SZAKDOLGOZAT. A magyar nyugdíjrendszerre vonatkozó pénzügyi szabályok

Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Államtudományi Intézet Pénzügyi Jogi tanszék

SZAKDOLGOZAT

A magyar nyugdíjrendszerre vonatkozó pénzügyi szabályok

Konzulens:

Készítette:

Dr. Varga Zoltán

Laczkóné Tóth Veronika

Adjunktus

Munkaügyi- és Társadalombiztosítási Igazgatási Alapszak

Miskolc 2015.

University of Miskolc Faculty of Law Institute of Civics Department of Financial Law

THESIS

Financial regulationsinconnectionwiththeHungarianPension System

Tutor:

Writtenby:

Zoltán Varga, Dr.

Laczkóné Tóth Veronika

Adjunct

Employment Relations and SocialInsuranceAdministration

Miskolc 2015.

Tartalomjegyzék: 1.BEVEZETÉS ............................................................................................................................ 4 2. Nyugdíjrendszer kialakulásának története ........................................................................... 5 2.1 Nyugdíjbiztosítás kezdetei ................................................................................................ 5 2.2 A két világháború időszakában a társadalombiztosítás változásai............................... 7 2.3. Főbb egységes nyugdíjtörvények .................................................................................. 10 2.3.1 Az első nyugdíjtörvény ............................................................................................... 10 2.3.2 Második egységes nyugdíjtörvény .............................................................................. 10 2.3.3 Harmadik egységes nyugdíjtörvény ........................................................................... 11 2.4. A társadalombiztosításról szóló 1975.évi II. törvény .................................................. 12 2.5 Rendszerváltás időszakában .......................................................................................... 14 3. Nyugdíjreform ....................................................................................................................... 16 4. Nyugdíjrendszer fenntartása mögött álló Nyugdíjbiztosítási Alap .................................. 18 4.1 1998-ig tartó időszak ....................................................................................................... 18 4.2 1998-tól tartó időszak...................................................................................................... 19 4.3 Államháztartás kapcsolata a témámmal összefüggésben: ........................................... 20 4.4 Nyugdíjbiztosítási Alapot érintő 2012. évet követő változások ................................... 22 5.Nyugdíjbiztosítási Alap pénzügyei: ...................................................................................... 24 5.1 Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei: ................................................................................. 24 5.2 Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai ................................................................................... 28 5.3 Az elmúlt évek költségvetési törvénye alapján az előirányzatokból levont következtetések ...................................................................................................................... 32 6. Magán-nyugdíjpénztárak kialakulásának hatása a Nyugdíjbiztosítási Alapra .............. 35 7. Miért volt szükség a magánnyugdíjpénztártagi befizetések államosítására? (Nyugdíjmentő törvénycsomag) ............................................................................................... 38 8. Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról ................................................................... 41 9.ÖSSZEGZÉS: ......................................................................................................................... 43 Irodalomjegyzék: ...................................................................................................................... 44

„Az állami nyugdíjrendszer célja, hogy az időskor, illetve közeli hozzátartozó halála esetén a jövedelembiztonságot megalapozza.”1 1.BEVEZETÉS

Nyugdíjrendszer, egy olyan terület, amely a társadalombiztosítás részét képezi, a társadalombiztosításban való részvétel a törvényben meghatározottak szerint kötelező. Más jogterülethez hasonlóan, folyamatos változásokon megy keresztül, mai napig nem érte el a végső formáját. Kezdetben állami beavatkozás nélkül működő rendszerről beszélhettük, de hangsúlyosság vált az, hogy mindenkinek biztosíthatóvá váljon. Az egyik pont, amikor is már nélkülözhetetlen volt az állami beavatkozás az a rendszerváltás időszaka, amikor a teljes foglalkoztatás megszűnt, de a nyugdíjrendszert egyensúlyban kellett tartani. Ezek a változások annak is köszönhetőek, hogy Magyarország „öregedő társadalmak” közé tartozik. Kijelenthetjük, hogy az időskorúak aránya olyan mértékben emelkedett, ahogyan a fiatalkorúak aránya csökkent. Így a munkaképes személyek száma is csökken, ezáltal kevesebb munkavállaló van a munkaerőpiacon, és kevesebb az utánuk/általuk befizetett járulékok összege. A nyugdíjrendszer működtetése és fenntartása állami feladatok közé tartozik. Éves költségvetési törvény tartalmazza évről-évre az előirányzatokat (kiadások és bevételek ütemezését). A Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeit meghatározzák a gazdasági körülmények, a munkanélküliség aránya, a foglalkoztatottság mértéke, mivel a fő bevételi forrása a jövedelmek alapján megfizetett járulékok, és hozzájárulások. Dolgozatomban arra törekedtem, hogy egyfajta áttekintést nyújtsak a nyugdíjak finanszírozása tekintetében a nyugdíjrendszer pénzügyeiről, de mégis valamiféle képet adjak az ellátásokról. Kitértem arra, hogy a magán-nyugdíjpénztári rendszer hogyan változott és hogy mi vezetett erre. Tovább arra, hogy ez a Nyugdíjbiztosítási Alapra milyen hatással volt.

1

4

2011.évi CXCIV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról.

2. Nyugdíjrendszer kialakulásának története

2.1 Nyugdíjbiztosítás kezdetei

A kötelező társadalombiztosítási rendszerű nyugdíjbiztosítás kialakulása, fejlődése,több évszázados múlttal rendelkezik. Gyökerei Magyarországon az 1496-ban alapított felvidéki bánya-társpénztárakig nyúlnak vissza.2 Annak oka, hogy ezek az önkéntes társulások először a bányászatban alakultak ki, valószínűleg a bányákban végzett munka veszélyessége, a bányászok egymásra utaltsága és a többi foglalkozási ágtól való elszigeteltsége

volt.

A

társládák

szolgáltatásai

között

szerepelt

a

tagok

munkaképtelensége esetében fizetett nyugbér vagy végkielégítés, az özvegyek, árvák ellátása is.3 A társláda a munkaadó és a bánya munkásai önkéntes elhatározásából létesült. Bevételi forrás a vállalt kötelezettség alapján a munkásoktól levont járulékokból és a munkaadó hozzájárulásából adódott. Később ez az önkéntesség kötelező jellegűvé alakult át. 18. században egy kamarai rendelet kimondta a bányászok járulékfizetési kötelezettségét és megszabta, hogy a napszámosok is kötelesek belépni.4 A társládák szolgáltatásai 1891-ig eltérek voltak, bányatársládánként változtak, de elmondhatjuk, hogy általánosságban magában foglalta a munkaképtelenség esetén járó nyugbért, özvegyek és árvák ellátását továbbá a betegség esetén járó orvosi kezelést és gyógyszersegélyt.51892-ben kiemelkedő szerephez jut a Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyugdíjegylete. Tagja lehetett minden munkaképes személy 14 éves kor felett, akik szellemi vagy testi munkával, keresettel járó foglalkozást hivatásszerűen űztek, valamint a házi teendőiket végző nők. Az egylet fiókokat létesített az ország egészterületén, a különböző gyártelepeken pedig önálló tagcsoportokat is alakított. Az egylet egyik kiemelkedő célja a tagok nyugdíjának biztosítása volt. A kiadások fedezésére a tagok beíratási és tagsági díjai szolgáltak, a segélyezés a kölcsönösség elvén

alapult.

Nyugdíjra az a biztosított volt jogosult, aki betöltötte a 40 évi tagsági időt, és ez idő 2

Gecse Istvánné-Jakab Nóra-Prugberger Tamás-Tóth Hilda-Varga Zoltán: Szociális jog Miskolci Egyetemi Kiadó, 2013 42.o. 3 Igazné Prónai Borbála: A kötelező társadalombiztosítás kialakulása, fejlődése Magyarországon PhD értekezés Budapest,2006 111.o. 4 Dr. Varga Zoltán: A magyar nyugdíjrendszer pénzügyei PhD értekezés Miskolc,2012 5 A magyar társadalombiztosítás ötven éve 1892-1942. id. mű 7. o.

5

alatt fizette a járulékot. Külön említésre méltó az, hogy a központi kormánynál alkalmazott tisztviselők és szolgák, valamint ezek özvegyei és árvái már 1849-től részesültek nyugdíjban, melyet 1870-ig a közös költségvetésből, majd 1870-től annak 23 %-át a magyar állami költségvetésből finanszírozták.6 A közszolgálati alkalmazottak és hozzátartozóik nyugdíjjogosultságát először az 1885.évi XI. tc. szabályozta, amelyet többszöri kiegészítés után az 1912. évi LXV. tc. módosított és egységesített. Nyugdíjra az a tényleges szolgálatból kivált alkalmazott volt jogosult, akinek a beszámítható szolgálati ideje elérte a 10 évet (illetve 5 évet, ha beszámítható szolgálati idejének kezdetekor még nem töltötte be 40. életévét) és munkaképtelenné vált, vagy betöltötte 65. életévét (1913-tól 60. életévét), vagy kitöltötte a köteles szolgálati időt (40 év, tanároknál, tanítóknál 30 év), vagy nem volt elhelyezhető megfelelő állomásra. Negyven év szolgálattal az állami alkalmazott annyi nyugdíjat kapott,mint amennyi az utolsó fizetése volt. Az állami alkalmazottaknak, magán alkalmazottaknak más foglalkozásokhoz képest viszonylag jobb volt a helyzetük, mert ha gondtalan öregséget nem is, de jobb megélhetést biztosított a rendszer számukra.7Az 1925. évi XXXIV. törvénycikk 1. §-a a biztosítás országos szervévé az Országos Munkásbiztosító Pénztárt (későbbi OTI) tette. A bányanyugbérbiztosítás központosítása szervezetileg előrelépést jelentett, de a szolgáltatások színvonala szegényes maradt, és általában alacsonyabb mértékű volt, mint a többi iparágé.8A bányanyugbérbiztosítási járulékkulcs, amelyet évről évre a költségszükségletnek megfelelően határoztak meg, 1927–1928-ban a nyugbérbiztosítási alapösszeg 14 %-a volt. 1929-től a biztosítottakat napibérosztályokba sorolták (tényleges jövedelmük figyelembevételével), és a járulékkulcs a javadalmazási határ alá eső alkalmazottak után az átlagos napibér 6,25 %-a, a javadalmazási határ alá nem eső alkalmazottaknál 5,25 %-a lett. 1933-tól a járulékkulcs 6,5 %-ra, illetve 5,5 %-ra emelkedett. A járulékot a munkáltató fizette, de 50 %-át levonhatta a munkavállalók béréből.

A költségek

fedezése a

felosztó–kirovó rendszer alapján történt.9

Az állami felosztó-kirovó nyugdíjrendszer lényege a közvetlenebben úgy jellemezhető (némileg leegyszerűsítve a valóságot), hogy az állam, mint hatóság a mindenkori aktív állampolgáraira folyamatosan bérjárulék fizetési kötelezettséget ró ki, amely befolyó 6

A magyar társadalombiztosítás ötven éve 1892-1942. id. mű 41. o. Gecse Istvánné-Jakab Nóra-Prugberger Tamás-Tóth Hilda-Varga Zoltán: Szociális jog Miskolci Egyetemi Kiadó, 2013 44.o 8 Igazné Prónai Borbála: A kötelező társadalombiztosítás kialakulása, fejlődése Magyarországon PhD értekezés Budapest,2006 111-118.o. 9 Dr. Varga Zoltán: A magyar nyugdíjrendszer pénzügyei PhD értekezés Miskolc,2012 7

6

bérjárulékokból fizeti ki folyamatosan a mindenkori nyugdíjas állampolgárai nyugdíjjáradékát.

