SZAKIGAZGATÁSI ISMERETEK
TANANYAG A KORMÁNYABLAK ÜGYINTÉZŐ KÉPZÉS 4. EGYEDI ÜGYEK ÉS ÉLETHELYZETEK C. MODULJÁHOZ
Humánigazgatás Budapest, 2014
SZERZŐK Egészségügyi igazgatás: Dr. Svajda Melinda Egészségbiztosítási igazgatás: Dr. Balogh Tamás, Dr. Radics Zsuzsanna Nyugdíjigazgatás: dr. Jancsó Gábor, Molnárné dr. Balogh Márta Szociális igazgatás: Kovács Ibolya Gyámügyi igazgatás: Dr. Lantai Csilla Gyermekvédelmi igazgatás: Kovács Ibolya Rehabilitációs igazgatás: Kovács Ibolya Kincstári igazgatás: Kovács Ibolya Anyakönyvi igazgatás: Piros Zsuzsanna Oktatási igazgatási feladatok: Bauer Lilla
LEKTOROK Egészségügyi igazgatás: dr. Ladányi Márta Egészségbiztosítási igazgatás: dr. Juhász Ferenc Nyugdíjigazgatás: Fodor János Szociális igazgatás: Zöldné Házy Katalin Gyámügyi igazgatás: Ráczné dr. Lehoczki Zsuzsanna Gyermekvédelmi igazgatás: Ráczné dr. Lehoczki Zsuzsanna Rehabilitációs igazgatás: dr. Eperjessy István Kincstári igazgatás: Ráczné dr. Lehoczki Zsuzsanna Anyakönyvi igazgatás: dr. Lampért Bernadett Oktatási igazgatási feladatok: Vereckei Judit
1 Egészségügyi igazgatás .....................................................................................11 1.1 Elsődlegesen védett társadalmi értékek - az egészségügyi igazgatás célja ...........11 1.2 Az egészségügyi igazgatásra vonatkozó leglényegesebb szabályok .....................11 1.3 Az egészségügyi igazgatás szervezetrendszere, feladatai ...................................12 1.3.1
Helyi szint: járási népegészségügyi intézet ...............................................12
1.3.2
Területi szint: megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv ......................16
1.3.4 A kormányablakok hatáskörét érintő egészségügyi igazgatási hatósági ügytípusok ...................................................................................................18 1.4 Élethelyzetek ...............................................................................................22 1.4.1
Eljárások elhatárolása ............................................................................22
1.5 Emlékeztetőül pontokban – összefoglaló ..........................................................23 2 Egészségbiztosítási igazgatás .............................................................................25 2.1 Védett társadalmi értékek, célok.....................................................................25 2.2 Az egészségügyi igazgatás alapintézményei .....................................................26 2.2.1
Biztosítási jogviszony .............................................................................26
2.2.2
Egészségügyi szolgáltatásra jogosultak ....................................................28
2.2.3
Megállapodás alapján egészségbiztosítási járulékot fizetők..........................29
2.2.4
Akik után a központi költségvetés fizet .....................................................29
2.2.5
Egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetők ..............................................30
2.3 Nyilvántartás és TAJ szám .............................................................................30 2.3.1
Egészségbiztosítói nyilvántartások ...........................................................30
2.3.2
TAJ szám és TAJ kártya ..........................................................................32
2.3.3
Jogviszony-ellenőrzés ............................................................................33
2.4 Pénzbeli ellátások, baleseti ellátások és utazási költségtérítés ............................34 2.4.1
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai ....................................................34
2.4.2
Baleseti ellátások...................................................................................39
2.4.3
Utazási költségtérítés .............................................................................41
2.4.4
Nemzetközi ügyek .................................................................................43
2.5 Az egészségbiztosítás szervezeti felépítése ......................................................48 2.5.1
Kifizetőhelyek .......................................................................................48
2.5.2
Kormányhivatalok egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervei ..........49
2.5.3
Országos Egészségbiztosítási Pénztár .......................................................50
2.5.4
Kormányablakban intézhető egészségbiztosításhoz kapcsolódó ügyek ..........53
3 Nyugdíjbiztosítási igazgatás ...............................................................................54 3.1 A szakigazgatás célja, elsődlegesen védett társadalmi értékek ...........................54 3.2 Az ágazatra vonatkozó leglényegesebb szabályok .............................................54 3.2.1
A nyugdíjbiztosítási igazgatásról általában ................................................54
3.2.2
A legfontosabb jogszabályok ...................................................................55
3.2.3
Az egyes ellátások legfontosabb jellemzői .................................................56
3.2.4
Eljárási szabályok ..................................................................................57
3.3 A nyugdíjbiztosítási igazgatás szervezetrendszere .............................................58 3.3.1
Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság ................................................58
3.3.2
Az ONYF központi igazgatási szerve: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság ..............59
3.3.3
A fővárosi és megyei kormányhivatalok nyugdíjbiztosítási igazgatóságai ......60
3.4 A nyugdíjbiztosítási igazgatási ügyek ügyintézése a kormányablaknál .................61 3.4.1
Érintett ügykörök ..................................................................................61
3.5 Élethelyzetek ...............................................................................................63 3.5.1
Esetmegoldás........................................................................................63
3.5.2
Esetmegoldás........................................................................................64
3.6 Emlékeztetőül pontokban...............................................................................65 4 Az Igazságügyi Szolgálat ...................................................................................67 4.1 Elsődlegesen védett társadalmi értékek – Az igazságügyi hatósági és szolgáltató tevékenységek szerepe és céljai ...........................................................................67 4.2 Az ágazatra vonatkozó leglényegesebb szabályok .............................................68 4.2.1
Pártfogó felügyelői szakterület ................................................................68
4.2.2
Jogi segítségnyújtási szakterület .............................................................70
4.2.3
Áldozatsegítő szakterület ........................................................................70
4.3 A szakigazgatási feladatokat ellátó hazai szervezetrendszer és feladataik ............71 4.3.1
Központi szint - Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal ................................71
4.3.2
Területi szint – a fővárosi és megyei kormányhivatalok igazságügyi szolgálatai ...........................................................................................................71
4.3.3
A kormányablakok hatáskörébe tartozó eljárások ......................................72
4.4 Élethelyzetek ...............................................................................................79 4.4.1
Esetmegoldás........................................................................................79
4.4.2
Esetmegoldás........................................................................................80
4.5 Emlékeztetőül pontokban...............................................................................82 5 Szociális igazgatási ismeretek ............................................................................83 5.1 A szociális szakigazgatás célja, elsődlegesen védett társadalmi érdekek ..............83 5.2 A szociális szakigazgatásra vonatkozó leglényegesebb szabályok ........................84 5.3 A szociális hatóság szervezetrendszere, feladatai ..............................................84 5.3.1
A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal .............................................85
5.3.2 A szociális és gyámhivatal, mint a szociális hatóság területi szintű államigazgatási szerve ...................................................................................85 5.3.3
A hatósági nyilvántartás folyamata ..........................................................85
5.3.4
A kormányablakok hatáskörét érintő szociális igazgatási, hatósági ügytípusok . ...........................................................................................................90
5.4 Élethelyzetek ...............................................................................................92 5.5 Emlékeztetőül pontokban – összefoglaló ..........................................................92 6 Gyámügyi igazgatás ..........................................................................................93 6.1 Elsődlegesen védett társadalmi érdekek – a gyámügyi igazgatás szerepe és célja .93 6.2 A gyámügyi igazgatásra vonatkozó leglényegesebb szabályok ............................95 6.3 A gyámügyi igazgatási feladatokat ellátó hazai szervezetrendszer és feladataik ....96 6.3.1
Központi szint .......................................................................................96
6.3.2
Területi szint: Fővárosi/Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala ....97
6.3.3
Helyi szint ............................................................................................97
6.3.4
A kormányablakok hatáskörét érintő hatósági feladatok .............................98
6.4 Élethelyzetek ............................................................................................. 105 6.4.1 Esetmegoldás: Kiskorú házasságkötésének előzetes gyámhatósági engedélyezése, apai elismerő nyilatkozat ....................................................... 105 6.5 Emlékeztetőül pontokban............................................................................. 107
7 Gyermekvédelmi igazgatás .............................................................................. 109 7.1 A gyermekvédelem célja, elsődlegesen védett társadalmi érdekek .................... 109 7.2 A gyermekvédelmi szakigazgatásra vonatkozó leglényegesebb szabályok .......... 110 7.3 A gyámhatóság szervezete, feladatai, a gyermekvédelmi szolgáltatások rendszere .. ................................................................................................................ 110 7.3.1
Szervezetrendszer és gyámhatósági feladatok ......................................... 110
7.3.2
Gyermekvédelmi szolgáltatások rendszere .............................................. 111
7.3.3
A kormányablakok hatáskörét érintő gyámhatósági igazgatási ügytípusok .. 114
7.4 Élethelyzetek ............................................................................................. 115 7.5 Emlékeztetőül pontokban – összefoglaló ........................................................ 116 8 Kincstári igazgatás .......................................................................................... 117 8.1 A kincstári igazgatás során az elsődlegesen védett társadalmi érdek ................. 117 8.2 A kincstári ügyekre vonatkozó lényegesebb szabályok – a családtámogatást, a fogyatékossági támogatást érintően .................................................................... 118 8.2.1 A Magyar Államkincstár hatáskörei az egyes ellátások megállapításához és folyósításához ............................................................................................. 119 8.2.2
Általános eljárás az igényléssel kapcsolatosan ......................................... 119
8.2.3
Családtámogatások rendszere ............................................................... 119
8.2.4
Fogyatékossági támogatások ................................................................ 121
8.2.5
Megváltozott munkaképességű munkavállalók kereset-kiegészítése ........... 122
8.2.6
Nagycsaládosokat megillető energiaár-támogatások ................................ 122
8.2.7
A kormányablakok hatáskörét érintő kincstári ügytípusok ......................... 122
8.3 Élethelyzetek ............................................................................................. 124 8.4 Emlékeztetőül pontokban - összefoglaló ........................................................ 125 9 Rehabilitációs igazgatás................................................................................... 126 9.1 A rehabilitációs szakigazgatás célja, elsődlegesen védett társadalmi érdek......... 126 9.2 A rehabilitációs szakigazgatásra vonatkozó leglényegesebb szabályok ............... 127 9.3 A rehabilitációs hatóság szervezetrendszere, feladatai ..................................... 128 9.3.1 A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH), mint a rehabilitációs hatóság központi államigazgatási szerve ........................................................ 128 9.3.2 A megyei, fővárosi kormányhivatalokba integrált rehabilitációs szakigazgatási szervek, mint a rehabilitációs hatóság területi szintű államigazgatási szervei ...... 129
9.3.3
A kormányablakok hatáskörét érintő rehabilitációs hatósági ügytípusok ..... 134
9.4 Élethelyzetek ............................................................................................. 136 9.4.1
Az ügyfél és a hatóság kapcsolata – fogyatékkal élő ügyfelek jellemzői ...... 136
9.4.2
A dokumentációk áttekintése – az ügyfél tájékoztatása ............................ 138
9.5 Emlékeztetőül pontokban – összefoglaló ........................................................ 139 10 Az anyakönyvi nyilvántartás ............................................................................. 140 10.1. Elsődlegesen védett társadalmi értékek – az anyakönyvi igazgatás szerepe és célja ................................................................................................................ 140 10.2Az ágazatra vonatkozó leglényegesebb szabályok ................................................ ................................................................................................................ 140 10.2.1
A szakigazgatási feladatokat ellátó hazai szervezetrendszer és feladataik ... 141
10.2.2
Központi szint ..................................................................................... 141
10.2.3
Területi szint: Fővárosi és Megyei Kormányhivatal ................................... 143
10.2.4
Helyi szint .......................................................................................... 143
10.2.5
A kormányablakok hatáskörét érintő hatósági feladatok ........................... 145
10.3. Élethelyzetek ........................................................................................... 146 10.3.1
Esetmegoldás: Házasságkötés törvényes előfeltételeinek vizsgálata ........... 146
10.4 Emlékeztetőül pontokban ........................................................................... 147 11 Oktatási igazgatás .......................................................................................... 148 11.1Bevezetés az állam oktatási-nevelési céljairól, a magyar oktatási rendszer és a köznevelés bemutatása, meghatározói ................................................................ 148 11.2Az ágazatra vonatkozó leglényegesebb jogszabályok ...................................... 149 11.3Szervezetrendszer, a tanügy-igazgatási szervezetek szintjei ............................ 150 11.3.1
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) ..................................... 150
11.3.2
Az Oktatási Hivatal (OH) feladatai .......................................................... 152
11.3.3
A Kormányhivatalok szerepe, feladata .................................................... 152
11.3.4
A járási kormányhivatalok .................................................................... 154
11.3.5 Az oktatási szakigazgatás ügykörei a Kormányablakokban feladatot ellátó kormánytisztviselők számára ........................................................................ 155 11.4Élethelyzet ................................................................................................ 158
1 Egészségügyi igazgatás Az egészségügyi igazgatás területéhez tartozó hatósági ügyeket a jelenlegi jogi szabályozás az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat – azon belül az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) -, a megyei, illetve fővárosi kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szervei (megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv), továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalainak járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetei (járási népegészségügyi intézet) hatáskörébe utalja.
1.1 Elsődlegesen védett társadalmi értékek - az egészségügyi igazgatás célja 1. Az egészségügyi igazgatás által védett társadalmi érték az egyén – és ezen túlmutatóan a társadalom – egészségi állapota. Ennek megfelelően az ágazat célja – miként az az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben (a továbbiakban: Eütv.) is megfogalmazásra került – elősegíteni az egyén és ezáltal a lakosság egészségi állapotának javulását, továbbá meghatározni és az egészségügyi szolgáltató működése során folyamatosan ellenőrizni az egészségügyi szolgáltatások általános szakmai feltételeit, színvonalának garanciáit. Az egészségügyi szolgáltatások szakmai követelményrendszerének célja:
az egészségügyi szolgáltatások megfelelő minőségének különös tekintettel azok hatásosságára és hatékonyságára,
az egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevő, szolgáltatásokat nyújtó személyek jogainak biztosítása.
biztosítása,
valamint
az
e
1.2 Az egészségügyi igazgatásra vonatkozó leglényegesebb szabályok Az egészségügyi igazgatás alapjogszabályának az Eütv. tekinthető. Az Eütv. által adott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályok közül az ágazat megismerését az alábbi jogszabályok segítik elő:
az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet, az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről szóló 2/2004. (XI.17.) EüM rendelet, az emberen végzett orvostudományi kutatások, az emberi felhasználásra kerülő vizsgálati készítmények klinikai vizsgálata, valamint az emberen történő alkalmazásra szolgáló, klinikai vizsgálatra szánt orvostechnikai 11
eszközök klinikai vizsgálata engedélyezési eljárásának szabályairól szóló 235/2009. (X. 20.) Korm. rendelet és az emberen végzett orvostudományi kutatásokról szóló 23/2002. (V. 9.) EüM rendelet, az egészségügyi intézmények katasztrófaterveinek tartalmi követelményeiről szóló 29/2000. (X. 30.) EüM rendelet, a rendkívüli eseményekkel, katasztrófákkal kapcsolatos bejelentés és adatközlés rendjéről szóló 10/2005. (IV. 12.) EüM rendelet. Az engedélyezési eljárások közül a praxisengedély vonatkozásában – fentiekkel ellentétben – az alapjogszabály az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény, a részletszabályokat az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 313/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet tartalmazza. Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény (továbbiakban: Ehi) az egészségügyi államigazgatási szerv feladatait tartalmazza. A hatásköri, illetékességi szabályokat – a működési engedélyezési eljárás kivételével - az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet) határozza meg. Az ágazat eljárásaiért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakat az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 1/2009.(I.30.) EüM rendelet 1. számú melléklete állapítja meg..
1.3 Az egészségügyi igazgatás szervezetrendszere, feladatai Az egészségügyi igazgatás szervezetrendszere központi, területi és helyi szinten működik. Az ágazat szakmai irányítását az emberi erőforrások minisztere az egészségügyért felelős államtitkárságon keresztül gyakorolja, míg a területi és helyi szint szakmai irányítását az Országos Tisztifőorvosi Hivatal látja el. A másodfokú eljárás
ha első fokon a járási népegészségügyi intézet járt el, a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv, ha első fokon a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv, az országos tisztifőorvos, amennyiben első fokon az országos tisztifőorvos járt el, az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal hatáskörébe tartozik.
1.3.1 Helyi szint: járási népegészségügyi intézet A járási népegészségügyi intézet illetékessége a 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében meghatározott járásokra terjed ki. 12
a) Az egészségügyi igazgatás legszerteágazóbb területe az egészségügyi szolgáltatók működésének engedélyezése és szorosan ehhez kapcsolódóan az egészségügyi szolgáltatók tevékenységének ellenőrzése. E terület megismeréséhez az egészségügyi szolgáltatás Eütv. által meghatározott fogalmából kell kiindulnunk, mely a következő: egészségügyi szolgáltatás: az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedély birtokában, vagy – törvényben meghatározott esetben – az egészségügyi államigazgatási szerv által történő nyilvántartásba vétel alapján végezhető olyan egészségügyi tevékenységek összessége, amely az egyén egészségének megőrzése, továbbá a megbetegedések gyógykezelése,
megelőzése,
korai
felismerése,
megállapítása,
életveszély elhárítása, a megbetegedés következtében kialakult állapot javítása vagy a további állapotromlás megelőzése céljából
a beteg vizsgálatára és kezelésére, gondozására, ápolására, egészségügyi rehabilitációjára,
a fájdalom és a szenvedés csökkentésére, továbbá a fentiek érdekében
a beteg vizsgálati anyagainak feldolgozására irányul,
ideértve a gyógyszerekkel, a gyógyászati segédeszközökkel, a gyógyászati ellátásokkal kapcsolatos külön jogszabály szerinti tevékenységet,
valamint a mentést és a betegszállítást, a szülészeti ellátást, az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásokat, a művi meddővétételt, az emberen végzett orvostudományi kutatásokat, továbbá a halottvizsgálattal, a halottakkal kapcsolatos orvosi eljárásokkal, – ideértve az ehhez kapcsolódó – a halottak szállításával összefüggő külön jogszabály szerinti tevékenységeket is.
Figyelemmel az ágazat által védett társadalmi érték súlyára, az Eütv. az egészségügyi szolgáltatás fenti definíciójában meghatározott tevékenységek végzését működési engedélyhez, illetve – személyes közreműködés, valamint szabadfoglalkozású tevékenység végzése esetén – hatósági nyilvántartásba vételhez köti. A működési engedélyezési eljárás során vizsgálandó, hogy az egészségügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi, tárgyi és szakmai környezeti feltételek biztosítottak-e. Személyes közreműködés estén vizsgálni kell, hogy a bejelentésben foglalt tevékenység megfelel-e az egészségügyi szolgáltatás személyes közreműködés keretében történő gyakorlására vonatkozó szabályoknak. Amennyiben adott szakma vonatkozásában nincs jogszabály által meghatározva szakmai minimumfeltétel, az egészségügyi szolgáltató részére átmeneti 13
működési engedély adható. Az átmeneti működési engedély kiadásához szükséges szakmai feltételeket az engedélyezési eljárásban az engedélyező hatóság megkeresésére az OTH az általa felkért szakfelügyelő véleménye alapján állapítja meg. Az adott szakmára meghatározott szakmai feltételeket az OTH a honlapján közzéteszi, mely szakmai feltételek a jövőben adott szakma vonatkozásában induló engedélyezés eljárások során figyelembe veendők az engedélyező hatóság által. Amennyiben az átmeneti működési engedély kiadását követően adott szakma vonatkozásában szakmai minimumfeltételekről szóló jogszabály kerül kihirdetésre, annak hatálybalépését követően, az egészségügyi szolgáltatónak 2 hónapon belül kérelmeznie kell az átmeneti működési engedély felülvizsgálatát, egyúttal nyilatkoznia kell arról, hogy megfelel-e a hatályba lépett szakmai minimumfeltételeknek. (Ennek elmaradása esetén az engedélyező hatóság felhívja a szolgáltatót a kérelem és nyilatkozat pótlására. Amennyiben a szolgáltató a felhívásban foglalt határidőre sem teljesíti kötelezettségét, az engedélyező hatóság a határidő elmulasztásától számított 15 napon belül a működési engedélyt hivatalból visszavonja.) Speciális eljárási szabály, hogy az Egészségügyi Tudományos Tanács Humán Reprodukciós Bizottsága (ETT HRB) előzetesen véleményt nyilvánít az egészségügyi szolgáltató működési engedélye megadásához, ha a szolgáltató reprodukciós eljárások végzését, ivarsejtek, őssejtek és embriók fagyasztva tárolását kívánja végezni. Az egészségügyi szolgáltatók működésének engedélyezése, illetve a személyes közreműködésre és a szabadfoglalkozású tevékenységre irányuló bejelentés hatósági nyilvántartásba vétele – az ügyfél által végzett, illetve végezni kívánt ellátástól függően – részben az OTH, részben a járási népegészségügyi intézet hatáskörébe tartozik. Az egészségügyi szolgáltatót működése során az alábbi bejelentési kötelezettségek terhelik, mely bejelentéseket a működési engedélyt kiadó, illetve a személyes közreműködés valamint a szabadfoglalkozású tevékenység bejelentését nyilvántartásba vevő egészségügyi államigazgatási szerv felé kell megtenniük:
Az egészségügyi szolgáltatót bejelentési kötelezettség terheli a rendelési vagy rendelkezésre állási időnek, védőnői szolgálat esetén a tanácsadás idejének; a tevékenységet végző egészségügyi dolgozók személyének; alapellátás esetén a helyettesítő személyek és a helyettesítés helyének változása esetén.
Az egészségügyi szolgáltató köteles bejelenteni minden olyan változást, amely érinti a működési engedély kiadásának feltételeit, illetve a működési engedélyben szereplő adatokat.
14
Az egészségügyi szolgáltató által foglalkoztatott dolgozók adatait, illetve az azokban bekövetkező változásokat az Ehi 6.§ (4) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok tekintetében az egészségügyi államigazgatási szerv részére be kell jelenteni.
Amennyiben új vagy módosított szakmai minimumfeltételt előíró jogszabály kerül kihirdetésre, az egészségügyi szolgáltató a jogszabály hatálybalépésétől számított két hónapon belül szintén köteles bejelenteni a működési engedélyt kiadó egészségügyi államigazgatási szerv részére szolgáltatásainak az új vagy módosított minimumfeltételnek való megfelelését.
Az egészségügyi szolgáltató tevékenységének szüneteltetését is köteles bejelenteni az engedélyező hatóság felé.
A változásbejelentési kötelezettség speciális esete a tevékenység megszüntetésére vonatkozó bejelentés, tekintettel arra, hogy a működési engedélyt kiadó hatóság a működési engedélyt visszavonja, ha azt az egészségügyi szolgáltató kéri. b) Az egészségügyi tevékenységet végző, orvos, fogorvos, gyógyszerész szakképzettséggel, illetve egyéb egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés során szerzett képzettséggel rendelkező személy folyamatos szakmai továbbképzésben köteles részt venni. A szakmai gyakorlat időtartamát munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló kérelmező esetén a foglalkoztató, ennek hiányában a működési engedély kiállítója, azaz vagy az OTH vagy a járási népegészségügyi intézet igazolja. c) az OTH és a járási népegészségügyi intézet az egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről közhiteles hatósági nyilvántartást vezet. Az engedélyező hatóságok költségtérítés ellenében a nyilvántartásból adatot szolgáltatnak. d) Önálló orvosi tevékenység engedélyezése. Az önálló orvosi tevékenység végzésére jogosító engedély, azaz a praxisengedély arra jogosítja a közszolgáltatást végző alapellátó orvost (háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvos), hogy tevékenységét adott, a települési önkormányzat által meghatározott körzetben végezhesse. Ezen engedély önmagában azonban nem jogosít egészségügyi szolgáltatás nyújtására, azaz a praxisengedély kiadását követően az ügyfélnek egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel is rendelkeznie kell, tevékenységét kizárólag ennek birtokában kezdheti meg. e) A háziorvosi helyettesítéssel összefüggő feladatként kiemelendő, hogy a területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvos, illetve fogorvos indokolt esetben - az önkormányzattal kötött megállapodásban rögzítettek szerint - a helyettesítést abban a rendelőben is elláthatja, ahol egyébként tevékenységét végzi, azaz nem kell feltétlenül a helyettesített orvos rendelőjében 15
végezni a helyettesítő tevékenységet. Háziorvosi tevékenység esetén az indokolt eset fennállásáról a helyettesítő háziorvos kezdeményezésére a járási népegészségügyi intézet dönt. f) A munkaköri alkalmasság vonatkozásában megemlítendő, hogy amennyiben a munkaköri alkalmassági vizsgálat alapján a munkaköri alkalmasság nem igazolható, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa az egészségügyi dolgozó hozzájárulásával a munkaköri alkalmasságának vizsgálatát kezdeményezi a járási népegészségügyi intézetnél, amely a vizsgálat elvégzéséről tíz napon belül gondoskodik. g) A szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő gyógyászati segédeszköz forgalmazási, javítási és kölcsönözési tevékenységének folytatására irányuló szándékát köteles a járási népegészségügyi intézetnek bejelenteni.
1.3.2 Területi szint: megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv A megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv az egészségügyi igazgatási feladatai vonatkozásában megyei illetékességgel rendelkezik. a) Egészségügyi tevékenység végzésére csak az az egészségügyi dolgozó jogosult, aki egészségi, mentális és fizikai állapotára tekintettel az adott tevékenység végzésére képes és alkalmas (munkaköri alkalmasság). Ezzel kapcsolatban az egészségügyi dolgozó alkalmasságát elbíráló szervezet a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervnél kezdeményezheti, hogy az egészségügyi dolgozó adott munkakörre való alkalmatlanságát, illetve korlátozással történő alkalmasságát állapítsa meg, illetve amennyiben indokolt, az egészségügyi dolgozót az egészségügyi tevékenység folytatásától tiltsa el. b) Az emberen végzett orvostudományi kutatás engedélyezését szükséges az egészségügyi szolgáltatók működésének engedélyezésétől elhatárolni. E tevékenység - az Eütv. értelmében a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv által az Egészségügyi Tudományos Tanács szakhatósági állásfoglalás alapján kiadott - erre jogosító engedély birtokában végezhető. c) A Magyar Köztársaság területén határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében egészségügyi szolgáltatási tevékenységet folytatni kívánó szolgáltatásnyújtó köteles a szolgáltatási tevékenység folytatására irányuló szándékát bejelenteni a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervnek. A szolgáltatásnyújtó tevékenységét csak azt követően kezdheti meg, hogy azt az előzetes ellenőrzést végző hatóság a bejelentés alapján a szolgáltatásnyújtó szakmai képesítésének ellenőrzését követően engedélyezte. d) Katasztrófának minősülő esemény időszakára katasztrófaterv készítésére kötelezett valamennyi fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató, a járóbeteg-szakellátás körében a rendelőintézeti szakrendelő és a nappali kórház. 16
Az elkészült tervet a védelmi igazgatás helyi, illetve területi szerve elnökének ellenjegyzésével ellátva, két példányban a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve tisztifőorvosához kell felterjeszteni jóváhagyásra. Amennyiben az egészségügyi szolgáltatónál a tervben foglaltakra is kiható lényeges változás következik be, beleértve a tulajdonosváltást is, a tervet a változást követő 60 napon belül kell módosítani és jóváhagyásra felterjeszteni. e) Az alapellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató, illetve a szakorvosi szakrendelés keretében járóbeteg-szakellátást nyújtó, továbbá fekvőbetegszakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) és a minisztérium irányítása, illetve felügyelete alá tartozó – nem betegellátást végző – egészségügyi intézmény a rendkívüli események bekövetkezését 2, illetve 6 órán belül köteles bejelenteni a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv felé, amelyet az továbbjelent az OTH felé. Rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltató szóban haladéktalanul jelenti az aktuális kapacitását vagy felszereltségét meghaladó ellátási többletfeladatait a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervnek, továbbá a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv külön elrendelése alapján a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltató jelentést ad a rendelkezésre álló szabad ágyszámáról, valamint a diagnosztikai, továbbá az életfenntartó orvostechnikai eszközeinek számáról és működőképességéről. A megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv e jelentéseket az OTH és az OMSZ megyei mentőszervezete részére megküldi. f) A megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv nyilvántartja, szükség esetén összehangolja, illetőleg az érintett egészségügyi szolgáltatók és fenntartóik véleményének kikérése után megállapítja és közzéteszi a megye (főváros) ügyeleti, készenléti ellátásának és betegbeutalásának területi rendjét (a fekvőbeteg-ellátás vonatkozásában a betegbeutalási rendet az OTH-val közösen koordinálja). Az állami mentőszolgálat a sürgősségi ügyeleti ellátás körében a jogszabályban meghatározott esetben és módon gondoskodik – Budapest és Pest megye tekintetében - a fekvőbeteg- gyógyintézeti sürgősségi ügyeleti rend megszervezéséről. g) Magasabb összegű családi pótlék igényléséhez igazolást kell csatolni arról, hogy a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II.19.) ESZCSM rendelet 1. mellékletében felsorolt betegségek, illetőleg fogyatékosságok valamelyikében szenved. Az igazolás kiállítására jogosult szakorvosokat foglalkoztató intézmények listáját az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatal a honlapján tájékoztatás céljából közzéteszi. Amennyiben a szakorvos az első vizsgálat során azt állapítja meg, hogy a gyermek tartós betegség, illetve fogyatékosság hiányában állandó vagy fokozott 17
felügyeletre, gondozásra nem szorul, vagy ha a rendszeres felülvizsgálat alkalmával azt állapítja meg, hogy a gyermek állapotában olyan kedvező változás (javulás, gyógyulás) állt be melynek alapján a családi pótlékra jogosult a továbbiakban nem tarthat igényt a magasabb mértékű ellátásra, az igénylő az igazolás kiállítását követő 15 napon belül kezdeményezheti a szakvélemény felülvizsgálatát az OTH-nál. 1.3.3 Központi szint: az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) A szakmai irányító szerep mellett az OTH-t a hatályos jogi szabályozás hatósági ügyek intézésére is feljogosítja. Az egészségügyi igazgatás területén az OTH feladatai, melyeket országos illetékességgel lát el, a következők:
Az egészségügyi igazgatás vonatkozásában az OTH hatósági ügyintézésének jelentős részét a 3.1. a) pontban ismertetett egészségügyi szolgáltatók működésének engedélyezése és szorosan ehhez kapcsolódóan az egészségügyi szolgáltatók tevékenységének ellenőrzése, illetve személyes közreműködők és szabadfoglalkozású tevékenységet végzők bejelentése alapján a hatósági nyilvántartásba vétel teszi ki.
Az OTH a fekvőbeteg-ellátás vonatkozásában a betegbeutalási rendet a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervvel közösen koordinálja.
Speciális esetben az OTH hatáskörébe tartozik az emberen végzett orvostudományi kutatás engedélyezése.
1.3.4 A kormányablakok hatáskörét érintő egészségügyi igazgatási hatósági ügytípusok A kormányablakok ügyintézői mind az egyes engedélyezési eljárások keretében benyújtott kérelmeket és azok mellékleteit, mind a jogszabály által előírt adatszolgáltatásokat és bejelentéseket továbbítják a fentiek szerint hatáskörrel rendelkező hatóságok részére. Azonnal intézhető ügytípusok (A)
egészségügyi szolgáltatónak a működési engedélye kiadásának feltételeit vagy a működési engedélyében szereplő adatokat érintő változásra vonatkozó bejelentése,
egészségügyi szolgáltatónak az új vagy módosított minimumfeltételeknek való megfelelésre vonatkozó bejelentése,
egészségügyi szolgáltatás szüneteltetésének bejelentése,
egészségügyi intézmény bejelentése rendkívüli esemény bekövetkezéséről,
szakmai
18
rendkívüli esemény bekövetkezése esetén fekvőbeteg intézmény jelentése kapacitásról, szabad ágyszámról, orvostechnikai eszközökről.
Továbbításra kerülő ügyek (T)
kérelem egészségügyi szolgáltatás engedélyezése iránt (a kérelem irányulhat - többek között- alapellátás, egynapos sebészeti ellátás vagy kúraszerű ellátás, rendelőintézet, egyéb járóbeteg-szakellátás, természetgyógyászati tevékenység, gyógyászati segédeszköz forgalmazás, javítás és kölcsönzés engedélyezésére),
működési engedély módosítása iránti kérelem,
személyes közreműködésre, végzésére irányuló bejelentés,
egészségügyi szolgáltató rendelési vagy rendelkezésre állási idejének, védőnői szolgálat esetén a tanácsadás idejének; a tevékenységet végző egészségügyi dolgozók személyének; alapellátás esetén a helyettesítő személyek és a helyettesítés helyének változásával kapcsolatos bejelentések,
foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa által kezdeményezett munkaköri alkalmassági vizsgálat kezdeményezése,
határon átnyúló szolgáltatási tevékenység folytatására irányuló kérelem,
kérelem egészségügyi szolgáltatásra jogosító működési engedély kiadása iránt az adott szakmára vonatkozó minimumfeltételek megjelenésétől számított két hónapon belül, azaz átmeneti működési engedély felülvizsgálata iránti kérelem,
a háziorvos, a házi gyermekorvos, a fogorvos által önálló orvosi tevékenység végzésére jogosító praxisengedély kiadása iránti kérelem,
kérelem a hadkiegészítő parancsnokság sorozó szakfőorvosának kijelölése iránt,
kérelem a helyettesítő háziorvos kezdeményezésére a helyettesítésnek abban a rendelőben történő ellátására, amelyben a helyettesítő egyébként is a tevékenységét végzi,
kérelem emberen végzett orvostudományi kutatás engedélyezése iránt,
kérelem emberen végzett orvostudományi kutatási engedély módosítása iránt,
a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató, a rendelőintézet és a nappali kórház katasztrófavédelmi tervének felterjesztése a megyei
illetve
szabadfoglalkozású
tevékenység
19
tisztifőorvoshoz jóváhagyásra,
a fent felsorolt szolgáltatók módosított katasztrófavédelmi felterjesztése a megyei tisztifőorvoshoz jóváhagyásra.
tervének
Az egészségügyi igazgatás fentiekben ismertetett ügykörcsoportjai közül a hétköznapok során a következő négy fordul elő a leggyakrabban:
egészségügyi szolgáltatók működési engedélyezési eljárása
személyes közreműködők és szabadfoglalkozású tevékenységet végzők hatósági nyilvántartásba vételére irányuló eljárás,
önálló orvosi tevékenység végzésének engedélyezése (praxisengedély),
emberen végzett orvostudományi kutatás engedélyezése.
Ezen eljárások ráadásul a laikusok számára nem minden esetben határolhatóak el egymástól, sőt gyakran az ügyfél sincs tisztában azzal, hogy mely engedély kiadását is kellene kérelmeznie, illetve, hogy az általa végezni kívánt tevékenység engedélyköteles, vagy bejelentés köteles. Ezért fontos, hogy a kormányablak ügyintézője az ügyfél megfelelő kikérdezése alapján el tudja dönteni, melyik eljárást kell kezdeményeznie a kérelmezőnek, mintegy olvasni kell az ügyfél gondolataiban. Az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről szóló 2/2004. (XI. 17.) EüM rendelet 2. számú mellékletében meghatározott szakmák egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedély birtokában gyakorolhatók (ennek meghatározásában célszerű az ügyfél szakképesítéséből kiindulni). A fenti szakmák keretén belül nem végezhetőek azon tevékenységek, amelyek célja a betegségek kórismézésének, gyógykezelésének, megelőzésének és rehabilitációjának javítása, okainak és eredetének jobb megismerése, kutatási engedély birtokában végezhetők. Kutatási engedély kiadására abban az esetben van szükség, amennyiben olyan új eszköz, illetve olyan új eljárás alkalmazásának kipróbálása a cél, amely eszköz, vagy eljárás Magyarországon a betegellátásban még nem alkalmazható. (A kutatás speciális területét képezik a gyógyszerkísérletek, melyek az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszer klinikai vizsgálatára jogosító engedély birtokában, továbbá az orvostechnikai eszközzel végzett kísérletek, melyek az orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatára jogosító engedély birtokában végezhetők. Előbbi a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet, utóbbi az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal hatáskörébe tartozik.) A területi ellátási kötelezettség körében háziorvosi, házi gyermekorvosi és a fogorvosi tevékenység végzéséhez mindenekelőtt praxisengedéllyel kell rendelkeznie az ügyfélnek – ez jogosítja fel arra, hogy adott, a települési 20
önkormányzat által meghatározott körzetben végezhesse tevékenységét -, ezt követően pedig egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyt is kérelmeznie kell. E három eljárás mellett megemlítendő, hogy az egészségügyi képesítéssel rendelkező, egészségügyi tevékenységet végző személyek önállóan akkor végezhetik tevékenységüket, ha szerepelnek az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásában. A működési nyilvántartásba vételüket 5 évente meg kell újítaniuk, ehhez viszont teljesíteni kell továbbképzési kötelezettségüket, mely a fentiekben ismertetettek szerint gyakorlati továbbképzésből is áll. A gyakorlati továbbképzés időtartamát a munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók kivételével a működési engedély kiállítója igazolja. Az ügyfelek azonban a működési nyilvántartást „szeretik” azonosítani a működési engedéllyel, ezért fontos tájékozódni az ügyfél szándékairól. A másik gyakorlati probléma annak eldöntéséből adódhat, hogy a működési engedély iránti kérelmet mely hatósághoz kell továbbítani: az OTH-hoz vagy a járási népegészségügyi intézethez. A hatáskör a két hatóság között az alábbiak szerint oszlik meg: A működési engedély kiadására
fekvőbeteg-szakellátást, mentést, betegszállítást, vérellátást, haemodialízist és sejt- és szövetbanki, biobanki, intézeten kívüli szülészeti és újszülöttellátási tevékenységet, valamint a fekvő- és járóbeteg-szakellátást diagnosztikai szolgáltatást is ideértve - egyidejűleg nyújtó egészségügyi szolgáltató és ezen egészségügyi szolgáltató közreműködői esetén függetlenül attól, hogy a szolgáltató hány telephelyen nyújtja szolgáltatásait az Országos Tisztifőorvosi Hivatal,
alapellátást, otthoni szakápolást, otthoni hospice ellátást, gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos szolgáltatást, bentlakásos szociális vagy gyermekvédelmi intézményben szervezett egészségügyi ellátást, önálló járóbeteg-szakellátást - ideértve az egynapos sebészeti és a kúraszerűen végezhető ellátásokat - és diagnosztikai szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltató és ezen egészségügyi szolgáltató közreműködői esetén a járási népegészségügyi intézet,
amennyiben az első pont szerinti fekvő- és járóbeteg-szakellátást – diagnosztikai szolgáltatást is ideértve – egyidejűleg nyújtó szolgáltató emellett önálló járóbeteg-szakellátást is nyújt, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal jogosult.
Személyes bejelentése
közreműködés
és
szabadfoglalkozású
tevékenység
A személyes közreműködésre, valamint a szabadfoglalkozású tevékenység végzésére irányuló bejelentést a személyes közreműködőt igénybe vevő 21
szolgáltató működési engedélyének kiadására egészségügyi államigazgatási szervnél kell megtenni.
hatáskörrel
rendelkező
1.4 Élethelyzetek 1.4.1 Eljárások elhatárolása 1.4.1.1 Élethelyzet I. Egy korlátolt felelősségű társaság formájában működő egészségügyi szolgáltató képviselője az alábbiak miatt keresi fel a kormányablakot felvilágosítás céljából. A társaság egyik tagja iskola- és ifjúság-egészségügyi ellátást kíván nyújtani, a másik tagja pedig egy, kizárólag járóbeteg-ellátást nyújtó rendelőintézetnél járóbeteg-ellátás, továbbá egy kórházban járó-és fekvőbeteg-ellátás keretében kíván közreműködőként sebészet szakmát gyakorolni. Emellett a társaság sebész szakorvos tagja sebészeti „magánrendelést” is működtetni kíván. Ezzel kapcsolatban szeretne felvilágosítást kapni arra vonatkozóan is, hogy a rendeléshez milyen személyi és tárgyi feltételek szükségesek. Az ügyfél egyrészt aziránt érdeklődik, hogy milyen engedélyt kell beszereznie és mely hatóságtól, továbbá, hogy a „magánrendelés” vonatkozásában milyen feltételeknek kell megfelelniük. A teendő: az ügyfelet tájékoztatni kell arról, hogy e tevékenységeket egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedély birtokában kezdheti meg, mely engedély kiadása iskola- és ifjúság-egészségügyi ellátás (mint alapellátás), valamint a rendelőintézeti közreműködés esetében a járási népegészségügyi intézet, a kórházi közreműködés (a fekvőbeteg-ellátásra tekintettel), valamint a „magánrendelés” (mivel fekvőbeteg-ellátást is végez) vonatkozásában pedig az Országos Tisztifőorvosi Hivatal hatáskörébe tartozik. Egyúttal tájékoztatni szükséges arra vonatkozóan, hogy a „magánrendelés” vonatkozásában a személyi és tárgyi feltételeket az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet határozza meg. 1.4.1.2 Élethelyzet II. A kormányablaknál megjelenő ügyfél arról szeretne tájékozódni, hogy háziorvosként milyen feltételek teljesítésével tud egy adott háziorvosi körzetben tevékenységet végezni. Az ügyfélnek a tevékenység megkezdéséhez praxisengedéllyel és egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel kell rendelkeznie. A praxisengedélyt a tevékenységet végezni kívánó természetes személynek kell kérelmeznie, mivel a praxisjog személyhez fűződő vagyoni jog, a működési engedélyt pedig annak az egészségügyi szolgáltatónak, akinél a praxisjog jogosultja valamely jogviszony keretében végezni fogja a tevékenységet (pl. a praxisjog jogosultja tevékenységét végezheti közalkalmazottként vagy valamely 22
gazdasági társaság tagjaként/alkalmazottjaként, de lehet egyéni egészségügyi vállalkozó is). Szükséges kikérdezni az ügyfelet arról, hogy betöltött (azaz jelenleg végez-e ott praxisjog jogosultjaként másik háziorvos tevékenységet) vagy tartósan betöltetlen körzetről van szó, mivel ebben az élethelyzetben ettől függően különböznek az ügyfél teendői, illetve a praxisengedély iránti kérelemhez mellékelendő dokumentumok. (Tartósan betöltetlen háziorvosi körzet: az a területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosi körzet, ba) amelyben az ellátási kötelezettségnek hat hónapot meghaladóan csak helyettesítéssel tudnak eleget tenni, kivéve, ha ennek az az oka, hogy a körzetet ellátó háziorvos munkavégzésében akadályoztatva van, vagy bb) amelyben - a helyettesítés kivételével - az önkormányzat az ellátás nyújtásáról legalább hat hónapig nem tud gondoskodni önálló orvosi tevékenység végzésére jogosult személlyel) Ennek megfelelően betöltött körzet esetében arról kell tájékoztatni az ügyfelet, hogy az adott körzetre vonatkozó praxisjog jogosultjával, illetve a praxisjog jogosultjának halála esetén a praxisjog folytatására jogosult személlyel kell szerződnie a praxisjog átruházásáról, továbbá a települési önkormányzattal kell felvennie a kapcsolatot abból a célból, hogy a feladatellátásra vonatkozóan előszerződést kössenek. Betöltetlen körzet esetében értelemszerűen nincs praxisjog jogosult, így az ügyfélnek kizárólag a települési önkormányzattal kell előszerződést kötnie a feladat ellátására.
1.5 Emlékeztetőül pontokban – összefoglaló (1) Egészségügyi szolgáltatás erre jogosító működési engedély birtokában - vagy személyes közreműködés, illetve szabadfoglalkozású tevékenység végzése esetén – bejelentés alapján, hatósági nyilvántartásba vételt követően nyújtható. (2) A területi ellátási kötelezettség körében a háziorvosi, házi gyermekorvosi és a fogorvosi tevékenység végzéséhez fenti működési engedélyen túl praxisengedély is szükséges. (3) A Magyarországon be nem vezetett eljárások, amelyek célja a betegségek kórismézésének, gyógykezelésének, megelőzésének és rehabilitációjának javítása, okainak és eredetének jobb megismerése, kutatási engedély birtokában végezhetők.
23
(4) Az egészségügyi szolgáltatókat – figyelemmel az ágazat által védett társadalmi értékekre – mind a hétköznapokban, mind rendkívüli események bekövetkeztekor széleskörű bejelentési kötelezettség terheli.
24
2 Egészségbiztosítási igazgatás 2.1 Védett társadalmi értékek, célok Magyarország Alaptörvénye is tartalmazza, hogy mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. Magyarországon ez az alapjog társadalombiztosítási rendszer keretében valósul meg. Magyarországon a társadalombiztosítási rendszer működtetése állami feladat. Törvény rögzíti, hogy a társadalombiztosításban való részvétel kötelező, azaz a társadalombiztosítás társadalmi szintű kockázatközösségen alapul. A társadalombiztosítási ellátások a munkavégzés alapján fizetendő társadalombiztosítási járulékfizetéshez kapcsolódnak. A járulékfizetés alapozza meg a biztosítottak jogosultságát mind az egészségbiztosítási, mind a nyugdíjbiztosítási ellátásokra. A járulékot fizető biztosítottak az egészségbiztosítás keretében kaphatnak pénzbeli ellátásokat (táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj stb.), baleseti ellátásokat (baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleset táppénz, baleseti járadék) valamint az egészségbiztosítás természetben nyújtott ellátásait (háziorvosi-, járóbeteg-, fekvőbeteg ellátás, betegszállítás, gyógyászati ellátások, gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ártámogatása stb.). Továbbá, ha a biztosított munkaképessége csökken, akkor ugyancsak az egészségbiztosítás keretében rokkantsági ellátást vagy rehabilitációs ellátást kaphat.
1. ábra: A társadalombiztosítási ellátások rendszere Az egészségbiztosítási kiadások fedezetét biztosítja az egészségbiztosítási járulékon túl a foglalkoztató által fizetett szociális hozzájárulási adó, táppénz hozzájárulás és az egészségügyi hozzájárulás is.
25
A tásadalombiztosítás szabályok értelmezéséhez elengedhetetlenül fontos, hogy mindenkinek egyértelmű legyen ki minősül foglalkoztatónak és biztosítottnak valamint milyen egészségbiztosítási ellátásokra jogosult a biztosított és mely szervek hatáskörébe tatoznak az egészségbiztosítási hatósági ügyek. Ezen ismereteket sajátíthatják el a hallgatók a tananyag segítségével.
