Szabolcs-Szatmári. Wíírisiotiti ÖTÖDIK ÉVFOLYAM FEBRUÁR

Szabolcs-Szatmári

Wíírisiotiti

ÖTÖDIK ÉVFOLYAM 1970. FEBRU Á R

M E G Y E I K tlW Y V 'T Á R

:f 1 O !? NYÍREGYHÁZA

A Szabolcs-Szatmári Szemle 1970. (V.) é v fo ly a m á n a k

tartalommutatófa

TÁRSADALOM— BOTÁR JÓZSEF: A lenini szövet­ kezeti terv megvalósulásának néhány kérdése az európai n é­ pi demokratikus országokban. = 1970/2. — — — — —

21

EKLER GYÖRGY: Propaganda és filozófia. = 1970/2. — — —

35

FAZEKAS ÁRPÁD-PERJÉS IST­ VÁN—SZATMÁRI GYÖRGY: Általános iskolai tanulók egészségügyi vizsgálata a kisvárdai járásban. = 1970/3. —

30

FAZEKAS ÁRPÁD: Az I. Orszá­ gos Orvosföldrajzi Konferen­ cia. = 1970/3. — — — —

121

í'EKSZI ISTVÁN: Alkotmányunk születésnapján. = 1970/3. —

1

FEKSZI ISTVÁN: Húszéves ta­ nácsaink. - 1970/4. — — —

1

GOMBÁS SÁNDOR: Lenin és ko­ runk. = 1970/2. — — — —

1

KÁDÁR LÁSZLÓ: Tájak, népek, betegségek. = 1970/4. — —

57

KOLTA JÁNOS: A népesség el­ öregedése hazánkban. = 1970/3.

19

KOPKA JÁNOS: Búcsú Nagy SÁNDORTÓL. = 1970/3. — 123

k u l t ü r a

MARGÓCSY JÓ Z SE F: G ondola­ tok a vidéki folyóiratok szer­ kesztési gondjairól. (Vidéki fo­ lyóirato k találk o zó ja N yíregy­ házán.) = 1970/4. — — —

19

MÁRTON M IH ÁLY : SzabolcsS zatm ár m egye egészségügyé­ nek 25 éve. = 1970/2. — —

67

MEZŐ ANDRÁS—NÉM ETH P É ­ TER: S zabolcs-Szatm ár m e­ gye falunevei. = 1970/3. —

77

M OLNÁR JÁ N O S: Időszerű fe la ­ datok a népm űvelésben. (Vi­ déki folyóiratok találk o zó ja N yíregyházán.) = 1970/4. —

10

OROSZ FERENC: A m ezőgazda­ ságban dolgozó ifjú ság erk ö l­ csi, po litik ai n evelésének n é ­ hán y kérdése. = 1970/3. - —

5

OROSZ SZILÁ RD : Az értelm iség szerepének és jelentőségének n éhán y k érd ése a lenini ta n í­ tások fényénél. = 1970/2. —

11

SIM KOVICS GYULA: F o rrad a lm i elm élet — elm eleti fo rra d a ­ lom. = 1970/2. — — — —

29

V ID ÉK I FOLYÓIRATOK T A LÁ L­ K O ZÓ JA NYÍREGYHÁZÁN. G uly ás E m ilné m egnyitó b e­ széde. = 1970/4. — — —

7

GAZDASÁG CZIMBALMOS BÉLA : Az árv íz­ k áro k ró l és a hely reállítási fe­ ladatokról. 1970/3. — —

13

CSER VEN YÁK LÁSZLÓ: A m u n ­ katerm elékenység és a köz­ gazdasági szabályozók csolata. = 1970/2. —

kap­ — —

45

D A JK A S. BERTA LA N : M ezőgaz­ dasági term előszövetkezeteink kooperációs kisegítő tev ék en y ­ sége. = 1970/2. — — — —

59

FÖLDVÁRI JÁ N O S: A h a lte ­ nyésztés helyzete, fejlesztésé­ n ek lehetőségei S zabolcs-Szat­ m á r m egyében. - - 1970/3. —

45

— 3 —

FRISNYÁK SÁNDOR: Nyíregy­ háza gazdasági fejlődése. (1945 —1970.) 1970/2. — — — KARUK LÁSZLÖ: Szabolcs-Szatmár m egye lakosságának jö­ vedelmi és fogyasztási színvo­ nala. = 1970/1. — — — —

51

63

MŰVÉSZET

BORBÉLY LÁSZLÓ: Szilágyi Jo­ lán. = 1970/2. — — — —

GARAI GÁBOR: Az ár (Váci Mihálynak.) =

73

ellen. 1970/4.

HÖGYE ISTVÁN: Adatok Vay Ádám élettörténetéhez és iro­ dalmi munkásságához. = 1970/4. — — — — — —

84

KOROKNAY GYULA: A sóstói művésztelep, 1970. = 1970/4.

34

H AGYOM ÁN Y-

BALOGH IST V Á N -N ÉM ETH PÉTERNÉ: Ira to k a Szabolcs m e­ gyei nem zeti bizottságok m ű ­ ködéséhez. = 1970/2. — —

Ti

CSORBA CSABA: P ann ó n iái k u l­ tú ra, alföldi m űveltség. = 1970/4. — — — — — —

97

ERDÉSZ SÁNDOR: M egszem élye­ síte tt betegségek. = 1970/3. —

116

FILEP JÁ N O S: Az első ko m m u ­ n ista p ártszervezetek S za­ bolcsban a felszabadulás után. = 1970/1. — — — —

19

57

93

MOLNÁR JÁ N O S: Váci M ihály. = 1970/2. — — — — —

103

MOLNÁR JÓ ZSEF: K affka M ar­ git „Színek és év ek ” cím ű re ­ gényének társad alm i h áttere. •= 1970/3. — — — — —

97

M URAKÖZI ÁGOTA: Em lékezés G ajdos János parasztfestőre. ■= 1970/1. — — — — —

81

SAGINYAN, M ARIETTA: T ö rté­ nelm i tétel. (Ford. A n tal M ik­ lós.) = 1970/2. — — — —

93

TAKÁCS PÉTER: R atkó József. = 1970/3. — — — — —

89

25

75

SZILÁ GY I GYULA: A fogyasztá­ si szövetkezeti kereskedelem helyzete és jövője SzabolcsS zatm árban. = 1970/3. — —

MARGÓCSY JÓ ZSEF: Rövid m eg­ jegyzés. (Luby M arg it köszön­ tése.) = 1970/4. — — —

97

DÖMÖTÖR SÁNDOR: A „Pusztai találkozás” történeti háttere. = 1970/4. — — — — —

35

-IRODALOM

DIENES ISTVÁN: Balogh Zsigmond fafaragómester emléke. = 1970/3. — — — — — 105 DIENES ISTVÁN: M űvésztelep a nyíregyházi Sóstófürdőn. — (1931—1934.) = 1970/4. — —

KÖRTÉLY SÁ N D O R: A hitelp o li­ tik a és v állalatain k . = 1970/3.

DOKUMENTUM FIL E P JÁ N OS: A nyíregyházi „N ép p arlam en t”. -= 1970/3. —

63

GECSÉNYI L A JO S: K om m unista tanu ló k ö r N yíregyházán a m á­ sodik v ilág h áb o rú éveiben. = 1970/1. — — — — — —

45

GYARMATHY ZSIGM OND: Szabolcs-S zatm ár beregi részének első n a p ja i a k ato n ai felszaba­ d ulás u tán . — 1970/3 — —

67

HÁRSFALVI PÉTER: K épviselő­ ink az Ideiglenes N em zetgyű­ lésben. = 1970/1. — — —

29

— 4 —

KOPKA JÁ N O S : H étköznapok forradalm a. = 1970/1. — — NÉMETH PÉTERN É: A ném et fa ­ siszta csapatok pusztításai N yíregyházán és környékén. = 1970/1. — — — — — OROSZ SZILÁ RD : A MADISZ szervezetének k ia lak u lása és m űködése Szabolcs megyében. = 1970/1. — — — — —

23

15

35

ÖL VÉDI IGN Á C: N yíregyháza és v id ék én ek felszabadítása. = 1970/1. — — — — — —

1

SÍPOS LEVEN TE; A SzabolcsS zatm ár m egyei nem zeti b i­ zottságok és önkorm ányzati testü letek . - 1970/1. — —

49

SUGÁR ISTV Á N: A nyíregyházi szükségbélyegek és levelező­ lapok tö rtén ete. = 1970/4. —

41

KÖNYVISMERTETÉS BACHÁT LÁSZLÓ—MEZŐ AND­ RÁS: L eíró m agyar nyelvtani gyakorlatok és felad ato k I. (Csorba Sándor.) = 1970/2. —

112

BÉKÉSI GYULA: M elegség fénye. (Futaky László.) = 1970/4. —

116

CSERVENYÁK L Á SZ L Ó : N yír­ egyháza örokváltsága. (Orosz István.) = 1970/3. — — —

127

Legyen v alaki v eletek és K u rucz G y u la: N o h át m eséljünk c. kötetéről. (Barkóczi János.) = 1970/4. —— — — — OROSZ SZILÁ RD : Szabolcsi ifjú ­ ság. (Polányi Im re.) = 1970/4.

106

RÁKOS SÁ N D O R: K iáltásn y i csönd. (K atona Béla.) = 1970/1.

93

SÜTŐ ANDRÁS: A nyám könn y ű álm ot ígér. (Takács P éter.) = 1970/4. — —— — — —

118

107

EGY JU BILEU M I KIADVÁNY ROMÁNIÁBÓL. S zatm árn é­ meti. T anulm ányok és közle­ m ények. (N ém eth Péter.) = 1970/4. — — — — — —

122

SZABOLCS-SZATM ÁR H USZON­ ÖT ÉVE.(Ságvári Ágnes.) = 1970/2. — —— — — —

KÁRPÁTI KALENDÁRIUM . (M. O berlander Erzsébet.) = 1970/1.

101

A

A KASSAI BATSÁNYI-KÖR ÉV­ KÖNYVE, 1965—1968. (Éried István.) = 1970/4. — — —

121

KOPKA JÁ N O S: N egyedszázada tö rtént. V isszaem lékezések N yíregyháza felszabadulásá­ ra. (A driányi László.) = 1970/1. LIZANEC, P. M.: M agyar—u krán nyelvi kapcsolatok. (Mező A ndrás.) = 1970/4. — — — M A R X IS T A -L E N IN IS T A ESZ­ TÉTIKA. E sztétikai kislexikon. (Bimbó M ihályné.) = 1970/3. MEGYÉNK KÉT IRODALM I Ú J­ SZÜLÖTT JE. Szigeti G yörgy:

SZABOLCS-SZATM ÁR M E­ GYEI TANÁCS „JÓ SA A N D ­ RÁ S” K ÓRHÁZÁNAK ÉV­ KÖNYVE. (Bodnár L óránt.) = 1970/1. — — — — —

103

SZABOLCS-SZATM ÁR M E­ GYEI TANÁCS V. B. M ŰVE­ LŐDÉSI OSZTÁLYÁNAK 3. ÉVKÖNYVE. M iről o lv ash a­ tu n k a szabolcsi évkönyvben? (Vaskó László.) = 1970/3. —

129

SZAMUELY TIB O R: V álogatott írásai. (Kiss Ilona.) = 1970/1.

96

A VAY ÁDÁM EM LÉK Ü N N EP­ SÉG TUDOMÁNYOS Ü LÉS­ SZAKA. (Csorba Csaba.) = 1970/4. — — — — — —

110

A 98

101

134

111

— 5 —

KÉPEK BANGA FERENC: Táj. = 1970/4.

96

BENYÓ ILD IK Ó rajza. =

94

1970/4.

BERECZ ANDRÁS: A Bessenyei szobornál. = 1970/1. — —

92

BERECZ ANDRÁS: Együtt. (Bi­ ciklisták.) = 1970/3. — —

29

BERECZ ANDRÁS: F a és em ber. = 1970/3. —— — — — BERECZ ANDRÁS: Földosztás. = 1970/4. — —— — — —

BERECZ ANDRÁS: K itekintő. = 1970/1. — —— — — —

34

BERECZ ANDRÁS: Ü nnep. = 1970/3. — —— — — — BERECZ, W. 1970/2. —

SZ.: T ájkép. = —— — — —

FOREV, H R ISZ T O : P o rtré. = 1970/4. — —— — — — GAJDOS JÁ N O S: O dvas fa. = 1970/1. — —— — — —

MICHAELIS, PAUL: Hortobágy 1970/4. — —— — —

35

NAGY ELŐD festménye. = 1970/4.

72

OLEDZKI, ANTONI: Utca. = 1970/4. — — —— — —

39

PÁIi GYULA: Fejlődő város. = 1971/1. — — — _ — _

48

PÁL GYULA: Házsor. =

23

40

62

BERECZ ANDRÁS: ö n a rc k é p . = 1970/3. — —— — — —

106

120

BERECZ ANDRÁS: F ölszállott a páva. = 1970/3.— — — —

BERECZ ANDRÁS: N ővérek. = 1970/3. — —— — — —

KOCZKA, A. A.: Vásárról. = 1970/2. — — — — — —

1970/4.

PÁL G YULA: Munkába menők. = 1970/1. — — — — —

80

SOLTÉSZ ALBERT: Építkezés. = 1970/1. —— — — — —

62

SOLTÉSZ ALBERT: Kapások. = 1970/1. —— — — — —

i4

SOLTÉSZ, Z. I.: Kanorai fatemp­ lom. 1970/2. —— — —

102

126

88

43 SZIKORA TAMÁS: Erdőbénye. = 1970/3. — — — — — —

* is

102 SZIKORA TAMÁS: Fekete-fehér próbálkozás. = 1970/3. — —

76

SZIKORA TAMÁS: Fésülködők. = 1970/ 3. — — — — —

104

SZIKORA 1 A M Á S: öregasszony. = 1970/ít — — — — —

44

37

86

GAJDOS JÁ N O S: ö n arc k ép . = 1970/1. — —— — — —

82

GAJDOS JÁ N O S: ő sz i m unka. = 1970/1. — —— — — —

88

SZILÁGYI JOLÁN: Emléklap Oradourl oz. =-• 1970/2. — —

34

GAJDOS JÁ N O S: S zánkázó gye­ rekek. = 1970/1. — — —

go

SZILÁGYI JOLÁN: Felsőtárkány. = 1970/2. — — — — —

lg

GAJDOS JÁ N O S: T anyaudvar. = 1970/1. — —— — — —

go

SZILÁGYI J( )LÁN: A karmester türelmetlen. = 1970/2. — —

58

— 6

SZILAGYI JO L Á N : A K lu -k lu x k lan fá k ly a v ilá g á n á l = 1970/2. SZILAGYI JO L Á N : L eningrádi férfiportré. = 1970/2. — — SZILAGYI JO LÁ N : ö n a rc k é p . = 1970/2 —

44

SZILAGYI JO L Á N : P lak á tte rv . = 1970/2. — — — — —

96

28

SZILAGYI JO L Á N : Z silipes h alas­ tavacska. = 1970/2. — — —

20

98

SZURCSIK JÁ N O S festm énye. = 1970/4. — — — — — —

39

szabolcs-szatmári szemle

M E Q IE L E N T H AZÁNK

FELSZABADULÁSÁNAK

25. É V F O R D U L Ó J Á N

á ' ■ *

SZERKESZTŐ BIZO TTSÁ G: G ulyás E m ilné dr. (a szerkesztő bizottság elnöke), H orv áth G abriella, H o rv áth Miklós, dr. K lenczner Im re, Koncz K ároly, K opka János, L ábass M enyhért, dr. M argócsy József, Szilágyi Im re.

FELELŐS SZERKESZTŐ: H á r s f a l v i

P é t e r

SZABOLCS-SZATMÁRI SZEMLE G azdasági, társad alm i és k u ltu rá lis foly ó irat A S zabolcs-Szatm ár M egyei T anács la p ja M egjelenik negyedévenként K ia d ja a S zab o lcs M egyei L a p k ia d ó V álla la t. F e le lő s k ia d ó : F a r k a s P á l igazg ató . S z e rk e sz tő s é g : N y íre g y h á z a , V a s v á ri P á l u tc a Ifi. T e le fo n : 32—46, 32—47 K ia d ó h iv a ta l: S zab o lcs M egyei L a p k ia d ó V álla la t, N y íre g y h á z a , Z rín y i Ilo n a u. 3-5. T e le fo n : 30-00 K é z ira to t n em ő rz ü n k m eg é s n em a d u n k v issza. T e rje s z ti: a M a g y a r P o sta . E lő llz e th e tö a P o sta K ö z p o n ti H írla p iro d á n á l (B p., V., J ó z s e f n á d o r té r 1.) é s b á rm e ly k é z b e sítő p o s ta h iv a ta ln á l. É vi elő fizetési d íj: 40,— F t. C s e k k s z á m la s a á m < eg y én i 61 280, k ö z ü le ti 61 066, v a g y u ta lá s az M NB 47. sz ám ú fo ly ó sz á m lá ra , — B e fiz e té s k o r m in d e n e s e tb e n k é r jü k f e ltü n te tn i a fo ly ó ira t n e v é t S Z A E O L C S-SZ A T M Á R I SZEM LE K észü lt a S zab o lcs S z a tm á r m e g y ei N y o m d a ip a ri V á lla la tn á l F e le lő s v e z e tő : H oléczi Istv á n . 1970. II. 582.

