Szakács Tamás. 13. Az önkormányzatok európai rendszerei; a Helyi Önkormányzatok Európai Chartája

Szakács Tamás 13. Az önkormányzatok európai rendszerei; a Helyi Önkormányzatok Európai Chartája

1.A Helyi Önkormányzatok Európai Chartája

-

1985. október 15-én, Strasbourgban kelt, az Európa Tanács égisze alatt

-

hazánkban az Országgyűlés a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájáról szóló egyezményt az 1997. évi XV. törvénnyel hirdette ki

HELYI

ÖNKORMÁNYZÁS

FOGALMA:

„A

helyi

önkormányzás

a

helyi

önkormányzatoknak azt a jogát és képességét jelenti, hogy - jogszabályi keretek között - a közügyek lényegi részét saját hatáskörükben szabályozzák és igazgassák a helyi lakosság érdekében.” „E jogot olyan tanácsok vagy testületek gyakorolják, amelyeknek tagjait egyenlő, közvetlen és általános választójogon alapuló szabad és titkos szavazással választják, és amelyek nekik felelős végrehajtó szervekkel is rendelkezhetnek.”

A Charta szerint az önkormányzatokat megillető jogok lehetséges köre:

1. az

önkormányzáshoz

való

jog

terjedelme

alkotmányban

vagy

törvényben

meghatározott, s alkotmányos hatásköri védelemben részesül 2. az önkormányzatok területének védelme 3. szabad (igazgatási) szervezetalakítás biztosítása 4. a választott képviselők tevékenységének védelme 5. az önkormányzatok felett az államigazgatás legfeljebb csak felügyeleti jogot gyakorolhat 6. jog a saját pénzügyi forrásokhoz 7. egyesülési (társulási) jog biztosítása 8. önkormányzatok

jogainak

független

alkotmánybírósági védelemhez való jog)

1

védelme

(jellemzően:

bírói

vagy

Szakács Tamás A helyi önkormányzás terjedelme -

a helyi önkormányzatok alapvető hatáskörét és feladatait az Alkotmány vagy törvény rendezi
azonban ez a rendelkezés nem akadályozhatja azt, hogy - jogszabályi keretek között - a helyi önkormányzatokat speciális célból hatás- és feladatkörrel ruházzák fel

-

a helyi önkormányzatok - jogszabályi keretek között - teljes döntési jogosultsággal rendelkeznek minden olyan ügyben, amely nincs kivonva hatáskörükből és bármely más közigazgatási szerv hatáskörébe sincs utalva

-

a helyi önkormányzatok hatásköre általában teljes és kizárólagos
ezt más központi vagy regionális közigazgatási szerv nem vonhatja el, és nem korlátozhatja, kivéve, ha ezt törvény lehetővé teszi

-

ha a helyi önkormányzatokra központi vagy regionális közigazgatási szerv hatáskört ruház át, a helyi önkormányzatok az átruházott hatáskört - amennyiben lehetséges - a helyi körülményekhez igazítva gyakorolhatják

A helyi önkormányzat határainak védelme -

nem lehet megváltoztatni a helyi önkormányzatok határait az érintett közösségekkel való előzetes konzultáció, vagy ahol ezt törvény lehetővé teszi, esetleges helyi népszavazás nélkül

A helyi önkormányzatok feladatainak megfelelő igazgatási szervezetek és források -

a helyi önkormányzatok a helyi szükségletekhez való alkalmazkodás és a hatékonyabb igazgatás érdekében maguk határozhatják meg belső igazgatási felépítésüket

-

a helyi önkormányzatoknál az alkalmazási feltételeknek olyanoknak kell lenniük, hogy lehetővé tegyék magasan képzett személyi állománynak a teljesítmény és a szakértelem alapján történő alkalmazását
e célból megfelelő képzési lehetőségeket, díjazást és előléptetési rendszert kell kialakítani

A helyi önkormányzatok tevékenységének államigazgatási felügyelete -

a helyi önkormányzatok államigazgatási felügyeletét csak az Alkotmányban vagy törvényben meghatározott esetekben és eljárás szerint lehet gyakorolni

2

Szakács Tamás -

a helyi önkormányzat tevékenységének államigazgatási felügyelete általában csak e tevékenység törvényességének és az alkotmányos elvekkel való összhangjának vizsgálatára irányulhat

-

a helyi önkormányzatok államigazgatási felügyeletét olyan módon kell gyakorolni, hogy a felügyeletet gyakorló szerv beavatkozása arányban legyen a védeni szándékozott érdekek fontosságával

A helyi önkormányzatok pénzügyi forrásai -

a helyi önkormányzatok a nemzeti gazdaságpolitika keretein belül megfelelő saját pénzügyi forrásokra jogosultak, amelyekkel hatáskörük keretein belül szabadon rendelkeznek

-

a helyi önkormányzatok pénzügyi forrásainak legalább egy részét olyan helyi adók és díjbevételek teszik ki, amelyek mértékének meghatározására - jogszabályi keretek között - e szerveknek van hatáskörük

-

a lehetőségekhez mérten a helyi önkormányzatoknak juttatott támogatás nem köthető meghatározott feladatok finanszírozásához
a támogatások juttatása nem korlátozhatja a helyi önkormányzatoknak a hatáskörükön belüli önálló döntéshozatali jogát

A helyi önkormányzat egyesülési joga -

a helyi önkormányzatok jogosultak arra, hogy hatáskörük gyakorlása körében közös érdekeltségű feladatok megoldása érdekében együttműködjenek, és törvényi keretek között más helyi önkormányzatokkal társulást hozzanak létre

-

mindegyik állam elismeri a helyi önkormányzatoknak azt a jogát, hogy közös érdekeik védelmére és előmozdítására alakult szövetségnek, illetve a helyi önkormányzatok nemzetközi szövetségének tagjai legyenek

A helyi önkormányzás jogi védelme -

a helyi önkormányzatok jogosultak jogorvoslatot igénybe venni hatáskörük szabad gyakorlása és az önkormányzás olyan elveinek tiszteletben tartása érdekében, amelyet az Alkotmány vagy belső törvényhozás szentesít

3

Szakács Tamás 2.Az önkormányzatok európai rendszerei

Az európai önkormányzati rendszerek több jellemző alapján csoportosíthatók, ilyenek: -

az alkotmányos jogállás

-

az ellátott feladatok

-

az önkormányzati rendszer felépítése

ALKOTMÁNYOS JOGÁLLÁS ALAPJÁN TÖRTÉNŐ CSOPORTOSÍTÁS

-

két nagy csoport különíthető el: az angolszász (ultra vires) rendszer és a kontinentális (generálklauzulára épülő) rendszer

-

az angolszász rendszernél az önkormányzatok törvényben meghatározott hatáskörök ellátására jogosultak (Egyesült Királyság, Írország, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland)

-

a kontinentális rendszereknél a helyi közügy generálklauzulája szerepel az alkotmányokban

-

a kontinentális rendszer altípusai: 1. latin: a helyi közügy fogalmát nem határozzák meg részletesen, jelentős a törvényalkotói szabadság (Franciao., Olaszo., Spanyolo., Portugália, Görögo., Benelux-államok, Románia) 2. germán: a helyi közügy alkotmányos fogalma meghatározott, de „törvény keretei közötti” joggyakorlás van előírva (Németo., Ausztria, Svájc, visegrádi államok, részben a skandináv államok) 3. alapjogias:

az

Alkotmány

az

önkormányzatok

minősített

többséggel

korlátozható alapjogait is tartalmazza (Magyaro.)

ÖNKORMÁNYZATOK ÁLTAL ELLÁTOTT FELADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ CSOPORTOSÍTÁS -

az angolszász rendszernél az önkormányzatok: 1. jellemzően humán és infrastrukturális közszolgáltatásokat szerveznek 2. a közhatalmi igazgatás terén a - rendészet kivételével (rendőrség: főszabály szerint megyei szinten) - nem látnak el közhatalmi feladatokat 3. feladataik jellemzően kötelezek, fakultatívak csak kivételesen

-

a kontinentális rendszereknél az önkormányzatok széles körben látnak el mind közszolgáltatási, mind közhatalmi feladatokat 4

Szakács Tamás -

a feladatok differenciált rendszere jellemzi a kontinentális rendszert: 1. kötelező feladatok 2. átvállalt (alternatív) feladatok, melyek jellemzően feltételekhez és/vagy államigazgatási kontrollhoz kötöttek 3. fakultatív feladatok

AZ

ÖNKORMÁNYZATI

RENDSZER

FELÉPÍTÉSE

ALAPJÁN

TÖRTÉNŐ

CSOPORTOSÍTÁS -

a csoportosítás alapja az önkormányzati szintek száma

Egyszintű önkormányzati rendszerek -

az európai mini államokban csak települési szinten vannak önkormányzatok, területi önkormányzati szint nem alakult ki (Málta, Andorra, Luxemburg)

-

egyes föderális felépítésű államokban kisméretű az önkormányzati rendszer, a területi önkormányzatokkal rokonítható egységek miatt nincs területi önkormányzat (Ausztria, illetve a legtöbb svájci kanton közigazgatásában sincs területi önkormányzat)

-

speciális Skócia esete, 1996 óta egyszintű, csak területi önkormányzati szint van (32 unitary authorities)

Kétszintű önkormányzati rendszerek -

a települési szint felett egy területi szint van

-

általában ez a jellemző önkormányzati modell

-

Példák: Németország (Gemeinde – Kreise), skandináv államok, visegrádi államok (Lengyelország kivételével)

Háromszintű önkormányzati rendszerek -

a települési szint felett két területi szint van

-

Minta: Franciaország /36 682 commune, 95 (+5 tengerentúli) département, 26 région/

-

Hasonló modellek: 1. Olaszország (comune, provincia, reggio) 2. Bajorország: község (Gemeinde) – járás (Kreise) – körzet (Regierungsbezirke) 3. Lengyelország község (gmina) – járás (powiat) – vajdaság (województvo)

5

Szakács Tamás 14. Az önkormányzatok feladatai és hatásköre, a helyi közügyek: a helyi közhatalom gyakorlása, a helyi közszolgáltatások szervezése; kötelező és fakultatív feladatok megkülönböztetése

1.A helyi közügyek

-

az önkormányzatok általánosan megfogalmazott feladata a helyi érdekű közügy vagy egyszerűbben a helyi közügyek önálló intézése

-

a jogalkotó a helyi közügyek körébe sorolja: 1. a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, 2. a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlását, 3. valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtését

-

a helyi önkormányzat – az Ötv. keretei között - önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket

(Döntését

az

Alkotmánybíróság,

illetve

bíróság

és

kizárólag

jogszabálysértés esetén bírálhatja felül!)