2.2 Az egészségügyi igazgatás alapintézményei 2.2.1 Biztosítási jogviszony A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) és végrehajtási rendelete szabályozza a társadalombiztosítás keretében létrejövő jogviszonyokat. A Tbj. meghatározza mind a foglalkoztatottak mind a foglalkoztatók kötelezettségeit. A biztosítási jogviszonyban álló foglalkoztatott járulékok fizetésére köteles. A foglalkoztatót terheli a biztosított járulékainak továbbá a foglalkoztatói szociális hozzájárulási adónak megállapítása (a járulékok levonása), befizetése, bevallása, a biztosítási jogviszonyok létrejöttének és megszünésének bejelentése, és ezen jogviszonyokhoz kapcsólódó nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése. Mindezek alapján nézzük meg, ki is lehet a biztosítási jogviszonyban foglalkoztató:
bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat,
tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló esetén a szerződést kötő gazdálkodó szervezet (aki lehet egyéni vállalkozó is),
társas vállalkozó esetén a társas vállalkozás,
ellátást folyósító szerv pl: az álláskeresési járadékot, vagy gyermekgondozási segélyt, gyermekgondozási díjat, ápolási díjat folyósító szerv,
a kincstár pl: a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásának hatálya alá tartozó munkáltatók esetében
több munkáltatóval létesített munkaviszony (Mt. 195. §) esetén az Art.-ben meghatározott munkáltató, kölcsönbeadó (Mt. XVI. fejezet)
Mint a fentiekben látható a foglalkoztatók köre igen széles. Még azokat is foglalkoztatónak kell tekinteni, akik valamilyen ellátást folyósítanak. Ennek oka a következő: például az ápolási díjat, mint szociális ellátást a járási hivatal nyújtja. Az ápolási díjból 10 százalék nyugdíjjárulékot kell levonni. A járulék levonása, bevallása a foglalkoztató feladata, emiatt van az, hogy az ellátást folyósító szervek is minősülhetnek foglalkoztatónak. A biztosítási jogviszony alapján a munkavállalót és a munkáltatót is különböző mértékű közteherviselési kötelezettség terheli. Minden foglalkoztatási forma esetében igaz, hogy a biztosított személy járulékok fizetésére köteles, a foglalkoztató pedig – a biztosítási jogviszony fennállása miatt – járulékot és szociális hozzájárulási adót is fizet. Ezeket a közterheket egységesen a foglalkoztató fizeti be a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak.
26
A befizett társadalombiztosítási járulékok fejében a biztosított személy az Egészség- és Nyugdíjbiztosítótól (Társadalombiztosítók) társadalombiztosítási ellátásban részesül, megkapja az egészségbiztosítási és a nyugdíjbiztosítási ellátások teljes körét. A következő jogviszonyok valamelyikében álló személyek biztosítottak:
Munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői jogviszonyban állók stb. Ezek a foglalkoztatási formák munkaviszony jellegűek, ahol a foglalkoztatás teljes vagy részmunkaidőben is történhet.
Szövetkezeti tagi jogviszonyban álló - ide nem értve az iskolai szövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját -, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik.
Tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló.
Egyéni- és társas vállakozó, egyházi szolgálatot teljesítő személy, kivéve ha nyugdíjas.
Az álláskeresési támogatásban részesülő személy.
Adott feltételek fennállása esetén a mezőgazdasági őstermelő.
Vannak olyan foglalkoztatási formák, ahol ha a díjazás elér egy bizonyos mértéket, akkor lesz a foglalkoztatott személy biztosított. Ilyen foglalkoztatás például: a megbízási szerződés, az egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszony, az alapítványi, egyesületi, társasház közösségi, köztestületi, kamarai tagság. Amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér 30%-át, illetve naptári napokra annak harmincad részét, akkor ezekben a foglalkoztásái formákban is biztosítási jogviszony jön létre.
Biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján e törvény hatálya alá tartozik.
Nem tartoznak a magyar társadalombiztosítás alá:
külföldi állam magyarországi diplomáciai és konzuli képviseletének külföldi állampolgárságú személyzete és háztartási alkalmazottja (ha csak a képviselet tagjának alkalmazásában áll),
a képviselet tagjával közös háztartásban élő külföldi állampolgárságú családtagja (házastárs, gyermek), ha az alkalmazottra, családtagra kiterjed a küldő állam vagy más állam társadalombiztosítási rendszere,
nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselője (alkalmazottja) és vele közös háztartásban élő családtagja (házastárs, gyermek), ha kiterjed rájuk a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere;
27
Magyarországon be nem jegyzett külföldi munkáltató foglalkoztatottja, aki harmadik állam állampolgára (azaz külföldinek minősül) és Magyarországon kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében dolgozik, ha ez a munkavégzés a két évet nem haladja meg (kivéve ha a munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el).
az Európai Parlament képviselője;
a hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgató.
A biztosítás általában akkor szünetel, ha a természetes személy munkavégzésre nem kötelezett/nem kötelezhető. Így pl. a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha
a fizetés nélküli szabadság idejére gyermekgondozási díj, gyermekgondozási támogatás kerül folyósításra, vagy
terhességi-gyermekágyi segély, segély vagy gyermeknevelési
a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe.
2.2.2 Egészségügyi szolgáltatásra jogosultak A társadalombiztosítás egészségbiztosítási alrendszere biztosítja, hogy akik egy adott országban élnek, az egészségi állapotuk változása esetén egészségügyi szolgáltatásban részesüljenek. Magyarországon egészségügyi szolgáltatás csak akkor nyújtható, ha ezt valamilyen jogviszony megalapozza. Ez a jogviszony lehet biztosítási jogviszony, egészségügyi szolgáltatásra kötött megállapodás vagy más jogosultság. Minden jogviszony közös vonása, hogy a társadalombiztosítás keretében nyújtott egészségügyi szolgáltatásért a közteherviselésben való részvétel útján ellenszolgáltatást kell fizetni. A biztosítottak a járulékfizetés ellenében az egészségbiztosítási ellátások teljes körét igénybe vehetik az alábbiak szerint:
egészségügyi szolgáltatás;
pénzbeli ellátásokon körében
o
terhességi-gyermekágyi segély,
o
gyermekgondozási díj,
o
táppénz, gyermekápolási táppénz
baleseti ellátások körében: o
baleseti egészségügyi szolgáltatás,
o
baleseti táppénz,
o
baleseti járadék;
28
megváltozott munkaképességű személyek ellátás keretében: o
rokkantsági ellátás,
o
rehabilitációs ellátás.
Azok, akik nem biztosítottak, ennél csak szűükebb ellátási körre tarthatnak igényt. Az alábbiakban áttekintjük, hogy kik azok, akik nem a teljes egészségbiztosítási ellátást kapják (mint a biztosítottak), de jogosultak egészségügyi szolgáltatásokra (azaz orvosi-, és gyógyfürdő ellátást kaphatnak, tb. támogatással vásárolhatnak gyógyszert, gyógyászati-segédeszközt, betegszállítást, stb. vehetnek igénybe). Továbbá betekintést engedünk abba is, hogy kinek, milyen mértékű fizetési kötelezettsége van az igénybe vett szolgáltatásokhoz kapcsolódóan.
2.2.3 Megállapodás alapján egészségbiztosítási járulékot fizetők Egészségügyi szolgáltatásra (azaz orvosi ellátásra, gyógyszerre, gyógyászati ellátásra, gyógyászatisegédeszköz-ellátásra) megállapodás köthető. Ennek feltétele, hogy az érintett természetes személy nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult. Saját célra, valamint a közös háztartásban élő gyermek egészségügyi szolgáltatására is megállapodást lehet kötni az illetékes kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szervénél.
2.2.4 Akik után a központi költségvetés fizet Mivel a társadalombiztosítás rendszerében minden igénybe vett szolgáltatás mögött valamilyen ellenszolgáltatásnak kell állni, a biztosítási jogviszonyban nem álló (és az ellátásokra más jogcímen sem jogosult) személyek egy részénél a központi költségvetés biztosítja az egészségügyi szolgáltatások fedezetét (járulékfizetéssel és az egészségügyi hozzájárulás bevételeinek átutalásával). A fentiek szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosultak azok, aki(k)
egészségbiztosítási pénzbeli ellátást (baleseti pénzbeli ellátást), vagy nyugdíjat kapnak,
gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban részesülnek,
szociális ellátás keretében díjat kapnak (pl: időskorúak járadékát, ápolási díjat, stb.),
munkaképtelenségi-, özvegyi járadékban stb. részesülnek,
Magyarországon lakó kiskorú,
alapfokú, középfokú nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésen tanuló magyar állampolgár, valamint az a külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerződés vagy ösztöndíj alapján Magyarországon tanul, továbbá az a szomszédos államokban élő - magyar állampolgársággal nem rendelkező személy, aki felsőoktatási intézményben nappali, államilag támogatott, vagy magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzési formában tanul,
megváltozott munkaképességű szenvedett személy,
bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy (kivéve a külföldi állampolgárt), a gyermekvédelmi utógondozási ellátásban részesülő fiatal felnőtt, továbbá átmeneti és tartós nevelésbe vett külföldi kiskorú személy,
vagy
adott
mértékű
egészségkárosodást
29
fogvatartott,
a szociálisan rászorult,
szociális szövetkezetben tagi munkavégzési jogviszony szünetelésének időtartamát,
hajléktalan,
korhatár előtti ellátásban életjáradékban részesülő.
vagy
szolgálati
jogviszonyban
járandóságban,
álló,
kivéve
e
balettművészeti
2.2.5 Egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetők Az a személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen sem jogosult - azaz nem tartozik a fent felsoroltak közé - köteles havonta egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. Ez csak akkor áll fenn, ha az adott személy megszakítás nélkül legalább egy éve Magyarországon bejelentett lakóhellyel rendelkezik. Ezt a járulékot az illetékes nemzeti adó- és vámhivatalnál kell bifizetni. A járulékfizetést a kötelezett helyett annak hozzájárulásával más személy vagy szerv is teljesítheti. A járulékfizetés átvállalása az állami adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé.
2.3 Nyilvántartás és TAJ szám 2.3.1 Egészségbiztosítói nyilvántartások Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) számos nyilvántartással, adatbázissal rendelkezik. A TAJ adatbázis a Társadalombiztosítási Azonosító Jellel rendelkezőket tartalmazza. A jogviszony-nyilvántartásban pedig azokat rögzítik, akik Magyarországon egészségügyi szolgáltatást vehetnek igénybe (a jogosultság jogcímével együtt, pl: Magyarországon munkaviszonyban álló személy, Magyarország területén lakó kiskorú stb.). Természetesen mivel az egészségügyi ellátás alapjául szolgáló biztosítási jogviszony, jogosultság változhat pl: a munkaviszony megszűnik, a kiskorú nagykorúvá válik, ezen adatbázisokat folyamatosan frissíteni kell. A frissítések az alábbi OEP irányába történő adatszolgáltatásokra épülnek: Bejelentő szerv/személy Bejelentés tárgya Magyar szerve
Államkincstár
területi
települési önkormányzat jegyzője, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala
az egyházi, felekezeti nyugdíjban részesülők esetén az egyházi, felekezeti nyugdíjat folyósító szerv
a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, fogyatékossági támogatásban részesülő személyekről az ellátást megállapító határozat jogerőre emelkedését és az ellátás megszűnését követő 10 napon belül az aktív korúak ellátásra való jogosultsága keretében megállapított pénzbeli ellátásban, ápolási díjban, időskorúak járadékában és hadigondozotti pénzellátásban részesülő személyekről, a szociálisan rászorult személyről az ellátást megállapító határozat jogerőre emelkedését és az ellátás megszűnését követő 10 napon belül egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság kezdetére és megszűnésére vonatkozó bejelentést
30
a bányászati keresetkiegészítésben részesülők esetén a keresetkiegészítést folyósító szerv a személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben és gyermekotthonban elhelyezettek esetén az intézmény, illetve a gyermekotthon vezetője nevelőszülőnél elhelyezettek esetén a nevelőszülői hálózatot működtető, külső férőhelyen elhelyezettek esetén a külső férőhelyet működtető tanulók és hallgatók esetén a közoktatási információs rendszer, illetve a felsőoktatási információs rendszer működtetője fogvatartottak esetén a fogvatartást foganatosító szerv rehabilitációs ellátásban, rokkantsági ellátásban részesülők esetében az ellátást folyósító szerv megváltozott munkaképességű, illetve egészségkárosodást szenvedett személy
akinek a teljes szervezeti egészségkárosodása eléri a 40 %-os vagy annál magasabb értéket eléri, bejelentését az orvosszakértői szerv szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalásaegyidejű bemutatásával teljesíti
nyugdíjfolyósító szerv
nyugdíjbiztosítási ellátásban, rehabilitációs járadékban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásban, mezőgazdasági járadékban (öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban), bányászati keresetkiegészítésben, rokkantsági járadékban, baleseti járadékban, polgármesterek közszolgálati járadékában, házastársi pótlékban, házastársi
31
jövedelempótlékban részesülő személyekről, továbbá nemzeti gondozási díjban, pótlékban részesülők esetén, a hadigondozotti pénzellátás esetén adóhatóság
6.810.forint egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére köteles személyekre vonatkozó adatok átadása
2.3.2 TAJ szám és TAJ kártya A biztosított az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a Társadalombiztosítási Azonosító Jelet (TAJ) igazoló hatósági igazolványát és (ha a 14. életévét betöltötte) érvényes, a személyazonosságát igazoló igazolványát köteles bemutatni. Az egészségbiztosítási szerv képezi a TAJ-számot és állítja ki az azt tartalmazó hatósági igazolványt, s juttatja el az érintettnek. A hatósági igazolvány tartalma: (1) családi és utónév, (2) születési idő, (2) TAJ szám, valamint a kiállító szerv bélyegzőlenyomata és a kiállító személy aláírása.
2.3.2.1 Belföldiek TAJ-száma A TAJ-számot az Országos Egészségbiztosítási Pénztár hatósági igazolványon (az ún: TAJ-kártyán) igazolja. A TAJ-t igazoló hatósági igazolvány kiadását belföldi személy az országban bármely egészségbiztosítási szakigazgatási szervnél az erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kezdeményezheti. Ha a belföldi személy magyarországi tartózkodása vagy egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultsága határozott idejű, az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv, illetve az OEP a hatósági igazolvány hatályát ezen időtartamra korlátozza. Újszülött esetén a gyermek lakóhelye – a szülő kérelmére a gyermek születési helye – szerinti szerv intézkedik az újszülött TAJ-számának kiadásáról. A személyi adat- és lakcímnyilvántartási szerv szolgáltatja elektronikusan az újszülött adataira vonatkozó adatokat az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak. Az adatszolgáltatás teljesítését követően soron kívül, de legkésőbb 8 napon belül az illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szerv megküldi az újszülött TAJ-át igazoló hatósági igazolványt a gyermek lakóhelyére (vagy szülő intézkedése alapján, azaz a szülő kérelmében meghatározott címre).
2.3.2.2 Külföldiek TAJ száma Külföldön biztosított személy magyaroszági foglalkoztatásakor a foglalkoztató a foglalkoztatás megkezdése előtt – az erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon – kéri a TAJ kiadását az egészségbiztosítási szakigazgatási szervtől. Az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv TAJ-t képez, és erről, valamint a TAJ-t igazoló hatósági igazolvány átvételének lehetőségéről értesíti a foglalkoztatót. A TAJ-t igazoló hatósági igazolványt a foglalkoztatott az ország területén bármely egészségbiztosítási szakigazgatási szervnél átveheti. Ha a külföldi személy nem biztosított, de Magyarországon egészségügyi szolgáltatásra jogosult, akkor a középfokú nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézmény – a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező magyar hatóság által ideiglenes hatállyal
32
elhelyezett, otthont nyújtó ellátás keretében átmeneti és tartós nevelésbe vett külföldi kiskorú személy tekintetében pedig az elhelyezésében eljáró intézmény – igényli részére a TAJ-t. Megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult külföldi részére egészségbiztosítási szakigazgatási szerv a TAJ-t hatósági igazolványon igazolja.
az
Ha az uniós rendeletek vagy a Magyarország által kötött nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személy, nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselőjének vagy vele közös háztartásban élő családtagnak minősülő magyar állampolgár TAJ-számmal rendelkezik, köteles a külföldön, illetve a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében létrejött biztosítását és annak megszűnését 15 napon belül bejelenteni az egészségbiztosítónak.
2.3.3 Jogviszony-ellenőrzés 2007. április 1-től az egészségügyi szolgáltatás igénybevételét megelőzően az egészségügyi szolgáltató köteles a betegnél előzetes jogviszony-ellenőrzést végezni. Az online ellenőrzés lehetőségét az Országos Egészségbiztosítási Pénztár időbeli korlátozás nélkül nyújtja pl: fekvőbeteg ellátás-, járóbeteg szakellátás során. A TAJ-t tartalmazó hatósági igazolvány kizárólag a TAJ igazolására szolgál, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot az egészségügyi szolgáltató a jogviszony-ellenőrzés során az OEP nyilvántartásában ellenőrzi. Az egészségügyi szolgáltató az egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor a jogviszony ellenőrzés keretében ellenőrzi, hogy az egészségbiztosító nyilvántartása alapján a beteg TAJ-számához tartozik-e olyan érvényes jogviszony, amely megalapozza az egészségügyi szolgáltatás igénybevételét (pl: munkaviszonyban áll és ez alapján járulékot fizet, vagy megállapodást kötött egészségügyi szolgáltatás igénybevételére, vagy nyugdíjas és a költségvetés fizeti be utána az egészségbiztosítási szolgáltatási járulékot).
2.3.3.1 A szolgáltatók jogviszonyellenőrzése Az OEP-pel finanszírozási szerződést kötött egészségügyi szolgáltató (pl: szakorvosi rendelő, patika) köteles a hozzá forduló betegek jogviszonyát a szolgáltatás igénybevételét megelőzően, a TAJ-szám megadásával az OEP nyilvántartási rendszerén keresztül (online) ellenőrizni. Az ellenőrzés eredményeként az OEP az alábbi jelzések egyikét küldi vissza a szolgáltatónak: Zöld lámpa
Azt jelzi, hogy a TAJ-szám érvényes és rendezett egészségügyi szolgáltatónak el kell látnia a beteget.
a
jogviszony.
Az
Kék lámpa
Azt jelzi, hogy a TAJ-szám átmenetileg érvénytelen, mert a beteg az Európai Gazdasági Térség (EGT)egy másik tagállamában jogosult ellátásra, ezért csak külön arra jogosító igazolás alapján vehet igénybe ellátást Magyarországon.
Barna lámpa
Azt jelzi, hogy a TAJ-szám nem érvényes.A beteg csak az ellátás árának kifizetése mellett vehetigénybe egészségügyi szolgáltatást Magyarországon.
Piros
Azt jelzi, hogy a TAJ-szám érvényes, de a jogviszony nem rendezett. Az ellátott személy ekkor – jogosultsága tisztázása érdekében – köteles felkeresni
33
lámpa
az országban bármely kormányhivatalában az ott működő egészségbiztosítási szakigazgatási szervét, ahol okirattal igazolhatja jogviszonya fennállását. Pl.: középiskolában tanuló beteg piros lámpát kap. A tanulói jogviszonyát az érvényes diákigazolvánnyal igazolhatja.
2.3.3.2 Mi történik, ha a jogviszony rendezése elmarad? Az OEP, illetve az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv köteles átadni a jogviszonnyal nem rendelkező személy adatait az adóhivatalnak, amely megvizsgálja a bejelentési és járulékfizetési kötelezettség teljesítését.Mulasztás esetén behajtja az elmaradt járulékot és bírságot is kiszabhat.
2.3.3.3 Mi történik, ha a jogviszony megszűnik? Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a biztosítási jogviszony megszűnése után még 45 napig fennmard (passzív jogosultság). Ha a biztosítási jogviszony 45 napnál rövidebb volt, a passzív jogosultság is csak erre az időtartamra érvényes. Ha a passzív jogosultság időtartama alatt a személy másik jogosultságot szerez (pl.: munkaviszonyba lép, nyugdíjas lesz), akkor az új jogviszony alapján kap szolgáltatást. Ha a passzív jogosultság lejárta utánsem lesz biztosítási jogviszonya, illetve a szolgáltatásra más jogcímen sem jogosult, köteles a törvényben meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot az adóhivatalnak megfizetni (jelenleg: 6.810.Ft/hó).
2.4 Pénzbeli ellátások, baleseti ellátások és utazási költségtérítés 2.4.1 Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai A társadalombiztosítás rendszerében nyújtott egészségbiztosítási ellátások közé tartozik a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj és a méltányosság keretében adható segély. A pénzbeli ellátás összegének megállapítása kapcsán az alábbi szabályok érvényesek:
Jövedelemként azt az összeget kell figyelembe venni, amely után a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt.
A pénzbeli ellátásra azok a biztosítottak jogosultak, akik keresőképtelenek.
Az, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre és terhességi-gyermekágyi segélyre, illetőleg gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe.
Az, aki ugyanazon gyermek jogán egyidejűleg gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra és a fenti ellátásokra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, illetve gyermekgondozási díj folyósítása mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.
Ha a szülő különböző korú gyermekeire tekintettel az egyik gyermeke után jogosult terhességi-gyermekágyi segélyre vagy gyermekgondozási díjra, akkor a
34
másik gyermeke jogán járó terhességi-gyermekágyi gyermekgondozási díjat egyidejűleg is igénybe veheti.
segélyt
vagy
Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokat szóban vagy írásban, az előírt nyomtatványokon, a szükséges igazolások benyújtásával lehet igényelni. A kérelmeket a kifizetőhely, illetve az illetékes kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szerve bírálja el. Az igény visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető. Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani.
2.4.1.1 A táppénz-jogosultság Táppénzre az jogosult, aki a jogszabályban meghatározott pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére köteles és a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik. Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani. Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át folyósítható. Biztosításának a tartamára tekintet nélkül jár a táppénz annak, aki
tizennyolc éves kora előtt válik keresőképtelenné, vagy
iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá válik, és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított.
Meg kell szüntetni a táppénz folyósítását:
ha a jogosult az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelenik meg, vagy
keresőképesség elbírálását ellenőrző (fő)orvos vizsgálatához nem járult hozzá,
ha a táppénzre jogosult a keresőképességét elbíráló orvos utasításait nyilvánvalóan nem tartja be, illetőleg a gyógyulását tudatosan késlelteti.
2.4.1.2 Keresőképtelenség A táppénz a keresőképtelenség időtartamára jár. Főszabály szerint keresőképtelen az, aki a betegsége miatt a munkáját nem tudja ellátni. Keresőképtelen az is:
aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban részesül betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt;
akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá
aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható,
35
aki terhessége, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és terhességigyermekágyi segélyre nem jogosult.
Keresőképtelennek kell tekinteni továbbá
azt az anyát, aki kórházi ápolás alatt álló egy évesnél fiatalabb gyermekét szoptatja;
azt a szülőt, aki a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbetegellátást nyújtó intézményben;
azt a szülőt is, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli;
A betegség okozta keresőképtelenség elbírálásánál az a foglalkozás, illetőleg az a munkakör az irányadó, amelyben a biztosított a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően dolgozott. A keresőképtelenséget - a keresőképesség orvosi elbírálásáról szóló rendelkezéseknek megfelelően - a kezelőorvosnak kell igazolni.
2.4.1.3 Betegszabadság Ezen ellátásra a munkavállaló továbbá a bedolgozó jogosult. A munkáltató a munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként 15 munkanap betegszabadságot ad ki. Évközben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult akkor is, ha a korábbi munkahelyén a 15 munkanap betegszabadságot már kimerítette. A nem munkaviszonyban foglalkoztatottak betegszabadságra nem jogosultak. Így nem számolhat el betegszabadságot pl. az egyéni vállalkozó, a megbízásos jogviszonyban álló, a társas vállalkozás tagja. Esetükben a keresőképtelenség időtartamára táppénz állapítható meg. Nem jár továbbá betegszabadság az üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára. Ez esetekben a keresőképtelenség első napjától kezdve táppénz jár. A betegszabadság időtartamára a munkavállaló részére a távolléti díjának a 70 %-a fizethető ki.
2.4.1.4 Táppénzellátás
A keresőképtelenség időtartamáig, legfeljebb azonban a biztosítási jogviszony fennállása alatt egy éven át tart.
Egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg ápolása címén a gyermek egyéves koráig.
36
Gyermek ápolása esetén:
Egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként nyolcvannégy naptári napon át;
Háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként negyvenkettő, egyedülállónak nyolcvannégy naptári napon át;
Hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként tizennégy, egyedülállónak huszonnyolc naptári napon át.
Alapesetben a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani. A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának a hatvan százaléka, és ha a biztosításban töltött idő ennél rövidebb, akkor a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának az ötven százaléka. A táppénz számításánál figyelembe vehető minimálbér összege 101 500 Ft/hó, amely 2014. január 1-jétől 6 767 Ft/nap (napi felső határ számítása: 101 500 × 2/30)
2.4.1.5 Terhességi gyermekágyi segély Terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és
a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy
a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül.
A terhességi-gyermekágyi segély alapjául szolgáló jövedelem naptári napi átlagát a táppénz megállapítására vonatkozó szabályok szerint kell kiszámítani. A táppénz maximális összegére vonatkozó szabály azonban nem vonatkozik a terhességigyermekágyi segélyre. A terhességi-gyermekágyi segély összege változatlanul a napi átlagkereset 70%-a, amely maximum 24 hétig jár.
2.4.1.6 Gyermekgondozási díj Gyermekgondozási díjra (GYED) jogosult
a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését – a gyermeket szülő anya esetén a szülést – megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt,
a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a
37
biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt és a gyermeket saját háztartásában neveli. A GYED legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól jár. Időtartama: a gyermeket szülő anya esetében a szülést, egyéb esetben a jogosultságot megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. Ikergyermekek esetén a gyermekgondozási díj a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermekek 3 éves koráig jár, ha az ikrek 2013. december 31-e után születtek. A GYED a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka lehet. Ez az összeg 2014. évben ( 101 500 * 2 * 70%) 142 100Ft. Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult GYED-re, a jogviszonyonként megállapított díjak összegét egybe kell számítani, az ellátás összege azonban egybeszámítás esetén sem haladhatja meg a maximális összeget. Gyermekgondozási díjra jogosult felsőoktatási hallgató 2013. december 31-e után szülő nő jogosult erre az ellátásra, ha egyébként az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. § alapjan gyermekgondozasi dijra nem válik jogosulttá. Az ellátás feltételei:
az anya a gyermek születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben magyar nyelvű nappali képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe,
a gyermek a hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy a hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követő 1 éven belül születik,
gyermeket saját háztartásában kell nevelni,
az anya magyar állampolgár vagy másik EGT tagállam állampolgára, és szülés időpontjában rendelkezik magyarországi bejelentett lakóhellyel.
A felsőoktatási hallgató részére a gyermekgondozási díj a gyermek születésének napjától a gyermek 1 éves koráig jár. Igényléskor a kérelemhez csatolni kell
a születési anyakönyvi kivonatot, a hallgatói jogviszonyról a felsőoktatási intézmény által kiadott igazolást, valamint a magyarországi lakcíméről kiadott hatósági igazolvány másolatát, továbbá ha már az igénylőnek volt biztosítási jogviszonya, akkor az Igazolványt a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról.
38
Felsőoktatási hallgató gyermekgondozási díjának havi összege
felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgatónál a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 70 százaléka,
mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgatónál a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum 70 százaléka.
Ezen gyermekgondozási díjra a jogosultsági feltételeknek megfelelő vér szerinti apa akkor jogosult, ha a szülő nő
meghal, vagy
a feltételek valamelyikének nem felel meg és
1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. § alapján gyermekgondozási díjra nem jogosult.
2.4.1.7 Méltányosság Méltányosságból terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, táppénz és segély állapítható meg, továbbá méltányosságból adható táppénz annak a szülőnek is, aki 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, vagy ha a szülő a kórházban fekvő gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményben.
2.4.2 Baleseti ellátások A társadalombiztosítási törvény az alábbiak szerint csoportosítja a baleseti ellátásokat:
baleseti egészségügyi szolgáltatás,
baleseti táppénz,
baleseti járadék.
Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár.
2.4.2.1 Üzemi baleset A balesetet a szervezetre ható egyszeri, külső hatás, rövid idő alatt okozza. Az üzemi balesetek munkahelyi balesetekre és úti balesetekre oszthatók.
Munkahelyi baleset (munkabaleset) az a baleset, amely a munkáltatót a szervezett munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjából, valamint a munkavállaló közrehatása mértékétől függetlenül.
Úti balesetnek minősül az a baleset, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el.
Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat állami szerv, önkormányzat, munkáltató által elrendelt közcélú munka végzésében történik.
39
Üzemi balesetnek minősül az a baleset is, amely társadalombiztosítási ellátások igénylése, ellátása során igényli.
a
biztosítottat
A baleset üzemiségének elismerése iránti kérelmet - a foglalkozási megbetegedést kivéve - legkésőbb a baleset bekövetkezésétől számított egy éven belül lehet benyújtani a baleseti táppénz megállapítására jogosult hatósághoz. Az üzemi baleset megtörténtét munkabaleseti vagy üzemi baleseti jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az üzemi baleset minősítése tényét a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv (kifizetőhely vagy egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv) határozattal állapítja meg. Az üzemiséget megállapító határozatnak tartalmaznia kell, hogy mikor történt a baleset, és az milyen egészségkárosító következményekkel jár. A határozatnak tartalmaznia kell a baleseti sérülés vagy foglalkozási betegség pontos leírását. Az egészségbiztosítás baleseti ellátásai kizárólag e határozat alapján vehetők igénybe. A határozatot az eljáró szerv közli a biztosítottal, a kezelőorvossal és a keresőképtelenséget elbíráló orvossal. A határozatot a betegnek meg kell őriznie és a baleseti egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor be kell mutatnia.
2.4.2.2 Foglalkozási megbetegedés Foglalkozási megbetegedés olyan tartós, idült egészségkárosodás, amelyet a munkavégzéssel kapcsolatos fizikai-, kémiai-, biológiai-, ergonómia-, pszicho-szociális-, a munkavállaló képességeit meghaladó fizikai és pszichikai igénybevétel (munkahelyi kockázati tényezők) okoznak. A foglalkozási megbetegedés ismételt, tartós egészségkárosító hatásra következik be. Amíg az üzemi baleset időpontja pontosan megállapítható, a foglalkozási megbetegedés esetén ez nem határozható meg. A foglalkozási megbetegedést orvos (üzemorvos, háziorvos, szakellátás orvosa) állapítja meg, és bejelenti a munkáltató székhelye szerinti illetékes kormányhivatal Munkavédelmi Felügyelőségéhez. A Munkavédelmi Felügyelőség a bejelentést kivizsgálja s megalapozott esetben nyilvántartásba veszi. A vizsgálat eredménye alapján a Nemzeti Munkaügyi Hivatal orvosa kiállítja a foglalkozási megbetegedés megállapításáról szóló „Értesítést”. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal a foglalkozási megbetegedésről szóló „bejelentőlapot” és „vizsgálati lapot” megküldi az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak.
2.4.2.3 Baleseti egészségügyi szolgáltatás Baleseti egészségügyi szolgáltatás, mely keretében igénybe vett
gyógyszer,
gyógyászati segédeszköz és
részleges térítés esetén (fogászati ellátás) az ellátás
árához százszázalékos mértékű támogatás jár. A kezelőorvos az üzemi balesettel összefüggésben rendelt ellátásokról igazolást állít ki, melyet a baleset üzemiségét megállapító jogerős határozat kézhezvételét követő öt munkanapon belül megküld az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv vagy a társadalombiztosítási kifizetőhely részére. A baleset üzemiségét megállapító
40
egészségbiztosítási szakigazgatási szerv vagy társadalombiztosítási kifizetőhely a kezelőorvostól beérkező, a baleset üzemiségével összefüggő ellátásokról kiállított igazolást a baleset üzemiségének elismeréséről szóló határozattal együtt az igazolás beérkezését követő 8 napon belül megküldi a biztosított lakóhelye szerint illetékes OEP szervezeti egységének, aki a biztosított által megfizetett térítési díjakat soron kívül visszafizeti. A határozatot a biztosított köteles megőrizni és a baleseti egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor bemutatni, ugyanis üzemi balesettel összefüggésben baleseti egészségügyi szolgáltatás csak ezen határozat bemutatása esetén rendelhető.
2.4.2.4 Baleseti táppénz Baleseti táppénz annak jár, aki a biztosítás fennállása alatt vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik. A baleseti táppénz - az előzetes biztosítási időre és táppénzfolyósításra tekintet nélkül - egy éven keresztül jár azzal, hogy a baleseti táppénz folyósítása legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. A bejelentett üzemi baleset vagy foglalkozási betegség tényét a táppénz folyósítására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnek kell elbírálnia abban az esetben is, ha a biztosított a balesetből eredően nem vált keresőképtelenné. A baleseti táppénz mértéke az alapját képező jövedelem száz százaléka, úti baleset esetén annak kilencven százaléka. A biztosított baleseti táppénzre abban a jogviszonyában jogosult, amelyben az üzemi baleset éri. Mindezek alapján a baleseti táppénz összegét annál a munkáltatónál elért jövedelem alapján kell megállapítani, ahol az üzemi baleset bekövetkezett, illetőleg ahol az üzemi balesetet szenvedett személy biztosítási jogviszonya fennáll.
2.4.2.5 Baleseti járadék Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében 13 %-ot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai nem illetik meg. A baleseti járadékra vonatkozó kérelmet a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíj-megállapító szerv bírálja el.
2.4.3 Utazási költségtérítés A biztosítottat járóbeteg-szakellátásra, a fekvőbeteg-gyógyintézetbe, továbbá gyógyászati ellátásra, rehabilitációra történő beutalása esetén utazási költségeihez támogatás illeti meg, ha a beutalás olyan egészségügyi szolgáltatóhoz történik,
amely a biztosított területi ellátására kötelezett, vagy
amely a területi ellátásra kötelezett egészségügyi szolgáltatónál a biztosított lakóhelyéhez (tartózkodási helyéhez) közelebb esik, ha az oda történő beutalásba a biztosított beleegyezett; vagy
a megfelelő feltételekkel rendelkező, bármely más - a biztosított lakóhelyéhez (tartózkodási helyéhez) legközelebb eső - egészségügyi szolgáltatóhoz történő beutalás esetén, ha az egészségügyi szolgáltató által nyújtott ellátás biztosítására az előző szolgáltatók szakmai indokok alapján nem alkalmasak vagy
41
ha orvos szakértői vizsgálatra utalták, rendelték be.
A biztosított akkor is jogosult az egészségügyi szolgáltatótól otthonába (tartózkodási helyére) történő utazási költségtérítésre, ha az egészségügyi ellátást azért vette beutaló nélkül igénybe, mert egészségi állapota az azonnali ellátását indokolta. Az utazási költségtérítés mértéke megegyezik a közforgalmú közlekedési eszközök igénybevételére megszabott, legolcsóbb díjtételű menetjegy árával. A hely- és pótjegyek árához nem jár utazási költségtérítés. Az utazási támogatás igénybe vehető:
utazási utalvánnyal,
gépkocsival történő utazás esetén,
utazási költségtérítési utalvánnyal.
Utazási utalvány: Az utazási költség megtérítésére való jogosultság abban az esetben állapítható meg, ha az adott orvos az utazás szükségességét igazolja. Ha az orvos javaslata alapján a biztosítottnak kísérőre van szüksége, akkor azt a biztosított részére kiállított utalványon kell jelölni. A jogosultság igazolása az erre a célra rendszeresített szigorú számadású „Utazási utalvány” elnevezésű nyomtatványon történik, amelyen legfeljebb 6 megjelenés igazolható. Az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv a menetjegy, valamint a beutalásra jogosult által kiállított és az egészségügyi szolgáltatónál történő megjelenés leigazolásával ellátott utazási utalvány együttes benyújtása alapján, a kérelmező részére járó viteldíj árát utólag megtéríti. Gépkocsival történő utazás esetén Azt a biztosítottat, aki a beutalásra jogosult orvos döntése alapján betegsége, egészségi állapota miatt tömegközlekedési eszközön utazni nem képes - melynek tényét és indokát a beutalásra jogosult orvos az utazási utalványon feltünteti -, utazási költségtérítésként kilométerenként 21 forint illeti meg. Ha a biztosított egészségi állapota miatt kísérő szükséges, a fenti összeg együttesen illeti meg a biztosítottat és kísérőjét. Az útvonal hosszának meghatározásánál az adott viszonylatban legrövidebb távon közlekedő tömegközlekedési eszköz útvonalát kell figyelembe venni. Utazási költségtérítési utalvánnyal: A utazási költségtérítési utalvány igénybevételére jogosult az a biztosított, aki
közgyógyellátásra jogosító igazolvánnyal rendelkezik, vagy
krónikus betegsége, vagy állandósult egészségi állapota miatt legalább havi egy alkalommal kezelésre jár, illetve kúraszerű ellátást vesz igénybe, vagy
42
szakorvosi vélemény alapján olyan egészségügyi szolgáltatóhoz utazik, amely lakóhelyétől (tartózkodási helyétől) a területi ellátásra kötelezett szolgáltatónál nagyobb távolságra található.
Az utazási költségtérítési utalvánnyal történő utazás lehetőségéről és az igénybevétel feltételeiről a biztosítottat a háziorvos, vagy házi gyermekorvos tájékoztatja. Az utazási költségtérítési utalvány kiállítására kizárólag háziorvos és házi gyermekorvos jogosult. Az utazási költségtérítési utalvány az OEP által rendszeresített olyan szigorú számadású nyomtatvány, amely két pénztári és egy ellenőrző szelvényből áll. A biztosított a pénztári és ellenőrző szelvényt az egészségügyi szolgáltatás igénybevételének leigazolását követően, a következő orvos-beteg találkozó alkalmával háziorvosánál, házi gyermekorvosánál köteles leadni. Amennyiben ezen kötelezettségének a beteg nem tesz eleget, úgy 6 hónapon belül újabb utazási költségtérítési utalványt a háziorvos, házi gyermekorvos nem állíthat ki részére.
2.4.4 Nemzetközi ügyek 2.4.4.1 A külföldiek ellátásra jogosultsága Külföldi állampolgárok ideiglenesen, illetve állandó jelleggel, életvitelszerűen tartózkodhatnak Magyarországon. Ez utóbbi esetben a külföldi állampolgár lakóhelyét Magyarországra helyezte át munkavállalási célból, nyugdíjasként, tanulási célból, illetőleg egy magyarországi munkavállaló (biztosított) eltartott hozzátartozójaként, esetleg menekült, menedékes és befogadott jogcímen. Társadalombiztosítási szempontból a Magyarországon tartózkodásra engedélyezett, állandó lakóhellyel rendelkező külföldi állampolgár belföldinek minősül. Társadalombiztosítási szempontból a külföldiek köre nem kizárólag a külföldi állampolgárságot jelenti, hanem külföldinek minősül mindenki, akit nem kell belföldinek tekinteni, tehát a magyar állampolgár is, ha nem rendelkezik állandó magyarországi lakóhellyel. Társadalombiztosítási szempontból kit tekintünk belföldinek illetve külföldinek? Külföldinek minősül (társadalombiztosítási szempontból) minden természetes személy, akit nem kell belföldinek tekinteni. Belföldinek minősül (társadalombiztosítási szempontból):
a Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgárok
bevándorolt
letelepedési engedéllyel rendelkező (letelepedett)
menekültként elismert
a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és itt jogszabálynak megfelelő bejelentett lakóhellyel rendelkezik. Ide tartoznak az: o
EGT állampolgárok (EGT tagállam állampolgárai,) amennyiben rendelkeznek EGT tartózkodási engedéllyel, regisztrációs igazolással,
43
o
EGT állampolgárokat kísérő családtagjai (amennyiben rendelkeznek a magyar idegenrendészeti hatóság által kiadott tartózkodási kártyával regisztrációs igazolással,)
o
A magyar állampolgárt kísérő nem magyar állampolgárságú családtagjai, amennyiben rendelkeznek tartózkodási kártyával,
o
a magyar állampolgár vagy – magyar tartózkodási engedéllyel rendelkező – EGT állampolgárságú személy eltartottjai, vagy vele legalább egy éve egy háztartásban élő személyek, illetve akiről súlyos egészségügyi okból a magyar/EGT állampolgár személyesen gondoskodik, ha a magyar idegenrendészeti hatóság a családtagként beutazást és tartózkodást engedélyezte,
o
Az EGT tagállamok állampolgáraival azonos jogállást élvező, de nem EGT tagállam állampolgárai, ha rendelkeznek tartózkodási engedéllyel,
o
hontalan.
2.4.4.2 Az EGT állampolgárokra vonatkozó ellátási jogosultságok Az EU akcióprogramokra épülő közös szociálpolitikája nem tűzte ki célul egy olyan egységes európai szociális biztonsági jog kialakítását, amelynek közvetlenül alkalmazandó szabályai a huszonöt különböző tagállami szociális jogot felváltva egységes európai szociális kódexet alkothatnának. Nincs tehát közös EU-s társadalombiztosítási jog, amely egyformán vonatkozik az összes EU-tagállam valamennyi állampolgárára; az egyes tagállamok megtartják a saját szabályaikat. Minden állam szabadon dönti el, hogy milyen társadalombiztosítási rendszert működtet, milyen ellátásokat nyújt és milyen feltételekkel, mennyi járulékot kell fizetni, stb. A dolgozók szabad mozgásának garantálása ugyanakkor az EU egyik alapelve. Ebből következik, hogy minden dolgozó, aki valamelyik tagállam állampolgára, - az új tagállamokra vonatkozó átmeneti korlátozások figyelembevételével - jogosult átmenni bármely másik tagállamba, hogy ott kereső tevékenységet végezzen, vagy munkát vállaljon. Mivel minden tagállamban eltérő társadalombiztosítási szabályok vonatkoznak a foglalkoztatásra, az EU-nak kell biztosítania, hogy a rendszerek közötti eltérések ne akadályozzák a dolgozók szabad mozgását. Az EU „társadalombiztosítási joga” tehát elsődlegesen harmonizáció helyett koordinációra épül. Az Unió csupán arra törekszik, hogy a személyek szabad mozgásának jogával élő, az EU-tagállamok között vándorló tagállami állampolgárok és családtagjaik részére biztosítsa az ellátások igénybevételére való jogosultságot más tagállamok területén is, azaz a migráció során. Összefoglalva: A társadalombiztosítás terén tehát alapvetően minden tagállamban a tagállami jogszabályok érvényesek továbbra is. Azt viszont, hogy egy másik tagállam állampolgárai közül ki, mikor és milyen mértékben tartozik valamely másik tagállam jogszabályainak hatálya alá, az Uniós jogszabály határozza meg. A „migráns munkások szociális biztonságáról szóló” 883/2004/EK Rendelet a biztosítási kötelezettség elbírálása, továbbá az egészségbiztosítási ellátások szempontjából olyan
44
rendelkezéseket tartalmaz, melyek végrehajtása Magyarországon az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és a kormányhivatalok egészségbiztosítási szakigazgatási szerveinek feladata. A Rendelet természetesen nem csak az EU egyéb tagállamaiban munkát vállaló magyar állampolgárok, továbbá a Magyarországon munkát végző EU polgárok társadalombiztosítási kérdéseit rendezi, hanem kiemelkedő jelentőségű az Európai Unió egyéb államaiból érkező turisták és diákok egészségügyi ellátása, valamint a tagállamokban szabadságukat töltő magyar biztosítottak, továbbá az ún. „ingázók” (határon átjáró munkavállalók) ellátásában is. Alapelvek:
Azonos bánásmód: vagyis az EU tagországainak állampolgárai társadalombiztosítási szempontból ugyan olyan jogokkal rendelkeznek és ugyan olyan kötelezettségek terhelik őket egy másik tagállamban, mintha annak az állampolgárai lennének. Azaz röviden: egyetlen tagállamban sem érhet bennünket hátrányos megkülönböztetés azon az alapon, hogy más állam állampolgárai vagyunk.
Munkavégzés helye szerinti biztosítás: az EU állampolgárai főszabály szerint ott biztosítottak, ahol kereső tevékenységüket folytatják.
Biztosítási idők összeszámítása: az egyik tagállamban megállapítandó ellátások nyújtásánál amennyiben szükséges – biztosítási előzményként figyelembe kell venni az EU egyéb tagállamaiban biztosításban töltött időszakokat is. Azaz röviden: itthon megszerzett jogainkat más tagállamok elismerik.
Ellátások exportja: az egyik tagállamban megállapított ellátásokat megszorítások nélkül akkor is folyósítani kell, ha a jogosult valamely más EU tagállamban tartózkodik.
A rendelet útján megvalósuló koordinációhoz képest a harmonizt útján az Eurzt útjaz Eurzt útján megvalósuló koordinációhoz képest a valamely más EU tagállaodik.egyzt útján megvalósuló koordinációhoz képest a valama haturzt útján megvalósuló koordinációhoz képest a valamely más EU tagállamban tartó2011/24/EU ir11/24/, amely elamely azokat a minimum-feltn megval, melyekben az egyes taguló koordinációhoz képest a valamely más EU tagállamban tMivel az ehhez szükséges jogalkotehhez jogalkotehhez szües taguló koordinációhoz képest az egyes tagez szües taguló koordinácii, az ir az insáltal szabl ns ott (a tag ns tagez szües szolgzltatagez szüesra vonatkozgez szües t hazai alkalmazását elősegítő) rendelkezéseket a vonatkozó joganyag módosításával és a külföldön történő gyógykezelések részletes szabályairól szóló 340/2013 (IX. 25.) Kormányrendelet megalkotásával illesztette be a hazai jogrendbe. A rendelet végrehajtásában az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (www.eubetegjog.hu) és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vesz részt.
2.4.4.3 Ideiglenesen, rövid ideig Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok Viszonosság, illetve különböző egyezmények alapján az egyezményben részes államok állampolgárai külföldi tartózkodásuk idejére kölcsönösen különböző egészségügyi ellátási jogosultságokat biztosítanak.
45
Az egyezményes országokból érkező, Magyarországon nem biztosított külföldi állampolgárok (különböző elszámolási módok alapján az egészségbiztosítás terhére) az itt tartózkodásuk alatt feltétlenül szükséges mértékben, heveny megbetegedés illetve sürgős szükség esetén jogosultak egészségügyi ellátásra. Ez az ellátás magában foglalja az alap orvosi ellátást, a járóbeteg-ellátást, a fekvőbeteg-gyógyintézeti (kórházi) ellátást is. Magyarország több kétoldalú egyezményt kötött a szociálpolitika, az egészségügyi együttműködés és a szociális biztonság terén. Az egyezmények három csoportra oszthatók az igénybe vehető ellátások és az ellátásra jogosult személyi kör sajátosságai alapján:
Teljes körű ún. szociálpolitikai egyezmények,
Egészségügyi együttműködési egyezmények,
Szociális biztonsági egyezmények.
