverő berendezések. Anyag melegítése vagy hűtése egyszerű hőcserélő készülékekkel. Közvetlen és közvetett hőcsere fizikai alapjai, a hő átvitel folyamata. Gázok és gőzök közvetlen hűtése, léghűtő berendezések. Tartály-jellegű készülékek, duplikátorok hűtése, fűtése. Folyadékok, gőzök és gázok hőcseréje csőköteges készülékekben. Hőcserélők kiválasztása, beállítása egyszerű számítások alapján. Ipari és laboratóriumi hőcserélők, hűtőberendezések. Az anyagok hőcseréjével kapcsolatos számítások. 12.4.

A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem

12.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 12.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás).

71

Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10.




csoport


osztály X

X X X X X

X X X

X X

X


1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban

Osztálykeret

Csoportbontás


Sorszám


X

72


– X

–

X

–

X

–

X

–

X

–

X

–

X X

– –

X

X

–

X

X

–

X

X

–

X

–

2.7. 3. 3.1.

Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás

X

–

X

–


73

A 10093-12 azonosító számú Üzemeltetési és mérési feladatok megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

74

A 10093-12 azonosító számú Üzemeltetési és mérési feladatok megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák.

10093-12 Üzemeltetési és mérési feladatok

Vegyipari műveleti feladatok

Vegyipari műveletek gyakorlat

FELADATOK Gépelemek és alkatrészeik műszaki állapotát vizsgálja, működőképességét megállapítja Vegyipari gépelemek típusait azonosítja, biztonságos működőképességét megállapítja Csövek, csőszerelvények karbantartását, tömítéscseréjét végzi Szilárd, folyadék és gázszállítást végez, kezeli az elzáró és szabályozó szerelvényeket Folyadékok és gázok nyomását és mennyiségét méri, dokumentálja Szivattyúk, kompresszorok, ventillátorok és elevátorok műszaki állapotát ellenőrzi Szivattyúk és kompresszorok karbantartását, tömítéscseréjét végzi vagy végezteti Tartályokat feltölt, folyadékszintet és tartálynyomást ellenőriz A technológiai utasításnak megfelelően kiméri, kiméreti az előírt anyagmennyiségeket Elvégzi, elvégezteti a szükséges beadagolás előtti műveleteket (oldás, szitálás, homogenizálás stb.) az előírt paraméterek beállításával A technológiai előírás szerint beadagolja, beadagoltatja a komponenseket Aprító berendezéseket működtet Szitaelemzést végez, szemcsés halmaz tulajdonságait vizsgálja Ipari hőcserélő berendezéseket azonosít, műszaki állapotukat ellenőrzi Ipari hőcserélő berendezések karbantartását előkészíti, tisztítását végzi Folyadékok és gázok hűtését, fűtését végzi ipari hőcserélő készülékekben Keverős készülékeket működtet, duplikátorok és reaktorok hűtését, fűtését végzi Vegyipari célberendezéseket (szűrők, centrifugák, bepárlók, lepárlók, reaktorok, alapanyag- és gyógyszergyártó berendezések) működtet a technológiai utasításnak megfelelő paraméterekkel A technológiai utasításnak megfelelően lebonyolítja a gyártást, dokumentálja a műszak mérési adatait, eseményeit Alapanyag és késztermék feldolgozó gépeket kezel, kiszerelést, csomagolást végez Alapanyag, és gyártásközi anyag minőségi vizsgálatát végzi üzemanalitikai eszközökkel Környezetvédelmi és biztonságtechnikai méréseket végez hordozható eszközökkel

X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

Eszközök, készülékek, berendezések tisztítását végzi

X

Szelektíven tárolja a keletkezett hulladék anyagokat

X

Ellenőrzi a szükséges védőfelszerelések meglétét

X

Munka során használja a szükséges védőeszközöket

X

75

SZAKMAI ISMERETEK Kötőgépelemek és forgásátszármaztató gépelemek ábrázolása, működése

X

Tengelyek, csapágyak és tömítések típusai, kialakítása és működése

X

Csövek és csőszerelvények típusai, működése és karbantartása

X

Vegyipari alapkészülékek típusai, szerkezeti jellemzője, működése

X

Anyagszállító berendezések főbb típusai, szerkezeti jellemzője és működése

X

Vegyipari keverős készülékek főbb típusai, szerkezeti jellemzője és működése

X

Vegyipari reaktorok főbb típusai és működése

X

Aprító, homogenizáló, lebegtető és alakformáló berendezések működése

X

Vegyipari hőcserélő készülékek főbb típusai, szerkezeti jellemzője és működése

X

Ipari hűtéstechnika, hűtőfolyadékok tulajdonságai, hűtés sólével és levegővel Üzemanalitikai eszközök, hordozható környezetvédelmi és biztonságtechnikai mérőberendezések főbb típusai, működése Termék kiszerelés, szállítás, raktározás logisztikai feladatai

X

Egyéni és kollektív munkavédelmi eszközök használata

X

Környezetvédelmi ismeretek, hulladékok szelektív kezelése

X

X X

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Szakmai szöveg megértése írásban és szóban

X

Idegen nyelvű szakmai kifejezések megértése írásban és szóban

X

Gépelemek, gépek, vegyipari berendezések azonosítása ábrájuk alapján

X

Szállítási és hőátadási folyamatok azonosítása folyamatábra alapján

X

Elektromos kapcsolók és áramlási elzáró szerelvények használata

X

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Felelősségtudat

X

Megbízhatóság

X

Precizitás

X TÁRSAS KOMPETENCIÁK

Határozottság

X

Kapcsolatfenntartó készség

X

Irányíthatóság

X MÓDSZERKOMPETENCIÁK

Áttekintő képesség

X

Módszeres munkavégzés

X

A környezet tisztántartása

X

76

13. Vegyipari műveletek gyakorlat tantárgy

144 óra

13.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja megismertetni a vegyipari munkaterületen leggyakrabban előforduló anyagmozgatási, hőcserélési, mechanikus, kalorikus vagy diffúziós szétválasztási elven működő vegyipari műveletek tulajdonságait, jellemző készülékeit, vizsgálatát, az ipari mérések kivitelezését és értékelését, valamint az automatizált folyamatirányító berendezések működtetésének és beállításának gyakorlatát. Cél, hogy a mérési gyakorlatok során a tanuló elsajátítsa a mérési módszereket, a berendezések készülékek kezelését, karbantartását az adatok papíralapú és számítógéppel való feldolgozását, értékelését, valamint a mérési adatok alapján a folyamatokba való beavatkozás lehetőségét és gyakorlatát. A tanuló képes legyen az ismereteit a gyakorlatban alkalmazni a berendezések üzembe helyezése, az alapanyagok, gyártási segédanyagok szállítása, raktározása, feldolgozása, előkészítése a karbantartási, javítási munkák elvégzése során. A tanuló a szakképesítés birtokában rendelkezzen olyan kompetenciákkal, amely alkalmassá teszi irányítás mellett vegyi üzemben készülékek berendezések üzemeletetésére, karbantartás szervezésére, egyszerűbb javításokra.. 13.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Alapműveletek, vegyipari műveletek. . 13.3. Témakörök 13.3.1. Vegyipari műveleti feladatok 144 óra Bevezetés a laboratóriumi munkába. A laboratórium munka rendje. Munka- és tűzvédelem, laboratóriumban használt eszközök, vegyszerek kezelése tárolása. Eszközök, készülékek, berendezések tisztítása. A keletkezett hulladék anyagok szelektív tárolása. A szükséges védőfelszerelések kiválasztása és használata. Anyag előkészítés, szállítás. Golyós malom üzemi fordulatszámának számítása és beállítása. Szitaelemzés módszerei, normális és a normálistól eltérő eloszlások. Keverés, folyadékkeverők kezelése. Keverőelemek ellenállásának és a keverés hatékonyságának vizsgálata. Áramlástechnikai mérések, szűkítő-elemes műszerek. Csövek, csőszerelvények szerelése, karbantartása. Csövek, csőszerelvények áramlási ellenállása. Centrifugál szivattyúk típusai, kiválasztásuk, indításuk és terhelésük. Centrifugál szivattyúk vizsgálata.