KÖZSZOLGÁLTATÁSOK MEGSZERVEZÉSE A helyi közszolgáltatások területei: -

a helyi infrastruktúra üzemeltetése 1. településüzemeltetési szolgáltatások (pl. közterületek tisztántartása) 2. hálózatos szolgáltatások (pl. közüzemi hálózati vízellátás) 3. létesítmény-működtetés

és

ingatlanvagyonnal

való

gazdálkodás

(pl.

lakásgazdálkodás) -

humán közszolgáltatások 1. közoktatás (pl. közvetlen iskolafenntartás) 2. egészségügyi ellátás (kötelező az alapfokú egészségügyi ellátás biztosítása) 3. szociális szolgáltatások (pl. gyermekvédelmi ellátások) 4. közművelődés és más humán szolgáltatások (múzeum, színház üzemeltetése)

6

Szakács Tamás -

igazgatási szolgáltatások

-

gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó szolgáltatások

A közszolgáltatások bizonyos fajtái a lakosság egészét vagy nagy részét érintik, pl.: a településtisztaság biztosítása, a közbiztonság védelme, a közművelődés támogatása, a köztemetők fenntartása vagy az egészségügyi ellátásról való gondoskodás. Ezzel szemben mások szűkebb körben hatnak, pl.: a szociális ellátás (ez egyébként a legnagyobb volumenű közfeladata az önkormányzatoknak; a lakosság ama részét érinti közvetlenül és elsődlegesen, amely egészségügyi, életkori vagy anyagi okok miatt külön támogatásra és védelemre szorul.

A KÖZHATALOM ELLÁTÁSA, AZ ÖNKORMÁNYZATI HATÓSÁGI ÜGYEK -

az önkormányzati hatósági ügy definiálásával adós maradt a törvényalkotó, mégis ha meg akarjuk határozni, azt mondhatjuk, hogy csak az önkormányzat illetékességi területén létező ügytípus

-

önkormányzati hatósági hatáskört egyrészt az Országgyűlés telepíthet, kizárólag törvényben, másrészt a képviselő-testület rendeletben

-

a Ket. szerint önkormányzati hatósági ügyben első fokon a képviselő-testület, törvény rendelkezése alapján a polgármester jár el
a képviselő-testület ezt a hatáskörét önkormányzati rendeletben a polgármesterre, a részönkormányzat testületére, a képviselő-testület bizottságára vagy törvényben meghatározottak szerint létrehozott társulásra ruházhatja át

-

fontos, hogy a képviselő-testület nem ruházhat át önkormányzati hatósági hatáskört jegyzőre és kisebbségi önkormányzat testületére!

-

az önkormányzati hatósági ügyek közé elsősorban a segélyügyek egy része tartozik

-

az ügyek elbírálásánál a Ket. szabályait kell alkalmazni, az Ötv.-ben és az SZMSZben meghatározottakkal
a döntés határozati formában történik
amennyiben átruházott hatáskörben eljárva hozta meg határozatát az erre jogosult szerv, úgy ellene a képviselő-testülethez lehet fellebbezéssel élni
amennyiben viszont a képviselő-testület járt el első fokon, úgy fellebbezésnek nincs helye
a képviselőtestület döntését – akár első, akár másodfokon járt el – jogszabálysértésre hivatkozással bíróság előtt keresettel lehet megtámadni

-

ha a képviselő-testület, a polgármester, a bizottság, a részönkormányzat testülete, a társulás önkormányzati hatósági ügyben eljárási kötelezettségét elmulasztotta, az ügyfél

kérelmére

vagy hivatalból

a helyi 7

önkormányzatok

törvényességi

Szakács Tamás ellenőrzéséért felelős szerv felhívja a mulasztó tisztségviselőt vagy testületet, hogy soron kívül, illetve a testület legközelebbi ülésén, de legkésőbb harminc napon belül folytassa le az eljárást -

az önkormányzati hatósághoz intézett felhívás eredménytelensége esetén az ügyfél vagy a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv, továbbá ha az adott ügyben nincs felügyeleti szerv, vagy a felügyeleti szerv az intézkedési, eljárási kötelezettségének nem tesz eleget, az ügyfél kérelmére a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság kötelezi a hatóságot az eljárás lefolytatására

A helyi önkormányzat - a választott helyi képviselő-testület által, vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe
az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért
az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását Törvény a helyi önkormányzatnak kötelező feladat- és hatáskört is megállapíthat
a kötelezően ellátandó önkormányzati feladat- és hatáskörök meghatározásával egyidejűleg az Országgyűlés biztosítja az ellátásukhoz szükséges anyagi feltételeket, dönt a költségvetési hozzájárulás mértékéről és módjáról

2.A települési önkormányzatok kötelező és szabadon vállalható feladatai

KÖTELEZŐ FELADATOK A települési önkormányzat köteles gondoskodni: -

az egészséges ivóvíz ellátásáról,

-

az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről,

-

az egészségügyi és a szociális alapellátásról,

-

a közvilágításról,

-

a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról, a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozás (parkolás) biztosításáról;

-

a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről

8

Szakács Tamás SZABADON VÁLLALT FELADATOK A települési önkormányzatok kétféle módon vállalhatnak feladatot: -

vállalkozhatnak „új” teendők ellátására, amelyek ezt megelőzően nem tartoztak egyetlen szerv feladatai közé sem,

-

meghatározott körben és szabályok szerint átvehetnek feladatokat más helyi önkormányzatoktól: 1. a kisebb lakosságszámú település önkormányzata vállalhatja – önállóan vagy társulás formájában – a nagyobb lakosságszámú település önkormányzata részére kötelezően előírt közszolgáltatási feladat megszervezését (ez esetben az átvállalt feladattal arányban álló fedezet biztosítására tarthat igényt) 2. a települési és megyei önkormányzatok között feladat-átcsoportosítás lehetséges

3.A területi (megyei) önkormányzatok kötelező és szabadon vállalható feladatai

KÖTELEZŐ FELADATOK A megyei önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik különösen: -

a középiskolai, szakiskolai és kollégiumi ellátásról, amennyiben azt a külön törvény szerint ellátást biztosító települési önkormányzat nem vállalja;

-

a természet és a társadalom megyében levő kulturális javainak, valamint a történeti iratoknak a gyűjtéséről, őrzéséről, tudományos feldolgozásáról;

-

a megyei könyvtári szolgáltatásokról;

-

a pedagógiai és közművelődési szakmai tanácsadásról és szolgáltatásokról;

-

a megyei testnevelési-, sportszervezési, valamint a gyermek- és ifjúsági jogok érvényesítésével kapcsolatos feladatokról;

-

az egészségügyi intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek oktatásáról, a többi tanulóval együtt nem foglalkoztatható fogyatékos gyermekek oktatásáról, neveléséről, gondozásáról;

-

az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátásról, amennyiben azt a külön törvény szerint ellátásra kötelezett települési önkormányzat nem vállalja,

-

a gyermek- és ifjúságvédelmi szakellátásról; a szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolásáról;

-

az épített és természeti környezet védelmével, a térségi területrendezéssel kapcsolatos feladatok összehangolásáról;

-

a megyei idegenforgalmi értékek feltárásáról. 9

Szakács Tamás A megyei önkormányzatoknak vannak további kötelező feladatai is.

SZABADON VÁLLALT FELADATOK A megyei önkormányzat is vállalhat szabadon közfeladatokat, ennek azonban három irányból is van korlátja: -

a kötelező feladatok teljesítése meg kell, hogy előzze a szabadon vállalt feladatok elvégzését,

-

más szerv (nem önkormányzat) kirázólagos feladatköre nem vállalható át,

-

a települések érdekei nem szenvedhetnek sérelmet.

4.A feladatok és hatáskörök gyakorlása

A képviselő-testület a feladatok elvégzéséről négyféle módon gondoskodhat: -

leggyakrabban szervei, továbbá a jegyző végzi el a feladatokat

-

a feladatok egy részét a képviselő-testület által alapított intézmények teljesítik

-

a közös feladatok ellátásában egyre nagyobb szerephez jutnak a helyi önkormányzatok társulásai

-

végül lehetőség van más szervek, illetőleg magánszemélyek bekapcsolására is

5.A települési önkormányzat hatásköre

-

rendeletalkotás

-

szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás

-

a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása

-

a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása

-

önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás

-

megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás

-

intézmény alapítása

-

eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál 10

Szakács Tamás -

a bíróságok népi ülnökeinek a megválasztása

-

a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés

6.A területi önkormányzat hatásköre

-

szabadon társulhat más megye és bármely település önkormányzatával

-

saját terve és költségvetése alapján bevételeivel szabadon gazdálkodik

-

rendelkezik a törvényben meghatározott megyei önkormányzati tulajdonnal és vállalkozási tevékenységet folytathat

-

rendeletet alkothat

-

a döntési hatáskörébe tartozó ügyekben megyei népszavazást rendelhet el

11

Szakács Tamás 15. A települési önkormányzatok fajai; kötelező feladatai; a községi, a városi, a megyei jogú városi önkormányzat szervezeteinek eltérései

1.A települési önkormányzatok fajai Települési szinten az alábbi önkormányzatok találhatók: 1. a községi, 2. a városi, 3. a fővárosi és 4. a fővárosi kerületi. 2.A települési önkormányzatok kötelező és szabadon vállalható feladatai

KÖTELEZŐ FELADATOK A települési önkormányzat köteles gondoskodni: -

az egészséges ivóvíz ellátásáról,

-

az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről,

-

az egészségügyi és a szociális alapellátásról,

-

a közvilágításról,

-

a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról, a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozás (parkolás) biztosításáról;