A munkavállalás céljából Magyarországra érkező külföldi állampolgár főszabály szerint a Magyarországon belföldinek minősülő munkáltatóval fennálló munkaviszonya kezdetétől biztosítottnak számít, utána a munkáltató járulékot fizet. Ennek alapján jogosultságot szerez az egészségbiztosítás valamennyi ellátására.
2.4.4.4 Magyarországon tanuló külföldi állampolgárok A Magyarországon tanulmányokat folytató magyar és külföldi állampolgárságú személyek egészségügyi ellátásra való jogosultságával kapcsolatban az alábbi szabályok irányadók. A felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerződés, vagy az oktatásért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített hallgatói jogviszonyban áll, jogosult a magyar egészségbiztosítás természetbeni ellátásaira. Amennyiben a külföldi állampolgár nem rendelkezik nemzetközi szerződés vagy a miniszter által adományozott ösztöndíjjal, Magyarországon csak az alábbiak szerint válhat egészségügyi szolgáltatásra jogosulttá:
Magyar felsőoktatási intézményben hallgatói jogviszonnyal rendelkező EGTállampolgár egészségügyi ellátásra jogosult, amennyiben hazájukban jogosultak egészségbiztosítási szolgáltatásra, Magyarországon az illetékes biztosítójuk által kiállított Európai Egészségbiztosítási Kártyával vehetik igénybe a tartózkodásuk tervezett idejére és egészségi állapotukra tekintettel orvosilag szükséges egészségügyi ellátásokat.
Ha a hazájában nem rendelkezik egészségügyi ellátásra való jogosultsággal, de rendelkezik EGT-tartózkodási engedéllyel, akkor társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősül. A belföldi személyek kötelesek a minimálbér 16%-ának megfelelő havi járulékfizetésre, amelynek az adóhatóságnál történő bejelentéssel tudnak eleget tenni. A járulékfizetés alapján az érintett személyek egészségügyi szolgáltatásra válnak jogosulttá, amelyet a lakóhelyük szerint illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szerv által kérelemre kiállított TAJkártyával vehetnek igénybe.
Magyar felsőoktatási intézményben hallgatói jogviszonnyal rendelkező EGTállamokon kívüli ún. harmadik állam polgárainak egészségügyi ellátásra való
46
jogosultságát az államközi egyezmény rendezi. Magyarországgal hatályos egyezményben nem részes államok polgárai, amennyiben tartózkodási engedéllyel rendelkeznek Magyarországon, és magyar felsőoktatási intézményben nappali tagozatos hallgatóként hallgatói jogviszonyt létesítettek, a tartózkodási helyük szerint illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szervnél megállapodást köthetnek egészségbiztosítási szolgáltatások biztosítására. A havi járulékfizetés mértéke a minimálbér 30%-a.
Amennyiben a harmadik állam polgára Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkezik, akkor társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősül, így kiterjed rá a Tbj. 39. § (2) bekezdésben foglalt kötelezettség a minimálbér 16%ának megfelelő járulékfizetésre.
2.4.4.5 Magyarországon letelepedett külföldi állampolgár nyugdíjasok Azok a letelepedett külföldi állampolgár nyugdíjasok, akiknek állandó lakhelye Magyarország területén van, valamint e személyek igényjogosult családtagjai a magyar állampolgárságú nyugdíjasokkal megegyező módon részesülnek kórházi ápolásban. Ennek feltétele, hogy a nyugellátást folyósító külföldi szerv a nyugdíjas számára erről igazolást állítson ki. Azoknak a Magyarországra települt nyugdíjas külföldi állampolgároknak, akik nem állnak a kölcsönös egyezmények hatálya alatt, a magyarországi egészségügyi ellátásokat akkor vehetik igénybe, ha költségtérítést fizetnek érte, vagy természetesen az egészségbiztosítási ellátásokra megállapodást is köthetnek.
2.4.4.6 Külföldiek megállapodáson alapuló egészségügyi szolgáltatásra jogosultsága A Magyarország területén huzamosabb ideig tartózkodó külföldi állampolgároknak, ha hazájukkal nincs érvényes szociális biztonsági egyezmény, vagy más jogviszony alapján sem jogosultak egészségbiztosítási ellátásra, lehetőségük van az egészségbiztosítóval kötött megállapodással gondoskodniuk az egészségügyi ellátásukról, egy előre meghatározott összegű járulék fizetésének vállalása mellett. Ugyanilyen feltételeknek kell megfelelni a társadalombiztosítási szempontból külföldinek minősülő magyar állampolgároknak (ide tartoznak azok a személyek, akik nem rendelkezhetnek érvényes magyar személyi igazolvánnyal) is. A külföldiek a tartózkodási helyük szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárnál kezdeményezhetik az ellátások igénybevételére jogosító megállapodás megkötését, ahol a külföldi személy részére egy, az egészségügyi szolgáltatásra jogosultságot igazoló nyomtatványt is kiállítanak. A jogosultságot a befizetés helyén vagy a kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervénél igazolják.
2.4.4.7 Menekültek egészségügyi ellátása A menekültet a magyar állampolgárokra vonatkozó jogok illetik, és kötelezettségek terhelik, ezért az egészségügyi ellátásra való jogosultságukat az egészségbiztosítási pénztártól igényelt TAJ kártyával igazolhatják, és egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettségük is a magyar állampolgárok által fizetendő kötelezettségekkel azonos.
47
2.5 Az egészségbiztosítás szervezeti felépítése 2.5.1 Kifizetőhelyek Ha a társadalombiztosítási ügyintézés hierarchikus felépítését nézzük, akkor alsó szinten helyezkednek el a kifizetőhelyek. Minden munkáltató, amely legalább 100 társadalombiztosítási ellátásra jogosult személyt foglalkoztat, köteles társadalombiztosítási kifizetőhelyet létrehozni vagy e feladatok ellátására más, kifizetőhelyet fenntartó másik szervvel megállapodást kötni. A társadalombiztosítási kifizetőhely feladatai többek között:
biztosítási kötelezettség és a folyamatos biztosítási idő elbírálása, nyilvántartása,
biztosítás megszűnését követően igényelt ellátások elbírálása, elszámolása és az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatás teljesítése,
egészségbiztosítási pénzbeli ellátások, baleseti táppénz iránti igények elbírálása, folyósítása, elszámolása,
kifizetett pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz elszámolása és az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatás teljesítése,
táppénz-hozzájárulás kiszámítása, elszámolása,
üzemi baleset, valamint a foglalkozási megbetegedés elbírálása,
kifizetett ellátásokról az előírt nyilvántartások vezetése,
ellátások megállapításához, folyósításához szükséges adatok megkérése, illetve más – adatvédelmi szabályok alapján– adatok szolgáltatása,
statisztikai adatok gyűjtése és jelentése,
jogalap nélkül felvett ellátások esetén a visszafizetésre kötelezéssel kapcsolatos eljárás lefolytatása, a visszafizetett összegek elszámolása,
ellátásokkal kapcsolatos intézkedések elleni fellebbezések előterjesztése az illetékes kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervéhez, mint jogorvoslati szervhez,
pénzbeli ellátásokból a jogszabályok által előírt fizetési kötelezettségek levonása.
folyósítása,
A szabályszerűen elbírált igények alapján kifizetett ellátások összegét az illetékes igazgatási szerv megtéríti, kivéve a foglalkoztatót terhelő táppénz-hozzájárulás összegét. A társadalombiztosítási feladatok ellátásáért a kifizetőhely fenntartóját a kifizetőhely által megállapított és folyósított táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj és baleseti táppénz 1 százalékának megfelelő összegű költségtérítés illeti meg. A pénzbeli egészségbiztosítási ellátások és a baleseti táppénz iránti kérelmekhez, továbbá a kifizetőhelyi feladatellátás során az OEP által rendszeresített, az OEP honlapján közzétett nyomtatványoknak megfelelő érvényes nyomtatványokat kell használni.
48
Annak, aki egyidejűleg több - biztosítással járó - jogviszonyban kötelezett egészségbiztosítási járulék fizetésére, a táppénz, illetőleg a terhességi-gyermekágyi segély vagy a gyermekgondozási díj iránti kérelmét annak a munkáltatónak kell elbírálni és az ellátást folyósítani, amelyiknél társadalombiztosítási kifizetőhely működik. Több - társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező - munkáltató által történő egyidejű foglalkoztatás esetén az elbírálás és a folyósítás annál a munkáltatónál történik, ahol a biztosítási jogviszony előbb kezdődött. Amennyiben a biztosítási jogviszonyok ugyanazon a napon kezdődnek, a pénzbeli ellátás iránti kérelmet annál a munkáltatónál működő kifizetőhely bírálja el, ahol a biztosított szerződés szerinti jövedelme magasabb.
2.5.2 Kormányhivatalok egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervei A szakigazgatási szervek abban az esetben, ha a foglalkoztató kifizetőhelyet működtet, akkor másodfokú szervként járnak el. Ha nincs kifizetőhely, akkor első fokon az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervek végzik a hatósági feladatokat. A szakigazgatási szerv illetékessége - azaz hogy melyik megye területére tartozó ügyben látja el a feladatokat - megegyezik a megyei kormányhivatal illetékességével. A Budapest Főváros Kormányhivatala Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve, Budapest főváros és Pest megye területére tartozó ügyekben jár el. Országos illetékességgel járnak el, azaz az országban bármely egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnél lehet intézni a következő ügyeket:
TAJ-jal rendelkező személyek azonosító adatainak nyilvántartásával kapcsolatos ügyeket,
TAJ számot igazoló hatósági igazolványt, a nemzetközi egyezmények, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendeletek szerinti formanyomtatványokat, továbbá az Európai Egészségbiztosítási Kártya kibocsátásával kapcsolatos feladatokat.
Az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv az illetékességi területén az alábbi ügyeket intézi:
ellátja az Egészségbiztosítási Alapnak a feladatai előirányzatainál a gazdálkodást és az adatszolgáltatást,
ellátásához
kapcsolódó
felügyeli a foglalkoztatókat, valamint a kifizetőhelyeket,
ellátja a pénzbeli ellátásokkal, valamint a baleseti táppénzzel, az utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatokat, és végzi a visszafizetési kötelezettséggel összefüggő eljárásokkal,
az egészségbiztosítási nyilvántartásokat vezeti
végzi az egészségbiztosítási nyilvántartáshoz kapcsolódó adatszolgáltatási feladatokat az OEP szakmai irányítása alatt,
jelzi az OEP, mint szakmai irányító szerv felé, ha a fentiekben ismertetett feladatok végrehajtása során észlelt jogalkalmazási problémákat,
adatkezelési,
és
49
ellátja a közgyógyellátással kapcsolatban hatáskörébe utalt feladatokat.
2.5.3 Országos Egészségbiztosítási Pénztár Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) abban az esetben, ha a kormányhivatalok egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervei első fokon döntést hoznak, akkor ezen ügyekben másodfokú szervként jár el. Az OEP országos illetékességű szerv, amely az alábbi feladatokat látja el: Egészségbiztosítási Alap vonatkozásában
Gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásával, a gyógyászati ellátások, az egészségügyi technológiák kapcsán
végzi az Alap kezelésével és elszámolással kapcsolatos feladatokat,
a nyilvántartások vezetésével, a pénzügyi elszámolásokkal és az adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos feladatokat,
részt vesz az Alap költségvetésének tervezésében és a zárszámadás elkészítésében, és ellátja a részletes előirányzatainak megállapításával kapcsolatos feladatokat,
ellátja az Alap ellátási és működési vagyonával kapcsolatos feladatokat.
lefolytatja a társadalombiztosítási befogadással kapcsolatos eljárásokat,
vezeti a társadalombiztosítási támogatásban részesülő gyógyszerekről, gyógyászati segédeszközökről, gyógyászati ellátásokról az egységes nyilvántartást, a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiszolgáltatására, gyógyászati ellátás nyújtására és az ehhez kapcsolódó ártámogatás elszámolására, folyósítására,
szerződést köt a nem finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosával gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás támogatással történő rendelésére,
szerződést köt az orvossal gyógyszer, gyógyászati segédeszköz saját maga vagy hozzátartozója részére (pro família) támogatással történő rendelésére, az orvossal egészségügyi szakellátás igénybevételéhez szükséges beutalásra,
továbbá ellenőrzi a fenti finanszírozási, ártámogatási szerződések teljesítését.
50
Nyilvántartással összefüggésben ellátja az alábbi feladatokat:
Végzi a nem az egészségbiztosítás keretében igénybe vehető ellátásokkal kapcsolatosan hatáskörébe utalt feladatokat.
vezeti az egészségbiztosítási nyilvántartásokat, és ezzel kapcsolatban ellátja az adatvédelmi feladatok szakmai irányítását az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervek vonatkozásában, illetve közreműködik ezen szervek feletti törvényességi, és szakszerűségi ellenőrzésben,
ellátja a TAJ-jal rendelkező személyek azonosító adatainak nyilvántartásával, a TAJ igazolásával és a hatósági igazolványok kiadásával kapcsolatos feladatokat,
bejelentett személyek jogviszonyadatainak nyilvántartja, valamint ellátja az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsággal és annak igazolásával kapcsolatos ügyeket,
egészségbiztosítás jogosulti nyilvántartásának vezetésével, a nyilvántartás folyamatos monitorozásával kapcsolatos feladatok szakmai irányítását az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervek vonatkozásában, illetve közreműködik ezen szervek fölötti törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzésben a közhiteles jogviszony nyilvántartás biztosítása érdekében,
TAJ számot képez.
Lefolytatja a jogszabályokban előírt egyedi engedélyezési, illetve méltányossági eljárásokat.
Irányítja és működteti a biztosítási ág felügyeleti, költségvetési, szakmai és belső ellenőrzési rendszerét, az egészségbiztosítás feladatainak ellátásához szükséges informatikai rendszereket.
Az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervek vonatkozásában irányítja, felügyeli, szervezi és ellenőrzi az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások, a baleseti táppénz, az utazási költség és a külföldön felmerült gyógykezelés, valamint az ezzel összefüggő utazás költségének megállapítását és folyósítását (kifizetését).
51
Finanszírozás vonatkozásában
Egyéb feladatok:
szerződést köt egészségügyi szolgáltatások finanszírozására, vezeti az országos várólista nyilvántartást és ellátja az országos várólista nyilvántartással kapcsolatban külön jogszabályban meghatározott feladatokat, az E. Alapra vonatkozó gazdálkodási, beszámolási, valamint az adatszolgáltatási feladatok ellátását. gondoskodik a statisztikai adatok gyűjtéséről, valamint azok szükség szerinti közzétételéről, részt vesz az egészségbiztosítást érintő folyamatok elemzésében és értékelésében, valamint a rövid, közép- és hosszú távú fejlesztési koncepciók kidolgozásában, feladatkörében közreműködik a társadalombiztosítással kapcsolatos nemzetközi szerződések előkészítésében, gondoskodik azok biztosítási kötelezettséggel és egészségbiztosítással kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról, kapcsolatot tart a kijelölt illetékes teherviselővel, illetve szervekkel, összekötő szervként és illetékes intézményként hajtja végre az európai uniós tagságból adódó, valamint az európai közösségi rendeletek által előírt feladatokat, továbbá részt vesz az uniós szakbizottságok, a nemzetközi szervezetek szakmai munkájában, ellátja a hatáskörébe tartozó nemzetközi kötelezettségvállalással összefüggő feladatokat, gondoskodik az egészségbiztosítással kapcsolatos tájékoztatásról és az igényérvényesítést segítő szolgáltatások fejlesztéséről, gondoskodik az egészségbiztosítási ágazat vezetőinek és ügyintézőinek képzéséről, továbbképzéséről és vizsgáztatásáról, ideértve az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervek és az egészségbiztosítási kifizetőhelyek ügyintézőinek képzését is, véleményezi a kötelező egészségbiztosítással kapcsolatos jogszabályok tervezetét, valamint javaslatot tesz ezen jogszabályok módosítására, új jogszabály megalkotására, ellátja a megtérítési eljárásokkal kapcsolatban hatáskörébe utalt feladatokat, ellátja mindazon további feladatokat, amelyeket jogszabály vagy az alapító okirat a hatáskörébe utal.
52
Egészségbiztosítási feladataival összefüggésben a fővárosi és megyei kormányhivatalok, mint foglalkoztatók, és mint kifizetőhelyek felügyeletét az OEP látja el. Az OEP által hozott hatósági döntés elleni fellebbezést az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal bírálja el.
2.5.4 Kormányablakban intézhető egészségbiztosításhoz kapcsolódó ügyek Az alábbiakban áttekintjük, hogy milyen tartoznak a kormányablakok hatáskörébe.
egészségbiztosítási
ügyek
Azonnali ügyintézés körébe tartoznak:
Segíti, hogy az ügyfél az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában megismerhesse a róla nyilvántartott adatokat.
Tájékoztatást ad az alábbi ügyekben:
Gyermekgondozási díj igénylésével kapcsolatos eljárásról;
Terhességi-gyermekágyi segély igénylésével kapcsolatos eljárásról.
Az ügyfelektől a kérelmeket átveszi és továbbítja az alábbi ügyekben:
TAJ kártya igénylés befogadása,
Európai Egészségbiztosítási kártya igénylés befogadása,
Utazási költségtérítés igénylése,
Táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, méltányossági kérelmek előterjesztése,
Méltányosságból - az Egészségbiztosítási Alap terhére - adható egyszeri segély iránti kérelmek átvétele,
gyermekgondozási
díj
iránti
A kormányablak a fenti kérelmekkel összefüggő ügyekben tájékoztatja az ügyfelet az eljárás menetéről, valamint az eljárással kapcsolatos jogairól és kötelezettségeiről. A kormányablak segítséget nyújt az ügyfélnek a kérelem kitöltésében. A kérelmet a kormányablak legkésőbb a benyújtást követő munkanapon továbbítja az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak. Amennyiben a kérelem hiányos, a kormányablak továbbítja a hiányos kérelmet az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz, és tájékoztatja az ügyfelet a hiányosságokról. Ha az ügyfél a hiányosságok pótlását a kormányablaknál teljesíti, a kormányablak azt a teljesítést követő munkanapon továbbítja az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak.
53
3 Nyugdíjbiztosítási igazgatás 3.1 A szakigazgatás célja, elsődlegesen védett társadalmi értékek A társadalombiztosítási ellátások azokban az élethelyzetekben nyújtanak megoldást, amikor egy személy egészségi állapota (betegség, tartós, jelentős egészségromlás) gyermekszülés-nevelés vagy az életkor előrehaladása miatt nem, vagy csak jelentős nehézségek árán tud keresőtevékenységet folytatni, vagy a hozzátartozó halála miatt megélhetésének anyagi forrása meggyengül, esetleg elvész. A társadalombiztosítás által nyújtott juttatások, szolgáltatások a társadalombiztosítás két nagy biztosítási ágazata, az egészségbiztosítás, illetve a nyugdíjbiztosítás területéhez tartoznak. Az üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés esetén megállapítható baleseti ellátásokkal kapcsolatos feladatok nem önálló szervezetben, hanem a két biztosítási ágazat között megosztva kerülnek ellátásra. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szakterület feladatkörébe az öregségi és hozzátartozói, valamint baleseti hozzátartozói ellátások iránti igények elbírálása, a megállapított ellátások folyósítása, a biztosításban töltött időszak nyilvántartása, igazolása, a nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati időre vonatkozó megállapodás megkötése, valamint a nyugellátásokkal kapcsolatos méltányossági kérelmek intézése tartozik.
3.2 Az ágazatra vonatkozó leglényegesebb szabályok A nyugdíjbiztosítási igazgatás területén elsődlegesen az ügyfél kérelmére induló hatósági eljárásokkal találkozunk, melyekkel kapcsolatban a kormányablakok a meghatározott kérelmek befogadását és annak az elbírálásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervezeti egységhez történő továbbítását végzik. A szakterületen természetesen jelen vannak hivatalból induló hatósági eljárások is, amelynek során az ügyfél különböző eljárási cselekményekkel (pl. iratbenyújtás, nyilatkozattétel) keresheti fel a kormányablakot eljárási cselekménye befogadása, és annak továbbítása érdekében. Ebben a fejezetben a nyugellátások iránti igényekkel kapcsolatos általános ismeretek kerülnek bemutatásra az igazgatási terület sajátosságait, profilját is vázolva. Ennek során kiemelten kerülnek ismertetésre a kormányablakok által intézendő ügykörök, tájékoztató jelleggel a kapcsolódó egyéb nyugdíj szabályok.
3.2.1 A nyugdíjbiztosítási igazgatásról általában A nyugellátások meghatározott kockázati esemény (nyugdíjkorhatár betöltése, hozzátartozó halála) bekövetkezte esetén nyújtható társadalombiztosítási ellátások, melyekre való jogosultságot meghatározott mértékű szolgálati idő megléte (kivéve baleseti hozzátartozói ellátások), mint biztosítási előfeltétel teljesítése esetén lehet megállapítani hatósági eljárás keretében. Ha a szükséges mértékű szolgálati idő hiányzik, kivételes nyugellátás megállapítása iránti kérelem nyújtható be.
54
A nyugdíjszolgáltatások körében saját jogú nyugellátásokkal (öregségi nyugdíj, rehabilitációs járadék), és hozzátartozói nyugellátásokkal (özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj), valamint baleseti hozzátartozói nyugellátásokkal találkozhatunk. Az öregségi nyugdíj meghatározott életkor betöltése és meghatározott mértékű szolgálati idő megléte esetén járó rendszeres pénzbeli ellátás. Jelenleg a nyugdíjkorhatár a 2010. január 1-jétől hatályos szabályok alapján a születési dátumhoz kapcsolódóan sávosan emelkedik. Az 1952. előtt születettek nyugdíjkorhatára 62. életév, ezt követően a születési évek emelkedésével a korhatár is évente fél évvel emelkedik (az 1957-es évvel bezárólag). Tehát az 1952-ben születettek nyugdíjkorhatára már 62 év 183 nap, az 1957-ben, vagy azután születettekre vonatkozó nyugdíjkorhatár pedig már 65 év.
3.2.2 A legfontosabb jogszabályok A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által megállapítandó legfontosabb ellátásokat az alábbi jogszabályok határozzák meg: A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) alapján:
Öregségi nyugdíj
Öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása (rögzített nyugdíj)
Nők kedvezményes nyugdíja
Özvegyi nyugdíj
Árvaellátás
Szülői nyugdíj
Baleseti nyugellátások
Özvegyi járadék
Saját jogú nyugellátás összegének 0,5 %-os emelése
Korhatár előtti ellátás (korkedvezményes ellátás is)
Átmeneti bányászjáradék
Balett művészeti életjáradék
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény alapján:
Baleseti járadék
Az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló
Bányászok járadéka
A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény alapján
hozzátartozói
egészségkárosodási
55
23/1991. (II.9.) Korm. rendelet alapján: A rokkantsági járadékról szóló (XII.27.) MT rendelet alapján:
83/1987.
Rokkantsági járadék
A polgármesterek öregségi nyugdíja, valamint közszolgálati járadéka megállapításáról és folyósításáról szóló 209/2006. (X.17.) Korm. rendelet alapján:
Polgármesterek járadéka
közszolgálati
3.2.3 Az egyes ellátások legfontosabb jellemzői A nyugdíjigény elbírálása, nyilvántartása, hatósági ellenőrzése területén mindenütt szerepel a szolgálati idő fogalom. Szolgálati idő az az időszak, amely alatt a biztosított nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt (pl. munkaviszonyban állt,) illetve megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett. A nyugdíjjárulék fizetés nélkül szolgálati időnek minősülő időszakokat a Tny. határozza meg (pl 1998. előtti nappali tagozatos felsőfokú tanulmányok ideje, sorkatonai szolgálat időtartama). A jogosultsági idő részben szűkebb, bizonyos esetben azonban tágabb fogalom, mint a szolgálati idő. Jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekre tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő. Tehát a nem keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő, mint például a munkanélküliség esetére járó ellátás időtartama a jogosultsági idő tartamába nem számít bele.
3.2.3.1 Öregségi nyugdíj Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik. Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik. 2009. december 31. utáni időponttól az irányadó nyugdíjkorhatár betöltését követően igényelt öregségi nyugdíj tekintetében jogosultsági feltétellé vált a biztosítással járó jogviszony megszüntetése. Nem állapítható meg öregségi nyugdíj munkanélküli ellátás folyósítása alatt sem.
3.2.3.2 Nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki
56
legalább 40 év jogosultsági idővel – ezen belül legalább 32 év (kivételesen 30 év) kereső tevékenységgel járó biztosítási jogviszonnyal – rendelkezik, és
azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll.
3.2.3.3 Hozzátartozói ellátások Hozzátartozói nyugellátás az egyéb feltételek megléte esetén akkor illeti meg a jogosultat, ha elhunyt hozzátartozója rendelkezett a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idővel, vagy saját jogú nyugdíjasként halt meg (kivétel baleseti hozzátartozói nyugellátások). A jogosultsághoz szükséges szolgálati idő követelmény az elhunyt életkorához van meghatározva. Hozzátartozói nyugellátásként özvegyi nyugdíj, árvaellátás és szülői nyugdíj állapítható meg.
3.2.4 Eljárási szabályok 3.2.4.1 Igénybejelentés A nyugellátást írásban, kizárólag az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, vagy elektronikus űrlapon lehet igényelni. Az adategyeztetési eljárás lefolytatása iránti kérelem kizárólag elektronikus úton nyújtható be. Ehhez az eljáráshoz ügyfélkapu azonosítóval még nem rendelkező ügyfelek részére az azonosító igénylése a kormányablaknál is történhet. Az igénybejelentő lap benyújtásával egyidejűleg az igénylőnek közölni kell személyi adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, és be kell nyújtania azokat az okiratokat (pl. egyetemi leckekönyv, katonakönyv), amelyeket a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem szereplő jogviszonyok igazolására kíván felhasználni. Az egészségi állapottól függő ellátás igénylésénél (pl. özvegyi nyugdíj megváltozott munkaképesség címén) az egészségi állapottal összefüggő iratokat is csatolni kell. Az egyes igényekhez szükséges okiratok, iratok részletes felsorolását a TnyR. 5. számú melléklete tartalmazza. Nemzetközi nyugdíjügyekben idegen nyelven, fordítás nélkül is benyújthatók a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv honlapján közzétett jegyzékben meghatározott okiratok, az ott megjelölt idegen nyelveken. A nyugellátások iránti igény a jogosultsági feltételek fennállása esetén a kérelem benyújtásától számítva visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető.
3.2.4.2 Ügyintézési idő A nyugdíjbiztosítási igazgatás területén az ügyintézési idő – ha az adott eljárás tekintetében jogszabály máshogy nem rendelkezik – 22 munkanap, mely egy alkalommal további 22 munkanappal meghosszabbítható. Fel kell hívni azonban a figyelmet arra, hogy a nyugdíjigény-elbírálási eljárásban igen gyakori, hogy olyan eljárási cselekményeket (pl. kereseti adatok beszerzése sok évvel ezelőtti munkáltatóktól) kell végezni, amelyek igen időigényesek, de az ügyintézési időbe nem számítanak bele, így a kérelem elbírálásáig hosszú idő telhet el.
57
3.3 A nyugdíjbiztosítási igazgatás szervezetrendszere A társadalombiztosítási nyugdíjrendszert a Kormány állami feladatként, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek útján működteti. A Nyugdíjbiztosítási Alap kezelését és a nyugdíjbiztosítás központi igazgatását az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) végzi, amelynek irányítását és felügyeletét a Kormány a nyugdíjpolitikáért felelős, emberi erőforrások minisztere útján látja el. A fővárosi és megyei kormányhivatalok nyugdíjbiztosítási igazgatóságai illetékességi területükön elsőfokú hatósági feladatokat (pl. nyugdíj-megállapítás, adategyeztetési eljárás) látnak el. Az ONYF központi igazgatási szerveként működő, országos illetékességgel rendelkező Nyugdíjfolyósító Igazgatóság elsőfokú hatósági feladatokat (pl. nemzetközi ügyek, hozzátartozói ellátások) és folyósítási feladatokat lát el. A fellebbezés elbírálására minden esetben az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság jogosult.
A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek fajtái:
Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság
Az ONYF központi igazgatási szerve: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság
A
fővárosi
és
megyei
kormányhivatalok
nyugdíjbiztosítási
igazgatóságai
3.3.1 Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Az ONYF önálló jogi személyiséggel rendelkező központi államigazgatási szerv, központi hivatal. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot az emberi erőforrások minisztere irányítja, és főigazgató vezeti. Az ONYF feladatai: Az ONYF kezeli a Nyugdíjbiztosítási Alapot, amelynek keretében
Az ONYF végzi a nyugdíjbiztosítás központi igazgatását, amelynek keretében többek között
irányítja a Nyugdíjbiztosítási Alappal kapcsolatos tervezési, gazdálkodási, beszámolási, valamint az adatszolgáltatási feladatok ellátását,
ellátja a Nyugdíjbiztosítási Alap kezelésével járó vagyonkezelői feladatokat.
közvetlenül irányítja Igazgatóságot
ellátja a fővárosi és megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságok szakmai irányítását,
meghatározza nyugdíjbiztosítási követendő eljárási rendet.
irányítja, működteti és fejleszti a nyugdíjbiztosítási felügyeleti, költségvetési, szakmai és belső ellenőrzési rendszerét,
irányítja,
működteti
a
és
Nyugdíjfolyósító
eljárás
fejleszti
során
a
58
nyugdíjbiztosítási feladatok ellátásához szükséges informatikai rendszereket,
Az ONYF hatósági feladatait országos illetékességgel látja el, amelynek keretében
elvégzi az európai uniós tagságból adódó koordinációs és összekötő-szervi feladatokat,
gyűjti és közzéteszi a nyugdíjbiztosítást érintő statisztikai adatokat,
közreműködik a rövid, közép- és hosszú távú nyugdíjstratégiai és fejlesztési koncepciók kidolgozásában,
gondoskodik a nyugdíjbiztosítással kapcsolatos központi és helyi tájékoztatásról,
ellátja a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás adatkezelésével összefüggő központi feladatokat,
vezeti a társadalombiztosítási egyéni számlát.
a fővárosi és megyei kormányhivatalok nyugdíjbiztosítási igazgatóságai és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hatósági ügyeiben a fellebbezés elbírálására jogosult másodfokú szerv és felügyeleti szerv,
a jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén elbírálja a méltányossági ügyekben érkezett kérelmeket.
3.3.2 Az ONYF központi igazgatási szerve: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (NYUFIG) az ONYF közvetlen irányítása alatt álló, önálló jogi személyiséggel rendelkező államigazgatási szerv. A NYUFIG székhelye Budapest, feladat- és hatáskörét az ország egész területére kiterjedő illetékességgel látja el.
3.3.2.1 A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság feladatai A NYUFIG végzi a nyugdíjak és egyéb ellátások folyósítását és az alábbiakban meghatározott esetekben elsőfokú nyugdíj-megállapítási hatáskört gyakorol. A NYUFIG elsőfokú hatósági feladatait országos illetékességgel látja el, amelynek keretében
nemzetközi vonatkozású ügyekben nyugdíj-megállapítási feladatokat lát el (saját jogú és hozzátartozói ellátás),
a fegyveres szerv hivatásos állományú tagjai, volt tagjai részére ellátja a rögzített nyugdíj megállapításával kapcsolatos feladatokat, hozzátartozói nyugellátásokat állapít meg,lefolytatja az adategyeztetési eljárást és a hatósági bizonyítvány kiadására irányuló eljárást nemzetközi vonatkozású, valamint fegyveres szervvel szolgálati viszonyban álló
59
ügyfél esetében,eljár a Tny.22/A § szerinti nyugdíjnövelés megállapítása iránti eljárásban, ha a kérelmező nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel, megállapítja a hozzátartozói nyugellátásokat nyugdíjasként elhunyt személyek jogán.
3.3.3 A fővárosi és megyei kormányhivatalok nyugdíjbiztosítási igazgatóságai A nyugdíjbiztosítási igazgatóságok a fővárosi és megyei kormányhivatalok ágazati szakigazgatási szervei. A nyugdíjbiztosítási igazgatóságok a jogszabályban megállapított hatáskörüket önállóan gyakorolják, az egyedi ügyekben a kormányhivatal, illetve annak vezetője utasításadási joggal nem rendelkezik. A nyugdíjbiztosítási igazgatóságok szakmai irányítója az ONYF főigazgatója. A nyugdíjbiztosítási igazgatóságok illetékességi területe főszabályként megegyezik a megyei kormányhivatal illetékességével. Ez alól a szabály alól a Fővárosi Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága kivételt képez, ugyanis ennek a hivatalnak az illetékessége Budapest főváros és Pest megye területére terjed ki. A nyugdíjbiztosítási igazgatóságok tevékenységüket székhelyükön és működési helyeiken látják el. Az ügyfelek érdekében a nyugdíjbiztosítási igazgatóságok szervezeti egységei a megyeszékhelyen kívül más településen, úgynevezett működési helyeken is végeznek nyugdíjbiztosítási tevékenységet. A Kormányablakok által intézhető ügyekben a nyugdíjbiztosítási igazgatóságokon kívül, a kormányablakok előtt is eljárhat az ügyfél. A nyugdíjbiztosítási igazgatóságok elsőfokú hatósági feladataikat területi főszabályként az igénylő lakóhelye szerinti – illetékességgel látják el, amelynek keretében
nyugdíj-megállapítási feladatokat látnak el, kivéve a nemzetközi vonatkozású ügyekben,
ellátják a hozzátartozói nyugellátások megállapítását, ha az ellátás megállapítása tekintetében nem a NYUFIG rendelkezik hatáskörrel,
lefolytatják az adategyeztetési eljárást és a hatósági bizonyítvány kiadására irányuló eljárást, kivéve a nemzetközi ügyekben,
eljárnak a Tny. 22/A. §-a szerinti növelés megállapítására irányuló eljárásban, kivéve, ha a kérelmező magyarországi lakóhellyel nem rendelkezik,
eljárnak a korkedvezményre jogosultság elbírálása tárgyában,
eljárnak a rokkantsági és baleseti járadékok megállapítása iránti ügyekben,
ellátják a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötendő megállapodással kapcsolatos teendőket,
eljárnak a jogalap nélkül felvett ellátások visszafizetése és a megtérítési igények érvényesítése tárgyában,
elvégzik a nyugellátás megállapításával kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére és a nyugdíjbiztosítással kapcsolatos jogszabályok
60
megtartására vonatkozó ellenőrzéseket, tisztázásához szükséges intézkedéseket,
valamint
megteszik
nyugdíjbiztosítási
a
tényállás
eljárnak a felszámoló/végelszámoló kötelezettségével összefüggésben,
adatszolgáltatási
a kormánymegbízott részére döntésre előkészítik a méltányossági ügyeket, kivéve, ha azok a NYUFIG vagy az ONYF hatáskörébe tartoznak.
3.4 A nyugdíjbiztosítási igazgatási ügyek ügyintézése a kormányablaknál A nyugdíjbiztosítási igazgatási ügyek meghatározó része kérelemre induló eljárás, a kérelmek egy része a kormányablaknál is előterjeszthető, vagy megtehetők itt különböző bejelentések is. A kormányablakoknál intézhető nyugdíjbiztosítással kapcsolatos ügyek felsorolását a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010 (XII.21.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 1.4. – 1.7. pontjai tartalmazzák.
3.4.1 Érintett ügykörök 3.4.1.1 Kivételes nyugellátás-emelés, egyszeri segély iránti kérelem Az alacsony összegű nyugellátások kivételes méltányosságból megemelhetők. A nyugellátásban részesülő személy nehéz élethelyzetére tekintettel (pl. betegség, haláleset) egyszeri segélyt is kérhet. Kivételes nyugellátás-emelés engedélyezhető annak a nyugellátásban részesülő, az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személynek, a rehabilitációs járadékban részesülőnek, a megváltozott munkaképességű özvegynek, a fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó özvegynek, továbbá az árvának, akinél a nyugellátás és rendszeres pénzellátás együttes havi összege nem haladja meg a 70.000 forintot. A kivételes nyugellátás-emelés háromévente lehetséges. Nem engedélyezhető kivételes nyugellátás-emelés annak a személynek, akinél a nyugellátás megállapításától, továbbá a korábbi kivételes nyugellátás-emeléstől számított 3 év még nem telt el. Egyszeri segély évente egyszer engedélyezhető.
3.4.1.2 A „betekintési jog” iránti kérelem nyomtatvány kiadása átvétele, továbbítása Az érintett személy vagy képviselője a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásba betekinthet, az iratokról másolatot, illetőleg nyilvántartott adatairól felvilágosítást kérhet.
61
3.4.1.3 Nyugdíjbiztosítási teljesítéséről
adatszolgáltatási
szóló
igazolások
kiadása
kötelezettségek iránt
a
felszámoló,
végelszámoló által benyújtott kérelmek átvétele, továbbítása A foglalkoztatók nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettségüket rendszeresen és folyamatosan kötelesek teljesíteni. Az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed a biztosított és a foglalkoztató azonosító adataira, a biztosítási, szolgálati időre vonatkozó adatokra, a biztosítottól levont nyugdíjjárulék alapját képező jövedelemre, és a levont járulék összegére. Ezek az adatok rendkívül fontosak a biztosított biztosítási életpályájának igazolásához, illetve a nyugellátások összegének kiszámításához. Az adatszolgáltatási kötelezettséget 2009. december 31-ig terjedő időszakra a foglalkoztatók a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervekhez teljesítették. A foglalkoztató megszűnéséhez vezető eljárásban igazolni kell, hogy a cég teljesítette nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettségét. A felszámolók, végelszámolók részére kiállított igazolás hatósági bizonyítványnak minősül.
3.4.1.4 A
nyugdíjfolyósításhoz
folyósításához
és
kapcsolódó
egyéb
nyugdíjszerű
bejelentési
ellátások
kötelezettségek
teljesítése A nyugellátások területén számos olyan esettel találkozunk, amikor egy-egy tény, körülmény megváltozik, vagy bekövetkezik, és ez hatással van a folyósított ellátásra. A Tny. 97. § (5) bekezdése rendelkezik a nyugellátásban részesülő személy, illetve halála esetén meghatározott hozzátartozója ellátásra való jogosultságot, illetve a folyósítást érintő bejelenési kötelezettségéről. A bejelentést nyugdíjfolyósítási törzsszámra hivatkozással kell megtenni. Bejelentendő adatok
Személyi adatokban (név-, lakcím, számlaszám) történt változás, külföldi tartózkodás, szabadságvesztés, keresőtevékenység folytatása, a nyugdíjas elhalálozása. Bejelentési határidő: 15 nap.
Külföldi tartózkodás bejelentése
A nyugdíj folyósítását nem érinti a külföldi tartózkodás, csupán a folyósítás módjában van eltérés. Más szabályok vonatkoznak egyes nyugdíjszerű ellátásokra. Amennyiben a külföldi tartózkodás várható időtartama meghaladja a 90 napot, a nyugellátásban részesülő köteles – az utazás előtt – a külföldi lakcíméről (tartózkodási helyéről) a nyugdíjfolyósító szervet tájékoztatni. E bejelentésben kell jeleznie az ellátás utalási módjára vonatkozó kérését is, mely lehet bel- vagy külföldi folyószámlára utalás, vagy meghatalmazott részére történő kézbesítés.
62
A jogosult elhalálozásának bejelentése
A nyugellátásra (járadékra) való jogosultság a haláleset hónapjának utolsó napján megszűnik.
Bejelentési kötelezettség keresőtevékenység folytatásáról
A nyugdíjkorhatárt be nem töltött korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, a bányászok egészségkárosodási járadékában részesülő személy, illetve az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkező öregségi nyugdíjas nő évente a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát meg nem haladó összeghatárig kereshet ellátása mellett..
Tájékoztatási tevékenység
A kormányablak ügyintézője számára fenti, a kormányablaknál is intézhető ügyek szabályainak ismerete mellett igen lényeges a nyugdíjbiztosítási igazgatási ügyek legfőbb előírásaiban való eligazodás annak érdekében, hogy a kormányablaknál megjelenő ügyfélnek - aki sokszor nem tudja pontosan, szakszerűen megfogalmazni kérését, bejelentését- megfelelő segítséget, tájékoztatást tudjon adni.
A jogosult elhalálozását, annak időpontját – az anyakönyvi kivonat csatolásával – 15 napon belül köteles a nyugdíjassal közös háztartásban élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő, testvér (egymást követő sorrendben) ezek hiányában az örökös bejelenteni.
Fontos tudnivaló az ügyfelek tájékoztatásához, hogy a nyugellátásokkal kapcsolatos nyomtatványok (igénybejelentések, nyilatkozatok, egyéb bejelentések) az ONYF honlapján (www.onyf.hu) találhatók a kapcsolódó ügyintézési tudnivalókkal együtt.
3.5 Élethelyzetek 3.5.1 Esetmegoldás 3.5.1.1 Eset ismertetése Az ügyfél a kormányablaknál öregségi nyugdíja méltányosságból történő felemelése iránti kérelmet szeretett volna benyújtani, mert súlyos betegség miatt nehéz élethelyzetbe került, 62.740 Ft összegű öregségi nyugdíjából, melyet egy éve állapítottak meg részére, nem tudja a megélhetés költségeit biztosítani, igen sok a betegség miatti kiadása is. Az ügyintéző ellenőrizte, hogy a méltányossági nyugdíjemelés iránti nyomtatvány minden szükséges rovata kitöltésre került-e, és a kérelmet átvette.
63
3.5.1.2 Kérdések az esettel kapcsolatban (K) K1
A méltányossági nyugdíjemelés iránti kérelemmel kapcsolatban helyesen járt-e el az ügyintéző, válaszát indokolja is!
K2
Fenti élethelyzetre tekintettel milyen tájékoztatást kellett volna adni az ügyfél részére?
K3
A tájékoztatás alapján javasolt ellátást hogyan kell igényelni?
K4
Elektronikusan előterjeszthető-e az egyszeri segély iránti kérelem?
3.5.1.3 Az eset megoldása: jogszerű válaszok (V) V1
Az ügyintéző nem járt el helyesen, mert nyugellátás méltányosságból történő emelésére csak három évvel a nyugdíj megállapítását követően van lehetőség, erről az ügyfelet tájékoztatnia kellett volna.
V2
A kialakult nehéz élethelyzetre tekintettel azonban egyszeri segély megállapítása iránti kérelem benyújtásának lehetőségéről kellett volna tájékoztatnia az ügyfelet.
V3
Az egyszeri segély megállapítása iránti kérelem az erre a célra rendszeresített nyomtatványon nyújtható be, melyen nyilatkozni kell a kérelmező havi jövedelméről is.
V4
Igen, az egyszeri segély megállapítása iránti kérelem elektronikus úton is előterjeszthető.
3.5.2 Esetmegoldás 3.5.2.1 Eset ismertetése A kormányablakot felkereső ügyfél 63 éves, öregségi nyugdíjban részesül, nemrég kötött házasságot, amely miatt eddigi nyugdíjfolyósítási számlaszámát meg kívánja változtatni, házastársával közös folyószámlára kéri a nyugellátást. Az ügyintéző átadta részére a folyósítási adat változásának bejelentésre szolgáló nyomtatványt, azt kitöltés után átvette, a feldolgozó igazgatási szerv részére történő továbbításra előkészítette.
3.5.2.2 Kérdések az esettel kapcsolatban (K) K1
Helyesen járt-e el az ügyintéző, teljes körű volt-e ügyintézése?
K2
Hogyan történik bejelentése?
K3
Melyik igazgatási szervhez kell továbbítani az adatváltozás bejelentését?
K4
Kell-e illetéket leróni a bejelentés megtételekor?
a
nyugdíjfolyósításra
vonatkozó
adatok
változásának
64
3.5.2.3 Az eset megoldása. jogszerű válaszok (V) Az ügyintéző nem járt el helyesen, mert nem teljes körűen intézte az ügyet. V1
Az ügyféltől tájékoztatást kellett volna kérnie, a házasságkötés miatt neve és lakcíme változott-e, ha igen (és ez nevével kapcsolatban nagyon valószínű) erre nézve is adatváltozás bejelentést kellett volna kezdeményezni a szükséges okiratok bemutatásával.
V2
A nyugdíjfolyósításra vonatkozó adatok változásának bejelentése történhet levélben (ha minden adatot tartalmaz a levél), formanyomtatványon, illetve elektronikus úton.
V3
A nyugdíjfolyósítást érintő adatok változásra Nyugdíjfolyósító igazgatósághoz kell továbbítani.
V4
A bejelentés megtételekor nem kell illetéket leróni, mert a nyugellátásokkal kapcsolatos eljárás költség- és illetékmentes.
vonatkozó
bejelentést
a
3.6 Emlékeztetőül pontokban (1)A nyugdíjigazgatás szervezete: A nyugdíjbiztosítás központi igazgatását az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, mint központi hivatal végzi. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szakterület feladatkörébe öregségi és hozzátartozói, valamint baleseti hozzátartozói ellátások iránti igények elbírálása, a megállapított ellátások folyósítása, a biztosításban töltött időszak nyilvántartása, igazolása, nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati időre vonatkozó megállapodás megkötése, nyugellátásokkal kapcsolatos méltányossági kérelmek intézése tartozik. A nyugellátás iránti igényeket a lakóhely szerinti megyei/fővárosi kormányhivatalok nyugdíjbiztosítási igazgatóságai bírálják el. Országos illetékességgel a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság bírálja el a hozzátartozói nyugellátás iránti igényt, ha az elhunyt jogszerző korábban nyugellátásban részesült, illetve a nemzetközi nyugdíjügyekben, és a fegyveres testületek hivatásos állományú tagjainak ellátásával kapcsolatos ügyekben. Itt történik az adategyeztetési eljárás nemzetközi ügyekben, és a nyugdíjnövelés megállapítása, ha a kérelmező magyarországi lakóhellyel nem rendelkezik. (2)Kormányablaknál intézendő nyugdíjbiztosítási igazgatási ügyek: kivételes nyugellátás-emelés és egyszeri segély iránti kérelem nyomtatvány kiadása, átvétele és továbbítása, a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséről szóló igazolások kiadása iránt a felszámoló/végelszámoló által benyújtott kérelmek átvétele, továbbítása, a nyugdíjfolyósításhoz és nyugdíjszerű ellátások folyósításához kapcsolódó bejelentési kötelezettségek teljesítése, továbbá nyomtatvány kiadása, átvétele (3)A kormányablak számára fontos tudnivalók a nyugdíjbiztosítási igazgatási szakterülettel kapcsolatban: Az öregségi nyugdíj meghatározott életkor betöltése és meghatározott mértékű szolgálati idő megléte esetén járó rendszeres pénzbeli ellátás. Hozzátartozói nyugellátásként özvegyi nyugdíj, árvaellátás és szülői nyugdíj állapítható meg. Az adategyeztetési eljárás során a
65
nyugdíjbiztosítási igazgatási nyilvántartott adatokról.
szerv
részletes
kimutatást
küld
az
általa
(4) Igénybejelentés: A nyugellátást írásban, kizárólag az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, vagy elektronikus úton lehet igényelni. Az adategyeztetési eljárás lefolytatására irányuló kérelem kizárólag elektronikus úton nyújtható be.