77

Áramlási rétegek viselkedése, fluidizációs vizsgálatok. Ülepítés, szűrés, centrifugálás. Hidromechanikai műveletek gyakorlati berendezései. Ülepítők kezelése, működtetése, derítési hatásfok vizsgálata. Szűrők kezelése, működése, szakaszos szűrők vizsgálata. Optimális szűrletmennyiség számítása és mérése. Centrifugák kezelése, működtetése, biztonságtechnikája. Hőcserélők vizsgálata. Duplikátorok működtetése, fűtés, hűtés. Folyadék hőcserélők típusai, vizsgálati módszereik. Folyadék hőcserélők hőátbocsátása. Gőzfűtésű hőcserélők hőátbocsátása. Levegő kaloriferek működése, vizsgálatuk, a levegő állapotváltozása. Bepárlás és szárítás. Atmoszférikus és vákuumbepárlók típusai, kezelésük. Bepárlás végrehajtása számított anyag- és hőmérleg alapján. Vákuumbepárlók hatásfokának, gazdaságosságának vizsgálata. Forralócsöves vagy filmbepárlók üzemi vizsgálata. Szárítás szárítószekrényben és levegőfűtésű szárítóban. A nedves levegő állapotváltozásának vizsgálata szárítókban. Desztilláció és extrakció. Egyszerű desztilláció és rektifikálás eszközei. Desztillációs számítások elvégzése munkadiagramokkal. Desztilláció végrehajtása számított anyag- és hőmérleg alapján. Desztilláció elemzése a refluxarány változtatása alapján. Szorpciós és extrakciós berendezések. Abszorpciós számítások elvégzése munkadiagramokkal. Extrakciós számítások elvégzése munkadiagramokkal. Extrakció végrehajtása számított anyag- és hőmérleg alapján. Vegyipari reaktorok kezelése. Keverős autoklávok kezelése, szakaszos reakciók lépései, modellezése. Fűtés, reagens adagolás, keverés, reakció idő ellenőrzése. Készülékek leállítása, tisztítása, biztonságtechnikájuk. Gyógyszertechnológiai gépek karbantartása, tisztítása, üzemeltetése. Gyógyszertechnológiai műveletek alkalmazása mérési feladatokban: tömegmérés, hidrodinamikai műveletek, diszperz rendszerek szétválasztása, dezintegráló műveletek, homogenizáló műveletek, anyagátadási műveletek, diszpergáló műveletek. Karbantartási munkák végzése. Alapvető gyorsjavítások végzése (tömítéscsere, szabványos cserealkatrész beépítése, kenési rendszer ellenőrzése, kenőanyag utántöltése). Rendelkezésre álló berendezések rendszerbe illesztése.

78

13.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanműhely, vegyipari műveleti laboratórium, üzemi tanműhely. 13.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 13.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6.



magyarázat megbeszélés szemléltetés projekt házi feladat dokumentáció készítés

csoport

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) – – – – – –

osztály X

X X X X X

X


1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre

Osztálykeret

Csoportbontás


Sorszám


X

–

X

X

–

X

X

–

X

–

X

–

X X

– X

79


–

X X

– –

X

–

2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 5. 5.1. 5.2. 6. 6.1. 6.2. 7. 7.1. 7.2. 7.3. 7.4.

Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Képi információk körében Művelti rajz értelmezése Technológiai ábra készítése leírásból

X

–

X

–

X

–

X

–

X X

– –

X

–

Komplex információk körében Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után Utólagos szóbeli beszámoló Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Gyakorlati munkavégzés körében

X

X

X

Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján Üzemeltetési tevékenységek körében Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján Feladattal vezetett szerkezetelemzés Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése Adatgyűjtés géprendszer üzemeléséről

– –

X

–

X

–

X

–

X

–

X

X

–

X

X

–

X

X

–

X

X

–


80

A 11477-12 azonosító számú Gyógyszerkészítmények gyártása megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

81

A 11477-12 azonosító számú Gyógyszerkészítmények gyártása megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák. Gyógyszertechnológia

11477-12 Gyógyszerkészítmények gyártása

FELADATOK Gyógyszergyártó berendezéseket működtet a technológiai utasításnak megfelelő paraméterekkel Alapanyag és késztermék feldolgozó gépeket kezel, kiszerelést, csomagolást végez Tablettázó, ampulla-készítő, kenőcskiszerelő, drazsé-készítő, kapszulázó és egyéb speciális gyógyszer-technológiai készülékeket kezel, tisztít, karbantartásukban közreműködik Eszközök, készülékek, berendezések tisztítását végzi Gyógyszer-készítményeket állít elő Gyógyszer hatóanyagot állít elő Részt vesz injekció gyártása előkészítésében, valamint az ampullázott termék csomagolásában Részt vesz tabletták, granulátumok gyártásában, drazsírozásban Részt vesz gyógyszer –oldatok előállításában Részt vesz kenőcsök kúpok előállításában Szelektíven tárolja a keletkezett hulladék anyagokat Ellenőrzi a szükséges védőfelszerelések meglétét Munka során használja a szükséges védőeszközöket SZAKMAI ISMERETEK Gyógyszeripari technológiák főbb jellemzői, készülékeik Gyógyszerkiszerelő berendezések főbb típusai, működésük Gyógyszer csomagolási formák SZAKMAI KÉSZSÉGEK Szakmai szöveg megértése írásban és szóban Technológiai folyamatábra alapján készülékek azonosítása Gyógyszer kiszerelési eljárások Csomagolási módok SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Szorgalom, igyekezet Megbízhatóság Pontosság TÁRSAS KOMPETENCIÁK Határozottság Kapcsolatfenntartó készség Irányíthatóság MÓDSZERKOMPETENCIÁK Áttekintő képesség Módszeres munkavégzés A környezet tisztántartása

82

Alapanyagtól a gyógyszerhatóanyagig

Gyógyszerható anyagtól a gyógyszerkészítményekig

X

X X X

X X

X X X

X

X X X X X X

X

X X X

X X

X X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

14. Gyógyszertechnológia tantárgy

64 óra

14.1. A tantárgy tanításának célja Az gyógyszertechnológia elméleti tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló áttekintést kapjon a gyógyszeripar történetéről, a gyártást segítő egyéb tevékenységekről. A tanuló megismerje a gyógyszerhatóanyagok és a gyógyszerkészítmények gyártását és csomagolását. A tanulók ismereteiket gyakorlatban alkalmazzák a gyártási technológiák kivitelezése során. A tanuló rendelkezzen olyan kompetenciákkal, amelyekkel alkalmassá válik, hogy irányítással részt vegyen a gyógyszer- és gyógyszeralapanyag-gyártási folyamatban, s alkalmazni tudja gyógyszeripari minőségbiztosítási rendszereket. 14.2.


Vegyipari műveletek 14.3.

Témakörök 14.3.1. Alapanyagtól a gyógyszerhatóanyagig 32 óra Általános gyógyszeripari ismeretek. A gyógyszeripar történetének fordulópontjai, a gyógyszergyártás jelentősége. A természetes hatóanyagok és a gyógyszeripar fejlődése. Egy gyógyszergyár felépítése, működési szerkezete. Gyógyszeripari minőségbiztosítási rendszerek, GMP, GLP lényege. Gyógyszeripar anyag és energiaigénye, környezetterhelése, hulladékai. Munkavédelmi intézkedések. A gyógyszer fogalma, jelentősége, csoportosítása. Gyógyszerek összetevői, hatóanyag, segédanyag. Hatóanyagok és segédanyagok csoportosítása. Gyógyszerek felosztása. Gyógyszerek hatása, gyógyszerfogyasztási szokások. Gyógyszerkutatás, gyógyszerfejlesztés fázisai Gyógyszer-engedélyeztetés, szabadalmazás. Gyógyszerhatóanyag-gyártás. Gyógyszerhatóanyagok előállítása színtézissel, kivonással, fermentálással. Egy tetszőleges szintetikus gyógyszerhatóanyag gyártása. A fermentáció bemutatása egy választott ipari példán. Növényi és állati eredetű hatóanyagok kinyerésének lehetőségei bemutatása egy választott ipari példán.