-

a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről

SZABADON VÁLLALT FELADATOK A települési önkormányzatok kétféle módon vállalhatnak feladatot: -

vállalkozhatnak „új” teendők ellátására, amelyek ezt megelőzően nem tartoztak egyetlen szerv feladatai közé sem,

-

meghatározott körben és szabályok szerint átvehetnek feladatokat más helyi önkormányzatoktól:

12

Szakács Tamás 1. a kisebb lakosságszámú település önkormányzata vállalhatja – önállóan vagy társulás formájában – a nagyobb lakosságszámú település önkormányzata részére kötelezően előírt közszolgáltatási feladat megszervezését (ez esetben az átvállalt feladattal arányban álló fedezet biztosítására tarthat igényt) 2. a települési és megyei önkormányzatok között feladat-átcsoportosítás lehetséges

4.A községi, a városi, a megyei jogú városi önkormányzat szervezeteinek eltérései

Az önkormányzat szervezete Testülete és szervei

Község, város

Tisztségviselői

Hivatala

-képviselő-testület

-polgármester

polgármesteri

-bizottság

-alpolgármester(ek)

hivatal ( képviselő-

-részönkormányzat

-jegyző, aljegyző

testület hivatala)

-közgyűlés

-elnök

közgyűlés hivatala

-bizottság

-alelnök(ök)

-tanácsnok

-főjegyző, aljegyző

-tanácsnokok Megyei jogú város

-

a helyi önkormányzati szervek mindegyikében találhatunk képviseleti szerveket
a képviseleti szervek elnevezése községekben, városokban és kerületekben „képviselőtestület”, a megyei, megyei jogú városi és a fővárosi önkormányzatok esetében „közgyűlés”

-

a községi, városi képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre - polgármesteri hivatal elnevezéssel - az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására

-

a megyei jogú városban a közgyűlés kerületeket alakíthat, és kerületi hivatalokat hozhat létre

-

a megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője az elöljáró, aki a megyei jogú város polgármesterének a felhatalmazása alapján gyakorolja a polgármestert megillető egyes hatósági jogköröket

-

a megyei jogú város közgyűlése kinevezi a kerületi hivatalok vezetőit, továbbá a kerület területén megválasztott képviselőkből kerületi képviselő-testületet hozhat létre

13

Szakács Tamás -

a megyei jogú város közgyűlése több aljegyzőt is kinevezhet

-

a megyei jogú városi és a megyei közgyűlés egyeztető bizottságot hoz létre a közös feladatokban való együttműködés előkészítésére és összehangolására.
a bizottság tíztagú, a tagokat fele-fele arányban a megyei jogú városi, illetőleg a megyei közgyűlés választja
a bizottság megállapítja szervezetének és működésének részletes szabályait
a bizottság elnöki tisztségét - megállapodás szerint - felváltva a megyei jogú város polgármestere, illetve a megyei közgyűlés elnöke látja el
az egyeztető bizottság a munkájába más érintett megyék képviselőit is bevonhatja
bármelyik fél napirendet is tartalmazó javaslatára az egyeztető bizottságot 15 napon belül össze kell hívni

16. A fővárosi önkormányzati igazgatás sajátosságai

1.Általános rendelkezések

-

a

főváros

önkormányzati

rendszere

kétszintű:

a

fővárosi

és

kerületi

önkormányzatokból áll -

a főváros képviselő-testülete a fővárosi közgyűlés

-

a fővárosi közgyűlés ülésén a fővárosi közgyűlés szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon, tanácskozási joggal vesz részt a kerületi képviselő-testület által megbízott kerületi küldött

-

a kerületben polgármestert, a fővárosban főpolgármestert választanak
a fővárosi közgyűlés a főpolgármester javaslatára titkos szavazással, minősített többséggel egy vagy több főpolgármester-helyettest választhat

-

a fővárosi kerületi képviselő-testület hivatalát a jegyző, a fővárosi közgyűlés hivatalát (a főpolgármesteri hivatalt) a főjegyző vezeti

-

a fővárosi kerületi képviselő-testület és a fővárosi több aljegyzőt is kinevezhet

14

Szakács Tamás 2.A fővárosi és a kerületi önkormányzatok feladatai A kerületi önkormányzat működési területén köteles gondoskodni: 1. az óvodai nevelésről, az általános iskolai nevelésről és oktatásról, 2. egészségügyi

és

szociális

alapellátásról,

valamint

feladatkörében

az

egészséges ivóvízellátásról, 3. a helyi közutak fenntartásáról, a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozás (parkolás) biztosításáról, 4. a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről. -

a fővárosi önkormányzat ellátja azokat a kötelező és önként vállalt helyi, települési önkormányzati feladat- és hatásköröket, melyek a főváros egészét vagy egy kerületet meghaladó részét érintik, valamint amelyek a fővárosnak az országban betöltött különleges szerepköréhez kapcsolódnak, e körben rendeletalkotási jog illeti meg

-

a kerületi képviselő-testület a működési területén, illetve a kerületi képviselőtestületek egyike vagy a képviselő-testületek társulása több kerületre kiterjedően az érintett képviselő-testületekkel és a fővárosi közgyűléssel kötött megállapodás alapján átvállalhatja a fővárosi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó közszolgáltatás szervezését

-

a közgyűlés saját feladat- és hatáskörében megállapodás alapján feladat- és hatásköröket adhat át a kerületi önkormányzatnak
a közgyűlés az átadott feladatés hatáskörök arányában az ellátásukhoz szükséges anyagi feltételeket köteles a kerületi önkormányzatnak, illetve azok társulásainak biztosítani

A fővárosi önkormányzat feladat- és hatásköre különösen: 1. meghatározza a főváros városfejlesztési és városrehabilitációs programját, valamint általános rendezési tervét, megalkotja Budapest városrendezési szabályzatát; 2. elkészíti a lakásépítési és lakásrehabilitációs tervet és összehangolja megvalósítását; 3. gondoskodik a katasztrófamegelőzés és -elhárítás önkormányzati feladatainak ellátásáról; 4. gondoskodik az egy kerületet meghaladó távhőszolgáltatási, vízrendezési, szenny-

és

csapadék-vízelvezetési,

15

szennyvíztisztítási

feladatokról,

Szakács Tamás közreműködik a főváros energiaellátásának, közvilágításának biztosításában; gondoskodik a főváros ár- és belvízvédelméről; 5. gondoskodik a hulladékártalmatlanítás önkormányzati feladatainak ellátásáról; 6. kijelöli a köztemetők létesítésére, bővítésére alkalmas területet, gondoskodik a tulajdonát képező köztemetők fenntartásáról, üzemeltetéséről; 7. ellátja a főváros tömegközlekedési és forgalomtechnikai feladatait 8. megállapítja a főváros idegenforgalmi koncepcióját 9. a kerületi képviselő-testületek véleményének kikérésével elnevezi a városrészeket 10. ellátja az önkormányzati levegőtisztaság-, vízminőség-védelmi feladatokat 11. közreműködik a foglalkoztatási gondok megoldásában; 12. rendeletében szabályozza a közterülethasználatot és a közterület rendjét; 13. rendeletében szabályozza a közterületfelügyelet szervezetét és feladatait.

3.A fővárosi közgyűlés és a kerületi képviselő-testületek rendeletalkotása

-

rendelkezései végrehajtására a közgyűlés, illetve a kerületi képviselő-testület rendeletet alkothat

-

a kerületi képviselő-testület rendelete nem lehet ellentétes a közgyűlés rendeletével

-

a főpolgármester a fővárosi közgyűlés rendelettervezeteit tájékoztatásul megküldi a kerületi polgármestereknek; a kerületi polgármester a kerületi képviselő-testület rendelettervezeteit tájékoztatásul megküldi a főpolgármesternek

-

a

kerületi képviselő-testület rendeletét a kihirdetés után meg kell küldeni

tájékoztatásul a főpolgármesternek. a megküldésről a polgármester gondoskodik

16

Szakács Tamás 17. A megyei önkormányzatok feladata, hatásköre, igazgatási szervezete

1.A megyei önkormányzatok kötelező és szabadon vállalható feladatai

KÖTELEZŐ FELADATOK A megyei önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik különösen: -

a középiskolai, szakiskolai és kollégiumi ellátásról, amennyiben azt a külön törvény szerint ellátást biztosító települési önkormányzat nem vállalja;

-

a természet és a társadalom megyében levő kulturális javainak, valamint a történeti iratoknak a gyűjtéséről, őrzéséről, tudományos feldolgozásáról;

-

a megyei könyvtári szolgáltatásokról;

-

a pedagógiai és közművelődési szakmai tanácsadásról és szolgáltatásokról;

-

a megyei testnevelési-, sportszervezési, valamint a gyermek- és ifjúsági jogok érvényesítésével kapcsolatos feladatokról;

-

az egészségügyi intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek oktatásáról, a többi tanulóval együtt nem foglalkoztatható fogyatékos gyermekek oktatásáról, neveléséről, gondozásáról;

-

az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátásról, amennyiben azt a külön törvény szerint ellátásra kötelezett települési önkormányzat nem vállalja,

-

a gyermek- és ifjúságvédelmi szakellátásról; a szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolásáról;

-

az épített és természeti környezet védelmével, a térségi területrendezéssel kapcsolatos feladatok összehangolásáról;

-

a megyei idegenforgalmi értékek feltárásáról.

A megyei önkormányzatoknak vannak további kötelező feladatai is.

SZABADON VÁLLALT FELADATOK A megyei önkormányzat vállalhat szabadon közfeladatokat, ennek azonban három irányból is van korlátja: -

a kötelező feladatok teljesítése meg kell, hogy előzze a szabadon vállalt feladatok elvégzését, 17

Szakács Tamás -

más szerv (nem önkormányzat) kirázólagos feladatköre nem vállalható át,

-

a települések érdekei nem szenvedhetnek sérelmet.