66
4 Az Igazságügyi Szolgálat 4.1 Elsődlegesen védett társadalmi értékek – Az igazságügyi hatósági és szolgáltató tevékenységek szerepe és céljai
Magyarország Alaptörvénye kimondja, hogy az ember alapvető jogait tiszteletben kell tartani, védelmük pedig az állam elsőrendű kötelezettsége.. A fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveiként működő igazságügyi szolgálatok alapvető feladata olyan támogató hatósági és szolgáltató feladatok ellátása, amelyek elősegítik az állam jogvédelmi szerepének érvényesülését. Az igazságügyi szolgálatok felelnek
a pártfogó felügyelői tevékenység;
a szabálysértési- és büntető ügyekben alkalmazható közvetítői eljárás (mediáció);
a jogi segítségnyújtási tevékenység;
valamint az áldozatsegítési tevékenység ellátásáért.
Az állam büntetőjogi igényének érvényesítése azt célozza, hogy megakadályozza az elkövetőt további bűncselekmények elkövetésében, valamint másokat is abban, hogy bűncselekményt kövessenek el – erősítve ezzel a társadalom védelmét és az állampolgárok biztonságérzetét. Az állami büntetőpolitikának része a bűnismétlés kockázatának csökkentése, és a bűnmegelőzés. Ezek a büntetőpolitikai célok az igazságügyi szolgálatok által végzett tevékenységek közül a pártfogó felügyelet és a bűncselekmény áldozatsegítés területeken jelennek meg. A pártfogó felügyelet közreműködésével végrehajtott büntető szankciók céljaa bűnmegelőzés és a bűnismétlés kockázatának csökkentése. A pártfogó felügyelő a közösségi büntetések végrehajtásával, az elkövető közösségben történő ellenőrzésével segíti elő a büntetőjogi következmények érvényesülését, támogató tevékenységével pedig növeli az elkövető esélyét a társadalomba való visszailleszkedésre. Ezek - a szabadságvesztés kiváltására alkalmas - alternatív szankciók (például felfüggesztett szabadságvesztés, közérdekű munka, próbára bocsátás) eredményesen hozzájárulnak a börtönártalmak elkerüléséhez, a börtönzsúfoltság mérsékléséhez és így az állami kiadások csökkentéséhez is. A pártfogó felügyelők által ellátott tevékenységek közé tartozik a helyreállító igazságszolgáltatás céljait megvalósító konfliktuskezelő módszer, a közvetítői eljárás. Célja – dialógus alkalmazásával – a konfliktus előtti eredeti állapot helyreállítása, az elkövető felelősségvállalásának ösztönzése és ezeken keresztül a bűnismétlés kockázatának csökkentése. Mindez nem csak a sértetti (és terhelti) érdekeket szolgálja hatékonyan, hanem az igazságszolgáltatás szerveit (ügyészség, bíróság) is tehermentesíti, mivel lényege az ügy bírói útról való elterelése.
67
Az áldozatsegítő politika azt juttatja kifejezésre, hogy az állam a méltányosság és a társadalmi szolidaritás jegyében segítséget kíván nyújtani azoknak, akiket a bűncselekményekkel szemben megvédeni nem tudott. Célja ezért az, hogy az áldozatnak az őt ért büntetendő cselekményt megelőző élethelyzetét helyreállítsa, ahol pedig ez nem lehetséges, ott a cél egy viszonylagos egyensúlyi helyzet kialakítása.1 Az esélyegyenlőség alkotmányos elvén alapul az állami jogi segítségnyújtás intézményrendszerének működtetése. A társadalom olyan hátrányos helyzetű rétegei vehetik igénybe a törvényben rögzített szolgáltatásokat, akik anyagi, szociális vagy egyéb okból kifolyólag nem képesek saját jogaik, jogi lehetőségeik felismerésére, nincsenek abban a helyzetben, hogy jogaikat a bírósági vagy hatósági eljárásban érvényesíthessék.2
4.2 Az ágazatra vonatkozó leglényegesebb szabályok Az egyes szakterületekre vonatkozó jogszabályok jegyzéke az e-learning tananyagban található.
4.2.1 Pártfogó felügyelői szakterület A pártfogó felügyelői tevékenység célja a bűnmegelőzés és a bűnismétlés veszélyének csökkentése, a Pártfogó Felügyelői Szolgálat feladatkörébe utalt büntetőjogi szankciók végrehajtása, a terheltek integrációs esélyeinek növelése, a bűncselekmények káros következményeinek mérséklése, továbbá az ügyészi és bírósági döntéshozatal környezettanulmányokkal és pártfogó felügyelői véleményekkel történő megalapozása. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény rendelkezik a közérdekű munka, mint büntetés, valamint a pártfogó felügyelet, mint büntetőjogi intézkedés szabályairól. A pártfogó felügyelői tevékenységek szabályait tartalmazza továbbá a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. Tvr. A fővárosi és megyei igazságügyi szolgálatok pártfogó felügyelői szakterületének részletes feladatait a Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről szóló 8/2013. (VI.29.) KIM rendelet ügycsoportokba sorolva tartalmazza. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat évente kb. 100 ezer ügy végrehajtásáért felelős a különböző ügycsoportokban. A fővárosi és megyei igazságügyi szolgálatok szakmai felügyeletét és irányítását a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal látja el a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalról szóló 177/2012. (VII. 26.) Kormányrendelet alapján.
4.2.1.1 Pártfogó felügyelet végrehajtása A pártfogó felügyelet célja, hogy az elkövető ellenőrzésével és irányításával elősegítse annak a megakadályozását, hogy ismételten bűncselekményt kövessen el, és segítséget nyújtson a társadalomba való beilleszkedéshez, az ehhez szükséges szociális feltételek megteremtéséhez. 1
A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXV. törvény indokolása 2 A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény indokolása
68
A pártfogó felügyelők munkájának egyik legfőbb szakmai kérdése, hogy a tevékenység során hogyan lehet meghatározni, és miként lehet kellő egyensúllyal alkalmazni az ellenőrző és a segítő funkciókat. A pártfogó felügyelet járulékos intézkedés, tehát csak más büntetés vagy intézkedés mellett alkalmazható.
4.2.1.2 Közérdekű munka végrehajtásának szervezése és ellenőrzése A közérdekű munka büntetésre ítélt elkövető a bíró döntése alapján - minimum 48 óra, maximum 312 óra3- díjazás nélküli munkát végez a közösség javára. A pártfogó felügyelők feladata a lehetséges munkahelyek felkutatása és együttműködésbe vonása, a munkavégzéshez szükséges foglalkozás-egészségügyi szakvélemény elkészítésének kezdeményezése, a munkahely kijelölése, a büntetés letöltésének szervezése, valamint a végrehajtás folyamatának ellenőrzése.
4.2.1.3 Környezettanulmány készítése A környezettanulmány a terhelt életviszonyaira és életvitelére jellemző tényeket és körülményeket írja le, a bűncselekmény elkövetésekor tapasztalható - és az azóta bekövetkezett változásokra vonatkozó – információkat tartalmazza. Leggyakrabban a fiatalkorúakkal szemben indult büntetőeljárásokban kell elkészíteni, mivel ezekben az eljárásokban a környezettanulmány kötelezően beszerzendő bizonyítási eszköz. A szükséges információk megszerzése érdekében a pártfogó felügyelő a gyanúsítottat és a törvényes képviselőjét meghallgatja, a lakókörnyezetet megvizsgálja. Környezettanulmány készül továbbá a kegyelmi és méltányossági ügyekben, a végrehajtandó szabadságvesztés félbeszakítását és a fiatalkorú elítélt felkészítő részlegbe való befogadását megelőzően.
4.2.1.4 Pártfogó felügyelői vélemény készítése 2003-tól új jogintézményként a pártfogó felügyelői vélemény biztosít lehetőséget arra, hogy az ügyész vagy a bíró felkérésére a pártfogó felügyelő kvázi szakértői véleményt készítsen, és a környezettanulmányban is megjelenő információkon túlmutatóan, értékelje az elkövetői magatartás személyes vonatkozásait, az elkövető cselekményhez való viszonyát, valamint azokat a viselkedésben megjelenő kockázatokat, amelyek újabb bűnelkövetéshez vezethetnek. A pártfogó felügyelői véleményben az adatok összegzésén alapuló javaslatokkal támogatja a pártfogó felügyelő az ügyészi/bírósági döntéshozatalt, például a külön magatartási szabályok előírása tekintetében.
4.2.1.5 A szabálysértési- és büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység (mediáció) A közvetítői eljárás a resztoratív igazságszolgáltatás eszköze, amelynek lényege, hogy a bűncselekmény elkövetését egyfajta sajátos konfliktusként értelmezve, a mediáció módszerével történik a vitarendezés. A jogintézményt a törvényben meghatározott bűncselekményt elszenvedett sértett és a bűncselekmény elkövetője között fennálló ellentétek feloldása érdekében lehet alkalmazni. A közvetítői eljárás (mediáció) legfontosabb jellemzője, hogy két vagy több fél vitájában - a felek önkéntes beleegyezésével - egy semleges,az állam által biztosított harmadik fél 3
69
(mediátor, közvetítő) jár közben. A megegyezés feltételeiről és a megállapodás tartalmáról nem a közvetítő, hanem a felek döntenek. A mediátor irányítja a kommunikációt, így elősegítve a megállapodás létrejöttét. A jogintézmény büntető ügyekben 2007. január 1-jén került bevezetésre, részletes szabályait a 2006. évi CXXIII. törvény tartalmazza. A szabálysértési ügyekben folytatott mediáció bevezetésére 2014. január 1-jével került sor a szabálysértésekről a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. II. törvény rendelkezéseivel. Részletes szabályait a szabálysértési ügyekben alkalmazható közvetítői eljárás egyes kérdéseiről szóló 73/2013. (XII.18.) BM rendelet tartalmazza.
4.2.2 Jogi segítségnyújtási szakterület A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvénnyel létrehozott intézményrendszer célja, hogy a szociálisan rászorulók számára olyan szolgáltatást biztosítson, amelynek keretében a támogatottak szakszerű jogi tanácsadást és eljárási jogi képviseletet kaphatnak jogaik érvényesítése, jogvitáik megoldása során. A peres és peren kívüli ügyekben igénybe vehető tényleges jogi segítséget nem a kormányhivatalok igazságügyi szolgálatai nyújtják (tanácsadás, iratszerkesztés, perbeli képviselet) hanem azok a jogi segítői névjegyzékbe felvett személyek (ügyvédek, ügyvédi irodák, társadalmi szervezetek, ), akikkel a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal szolgáltatási szerződést kötött. Az igazságügyi szolgálatok csupán az ügyfél szociális helyzetéből adódó rászorultságát vizsgálják, mely alapján hatósági eljárásban döntenek a támogatás engedélyezéséről, valamint egyszerűbb megítélésű ügyekben – az ügyfél jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül, díjmentesen – jogi tanácsot, illetve hatásköri, illetékességi útmutatást adnak bárki számára. A támogatási rendszer két szintű: az ügyfél rászorultságától függően a támogatás lehet állam által átvállalt, vagy állam által megelőlegezett, ez utóbbi esetben az ügyfélnek a későbbiekben vissza kell téríteni az állam részére a jogi segítő díját.
4.2.3 Áldozatsegítő szakterület Az Igazságügyi Szolgálat áldozatsegítő szakterülete tevékenységét a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény és az áldozatsegítő támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 1/2006. (I. 6.) IM rendelet, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályozza. Külön szabályokat tartalmaz az emberkereskedelem áldozataira vonatkozóan az emberkereskedelem áldozatai azonosításának rendjéről szóló 354/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet. Az áldozatsegítés feladata, hogy a lehető legteljesebb mértékben csökkentse a Magyarország területén elkövetett bűncselekmények és tulajdon elleni szabálysértések áldozatainak az őket ért cselekmény közvetlen következményeként elszenvedett sérelmeit, így különösen testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, illetve vagyoni kárt.
70
4.3 A szakigazgatási feladatokat ellátó hazai szervezetrendszer és feladataik 4.3.1 Központi szint - Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal Az igazságügyi szolgálatok egyes szakterületeinek szakmai felügyeletét, a szakmai irányító szerv jogköreit a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal gyakorolja. A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter irányítása alatt álló központi hivatal. A Hivatalt az elnök vezeti, az egyes szakterületeket (igazságügyi, támogatáskezelői, ifjúságpolitikai, elemzői, személyügyi igazgatási) az elnökhelyettesek, illetve igazgatók irányítják. A Hivatal részletes feladat- és hatáskörét a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalról szóló 177/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet tartalmazza. A jogi segítségnyújtással, az áldozatsegítéssel kapcsolatos igazságügyi igazgatási, valamint közigazgatási hatósági ügyekben a rendeletben foglalt kivételekkel első fokon az igazságügyi szolgálat, másodfokon a Hivatal jár el. A Hivatal gyakorolja a méltányossági jogkört a jogi segítségnyújtási- és az áldozatsegítési eljárásban a támogatások visszatérítése ügyében. A kihelyezett ügyfélszolgálatok és közösségi foglalkoztatók4 tevékenységének szakmai ellenőrzését a Hivatal látja el.
4.3.2 Területi szint – a fővárosi és megyei kormányhivatalok igazságügyi szolgálatai A 2010. évi CXXVI. törvény alapján végrehajtott területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával a korábbi fővárosi és megyei igazságügyi hivatalok Igazságügyi Szolgálat elnevezéssel szakigazgatási szervekként integrálódtak a fővárosi és megyei kormányhivatalokba. A fővárosi és megyei kormányhivatal szervezeti egységeként működő igazságügyi szolgálat önálló jogi személyiséggel nem rendelkező ágazati szakigazgatási szerv, amelynek szakmai irányítását a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal látja el. Az igazságügyi szolgálat önálló feladat- és hatáskörrel rendelkezik, a jogszabályban megállapított szakmai feladatait, valamint hatósági jogkörét az igazgató egyszemélyi felelős vezetésével látja el. A fővárosi és megyei igazságügyi szolgálatok központi irodái a megyeszékhelyeken, illetve a fővárosban találhatók5. Az ügyfélbarát jelleg erősítése érdekében a szolgálatok a székhelyüktől eltérő településeken (kerületekben) kihelyezett irodákat is működtetnek, illetve kihelyezett ügyfélfogadást tartanak. Az igazságügyi szolgálatok szervezeti struktúrájának ábrája az e-learning tananyagban található.
4
Közösségi foglalkoztató: Budapesten a Jóvá-Tett-Hely, Miskolcon a Zöld-ház.
5
Békés megye e tekintetben kivételt képez, mivel a központi iroda Gyulán található.
71
4.3.3 A kormányablakok hatáskörébe tartozó eljárások Az előző fejezetekben áttekintettük az igazságügyi szolgálatok intézményrendszerét és annak igazságszolgáltatást támogató hatósági és szolgáltató típusú feladatait. A feladatkörök általános ismertetése után azok a leglényegesebb eljárási szabályok kerülnek részletes kifejtésre, amelyek kapcsán a kormányablak ügyintéző tájékoztatási és/vagy kérelembefogadási feladatokat lát el. Büntetőügyekben alkalmazható közvetítői eljárás lefolytatása (ISZ 23. ügykör)6 A közvetítői eljárás a bűncselekmény elkövetésével kiváltott konfliktust kezelő eljárás, amelynek során a sértett és terhelt közötti írásbeli megállapodás jöhet létre. A megállapodás
a sértett és terhelt közötti konfliktus rendezésének megoldását tartalmazza,
a bűncselekmény jóvátételét és
a terhelt jövőbeni jogkövető magatartását segíti elő, egyben
megalapozza a terhelt tevékeny megbánását. (új Btk. 29.§) 7
A mediáció előnye a hagyományos büntetőeljáráshoz képest:
gyors és kevésbé formális eljárás,
a sértett megismerheti az elkövető bűncselekmény elkövetéséhez vezető motivációját, segíti az újabb áldozattá válás megelőzését, a trauma feldolgozását,
az elkövető szembesül tettének következményeivel,
az elkövető elkerülheti a büntetőeljárás folytatását, nem előéletűvé, vagy a kiszabandó büntetése korlátlanul enyhíthető,
a büntetőeljárás lerövidül, az igazságügy szerveinek a leterheltsége csökken,
a sértett igényeinek megfelelő és a terhelt által teljesíthető jóvátétel enyhíti a bűncselekmény okozta sérelmeket.
válik
büntetett
A közvetítői eljárás alkalmazásának lehetősége 8:
ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő 9, az élet, testi épség, egészség elleni, az emberi szabadság elleni, emberi méltóság, egyes alapvető jogok elleni, közlekedési és vagyon elleni, valamint a szellemi tulajdon elleni bűncselekmény elkövetője ellen indult büntetőeljárásban hivatalból, vagy a gyanúsított vagy a sértett indítványára
6
2006. évi CXXIII.tv.
9
Az ügyek felét csaknem vagyon elleni bcs.,(lopás, rongálás, csalás, sikkasztás), harmadátközlekedési bcs., ötödét pedig személy elleni bcs.( testi sértés, zaklatás) teszik ki. Ábra az e-learningben.
72
amennyiben az elkövető a nyomozás során beismerő vallomást tett, és képes a sértett sérelmét jóvátenni, valamint a sértett hajlandó ezt elfogadni, és
az elkövető és a sértett is hozzájárult a közvetítői eljárás lefolytatásához.
Kizárt a mediáció több esetben, például, ha a bűncselekmény halált okozott, vagy ha az elkövető többszörös/ különös visszaeső, illetve ha a bűncselekményt bűnszervezetben követték el. A törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén, mind az elkövető, illetve védője, mind a sértett, illetőleg képviselője önként kezdeményezheti a rendőrségen, illetve az eljárás ügyészi vagy bírósági szakában írásbeli kérelemre. A közvetítői eljárásra az ügyet – a büntetőeljárás felfüggesztése mellett – az ügyész vagy a bíró utalhatja. Az eljárás folyamán csak egyszer van helye az ügy közvetítői eljárásra utalásának. A közvetítői eljárás lefolytatásáért a büntetőügyben eljáró ügyész, illetőleg bíróság székhelye szerint illetékes fővárosi és igazságügyi szolgálat, erre a feladatra külön kiképzett pártfogó felügyelője a felelős. A közvetítői eljárás jellemzői:
csak az érintett felek (sértett, terhelt) önkéntes hozzájárulásával folytatható le,
az eljárásban a felek egyenrangúak,
az eljárás során hozzájárulásukat.
bármikor
visszavonhatják
a
részvételre
vonatkozó
A büntetőeljárás felfüggesztésének tartama legfeljebb hat hónap. Amennyiben a teljesítés túlnyúlik ezen, az ügyész a megállapodástól számított legfeljebb két évre halaszthatja el a vádemelést. Bírósági szakban a bíró mérlegelésén múlik, hogy a felfüggesztés határidején túli teljesítést enyhítő körülményként vagy tevékeny megbánásként értékeli. A közvetői eljárás illeték- és díjmentes. Az állam viseli - költségmentesség esetén - a kirendelt védő díját és költségét, illetve a tolmács, jeltolmács költségét. A mediáció alkalmazásának újabb lehetőségei nyíltak meg 2014. január 1-től a szabálysértési ügyekben alkalmazható közvetítői eljárással. Közvetítői eljárás valamennyi szabálysértés kapcsán elrendelhető (amelynek meghatározott sértettje van), azzal, hogy a felnőttkorú eljárás alá vont személy csak elzárással sújtható szabálysértés elkövetése esetén kaphat lehetőséget a közvetítői eljárásra, míg fiatalkorú esetében nincs ilyen megkötés. Közvetítői eljárásra utalás esetén a szabálysértési eljárás felfüggesztésének határideje 30 nap, amely egy esetben 30 nappal meghosszabítható a teljesítés érdekében.
4.3.3.1 Jogi segítségnyújtás (12 ügykör) A Jst. meghatározza azt a személyi kört, amely a törvény szerinti segítségnyújtásban részesíthető. A magyar állampolgárok mellett a külföldi állampolgárok is kaphatnak támogatást, ha megfelelnek a törvényi feltételeknek. 10
10
A külföldiek közül kiemelt csoport az Európai Unió tagállamában jogszerűen tartózkodó állampolgárok, akinek
az uniós normák alapján biztosítani kell a segítségnyújtást.
73
A jogi segítségnyújtás iránti kérelmet az erre szolgáló nyomtatvány kitöltésével, valamint a szükséges mellékletekkel együtt kell – a lakóhelye vagy a tartózkodási helye (ezek hiányában: szálláshelye, illetve munkavégzési helye) szerint illetékes igazságügyi szolgálathoz benyújtania vagy postán megküldenie.11 Peren kívüli jogi segítségnyújtás igénybevétele (ISZ 11. ügykör)12 A peren kívüli jogi segítségnyújtás keretében az igazságügyi szolgálatok a jogi segítő igénybevételét - jogi tanácsadásra, beadvány és egyéb irat szerkesztésére, illetve ügyirat betekintésre - az alábbi ügytípusok esetén biztosítják a támogatott ügyfélnek:
Minden olyan jogvitás ügyben, amelyben a későbbiek folyamán per lefolytatására kerülhet sor (szükség esetén keresetlevél elkészítése),
Mindennapi megélhetést érintő kérdésekben (lakhatási, nyugdíj, munka- és foglalkoztatási, végrehajtási ügyek, közüzemi szolgáltatások igénybe vétele,, birtokháborítás stb.),
Ha az ügyfél közigazgatás eljárásban vesz részt és eljárási jogainak, kötelezettségeinek megismeréséhez, jognyilatkozat megtételéhez szükséges a jogi szolgáltatás,
ha az ügyfélnek abban a kérdésben van szüksége jogi tanácsadásra, hogy jogainak védelme érdekében mely hatóságnál, szervezetnél milyen típusú eljárást kell indítania, illetve ilyen eljárás kezdeményezése, vagy az eljárás során jognyilatkozat tétele érdekében beadványt kell készíteni,
bűncselekmény áldozata és a bűncselekménnyel okozott kár, illetve azzal összefüggésben keletkezett jog-, vagy érdeksérelem elhárításához jogi segítő tanácsadására, vagy beadvány szerkesztésére van szüksége.
Nem lehet támogatást nyújtani pl: pénzintézeti kölcsön felvételéhez, vállalkozási, befektetési tevékenységhez, vámügyekben, ingatlan adásvételi szerződéshez pedig csak abban az esetben, ha az ingatlan a fél és családja lakhatását szolgálja. A peren kívüli támogatás keretében - a kérelmező rászorultságától függően - az állam megelőlegezi vagy viseli a jogi segítő díját és költségeit.
Peres ügyekben jogi segítségnyújtás igénybevétele (ISZ 12. ügykör)13 Annak a rászorult kérelmezőnek adható támogatás, akinek a jogban való járatlansága vagy az ügy bonyolultsága folytán személyesen eljárva nem lenne képes a perben érdekeit eredményesen képviselni, eljárási jogait hatékonyan gyakorolni, vagy a perében a jogi képviselt kötelező. Támogatás adható:
11
A
nyomtatvány
letölthető
az
internetről:
http://www.kih.gov.hu
–
Szolgáltatások/Jogi
segítségnyújtás/Kérelem nyomtatvány. 12
2003. évi LXXX.tv. (Jst.)1-2. §, kérelem nyomtatvány az 56/2007. (XII.22) IRM r. melléklete
13
Jst. 11.§
74
polgári peres és nemperes eljárásokban: biztosítása,
pártfogó ügyvédi
képviselet
büntető eljárásokban: sértett, magánvádló, magánfél, egyéb érdekelt pártfogó ügyvédi képviselete, pótmagánvádló személyes költségmentességének engedélyezése, és ennek keretében pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása – főszabályként – jogi segítők által.14 (ISZ 13., 14. ügykör)15
Nem engedélyezhető a támogatás, ha a jogi képviselet költségeit vagy a tényleges jogi képviseletet a kérelmező más állami támogatási rendszerben biztosított támogatásként megkapta. A pártfogó ügyvéd díját – ha a bíróság a perben annak viselésére nem kötelezte az ellenérdekű felet – az ügyfél helyett a jogszabály által meghatározott esetekben az állam viseli. Pártfogó ügyvéd kirendelésének esetei (ISZ 16. ügykör)16
Ha a fél képviseletét pártfogó ügyvédként jogi segítő nem vállalja, és ez - a határidőkre tekintettel - a jogainak sérelmével járhat.
A fél kérelmére vagy hozzájárulásával, ha az ügy jellegére vagy a fél körülményeire tekintettel már a támogatás engedélyezésekor valószínűsíthető, hogy a fél képviselete meghatalmazás útján nem biztosítható, vagy
Ha a támogatás nyújtására a külföldi fél határon átnyúló tartási ügyben történő jogi képviseletének biztosítása iránti központi hatósági megkeresés alapján kerül sor.
A jogi segítő (pártfogó ügyvéd) a jogi szolgáltatás nyújtásának, illetőleg a per jogerős befejezésétől számított hat hónapon belül terjesztheti elő díjigényét a jogi segítségnyújtó szolgálathoz. (Isz. 17. ügykör, 21. ügykör).17 Határon átnyúló jogi segítségnyújtás iránti kérelem Ha a Magyarországon lakóhellyel vagy szokásos és jogszerű tartózkodási hellyel rendelkező fél másik tagállam bírósága előtt folyó polgári vagy kereskedelmi jogvitában kíván jogi segítségnyújtást igénybe venni, az erre irányuló kérelmét az erre a célra szolgáló – Európai Tanács 2003/8/EK irányelv 16. cikke szerinti – külön nyomtatványon és a nyomtatvány szerinti mellékletek benyújtásával az igazságügyi szolgálatnál is előterjesztheti. (ISZ.19. ügykör)18 A szolgálat a - lefordított - kérelmet és mellékleteit a továbbításukra szolgáló kitöltött nyomtatvánnyal együtt továbbítja a kérelemben megjelölt másik tagállamnak a kérelmek
14
A személyes költségmentesség és a pártfogó ügyvédi képviselet tartalmát a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény határozza meg. 15
Jst. 17.§
16
Jst. 61.§ (2)
17
Jst. 50.§ (1)-(3), 62.§ (1)
18
Jst.60.§
75
fogadására megjelölt hatóságához. A nyomtatvány több nyelven letölthető a Polgári Ügyek Európai Igazságügyi Atlaszáról19. Az a rászorult fél, aki tartási igény külföldi jogosultja vagy kötelezettje, a törvény alapján támogatásban részesül. (ISZ 20. ügykör)20 A támogatási kérelmet a fél nevében eljáró központi hatóság, azIgazságügyi Minisztérium Nemzetközi Magánjogi Főosztályához terjeszti elő. Az igazságügyi szolgálat által a kérelem elbírálását követően pártfogó ügyvédet rendel ki, aki a határon átnyúló tartási ügyben okiratot szerkeszt és ellátja a fél képviseletét.
4.3.3.2 Áldozatsegítés (10 ügykör) Az igazságügyi szolgálat a Magyarország területén elkövetett bűncselekmények és tulajdon elleni szabálysértések áldozatai számára tud segítséget nyújtani. Áldozatok nemcsak a bűncselekmények vagy tulajdon elleni szabálysértések közvetlen sértettjei lehetnek, hanem olyan személyek is, akik bizonyíthatóan az elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés közvetlen következtében szenvedtek sérelmet. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény több segítségnyújtási formát ismer. A támogatások egy része alanyi jogon, másik része azonban csak rászorultság esetén jár. A szolgálat áldozatsegítő munkatársai a hozzájuk forduló ügyfelet tájékoztatják a büntetőeljárásbeli jogairól és kötelezettségeiről, a számára elérhető támogatások fajtáiról és az igénylés feltételeiről, az egyéb jellegű ellátásokról, juttatásokról, jogérvényesítési lehetőségekről, az áldozatsegítésben részt vevő állami, önkormányzati, civil és egyházi szervezetek elérhetőségéről. A tájékoztatást bárki megkaphatja, akár személyesen, telefonon vagy írásban is. Amennyiben az ügyfél igazolhatóan bűncselekmény vagy tulajdon elleni szabálysértés áldozata (ezt a büntetőeljárás adott szakaszában eljáró hatóság igazolja), akkor jogosult lehet a támogatások valamelyikére. Ennek előfeltétele, hogy a bűncselekmény vagy szabálysértés miatt feljelentést tegyen, vagy egyébként az eljárás (akár hivatalból) meginduljon. Az áldozatsegítő támogatások igénybevétele önkéntességen és a hatósággal való együttműködésen alapul. Azonnali pénzügyi segély és állami kárenyhítés iránti kérelmet írásban, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével kell benyújtani személyesen vagy postai úton. Érdekérvényesítés elősegítése és jogi segítségnyújtás formai megkötés nélkül kérhető. Védett szálláshely az emberkereskedelem áldozataként azonosított áldozatok számára áll rendelkezésre, ezt a szolgáltatást azonban nem az áldozatsegítő szolgálat biztosítja. A támogatások két csoportra oszthatók: a szolgáltatások és az állami kárenyhítés. Áldozatsegítő szolgáltatások
19
http://ec.europa.eu/justice_home/judicialatlascivil/html/la_information_hu.htm
20
Jst.12.§ c)
76
Érdekérvényesítés elősegítése (ISZ 2. ügykör)21
Ezen szolgáltatás keretén belül az áldozat személyre szabott felvilágosítást kap alapvető jogairól és az őt megillető egészségügyi és szociális ellátásokról. Szükség esetén más hatóságok nyomtatványainak kitöltésében és e hivatalokkal való kapcsolatfelvételben is segítséget nyújtanak a munkatársak. Az esetleg ellopott hivatalos okmányok költségmentes pótlásához is hozzásegíthetik az áldozatokat. Az áldozatsegítő szolgálat az ügyfélnek áldozati státuszról szóló hatósági bizonyítványt állít ki, amellyel igazolhatja az őt ért bűncselekményt az esetlegesen eltulajdonított okmányai pótlása során igényelhető költségmentességi kérelmében. Az áldozati státuszról szóló hatósági bizonyítvány kedvezményeket biztosít - a bűncselekményhez kapcsolódóan - a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat előtti eljárásban. Ha további jogi segítségre, esetleg ügyvédre van szüksége az áldozatnak, akkor a jogi segítségnyújtó szolgálat közreműködésével ezt is biztosítani tudja a szolgálat. Vannak olyan szolgálatok, ahol pszichológus is dolgozik az áldozatsegítők mellett, ott ingyenes segítséget nyújtanak a bűncselekményt követő helyzet lelki feldolgozásához. Ez a szolgáltatás határidő nélkül kérhető.
Azonnali pénzügyi segély (ISZ 1. ügykör)22
A bűncselekmény vagy tulajdon elleni szabálysértés áldozatának azonnali pénzügyi segélyre lehet szüksége annak érdekében, hogy legalapvetőbb szükségleteit fedezni tudja. Ezért lakhatás, ruházkodás, utazás és élelmezés céljára, gyógyászati költségekre, valamint kegyeleti kiadásokra azonnali pénzügyi segély adható. Ehhez általában szükséges bemutatni azokat a befizetetlen rezsiszámlákat, kiváltatlan gyógyszer recepteket stb., hogy így igazolja az áldozat a pontos költséget, azonban akut krízishelyzetben (amikor az áldozatnak ténylegesen, a szó szoros értelmében azonnali segítségre van szüksége, és nem tudja többször, visszatérően felkeresni az áldozatsegítő szolgálatot) az áldozatsegítő szolgálat ettől eltekinthet. Fontos, hogy ez a segítség nem kártérítés, vagyis nem az ellopott pénz, értékek pótlása a célja, csak a kialakult krízis orvoslásához nyújt segítséget, egyedi mérlegelés alapján.
Jogi segítségnyújtás (ISZ 3. ügykör)23
A jogi segítségnyújtási szakterületen belül igénybe vehető peren kívüli, illetve peres segítségnyújtáshoz való hozzásegítés (segítség a kérelem formanyomtatvány kitöltéséhez, az áldozati státusz
21
2005. évi CXXXV. tv. (Ást.) 4.§ (2)
22
Ást.4.§ (1), (3), (5) és 27.§ (1)
23
Ást. 4.§(4), Vhr. 15.§
77
igazolása hatósági bizonyítvány kiállításával). A bűncselekményből keletkező kártérítési igény érvényesítéséhez, vagy ha a bűncselekménnyel összefüggésben tanácsadást, okiratszerkesztést szeretne kérni az ügyfél, akkor érdemes jogi segítségnyújtást kérni. Emellett lehetőség van rá, hogy a büntetőperben sértetti képviseletre ügyvédet kapjon az áldozat. A jogi segítségnyújtás igénylése a jogi segítségnyújtásról szóló törvény rendelkezései alapján történhet, amely áldozati státusz esetében a támogatás engedélyezése az általánosnál kedvezőbb rászorultsági feltételeket állapít meg. Védett szálláshely
A védett szálláshely biztosítása az emberkereskedelem áldozataként azonosított személyek számára állami feladat, azonban ezt az áldozatsegítő szolgáltatást rendhagyó módon nem az áldozatsegítő szolgálat biztosítja és nem szükséges a büntetőeljárás megindulása sem a szolgáltatás nyújtásához.
Áldozatsegítő támogatások, állami kárenyhítés A szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatai állami kárenyhítésre jogosultak. A bűncselekmény azon közvetlen fizikai sértettjei, akiknek testi épsége, egészsége a bűncselekmény következtében súlyosan károsodott, és egyébként rászorulónak minősülnek, a bűncselekmény miatt felmerült vagyoni káruk megtérítését kérhetik. A sértetten kívül kárenyhítésre jogosult:
A szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmények közvetlen sértettjének hozzátartozói és eltartottjai is jogosultak a kárenyhítésre, ha rászorulnak és van igazolt káruk.
Aki a szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény következtében meghalt sértett eltemettetéséről gondoskodott, rászorultsága esetén a számlával igazolt költségei megtérítését követelheti.
Az állami kárenyhítéshez a kárt számlákkal, bizonylatokkal, vagy más írásos dokumentummal kell igazolni. Az állami kárenyhítés feltétele továbbá jövedelmi viszonyai határoznak meg. Egyösszegű állami kárenyhítés iránti kérelem (ISZ 8. 24 ügykör)
az áldozat rászorultsága, amelyet
Az egyösszegű kárenyhítés a bűncselekmény miatt bekövetkezett vagyoni kár – teljes vagy részbeni – megtérítését célozza, mértéke a tényleges kárral arányos. Egyösszegű kárenyhítés esetén is visszafizetendő az időközben más forrásból – pl. biztosításból, elkövetőtől – megtérülő összeg.
24
Ást.29.§(3)
78
Járadék jellegű állami kárenyhítési kérelem (ISZ 9. ügykör)
Járadék típusú kárenyhítés a sértett 6 hónapot meghaladó keresőképtelensége esetén, legfeljebb 3 évig adható és folyósítása megszűnik, ha az áldozat időközben más forrásból jogosulttá válik rendszeres pénzbeli ellátásra.
4.4 Élethelyzetek 4.4.1 Esetmegoldás 4.4.1.1 Az eset ismertetése Kovács Géza Debrecenben él, azonban Győrbe utazik állásinterjúra. Győrben ellopják a táskáját, benne a személyes irataival, pénzével. Az ügyfél jó anyagi körülmények között él Debrecenben, azonban a jelen körülmények között arra sincs pénze, hogy hazautazzon és út közben élelmet vásároljon. Ön, mint a kormányablak ügyintézője adjon részletes tájékoztatást a vonatkozó jogszabály által biztosított lehetőségekről.
4.4.1.2 Kérdések (K) az esettel kapcsolatban K1
Melyik szakigazgatási szervhez irányítja tovább az ügyfelet?
K2
Milyen igazolás kell a szolgáltatás igénybe vételéhez?
K3
Meddig kérheti ezt a típusú szolgáltatást?
K4
Az igénylésnek van-e formai előírása vagy egyéb feltétele?
K5
Az eset kapcsán melyik szolgáltatásról adna még tájékoztatást?
4.4.1.3 Az eset megoldása – válaszok (V) V1
Megyei/fővárosi igazságügyi szolgálathoz, áldozatsegítés igénybevételére. A kérelmet területi illetékességi megkötés nélkül, bármelyik megyei/fővárosi igazságügyi szolgálatnál elő lehet terjeszteni.
V2
Az áldozatsegítő szolgáltatás igénybevételéhez szükséges a bűncselekmény elkövetéséről szóló - legtöbbször rendőrségi - igazolás. Igazolás nélkül is fordulhat az áldozatsegítéshez, ilyenkor az áldozatsegítő szolgálat keresi meg az eljáró hatóságot az igazolás kiállítása érdekében. Azonban az igazolás előfeltétele, hogy a bűncselekmény vagy szabálysértés miatt feljelentést tegyen az áldozat.
V3
Az érdekérvényesítés körébe tartozó áldozatsegítő szolgáltatások – így az okmányok költségmentes vagy kedvezményes pótlásához nyújtott segítség is - határidő nélkül kérhető. Bármilyen formában, megkötések nélkül kérheti az érdekérvényesítés körébe tartozó szolgáltatásokat. A bűncselekmény igazolásán kívül nincsen más (pl. rászorultsági) feltétele.
V4
79
V5
Mivel az iratain kívül a pénztárcáját is ellopták, felmerülhet az azonnali pénzügyi segély nyújtásának lehetősége. Az azonnali pénzügyi segély célja nem az anyagi kár megtérítése, hanem a kialakult krízishelyzet orvoslása. Ezért kizárólag a legalapvetőbb szükségletek fedezésére szolgálhat (élelmezés, lakhatás, hazautazás,gyógyszer, kegyeleti kiadások). A segélyt a bűncselekmény elkövetésétől számított 5 napon belül lehet írásban az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével kérni. A segélyről az igazságügyi szolgálat méltányossági döntéssel határoz, amely nem szociális rászorultságon, hanem a bűncselekmény következtében kialakult helyzet mérlegelésén alapul. Mivel az azonnali pénzügyi segély célja az azonnali krízishelyzet orvoslása, a vagyoni, jövedelmi helyzettől függetlenül elérhető útiköltségre, élelemre.
4.4.2 Esetmegoldás 4.4.2.1 Az eset ismertetése
Kovács Virág felkeresi a megyei Kormányablakot azzal, hogy gyermeknevelési kedvezményt kíván igénybe venni. Az ügyintézés során előadja, gyermekeit egyedül neveli, közötte, és élettársa között jelenleg per van folyamatban gyermekelhelyezés tárgyában. Előadása szerint élettársa a perben valótlanságok állításával és gyermekei ellene fordításával próbálja elérni, hogy az ügyben eljáró bíróság gyermekeiket az apánál helyezze el. Előadja, hogy rossz anyagi körülmények között él, jogban járatlan, és saját erejéből képtelen arra, hogy jogai védelmében ügyvédet hatalmazzon meg. A perbeli jogérvényesítése szempontjából milyen lehetőségekről tudja tájékoztatni az ügyfelet?
4.4.2.2 Kérdések (K) az esettel kapcsolatban K1
Melyik szakigazgatási szervhez irányítja tovább az ügyfelet?
K2
Milyen típusú szolgáltatás igénybe vételét javasolja?
K3
Ki jogosult a szolgáltatás igénybevételére?
K4
Milyen formai és tartalmi előírásai vannak az igénylésnek?
K5
Milyen dokumentumokat csatoljon az igényléshez mellékletként?
4.4.2.3 Az eset megoldása – válaszok (V) V1
Megyei/fővárosi igazságügyi szolgálathoz, jogi segítségnyújtás igénybevételére. A kérelmet a lakóhelye vagy a tartózkodási helye (ezek hiányában: szálláshelye, illetve munkavégzési helye) szerint illetékes igazságügyi szolgálatnál lehet előterjeszteni.
80
V2
Peres jogi segítségnyújtás keretében: kérelem nyújtható be pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránt
V3
A peres támogatás keretében a kérelmező rászorultságától függően pártfogó ügyvédi képviselet biztosítható. Annak a rászorult kérelmezőnek adható támogatás, akinek a jogban való járatlansága vagy az ügy bonyolultsága folytán személyesen eljárva nem lenne képes a perben érdekeit eredményesen képviselni, eljárási jogait hatékonyan gyakorolni. Rászorultsági feltételek: 1. A jogi szolgáltatás díját az ügyfél helyett az állam viseli: a) jövedelemre tekintet nélkül (pl. aktív korúak közgyógyellátásban részesülő, hajléktalan, menekült, gyermekvédelmi kedvezményben részesülő)
ellátásában-, rendszeres
b) akinek a családjában az egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimumot (2014-ben 28.500,-Ft) c) egyedülállónál a nettó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150%-át, (2014-ben 42.750,-Ft-ot) d) aki személyes költségmentességben részesült, ha a költségmentesség kiterjed a pártfogó ügyvédi képviselet költségeire is.
V4
A jogi segítségnyújtás iránti kérelmet az erre szolgáló nyomtatvány kitöltésével, valamint a szükséges mellékletekkel együtt kell az illetékes igazságügyi szolgálathoz benyújtania vagy postán megküldenie. A nyomtatvány kitöltéséhez - az ügyfélfogadás keretében - a szolgálat segítséget nyújt. A kérelem és a csatolt igazolások 30 napnál nem lehetnek régebbiek.
V5
A kitöltött kérelem nyomtatvány mellé csatolandók: - Kifizetést, járandóságot folyósító szerv jövedelemigazolása, nyugdíjszelvény vagy a legutolsó folyószámla-kivonata, - ha van: közgyógyellátásról, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről, aktív korúak ellátásáról stb. igazolás, - fizetendő tartásdíjról, lakáskölcsönről igazolás – legutolsó folyószámlakivonata.
81
4.5 Emlékeztetőül pontokban (1) A fővárosi és megyei kormányhivatalok igazságügyi szolgálatai az igazságszolgáltatást támogató hatósági és szolgáltató típusú feladatokat látnak el. Az igazságügyi szolgálatok szakmai irányítását a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal gyakorolja. (2) A pártfogó felügyelet elsődleges célja, hogy az elkövető ellenőrzésével és irányításával a visszaesést megelőzze, amelynek keretében korlátozhatja a pártfogolt jogait, szabadságát. Segíteni kívánja a társadalomba való beilleszkedést, mely a megelőzés egyik fő eszköze, a kontroll mellett ezért fontos annak segítő- támogató jellege is. (3) A szabálysértési- és büntető ügyekben alkalmazható közvetítői eljárás (mediáció) során, az elkövető tevékeny megbánásával (jóvátételével) a szabálysértéssel vagy bűncselekménnyel okozott sérelmek és káros következmények mérséklődnek, a sértett érdekeinek hangsúlyozása mellett az elkövető személyes felelősségvállalása erőteljesebbé válik. (4) A jogi segítségnyújtás feladata, hogy az állam mindazon rászorult magánszemélyek jogainak érvényre juttatásához segítséget adjon, akik arra hátrányos helyzetük miatt egyébként nem képesek. (5) Az áldozatsegítés feladata, hogy a bűncselekmények áldozatai támogatást kapjanak az elszenvedett érzelmi és anyagi károk mérséklésére, és elősegítse az áldozat érdekeinek érvényesítését.
82
5 Szociális igazgatási ismeretek A szociális és gyermekvédelmi szakigazgatás a szociális ágazat részeként működik, jogi szabályozásában, intézményrendszerében, szolgáltatásaiban ugyan eltérő célcsoportot érint (felnőttek/gyermekek), de a szabályozás struktúrájában, az igazgatási feladatok lebonyolításában, az ügyintézés módjában sok a hasonlóság. Ez részben abból adódik, hogy mindkét szakterület egy szakirányítás alá tartozott és tartozik ma is, és a szolgáltatásokhoz, intézmények működéséhez kapcsolódó jogszabályok eljárásrendjükben azonos szempontok, azonos ágazati követelmények alapján készültek. Legtöbbször a szociális szakigazgatás, mint kifejezés tartalmazza a gyermekvédelmi szakigazgatást is, és sokszor nem is említik külön, bár mind a két szakterületnek megvannak a maga specialitásai, eltérőségei. Mivel a szociális és gyermekvédelmi szakigazgatás egyes területei a Kormányhivatalokhoz integrált Szociális és Gyámhivatalok feladat – és hatáskörébe tartoznak, ez a szervezeti struktúra is azt fejezi ki, hogy a szociális és gyermekvédelem területei összetartoznak.
5.1 A szociális szakigazgatás társadalmi érdekek
célja,
elsődlegesen
védett
A szociális szakigazgatási ágazat feladata két nagy csoportba sorolható:
a szociális igazgatás keretében a szociálisan rászorulók részére biztosítsa a szociális ellátásokat, a települési önkormányzat képviselőtestülete, vagy jegyzője, illetve 2013. január 1-től a járási hivatalok feladat- és hatáskörében döntést hozzon a pénzbeli és természetbeni ellátások iránti igények elbírálásában, a jogszabályok által meghatározott jogosultsági feltételeket figyelembe véve, és az ellátásokat folyósítsa,
a szociális hatósági tevékenység keretében engedélyezze a szociális szolgáltatások, intézmények működését, hatósági nyilvántartásba vegye a különböző szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatásokat, intézményeket, hálózatokat (továbbiakban: szolgáltatói nyilvántartás), valamint ellenőrizze a működésük törvényességét és szakmai feltételeit.
Az ágazat által védett társadalmi érték, hogy azok az emberek, akik szociális helyzetük, rászorultságuk miatt segítségre szorulnak, legyen az pénzbeli támogatás, vagy természetbeni juttatás, vagy élethelyzetükhöz igazodó szolgáltatás, az állam különböző intézkedései révén azokat megkapják, és így életvitelük javuljon, ne kerüljenek krízishelyzetbe. A szociális ellátás feltételeinek biztosítása - az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl - az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. Így a szociális szakigazgatáshoz tartozó ügytípusban
az ügy jellege a szociális ellátások iránti kérelmek fogadása, az ellátások megállapítása, vagy a szolgáltatások, intézmények működésének engedélyezése, szakszerű fenntartásuk ellenőrzése,
83
az ügy tárgya pedig a szociális ellátások igénylése, vagy a szolgáltatások biztosítása érdekében történő ügyintézés lehet.
A kormányablakok ügyintézésében többségében a szolgáltatások, intézmények szolgáltatási nyilvántartásba vételének eljárásában szabályozott hatósági folyamatok jelennek meg, így pl. a szolgáltatói nyilvántartásba új adatok bejegyzése, adatok módosítása, törlése iránti kérelmek átvétele, és továbbítása a működést engedélyező hatóságnak (a szociális és gyámhivatalnak). Így az oktatási anyagot erre az ügycsoportra szűkítve dolgoztuk ki.
