Szakál Ferenc Pál NPK Országos Elnökségi Tag
Nkt. 63/I. § (4): A Kar tagjának kötelessége, hogy megtartsa a Kar működésére vonatkozó, e törvényben, az Alapszabályban és az Etikai Kódexben rögzített szabályokat.
„A mérnöknek, a munkásnak, az orvosnak csak a tudását és a munkaerejét, a tanárnak viszont ezeken túl, a magatartását és a személyiségét is megveszi, vagy legalábbis igénybe veszi a társadalom.” (Hankiss Elemér)
MAPE etikai kódexe – 1995 Református pedagógus etikai kódex – 1997 Katolikus pedagógus etikai kódex – 1998 FPF pedagógus etikai kódexe – 2001 Gyógypedagógus (Magye) etikai kódex – 2011 Helyi etikai kódexek – 90-es évektől
Tehát közvetlenül a közoktatási törvény elfogadása (1993) óta folyamatosan foglalkoztatja a pedagógusokat, függetlenül az új szabályozástól.
A nevelés önmagában etikai tevékenység (Normarendszer alapján történő személyiségformálás). Alapvetően olyan normákat jelent, amit nem lehet a jog eszközével megragadni. UGYANAKKOR! A jogszabályok is szabályoznak erkölcsi, etikai kérdéseket. Pl.: Nkt. 62.§ (1) h) alapján a pedagógus kötelessége, hogy „ a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon.” Az etikai kódexek is érintenek inkább jogi témákat. Pl.: FPF kódexe 2.5: „Vezetői, szakértői, szaktanácsadói vagy vizsgaelnöki megbízást akkor fogad el, ha megszerezte az adott beosztás megkívánta gyakorlatot és szakismereteket, illetőleg ha vállalja ezek szervezett képzés formájában történő elsajátítását.”
Néhány tipikus példa: Saját tanítvány pénzért korrepetálása Másodállás a tanítás rovására Szabadság kivétele tanítási év közben Ajándék Pénzek kezelése Rokoni kapcsolatok
Sokféle szakmának van szakmai etikai kódexe. Teljesség igénye nélkül: orvosok, ügyvédek, ügyészek, bírák, taxisok, újságírók, végrehajtók, biztosítók, kereskedők, szociális munkások, kormánytisztviselők, vadászok, rendőrök, pszichológusok, muzeológusok… stb. Léteznek vállalati etikai kódexek is, pl: MOL, MÁV, Szerencsejáték Zrt., Telenor, Magyar Telekom, OTP, FHB, Duna House, MNB, NAV, MTA, Posta, Hungaropharma, MKB, Generali… stb.
Tehát „kinek van” helyett egyszerűbb azt kérdezni, „kinek nincs”…
A pedagógusok vezérlése Önálló gondolkodás halála Beleszólás a magánéletbe Öltözködési és életmódszabályok Feljelentősdi Hátrányos megkülönböztetés: Az egyházi intézményekre nem vonatkozik
Az Etikai kódexet az NPK Országos Küldöttgyűlése fogadja el. Előzőleg a tagság véleményezi. A munkáltatónak (KLIK) nincs semmilyen szinten beleszólása a tartalmába. A minisztérium csak törvényességi felügyeletet lát el, de a dokumentumok közül az is csak az Alapszabályra vonatkozik. Ha kívülről akarnak vezérelni, annak egyszerűbb eszköze is van…
Még egy jogszabály betartása is mindig egyéni értelmezést és mérlegelést kíván. A szabályok betartása nem „robotizálja” az embert.
Ha egy vállalati kódexben van ilyen, senki nem vitatja, pedig kötelező, és egy módon kerülhető ki: kilépéssel. Példaként a Magyar Posta etikai kódexe: „A külső megjelenés szabályai: – az öltözködés erősítse a megbízhatóság, profizmus és az egymás iránti tisztelet vállalati értékét: a külső megjelenés legyen mindig alkalomhoz illő; – a formaruha szintén legyen az előírásoknak megfelelő; – olyan munkakörökben is, amelyekben nem kötelező a munkaruha, az öltözet legyen mindig munkahelyhez illő, ápolt, kulturált, diszkrét; – a munkavégzés alatt kerülni kell a szélsőséges és kihívó öltözködést (Például miniszoknya,mély dekoltázs, rövidnadrág, sort, rikító színek, strandpapucs).”
ELVISELHETETLEN? Nem természetes?
Tehát valójában ez marginális probléma, a legtöbb munkahelyen egyszerűen nem kérdés… Ugyanakkor ezek nem feltétlenül etikai szabályok, egy SZMSZ-ben simán szabályozni lehet a megjelenést. Ha szabályozzuk az SZMSZ-ben vagy HR-ben, mit írnánk le? Tehát a hiba megint az, ami az összes összeesküvés-elméletnél: Ha ez volna a cél, sokkal egyszerűbben is meg lehetne oldani…
A Kar bármely tagja kezdeményezhet etikai eljárást a Kar bármely tagja ellen. A Karon kívülről (pl. szülő) nem indulhat etikai eljárás. Kollégák között ez a legvégső eszköz lehet. Ha gyakrabban használják a kelleténél, akkor nem a szabállyal, hanem a kollektívával van a baj… Ismerni kell az eljárást! Három legfontosabb: A Kar „belügye”. Az eljárás lefolytatói is gyakorló pedagógusok. Nincs munkajogi következmény.
Az Alapszabály vagy az Etikai kódex megsértése esetén indulhat. Az Nkt. is részletesen szabályozza (63/J §) Első fok: Területi Etikai Bizottság (Pest megye), másodfok (fellebbezés esetén): Országos Etikai Bizottság Először az eljárás megalapozottságáról döntenek, ha nem megalapozott, el sem indul. A tárgyalás csak az eljárásban érintett kérésére lehet nyilvános. Ha szakszervezeti tisztségviselő ellen indul, a szakszervezetet tájékoztatni kell.
Ha az eljárás végén bebizonyosodik a vétség, háromféle következmény lehetséges [Nkt. 63/J § (10) bekezdés]: figyelmeztetés, a Kar által biztosított kedvezmény, juttatás,
jogosultság korlátozása, megvonása, a Karban betöltött tisztségtől való megfosztás.
Vagyis az eljárás legvége, a következmény is a Karon belül marad, nincs munkajogi következmény.
A református intézmények pedagógusainak 1997, a katolikus intézmények pedagógusainak 1998 óta van elfogadott és működő etikai kódexe. Ezek akár még „szigorúbbnak” is tekinthetők, hiszen értelemszerűen világnézeti szempontokat is érvényesítenek.
A kódex tervezete megtalálható az NPK honlapján (www.nemzetipedkar.hu). A tervezetet október 4-ig bárki véleményezheti, módosításokat, változtatásokat javasolhat, véleményeket fogalmazhat meg.
ÉLJÜNK A LEHETŐSÉGGEL!