2.A megyei önkormányzat hatásköre

-

szabadon társulhat más megye és bármely település önkormányzatával

-

saját terve és költségvetése alapján bevételeivel szabadon gazdálkodik

-

rendelkezik a törvényben meghatározott megyei önkormányzati tulajdonnal és vállalkozási tevékenységet folytathat

-

rendeletet alkothat

-

a döntési hatáskörébe tartozó ügyekben megyei népszavazást rendelhet el

3.A megyei önkormányzat igazgatási szervezete

-

a megyei önkormányzat jogi személy

-

feladatait és hatáskörét a közgyűlés látja el

-

a megyei önkormányzatot a közgyűlés elnöke képviseli
a megyei közgyűlés elnökét a megyei közgyűlés - saját tagjai sorából - titkos szavazással választja a megbízatásának időtartamára

-

a megyei közgyűlés tisztségviselői: az elnök, egy vagy több alelnök
a megyei közgyűlés a megyei közgyűlés elnökének javaslatára titkos szavazással, minősített többséggel egy vagy több alelnököt választhat
a megyei közgyűlés legalább egy alelnököt saját tagjai közül választ meg

-

a megyei közgyűlés köteles megalakítani a pénzügyi bizottságát, emellett meghatározott feladatainak eredményesebb ellátása érdekében szabadon alakíthat bizottságokat
a bizottság elnöke megyei tanácsnok

-

ha a megyében területi kisebbségi önkormányzat alakul, a megyei közgyűlés köteles megalakítani kisebbségi ügyekkel foglalkozó bizottságát, amelynek munkájában a megyei kisebbségi önkormányzat elnöke állandó tanácskozási joggal vesz részt

-

a megyei testületek és tisztségviselők munkáját megyei önkormányzati hivatal segíti, melynek feladata a döntések szakmai előkészítése, valamint a döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése
a hivatal vezetőjét: a megyei főjegyzőt a megyei közgyűlés nevezi ki határozatlan időre, a megyei közgyűlés több aljegyzőt is kinevezhet 18

Szakács Tamás -

a megyei közgyűlés meghatározza a hivatal belső szervezetét és működésének szabályait, biztosítja a hivatal működésének dologi feltételeit

18. Az önkormányzati társulások és szerepük a közigazgatásban; a körjegyzőség

1.A társuláshoz való jog

-

a Helyi Önkormányzatok Európai Chartája deklarálja, hogy a helyi önkormányzatok jogosultak arra, hogy hatáskörük gyakorlása körében közös érdekeltségű feladatok megoldása érdekében együttműködjenek, és törvényi keretek között más helyi önkormányzatokkal társulást hozzanak létre

-

az Alkotmány szerint a helyi képviselőtestület szabadon társulhat más helyi képviselőtestülettel, érdekeinek képviseletére önkormányzati érdekszövetséget hozhat létre, feladatkörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek

-

az Ötv. széles körben biztosítja a társulási szabadságot: „A települési önkormányzatok

képviselő-testületei

feladataik

hatékonyabb,

célszerűbb

megoldására szabadon társulhatnak.”

2.Az önkormányzati társulási formák -

az Ötv. a legfontosabbnak tartott társulási formákat megjeleníti, és ezek jelentősebb elemeit szabályozza, de kimondja, hogy más társulási formák is kialakíthatók

-

az Ötv. a társulás rendeltetése, funkciója szerint nevesíti a társulási formákat: 1. hatósági igazgatási társulás 2. intézményi társulás 3. társult képviselő-testület

19

Szakács Tamás HATÓSÁGI IGAZGATÁSI TÁRSULÁS A képviselő-testületek megállapodással egyes államigazgatási hatósági ügyfajták szakszerű intézésére hatósági igazgatási társulást hozhatnak létre. INTÉZMÉNYI TÁRSULÁS Az érdekelt képviselő-testületek megállapodhatnak két vagy több községet, illetőleg várost és községet ellátó egy vagy több intézmény közös alapításában, fenntartásában és fejlesztésében. Eltérő megállapodás hiányában a közös intézmények fenntartásához az érdekelt képviselőtestületek a településük lakosságszámának arányában járulnak hozzá.

TÁRSULT KÉPVISELŐ-TESTÜLET A települési képviselő-testület más települési képviselő-testülettel társult képviselő-testületet alakíthat. Társult képviselő-testület alakítása esetén a képviselő-testületek: -

részben vagy egészben egyesítik a költségvetésüket,

-

közös hivatalt tartanak fenn

-

és intézményeiket közösen működtetik.

A társult képviselő-testület alakuló ülésén határozatba foglalja a megalakulását, a székhelyét, a hozzá tartozó települések felsorolását. A társult képviselő-testület dönt a szervezetéről, működési rendjéről. A társult képviselő-testület ülését össze kell hívni bármely résztvevő település polgármesterének a kezdeményezésére. Társult testület alakítható úgy is, hogy az érdekelt települési képviselő-testületek a települések lakosságszámának arányában választják meg a tagjait a települési képviselők közül. . 3.A társulások részletes szabályozása (1997. évi CXXXV. törvény – Ttv.)

-

a

helyi

önkormányzatok

képviselő-testületei

önkéntes

és

szabad

elhatározásukból, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, a kölcsönös előnyök és az arányos teherviselés alapján írásbeli megállapodással hozhatnak létre társulást -

önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint államigazgatási feladat- és hatáskör ellátására egyaránt létrehozható társulás 20

Szakács Tamás -

a társulási megállapodás határozatlan vagy határozott időre, feladat megvalósítására, feltétel teljesítésére szól, melynek módosítását, megszüntetését, felmondását a társulás bármely tagja kezdeményezheti

-

a társulás megszűnik: 1. ha a megállapodásban meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult; 2. ha a társulás valamennyi tagja elhatározta a társulás megszüntetését; 3. a bíróság jogerős döntése alapján

-

a szabályozás a társulási megállapodásoknak 4 típusát alakította ki: 1. a képviselő-testület megállapodhat más képviselő-testülettel abban, hogy annak szerve, intézménye, más szervezete meghatározott feladatot, hatáskört, szolgáltatást ellát a megbízó önkormányzat számára 2. két vagy több képviselő-testület megállapodhat intézmény vagy más szervezet közös fenntartásában, egyes alapítói jogok közös gyakorlásában, munkavállaló közös foglalkoztatásában azzal, hogy a közös fenntartással, illetve a közös foglalkoztatással kapcsolatos feladat- és hatásköröket a megállapodásban meghatározott képviselő-testület, illetve annak szerve gyakorolja 3. két vagy több képviselő-testület közös döntéshozó szerv (társulási tanács) létrehozásával

megállapodhat

intézmény

vagy

más

szervezet

közös

fenntartásában, egyes alapítói jogok közös gyakorlásában, munkavállaló közös foglalkoztatásában, illetve feladat, hatáskör, szolgáltatás más módon történő közös ellátásában 4. két

vagy több

képviselő-testület

megállapodhat

jogi

személyiséggel

rendelkező társulás létrehozásában, ha a feladat, szolgáltatás közös ellátása, intézmény vagy más szervezet közös alapítása, fenntartása szükségessé teszi, hogy a társulás önállóan vállaljon kötelezettségeket, és rendelkezzen vagyoni jogokkal

4.Körjegyzőség

-

az 1000-nél kevesebb lakosú, megyén belüli községek, amelyek közigazgatási területét legfeljebb két település közigazgatási területe választja el, az igazgatási feladataik ellátására körjegyzőséget (sajátos társulási forma) alakítanak és tartanak fenn 21

Szakács Tamás -

1000 és 1000-nél több, de 2000nél kevesebb lakosú község is részt vehet körjegyzőségben, körjegyzőség székhelye kétezernél több lakosú település is lehet

-

az 1000-nél kevesebb lakosú község képviselő-testülete is létrehozhat önálló hivatalt, ha a képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki

-

a körjegyzőséghez csatlakozni, abból kiválni a naptári év első napjával lehet
a döntést a kiválásról és a csatlakozásról legalább hat hónappal korábban kell meghozni

-

körjegyzőség alakításáról az érdekelt települések képviselő-testületei állapodnak meg

-

a körjegyzőt a képviselő-testületek együttes ülése nevezi ki
a körjegyző kinevezéséhez a körjegyzőséghez tartozó képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott egybehangzó döntése szükséges

A körjegyző feladatai: -

ellátja a képviselő-testületek, a bizottságok és a települési képviselők működésével kapcsolatos

igazgatási

feladatokat,

a

polgármesterek

hatáskörébe

tartozó

államigazgatási döntések előkészítését és végrehajtását -

köteles mindegyik képviselő-testület ülésén részt venni és ott a szükséges tájékoztatást megadni

-

évente beszámol minden képviselő-testületnek a körjegyzőség munkájáról

-

hetente legalább egy napon köteles minden községben ügyfélfogadást tartani

A körjegyzőség működésének ellenőrzését, a feladatok egyeztetését az érdekelt községek polgármesterei együttesen végzik!

22

Szakács Tamás 19. A komplex kistérségi társulás

-

az Országgyűlés a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásainak intézményesítése, a kistérségek összehangolt fejlesztésének előmozdítása, az önkormányzati közszolgáltatások színvonalának kiegyenlített emelése érdekében megalkotta a 2004. évi CVII. törvényt

-

a kistérségben működő települési önkormányzatok képviselő-testületei a kistérségi együttműködés hosszú távú biztosítására írásbeli megállapodással a kistérségben egy többcélú kistérségi társulást alakíthatnak (célja)

-

a többcélú kistérségi társulás részt vehet a kistérség területének összehangolt fejlesztésében (különösen: fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítésében, megvalósításában) és a településfejlesztés összehangolásában, vállalhatja kistérségi közszolgáltatások biztosítását, fejlesztését és szervezését, valamint intézmények fenntartását (funkciói)

A többcélú kistérségi társulás létrehozásához szükséges, hogy: 1. a többcélú kistérségi társulási megállapodást a kistérségbe tartozó települések képviselő-testületeinek több mint a fele, de legalább két képviselő-testület, míg a területfejlesztési feladatok vállalása esetén a kistérségbe tartozó települések képviselő-testületeinek mindegyike jóváhagyja; 2. a többcélú kistérségi társulási megállapodást jóváhagyó települések együttes lakosságszáma meghaladja a kistérség lakosságszámának 60%-át; illetve 50%át, ha a társulás tagjainak száma eléri a kistérségbe tartozó települések számának 60%-át; 3. megalakulását követően a kincstár nyilvántartásba vegye. -

a többcélú kistérségi társuláshoz csatlakozni bármikor, abból kiválni törvényben meghatározott esetben, illetve naptári év utolsó napjával lehet
a kiválásról szóló minősített többséggel hozott döntést a települési önkormányzat képviselő-testülete hat hónappal korábban köteles meghozni, és azt a társulás tagjaival közölni