83

14.3.2. Gyógyszerhatóanyagtól a gyógyszerkészítményekig A gyógyszertechnológia alapjai. A gyógyszertechnológia kolloid kémiai és fizikai kémiai alapjai. Szilárd anyagok gyógyszertechnológiai jellemzése. A gyógyszertechnológia műszaki alapjai. Gyógyszerkiszerelő berendezések főbb típusai. Technikai utasítások végrehajtása. Készülékek tisztítása és karbantartása. Steril és aszeptikus gyógyszerkészítés. A sterilezés elmélete és gyakorlata. Fermentáció elmélete és gyakorlata. Folyékony gyógyszerformák előállítása. Oldás, oldatok, előkészítési műveletek. Kivonás, diszpergálás, homogenizálás és műveleteik. Emulziók. Szuszpenziók Parenterális gyógyszerkészítmények, előállítása. Félszilárd gyógyszerformák előállítása. Kenőcsök, kúpok, krémek, gélek. Szilárd gyógyszerformák előállítása. Granulátumok. Tabletták. Bevont készítmények előállítása és gyakorlata. Kapszulák gyártása. Szappanok és szappantartalmú készítmények előállítása. Gyógyszercsomagolása. Szilárd gyógyszerek csomagolásai. Félszilárd gyógyszerek. Folyékony gyógyszerek csomagolása. Speciális gyógyszerek csomagolása.

32 óra

14.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Szaktanterem, üzemi terület. 14.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)

84

14.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.



magyarázat megbeszélés szemléltetés projekt házi feladat

csoport

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) – – – – –

osztály X

X X X X


1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel

Osztálykeret

Csoportbontás


Sorszám


X

– X

– X

–

X

–

X

–

X

–

X

–

X X

X

85


– – X

–

X

– –

2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2 3.3. 3.4.

Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték

X

–

X

–

X

–

X

–

X X

– –


86

A 11478-12 azonosító számú Vegyianyagok gyártása megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

87

A 11478-12 azonosító számú Vegyianyagok gyártása megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

FELADATOK Vegyipari gépelemeket típusait azonosítja, biztonságos működőképességét megállapítja Csövek, csőszerelvények karbantartását, tömítéscseréjét végzi Szilárd, folyadék és gázszállítást végez, kezeli az elzáró és szabályozó szerelvényeket Folyadékok és gázok nyomását és mennyiségét méri, dokumentálja Szivattyúk, kompresszorok, ventillátorok és elevátorok műszaki állapotát ellenőrzi Szivattyúk és kompresszorok karbantartását, tömítéscseréjét végzi vagy végezteti Tartályokat feltölt, folyadékszintet és tartálynyomást ellenőriz Elvégzi a szükséges beadagolás előtti műveleteket (oldás, szitálás, homogenizálás stb.) A technológiai előírás szerint beadagolja, beadagoltatja X a komponenseket Aprító berendezéseket működtet Szitaelemzést végez, szemcsés halmaz tulajdonságait vizsgálja Ipari hőcserélő berendezések karbantartását előkészíti, tisztítását végzi Folyadékok és gázok hűtését, fűtését végzi ipari hőcserélő készülékekben Keverős készülékeket működtet, duplikátorok és reaktorok hűtését, fűtését végzi Eszközök, készülékek, berendezések tisztítását végzi Szelektíven tárolja a keletkezett hulladék anyagokat X Ellenőrzi a szükséges védőfelszerelések meglétét Munka során használja a szükséges védőeszközöket SZAKMAI ISMERETEK Anyagszállító berendezések főbb típusai, szerkezeti jellemzője és működése Vegyipari keverős készülékek főbb típusai, szerkezeti jellemzője és működése Vegyipari reaktorok főbb típusai és működése X

88

Hőcsere berendezései

Alapműveletek Vegyipari gépelemek, anyag előkészítés és szállítás

11478-12 Vegyianyagok gyártása

A természet nyersanyagai, zöldtechnológia

Vegyipari üzemek energiaellátása és a kőolaj feldolgozása

Technológiai alapismeretek

X X X X X X X X X

X

X

X X X X X X

X X X X X X

X X X X

Aprító, homogenizáló, lebegtető és alakformáló berendezések működése Vegyipari hőcserélő készülékek főbb típusai, szerkezeti jellemzője és működése Ipari hűtéstechnika, hűtőfolyadékok tulajdonságai, hűtés sólével és levegővel Vegyipari üzemek vízés energiaellátása, X hagyományos és megújuló energiaforrások Vegyipari nyers- és alapanyagok főbb jellemzői X Szervetlen technológiákkal előállított alapanyagok főbb jellemzői (savak, lúgok, Szerves technológiai alapanyagok, főbb jellemzői X (szintézisgáz, szénhidrogének, szerves oldószerek) Kőolaj-feldolgozás főbb jellemzői X Irányítástechnikai eszközök és berendezések kezelése Egyéni és kollektív munkavédelmi eszközök X használata Környezetvédelmi ismeretek, hulladékok szelektív kezelése Szakmai készségek Szakmai szöveg megértése írásban és szóban X Gépelemek, gépek, vegyipari berendezések azonosítása ábrájuk alapján Szállítási és hőátadási műveletek azonosítása folyamatábra alapján Technológiai folyamatábra alapján készülékek X azonosítása Elektromos kapcsolók és áramlási elzáró szerelvények X használata SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Szorgalom, igyekezet X Megbízhatóság X Pontosság X TÁRSAS KOMPETENCIÁK Határozottság X Kapcsolatfenntartó készség X Irányíthatóság X MÓDSZERKOMPETENCIÁK Áttekintő képesség X Módszeres munkavégzés X A környezet tisztántartása X

89

X X X X X X

X X

X

X

X X

X X X

X X

X

X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

15. Technológiai alapismeretek tantárgy

64 óra

15.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy alapműveletekkel összhangban a tanuló megismerje a vegyipari technológiák energia ellátását s a fontosabb alapanyagok előállítását. Megismerkedjen a tanuló az ipari termelés környezetszennyezésének csökkentési lehetőségeivel. A tanultak hozzá segítsék irányítás mellett vegyi folyamatok technológiai előírás szerinti végrehajtására, a gyártási folyamatokra vonatkozó tűzrendészeti, munkavédelmi, környezetvédelmi, zajvédelmi rendszabályok betartására és betartatására. A tanuló a szakképesítés birtokában rendelkezzen olyan kompetenciákkal, amely alkalmassá teszi irányítás mellett vegyi üzemben technológiai folyamatokban való részvételre. 15.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Vegyipari műveleti gyakorlat, alapműveletek, alkalmazott kémia. 15.3.

Témakörök 15.3.1. Vegyipari üzemek energiaellátása és a kőolaj feldolgozása 32 óra A szervetlen és szerves kémiai technológia tárgya. A szervetlen és kémiai technológia alapelvei, alapfogalmai, a vegyipar szerkezete és jellegzetességei. A gyártási folyamat üzemmenete, ábrázolásának módjai. Gyártási folyamatábrák rajzolása adott technológiákhoz, kész folyamatábrák értelmezése. Kémiai reakciók alkalmazása a vegyipari eljárások során, a reakciók aktiválása, katalizátorok alkalmazása, azok működése, a reakciók. hőszínezete. Energiatermelés. Energiaforrások: fosszilis, fosszilis másodlagos, megújuló, nukleáris; előnyeik és hátrányaik. Alternatív energiaforrások. Energiatermelésből származó környezetterhelés, füstgáztisztítás. Vegyipari nyers- és alapanyagok főbb jellemzői. Szénhidrogén alapú alapanyagok. Kőolaj, földgáz: kitermelése, tisztítása, atmoszférikus és vákuum desztillációja, termékek, nyerspárlatok jellemzése. Felhasználásuk motorhajtóanyagként, petrolkémiai alapanyagként, energiatermelésre. Oktánszám, cetánszám fogalma. Kenőolajok előállítása. Hazai kőolaj feldolgozás.