5.2 A szociális szakigazgatásra vonatkozó leglényegesebb szabályok A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról az 1993. évi III. törvény (Szt.) és igen sok kapcsolódó végrehajtási rendelet rendelkezik, amely a szakterületet érintő részletszabályokat, szakmai és eljárási szabályokat tartalmazza. Témakörünk szempontjából az Szt. mellett fontos a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013 (X.24.) Korm. rendelet. Ezekhez kapcsolódó ügykörök, amelyekben a szociális hatóság, mint működést engedélyező szerv jár el:
a különböző szociális szolgáltatásokat, intézményeket a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzi (ágazati azonosító számot ad ki), az engedélyes bejegyzésének jogerőre emelkedését követően Tanúsítvány elnevezéssel, hatósági bizonyítványt állít ki, az adatokat a fenntartó kérelmére módosítja, vagy törli,
a jogszabályban előírtak szerinti rendszerességgel és tartalommal ellenőrzi, hogy a szociális szolgáltató, intézmény a jogszabályokban és a szolgáltatói nyilvántartásban foglaltaknak megfelelően működik-e,
ha tudomására jut, hogy szociális szolgáltatást bejegyzés hiányában nyújtanak (a jegyzőnek, a hatóságoknak és az ellátottjogi, gyermekjogi képviselőnek értesítési kötelezettsége van) soron kívül helyszíni ellenőrzést tart, és azonnal intézkedik a jogszerűség érdekében.
5.3 A szociális hatóság szervezetrendszere, feladatai A szociális szakigazgatási szervezetrendszer szakmai irányítását az emberi erőforrások minisztere, a szociális és családügyért felelős államtitkárságon keresztül gyakorolja. A szociális hatóság:
a szociális és gyámhivatal az első fokú közigazgatási hatósági eljárásban (székhelyük megegyezik a fővárosi és megyei kormányhivatalok székhelyével);
a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) a másodfokú közigazgatási hatósági eljárásban.
84
5.3.1 A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal A szociális és gyámhivatal hatósági eljárásában a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal. A Hivatal szociális feladatkörében ellátja
a szociális szolgáltatók, intézmények esetén a működés engedélyezésével, a működés és a hatósági tevékenység ellenőrzésével,
a szociális intézményi foglalkoztatással, a szociális foglalkoztatási támogatás pályáztatásával és finanszírozásával,
a támogató szolgáltatás, a közösségi ellátások, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, az utcai szociális munka és a krízisközpontok finanszírozásával,
a szociális munkájának kiadásával,
a központi szociális információs rendszerek fejlesztésével és működtetésével kapcsolatos feladatokat.
szolgáltatók, intézmények működését engedélyező szervek segítése céljából létrehozott iratmintáknak az elektronikus
A Hivatal az első fokú eljárásban szakhatósági gyermekvédelmi szolgáltatások, intézményi megállapításához.
állásfoglalást férőhelyek
ad a szociális, befogadásának
5.3.2 A szociális és gyámhivatal, mint a szociális hatóság területi szintű államigazgatási szerve A szociális és gyámhivatal a megyei, fővárosi kormányhivatalokba integrált szakigazgatási szerv. Működést engedélyező hatóság, és egyben a szolgáltatások felügyeletét ellátó hatóságként ellenőrzést is végez. A hatósági eljárásokban első fokon
a szolgáltatói nyilvántartásba való bejegyzés esetén a szociális szolgáltató, intézmény címe szerint (székhelye, telephelye),
a szolgáltatás, intézmény ellenőrzése során, annak telephelye szerint
illetékes szociális és gyámhivatal jár el. A hivatal egyéb feladatát képezi, hogy az illetékességi területéhez tartozó önkormányzat jegyzőjének, és a járási gyámhivatalnak a szakmai irányítását, felügyeletét, ellenőrzését végezze, vagy intézze a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményével, pl. a személygépkocsi szerzési támogatással kapcsolatos ügyeket. Ellátja egyes lakáscélú kölcsönből eredő adósságok rendezésének felügyeletét, valamint kiadja a szociális foglalkoztatási engedélyeket.
5.3.3 A hatósági nyilvántartás folyamata Tárgykörünk szempontjából végigvezetjük röviden azt a folyamatot, amelyben a szociális szolgáltatások és intézmények szolgáltatói nyilvántartásba vétele történik, ehhez áttekintést adunk a szolgáltatási rendszerről is. Fontos, hogy a kormányablakok ügyintézői tudják azt, hogy ma Magyarországon semmilyen szociális szolgáltatás
85
nem működhet hatósági nyilvántartásba való bejegyzés nélkül, elsődlegesen a szolgáltatásokra rászorulók, azokat igénybe vevők jogbiztonsága érdekében. Szociális szolgáltatásokat bármely állami, egyházi és nem állami fenntartó biztosíthat, ha az általa fenntartott szociális szolgáltatás, intézmény megfelel a szociális törvényben, és a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek, és a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzik. A fenntartók körét a szociális törvény szabályozza, három csoportot alkotva (lerövidítve):
állami fenntartó: helyi önkormányzat, helyi önkormányzatok társulásai, Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság,
egyházi fenntartó: egyházi jogi személy,
nem állami fenntartó: egyéni vállalkozó, gazdasági társaság, gazdálkodó szervezet, társadalmi szervezet, egyesület, stb.
A szolgáltatói nyilvántartásba való bejegyzésről a fenntartó kérelmére a működést engedélyező szerv, első fokon a fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő szociális és gyámhivatal dönt. A nyilvántartásba való bejegyzés, az adatmódosítás, a törlés,kérelmezése illetékmentes. A hatósági ügyintézés során, a nyilvántartásba való bejegyzéssel kapcsolatos minden esetben a fenntartó az ügyfél (aki a legtöbbször nem természetes személy, hanem jogi személyiség, vagy azzal nem rendelkező szervezet nevében eljáró, azt képviselő személy). Mielőtt a nyilvántartásba vétel szabályait részletezzük, fontos, hogy bemutassuk a szociális szolgáltatások, intézmények rendszerét, mivel a bejegyzés egy konkrét szolgáltatóra történik. Ennek ismeretében a kormányablak ügyintézője általános tájékoztatást is tud adni a szociálisan rászoruló személy részére, ha esetleg más ügyekben kér segítséget, de élethelyzete miatt szociális jellegű információkra is szüksége van. A szociális szolgáltatásokat, intézményeket igénybe vevők 5 célcsoportba sorolhatók: 1. idősek, 2. fogyatékos személyek, 3. pszichiátriai betegek, 4. szenvedélybetegek, 5. hajléktalan emberek. Az általuk igénybe vett szolgáltatás neve is többnyire így került meghatározásra.
5.3.3.1 Szociális szolgáltatások rendszere Szociális szolgáltató az alapszolgáltatásokat nyújt.
a személy vagy szervezet, A szociális alapszolgáltatások a
amely szociális rászoruló személy
86
lakóhelyén (lakásában, vagy annak közelében) érhetők el, a saját környezetében élők számára nyújt segítséget, azért hogy minél tovább megmaradjanak saját lakásukban. A szolgáltatások csoportosítása:
falu és tanyagondnoki szolgáltatás (a 600 fő alatti falvakban, tanyákon)
étkeztetés (amely hajléktalanok esetében népkonyhán valósul meg)
házi segítségnyújtás, jelző rendszeres házi segítségnyújtás (saját lakáson történő gondozás)
családsegítés (problémákkal küzdő családoknak)
támogató szolgáltatás (fogyatékos személyeknek szállítás, személyi segítés)
közösségi ellátások (szenvedélybetegeknek, pszichiátriai betegeknek)
utcai szociális szolgáltatás (hajléktalanok számára)
nappali ellátások: idősek, fogyatékosok, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek, hajléktalan személyek számára (ezt nappali melegedőnek nevezzük).
Valamennyi szolgáltatás a szociális helyzethez igazodóan személyre szóló segítséget nyújt.
5.3.3.2 Szociális intézmények rendszere Szociális intézmény a szociális törvényben meghatározott nappali, illetve bentlakásos ellátást vagy támogatott lakhatást nyújtó szervezet. Abban különbözik a szociális alapszolgáltatástól, hogy nem a saját lakáson történik a gondozás, hanem be kell költözni egy otthonba, ott kell élni átmeneti ideig, vagy tartósan, mivel az érintett személy kora, egészségi állapota, fogyatékossága, betegsége alapján gondozásra szorul. A szolgáltatás tartalmától, az ellátás igénybevételének időtartamától függően lehetnek: ápolást-gondozást nyújtó intézmények
azok számára, akik önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képesek, tartós gondozást igényelnek (idősek, fogyatékos személyek, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek, hajléktalanok)
rehabilitációs intézmények
a bentlakók önálló életvezetési képességének kialakítását, helyreállítását szolgálják azok részére, akiknek meghatározott ideig szükségük van rehabilitációra, képzés, vagy foglalkozás keretében (fogyatékos személyek, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek, hajléktalanok)
lakóotthonok
8-12 fő elhelyezésére szolgáló épületek, fogyatékos személyek, pszichiátriai, vagy szenvedély betegek részére, akik ápolásra-gondozásra szorulnak, vagy rehabilitációt igényelnek
átmeneti elhelyezést
1 évig nyújtanak ellátást: fogyatékos személyek,
nyújtó
időskorúak gondozóháza, pszichiátriai betegek,
87
intézmények
szenvedélybetegek átmeneti otthona, hajléktalanoknak éjjeli menedékhely és átmeneti szállás
támogatott lakhatás (2013. évtől)
a fogyatékos személyek, a pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek, valamint a hajléktalan személyek részére biztosított ellátás, az önálló életvitel fenntartása, segítése érdekében mentálhigiénés, szociális munkás segítségével.
A bentlakásos intézmények biztosítják a lakhatási feltételeket, étkeztetést, szükség esetén ruházati ellátást, textíliát, egészségügyi alapápolást, gondozást, mentálhigiénés segítségnyújtást, szabadidős programokat, foglalkoztatást. 2012. évtől bevezetésre került egy új szabály: a finanszírozási rendszerbe történő befogadás. Ez azt jelenti, hogy az új szociális szolgáltató, intézmény, házi segítségnyújtás állami hozzájárulást akkor igényelhet, ha az adott évben az új szolgáltatások állami támogatására a költségvetési forrás rendelkezésre áll. A szolgáltatói nyilvántartásba vétel akkor is megtörténhet, ha a fenntartó nyilatkozik, hogy saját forrásból kívánja működtetni a szolgáltatást. Ezt a nyilatkozatot a kérelemben kell szerepeltetni.
5.3.3.3 A szolgáltatói nyilvántartás A fenntartó a szolgáltatás, intézmény bejegyzését, adatmódosítását, a törlését kérelem adatlapon, vagy elektronikus űrlapon, a hozzá tartozó mellékletek becsatolásával kezdeményezi, amelyek a kormányhivatal honlapján, a kormányzati portálon megtalálhatók (egységes szerkezetűek). Amennyiben a fenntartó a jogszabályban előírt adataira vonatkozóan nem csatolt mindent, vagy azok hiányosak, a szociális és gyámhivatal hivatalból bekéri az adatokat, vagy a közhiteles nyilvántartásokban ellenőrzi (pl. adószám, ingatlan tulajdoni lapja), vagy megkeresi az érintett szakhatóságokat (pl. építésügyi hatóság). Valamennyi esetben a kérelemhez csatolni kell a szolgáltató, intézmény szakmai programját, amelynek véleményezésére a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság rendel ki szakértőt (a szakértői vélemény kiadására az előírt határidő 30 nap). A kormányablakba beadott kérelmet és mellékleteit a szociális és gyámhivatal számára kell továbbítani. Szociális szolgáltatást a jogszabályokban előírt feltételek teljesítése esetén bármely fenntartó biztosíthat, ha az általa fenntartott szociális szolgáltató, szociális intézmény (székhely, telephely) jogerősen be van jegyezve a szolgáltatói nyilvántartásba. A szolgáltatás bejegyzéséről, az adatmódosításról, vagy a törlésről a működést engedélyező szerv alakszerű, vagy egyszerűsített határozatot hoz. Az illetékes szociális és gyámhivatal a szolgáltatás bejegyzésének jogerőre emelkedését követő 8 napon belül hivatalból - tanúsítvány elnevezéssel - hatósági bizonyítványt állít ki a fenntartó részére, amelyet a szociális szolgáltató, intézmény székhelyén, telephelyén jól látható módon ki kell függeszteni. Ez bizonyítja, hogy a szolgáltatás működtetése a jogszabályok szerinti feltételekkel engedélyezett, azaz nem illegális szolgáltatást folytatnak.
88
5.3.3.4 Bejelentési kötelezettség, adatmódosítás A fenntartó a szociális és gyámhivatalnak köteles bejelenteni, ha a szolgáltatás nyújtása során változás történik, így -
a szolgáltatáshoz egy eddig be nem jelentett épületet is igénybe vesz, vagy
-
lényeges körülményben változás következett be, pl. a személyi, vagy tárgyi feltételek lényegesen változnak, vagy a szakmai program, vagy a vezető személye változik.
A fenntartó köteles kérelmezni az adatmódosítást, ha a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatok változnak, pl. a szociális szolgáltató, intézmény nevének, adószámának megváltozása, a székhely, telephely megváltozása miatt, vagy a közterület átnevezéséből adódó címváltozás miatt stb. Ha a fenntartója változik egy szolgáltatásnak, intézménynek, az adatmódosítás fenntartóváltozás miatt naptári évenként egyszer kérelmezhető. A kormányablakba beadott kérelmet és mellékleteit a szociális és gyámhivatal számára kell továbbítani.
5.3.3.5 Az engedélyes törlése A szociális és gyámhivatal a szociális szolgáltatást törli a nyilvántartásból a fenntartó kérelmére, pl. a fenntartó egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultságának megszűnésekor, vagy a fenntartó jogutód nélküli megszűnése esetén, jogszabályban meghatározott egyéb esetben. Az egyházi, a nem állami fenntartó kérelmére a szolgáltatás akkor törölhető a nyilvántartásból, ha a fenntartó a szolgáltatást igénybevevők felé a bejelentési kötelezettségének határidőben eleget tett. Az ellátási kötelezettségét teljesítő állami fenntartó kérelmére a szolgáltatás csak akkor törölhető a nyilvántartásból, ha a fenntartó az ellátottakról megfelelően gondoskodott.
5.3.3.6 Bejegyzés hiányában nyújtott szolgáltatás Ha valakinek tudomására jut, hogy bejegyzés hiányában nyújtanak szociális szolgáltatást, arról bejelentést tehet bármely hivatalos szervnél, vagy értesítheti a szociális és gyámhivatalt. Bejelentési kötelezettsége van a jegyzőnek, minden más hatóságnak és az ellátottjogi képviselőnek is, akik haladéktalanul értesítik a működést engedélyező szervet, ha szociális szolgáltatást bejegyzés nélkül nyújtanak. A bejelentés megtehető a kormányablaknál is (ha szóban történik, jegyzőkönyvet kell felvenni), amelyet továbbítani szükséges a bejegyzés hiányában nyújtott szolgáltató címe szerint illetékes megyei, fővárosi szociális és gyámhivatal felé. A szociális és gyámhivatal soron kívül helyszíni ellenőrzést tart, és ha megállapítja, hogy ott szociális szolgáltatást bejegyzés hiányában nyújtanak, bírságot szab ki, és felszólítja a működtetőt, hogy 15 napon belül kérelmezze a bejegyzést. A szolgáltatói nyilvántartás hatósági nyilvántartás, amely közhitelesen tanúsítja a szociális szolgáltatásra, és annak fenntartójára vonatkozóan a jogszabályban meghatározott adatokat. A szolgáltatói nyilvántartás adatai (kivéve egyes ellátásokat) nyilvánosak.
89
5.3.4 A kormányablakok hatáskörét érintő szociális igazgatási, hatósági ügytípusok A fenti esetekre vonatkozó kérelmet, nyilatkozatot a kormányablak ügyintézője az átvételt követően továbbítja a szociális és gyámhivatal részére, mert a jogszabályok alapján a hivatal hozza meg a döntést a szolgáltatás bejegyzéséről, az adatmódosításról, a törlésről. Azonnal intézhető ügytípusok (A) Nem jelennek meg a szociális igazgatás, szociális szolgáltatások és intézmények szolgáltatói nyilvántartásba vételéhez kapcsolódóan azonnal intézhető ügyek. Továbbításra kerülő ügyek (T) Jelzálogjog bejegyzés, illetve törlés iránti kérelem
A szociális törvény szerint a szociális szolgáltatásokért, szociális intézményi ellátásért, az ellátást igénybe vevőnek személyi térítési díjat kell fizetni (ez lehet kiskorú esetén a törvényes képviselő, a magasabb összegű családi pótlékban részesülő esetén, aki a felvételére jogosult, vagy a tartására köteles és képes személy). Ha a személyi térítési díjat nem fizetik meg, akkor a követelést (tartós bentlakásos intézményi ellátás esetében) a kötelezett ingatlanvagyonán fennálló jelzálogjog biztosítja. A szociális intézmény fenntartójának kérelmére a jelzálog bejegyzésének kezdeményezéséről a szociális és gyámhivatal (a jogszabályi feltételek fennállása esetén) határozatot hoz. A határozatot az ingatlanügyi hatósággal közölni kell. Erre vonatkozóan adhat be kérelmet a fenntartó a kormányablakoknál, amelyet továbbítani kell.
Súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményei25 iránti kérelem
A közlekedési kedvezmény iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerint illetékes megyei, fővárosi kormányhivatal megyei, fővárosi szociális és gyámhivatalánál (és a kormányablakoknál is) minden év március 31-éig és szeptember 30-áig lehet benyújtani. (Gyakorlatilag folyamatosan lehet kérelmet benyújtani, de az elbírálás a fenti időpontokig beérkezett kérelmekre vonatkozóan, évente 2 szakaszban történik.) A súlyos mozgáskorlátozott, illetve fogyatékossággal élő személy igényelhet:
25
egyéb
A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. Rendelet 7. §.
90
-
személygépkocsi szerzési támogatást,
-
személygépkocsi átalakítási támogatást.
A szociális és gyámhivatal megküldi az iratokat a rehabilitációs szakigazgatási szerv részére, hogy orvosi vizsgálat alapján (a kérelmező személyes megjelenése mellett) elvégezze a súlyos mozgáskorlátozottság minősítését, a kérelmező közlekedőképességének súlyosan akadályozottságáról szakvéleményt adjon ki, amelyben foglaltakat figyelembe kell venni. Szolgáltatói nyilvántartásba adatmódosítás, tárgykör
vétel, törlés
A működtetni kívánt szolgáltatás, intézmény székhelye/telephelye szerint illetékes szociális és gyámhivatal jár el minden szociális/gyermekvédelmi szolgáltatás nyilvántartásba vételében, így minden – ehhez a tárgykörhöz tartozó – kérelmet a hozzá tartozó dokumentációval együtt ide kell továbbítani. Szociális alapszolgáltatások és szociális intézmények nyilvántartásba vételét, adatmódosítását, vagy a nyilvántartásból való törlését a fenntartónak kell kezdeményeznie.
A szociális alapszolgáltatás típusainak nyilvántartásba vételi kérelmét az etananyag tartalmazza.
Tájékoztatás Mindazok mellett, hogy a kormányablakok a fentiekben leírt ügyekben átveszik a kérelmeket, és így megismerik a szociális szolgáltatások, intézmények rendszerét, tájékoztatást is nyújthatnak a szociális tanácsadást is igénylő ügyfeleknek arról, hogy ha valamilyen szolgáltatást szeretnének igénybe venni, forduljanak információért a szociális és gyámhivatalhoz. Ugyanis a Hivatal jogszabályi kötelezettsége a szociális szolgáltató tevékenységéről, címéről, elérhetőségéről, a jogosultsági feltételekről az érdeklődőket tájékoztatni. Ehhez a fentiekben leírtak is segítségül szolgálnak. Ezen kívül megadjuk annak a honlapnak a címét, ahol megtekinthető az összes olyan Magyarországon működő szociális szolgáltatás, és azok érhetősége, egyéb jellemzői, amely működési nyilvántartásban szerepel: www.szocialisportal.hu.
91
5.4 Élethelyzetek Szociális szolgáltatás, intézmény működtetésére hatósági nyilvántartásba vételt a fenntartó kérhet. A kormányablak ügyintézőjének a kérelem átvételekor nem kell vizsgálnia, hogy a kérelmet beadó személy jogosult-e a fenntartó képviseletében eljárni. A kérelmező kérheti viszont azt az ügyintézőtől, hogy tekintse át a beadott iratokat, mellékleteket, hogy abban minden benne van-e, megfelel-e a kérelmezés az előírásoknak. Erre szolgál az a kérelem nyomtatvány, amely a kormányhivatalok, az NRSZH honlapján elérhető, és „csekk-listaként” is alkalmazható, a beadott mellékletek ellenőrzésére. Az ügyintéző természetesen felhívhatja a kérelmező figyelmét arra, hogy amennyiben valamilyen irat hiányzik, annak pótlására – határidő megadása mellett - a szociális és gyámhivatal felhívja a kérelmező figyelmét, vagy van lehetősége személyes egyeztetésre is, időpontkérés mellett. Különösen indokolt ez, amikor első alkalommal történik a kérelmezés, ha az adott szolgáltatáshoz rendkívül sok előírás tartozik, vagy ha bizonytalan a kérelmező, hogy a szakhatósági véleményeket neki kell-e bekérnie, vagy hivatalból indítják, illetve ha sürgősen szüksége van nyilvántartásba vételre (pl. hajléktalanok ellátása érdekében időszakos működés a télre). Az ügyfél kérelmében tájékoztatást kérhet a szociális és gyámhivataltól az ügy iktatási számáról, az ügyintéző nevéről és hivatali elérhetőségéről, az eljárás megindításának napjáról, az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokról, a hatóság eljárási kötelezettségének elmulasztása esetén követendő eljárásról, az iratokba való betekintés és nyilatkozattétel lehetőségéről, valamint arról, hogy kérelme a szükséges adatainak kezeléséhez és belföldi jogsegély, valamint szakhatósági eljárás lefolytatása céljából történő továbbításához való hozzájárulásnak minősül. Az ügyfél ez irányú kérelmének a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül a hivatal köteles eleget tenni.
5.5 Emlékeztetőül pontokban – összefoglaló (1) A szociális alapszolgáltatás a szociális rászoruló részére saját lakókörnyezetében, saját lakásában nyújtott ellátás, amely több féle élethelyzethez ad segítséget. (2) A szociális intézmények nappali tartózkodással, vagy bentlakással együtt biztosítanak szolgáltatásokat, azok számára, akiknek egészségi állapotuk, fogyatékosságuk szükségessé teszi a rendszeres gondozást, ápolást. (3) Magyarországon valamennyi szociális szolgáltatás és intézmény csak szolgáltatói nyilvántartásba vételt követően működhet, amelyet a szolgáltató fenntartója kérelmez a szolgáltató/intézmény székhelye/telephelye szerint illetékes szociális és gyámhivatalnál. (4) A nyilvántartásba vétel folyamatába tartozik a bejegyzés, majd különböző változások esetén az adatok módosítása, illetve a tevékenység felszámolásakor a nyilvántartásból való törlés, amelyekhez több ügyintézési folyamat kapcsolódik. Ennek iratait a kormányablakok továbbítják a szociális és gyámhivatal felé. (5) Ha valaki olyan szolgáltatóról, intézményről tesz bejelentést (illegális szolgáltatók), amelyet – tudomása szerint – bejegyzés nélkül nyújtanak, annak bejelentését is továbbítani kell a szociális és gyámhivatalnak.
92
6 Gyámügyi igazgatás A gyámhatóságok, mint államigazgatási szervek feladat- és hatáskörébe utalt ügyek körét nevezzük gyámügyeknek. A gyermekvédelem és a gyámügy egymással összefüggő fogalmak, mert a gyermekek hatósági védelme nagyon fontos területe a gyámhatóságok tevékenységének. A gyámügyeknek azonban a hatósági gyermekvédelmi feladatokon kívül szintén jelentős részét képezik:
a polgári jog által szabályozott keretek között - a gondnokoltak és a kiskorúak személyi és vagyoni érdekeinek védelme, valamint
a polgári jogi szabályozáson belül a családjog szabályok körébe tartozó - szülői felügyelettel, kapcsolattartással, örökbefogadással, gyámsággal összefüggő ügyek köre.
A tananyag további részében a gyámügyekben használt legfontosabb fogalmakról, az alkalmazott jogszabályokról, valamint ezen ügyek sajátosságairól lesz szó, különös tekintettel a kormányablakok hatáskörét érintő ügytípusokra. A gyámügyi igazgatás intézményrendszerének felépítését az e-learning tananyagban ábrázoljuk.
6.1 Elsődlegesen védett társadalmi érdekek – a gyámügyi igazgatás szerepe és célja A gyámügyi igazgatás célja a gyermekek és a gondnokság alá helyezett személyek törvényben foglalt jogainak, érdekeinek érvényesítése, a feladat-és hatáskörükbe utalt ügyek elintézésével. Ezen ügyek sok esetben igényelnek személyes eljárást és nyilatkozatot az ügyfelek részéről: a kapcsolattartással, a kiskorú házasságkötésének engedélyezésével, az örökbefogadással, a családi jogállással, a szülői ház elhagyásával, a családba fogadással, a gyámsággal, gondnoksággal és a támogatott döntéshozatallal kapcsolatos jognyilatkozatokat csak személyesen lehet megtenni, valamint, ha a tényállás tisztázása érdekében a gyámhatóság tárgyalást tart, azon személyesen kell megjelenni. A gyámügyi eljárás sajátossága, hogy a gyermeki és ügyféli jogokat mélyen érintő ügyekben meg kell hallgatni:
a szülőt és más törvényes képviselőt (gyámot, gondnokot, eseti gondnokot),
a korlátozottan cselekvőképes, tehát 14 év feletti gyermeket és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott,gondnokság alatt álló felnőtt személyt,
valamint az ítélőképessége birtokában levő cselekvőképtelen, tehát 14 év alatti gyermeket, ha képes korának megfelelően az őt érintő kérdések lényegét megérteni.
A gyermekek önálló eljárásindításhoz való jogát is biztosítani szükséges több gyámügyi eljárásban, pl. házasságkötés előzetes engedélyezése, szülői ház elhagyása. A gyermek fogalmának meghatározásakor jogrendszerünk az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye fogalom meghatározását veszi alapul, mely szerint gyermek a 18.
93
életévét be nem töltött személy, kivéve, ha a reá alkalmazandó jogszabályok értelmezésében nagykorúságát már korábban eléri (a gyámhatóság előzetes engedélyével házasságot kötött). A polgári jogi rendelkezések gyermek fogalom helyett kiskorúról szólnak: kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be és házasságot nem kötött. Nagykorú személy az, aki a tizennyolcadik életévét már betöltötte. A nagykorú személy cselekvőképes, kivéve, ha a törvény cselekvőképességét korlátozza vagy kizárja. A polgári jog a tizennegyedik életévnek a cselekvőképesség terén tulajdonít jelentőséget:
korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a 14. életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen,
cselekvőképtelen az a kiskorú, aki a 14. életévét még nem töltötte be.
A gyermek védelme és a gyermeki jogok: az Alaptörvény XVI. cikkének (1) bekezdése szerint „Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.” Továbbá az Alaptörvény XV. cikk (5) bekezdése kimondja, hogy Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket. A gyermeket megilletik az alapvető emberi jogok és az életkorának megfelelő további jogok, így különösen:
a családban való nevelkedés,
a különélő szülővel való kapcsolattartás,
az identitáshoz, névviseléshez való jog,
a véleménynyilvánításhoz való jog és
a gyermek érdekének elsődlegessége.
Ahhoz, hogy e jogokkal képes legyen élni, biztosítani kell az életkorának megfelelő védelmet és gondoskodást a felnőtté váláshoz. A gyermeki jogok védelmére az alapvető jogok biztosa megkülönböztetett figyelmet fordít. A gyermek gyámhatósági védelme különösen indokolt, ha:
a gyermek veszélyeztetett - bántalmazás, elhanyagolás, vagy a saját magatartása miatt, vagy
ha a hiányzó szülői gondoskodást kell pótolni számára gyám kirendelésével, örökbefogadással, ezek hiányában nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban történő elhelyezésével.
A gyámügyi igazgatás szoros kapcsolatban áll a gyermekjóléti alapellátással és a gyermekvédelmi szakellátással, együttműködik a köznevelési intézményekkel, egészségügyi szolgáltatókkal, a rendőrséggel, az ügyészséggel és a bírósággal. A gyámügyi feladatok ellátása állami kötelezettség, amely a gyámhatóságok útján valósul meg.
94
6.2 A gyámügyi igazgatásra vonatkozó leglényegesebb szabályok A Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) meghatározza:
a gyermekek és szüleik alapvető jogait és kötelességeit, e jogok védelmét,
a gyermekek védelmének rendszerét (ellátásokat és hatósági intézkedéseket),
az önkormányzatok és az állam gyermekvédelmi feladatait,
a gyermekvédelmi és a gyámügyi igazgatás szervezetét és főbb szabályait,
adatvédelmi rendelkezéseket.
A Gyvt-t jellemzi az egymásra épülő gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátás, a családi nevelés elsődlegessége, a szülői kötelezettségek teljesítésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése, megszüntetése. A gyermek számára hiányzó szülői gondoskodás pótlása addig szükséges, amíg a családba történő visszahelyezés, - vagy ha az nem lehetséges, - az örökbefogadás megtörténhet. A gyermekvédelmi szakellátásból kikerült gyermeknek és fiatal felnőttnek utógondozással nyújt segítséget a családba való visszailleszkedéshez, illetve az önálló élet megkezdéséhez. Az utógondozói ellátás keretében a fiatal felnőtt kérelmére további lakhatása, ellátása is biztosított pl. tanulmányainak elvégzéséig, önálló megélhetésének megteremtéséig, vagy bentlakásos szociális intézménybe történő felvételéig. A nevelőszülőnél történő elhelyezés, az örökbefogadás előmozdítása, a különélő szülővel és más hozzátartozókkal való kapcsolattartás, valamint az önálló életre történő felkészítés egyre hangsúlyosabban jelenik meg a gyermekvédelmi, gyámhatósági feladatok között. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) újraszabályozza az elmúlt évtizedek társadalmi és gazdasági viszonyainak következtében átalakult magánjogi viszonyokat, beépítve az eddig önálló családjogi törvényt a magánjogi szabályok közé. Hangsúlyosan megjelenik a Ptk.-ban a gyermek mindenek felett álló érdeke, valamint a családban való családias körülmények között való nevelkedéshez, védelemhez és véleménynyilvánításhoz való gyermeki jog, a Második Könyv cselekvőképességi szabályai körében, és a Negyedik Könyvben, a családjogi rendelkezések között. Az új cselekvőképességi szabályok jelentős változást hoznak a nagykorú személyek gondnokság alá helyezésében, mert az egyén körülményeihez rugalmasan igazodó részleges gondnokság alá helyezést részesíti előnyben. A cselekvőképesség teljes korlátozására csak akkor kerülhet sor, ha az érintett személy jogainak védelmére a cselekvőképesség részleges korlátozása nem elégséges. Továbbá a cselekvőképesség korlátozására vonatkozó bírósági döntést előre meghatározott időközönként felül kell vizsgálni. A cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezésre csak akkor kerülhet sor, ha az érintett személy jogainak védelme a cselekvőképességet nem érintő más módon – pl. támogatott döntéshozatallal - nem biztosítható. A támogatott döntéshozatal a cselekvőképesség korlátozása nélkül nyújt segítséget az érintett személy számára, a támogató kirendeléséről a gyámhatóság
95
gondoskodik. Mindezek a változások jelentős hatással vannak a gyámhatóságok tevékenységére. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.) tartalmazza a Ptk.-ban és a Gyvt.-ben szereplő, gyámhatóságokra vonatkozó szabályok végrehajtását, a pénzbeli és természetbeni ellátások igényléséhez kötelezően használt nyomtatványokat. A gyámhatóság szervezetét (jegyző, járási gyámhivatal, megyei szociális és gyámhivatal) hatásköri és illetékességi szabályait a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet határozza meg.
6.3 A gyámügyi igazgatási feladatokat ellátó hazai szervezetrendszer és feladataik Magyarországon a gyámügyi igazgatási intézményrendszernek központi, területi (fővárosi/ megyei) és helyi (járási, települési) szintje is van. A gyámhatóság elnevezés egy összefoglaló fogalom, értjük alatta a továbbiakban bemutatott jegyzői gyámhatóságot, járási (fővárosi kerületi) gyámhivatalt, fővárosi/megyei szociális és gyámhivatalt.
6.3.1 Központi szint A gyermekek és az ifjúság védelméért, a családpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) ellátja a gyámhatóságok szakmai felügyeletével és irányításával kapcsolatos feladatokat, ennek során
részt vesz a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által koordinált, a fővárosi és megyei kormányhivatal szervezeti egységeként működő szakigazgatási szervek tevékenységének szakmai irányítását ellátó miniszterek bevonásával zajló ellenőrzésekben, a szociális és gyámhivatalok tekintetében meghatározza az ellenőrzés szakmai szempontjait,
szociális és gyámhivatalok számára meghatározza az éves ellenőrzési terv kiemelt területeit és értékeli a szociális és gyámhivatalok éves beszámoló jelentéseit,
fellebbezés elbírálására jogosult hatóság és felügyeleti hatóság a megyei szociális és gyámhivatal tekintetében,
a szociális és gyámhivatal vezetőjét az ellenőrzési tervben meghatározottakon túl vizsgálat lefolytatására utasíthatja,
eljár nemzetközi eljárásban,
engedélyezi és tevékenységét,
rendeletben szabályozza a hivatásos gondnoki, hivatásos támogatói feladatot ellátók képesítési előírásait.
örökbefogadási,
ellenőrzi
az
tartásdíj,
örökbefogadást
szülői
felelősségre
elősegítő
vonatkozó
magánszervezetek
96
6.3.2 Területi szint: Fővárosi/Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala A szociális és gyámhivatalok a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei. A Szociális és Gyámhivatal
ellátja az illetékességi területéhez tartozó települési önkormányzat jegyzőjének és a járási gyámhivatalnak a szakmai irányítását, felügyeletét és ellenőrzését,
másodfokú hatósági jogkört gyakorol a települési önkormányzat jegyzőjének, a járási gyámhivatalnak a gyermekvédelmi és gyámügyi hatósági ügyeiben
jogosult szakmai koordinációs értekezletet összehívni, elsősorban a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatásköröket ellátó hatóságok, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók számára,
ellenőrzési jogkörében legalább négyévenként ellenőrzi a gyámhatóságok gyámügyi és gyermekvédelmi hatósági tevékenységének jogszerűségét,
az ellenőrzési tervről, valamint az ellenőrzések tapasztalatairól tájékoztatja a minisztert.
közreműködik az ágazati képzések, továbbképzések szervezésében.
6.3.3 Helyi szint 6.3.3.1 A járási gyámhivatal A járási gyámhivatalok a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának szakigazgatási szervei. A járási gyámhivatalok általános elsőfokú gyámhatóságként járnak el, náluk összpontosulnak a klasszikus gyámhatósági feladatok: gyámsággal, gondnoksággal, támogatott döntéshozatallal, szülői felügyelettel, gyermekek és gondnokoltak vagyoni ügyeivel, örökbefogadni szándékozó személy alkalmasságának megállapításával, kapcsolattartással, a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó ügyekkel (gyermek védelembe vétele, családba fogadása, ideiglenes hatályú elhelyezése, nevelésbe vétele, nevelési felügyelet elrendelése) és a gyermektartásdíj megelőlegezésével, az otthonteremtési támogatás megállapításával kapcsolatos ügyek. A járási gyámhivatal a járási (fővárosi kerületi) hivatallal azonos illetékességi területén látja el feladat- és hatáskörét. Két ügytípusnál találunk sajátos rendelkezést a hatásköri és illetékességi szabályok között annak érdekében, hogy e nagy szakértelmet igénylő ügyek színvonalas és egységes ügyintézése biztosított legyen: A megyeszékhelyen működő járási gyámhivatal, a fővárosban a fővárosi kormányhivatal V. kerületi gyámhivatala, Pest megyében a Szentendrei Járási Gyámhivatal a fővárosra, illetve az adott megyére kiterjedően jár el az örökbefogadással kapcsolatban, így:
dönt a gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánításáról,
felveszi, elbírálja és jóváhagyja a szülőnek azon jognyilatkozatát, amelyben hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához,
97
dönt az örökbefogadás engedélyezéséről,
dönt a felek közös kérelme alapján az örökbefogadás felbontásáról,
pert indíthat, illetve kezdeményezhet a gyermek örökbefogadásának felbontása iránt,
kérelemre felvilágosítást adhat a vér szerinti szülő adatairól.
A fővárosi kormányhivatal V. kerületi járási gyámhivatala jár el Magyarország területén az ideiglenes hatállyal elhelyezett, nem magyar állampolgárságú (külföldi) gyermek érdekében. A központosított hatásköri és illetékességi szabályokkal ellentétben – a gyermek örökbefogadása, illetve családi jogállásának rendezése érdekében bármely járási gyámhivatal illetékes
nyilatkozat felvételére, ha a szülő azt a gyermeke örökbefogadásához az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismerve teszi,
rendezetlen családi jogállású gyermekre vonatkozóan apai elismerő nyilatkozat felvételére, azzal, hogy annak egy példányával értesíteni kell a gyermek születési helye szerint illetékes anyakönyvvezetőt.
6.3.3.2 A települési önkormányzat jegyzője A járások kialakulásával jelentősen csökkent a jegyző, mint elsőfokú gyámhatóság feladat- és hatásköre:
a gyámhatósági ügyekben megkeresésre környezettanulmányt készít,
megállapítja a jogosultságát,
megállapítja a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, nagykorúvá vált gyermek hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetének fennállását,
megállapítja az óvodáztatási támogatásra való jogosultságot.
gyermek
rendszeres
gyermekvédelmi
kedvezményre
való
6.3.4 A kormányablakok hatáskörét érintő hatósági feladatok A gyámügyi igazgatás területén az alábbi ügycsoportokban adnak tájékoztatást, fogadnak és továbbítanak kérelmet, vagy intéznek azonnal ügyet.
6.3.4.1 Gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások [Gyvt. 1827.§] A pénzbeli és természetbeni ellátások a gyermek saját családjában való nevelkedését kívánják elősegíteni.
98
A települési önkormányzat jegyzőjéhez kell továbbítani:
a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságának megállapítására a szülő vagy a családbafogadó gyám,
az óvodáztatási támogatás megállapítására a szülő vagy a családbafogadó gyámkérelmét.
E kérelmek a Gyer. mellékletét képező nyomtatványon nyújthatóak be. A járási gyámhivatalhoz kell továbbítani:
az otthonteremtési támogatás iránt a nevelésbe vételből nagykorúvá válása miatt kikerült fiatal felnőtt kérelmét,
valamint a gyermeket gondozó megelőlegezésére vonatkozó kérelmét,
a tartásdíj külföldön való behajtása tárgyában New Yorkban, az 1956. évi június hó 20. napján kelt egyezmény alapján előterjesztett kérelmet a belföldi adós (aki ellen a tartásdíj követelést érvényesíteni kívánják) meghallgatása és az eljárás lefolytatása érdekében [Gyer. 170.§].
szülő
vagy
gyám
gyermektartásdíj
6.3.4.2 A gyermek családi jogállásának rendezése és képzelt apa bejegyzése [Ptk.4:105.§, 4:109.§,4:150.§] A gyermek családi jogállásának rendezése szükséges, ha nem lehet az anya házassága, vagy reprodulciós eljárás alapján a gyermek megszületésekor a gyermek apját megállapítani, vagy ha a gyermek ismeretlen szülőktől származik. A gyermek családi jogállásának rendezését jelentő gyámhatósági intézkedések, és – az apaság vélelmének megdöntésére, apaság és anyaság megállapítására vonatkozó – bírósági eljárások a gyermek identitásához való jogának érvényesülését szolgálják. A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat lehetőséget teremt a gyermek családi jogállásának önkéntes, bírósági eljárást mellőző rendezésére, ha van olyan férfi, aki a gyermeket elismeri magáénak és ehhez a gyermek anyja, valamint ha szükséges, a törvényes képviselő(k) is hozzájárul(nak). A gyermek születése után vagy ezt megelőzően a fogamzási idő kezdetétől lehet személyesen megtenni a nyilatkozatot, ha a férfi és a gyermek között legalább 16 év a korkülönbség van. A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat szülői felügyeleti jogot keletkeztet. Apai elismerő nyilatkozat hiányában szükséges lehet apaság megállapítása iránt pert indítani az anya által megnevezett férfi ellen. Ha az anya korlátozottan cselekvőképes kiskorú, vagy a cselekvőképességében a származás megállapításával összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú, az apaság megállapítása iránti pert törvényes képviselője hozzájárulásával indíthatja meg. Ha a törvényes képviselő a hozzájárulás megadásában tartósan akadályozott vagy a hozzájárulást nem adja meg, azt a gyámhatóság hozzájárulása pótolja. Ha az anya cselekvőképtelen, a pert nevében a gyámhatóság hozzájárulásával törvényes képviselője indíthatja meg. A nagykorú, cselekvőképes anya által történő perindításhoz nem szükséges a gyámhatóság hozzájárulása.
99
Ha a gyermek nem a vélelmezett apától származik, az apaság vélelmének megdöntése iránt az anya - a gyámhatóság jóváhagyásával, - kiskorú gyermekével együttesen indíthat pert. Ha pedig nem kívánja, vagy nem tudja megnevezni az anya a gyermeke apját, vagyis nem lehetséges a gyermek családi jogállásának valódi rendezése, kérheti képzelt apa megállapítását. A kérelmet a járási gyámhivatalnál terjesztheti elő. Az anya dönthet úgy is, hogy gyermeke számára nem kéri képzelt apa megállapítását. Erről szükséges tájékoztatást nyújtani a kormányablakban. Örökbefogadással összefüggő ügyek [Ptk. 4:119-134.§] Az örökbefogadás célja az, hogy annak a gyermeknek, akinek nincsenek vér szerinti szülei, vagy a szülei nem képesek, illetve nem akarják őt nevelni, az örökbefogadására alkalmas szülőket biztosítson és olyan helyzetet, mintha az örökbefogadók vér szerinti gyermeke lenne. Az örökbefogadás az örökbefogadó, annak rokonai és az örökbe fogadott gyermek között rokoni kapcsolatot létesít annak érdekében, hogy az örökbefogadott gyermek családban nevelkedjen. A gyermek oldaláról szükséges feltétel, hogy kiskorú legyen és jogilag örökbefogadható, továbbá érdekében álljon az örökbefogadás. Az örökbefogadáshoz a vér szerinti szülő – bizonyos korlátokkal hozzájáruló nyilatkozatot tehet, amely meghatározza, hogy az örökbefogadás nyílt vagy titkos lesz. Az örökbefogadni szándékozó személynek rendelkeznie kell az örökbefogadásra való alkalmasságáról szóló gyámhivatali határozattal. Az örökbefogadásra való alkalmasság megállapítása, az ismeretlen személy általi örökbefogadáshoz tett hozzájáruló nyilatkozat jóváhagyása, az örökbefogadás engedélyezése, utánkövetése és felbontása iránti közös kérelmet, valamint az örökbefogadott származás megismerése iránti kérelmét az ügyfél a megyeszékhelyen működő járási gyámhivatalnál (a fővárosban a fővárosi kormányhivatal V. kerületi gyámhivatala, Pest megyében a Szentendrei Járási Gyámhivatal) személyesen terjesztheti elő. Erről szükséges tájékoztatást nyújtani a kormányablakban.
6.3.4.3 A
kapcsolattartás
rendezése
és
végrehajtása
[Ptk.
4:179-
4:181.§] A gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn, amely kapcsolattartási jog a gyermek érdekében korlátozható, szüneteltethető vagy megvonható. A szülők között együttműködés kialakítása és a kapcsolattartás elősegítése érdekében igénybe vehető közvetítői eljárás (mediáció), illetve azt a gyermek érdekében a bíróság és a gyámhatóság kötelezővé teheti. A szülőnek nem csak joga, kötelessége is a gyermekével való kapcsolattartás. Más hozzátartozók (pl. nagyszülők, testvér, szülő testvére) is feljogosíthatóak kapcsolattartásra. A kapcsolattartás rendezése osztott hatáskörben a bíróság vagy a gyámhatóság hatásköre, a kapcsolattartás végrehajtásáról mindig a gyámhatóság gondoskodik. A kapcsolattartást elsősorban a szülők egyezsége rendezi. Ha a szülők között házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti per van folyamatban, a szülők egyezségének hiányában a kapcsolattartásról a bíróság dönt. Ilyen esetben a kapcsolattartás megváltoztatását a határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül a bíróságtól lehet kérni. A szülők megegyezésének hiányában a gyámhatóság dönt a kapcsolattartásról, ha nincs folyamatban a szülők között házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti per,
100
illetve eltelt két év a bírósági döntés jogerőre emelkedésétől. A döntés előtt az érdekelteket és az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket meg kell hallgatni. A kapcsolattartás rendezése és végrehajtása iránti kérelmet a járási gyámhivatalnál nyújthatják be az érintett szülők, más hozzátartozók, a gyámhivatali tárgyaláson személyesen szükséges megjelenniük. Erről szükséges tájékoztatást nyújtani a kormányablakban.
6.3.4.4 A gyermek törvényes képviselete vagyoni ügyekben [Ptk. 2:13.§ (3) bekezdése és 2:15. §, Gyer. 26/B.§] A kiskorú nem dönthet önállóan a vagyonát, örökségét érintő kérdésekről, és törvényes képviselője (szülő, gyám) alábbiakban felsorolt jognyilatkozatai is csak a gyámhatóság jóváhagyásával érvényesek. A gyámhatóság eljárása során a gyermek érdekét vizsgálja. A törvényes képviselő kérelmét - ha jognyilatkozatának érvényességét bírósági vagy közjegyzői eljárásban nem bírálták el
a kiskorút megillető tartásról történő lemondás,
a kiskorút öröklési jogviszony alapján megillető jogra vagy őt terhelő kötelezettségre vonatkozó jognyilatkozat és a külön is visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítása,
a kiskorú által kötött tartási vagy életjáradéki szerződés,
a kiskorú nem tehermentes ingatlanszerzése,
a kiskorú ingatlana tulajdonjogának átruházása,
a kiskorú ingatlanvagyonának megterhelése, kivéve, ha arra az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg, az ingyenes juttatást nyújtó személy javára történő haszonélvezet alapításával kerül sor,
a kiskorú gyámhatóságnak átadott vagyonáról való rendelkezés, értékhatártól függetlenül,
át nem adott vagyon esetén a kiskorúnak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hétszeresét meghaladó értékű vagyontárgyáról való rendelkezés
esetén a jognyilatkozat jóváhagyása iránt,
a gyermek részére ígért vagy jognyilatkozat engedélyezése iránt,
adott
ajándék
visszautasítására
irányuló
a járási gyámhivatalhoz kell továbbítani, a kérelem előterjesztésére egyéb érdekelt nem jogosult.