-

a többcélú kistérségi társulás jogi személy

23

Szakács Tamás A többcélú kistérségi társulás jogszabályban meghatározott feltételek szerint gondoskodhat a közszolgáltatások biztosításához kapcsolódó és térségi együttműködést igénylő egyes feladat- és hatáskörök ellátásáról: 1. oktatás és nevelés; 2. szociális ellátás; 3. egészségügyi ellátás; 4. család-, gyermek- és ifjúságvédelem; 5. közművelődési, közgyűjteményi tevékenység; 6. helyi közlekedés, helyi közútfenntartás; 7. ingatlan- és vagyongazdálkodás; 8. vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, valamint bel- és csapadékvíz-elvezetés; 9. kommunális szolgáltatások és energiaellátás; 10. környezet- és természetvédelem, valamint hulladékkezelés; 11. szennyvíztisztítás és -elvezetés; 12. területrendezés; 13. esélyegyenlőségi program megvalósítása; 14. foglalkoztatás; 15. gazdaság- és turizmusfejlesztés, valamint idegenforgalom; 16. állat- és növényegészségügy; 17. belső ellenőrzés; 18. területfejlesztés -

a többcélú kistérségi társulás feladat- és hatásköreinek ellátása érdekében költségvetési intézményt, gazdálkodó szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőiket

-

a többcélú kistérségi társulás olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét

-

a többcélú kistérségi társulás döntéshozó szerve a társulási tanács

-

a társulási tanács gyakorolja a többcélú kistérségi társulási megállapodásban meghatározott feladat- és hatásköröket

-

a társulási tanácsot a társulás tagjainak polgármesterei alkotják

-

a társulási tanács alakuló ülését a többcélú kistérségi társulás székhely települése önkormányzatának polgármestere hívja össze; a társulási tanács alakuló ülésén mondja ki a többcélú kistérségi társulás megalakulását

24

Szakács Tamás -

a társulási tanács alakuló ülésén titkos szavazással tagjai sorából elnököt választ, az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére elnökhelyettes(eke)t választhat, meghatározza a helyettesítés rendjét

-

a társulási tanács minden tagja főszabály szerint egy szavazattal rendelkezik; de a társulás tagjai a többcélú kistérségi társulási megállapodásban rögzíthetik, hogy a társulási tanács tagjai a település lakosságszáma vagy a költségvetési hozzájárulás arányában rendelkezzenek szavazati joggal

-

a társulási tanács tagjai évente legalább két alkalommal beszámolnak képviselőtestületeiknek a társulási tanácsban végzett tevékenységükről

-

a társulási tanács döntését ülésén, határozattal hozza

-

a társulási tanács ülését össze kell hívni: 1. szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal; 2. a többcélú kistérségi társulási megállapodásban vagy a társulási tanács által meghatározott esetben; 3. a társulás tagjai egynegyedének - napirendet tartalmazó - indítványára, annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül;

-

a társulási tanács ülése nyilvános

-

a társulási tanács: 1. zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági ügy tárgyalásakor; 2. zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene

-

a többcélú kistérségi társulások megszűnnek, ha a létrehozásukhoz szükséges feltételek már nem állnak fenn

25

Szakács Tamás 20. Az önkormányzatok hatósági feladatai: önkormányzati hatósági ügyek, államigazgatási feladatok, államigazgatási hatósági ügyek

1.Az önkormányzati hatósági ügyek

-

az önkormányzati hatósági ügy definiálásával adós maradt a törvényalkotó, mégis ha meg akarjuk határozni, azt mondhatjuk, hogy csak az önkormányzat illetékességi területén létező ügytípus

-

önkormányzati hatósági hatáskört egyrészt az Országgyűlés telepíthet, kizárólag törvényben, másrészt a képviselő-testület rendeletben

-

a Ket. szerint önkormányzati hatósági ügyben első fokon a képviselő-testület, törvény rendelkezése alapján a polgármester jár el
a képviselő-testület ezt a hatáskörét önkormányzati rendeletben a polgármesterre, a részönkormányzat testületére, a képviselő-testület bizottságára vagy törvényben meghatározottak szerint létrehozott társulásra ruházhatja át

-

fontos, hogy a képviselő-testület nem ruházhat át önkormányzati hatósági hatáskört jegyzőre és kisebbségi önkormányzat testületére!

-

az önkormányzati hatósági ügyek közé elsősorban a segélyügyek egy része tartozik

-

az ügyek elbírálásánál a Ket. szabályait kell alkalmazni, az Ötv.-ben és az SZMSZben meghatározottakkal
a döntés határozati formában történik
amennyiben átruházott hatáskörben eljárva hozta meg határozatát az erre jogosult szerv, úgy ellene a képviselő-testülethez lehet fellebbezéssel élni
amennyiben viszont a képviselő-testület járt el első fokon, úgy fellebbezésnek nincs helye
a képviselőtestület döntését – akár első, akár másodfokon járt el – jogszabálysértésre hivatkozással bíróság előtt keresettel lehet megtámadni

-

ha a képviselő-testület, a polgármester, a bizottság, a részönkormányzat testülete, a társulás önkormányzati hatósági ügyben eljárási kötelezettségét elmulasztotta, az ügyfél

kérelmére

vagy hivatalból

a helyi

önkormányzatok

törvényességi

ellenőrzéséért felelős szerv felhívja a mulasztó tisztségviselőt vagy testületet, hogy soron kívül, illetve a testület legközelebbi ülésén, de legkésőbb harminc napon belül folytassa le az eljárást 26

Szakács Tamás -

az önkormányzati hatósághoz intézett felhívás eredménytelensége esetén az ügyfél vagy a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv, továbbá ha az adott ügyben nincs felügyeleti szerv, vagy a felügyeleti szerv az intézkedési, eljárási kötelezettségének nem tesz eleget, az ügyfél kérelmére a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság kötelezi a hatóságot az eljárás lefolytatására

2.Államigazgatási feladatok, államigazgatási hatósági ügyek

-

bár az önkormányzatok elsősorban a helyi közügyeket intézik, a jogalkotó államigazgatási feladat- és hatáskörök ellátását is bízott rájuk

-

törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet kivételesen a polgármestert, a főpolgármestert, a megyei közgyűlés elnökét államigazgatási hatósági hatáskörrel ruházhatja fel

-

törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzőnek, a főjegyzőnek és kivételesen a képviselő-testület hivatala ügyintézőjének is

-

törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben előírt esetekben

honvédelmi,

polgári

védelmi,

katasztrófa-elhárítási

ügyekben

a

polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke részt vesz az országos államigazgatási feladatok helyi irányításában és végrehajtásában -

a főváros sajátos helyzetére figyelemmel törvény vagy kormányrendelet egyes államigazgatási hatósági ügyeket a fővárosi kerületi polgármester helyett a főpolgármester hatáskörébe utalhat, egyes államigazgatási hatósági ügyekben a főjegyzőt első fokú hatósági jogkörrel ruházhatja fel az egész országra vagy a főváros egészére kiterjedő illetékességgel

-

a fővárosi kerületi képviselő-testületek megállapodhatnak abban, hogy egyes államigazgatási hatósági ügyfajtákat több kerületre, illetőleg a főváros egészére kiterjedő társulásban látnak el

-

törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján a közgyűlés rendeletében több kerületre, illetőleg a főváros egészére kiterjedő társulás létrehozását kötelezővé teheti egyes államigazgatási hatósági ügyfajták intézésére; elrendelheti egyes hivatali szolgáltatások (pl. ügyfélszolgálati irodák, egymenetes és rövidített határidejű ügyintézés) egységes és összehangolt ellátását

27

Szakács Tamás 21. Az önkormányzat igazgatási szervezete: a képviselőtestület, a bizottságok, a részönkormányzati testületek; a polgármester, jegyző jogi helyzete, megbízatása, feladata, hatásköre

1.Képviselő-testület jogi helyzete, feladat- és hatásköre

-

a helyi önkormányzati szervek mindegyikében találhatunk képviseleti szerveket
a képviseleti szervek elnevezése községekben, városokban és kerületekben „képviselőtestület”, a megyei, megyei jogú városi és a fővárosi önkormányzatok esetében „közgyűlés”

-

a képviseleti szervek testesítik meg legkifejezőbben a helyi önkormányzás lényegét, a lakossági akarat elsődlegességét a helyi közügyek intézésében

-

a képviseleti szervek működhetnek: 1.

testületi formában, amikor az összes képviselő részt vesz az üléseken, illetve döntéshozatalban, ezt nevezzük plenáris ülésezési formának

2. s bizottsági formában, amikor a képviselők csupán egy kisebbik része vállal közreműködést valamilyen önkormányzati feladat ellátásában -

a képviselő-testület általában önállóan működik, vagyis a településeknek saját képviselő-testülete van, de emellett, azaz a saját képviselő-testület fenntartása mellett más települési önkormányzattal közös testületet is kialakíthat

-

az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg
a képviselő-testületet a polgármester képviseli

-

a feladatok a helyi közszolgáltatások körében különösen: 1. a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme 2. a lakásgazdálkodás 3. a vízrendezés és vízelvezetés, csatornázás 4. köztemető fenntartása 5. a helyi közutak és közterületek fenntartása, a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon,

28

Szakács Tamás valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozás (parkolás) biztosítása 6. helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása 7. gondoskodás a közbiztonság helyi feladatairól 8. közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában 9. az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásáról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás 10. a

közösségi

tér

biztosítása;

közművelődési,

tudományos,

művészeti

tevékenység, sport támogatása 11. a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése -

a képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a részönkormányzat testületére, a kisebbségi önkormányzat testületére, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja
e hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja
az átruházott hatáskör tovább nem ruházható!

