Szakács Tamás 40. A közintézet fogalma; fajtái
1.A közintézet fogalma -
a közintézetek látják el azokat a közoktatási, kulturális, tudományos, egészségügyi, szociális feladatokat, amelyeket az állam feladatvállalásának körébe sorolhatunk
-
a közintézet, ahogy Otto Mayer fogalmazta: „A dologi és személyi eszközök meghatározott közcél tartós szolgálatára rendelt összessége a közigazgatás kezében. A közintézetek feladata általános értelemben a szolgáltató közigazgatás elősegítése, vagyis az emberek anyagi, szellemi jólétéről való gondoskodás.”
2.A közintézetek általános jellemzői
-
szorosan kapcsolódnak a közigazgatási rendszerhez, a közigazgatás felügyelete és ellenőrzése alatt működnek
-
a szellemi munka szervezeteiként működnek a társadalomban, speciális szakértői szervezetek
-
elkülönült alanyai a közigazgatási jognak, amely kifejeződik abban, hogy saját vezetéssel, személyi állománnyal, dologi eszközökkel rendelkeznek, önállóan látják el azokat a feladatokat, amelyeket a jogszabály, illetve a fenntartó részükre meghatározott
-
a közintézeteknek nem tagságuk van (mint a köztestületi önkormányzatoknak), hanem használói vannak
-
a közintézetek fenntartója, irányítója többféle szervezet lehet: államigazgatási szerv, önkormányzat,
önkormányzati társulás, közalapítvány, valamint a közintézet
létesítésére, fenntartására jogosított más szervezet -
a fenntartónak rendszerint szabályozási joga van az intézet működése tárgyában,
beleértve az intézet létesítését és megszüntetését is -
a közintézetnek a fenntartó által jóváhagyott vagy általa kibocsátott szervezeti
szabályzattal, statútummal kell rendelkeznie, amely a jogszabályok által nem szabályozott szervezeti előírásokat, a működés rendjét szabályozza
1
Szakács Tamás 3.A közintézetek ismérvei a jogi szabályozásban
-
a közintézetek általában költségvetési
gazdálkodási rendszerben
működnek,
vonatkoznak rájuk az államháztartási törvény általános szabályai, többek között a költségvetési szervekre érvényes jogi kritériumok -
a
közszolgáltatásokat
szabályozó
ágazati
jogszabályok
meghatározzák
a
közszolgáltatás szakmai feltételeit, szabályait, a közszolgáltatók irányításának speciális szabályait, a szolgáltató és az igénybe vevő közötti jogviszony tartalmát, a jogvédelmet
4.A közintézetek létesítése, megszüntetése
LÉTREHOZÁS -
a közintézetek létesítését az egyes közintézettípusokra vonatkozó törvény határozza meg, különösen széles körű az államigazgatás központi szerveinek közintézet-alapítási joga
-
igen széles a területi, helyi önkormányzatok alapítási joga is, mivel a humán közszolgáltatások körében az ún. alkotmányos közszolgáltatások az önkormányzatok kötelező feladatai közé tartoznak
-
ha külön jogszabály nem szabályozza a közintézet létrehozását, az államháztartási törvény
szabályai
alapján
közintézetet
az
Országgyűlés,
a
Kormány,
az
államigazgatási szerv központi szervének a vezetője, a területi, helyi önkormányzat és a köztestületi önkormányzat alapíthat -
a központi államigazgatási szervek és köztestületi önkormányzatok közintézetet csak a pénzügyminiszter egyetértésével létesíthetnek
-
a közintézetek alapításához egyes esetekben meghatározott államigazgatási szervek engedélye szükséges
-
a nem állami, nem önkormányzati alapítású közintézetek minden esetben hatósági engedéllyel válnak közintézetté
-
rendszerint az alapító okirat kiadása és a nyilvántartásba vétel is létrejöttük feltétele
MEGSZÜNTETÉS -
az alapítás hatásköri, anyagi és alaki jogi szabályai irányadók a megszüntetésre, az átalakításra, az alapítói jogok átadására/átvételére 2
Szakács Tamás -
a jogutód nélküli megszüntetés az alapító szerv által történik, illetve a nyilvántartásból való törléssel
-
Jogutódlással történő megszüntetés esetén két lehetőség adott:
egyesítés (beolvadás vagy összeolvadás)
szétválasztás (kiválás vagy különválás)
5.A közintézettípusok
A közintézetek típusait az általuk végzett tevékenység, nyújtott közszolgáltatás és az elkülönült jogi szabályozás alapján határozhatjuk meg, eszerint külön közintézeti típust képeznek: -