101
6.3.4.5 A szülői felügyeleti jog gyakorlásának körébe tartozó kérdések, a gyermek névviselése, külföldi tartózkodási helyének kijelölése [Ptk. 4:146.§,4:150-151.§, 4:152. § (5)-(6) bekezdése] A szülői felügyelet a kiskorú gyermek nevének meghatározására, gondozására, nevelésére, tartózkodási helye meghatározására, vagyona kezelésére, törvényes képviseletére, valamint a gyámnevezésre és a gyámságból való kizárás jogára terjed ki. A szülő felügyeleti jogát a gyermek érdekének megfelelően,a másik szülővel együttműködve, az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményének figyelembe vételével kell, hogy gyakorolja. Ha a szülői felügyeleti jog gyakorlása körébe tartozó kérdésekben nem tudnak egyetértésre jutni,a szülői felügyeleti jogukat közösen gyakorló szülők - a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdés kivételével - a gyámhatóság döntését kérhetik,függetlenül attól, hogy együtt élő vagy külön élő szülők. Ennek egyik esete, mikor a szülők gyermekük családi, illetve utónevében nem tudnak megállapodni. Ilyen helyzetben a járási gyámhivatal jogosult dönteni, továbbá akkor is, ha a szülői felügyeleti jogát egyedül gyakorló szülő nem határozza meg a gyermek utónevét. Abban az esetben is a gyámhatóság állapítja meg a gyermek nevét, ha mindkét szülője ismeretlen. Valamint az anya a gyámhatóságnál kezdeményezheti, hogy a születési anyakönyvbe kiskorú gyermeke apjaként képzelt személyt jegyezzenek be és az anya dönthet arról, hogy a gyermek a képzelt apa családi nevét viselje, vagy az övét. A gyermek névviseléshez való jogát biztosítja a járási gyámhivatal eljárása. Erről szükséges tájékoztatást nyújtani a kormányablakban. Szintén összefügg a szülői felügyeleti jog gyakorlásával, hogy a szülő kérheti a járási gyámhivatal döntését, ha a másik szülő nem ért egyet azzal, hogy a gyermek huzamos időn át - tanulmányok folytatása, munkavállalás vagy más hasonló célból önállóan vagy szülőjével külföldön tartózkodjon. A gyermek letelepedés céljából történő külföldre távozásához szüleinek engedélye szükséges, vitájuk esetén a gyámhatóság döntését kérhetik. A kérelmet a járási gyámhivatalhoz kell továbbítani. Amennyiben a szülők gyermekükkel együtt távoznak külföldre, ehhez nem szükséges a gyámhatóság jóváhagyása a Ptk. alapján.
6.3.4.6 A
gyámrendelésre,
hivatalból
más
családbafogadásra
szerv
megkeresése
irányuló alapján,
kérelem, vagy
ill.
saját
eljárásában észlelve a szükségességét [Ptk. 4:187.§, 4:2234:225.§.] A gyermek védelmét szolgálja a Ptk-nak az a családjogi rendelkezése, amely szerint „Az a kiskorú, aki nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik.” Ha a gyermeknek nincs szülői felügyeleti jogot gyakorló szülője, részére a gyámhatóság rendel gyámot hivatalból. „A kiskorú gyermek közeli hozzátartozója és az a személy, akinek a gondozásában a gyermek él, köteles a gyámhatóságnak késedelem nélkül bejelenteni, ha a kiskorú részére gyám kirendelése szükséges. A bíróság vagy más hatóság is köteles értesíteni a gyámhatóságot, ha hivatalos eljárása során tudomást szerez arról, hogy valamely kiskorú részére gyámot kell rendelni. A gyámrendelés szükségességét bárki bejelentheti.”
102
A gyermek családbafogadásához való hozzájárulást - a szülői felügyeleti jogát gyakorló szülő kérelmére - a járási gyámhivatal adja meg, ha a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte vagy más családi ok miatt a gyermeket más, általa megnevezett család átmenetileg befogadja, gondozza és neveli, feltéve, hogy az a gyermek érdekében áll. A járási gyámhivatal kirendeli családbafogadó gyámul a családbafogadó szülőt. A szülők tartási kötelezettsége továbbra is fennáll a gyermekükkel kapcsolatban. Erről szükséges tájékoztatást nyújtani a kormányablakban, illetve jelezni kell a járási gyámhivatalnak a gyámrendelés szükségességét.
6.3.4.7 A szülők lakóhelyének és a szülők által kijelölt más tartózkodási hely elhagyásának, továbbá a 16. életévet betöltött gyermek házasságkötésének engedélyezése [Ptk. 4:9.§, 4:152. § (4) bekezdése] A 16. életévét betöltött gyermek önállóan is kérheti a járási gyámhivataltól az eljárások megindítását, melynek során személyesen kell nyilatkozatot tennie. A gyermek a szülők lakóhelyét vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási helyet a gyámhatóság jóváhagyásával, a szülők beleegyezése nélkül is elhagyhatja, ha ez érdekeivel nem ellentétes. A gyámhatóság döntése a szülői felügyeletet - a személyes gondozás és nevelés kivételével - nem érinti. A tizenhatodik életévét betöltött korlátozottan cselekvőképes kiskorú a gyámhatóság előzetes engedélyével köthet házasságot. A gyámhatósági eljárás során nincs szükség annak a szülőnek a meghallgatására, aki a szülői felügyeleti jogát a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben sem gyakorolhatja, ismeretlen helyen tartózkodik vagy meghallgatása más elháríthatatlan akadályba ütközik. A gyermek törvényes képviselőjén kívül a külön élő szülőjét is meghallgatja a járási gyámhivatal, de az engedély megadásának nem feltétele a hozzájárulásuk. Sajátos illetékességi szabályok védik a gyermekeket:
az előzetes engedélyt bármelyik házasulandó fél lakóhelye szerinti járási gyámhivatal megadhatja, azonban az erről szóló határozatot a másik járási gyámhivatallal közölni kell,
ha a gyermek gyámhivatali engedéllyel a szülők lakóhelyét vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási helyet elhagyta, ezt követően a járási gyámhivatal illetékességét a gyermek lakóhelye határozza meg.
Erről szükséges tájékoztatást nyújtani a kormányablakban. A házasságkötés továbbítani.
engedélyezése
iránti
kérelmet
a
járási
gyámhivatalhoz
kell
6.3.4.8 A tanköteles gyermek foglalkoztatása [2012. évi I. tv. 34.§ (3)bekezdése] A szülői felügyeleti jogát gyakorló szülő vagy a gyermek gyámja kérheti a tanköteles gyermek művészeti, sport, modell és hirdetései tevékenység keretében történő foglalkoztatásának engedélyezését a gyámhatóságtól. A gyámhatóság engedélye alapján
103
kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a tizenhatodik életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható. A kérelmet a járási gyámhivatalhoz kell továbbítani.
6.3.4.9 A gyermekek és gondnokoltak készpénzvagyonának és egyéb vagyonának védelme [Ptk. 2:35.§,4:159.§, 4:236.§] A Ptk. a szülői vagyonkezelés tekintetében lényeges változást hozott a korábbi szabályozáshoz képest. A gyermek vagyonának a gyámhatóság részére történő átadására csak akkor kerülhet sor, ha a szülők gyermekük vagyonának kezelésére vonatkozó kötelezettségüket – a gyermek érdekeit súlyosan sértő módon – nem teljesítik. Az általános átadási kötelezettség – ami a gyám és a gondnok tekintetében változatlanul fennáll – a szülő esetében megszűnt. A gyámhatóság elrendelheti a gyermek pénzének és értéktárgyainak a gyámhatóság részére történő átadását, ha azokat a rendes vagyonkezelés szabályai szerint készen tartani nem kell. A gyám és a gondnok köteles a gyermek, a gondnokolt pénzét és értéktárgyait - ha azokat a rendes vagyonkezelés szabályai szerint folyó kiadásokra készen tartani nem kell - a gyámhatóságnak átadni. A gyámhatóságnak átadott vagyonnal való rendelkezéshez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. A törvényes képviselő (az arra kötelezett szülő, gyám, eseti gyám, gondnok, eseti gondnok) kérheti a gyámhatóságtól
a gyermekek és gondnokoltak készpénzvagyonának gyámi fenntartásos betétben vagy fizetési számlán történő elhelyezésének jóváhagyását,
a gyermekek és gondnokoltak készpénzvagyonának gyámi fenntartásos betétben vagy fizetési számlán elhelyezett pénzének felhasználását, államilag garantált értékpapírba, biztosítási kötvénybe történő befektetésének, letétben kezelésének, valamint egyéb tárgyak letétbe helyezésének jóváhagyását.
A gyám, a gondnok vagyon- és bérlakás kezeléséhez kapcsolódó jognyilatkozata érvényességéhez is szükséges a gyámhatósági jóváhagyás. A törvényes képviselő kérelmét a járási gyámhivatalhoz kell továbbítani, a kérelmek előterjesztésére egyéb érdekelt nem jogosult.
6.3.4.10
A gyermek nevelésbe vételének megszüntetése, a gondozási
díj-fizetési
kötelezettség
megállapítása
és
megszüntetése
[Gyvt.79.§,81.§,151.§] A gyermek szülője bármikor kérheti a nevelésbe vétel megszüntetését, mely kérelmet a járási gyámhivatalhoz kell továbbítani. Nem nyújthat be kérelmet a szülő gyermeke nevelésbe vételének megszüntetés érdekében, ha szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, vagy ha a szülő hozzájárult gyermeke ismeretlen szülő által történő örökbefogadásához. A nevelésbe vett gyermek gondozási költségeihez az járul hozzá, aki a Ptk. rendelkezése értelmében a gyermek tartására köteles, vagyis elsősorban a szülő. A szülők külön-külön kérhetik gyermekük után a gondozási díj fizetési kötelezettség
104
megállapítását és annak megszüntetését, a nevelésbe vétel ügyében eljáró járási gyámhivataltól. A szülő kérelmét a járási gyámhivatalhoz kell továbbítani. Utógondozás és utógondozói ellátás [Gyvt.79.§,81.§,151.§] A fiatal felnőtt kérheti a gyámhatóságtól az utógondozói ellátás elrendelését, ha a nevelésbe vétele nagykorúvá válásával szűnt meg. Az utógondozói ellátás keretében teljes körű ellátást nyújt számára a nevelőszülő, vagy a gyermekotthon, utógondozó otthon. E mellett utógondozás keretében az önálló élet megkezdéséhez szükséges személyre szóló tanácsadást, a társadalomba való beilleszkedés elősegítése érdekében segítségnyújtást kaphat a fiatal felnőtt. Az utógondozói ellátás, utógondozás iránti kérelmet a járási gyámhivatalhoz kell továbbítani.
6.3.4.11
Kérelem a művi meddővé tételhez történő hozzájáruláshoz
[1997. évi CLIV. tv. 187. § (1) bekezdés b) pontja, 187/A. §] A tizennyolcadik életévét betöltött, cselekvőképességében bármely ügycsoportban részlegesen korlátozott személy művi meddővé tétele iránti kérelméhez szükséges a gyámhatóság hozzájárulása. Kérelmére a gyámhatóság a hozzájárulás megadása előtt vizsgálja, hogy az akaratával egyező-e, az érintett és törvényes képviselője között fennáll-e érdekellentét, továbbá azt, hogy az érintett tisztában van-e a döntése következményeivel. Ha az érintett személy kérelme ellenére a törvényes képviselő vagy a gyámhatóság a beavatkozás elvégzéséhez nem járul hozzá, a kérelmező a Fővárosi Törvényszéknél keresetet indíthat a jognyilatkozat vagy a jognyilatkozatok pótlása iránt. A kérelmet a járási gyámhivatalhoz kell továbbítani.
6.4 Élethelyzetek 6.4.1 Esetmegoldás: Kiskorú házasságkötésének előzetes gyámhatósági engedélyezése, apai elismerő nyilatkozat 6.4.1.1 Az eset ismertetése Kiss Emese és Tóth János magyar állampolgárok megjelentek kormányablakban. Előadták, hogy egymással házasságot kívánnak kötni.
a
szegedi
Emese éppen betöltötte a 16. életévét, János egy évvel idősebb nála. Az ügyfelek személyazonosságukat és magyar állampolgárságukat érvényes személyazonosító igazolvánnyal igazolták. Egymással rokoni kapcsolatban nem állnak. Mindkettőjüknek az első házassága lesz. Nyilatkoztak arról is, hogy nem állnak cselekvőképességet érintő gondnokság hatálya alatt. A házasság megkötése után a nevükön nem kívánnak változtatni. Mindketten középiskolában tanulnak, János szüleinél lakhatnának, ahol születendő gyermekük számára is jó körülményeket tudnak biztosítani. Emese jelenleg 12 hetes terhes. Házasságkötési szándékukat megfontolták, már évek óta ismerik és szeretik egymást. Az okoz számukra problémát, hogy míg János szülei támogatják őket, Emese
105
édesanyja kijelentette, hogy nem járul hozzá lánya házasságkötéséhez, mert túl fiatalnak tartja, édesapjával pedig szülei válása óta, már 10 éve semmilyen kapcsolata nincs. Úgy tudják, hogy külföldön vállalt munkát, de tartózkodási helyét sem ismerik. Így tehát apai hozzájárulásra sem számíthatnak.
6.4.1.2 Kérdések (K) az esettel kapcsolatban K1
Elérték-e a fiatalok a házasságkötéshez szükséges korhatárt?
K2
Kérhetnek-e gyámhatósági engedélyt a házasságkötéshez, tekintettel arra, hogy még mindketten kiskorúak?
K3
A gyámhatóság hozzájárulása?
K4
Emese Hódmezővásárhelyen lakik, Szegeden kollégista, Jánosnak viszont szegedi a családja. Kérhetik, hogy a szegedi járási gyámhivatal intézze az ügyüket?
K5
Ha nem sikerülne házasságot kötniük a gyermekük megszületése előtt, János tehet apai elismerő nyilatkozatot a születendő gyermekre vonatkozóan?
engedélyéhez
szükséges-e
a
kiskorúak
szüleinek
6.4.1.3 Az eset megoldása: jogszerű válaszok (V) V1
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:9. § szerint a gyámhatóság a tizenhatodik életévét betöltött korlátozottan cselekvőképes kiskorúnak a házasságkötésre engedélyt adhat. Érvénytelen a kiskorú házassága, ha azt a gyámhatóság előzetes engedélye nélkül kötötte.
V2
A Ptk.2:9.§ nem zárja ki, hogy két kiskorú kössön egymással házasságot, feltéve, hogy betöltötték a 16. életévüket és megszerezték a gyámhatóság előzetes engedélyét.
V3
Nem, a gyámhatóság előzetes engedélyének nem feltétele a szülői hozzájárulás. Az eljárás során a kiskorúak törvényes képviselőjét hallgatják meg. Nincs szükség annak a szülőnek a meghallgatására, aki a szülői felügyeleti jogát a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben sem gyakorolhatja, ismeretlen helyen tartózkodik vagy meghallgatása más elháríthatatlan akadályba ütközik, így nem jelent akadályt, hogy Emese édesapjának tartózkodási helyét nem ismerik. [Ptk. 4:9.§ (3) bekezdése, 149/1997. (IX.10.) Korm. rend. 34-36.§]
V4
Az előzetes engedélyt bármelyik házasulandó fél lakóhelye szerinti járási gyámhivatal megadhatja, azonban az erről szóló határozatot a másik járási gyámhivatallal közölni kell [331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 22.§ (8) bek.]
106
V5
János tehet apai elismerő nyilatkozatot a születendő gyermekre, de az apai elismerő nyilatkozatának teljes hatályához – az anyai hozzááruláson kívül szükséges:
a korlátozottan cselekvőképes apa törvényes hozzájárulása [Ptk. 4:101.§ (4) bekezdése§] és,
képviselőjének
- a születendő gyermek részére az anya kiskorúsága miatt kirendelt magzat gyámjának hozzájárulása [Ptk. 2:3.§].
6.5 Emlékeztetőül pontokban (1) gyámügyi igazgatás célja: a gyermekek és a gondnokság alá helyezett személyek törvényben foglalt jogainak, érdekeinek érvényesítése, a feladat-és hatáskörükbe utalt ügyek elintézésével (2) gyámügyi igazgatás főbb területei:
a polgári jog által szabályozott keretek között a gondnokoltak és a kiskorúak személyi és vagyoni érdekeinek védelme, valamint
a polgári jogba tartozó családjogi szabályozás szerinti családi jogállással, szülői felügyelettel, kapcsolattartással, örökbefogadással, gyámsággal összefüggő ügyek köre,
a gyermekvédelmi törvény által szabályozottan a védelme, a gyermekvédelmi gondoskodás biztosítása
gyermekek
hatósági
(3) gyermek: a 18. életévét be nem töltött kiskorú, kivéve, ha a gyámhatóság előzetes engedélyével házasságot kötött (4) korlátozottan cselekvőképes kiskorú: aki a 14. életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen (5) cselekvőképtelen kiskorú: aki a 14. életévét még nem töltötte be (6) gondnokság alatt álló személy: az a 18. életévét betöltött felnőtt, akit a bíróság cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó hatállyal gondnokság alá helyezett (7) gyermek törvényes képviselője: szülő vagy gyám, eseti gyám (8) gondnokolt személy törvényes képviselője: gondnok, eseti gondnok (9) gyámhatóság: összefoglaló fogalom, értjük alatta a jegyzői gyámhatóságot, járási (fővárosi kerületi) gyámhivatalt, fővárosi/megyei szociális és gyámhivatalt, amelyek között a hatáskörök megosztását jogszabály rögzíti.
gyámügyi igazgatás szintjei: központi, területi és helyi szervek alkotják
(10) kormányablakok elsődleges feladata a gyámügyi igazgatás területén: az ügyfelek tájékoztatása, egyes kérelmek fogadása és továbbítása a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező gyámhatóság részéretámogatott
107
döntéshozatal: nem helyettes döntéshozatal, nem együttes döntéshozatal, hanem döntési segítség a cselekvőképesség kisebb mértékű csökkenése esetén, a támogatásra szoruló nagykorú személy kérelmére, egyetértésével (11) támogató: a támogatott személy kérelmére rendeli ki a gyámhatóság, jelen lehet azoknál a közigazgatási, polgári és büntetőeljárási cselekményeknél, amelyekben a támogatott személy érintett, tanácsadással és tájékoztatással segíti a támogatott személyt jognyilatkozata megtételénél, de nem dönt a támogatott személy helyett, nem lát el törvényes képviseletet
108
7 Gyermekvédelmi igazgatás A gyermekek védelme mindannyiunk alapvető kötelessége. A gyermekvédelem és a gyámügyi szakigazgatás a szociális ágazat szerves részeként működik. A gyámügyi igazgatás jogi szabályozásának struktúrájában, intézményrendszerének, szolgáltatásainak nyilvántartásba vételében és ennek ügyintézési módjában az eljárás hasonló a szociális igazgatáshoz. A gyámhatóságok tevékenységében elsődleges a gyermekek hatósági védelme (veszélyeztetettségének csökkentése, a szülői gondoskodás pótlása pl. gyermekotthonban történő elhelyezéssel). Ehhez szükségesek a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások, amelyeket a gyermekvédelmi gondoskodás rendszereként is jellemeznek. Így a gyermekvédelem és a gyámügy egymással összefüggő fogalmak, mert a gyámügyi igazgatás szoros kapcsolatban áll a gyermekjóléti alapellátással és a gyermekvédelmi szakellátással. A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek, helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, a törvényben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják.
7.1 A gyermekvédelem célja, elsődlegesen védett társadalmi érdekek A gyermekvédelem alapvető célja, a gyermek családban történő nevelkedésének segítése. A gyermekvédelem egy tágabb fogalom, mert magába foglalja a gyámügyi igazgatás feladatainak jelentős részét, de azoknak a szervezeteknek a tevékenységét is, akik kívül esnek a gyámügyi igazgatás rendszerén, de a gyermekek érdekében kötelességük eljárni. Témakörünk szempontjából a gyámhatósági tevékenység azon részét tárgyaljuk, amely a gyermekjóléti ellátások és a gyermekvédelmi intézmények hatósági nyilvántartásba vételével foglalkozik. Az ágazat által védett társadalmi érték a gyermek. Az állam alapvető feladata és kötelessége, hogy segítséget nyújtson
a gyermekek jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez,
a szülői kötelességek teljesítéséhez,
gondoskodjon a megszüntetéséről,
a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról,
a gyermekvédelmi beilleszkedéséről.
gyermekek
veszélyeztetettségének
gondoskodásból
kikerült
fiatal
megelőzéséről
felnőttek
és
társadalmi
109
A gyermekvédelmi gondoskodás nem más, mint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározottak szerint elrendelt, hatósági intézkedésen alapuló ellátás és védelem. Így a gyermekvédelmi gondoskodáshoz tartozó ügytípusban
az ügy jellege a gyermekjóléti szolgáltatások, gyermekvédelmi intézmények hatósági nyilvántartásba vétele,, jogszabályban előírt szakszerű fenntartásuk ellenőrzése,
az ügy tárgya pedig a szolgáltatások biztosítása érdekében történő ügyintézés.
A kormányablakok ügyintézésében megjelennek a szolgáltatások, intézmények nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárásban szabályozott hatósági folyamatok, a nyilvántartásba bejegyzés, az adatmódosítás, a nyilvántartásból való törlés iránti kérelmek átvétele és továbbítása az engedélyező hatóságnak (a szociális és gyámhivatalnak).
7.2 A gyermekvédelmi szakigazgatásra vonatkozó leglényegesebb szabályok Legfontosabb jogszabály a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) és a kapcsolódó végrehajtási rendeletei. Témakörünk szempontjából fontos a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013 (X.24.) Korm. rendelet.
7.3 A gyámhatóság szervezete, feladatai, a gyermekvédelmi szolgáltatások rendszere 7.3.1 Szervezetrendszer és gyámhatósági feladatok A gyámhatóság elnevezés egy összefoglaló fogalom, amely tartalmazza a gyámügyi igazgatás intézményrendszerének különböző szintjeit: -
A gyermekvédelmi szakigazgatási szervezetrendszer felső szintű szakmai irányítását az emberi erőforrások minisztere, a szociális és családügyért felelős államtitkárságon keresztül gyakorolja.
-
A központi államigazgatási szint a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH), amely gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatkörében ellátja:
a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények esetén a működés engedélyezésével kapcsolatos feladatokat,
a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények működését engedélyező szervek munkájának segítése céljából iratmintáknak az elektronikus kiadását.
A Hivatal az első fokú eljárásban szakhatósági állásfoglalást ad a gyermekvédelmi szolgáltatások, intézményi férőhelyek befogadásának megállapításához.
110
-
Területi szinten a szociális és gyámhivatalok a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei, első, illetve másodfokú hatósági jogkört gyakorolnak a gyermekvédelmi és gyámügyi, valamint szociális hatósági ügyekben. A szociális és gyámhivatal első fokon dönt a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző szolgáltatók, intézmények, hálózatok hatósági nyilvántartásba vételéről és ellenőrzi működésüket, valamint ennek keretében szükség esetén gyermekvédelmi igazgatási bírságot szab ki.
-
A járási gyámhivatalok a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának szakigazgatási szervei, amelyek általános elsőfokú gyámhatóságként járnak el (pl. gyámsággal, gondnoksággal, szülői felügyelettel, gyermekek és gondnokoltak vagyoni ügyeivel, a gyermekek védelembe vételével, családba fogadásával kapcsolatos ügyekben).
Tárgykörünk szempontjából áttekintjük azt a folyamatot, amelyben a gyermekjóléti szolgáltatások és gyermekvédelmi intézmények működési engedélyezése történik, ehhez információt biztosítunk a szolgáltatási rendszerről is, hogy a kormányablak ügyintézője általános tájékoztatást tudjon adni a szolgáltatásokról a rászoruló gyermekek és családjaik részére is.
7.3.2 Gyermekvédelmi szolgáltatások rendszere A gyermekvédelmi szolgáltatások rendszere két nagyobb csoportba osztható, attól függően, hogy azok a gyermek saját környezetében, vagy onnan kiemelve nyújtanak segítséget: -
gyermekjóléti alapellátás, illetve
-
a gyermekvédelmi szakellátás keretében végzett tevékenység, függetlenül a feladatellátás törvényben nevesített formájától és módjától.
A szolgáltató tevékenység célja a gyermekjólétnek, azaz a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, személyi, vagyoni és egyéb jogainak biztosítása. Az intézmény meghatározása: a gyermekvédelmi törvényben meghatározott gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző szervezet vagy annak szakmailag önálló szervezeti egysége, amely a rá vonatkozó külön jogszabályban foglaltak alapján jön létre, legalább három főt foglalkoztat teljes munkaidőben, és tevékenysége működési engedélyköteles. Működtető: az a természetes személy, jogi személy, illetve ezek jogi személyiség nélküli szervezete, aki, illetve amely a fenntartó által biztosított működési feltételek között a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet szervezi.
7.3.2.1 Gyermekjóléti alapellátások Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez. Az alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást – lehetőség szerint – a jogosult lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez legközelebb eső ellátást nyújtó személynél vagy intézményben kell biztosítani.
111
A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások:
„Biztos Kezdet Gyerekház” célja a szociális, kulturális hátrányokkal küzdő gyermekek egészséges fejlődésének biztosítását támogató, fejlődési lemaradását kompenzáló, a szülői kompetenciát erősítő, társadalmi felzárkózást segítő prevenciós szolgáltatások biztosítása,
gyermekjóléti szolgáltatás, a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében (megelőzés) családgondozás biztosítása a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához,
a gyermekek napközbeni ellátása: bölcsőde, családi napközi, családi felügyelet, házi gyermekfelügyelet, alternatív napközbeni ellátás (játszótéri program, játszóház, klubfoglalkozás),
a gyermekek átmeneti gondozása (a családban nevelkedő, rászoruló gyermek gondozása ideiglenes jelleggel, meghatározott ideig), befogadó szülő, helyettes szülő, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona
7.3.2.2 Gyermekvédelmi szakellátások A szakellátás keretében kell biztosítani az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermekotthont nyújtó ellátását, a fiatal felnőtt további utógondozói ellátását, valamint a szakellátást más okból igénylő gyermek teljes körű ellátását. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások:
otthont nyújtó ellátást biztosít a nevelőszülő, a gyermekotthon az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek számára,
az utógondozói ellátást biztosít a gyermek, illetve a fiatal felnőtt számára, az önálló életének megkezdéséhez, a családjába történő visszailleszkedéséhez,
a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás elvégzi a személyiségvizsgálatát, szakvéleményt, elhelyezési javaslatot nevelőszülői hálózatot működteti, az örökbefogadást előkészíti.
gyermek készít, a
A szakellátások biztosítják a lakhatási feltételeket, a gondozott gyermek életkorának megfelelő étkeztetést, ruházati ellátást, textíliát, mentálhigiénés segítségnyújtást, szabadidős programokat, az iskolai tanulmányokat végzők felzárkóztatását és tehetséggondozását.
7.3.2.3 Működési engedélyezés Hasonlóan a szociális szolgáltatásokhoz, Magyarországon semmilyen gyermekvédelmi szolgáltatás sem működhet hatósági nyilvántartásba vétel nélkül, elsődlegesen a gyermekek jogbiztonsága és a gyermeki jogok védelme érdekében. A különböző formájú, típusú szolgáltató tevékenység engedélyezése esetén a jogszabályi feltételek teljesítését külön kell vizsgálni.
112
Gyermekvédelmi szolgáltatásokat bármely állami, egyházi és nem állami fenntartó biztosíthat, ha az általa fenntartott szolgáltatás, intézmény megfelel a gyermekvédelmi törvényben, és a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek, és a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásába (továbbiakban: szolgáltatói nyilvántartás) bejegyzik. A fenntartók körét a gyermekvédelmi törvény szabályozza:
állami fenntartó: a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulásai, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság
egyházi fenntartó: egyházi jogi személy,
nem állami fenntartó: a magyarországi székhelyű jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég, az egyéni vállalkozó.
A szolgáltatói nyilvántartással és az ellenőrzéssel kapcsolatos ügyekben első fokon általában a szolgáltató (intézmény) székhelye, telephely engedélyezése esetén a telephelye szerint illetékes megyei szociális és gyámhivatal (működést engedélyező szerv). Kivételek az illetékességet érintően:
az egyházi, nem állami fenntartású, egy megyére vagy a fővárosra megkötött ellátási szerződés alapján működtetett nevelőszülői hálózat, külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátás esetén az ellátási szerződéssel érintett megye szerint illetékes szociális és gyámhivatal, illetve a fővárosra megkötött ellátási szerződés esetén a Fővárosi Szociális és Gyámhivatal,
Pest megyei fenntartó nevelőszülői hálózata, külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátása, területi gyermekvédelmi szakszolgáltatása és a fővárosban vagy Pest megyében található gyermekotthona, utógondozó otthona (telephelye) esetén a Pest megyei Szociális és Gyámhivatal jár el.
A kormányablak ügyintézőjének az illetékesség szerint kell továbbítani a fenntartó által beadott kérelmeket. A szolgáltatói nyilvántartásba vételről a fenntartó kérelmére a működést engedélyező szerv - első fokon a fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő szociális és gyámhivatal - dönt. A nyilvántartásba vétellel, az adatmódosítással, vagy törléssel kapcsolatos eljárások illetékmentesek.
7.3.2.4 Hatósági nyilvántartásba vétel A nyilvántartásba vételt a fenntartónak kérelem adatlapon és a hozzá tartozó mellékletek becsatolásával kell kezdeményezni, amelyek a kormányhivatal honlapján, a kormányzati portálon megtalálhatók (egységes szerkezetűek). Amennyiben a fenntartó a jogszabályban előírt adataira vonatkozóan nem csatolt mindent, vagy azok hiányosak, a szociális és gyámhivatal az adatok egy részét hivatalból bekéri, vagy a közhiteles nyilvántartásokban ellenőrzi (pl. adószám, ingatlan tulajdoni lapja), vagy megkeresi az érintett hatóságokat (pl. építésügyi hatóság). Valamennyi esetben a kérelemhez csatolni kell a szolgáltató, intézmény szakmai programját, amelynek véleményezésére a Szociális
113
és Gyermekvédelmi Főigazgatóság rendel ki szakértőt (a szakértői vélemény kiadása 30 nap). A kormányablaknak a beadott kérelmet és mellékleteit az illetékes szociális és gyámhivatal számára kell továbbítani. A szociális és gyámhivatal, mint működést engedélyező szerv a szolgáltató tevékenységet hatósági nyilvántartásba veszi, amennyiben a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatás, intézmény tárgyi és személyi feltételei megfelelnek a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A szociális és gyámhivatal a bejegyzés joerőre emelkedéést követően, egy hatósági nyilvántartást állít ki - tanúsítvány formájában -, amelyet a szolgáltató, intézmény székhelyén, telephelyén jól látható módon ki kell függeszteni. Szolgáltatás a bejegyzés jogerőre emelkedésének időpontjától kezdődően működtethető.
7.3.2.5 Adatmódosítás, bejelentési kötelezettség, törlés A fenntartó köteles kérelmezni az adatmódosítást, ha a nyilvántartásba bejegyzett adatok megváltoznak, illetve köteles bejelenteni, ha a szolgáltatás nyújtás feltételei változtak (pl. személyi, vagy tárgyi feltételei változnak, vagy ha az ellátás megszüntetését tervezi, vagy más fenntartó fenntartásába akarja átadni a szolgáltatást) A kormányablakba beadott kérelmet és mellékleteit (a bejelentést alátámasztó okiratokat) az illetékes szociális és gyámhivatal számára kell továbbítani.
7.3.3 A kormányablakok hatáskörét érintő gyámhatósági igazgatási ügytípusok A fenti esetekre vonatkozó kérelmet, nyilatkozatot a kormányablak ügyintézője az átvételévelt követően továbbítja az illetékes szociális és gyámhivatal részére, mert a jogszabályok alapján a hivatal hozza meg a döntést a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzésről, adatmódosításról, törlésről. Azonnal intézhető ügytípusok (A) Nem jelennek meg a gyermekjóléti szolgáltatások és gyermekvédelmi intézmények hatósági nyilvántartásához kapcsolódóan azonnal intézhető ügyek. Továbbításra kerülő ügyek (T) Hatósági nyilvántartásba vétel tárgykör A fenntartó kérelmét a hozzá tartozó dokumentációkkal együtt továbbítani szükséges a fentiekben ismertetett illetékesség szerinti szociális és gyámhivatal felé.. Gyermekjóléti
alapszolgáltatások
és
gyermekvédelmi
intézmények
szolgáltatói
nyilvántartásba vétele a bejegyzésből, az adatmódosításból, illetve a nyilvántartásból való törlésből áll.
114
A gyermekjóléti és gyermekvédelmi alapszolgáltatás nyilvántartásba vételi kérelmét az e-tananyag tartalmazza.
típusainak
Tájékoztatás A
kormányablakok
a
fentiekben
leírt
ügyekben
átveszik
a
kérelmeket,
és
így
megismerhetik a gyermekvédelmi szolgáltatások rendszerét. Ehhez tájékoztatást is nyújthatnak
arról,
hogy
a
szolgáltatások
iránt
érdeklődő
családok,
gyermekek
információért a szociális és gyámhivatalhoz is fordulhatnak. A Hivatal jogszabályi kötelezettsége a szolgáltató tevékenységéről, címéről, elérhetőségéről, a jogosultsági feltételekről az érdeklődőket tájékoztatni. Ezen kívül van egy olyan honlap, ahol megtekinthető az összes olyan Magyarországon működő szociális, gyermekvédelmi szolgáltatás, és azok érhetősége, egyéb jellemzői, amely szerepel a közhiteles hatósági nyilvántartásban:.www.szocialisportal.hu – szociális regiszter nyilvántartás
7.4 Élethelyzetek Kovács Piroska gyermekeit egyedül nevelő édesanya, aki egy hátrányos helyzetű kistelepülésen él, és nem sok esélye van visszakerülni a munkaerőpiacra. Mindig is szeretett volna foglalkozni gyerekekkel, de nincs a településen óvoda, ahová óvodapedagógus képesítésével elhelyezkedhetne, vagy a saját gyerekét is beadhatná. Gondolkodik azon, hogyan fogadhatna be saját családi házába még gyermekeket felügyeletre, ezért tanácsot kér a kormányablak ügyintézőjétől. Az ügyintézőnek abban lehet segítséget nyújtania, hogy milyen jogszabályokat nézzen át (a fentiekben ismertetett) a kérelmező, és hová fordulhat szakszerű segítségért, vagy hol tekintheti meg (www.szocialisportal.hu) a hasonló intézmények elérhetőségét, tapasztalatszerzés céljából, illetve hogy a működtetéshez választania kell valamilyen fenntartói (szervezeti) formát, pl. egyéni vállalkozó – és azt hol intézheti. Gondolkodhat 3 féle szolgáltatás szervezésében is az ügyfél. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy valamennyi szolgáltatás bejelentési köteles, így az illetékes szociális és gyámhivatalt javasolt felkeresni, ha már tájékozódott a feltételekben, és a lehetőségei ismeretében végig gondolta, hogy milyen vállalkozási formában, milyen szolgáltatás szervezésére vállalkozna szívesen, a tárgyi feltételei, a szakmai végzettsége szerint minek a fenntartására van lehetősége. Választhat a következő szolgáltatások között: A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését vállalhatja megszervezni, azoknak a gyermekeknek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. Ennek különböző formái működnek:
115
a családi napközi működhet az ellátást nyújtó saját otthonában vagy más e célra kialakított helyiségben, ahol húszhetestől tizennégy éves korig gondozható gyermek. A családi napköziben – a saját, napközbeni ellátást máshol igénybe nem vevő gyermeket is beszámítva – legfeljebb öt gyermek gondozható.
családi gyermekfelügyelet biztosítható az ellátást nyújtó saját otthonában, amely szintén a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést és étkeztetést. Ennek keretében két évestől négy éves korig gondozható gyermek és a saját, napközbeni ellátást máshol igénybe nem vevő gyermeket is beszámítva, legfeljebb három gyermek gondozható.
házi gyermekfelügyelet keretében a gyermekek napközbeni ellátását a szülő vagy más törvényes képviselő otthonában egy gondozó biztosíthatja, ha a gyermek állandó vagy időszakos ellátása nappali intézményben nem biztosítható (pl. betegség miatt) és a szülő a gyermek napközbeni ellátását nem vagy csak részben tudja megoldani.
Gyermekvédelmi szolgáltatás fenntartására szolgáltatói nyilvántartásba vételt a fenntartó kérhet. Ehhez először azt a fenntartási formát kell létrehozni (alapítvány, vállalkozás, stb.), amelynek tevékenységi körébe fel kell vennie az engedélyezni kívánt szolgáltatást is.
7.5 Emlékeztetőül pontokban – összefoglaló (1) A gyermekvédelem alapvető célja a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek, helyettesítő védelmének biztosítása. (2) A gyámügyi és gyermekvédelmi feladatok egymással szoros összefüggésben állnak, a gyámhatósági intézkedésekhez a legtöbb esetben szükség van valamilyen gyermekjóléti alapszolgáltatás, vagy gyermekvédelmi ellátás igénybe vételére is. (3) A szolgáltató tevékenység célja a gyermekjólétnek, azaz a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, személyi, vagyoni és egyéb jogainak biztosítása. (4) A gyermekjóléti alapellátás biztosítása a jogosult lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez legközelebb eső ellátást nyújtó személynél vagy intézményben történhet. (5) A gyermekvédelmi szakellátás keretében az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek, otthont nyújtó ellátása, a fiatal felnőtt utógondozói ellátása, valamint a szakellátást más okból igénylő gyermek teljes körű ellátása biztosítható. (6) Valamennyi gyermekvédelmi szolgáltatás és intézmény a szolgáltatói nyilvántartásba való jogerős bejegyzéssel működhet, amelyet a szolgáltató fenntartója kérelmez a szolgáltató/intézmény székhelye/telephelye szerint illetékes szociális és gyámhivatalnál.
116
8 Kincstári igazgatás Az állam egyik legfontosabb feladata, a családnak, mint a társadalom alapvető egységének sokoldalú segítése, a családi élet biztonságának és a gyermekvállalás feltételeinek javítása, a gyermek egészséges, harmonikus fejlődésének támogatása. Ennek érdekében a központi költségvetésből ellátást biztosít a gyermek gondozásához, neveléséhez. A gyermeknevelés anyagi terheinek csökkentése érdekében az állam meghatározza a nyújtandó családtámogatási ellátások rendszerét, az ellátások jogosultsági feltételeit, azok megállapításával és folyósításával kapcsolatos legfontosabb hatásköri és eljárási szabályokat. A családnak nyújtott ellátások az állam részéről biztosított olyan támogatások, amelyek elismerve a család és a gyermekvállalás fontosságát – jövedelmi helyzettől függetlenül – a gyermeket nevelő szülőt illetik meg. A többgyermekes, a gyermeket egyedül nevelő, a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családok esetén a családtámogatási rendszer egyes elemei differenciáltak. Az állam anyagi segítséggel járul hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez is, fogyatékossági támogatást nyújt a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül. A központi költségvetésből fizetett ellátások folyósítását a Magyar Államkincstár végzi.
8.1 A kincstári igazgatás során az elsődlegesen védett társadalmi érdek A kincstár feladata, hogy a gyermekeket nevelő családok, fogyatékossággal élő személyek támogatási ügyeiben eljárjon, az ellátásra vonatkozó jogosultságot megállapítsa, az ellátást a központi költségvetésből folyósítsa. Az ágazat által védett társadalmi érték a család és a gyermek, a gyermeknevelés anyagi terheinek csökkentése, a gyermek gondozásához, neveléséhez történő hozzájárulás útján. Ezen túl az esélyegyenlőség növelése érdekében támogatást nyújt a fogyatékos személyeknek, differenciált összegben, kiemelten kezeli a gyermeküket egyedül nevelőket és a nagycsaládosokat. Mindezekkel hozzájárul a társadalmi esélyek növeléséhez. A kincstári ügykörbe tartozó ügytípusban
az ügy jellege a családok támogatása a gyermekek fenntartásának kiadásaihoz történő hozzájárulással, a fogyatékossággal élők támogatása,
az ügy tárgya pedig az ellátás igénylése és az ezekhez tartozó ügyintézés.
117
8.2 A kincstári ügyekre vonatkozó lényegesebb szabályok – a családtámogatást, a fogyatékossági támogatást érintően A Magyar Államkincstár önálló jogi személyiséggel rendelkező, országos hatáskörű, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv, amely az államháztartásért felelős miniszter irányítása alatt áll. A Kincstár hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekben első fokon a területi szervek, másodfokon a központi szerv rendelkezik hatáskörrel (kivéve a vakok személyi járadékának megszüntetését követően a fogyatékossági támogatás megállapítására a Kincstár Közép-magyarországi Igazgatósága jár el első fokon). A Kincstár feladatai:
felelős az állami költségvetés végrehajtásáért és az elszámolásokért,
a központi költségvetésből folyósítja a család- és szociális támogatásokat (családi pótlék, gyes, gyermeknevelési támogatás, anyasági támogatás, életkezdési támogatás, energiaár-támogatás és lakástámogatások), ellenőrzi az igénybevétel jogosságát,
ellátja a közszférában foglalkoztatottak illetményének számfejtését, az adó- és járulék elszámolást és bevallást,
biztosítja a központi költségvetésből juttatott támogatásokat a helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások és az egészségügyi intézmények részére, és ellenőrzi azok felhasználását.
A Kincstár ügykörébe tartozó családtámogatási és fogyatékossági támogatásra vonatkozó jogszabályok:
a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) és ennek végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (Cst. vhr.)
a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (Fot.)
a magasabb összegű családi pótlékra jogosító fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet,
egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló 23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet
a földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árszabások megállapításáról szóló 28/2009. (VI.25.) KHEM rendelet
betegségekről
és
118
8.2.1 A Magyar Államkincstár hatáskörei az egyes ellátások megállapításához és folyósításához
A családtámogatási ellátások gyűjtőfogalom, amelybe beletartoznak:
az anyasági ellátások,
a családi pótlék (nevelési ellátás és iskoláztatási támogatás)
a gyermekgondozási segély (GYES)
a gyermeknevelési támogatás (GYET)
8.2.2 Általános eljárás az igényléssel kapcsolatosan A családtámogatási ellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelmet a Magyar Államkincstár által e célra rendszeresített formanyomtatványon vagy – az anyasági támogatás kivételével – az annak megfelelő adattartalommal rendelkező elektronikus űrlapon (formanyomtatványon) kell benyújtani. A kérelem személyesen vagy postai úton benyújtható
a Magyar Államkincstár ügyfélszolgálatánál,
az integrált ügyfélszolgálatnál (kormányablak), vagy
a kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen.
Annak érdekében, hogy a kormányablakok ügyintézői általánosan tájékozottak legyenek, szükségesnek tartunk a különböző ellátásokra való jogosultságról néhány mondatban írni – amelyben elsődlegesen az ügyfél, mint az ellátás kérelmezője és arra jogosultja jelenik meg. Az igényelbíráló szerv az igénylő lakóhelye szerint illetékes Magyar Államkincstár megyei igazgatósága, illetve, ha az igénylő munkahelyén működik ilyen, akkor a családtámogatási kifizetőhely.
8.2.3 Családtámogatások rendszere 8.2.3.1 Családi pótlék - nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás Az állam havi rendszerességgel hozzájárul a gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez nevelési ellátás vagy iskoláztatási támogatás (együtt: családi pótlék) formájában. A családi pótlékra való jogosultság szempontjából saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt, aki a szülővel életvitelszerűen él együtt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak nap közben kerül ki (kivételi esetek is vannak).
A nevelési ellátás a gyermek születésétől a tankötelezetté válása évének október 31-ig jár az ügyfél részére (a saját háztartásban nevelt gyermek vér szerinti, örökbe fogadó szülője, szülővel együtt élő házastárs, a nevelőszülő stb. a még nem tanköteles gyermekre tekintettel). Saját jogán is kérelmezheti az
119
ügyfél a nevelési ellátást, ha 18. életévét betöltötte, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos és iskoláztatási támogatásra való jogosultsága megszűnt.
Az iskoláztatási támogatás a tankötelessé válás évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint a tankötelezettség megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a gyermek a 20. életévét, sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 23. életévét betölti. Saját jogán is kérelmezheti az ügyfél az iskoláztatási támogatást (előírt feltételek esetén pl. mindkét szülője elhunyt, kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből).
A közoktatási törvény szerint sajátos nevelési igényű (SNI) gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók, a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. Tartósan beteg, súlyosan fogyatékos -
az a 18 évesnél fiatalabb gyermek, aki betegsége, fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul (erről igazolást szakorvos állíthat ki),
-
a 18 évesnél idősebb személy, aki 18. életévének betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, legalább 50 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart. Ennek fennállását a rehabilitációs szakigazgatási szerv vizsgálja, amelyről szakhatósági állásfoglalást ad ki.
Az iskoláztatási támogatás folyósítása szünetel, ha a tanköteles (vagy a tankötelezettsége megszűnését követően a közoktatási intézményben tanuló gyermek) a kötelező tanórai foglalkozásaiból az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott 50 órát. A nevelési – oktatási intézmény igazgatójának jelzése alapján a gyámhatóság az igazolatlanul mulasztott 50. tanórai foglalkozás után, kezdeményezi az ellátás szüneteltetését a kincstárnál, és elrendeli a 16 életévét be nem töltött gyermek védelembe vételét., A gyámhatóság az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének szükségességét 3 tanítási hónaponként felülvizsgálja, és ha a gyermek ebben az időszakban 5 tanítási napnál többet nem mulasztott, kezdeményezi az ellátás visszaállítását. Ha a gyermek együtt élő szülők háztartásában él a családi pótlékot – együttes nyilatkozatuk alapján bármelyik szülő igényelheti, mégpedig nyilatkozatuk szerint gyermekenként. A családi pótlék összege változó, attól függően, hogy a családban hány gyermek nevelkedik, illetve egyedülálló személy neveli-e a gyermeket, vagy tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekről van szó.
8.2.3.2 Gyermekgondozási segély megállapítása iránti kérelem Kérelmezhetik, és arra jogosultságot szereznek a szülők (de lehet nagyszülő, örökbefogadó szülő is), általában a gyermek 3. életévének betöltéséig (ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek esetén 10 éves korig), saját háztartásban nevelt gyermekük után. (Fontos tudnivaló, hogy a GYES nem alanyi jogon jár, kérelmet kell előterjeszteni).