Az

aktív

polgárok

a

bérjárulék

fizetésükkel

maguk

is

nyugdíjjáradékra nyernek jogosultságot.101928-ban került megszervezésre az Országos Társadalombiztosító

Intézet

(továbbiakban:

OTI),

amely szerv

az

Országos

Munkásbiztosító Pénztár előde. Az öregségi és rokkantsági biztosítás bevezetésével öregségi rokkantsági, özvegyi és árvasági járadékellátást nyújtottak.11 Az OTI működése az ország egész területére kiterjedt.Az OTI a feladatait a helyi szervei: kerületi pénztárak és a vállalati pénztárak útján teljesítette. A nyugdíjbiztosítás pénzügyeit koordináló intézet magas színvonalon látta el a feladatást és a korbeli jogalkotás mérnöki pontossággal határozta meg az egyes ellátásokat és teremtette meg azok pénzügyi fedezetét. Bár az OTI jogköre nem terjedt ki a mezőgazdasági munkásságra, így mintegy 1,3 millió ember semmiféle biztosítással nem rendelkezett.

2.2 A két világháború időszakában a társadalombiztosítás változásai Az első világháborús gazdasági válság tönkretette a társadalombiztosítás intézményeit és a társadalombiztosítás talpra állását megnehezítette a nagymértékű infláció éppen ezen okokhoz vezethető vissza, hogy a II. világháborúig több alakuláson ment keresztül a nyugdíjrendszer. Az egyik fontos változás, hogy megoldották a mezőgazdaságban dolgozók nyugdíjbiztosítását is, ezáltal a biztosítottak köre egyre bővült. A gazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosításáról szóló 1938. évi XII. törvénycikk

alapján

már

a

legalacsonyabb

rangú

munkavállalók

(cselédek,

napszámosok stb.) számára is kötelező az öregségi biztosítás. A nyugdíjrendszer intézményeinek működése az önkormányzatiság elvén nyugodott, a munkások nyugdíjbiztosításával kapcsolatos adminisztrációs feladatokat az Országos Társadalombiztosítási Intézet, a magánalkalmazottakét a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete (továbbiakban: MABI) végezte. Az 1928. évi XL. törvénycikkel bevezetett általános és kötelező nyugdíjbiztosítás ún. várományfedezeti elven működött. Ötévenként megvizsgálták, hogy a járulékok mértéke kellő fedezetet nyújt-e a szolgáltatások kifizetésére.

10

http://www.portfolio.hu/gazdasag/nyugdij/demografia_es_nyugdijrendszer_adalek_a_nyugdijrendszere k_makrookonomiajahoz_toth_istvan.76502.html (Megtekintés időpontja: 2015. január 29) 11 http://www.deviza.extra.hu/Nyugdijrendszer.pdf (Megtekintés időpontja: 2015. január 29) 2.o.

7

A jogszabályban a járulékok felső határát szabták meg, amely a tényleges javadalmazás 4%-át, MABI biztosítottnál 5%-át nem haladhatta meg. A rendszer a jogosultak részére öregségi, rokkantsági, özvegyi és árvajáradékot nyújtott, de a szolgáltatások között ismerte el a járulék visszatérítés intézményét is. Ez lehetővég tette, hogy az addig befizetett összeget a biztosított visszakapja, a hátránya az volt, hogy aki ezt a lehetőséget kihasználta, ő már nyugdíjszolgáltatásra nem tarthatott igényt. Az öregségi járadékot 65. életév betöltésétől lehetett igénybe venni. 12 A második világháború előtt Magyarországon is színvonalas magán- és vállalati nyugdíjpénztárak működtek. Az államnak a korabeli jogszabályok szerint (elvileg) meghatározott összeggel hozzá kellett volna járulnia a nyugdíjrendszer kiadásaihoz, ám a második világháború közeledtével az állami szerepvállalás elmaradt. A felhalmozott tartalékokat végül a Sztójay-kormány rendelkezése alapján 1944-ben fegyverkezésre fordították, így a korábbi várományfedezeti rendszert13 már később sem lehetett visszaállítani, ezért Magyarország áttért a felosztó-kirovó rendszerre 1947. január 1-jével.14 1947-ben a járulékok a következőképpen alakultak: 9 százalék egészségbiztosítási, 3 százalék öregségi-rokkantsági, 6 százalék családi pótlék. Hozzávéve a 10 százalékos, kereseteket terhelő illetményadót, a járulékok mértéke összesen 28 százalékot tett ki. 1946–1948

között

a

nyugdíjösszkiadás

8,5-szeresre

nőtt

(a

létszám

a

jogkiterjesztésekből is adódóan 2,5-szeresre). Az állandósuló pénzügyi gondokat növelte, hogy az ár- és a bérszínvonal közötti hatalmas különbség miatt a betegségbiztosítás bevételei távolról sem fedezték a kiadásokat, a nyugdíjjárulékok nagy részét elvonták a gyógyszer- és áruköltségek fedezésére. Az öregségi járadékokra esetenként az összes járulék 1 százaléka sem jutott.15

12

Gecse Istvánné-Jakab Nóra-Prugberger Tamás-Tóth Hilda-Varga Zoltán: Szociális jog Miskolci Egyetemi Kiadó, 2013 47.o. 13 Várományfedezeti rendszer: A már nyugdíjasok jövőben esedékes nyugdíjainak tőkeértékén túl, a még aktív tagok jövőben bekövetkező megrokkanása illetve halála által esedékesség váló nyugdíjak, továbbá özvegyi és árvanyugdíjak tőkeértékét is fedezi, az aktív tagok által befizetett évi járulékokból. A befizetett járulékoknak a kiadások levonása után fennmaradó része az a díjtartalék, amely mind a nyugdíjigényeknek és várományoknak fedezéséhez új tagok belépése nélkül is elégséges. A biztosítási kötelezettségek kérdését tehát legtökéletesebben ez a rendszer valósítja meg. 14 Andorkó Imre: A magyar nyugdíjrendszer történetének áttekintése Miskolci Jogi Szemle 8. évfolyam (2013) 2. szám 93-94.ol. 15 Dr. Varga Zoltán: A magyar nyugdíjrendszer pénzügyei Phd értekezés Miskolc,2012 69-70.o

8

A II. világháborút követően az államosítás kapcsán az állam vállalta a garanciát. 194550. között a foglalkozások szerint létrejött csoportok biztosítását szolgáló intézetek beolvadtak

az

Országos

Társadalombiztosítási

Intézetbe.

1950-től

a

társadalombiztosítás igazgatását a Szakszervezetek Országos Tanácsára (SZOT) bízták. A felügyeletet a Minisztertanács látta el, az ügyviteli teendők, pedig az OTI-tól átkerültek Szakszervezetek Társadalombiztosítási Központjához (SZTK). 16 A háború után a nyugdíjbiztosítási rendszerben igen lényeges változások következtek be, hiszen azt teljes egészében beillesztették az állami rendszerbe, azaz a hozzájárulásokat kvázi adóként szedték be a központi költségvetés számára. Tehát a társadalombiztosítási járulékokat az állam költségvetési hiányának fedezésére használták fel.17 1953-ban a nyugdíjak, a járulékok és az egyéb segélyek folyósítására állították fel az Országos Nyugdíjintézetet, melynek feladata volt a biztosítási alapon járó nyugellátások folyósítása, a házastársi nyugellátás, illetve pótlékai, a családi pótlék, az állandó özvegyi nyugdíj, a végkielégítés, az árvaellátást biztosítása. A 2/1964. sz. M. T. és SZOT-rendelet ezen szervezetet megszüntette, helyébe a SZOT Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot állította fel. Ennek a feladata lett a társadalombiztosítás alapján járó nyugellátások folyósítása, az igények elbírálása.18

16

http://www.deviza.extra.hu/Nyugdijrendszer.pdf (Megtekintés időpontja: 2015. február 13) 2-3.o Andorkó Imre: A magyar nyugdíjrendszer történetének áttekintése Miskolci Jogi Szemle 8. évfolyam (2013) 2. szám 94.o. 18 Gecse Istvánné-Jakab Nóra-Prugberger Tamás-Tóth Hilda-Varga Zoltán: Szociális jog Miskolci Egyetemi Kiadó, 2013 54.o. 17

9

2.3. Főbb egységes nyugdíjtörvények

A 20. század közepén három egységes nyugdíjtörvény is született, melyeket nagy vonalakban szeretnék ismertetni. 2.3.1 Az első nyugdíjtörvény Az első egységes nyugdíjtörvény 1951-ben született, méghozzá ez egy törvényerejű rendelet volt, ami a dolgozók egységes társadalombiztosítási nyugdíjáról szólt.19 A törvény szabályozza a munkaviszonyban álló dolgozók és a hozzátartozók nyugdíj jogosultságát, és azonos feltételeinek és mértékének biztosítását teszi lehetővé. Korhatár a következőképpen alakult: öregségi nyugdíjra volt jogosult, az a férfi, aki a 60. életévét betöltötte illetve az a nő, aki az 55.esztendőt. Az öregségi nyugdíj 2 részből állt: a törzsnyugdíjból és nyugdíjkiegészítésből. A törzsnyugdíj a munkabérátlag 15%-a volt. Nyugdíjkiegészítésként az 1945 január 1-ét követően munkában töltött minden év után a törzsnyugdíj 2%-a járt.20 A törvényben meghatározott nyugdíjjárulékot a munkáltatónak kell megfizetnie a munkabér alapulvételével. A dolgozók nem fizettek járulékot, a munkáltató fizette meg, melynek mértéke a munkabér 4%-a.

2.3.2 Második egységes nyugdíjtörvény

Hamar szükségét érezték, hogy ezeket a szabályokat módosítsák, erre 1954-ben sor is került.21 Az 1954. október 1-jével hatályba lépett törvényerejű rendelet döntő változást hozott a nyugellátások összegében és a folyósítási szabályokban. Megszüntette a kettős korhatárt, csak az alacsonyabb maradt érvényben (60, illetve 55 év). A törzsnyugdíjat a kereset 50 százalékában állapították meg, évi 1 százalék nyugdíj-kiegészítés továbbra is csak az 1945 utáni évekre járt. Először határoztak meg nyugdíjminimumot (500 forint), a figyelembe vehető munkabér felső határa pedig 6000 forint volt.

19

1951.évi 30. sz. törvényerejű rendelet a dolgozók egységes társadalombiztosítási nyugdíjáról. Barta Judit: A magyar nyugdíjrendszer reformja, különös tekintettel a rendszer második pillérét képező magánnyugdíjpénztárakra PhD értekezés Miskolc,2000 35.o. 21 1954. évi 28. sz. törvényerejű rendelet a nyugdíjak új szabályozásáról. 20

10

A régi nyugdíjasok 25-30 százalékos nyugdíjemelésben részesültek, és ezzel a régi és az új rendszerű nyugdíjak közötti aránytalanság csökkent.22

2.3.3 Harmadik egységes nyugdíjtörvény

A harmadik úgynevezett munkás-alkalmazotti nyugdíjtörvény lényegében 16 éven keresztül volt érvényben, vagyis 1958-tól 1975-ig.

