Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátorképző Intézet
SZAKDOLGOZAT A Fruska Gora kolostorai
Készítette : Wittmann Ildikó Témavezetők: Vukovits Koszta dr. Ruzsa György
2007
2
Előszó A Magyar Képzőművészeti Egyetem festő-és faszobrász restaurátor hallgatói mind gyakrabban jutnak jelentős egyháztörténeti és kulturális értéket képviselő ortodox egyházművészeti-azon belül szerb- műtárgyakhoz, (ikonokhoz, ikonosztáz faragott ornamentikáihoz), a szakmai gyakorlati képzésük során. A restaurátornak a műtárgy kifogástalan helyreállítására kell törekednie, így a szakmabeli és technikai tudása mellett szüksége lehet egyéb háttérinformációkra, amelyek hatással lehetnek a restaurálás menetének megtervezésére. Természetesen a tárgy a múzeumi vagy egyéb adatok alapján kutatható – és ezt a dokumentálás és a szakmai előadások során meg is tesszük -, azonban kevés az olyan magyar nyelven megjelent irodalom, amely az ortodoxián belül a szerb területtel foglalkozik és jegyzetszerűen segítségünkre lehet a felmerülő kérdésekkel kapcsolatban. ( Pl: a tárgy hol és mikor készülhetett, milyen stílust vagy iskolát képvisel, milyen technikával, milyen céllal készült, kit, mit ábrázol, mi van odaírva, stb.) E hiány részleges pótlására vállalkoztam szakdolgozatom megírásával a különleges helyszín bemutatásán keresztül. A Fruska Gora Nemzeti Parkban található 18 ortodox kolostort személyesen kerestem fel és gyűjtést végeztem az egyes templomokban található ikonosztázok kép-összekötő faragványait és ikonfeliratait illetően. Az épület-együtteseket térképekkel, alaprajzokkal, történeti, festészeti és építészeti adatokkal illusztrálom. Egyes templombelsők különleges helyszínnek számítanak az ortodox művészettörténet területén, így azokat részletesebben mutatom be a faragástechnika, ikonográfia és az ornamentika figyelembevételével. Igyekeztem ritka forrásmunkákat felkutatni és magyarországi párhuzamokat is kerestem. A templomokban található egyéb fafaragások mintagyűjtésével, fotók és a helyszínen készített rajzok alapján, a szakdolgozat célja: a szerb egyházművészeti területhez köthető tárgyak és templomi faragványok bemutatása, a földrajzi és történelmi helyzetből adódó területi és stilisztikai különlegességek figyelembe vételével. A témához tartozó szakszavakat szószedetbe és kislexikonba gyűjtöttem. Végül segítséget szeretnék nyújtani a nyelvi nehézségek területén is, így összeállítottam néhány, a témával kapcsolatos ábécét és ikonfeliratot, melyekből a nyelvet nem ismerő személy is olvashatja az adott műtárgyon látható szövegeket. Néhány történelmi szereplő személye a helyi kincstárakban található tárgyakhoz köthető, ezért szükségesnek találtam őket részletesebben bemutatni.
3
A meglévő Fruska Gora-i kolostorokból származó műtárgyak jelentős része a Belgrádi Szerb Ortodox Egyházművészeti Múzeum kiállítási anyagát gazdagítja. A múzeum prospektusában olvasható, hogy a műkincsek nagy hányada a II. világháború során tűnt el. Az utóbbi időben is sikerült néhány ikont felkutatni és visszaszolgáltatni, így a gyűjtemény folyamatosan bővül. Állításuk szerint az Athosz Szent Hegyen található Hilandar kolostor után a világ második legnagyobb kolostori „egysége” - kincseit tekintve is - a Fruska Gora volt. A kolostorokban a legjelentősebb szerb festőművészek dolgoztak. A korai XVII.-XVIII.sz-i stílus képviselői: Ostoja Mrkojević, Kozma Damjanović, Stanoje Popovic, Joakim Marković. A legjelentősebb művészek: Nikola Nesković, Stefan Tenecki, Dimitrije Bacević, Teodor Kraćun. A XIX.sz-i stílusirányzatok követői: Arsa Teodorović, Georgije Bakalović Paja Jovanović és Uros Predić. Európai viszonylatban is jelentős rézmetszők: Hristofor Zefarović és Zaharije Orfelin. A kolostorok könyvtáraiban és kincstáraiban több ezer kézirat, könyv, nagyértékű liturgikus textil, királyi öltözet és liturgikus tárgy volt.