-

a képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át: 1. rendeletalkotás 2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás 3. a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása 4. a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása 5. önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás 6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás 7. intézmény alapítása 8. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál 9. a bíróságok népi ülnökeinek a megválasztása 10. a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés

29

Szakács Tamás 2.Önkormányzati bizottságok jogi helyzete, feladatköre

-

a képviseleti szervtípus sajátos formáját képezik az önkormányzati bizottságok

-

a bizottságok teremtik meg a lehetőségét annak, hogy a képviselők ne csupán a viszonylag ritkán sorra kerülő testületi ülésen teljesíthessék a választópolgároktól kapott megbízásaikat, hanem szűkebb körű, de gyakrabban ülésező közösségben is

-

a bizottság - a feladatkörében - előkészíti a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását

-

a bizottság a feladatkörében ellenőrzi a képviselő-testület hivatalának a képviselőtestület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját
ha a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti

-

a képviselő-testület döntési jogot adhat bizottságainak és a bizottság döntését felülvizsgálhatja, önkormányzati rendeletben hatósági hatáskört állapíthat meg bizottságának

3.Településrészi önkormányzat

-

a

képviselő-testület

településrészi

önkormányzatot

hozhat

létre

települési

képviselőkből, más választópolgárokból -

a településrészi önkormányzati testület vezetője települési képviselő

-

a település szerkezeti sajátosságai tehetik indokolttá a településrészi önkormányzat létrehozását

-

a településrészi önkormányzat lényegében általános hatáskörű bizottság, szűkebb illetékességi területtel

-

a képviselő-testület a településrészt érintő ügyekben egyes hatásköreit átruházhatja a településrészi önkormányzatra, anyagi eszközöket adhat számára

4.Polgármester jogállása, feladatai

-

a polgármester összekötő kapocs a lakosság és a képviselő-testület, a képviselőtestület és az igazgatási feladatokat ellátó hivatal, a település és a külvilág, az önkormányzat és az önkormányzaton kívüli helyi szervek között 30

Szakács Tamás -

a polgármester tagja a képviselő-testületnek

-

a választás minden polgármesteri tisztség betöltésének kizárólagos módja

-

a tisztség ellátásának két módja lehetséges: 1. 3000-nél több lakosú településeken főállású polgármestert választanak 2. a

3000-nél

kevesebb

lakosú

településeken

a

polgármesterjelöltnek

nyilatkoznia kell arról, hogy főállásban vagy társadalmi megbízatásban látja-e el tisztségét -

a képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert vagy alpolgármestereket választhat

-

a polgármester tisztsége megszűnik: 1. az új polgármester megválasztásával 2. az Országgyűlésnek a helyi önkormányzat képviselő-testülete feloszlatását kimondó határozatával 3. a képviselő-testület feloszlásának kimondását követően új polgármester megválasztásával 4. halálával 5. a tisztségről történő lemondással 6. az összeférhetetlenség kimondásával 7. sorozatosan törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatti jogi felelősségének jogerős bírósági ítéletben történő megállapításával, az ítélet jogerőre emelkedésének a napjával 8. választójoga elvesztésével

-

a polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el

-

a polgármester által ellátott feladatok csoportosítása: 1. a képviselő-testület működésével összefüggő feladatok 2. az önkormányzati bizottságokkal kapcsolatos feladatok 3. a polgármesteri hivatallal kapcsolatos feladatok 4. a lakossági kapcsolattartás feladatai 5. a gazdálkodással kapcsolatos feladatok

-

a polgármester feladatai a hivatal irányításával kapcsolatban: 1. a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában, 31

Szakács Tamás 2. a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására, 3. a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, 4. gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében -

a képviselő-testület működésével összefüggő feladatok: 1. a testületi ülés vezetése 2. az ülés rendjének biztosítása 3. ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeire vonatkozóan sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását 4. részt vesz a képviselő-testület döntéseinek végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében 5. aláírja (a jegyzővel együtt) az önkormányzati rendeletet, valamint a testületi ülés jegyzőkönyvét 6. képviseli a testületet

-

az önkormányzat bizottságaival kapcsolatos feladatok: 1. indítványára a bizottságot össze kell hívni 2. segítséget nyújt a bizottsági döntések előkészítéséhez, meghatározza az ehhez szükséges hivatali közreműködés formáit és módozatait 3. összehangolja a bizottságok működését 4. felfüggesztheti a bizottság és a részönkormányzat testülete döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit

-

a lakossági kapcsolattartás feladatai: 1. megszervezi és vezeti a lakossági fórumokat 2. meghatározza a közmeghallgatással összekötött napirendek tárgyait

-

a gazdálkodással kapcsolatos feladatok: 1. a képviselő-testület elé terjeszti a gazdasági program és a költségvetés tervezetét 2. gondoskodik a helyi önkormányzat költségvetésének végrehajtásáról 3. tájékoztatja

a

képviselő-testületet

32

az

évközi

gazdálkodásról

Szakács Tamás 5.Jegyző jogállása, feladatai

-

a jegyző a képviselő-testület hivatalának vezetője

-

jegyzővé az nevezhető ki, aki igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesítéssel rendelkezik, és legalább kétéves szakmai gyakorlatot szerzett

-

a jegyző feladatai: 1. gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról 2. a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét; gyakorolja

a

munkáltatói

jogokat

köztisztviselői

tekintetében

(a

a

képviselő-testület

kinevezéshez,

vezetői

hivatalának megbízáshoz,

felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz a polgármester egyetértése szükséges) 3. döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket 4. dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át 5. tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén 6. dönt a hatáskörébe utalt ügyekben A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel!

33

Szakács Tamás 22. Az önkormányzati hivatal irányítása és vezetése, feladatai; a körzetközpontok kiemelt hatósági feladatai

1.Az önkormányzati hivatal irányítása és vezetése, feladatai

-

a polgármesteri hivatal a helyi önkormányzat hivatásos szakapparátusa (k-t. hozza létre, egységes, önálló hatáskörrel nem rendelkezik)

-

rendeltetése az önkormányzat működésének segítése, a közigazgatási ügyek döntésre való szakszerű előkészítése és a döntések végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása

-

az Ötv. általában a képviselő-testület hivatala megjelölést használja
ezen azonban a polgármesteri hivatal mellett a megyei közgyűlés hivatala, a körjegyzőség és a társult képviselő-testület hivatala is értendő

-

a polgármesteri hivatal: 1. ellátja az önkormányzati testületi szervekhez (képviselő-testület, bizottság) kapcsolódó adminisztrációs feladatokat, munkájának

segítését,

az

önkormányzati képviselők

a vezetést segítő törzskarifunkciókat,

valamint

a

belső munkaszervezési igazgatási teendőket 2. előkészíti és végrehajtja a testületi szervek önkormányzati döntéseit a polgármester irányítása és a jegyző operatív vezetése mellett 3. ellátja

a központi

állami

szervek megbízásából

az

önkormányzat

számára hatáskört megállapító jogszabályok végrehajtásaként

az

államigazgatási feladatokat, vagyis előkészíti döntésre az államigazgatási ügyeket és gondoskodik e döntések végrehajtásának megszervezéséről -

a hivatal irányításért a polgármester, a hivatal működésének jogszerűségéért és szakszerűségéért a jegyző a felelős
ez megköveteli, hogy a jegyző a közigazgatáshoz értő, gyakorlott és a képesítési követelményeknek megfelelő személy legyen

34

Szakács Tamás -

a polgármester feladatai a hivatal irányításával kapcsolatban: 1. a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában, 2. a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására, 3. a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, 4. gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében

-

a jegyző vezeti a hivatalt és szervezi a hivatal munkáját: 1. felelős a hivatal egészének törvényes és eredményes munkájáért 2. gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról 3. a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét; gyakorolja

a

munkáltatói

jogokat

köztisztviselői

tekintetében

(a

a

képviselő-testület

kinevezéshez,

vezetői

hivatalának megbízáshoz,

felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz a polgármester egyetértése szükséges) 4. döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket 5. dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át 6. tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén 7. dönt a hatáskörébe utalt ügyekben A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel! 2.Akörzetközpontok kiemelt hatósági feladatai

Egyes önkormányzatok sajátos helyzetükbõl adódóan egyéb önkormányzati feladataik mellett számos körzetközponti feladatot is ellátnak, ezek közé tartoznak például a gyámhivatali, illetve az okmányhivatali tevékenységek, valamint az építésügyi tevékenységek.

35

Szakács Tamás 23. Az önkormányzati tulajdon

1.Az önkormányzatok vagyona

-

a helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják

-

közelebbről az önkormányzati vagyon összetevői a vagyontárgyak jellege szerint a következők: 1. ingatlan vagyon: közterületi utak, kül- és belterületi földek, középületek, lakások, nem lakás céljára szolgáló helyiségek, közművek épületei és területei 2. ingó vagyon: hivatali és intézményi berendezések, gépjárművek, köztéri bútorok 3. pénz és értékpapír: az önkormányzat számláján levő pénzeszközök, betétek, részvények, kötvények, váltók 4. vállalkozási vagyon: saját vállalkozások ingó, ingatlan és pénzvagyona, más vállalkozásokban lévő tulajdoni hányad

-

származása szerint az önkormányzati vagyon az államtól átvett vagyonból és az önkormányzatok által vásárolt, továbbá más szervtől, személytől átvett vagyonból tevődik össze

-

az önkormányzatok vagyonukkal a törvények keretei között szabadon rendelkeznek, elidegeníthetik, megterhelhetik és vállalkozási tevékenységet is folytathatnak velük
a szabad rendelkezés során azonban a következőkre kell tekintettel lenniük: 1. a tulajdonnal mindig a képviselő-testület rendelkezik, ezt a jogát nem adhatja át a szerveinek 2. a képviselő-testületnek az önkormányzati vagyont elsősorban a kötelező közfeladatok ellátására kell felhasználnia, ezt követően finanszírozhatók az önként vállalt közfeladatok és a fennmaradó vagyon használható vállalkozásra

-

a helyi önkormányzat vagyona a vagyonnal való rendelkezés joga szerint két részre osztható: törzsvagyonra és forgalomképes vagyonra

36

Szakács Tamás TÖRZSVAGYON -

az önkormányzat törzsvagyona az a vagyoni kör, amelynek állandó megléte szükséges az önkormányzat folyamatos működéséhez, s ezért fokozott védelem alá esik

-

törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja

-

a

törzsvagyon

körébe

tartozó

tulajdon

vagy

forgalomképtelen,

vagy

korlátozottan forgalomképes: 1. forgalomképtelenek a helyi közutak és műtárgyaik, a terek, a parkok és minden más ingatlan és ingó dolog, amely törvény vagy a helyi önkormányzat által forgalomképtelennek van nyilvánítva 2. korlátozottan forgalomképesek a közművek, intézmények és középületek, továbbá a helyi önkormányzat által meghatározott ingatlanok és ingók

FORGALOMKÉPES VAGYON -

az önkormányzati vagyon nem törzsvagyoni részét nevezzük forgalomképesnek

-

ez egyben az önkormányzatok vállalkozásba vihető vagyona is

2.Az önkormányzati vagyonkezelés

-

a képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának rendeletében meghatározott körére az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet

-

vagyonkezelői jog nem létesíthető önkormányzati lakóépületre és vegyes rendeltetésű épületre, illetve társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre!