120
Gyermekgondozási segélyben részesülő személy a gyermek 1 éves koráig kereső tevékenységet nem folytathat (kivéve nagyszülő, örökbefogadó,- nevelő szülő). A Magyar Államkincstár elnöke méltányossági jogkörben eljárva a gyermekgondozási segélyre való jogosultságot megállapíthatja a gyermeket nevelő személynek, ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében 3 hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak; megállapíthatja, vagy meghosszabbíthatja a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, (legfeljebb 8. életévéig), ha a gyermek betegsége miatt napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható.
8.2.3.3 GYES Extra Amennyiben a 2013. december 31. előtt született gyermek után még gyes-re jogosult szülőnek, 2013. december 31-et követően újabb gyermeke születik, vagy újabb gyermek kerül a háztartásába, a korábban megállapított gyes megszüntetése nélkül további gyesre lehet jogosult.
8.2.3.4 Gyermeknevelési támogatásra való jogosultság megállapítása iránti kérelem Gyermeknevelési támogatásra (GYET) az a szülő, nevelőszülő, gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár. Megszűnik a jogosultság akkor is, ha a legidősebb gyermek betöltötte a 18. életévet. A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy, kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik.
8.2.3.5 Anyasági támogatás kérelmezése Jogosult a szülést követően az a nő, aki terhessége alatt legalább négy alkalommal koraszülés esetén legalább egyszer – terhes gondozáson vett részt, az örökbefogadó szülő, ha a szülést követő hat hónapon belül az örökbefogadást jogerősen engedélyezték, a gyám, ha a gyermek a születését követően hat hónapon belül - jogerős határozat alapján - a gondozásába kerül. Az anyasági támogatásra vonatkozó igényt a szülést követő hat hónapon belül lehet benyújtani. A családtámogatás valamennyi esetében az igénylő köteles az ellátásra való jogosultságot, illetve annak összegét érintő adatokra vonatkozó bejelentést, a sajátos nevelési igény tényének megállapításával kapcsolatos bejelentést az ok bekövetkeztét követő 15 napon belül dokumentumokkal alátámasztva benyújtani.
8.2.4 Fogyatékossági támogatások Az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos személy jogosult támogatásra, aki az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású, illetve hontalanként elismert. A súlyos fogyatékosság a törvény szerint részletesen meghatározott (látás, hallás, mozgásszervi, értelmi fogyatékos, autista, kromoszóma-rendellenesség miatt, állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető) és ez a fogyatékos állapot tartós vagy végleges, illetve önálló életvitelre nem képes, vagy mások állandó segítségére szorul. A
121
súlyosan fogyatékos állapot megállapítását a rehabilitációs szakigazgatási szerv (orvos-szakértői vizsgálattal) végzi. Nem jogosult fogyatékossági támogatásra az a súlyosan fogyatékos személy, aki vakok személyi járadékában, vagy magasabb összegű családi pótlékban részesül, vagy aki után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak. Amennyiben ezekről az ellátásokról lemond, a fogyatékossági támogatás megállapítható részére. Az igénybejelentéshez mellékelni kell az igénylő háziorvosa által kiállított orvosi beutalót, valamint a fogyatékosságot igazoló orvosi dokumentációt (pl. kórházi zárójelentés, ambuláns lap), eredetiben vagy hiteles másolatban. Az igazgatóság a benyújtott háziorvos által kiállított beutalót és orvosi dokumentációt megküldi a megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szervének, amely megvizsgálja, hogy az igénylő súlyosan fogyatékosnak minősül-e.
8.2.5 Megváltozott munkaképességű munkavállalók keresetkiegészítése Kereset-kiegészítésre jogosult a legalább 29%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett bányász dolgozó, ha földalatti bányamunkára való alkalmatlanság miatt más munkakörbe, munkahelyre helyezik át. A rehabilitációs szakigazgatási szerv az igazgatóság megkeresésére szakhatósági állásfoglalást ad a kérelmező egészségkárosodásának mértékéről, a bányamunkára való alkalmatlanságáról.
8.2.6 Nagycsaládosokat megillető energiaár-támogatások 2011. január 1-től került bevezetésre a nagycsaládos háztartásban élők részére adható kedvezmény, amely a jogszabályban meghatározott mértékig jogosít kedvezményes áron a földgáz vételezésére. A nagycsaládos kedvezményre jogosultak, akik legalább három gyermek után részesülnek családi pótlékban és a szolgáltatónál szolgáltatási szerződéssel rendelkezik. A szolgáltató a nagycsaládos kedvezményt az Igazgatóság által kiadott határozatnak megfelelően a kiállított számlában érvényesíti, a jogosultság megállapítása határozatlan időre történik (nem kell évenként igényelni a kedvezményt). A jogosultság feltételeinek megszűnését, a kérelemben foglalt adatok megváltozását a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül be kell jelenteni az Igazgatóságnak.
8.2.7 A kormányablakok hatáskörét érintő kincstári ügytípusok A Magyar Államkincstár valamennyi szolgáltatásához tartozóan egységesített kérelem nyomtatvány található a honlapon (www.allamkincstar.gov.hu). Általános szabály, hogy a kérelmező lakcíme szerint illetékes kincstári igazgatósághoz kell továbbítani a kérelmet, és egyéb nyilatkozatokat a felsorolt ügykörökben. A kormányablakok ügyintézői az ellátás megállapítása iránti kérelem és hozzá tartozó mellékleteket, az ügyfél nyilatkozatait, bejelentéseit befogadják és továbbítják a kincstár felé.
122
Azonnal intézhető ügytípusok (A) Nincs olyan ügytípus, amelyet azonnal intézhet a kormányablak, mindent továbbítani kell a Kincstár felé. Továbbításra kerülő ügyek (T) Családtámogatások
Nevelési ellátásra való megállapítása iránti kérelem
jogosultság
Iskoláztatási támogatásra való megállapítása iránti kérelem
jogosultság
Gyermekgondozási segélyre való jogosultság megállapítása iránti kérelem
Gyermeknevelési támogatásra jogosultság megállapítása iránti kérelem
Anyasági támogatásra való megállapítása iránti kérelem
Az ellátásra való jogosultságot, illetve annak összegét érintő adatokra vonatkozó bejelentés
Sajátos nevelési igény tényének megállapításával kapcsolatos bejelentés.
Fogyatékossági támogatásra való jogosultság megállapítása iránti kérelem
Egybefüggően három hónapot külföldi tartózkodás bejelentése
Fogyatékossági támogatás továbbfolyósítása iránti kérelem
Adókedvezmény megállapításához igazolvány kiadása iránti kérelem
Fogyatékosságot érintő lényeges tények körülmények megváltozásának bejelentése
A vakok személyi járadékában részesített személy részéről a lakcímében bekövetkezett változás, illetőleg a járadék folyósításának megszüntetését előidéző ok bejelentése
Megváltozott munkaképességű munkavállalók keresetkiegészítése
Kereset-kiegészítés kérelem
Az ellátásokat érintő változások bejelentése
Nagycsaládosokat
A
Fogyatékossági támogatások
földgázpiaci
jogosultság
meghaladó
megállapítása
egyetemes
való
hatósági
iránti
szolgáltatáshoz
123
megillető támogatások
energiaár-
kapcsolódó nagycsaládos háztartások számára kedvezmény megállapítása iránti kérelem
A felhasználási hely és jogosultságot érintő egyéb adat megváltozása esetén az erről szóló adatváltozás bejelentése.
Az ellátásban részesülőknek bejelentési kötelezettsége van a kincstár felé (pl. ha a gyermek tartós betegségére okot adó körülmény megszűnt, ha a gyermek tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnt, az ügyfél 3 hónapot meghaladóan külföldön tartózkodik, adatváltozások esetén, stb.), amely a családi pótlék szüneteltetését, felfüggesztését, megszüntetését
vonja
maga
után.
Az
ellátás
folyósítását
érintő
változások
bejelentésének elmulasztása az ebből származó jogalap nélküli kifizetés összegének visszafizetését (megtérítés) vonja maga után. Tájékoztatás A kormányablakok tájékoztatást nyújtanak a családtámogatásokról, a fogyatékossági ellátásokról, az ellátások igényléséhez.
8.3 Élethelyzetek Katona Béla édesapa segítséget kér 2 hete született gyermeke ügyében, mivel nem ismeri a gyermek gondozásával összefüggő ellátások igénylésével kapcsolatos jogszabályokat, csak azt hallotta, hogy a kormányablakban elintéznek mindent. Az ügyintéző tájékoztatja az édesapát, hogy egyszerre igényelhet: -
anyasági támogatást, erre jogosult az édesanya, ha a terhessége alatt legalább négy alkalommal - koraszülés esetén legalább egyszer – terhes gondozáson vett részt
-
a családi pótlék keretében nevelési ellátást igényelhet a gyermek születésétől, ha a gyermek együtt élő szülők háztartásában él, a családi pótlékot együttes nyilatkozatuk alapján bármelyik szülő igényelheti,
-
gyermekgondozási segélyre vonatkozó kérelmet adhat be, amelyre jogosult a szülő a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig (a gyermek 1 éves kora után, ha a szülők közösen kérelmezik, a nagyszülő),
A gyermekgondozási támogatást a gyermekkel közös háztartásban élő szülők bármelyike igénybe veheti. Amennyiben a kérelmező több családtámogatási ellátás megállapítása iránt egyidejűleg nyújt be kérelmet, akkor a kérelem elbírálásához szükséges adatokat csak egy alkalommal kell feltüntetnie és azokat az iratokat, amelyek több kérelem elbírálásához is szükségesek, csak az egyik kérelemhez kell csatolnia.
124
Ha a családtámogatási ellátás megállapítása iránti kérelem benyújtója részére már folyósítanak valamilyen családtámogatási ellátást, -
csak a kérelmező, illetve a gyermek azonosításához szükséges adatot kell az újabb kérelemben feltüntetni, ha a korábban benyújtott kérelemnek a kincstárnál rendelkezésre álló adataiban időközben változás nem történt, és
-
az újabb kérelem benyújtásakor nem kell bemutatni vagy csatolni a kérelem elbírálásához azokat az iratot, amelyet a korábbi kérelem benyújtásakor bemutattak vagy csatoltak, ha az nem változott.
A kérelemhez mellékelendő iratoknál fontos kiemelni, hogy azokat nem kell eredetben csatolni, elegendő másolatban történő benyújtása, illetve a kérelem személyes benyújtása esetén, azok bemutatása. Egyszerű másolatra az ügyfél aláírása szükséges, hogy a másolat megegyezik az eredetivel. Az ellátást igénylő valamint a gyermek természetes személyazonosító adatait érvényes személyazonosító igazolvánnyal vagy arra alkalmas más hatósági igazolvány (pl. útlevél, kártya típusú gépjárművezetői engedély) bemutatásával, a lakcímkártya, a TAJ kártya bemutatásával, vagy másolatának csatolásával kell igazolni. Egyéb csatolmányok: ha a gyermek már nem tanköteles korú, de közoktatási intézmény tanulója a tanulói jogviszony igazolást, ha tartósan beteg (súlyosan fogyatékos) csatolni kell a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló igazolást. Eredetben szükséges csatolni a gyermek tartós betegségét, súlyos fogyatékosságát igazoló szakorvosi igazolást, illetve a tanulói/hallgatói jogviszonyról kiállított igazolást.
8.4 Emlékeztetőül pontokban - összefoglaló (1) A családnak nyújtott ellátások az állam részéről biztosított olyan támogatások, amelyek elismerve a család és a gyermekvállalás fontosságát – jövedelmi helyzettől függetlenül – a gyermeket nevelő szülőt illetik meg. (2) A többgyermekes, a gyermeket egyedül nevelő, a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családok esetén a családtámogatási rendszer egyes elemei differenciáltak. (3) Az állam anyagi segítséggel járul hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez is, fogyatékossági támogatást nyújt a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül. (4) A központi költségvetésből fizetett ellátások megállapítását, folyósítását a Magyar Államkincstár végzi, a kérelmező lakóhelye szerint illetékes területi igazgatóság. (5) A családtámogatások rendszere több ellátást tartalmaz, a gyermekgondozási támogatást a gyermekkel közös háztartásban élő szülők bármelyike igénybe veheti. (6) A három, vagy több gyermeket nevelő nagycsaládok energiaár-támogatási (földgáz) árkedvezményre jogosultak.
125
9 Rehabilitációs igazgatás A rehabilitációs szakigazgatás a szociális ágazat részeként 2012. július 1-től került egységes szakigazgatási szerv irányítási jogkörébe, a nyugdíjbiztosítási ágazattól, a munkaügyi szakterülettől átvett feladatokkal és az egészségügyi ágazatot érintő orvosszakmai tevékenységek integrálásával. A szervezeti integrációval az a kormányzati cél teljesült, hogy azok a személyek, akiknek az egészségi állapota megromlott, egy helyen intézhessék el megváltozott munkaképességük minősítését (szakértői bizottság által, komplex minősítés keretében), és ennek alapján az állapotuk és a rehabilitációjuk mértékéhez igazodó pénzbeli ellátást, valamint foglalkoztathatóságuk esetén segítséget kérhessenek a munkába helyezésükhöz. A fővárosi, megyei Kormányhivatalokon belül 19 rehabilitációs szakigazgatási szerv (továbbiakban: rehabilitációs szakigazgatás, vagy rövidítése: RSZSZ) működik. A Budapest Főváros Kormányhivatala Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve fővárosi és Pest megyei illetékességgel, és egyes ügycsoportokban országos hatáskörrel is rendelkezik.
9.1 A rehabilitációs szakigazgatás célja, elsődlegesen védett társadalmi érdek A rehabilitációs szakigazgatási ágazat feladata, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ügyeiben eljárjon, így azoknak a személyeknek az ellátásra vonatkozó jogosultságát elbírálja, akiknek az egészségi állapota megromlott és pénzbeli ellátásra tartanak igényt, illetve a munkába helyezésükhöz kérnek segítséget. Az egészségi állapot és a foglalkoztathatóság vizsgálata - személyes megjelenés alapján - komplex minősítés keretében történik. Ez az egészség/betegség és az önellátási képesség orvos-szakmai, valamint foglalkozási rehabilitációs és szociális szempontú vizsgálatát jelenti. Az ágazat által védett társadalmi érték, hogy azok az aktív korúak, akiknek bizonyos mértékben megromlott az egészégi állapotuk, de képesek munkavégzésre, ne passzív ellátásban (segélyben, rokkantsági nyugdíjban) részesüljenek, hanem megtarthassák munkahelyüket (akár más munkakörben dolgoznak tovább), vagy megtalálják a helyüket a nyílt munkaerő-piacon, vagy akár védett szervezetnél kapjanak munkalehetőséget. A korábbi időszakban működő rokkantsági ellátásokat 2012. január 1-től felváltotta a foglalkoztatás központú rehabilitációs ellátás rendszere. Ennek célja az, hogy a munkáltatókat is ösztönözze a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatására, és az érintett személyek a megmaradt, fejleszthető képességük alapján elhelyezkedhessenek. Fontos tudni azt, hogy a megváltozott munkaképességű személyek fogalmába bele tartoznak:
a fogyatékos személyek (látási, hallási, mozgásszervi, értelmi fogyatékosság, autizmus), akár veleszületett (ide értve a súlyos vagy középsúlyos állapotot okozó kromoszóma-rendellenességet is), akár élete során (pl. baleset, betegség következtében) szerzett sérülésről, képességvesztésről van szó, valamint
126
az egészségkárosodottak (betegségek miatt megromlott egészségi állapot, pl. cukorbetegség, szív - érrendszeri károsodás, pszichiátriai betegség).
Az egészségkárosodás egy olyan állapot, amely betegség, vagy sérülés után, illetve veleszületett rendellenesség következtében alakult ki, és tartósan, vagy véglegesen az egyén fizikai, mentális, szociális jóllétének kedvezőtlen változásait eredményezi. Mindazokban az élethelyzetekben, ahol egészségkárosodás következtében a kieső jövedelem miatt valamilyen ellátásra tart igényt az érintett személy, hatósági intézkedés keretében szükséges a kérelem indítása, az adott ellátás igénylésére vonatkozó jogszabályok alapján a döntés meghozatala. Így a rehabilitációs szakigazgatáshoz tartozó ügytípusban
az ügy jellege a megváltozott munkaképesség, az egészségkárosodás,
az ügy tárgya pedig az ellátás igénylése, vagy az orvosi, foglalkoztatási, szociális szempontú vizsgálat (az egészségkárosodás százalékos mértékének meghatározása), vagy a rehabilitációs célú foglalkoztatás és az ezekhez tartozó ügyintézés lehet.
9.2 A rehabilitációs szakigazgatásra vonatkozó leglényegesebb szabályok Akinek az egészségi állapota olyan mértékben megromlott, hogy ez akadályozza a munkakörének ellátásában, a teljes értékű munkavégzésben, vagy megnehezíti az életvitelét, a lakóhelye, vagy tartózkodási helye szerint illetékes rehabilitációs szakigazgatási szervtől kérheti az egészségi állapotának minősítését. Több féle jogszabály rendelkezik olyan ellátás igényléséről és megállapításáról, szükséges az egészségi állapot minősítése.
amelyhez
Ezekhez kapcsolódó ügykörök, amelyekben a rehabilitációs szakigazgatási szerv jár el:
rehabilitációs hatóságként ellátást, vagy jogosultságot állapít meg, vagy
más hatóság megkeresésére szakhatósági állásfoglalást ad ki, vagy
megkeresésre szakértői véleményt készít.
A rehabilitációs ágazatra vonatkozó keretszabályok 3 csoportba sorolhatók:
az alapjogszabály a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) és annak végrehajtási rendeletei (pl. 327/2011 (XII. 29.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról, illetve a 95/2012 (V. 15.) Korm. rendelet a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint a szakmai irányítása alá tartozó rehabilitációs szakigazgatási szervek feladat- és hatásköréről),
a megkereső – eljáró hatóságok jogszabályai, amelynek alapján szakhatósági állásfoglalást, vagy szakértői véleményt készít a rehabilitációs szerv a kérelmező egészségi állapotról (pl. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi
127
LXXXI. törvény, ha árvaellátást igényel, vagy a 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról),
a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató akkreditált munkáltatók és a foglalkoztatásukhoz adható költségvetési támogatásról szóló rendelet (327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet).
9.3 A rehabilitációs hatóság szervezetrendszere, feladatai A rehabilitációs szakigazgatási szervezetrendszer kétszintű, szakmai irányítását az emberi erőforrások minisztere, a szociális és családügyért felelős államtitkárságon keresztül gyakorolja. A 95/2012 (V.15.) Korm. rendelet jelölte ki a rehabilitációs hatóság feladat- és hatáskörét, illetékességét:
az első fokú közigazgatási hatósági eljárásban rehabilitációs hatóságként, orvos-szakértői, valamint rehabilitációs szakértői szervként a rehabilitációs szakigazgatási szervet (székhelyük megegyezik a fővárosi és megyei kormányhivatalok székhelyével);
a másodfokú közigazgatási hatósági eljárásban rehabilitációs hatóságként, orvos-szakértői, valamint rehabilitációs szakértői szervként a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalt (NRSZH) jelölte ki.
9.3.1 A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH), mint a rehabilitációs hatóság központi államigazgatási szerve Feladat- és hatásköre több irányú, átfogóan 4 csoportba sorolható:
névjegyzékeket és országos nyilvántartásokat vezet pl. Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzék, Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzék, Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzéke, a szociális szolgáltatások országos jelentési rendszere, az akkreditált munkáltatók, a védett műhelyek nyilvántartása, stb.
szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatkörében ellátja szociális szolgáltatók, intézmények esetén a működés engedélyezésével, a működés és a hatósági tevékenységgel kapcsolatos ellenőrzéseket, különböző szociális szolgáltatások pályáztatásával és finanszírozásával kapcsolatos teendőket,
foglalkozási rehabilitációs feladatkörében ellátja a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjával és az akkreditált munkáltatók ellenőrzésével összefüggő hatósági ügyeket, a foglalkoztatók költségvetési támogatását, a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó tájékoztatással, információnyújtással kapcsolatos feladatokat.
másodfokú hatósági jogkörében eljár valamennyi elsőfokú rehabilitációs hatóság által hozott döntésben, ellátja a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak fellebbezésével kapcsolatos jogorvoslatot.
128
9.3.2 A megyei, fővárosi kormányhivatalokba integrált rehabilitációs szakigazgatási szervek, mint a rehabilitációs hatóság területi szintű államigazgatási szervei Feladatkörük több irányú, de megyénként egységes, illetve a Fővárosi Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv egyes ügyekben kizárólagos hatáskörrel is rendelkezik. A rehabilitációs szakigazgatási szerv végzi a rehabilitációs hatóság részére jogszabályban meghatározott közigazgatási hatósági feladatokat, ellátja a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény, valamint végrehajtási rendeletei által a rehabilitációs hatóság részére meghatározott feladatokat. Ezeket az alábbiakban röviden ismertetjük:
9.3.2.1 Rehabilitációs és rokkantsági ellátások 2012. január elsejével a rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, mint ellátástípusok megszűntek, illetve „átfordultak” más nevű ellátássá. Helyettük új, egységes ellátások kerültek bevezetésre:
a rehabilitációs ellátás jövedelempótló ellátása,
a
foglalkoztatásra,
rehabilitációra
javasolt
személy
a rokkantsági ellátás a rehabilitációra nem javasolt személy jövedelempótló ellátása.
Az alapjogszabály a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény, amelynek alapján megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira az a személy jogosult,
akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű (tehát 40, vagy magasabb százalékos mértékben károsodott az egészsége), és
aki a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át (3 év), vagy 10 éven belül legalább 2555 napon át (7 év), vagy 15 éven belül legalább 3655 napon át (10 év) biztosított volt,
keresőtevékenységet nem végez és
rendszeres pénzellátásban nem részesül.
A rehabilitációs javaslattól függ, hogy a kérelmező rehabilitációs ellátásra, vagy rokkantsági ellátásra lesz jogosult. Amennyiben a kérelmező
egészségi állapota 51-60 % között van és foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (B1 kategória), vagy
egészségi állapota 31-50 % között van, de tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (C1 kategória)
129
= rehabilitációs ellátásra válik jogosulttá (a többi feltétel megléte esetén b.)-d.) pontok). Ha a kérelmező:
egészségi állapota 51-60 % között van, de rehabilitációja nem javasolt, mert egyéb körülményei miatt nem rehabilitálható, (pl. szociális helyzete, vagy alacsony iskolai végzettsége B2 kategória), vagy
egészségi állapota 31-50 % között van és rehabilitációja nem javasolt, egyéb körülményei miatt (C2 kategória), vagy
egészségi állapota 1-30 % közötti és orvos-szakmai szempontból önellátásra képes (D kategória),
vagy egészségi állapota 1-30 % közötti és orvos-szakmai szempontból önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes (E kategória),
= rokkantsági ellátásra válik jogosulttá (a többi feltétel megléte esetén b.)-d.) pontok). Annak a megváltozott munkaképességű személynek is rokkantsági ellátást kell megállapítani, akinek a kérelem benyújtásakor, vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg. Mind a két ellátás mellett lehet keresőtevékenységet folytatni, de vannak korlátok:
rehabilitációs ellátásban részesülő személy keresőtevékenységet végezhet, vagy közfoglalkoztatásban is részt vehet, feltéve, hogy a munkaszerződésében meghatározott munkaideje nem haladja meg a heti 20 órát. Ha a foglalkoztatás időtartama meghaladja a heti 20 órát, a rehabilitációs ellátás folyósítását a munkavégzés időtartama alatt szüneteltetni kell.
a rokkantsági ellátásban részesülő személy is végezhet kereső tevékenységet, de itt kereseti korlát érvényesül. Ha a keresetéből származó jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát, az ellátást meg kell szüntetni.
A pénzbeli ellátás havi összege függ attól, hogy az ellátásban részesülő személynek mennyi volt a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért havi átlagjövedelme (legalább 180 nap) = referencia időszak. Ha az igénylő nem rendelkezett ebben az időszakban jövedelemmel, az ellátás minimuma és maximuma a minimálbérhez arányítva kerül meghatározásra. Az ellátást havonta a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja. A rehabilitációs ellátásban részesülő személy köteles rehabilitációs szakigazgatási szervvel, ennek keretében köteles
együttműködni
a
a rehabilitációs hatóságnál a rehabilitációs tervben meghatározott időpontban megjelenni,
aktívan munkahelyet keresni,
130
a felajánlott rehabilitációs szolgáltatásokat elfogadni,
a felajánlott képzési lehetőséget elfogadni,
munkaerő-piaci programban részt venni, a munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadni (ide értve a közfoglalkoztatást is),
értesítési kötelezettségét teljesíteni.
A rehabilitációs ellátás legfeljebb a folyósítás kezdetétől számított 3 évre állapítható meg, folyósításának azt az időtartamát, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették, szolgálati időként kell figyelembe venni, és így a nyugdíjszerző időbe beleszámít. A rokkantsági ellátás összegéből nyugdíjjárulékot nem vonnak, ezért a folyósítás időtartama nem minősül nyugdíjszerző szolgálati időnek. A rehabilitációs és rokkantsági ellátásban részesülő személyek egészségbiztosítási járulékfizetés nélkül, térítésmentesen jogosultak orvosi, vagy kórházi ellátás igénybevételére.
9.3.2.2 Rehabilitációs kártya Az a megváltozott munkaképességű személy jogosult rehabilitációs kártyára, akinek a komplex minősítés (orvosi, foglalkozási rehabilitációs és szociális helyzete) alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (B1 kategória), vagy tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (C1 kategória), illetve aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült vagy rehabilitációs járadékban részesül. A rehabilitációs kártyát a lakó-tartózkodási hely szerinti rehabilitációs szervnél kell igényelni, ahol a jogosultság megállapítása történik (ha nincs komplex minősítése a kérelmezőnek, akkor orvosi vizsgálaton kell megjelennie). A rehabilitációs szerv jogosultság esetén a kérelmező adatait megküldi a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére. Az állami adóhatóság adja ki a rehabilitációs kártyát (illetve egy igazolást).
A munkáltató adókedvezményt vehet igénybe, az érvényes rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása esetén.
9.3.2.3 Hatósági bizonyítvány A rehabilitációs hatóság a megváltozott munkaképességű személy kérelmére elvégzi a komplex minősítést, és ennek eredményéről hatósági bizonyítványt állít ki. Hatósági bizonyítványt abban az esetben célszerű kérni, ha az ellátásra nem tart igényt a megváltozott munkaképességű személy, mert kereső tevékenységet végez, de munkahelye kedvezményt tud igénybe venni utána. Ugyanis a munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa
131
foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelező foglalkoztatási szint). A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 964 500 Ft/fő/év, melyet a munkaadó maga vallja be és közvetlenül fizeti be az állami adóhatóságnak. Ezt a hozzájárulást nem kell fizetni akkor, ha a fenti foglalkoztatási szint alapján kiszámított létszámban a munkáltató megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztat.
A hatósági bizonyítvány új fajtája 2014. január 1.-től a kiemelt ápolási díj iránti kérelem elbírálásához, az ápolásra szoruló minősítése. Az ápolásra szoruló (vagy gondnoka) kérelmet nyújt be a rehabilitációs szakigazgatási szervhez a komplex minősítésre, és amennyiben egészségi állapota alapján az „E minősítési kategóriába” sorolható (önellátásra nem, vagy segítséggel képes, és 1-30% közötti az egészségi állapota), az ápolója igényelhet kiemelt ápolási díjat a járási hivataltól.
9.3.2.4 Szakhatósági állásfoglalások kiadása A rehabilitációs szakigazgatási szerv a jogszabályban meghatározott közigazgatási hatósági eljárásokban szakhatóságként vesz részt, e feladatkörében szakhatósági állásfoglalást ad azoknak az eljáró (megkereső) hatóságoknak, akik a döntésük meghozatalában kötelezően figyelembe kell, hogy vegyék a szakhatósági állásfoglalásban leírtakat. Ezek az ügykörök – eljáró hatóságonként a következők:
a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság kezdeményezi a hozzátartozói nyugellátások esetén (szülői nyugdíj, árvaellátás, özvegyi nyugdíj) a megváltozott munkaképesség orvosi vizsgálatát; baleseti járadék igénylésekor az üzemi balesetet szenvedett személy egészségkárosodásának; rokkantsági járadék igénylésekor a 25 életéve előtt teljesen munkaképtelenné vált igénylő egészségkárosodásának a megállapítását. Ugyanígy a bányászok egészségkárosodási járadéka igénylése esetén az egészségkárosodás mértékét, illetve annak felülvizsgálatát.
a Magyar Államkincstár kezdeményezi a fogyatékossági támogatás, illetve a magasabb összegű családi pótlék igénylésekor a súlyos fogyatékosság fennállásának, az önkiszolgálási képesség meglétének vagy hiányának vizsgálatát, amelyet szakértői orvosi bizottság véleményez. Ugyanígy a bányászati dolgozók kereset kiegészítésének megállapításához szükséges a szakértői bizottság szakvéleménye.
a települési önkormányzat jegyzője kezdeményezi az aktív korúak ellátásának megállapításához az egészségkárosodott személy egészségi állapotának minősítését, valamint a hadi rokkantsági ellátások során (pl. robbanóanyag felrobbanása) a szolgálat közben szenvedett károsodás mértékének véleményezését.
A fenti ellátások iránti igényt (kérelmet) annál a hatóságnál kell beadni, ahol az igény elbírálására jogosultak, de arra kell számítani, hogy a kérelmezőt a rehabilitációs
132
szakigazgatási szerv behívja orvosi bizottság elé vizsgálatra, így ahhoz szükséges az orvosi beutalót, korábbi orvosi leleteket is benyújtani. A szakhatósági állásfoglalást a megkereső hatóság kapja meg a rehabilitációs szervtől, de ehhez csatolásra kerül egy szakvélemény is az érintett személy egészségi állapotáról, amelyet a megállapító hatóság köteles a kérelmezőnek megküldeni. Ebben szerepel, hogy az egészségkárosodása milyen mértékű. A szakhatósági állásfoglalás ellen nincs jogorvoslat, abban nem lehet fellebbezést benyújtani. Új szakértői vizsgálatot akkor lehet kezdeményezni (1 éven belül), ha az érintett személy egészségi állapotában lényeges változás (romlás, javulás) következett be.
9.3.2.5 Szakértői vélemények A rehabilitációs szakigazgatási szerv a jogszabályban meghatározott esetekben szakértői feladatokat lát el, e feladatkörében szakvéleményt ad, amelyben foglaltakat a megkereső hatóságnak figyelembe kell venni, de annak nincs kötelező ereje. Szakértői véleményt a következő ügyekben lehet kérni:
keresőképtelenség, vagy keresőképesség elbírálásában (biztosított, munkáltató megkeresésére),
a táppénzes időszak alatt megállapítható egészségkárosodás,
a baleseti táppénz meghosszabbítása esetén,
a közúti járművezetők meghatározott esetekben),
közlekedőképesség minősítése, amely lehet: a Kormányhivatalhoz tartozó Szociális és Gyámhivatal megkeresésére a személygépkocsi szerzési és átalakítási támogatás igényléséhez; a lakóhely szerinti Járási Hivatal megkeresésére parkolási igazolvány, a települési önkormányzat adóhatósága (jegyzője) részéről a gépjármű adómentesség igénybevételéhez, vagy
a lakáscélú állami támogatásokról akadálymentesítési támogatásához való megkeresésére.
egészségi
alkalmassága
(külön
jogszabályban
szóló kormányrendelet jogosultságról a járási
szerint hivatal
A szakértői véleményben szerepel az egészségkárosodás mértéke, a fogyatékosság súlyossága, a közlekedőképesség akadályozottságának minősítése, a következő felülvizsgálat időpontja.
9.3.2.6 A
Fővárosi
Rehabilitációs
Szakigazgatási
Szerv
kizárólagos
hatáskörébe tartozó ügyek Négy esetben az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárásban – országosan – Budapest Főváros Kormányhivatala Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve jár el:
ha az érintett személy nem rendelkezik Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel,
133
a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses, valamint a fegyveres rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi alkalmasságának felülvizsgálata során az egészségkárosodás mértékének meghatározásában,
a felsőoktatásban részt vevő hallgatók diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia fogyatékosságának (írás, olvasás, számolás zavara) megállapításában,
külföldön élő, tartózkodó kérelmező esetén a megváltozott munkaképességű személyek ellátásával kapcsolatos hatósági ügyekben.
9.3.3 A kormányablakok hatáskörét érintő rehabilitációs hatósági ügytípusok A kormányablakok ügyintézői mind az ellátás megállapítása iránti kérelmét és hozzá tartozó mellékleteket, mind az ügyfél nyilatkozatait, bejelentéseit befogadják és továbbítják a rehabilitációs szerv részére.
Azonnal intézhető ügytípusok (A) Rehabilitációs ellátás folyósításának szüneteltetése az ügyfél bejelentése alapján Rehabilitációs ellátás folyósításának szüneteltetése utáni újbóli folyósítás az ügyfél bejelentése alapján Rehabilitációs ellátás megszüntetése iránti kérelem Rokkantsági ellátás megszüntetése iránti kérelem A fenti esetekre vonatkozó kérelmet, nyilatkozatot a kormányablak az átvételévelt követően továbbítja a rehabilitációs szakigazgatási szervnek, mert a jogszabályok alapján a szervezet hozza meg a döntést az ellátásról, annak szüneteltetéséről, vagy a továbbfolyósításról,
a
megszüntetésről,
és
döntését
(határozat
formájában)
haladéktalanul megküldi a Nyugdíjfolyósítási Igazgatóság részére. A fenti esetekre és az igénylésre is központilag kiadott iratminták a Kormányhivatal honlapján (www.kormanyhivatal.hu), vagy a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal honlapján (www.nrszh.kormany.hu) rendelkezésre állnak.
Továbbításra kerülő ügyek (T) Megváltozott munkaképességű személyek ellátásának megállapítása iránti kérelem Rehabilitációs, vagy rokkantsági ellátás ismételt megállapítása iránti kérelem (állapot változás esetén) Szakértői vélemény kiadására irányuló kérelem keresőképesség vagy keresőképtelenség elbírálásához Szakértői vélemény kiadása iránti kérelem a közlekedőképességről
134
Szakértői vélemény kiadása iránti kérelem az 1945 és 1963 között törvénysértő módon elítéltek juttatásának megállapításához Szakértői
vélemény
kiadása
iránti
kérelem
a
közúti
járművezetők
egészségi
alkalmasságáról Hatósági bizonyítvány iránti kérelem, ellátás megállapítása nélkül a megváltozott munkaképesség komplex minősítésére irányuló kérelem Hatósági bizonyítvány iránti kérelem (kiemelt ápolási díj megállapításához komplex minősítésre) Megváltozott munkaképességű személyek nyilatkozata rehabilitációs kártya igénylésével kapcsolatos eljárásban A
Nemzeti
Rehabilitációs
továbbítandó)
a
és
Szociális
megváltozott
Hivatal
(NRSZH)
munkaképességű
hatásköre,
munkavállalókat
(így
feléjük
foglalkoztató
akkreditációs tanúsítvány kiadása iránti kérelem. A kormányablakban előterjeszthetők a következő kérelmek, és megtehetők a következő bejelentések: (1) a megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításához kapcsolódó bejelentési kötelezettségek teljesítése, nyomtatvány kiadása, átvétele (2) fogyatékossági támogatás iránti kérelem-nyomtatványok kiadása, kérelmek átvétele, továbbítása,
lakcím/számlaszám/változás
bejelentés,
utalásváltozás
lakcímről
számlaszámra, eljárás megszüntetéshez dokumentumok átvétele – ebben az esetben a Magyar Államkincstár lakóhely szerint illetékes Igazgatóságához kell továbbítani a dokumentumokat,
mivel
ők
kérik
meg
az
orvosi
vizsgálatot
a
fogyatékosság
súlyosságának megállapítására a rehabilitációs szervtől (szakhatósági állásfoglalás). Valamennyi kérelem, adatlap befogadása esetén fontosnak tartjuk a személyi adatok egyeztetését, különösen fontos a rehabilitációs kártya igénylésénél, az adóazonosító szám és a lakcím ellenőrzése.
Tájékoztatás A kormányablakok tájékoztatást nyújtanak a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak igényléséhez. Ehhez a fentiekben leírtak segítségül szolgálnak. Az
ellátás igényléséhez
szükséges
kérelem Adatlap és annak mellékletei
a
kormányhivatali honlapról, a rehabilitációs szakigazgatási szerv menüpontból letölthetők. Fontos, hogy az igényléshez szükséges a házi orvos által kitöltött „Orvosi beutaló” nyomtatvány, és a Nyilatkozat a szakértői bizottság által végzett komplex minősítéshez.
135
A rehabilitációs hatóság a kérelem beérkezését követően ügyindító végzésben tájékoztatást ad az ügyfélnek arról, hogy az eljárást megindította, milyen iratok szükségesek még (pótlásra), illetve ki az ügyintéző, mi az elérhetősége, milyen számon került az ügyirat iktatásra. Ezeknek ismeretében kérhet az ügyfél tájékoztatást az ügyintézés folyamatáról.
9.4 Élethelyzetek A rehabilitációs szakigazgatáshoz tartozó élethelyzetek meghatározója az, hogy egészségében károsodott, fogyatékos, beteg emberekről van szó, akiknek betegségükből adódóan is az együttműködő képessége sokszor nehezített, az államigazgatási kifejezések számukra nem érthetők, rendkívül nagy türelmet, empátiát igényelnek. Sokszor bizalmatlanok, beszédjük akadozott, többször visszakérdeznek. Kérik, hogy írjuk fel, amire szükség van még, adjunk igazolást, hogy megjelentek. Fontos, hogy az ügyintéző tisztelettel bánjon velük, igen nagy türelmet tanúsítson irányukba. Tudnunk kell, hogy az egészségkárosodott emberek többségének a közigazgatás nyelvezete rendkívül nehezen érthető, ezért egyszerűen és érthetően magyarázzuk el a feltételeket és a lehetőségeket. Arra is gondoljunk, hogy a legtöbb ügyfél nincs tisztában azzal, hogy milyen egyéb lehetőségei vannak az adott élethelyzetben, vagy mi lenne számára kedvezőbb, ha egy kérdésre válaszolni kell, vagy két dolog között kell választani – így legtöbbször ebben is segítséget kérnek, vagy ha nem kérnek, az ügyintéző ajánlja fel a lehetőségeket. Sokszor azért hiányos az adatlapok kitöltése, mert nem értik a kérdéseket és nem tudják mit is kellene rá válaszolni. Megoldás a türelmes, segítőkész, figyelmes ügyintézés. Fontos, hogy az ügyintézés során az ügyintéző fel tudja ismerni az adott személy sérüléseihez, betegségéhez tartozó jellemzőket, hogy a lehető leginkább személyre szabott segítséget tudjon nyújtani.
9.4.1 Az ügyfél és a hatóság kapcsolata – fogyatékkal élő ügyfelek jellemzői A fogyatékkal élő ügyfél (aki érzékszervi, így látási- vagy hallási-, továbbá mozgásszervi vagy értelmi képességeit jelentős mértékben elvesztette vagy egyáltalán nem birtokolja) legtöbbször a kommunikációjában korlátozott, és ez számára hátrányt jelent az ügyintézésben. Ezért röviden néhány jellemző helyzetet leírunk az egyes fogyatékosságokról, ami segítséget adhat az ügyintézésben. Ha az ügyfél hallássérült az esélyegyenlőség megvalósítása érdekében részére a jelnyelvi tolmácsszolgáltatást térítésmentesen kell a közigazgatási hatósági eljárásban biztosítani. A kormányablakok kisrészében biztosított a jelnyelvi tolmácsképesítéssel rendelkező szakember, de az ügyintézők többsége nem tud jelelni. Sokszor nincs is rá szükség, hiszen a hallássérültek (nagyothallók) jelentős része jól kommunikál
136
(hallókészülékkel), vagy szájról olvas, de a siketek egy része (főként a fiatalok) jelnyelven beszél, bár szókincsük alacsonyabb szószámmal bír. Ha valaki hallássérült, attól még nem lehet vele megemelt hangnemben, vagy hangosan kommunikálni. Sokkal eredményesebb, hogy az ügyintéző mindvégig megmaradjon szemtől szemben, amíg a beszélgetés tart. Emellett tanácsos a lassúbb, tagoltabb közlésre, a helyes artikulációra összpontosítani, ami megkönnyíti számukra a megértést: lassan mondja ki a szavakat, egyszerűen fogalmazzon, egyértelmű kifejezést használjon, és néhány kézmozdulattal, gesztussal kísérje a mondanivalóját. Legtöbbször jól használható a papírra írt néhány szó, mondat, a viszontválasz, vagy kérdés leírása is az ügyfél és az ügyintéző kommunikációjában. Még a jelnyelven kommunikálóknak is szükségük van arra, hogy olyan információt kapjanak, amit az anyanyelvükön értelmezni tudnak, és fontos, hogy félreértések nélkül vissza is kérdezhessenek. A mozgássérültek esetében az önálló ügyintézés akadálya legtöbb esetben a fizikai akadálymentesítésség hiánya, ha az épület, vagy helyiség kerekes székkel nem megközelíthető, vagy ha magas pult választja el az ügyintézőt. Vannak olyan mozgássérültek, akiknek felső végtagjaik használata okoz hátrányt, aláírni nem, vagy nehezen tudnak. Az értelmi sérült személyeknél első benyomásként is érzékelhető, hogy mozgás koordinációjuk kevésbé összerendezett, bizonytalanok, stresszhelyzetekben „mozgásviharok” is megjelenhetnek. Látszólag megértik az elhangzott információt, azonban nem képesek a felidézésére, ilyenkor is próbáljuk írásban rögzíteni az elmondottakat (egyszerűsített jegyzőkönyv, feljegyzés). Könnyed, önfeledt társalgásra is képesek, de néha elég csapongó témavezetéssel, eltérnek a tárgytól, és nem az ügy intézésére koncentrálnak. A látássérültek – vakok és gyengén látók – esetében relatíve könnyű a felismerés. A vakok fehér botja, a speciális szemüveg, vagy a látható érzékszervi elváltozások a fogyatékosságra utalnak, de a mozgáskoordináció, a közlekedésben az óvatosság, a bizonytalanság mutatja, hogy látássérült az ügyfél. A verbális megértés nem nehéz, csupán csak az ügyintézés írásbeli vonatkozásaiban okoz nehézséget a látáskiesés. Ettől függetlenül itt is törekedni kell a megértés bizonyosságára, a bizalom kialakítására. Az ügyfélszolgálati térbe kötelező beengedni a közlekedésükben segítséget nyújtó vakvezető kutyát is. Általánosan fontos, a hivatali ügyintézésben használt fogalmak, kifejezések magyarázata, az összetett mondatok helyett egyszerű mondatok alkalmazása, amely nagyban hozzájárul a megértés segítéséhez, de célszerű visszakérdezni is az elhangzottak megértésére. A különböző nyomtatványok, kérdőívek, nyilatkozatok kitöltése is nehézségekbe ütközik. Az olvasott információ megértése, a leírt válasz nyelvtani helyessége, olvashatósága, az ügyintézés során való használhatósága lényeges. A kommunikáció során az ügyfélre szükséges a figyelmet összpontosítani. Érezze, hogy mindez az ő érdekeit szolgálja, érte és vele történik. Fontos a folyamatos szemkontaktus fenntartása, a verbális kommunikáció alátámasztása, megerősítése a nonverbális kifejező eszközökkel. A türelem, tolerancia, az empátia mindvégig érzékelhető legyen az ügyfélfogadás ideje alatt.
137
9.4.2 A dokumentációk áttekintése – az ügyfél tájékoztatása Fontos, hogy a kérelmek, mellékletek, beadványok átvétele során hívja fel az ügyintéző a figyelmet arra, ha valamelyik nyomtatvány hiányzik, vagy kérdezze meg, hogy helyben ki tudja-e tölteni az ügyfél. Az a gyakorlati tapasztalat, hogy sokszor azért nincs meg mindegyik nyomtatvány, mert nem tudják az ügyfelek mihez mi szükséges. Ezért a tájékoztatás terjedjen ki arra is, hogy mit kell még csatolni, azt szíveskedjenek kinyomtatva átadni, vagy segítséget nyújtani a kitöltéshez (ami több esetben azt is jelentheti, hogy az ügyintéző írja be az adatokat). Amennyiben helyben nem pótolható a nyomtatvány, hívja fel az ügyfél figyelmét arra, hogy hiánypótló értesítést (végzést) fog kapni a rehabilitációs szervtől, és addig is próbálja azokat beszerezni, mert ez rövidíti az ügyintézési folyamatot. A megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelem mellékletét képezi az „Orvosi beutaló”, amely az ügyfél egészségi állapotát, kórtörténetét, betegségeinek megnevezését tartalmazza, sokszor mellette csatolmányként több zárójelentés, ambuláns lap. Ezek adatvédelmi szempontból különleges adatként kezelendők, így az ügyintéző csak a nyomtatvány meglétét nézze meg, de azok tartalmába nem tekinthet bele. Az ügyfelek egy része nincs tisztában a jogorvoslat lehetőségével, és a fellebbezés módjával. Mivel az elutasító határozatban benne van, hogy mindig az első fokú hatóságnak kell címezni a fellebbezést (15 napos határidőn belül), nem értik, hogy miért van megjelölve a másodfokú hatóság is (az NRSZH), és így nem tudják hova is kell beadni a fellebbezést. Ezért jönnek el személyesen az ügyfélszolgálatra, és itt adják le a fellebbezést, vagy itt íratják meg az ügyintézővel, mert nem tudják mit is írjanak bele. Ilyenkor elég egy jegyzőkönyv felvétele, a szóban elmondott indokok rögzítése (pl. nem ért egyet az egészségkárosodás mértékével, mert betegebbnek érzi magát) és annak csatolása az iratokhoz. Ha az ügyfél az egészségi állapot mértékét vitatja, minden esetben sor kerül személyes megjelenés mellett még egy orvosi vizsgálatra (komplex minősítésre), amit az NRSZH végez el. Ugyanígy megtámadható a II. fokú döntés is bíróság előtt, amit szintén az első fokú rehabilitációs hatóság felé kell továbbítani, és ehhez bírósági keresetlevél beadása szükséges (részletesebb indokkal, csatolva az újabb dokumentumokat az indokok alátámasztására, az első és másodfokú döntést is másolatban). A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak bírósági ügyeit a megyei Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságok tárgyalják, ahol ha az egészségi állapot vitatott, igazságügyi orvosszakértőt is kijelölhetnek, így egy újabb orvosi vizsgálattal kell számolnia az ügyfélnek. Többször előfordul, hogy az ellátás iránti kérelem elutasítása miatt elkeseredett ügyfelek, újabb tanácsért jönnek „Most mit csináljak, miből fogok megélni?”. Fontos, hogy a kormányablak ügyintézője ismerje azokat a helyeket, ahová el lehet küldeni az ügyfeleket segítségért (települési önkormányzat, családsegítő szolgáltatás), vagy tudjon abban tanácsot adni, hogy mit lehet tenni még az elutasítás esetén is: -
ha az egészségi állapota 50 % (de nem volt annyi biztosítási ideje, és így ellátásra nem jogosult) az önkormányzatnál kérheti a rendszeres szociális segély megállapítását,
-
ha volt az ellátás igénylése előtt munkaviszonya, de még nem kért álláskeresési támogatást, a munkaügyi kirendeltséget keresse fel,
138
-
ha az egészségi állapota 51- 60 százalék közötti, de nem volt biztosítási ideje és így nem állapítható meg az ellátás, még mindig igényt tarthat a rehabilitációs kártyára, vagy kérhet hatósági bizonyítványt, hogy nagyobb eséllyel tudjon elhelyezkedni (mivel mindkettő a munkáltató számára kedvezményre ad lehetőséget),
-
ha nincs ellátása a lakóhely szerinti járási hivataltól kérheti az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot, és így 1 évre kap egy igazolást, amely alapján jogosult orvosi, kórházi kezelésre, és nem kell fizetnie maga után az egészségügyi hozzájárulást.