90

A finomítók környezetterhelése. Hidrogén és az ipari szintézisek. Szintézisgáz előállítása metánból, szintézisgáz tisztítása, a hidrogén kinyerése. Felhasználási lehetőségei. Számításai feladatok a technológiákhoz kapcsolódóan. 15.3.2. A természet nyersanyagai, zöldtechnológia 32 óra Természetes víz. Tulajdonságok, előfordulás. Felszíni víz, talajvíz, csapadékvíz. A víz felhasználása, ivó- és ipari vizek tulajdonságai. Minőségi követelmények. Fizikai, kémiai előkészítési módszerek. A nyers víz előkészítése, vízlágyítás, teljes sótalanítás, ioncsere, reverzozmózis. Szennyvíztisztítás feladata, módszerei. Szennyvizek kezelése a környezeti ártalom csökkentésére. Számítási feladatok keménységgel, lágyítással kapcsolatban. Levegő. A levegő tulajdonságai. Ipari gázok levegőből történő kinyerése. Levegő sűrítése, előhűtése, tisztítása, cseppfolyósítása, szétválasztása. A termékek kinyerése, felhasználása, tárolása. A levegő feldolgozás biztonságtechnikája. Levegő tisztaságának védelme. Egyéb fontos nyersanyagok. Kőzetek, ásványok, ércek, nemérces nyersanyagok, természetes építőanyagok. Szervetlen technológiákkal előállított alapanyagok. Kénsav, nátrium-hidroxid. A hulladékok csökkentésének lehetőségei. Környezetvédelmi feladatok a vegyiparban. A levegőtisztaság, felszíni, felszín alatti vizek, a talaj védelme. Hulladékok szelektív kezelése. Kapcsolódó ipari jellegű számítási feladatok. Termelési szelektív hulladékgyűjtés szabályai. Gyártási folyamatokra vonatkozó tűzrendészeti, munkavédelmi, környezetvédelmi, zajvédelmi rendszabályokat. 15.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Szaktanterem

91

15.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 15.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.




csoport


osztály X

X X X X


1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel

Osztálykeret

Csoportbontás


Sorszám


X

– X

– X

–

X

–

X

–

X

–

X

–

X X

X

92


– – X

–

X

– –

2.6. 3. 3.1. 3.2 3.3. 3.4.

Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték

X

–

X

–

X

–

X X

– –

15.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel

16. Alapműveletek tantárgy

64 óra

16.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja a vegyiparban előforduló leggyakoribb technikai tevékenységek eszközeinek és módszereinek megismerése. A tanuló megismerje az ipari gyakorlatban használt gépek, eszközök szerkezetét, működését, és a szerkezetet alkotó anyagokkal szemben támasztott követelményeket, a biztonságos működtetés eszközeit és szabályait. A tanuló ismerje a vegyipari berendezések technológiában betöltött szerepét. A tanuló képes legyen az ismereteit a gyakorlatban alkalmazni a berendezések üzembe helyezése, az alapanyagok, gyártási segédanyagok szállítása, raktározása, feldolgozása, előkészítése a karbantartási, javítási munkák elvégzése során. A tanuló a szakképesítés birtokában rendelkezzen olyan kompetenciákkal, amely alkalmassá teszi irányítás mellett vegyi üzemben készülékek berendezések üzemeletetésére.

16.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Technológiai alapismeretek, vegyipari műveleti gyakorlat. 16.3.

Témakörök 16.3.1. Vegyipari gépelemek, anyag előkészítés és szállítás 32 óra Gépelemek. Kötőgépelemek és forgásátszármaztató gépelemek ábrázolása, működése. Tengelyek, csapágyak és tömítések típusai, kialakítása és működése. Gépelemek, gépek, vegyipari berendezések azonosítása ábrájuk alapján. Anyag előkészítés. Előkészítés szemcseméret változtatással. Anyagszállító berendezések főbb típusai, szerkezeti jellemzője és működése. 93

Aprító, homogenizáló, lebegtető és alakformáló berendezések működése. Szemcsék osztályozása. Homogenizáló műveletek: oldás, keverés. Vegyipari keverős készülékek főbb típusai, szerkezeti jellemzője és működése. Folyékony anyagok szállítása. Csövek és csőszerelvények típusai, működése és karbantartása. Csövek, csőszerelvények és hálózatok kialakítása. Térfogat kiszorítás elvén működő vegyipari szivattyúk. Egy- és többfokozatú vegyipari szivattyúk, kapcsolásuk. Gázszállító és gázsűrítő berendezések, ipari kompresszorok. Darabárú szállítás, porszerű anyagok szállítása. Vegyipari reaktorok főbb típusai és működése. Duplikátoros, keverős autoklávok és szerelvényeik. Vegyipari berendezések tervszerű karbantartása. 16.3.2. Hőcsere berendezései 32 óra Ipari és laboratóriumi hőcserélők. Közvetlen és közvetett hőcsere fizikai alapjai, a hő átvitel folyamata. Gázok és gőzök közvetlen hűtése, léghűtő berendezések. Levegő hűtők, barometrikus keverőkondenzátorok. Tartály-jellegű készülékek, duplikátorok hűtése, fűtése. Folyadékok, gőzök és gázok hőcseréje csőköteges készülékekben. Közvetlen hőcsere vegyipari típusberendezései. Csőköteges hőcserélők szerkezete, kiválasztása. Forralók és kondenzátorok üzemeltetése, hőkompenzáció. Kaloriferek működtetése, számításai. Regenerátorok és rekuperátorok. Ipari hűtéstechnika, sólé előállítás. Ipari hőcserélő berendezések karbantartásának előkészítése előkészíti, tisztítása. Hőcserélők kiválasztása, beállítása számítások alapján. Vegyipari hőcserélő készülékek főbb típusai, szerkezeti jellemzője és működése. Ipari hűtéstechnika, hűtőfolyadékok tulajdonságai, hűtés sólével és levegővel. Irányítástechnikai eszközök és berendezések kezelése. 16.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Szaktanterem 16.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 94

16.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7.



csoport

magyarázat kiselőadás megbeszélés szemléltetés projekt kooperatív tanulás házi feladat

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) – – – – – – –

osztály X X

X X X X X


1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban

Osztálykeret

Csoportbontás


Sorszám


X

– X

– X

–

X

–

X

–

X

–

X

–

X X

95


– – X

–

X

–

X

–

X

–

2.7. 3. 3.1. 3.2 3.3. 3.4.

Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték

16.6.

X

–

X

–

X

–

X X

– –

A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel

96

A 11479-12 azonosító számú Vegyipari eljárások és mérések megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

97

A 11479-12 azonosító számú vegyipari eljárások és mérések megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák.

Szerves vegyipari anyagok előállítása

Egyéb technológiák

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Műszeres analitikai feladatok

Szervetlen vegyipari anyagok előállításának iparágai

X

Elektrokémiai- és kromatográfiás mérések alapjai

Irányítás- és szabályozástechnika

X

Műszeres analitika gyakorlat

Optikai mérések alapjai

Vegyipari műveleti számítások

Vegyipari technológia

Vegyipari műveletek, reaktorok

Vegyipari műveletek

Számítási feladatok

Fizikai kémiai ismeretek alkalmazása a műszaki gyakorlatban

Szerves kémiai alkalmazása a műszaki gyakorlatban


Általános és szervetlen kémia alkalmazása a műszaki gyakorlatban

Alkalmazott kémia

Műszeres analitika elmélet

X

X

X

FELADATOK Vegyipari műveleti és technológiai berendezéseket ábrájuk, gyártmánylapjuk alapján azonosít, műszaki állapotukat felméri Szakmai számításokat végez az anyagmozgatás, fűtés, hűtés, anyagmérleg, egyensúly és reakciósebesség körében Szakmai számításait a mérési eredményekkel összehasonlítja, dokumentálja, szükség szerint a folyamatba beavatkozik Vegyipari célberendezéseket (szűrők, centrifugák, bepárlók, lepárlók, reaktorok, alapanyag- és gyógyszergyártó berendezések) működtet, működésüket ellenőrzi A technológiai utasításnak megfelelően lebonyolítja a gyártást, dokumentálja a műszak mérési adatait, eseményeit