23

Lényegében azért tudott eddig

hatályban maradni, mert korszerű volt és az adott feltételeket maximálisan kielégítette. Az első két nyugdíjtörvényt úgy egészítette ki, hogy visszahozta a teljes életutat, de nem lazította fel azt pénzügyileg, és megteremtette-fenntartotta a korábbi rendszerekkel való kapcsolatukat is. Az árnyoldala igazából a bonyolultságából fakadt. Bevezette a teljes és résznyugdíj fogalmát, de továbbra is alkalmazta a törzs- és kiegészítő nyugdíjat. A járulék mértéke csak 1966-ban változott meg, a munkavállalói járulék progresszív lett 3 és 10 százalék között mozgott.24

22

Dr. Varga Zoltán: A magyar nyugdíjrendszer pénzügyei Phd értekezés Miskolc,2012 73-74.o. 1958. évi 40. sz. törvényerejű rendelet 24 Augusztinovics Márta: Tanulmányok a nyugdíjrendszerről Budapest,2000 39-40.o. 23

11

2.4.A társadalombiztosításról szóló 1975.évi II. törvény Az 1975. évi törvény előkészítésekor a legfontosabb kérdések a következők voltak. Mi legyen a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben érvényes magasabb korhatárral? Milyen legyen a nyugdíjskála, honnan induljon és meddig „fusson ki”? Hogyan vegyék figyelembe a megállapítás alapjául szolgáló jövedelmet? A csaknem tíz évig tartó „előkészítés” önmagában is jelzi a problémák sokaságát és súlyosságát.25 A társadalombiztosításról szóló 1975.évi II. törvény és a végrehajtására kiadott 17/1975.évi (VI.14) MT számú rendelet és a 3/1975. (VI.14) SZOT számú szabályzat megalkotásával megvalósult a társadalombiztosítás egységesítése és korszerűsítése. Ezzel megszületett a társadalombiztosítás kodifikációja Az Alkotmány értelmében egységes elvek szerint szabályozta a társadalom munkájában résztvevő személyek és hozzátartozóiknak a társadalombiztosítás keretében járó anyagi ellátás rendszerét. Kifejezésre juttatta a magyar társadalom legfontosabb elveit, a végzett munkához igazodó elosztást, szociális biztonság követelményét és az állami garancia elvét. A törvény jelentősége kiemelkedő volt méghozzá azért, mert egységes elvek szerint sok száz,

széttagolt

társadalombiztosítási

jogszabályt

újraszabályozott

/kodifikált/

egyszerűen, közérthetően és emelte a társadalombiztosítási ellátások színvonalát.26 Az alapelvek között említést igénylő rendelkezések között találhatjuk például azt, hogy a társadalombiztosítás állami feladat. A törvény 5§-ban rögzített alapelv kiemelt jelentőséggel bír, mert rendezi a központi költségvetés nyugdíjrendszerrel való kapcsolatát: „A társadalombiztosítás kiadásainak fedezetére járulékot kell fizetni. A bevételeket meghaladó kiadásokat az állam fedezi.”. Amit úgy kell értelmezni, hogy ha a befizetett járulékok nem fedezik az ellátást, akkor azt költségvetési forrásból kell kiegészíteni.

A törvény IV. fejezete foglalkozik a nyugellátásokkal, mind a sajátjogú mind a hozzátartozóival. 25

Szabó Sándorné Csemniczky Katalin: Nyugdíjrendszerünk 1929-től 1997-ig Körkép reform után (Tanulmányok a nyugdíjrendszerről. Közgazdasági Szemle Alapítvány 2000. 37. o. 26 Barta Judit: A magyar nyugdíjrendszer reformja, különös tekintettel a rendszer második pillérét képező magánnyugdíjpénztárakra PhD értekezés Miskolc,2000 38.o.

12

A

rájuk

vonatkozó

szabályokat

közérthető

módon

tartalmazza.

Tovább haladva a szövegezésen elérünk a VII. fejezethez, ahol is fontos kérdéskör van lejegyezve, a kiadások fedezete. Idézve: 103. § (1) A társadalombiztosítás kiadásainak a fedezetére a munkáltatók társadalombiztosítási járulékot, a biztosítottak pedig nyugdíjjárulékot fizetnek. (2) A társadalombiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék alapját, mértékét, illetőleg összegét a Minisztertanács állapítja meg, és az (1) bekezdéstől eltérően is rendelkezhet. 104. § A társadalombiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év alatt lehet kiróni, amelyben a követelés keletkezett. 105. § (1) A társadalombiztosítás bevételeit és kiadásait az állami költségvetésben kell előirányozni. (2) A Minisztertanács elrendelheti egyes társadalombiztosítási bevételek és kiadások alapszerű kezelését.27 Azért tartottam fontosnak a törvény szó szerinti idézését, mert a társadalombiztosítás bevételi és kiadási előirányzatai a költségvetésben kerülnek rögzítésre. Bár a törvény komoly előkészítő munkát követően született meg, és mint fentebb említettem voltak hibái, a jogosultsági feltételeken enyhítettek, egyes nyugdíjszabályok felpuhultak, összességében megnövelték a nyugdíjcélú kiadásokat, melynek hatására a hetvenes évek második felétől emelni kezdték a munkaadói járulékok mértékét. A társadalombiztosítási nyugdíjszabályok átalakítása már ezen időszaktól kezdődően felvetődött. A bátorság azonban csak kisebb-nagyobb törvénymódosításokra futotta, ami nem járt kielégítő eredménnyel. A rendszerváltás adott aztán új lendületet a változtatási igényeknek, ami különösen a társadalombiztosítási rendszer gazdálkodásának kezelése terén mutatkozott meg. Az 1980-as évek végén megjelent a távlati két-, illetve háromlépcsős nyugdíjmodell gondolata. Az első lépcső egy úgynevezett alapnyugdíj (mindenfajta elképzelés létezett: nyugdíjrendszeren belüli vagy kívüli, tb vagy költségvetési finanszírozású stb.). Jellemzően fix összegű (esetleg állampolgári jogosultsággal). Az úgynevezett második lépcső munkanyugdíj - a társadalombiztosítási nyugdíj -, amely sokkal jobban függött volna a munkában töltött időtől és az elért keresettől, mint az érvényben lévő. A harmadik lépcső pedig önkéntes alapú úgynevezett kiegészítő nyugdíj üzleti alapon működő biztosítóintézetek kezelésében. Konszenzus, döntés azonban nem született. A

27

1975.évi II. törvény a társadalombiztosításról

13

nyugdíjjal foglalkozó szakemberek sem tudtak megegyezni egymással, még kevésbé a pénzügyi szféra képviselőivel. Utóbbiak ugyanis jelentős (egyidejű) forrásmérséklést szándékoztak beépíteni. Az elképzelések vitatására tulajdonképp sohasem került sor. 28 2.5 Rendszerváltás időszakában A

társadalombiztosítást

leválasztották

az

állami

költségvetésről,

1989-től

a

társadalombiztosítás bruttó központi költségvetési kapcsolata29 megszűnt. Ettől az időponttól önálló Alapként jelenik meg, mint az államháztartás önálló részrendszere30 A Társadalombiztosítási Alap forrásai a járulékok, az állami hozzájárulás és az önálló gazdálkodásából származó bevételek voltak. Az Alap forrásaiból történik az ellátások folyósítása, illetve az Alap működtetésével, kezelésével kapcsolatos költségek finanszírozása. Az alapok szétválasztása és az önkormányzatiság elvben az alapok felhasználásának átláthatóságát, a felelősebb gazdálkodás megteremtését szolgálta. Társadalombiztosítási Alap létrehozásával megkezdhető egy olyan rendszer kiépítése, amely alkalmas arra, hogy a pénzügyi feltételek változtatásával hosszú távon biztosítsa a társadalombiztosítási rendszer stabilitását. A pénzügyi biztonság megteremtésének alapvető feltétele az önálló, állami garanciával működő, az állami költségvetéstől elkülönült Társadalombiztosítási Alap létrehozása. Ennek keretében hosszabb távon megoldható a rendszer járulékfedezeti alapon való működtetése, az önálló gazdálkodás megteremtése, a megfelelő nagyságú tartalékalap folyamatos képzése. Az alapok szétválasztása és az önkormányzatiság elvben az alapok felhasználásának átláthatóságát, a felelősebb gazdálkodás megteremtését szolgálta. Az önkormányzatok azonban - részben az eleve beléjük épített strukturális problémát, például az állami képviselet hiánya miatt - csak részben váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.1993

28

Dr. Varga Zoltán: Nyugdíjrendszerünk a XX. század második felében SectioJuridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIII/2. (2005), pp 592.o. 29 A társadalombiztosítás bruttó költségvetési kapcsolata azt jelenti, hogy a társadalombiztosítás bevételei és kiadásai teljes egészében a költségvetés bevételeinek és kiadásainak részét képezik. A társadalombiztosítás teljesen a költségvetéstől függ, nem gazdálkodhat önállóan. A másik költségvetési kapcsolati forma, amikor a társadalombiztosítás a költségvetéstől elkülönül, befolyt bevételeivel önállóan gazdálkodik, a költségvetés nem döntheti el, mire fordítsa azokat. A költségvetés ekkor legfeljebb a társadalombiztosítás hiányát szüntetheti meg. (Balogh Gábor – Szűcs László: Társadalom biztosítás nélkül Budapest, 1990. Magvető Kiadó) 30 Barta Judit: A magánnyugdíjpénztári rendszer helye és szerepe a magyar nyugdíjrendszerben tanulmány Miskolci Jogi Szemle 6. évfolyam (2011) különszám 11-12.o.

14

és 1998 között az egészség - és nyugdíjbiztosítási alapokat külön-külön hatvantagú 30 munkáltatói, 30 munkavállalói képviselőiből álló – önkormányzat irányította. A munkáltatók delegálás alapján, míg a munkavállalók szakszervezeti listák közötti választással kerültek a testületekbe. A napi munkát 11 fős elnökség és 9 tagú felügyelőbizottság irányította. Az alapok kezelésére létrehozott egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási önkormányzatok célja, olyan szervezeti rendszer megalakítása,"mely egyidejűleg biztosítja az érdekeltek beleszólási jogát és érdekérvényesítési lehetőségeit, valamint az állami felelősség érvényesülését. Ennek a célnak a társadalombiztosítás területén - a nemzetközi tapasztalatokat is figyelembe véve - leginkább az önkormányzati irányítás és szervezet felel meg. Különösen fontos az önkormányzat érdekegyeztető és érdekképviseleti szerepe a társadalombiztosítás átalakításának időszakában." 1991. évi LXXXIV. törvény a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló törvény alapján az első társadalombiztosítási

önkormányzati

választásokra

és

az

első

önkormányzati

szervezetek létrehozására 1992 májusában került sor. Mindkét önkormányzat jogi személy, választott szervei a közgyűlés, elnökség, és a felügyelő bizottság. Központi Hivatali szervei az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, amelyek élén a főigazgató áll.31 Az 1998. évi XXXIX. törvény32hatályon kívül helyezte az önkormányzat szabályait, tartalmazó törvényt, és elrendelte a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és szerveinek állami felügyeletét, mondván a társadalombiztosítási önkormányzatok működése nem váltotta be a felállításukhoz fűzött reményeket. A Kormány által kijelölt személy végezte a pénzügyminiszterrel és az egészségügyi miniszterrel együtt az alapok szakmai felügyeletét.33

31

Dr. Varga Zoltán: Nyugdíjrendszerünk a XX. század második felében SectioJuridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIII/2. (2005), pp. 577-576 32 1998. évi XXXIX. törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről 33 Dr. Varga Zoltán: A magyar nyugdíjrendszer pénzügyei PhD értekezés Miskolc,2012 89-90.o

15

3. Nyugdíjreform Az 1975. évi II. törvényt 1998 január 1-jétől több törvény váltotta fel: 

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény,



A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény,



A magánnyugdíjról és a magán-nyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény,



A kötelező egészségbiztosítás ellátásáról szóló 1998. évi LXXXIII törvény



A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény, amely az alanyi jogon járó ellátásokat szabályozza,



A TB. Pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről az 1998. évi XXXIX. törvény rendelkezik, amelynek hatályba lépésével megszűntek a TB önkormányzatok.