I n d e x : 25 923

SZABOLCS-SZATMARI

SZEMLE G azdasági, társad alm i és k u ltu rá lis folyóirat

Tártalo m :

V. ÉVFOLYAM , 1. SZÁM 1970. FEB R U Á R

t ö r t é n e l e m

ÖLVEDI IGNÁC: N yíregyháza és vidékének felszaba­ d ítása ------- — -------------------------------------------------------1 NÉMETH PETERN É: A ném et fasiszta csapatok p u sz títá­ sai N yíregyházán és környékén — ------------------------ 15 F IL E P JÁ N OS: Az első k om m unista pártszerv ezetek S za­ bolcsban a felszabadulás u t á n --------------------------------- 19 KOPKA JÁ N O S: H étköznapok f o r r a d a lm a ---------------- —

2.1

HÁRSFALVI PÉTER: K épviselőink az Ideiglenes N em ­ zetgyűlésben ----------------------------------------------------------- 29 OROSZ SZILÁ RD : A MADISZ szervezetének k ia lak u lása és m űködése Szabolcs m e g y é b e n -----------------------------35 GECSÉNYI L A JO S: K om m unista tanulókör N yíregyhá­ zán a m ásodik v ilágháború é v e ib e n ------------------------ 45 SÍPOS LEVEN TE: A S zabolcs-S zatm ár megyei N em zeti B izottságok és önkorm ányzati t e s t ü l e t e k --------------- 49 T A N U L M Á N Y

KAKUK LÁSZLÓ: S zabolcs-S zatm ár m egye lakosságá­ nak jövedelm i és fogyasztási s z í n v o n a l a ------------63 M Ű V É S Z E T MURAKÖZI ÁGOTA: Em lékezés G ajdos Já n o s p a ra sz t­ festőre ----------------------------------------------------------------- 81 K Ö N Y V E K R Ő L RÁKOS SÁNDOR: K iáltásnyi csönd. (Katona B é l a ) ------- 93 SZAMUELY TIBO R válo g ato tt írásai. (Kiss I l o n a ) ------- 96 N egyedszázada tö rtén t. (Adriányi L á s z l ó ) ------------------------ 98 K árp áti K alendárium . (M. Oberlánder E r z s é b e t ) --------------101 A S zabolcs-Szatm ár Megyei T anács „Jósa A n d rá s” K ó r­ h ázán ak évkönyve. (Bodnár L ó r á n t ) -----------------------103 III.

KÉPEK SOLTÉSZ A LBERT: K a p á s o k -------------------------------------------14 BERECZ ANDRÁS: K ite k in tő -------------------------------------------34 PÁ L GYULA: Fejlődő v á r o s -------------------------------------------48 SOLTÉSZ A LBERT: É p ítk e z é s-------------------------------------------62 PÁ L GYULA: M unkába m e n ő k -------------------------------------- 80 GAJDOS JÁ N O S: ö n a r c k é p -------------------------------------------82 GAJDOS JÁ N O S: O dvas f a -------------------------------------------86 G AJDOS JÁ N O S: Őszi m u n k a -------------------------------------------88 G AJDOS JÁ N O S: T a n y a u d v a r -------------------------------------------90 G AJDOS JÁ N OS: Szánkázó g y e r e k e k -----------------------------90 BERECZ ANDRÁS: A B essenyei szobornál — ------------------- 92

E SZÁM UNK M U N KA TÁ RSA I:

Adriányi László tanítóképző intézeti igazgató, N yíregyháza; Berecz A ndrás festőm ű­ vész, N yíregyháza; dr. Bodnár Lóránt orvos, N yíregyháza; Filep János, a m egyei p á r t­ archívum vezetője, N yíregyháza; Cecsényi Lajos, a P á rttö rté n e ti In tézet tudom ányos m u n k atársa, B udapest; Hársfalvi Péter főiskolai docens, N yíregyháza; Kalcuk László közgazdász, N yíregyháza; dr. Katona Béla főiskolai ad ju n k tu s, N y íreg y h áza; Kiss Ilona főiskolai tanársegéd, N yíregyháza; Kopka János újságíró, N yíregyháza; M. Oberlánder Erzsébet ta n ár, N yíregyháza; M uraközi Ágota m űvészettörténész, N yíreg y h áza; dr. N é m eth P e te m é történész, N yíregyháza, Orosz Szilárd főiskolai ad ju n k tu s, N y íreg y h á­ za; dr. ö lv e d i Ignác hadtörténész, kan d id átu s, B ud ap est; Pál G yula festőm űvész, N y ír­ egyháza; Sípos Levente, a P á rttö rté n e ti In tézet m u n k a társa , B udapest; Soltész A lbert festőm űvész, N yíregyháza. T echnikai szerkesztő P ristyák József.

IV.

történelem ÖLVEDI IGNÁC:

Nyíregyháza és vidékének felszabadítása N egyedszázaddal ezelőtt kezdődött az a nagy történelm i fordulat, am ely 194 napos elkeseredett, váltakozó hevességgel dúló h arc u tá n hazán k felszab ad ítását ere d m é­ nyezte. A szovjet hadsereg Iasi—K isinyov körzetében 1944. augusztus 20-án in d íto tt tá ­ m adásával és az itt védő „D él-U krajna"’ nevű ném et h adseregcsoport szétverésével N ém etország volt D una m enti szövetségeseinek kedvező feltéte lek e t te re m te tt a h it­ lerista blokkból való kiszakadásukhoz. A lehetőséggel élt R om ánia és B ulgária. K ilé p ­ tek a szövetségesek elleni háborúból és h a d a t üzentek N ém etországnak. A fo rd u la tra a történ elm i p illan a t M agyarországnak is kedvező volt. H azán k b an 1944 szeptem ber elején csak m integy öt hadosztálynyi ném et m egszálló erő állo m áso ­ zott. A szovjet csapatok előnyom ulásának m egakadályozására az ország d élk eleti h a ­ lárain ekkor még nem volt k iép ített védelm i rendszer. Ha H o rth y és a L ak ato s-k o rm any cselekvésre szán ja el m agát, az 1. és a 2. m agyar h ad sereg n ek u ta sítá st ad a hegyvidék ú tv o n a lain ak m egnyitására, az országban állom ásozó és b em en ek ü lt n ém et alak u lato k lefegyverzésére, ak k o r az esem ények m enetében M agyarországon is fo rd u ­ la t következett volna be. A m agyar nép m érh etetlen szenvedése és anyagi ja v ain a k pusztulása h ely ett — am it az ország h ad szín térré válto ztatása id é ze tt elő — gyors fe l­ szab ad ításának ö rv en d h e tett volna és hazán k tag jáv á válik az a n tih itle rista k o alíció ­ nak. A háborúból való kilépés kedvező körülm ényei azonnali kezdem ényezést k ö v etel­ tek a Szovjetunió felé, azaz a rom án, finn és bolgár példa követését. Ez azonban nem felelt meg az ellenforradalm i rendszer katon ap o litik áján ak . H olott a k iu g rást a szövet­ ségesek elleni háborúból nem csak a néptöm egek, hanem a h adsereg is v árta. A m ag y ar dolgozók, a katonák, m ég a tisztik ar egy része is m egelégelte m ár a h áb o rú t, a n é­ m etek ért hozott anyagi és véráldozatot, a h arc fo ly ta tásá t k ilá tá sta la n n a k ta rto tta . Az állam vezetői és az uralkodó osztályok is ebben a sorsdöntő időben k ét cso­ p o rtra oszlottak. Egyfelől a n ém eteket feltétlen ü l tám ogató szélső jo b b o ld alra (nyila­ sok, im red isták és m ás fasiszta elem ek), a h á b o rú t H itler o ld alán m in d en k ö rü lm é­ nyek között tovább folytatni szándékozókra. A m ásik táb o rb an Iio rth y v al az élen azok álltak , ak ik felism erték, hogy N ém et­ ország elvesztette a h áborút. A ren d szert azonban á t szerették vo ln a m enteni, v alam ilv. n form ában fenn a k a rtá k ta rtan i. E nnek egyetlen lehetőségét az am erik ai—angol m egszállásban lá ttá k . A m ásodik arcvonal m egnyitása és az 1944-es n y ári olaszországi s ki r. k u tán a szövetségesek közelgő p artra sz á llá sá t v á rtá k a B alk án o n is. F elcsillant ann.ik a rem enye, hogy h a sikerül lefékezni a szovjet csapatok előnyom ulását a K árpiilókban, az ország déli h atárain , az A rad—B udapest—Bécs irán y b a n m egállítani, a k ­ kui- a szövetségesek m egelőzhetik a Vörös H adsereget legalább D u n án tú l elérésében

l

és m egszállásában. Ez a m a g y aráz ata H orthy és a L ak ato s-k o rm án y halogató m ag a­ ta rtá s á n a k a fegyverszünet kérdésében. Irre á lis te rv e k e t szövögettek. R ettegtek a szov­ je t hadseregtől, ezért elszalaszto ttak a k iu g rásra felk ín ált kedvező alk alm at. Szakítás h ely ett segítséget k é rte k a ném etektől, a szovjet-ellenes h áb o rú fo ly ta tá­ sához. M indent készek vo ltak áldozni, csakhogy feltartó ztassá k a szovjet hadsereget, am íg m egérkeznek az angolszászok V örös Ján o s vezérezredes — v ezérk ari főnök — 1944. szeptem ber 4-i m em o ran d u m áb an H o rthyék szán d ék át a következő szav ak k al fo g alm azta m eg: „H a azzal szám olnánk is, hogy N ém etország a h á b o rú t elvesztette, akkor is végsőkig kell h a tá ra in k a t védeni, nehogy a bolsevizm us m a rtalé k ai le g y ü n k m e rt a legrosszabb esetben, egy nem zeti trag é d ia esetén is csak úgy tu d ju k n em zetünk fenn­ m a ra d ásá t biztosítani, ha az oroszokat tá v o lta rtju k és egy gyászos m egszálláshoz az angolszászoknak időt n y erü n k .” Ez v olt az 1944. augusztus 29-én m e g ala k u lt L ak ato s­ k o rm ány kato n ap o litik ája. Ezen csak akkor v á lto z ta tta k és ak k o r k ü ld té k el k ép v i­ selőiket M oszkvába, am ikor m á r beigazolódott, hogy a szovjet csap a to k at sem a K á r­ p átokban, sem az ország h a tá ra in nem leh et feltartó ztatn i, a n y u g ati szövetségesek a Ilo rth y -re n d sz e r m egm entésére nem kü ld en ek ejtőernyős csapatokat, a B alkánon nem szállnak p a rtra és a S zovjetunió k ikapcsolásával n em k ö th etn ek fegyverszünetet. A szovjet főparancsnokság a „D é l-U k rajn a” hadseregcsoport szétverése u tá n — az arcv o n al déli szárn y án k ia la k u lt és a 2. U krán F ro n tra kedvező h ad ászati helyzetben — úgy döntött, hogy nem ad lélegzetvételnyi sz ü n etet sem a n ém etek n ek , h an em to ­ v ább fo ly ta tja a tám ad ást, ú ja b b k ato n ai sikerekk el sie tte ti M agyarország k ilép tetését a h áborúból és m eg n y itja az u ta t Bécs felé. A fasiszta hadvezetés a 2. U k rán F ro n t tá m ad á sán a k m e g állítá sára és a Déli K á r­ pátokon á tk e lt szovjet—ro m án csapatok visszavetésére — 1944 o k tó b er elejére •— F riessner vezérezredes p arancsnoksága a la tt 14 ném et, 19 m ag y ar h adosztályt, 3500 iüveget és aknavetőt, 300 h arc k o csit és 550 repülőg ép et v o n t össze. A csap ato k zöm ét É szak-E rdélyben és N agyvárad, D ebrecen térségében összpontosította. E ze k n e k az erő k­ nek a szétverésére É szak-E rdély és Tiszántúl felszabadítására — A ra d északnyugat körzetéből Debrecen—Nyíregyháza— Csap irányába m é rt főcsapással — indított tá ­ madást M alinovszkij marsall. A fe la d a t v é g re h a jtá sá ra a 2. U k rá n F ro n t Cl! h ad o sztály t (ebből 17 rom án) 750 harckocsit és roham löveget, 10 200 löveget és a k n a v ető t és 1200 rep ü lő g ép et v o n u lta­ to tt fel. A h az án k felsz ab a d ítá sát eredm ényező harctev ék en y ség első szakasza a debteceni h ad m űvelet volt. T iszántúlon 1944 o któberében h áro m jelentős h arc térség alak u lt k i: D ebrecen és N agyvárad között (október 10—19) a felek főerői csap tak össze. In n en a „D ebreceni c sata” elnevezés. O któber 19—24-ig Szolnok k örnyékén és a h ónap utolsó n a p ja ib a n 22-től novem ber 1-ig S zabolcs-S zatm ár m egye v á lt a heves, elk esered ett h arcok színterévé. A fro n t gyorscsoportja — a P lije v lo v as-gépesített csoport — az első n ap o k sik e ­ reit továbbfejlesztve október 8-án estére k iju to tt K isújszállás, P ü sp ö k lad án y és H a jd ú ­ szoboszló körzetébe. Ezzel az előretöréssel átv á g ta a D ebrecen—Szolnok főközlekedési u tat, s kedvező feltételek et te re m te tt D ebrecen elfoglalásához. A Szolnok, Szeged felé tám adó szovjet—rom án hadosztályok pedig elérték a Tiszát, b irto k b a v e tté k M ezőtúr, Szarvas, Szentes, M indszent, H ódm ezővásárhely helységeket. S m ég ugyanezen a n a ­ pon — október 8-án — a C songrád dél- és Algyő észak k ö rzetében á tk eltek a Tiszán, és 11-én a 46. h adsereg csap atai b ev o n u ltak Szegedre. Ezek a k ato n ai sik erek h alo m ra d ö n tö tték a ném etek összes erdélyi és kelet-m agyarországi terv eit, H o rlh y ék illúziói is sem m ivé v áltak .

2

A 2. U k rán Front, a/, október 6-án m egindított tá m ad á sáv a l a D ebrecen, Szolnok főközlekedési ú tvonal átvágásával, a „D él” nem et hadseregcsoport focrőinek á tk a ro ­ lásával nyugatról, a T iszán tö rté n t átkelésével nem csak d öntő h a tá st g y ak o ro lt a fegyverszünet kérdésében meg m indig ingadozó és taktik ázó korm ányzóra, h an em k ed ­ vező feltéte lek e t te re m te tt, hogy még H itler végső veresége elő tt M agyarország is k i­ lépjen a szövetségesek elleni háborúból és szem beforduljon N ém etországgal. H orthy október 8-án a rra k érte a M oszkvában tárgyaló m ag y ar küldöttséget, hogy húzza az időt, s csak 9-én sürgönyözte a „Fegyverszünet m egkötése k ív á n ato s”. Nem fér kétség hozzá, hogy ezt a D ebrecen körüli esem ények h a tá sá ra tette. M alinovszkij m a rsa ll a h ad m ű v elet első három n a p já n a k sik e re it D ebrecen—N y ír­ egyháza felé igyekezett továbbfejleszteni. Az erőfölény m e g ta rtá sá ra M arosvásárhely körzetéből ide csoportosította á t a 7. gárda hadsereget, o któber 10-én a T iszától a 18. harckocsi h ad testet és az 53. hadsereg fő erő it is észak k eletre irán y íto tta . A fasiszta paian csn o k ság a 2. U k rá n F ro n t főerőinek észak ra fo rd u lásáb ó l m ár a h ad m ű v elet m ásodik n a p já n felism erte, hogy a szovjet csapatok tá m ad á sán a k fő irán y a n em B udapest, hanem D ebrecen és N yíregyháza, s hogy ezek gyors b irto k b a vétele, az északerdélyi cs a nagy v árad i csoportosítás h áro m h ad sereg — közel 250 000 em b er - bekerítésével fenyeget. O któber 8-án m á r H itler is h o zz ájáru lt az észak ­ erdélyi erők visszavonulásának m egkezdéséhez. Ezt azonban csak ab b a n az esetben vélték kereszti!Ivihetőnek, h a a 2. U k rán F ro n t előny o m u lását észak ra D ebrecennél m egállítják. E zért F tie ssn e r m inden lehetséges erő t D ebrecenhez p arancsolt. A n n y ira lontossá v ált a D ebrecen N yíregyháza irány, hogy a n ém et p arancsnokság lem o n d o tt a szorongatott helyzetbe ju to tt 3. m agyar h adsereg m egsegítéséről, elnézte a Tiszán az átk elést, csakhogy D ebrecen a la tt m egállítsa M alinovszkij csap atait. F riessn er még a B udapest térségében állom ásozó S S -kötclékek bevetését is k érte, am it H im m ler a m agyar politikai helyzet bonyolultságára h ivatkozva elu tasíto tt. O któber 10-re te h á t a felek főerőiket D ebrecenhez irán y íto ttá k . Ezek k ö vetkez­ m én y ek ént alak u lt ki a „D ebreceni páncélos csata” — T iszán tú l főhadm űvelete, am ely ­ ben közel 1000 harckocsi v e tt részt. A d rám ai hevességgel dúló páncélos csata o któber 19-ig ta rto tt. M akacs ellenállással és szívós védelem m el az ellenség lefékezte a szovjet csapatok előnyom ulását. A debreceni és a nyíregyházi irán y jelentőségét jól érzékelteti Hi'der október 17-én k ia d o tt p ara n csa : „M eg k e ll akadályozni az ellen ség n ek azt a te r ­ vét, hogy déli, délkeleti irányból és az erdős K árp áto k o n á t összpontosított tám ad ással m egsem m isítse a hadseregcsoportot. E zért D ebrecen térség éb en a h arc o t az erők teljes m egfeszítésével folytassák .. ”l A n ém et csapatok súlyos hely zetét tükrözi — F re tte r-P ic o táb o rn o k — a 6. n ém et hadsereg paran csn o k án ak 17-én 20 órak o r k eltezett jelen tése: „Több h arccso p o rtu n k at elv ág ták h ad táp lcrü letétd l. A nagy hézagok lezá rá sára . . . a h á tu n k b a k e rü ll ellenség m egsem m isítésére a lecsökkent h arci állom ány, a nagy tech n ik ai veszteségek és ta r ­ talékok liianya m ia lt leh etetlen . . . M ivel a harcos állom ány erősen lecsökkent és a csapatok a napokon á t ta rtó súlyos harco k b an k im erü ltek D ebrecen térség én ek m eg­ to rlása hosszabb időre, sem m i jóval nem b íztat. M áris a legkom olyabb veszély fen y e­ gető D ebrecent és attó l észa k ra a Tiszához vezető összes u ta k a t ”2 Ez a jelen tés is b e ­ ism eri, hogy m a r D ebrecennél is a harc az átk elő h ely ek ért dúlt. F re tte r-P ic o ja v aso l­ ta hogy a teh erm en tesítes végett Szolnok k elet térségéből 19-én a IV. n ém et páncélos liniiiesth 1 m é rjen ek ellencsapást a D ebrecent ostrom ló szovjet erő k h átáb a. Ezek a dokum entum ok is bizonyítják, hogy a „D él” hadsereg cso p o rt fő h a d m ű ­ vel. 'ti objcKlum a, am elytől az egész észak-erdélyi és a k á rp á tu k ra jn a i erő k sorsa füg­ gött, D ebrecen volt. E zért igyekezett gyorsítani a 2. U k rán F ro n t a város b ev ételét és