a közoktatási intézetek, a felsőoktatási intézmények (egyetemek, főiskolák)
-
a művészeti intézetek
-
a múzeumok, levéltárak, könyvtárak
-
tudományos kutatóintézetek
-
egészségügyi és szociális intézetek
3
Szakács Tamás 41. A közintézetek irányítása
-
a közintézetek irányítását az egyes közintézettípusokra vonatkozó törvények és azok végrehajtási jogszabályai rendezik e jogszabályok a közintézet jellegétől, fenntartójától, az általuk ellátott közszolgáltatástól, szakmai tevékenységtől, a finanszírozástól függően alakítják ki a közintézetek irányításának, felügyeletének speciális szabályait
-
a közintézetek irányításának differenciált irányítása alakult ki e rendszer jellemzője az, hogy a közintézetek fenntartói irányítása rendszerint elválik a szakmai irányítástól
-
a közintézeteknek mint szervezeteknek az irányítását nevezzük fenntartói irányításnak ez általában a tulajdonos jogosultsága
-
a fenntartói irányítás általánosságban a következő irányítási jogosultságokat foglalja magában: •
alapítói jogok (alapítás, megszüntetés, alapító okirat kiadása, SZMSZ jóváhagyása)
-
•
vezető kinevezése, felmentése; munkáltatói jogok
•
gazdasági vezető kinevezése és felmentése, díjazás megállapítása
•
ellenőrzés (szabályszerűségi, pénzügyi, teljesítmény)
•
jelentéstételre, beszámolásra kötelezés
•
döntések előzetes vagy utólagos jóváhagyása
•
egyedi döntés
a fenntartói kör bővülése szükségessé tette a közintézetek szakmai irányítását, amelyet általában az ágazati minisztériumok látnak el
-
egyes közintézettípusoknál a szakmai irányítás közintézeti hálózatban valósul meg ilyen hálózati rendszert alkotnak a közgyűjtemények (a múzeumok, a könyvtárak, illetve levéltárak)
-
a szakmai irányítási jogok a következőek: •
szabályozás
•
szakmai ellenőrzés
•
kivételesen egyedi döntés, konkrét utasítás 4
Szakács Tamás 42. A közintézet és a szolgáltatást igénybe vevők közötti jogviszonyok
-
a közintézetek és a szolgáltatásaikat igénybe vevők között szolgáltatási jogviszonyok keletkeznek, amelynek során meghatározott jogok és kötelezettségek illetik meg a jogviszony alanyait: a közintézetet és a szolgáltatást igénybe vevőt
-
a közintézetek szolgáltatásainak igénybevétele során legtöbbször közigazgatási jogviszony keletkezik ma a közigazgatási jog szabályozza a szolgáltatást igénybe vevő és a közintézet kapcsolatát a közoktatási intézeteknél, a felsőoktatási intézeteknél, múzeumoknál, könyvtáraknál, a szociális intézményeknél stb.
-
előfordul, hogy egyes esetekben a közintézet és a szolgáltatást igénybe vevők között nem közigazgatási jogviszony keletkezik,
mégis a közszolgáltatást, illetve a
közintézet szakmai tevékenységét a közigazgatási jog szabályozza (pl. egészségügyi tevékenység)
A közintézet és az igénybe vevő közötti jogviszonyok típusai a következőek:
TISZTÁN POLGÁRI JOGI JOGVISZONY -
polgári jogviszony keletkezik például a közintézetként működő színház és a néző között
-
a közművelődési intézetek egy részében, amennyiben az alapító okirat nem teszi ingyenessé a szolgáltatást, a szolgáltatást igénybe vevő és a közművelődési intézet között polgári jogi jogviszony keletkezik
ALAPVETŐEN POLGÁRI JOGI JOGVISZONY KÖZJOGI ELEMEKKEL -
a közintézetként működő egészségügyi gyógyintézet és a betegek között főszabályként biztosítási jogviszony alapján jön létre a szolgáltatási jogviszony esetenként azonban a szolgáltatást nyújtó intézet és az igénybe vevő között polgári jogviszony is létrejöhet minden esetben adott azonban a közigazgatási jogi szabályozás is, amely az egészségügyi gyógyító tevékenységnek az alapvető jogi kereteit meghatározza, így a szolgáltatás alanyainak magatartását is (műtét elvégzésének feltételei)
5
Szakács Tamás (az egészségügyi gyógyintézet és a szolgáltatást igénybe vevő között tiszta közigazgatási jogviszony keletkezik akkor, amikor a gyógyítás közigazgatási jogi kötelezettségként rendelhető el!)