A nyugdíjrendszer sajátos eleme, hogy két egymással ellentétes elven alapul. Az egyik a biztosítás elv, a másik a szolidaritási elv. A biztosítási elv lényege, hogy a fiatalkori befizetések összhangban állnak az idősebb kori kifizetésekkel, vagyis a nyugdíjjal. Aki többet fizet, többet is kap. Ebből az is következik azonban, hogy aki nem fizet járulékot, az ne is kapjon nyugdíjat. Másik lényeges eleme ezen elvnek, hogy az emberek kockázat közösséget alkotnak. Szövetkeznek arra, hogy negatív történések kapcsán kárpótolják egymást (pl.: munkahely elvesztése). A szolidaritási elv alapján a tagok egységes elvek alapján megállapított díjat fizetnek, mely független egyéni kockázatuk mértékétől. A kötelező nyugdíjbiztosítás esetében tulajdonképpen kockázat közösséget szükséges alkotni, és ezáltal átcsoportosítás történik például a munkaképesektől a munkaképtelenek javára. Az új nyugdíjrendszerben a hárompillérű biztosítás volt az elfogadott, mivel önmagában egyetlen pillér sem tudott helytállni. Szükség volt tehát a három pólus együttes használatára.34 Az elfogadott rendszer hivatalosan négypillérű lett. A „nulladik” pillér az időskorúak járadékának nevezett segély azok számára, akik nem szereztek nyugdíjjogosultságot. Az első, felosztó-kirovó rendszerű társadalombiztosítási pillér a korábbi jogosultsági feltételeket módosította. A második pillér a magán-nyugdíjpénztárak, amely által a

34

http://www.deviza.extra.hu/Nyugdijrendszer.pdf (Megtekintés időpontja: 2015.február 14.) 9.o.

16

nyugdíjrendszerben megjelent a tőkésített elem. 1998. január 1-ét követően a pályakezdő fiataloknak kötelező volt a belépés, a többiek eldönthették, hogy melyik rendszerben szeretnének lenni. A magánpénztár az összegeket gyűjti, befekteti és a nyugdíjkorhatár elérésekor átszámítja életjáradékra. A pénztárak hozamot nem garantálnak. A törvényileg létrehozott garancialapoknak (illetve szükség esetén a költségvetésnek) azonban biztosítania kell, hogy a pénztártag legalább a normajáradékot megkapja, ami közelítően annyi, mint amit a közös (felosztó-kirovó) rendszertől kapott volna. A rokkantnyugdíj sem fért el a magánrendszerben. Ilyen esetben az összeg átkerül

a

társadalombiztosításba,

s

ott

annak

szabályai

szerint

fizetik

a

rokkantnyugdíjat.35 Az első pillért - amit a korábbi, állami felosztó-kirovó rendszer jelenti - a következő reformintézkedések érintettek. -

a nyugdíjkorhatár (62 év nőknek es férfiaknak egyaránt) emelése,

-

a törvényes korhatár előtti nyugdíjba vonulás feltételeinek szigorítása,

-

a korhatáron túli nyugdíjba vonulás ösztönzése és a svájci indexálás bevezetése, mely a nyugdíjak reálértékének megőrzése érdekében 50%-ban a varható inflációt, 50%-ban a varhatónominális keresetnövekedést vette alapul az év eleji nyugdíjemeléskor.36

A társadalombiztosítás és azon belül elhelyezkedő nyugdíjbiztosítással kapcsolatos szabályozás nem teljesedett ki, problémát jelentett továbbra is a finanszírozás kérdése. Ez 2011-ben újabb, az egész rendszert átölelő változást foglal magába, melyet a dolgozatom további részében fejtegetek.

35

Gecse Istvánné-Jakab Nóra-Prugberger Tamás-Tóth Hilda-Varga Zoltán: Szociális jog Miskolci Egyetemi Kiadó, 2013 60-63.o. 36 http://www.fmteszov.gportal.hu/portal/fmteszov/upload/312904_1319097238_03672.pdf (Megtekintés időpontja: 2015.február 15.)

17

4. Nyugdíjrendszer fenntartása mögött álló Nyugdíjbiztosítási Alap

4.1 1998-ig tartó időszak Az 1989-től bevezetett társadalombiztosítási alapú finanszírozás lehetővé tette, hogy a társadalombiztosítási ellátások kiváljanak az állami költségvetésből, és önálló alrendszerként jelenjenek meg az államháztartásban.37 1992-ben egy független Nyugdíjbiztosítási Alap (továbbiakban: NYA) jött létre, és függetlenedve az állami költségvetéstől saját igazgatása, költségvetése és választott önkormányzata lett, amely az Országgyűlésnek volt felelős. Az alapokat kezdetben az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság kezelte, ezt a feladatot 1993-tól az erre a célra létrehozott Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatok vették át.38 Ezzel egy időben Egészségbiztosítási Alap (továbbiakban: EA) néven a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz hasonló intézmény alakult, amely egyéb teendők mellett az egészségügyi intézményeket finanszírozta, és a táppénzt fizette. A rokkantak és hozzátartozóik iránti felelősség megoszlott a két alap között. Az EA fizette a nyugdíjkorhatár alatti rokkantnyugdíjasok járadékát, és haláluk esetén a hozzátartozói járadékokat. Ugyanezeket a nyugdíjakat a NYA fizette a nyugdíjkorhatár feletti rokkantnyugdíjasok után. (Amint a rokkant elérte a nyugdíjkorhatárt, a felelősség automatikusan átkerült az EA-tól a NYA-hoz.) Mind a munkáltatói, mind a munkavállalói tb-járulékok ennek megfelelően oszlottak meg a két alap között. 1992-től kezdve a nyugdíjszerű ellátások finanszírozása a Nyugdíjbiztosítási Alaptól fokozatosan átkerült a központi kormányzat költségvetésébe. Ilyen például a családi pótlék,

bizonyos

szociális

jellegű

járadék.

Ezután

az

állami

költségvetés

nyugdíjjárulékot kezdett fizetni a Nyugdíjbiztosítási Alapnak egyes olyan biztosítási jogviszonyok után, amelyek nyugdíjjogosultság-szerzéssel jártak, például gyes, gyed stb., legutóbb már a katonai szolgálat után is. Később a Nyugdíjbiztosítási Alap szerény mértékű tőkejuttatást kapott, amely az állami tulajdon privatizálásából származott. Ezen intézkedések átláthatóbbá tették a járulékbevételekkel és az öregkori, a hozzátartozói és

37

Simon István: Pénzügyi jog I. Osiris kiadó, Budapest 2007 177.o. Andorkó Imre: A magyar nyugdíjrendszer történetének áttekintése Miskolci Jogi Szemle 8. évfolyam (2013) 2. szám 4.o. 38

18

a rokkantnyugdíj kiadásokat és kiegyensúlyozottabbá a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetését a gyors pénzromlás időszakában.39 Az

alapok

kezelésére

létrehozott

egészségbiztosítási

és

nyugdíjbiztosítási

önkormányzatok célja, olyan szervezeti rendszer megalakítása,"mely egyidejűleg biztosítja az érdekeltek beleszólási jogát és érdekérvényesítési lehetőségeit, valamint az állami felelősség érvényesülését. Ennek a célnak a társadalombiztosítás területén – a nemzetközi tapasztalatokat is figyelembe véve - leginkább az önkormányzati irányítás és szervezet felel meg. Különösen fontos az önkormányzat érdekegyeztető és érdekképviseleti szerepe a társadalombiztosítás átalakításának időszakában."40 Ez a rendszer működött egészen 1997-ig, amikor is reformok következtében ezen Önkormányzatok megszűntek, és az alapok felügyeletét közvetlenül a Kormány látta el, az Országgyűlés ellenőrzése mellett.

4.2 1998-tól tartó időszak

A Nyugdíjbiztosítási Alap az öregségi nyugdíj, a rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói nyugellátás, a tizenharmadik havi nyugdíj és az egyösszegű méltányossági kifizetések fedezetére szolgál ebben az időszakban. Ezen ellátásokon túl azok finanszírozásával, megállapításával és az adatszolgáltatással összefüggésben közvetlenül felmerült kamatkiadásokra, bankköltségre, a jóváhagyott működési kiadások külső forrásból nem biztosított fedezetének biztosítására stb., valamint a törvényben meghatározott egyéb kiadásra használható fel. 41 Az 1997 reformcsomag által létrehozott rendszer a hosszútávon ugyan a fenntarthatóságot szolgálta, azonban a beérés időszakában túl nagy terhet rótt az adott időszak költségvetésére: az első pillér helyett a második pillérbe történő járulékfizetés állandósította a Nyugdíjalap hiányát, ami növekvő mértékű állami szerepvállalást tett szükségessé. Ennek oka az volt, hogy a magánnyugdíjpénztári tagok bruttó bérük kezdetben 6, majd 7, végül 8 százalékát a Nyugdíjbiztosítási Alap helyett a választott magán-nyugdíjpénztár egyikébe fizettek be: az első pillér helyett a másodikba fizetett nyugdíjjárulékot pedig a központi költségvetés pótolta. 39

Augusztinovics Mária-Gál Róbert Iván-Matits Ágnes-Máté Levente- Simonovits András- Stahl János: A magyar nyugdíjrendszer az 1998-as reform előtt és után, Közgazdasági Szemle, XLIX. évf., 2002. június 473-517.o 40 1991. évi LXXXIV. törvény a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról preambuluma 41 Simon István: Pénzügyi jog I. Osiris kiadó, Budapest 2007 177.o.

19

A világgazdaságiválság eszkalálódásával párhuzamosanfellépő pénzügyi zavarok felgyorsítottak

az

elmúltévekben

mar

indokolttávált,

ugyanakkor

halogatott

megszorítások végrehajtását. Magyarországon a költségvetési törvény42 kötelező fejezetei közé tartoznak a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, a Nyugdíjbiztosítási Alap és Egészségbiztosítási Alap, amely az államháztartás központi alrendszerét képezi.43

4.3 Államháztartás kapcsolata a témámmal összefüggésben: Mielőtt még kitérnék az összefüggésekre, szeretném leszögezni, hogy mi is az az államháztartás. Az állam azon gazdálkodási tevékenysége, amely a közös társadalmi szükségletek kielégítésére irányul, és amelyben az állam a feladatok ellátása érdekében a gazdaságban keletkezett jövedelem és vagyon egy részét elvonja és központosítja. Azt egy újraelosztási folyamatban forrásként a feladatokhoz rendeli. Ugyebár az államháztartás alrendszerekből áll, egyrészről a központi alrendszerből másrészről pedig önkormányzati alrendszerről.44 Az államháztartás pénzügyi jogába három elem tartozik: 1. Az állam bevételeinek joga, vagyis a közbevételek. 2. Közkiadások joga 3. Államadósság joga. A közbevételek az állam bevételeit jelentik és köztehernek felelnek meg. Az, hogy kitől, milyen jogcímen és milyen formában szedhet be pénzt, azt a Stabilitási törvény45tartalmazza. Közterhet csak adó, járulék, illeték, díj, hozzájárulás és bírság formájában vonhat el az állam. Alaptörvényi szinten rögzített –elsődleges jogforrásközteherviselés elve46 alapján. Az Alaptörvény rögzíti továbbá: „A közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályait a közös szükségletek kielégítéséhez való kiszámítható hozzájárulás és az időskori létbiztonság érdekében sarkalatos törvény

42

2001 óta Magyarország költségvetéséről, illetve a költségvetés végrehajtásáról törvény rendelkezik. 2010. január 1-jét megelőzően a Társadalombiztosítási Alapok önálló alrendszerként működtek, azonban 2010. január 1-ét követően a központi alrendszer része. 44 2011. évi CXCV. törvényben foglaltak szerint 45 2011. évi CXCIV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról 46 Közteherviselés elve: Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez. 43

20

határozza meg”. Ez a Stabilitási törvény, amelyben rögzítésre kerül a nyugdíjrendszer alapelvei47, az állami nyugdíjak és fedezetük, illetőleg a kiegészítő nyugdíjintézmények. Az állami nyugdíjrendszerben ellátásként öregségi nyugdíj 48 és hozzátartozói nyugellátást állapítható meg. Az államnak biztosítania kell a nyugdíjak reálértékét. Ezen nyugdíjak

kifizetésének

fedezetét

a

Nyugdíjbiztosítási

Alap

biztosítja.