A XVIsz.-i Magyarország térképe a Pannon alföld és Szerémség megjelölésével,Lazar Rakić könyvéből 4
A Fruska Gora kolostorai Bevezetés A Fruska Gora fennsík a Pannon alföldön a Duna és a Száva folyamok között, Bánát, Bácska, Szerémség megye, ma Szerbia és Horvátország határán terül el, Novi Sad (Újvidék) közelében. Fruska Gora - Frank Hegy- régi magyar nevén Tarcal hegy. Szent hegynek is nevezik,1 melynek 539m-es Crveni ćot elnevezésű csúcsa alatt található a Fruska Gora Nemzeti Park. A parkban számos barlang és 187 gyógyforrás található, ezek közelében helyezkednek el a kolostorok. A terület rendkívül gazdag védett növény és állatfajokban, morfológiai és paleo-antropológiai leletekben. Az archeológiai és műemlékekben jelentős helyszíneken 23 faluban szerb, magyar és német nemzetiségű a lakosság. Az elszigeteltséget kereső szerzetesi kolóniáknak és az aszketikus életet folytató remetéknek a háborítatlan környezet megfelelő egzisztenciális és letelepedési lehetőségeket nyújtott. A keresztényüldözés2 miatt az istentiszteleteket barlangokban és erdei tisztásokon tartották. Az elsőként letelepedő szerzetesi közösségek és épületeik a szabad kereszténység hatására alakultak meg a VII-X. században. A mindössze 50 hektárnyi területen belül 35 kolostor épült, amelyből ma 17 áll, többségük a hegy déli oldalán Az egyházszakadás (i.sz. 1054) után a rendek átszerveződtek, egyes gyülekezetek tagjai beolvadtak vagy elvándoroltak, így az egyes kolostorok taglétszáma megnövekedett, míg más rendházak elnéptelenedtek. Az épületekre a pusztulás várt, vagy egy következő generáció vette birtokába, felújította, sőt akár vallási irányultságát is megváltoztatta. Egyes életrajzi adatok szerint a Clairvaux-i Szent Bernát által küldött ciszterciek is alapítottak itt kolostorokat a Frank királyság idejében 1115 körül. Szt.Bernát a pápa utasítására 1146-ban a szlávok között is keresztes hadjáratot hirdetett. 3 Ebben az időben az Üdvözülés Hegye (Montsalvache) néven is nevezték a területet 4 1
Szerb nyelven : Fruzi (Frug=Frank, Fruzi=Franks, fruški=Frankok ( Merovingok)a rómaiak előtt laktak a Pannon medencében Magyarország és Szerbia határán i.sz. kb.200-ban. A rómaiak Alma monsnak, fertilia mons-nak, termékeny hegynek nevezték. 2
Septimius Severus (római császár Kr. u. 193–211). Az általa indított keresztényüldözések közép Európától Afrika északi részére is kiterjedtek, mely római tartomány volt.Diocletianus (uralkodott Kr. u. 284–305) és Maximianus (uralkodott Kr. u. 285–305) Az üldözések 313-ig folytatódtak, amikor Constantinus császár (Nagy Konstantin) rendelettel véget vetett azoknak és vallásszabadságot biztosított a birodalom népeinek. (Révai) 3
Diós István: Szentek élete Pázmány Péter Elektronikus könyvtár http://www.katolikus.hu/szentek/index.html Amely nem azonos a Szent Grál feltételezett lelőhelyével, de a névazonosság miatt az utóbbi években is érkeztek ide kalandvágyó és grálkutató társaságok. 4
5