2

Nyíregyháza m ielőbbi elfoglalását. A Hitler által elrendelt támadást a IV. ném et.pán­ célos hadtest több mint 100 harckocsival és roham löveggel 19-én reggel megindította Törökszentmiklós—K isújszállás—Debrecen felé, a városhoz felvonult szovjet csapatok hátába. Erőelvonásra ugyan nem került sor, de a ném etek szolnoki csapásának elhárí­ tására ütközetbe kellett vetni a 7. gárda hadsereget. Friessner kétségbeesett kísérletei Debrecen birtokba vételének megakadályozására kudarccal végződtek. Plljev, Kravcsenkú és Gorskov tábornokok hadtestei 19-én fel­ zárkóztak a városhoz és 20-án reggel 6 órára megtisztították a szétvert ném et—magyar csapatok maradványaitól. Debrecen felszabadítása kedvező feltételeket terem tett a gyors előnyom uláshoz Nyíregyháza feló, az északerdélyi erők, azaz a Wöhler-csoport visszavonulásának megakadályozására. Nyíregyháza elfoglalására M allnovszkij marsall még Debrecen bevétele előtt — október 19-én — parancsot adott. P lijev altábornagy azt a feladatot kapta, hogy Deb­ recen elfoglalása után kapcsolja állományába a Gorskov-csoportot és „ .. október 21-én estére vegye birtokba Nyíregyházát, jusson ki Berkesz—Nyíregyháza—Gáva körze­ tébe."8 Az északerdélyi erők sorsa teljesen a lovas-gépesített csoport további előnyom ulá­ sától függött. Ezért a ném et hadm űveleti vezetés végsőkig menő erőfeszítéseket tett, hogy m egállítsa a 2. Ukrán Front előnyom ulását északra. A 8. ném et és a 2. magyar hadsereg visszavonuló hadosztályainak, valam int a Deb­ recenből kivert ném et csapatoknak Nyírlugos, Nyíradony, Hajdúsámson-észak, Pallagpuszta, Nagyerdő terepszakaszon, továbbá Debrecen, Balmazújváros vasút mentén s i­ került megkapaszkodniok. Hajdúhadhjiz, Hajdúböszörmény és Balmazújváros közsé­ gekben támpontokat építettek ki és makacsul védekeztek. A szívós ellenállással pár­ huzamosan a rém et parancsnokság Igyekezett gyorsítani a W öhler-csoport visszavoná­ sát a Tisza nyugati partjára. A 2. Ukrán Front Nagyvárad—Debrecen térségében elért sikerei elősegítették a 4. Ukrán Front tevékenységét is. A kedvező hadműveleti helyzetet, valam int az 1. m a­ gyar hadseregnél október 16-a után keletkezett zűrzavart kihasználva, a 4. Ukrán Front is támadásba lendült.* A helyzet tehát úgy alakult, hogy a 2. Ukrán Front további térnyerése N yíregy­ háza és Csap irányában nemcsak a 8. (német) és a 2. (magyar), hanem az 1. (magyar) hadsereg hátát is fenyegette. Utóbbi visszavonulása csakis délnyugatra történhetett, amit a magyar katonák ösz­ tönösen követtek. A német parancsnokság abban rem énykedett, hogy az erőszakkal Szálasira felesketett magyar csapatokat ném et hadosztályoknak alárendelve, német egységekkel összevegyítve, szigorú ellenőrzés m ellett a Tisza mögött tervbe vett v é­ delmi vonalban újra alkalmazhatja. Ezért október 20-án az 1. magyar hadsereget a „Dél" hadseregcsoport állományába utalta és Wöhler tábornoknak rendelte alá. Friessner külön parancsban m egfenyegette a magyar katonákat. „Honvédek! . . . A harc to­ vább folyik. Ez m indenkitől a legnagyobb erőfeszítést követeli. Aki a harcteret gyáván elhagyja, elpusztul.” Malinovszkij marsall a Nyíregyháza birtokba vételére adott paranccsal párhuza­ mosan október ífl-én utasította a 40. szovjet hadsereget és a hadm űveleti alárendelt­ ségébe tartozó 4. román hadsereget, hogy október 21-én estére jusson ki Halmi, Csenger és CsomakHz vonalára. Közvetlen a lovas-gépesitett csoport mögött tevékenykedő 27. hadseregnek pedig ugyancsak erre az időre ki kellett jutni Nyirbéltek, Nyíregyháza és Polgár körzetébe.

4

P lije v hadtestei D ebrecen bevétele u tá n rövid pih en ő t ta rto tta k és m ár 20-án a k ora reggeli órák b an m egkezdték a fe la d a t v ég re h ajtá sá t.5 A városból k iv ert, észa k ra visszavetett erő k az L, a 23., a 13. páncélos, a „Feldh e rrn h a lle ” p án eélgránátes, 46., 76. gyalogos, v alam in t a 4., 12. m ag y ar gyalog h adosz­ tály o k m a rad v án y ai m egkapaszkodtak É rp atak , Ú jfehértó , Téglás, H ajd ú h ad h áz, H a j­ dúböszörm ény körzetekben. Szívós ellen állást ta n ú sítv a lefék ezték a lo v as-g ép esített csoport előnyom ulását. A h ad testek 20-án csak 20—22 k m -t ju to tta k előre. P lije v elhatározta, hogy a tá m ad á st éjszaka is fo ly tatja. A lo v as-g ép esített csoport éjszakai tevékenységével a h ad m ű v elet előző szakaszaiban igen sok k ellem etlenséget okozott a ném eteknek. Az éjszakai m erész, h atáro zo tt m an ő v erek ren d szeresen sik e­ resen végződtek. A 23. harckocsi h a d te st G esztcréd elfoglalása u tá n előnyom ulását foly tatv a 1944. o któber 21-én reggel !5 ó rá ra b irto k b a v e tte N agykállót, a 7. g ép esített h ad test pedig H ajd ú h ad h ázat. „Az előnyom ulás heves harco k b an folyt — ír ja P lijev tá b o rn o k visszaem lékezésé­ ben. D ebrecentől észak ra több nehéz ütkö zetre k e rü lt sor. U tcai h arco k v o ltak H ajd ú sám sonban és H a jd ú h a d h á z á n ... M inél közelebb é rte k csap a tain k N yíregyházához, a n n á l g y a k ra b b an in d íto tta elle n tá m a d á sa it az ellenség . . . K ülönösen elk esered ett h arco k lángoltak fel Nagy kalló körzetéb en .'’ N agykálló visszaszerzésére a n ém et p arancsnokság még 21-én d élelő tt is több k í­ sé rle te t tett. E zeket a h ad test m eghiúsította. A ném et csapatok a sorozatos ku d arco k u tán visszavonultak N yíregyházára. A 23. harckocsi h a d te st egységei szorosan fe lz á r­ kóztak a visszavonuló ala k u la to k ra és ahogy m ondani szokás, az ellenség nyom ában október 21-én 14 órak o r b etö rtek a városba. A szovjet harck o csik v á ra tla n m eg jelen é­ se nagy ria d a lm a t idézett elő. A helyőrség és a visszavonult csapatok ellen á llá sát szer­ vezetlenség és zű rzav ar jellem ezte. A 23. harckocsi h ad test sik e re it k ih aszn álv a a 4. lovas h a d te st is fokozta előretörését, É rp a ta k o t m egkerülve N agykállón k eresztü l fo ly ­ ta tta m en etét és 17 ó rá ra szintén m egérkezett N yíregyházára. A k é t h a d te st határo zo tt, v áratlan , gyors tevékenységének ered m én y ek én t október 21-én é jje l N yíregyháza a lovas-gépesített csoport b irto k á b a k erü lt.5 N yíregyháza elfoglalásával és a körzetébe való k iju tássa l a lo v as-g ép esített cso ­ p o rt m egfosztotta a ném etek et a legkedvezőbb tiszai: G áva, Vencsellő, R akam az á t­ kelőhelyektől. A W öhler-ésoport visszavonulása N yíregyháza m e g ta rtá sá ra épült. E l­ vesztése a ném et te rv e k teljes felb o ru lá sát jelen tette. „Ügy tű n ik — ír ja F riessner, hogy a fél hónapig ta rtó kem ény h arco k u tá n a szovjetek tám ad ó h ad m ű v eletei m égis­ csak célhoz érn e k ” — elv ág ták a W öhler-csoport visszavonulási ú tv o n alait.7 Nyu egyháza v á ra tla n elvesztése és a 8. ném et, a 2. m ag y ar h ad sereg visszavonu­ lási ú tja in a k elvágása a r r a k észtette F riessn ert, hogy október 22r én k ülön n ap ip aran e shnn (Tagesbefehl!) forduljon a „D él” hadseregcsoport katonáihoz. E n n ek egyes m on­ d atai jól tü k rö zik azt a kétségbeesett helyzetet, am ibe a „D él” h adseregcsoport a ..debreceni” csata elvesztése m ia tt ju to tt. „M inél közelebb k e rü lü n k h az án k h a tá ra i­ hoz, a n n a l fan a tik u sa b b a kell v áln ia h a rc u n k n a k — m o n d ja a felh ív ás —, m e rt ez m ost m á r h á z u n k é rt és u d v a ru n k é rt folyik . . . A ki . . . a h arc b an nem veti be egész ere jét és életé t ahol arra szükség van, az azt sem érdem li meg, hogy n ém et legyen és nem érdem es többé tiszteletre." M ajd a r r a u ta síto tta a k ato n ák at, hogy kölcsönösen figyeljék egym ást és őrködjenek azon, hogy a h arc i közösségeikben ne legyenek fé ­ lénkek, gyávák és árulók. „Alsó auf zum K am pf, S oldaten, bis aufs M esser!”8 így b íz tatta F rie ssn e r kato n áit. A zzal rem élte a h arci szellem fe n n ta rtá sá t, a h ely t.í Ii; s fokozását, h a a harcosok figyelik egym ást, h a kölcsönösen k én y szerítik egyik a

m á sik á t a késhegyig m enő harcra. Ez a p aran cs is jól tükrözi, hogy a 2. U k rá n F ro n t csapásai a la tt a n ém et csapatok h a rc c rté k e roham osan csökkent. A „D él” h ad seregcscport paran csn o k ság a elő tt N yíregyháza elvesztése u tá n csak egy lehetőség volt. M egkísérli és m in d en áro n visszafoglalni a váro st, és m indaddig ta rta n i, am íg az É szak-E rdélyből visszavonuló erők átk eln e k a Tiszán. 1944. október 21-én este a N yíregyháza térség éb e k iju to tt h ad testek a következő felad ato t k a p tá k : az 5. lovas h a d te stn e k október 21-én estére ki kell ju tn i N y írtu ra, Kemecse, Székely, B erkesz és D em ecser körzetébe, s az e lé rt terepszakaszon m eg k a­ paszkodni és biztosítani a lovas-gépesített csoport főerő it északkeletről. E lő rev etelt osztagokkal el k ellett foglalnia K isv á rd á t, D om brádot. A 23. harckocsi h ad test a r r a k ap o tt parancsot, hogy a város m eg tisztítása u tá n folytassa a tá m a d á st és vegye b irto k b a K ó tajt, Ib rá n y t, M iklós ta n y á t cs ren d ezk ed jen be b iztosításra. A 4. lovas h a d testn ek ad o tt u ta sítá s úgy szólt, hogy N yíregyháza n y u ­ gati és déli részén 1,5—2 k m -re m e n jen á t védelem be, z á rja le B ü d szentm ihályt, Ü jfehértó, N agykálló felől jövő ú tv o n a lak a t.0 A terv és az elgondolás bizonyítja, hogy P lije v altáb o rn ag y N yíregyháza elfoglalása u tá n a hely zetet jól érték elte, biztosra vette, hogy F riessn er m egkísérli a v áros visszaszerzését. E zért te h á t in tézk ed ések et tett en n ek m egakadályozására. A csapatok azonban a te rv v é g re h a jtá sá t csak október 22én reggel k ezd h ették meg. 1944. o któber 21-ét és az éjsza k át is a n ém etek felh aszn ál­ tá k a N yíregyháza környéki falv a k védelm ének m egerősítésére. A h ely zetet n eh e zítet­ te még az, hogy a balszárnyon m inden v álto za tla n m a ra d t. A 7. g ép esített h ad test fe­ la d a tá t nem teljesítette, m ég 22-én is szívós h a rc o k a t fo ly ta to tt H ajclúhadház és Tég­ lás körzetében. A 6. lovas h ad testtel pedig m ég az összeköttetés is m egszakadt. Ebből kifolyólag ú ja b b erő k e t N yíregyháza körn y ék én ek m e g tisz títá sá ra és az e lé rt ere d m é­ n y ek m e g szilárd ítására P lije v altáb o rn ag y nem tu d o tt ütközetbe vetni. K edvezőtlenül h ato tt, hogy a 40. és a 27. hadsereg csapatai nem ju to tta k m ég ki a fro n tp a ran csn o k á lta l m egjelölt körzetekbe. A lo v as-gépesített csoport N yíregyháza térségébe k iju to tt h ad testei az előző este k a p o tt p aran cs szellem ében o któber 22-én m egkezdték a felad ato k v ég reh ajtását. A h ely zetet m in d en ek elő tt N yíregyházától északkeletre és észak n y u g atra igyekeztek m eg­ szilárd ítan i. Az 5. lovas h a d te st N yírtét, Berkesz, D em ecser és K cm ecse la k o tt helysé­ geket sz állta meg. E lő rev etett osztagai K isvárda, D om brád k ö rzetében biztosítottak. A 23. harckocsi h a d te st pedig Ibrány, Vencsellő, R akam az te rü le té n áth ala d ó ú tv o n a la ­ k a t v ette b irto k b a és z á rta le. A 4. lovas h a d te st a v áro st b izto síto tta nyugatról, d él­ n y u g atró l és délről. A 27. hadsereg n ek október 21-én estére N yírbeitek, N yíregyháza és P o lg árd k ö r­ zetébe k ellett vo ln a k iju tn ia. G yak o rlatilag a h adsereg csap atai erre az id ő re Csány, P ele, Szalacs, É rm ihályfalva, N y iráb rán y , N yíradony, H ajd ú h ad h áz, P ailag p u szta, D eb­ recen délnyugat v o n alát érte k el. A fe la d a t teljesítéséb en a h ad sereg csapatai egy nap o t késtek, azaz m indössze csak 20—25 k m -re kö zelítették m eg N agykállót. A helyzet en n e k következtében október 22-re úgy alak u lt, hogy a N yíregyháza térségébe k iju to tt főerők a D ebrecen, H ajd ú h a d h áz kö rzetében szívós h arco k k al le ­ k ö tö tt k ét h ad test, v a la m in t a 27. h ad sereg és a lov as-g ép esített csoport között egy 25—30 k m -es széles biztosítás nélk ü li rés k eletkezett, am it a n ém etek is m e g találtak és október 22-én m egszálltak. A 40. és a 27. hadsereg nyom ása elől északnyugatra visszavonuló és elszakadó h ad m o zd u lato k at folytató W ö hler-csoportnak nem v olt m ás választása, m in t ellen ­ csapással u ta t vágni és m egkísérelni csapatai kiv o n ását a teljes elvágással fenyegető h adm űveleti átkarolásból. E nnek az elgondolásnak a tá m o g atásá ra Ilajd ú d o ro g , Iia jd ú G