A

Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeit a befizetett nyugdíjjárulékok, a foglalkoztatók által e célra fizetett közterhek, a központi költségvetésből biztosított források és a törvényben meghatározott egyéb bevételek képezik. Természetes személy nyugellátás fedezetére, törvényi kötelezettség alapján fizetett járuléka kizárólag a Nyugdíjbiztosítási Alapot illeti meg. Ha a közkiadásokra gondolunk, akkor célszerű efelől megközelíteni a témát, hogy az államnak vannak feladatai, amelyek azt a célt szolgálják, hogy közszükségletek kielégítésre kerüljenek. Amire azért van szükség, mert vannak a társadalomnak önhibájukon kívül rászorult tagjai, ezáltal a beszedett közterheket –adó, járulék, illeték, hozzájárulás, bírság- az állam allokálja, majd újra elosztja azokat. A közfeladatok ellátása költségvetési szervek alapításával és működtetésével vagy az azok ellátásához szükséges pénzügyi fedezet biztosításával valósul meg.

47

2011. évi CXCIV. törvény 40. § (1) Az állami nyugdíjrendszer célja, hogy az időskor, illetve közeli hozzátartozó halála esetén a jövedelembiztonságot megalapozza. (2) Az állami nyugdíjrendszerben az ellátási jogosultság nyugdíjjárulék fizetésen alapul. (3) Az állam garantálja az állami nyugdíjak kifizetését. 48 Öregségi nyugdíj annak állapítható meg, aki a nyugdíjkorhatárt betöltötte, és megfelel a törvényben meghatározott egyéb feltételeknek. Törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén a nők a nyugdíjkorhatár betöltése előtt is jogosulttá válnak öregségi nyugdíjra.

21

4.4 Nyugdíjbiztosítási Alapot érintő 2012. évet követő változások

Mint már fentebb többször is említettem, 2012. január 1-e gyökeres változásokat hozott a nyugdíjbiztosítási rendszerben is. Ezelőtt ugyebár a Társadalombiztosítási Alapok legfontosabb bevételeit a foglalkoztató és a biztosított által fizetett járulékok adták. Korábban

már

érintettem

az

év

kezdetétől

a

foglalkoztató

által

fizetett

társadalombiztosítási járulékot a szociális hozzájárulási adó váltotta fel. Az alapkoncepció, ami miatt bevezetésre került az új adónem, - és kivezetésre e rég alkalmazott járulékforma -, az az volt, hogy míg a járulékot, azt a későbbi kiadások fedezésére használhatják fel, addig az adót állami feladatok finanszírozására is felhasználhatják. A munkáltatók által 2011 végéig fizetett társadalombiztosítási járulék valójában külön egészségbiztosítási és munkaerő-piaci, valamint nyugdíjbiztosítási járulékot jelentett, ennek helyébe lépett a szociális hozzájárulási adó. A társadalombiztosítási járulék a jogszabályi definíció szerint: a foglalkoztatót az általa foglalkoztatott biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggésben kifizetett járulékalapot képező jövedelem után fennálló fizetési kötelezettség volt. A szociális hozzájárulási adó pedig, a kifizetőt természetes személlyel fennálló egyes jogviszonyaira, az egyéni vállalkozót, a mezőgazdasági őstermelőt e jogállására tekintettel, más személyt a törvény külön rendelkezése alapján, a társadalmi közös szükségletek fedezetéhez való hozzájárulás kötelezettségének megfelelően terhelő százalékos mértékű fizetési kötelezettség. Az alapvető különbség a két fizetési kötelezettség között, mint már utaltam rá, míg a társadalombiztosítási járulékból ellátási jogosultság keletkezett, úgy a szociális hozzájárulási adó után efféle ellátási kötelezettség nem keletkezik.49 Szociális hozzájárulási adó50 szabályait a 2011.évi CLVI. törvény IX. fejezete tartalmazza. E törvény 459§-a alapján: „A számított adó az adóalap 27 százaléka. A fizetendő adó a számított adó, csökkentve az adó fizetésére kötelezettet törvény rendelkezése alapján megillető adókedvezmények összegével.” 49

Dr. Varga Zoltán: A magyar nyugdíjrendszer pénzügyei PhD értekezés Miskolc,2012 A szociális biztonsághoz, valamint a testi és lelki egészséghez való jog érvényesítését szolgáló egyes szociális ellátások fedezetéhez, továbbá az egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásához szükséges államháztartási források biztosítása céljából az adóból származó államháztartási bevétel a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott arányok szerint megoszlik a társadalombiztosítás egyes pénzügyi alapjai és a törvényben meghatározott elkülönített állami pénzalap költségvetése között. 50

22

A számított adót a következő tételek csökkentik: -

a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezménye

-

a Karrier Híd Program megvalósítását célzó adókedvezmény

-

a munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű társadalmi csoportok és a munkaerő-piacról

tartósan

távollévők

foglalkoztatása,

munkaerő-piaci

versenyképességük kiegyenlítése, valamint a pályakezdő fiatalok gyakorlati munkatapasztalat-szerzésének meghatározott,

annak

megkönnyítése

rendelkezése

szerint

céljából az

más

adóból

törvényben

érvényesíthető

adókedvezmény

23

-

a szakképzettséget nem igénylő munkakörökhöz kapcsolódó adókedvezmény

-

a kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezmény.

5.Nyugdíjbiztosítási Alap pénzügyei:

5.1 Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei: 1. Szociális hozzájárulási adó Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető része és munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék Tehát a mértéke 27%, amiből 24% a nyugdíjbiztosítási járulék és 2% az egészségbiztosítási járulék. 2015. évtől a korábbi év szabályai maradnak érvényben azzal a kedvező változással, hogy a gyermeknevelési támogatásról visszatérők kedvezményének számításakor a részmunkaidős foglalkoztatás esetén nem kell a kedvezményt arányosítani. 2015. évben elérhető szociális hozzájárulási adó kedvezmények: -

szakképzettséget nem igénylő munkavállalók foglalkoztatása

-

25. év alatti és 55. év feletti munkavállalók foglalkoztatása

-

tartósan álláskeresők foglalkoztatása

-

GYED, GYES, GYET folyósítást követően történő foglalkoztatás

-

megváltozott munkaképességű vállalkozók

-

szabad vállalkozási zónában foglalkoztatott munkavállalók

-

kutatói munkakörben foglalkoztatott munkavállalók51

2. Biztosítotti nyugdíjjárulék: biztosított által fizetett nyugdíjjárulék A foglalkoztatott nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett, ami 2015-ben 10%. Az alapját képező jövedelemként a biztosított kötelezettséggel járó jogviszonyból származó és a társadalombiztosítási járulékalapot képező személyi jövedelemadó-köteles jövedelmet kell figyelembe venni. A társas vállalkozó a 10% mértékű egyéni járulékot legalább a minimálbér után köteles megfizetni, és nincs a levonásnak felsőhatára.

51

http://www.mentor-3000.hu/tarsadalombiztositas-modositasai-2015-ben/ Megtekintés időpontja: 2015. március 14.

24

3. Egyéb járulék és hozzájárulás: 

megállapodás alapján fizetendő járulék A nyugellátás összege elsősorban a megszerzett szolgálati időtől, valamint az úgynevezett átlagszámítási időszak alatt elért nyugdíjjárulék-köteles keresetek, jövedelmek alapján számított átlagkereset összegétől függ. A hatályos társadalombiztosítási jogszabályok, azok számára is lehetőséget nyújtanak a nyugellátáshoz szükséges szolgálati idő, illetve szolgálati idő és az ehhez kapcsolódó, figyelembe vehető jövedelem megszerzésére, akik nem állnak (nem álltak) biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban, vagy rájuk a biztosítás nem terjed ki, illetve akiknek a biztosítása szünetel. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 34-35. §-nak rendelkezései alapján a fővárosi/megyei kormányhivatalok nyugdíjbiztosítási igazgatóságain: 1. szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése (biztosítási jogviszony hiányában vagy annak szünetelése esetén), 2. felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok idejének szolgálati időként történő elismerése, 3. öregségi teljes, illetve öregségi résznyugdíjra jogosultsághoz szükséges szolgálati idő szerzése, 4. az 1998. évre, a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás idejére, céljából megállapodások köthetők.52



egyszerűsített foglalkoztatás utáni közteher

4.Késedelmi pótlék, bírság 5. Nyugdíjbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek 

52

Kifizetések visszatérülése és egyéb bevételek53

http://www.onyf.hu/hu/cimlap/113-dokumentum/%C3%BCgyint%C3%A9z%C3%A9sit%C3%A1j%C3%A9koztat%C3%B3k/meg%C3%A1llapod%C3%A1sok.html Megtekintés időpontja: 2015. március 14. 53 2014. évi C. törvény alapján, ami Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szól

25

Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeinek összetétele Kifizetések visszetérülése és egyéb bevétel 2500 Késedelmi pótlék, bírság

BEVÉTELEK

11965.7 Egyszerűsített foglalkoztatás után közteher 11271.9 Megállapodások alapján fizetett járulék 1050 Biztosított által fizetett nyugdíjjárulék 952410 Szociális hozzájárulási adó NYA-t megillető része és munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék

2043538.5 0

500000

1000000 1500000 2000000 2500000 MILLIÓ FT

1. ábra Saját készítésű 2014. évi C. Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló törvényben foglaltak alapján

Ahogyan a táblázatomból is kitűnik az Alapot megillető bevételek legfőbb részét a foglalkoztató által megfizetett szociális hozzájárulási adó és a munkavállalók által megfizetett 10%-os mértékű nyugdíjjárulék teszi ki. A 2015.évi költségvetési törvény 35§ alapján ebben az évben a szociális hozzájárulás adó 85,46%-a illeti meg a Nyugdíjbiztosítási Alapot.

26

Ezen gondolatmenet alapján összehasonlítottam 2012-2015-ig az Alapot megillető részét a szociális hozzájárulási adónak, amiből egy diagrammot készítettem:

105 100 100 96.3

százalék

95

90

88.9 85.46

85

80

75 Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető része a szochónak 2012.év

2013.év

2014.év

2015.év

2.ábra Saját készítésű Forrás: 2012-2015.évi költségvetési törvények alapján

Ahogyan az ábrából is kitűnik 2013 volt az az év, amikor 100%-ban a Nyugdíjbiztosítási Alapba. Ennek ellenére még sem jelentett olyan többletbevételt, mint a 2015.évre tervezett 85,46%.

27

5.2 Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai

1. Nyugellátások: 

Öregségi Nyugdíj: Meghatározott életkor elérése és meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén járó nyugellátás. A társadalombiztosítási nyugellátásról az 1997. évi LXXXI. törvény rendelkezik, mely meghatározza a jogosultsági feltételeket. Véleményem szerint ezen ellátásformának a kiszámítása igen sokrétű és bonyolult. Az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének a megszerzett szolgálati időhöz tartozó meghatározott százaléka. Mivel a pénz inflálódik, a havi átlagkereset megállapítása előtt a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve naptári évenként a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani, az ún. valorizációs szorzóval. Az öregségi teljes nyugdíj összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj külön jogszabályban meghatározott legkisebb összegénél. 54Ez az összege ma (2015. március 15.): 28 500ft.

54

Gecse Istvánné-Jakab Nóra-Prugberger Tamás-Tóth Hilda-Varga Zoltán: Szociális jog Miskolci Egyetemi Kiadó, 2013 149-158.o.

28

A következő ábrában azt szemléltetem, hogy a rendszerváltás óta milyen mértékben növekedett és milyen ütemben.