A Magyar Királyság fennhatósága alatt a XIII. és XIV. században volt több, mindkét vallást gyakorló kolostor és templom. A török invázió elől szerb, bosnyák, makedón, montenegrói és dalmáciai rendek vándoroltak a régióba, majd magyar lengyel, bolgár, cseh, orosz és görög menekültek is érkeztek, végül az 1350-es évektől már tömeges volt a migráció egészen a XVIII.sz-ig. Ha egy monostort elavultnak, szűkösnek tekintettek, átépítették, vagy elhagyták és alapítottak egy másikat a közelben vagy más egyéb előnyökkel rendelkező helyen. ( Pl. Kisremete, Nagyremete, Új Hopovó, Régi Hopovó) Az XVI.sz-i török támadások miatt a kolostorok lakói egyre gyakrabban kényszerültek a élőhelyüket elhagyni. Az eredeti freskók, építészeti jellegzetességek sok esetben megsemmisültek, a tradicionális ikonfestészet és freskó dekoráció megszűnt. A török levonulás után a szerzetesek egyes helyekre visszatértek, más helyeket pedig sorsukra hagytak. Az elhagyott épületek alapanyagaiból rendszerint egy új kolostort emeltek, vagy a falubeliek építették meg templomaikat, házaikat. Az 1600-as évek után épült kolostorok stílusjegyeit a barokk hatás befolyásolta, építészetük és díszítésük alapvetően megváltozott. A kolostor és a monostor elnevezést egyaránt használják, a jelentésbeli különbségek a közhasználatban elmosódtak. A latin és görög eredetű elnevezések a keleti és nyugati egyház szétválásával magyarázhatóak A monostor a monasztikus rendek templommal egybeépített, kötött rendszerű telepe, amely a rend tagjainak életszükségleteit -szállás, étkezés, ima, önellátó ipar, gazdálkodás - hivatott kiszolgálni. A kolostor csak szerzetesi szállásépület, melyhez templom is csatlakozhat (nem fontos egybe építeni), de nem tartalmaz komplett kiszolgáló egységet.5
5 Kolostor - zárda (lat. Claustrum), olyan épület, melyben a szerzetesek bizonyos szabályok szerint élnek. A férfi kolostor fölött a felügyeletet a prior (apát, prépost, superior, igumán), a női kolostor fölött a nőprior (domina, igumanija) gyakorolja. A kolostorban lakó pap vagy testvér a szerzetes. A kolostor maga a szerzetesház, rendház, női szerzetesrendeknél zárda. Rendszerint templom is épül hozzá, a magyarországi hagyományok szerint a pálosoknál az épület déli, a többi szerzetesrendnél az épület északi oldalához, pl.: Pannonhalma Bencés apátság. Jellemző a külvilágtól való elzárkózás. A kolostor a claustrum szóból ered, ez a latin claudere 'elzárni' igéből, a monostor pedig a monasterium, a magányos épületre utaló görög monakhos szóból származik. A monasztikus és a remeterendek kolostoraikat rendszerint a lakott helyektől távol emelték, míg a később kialakult koldulórendek a városokban és a mezővárosokban építkeztek. A templom rendszerint déli oldalához épült a kerengő, ebből nyíltak a közös helyiségek, a káptalanterem (capitulum), az ebédlő (refectorium), a hálóterem (dormitorium), a konyha, könyvtár, másolóműhely. A monostori épületegyüttes alkotórészei a templom, a keresztfolyosó, refektórium, hálóterem, gyűlésterem, társalgó, udvar és kert. ENGEL, Pál- KRISTÓ, Gyula- MAKK, Ferenc: Korai Magyar Történeti Lexikon, IX-XIVsz. Akadémiai Kiadó, Budapest 1994. Révai Lexikon Babits Kiadó 1993. XIII. p.863.