X

X

X

X

98

Ellenőrzi és biztosítja a folyamatirányító rendszerek működését Folyamatirányító táblaműszereket, vezérlő és szabályozó szerveket kezel Folyamatokat a beosztott munkatársaknak elmagyaráz, gyártási utasítást ad, műszakbeosztást készít Dokumentálja a technológiai berendezések, gépek üzemidejét, műszaki állapotát a mintavétel Dokumentálja a gyártás folyamán történt karbantartási, tisztítási folyamatokat A dokumentációk alapján elkészíti az üzemmenet statisztikai adatait Minőségi és mennyiségi adatokat szolgáltat a termék kiszállításához Dokumentálja a felügyelete alá tartozó termelő egység, valamint a hozzá tartozó mérő- és irányítóműszerek karbantartási ütemtervét és eszközigényét Mérnök irányítása mellett gyártmányés gyártásfejlesztési részfeladatokat végez Meggyőződik a biztonsági/mentesítő berendezések működőképességéről Értesítést és információt nyújt a vészhelyzet körülményeiről Szakmai oktatásokon vesz részt, előírás szerint vizsgákat is tesz Eszközök, készülékek, berendezések tisztítását végzi Üzemi laboratóriumi feladatokat lát el, műszeres analitikai alapméréseket végez Gyártásközi ellenőrzéseket végez

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

Minőségellenőrzést végez

X

X

Szelektíven tárolja a keletkezett hulladék anyagokat

X

X

Ellenőrzi a szükséges védőfelszerelések meglétét

X

Munka során használja a szükséges védőeszközöket

X SZAKMAI ISMERETEK

99

Mennyiségi, hőtani és termokémiai ismeretek

X

A korrózió és korrózióvédelmi ismeretek Vegyipari készülékek típusai, szerkezeti jellemzője, működése Vegyipari műveletek (hőátadás, anyagátadás, bepárlás,desztillálás, extrahálás, kristályosítás, szárítás, termékek kiszerelése) célja, főbb jellemző, befolyásoló tényezői Vegyipari műveletek paramétereinek optimalizálása méréssel Vegyipari táblázatok, diagramok és adatbázisok felépítése, alkalmazása Vegyipari technológiák főbb típusai, hazai jellemzői

X

Szervetlen technológiák termékei, főbb jellemzői Szerves technológiai termékek előállítása, főbb jellemzői Petrolkémiai eljárások főbb jellemzői

X

X X X

X X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Gyógyszeripari technológiák

X

X

Műanyagipari technológiák

X

X

X

Irányítástechnikai ismeretek

X

Irányítástechnikai eszközök és berendezések kezelése

X

Műszeres analitikai mérések Környezetvédelmi ismeretek, hulladékok szelektív kezelése A vegyipari folyamatok környezeti hatásai, a környezettudatosság gyakorlata A műszeres analitika Egyéni és kollektív munkavédelmi eszközök használata

X X X X

X X

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Szakmai szöveg megértése írásban és szóban

X

X

X

X

X

X

Műveletek és technológiai eljárások azonosítása folyamatábra alapján

X

X

X

X

X

X

100

X

X

X

Vegyipari táblázatok, diagramok és adatbázisok használata Szakmai számolási készség, egyenletek megoldása

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Laboratóriumi műszerek használata Elektromos kapcsolók, áramlási elzáró és biztonsági szerelvények használata

X X SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK

Felelősségtudat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Szervezőkészség

X

Precizitás

X TÁRSAS KOMPETENCIÁK

Irányítási készség Tömör fogalmazás készsége

X X

X

X

X

Konfliktusmegoldó készség

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Gyakorlatias feladatértelmezés

X

Eredményorientáltság

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Rendszerező képesség

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

101

17. Alkalmazott kémia tantárgy

112 óra

17.1. A tantárgy tanításának célja Az tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló képes legyen a kémiai és fizikai kémia ismereteket, alapelveket alkalmazni vegyipari műveletek, a vegyipari technológia és műszeres analitikában. A tanuló ismerje a szervetlen és szerves kémiai anyagok ipari felhasználást valamint a környezetkárosító hatását. A megismert fogalmakra, törvényszerűségekre építve, segítsen a tanulóknak az ismeretek rendszerezésében, szintetizálásában és azok gyakorlati alkalmazásában a gyártási folyamatokban, a folyamatok fenntartásában a paraméterek értelmezésében, a minőségi ellenőrző laboratóriumi vizsgálatokban. 17.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Közismereti kémia, szakmai kémia, fizikai kémia. 17.3.

Témakörök 17.3.1. Általános és szervetlen kémia alkalmazása a műszaki gyakorlatban 28 óra Az elemek periódusos rendszerben elfoglalt helyük, ebből következtethető tulajdonságok. Anyagszerkezet és az anyagi tulajdonságok kapcsolata, ebből adódó alkalmazási lehetőségek. Az egyes anyagokra jellemző kémiai kötések értelmezése. A kémiai reakciók alkalmazása vegyipari eljárásokban. Sav, bázis folyamatok: közömbösítés, semlegesítés, kémhatás. Redoxireakciók. Környezeti és ipari példák az egyes folyamatokra. Nemfémes és fémes elemek és vegyületeik tulajdonságai felhasználásuk vegyipari eljárásokhoz alapanyagként, oldószerként, katalizátorként. Fontosabb vegyipari termékek jellemzői. Szerkezeti anyagok fizikai, korróziós és szilárdsági tulajdonságai. A víz kémiája. A légkör kémiája. A talaj kémiája. Feladatok. Számítási feladatok megoldása az általános- és szervetlen kémia területén Táblázatos, teszt jellegű feladatok, asszociációs feladatok. Esettanulmányok értelmezése és készítése. 17.3.2. Szerves kémiai alkalmazása a műszaki gyakorlatban Szerves vegyületek csoportosítása.

102

28 óra

Szénhidrogének jellemzői, ipari jelentőségük. Halogénezett szénhidrogének, ipari felhasználásuk. Oxigéntartalmú szerves anyagok, mint vegyipari termékek vagy alapanyagok: alkoholok, éterek, aldehidek, ketonok, karbonsavak, észterek. Nitrogéntartalmú vegyületek mint vegyipari termékek vagy alapanyagok: aminok, amidok, nitrovegyületek. Szénhidrátok élettani és ipari vonatkozásai. Fehérjék élettani és ipari vonatkozásai. Feladatok Számítási feladatok megoldása a szerves kémia területén. Táblázatos, teszt jellegű feladatok, asszociációs feladatok. Esettanulmányok értelmezése és készítése. 17.3.3. Fizikai kémiai ismeretek alkalmazása a műszaki gyakorlatban 28 óra Gázok, folyadékok, szilárd anyagok. Diagramok értelmezése a gázhalmazállapotban. A reális gázok eltérő viselkedése, a van der Waals egyenlet grafikus értelmezése. A folyadékok tulajdonságainak műszaki alkalmazása (viszkozitások, felületi feszültség). A szilárd állapot szerkezete és a szerkezeti anyagok tulajdonságainak összefüggése. Híg oldatok. Híg oldatok és gyakorlati jelentőségük. A híg oldat fogalma, jellemzése. A relatív tenziócsökkenés törvénye. A forráspont emelkedés és a fagyáspont csökkenés törvénye Az ozmózis, az ozmózisnyomás. Elektrokémia alkalmazása az ektroanalitikában. Elektromos vezetés. Az első- és a másodfajú vezetők jellemzése, összehasonlításuk. Az elektrolitok fajlagos vezetése. Az elektródpotenciál számítása. A standardpotenciál. Elektródok fajtái (első-, másodfajú, redoxi és különleges elektródok). Az elektromotoros erő számítása. Primer és szekunder elemek. Polarizációs jelenségek. Heterogén rendszerek és gyakorlati vonatkozásaik. A heterogén rendszerek jellemzése. A fázis fogalma, komponensek száma. A fázisdiagram fogalma.