n ánás k ö rzetében összpontosított III. páncélos h ad testtel és a D ebrecenből v isszavonult csapatokkal U jfeh értó n k eresztül N agykalló irán y á b a október 22-én d élu tán csapást m ért: b irto k b a vette N agykállóí, N y írb áto r és M áriapócs térségéből pedig a v issza­ vonuló X X IX . ném et h ad test egységei tá m a d ta k ugyancsak N agykálló felé. O któber 23-án még v irra d a t előtt a Ítéletről és n y u g atró l tám ad ó k ö telék ek N agykálló k ö rze té­ ben találk o ztak és azonnal á tm en tek védelem be. F elkészü ltek a d élrő l közeledő szov­ jet tám ad ás m egállítására. Ezzel a m anőverével F riessn er elvágta a fro n t főerőitől a lo v as-g cp csítelt csoport háro m h a d te sté t (4., 5. lovas és a 23. hk. h adtestet) és h atáro zo tt lép ést te lt elgondo­ lásának, a 2. (m agyar) és a 8. (ném et) h adsereg egységei v isszav o n u lásán ak v é g re h a j­ tására. O któber 23-tól az ellenség ténykedése N yírbátor, N agykálló, Ű jfch értó és Iia jdúdorog terepszakaszának m e g tartá sára, a délkeletről és d éln y u g atró l jövő szovjet csa­ p atok tá m a d á sá n a k visszaverésére és a főerőktől elvágott lo v as-g ép esített csoport m eg ­ sem m isítésére irán y u lt. E nnek fedezete m ögött fo ly ta tta erő in ek v isszav o n ását a Tisza mögé. A lo v as-gépesített csoport és a vele együttm űködésben tevékenykedő 3. g árd a — légideszant hadosztály — m integy 100—120 k m -nyi te rü le t m egszállásával — N yíregy­ háza és k ö rn y ék én ek m e g ta rtá sá ra irányuló fela d ato k a t 22-én estére m a ra d ék ta la n u l teljesítette. A 27. h adsereg a n ap folyam án 10—12 k m -t nyo m u lt előre és k iju to tt N y ír­ bogát, K isléta, N agykálló, G eszteréd északnyugat, Ü jfeh értó d élk elet 2 km , T églás délés H ajdúböszörm ény vonalába. A hadsereg h ad testei te h á t szorosan felzárk ó ztak a n é ­ m etek 23-án lé treh o zo tt védelm i terepszakaszára. M alinovszkij m a rsa ll október 23-án a lovas-g ép esített cso p o rtn ak az t a p aran cso t ad ta, hogy erő in ek egy részével N yíregyháza körzetéből m é rjen csap ást a védelem be á tm e n t n ém et erők h á tá b a és a 27. hadsereggel együttm űködésben sem m isítse meg N agykálló, Ű jfehértó, H ajdúdorog v o n aláb an m egkapaszkodott fasiszta csapatokat. A 27. h ad sereg et M alinovszkij a r r a u ta síto tta, hogy tá m ad á sát N agykálló—N yíregyháza, Ű jfehértó, N yíregyháza és H ajdúböszörm ény—H ajdúdorog irán y o k b a folytassa és a lovas-gépesített csoporttal együttm űködésben tö rje á t a n ém etek tá m p o n tja it, sem m i­ sítse meg az ellenálló erőket, s egyesüljön a lovas-gépesített csoporttal.10 A visszavonuló n ém et—m ag y ar csapatok tevékenysége a k ö rü lz á rt lo v as-g ép esített csoport ellen októ b er 23-tól fokozódott. W öhler em b eréletet és an y a g ia k at n em k ím é l­ ve, egym ás u tá n in d íto tta véres roham ait. A h arc és az összecsapások n em csak gyako­ ribbá v áltak , han em egyre elkesered etteb b ek k é is. O któber 24-én a k ap o tt felad ato k értelm éb en a 27. hadsereg és a lo v as-g ép esített csoport csapatai is tá m ad á sb a kezdtek. A helyzetben azonb an változás n em köv etk ezett be. A m ak acsul védekező ném et kötelékek a 27. hadsereg csa p a ta in a k m in d en k ísérleiet, hogy á ttö rjé k a 22-i csapás ered m én y ek én t k ia la k u lt arc v o n ala t és azt, hogy egyesüljenek a fro n t főerőitől elvágott lo v as-gépesített csoporttal, m eghiúsították. Az o któber 24-i tá m ad ás te h á t nern já r t eredm énnyel. A 27. h ad sereg N agykálló, É rpatak, Ű jfeh értó terepszakaszon nem tu d o tt áttö rn i. A lo v as-g ép esített csoport h ely ­ zete u g yanakkor egyre nehezebb lett. Ez nem csak az u tá n p ó tlási gondokban m u ta tk o ­ zott meg, h an em ab b a n is, hogy 24-én a nyom ás következm én y ek én t k én y telen volt egy sor helységet, többek között K isv árd át, R akam azt, T o k ajt feladni. O któber 25-én T rolim enko altábornagy, a 27. hadsereg p aran csn o k a m ég egy k í­ sérletet te tt a gyűrű áttö résére, de a N agykálló, É rp atak , Ű jfehértó elleni roham ok ekkor sem hoztak eredm ényt. M alinovszkij m a rsa ll a három napig ta rtó sik e rtele n k ísé rle t u tá n o któber 26-án 01 óra 25 p erck o r u ta síto tta P lije v altábornagyot, h o g y : ....... a 3. g árd a lég id eszan t h a d ­

7

osztályt és a 3. harckocsi d a n d á rt hag y ja vissza N yíregyházán k örkörös védelem ben és összes többi erőivel október 2ö-án, 20 ó rak o r a 27. hadsereggel való egyesülés cél­ jáb ó l m é rjen k oncentrikus csapást N agykállóra.”11 P lije v altáb o rn ag y m in d h áro m h ad testén ek (4., 5. lovas, 23. hk. hdt.) egyidejű ü t kőzetbe vetésével N yíregyháza, N agykálló ú t m en tén m é rt csapást. A helység b irto k b a vétele azonban ez alk alo m m al sem sikerü lt. Végül is h a d te ste k le té rte k az u tak ró l, N agykállótól k eletre és n y u g a tra 26-án é jje l súlyos h arco k u tá n és nagy veszteségek á rá n k itö rte k a gyűrűből és a so raik rendezésére a fro n t ta rta lé k á b a k erü ltek . E n nek következtében N yíregyháza s az átkelőhely ek a T iszán v isszak erü ltek a n é ­ m etek birtokába. Ezzel a W öhler h ad m ű v ele ti csoport elő tt m egnyílt az ú t ny u g atra. A nyíregyházi had m ű v eleti hídfőn keresztü l a „D él” had sereg cso p o rtn ak sik e rü lt a 8. h ad sereg et és a 2. m agyar had sereg m a ra d v á n y a it is közel 150 000 em b ert visszahozni a Tisza m ögé és o tt ú jra ütközetbe v e tn i.'2 A ném et p arancsn okság azt a had m ű v eleti célt, hogy erő it k iv o n ja az erdélyi k a t­ lanból, elérte. A Tisza v o n alán ak védelm ére az É szak-E rdélyből és K árp á t-U k ra jn á b ó l k iv o n t csapatokat v etette ütközetbe. Ezekből az erőkből csoportosított á t B udapest té r­ ségébe is, sőt még D u n án tú lra is. D ebrecen elvesztése u tá n lényegében ez ért folyt a harc. E nnek érdekében erőt, eszközt nem kím élve in d íto tta ro h a m a it N yíregyháza té r ­ ségében, ezért fo ly ta tta a m akacs ellenlökések sorozatáv al te líte tt védelm i tev ék en y ­ ségét. A 2 U k rá n F ro n t friss erőket a ném etek te rv é n ek m e g h iú sítására nem tu d o tt ü tközetbe vetni. Az erő k ifejtésén ek fokozása a város térségében m essze e lm a ra d t az ellenség ellen á llá sán a k és erő in ek növekedése m ögött. A n ém etek N agykálló, U jfeh értó szakaszon olyan m é rtékben erősítettek, hogy a hosszú h arco k b an legyengült 27 h adsereg tá m a d á sá t n éhány n a p ra m egakasztották. A lo v as-g ép esített csoport h a d ­ testei napról n a p ra fogytak, W öhler csapatai viszont N yíregyháza térség éb en n ö v ek ed ­ tek. Ez végső soron erőegyensúly-eltolódást eredm én y ezett a n ém etek ja v ára. E zért h iú su lt m eg a 27. h adsereg és a P lijev -cso p o rt m inden k ísérlete o któber 23-a és 26-a között. N em szabad figyelm en kív ü l hagyni azt sem, hogy a n ém et—m ag y ar csapatok É szak-E rdélyben nem v ív ta k nehéz ütközeteket. A régeni, m aro sv ásárh ely i és a ko­ lozsvári arcvonal áttö rése u tá n m egkezdték a visszavonulást, csak u tóvéd h arco k at fo ly tatlak . W öhler főerőit m egőrizve é rte el N yíregyházát. A helyzet úgy alak u lt, hogy az összecsapás p illa n a tá b a n a szovjet csapatok gyengébbek, fá ra d ta b b a k voltak, m int a ném etek. M alinovszkij nem tu d o tt erősíteni. E zért k ellett a v áro st és a tiszai á t­ k előhelyeket visszaadni a ném eteknek. N yíregyháza felad ását te h á t az erőviszony kedvezőtlen alak u lá sa okozta. Ezen a fro n tp arancsnokság nem tu d o tt v áltoztatni, ta rta lé k a i nem voltak, erő k e t az arcvonal m ás szakaszairól nem le h e te tt átcsoportosítani. A főparan csn o k ság u ta sítá sá ra október utolsó n ap jaib a n a fro n t törzse m á r B udapestre tek in tett, készült a D u n a—Tisza közi tám ad ás m egindítására. A beérk ezett friss erő k e t: a 2. és 4. g ép esített h ad testek et e rre a h ad m ű v ele tre ta rto ttá k vissza. A budapesti h ad ászati irán y k ato n ap o litik ai je le n tő ­ ségét az o któber 15-i esem ények nem csökkentették, ellenkezőleg, ide v o n ták a szovjet főparancsnokság figyelm ét is. B udapest ellen a tá m ad á s m ielőbbi m e g in d ítását és a m ag y ar főváros gyors elfoglalását a szovjet hadvezetés politikai szem pontból elen g ed ­ h etetlen ü l szükségesnek ta rto tta . A tá m ad ás m eg in d ítására a h ad m ű v eleti helyzet is kedvezett. A K ecskem ét—B ud ap est irán y b a n az októberi h arco k b an érzékeny v eszte­ séget szenvedett 3. m agyar hadsereg védett. A szolnoki csoportosítást lek ö tö tte a, 7. g árd a hadsereg, a fővárosban viszont akkor m ég nem v o lt szám ottevő n ém et erő. R eá­ lisnak látszo tt az az elképzelés, hogy a D una—Tisza közén in d íto tt h atáro zo tt, gyors tám ad ás ered m én y ek én t a szovjet csapatok p á r nap a la tt B u d ap est alá érkeznek és esetleg m enetből m é rt csapással b irto k b a v ehetik a fővárost. Ez a m anőver siker ese

tcn elvágással fenyegette nem csak az É szakkelel-M agyarorszógon gyülekező erőket, hanem a D una—Tisza közére közben m ár visszavont, illetv e v isszavonulásban lévő n ém et—m agyar csapatokat is. E zért a főhadiszállás október végén u ta síto tta a 2. U k rá n F ro n t paran csn o k át, hogy a fro n t bals/.áiny csap ataiv al ú jítsa fel a tám ad ást. M alinovszkij m arsall k ísé r­ le tet te tt m egértetni a főparancsnokkal, hogy a jó előkészítés az fél győzelem. A t á ­ m adás m egszervezésére, az erők, eszközök átcsopo rto sítására az ú j hely zetn ek m eg­ felelően öt nap o t kért. S ztálin nem engedélyezte és m egparancsolta, hogy október 29-én a fro n t ind ítsa m eg a budapesti hadm űveletet. A fro n t paran csn o k án ak a helyzet alap já n — nem volt m ás választása, m in t ideig­ lenesen lem ondani N yíregyházáról, környékéről és a b eérk ezett friss csap atait a fro n t b alszá rn y á ra irán y ítan i. A hídfő visszaszerzése a „D él” hadseregcsoportn ak is súlyos em beri és anyagi veszteségekbe k erü lt. „El kell . . . ism ernem — írja F riessn er, — hogy a h arco k során kom oly veszteségeket szenvedtünk.' A n ém et csapatok súlyos h ely zetét jól tü k rö zi F riessn er október 27-i, G uderianhoz in té ze tt jelentése. E bben a v ezérk ari főnök tu d o ­ m á sára adta, hogy az utóbbi idők m egszakítás nélküli súlyos h arc ai a hadseregcsoport n ém et c sap a taira különös nagy m egterhelést ró tta k , m ivel a leghevesebb harco k b an , azok g y ú p o n tjáb an v ettek részt. „E nnek a term észetes következm ényei, hogy veszteségeket szenvedtek, főként fizi­ k ailag k ifárad tak . H a nem érkezik rövidesen segítség em berben és fegyverzetben, — fo ly ta tja F rie ss­ n e r — közeledni látom az erők lúlfeszítettségének id ő p o n tját . . . A k érd ésn ek akkor lesz különös jelentősége, h a m ajd az elszakadási m ű v eletek befejezése u tán , csekély gyalogsággal, széles aicv o n alo n ism ét eltö k élt e lh á rítá st kell k ifejten ü n k . M ár m ost azon tö rjü k a fejünket, hogy m ivel fogja a hadseregcsoport a k iu ta lt 600 k m -es a rc ­ v o n alat m egszállni és m e g tartan i, ha nem k ap u n k további erő k et.” A jelentéséhez csatolt „A nlage—i ”-bcn a 6. hadsereg páncélos és páncélg'ránátos h ad o sztályainak „K a m p ísta rk e ”-t, a harcos állo m án y át 6450 főben tü n te tte fel. A h a d ­ osztályokban 69 harckocsi és 50 roham löveg m a ra d t.1" A m ellék letb ő l az is k id erü lt, hogy a D ebrecen környékén „a h arcok g y ú p o n tja ib a n ” — ahogy F riessn er nevezi — részt v ett 1., 13., 23. páncélos és a „F e ld h e rrn h a lle ” p án célg rán áto s hadosztály h arcos állom ánya, harckocsi és roham lövegeinek szám a ren d k ív ü l m egcsappant. A „K am pfslá rk e ” 3850-re, a harckocsik és roham lövegek szám a az o któber 10-i 224-ről 69-re csökkent. S zabolcs-Szatm ár m egye életében október utolsó n ap jai N yíregyháza felad ása e l­ len ére sorsdöntő napok voltak. A 40. és a 4. rom án hadsereg csap atai az É szak-E rdélvbol visszavonuló n ém et—m agyar a la k u la to k a t m aguk elő tt h a jtv a október 25-én á t ­ léptek a m egye keleti h a tá rá t és még aznap felszab ad íto tták N agypalád, Rozsály, Cscngersuna, Csenger, C sengerújfalu és a többi h atárm en ti községet. A tám ad á st fo ly tatv a a szovjet csapatok 26-án b ev o n u llak T iszakóród, S zatm árcseke, F eh érg y arm at, N agyccscrl, F áb ián h áza és ezek k ö rnyékének falvaiba. 27-cn több zászlóalj és ezred erejű ellenséges tá m ad ás e lh á rítá sa u tá n a 40. szovjet hadsereg északnyugat irán y b a 15—20 k in -t ny om ult előre, b irto k b a v e tte O lcsva, P anyola. K érsernjén, N ábrad, N yírcsaholy és N y írbátor délkeleti részéből k iv e rték a ném eteket. A visszavonuló n ém et csapatok tov áb b ra is szilárd an ta rto ttá k M áriapőcs, K áliósem jén, N agykálló, É rp atak , Ü jfehérló és H ajdudorog vonalát. A 27. hadsereg tám adási k ísé rleté t m eg h iú síto tták . A h ad sereg ­ nek. 27-én csak N yírbogától cs K islétát sik e rü lt b irto k b a venni.

9

A n ém et—m agyar csapatok ellen á llá sa a m egye keleli részében volt gyengébb. Itt csak utóvéd h arco k at folytattak. E zért a 40, és a 4. rom án h ad sereg sikeresebben nyo­ m u lh a to tt előre, m in t a közvetlen N agykálló és N yíregyháza felé tám adó 27. szovjet hadsereg. A ném et 4. hegyi, a f). SS lovas és a 7., 9., 25., 27. m ag y ar gyaloghadosztályok, az 1. és 2. m agyar pót hegyi d a n d á r utóvéd csap a tait visszavetve a 40. h ad sereg 2R-án felszab ad ította N yírbátor, K ocsord, G yűrtelek, M átészalka és 29-én V ásárosnam ény helységeket. A 4. rom án hadsereg pedig Pusztadobos, N y írparasznya, Papos, K án to rjánosi és vidékét. A tá m ad ást foly tatv a október 31-én a Tisza balparl.ján 20—25 k m -t nyo m u ltak előre és felszab ad íto tták : K isvárda, M ándok, Záhony, Dem ecser. K em ecse, N y írtu ra, K ótaj és N yírbogdány községeket. Ezzel északról teljesen átk a ro ltá k a n é­ m etek nyíregyházi csoportosítását és kedvező feltéte lek e t tere m te tte k a 27. hadsereg tá m ad á sán a k m egindulásához is. A n ém etek nagykállói véd elm ét áttö rv e a 27. had sereg 202. és 206. h ad o sztály ai­ nak és a 6 lovas h a d testn ek 30-án reggelre sik e rü lt N agykállót b irto k b a venni. Ezzel m egnyílt az ú t N yíregyháza felé. ’A 27. h adsereg csap atai m ég aznap Ü jfeh é rtó t és É r­ p atak o t is elfoglalták és felkészültek N yíregyháza bevételére. 31-én reggel 7 ó rak o r fe lú jíto ttá k a tám ad ást. 15—20 k m -t n y o m u ltak előre és több m in t 30 la k o tt helységet sz ab ad íto ttak fel: köztük N yíregyháza, H ajdúdorog, H ajd ú n á n ás városokat. A h árom h adsereg (40. szovjet, 4. ro m án és a 27. szovjet) 31-én és novem ber 1-én befejezték S zabolcs-Szatm ár m egye felszabadítását. A csapatok n o vem ber 1-én k iju ­ to ttak Záhony, G yőröcske, Tiszabezdéd, T uzsér, K om oró, Szabolcsveresm art, D om brad, N agyhalász, Vencsellő, R akam az, T okaj, Tiszaiük, T iszad ad a vonaláig, azaz teljesen a Tisza b a lp a rtjá ra . Ezzel S zabolcs-S zatm ár m egyében a h arco k véget értek. ★ A S zabolcs-Szatm ár m egyei h arco k befejezésével egész T iszántúl felszabadult. A 2. U k rán F ro n t csapatai 1944. október 6-tól 3 i-ig 250—270 k m -t n y o m u ltak előre, szét­ v erté k a „D él” n ém et hadseregcsoport főerőit, a 6. ném et hadsereget, á tk e lte k a Tiszán és több h ídfőt foglaltak. A sikeresen m egvívott d ebreceni h ad m ű v elettel a szovjet h a d ­ sereg M agyarországnak is kedvező feltételek et te re m te tt, hogy m ég H itle r végső v e re ­ sége elő tt kilép jen a háborúból és szem beforduljon N ém etországgal. H o rth y ék a fegyverszünetet n ém et jóváhagyással szándékoztak v ég re h ajta n i. A fegyveres szem befordulást a ném etek k el m indenáron el a k a rtá k k erü ln i, a n n a k elle­ nére, hogy ez v olt az 1944. október 11-én a lá írt fegyverszüneti szerződés egyik alap v ető követelm énye. E zért a m agyar k o rm án y a végreh ajtásh o z szükséges belső feltételek et nem te re m te tte meg, a k ilépésre nem b izto síto tt m egfelelő a lte rn a tív á t. F é lte k a n ép ­ től, re tte g te k a V örös H adseregtől, ab b an ren d sz erü k a la p ja in a k széttö rő jét lá ttá k . M a­ g atartásu k b an tú l sok volt a bizonytalanság, am i a fasiszta vezetésnek kedvező leh ető ­ séget n y ú jto tt, hogy egy utolsó erőfeszítéssel, még a 24. ó ráb a n is érvényesítse a k a r a ­ tát. M indezek következm ényeként — a fegyverszünetnek kedvező külső és belső fel­ té telek ellenére — H orthy és a L akato s-k o rm án y m ásfél h ó n ap ja nem a n ém et fasiszta szövetségből való k iszakadás előkészítésének, hanem a nyílt, fasiszta szakaszba való átm en etn ek v ált a periódusává. Az október 15-én elv eté lt kiugrási k ísé rlet u tá n le k ellett m on d an i arró l, hogy M a­ gyarországod és a m agyar hadsereget szem be le h et fo rd ítan i a ném etekkel. A 2. U krán F ro n t politikai csoportfőnöksége a debreceni h ad m ű v eletrő l ad o tt öszszefoglalójában jelen tette, hogy az ellenség k iü rítte ti a városokat, falv a k at, leszerelteti, ki te lep ítte ti N y u g atra a gyárak at, a m un k ak ép es dolgozók nagy részét és hogy erős an tib o lsev isla p ro p ag an d áv al m egfélem lítették a lakosságot. A jelen tések beszám oltak