6
MONOSTOROK 1. KRUSEDOL MONOSTOR - MANASTIR KRUŠEDOL Gyümölcsoltó Boldogasszony templom (fotó:sk.-2007) TÖRTÉNET: A kolostort megalapító szerémségi Branković uralkodóház tragikus sorsa a szerémségi ághoz kötődik. Brankovics István (Vak Stefán) despota, Đurađ Smederevac, azaz Brankovics György6 fia volt, akit 1459-ben, Smederevo (Szendrő) elfoglalását követően a szultán megvakíttatott és száműzetett. Rokonai segítségével Albániába menekült, Kasztrióta Györgyhöz, ismertebb nevén Szkanderbéghez7, ahol megismerkedett annak egyik rokonával, Angelinával, akit hamarosan nőül vett. Szkanderbég halála után, a törökök terjeszkedése következtében, támogatás nélkül maradt, megvette Belgrádot és ott élt tovább 1476-ban bekövetkezett haláláig. Kérésének, melyet halálos ágyából üzen Dubrovnikba, hogy ne feledkezzenek meg feleségéről, Angelináról, és három gyermekéről, Đorđe Mara és Jovan-ról a dubrovniki nemesek eleget tettek. 1487-ben Mátyás király meghívta Angelinát 6
Szerbia fejedelme, Lazarevics István despota 1403-ban a török oldaláról átállt Zsigmond királyhoz. Alapító tagja lett 1408 decemberében a nevezetes Sárkány-rendnek, és a királytól óriási birtokokat kapott,Debrecen, Hajdúböszörmény, Szatmárnémeti, Nagybánya, Munkács, Beregszász, Tokaj, Mezőtúr; stb.Mindezt halála után unokaöccse, Brankovics György örökölte.Tokajra több ezer tőke szőlőt telepített, megalapította Szendrőt, közvetítője volt az 1444-es szegedi békének, a török és a magyar között. Hunyadi János szövetségese volt (egy ideig) a török elleni háborúban, ám fiai életéért cserébe megakadályozta, hogy Hunyadi és Szkanderbég csapatai egyesüljenek. 7
Kasztrióta György (albánul Gjergj Kastrioti) (1405 - 1468.) azaz Szkanderbég Albánia történelmének legkiemelkedőbb személyisége. Albánia Sárkányaként is ismert és Albánia nemzeti hőse. Az Oszmán Birodalom elleni küzdelemben Hunyadi János szövetségese.
7
Szerémségbe, ahová Vak Stefán ereklyéit magával hozta. Fia, Đorđe uralkodó lett és megkapta Slankamen (Újszalánkemény), Kupinovo (Kupinyik) és Berkasovo (Berkaszó) városokat. Mátyás király hozzáadta Izabella hercegnőt, Beatrix egyik rokonát, de a házasság sikertelen lett. Đorđe, a család tudta nélkül 1496-ban, belépett a szerzetesi rendbe, a szerémségi Kupinovoban. A beavatási szertartást a szerbiai Ždrela kolostor igumánja végezte el, aki a Makszim nevet adta neki. (fotó:Lazar Rakic) Hosszabb időt töltött Magyarországon, Budára tett látogatása után tért vissza a Szerémségbe 1509-ben. Anyja Angelina megalapította a női zárdát Krusedol faluban, Makszim pedig a férfi Krusedol kolostort, amelyet 1513-ban sikerült befejezni. Itt élt 1516-ban bekövetkezett haláláig, mint Belgrád és Szerémség mitropolitája. Angelina 1520 körül hunyt el, maradványait társították Stefan és Jovan ereklyéivel, amelyeket ma a Krusedol kolostorban őriznek. A török hódítás és a Szerémség 1521-es eleste, majd a mohácsi vészben elszenvedett magyar veszteség ellenére is, a kolostor továbbra is működött. Az alapítók ereklyéit és az 1534-ben itt íródott misekönyvet (otačnik) megőrizték. A templomot két alkalommal díszítették freskókkal. 1542-ben az előtérben készültek el az első képek, a munkálatokat Szilveszter igumán8 felügyelte. 