103

Egykomponensű heterogén rendszerek (A víz fázisdiagramja). Kétkomponensű heterogén rendszerek (Sóoldatok fázisdiagramja). Eutektikumok és gyakorlati jelentőségük. Tenzió- és forráspontdiagramok szerkesztése, értelmezése. Fázisdiagramok elemzése. Termokémia A reakcióhő fogalma, exoterm és endoterm reakciók. Képződéshő értelmezése. A termokémiai reakcióegyenlet felírása. A termokémia főtételének alkalmazása számítási feladatokban.. 17.3.4. Számítási feladatok Gáztörvények alkalmazása egy és többkomponensű gázállapotú. rendszerekben. Halmazállapot-változások látens hői. Koncentrációk számítása. Híg oldatok törvényei. Megoszlási egyensúly Reakciósebességi egyenlet alkalmazása, reakciósebesség elsőrendű folyamatokban. Termokémia. Kémiai egyensúlyok.

28 óra

17.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 17.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 17.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9.

Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanulás házi feladat


csoport

osztály X

X

X X X X

X X X X

X

104

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) – – – – – – – – –


1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás

Csoport bontás Osztály keret


Egyéni

Sorszám


X


– X

–

X

–

X

–

X

–

X

–

X

–

X X

– –

X

X

–

X

X

–

X

X

–

X

–

X

–

X

–


18. Vegyipari műveletek tantárgy 18.1.

128 óra


105

A tantárgy célja megismertetni és elsajátítatni a tanulóval a vegyipari munkaterületen leggyakrabban előforduló anyagmozgatási, mechanikus, kalorikus vagy diffúziós szétválasztási elven működő vegyipari műveletek tulajdonságait, jellemző készülékeit, működési elvüket és a működtetéssel kapcsolatos számításokat. A tanuló ismerje a vegyipari berendezések technológiában betöltött szerepét, valamint irányíthatóságuk technikai feltételeit, a korszerű szabályozási rendszerek működését, beállításuk szempontjait. A tanuló képes legyen az ismereteit a gyakorlatban alkalmazni a berendezések üzembe helyezése, az alapanyagok, gyártási segédanyagok szállítása, raktározása, feldolgozása, a karbantartási, javítási munkák elvégzése során vagy képes legyen intézkedni ezek elvégzéséről. Rendelkezzen olyan kompetenciákkal, amelyek képessé teszik üzemek létesítése, vonatkozó működtetési tervekhez adatot szolgáltatni, vagy részfeladatokat megoldani. 18.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Műszaki ismeretek, alapműveletek, technológiai alapismeretek, technológia, vegyipari műveletek gyakorlat, alkalmazott kémia 18.3.

vegyipari

Témakörök 18.3.1. Vegyipari műveletek, reaktorok 43 óra Vegyipari készülékek típusai, szerkezeti jellemzője, működése. Mechanikai műveletek. A hidromechanikai szétválasztás elve. Ülepítés, ülepítők számításai, készülékeik és alkalmazásuk. Szakaszos és folyamatos ipari szűrőberendezések. Ülepítő és szűrő centrifugák működése, alkalmazása, biztonságtechnikájuk Mechanikus gáztisztító, porleválasztó készülékek. Kalorikus műveletek. Bepárlás, kristályosítás, szárítás. A kalorikus műveletek elvi alapjai, számításai. Atmoszférikus és vákuumbepárlók típusai, működése. Belső- és külső fűtőterű, valamint filmbepárlók. Többfokozatú bepárlás. A kristályosítás folyamata, típusai, berendezései. Ipari szárítók működése, konduktív és konvekciós szárítók. A nedves levegő állapotváltozása, a szárítási diagramok alkalmazása. Desztilláció és szorpció. Az anyag elválasztási műveletek csoportosítása, elvi alapok. Egyszerű desztilláció és egyensúlyi desztilláció. Rektifikálás. A refluxarány hatása, műveleti számításai. Ipari desztillálók szerkezeti kialakítása, működtetése.

106

Szorpciós műveletek típusai, ciklusuk, munkadiagramjaik. Folyamatos üzemű ab- és adszorberek működtetése, készülékeik. Extrakció. Az extrakció fogalma, célja, fajtái. Szilárd-folyadék és folyadék-folyadék extrakció művelete, berendezései. Extrakciós számítások elvégzése munkadiagramokkal. Extrakció ipari alkalmazásai, szerepe a gyógyszeralapanyag gyártásban. Kiszerelő és csomagoló berendezések, reaktorok. Folyadékok adagolása, kiszerelése, ampullázók. Szilárd, porszerű anyagok kiszerelése, tablettázás, brikettálás, granulálá.s Műanyagipari célberendezések, extruderek, fröccsöntők, alakformálók. Folyadék és gázpalackok forgalmazása, szállítása, biztonságtechnikája. Termék kiszerelés, szállítás, raktározás logisztikai feladatai. Vegyipari reaktorok, célberendezések. Vegyipari reaktorok főbb típusai. Duplikátoros, keverős autoklávok és szerelvényeik. Kazánok, égető és tüzelő berendezések. Tekercselt falú készülékek, nagynyomású reaktorok. Szerkezeti anyagok tulajdonságai, korrózió, korrózió védelmi ismeretek. Szerkezeti anyagok terhelhetősége, igénybevétele. Karbantartási, javítási munkák. Üzemzavarok elhárítási lehetőségei. Egyéni és kollektív munkavédelmi eszközök használata, tűzrendészeti, munkavédelmi, környezetvédelmi, zajvédelmi rendszabályok betartásának feltételei az üzemeltetés során. Vegyipari műveletek paramétereinek optimalizálása mérési eredmények felhasználásával. Üzemtervezés. Vegyipari táblázatok, diagramok és adatbázisok felépítése, alkalmazása. 18.3.2. Vegyipari műveleti számítások 42 óra Hő- és anyagmérleg számítások. Anyag- és hőmérleg számítások, berendezések kiválasztása. A hasonlóságelmélet alapjai, hasonlósági számok fogalma. Az áramlás hasonlósága, Re-szám alkalmazása. Hőtani hasonlóságok, hőátbocsátási együttható számítása. A bepárlás hő- és anyagmérlege, forráspont növekedés hatása. A lepárlás hő- és anyagmérlege, a betáplálási hely kiválasztása. A nedves és száraz anyagra vonatkoztatott számítások szárításnál. Az abszorpció és az extrakció számításai, a szükséges oldószer mennyisége. Vegyipari diagramok és táblázatok használata. Vegyipari nomogramok alkalmazása. Anyagok sűrűsége, viszkozitása a hőmérséklet függvényében. 107

Vízgőztáblázat felépítése, használata, a telített gőz nyomása. Csővezetékek, idomok és szerelvények ellenállás diagramja. Keverőelemek ellenállás-diagramja, alkalmazásuk a készülékválasztáshoz. A hőmérséklet-lefutási diagram alkalmazása hőcserélőknél. A nedves levegő hőtartalom diagramjának használata szárításhoz. Közel ideális, kétkomponensű elegyek egyensúlyi diagramja. Az egyensúlyi diagramok használata desztillációnál és extrakciónál. Rektifikáló elméleti tányérszám meghatározása szerkesztéssel. 18.3.3. Irányítás- és szabályozástechnika 43 óra Irányítástechnikai alapok. Az irányítástechnika fogalma, ágazatai. Az irányítás logikai rendszere, fontosabb fajtái és szabványaik. Villamos és pneumatikus áramkörök, alapelemek működése, alkalmazásuk. Mérési adatgyűjtés ipari PC-vel. Vezérléstechnika. A vezérlés és szabályozás elve és célja, technikai megvalósítása. Villamos és pneumatikus vezérlő eszközök. Munkahengerek, érzékelők és kapcsolók. A vezérlés hatáslánca, kapcsolási rajzának értelmezése. Út-idő diagramok felépítése, célja, használatuk. Vezérlő kapcsolások elemzése, logikai kapcsolatok, időzítések. Vegyipari reaktor vezérlése lépés-programterv alapján. Szabályozástechnika. A szabályozási kör fogalma, felépítése, tagjai. A szabályozásköri tagok statikus és dinamikus tulajdonságai. Értéktartó szabályozási körök alkalmazási területe. A jelfeldolgozás lehetőségei elektromos és pneumatikus rendszerekben. A szabályozásköri tagok vizsgálatának lehetőségei és eszközei. A követő és az arányszabályozás alkalmazása vegyipari műveleteknél. A kaszkád szabályozás alkalmazása kalorikus és anyagátadási műveleteknél. Kapcsolt és összetett szabályozók alkalmazása technológiai folyamatokban. Egyszerű szabályozási feladatok. Értéktartó szabályozások. Áramlásszabályozás egyszerű szabályozási körrel. Szintszabályozás. Hőcserélők hőmérsékletének szabályozása. Műveletek szabályozása. Összetett szabályozások típusai és eszközei. Arányszabályozás és követő szabályozás. Kaszkádszabályozás. Állandó nyomású szűrés szabályozása. Desztillációs összetétel szabályozása követő szabályozással. 108

