Szakirodalom-kutatás
Szakmai közösség: eredetiség Ú nem lehet egyedül megalapozni és elkészíteni egy tudományos művet
„Kétféle ismeret van: magunk rendelkezünk a szükséges információval, vagy tudjuk, hogy az hol lelhető fel.” Samuel Johnson
• Minden kutatás egyik kiindulópontja… – a tudományos kérdés meghatározása, vizsgálata és – a témával kapcsolatos könyvtárban található források megkeresése vagyis a háttér-információk
megismerése
Témaválasztás • • • • • • • • • • • •
Jól körülhatárolt Időben is legyen egyértelmű Legyen hozzá megfelelő forrás Érdekes is legyen Valódi kérdésekkel foglalkozzon Ne ragaszkodjunk hozzá mereven Ne vegyük el más témáját Szakmailag kompetens legyen Az ismert és az ismeretlen határán mozogjon Módszert keressünk a kérdéshez és ne fordítva! Érdeklődjenek iránta Ne legyen szoros a verseny
• A kommunikáció két irányú
hasznosítása: – „input”: szakirodalom feltárása – „output”: szakirodalom közzététele
• A szakirodalom felkutatása és feldolgozása időben megelőzi (meg kell hogy előzze) a tényleges kutatást, vagyis a szekunderkutatás megelőzi (meg kell hogy előzze) a primerkutatást
Tájékozódó, előzetes irodalomkutatás • Minden kutatás egyik kiindulópontja… – a tudományos kérdés meghatározása, vizsgálata és – a témával kapcsolatos könyvtárban található források megkeresése vagyis a háttér-információk
megismerése
• Néhány releváns kézikönyv és azok forrásmunkái • Néhány fontosabb hazai és külföldi folyóirat friss, releváns közleményei • Bibliográfiában vagy referáló folyóiratban a szóba jöhető források gyakoriságának ellenőrzése
A források csoportosítása tartalmuk szerint
• Az információk gyűjtésének célja lehet: – Konkrét probléma megoldása – Egy jól körülhatárolt tágabb terület egyszeri feldolgozása – Egy jól körülhatárolt tágabb terület folyamatos feldolgozása
• Elsődleges: eredeti kutatási beszámoló, felmérés; minden olyan dokumentum, amely nem alapul más leírt forrásokon • Másodlagos: ezekre épülő összefoglaló könyv, tankönyv; az elsődleges források magyarázata • Harmadlagos: az előbbiekről szóló beszámoló, szemle, bibliográfia
A források csoportosítása formájuk szerint • Évente kb. 60 millió oldal szakirodalom jelenik meg: 40-50 ezer tudományos folyóirat és kb. 200 ezer szakkönyv
• • • •
Vizuális Auditív Multimédiás [Taktilis (Braille-írás)]
Elsősorban elsődleges forrásokat próbáljunk felkutatni!
Általános, elterjedt, elfogadott megállapításokat nem kell forrásokkal alátámasztani!
• Általános internetes portálok • Magazinok, újságok – Nimród – Magasles – Vadászlap – Forest Press
• Vadászati portálokon – Pl.: Vadászati Információs Portál
Forráskritika • Cél: hiteles és eredeti források kiválasztása! • Nem igaz, hogy ami nyomtatásban megjelent, az hibátlan!
• Lektorált folyóiratok pl.: – Mammalian Biology – Mammalia – Wildlife Biology – Journal of Mammalogy – Wildlife Management – Wildlife Monographs
• Könyvek • Levelezés szakemberekkel – Monográfia – Tankönyv – Kézikönyv – Gyűjtemény – Enciklopédia – Lexikon – Szótár
• Szürke irodalom (nem kerül könyvkereskedelmi forgalomba) • Az Internet tudományos oldalai pl.: – www.eisz.hu – www.scholar.google.hu
A könyvtárban való tájékozódásban segítségünkre lehetnek: • • • • • • •
Évkönyv Konferencia kiadványok Szabványok Szabadalmi leírások Kutatási jelentések Különlenyomatok Disszertációk
• • • •
Katalógusok (cédula, online) Bibliográfiák Kézikönyvek Indexek és referáló kiadványok és azok online változatai • Könyvtárak tájékoztató programjai • Kiadók prospektusai
Szakmai kommunikáció
• A témánkhoz kapcsolódó irodalom minél szélesebb körű rögzítése – Hagyományos módon • Cédulázás • Jegyzetelés (aktív, passzív)
A szöveg közben előforduló hivatkozások név- és évszámrendszer vs. számozási rendszer
– Számítógéppel • Bibliográfiai programok • Adatbáziskezelők
• A gyűjtött dokumentumok nyilvántartása – Téma szerint – ABC sorrendben
Szakmai kommunikáció
Hivatkozásjegyzék: a szövegben tételesen is szereplő hivatkozások Felhasznált irodalom (Irodalomjegyzék): minden olyan munka, amelyet a téma kidolgozásánál felhasználtak, akkor is, ha nem volt rá konkrét utalás Bibliográfia: szakmai háttér bemutatása
Szakmai kommunikáció
A munka végén szereplő hivatkozások rendje: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
szerző(k) kiadási év cím - alcím kiadás kötet kiadási hely kiadó vagy folyóirat, periodika oldalszám, terjedelem megjegyzés