1545ben folytatták a templom többi részének kifestését, amely 1546-ban készült el, (fotó: Stefán Tenecki: Krisztus bevonulása Jeruzsálembe-Krusedol, freskó,Branka Kulic Könyvéből) Longin püspök és Pankratije Jeromonah igumán éveiben. Feltételezik, hogy a Pankratije azonos azzal a személlyel, aki a hajdani despot Makszim mitropolita megrendelésére, 1543-44-ben a Krusedol kolostor részére elkészítette a Négy evangélium kéziratot. Ezt a kéziratot 1540-ben Szilveszter iguman megbízásából ötvösművekkel díszítették. Az 1450 dramos (1 dram = 3,2 gr. ezüst), aranyozott veretek Petar Smederevac, nagybecskereki aranyműves munkái. 1521-ben a törökök Szerémséget és Kupinikot teljesen lerombolták. 8
Igumán - kolostori elöljáró
8
Az egyház védelmet vagy kiváltságot nem élvezhetett, ezeket csak Mehmed-pasa és Makarije Skolović idejében, a Peć-i (ipeki) pátriárka felújítása alkalmával, 1557-ben kapták meg Krusedol csodával határos módon így is megmaradt. A XVI. és XVII. században, a kolostor elöljárói gyakran utaztak Oroszországba, hogy az épületek felújításához és falainak díszítéséhez, anyagi segítséget kérjenek. A templomban megtalálható műkincsekből, jelentősebb adományokból, berendezési tárgyakból és könyvekből ítélve, arra lehet következtetni, hogy az 1650-es években tűzvész vagy egyéb szerencsétlenség történhetett, vagy a berendezéseket egyszerűen kicserélték. 1656-ban a templom fő adakozói: a battonyai Bogdan presbiter, Belgrád elöljárója és Hadzsi Illárion, Szerémség mitropolitája. Illárion adományozta az evangélium kéziratot, a drágakövekkel kirakott szent könyvet és az istentisztelethez szükséges berendezési tárgyakat. Hadzsi Illárion a Krusedol kolostor felszentelt tagja lehetett, így a személyes tárgyai halála után a kolostor tulajdonába kerültek. Az osztrák-török háború alatt, 1690-ben, III.Arsenije ( Csarnojevics Arzén ipeki pátriárka) vezetésével a szerzetesek Szentendrére menekültek összes kincseikkel együtt. 1697-98-ban tértek vissza. 1706-ban Krusedolban temették el III. Arsenije-t. 1710-ben Bécsből átszállították Isaija Đaković mitropolita maradványait és szintén itt helyezték el.. Miután Savoyai Jenő9 1716-ban Péterváradnál visszaverte az oszmán sereget, azok visszavonulásuk során kifosztották és felgyújtották a kolostort, az uralkodó család ereklyéit összevagdalták, szétszórták és elégették. A súlyos károkat szenvedett kolostort a metropoliták, püspökök és szerzetesek a falubeliekkel közösen építették újjá. Vikentije Popović Hadžilavić, belgrádi metropolita, megépíttette az ebédlőt a konyhát és a pincehelyiséget 1721-ben. Halála után, 1725-ben itt temették el. Az ipeki püspök, Nikanor Meletijević, Krusedol nagy tisztelője 1722-1725 között felépíttette a rendházat, majd a pincehelyiségeket. Az északi oldalon kialakította a vendégszobákat, felújíttatta az imaházat és felépíttette a Szent Makszim kápolnát. Nikanor a népnyelv szerint a török pusztítások után fával és kővel megerősíttette, ezüsttel és arannyal kidíszíttette a szétrombolt kolostort. Nikanor több könyvet és szent ajándéktárgyat adományozott a kolostornak 9
1715-ben a törökök a karlócai béke megszegésével megtámadták Péterváradot, a császár Savoyait küldte Magyarország felszabadítására. Savoyai Jenő a legfontosabb habsburg hadvezér. Magyarországi birtoka a Csepel-sziget volt, és ő építtette a ráckevei kastélyt. 1697-ben döntő csatában diadalmaskodott a törökök fölött Zentánál, 1716-ban visszafoglalta Temesvár várát, s ezzel a törökök minden magyarországi hódítását visszaszerezte.