Hőcserélők kaszkádszabályozása. 18.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Szaktanterem, tanműhely. 18.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 18.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.




csoport


osztály X

X X X X


1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése

Osztálykeret

Csoportbontás


Sorszám


X

–

X

X

–

X

X

–

X

–

X

–

X X

– X

X X

109


–

– –

2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2. 4. 4.1. 4.2. 5. 5.1. 5.2.

Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Képi információk körében Művelti rajz értelmezése Technológiai ábra készítése leírásból

X

–

X

–

X

–

X

–

X

–

X X

– –

X

–

Komplex információk körében Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással

X

X

–

X

–

X

–


19. Vegyipari technológia tantárgy

96 óra

19.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy az előzetes kémiai és fizikai kémia tanulmányok során megismert fogalmakra, törvényszerűségekre alapozva a vegyipari műveletekkel összhangban a tanuló megismerje a vegyipari technológiai eljárásokat. A tanuló olyan vegyipari termék előállításával ismerkedjen meg, amelyekkel a környezetükben és az iparban is találkozhatnak. További cél a zöld technológiák megismerése fontosságuk bemutatása. A tanuló képes legyen az ismereteit a gyakorlatban alkalmazni a gyártási folyamatok fenntartásában, a paraméterek ellenőrzésében, a technológiai utasítások betartásában, az alapanyag és energia ellátásban. Rendelkezzen olyan kompetenciákkal, amelyek képessé teszik üzemek létesítése, vonatkozó működtetési tervekhez adatot szolgáltatni, vagy részfeladatokat megoldani. 19.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Technológiai alapismeretek, szakmai kémia, alkalmazott kémia, fizikai kémia,

110

műszaki ismertek, vegyipari műveletek, vegyipari ismeretek, 19.3.

Témakörök 19.3.1. Szervetlen vegyipari anyagok előállításának iparágai 32 óra Szervetlen technológiát alkalmazós vegyi üzemek jellemzői Kénsavipar. Kén, kén-dioxid, kén-trioxid, kénsav jellemzői. Kénsav gyártásának és vegyiparban betöltött szerepének történeti .áttekintése, nyersanyagai. A kén-dioxid előállítása kénalapon. A kontakt kénsavgyártás folyamata, fizikai-kémiai alapelvei. A kontakt kénsavgyártás technológiai lépései. Nitrogénipar. Jelentősége és történeti áttekintése, a levegő nitrogénjének kémiai kötésbe vitelének ipari lehetőségei. Nitrogén, hidrogén, ammónia jellemzői. Ammónia gyártása: a szintézis fizikai kémiai alapjai. A Haber-Bosch eljárás technológiai lépései. Salétromsavgyártás ammónia-oxidációs eljárással. Az eljárás fizikai kémiai alapjai, technológiai lépések. Műtrágyaipar. A műtrágyák jellemzői, mezőgazdasági jelentőségük, környezeti hatásuk. Pétisó előállítása. Klór-alkáli ipar. Történeti áttekintés, elméleti alapok. Klórtermelésből és felhasználásból származó termékek jellemző, alkalmazás területei: klór, nátrium-hidroxid, sósav, nátrium-hipoklorit. Az nátrium-klorid elektrolízis elméleti alapjai. Membrános és higanykatódos eljárások gyakorlati megvalósítása, Sósavgyártás. Metallurgiai ipar. A timföldgyártás, a timföld elektrolízise. Az alumínium előállítása. Számítási feladatok. Kén-trioxid előállítás, ammóniaszintézis, szintézisgáz egyensúlyi gázösszetételének számítása, konverziószámítás. Elektrolízishez kapcsolódó számítási feladat. 19.3.2. Szerves vegyipari anyagok előállítása Finomító üzemek jellemzői Petrolkémiai alapú termékek.

111

32 óra

Hőbontás, krakkolás, pirolízis, reformálás, alkilezés, izomerizáció elmélete alapjai. Korszerű motorhajtóanyagok előállítása. Olefinek előállítása benzinpirolízissel. Benzinpirolízis termékei és felhasználásuk. Acetilén előállítása. Aromás alapanyagok előállítása benzinreformálással. Metanol, etanol előállítása. Halogénezett termékek. Halogénezés elméleti összefoglalása. Vinil-klorid előállítása etilén alapon. Klórbenzol előállítása halogénezéssel, hidrolízise fenollá. Szulfonált termékek. Szulfonálás elméleti alapjai. Mosószer alapanyagok előállítása, felületaktív anyagok jellemzői. Mosószerek jellemző. Nitrált termékek. Nitrálás elméleti alapjai. Robbanószer gyártás alapanyagai. Robbanószerek. Oxidált termékek. Oxidációs folyamat elméleti alapjai. Oldószer: aceton előállítása propén közvetlen oxidációjával. Poliészter műgyanta alapanyag: ftálsavanhidrid előállítása o-xilol oxidációjával. Észterek. Észterezési folyamat jellemzői. Aromaanyagok előállítása. 19.3.3. Egyéb technológiák 32 óra Műanyagok A műanyagok fogalma, nyers és alapanyagai, csoportosítása, tulajdonságai. A műanyagok felhasználásának területei, és jelentősége. Modern műanyagok. Mesterséges alapanyagú műanyagok. Kondenzációs műanyagok: elméleti alapok (fenoplasztok, poliamidok, poliészter) választott termék technológiája. Polimerizációs műanyagok: elméleti alapok (PE, PVC, PET, poliakrilátok) választott termék technológiája. Poliaddiciós műanyagok: elméleti alapok, monomerek MDI, TDI (Poliuretánok). Természetes alapanyagú műanyagok. Történeti áttekintés. 112

Kaucsuk és gumigyártás. Viszkózgyártás. A műszálgyártás áttekintő jellegű ismertetése. A szénszálak előállítása. Zöldtechnológia. Zöldkémia alapelvei. Alkalmazási lehetőségei. Feladatok. Elektrolízishez kapcsolódó számítási feladat. Anyagmérleg-, anyagszükséglet-, kitermelés számítása, adatok szolgáltatása. Grafikonelemzések. Vegyi üzemek felépítése, működése, létesítése. Gyártási paraméterek értelmezése, betartása. Gyártási dokumentációs rendszer, technológiai utasítások felépítése. Üzemzavarok, elhárítási lehetőségek. Gyártási folyamatokra vonatkozó tűzrendészeti, munkavédelmi, környezetvédelmi, zajvédelmi rendszabályok. 19.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Szaktanterem 19.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 19.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.

Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat megbeszélés szemléltetés projekt házi feladat


csoport

osztály X

X X X X



113

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2. 4. 4.1. 4.2. 5. 5.1. 5.2.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Képi információk körében Művelti rajz értelmezése Technológiai ábra készítése leírásból Komplex információk körében Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással

Osztálykeret

Csoportbontás


Sorszám


X

–

X

X

–

X

X

–

X

–

X

–

X X

– X

114


–

X X

– –

X

–

X

–

X

–

X

–

X

–

X X

– –

X

X

–

X

X

–

X

–

X

–

19.6.