10

ai'ról is, hogy több városban és la k o tt helységben barátság o san : k en y érrel és sóval fog ad ták a bevonuló szovjet csapatokat. A/.t sem h allg atták el, hogy olyan esetek is előfordullak, am ikor az erős ellenséges pro p ag an d a h a tá sá ra a v isszam arad t lakosság k étségbeesetten te k in te tt a jövő elé. K ülönösen e lte rje d t volt az a hiedelem , hogy az összes m u n kaképes lakosságot S zibériába viszik, sőt a gyerm ek ek et is, hogy b o lsev ik o ­ k á t n ev eljen ek belőlük. Egyik T isza-p arti váro su n k b an a szovjet p ara n csn o k n á l m eg­ je len t egy küldöttség azzal a kéréssel, hogy ne lőjék agyon a fé rfia k a t és ne g y ú jtsák fel a h á z a k a t.1-’ S ajnos az ellenséges p ro p ag a n d án ak sok helyen h ite lt adtak. A S zovjetunió Á llam i H onvédelm i T anácsa enn ek ellen sú ly o zására 1044. október 27-én a 0803. sz. h atáro za táb a n u ta síto tta a 2. U k rá n F ro n t h ad itan á csá t, hogy a M a­ gyarországon bekövetkezett helyzet alap já n fo rd u ljo n felh ív ással a m ag y ar néphez. T ájékoztassa az ország lakosságát, hogy a szovjet csapatok b ev o n u lását M agyarország te rü le té re kizárólag katonai szükségszerűség te tte elk erü lh etetlen n é, az a tény, hogy a n ém et és a velük szövetséges m agyar csapatok m ég m indig ellen álln ak . T ovábbá, hogy a Vörös H adsereg nem m in t hódító, hanem m in t a m agy ar n ép felszab ad ító ja lé p ett az ország területére. A fen nálló társad alm i re n d e t nem a k a rja m eg v álto ztatn i, nincs m ás célja, m in t szétverni az országot m egszállva ta rtó ném et csap ato k at és felszab a­ d ítan i a m agyar népet a fasiszta iga alól. A S zovjetunió H onvédelm i M inisztérium ának tö b b le v éltári an y ag a tan ú sítja, hogy a m ag y ar nép, m iu tán m egism erte a V örös H adsereg célkitűzéseit, a felszabadító szov­ je t csap ato kat b arátság o san fogadta és segítette. K ülönösen jól v iszo n y u ltak a sebesült katonákhoz. M unkások, parasztok, értelm iségiek gyak ran életü k e t k o ckáztatva, a ném et járő rö k elöl elre jte tté k , áp o lták a szovjet sebesü ltek et és az egységüktől a h arcok so ­ rá n leszak adt és a fasiszta csapatok gyű rű jéb e k e rü lt vörös k ato n ák at. 1944. o któber 10-cn a n ém etek visszafoglalták D erecskét. Ezzel a m anőv errel a fasiszta csapatok a 6. g ard a lovas h ad testet elvágták a főerőktől és H ajdúszoboszló, H ajdúszovát, Szepes k ö rzetében bekerítették. A h a d te st október 10—lö-ig szívós, elk ese re d ett h arco k b an n ap o n ta o t-h a t ro h am o t v e rt vissza. A sebesülteket a H ajdúszoboszlón fe lá llíto tt kis tábori k ó rházban m agyar orvosok és ápolók kezelték és a k ö rn y ék lakosai élelm ezték. Az októberi harcok idejéből különösen b á to r h ő ste ttn e k n e v e zh e tjü k Ónodi Géza, Ónodi G ezané Sáp környéki tanyasi lakosok és a nyíregyházi k ó rh áz orvosainak, apolom ak cselekedetét. A 7. g ép esített h a d te st 41. harckocsi d a n d á ra 2. zászló alján ak egy T—34-es h a rc ­ kocsija Földes és B e re tty ó ú jfalu között K is-A ndaháza puszta, B udaházi tan y a k ö rn y é­ kén motorhiba m ia tt leállt. A ném etek október 10-én visszafoglalták F öldest és a 7 gép esített h ad test h á tá t k eresve B erettyóújfalu felé ny om ultak. A harckocsikezelő szem élyzete a h ib á t nem tu d ta elh áríta n i, enn ek következtében a harckocsi a n ém etek ay ű rü jéb e k erüli és m enedéket k ere sett a tanyákon. E kkor Ó nodi Géza, felesége és fiai s'e ttc k a szovjet harcosok segítségére. E gyüttes erővel lev ág ták a k u k o rica sz árát és a h arck o csit ezzel befedték. K ezdetben a harckocsi kezelő szem élyzetének is ez volt a rejtek h ely e. K ésőbb O nodiek szerüs k e rtjé n e k szalm akazláb an rejtő zte k el, É lelm e­ zésükről az Ónodi család gondoskodott. A n ém etek a ta n y á i is m egszállták, négy-öt napol tartó zk o d ta k ott. A z Ó nodi család m ég ilyen k örülm én y ek kö zö tt is m eg találta a m ó d ját az öt fő szovjet ta n k ista ellátásának. A fasiszták, v alam it m eg tu d tak a t a ­ nyavilágban e ltű n t harckocsiról, keresni kezdtek. K ih a llg a ttá k a kö rn y ék szinte v a la ­ mennyi g azdáját, a nyom ravezetőnek 20 hold földet ígértek. A ta n y á k p ara sztjai tu d ­ tak a h arck ocsiról cs a rró l is, hogy O nodiék re jte tté k el, de senki nem á ru lta el a r e j­ tekhelyei. B eretty ó ú jfalu felszabadítása u tá n október lfi-án a 6. g árd a harckocsi h a d ­ sereg csapatai előnyom ulásuk során é rin te tté k az Ónodi ta n y á t és ek k o r szereztek tu ­ dom ást a történtekről. Ónodi Géza b á to r cselekedetének elism eréséről P lotnyikov ő r­ it

nagy igazolást adott. Az Ónodi család szerénységére jellem ző, hogy 25 éven á t h a llg a t­ ta k h ő stettü k rő l. M indez úgy v á lt ism eretessé, hogy a szovjet történészek az errő l szóló je len tést a szovjet hadsereg' le v é ltá rá b a n m e g találták és a H ajd ú -B ih ar m egyei p á r t­ bizottság fe lk u ta tta a jelenleg Sáp községben lakó idős Ónodi h ázasp árt."1 E hhez hasonló b áto r cselekedetről tu d ó sítan a k a szovjet h adsereg lev éltáráb an lévő okm ányok N yíregyházáról is. A h arcok N yíregyháza és v idékén viszonylag rövid ideig, m indössze tíz napig ta r­ to ttak. De az összecsapások m indvégig heves, elk ese re d ett jelleg et öltöttek. O któber 26-án a fasiszta erőfölény következtében a szovjet csap ato k k én y telen ek vo ltak fel­ adni N yíregyházát. S ebesültjeiket n em tu d tá k elszállítan i. Még m a sincs teljesen fel­ derítve, hogy a v áro sb an és kö rn y ék én h á n y sebesült szovjet h arco st re jte tte k el. Igen g y ak ran csak egy ism eretlen paraszt, vagy parasztasszony szerepel, helység m egneve­ zése nélkül. L ev éltári a d a t v an azonban arról, hogy a nyíregyházi k ó rh ázb an — o któ­ b er 26 és 31-e között am ikor a város ism ét a fasiszták kezén volt — az orvosok Elekffy (Eckert) Lajos, M olnár Ján o s és tá rsa ik , v alam in t az ápoló szem élyzet 45 sebesült szovjet k ato n át ápolt és m e n te tt meg. K iad á su k a t a nyilas paran csn o k felszólítása e l­ len ére m egtagadták. Bővebb részletek et errő l sajnos még m ind ez ideig nem ism erünk. Ez is egy olyan epizódja N yíregyháza felszab ad ításán ak , a nyíregyházi em berek m ag a­ ta rtásá n ak , am i m ég k u ta tá s ra v á r és m egérdem li, hogy feltárju k . Az elm ondott esetek olyan cselekedetei a m agyar népnek, am ely ek re m éltán le h e ­ tü n k b üszkék és am elyek m egérdem lik, hogy ism e rjü k őket. Ez több volt, m int h u m a ­ nizm us. O nodiék és a nyíregyházi orvosok ezt életü k k o ck áztatásáv al, tu d ato san tették. Ez an tifasiszta kiállás volt, Ezek és az ehhez hasonló cselekedetek bizonyítják, hogy a m ag y ar nép re tte g e tt a fasisztáktól, de nem azonosíto tta m a g át H o rth y rendszerével. S m iu tán m eggyőződött az igazságról, hogy az 1944 szeptem ber végén az országunk délkeleti h a tá rá t á tlé p e tt szovjet k ato n ák nem hódítók, hanem felszab ad ító k — a r é ­ m isztő p ropaganda ellen ére — m á r a kezdet kezdetén tám o g atta a szovjet h adsereg harcát. A m agyar n épnek ezt a m a g a ta rtá sá t a szovjet hadsereg, p á r t és politikai szervei is k o rán felism erték. A 2. U k rán F ro n t h aditanácsa a p á rt központi vezetőségének 1944. novem ber 11-én azt jelen tette, hogy a helyi hatóságok a csapatok bevonulása u tá n k ét-h á ro m nap m úlva m egkezdték a m unkát. „A szovjet k ato n ai p aran csn o k sá­ gokkal szem ben lojálisán viselkednek, képviselőink m inden k érését teljesítik . H elyi vezetők eltávolítása, vagy lev áltása szabotázs m ia tt egyetlen esetben sem fo rd u lt elő.”17 E zért a fro n t és hadsereg, h ad itan ácstag o k különösen nagy figyelm et fo rd íto tta k a városok és nagyobb la k o tt helységek szovjet p ara n csn o k a in ak m u n k á jára, a vörös hadsereg és a m ag y ar lakosság közötti jó viszonyra, a b ará ti k apcsolatok k ialak ítására.

12

j é g í z e í e

i

K

F rie s s n e r, H : V e rra te n e S c h la c h tc n (Die T ra g a d le d é r d e u ts c h e n W e h rm a c h t in I-tum dnien u n d U n g a rn . H a m b u rg 1956. 150. old.).

2. H a d tö rté n e lm i le v é ltá r. (T o v á b b ia k b a n HIL.) F llm tá r 1258. sz. te k e r c s . K rie g sta g e b u c h o b e r k o m m a n d o d é r lle e r e s g r u p p e SUd (A to v á b b ia k b a n KTT3/H. G r. Síid.) h a d m ű v e le ti n a p ló ja . A 6. h a d s e re g p a ra n e s n o k 1944. X. 17-1 je le n té se . i

A r h iy M in y lsz te rsz tv o O b o ro n l SzSzSzR. fo n d 240, o p lsz 2773, g y elo 1190, lis z t 92.

4.

á r i. m a g y a r h a d s e re g p a r a n c s n o k a M iklós B é la v e z é re z re d e s é s v e z é r k a r i fő n ö k e K é ry K á lm á n e z re d e s o k tó b e r 16-án a fe g y v e rs z ü n e t és az á tá llá s r é s z le te in e k m e g b e s z é lé sé re á t ­ m e n te k a 4. U k rá n F r o n t p a r a n c s n o k s á g a r a . Tt.t é r te s ü lte k a n y ila s h a ta lo m á tv é te lé rő l. M ik ló s tá b o r n o k o k tó b e r 2 i-é n fe lh ív á ss a l fo rd u lt az 1. h a d s e re g tis z tje ih e z é s k a to n á ih o z . T á jé k o z ta tta a sz e m é ly i á llo m á n y t a B u d a p e ste n tö r té n te k rő l é s fe lh ív ta , h o g y a le h e tő s é g sz e rin t sz e rv e z e tte n , sz á z a d -, z á sz ló a lj- ezred k ö te lé k e k b e n m e n je n e k á t a s z o v je t c s a p a to k ­ h o z. P á r n a p a la tt — sz o v je t a d a to k s z e rin t tö h h m in t tíz e z e r m a g y a r k a to n a m e n t á t. A n é m e te k é s a n y ila s o k e z t a f o ly a m a to t a t e r r o r fo k o z á sá v a l c s az 1 . h a d s e re g v iss z a v o n á ­ s á v a l ig y e k e z te k fe lsz á m o ln i. H o r th y é k h ib á já b ó l a f e g y v e rs z ü n e t m e g b u k o tt. A h o n v é d s é g n e m a h a r c b e s z ü n te té s é re , h a n e m a h a r c f o ly ta tá s á r a k a p o tt p a r a n c s o t. Az o k tó b e r 15-i e s e m é n y e k m é g is h a tá s s a l v o lta k a m a g y a r c s a p a to k e rk ö lc s i-p o litik a i sz e lle m é re . „A z a r c y o n a l v a la m e n n y i s z a k a s z á ró l a m a g y a r e g y s é g e k b e n v é g b e m e n ő b o m lá s i fo ly a m a to k ró l é r ­ k e z te k je le n té s e k — Í r j a F rie s s n e r v issz a e m lé k e z é sé b e n . — T ö b b é n e m le h e t m e g b íz n i a „szö v etség e seik b en ” . A z l . m a g y a r h a d se re g n .il tá m a d t z ű r z a v a r m e g k ö n n y íte tte a 4. U k rá n F ro n t á t j u t á s á t a K á rp á to k o n . Az „ Á rp á d v o n a l” e lv e s z te tte je le n tő sé g é t.

5.

A rh iv M in y isz te rsz tv o O b o ro n l SzSzSzR. fo n d 278, opisz 1519, g y elo 23. lisz t 28—29.

6. U o.

7. F rie s s n e r: 1. m . 151. old. — 8. H IL : F ilm ta r- 1258. sz. te k e rc s . K T R /H . G r. R üd. F rie s s n e r o k tó b e r 22-i n a p ip a r a n c s a , „ F el

k a to n á k a k é s h e g y ig m e n ő h a r c r a ” .

n. A rh iv M in y lsz te rsz tv o O b o ro n i SzSzSzR. fo n d 27B, o pisz 1519, g y elo 23. lisz t 32—35. 10. U o. F o n d 241), o pisz 2779, g yelo 1190, lis z t 120. 11. Uo. 137. lap . 12 . H IL : F ilm tá l-: 1258. sz. te k e rc s. A. IT. G r. S ild. Ta. N r. 4188/44. g. K dos. o k tó b e r 26-1 je le n té s e .

13. F rie s s n e r: I. m . 158. old. 14. H IL : F ilm tá r: 1252. sz. te k e rc s. K T B /H . G r. S ü d . 7122. sz. ira t. 15.

A rh iv M in y lsz te rsz tv o SzSzSzR . f o n d 240, opisz 10392, gyelo 12, lis z t 65.

16. A rh iv M in y ls z te rsz tv o O b o ro n l SzSzSzR. fo n d 240, o p isz 1C392, g y elo 12 lisz t 119—i s i isit—v>ft 214—220 é s fo n d 339, o p isz 5179, g y elo 41, lisz t 124. ' . ,71 17. U o. liszt. 70.