-

a

képviselő-testület

a

vagyonkezelői

jogot

vagyonkezelési

szerződéssel

ruházhatja át jogi személyre, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre
a képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át a vagyonkezelési szerződés megkötéséről, tartalmának meghatározásáról hozandó döntés!

37

Szakács Tamás -

az önkormányzat korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának vagyonkezelői jogát kijelöléssel szerezheti meg az önkormányzati közfeladatot átvállaló: 1. más helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása 2. az önkormányzat vagy több önkormányzat, illetve kisebbségi önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság és közhasznú társaság 3. az állam és önkormányzat közös alapításában működő gazdasági társaság 4. vagy az állam többségi részesedésével létrehozott gazdasági társaság, közhasznú társaság, ha ezek a szervezetek a közfeladat ellátását az önkormányzat számára nem üzletszerű vállalkozási tevékenységként végzik, azzal a feltétellel, hogy az állami vagy az önkormányzati többségi tulajdon a vagyonkezelési szerződés megszűnéséig fennáll

-

a vagyonkezelői jog kijelöléssel kizárólag ingyenesen szerezhető meg

-

a vagyonkezelői jog átadása nem érinti az önkormányzati közfeladatok ellátásának kötelezettségét

-

a vagyonkezelői jog átadása az önkormányzati feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítása, a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, továbbá értékének növelése érdekében történhet

-

a vagyonkezelői jogot: 1.

a közfeladatot szabályozó külön törvényben meghatározott feltételek és eljárási rend, pályázati rend szerint, ilyen hiányában

2. az államháztartásról szóló törvényben szabályozott nyilvános pályázat útján ellenérték fejében lehet megszerezni, és gyakorolni 3. a pályázat kiírása előtt az önkormányzat köteles vagyonértékelést végeztetni 4. a vagyonkezelői jogot valós értéken a legelőnyösebb ajánlattevő részére lehet átruházni -

a vagyonkezelőt - ha jogszabály másként nem rendelkezik - megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei - ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettséget is - azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, továbbá nem terhelheti meg, és a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át

38

Szakács Tamás 24. Az önkormányzatok gazdálkodása

1.Az önkormányzatok gazdálkodásának elvei

-

a Helyi Önkormányzatok Európai Chartája kinyilvánítja, hogy: 1. a helyi önkormányzatok a nemzeti gazdaságpolitika keretein belül megfelelő saját pénzügyi forrásokra jogosultak, amelyekkel hatáskörük keretein belül szabadon rendelkeznek 2. a

helyi

önkormányzat

pénzügyi

forrásainak

az

Alkotmányban

és

jogszabályokban meghatározott feladataikkal arányban kell állnia 3. a helyi önkormányzatok pénzügyi forrásainak legalább egy részét olyan helyi adók és díjbevételek teszik ki, amelyek mértékének meghatározására jogszabályi keretek között - e szerveknek van hatáskörük 4. a pénzügyileg gyengébb helyi önkormányzatok védelme szükségessé teszi olyan

pénzügyi

kiegyenlítési

eljárások,

illetőleg

ezekkel

egyenértékű

intézkedések intézményesítését, amelyek célja a számításba jövő pénzügyi források egyenlőtlen elosztása, valamint a teljesítendő pénzügyi terhek által okozott hatások korrekciója 5. a lehetőségekhez mérten a helyi önkormányzatoknak juttatott támogatás nem köthető meghatározott feladatok finanszírozásához
a támogatások juttatása nem korlátozhatja a helyi önkormányzatoknak a hatáskörükön belüli önálló döntéshozatali jogát -

az Ötv. rögzíti, hogy: 1. az önkormányzat saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik 2. az önkormányzati költségvetés az állami költségvetéstől elkülönül, ahhoz az állami támogatásokkal és más költségvetési kapcsolatokkal kötődik

-

az Alkotmányban szerepel, hogy az állam tiszteletben tartja az önkormányzatok tulajdonát

39

Szakács Tamás 2.Az önkormányzatok gazdasági önállósága

A gazdasági önállóság alappillérei: -

az önkormányzati tulajdon léte s egyenjogúsága más tulajdoni formákkal

-

a kötöttség nélkül felhasználható, évközben nem csökkenthető mértékű és alanyi jogon járó normatív állami hozzájárulás

-

saját bevételek beszedésének lehetővé tétele, különösen a helyi adóztatás jogának megadása

-

a kötelező közfeladatokhoz igazodó finanszírozás

-

az

önkormányzat

szabadsága

saját

költségvetésének

és

zárszámadásának

elfogadására és módosítására -

megfelelő mechanizmusok kiépítése az önhibájukon kívül válsághelyzetbe került önkormányzatok megsegítésére

3.Az önkormányzatok bevételei

-

az önkormányzat a helyi lakosság szükségleteiből és a jogszabályokból adódó feladatait saját költségvetési szerv útján, más gazdálkodó szervezet támogatásával, szolgáltatások vásárlásával, illetve egyéb módon látja el

-

az önkormányzat a feladatai ellátásának feltételeit: 1. saját bevételekből, 2. átengedett központi adókból, 3. más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, 4. központi költségvetési normatív hozzájárulásokból, valamint támogatásokból teremti meg

-

Saját bevételek: 1. a települési önkormányzatok által megállapított és kivetett helyi adók 2. saját

tevékenységből,

vállalkozásból

és

az

önkormányzati

vagyon

hozadékából származó nyereség, osztalék kamat és bérleti díj 3. illetékek a külön törvényben meghatározottak szerint 4. átvett pénzeszközök 5. az önkormányzat területén kiszabott és onnan befolyt környezetvédelmi és műemlékvédelmi bírság külön jogszabályban megállapított hányada

40

Szakács Tamás 6. az önkormányzatot megillető vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevétel 7. a helyi önkormányzat egyéb bevételei (működési bevételek, térítési díjak) -

a saját bevételek körén belül kitüntetett helyet foglalnak el a helyi adók

-

a helyi adóknak három alapvető típusát különböztethetjük meg: 1. vagyoni típusú adók (építményadó, telekadó) 2. kommunális jellegű adók (magánszemély kommunális adója, vállalkozások kommunális adója, idegenforgalmi adó) 3. helyi iparűzési adó

-

az átengedett központi adók átmenetet képeznek a saját bevételek és az állami támogatások között: 1. a magánszemélyek jövedelemadójának meghatározott része (10%) 2. az egyéb megosztott adók (pl. gépjárműadó 100 %-a)

-

az Országgyűlés normatív költségvetési hozzájárulást állapít meg a települések lakosságszámával, egyes korcsoportokkal, intézményi ellátottakkal arányosan és egyéb mutatók alapján
a központi költségvetésben meghatározott összeg felhasználásra

vonatkozó

kötöttség

nélkül,

közvetlenül

megilleti

a

helyi

önkormányzatokat -

a támogatások: 1. fejlesztési célú támogatások (céltámogatás, címzett támogatás) 2. és az önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások lehetnek (hátrányos helyzetű településeket megillető támogatás, a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került önkormányzatok támogatása, működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása)

-

ma gyakorlatilag nem él egyik támogatás sem, de a törvényi szabályok még hatályosak: 1. céltámogatás: feltételeknek

a

törvény

megfelelő,

mellékleteiben önkormányzati

meghatározott beruházások

céloknak

és

megvalósításához

igényelhető 2. címzett támogatás: kiemelt fontosságú, 200 millió forint feletti beruházási összköltségű

önkormányzati

beruházások

megvalósítására,

továbbá

szennyvízelvezetést és -tisztítást, valamint térségi szilárdhulladék-kezelő rendszer létesítését szolgáló 1 milliárd forint feletti összköltségű beruházások megvalósítására szolgál 41

Szakács Tamás 3. ma a meghatározó fejlesztési forrás az EU strukturális alapjainak és a Kohéziós Alapnak a támogatásai

4.Az önkormányzati hitelfelvétel

-

Céljai: 1. forrásmegelőlegezés 2. likviditási gondok megoldása 3. hiánypótlás

-

Formái: 1. banki hitel 2. kötvénykibocsátás

5.A helyi önkormányzatok kiadási szerkezete

-

folyó működési kiadások

-

felhalmozási és tőke jellegű kiadások

-

támogatások, elvonások, egyéb folyó átutalások

-

egyéb kiadások

6.A helyi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzése

-

a helyi önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi

-

a helyi önkormányzatnak nyújtott európai uniós és az ahhoz kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználását az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, a kormány által kijelölt szerv, a kincstár, illetve az európai uniós támogatások irányító hatóságai és a kifizető hatóság képviselői is ellenőrizhetik

-

a jegyző köteles gondoskodni a belső ellenőrzés működtetéséről az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók és a nemzetközi belső ellenőrzési standardok figyelembevételével

-

a pénzügyi bizottság az önkormányzatnál és intézményeinél: 1. véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit 42

Szakács Tamás 2. figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját

bevételekre,

a

vagyonváltozás

(vagyonnövekedés,

-csökkenés)

alakulását, értékeli az azt előidéző okokat 3. vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését -

a megyei, a megyei jogú városi, a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzat képviselő-testülete köteles könyvvizsgálót megbízni