A tantárgy értékelésének módja

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

20. Műszeres analitika elmélet tantárgy

64 óra

20.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja a korszerű műszeres analitikai eszközök és az azokkal történő vizsgálatok megismerése. A tanuló képessé váljon ezen ismereteit a gyakorlatban valamint az analitikai munkában alkalmazni. Rendelkezzen olyan kompetenciákkal, amelyek képessé teszik szilárd anyagok, folyadékok és gázok mennyiségi és minőségi elemzésével kapcsolatos mérések elvégzésére, a termeléssel összefüggésben szükséges, közvetlen minőségi ellenőrző laboratóriumi vizsgálatokra, vegyi üzemek működtetésére vonatkozó kémiai és fizikai laboratóriumi kísérleteket előkészítésére. 20.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Laboratóriumi gyakorlat, analitika gyakorlat, szakmai kémia, alkalmazott kémia, fizikai kémia, vegyipari ismeretek 20.3. Témakörök 20.3.1. Optikai mérések alapjai 32 óra Laboratóriumi munkavédelem. Mérési eredmények dokumentálásának szabályai. Mérési eredmények értékelésének módszerei. Mérési adatok statisztikai értékelése, mérési hibák. Optikai mérések. A fény és anyag kölcsönhatásának elmélete és felhasználási területei az analitikában. A refraktometria alapelve. A törésmutatót befolyásoló tényezők. A refraktométerek felépítése és használatuk. Spektrofotometriás mérések. A fény és az anyagi rendszerek kölcsönhatása. Az elektromágneses hullámok teljes spektruma. Fény emisszió és abszorpció fogalma. A fényelnyelés törvényszerűségei, azok analitikai alkalmazása. A spektrofotometriás mérések felosztása. A fotométerek felépítése, főbb részeinek ismerete. Lángfotometriás módszerek.

115

Az anyagok gerjeszthetősége, gerjesztése lángban. A lángfotométer felépítése. Az atomabszorbciós mérési módszerek. Atomizálás lángban és grafitkályhában. 20.3.2. Elektrokémiai- és kromatográfiás mérések alapjai 32 óra Elektrokémiai mérések. A vezetők elektromos jellemzése. Az elektródpotenciál fogalma és mérése. Az elektromotoros erő fogalma. Elektrokémiai pH-mérés. Potenciometrikus titrálás (sav-bázis és redoxi titrálás), titrálási görbe lefutása, a végpont meghatározás módszerei. Elektromos vezetés, fajlagos vezetés, vezetési cella. A vezetési titrálás (konduktometria). A konduktometriás titrálási görbék értelmezése, a végpont megállapítása. Kromatográfiás eljárások. A kromatográfia elve, a kromatográfiás módszerek felosztása. A gázkromatográfia (GC), a gázkromatográfiás jellemzők. A gázkromatográf felépítése. Vivőgáz, injektálás, gázkromatográfiás kolonnák, detektorok fajtái, működése. A gázkromatogram kiértékelése. Vékonyréteg kromatográfia elve, jellemzői. Környezetvédelmi ismeretek, hulladékok szelektív kezelése. Vegyipari folyamatok környezeti hatásai, a környezettudatosság gyakorlata. 20.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Szaktanterem 20.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 20.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.

Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat megbeszélés szemléltetés projekt házi feladat


csoport

osztály X

X X X X

116



1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2. 4. 4.1. 4.2. 5. 5.1. 5.2.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Képi információk körében Műveleti rajz értelmezése Technológiai ábra készítése leírásból

Osztálykeret

Csoportbontás


Sorszám


X


–

X

X

–

X

X

–

X

–

X

–

X X

– X

–

X X

– –

X

–

X

–

X

–

X

–

X

–

X X

– –

Komplex információk körében Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után Utólagos szóbeli beszámoló Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással

117

X

X

X

–

X

X

–

X

–

X

–


21. Műszeres analitika gyakorlat tantárgy

80 óra

21.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja az laboratóriumi gyakorlatok és az elméleti ismeretek birtokában a tanuló képessé váljon a korszerű analitikai eszközök kezelésére, a mérési eredmények dokumentálására, feldolgozására, kiértékelésére ehhez informatikai eszközök használatára, a vizsgálatok előkészítése, a mérés végrehajtása és a mérési adatok feldolgozás során az elvárható analitikai pontosság betartására. A tanuló képes legyen kezelni, a minőségelemző és környezetvédelmi ellenőrző üzemi analitikai műszereket, azokon a mérési leírásnak megfelelően a feladatot végrehajtani. A gyakorlatok elvégzése után a tanuló rendelkezzen olyan kompetenciákkal, amelyek képessé teszik szilárd anyagok, folyadékok és gázok mennyiségi és minőségi elemzésével kapcsolatos mérések elvégzésére, a termeléssel összefüggésben szükséges, közvetlen minőségi ellenőrző laboratóriumi vizsgálatokra, vegyi üzemek működtetésére vonatkozó kémiai és fizikai laboratóriumi kísérleteket elvégzésére. 21.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Műszeres analitika elmélet, laboratóriumi gyakorlat, szervetlen laboratóriumi gyakorlat, analitika gyakorlat. 21.3.

Témakörök 21.3.1. Műszeres analitikai feladatok 80 óra Bevezetés a laboratóriumi munkába. A laboratórium munka rendje. Munka- és tűzvédelem, laboratóriumban használt eszközök, vegyszerek kezelése tárolása. Eszközök, készülékek, berendezések tisztítása. A szükséges védőfelszerelések kiválasztása és használata. Környezetvédelmi ismeretek, hulladékok szelektív kezelése. Vegyipari folyamatok környezeti hatásai, a környezettudatosság gyakorlata. Optikai mérések. Mérés refraktométerrel. Eredmények dokumentálása, jegyzőkönyv készítése a mérésről. Spektrofotometriás mérések. Mérés UV-VIS tartományban.

118

Mérés lángfotométerrel. Atomabszorbciós mérés végrehajtása. Eredmények dokumentálása, jegyzőkönyv készítése a mérésről. Elektrokémiai mérések. Elektrokémiai pH-mérés. Potenciometrikus titrálás (sav-bázis titrálás) kivitelezése, a titrálási görbék lefutása, a végpont meghatározása. A vezetési titrálás (konduktometria). A konduktometriás titrálási görbék értelmezése, a végpont megállapítása. Eredmények dokumentálása, jegyzőkönyv készítése a mérésről. Kromatográfiás eljárások. A kromatográfia elve, a kromatográfiás módszerek felosztása Mérés gázkromatográffal. Vivőgáz, injektálás, gázkromatográfiás kolonnák, detektorok fajtái, működése. A gázkromatogram kiértékelése. Vékonyréteg kromatográfiás vizsgálat végrehajtása. Eredmények dokumentálása, jegyzőkönyv készítése a mérésről. A témakör részletes kifejtése. 21.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Műszeres analitikai laboratórium 21.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 21.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszám 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6.

Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat megbeszélés szemléltetés projekt házi feladat dokumentáció készítés


csoport

osztály X

X X X X X

X

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) – – – – – –


119

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 3. 3.1. 3.2. 4. 4.1. 4..2. 5. 5.1. 6. 6.1. 6.2. 8. 8.4.

Osztálykeret

Csoportbontás


Sorszám



Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Képi információk körében Készülékrajz értelmezése Készülék rajz készítése leírásból

X

–

X

X

–

X

X

–

X

–

X

–

X X

– X

–

X X

– –

X

–

X

–

X

–

X X

– –

Komplex információk körében Jegyzetkészítés a mérési eredményekről Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után Csoportos munkaformák körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján Vizsgálati tevékenységek körében Vegyészeti laboratóriumi alapmérések

X

X

–

X

X

–

X

–

X

–

X

–

X

120

X

–

8.5.

Anyagminták azonosítása

X

X

–


121

SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az VEGYIPARI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint a XV. VEGYÉSZ ÁGAZATHOZ

Recommend Documents