30000

FORINT

25000 20000 15000 10000 5000 1991.január 1992.január 1993.február 1993.március 1993.szeptember 1994.január 1995.január 1996.január 1997.január 1998.január 1999.január 2000.január 2001.január 2002.január 2003.január 2004.január 2005.január 2006.január 2007.január 2007.március 2008.január 2009.január 2010.január 2011.január 2012.január 2013.január 2014.január 2015.január

0

Év/hónap ellátás összege (ft)

3.ábra Saját készítésű Forrás:http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=allaskeresoknek_tajekoztato_oregs egi_nyugdij_legki (Megtekintés időpontja: 2015. március 15.)

Leolvasható a vonal-diagrammból, hogy 2008. január óta nem volt emelkedés e téren. Ami azért lényeges, mert vannak ellátások, amelyeket ehhez az összeghez igazítanak vagy éppen ez az összeg képezi az alapját. 

Hozzátartozói nyugellátás o Árvaellátás: Árvaellátásra az a gyermek jogosult-ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban közösen nevelt gyermeket is-, akinek szülője megfelel az elsődleges feltételeknek. Az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíjnak a 30%-a, ami az elhunytat öregségi nyugdíjként halála időpontjában megillette, vagy megillette volna, illetve ennek a nyugdíjnak 60%a jár árvaellátásként annak a gyermeknek akinek mindkét szülője elhunyt vagy akinek életben lévő szülője megváltozott munkaképességű.

29

o Özvegyi nyugellátás: Az öregségi nyugdíjasként, illetve a jogszabályban meghatározott szolgálati időt megszerzett, elhunyt személy házastársának, meghatározott feltételek mellett élettársának, valamint elvált házastársának járó hozzátartozói nyugellátás. Az özvegyi nyugdíj mértéke annak az öregségi nyugdíjnak a hatvan százaléka, amely az elhunytat a halála időpontjában megillette, vagy megillette volna. Ha az özvegy rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, saját jogú nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balett művészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban nem részesül, és a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, vagy megváltozott munkaképességű. Abban az esetben pedig, ha a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltött, vagy megváltozott munkaképességű özvegy a fenti ellátások

valamelyikében

részesül,

továbbá

az

árvaellátásra

jogosult

gyermekeket eltartó özvegy esetében az özvegyi nyugdíj mértéke annak az öregségi nyugdíjnak a harminc százaléka, amely az elhunytat a halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.55 

Egyösszegű méltányossági kifizetés o Egyszeri segély



Szolgálatfüggő nyugellátás

2. Nyugdíjbiztosítás egyéb kiadásai 

Egyéb ellátáshoz kapcsolódó kiadások: o Postaköltség o Egyéb kiadások

55

http://www.kormanyhivatal.hu/hu/ugytipusok/egeszsegugyi-szocialisesnyugdijugyek/nyugdijbiztositasi-ugyek/nyugellatasok-es-egyeb-nyugdijszeru-rendszeres-szocialisellatasok/ozvegyi-nyugellatas Megtekintés időpontja: 2015. március 15.

30

Kiadások Egyéb kiadások

2215.1

Postaköltség

4525

Szolgálatfüggő nyugellátás

185208.5

Egyszeri segély

500

Özvegyi nyugellátás

344332.7

Árvaellátás

36676.1

Öregségi nyugdíj

2440510.1 0

500000

1000000

1500000

2000000

2500000

3000000

millió ft Kiadások

4.ábra Saját készítésű Forrás: 2014.évi C. törvény Magyarország 2015.évi költségvetéséről A költségvetési törvény rendelkezik a Nyugdíjbiztosítási költségvetési szervekről is, azok kiadási és bevételi előirányzatairól, illetve a támogatások összegéről. Kettéválasztja a központi hivatal szervet és az igazgatási szerveket. 289/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet56 értelmében „Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv.” Az ONYF a feladatait a központi szerve és különös hatáskörű szerve, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság útján látja el. Az ONYF központi szerve a Központ. 1/C.§-a

a

kormányrendeletnek

rögzíti,

hogy

az

ONYF

költségvetését

a

Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésében kell meghatározni. A nyugdíjbiztosítási igazgatóság a fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerve. A Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős szervként a Kormány a Központot jelöli ki.

56

289/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságról

31

5.3 Az elmúlt évek költségvetési törvénye alapján az előirányzatokból levont következtetések (millió FT) 2013.év57

Bevétel jogcíme

2014.év58

2015.év59

Szociális hozzájárulási

adó

1 847 018,3

2 052 901,7

2 043 538,5

856 705,9

870 721,2

952 410,0

1 405,0

1 293,2

1 050,0

4 928,1

7 820,9

11 271,9

15 590,0

7 528,0

-

1 450,0

-

-

11 000,0

11 970,2

11 965,7

57 186,8

-

-

40 651,8

-

-

9 500,0

10 510,0

2 500,0

2 845 435,9

2 962 745,2

3 022 735,2

NYA-t megillető része Biztosított

által

fizetett nyugdíjjárulék Megállapodás alapján fizetők járulékai Egyszerűsített foglalkoztatás

utáni

közteher NFA60

általi

megtérítések Korkedvezménybiztosítási járulék Késedelmi

pótlék,

bírság Adórendszer átalakításával összefüggő pénzeszköz átvétel Munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő hozzájárulás

NYA-

nak Kifizetők megtérülése és egyéb bevételek Összesen

1.táblázat Saját készítésű Forrás: Költségvetési törvények fent jelöltem.

57

2012.évi CCIV. törvény alapján 2013.évi CCXXX. törvény alapján 59 2014.évi C. törvény alapján 60 Nemzeti Foglalkoztatási Alap 58

32

Összességében,

ha

megvizsgáljuk

az

elmúlt

évek

bevételi

előirányzatait

megállapíthatjuk, hogy voltak jogcímek, amelyek az évek előrehaladtával kikerültek a költségvetésből (ellátások átalakulása, megszűnése miatt pl. korkedvezmény biztosítási járulék). Megállapíthatjuk azt is, hogy, hogy a szociális hozzájárulási adóval kapcsolatos bevételi oldal az elmúlt 3 évben növekedett, de a biztosítottak által fizetett járulék. Ami annak is köszönhető, hogy növekedett a foglalkoztatottság is az elmúlt időszakban. Az egyszerű foglalkozatás utáni közteher viszont jelentős mértékben növekedni látszik, míg 2013-ban még csak 4 928 millió forint, addig 2015-ben 11 272 millió forintra van előirányozva. Következőekben a bevételi oldallal szemben a kiadási oldalt nézzük meg, a Nyugdíjbiztosítási költségvetési szervek kivételével.

(millió FT) Kiadások jogcím

2013.év61

2014.év62

2015.év63

Öregségi nyugdíj

2 310 160,0

2 404 964,1

2 440 510,1

Árvaellátás

45 950,0

38 790,0

36 676,1

Özvegyi nyugdíj

340 220,0

341 700,0

344 332,7

Egyszeri segély

500,0

500,0

500,0

133 684,9

161 908,9

185 208,5

Postaköltség

4 700,0

4 811,2

4 525

Egyéb

1 250,0

1 280,0

2 215,1

Összesen

2 836 464,9

2 953 954,1

3 013 967,5

Szolgálatfüggő nyugellátás

2.táblázat Saját készítésű, Forrás: Költségvetési törvények, amit fentebb jelöltem.

61

2012.évi CCIV. törvény alapján 2013.évi CCXXX. törvény alapján 63 2014.évi C. törvény alapján 62

33

Amit a kiadásokból is kitűnik évről évre nőtt az öregségi nyugdíjak mértéke és vele párhuzamosan a szolgálatfüggő nyugellátás is, ez is alátámasztja azt, hogy Magyarország is az öregedő társadalmak közé tartozik. Sajnos az élve születések száma alacsony, így évről évre kevesebb munkaképes ember lesz, és ezáltal a járulékok nem nőnek olyan ütemben, ami a növekvő nyugdíjasok számát kitudnák elégíteni. Az összesen sor azért nem egyezik meg a bevételi oldallal, mert összességben együtt kell vizsgálni a Nyugdíjbiztosítási költségvetési szervekkel az egyenleget, illetve található benne egy külön sor: Vagyongazdálkodás címen.

A továbbiakban visszatérek arra, hogy a magánnyugdíjpénztári befizetések milyen hatással voltak a Nyugdíjbiztosítási Alapra, miként tervezték és mit okozott.

34

6. Magán-nyugdíjpénztárak kialakulásának hatása a Nyugdíjbiztosítási Alapra

Tehát, mint azt már korábban is említettem az 1997-es nyugdíjreform eredményeként 1997. szeptember 1-jén és 1998. január 1-jén egy három pilléres, vegyes finanszírozású nyugdíjrendszer jött létre. A vegyes finanszírozás alapján a nyugdíjrendszer ellátásainak egy része a korábbi felosztó-kirovó, másik része a magán-nyugdíjpénztári ún. tőkefedezeti rendszerből származott. A harmadik pillérhez a nonprofit alapon létrehozott 1993. évi XCVI. törvény alapján működő önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak tartoztak.64 A Világbank által is javasolt szabályozás hátterében az a koncepció húzódott meg, hogy az állam az 1. pillérből szerény, de mindenki számára azonos mértékű nyugdíjat fizet, vagy legalábbis a rászorultaknak azonos jövedelmet biztosít. A 2. pillér az aktív korukban viszonylag magasabb keresetűek nyugdíját egészítette volna ki tőkefedezeti alapon, míg a 3. pillér az (aktív időszakukban) igen takarékosok számára biztosított volna további öngondoskodási lehetőséget.65 Továbbra is maradhattak kizárólagosan a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben, de be is léphettek valamelyik magánnyugdíjpénztárba, magánnyugdíjrendszer tagságuk mellett megtartva tagságukat a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben, csökkentett nyugdíjjárulékkal

és

csökkenő

jogszerzéssel.

A

társadalombiztosítási

nyugdíjrendszerből teljesen kilépni nem lehetett, senki sem választhatta azt, hogy kizárólag a magánnyugdíjrendszerben legyen tag. Mindazok, akik átléptek, a vegyes rendszer tagjai lettek, s ezzel a lépéssel lemondtak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben az átlépésig megszerzett jogaik negyedéről. Annak, aki átlépett, a jogszabály megengedte, hogy 2000 végéig megváltoztassa döntését, és veszteség nélkül visszaléphessen a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. A pályakezdők nem választhattak, számukra a vegyes rendszer kötelező volt. Ez a szabályozás garantálta, hogy hosszú távon a vegyes rendszer kizárólagossá váljon. Azokat a pályakezdőket, akik nem választottak maguknak magánnyugdíjpénztárt, a törvény a területileg illetékes magánnyugdíjpénztárba utalta. A rendszer lényege a befizetés és felhalmozás. Egy pénztárban egy tag javára történt befizetés három részre osztódik. Pénztáranként változóan, de minden pénztár esetében

64

Szirtes Györgyné: A biztosítási kötelezettség és a társadalombiztosítás fedezeti rendszere, Pólay Elemér Alapítvány, Szeged, 2006 208-209. o 65 Simonovits: A magyar nyugdíjrendszer. Jelenlegi helyzet, előrejelzés és tennivalók 142. o.