9
Itt halt meg 1739-ben. A templomhajó előterében, IV.Arsenije pátriárka szarkofágja előtt található a végső nyughelye. Felépítették a templom tornyát és 1726-ban beállították a harangokat. Hadzsi Isaija grábóci jeromonah az összegyűjtött adományokból megjavíttatta a templom asztalait és padjait, a kupola tetejére pedig kitűzetett egy aranyozott keresztet. 1742-ben újjáépítették a szentélyt, 1745ben pedig Visarion Pavlović, bácskai püspök, új tetőszerkezetet építtetett és a rendház nyugati részét zsindellyel fedette be. 1746-ban készültek el az oltár ikonjai, (fotó: Branka Kulic, archív- 1927) Nedeljko és Stojić Bogdanović alkotásai, valamint Visarion püspök adományaiból és Nikanor püspök hagyatékából, a templom tetejét új bádoglemezekkel befedték. 1750-ben az újvidéki Racko Jovanović anyagi támogatásával, elkészültek a kolostor templomának priprata-(előtér) freskói. 1751-ben temesvári püspök Georgije Popović freskókkal díszíttette az apszist.1756ban, a verseci és karansebegi püspök, Jovan Georgijević segítségével elkészült a templom főhajójának festése, valamint a kántori pulpitusok és az asztalok. A festmények olajfestékkel készültek, többnyire a régi freskókat felülfestették. 35 év alatt, a kolostor teljesen megújult. Krusedol ma a híres emberek mauzóleuma és értékes történelmi emlékeket és kincseket is őriz. 1743-ban ide szállították Hébából Djordje Branković gróf ereklyéit. Szintén ide temetkeztek: 1783-ban IV.Arsenije pátriárka, Jovan Georgijević és Atanasije Rašković mitropoliták, Stevan Šupljikavac vajda, Miloš fejedelem özvegye Ljubica, a belgrádi mitropolita Petar, valamint 1901-ben Milan Obrenović király. A második világháború alatt, a kolostor épületét nem érte találat, de kifosztották a kincstárat, amelyet alapításától kezdve a XX. századig őriztek és gyarapítottak.
10
A többszáz műtárgy és történelmi értéktárgy között volt 88 darab ritka és értékes kézirat, amelyek számos régi szerb, moszkvai, vlaskai(Havasalföldi) és egyéb kiadvány példányait tartalmazták, gazdagon díszített papi viseletek és különféle értékes anyagokból készült, díszes, kézműves szertartási eszközök, Milan király és az Obrenović család bútorai, több száz ikon és festmény. ( fotó: Branka Kulic- archív, a kolostor papi ruha gyűjteményét megörökítő fénykép 1927-ben készült.) Ezeknek egy részét sikerült megmenteni, de ma már az eredeti kincstárnak csak a töredéke látható a kolostorban. A háború alatt húsz doboz nagyértékű tárgyat elvittek Zágrábba és további húsz dobozt elrejtettek. A templomot egy ideig börtönként is használták. IV. Arsenije pátriárka márvány szarkofágjából, amelyet fosztogatási szándékkal feltörtek, előkerült néhány emberi koponya és testrész. Közöttük volt a szomszédos Maradik (Maradék) faluból Zorica Mitrović feje is, aki halála előtt a hajába rejtett egy kis cédulát, amelyen búcsúzik gyermekeitől, és közli velük, hogy hamarosan ki fogják végezni. ( fotó: Branka Kulic-archív, 1927-ben készült felvétel a kincstárról)
11
ÉPÍTÉSZET: A sok felújítás és javítás következtében, a templomkülső lényegesen megváltozott. Az oltár újjáépült, hozzáépítették a külső tornácot, kijavították a tetőzetet és kiszélesítették a nyílászárókat. Az ablakokat, a nyugati bejárati ajtót, majd az előtér és a főhajó közötti falon található átjárót is kibővítették. A templom trikonhosz (háromkarélyos) alapú. A szentély és az énekesi protheziszek félkör alakúak, a boltozat fél kupola alakú. A naoszt dongaboltozat fedi. Négy darab erős, négyszögletes, lekerekített élű oszlopra támaszkodik a kupola, melyet félkör alakú boltívek alakítanak ki. A tambur pandantífokkal alátámasztott. A kupola belseje profilírozott gyűrűkből áll, belül kör alakú, kívül nyolcszögletes, oldalanként egy-egy ablakkal. Az előtér a naosztól elkülönül és 1756-ban utólag kiszélesített térrel kötötték össze. Az átépítés során a korábbi freskókat megrongálták és kivágták. Az előtér egyszerű dongaboltozattal, sík falakkal, két oldalsó ablaknyílással és nyugati bejárati ajtóval is ellátott. A templom külső falait simára vakolták és alacsony lábazattal szegélyezték. A frízt szegélyalj, tetőkoszorú és stilizált inda-ornamentika díszíti. 1745-ben összeépítették az oszlopcsarnokot a bejárattal, a sarkokon két széles oszloppal támasztották meg, amelyeket egy nagy fesztávú boltív köt össze. Egyes díszek klasszicista jellegűek. Az ablakokat és a bejáratot, növényi és geometrikus motívumokkal plasztikusan megmunkált kőkerettel díszítették. (fotók: sk.2007)
12