9.5 Emlékeztetőül pontokban – összefoglaló (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátására jogosultak az egészségkárosodott, fogyatékos személyek, ha egészségi állapotuk 60 %-os, vagy kisebb mértékű, és a kérelme beadása előtt a jogszabályban meghatározott biztosítási idővel rendelkeznek, illetve nem folytatnak keresőtevékenységet, vagy nem részesülnek rendszeres pénzellátásban. (2) A megváltozott munkaképesség megállapítására több ellátás igényléséhez szükség van, amelyre vonatkozó igényt ahhoz a szervhez kell beadni, akik jogosultak az ellátás megállapítására, de orvosi vizsgálatra, komplex minősítésre a rehabilitációs szakigazgatási szerv hívja be az igénylőket, és ad ki az egészségi állapotról szakértői véleményt, és küld a megkereső szerv részére szakhatósági állásfoglalást. (3) A rehabilitációs ellátásban részesülők kötelesek együttműködni a rehabilitációs szakigazgatási szervvel, és foglalkoztathatóságuk érdekében aktívan állást keresni, a rehabilitációs szerv által felkínált álláslehetőséget elfogadni. (4) Van lehetőség arra is, hogy az igénylő kérelmére, a rehabilitációs szakigazgatási szerv a megváltozott munkaképességről hatósági bizonyítványt adjon ki, anélkül, hogy a kérelmező ellátást igényelne. Ez az elhelyezkedés esélyét jelentősen növeli. Ugyanígy hatósági bizonyítvány igényelhető a kiemelt ápolási díj megállapításához, az ápolásra szoruló egészségi állapotának minősítésére. (5) Valamennyi ellátást igénybe vevőnek kötelessége az élethelyzetében, lakcímében, állapotában bekövetkező változásokat bejelenteni az ellátást megállapító hatóságnak, ehhez a nyilatkozatokat, beadványokat a kormányablakokban is megtehetik.
139
10 Az anyakönyvi nyilvántartás Az anyakönyvi nyilvántartás a hatósági nyilvántartások körébe tartozik. Ebből adódóan vezetése jogszabályi felhatalmazáson alapul, a közigazgatási szervek, mint hatóságok végzik az anyakönyvi nyilvántartás vezetését. Az anyakönyvbe bejegyzett adatokat az ellenkező bizonyításáig valósnak kell tekinteni, azaz az anyakönyvi nyilvántartás közhiteles. 2014. július 1-től bevezetésre került a papír alapú anyakönyv helyett az elektronikus anyakönyv. Az anyakönyvi intézményrendszer modelljét az e-learning tananyagban ábrázoljuk.
10.1 Elsődlegesen védett társadalmi értékek – az anyakönyvi igazgatás szerepe és célja Az anyakönyvek vezetésének célja az, hogy egy olyan személyi nyilvántartás álljon az állam és polgárai rendelkezésére, amely közhitelesen igazolja a leszármazást, a házasságkötéseket és a bejegyzett élettársi kapcsolatokat, azok megszűnését, a névviselést, az anyakönyvekbe bejegyzett adatokban történt változásokat, a polgárok halálesetét. Az anyakönyvi nyilvántartás az alapja minden további személyi nyilvántartásnak. Az anyakönyvi igazgatás szoros kapcsolatban áll az állampolgársági és a népesség-nyilvántartási területekkel.
10.2 Az ágazatra vonatkozó leglényegesebb szabályok Az anyakönyvi igazgatás szabályozása jelenleg kétszintű, egyrészt törvény (At.) 26, másrészt miniszteri rendelet (Ar.)27 szabályozza. Az anyakönyvi igazgatási ágazat gyökerei a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényhez (a továbbiakban: Ptk.) nyúlnak vissza. A Ptk.-ban találhatóak az ember jogképességének keletkezésére, megszűnésére vonatkozó legfontosabb rendelkezések, ez a jogszabály tartalmazza például a házasságkötéssel, névviseléssel, családjogi helyzet rendezésével összefüggő legalapvetőbb anyagi jogi szabályokat. A polgári jogi területhez való kapcsolódás mellett az anyakönyvi igazgatás az államigazgatás egyik ága, így a hatósági eljárásokra elsődlegesen a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) alkalmazandó. Az At. főbb rendelkezései:
értelmező rendelkezések,
hatásköri, illetékességi szabályok,
26
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (továbbiakban At.) At. végrehajtására kiadott, az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló 32/2014. (V. 19.) KIM rendelet (továbbiakban Ar.) 27
140
az anyakönyvezés általános szabályai (szakmai irányítás és felügyelet, az okiratok és személyes nyilatkozatok, stb.),
a születés, a házasság, a bejegyzett élettársi kapcsolat és a haláleset bejelentése és anyakönyvezése,
a névviselésre vonatkozó szabályok,
anyakönyvek vezetésére vonatkozó szabályok,
anyakönyvi nyilvántartások rendszere (elektronikus anyakönyv, apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartása, okirat-nyilvántartás, jogosultsági nyilvántartás),,
az anyakönyvi közokiratok, az anyakönyvből teljesített adatszolgáltatások,
adattovábbítás, az anyakönyvi adatok védelmére vonatkozó szabályok, az anyakönyv kutathatósága.
Az Ar. a törvényben szereplő szabályok végrehajtását, a rendszerhez való hozzáférési jogosultság megadásának részletes szabályait, az értesítési szabályokat, az anyakönyvi bejegyzés teljesítésének kezdeményezéséről, sorrendjéről, a tévesen bejegyzett adatok kijavításáról vagy törléséről szóló szabályokat is tartalmazza. Az At. fejezeteinek részletes ismertetésére az e-learning tananyagban kerül sor.
10.2.1 A szakigazgatási feladatokat ellátó hazai szervezetrendszer és feladataik Magyarországon az anyakönyvi szakigazgatási háromszintű, központi, megyei és települési.
intézményrendszer
10.2.2
Központi szint
10.2.2.1
Az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter – Belügyminiszter
előkészíti az anyakönyvezéssel, a házasságkötési eljárással és a névviseléssel kapcsolatos jogszabályokat
10.2.2.2
Bevándorlási
és
Állampolgársági
Hivatal,
mint
központi
anyakönyvi szerv
ellátja az anyakönyvi ügyek ellátásáért felelős hatóság szakmai irányítását ,
elvégzi a külföldön felhasználásra kerülő anyakönyvi kivonatok diplomáciai felülhitelesítéséhez szükséges köztes hitelesítést,
kijelöli az anyakönyvi szakvizsga bizottság elnökét,
Hatósági jogkörben eljárva
141
dönt a névváltoztatási kérelmekben,
dönt a fővárosi és megyei kormányhivatalok által anyakönyvi ügyekben első fokon meghozott döntések elleni jogorvoslati kérelmekben,
bejegyzi a névváltoztatást az elektronikus anyakönyvbe,
kiállítja a kérelmezett névváltoztatási okirat másolatokat,
őrzi és kezeli a névváltoztatási iratanyagot,
betekintést és kutatást engedélyez a névváltoztatási iratokban
jogszabályban meghatározott esetekben anyakönyvi kivonatot állít ki
rögzíti a meg nem született gyermekre konzul előtt tett nyilatkozatokat az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában.
10.2.2.3
Bevándorlási
és
Állampolgársági
Hivatal,
apai
elismerő
mint
hazai
anyakönyvezést végző szerv (a továbbiakban: BÁH)
A BÁH a belügyminiszter irányítása alatt álló központi hivatal. A BÁH többek között idegenrendészeti, menekültügyi, és állampolgársági ügyekben jár el, továbbá hazai anyakönyvezési feladatokat lát el.
Az BÁH Állampolgársági Igazgatósága megkeresésre megállapítja az ügyfél magyar állampolgárságát, magyar állampolgárságának megszűnését vagy azt, hogy az ügyfél nem magyar állampolgár.
A hazai anyakönyvezés során kérelemre vagy hivatalból anyakönyvezi a magyar állampolgárok külföldön történt anyakönyvi eseményeit, függetlenül attól, hogy a magyar állampolgárságot mikor és milyen jogcímen szerezték.
A hazai anyakönyvezéshez kapcsolódóan vezeti az anyakönyvi nyilvántartások rendszerét, kiállítja az anyakönyvi okiratokat, teljesíti a belföldi jogsegély kérelmeket, teljesíti az előírt adatszolgáltatási kötelezettségeit.
10.2.2.4
Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi
Hivatala (a továbbiakban: KEKKH) Az anyakönyvi igazgatás szempontjából legfontosabb feladat- és hatáskörök:
működteti az elektronikus anyakönyvi nyilvántartást, ennek keretében hozzáférési jogosultságot biztosít,
az elektronikus anyakönyvi adattovábbítási nyilvántartást
adatkezelőként vezeti a legnagyobb személyiadat- és lakcímnyilvántartás)
okmánykiállítói feladatokat lát el (pl. személyazonosító lakcímigazolvány, útlevél, vezetői engedély, stb.)
rendszerből
adattovábbítást
közhiteles
végez,
vezeti
nyilvántartásokat
az
(pl.
igazolvány,
142
10.2.3
Területi szint: Fővárosi és Megyei Kormányhivatal
Az anyakönyvvezetők tevékenysége felett a fővárosi és megyei kormányhivatal gyakorol felügyeletet. Ennek keretében:
teljesíti – a hazai anyakönyvezést kivéve – az anyakönyvi bejegyzést, ha annak alapja külföldi okirat, továbbá nem magyar állampolgár anyától származó, Magyarországon született gyermekre vagy külföldi állampolgár által tett apai elismerő nyilatkozat,
az általa teljesített bejegyzésekről anyakönyvi kivonatot állít ki,
útmutatást ad az anyakönyvvezetőnek a megsemmisült (elégett, elázott, stb.) részben vagy teljesen használhatatlanná vált anyakönyvek pótlására,
elbírálja a külföldi okiratok elfogadhatóságát, ha nem magyar állampolgár akar Magyarországon házasságot kötni vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni,
beszerzi külföldről külföldre,
felmentést adhat indokolt esetben a nem magyar állampolgár számára ─ annak magyarországi házasságkötéséhez, bejegyzett élettársi kapcsolata létesítéséhez ─ annak igazolása alól, hogy a nem magyar állampolgár házasságkötésének vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének a személyes joga szerint nincs akadálya,
ellenőrzi az anyakönyvek vezetését, az anyakönyvi alapiratokat, azok kezelését, , az anyakönyvvezető tevékenységét,
akadályoztatás vagy összeférhetetlenség esetén kérelemre kijelöli a helyettesítő anyakönyvvezetőt
előkészíti, szervezi és tanfolyamot és vizsgát,
elbírálja az anyakönyvvezetők első fokon meghozott döntései ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeket,
az
anyakönyvi
lebonyolítja
kivonatokat,
az
anyakönyvi
10.2.4
Helyi szint
10.2.4.1
A települési önkormányzat jegyzője esetén
dönt
a
30
valamint
napos
továbbítja
szakvizsgára
várakozási
idő
alóli
azokat
előkészítő
házasságkötés kérelmekben,
felmentési
engedélyezi a hivatali helyiségen kívüli házasságkötést és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését,
engedélyezi a hivatali munkaidőn túli házasságkötést és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését,
kérelemre felmentést adhat testvér testvére vérszerinti leszármazójával történő házasságkötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítéséhez,
143
a selejtezhető, hibás adattal megszemélyesített, továbbá a megszemélyesítés során megsérült, valamint át nem vett anyakönyvi kivonat nyomtatványok, illetve anyakönyvi kivonatok selejtezését a képviselő-testület hivatalánál a jegyző engedélyével lehet megkezdeni.
10.2.4.2
A települési önkormányzat anyakönyvvezetője
bejegyzést teljesít az elektronikus anyakönyvbe,
vezeti az egyéb nyilvántartásokat (apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartása, okirat-nyilvántartás),
közreműködik házassági és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentésénél, a házasság megkötésénél és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél,
a gyermek családi jogállásának igazolása érdekében rögzíti az apai elismerő nyilatkozatokat az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában, kérelemre az arra jogosult részére hatósági bizonyítványt állít ki belőle,
átveszi, és továbbítja a névváltoztatási kérelmeket az anyakönyvekért felelős miniszterhez,
átveszi és továbbítja a nem illetékességi területéhez tartozó házassági névviselési forma módosítására irányuló kérelmeket,
elbírálja az illetékességi területéhez módosítására irányuló kérelmeket,
közreműködik az állampolgársági eskük/fogadalmak lebonyolításában,
teljesíti az anyakönyvi kivonatok és hatósági bizonyítványok kiállítása iránti kérelmeket,
teljesíti a belföldi jogsegély kérelmeket,
teljesíti a jogszabályokban előírt adatszolgáltatási kötelezettségeit (gyámhatóság, levéltár, állampolgársági, idegenrendészeti, menekültügyi hatóság, Központi Statisztikai Hivatal, más anyakönyvvezető felé stb.),
engedélyezi az anyakönyvbe és az anyakönyvi bejegyzések alapjául szolgáló alapiratokba történő betekintéseket,
átveszi és továbbítja a magyar állampolgárok külföldön történt anyakönyvi eseményei magyarországi anyakönyvezésére irányuló kérelmeket (hazai anyakönyvezésre),
apai elismerő nyilatkozatot vesz fel,
dönt a különböző kérelmekben,
gondoskodik a biankó anyakönyvi nyomtatványok megrendeléséről, a hibás okmányok selejtezéséről.
anyakönyvi
tartozó
bejegyzések
házassági
kijavítása
névviselési
iránt
forma
benyújtott
144
10.2.4.3
A települési önkormányzat polgármestere
a meghatározott képesítési anyakönyvvezetőként,
az anyakönyvvezető által előkészített házasság megkötésére, bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozására a meghatározott képesítési előírások hiányában is jogosult, de az anyakönyvekbe bejegyzést nem teljesíthet,
a honosított, visszahonosított személyek fogadalmat a polgármester előtt teszik le.
10.2.5
előírásokkal
rendelkező
az
polgármester
állampolgársági
eljárhat
esküt
vagy
A kormányablakok hatáskörét érintő hatósági feladatok
Az anyakönyvi igazgatás területén az alábbi ügyekben adnak tájékoztatást, fogadnak és továbbítanak bejelentést, vesznek át és továbbítanak kérelmet. 1. Születés bejelentése anyakönyvezése
és
Tájékoztatás adása a bejelentésre kötelezettek köréről, a szükséges dokumentumokról, az illetékességi szabályokról.
2. Haláleset bejelentése anyakönyvezése
és
Tájékoztatás adása a bejelentésre kötelezettek köréről, a szükséges dokumentumokról, az illetékességi szabályokról.
3. Házassági szándék bejelentése és házasságkötés
Tájékoztatás adása az illetékességi szabályokról, a házassági akadályokról, a házassági szándék bejelentéséhez szükséges okiratokról, a házasságkötés lehetséges helyszínéről és időpontjáról.
4. Bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése és az erre irányuló szándék bejelentése
Tájékoztatás adása az illetékességi szabályokról, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének akadályairól, a szándék bejelentéséhez szükséges okiratokról, a létesítés lehetséges helyszínéről és időpontjáról.
5. A házassági névviselési forma módosítására irányuló kérelem
Tájékoztatás adása kérelem előterjesztésére és az elbírálására vonatkozó illetékességi szabályokról, a lehetséges házassági névviselési formákról, az eljárás illeték vonzatáról.
6. Nem magyar állampolgár bejegyzett élettársi kapcsolatának létesítéséhez, házasságkötéséhez bemutatott külföldi okiratok
Tájékoztatás adása a szükséges okiratok köréről, az elfogadható hivatalos fordításokról, a szükséges diplomáciai vagy egyéb felülhitelesítésről.
145
elfogadhatóságának elbírálása iránti kérelem 7. Anyakönyvi kivonat kiállítása iránti kérelem továbbítása
Ügyfél részére az anyakönyvi bejegyzésről anyakönyvi kivonat állítható ki. Kiállítására bármelyik anyakönyvvezető illetékes.
10.3 Élethelyzetek 10.3.1 Esetmegoldás: Házasságkötés törvényes előfeltételeinek vizsgálata 10.3.1.1
Az eset ismertetése
Kovács László és Balog Éva magyar állampolgárok előzetes tájékoztatás kérése céljából 2013. április 1-jén megjelentek a ceglédi kormányablakban. Közölték, hogy egymással 2013. április 25-én, hivatali munkaidőben házasságot kívánnak kötni Cegléden, a házasságkötő teremben. Az ügyintéző az ügyfelek azonosításhoz szükséges adatok megismerése után az alábbiakat állapította meg. Személyazonosságukat és magyar állampolgárságukat érvényes személyazonosító igazolvánnyal igazolták. Balog Éva 1998. december 11-én született Debrecenben. Kovács László születési ideje 1989. február 2., születési helye Miskolc. Egymással unokatestvéri kapcsolatban állnak (édesapjaik testvérek). A népesség-nyilvántartásban tárolt adatok ellenőrzése után megállapítható, hogy Kovács László nőtlen, Balog Éva pedig hajadon családi állapotú. Kovács László nyilatkozata szerint cselekvőképességét a bíróság sem teljesen, sem részlegesen nem korlátozta. Kovács László a házasság megkötése után is a Kovács László nevet, míg Balog Éva a K. Balog Éva házassági nevet kívánja viselni.
10.3.1.2
Kérdések (K) az esettel kapcsolatban
K1
Elérték-e a házasságkötéshez szükséges korhatárt?
K2
Fennáll-e közöttük olyan rokoni kapcsolat, amely felmentéssel vagy a nélkül lehetővé teszi kettőjük házasságkötését?
K3
Amennyiben nem áll fenn házassági akadály, a tervezett dátum és helyszín lehetséges-e?
K4
Viselhetik-e a kért házassági nevet?
K5
A házasságkötés törvényes akadályainak előzetes vizsgálata után Ön mit javasolna a házasságot kötni szándékozó Kiss Lászlónak és Balog Évának a tervezett házasságkötési szándékukkal kapcsolatosan?
146
10.3.1.3
Az eset megoldása: jogszerű válaszok (V)
V1
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban Ptk.) 4:9. § (1) bekezdése értelmében érvénytelen a kiskorú házassága, ha azt a gyámhatóság előzetes engedélye nélkül kötötte. A Ptk. 4:9. § (2) bekezdése rögzíti, hogy a gyámhatóság a tizenhatodik életévét betöltött korlátozottan cselekvőképes kiskorúnak a házasságkötésre jogszabályban meghatározott esetben engedélyt adhat. Tekintettel arra, hogy Balog Éva a 16. életévét még nem érte el, nem köthet házasságot, még felmentéssel sem.
V2
Az unokatestvérek (szülő testvérének egyenesági leszármazottja) közötti házasságkötés lehetséges, nem szükséges hozzá felmentés sem.
V3
A házasságot fő szabályként a Ptk. 4:8. § (1) bekezdése alapján az önkormányzat hivatali helyiségében, azaz a házasságkötő teremben kell megkötni, ehhez nem szükséges semmilyen engedély. A Ptk. 4:7. § (2) bekezdése alapján a házasságot a szándék bejelentésétől számított 31. napra lehet leghamarabb kitűzni. Felmentést a tervezett házasságkötés helye szerint illetékes jegyző adhat indokolt esetben.
V4
A Balog Éva által kért házassági névviselési forma a Ptk. 4:27. §-a alapján nem választható házassági név, így annak anyakönyvezésére és viselésére nincs lehetőség
V5
Házasságkötési szándékukat akkor jelentsék be, ha Balog Éva betöltötte a 16. életévét, és a házasság megkötésére a gyámhatóságtól felmentést kapott.
10.4 Emlékeztetőül pontokban (1) Az anyakönyvezés célja hogy egy olyan személyi nyilvántartás álljon az állam és polgárai rendelkezésére, amely közhitelesen igazolja a leszármazást, a házasságkötéseket, és a bejegyzett élettársi kapcsolatokat, azok megszűnését, a névviselést, az anyakönyvekbe bejegyzett adatokban történt változásokat, a polgárok halálesetét. (2) Az anyakönyvi igazgatás részterületei a következők: a születések, házasságkötések, bejegyzett élettársi kapcsolatok és a halálesetek megtörténtének közhiteles nyilvántartásba történő bejegyzése, anyakönyvi okiratok kiállítása és az előírt adatszolgáltatások teljesítése. (3) Az anyakönyvi igazgatás háromszintű: központi, területi és helyi szervek alkotják. (4) Az anyakönyvi szakigazgatás szervezetrendszerét az alábbi szervek alkotják: anyakönyvi ügyekért felelős miniszter / Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal/ Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala / Fővárosi, Megyei Kormányhivatalok / települési önkormányzatok jegyzői / települési önkormányzatok anyakönyvvezetői / települési önkormányzatok polgármesterei. (5) A kormányablakok elsődleges feladata az anyakönyvi igazgatás terén az ügyfelek tájékoztatása, egyes bejelentések és kérelem típusok fogadása, és továbbítása.
147
11 Oktatási igazgatás 11.1 Bevezetés az állam oktatási-nevelési céljairól, a magyar oktatási rendszer és a köznevelés bemutatása, meghatározói A magyar oktatási rendszer működését szabályozó alapelveket Magyarország Alaptörvénye (az Országgyűlés elfogadta 2011. április 18-i ülésnapján) rögzíti. Az Alaptörvény XI. cikkelye kimondja, hogy minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez, amely jogot Magyarország az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja. A magyar oktatási rendszerben tehát a következő oktatási-nevelési szinteket különböztetjük meg: alapfokú oktatás, középfokú oktatás és a felsőfokú oktatás szintjei. A köznevelés tehát olyan közszolgálat, amely a felnövekvő nemzedék érdekében a magyar társadalom hosszú távú fejlődésének feltételeit teremti meg, és amelynek általános kereteit és garanciáit az állam biztosítja. Az állami, települési önkormányzati fenntartású intézményekben, továbbá az állami feladatellátásban részt vevő nemzetiségi önkormányzat, egyházi és magánintézményekben az óvodai nevelés és az iskolai nevelés-oktatást kiegészítő szakszolgálatok igénybevétele, valamint a kollégiumi ellátás az ingyenes oktatásban részt vevő, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben (röviden: Nemzeti köznevelési törvény továbbiakban: Nkt.) meghatározott feltételeknek megfelelő gyermekek, tanulók számára térítésmentes. A köznevelési intézményt az állam, az Nkt. keretei között nemzetiségi önkormányzat, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallási felekezetek, és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerint nyilvántartásba vett egyház, vagy annak belső egyházi jogi személye, továbbá más szervezet vagy személy alapíthat és tarthat fenn, ha a tevékenység folytatásának jogát – jogszabályban foglaltak szerint – megszerezte, pl.: egyéni vállalkozó, alapítvány, egyesület, kft., kht., stb. Óvodát települési önkormányzat is alapíthat és fenntarthat. A közoktatás céljait és működésének alapelveit a Nemzeti köznevelési törvény (Nkt.) és a nemzeti tudás-és készségminimumot meghatározó Nemzeti alaptanterv (továbbiakban: Nat) foglalja össze, ez a két legfontosabb jogszabály. Az Nkt. meghatározza, hogy milyen intézmények jellemzik az egyes oktatási szinteket, ezeket kik és milyen módon irányítják és ellenőrzik, az oktatás szereplőinek milyen jogai és kötelességei vannak, milyen elvek alapján történik a finanszírozás stb. A törvényi szabályozást számos rendelet egészíti ki, ezek egy részét a kormány, másik részét az oktatásért felelős miniszter adja ki. A Nat a magyar állam Alaptörvényében megfogalmazott feladatokat szem előtt tartva a köznevelés feladatát alapvetően a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadásában, megőrzésében, az egyetemes kultúra közvetítésében, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítésében jelöli meg. Feladata továbbá a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes
148
fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése. A Nat – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 5. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – rögzíti „az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot, meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, valamint kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására”. A Nat – az iskolák szakmai önállóságának teret engedve – lefekteti a köznevelés szemléleti, elvi és tartalmi alapjait, azaz meghatározza az alapműveltség kötelezően közvetítendő tartalmait minden magyarországi iskola számára.
11.2 Az ágazatra vonatkozó leglényegesebb jogszabályok -
2011. évi CXC. Törvény a Nemzeti Köznevelésről (Nkt.)
-
A nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm.
Rendelet (Vhr.) -
110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (Nat)
-
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (Műk.r)
-
A 15/2013. (II.26.) működéséről.
-
Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról.
EMMI
rendelet
a
pedagógiai
szakszolgálati
intézmények
A magyar közoktatási rendszert a 2010-ben meghatározott kormányprogram és oktatáspolitika alapjaiban újította meg. A leglényegesebb változás az, hogy 2013. január 1-jével a köznevelési intézmények az óvodák kivételével állami fenntartásba kerültek, így sok esetben szétvált a fenntartási és működtetési feladat. A működtetés ugyanis bizonyos lakosságszám felett a korábbi fenntartó, az önkormányzat kötelező feladata maradt, a kis lakosságszámú önkormányzatok esetén pedig vállalható feladat lett. A fenntartó az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a köznevelési feladat ellátására való jogosultságot megszerezte vagy azzal rendelkezik, és – a működtetővel közösen – a köznevelési intézmény működéséhez szükséges feltételekről gondoskodik valamint jogszabályban meghatározott fenntartói jogokat gyakorol, s fenntartói kötelezettségeket teljesít. A működtető az a települési önkormányzat, amely a saját tulajdonát képező ingatlanban folyó állami köznevelési feladatellátáshoz kapcsolódó ingó és ingatlan vagyont üzemelteti. Néhány szó a felsőoktatásról A felsőoktatás jogi szabályozás szintjén teljesen elkülönül a közoktatástól, jelenleg a 2011. évi CCIV. törvény szabályozza, a felsőoktatásba való bekerülést pedig a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet. A 2005 óta kétszintűvé vált érettségi rendszer legfőbb sajátossága, hogy a középfokú iskolai utat lezáró érettségi vizsga sikeres letétele és annak eredményei alapján juthat be a felsőoktatásba mindenki, aki beadja jelentkezési lapját ösztöndíjas vagy önköltséges
149
képzési formára, szakképzésre.
alapképzésre,
osztatlan
mesterképzésre
vagy
felsőoktatási
11.3 Szervezetrendszer, a tanügy-igazgatási szervezetek szintjei A tanügy-igazgatási szervezetek csoportosítása aszerint történik, hogy milyen szervek, mely terület vonatkozásában, milyen tartalmú döntéseket hozhatnak, kikre terjed ki az igazgatási jogkörük.
Központi szint: az ágazati irányítás szervei, melyeknek a döntései valamennyi szervre kötelezőek. Ide tartoznak a jogszabályt alkotó szervek: a törvényhozó Országgyűlés és a rendeleteket hozó Kormány, valamint a Köznevelésért Felelős Oktatási Államtitkárság az Emberi Erőforrások Minisztériumán (EMMI) belül. Továbbá, az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörében eljáró Oktatási Hivatal (OH), 2013. jan. 1-jétől pedig a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK).
Térségi feladatot ellátó tanügy-igazgatási szervek a központi és a települési szint között elhelyezkedő megyei és fővárosi kormányhivatalok, a járási hivatalok, valamint a megyei illetékességű KLIK tankerületek és a járási illetékességű KLIK tankerületek
Helyi-települési szint: a települési és a nemzetiségi önkormányzat, az egyházi jogi személy, más személy vagy szervezet (természetes, jogi személy), amely vagy aki a fenntartói jogosultságot megszerezte. A települési önkormányzatok működtetésében és fenntartásában vannak az óvodák, valamint azon közoktatási intézmények működtetése, amelyek épületvagyon tekintetében az adott önkormányzat tulajdonai, és amelyek működtetéséről a települési önkormányzatok nem mondtak le. Ugyanakkor, minden 3000 főnél kisebb lélekszámú település iskolája állami fenntartásba került – kivéve, amely települési önkormányzatok nyilatkoztak arról, hogy akarják és képesek működtetni intézményeiket -, mert a bevételek nélküli, kis költségvetéssel gazdálkodó települések esetében az iskolafenntartás minőségének garanciáit az állam a saját fenntartásában és működtetésében látja biztosítottnak.
Intézményi szintű tanügy-igazgatási szervek: a köznevelési intézmények.
11.3.1
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK)28
Az állami intézményfenntartó központ neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. A KLIK az oktatásért felelős miniszter irányítása alatt működő, központi szervből és területi szervekből álló dekoncentrált struktúrájú központi államigazgatási szerv (központi hivatal). Hatásköri megoszlás: a tankerület az általános iskola, alapfokú művészeti iskola és gimnázium; a megyeközponti tankerület, a saját járási illetékességébe tartozó általános iskola, alapfokú művészeti iskola és gimnázium fenntartási feladatain túl ellátja a
28
Honlapja: http://klik.gov.hu/
150
szakképző iskola, kollégium, pedagógiai szakmai szolgáltató és pedagógiai szakszolgálati intézmény (intézet) fenntartásával kapcsolatos feladatokat megyei illetékességgel. Illetékességi területe a 175 vidéki járáshoz és a 23 budapesti kerülethez illeszkedő 198 tankerület és a 19 megyeközponti tankerület. A KLIK hatáskörei -
Dönt a köznevelési intézmény létesítéséről, gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról.
-
Dönt a köznevelési intézmény nevének megállapításáról.
-
Meghatározza a köznevelési intézmény költségvetését, továbbá a kérhető térítési és tandíj megállapításának szabályait, a szociális alapon adható kedvezmények feltételeit.
-
Meghatározza az adott tanítási évben az kollégiumban szervezhető csoportok számát.
-
Ellenőrizheti a köznevelési intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét, nevelési-oktatási intézményben továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket; ha a fenntartó nem települési önkormányzat, a tanuló- és gyermekbalesetet jelenti a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes kormányhivatalnak.
-
A köznevelési intézmény vezetőjének és szakmai feladatokat ellátó alkalmazottjának megbízása, kinevezése, a megbízás visszavonása, a jogviszony megszüntetésének jogával kapcsolatos, e törvényben foglalt korlátozó rendelkezések keretei között gyakorolja a munkáltatói jogokat.
-
Jóváhagyja programját.
-
Értékeli a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét.
-
Ellenőrzi a pedagógiai programot, a házirendet, valamint a SZMSZ-t.
-
Véleményezi az Oktatási Hivatallal közösen az egyházi és magánintézmények esetében a köznevelési alapfeladat keretében ellátandó azon tanulólétszámot, amelynek felvételét nem tagadhatja meg a fenntartó (meghatározza a fenntartó és a kormányhivatal).
-
Évente köteles felmérni az érintett első iskolai évfolyamra beiratkozni szándékozók körében az érdekelt települési nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat bevonásával a magyar nyelvi előkészítés, a nemzetiség nyelvén folyó nevelés és oktatás iránti igényt.
-
Kijelöli a Köznevelési Hídprogramokban közreműködő köznevelési intézményeket 2013. szeptember 1-jétől.
-
Megszervezi és működteti az utazó gyógypedagógusi hálózatot.
-
Meghatározza azt az időszakot, amely alatt az első évfolyamra a tanköteles tanulókat be kell íratni.
a
köznevelési
intézmény
iskolában
tantárgy-
indítható
felosztását,
osztályok,
a
továbbképzési
151
Az Oktatási Hivatal29 (OH) feladatai
11.3.2
A hivatal központi államigazgatási szerv: központi hivatal. A hivatal ellátja a
köznevelési, felsőoktatási ágazati információs rendszerek működtetésével,
közneveléssel és szakképzéssel,
felsőoktatási regisztrációval és a
végzettség elismerésével kapcsolatos feladatokat.
Ellátja továbbá az alábbi feladatokat:
Adatkezelő a Köznevelés adatkezelés tekintetében.
Elsőfokú hatósági jogkört gyakorol a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság, érettségi és szakmai vizsga ill. vizsgabizottság döntéseivel szemben.
Az oktatásért felelős miniszter által kijelölt háttérintézménnyel közösen ellátja a pedagógus-továbbképzések nyilvántartását és ellenőrzését.
Szervezi az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzést.
Országos méréssel, értékeléssel kapcsolatos feladatokat lát el.
Ellátja az Országos szakértői és érettségi vizsgaelnöki névjegyzékkel kapcsolatos igazgatási és hatósági ügyintézési feladatokat.
A KLIK által fenntartott köznevelési intézmények nyilvántartását vezeti.
Előterjeszti a kormányhivatalok közreműködésével, valamint a helyi önkormányzatok véleményének kikérésével és közreműködésével az oktatásért felelős miniszternek megyei szintű bontásban a feladatellátási, intézményhálózatműködtetési és köznevelés-fejlesztési tervet, amelynek része a megyei szakképzési terv.
11.3.3
Információs
Rendszere
(KIR)
keretében
folyó
A Kormányhivatalok szerepe, feladata
A megyei és fővárosi kormányhivatalok oktatásigazgatási feladatait a törzshivatal részeként működő Oktatási Főosztályok látják el. Az Oktatási Főosztály legfontosabb feladat és hatáskörei a következők:
Szervezési, koordinációs feladatok:
pl. érettségi vizsgák szervezése, részvétel az országos középiskolai tanulmányi versenyek, az országos mérések és a középfokú felvételi eljárás megyei lebonyolításában
Ellenőrzések: o
29
hatósági ellenőrzés
Honlapja: www.oh.gov.hu
152
o
törvényességi ellenőrzés
o
pedagógiai-szakmai ellenőrzés
A hatósági ellenőrzés az intézmény jogszabályoknak megfelelő működésére irányul, a törvényességi ellenőrzés pedig az egyházi és magánfenntartók fenntartói tevékenységének ellenőrzését jelenti abból a szempontból, hogy a kiadott működési engedélynek megfelelően működtetik-e az intézményüket. A kormányhivatal köznevelési intézményben előzetes bejelentés nélkül akkor folytathat vizsgálatot, ha az előzetes bejelentés veszélyeztetné az eljárás eredményességét. A hatósági ellenőrzés során feltárt következő intézkedéseket teheti:
szabálytalanság
megszüntetése
érdekében
a
felhívja a köznevelési intézmény vezetőjét a szabálytalanság megszüntetésére, és erről tájékoztatja az intézmény fenntartóját,
eljárást kezdeményez a nem állami, nem önkormányzati fenntartású intézmények esetén a kifizető szervnél a költségvetési támogatás felülvizsgálatára, folyósításának felfüggesztésére, szükség esetén az érintett gyermekek, tanulók másik nevelési-oktatási intézménybe történő átvételére, felvételére,
felügyeleti bírságot szab ki, amelynek összege nem haladhatja meg az egymillió forintot,
a semmisség megállapítása vagy a megtámadható döntés érvénytelenségének megállapítása érdekében bírósági eljárást indít.
A törvényességi ellenőrzés eredményeként, ha a fenntartó nem teljesíti a végzésben meghatározottakat, a kormányhivatal törölheti az intézményt a nyilvántartásából. A nyilvántartásból való törléssel egyidejűleg kijelöli azt a nevelési-oktatási intézményt, amely a megszűnt intézménnyel jogviszonyban álló gyermekek, tanulók felvételét nem tagadhatja meg. A pedagógiai-szakmai ellenőrzés első megszervezésére előreláthatólag 2013. szeptember 1-je után kerül sor, az ellenőrzés pedagógusra, intézményvezetőre, illetve a teljes intézményre is irányulhat.
Engedélyezési eljárások:
A kormányhivatal nyilvántartásba vételi, illetve működési engedélyt ad ki az egyházi, illetve a magánintézmények számára, valamint a nem iskolarendszerű szakképzést folytató intézmények részére engedélyezi szakmai vizsga szervezését.
Hatósági feladatok a) A kormányhivatal elsőfokú döntést hoz Tanköteles tanuló kizárása esetén iskolakijelölésről
• •
Az intézményvezető kérelmére magántanulói státusz megállapításáról
•
A gyermek hatéves kor előtti tankötelezettségének megkezdéséről
153
b)
•
A kormányhivatal másodfokú döntést hoz
•
A nem általa működtetett érettségi vizsgabizottság, valamint a független vizsgabizottság döntése ellen benyújtott törvényességi kérelmek tárgyában
•
A szakmai vizsga vizsgabizottsága döntése ellen benyújtott törvényességi kérelmek tárgyában
•
A sajátos nevelés igényű tanuló számára tankötelezettség teljesítését biztosító intézmény kijelölését megállapító járási hivatali határozat tárgyában
A kormányhivatal egyéb feladatai:
11.3.4
•
A kormányhivatal meghatározza és közzéteszi az iskolák felvételi körzetét, továbbá a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzetét.
•
A kormányhivatal részt vesz a köznevelési fejlesztési terv elkészítésében.
•
A szomszédos államokban élő magyar diákok kedvezményekre való jogosultságának megállapítása.
•
A nyugdíjas pedagógusok kapcsolatos feladatok ellátása.
pedagógus
és
pedagógusok
igazolványának
cseréjével
A járási kormányhivatalok
A 198 járási hivatalok illetékesség szempontjából a korábbi kistérségekhez, illetve a fővárosi kerületek területi tagozódásához igazodnak. A járási hivatalok a megyei, fővárosi kormányhivatalok szervezeti keretében működnek. A jogalkotó a járási hivatalra - a jegyző által korábban ellátott - egyes államigazgatási hatósági feladat- és hatáskört telepítette.
A járási hivatal tanügyi igazgatási és szervezési feladatai:
a tanköteles tanulók nyilvántartása, rendszeres adatközlés az állami intézményfenntartó központ és tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője számára,
a tankötelezettség teljesítésének és a szakértői vizsgálaton való megjelenésnek az elrendelése és felügyelete,
a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén a törvény vagy Korm. rendelet által feladat- és hatáskörébe utalt feladatok ellátása, így az általános szabálysértési hatósági teendők végzése,
154
a tanköteles tanulókról vezetett nyilvántartás megküldése – intézményfenntartó központon keresztül – a lakóhely, ennek tartózkodási hely szerint illetékes általános iskolának
az állami hiányában
A gyermek, tanuló érdekében a járási hivatal kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, továbbá a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa be. Ha a szülő a járási hivatal felhívása ellenére kötelezettségének ismételten nem tesz eleget, a járási hivatal a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot értesíti.
A tanköteles tanuló tanulmányainak külföldön történő folytatását - a tanköteles gyermek nyilvántartása céljából - be kell jelenteni a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatalnak.
A gyámhivatal feladata a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet megállapítása.
A jegyző feladatai:
Ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem lehetséges, a településre kiterjedő veszélyhelyzet esetében a fenntartó és a járási hivatal egyidejű értesítése mellett rendkívüli szünetet rendel el.
A települési önkormányzat által fenntartott óvodában hozott döntés ügyében másodfokú döntéshozóként jár el.
Adatot szolgáltat a KIR-be.
Gondoskodik az óvodai nevelésben részvételre kötelezettek nyilvántartásáról, a nyilvántartásból rendszeresen adatot közöl a kormányhivatal járási hivatala számára.
Az óvodás gyermekekről vezetett nyilvántartást megküldi a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes óvodának.
11.3.5 Az oktatási szakigazgatás ügykörei a Kormányablakokban feladatot ellátó kormánytisztviselők számára A szakigazgatási szervezetrendszer felépítésének és az egyes szervek feladatainak bemutatását gyakorlati elvárás indokolja. A kormányablakhoz érkező ügyek kapcsán az ügyintézőnek képesnek kell lennie a döntési jogkörrel rendelkező szakigazgatási szervezet beazonosítására, hogy ahhoz irányíthassa az ügyfelet vagy részére továbbítsa a befogadott kérelmet.
155
A következőkben a kormányablakok hatáskörét érintő ügytípusokat soroljuk fel.
Az iskolai mindennapokhoz kapcsolódó ügyekből adódó feladatok 1. a szülő által a nevelési tanácsadó szakvéleményének felülvizsgálata iránt benyújtott kérelem 15/2013. (II.26.) EMMI r. 18. § (2) „A” járási hivatali hatáskör. 2. sajátos nevelési igény megállapításával kapcsolatos döntés meghozatala iránti kérelem 15/2013. (II.26.) EMMI r. 18. § (2)„A” járási hivatali hatáskör 3. az elveszett vagy megsemmisült szakmai bizonyítványról másolat kiállítása iránti kérelem 20/2007. (V. 21.) SzMM rend. 32. § (7)TOV, vizsgaszervező, annak megszűnése esetén a jogutód intézmény, ennek hiányában főjegyzői hatáskör. 4. szakmai bizonyítvány hibás bejegyzései javítására irányuló kérelem, 20/2007. (V. 21.) SzMM rend. 32. § (11), TOV vizsgaszervező, annak megszűnése esetén a jogutód intézmény, ennek hiányában főjegyzői hatáskör. 5. névváltozás esetén a szakmai bizonyítvány cseréjére irányuló kérelem, 20/2007. (V. 21.) SzMM rend. 32. § (11)TOV, vizsgaszervező, annak megszűnése esetén a jogutód intézmény, ennek hiányában főjegyzői hatáskör. Köznevelési intézmények hatósági ellenőrzése 6. Ügyfél közérdekű bejelentése, ill. közoktatási hatósági ügy kivizsgálására, ellenőrzésre irányuló kérelme, A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 23. § (11) bekezdés, 79. § (2) bekezdés, a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 38. §, az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 41. § (1) bekezdés, TOV, megjegyzés: az oktatási főosztály csak a Vhr-ben meghatározott esetekben járhat el, a törvényességi ellenőrzés a fenntartónál, a tankerületnél vagy óvoda esetén a jegyzőnél van. Ezt mindenképpen bele kell venni a szövegbe. Nem költségvetési szervek nyilvántartásba vételi eljárása 7.
Nem
költségvetési
szervek
nyilvántartásba
vétel
iránti
kérelme.
A
nemzeti
köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. §, TOV, Kormányhivatal Törzshivatalának Oktatási Főosztálya jár el. Nem az állami intézményfenntartó központ (KLIK) által fenntartott köznevelési intézmények működési engedélyezési eljárása 8. Nem az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény működési engedélyezése iránti kérelme. (A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet) TOV, Kormányhivatal Törzshivatalának Oktatási Főosztálya jár el. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 159. §-a meghatározza a kérelem formáját és mellékleteit.
156
A Szakképzési Törvény szerinti szakmai vizsgák megszervezésére vonatkozó engedélyezési eljárás 9. Szakmai vizsga megszervezésére vonatkozó engedély kiadása iránti kérelem és mellékletei a 111/2010. (IV.9.) Korm. rendelet alapján. Az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4/C. § (1) , Eljárási díj a szakmai vizsga szervezésére
vonatkozó
engedély
megszerzésére
irányuló
engedélyezési
eljárás
igazgatási szolgáltatási díjáról és a díj megfizetésének szabályairól szóló 12/2010. (IV. 20) SZMM rendelet alapján. TOV, Kormányhivatal Törzshivatalának Oktatási Főosztálya jár el. Engedéllyel rendelkező szakmai vizsgaszervező intézmények nyilvántartása, adatszolgáltatás 10. Vizsgaszervező nyilvántartásból való törlésre irányuló kérelme. 111/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet a szakmai vizsga megszervezésére vonatkozó engedély kiadásának és a vizsgaszervezési tevékenység ellenőrzésének részletes szabályairól. TOV, Kormányhivatal Törzshivatalának Oktatási Főosztálya jár el. A szomszédos államokban élő magyar diákok diák-kedvezményei 11.
A
szomszédos
államokban
élő
magyar
diákok
diákkedvezményekre
való
jogosultságának megállapítása iránti kérelem. Az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 41/C. § (2) a) TOV, Kormányhivatal Törzshivatalának Oktatási Főosztálya jár el. A diák-kedvezmények megállapítása 12. A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény hatálya alá tartozó személyek diákkedvezményeiről szóló 319/2001. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (2)-(3); 12. § (2); 21.§, melléklet, TOV, Kormányhivatal Törzshivatalának Oktatási Főosztálya jár el. A szomszédos államokban élő magyar pedagógusok és oktatók pedagóguskedvezményei 13. A szomszédos államokban élő magyar pedagógusok és oktatók pedagógus- és oktatói kedvezményekre
való
jogosultságának
megállapítása
iránti
kérelem.
Az
Oktatási
Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 41/C. § (2) bekezdés b) pont, TOV, Kormányhivatal Törzshivatalának Oktatási Főosztálya jár el. A
nyugdíjas
pedagógusok
igazolványával
kapcsolatos
jogszabályban
meghatározott feladatok 14. A pedagógus igazolvány cseréjére irányuló kérelem. Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 26. §, TOV, Kormányhivatal Törzshivatalának Oktatási Főosztálya jár el.
157
Pedagógus igazolvány kiállítása 15. A pedagógus igazolvány kiállítására irányuló kérelem, Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 25-26. §, TOV, a pedagógus munkáltatójáé.
11.4 Élethelyzet Az ügyfél a MÜM 14. számú Szakmunkásképzőben 1976-ban szerzett szakmai bizonyítványa elveszett. Kereste az iskolát a Hernád utcában, de mivel iskolát nem talált, ezért elment az önkormányzathoz, és az ügyfélszolgálat a Tankerülethez irányította. Az újonnan létrejött (2013. január 1-jével kezdet meg működését) Tankerületnek a korábbi Művelődési Irodától megvolt az a jegyzéke, amit az Iroda a kerületben működött, már megszűnt iskolákról vezetett. Ez tartalmazta a jogutód intézményeket, ha voltak ilyenek. Ez alapján tájékoztatta az ügyfelet, hogy a keresett és már megszűnt iskola jogutódja a IX. kerületben működő Szily Kálmán Szakközépiskola. Ott fognak a megőrzött törzslap alapján bizonyítvány másodlatot kiállítani számára. Amennyiben a keresett iskola jogutód nélkül szűnt volna meg, abban az esetben a főjegyzőhöz kell fordulni. A tanulmányi előmenetelt igazoló Törzslap, és bizonyítvány kiállításul szolgáló törzslapok ugyanis nem selejtezhetőek, azokat meg kell a kiállító szervnek, vagy, megszűnése esetén, a főjegyzőnek őriznie.
158