13

14

NÉMETH PÉTERNÉ:

A német fasiszta csapatok pusztításai Nyíregyházán és környékén A hiányos fo rrásan y ag nem teszi lehetővé, hogy pontos k ép et rajz o lju n k Szabolcs megye, N yíregyháza ip aráb an , közlekedésében és egyéb intézm ényeiben, és a m a g án ­ szem élyeknek okozott h áb o rú s veszteségekről. S ajnos a ren d elk ezésü n k re álló sta tisz­ tikai adato k is sokszor h aszn á lh ata tla n u l pontatlanok. A csökkent létszám ú közigaz­ gatási ap p a rátu s túlterheltsége, az eleve becslés alap já n k észített jelen tések m ia tt k ü ­ lönösen nehéz a dolgunk. E n nek ellenére úgy gondoljuk, hogy h a részleges és hozzá­ vetőleges ad ato k k al is, de h o zz ájáru lh atu n k a n n a k a p u sz títá sn ak az ábrázolásához, am it a ném et fasiszta csapatok okoztak N yíregyházán és környékén. T u djuk, hogy N yíregyháza fontos stratégiai pont volt az ellenséges csapatok viszszav o n ulásának biztosításában. Így a város környékén elk ese re d ett h arcok d últak, k ü ­ lönösen október 21-e és 31-e, — a szovjet csapatok k ét b evonulása között — N yíregy­ h áza igen sokat szenvedett. A n ém et fasiszta csapatok m ásodszori v isszatérésük a lk a l­ m ával elp u sztíto ttak m inden • stratég iai szem pontból szám bajöhető objektum ot, de ezekre a n ap o k ra esett a rablások és kegyetlenkedések zöme is. S ajben A ndrás, a v á ­ rosi, később m egyei ren d ő rk ap itán y így em lékezett vissza ezekre a n ap o k ra: „T udunk olyan esetekről, m iu tán visszatértek a ném etek N yíregyházára, az utcákon civil h o lttestek hevertek. A helybeli nyilasok és a ném et katonaság fő belőtte őket, o tt az utcán. Még tá b lá t is ak a szto ttak a n y ak u k ra , így já rn a k a hazaáru ló k .” A visszavonuló ném et fasiszta csapatok a N yíregyházáról elágazó vasú tv o n alak b an b a rb á r p u sztítást végeztek. M egrongálták a N yíregyházáról szétágazó v asú tv o n alak at, teljesen m egbénították a m egye vasúti közlekedését. H a sz n álh ata tla n n á tették a szep­ tem b eri bom bázás a la tt m ár am úgy is m egsérült állom ás épületét. M egrongálták a főbb közutakat, s az útkereszteződéseknél felszak íto tták az ú t­ burkolatot. F elro b b an to tták a m egye összes h íd ja it, többek között a nyíregyházi vasúti fe lü l­ járót, ahol a város villam o sv asú tja közlekedett és a B alsa felé irán y u ló keskeny n yom ­ nyom távú közlekedés lebonyolódott. Még 1044 októberében elszállíto tták S áro sp ata k ra a nyíregyházi kisv asu tak tu la jd o n á b a n lévő vasúti já rm ű v ek legnagyobb részét, am ely ­ nek csak kis töredéke k e rü lt vissza. L erom bolták a központi po stah iv atalt, m egrongálták a v áro s tá v író - és távbeszélő vonalait. E zért a felszabadulást követő hónapokban a községek és a m egyeszékhely között ű tő rö k segítségével b o nyolították le a hírközlést, és egy ideig a postaforgalm at is. A környező falv ak b a fu társz o lg ála to t is szerveztek. A ném et, fasiszta csapatok h atalm as k á rt okoztak a város közm űveiben. 1044. o k ­ tóber 26 és 31-e között a láa k n áz ták és fe lro b b an to ttá k a v íz ta rtá ly t és a villanytelepet. F azekas János, a felszabadulás u tá n a város első p o lg árm estere 1945 jú n iu sáb an a v il­ lanytelepen okozott pusztításokról a következőket je len tette az iparügyi m in isztern ek :

15

,.Á v á lla la t vezetősége 1944. október 14 és 20-a között N y íregyházáról eltáv o zo tt és a v állalato t so rsára bízta, s azt a ném et fasiszta csapato k m ásodszori ittlé tü k alk alm á­ val fe lro b b an to ttá k és felg y ú jto ttá k úgy, hogy am ik o r a felszabadító szovjet csap a­ tok N yíregyházát végleg felszabadították, a v illam osáram fejlesztő telep füstölgő ro m ­ halm az volt.” A villan y telep berendezésében közel 3 és félm illió pengő k á rt okoztak. A h ely reállítási m unka a telepen közvetlenül a felszab ad u lás után m egindult, m ivel a közvilágítás m e lle tt a villam o sen erg iára b ere n d eze tt k ö n n y ű ip ari üzem ek b e in d ítá ­ sá t a közellátási nehézségek nagyon is sürgették. M ár 1944. novem b er 27-én, a m egye fő isp án ja kéréssel fo rd u lt a helyi szovjet kato n ai parancsnoksághoz, hogy „m ihelyt a szállításra lehetőség nyílik, feltétle n ü l segítsenek, hogy a szén a várm eg y én k b e el­ ju sso n ”. 1945. fe b ru á r folyam án k e rü lt a villan y telep üzem képes állap o tb a. Először N yíregyházán és környékén, m a jd a N yíregyháza és K isv árd a közötti vonalon kezdték meg az áram szolgáltatást. S zénhiány m ia tt a villan y telep még 1945 m ásodik felében is nehézségekkel k üzd ött an n a k ellenére, hogy a város az am úgy is szűkében lévő élelm iszerkészletéből az év m ásodik feléig 320 q lisztet, 10 q éto lajat, 8—10 vagon b u r­ gonyát, 19,7 q babot ad o tt cserébe a borsodi szénért. Az ip a ri üzem ek közül a ném et csapatok fe lro b b an to ttá k a n ap o n ta 500 to n n a lisztet feldolgozó Jú lia m alm ot. A láa k n áz tá k a gépházat, a m alom b eren d ezést és a jelentős term énykészlettel rendelkező ra k tá ra i. A város te rm én y rak tá ra ib ó l hasonló m ódon p u sztu lt el a N yíregyháza T erm ény- és Á ru ra k tá r városi telepe, ahol 17 m illió és a rak am azi telepen, ahol 5,5 m illió pengő k á r keletkezett, am elyekből 6,5 m illió érték ű volt az elp u sztu lt term ény. A N yíregyházi G abonakereskedelm i R észvénytársaság h á ­ rom r a k tá ra közül az egyik teljesen leégett, a m ásik k ettő ép ü lete erősen m egrongá­ lódott, és gépi berendezése is jelen tő s k á rt szenvedett. A szem tan ú k szerin t a k ö zrak ­ tá rb a n elhelyezett h atalm as m ennyiségű búza még fe b ru á r vége felé is égett. (Paál Jó b —Radó A n tal: D ebreceni feltám adás.) U gyancsak a ném et csapatok esztelen p u sz títá sain ak esett áld o zatu l a H angya Szövetkezet nyíregyházi telepén elhelyezett több, m in t félm illió (660 000) pengő é r ­ ték ű b őráru, a 250 m un k ást alkalm azó A rdita konzerv g y ár és a M agyar Á ltalános E lelm iszerfeldolgozó. A háború folyam án m egsem m isült a Sóstón lévő szárító és k o n ­ zervüzem teljes áru k észlete és a K áln ai féle borsóhántoló üzem is. Csak a villanytelep, a G abonakereskedelm i R észvénytársaság, a T erm ény- és Á ru ra k tá r, a J ú lia m alom és az em líte tt k ét konzervgyár felro b b an tásá v al több m in t 33 m illió pengő k á r k e le tk e ­ zett, ebből 10 m illió érté k ű az elp u sztu lt term ény, ny ersan y ag és félkészáru. E zenkívül jelentős szám ú m ag án - és középület (iskolák, dohán y b ev áltó stb.) esett áld o zatul az erőszakos p u sztításnak. Az 1949-es sta tisztik ai ad ato k sz erin t N yit eg y h á­ zán 272 lak ó h ázat b o m báztak le, 347 a h ad m ű v ele te k so rán v á lt la k h a ta tla n n á , az összes lakóházak 16,3% -át (1704-et) érte kisebb-nag'yobb rongálódás, m elyek k ija v ítá ­ sáró l és ren d b eh o zataláró l jó ideig szó sem le h e te tt a nagyfokú építési anyaghiány m iatt. A közlekedésügyi m in iszter és a k erü leti ip a rk a m a ra 1945. jú liu s 10-án k iad o tt le ira tá b a n felh ív ta a lakosságot, hogy ak in ek érté k e it a nyilasok és a ném etek a k á r hatósági úton, a k á r a hatóságok közbejötté nélkül elszállíto tták , a felk u tatá s ered m é­ nyességére és a felelősség kérd ésén ek tisztázása érdek éb en a p o lg árm esteri h iv atalo n k eresztül jelen tsék be. V olt olyan lakás N yíregyházán, ah o n n an a visszavonuló ellen ­ séges csapatok m inden m ozdítható tárg y at, a pianín ó tó l a kézim unkáig te h erau tó k ra ra k ta k és elvittek. Az alispáni jelen tés szerin t S zabolcsban több, m in t 1200 m a g án ­ la k ást fosztottak ki hasonló módon. Meg kell em líte n ü n k a zsidóság érté k ein e k szervezett, a m ag y ar hatóságok k ö zre­ m űködésével tö rtén ő elszállítását is. M ég 1944 tavaszán, a zsidók g ettóba szállítása

1G

előtt le k ellett ad n iu k legértékesebb tárg y aik at, am it a T ak a ré k p én z tár fió k jáb an ő riz­ tek, s m ajd a fasiszta S zálasi-korm ány idején elszállíto tták B udapestre. U gyanakkor a m agyar fasiszta alak u la to k még október folyam án a hatóságok segítségével á tk u ta ttá k a d ep o rtált zsidók h áz ait és elv itték a meg m eg m arad t érték eik et, berendezési tá r ­ gyaikat. K ülönösen jelentős ez a szám, h a figyelem be vesszük, hogy Szabolcs m egyé­ ből kb. 22 ezer zsidót h u rco ltak el. (Sajben A n drás megyei ren d ő rk ap itán y jelentése 1945-ből.) Az elm ondottakból következtetni lehet, hogy N yíregyháza lakossága a felsz ab a­ dulás u tán m ilyen súlyos közellátási nehézségekkel küzdött. 1945 m árciu sáb an a p ol­ g árm ester a m egye közellátási k o rm ánybiztosának jelen tette, hogy N yíregyháza liszt­ es k en v erellátásab an állandó zavarok vannak, úgyhogy n éh a napokon k eresztü l nincs kenyér. A zsírellátás is a legnagyobb nehézségekkel küzd, m e rt 1944 ősze óta zsír. illetve olajkiosztás a városban nem történt, Az em líte tt ra k tá ra k b a n elpusztult term énykészlet m ellett a lisztellátást m ég az is neh ezítette, hogy N yíregyháza m alm ai nem voltak üzem képesek. A legnagyobb, a Jú lia m alom elpusztult, az Istv án m alom v illan y erő re v o lt b eállítv a, s így az év fo ­ lyam án csak csökkentett kap acitással volt képes dolgozni. Egyedül a Róth m alom őrölt n ap i 20 q b úzát és sa jto lt 150 lite r o la jat a lakosságnak, am ely n ek zsírszükséglete — panaszolta a polg árm ester — a hízott sertések elp u sztu lása m ia tt teljesen fed ezet­ len. Ezen még a napraforgókészletek sem seg ítettek és a polgári lakosság részére á t ­ en gedett term elési kapacitás, napi 150 lite r a lakosság szükségletét észrevehetően nem en y hítette. A sertésállom ány az 1945 ja n u á ri összeírás szerin t N yíreg y h ázán 4003 d a­ rab b ó l állt, ebből 1248 d ara b tenyészállat, a többi m alac. Hízó nem volt. A későbbiek során engedélyt k ap o tt a város, hogy sa já t m aga v ásáro lja fel a m e­ gye községeiben a szükséges keny érg ab o n át és olajos m agvakat, u g y an ak k o r a főispán több vidéki m alm ot kijelölt, hogy a városnak őröljön. M indez úgy látszik nem oldotta meg a problém ákat, m e rt N yíregyháza m ég pénzzel is csak igen m ó d jáv al re n d e lk e ­ zett, 1945 tavasztól júliusig a v árosnak 360 vagon ken yérm ag-szükséglete volt, ebből csak 120 vagon volt biztosítva. U gyanakkor a tavaszi vetőm agokból is hiányzott, k u k o ­ ricából 12%, tavaszi árpából 54%, zabból 88%. Ahogy a szovjet csapatok felszabadították a várost, a p o lg árm esteri h iv a tal azon­ nal m egkezdte a szegénygondozás m egszervezését. F elá llíto tta k még 1944 folyam án 3 népkonyhát, ahol naponta átlag 470 ebédet osztottak ki. 1945 ja n u á rjá tó l készpénz és élelm iszersegély kiosztásával rendszeresen seg ítettek m integy 1400 szem élyt. E g y id ejű ­ leg felá llíto ttá k a város szegény és beteg m enházát, m ely n ek létszám a 55—65 között mozgott. M indez korán tsem o ldotta meg a v áros e llá ta tla n ja in a k p ro b lém áit, ugyanis csak a lakosság 20% -ának, alig több, m in t 8000 em bern ek tu d tá k b izto sítan i a napi élelm iszer fejadagot. 1945 ja n u á rjá b a n több m in t 19 ezer fő v o lt élelm ezés te k in te té ­ ben teljesen ellátatlan , 14 400 pedig a részben elláto tt szem ély. A város lakossága az 1944 évihez képest kb. 19 ezerrel volt kevesebb, am elyn ek nagy része a szovjet csap a­ tok elől m en ek ü lt el. V isszatérésük 1945 első h ó n ap jaib a n egyre nagyobb m éretek et oliött, s m in t ezt a polgárm ester jelentése tartalm azza, teljesen üres, kifosztott lak ásb a értek vissza, élelm iszer és ruhakészletektől m egfosztva csak nö v ellek a város n in c s­ telen jein ek szám át. A m ezőgazdaság nem csak az erőszakos pusztításoktó l — a m a g tárak felgyújtása, az állatállo m ány elhurcolása — szenvedett, hanem a m ezőgazdasági m u n k ák elm arad ása m iatt is, am ely m ajd a következő év gazdasági eredm ényeiben m u tatk o zo tt meg. 1944 őszén a m egyében b e ta k a ríta tla n u l m a ra d t tengeri, cuk o rrép a, ta k arm án y ré p a és burgonya 28 542 kát. holdon, N yíregyháza város terü letén 715 holdon. E lm a ra d ta k a

17

taiajelő készítési m u n k álato k a m egye sz án tó terü letén ek 34% -án, N yíregyházán 13 259 kát. holdon (35%). N yíregyháza te rü le té n a rendelkezésre álló 49 trak to rb ó l 20 a h á ­ borús p u sztítások és az alk atrészh iá n y m ia tt ü zem kép telen volt, de a fen n m arad ó 29 részére sem v olt biztosítva a szükséges üzem anyag. 1945 végén az alisp án a tö rv én y ­ hatósági bizottság közgyűlésén beszám olt arról, hogy a k é rt üzem anyagot oly későn k ap ták meg, s a n n a k is csak kis részét, hogy a gépekkel m á r n em tu d ta k h ath ató san beleszólni a tavaszi m ezőgazdasági m u n k á k elvégzésébe. B ár a v etőm aghiány p ó tlá­ sá ra nem je len ték te len segítséget k ap o tt a m egye a szovjet k ato n ai parancsnokságtól. Az állatállo m án y te k in te téb e n is szom orú v olt a helyzet. Az 1945 ja n u á ri összeírás sz erin t a m egye lóállom ánya egynegyedére, a sz arv asm arh a állom ánya 40% -kal csök­ k en t és ez m ég fokozódott az év végéig. E lsősorban, m in t közellátáshoz szorosan k a p ­ csolódó p roblém át k ív á n ju k m egem líteni, hogy búzából m egyénkben 67 431 kát. hold földdel kevesebbet v etettek be az 1944—45-ös gazdasági évben, m in t az 1939—40-esben. Rozsból csak a felét, zabból pedig az egyharm adát. A m ikor közellátási p ro b lém ák at is tá rg y a ltu n k , azt sz erettü k vo ln a b em u tatn i, hogy a h áb o rú s viszonyok és a n ém et fasiszta csapatok p u sztításai hogyan gyűrűztek tovább életü n k többi te rü le té re is. B efejezésül V ajd a M árton: Új élet kezdődik Szabolcsban cím ű cikkéből (Paál Jób —Radó A n tal: D ebreceni feltám adás) szeretn én k idézni. M inden nehézség ellenére „Szabolcs m egye az ország ú jjá ép ítésé b en és a d em o k ratik u s felem elkedésében h ő ­ siesen k iv ette részét. M in d en ü tt m eg in d u lt a m unka. A dolgozók pihenő n ap jaik a t fe l­ áldozva, nótaszóval m en tek önkéntes ro h am m u n k ára, ahová v ittek őket. Az ú jjá ­ építésben a MÁV fűtőháza és a v illan y telep dolgozói já rta k az élen. Az iskolákban folyik a tan ítás, s m egnyílt a v áros zeneiskolája is, m űkedvelő egyesületek előadásokat ta r ta n a k ... Ez m á r a béke kezdete v o lt”.