35

nagyjából a befizetés 4-5 százaléka szolgál a pénztár működési költségeinek a fedezésére, körülbelül 1 százalék kerül különféle tartalékokba, és a fennmaradó 94-95 százalékot írják jóvá a tag egyéni számláján.66 A magánpénztári tag tagdíjat fizet a pénztárnak és nyugdíjjárulékot a Tb-nek. A tagdíj alapja a pénztártag nyugdíjjárulék-alapot képező adóköteles jövedelme, mértékét a Tbj. határozza meg. A kezdeti törvényi előírás az volt, hogy a pénztártagok járulékalapot képező jövedelmükből 1998-tól 6%, 1999-től 7%, 2000-től pedig 8%-ot fizetnek a magánpénztárakba és csökkentett 1%-os járulékot a Tb.-nek. A tőkefedezeti pillér várományait többelemű biztonsági rendszer volt hivatott védeni: az állami felügyelet (PSZÁF), a működésre, gazdálkodásra, befektetésre vonatkozó szigorú szabályok, fizetésképtelenség esetén a létrehozott Garancia Alap, legvégső esetben az állami garancia.67 Ha a pénztár tartalékai nem elégségesek a szolgáltatások kielégítésére, akkor a Garancia Alap által folyósított összegeket a pénztárnak később vissza kell fizetnie. Ez is egy elég furcsa követelménye a rendszernek, elég nehéz elképzelni, hogy ki és mikor lesz képes visszafizetni. Ha azonban a pénztár később mégis képes visszafizetni a tartozását, ez megint csak egy (előre biztosan) nem átlátható újraelosztás. Ha a jogszabályok a Garancia Alap szerepét másképpen definiálnák, akkor ez a probléma nyilván kiküszöbölhető lenne, ami egyszersmind átláthatóvá tenné a Garancia Alap létéből adódó – pénztárak közötti és tagok közötti – újraelosztásokat. Korábban a jogalkotó abban bízott, hogy az öngondoskodás jelleg erősödésével „kifehéredik” a gazdaság, azaz a munkaerőpiacon a valós jövedelmek után fogják fizetni az adókat és a járulékokat. Ez a jogalkotói elvárás, amit utólag inkább megalapozatlan várakozásnak lehetne minősítenünk, nyilvánvalóan nem teljesült. A magánnyugdíjbiztosítás

rendszere

egyelőre

nem

tudta

tehermentesíteni

a

társadalombiztosítási nyugdíjrendszert sem. A magán-nyugdíjpénztári tagdíjak miatt „kieső” nyugdíjjárulékokat ugyanis költségvetési forrásokból kellett pótolni, hogy a társadalombiztosítási nyugellátás fedezetét biztosítani lehessen. Az így keletkezett „átmeneti deficit” a GDP 1,3 – 1,4%-át tette ki.68 66

Augusztinovics Mária-Gál Róbert Iván-Matits Ágnes-Máté Levente- Simonovits András- Stahl János: A magyar nyugdíjrendszer az 1998-as reform előtt és után, Közgazdasági Szemle, XLIX. évf., 2002. június 483-484.o 67 Barta Judit: A magánnyugdíjpénztári rendszer helye és szerepe, Miskolci Jogi Szemle 6. évfolyam (2011) különszám 68 Andorkó Imre: A magyar nyugdíjrendszer történetének áttekintése, Miskolci Jogi Szemle 8. évfolyam (2013) 2. szám 98.o.

36

Ugyebár a reform célja az volt, hogy alacsonyabb szintre szorítsa a magyar költségvetésnek a nyugdíjrendszerből fakadó hosszú távú terheit azáltal, hogy az első pillérben megtestesülő implicit államadósságot vissza nyomja. 69 Az implicit államadósság azt jelenti, hogy az állam ugyan formálisan nem adósodik el a nyugdíjak miatt, de mivel ígéretet tesz a nyugdíjak meghatározott szabályok szerinti fizetésére, így egyfajta kötelezettsége mégis keletkezik, akárcsak az explicit államadósság esetében, vagyis ha hitelt vesz fel. 70 A három pilléres rendszerre történő átállás nem hozta a várt eredményeket, sőt nagyobb terhet rótt az államra, így folyamatos változásokon ment át. Járulékok változtatásával próbálták fenn tartani a rendszert, de mivel az államadósság egyre nőtt, így elérkezett ismét egy nagyobb reform ideje.

69

Németh György: Esszé: nyugdíjról, nyugdíjrendszerekről, nyugdíjreformról – II. rész, Külgazdaság, 47. évfolyam, 2/2003.szám 45.o 70 http://www.origo.hu/gazdasag/hirek/20101201-magannyugdijpenztar-visszalepes-mnb-az-implicitallamadossag-emelkedhet.html Megtekintés időpontja: 2015. 02.25

37

7. Miért volt szükség a magán-nyugdíjpénztártagi befizetések államosítására? (Nyugdíjmentő törvénycsomag) A kétpilléres kötelező nyugdíjrendszer bevezetése, az ezzel járó elvonás (a nyugdíjjárulék nagyobbik része a magán-nyugdíjpénztárakba folyik be tagdíjként), jóval több hiányt okozott a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, és az e mögött álló költségvetésnek, mint ahogy azt előzetesen kiszámították. Mivel a tovább pilléresedés nem hozta a várt eredményeket, így újabb átfogó reformra volt szükség, ami jelenleg is folyamatosan megy végbe. A társadalom egy csoportja nyugdíjmentő törvénycsomagként ítéli meg és ezt a megnevezést használja. A törvénycsomagra nagy szükség volt, mert a 2011. évi költségvetésben egy hatalmas lyuk tátongott az állami nyugdíjkasszában.

Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei 3048 558,6 millió Ft

Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai 3048 782,3 millió Ft

3.táblázat Saját készítésű Forrás: A Nyugdíjbiztosítási Alap 2011.évi költségvetési mérlege Amint a mini táblázatomból kitűnik a bevételek kevesebbek voltak a kiadásokhoz képest, tehát -223,7 millió Ft volt a hiány. A kormány alapelvei voltak, hogy a nyugdíjkassza bevételeinek és kiadásainak egyensúlyban kell lennie, nyugdíjbefizetésből csak nyugdíjkifizetésre lehet költeni, valamint, hogy a munkaadói járulék szolidaritási alapú befizetés, a munkavállalói befizetéssel pedig a munkavállaló a saját nyugdíját finanszírozza.71 A rendszer változtatása magával hozta azt, hogy a munkavállalóknak dönteniük kellett, hogy maradni szeretnének a magán-nyugdíjpénztári rendszerbe, vagy visszalépnek az államiba. De csak azon munkavállalóknak kellett nyilatkozniuk 2011. január 31-ig, akik továbbra is magán-nyugdíjpénztárba kívánták utaltatni nyugdíjjárulékukat, aki nem nyilatkozott, az az állami nyugdíjrendszerbe került. Aki visszalépett az állami nyugdíjrendszerbe, az hozta magával a számláját is, vagyis egyéni számlára került az a

71

http://nol.hu/gazdasag/rovidhir__januar_vegeig_donthetnek_a_nyugdijpenzari_tagok-892771 Megtekintés időpontja: 2015. március 2.

38

vagyon, amit eddig gyűjtött.

72

A 2011. évi CXCIV. törvény Magyarország gazdasági

stabilitásáról az év végén került kihirdetésre, mely több ponton is módosította az 1997. évi LXXXII. törvény (továbbiakban: Mpt.) egyes rendelkezéseit, ezek a változások 2012. január 1-től léptek életbe. Ilyen változás volt például az is, hogy a biztosított magán-nyugdíjpénztári tag bruttó keresetéből levont 10 nyugdíjjárulék teljes egészében az állami Nyugdíjbiztosítási Alapba kerül, a magán-nyugdíjpénztári számla ebből a forrásból nem fog tovább nőni.73 Az Mpt 24§ (15-16) bekezdése szerint minden magán-nyugdíjpénztári tag újra átgondolhatta korábbi döntését, és választhatott, hogy fenn szeretné e tartani a magánnyugdíjpénztári jogviszonyát (ez esetben nem kellett nyilatkoznia), vagy meg akarja szüntetni és vissza akar lépni a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe (2012. március 31-ig van rá lehetősége nyilatkozatot tenni a számlavezető nyugdíjpénztára felé írásban). Aki magán-nyugdíjpénztári rendszerben akart maradni, számolnia kellett azzal, hogy nem lesz része a szolidaritáson alapuló állami nyugdíjrendszer közösségének.Tehát az állami garancia biztosítása a költségvetési rendszerből történő finanszírozása ezáltal megszűnik e személyek számára. A tagdíj a nyugdíjjárulékkal megegyezően 10 százalékosra

emelkedett,

és

már

nem

kellett

nyugdíjjárulékot

fizetnie

a

pénztártagoknak. Oka az volt, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben további szolgálati időt nem szerezhet már a magánpénztárban maradók. Az az alternatív megoldást dolgozták ki, hogy akik 2011. december elsejéig megszerzett állami résznyugdíjának összege és a magánpénztári nyugdíjszolgáltatása együttvéve sem lesz elegendő a megélhetéséhez, azok a személyek a szociális törvény74 alapján jogosultak lesznek időskorúak járadékára. A munkáltatók továbbra is fizetik az őket terhelő 24 százalékos szociális hozzájárulási adót, de szolgálati idő szerzésére az állami rendszerben ekkor sem lesz lehetőségük.75 A nyugdíjbefizetéseknek az államadósság csökkentésére történő felhasználásával függ össze ez is, hogy a munkáltatók továbbra is kötelesek befizetni a nyugdíjjáruléknak azt

72

http://www.fidesz.hu/hirek/2010-11-25/a-kormany-elfogadta-a-nyugdijment337-torvenycsomagotkepgaleria/ Megtekintés időpontja: 2015. március 2. 73 Dr. Varga Zoltán: A magyar nyugdíjrendszer pénzügyei PhD értekezés Miskolc,2012 74 1993.évi III. törvény 32/B.§ szerint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 75 Dr. Varga Zoltán: A magyar nyugdíjrendszer pénzügyei PhD értekezés Miskolc,2012

39

a részét, amelyet a Nyugdíjtörvény alapján eddig is részükről a munkavállalók után fizetniük kellett.76 A nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség esetében nincs jelentősége a biztosított magánnyugdíjpénztári tagságának. Így a magánnyugdíjpénztári rendszer szabályait alapvetően felülírja, hogy a magánnyugdíjról és a magán-nyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (Mpt.) 26 §-a 2012. január 1-jétől azt rögzíti, hogy „a tagdíj a pénztár szolgáltatásainak fedezetére, valamint a pénztárszervezet működtetésére a pénztártagok által önkéntesen vállalt, rendszeresen fizetett pénzbeli hozzájárulás. A tagdíj minden pénztártagra kötelező, legkisebb mértékét a pénztár alapszabálya határozza meg.” Vagyis ez azt jelenti, hogy 2012. január 1-jétől nincs kötelező törvényi előírás a magán-nyugdíjpénztári tagdíj mértékére nézve.77 A magán-nyugdíjpénztári tagoknak az állami nyugdíjrendszerbe történő át-és visszalépéséből származó pénzeszközöket a Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetének és a központi költségvetésnek kell befizetni, amit az államadósság csökkentésére kell fordítani.A magán-nyugdíjpénztárakból visszalépők portfólióját képező eszközöket a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba kerül, amelyet az Államadósság Kezelő Központ működtet.