25. Az Országgyűlés, a köztársasági elnök feladata, hatásköre az önkormányzatokkal kapcsolatban

1.Az Országgyűlés jogai az önkormányzatokkal kapcsolatban

-

az Országgyűlés törvényben szabályozza a helyi önkormányzatok 1. jogállását 2. kizárólagos feladat- és hatáskörét, a kötelezően ellátandó feladatait 3. kötelező szervtípusait, működésének garanciáit 4. anyagi eszközeit és gazdálkodásának alapvető szabályait; 5. a helyi önkormányzati képviselők jogállását, megválasztásuk rendjét, jogait és kötelezettségeit

-

az Országgyűlés a Kormánynak az Alkotmánybíróság véleményének kikérése után előterjesztett javaslatára feloszlatja azt a helyi képviselő-testületet, amelynek működése az Alkotmánnyal ellentétes
ha az Országgyűlés az önkormányzati képviselő-testületet feloszlatja, egyidejűleg három hónapon belüli időpontra kitűzi az időközi választást


az Országgyűlés a feloszlatásról a soron következő ülésén határoz:

1. e

napirend

tárgyalására

meg

polgármesterét 43

kell

hívni

az

érintett

önkormányzat

Szakács Tamás 2. a polgármester jogosult a feloszlatásra vonatkozó javaslattal kapcsolatban a képviselő-testület álláspontját a határozathozatal előtt ismertetni -

az Országgyűlés dönt az állam területi tagozódásáról, továbbá - az érintett önkormányzatok véleményének kikérése után - a megyék összevonásáról, szétválasztásáról, határainak megváltoztatásáról, elnevezéséről és székhelyéről, a megyei jogú várossá nyilvánításról, valamint a fővárosi kerületek kialakításáról

-

az Országgyűlés hatáskörei az önkormányzati bevételekkel kapcsolatban: 1. meghatározza az átengedett központi adókat 2. normatív

költségvetési

hozzájárulást

állapít

meg

a

települések

lakosságszámával, egyes korcsoportokkal, intézményi ellátottakkal arányosan és egyéb mutatók alapján 3. meghatározhatja a társadalmilag kiemelt célokat, a célonkénti támogatások mértékét és feltételeit 4. egyes nagy költségigényű beruházási feladatok megvalósítására meghatározott helyi önkormányzatoknak címzett támogatást nyújthat 5. új önkormányzati feladat megállapítása esetén egyidejűleg biztosítja az ellátáshoz szükséges pénzügyi fedezetet 6. a költségvetési törvényben meghatározza azt az összeget, amely megilleti a helyi önkormányzatokat 7. a költségvetési törvényben meghatározza az önhibáján kívül hátrányos pénzügyi

helyzetben

helyi

lévő

önkormányzatot

önállósága

és

működőképességének fenntartása érdekében megillető állami támogatás feltételeit és mértékét

2.A KE jogai az önkormányzatokkal kapcsolatban

-

kitűzi az országgyűlési és helyi önkormányzati választásokat

-

az érintett önkormányzatok kezdeményezésére dönt a városi cím adományozásáról, továbbá a község alakításáról, egyesítéséről, a községegyesítés megszüntetéséről, a város, község elnevezéséről

-

köztársasági

biztost

nevez

ki

meghatározott

önkormányzati,

továbbá

az

államigazgatási feladatok ellátásának irányítására - az új képviselő-testület megválasztásáig terjedő időre -, ha az Országgyűlés a helyi képviselő-testületet feloszlatja 44

Szakács Tamás 26. A kormány, az önkormányzatokért felelős miniszter, a szakminiszterek feladata, hatásköre az önkormányzatokkal szemben

1.A kormány jogai az önkormányzatokkal kapcsolatban

-

a

helyi

önkormányzatok

törvényességi

ellenőrzéséért

felelős

miniszter

közreműködésével, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését -

javaslatot terjeszt az Országgyűléshez az Alkotmánnyal ellentétesen működő helyi képviselő-testület feloszlatására

-

rendeletben határozza meg a helyi közszolgálat képesítési előírásait

-

irányítja az államigazgatási feladatok ellátását és gondoskodik végrehajtásuk feltételeiről

-

dönt az államigazgatási szerv és a helyi önkormányzat között keletkező vitában

2. A helyi önkormányzatokért felelős miniszter (BM) jogai az önkormányzatokkal kapcsolatban

-

közreműködik a helyi önkormányzatok feladatát és hatáskörét, a polgármester, a főpolgármester, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv tevékenységét érintő jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök és egyedi állami döntések tervezeteinek előkészítésében

-

összehangolja a helyi önkormányzatok működésével összefüggő településfejlesztés, valamint a megyei önkormányzatok működésével összefüggő fejlesztés, tervezés és gazdálkodás kormányzati feladatait

3. A helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős miniszter (KIM) jogai az önkormányzatokkal kapcsolatban

-

előkészíti

az

Országgyűlés

és

a

területszervezési döntéseket 45

köztársasági

elnök

hatáskörébe

tartozó

Szakács Tamás -

kezdeményezi a Kormánynál az Alkotmánnyal ellentétesen működő helyi képviselőtestület feloszlatására vonatkozó országgyűlési előterjesztés benyújtását

4.A szakminiszter jogai az önkormányzatokkal kapcsolatban

-

rendeletben határozza meg a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a jegyző, a főjegyző, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv államigazgatási feladatai ellátásának szakmai szabályait, és ellenőrzi azok érvényesülését

-

rendeletben szabályozza a helyi önkormányzatok által fenntartott intézmények működésének szakmai követelményeit, az intézmények dolgozóinak képesítési előírásait, ellenőrzi az előírások érvényesülését

-

az ellenőrzés eredményéről tájékoztatja a helyi önkormányzatot, javaslatot tesz a hiányosságok megszüntetésére, kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület tárgyalja meg az ellenőrzés tapasztalatait, törvénysértés esetén tájékoztatja a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet

-

tájékoztatja a helyi önkormányzatot a központi ágazatpolitikai célokról, a szabályozási eszközökről, és biztosítja számukra az ágazati feladatok ellátásához szükséges információt

-

a helyi önkormányzatoktól - ágazati feladatai körében - adatokat és tájékoztatást kérhet, amelyet az önkormányzat köteles teljesíteni

-

az állami költségvetésről szóló törvényben meghatározott címen és feltételekkel a helyi önkormányzat részére pénzügyi támogatást nyújthat

46

Szakács Tamás 27. Az önkormányzatok feletti állami felügyelet: a megyei, fővárosi kormányhivatalok törvényésségi ellenőrzési jogai; az önkormányzati aktusok felülvizsgálatára jogosult szervek

1.A megyei, fővárosi kormányhivatalok törvényességi ellenőrzési jogai

-

a fővárosi és megyei kormányhivatal a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv, amely 1. ellátja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, a mérlegeléssel hozott önkormányzati döntésnek kizárólag a jogszerűségét vizsgálhatja 2. a

törvényességi

ellenőrzés

során

szerzett

tapasztalatai

alapján

az

önkormányzat gazdálkodását érintő vizsgálat lefolytatását kezdeményezheti az Állami Számvevőszéknél 3. összehívja

a

képviselő-testület

ülését,

ha

a

települési

képviselők

egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának az indítványára a polgármester tizenöt napon belül nem hív össze ülést 4. a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben az önkormányzat kérésére szakmai segítséget nyújt -

a fővárosi és megyei kormányhivatal törvényességi ellenőrzési jogkörében vizsgálja, hogy a helyi önkormányzat 1. szervezete, működése, döntéshozatali eljárása 2. döntései (rendelete, határozata) 3. bizottsága, részönkormányzata, polgármestere, főpolgármestere, megyei közgyűlés elnöke, társulása által hozott önkormányzati határozat megfelel-e a jogszabályoknak

-

nem terjed ki a fővárosi és megyei kormányhivatal törvényességi ellenőrzési jogköre azokra a helyi önkormányzat, illetve szervei által hozott határozatokra, amelyek alapján 1. munkaügyi vitának, illetve közszolgálati jogviszonyból származó vitának 2. külön jogszabályban meghatározott bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye 47

Szakács Tamás -

a fővárosi és megyei kormányhivatal a törvényességi ellenőrzés körében - határidő tűzésével - felhívja az érintettet a törvénysértés megszüntetésére
az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedésről vagy egyet nem értéséről a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervet tájékoztatni
ha a megadott határidőn belül intézkedés nem történt, a fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezheti: 1. az

Alkotmánybíróságnál

a

törvénysértő

önkormányzati

rendelet

felülvizsgálatát és megsemmisítését 2. a törvénysértő határozat bírósági felülvizsgálatát 3. a képviselő-testület összehívását a törvénysértés megszüntetésére, a képviselőtestület tisztségviselője felelősségének megállapítását -

a jogszabálysértés megszüntetésére a pert a helyi önkormányzat, illetve a polgármester ellen a megadott határidő lejártától számított 30 napon belül lehet megindítani
a kereset benyújtásának a döntés végrehajtására halasztó hatálya nincs, de a végrehajtás felfüggesztését a bíróságtól lehet kérni

-

ha a jogszabálysértő döntés végrehajtása a közérdek súlyos sérelmével vagy elháríthatatlan kárral járna, a végrehajtás felfüggesztését - az érintett egyidejű értesítésével - kérni kell a bíróságtól

2.Az önkormányzati aktusok felülvizsgálatára jogosult szervek

-

államigazgatási szerv nem vizsgálhatja felül az önkormányzatok döntéseit
az állami ellenőrzést végző szerv nem telepedhet rá a helyi önkormányzatokra, nem felügyelheti azokat; jelző, kezdeményező lépéseket tehet

-

azt, hogy egy önkormányzati rendelet, vagy határozat jogsértő-e végül is az Alkotmánybíróság, ill. a bíróság döntheti el

-

az Alkotmánybíróság a törvénysértő önkormányzati rendeletet felülvizsgálhatja és megsemmisítheti (a fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezheti)

-

a bíróság is felülvizsgálhatja a törvénysértő önkormányzati rendeletet, úgyszintén a fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezésére

48