18

FILEP JÁNOS:

Az első kommunista pártszervezetek Szabolcsban a felszabadulás után M egyénk felszabadítása viszonylag rövid idő — alig fél h ónap — a la tt za jlo tt le, s így m á r 1944 végén m egkezdődhetett az ú j élet kibontakozása. Az élet m eg in d u lásá­ nál, a h áb orús rom ok e lta k a rítá sá n á l kezdettől fogva ott ta lá lh a tju k m egyénk dem ok­ ratik u s érzelm ű dolgozóit, ko m m u n istáit és nem utolsó so rb an a folyam atosan m eg­ alakuló k om m unista pártszervezeteket. E nnek ellenére kissé részletesebben az M KP nyíregyházi szervezete m egalakulásával, e pártszerv ezet jelentőségével k ív án o k foglal­ kozni. Ezt több tényező is indokolja: 1. Az első kom m u n ista pártszerv ezet volt a megyében. 2. H elyzetéből adódóan alak u lá sátó l kezdve több volt, m int egyszerű v árosi szer­ vezet. 3. N em utolsó sorban indokolttá teszi, hogy m a van N yíregyháza felszab ad u lásá­ n ak 25. évfordulója. N yíregyháza 1944. október 31-én véglegesen felszabad u lt a fasiszta elnyom ás alól. A felszabadítás ténye nem csak az új élet kibon tak o zását te tte lehetővé, h an em szabad te re t b izto síto tt a dem o k ratik u s p á rto k szervezkedésének is. N yíregyházán m ár voltak bizonyos tradíciói a m unkásm ozgalom nak. Az 1944. m árciu s 19-i n ém et m egszállásig m űködött a szociáldem okrata p á rt és a szakszervezet. E zekre a h ag y om ányokra épülve a felszabadulás u tá n szinte azonnal m egkezdődött a pártszerv ezk ed és is. É rth ető te h át és egy általán nem véletlen, hogy a inegyében elsőnek N yíregyházán alak u lt k o m m u­ nista p ártszervezet. I tt éllek legnagyobb szám ban olyan szerv ezett m unkások, akik leg ­ inkább fel voltak készülve a felszabadulás u tán i életre, ism erték a m unkásosztály p á rtjá n a k történelm i jelentőségét. A visszaem lékezéseket, s egyéb fo rráso k a t összevetve az első p á rta la k ítá si k ísé r­ letek novem ber 6-a k ö rű i tö rtén tek . A szervezkedés ered m én y ek én t m ég azok b an a napokban meg is a la k u lt egy pártszervezet, egyesek szerin t szociáldem okrata, m ások szerint k o m m u n ista néven. T agsága m integy 150—200 k ö rü l le h ete tt. íráso s fo rráso k hián y áb an nehéz volna h a táro zo ttan eldönteni, m elyik féln ek v an igaza a p á rt nevét illetően. A visszaem lékezésekből viszont egyöntetűen leh et a r r a követk eztetn i és ez világosnak is tűnik, hogy a p á r t elnevezése körül vita a la k u lt ki. A b aloldali clv lársa k a kom m unista elnevezést követelték. S zeretném azonban aláhúzni, hogy ebben korai volna m ég a m inőségi p á rt m egterem tésének tu d ato s követelését keresni. K özelebb áll az igazsághoz az a m egállapítás, hogy ez ak k o r inkább m ég csak tradícióból, vagy még helyesebben, osztályösztönből fakadt. Egyesek úgy gondolták, hogy ta lá n a k om m unista elnevezés m ár ö n m ag áb an is jobban kifejezi azokat a nagy történelm i feladatokat, m elyeket a felszab ad u lás tűzött napirendre. 19

Több állítás bizonyítja, és valószínűnek is látszik, hogy ezt az első p ártszerv ezetet úgy, ahogyan volt, átk eresz te lték k om m unista pártszerv ezetté. Az ilyen csupán fo r­ m ális intézkedés azonban egy általán nem old o tta m eg azo k at a p ro b lém ák at, am elyek a p ártszerv ezet körüli v itá b an n y erte k kifejezést. Mi sem b izo n y ítja jobban, m in t az, hogy a v ita az u tá n sem ült cl, sőt m aga a szovjet kato n ai v áro sp aran csn o k is b e a v a t­ kozott. M iután é rte sü lt a dolgokról, egyszerűen h ely telen n ek és elvileg elfo g ad h atat­ la n n ak m in ő sítette az egész eljárást. A vezetőség m ost m á r valóban ta n ác stalan n á vált. E zért úgy h atáro ztak , hogy tájékozódás v ég ett küldö ttség et m enesztenek D ebrecenbe, ahol m ár akkor m in d k é t p á rtn a k m űködött szervezete. Ezt követően k elt ú tra : M áchel S ándor, B ernáth György, M urczkó K ároly, Egri S ándo r és P ászto r József. D ebrecenben tárg y a láso k at fo ly ta tta k K ovács Já n o s szociáld em o k rata és dr. T arisk a Istv án k o m m u n ista pártszervezőkkel, ak ik tő l tan ácso k at k ap tak a p á rtsz e rv e ­ zésre vonatkozóan. A D ebrecenben szerzett ta p asz talato k nem egyform án h a to tta k a küldöttség tag jaira . M urczkó K ároly és B e rn á th György m á r o tt elh atáro zták , hogy h az atérv e a k om m unista p á r t szervezését, illetve m e g ala k ítá sát fogják tám ogatni. A töb b iek m a ra d ta k a szociáldem okrata p á r t m ellett. Ezek u tá n úgy gondolom , n em t ű ­ n ik túlzásnak, h a k ije le n tjü k : a pártszerv ezet k ettév á lá sa tu lajd o n k ép p en m á r D eb re­ cenben elkezdődött és idehaza n em so k ára form álisan is realizálódott. A m íg a küldöttség D ebrecenben já rt, az élet N yíregyházán sem á llt meg. A bban az időben té rt vissza illegális tartózkodási helyéről P in té r A ndrás, a nyíregyházi m u n ­ kásm ozgalom közism ert vezéralakja. A felszabadulás elő tt is m indig a szociáldem ok­ ra ta p á r t baloldalához tarto zo tt. P o litik ai felkészültsége, nagy szervezőkészsége tiszte­ letet, m egbecsülést v á lto tt ki a m unkásokból, ádáz gyűlöletet az u ralk o d ó osztályok képviselőiből. S zerencsére sik e rü lt elk erü ln ie az 1944-es őszi le tartó ztatáso k at. Először a Sóstóhegyen, m ajd a fro n t átv o n u lása idején a k isv árd ai k ó rh ázb an ta lá lt m en ed é­ ket. S zovjet harcosok segítségével k e rü lt haza. N y íregyházára történő visszaérkezése u tá n azon n al hozzákezdett az M K P legális szervezetének m egterem téséhez. Az addigi szervezkedés ered m én y eit felh aszn álv a rö ­ videsen, úgym ond h iv atalo s fo rm áb an is kim o n d ták az M K P nyíregyházi szervezeté­ n ek m egalakulását. P in té r A ndrás errő l a következőket írja : , . . .,1944. novem ber 21-én összehívom az elv társa k at, hogy k im o n d ju k a K om m u n ista P á rt m eg alak u lását. A vezetőség ideiglenesen háro m tagból áll. Ezek: M urczkó K ároly és B ern áth György, meg jóm agam . A taggyűlés lelkes, m indenk i úgy érzi, hogy ú j lap n y ílik a m unkásm ozgalom tö rté n eté b en .” K iegészítésképpen hozzátehetjük, hogy az alap ító ta ­ gok valam ennyien részt v e tte k a felszabadulás előtti m unkásm ozgalom ban, tag jai v ol­ ta k a szociáldem okrata p á rt nyíregyházi szervezetének. L ényegében ekkor n y e rt befejezést a novem ber 21-e előtt kezdődő k o m m u n ista szervezkedés, és ezt ta rtju k az M K P nyíregyházi szervezete m eg alak u lása végleges id ő p o n tjának. T erm észetesen ez nem hom ály o síth atja el egy p illa n a tra sem azt a szer­ vező m u n k át, am ely m ár 21-e előtt is folyt. T ulajd o n k ép p en az te tte lehetővé, hogy 21-én form álisan is k im o n d h a ttá k az M K P nyíregyházi szervezete m egalakulását. Ila volt, vagy esetleg még m a is előfordul v ita a m egalakulás id ő p o n tját illetően, nem sokat v álto ztat a lényegen. N em változtat, m e rt kézzelfoghatóan tu d ju k bizonyí­ tani, hogy 1944 novem berében a K om m unista P á rtn a k N yíregyházán m á r volt szer­ vezete. N agyon jól bizo n y ítja ezt az első p árttag ság i könyv is, m elyet az elv társak sa já t m aguk k észítettek a nyíregyházi V enkovits-féle nyom dában. A vezetőség tag jai közo'tt v o ltak nyom dászok is, így nem ütközött különösebb nehézségbe a tagsági könyvek el­ készítése m ég ak k o r sem, ha v illan y h ián y áb an kézzel h a jto ttá k a gépeket.

20

A tagsági könyv fo rm á já t, s a r a jta lévő szabályzatot a felszab ad u lás előtti SZDP tagkönyvről m ásolták. A K özponti V ezetőséggel nem v o lt még kapcsolat. Jellem ző és sajátos nyíregyházi vonás, hogy a párttagsági könyvek belépési ro v atá b a az illető m unkásm ozgalom ban való részvételének kezdő d á tu m á t írtá k be, te h á t nem 1944 n o ­ vem berét. Ez utó b b it csak azoknak, ak ik az M K P szervezet m e g alak u lásán ak idején kapcsolódtak be a m unkásm ozgalom ba. Az M K P nyíregyházi szervezetének jelentőségéről m ég csak an n y it, hogy fu n k ­ ciója, h ató köre kezdettől fogva több volt, m in t egyszerű városi szervezeté. A helyi po­ litikai, szervezeti élet k ia lak u lásáv al párhuzam osan, szinte az első p erctő l kezdve m e­ gyei felad ato k at is ellátott, noha nem volt meg tisztázva a m egalakuló p ártszerv ezetek egym áshoz való viszonya, szervezeti összefogása. A nyíregyházi szervezet születésétől fogva a m egyei k om m unista szervezkedés központja is volt. P in té r A n d rás aláírásáv al, a szervezet bélyegzőjével elláto tt m egbízólevelekkel folyt a pártszervezés. Többen szem élyesen is m egkeresték P in té rt, hogy ta n ác so k at k érje n ek a p ártszerv ezet m eg ­ alak ítására. Az M K P nyíregyházi szervezete 1945 m ájusáig lá tta el ezt a kettő s fela d a­ tot, am ik o r is a KV h a tá ro z a ta elő írta a m egyei székhelyen lévő p ártszerv ezet és a megyei titk árság szétválasztását, v alam in t a já rá si titk árság o k létreh o zását. P in tér A ndrás a K V -től a m egyei titk árság vezetésére k ap m egbízást, v árosi titk á rn a k pedig m eg v álasztják P álfi Ernőt. N yíregyházán kívül M K P szervezetek 1944 végén csupán n éh á n y h ely en : N agy­ halász, N yírm ada, Ib rán y , K ék, B új, N agyvarsány, Bököny és B alk á n y községekben alak u ltak . A nagyobb ütem ű szervezés 1945 első h ó n ap jaib an tö rté n t. A p ártszervezetek létrehozása, szervezeti kiépülése ren d k ív ü l nehéz feltételek k ö ­ zepette m ent végbe. A háb o rú közelsége, a suttogó p rop ag an d a és a k om m unistáktól való idegenkedés n eh ezítette a m unkát. É ltek m ég az 1919 u tá n i véres m egtorlások em lékei, és erősen h a to tt a 25 éves H o rth y -ren d szer p rop ag an d ája. A I-Iorthy-fasizm us m ételyezése, a nyilas rém u ralo m őrjöngése az em berek tu d a táb a n , erkölcsi világában is ren d k ív ü l m ély nyom okat hagyott. A reakciós m ú ltn ak ez az öröksége szinte m in ­ den te rü leten ére zte tte h atását, fékezte a kibontakozást. K em ény, áldozatos m u n k át követelt a kom m unistáktól, akik élére állta k az újjáép ítésn ek , hogy te tte k k el bizo­ nyítsák: az M K P az, am ely legkövetkezetesebben képviseli a dolgozók érd ek eit, küzd a társad alm i h alad á sért, a szabad, d em okratikus M agyarország m egterem téséért. A pártszervezés, illetve a pártszerv ezetek ala k ítá sá n a k g y ak o rla ta változatos fo r­ m át m u tat. E nnek a következő négy legjellem zőbb fo rm á já t le h et k iem eln i: 1. helyi erők kezdem ényezése a la p já n ; 2. felsőbb in sp irá lásra , közigazgatási tisztviselők, falu si jegyzők k özrem űködésé­ vel; 3. a helyi szovjet parancsnokság ösztönzésére, illetve segítségével; 4. a nyíregyházi szervezet m int m egyei irán y ító szerv segítségével, ú tm u tatásaiv al. Ezek a form ák nem egym ástól elszigetelve, külön-külön, h an em az esetek tö b b sé­ gében kapcsolódva, együttesen hato ltak . A lé tre jö tt kom m u n ista pártszerv ezetek legfőbb jellegzetessége, hogy az alapító tagok között első helyen ta lá lju k a m unkásm ozgalom ta p a sz ta lt h arcosait. O tt ta lá l­ hatok a Nagy O któberi Szocialista F o rrad alo m és az 1919-es M agyar T an ácsk ö ztársa­ ság v eteránjai, m e lle ttü k m unkások, ag rárp ro letáro k , szegényparasztok és hely en k én t kisiparosok is. De nem utolsó sorb an ott ta lálh ató k a szociáld em o k rata m ozgalom h a r ­ cosai is, ak ik a pártszervezés, a p ó rtélét bizonyos ta p a sz ta la ta it hozták m agukkal, s ezzel lényegesen m eg könnyítették a p á r t szervezeti életén ek k ib ontakozását. O fehértó községben pl. N agy S ándor az M K P illegális tagja, a m ú lt ren d szer üld ö zö ttje volt az

21

alapító. N agyhalászban F áb ián A ntal, J. K ovács Ján o s in te rn acio n alisták és Balogh Sándor, aki l!)30-ban jö tt h aza a Szovjetunióból, ahol m in t szakszervezeti fu n k cio n áriu s is dolgozott. H asonlóan leh etn e m ég sorolni tovább. Az alapító tagokhoz csatlakoztak az tá n a falusi szegénység rétegei, jelentős részben olyanok, akik k o ráb b an nem igen v ettek részt politikai harcokban, de m ost úgy éreztek, hogy a K o m m u n ista P á r t p ro g ­ ra m ja leginkább m egfelel gazdasági érdekeiknek, politik ai állásfoglalásuknak. H ely és idő h iá n y áb an nincs lehetőség részletezn i az egyes p ártszerv ezetek m eg­ alak u lásán ak , kezdeti tevékenységének körülm ényeit. C supán általán o s jellem ző vo­ nások kiem elésére törekedtem , és am ennyiben érz ék eltetn i lehetett, rá m u ta tn i a n eh e­ zítő tén yezőkre is. Az első kom m u n ista p ártszerv ezetek kezdeti m űködéséről össze­ foglalóan a következőket leh et e lm o n d a n i: 1. A pártszervező tevékenység m e lle tt elsőrendű fe la d a tu k n a k ta rto ttá k az élet m eg in d u lásán ak segítését, am elyhez szorosan kapcsolódott a közigazgatás m egszerve­ zése, a közbiztonság m egszilárdítása, a h áborús rom ok eltak a rítása. M indez nagyon jól tükröződik pl. abb an a prog ram b an , am ely et az M K P b ü d szentm ihályi szervezete m egalakulásakor elő terjesztett. Ebben többek között ilyenek sz erep e lte k : — a m eglévő élelem igazságos elosztása; — a re n d fe n n ta rtá sá ra m egbízható rendőrség m eg szerv ezése; — az iskolákban a ta n ítá s b ein d ítá sán a k elősegítése; —a község d em okratikus vezetésének biztosítása. H asonló p éld ák at le h etn e m ég sorolni, am i szintén csak a fenti m eg állap ítás helyessé­ gét igazolja. 2. A pártszerv ezetek első tevékenységéhez kapcsolódik az 1945 évi földreform v ég reh ajtása. Több p ártszerv ezet m ár a m egalak u lásk o r kifejezésre ju tta tta a föld igazságos feloszlására vonatkozó követelését. A nyírlugosi M K P szervezet alak u lási jegyzőkönyvében (1945. febr. 4.) pl. a k ö ­ vetkezőket o lv a sh atju k : „ . . . A m eg jelen t tagok m á r az első gyűlésen le g h atá ro z o tta b ­ b an k érik a központot, hogy tegyen m eg m inden elkö v eth ető t a földreform m inél gyorsabbi k eresztü lv itelére. A helyi tagozat ebben a m űködésében a központot teljes e re ­ jével tá m o g atn i fogja.” A községi földigénylő bizottságokban m in d e n ü tt o tt v o ltak a k om m unisták, v ez et­ ték, szervezték a m un k át. De ott ta lá lju k az M K P nyíregyházi szervezetének vezetőit és ak tiv istáit is, ak ik a m egye különböző falv a ib an oszto tták a földet, m ajd segítették an n a k m e g m u n k álását és a reakció tá m ad ásai idején a m egvédését is. Ö sszefoglalóan elm ondnaijuu.: az M K P szervezetek m eg alakulásuktól kezdve jelentős szerepet tö ltöttek be a m egye társadalm i, politikai és gazdasági életének fo rm álásáb an . K ezdettől fogva ott voltak, szervezték és vezették a m egye dolgozóinak az új élet m egterem téséért, a d e­ m okrácia v ív m án y ain ak m egvédéséért fo ly tato tt harcát. Az ő m u n k á ju k alapozta meg a későbbi nagy átalak u láso k sikereit. Az utókor m indig büszkén és k egyelettel em lé­ kezik az elődökre, szűkebb p á triá n k h arco k b an gazdag hősi n ap jaira.

22

KOPIÍA JÁNOS:

Hétköznapok forradalma 1944. október 31: N yíregyháza véglegesen felszab ad u lt. M alinovszkij m a rsa ll m ár ezen a napon találkozik a város legön tudatosabb m unkásaival, a lakosság baloldali képviselőivel — a k ik itt, a v árosháza elő tt v á rtá k őt - - és azt m ondja, hogy v álassza­ nak m aguk közül em bereket, ak ik m e g in d ítják a közigazgatást. „E gyetlen fe la d a t az Ö nöké — m o n d ta a fő parancsnok — h ely re állíta n i a rendet, a nyugalm at, m eg in d ítan i a term elést és le lk et önteni az e m b e re k b e .. A zonnal m e g ala k u lt az ideiglenes városi tan ács és m ég ezen a n apon m egszöve­ gezte K iá ltv á n y á t N yíregyháza népéhez. „ .. .A szovjet h adsereg váro sp aran csn o k a rendelkezésére a v áro s lakossága m aga köteles gondoskodni a re n d és tisztaság hely reállításáró l, a vagyoni és szem élyi b iz­ tonság m eg ő rz ésé rő l... F e lk é rjü k rom badőlt és kifosztott v áro su n k népét, hogy m ag át ehhez ta rtv a , v áro su n k m egm entése és ú jjá ép ítése m u n k á já b a n m in d en erejév el v e ­ lünk együtt dolgozzék..." M eg indulhatott te h á t a m unka, elkezd ő d h etett N yíregyházán is a forradalom , a hétköznapok forradalm a.