SPECIÁLISAN SZABÁLYOZOTT KÖZJOGI JOGVISZONY -
speciálisan szabályozott közjogi jogviszony keletkezik a bentlakásos szociális intézetek esetében, továbbá diák/hallgatói jogviszony esetén is
-
Magyarországon az egyetemek és főiskolák az 1993-ban megalkotott felsőoktatási törvény szerint közjogi személyiségű közintézetek egyrészről teljesítik a felsőfokú oktatás intézményeként a közintézeti funkciókat, másrészről önkormányzatok, amelyek rendelkeznek a közjogi személyiség ismérveivel (pl. autonóm jogállás)
6
Szakács Tamás 43. A közszolgáltatások megszervezésének egyéb intézményei (közüzem, állami, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság; közszolgáltatásra irányuló közigazgatási/polgári jogi szerződések stb.)
1. Közüzem
-
a közüzemek valamilyen alapvető ipari, kereskedelmi szükséglet kiegészítését végzik
-
jogi személyiséggel rendelkeznek, pénzügyi
önállóságuk van, személyzetük
munkaviszonyát a Munka Törvénykönyve szabályozza, működésüket nem a közigazgatási jog, hanem a polgári jog szabályozza -
létrejöttének két módozata van:
ha a közigazgatás valamilyen új területen nem talál vállalkozót a közszükséglet kielégítésére, mert a profit alacsony foka, a beruházási kockázat nagysága, illetve a befektetés túlságosan hosszú megtérülése miatt a tőke ettől visszariad; vagy az állam biztonsága, stratégiailag fontos
bázisok
megőrzése
miatt
nem
akarja
a
magántőke
kezdeményezését megengedni, közüzemet hoz létre -
másik módozata a magántulajdonban levő üzemek államosítása
a közüzemek tulajdoni formája nagy változatosságot mutat:
1988-ig Magyarországon a közüzemek állami vállalat formájában működtek
1988 után vegyes tulajdoni forma alakult ki, az állam már csak résztulajdonos
a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején a gazdasági társaságokról szóló 1987. évi CXLIV. törvényben meghatározott formákban átalakultak a közüzemek, így azokat a különböző gazdasági társasági formákban működő vállalatoknak nevezzük, amelyek egyrészt közszükségletet látnak el, másrészt amelyeknek vagy az állam vagy az önkormányzatok valamilyen mértékben vagy formában tulajdonosai
-
a közigazgatás felügyeli tevékenységüket, hatósági jogköröket érvényesít
7
Szakács Tamás -
a közüzemek elméletileg önfenntartók, bevételeikből fedezik költségeiket, az állam szükség esetén anyagi támogatást nyújt számukra
2.Gazdasági társaságok
KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG -
a korlátolt felelősségű társaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének szolgáltatására és a társasági
szerződésben
esetleg
megállapított
egyéb
vagyoni
hozzájárulás
szolgáltatására terjed ki -
a társaság kötelezettségeiért - törvényben meghatározott kivétellel - a tag nem felel
RÉSZVÉNYTÁRSASÁG -
a részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki
-
a részvénytársaság kötelezettségeiért - törvényben meghatározott kivétellel - a részvényes nem felel
3. A közszolgáltatásra irányuló közigazgatási/polgári jogi szerződések -
hatáskörök telepíthetők jogszabállyal (törvény, kormányrendelet) gazdasági, társadalmi szervezetekre
-
a közszolgáltatások átruházása történhet: a. polgárjogi szerződésekkel: áru- és szolgáltatásvásárlás esetén (közbeszerzés) b. közszerződésekkel, amelyeknek két fajtáját ismerhetjük: i. a közigazgatási szervek egymás közötti szerződései ii. illetve a közigazgatási szerv és egy magánjogi jogalany között létrejövő közszerződés
8