76

Prugberger Tamás: A magyar társadalombiztosítás reformja a nyugat-európai rendszerek tükrében, Polgári Szemle, 2011.június-7. évfolyam-3. szám 77 Dr. Kiss Sándor: A magyar nyugdíjrendszer átalakítása 2010-2013 között, Adó 28. évfolyam/ 9. szám

40

8. Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról Az Országgyűlés a pénzügyi stabilitás valamint a magán-nyugdíjpénztárakból a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépéssel kapcsolatos egyes feladatok biztonságos és átlátható ellátása érdekében a következő törvényt alkotta: 2010. évi CLIV. törvény a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő pénztártag természetes személyek portfólióját képező eszközöket az Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak kell átadni.78 A törvényben rögzítésre kerül, hogy az Alap vagyonát 1§-ban rögzítettek képezik, továbbá az Alap bevételét képezik még a vagyonba tartozó eszközök átruházásából (értékesítéséből), az eszközök hozamából származó bevételek, amelyeket társasági adó-, helyi adó-, illetőleg illetékfizetési kötelezettség nem terhel. A rendelkezés további részében leírtak, hogy az Alap eszközei nem vonhatók el, azok kizárólag az e törvényben meghatározott célokra használhatók fel és a kezelője az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (a továbbiakban ÁKK). A jogszabály felépítésében láthatjuk, hogy lefekteti az Alap szervezetére, működésére, gazdálkodására vonatkozó előírásokat. A „törvény magját” a 7. §-ban rögzítettek adja véleményem szerint: Az Alap vagyonát képező eszközök értékesítéséből származó bevételt a Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnek és a központi költségvetésnek a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben meghatározott előirányzata javára kell befizetni vagy azt az államadósság csökkentésére kell fordítani. A visszalépő tagok jogosulttá váltak az egyéni számlaegyenleg tagdíjbefizetése alapján kiszámított, hozamgarantált tőke összege feletti összeg és a pénztártagság ideje alatt befizetett tagdíj kiegészítés felvételére. A visszalépő tagok választása szerint a fenti összeget vagy a kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárnál vezetett tagi számlájukon, vagy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számlájukon írathatták jóvá.79 A törvény olyan szabályozási környezetet teremtett, amely a magán-nyugdíjpénztári tagokat erőteljesen ösztönözte arra, hogy visszatérjenek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. A törvény 34. § (1) bekezdése a munkáltató által a nyugdíjkasszába

78

2010. évi CLIV. törvény a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, szabadnyugdíjpénztárválasztás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról 1§ 79 2010. évi CLIV. törvény 16§

41

és

a

fizetendő korábbi nyugdíjjárulékot nyugdíj-hozzájárulássá nevezte át (a 24%-os mérték változatlanul hagyása mellett). Ez abból a szempontból jelentős, hogy a hozzájárulás – ellentétben a járulékkal – adó-jellegű befizetés, amiért nem jár konkrét ellenszolgáltatás. Ily módon a rendszer a munkáltatók által fizetett összeget mintegy teljesen „leválasztotta” a biztosítottakról.80 A 87/2011. (V. 31.) Korm. rendelet szabályozza a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap tevékenységét, működését és eszközeinek felhasználását, valamint nyilvántartását, ellenőrzését és az adatainak nyilvánosságra hozatalára vonatkozó előírásokat.81 A 2011-2013-as időszakban a GDP 8,7%-val lett kisebb a bruttó államadósság –vont mérleget Kovács Árpád a Költségvetési Tanács Elnöke egy március végi előadásában. Ennek ellenére az adósság 2010 végén 82,2%-os GDP aránya nem hogy csökkent volna, hanem 2014 első negyedévének végén még nagyobb is volt, 84,6%. Azaz a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap elnevezésének második tagja sem tükrözi a valóságot. Még akkor sem, ha a bruttó államadósság csökkenése a forint külföldi devizákkal szembeni gyengülése miatt maradt el. Az alap összességében 84 milliárd forintos árfolyamveszteséggel zárta pályafutását.82 2014. évi XCIX. Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvény II. fejezete 2015. január 31-vel a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot megszüntette.

80

Andorkó Imre: A magyar nyugdíjrendszer történetének áttekintése, Miskolci Jogi Szemle 8. évfolyam (2013) 2. szám 101-102.o. 81 Dr. Varga Zoltán: A magyar nyugdíjrendszer pénzügyei PhD értekezés Miskolc,2012 82 Csabai Károly: Kiürült a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap HVG 2014. július 12. szám

42

9.ÖSSZEGZÉS:

Fontosnak tartottam dolgozatom során, hogy átlátható történeti résszel vezessem fel a témát, ugyanis régóta fennálló problémát jelent a nyugdíjrendszer financiális kérdése. A társadalombiztosítás egyik ágát képezi a nyugdíjbiztosítás, ami az emberek szeméből nézve terhet jelent, viszont az öregkori megélhetés kérdését hordozza magában. Kiemelt jelentőséggel bír az, hogy a nyugdíjrendszer fenntartható legyen, éppen ezért az állam folyamatos változásokat iktatott be a törvények sokaságába. Volt olyan szervezet, amelyet létrehozott, majd sikertelen működés során megszüntetett. Sajnos az államháztartás deficittel küszködik, és jelentős mértékű államadóssággal, a nyugdíjrendszer fenntartása is nagy terhet ró a költségvetésre, mert egy elöregedő társadalomban nem érkezik annyi bevétel, mint amennyi igényt kellene kielégíteni. Az elmúlt pár évben részben uniós nyomásra, és az államadósság csökkentésére hozott elv szerint a Nyugdíjbiztosítási Alapnak

nullszaldós egyenleget kell mutatni. Ezt

valójában úgy érik el, hogy átcsoportosítottak kiadási jogcímeket más alapokhoz, vagy ellátásokat szerveztek át. Dolgozatom során kitértem a Nyugdíjbiztosítási Alap 2015.évi mérlegére, de összevetettem azt az elmúlt 3 év költségvetéseivel is. 2012. január 1-ét követő fő változás a szociális hozzájárulási adót is megvilágítottam. Mivel a 1997-es reform „vívmányaként” megalkották a Magán-nyugdíjpénztárak kötelező mivoltát, és ez 2015-ig több ponton is változott, így ezt egy külön blokkban tárgyalom dolgozatomban.A sajtóból vélt következtéseim alapján ez a rendszer, ami még komoly változásokat rejteget. Egyre inkább azt érezni, hogy a magánnyugdíjpénztárak a jövőben el fognak tűnni, legalábbis akkora terhet rak a kormány a szervezetre, hogy nem fogja tudni fenn tartani magát. Az igazi fellendülést az hozná, ha visszaszorulna a „fekete munka” vagyis minden munkáltató bejelentené munkavállalóit és befizetné az utána járó terheket. Továbbá ha fellendülne a gazdaság olyan mértékben, hogy a munkaképes személyek munkába tudnának állni ezáltal megtermelve azt a tőkét, ami a nyugdíjasok és hozzátartozóik ellátását biztosítani tudná.

43

Irodalomjegyzék:

1. Andorkó Imre: A magyar nyugdíjrendszer történetének áttekintése Miskolci Jogi Szemle 8. évfolyam (2013) 2. szám 2. Andorkó Imre: A magyar nyugdíjrendszer történetének áttekintése Miskolci Jogi Szemle 8. évfolyam (2013) 2. szám 3. Augusztinovics Mária-Gál Róbert Iván-Matits Ágnes-Máté Levente- Simonovits András- Stahl János: A magyar nyugdíjrendszer az 1998-as reform előtt és után, Közgazdasági Szemle, XLIX. évf., 2002. június 4. Augusztinovics Márta: Tanulmányok a nyugdíjrendszerről , Körkép reform után, Közgazdasági Szemle Alapítvány, Budapest,2000 5. Barta Judit: A magánnyugdíjpénztári rendszer helye és szerepe a magyar nyugdíjrendszerben tanulmány MISKOLCI JOGI SZEMLE 6. évfolyam (2011) különszám 6. Csabai Károly: Kiürült a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap HVG 2014. július 12. szám 7. Dr. Kiss Sándor: A magyar nyugdíjrendszer átalakítása 2010-2013 között, Adó 28. évfolyam/ 9. szám 8. Dr. Varga Zoltán: Nyugdíjrendszerünk a XX. század második felében SectioJuridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIII/2. (2005) 9. Németh György: Esszé: nyugdíjról, nyugdíjrendszerekről, nyugdíjreformról – II. rész, Külgazdaság, 47. évfolyam, 2/2003.szám 10. Prugberger Tamás: A magyar társadalombiztosítás reformja a nyugat-európai rendszerek tükrében, Polgári Szemle, 2011.június-7. évfolyam-3. szám 11. Simonovits: A magyar nyugdíjrendszer. Jelenlegi helyzet, előrejelzés és tennivalók 12. Szabó Sándorné Csemniczky Katalin: Nyugdíjrendszerünk 1929-től 1997-ig Körkép reform után Tanulmányok a nyugdíjrendszerről. Közgazdasági Szemle Alapítvány 2000. 13. Szirtes Györgyné: A biztosítási kötelezettség és a társadalombiztosítás fedezeti rendszere, Pólay Elemér Alapítvány, Szeged, 2006 14. Ervin Lengyel: A magyar társadalombiztosítás ötven éve 1892-1942., Országos Társadalombiztosító Intézet 1942

44

15. Gecse Istvánné-Jakab Nóra-Prugberger Tamás-Tóth Hilda-Varga Zoltán: Szociális jog Miskolci Egyetemi Kiadó, 2013 16. Simon István: Pénzügyi jog I. Osiris kiadó, Budapest 2007 17. Barta Judit: A magyar nyugdíjrendszer reformja, különös tekintettel a rendszer második pillérét képező magánnyugdíjpénztárakra PhD értekezés Miskolc,2000 18. Dr. Varga Zoltán: A magyar nyugdíjrendszer pénzügyei PhD értekezés Miskolc,2012 19. Igazné Prónai Borbála: A kötelező társadalombiztosítás kialakulása, fejlődése Magyarországon PhD értekezés Budapest,2006 20. Magyarország Alaptörvénye (2011.április 25.) 21. 1951.évi 30. sz. törvényerejű rendelet a dolgozók egységes társadalombiztosítási nyugdíjáról 22. 1954. évi 28. sz. törvényerejű rendelet a nyugdíjak új szabályozásáról 23. 1958. évi 40. sz. törvényerejű rendelet a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról 24. 1975.évi II. törvény a társadalombiztosításról 25. 1991. évi LXXXIV. törvény a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról 26. 1993.évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 27. 1997.évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról 28. 1998. évi XXXIX. törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről 29. 2010. évi CLIV. törvény a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíj-pénztárválasztás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról 30. 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 31. 2011.évi CXCIV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról. 32. 2012.évi CCIV. törvény Magyarország 2013.évi költségvetéséről 33. 2013.évi CCXXX. törvény Magyarország 2014.évi költségvetéséről 34. 2014. évi C. törvény alapján, ami Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről 35. 289/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságról

45

36. http://www.portfolio.hu/gazdasag/nyugdij/demografia_es_nyugdijrendszer_adal ek_a_nyugdijrendszerek_makrookonomiajahoz_toth_istvan.76502.html (Megtekintés időpontja: 2015. január 29) 37. http://www.deviza.extra.hu/Nyugdijrendszer.pdf (Megtekintés időpontja: 2015. január 29) 38. http://www.fmteszov.gportal.hu/portal/fmteszov/upload/312904_1319097238_0 3672.pdf (Megtekintés időpontja: 2015.február 15.) 39. http://www.mentor-3000.hu/tarsadalombiztositas-modositasai-2015-ben/ (Megtekintés időpontja: 2015. március 14.) 40. http://www.onyf.hu/hu/cimlap/113dokumentum/%C3%BCgyint%C3%A9z%C3%A9sit%C3%A1j%C3%A9koztat%C3%B3k/meg%C3%A1llapod%C3%A1sok.html (Megtekintés időpontja: 2015. március 14.) 41. http://www.kormanyhivatal.hu/hu/ugytipusok/egeszsegugyi-szocialis-es nyugdijugyek/nyugdijbiztositasi-ugyek/nyugellatasok-es-egyeb-nyugdijszerurendszeres-szocialis-ellatasok/ozvegyi-nyugellatas (Megtekintés időpontja: 2015. március 15.) 42. http://www.origo.hu/gazdasag/hirek/20101201-magannyugdijpenztarvisszalepes-mnb-az-implicit-allamadossag-emelkedhet.html (Megtekintés időpontja: 2015. 02.25) 43. http://nol.hu/gazdasag/rovidhir__januar_vegeig_donthetnek_a_nyugdijpenzari_t agok-892771 (Megtekintés időpontja: 2015. március 2.) 44. http://www.fidesz.hu/hirek/2010-11-25/a-kormany-elfogadta-a-nyugdijment337torvenycsomagot-kepgaleria/ (Megtekintés időpontja: 2015. március 2.)

46