A ro m okat el k ellett ta k a ríta n i és építeni kellett. A v áro sb an n em volt áram , ro ­ m okban á llt a villanytelep. Az első m unkás polgárm ester, F azekas Ján o s errő l így b e ­ szél: „ . . . A háb o rú nyom ora rán k sz ak a d t és m eg k ellett vele birkózni. A szo v jet k a ­ tonai p arancsnoksághoz fo rd u ltam az első segítségért. Ők seg ítettek is. A d tak term én y t, sz arv asm arh át és disznót. Az állom áson egy vagon étolaj v o lt és ezt a p arancsnokság N yíregyháza n épének a d t a .. . ” De így is nagyon nehéz, szinte k ilá tá sta la n volt a helyzet. A lakosság legnagyobb része ta n á c sta la n u l állt, a legtöbbnek nem volt rem énye arra, hogy ebben a v áro sb an lesz m ég norm ális élet. M int F azekas Ján o s m o n d ja: „H itet k e lle tt ad n u n k N yíregy­ háza népének, hogy lesz m ég boldogabb életünk. A fro n t m ég itt tom bolt T okaj térségében, az ágyúzás m ég idáig h allatszo tt. Á Vö­ rös H adsereg p arancsnoksága N yíregyházán n y o m ta to tt rö p lap o k at a m ég fel nem szabadított te rü le te k lakosságához. F elh ív ta a lakosságot, hogy a tov áb b i h arc k ilá tá s­ talan, hogy a m á r felszab ad íto tt te rü lete n az élet m egindult, o tt a m u n k áso k v e tté k át a h atalm at és senkinek, aki nem vét a V örös H adsereg érd ek ei ellen, nem esh et b ántódása. A felhívás azt is ta rtalm azza, hogy segítsék a háb o rú m inél előbbi befejezését, ne h igyjenek a fasiszta p ro pagandának, sz ab o tálják a n ém et érdekeket. Az egyik ilyen röplapot F azekas János, m in t N yíregyháza polgárm estere írta alá, s B orsod megyében, s a szom szédos te rü lete k en szórták le a repülőgépek. „M ielőtt sor k e rü lt vo ln a a rö p ­ lapok a láírására, m egkérdezte tőlem a politikai tiszt, nincs-e hozzátartozóm a fro n ­ ton? De v an — válaszoltam — a fiam . A kkor term észetesen ne írja m alá — közölte, m ert a fiam életébe kerü lh et. Én mégis aláírtam . A zt m ondtam , ennyivel ta rto zu n k a h áború m ielőbbi b e fe je z é sé é rt.. 23

A békéért, am ely ezekben a napokban csak távoli rem én y su g árn ak tűnt.

Szükség volt a rendre, a közbiztonságra. S ajben A ndrás, a baloldali m ozgalom régi h arcosa e rre így em lékezik: „ . . F eljö ttem a v árosházára, m ég itt dörögtek az ágyúk. O tt v o ltak az elv társa k közül néhányon, s közöttük volt két szovjet tiszt is. N ekem azt m ond Iák, hogy hozzá kell kezdeni a rendőrség m egszervezéséhez. Én nem m ertem elv állaln i a m egbízást. M ondtam is: az én h at elem im m el? M ire azt válaszolták, hogy k o m m u n istán ál nem lehet akadály, ez u tasítás, ezt végre kell h ajtan i. De nagyon sok volt az akadály. Nem volt em ber sem, vagy csak nagyon kevés. Az e lv társa k jórészc m ég n em té rt vissza az in te rn áló táborokból, a m enekülésből. S zakértelem sem volt. Én egy ü g y védbojtárt, egy Grósz nev ű t k érte m meg, legyen segítségem re. Ö szervezte m eg azu tán az ad m i­ nisztrációt. De egy ceruza sem volt, egy papír, am ire írh a ttu n k v o ln a .. . ” Itth o n a volt nyilasok, a régi ren d kiszolgálói szabadlábon, n ém et k atonaszökevé­ n yek b u jk á lta k , az üzleteket, a h áz ak a t lum pen elem ek fosztogatták, az em berek jó ­ része m egfélem lített. R endőrségre nagy szükség volt. B aloldali elv társak b ó l és becsületes, itth o n m a ­ ra d t régi rendőrükből kezdték meg a szervezést. A szovjet p arancsnokság lá tta el fegyverekkel a rendőrséget, M annlichcr p u sk á k k al és TT pisztolyokkal. M it csinált először N yíregyházán a rendőrség, m i volt az első dolga? „Egy üszkös város v o lt itt férjte len asszonyokkal és ap á tiá n gyerm ekekkel. A h arco k sok h a lo tta t hag y tak ránk, el k ellett őket tem etnünk. A füstölgő rom okat eloltani, e lta k a ríta n i az útból, az is a mi fela d atu n k volt. V igyáznunk is k ellett az em berek életére, vagyonára, ő rsz o lg á la ­ tot ad tu n k péld áu l a V árosi Színházban, am ikor m á r az első n ap o k b an telt ház előtt szerepelt egy szovjet kato n ai ének- és táncegyüttes, s a civil lakosság közül is nagyon so k at sik e rü lt o d a v in n ü n k .. Ebben az időben még a ren d ő rö k egy részéL is meg k ellett győzni arról, hogy a fro n t m ozgása és közelsége ellen ére is N yíregyháza véglegesen felszabadult, hogy ide tö b b et nem jö h e tn ek vissza a ném etek. A rendőrségen politikai tan fo ly am o k at ta rto t­ tak, am elyen S ajben A ndrás szólt a népi, a d em okratik u s rendőrség szerepéről, fela­ d atairó l. M indenről helyben k ellett dönteni, m e rt ekkor még nem jö tt sem m ilyen u ta ­ sítás D ebrecenből, hiszen csak később a la k u lt m eg az Ideiglenes K orm ány. De helyben is jól dolgozott a rendőrség. M ire Erdei F erenc belügym iniszter első u ta sítá sá t hozta egy m otorkerékpáros fu tár, egy C zitler G yörgy n evű belügyi dolgozó arról, hogy intet nálni kell a nép ellenségeit, a fasiszták at, nyilasokat, az ad d ig ra a v áro sb an m ár m egtörtént. S egy érdekes adalék a r r a vonatkozóan, m ilyen jó volt a viszony a 2. U krán F ro n t nyíregyházi v árosparancsno k ság a és az itten i m unkásvezetők k özött: C zitler G yörgy a nyíregyházi rendőrségtől k ap o tt és v itt D ebrecenbe p uskákat és pisztolyokat, m e rt ebben az időben (m int m ondta) o tt nem volt, vagy igen kevés volt a rendőrségnek.

N yíregyháza felszabadulása u tá n kél héttel m ár m ű k ö d tek az iskolák. P éte r Ernő, aki ak k o rib an a baloldali értelm iség egyik képviselője volt a városban, s aki m a a Pedagógus Szakszervezet fő titk á ra , errő l ezeket m o n d ja: ....... A felszabadulás u tán o lakosság h arm in c százaléka volt an a lfab é ta, vagy olyan, ak in ek volt ugyan egy-két elem ije, de csak an n y it tu d o tt írni, hogy a neve u tá n nem te tt keresztet. És sajnos, m arad an d ó n a k bizonyult a H orthy negyedszázad n ép b u tító pro p ag an d ája, ideológiája. É rtelm es jövő nem zedékre volt szükségünk és a rra , hogy a nép éb red jen ö n tu d atra. 24

Ezért is ta rto ttu k nagyon fontosnak m ár a kezdet kezdeten a tan ító k , ta n áro k m eg­ nyerését. Mi a pedagógusokat nagyon nagyra érték eltü k . Nem tagsági könyvel k é rtü n k tőlük, hanem m unkát, lelkes m u n k á l.. Es a pedagógusok többsége osztályhelyzelénél fogva is a k o m m u n isták m ellé állt. E nnek volt köszönhető, hogy a p á rt helyrehozta és m eg in d íto tta p éld áu l a tan y ai is­ k o lák at igen rövid idő alatt. A szovjet paran csn o k ság n ak is nagy érdem ei voltak ebben. „ .. .Azt m o n d ták a szovjet tisztek, hogy ta n íta n i kell, m ert a gyerekek a jövő nem zedéke, s a r r a nagy szükség van. A p á rt m egértette, tám o g atta ezt, s a pedagógusok szám ára szinte m ár az első napokban, h etek b en előadásokat ta rto ttu n k a k om m unista filozófiáról, ö n k é n t jöttek, érdekelte őket am it m ondtunk, pedig nem voltak kom m unisták. És döntő fo n ­ tosságú k érdésekben ak k o r is, később is m e llettü n k foglallak á llá s t..

B ern álh G yörgy akkor a nyom da létrehozásán, az újság m eg in d ításán dolgozott, m a az M SZM P KB P olitik ai F őiskolája ta n á ra ezt m o n d ja : ....... R endbehoztuk a nyom ­ dát. Itt k észítettü k a Vörös H adsereg és p á rtu n k k iadv án y ait. Itt n y om tuk az ideigle­ nes p árttag ság i könyveket az M K P-nak, a S zociáldem okrata P á rtn a k , m ajd később a M agyar D em okratikus Ifjúsági Szövetség nyíregyházi szervezete szám ára i s . . . ” A baloldal em berei így h a tá ro z tá k meg a felad ato k at: a ré m h íre k leszerelése, a szovjet h adsereg segítése, a v áros életének m egindítása, a közigazgatás megszervezése, a lakosság élelm iszerrel való ellátása, a tüzelő biztosítása, a term elés m egindítása. Ez azonban csak lassan h a la d t előre. Az ideiglenes városi tanács ta g ja volt M urczkó K ároly nyom dász is, aki m ost így em lékezik: „ . . . a negyvennégy tagú városi vezetést eln ev eztü k ideiglenes városi t a ­ nácsnak. Első teendőnk volt — ezzel engem bíztak meg — hogy n y o m ju n k a város la ­ kosságához egy K iáltv án y t, induljon m eg az élet. K ésőbb is m inden reggel felm en tü n k a v áro sh ázára m u n k á t kérni. A pontonhidakhoz k ellett a faanyag, az erd ő írtásh o z a fogat. A betegeket el k ellett lá tn i élelem m el, kevés kötszerrel, s ki k ellett n y ittatn i a boltokat. N em volt villany sehol. A nyom dában a M agyar Nép cím ű lap m e g in d ításá­ hoz a gépet ára m h íjá n mi h ajto ttu k , hogy elkészüljön a felszabadulás u tán i első d e­ m okratikus újság. M ire az első szám m egjelent M alinovszkij m arsall h ad p aran csáv al és a fro n t híreivel, a fro n t m ór régen nem ott volt, ahol közöltük. De újság volt, élet v o lt.. ”

E ltelt egy fél esztendő. Szabolcs megye, N yíregyháza lázas nagy n ap jai voltak az eltelt napok. M ag y aro r­ szág nyugati csücskéről v á rtá k a h írt, az akkor legnagyszerűbbet. És 1945. áp rilis 4-én este a szovjet v áro sp aran csn o k F azekas Ján o ssal közölte a h írt: M agyarország felsza­ badult! „N agy ü n n ep ez a m ai n ek ü n k is, nek tek is!” — közölte P lato v alezredes. A polgárm ester elüzent a város cigányprím ásainak, hogy zen ek araik k al együtt, notaszó m ellett m en jen ek a v árosháza elé. A cigányzene nagyon nagy töm eget v o n ­ zott a K ossuth té rre. N em tu d ták , m iért szól a zene, de v árta k . Innen, a városháza elől a p o lgárm ester vezetésével m en tek át nótaszóval a nyíreg y h áziak spontán össze­ gyűlt töm egei a m egyeháza elé, ahol akkor a szovjet parancsnokság székelt, s Fazekas Ján o s itt köszöntötte e nagy n ap alkalm ából a Vörös H adsereg képviselőit. „ .. .Meg is k érdezte a szovjet parancsnok, hogyan csináltam , hogy ilyen rövid idő, m indössze egy ó ra a la tt összejött ilyen nagy tömeg. E rre azt válaszoltam , hogy a m ag y ar nép tud dolgozni, de tu d ü nnepelni is, szívből, h a k e ll.. . ” — m o n d ja F azekas János. 25

Így ünnep elte meg N yíregyháza először h a z á ja szab ad ság án ak elnyeréséi. M ásod­ szor április nyolcadikén, a K ossuth téren. E rről egy k orabeli k ró n ik ás így ír t: „ . . .R a­ gyogó n apsütésben fü rd ő it a K ossuth tér, ahol ezrek re m enő töm eg szorongott, hogy ta n ú ja legyen a nagy történ elm i napnak. M agyarország teljesen felszabadult. És a fe l­ szabadulás n a p ja lesz örök időkre, nem zeti ünnepe m inden becsületesen gondolkodó m agyar em bernek . " Egy m ásik ünnep rő l az M K P akkori városi titk á ra tudósít: „ . . . A földosztás m a ­ gasztos ü n nepe N yíregyházán. Á prilis 1-én a város és a környező ta n y á k népe zászlók alatt, hosszú sorokban vonul fel a K ossuth té rre, hogy ü n n ep elje az évezredes per e l­ dőlték . Balogh E lem ér, a M agyar K om m unista P á rt D ebrecenben m űködő k ö zp o n t­ já n a k küld ö tte ezt m ondta a nagygyűlésen: „ ...M é g a p araszto k köréből is nagyon sokan v an n a k olyanok, ak ik nem a k a rjá k és nem tu d já k elhinni, hogy a földreform végre m egvalósult, hogy a föld végre az övék. A föld azé, aki m egm űveli, s ezt soha senki cl nem veheti tő le .. 1 O rtu tay G yula, a M agyar Rádió vezetője n y ilatk o zo tt: „M inden rem én y ü n k m eg­ v an arra, hogy a felépítendő adóállom ás rövidesen m űsort fog su g á ro z n i..." E bben az időben in d u lt m eg a N em zeti Segély gyerm ekelhciyező akciója, am ely ­ nek so rán N yíregyházára és k ö rn y ék ére ötezer fővárosi k islány és kisfiú érkezett. Új szabolcsi o tthonaikból m ár elküldték haza első leveleiket. E gyikük ezt írja : „Nem is tu d já to k elképzelni, m ilyen jó helyen vagyok. T egnap, am ik o r m egérkeztem , k ap tam k et kem ény to jást és egy bögre t e je t .. ”

M ár béke van M agyarországon, s S zabolcsban is békebeli a h an g u lat. Igaz, m ég m indig nincs szén, még rom okban a villanytelep, m ég nem já r a kisvasút, a villam os. De a M agyar N ép m ár azt közli hirdetésében, hogy az U rán ia (ma Béke) film színház m in d en n ap d élu tán egy, három negyed h árom és fél öt órai k ezd ettel elő ad ást ta rt. Egy pincében ta lá ltá k m eg a m ozigépet. Hook K álm án , aki a nyíregyházi m ozik m eg in d ításáb an oroszlánrészt v á lla lt társaiv al, m ost így n yilatkozik errő l: „ . . . A szov­ je t parancsnokságtól és a p o lgárm estertől k ap tu k a m egbízatást, hogy m ozit csin ál­ ju n k . A géphez agregátor kellett, egy fűrészgéphez h aszn á lt rossz au tó m o to rjá t h asz­ n á ltu k ennek. A szovjet k ato n ák a d ta k benzint. V onat te tején u ta z tu n k napokig D eb­ recen b e film ért. A m agunk te rm e lte áram o n egyszercsak felizzott a csupasz d ró tra ag g ato tt v illan y k ö rte az előcsarnokban. E rre az első közönség h arsá n y an éljenzett. V a­ lam i olyan h an g u lat le tt r a jtu n k ú rrá , hogy ha mozi van, béke is v a n .. . ” Az em berek k u rb liz lák a köhögő m otort, a nézők pedig to jással és k en y érrel fi­ zettek. B ékebeli h an g u lat van a Z rínyi Ilo n a utcai k irak a to k b an is. Csakhogy a k ira k a to k ­ ban feltü n te te tt á ra k nem a m un k áso k n ak valók. A lap cikke így szól: „U gyan ki en ­ gedheti m eg m ag án ak azt a luxust, hogy gyerm ekeinek a rég nem lá to tt cukor p ó tlá­ sá ra 20 pengőért 10 deka kru m p licu k ro t, vagy 32-ért 10 d ek a sárg a k an d iszeu k ro t v á­ sá ro ljo n ? Egy szelet nápolyi, am ely békében 20 fillé ré rt a p ro letárg y erek ek kedvenc n y alán ksága volt, m ost 13 pengőért kelleti m agát. E bben m ár több a keserűség, m in t az édesség.” „Asszonyok töm ege in d u l a p iacra és té r vissza onnan, csaknem teljesen ü res ko­ sá rral. A p iacról teljesen e ltű n t az á ru a k ap u k aló, a pincébe és a dolgozók á ltal m eg­ fizethetetlen áro n cserél gazdát, ju t el azoknak az asztalára, a k ik m ég soha nem izzad­ ta k m eg a m u n k á b a n .. — írja egy nyíregyházi háziasszony. H áború u tá n vagyunk, kevés m inden. Sok a sp ek u lán s és sok az éhes száj. A v á­ ros ak k ori polgárm estere felhívásban közli, hogy a vendéglátó-, a cu k rász- és sü tő ­ 26

üzem ekben e naptól kezdve tcjeskenyeret, kalácsot, kuglófot, briósféléket, pogácsa féléket előállítani és forgalom ba hozni tilos. „Ú gyszintén tilos fen ti úgynevezett luxus tésztanem űeknek nyílt piacon, utcán tö rtén ő á ru sítása i s . . ' V izsgálat in d u l az árd rág ító pékek ellen — közli a lap és a r r a serk en t, hogy a k isk ertek b en az eddigi díszítő pázsitot és v irág ág y ak at is-v essék be zöldségfélékkel m e rt az elgyötört szervezetnek kell a vitam in. U gyanitt az M K P városi szervezete v i­ tázik egy levélíróval, aki azt kifogásolja, hogy csak a piciny g y erm ek ek n ek a d já k a tejet. „Nem s a jn á lju k a te je t a k ávésnéniktől sem. Csak azt állítju k , hogy a k ét éven aluli g yerm ekek sz ám á ra sokkal, de sokkal fontosabb a t e j . . . Az elv esztett k iló k at asszonyom, m it ö n és an n y ian m ások elv esztettü n k az elm ú lt hónapokban, n ag y szerű ­ en p ó to lh a tju k m ás úton is. De a fejlődő szervezetnek éppen a le jre van szü k ség e ... Egy m ásik cikk, am elyet az M K P nyíregyházi szervezete közölt: „M egindulhat egy nem es versengés, hogy ki végez több m u n k á t a népm űvelés te rén , ki tesz tö b b e t a n ép jó lét fejlesztéséért. F olyhat nem es versengés nem zetm entő ja v aslato k kidolgozása és a b en y ú jtás f e l e t t . . . A pusztító népbetegségek leküzdésére, a tö b b term elés é rd e k é ­ ben. S ajnos egyes p á rto k k ép telen ek m egérteni, hogy a p á rtn a k m a nem előnyöket je ­ le n t a politika, han em felad ato k at, k ö te lesség e k et..."

1945 h ú sv é tja m ást is hozott. A nyíregyháziak élelm iszercsom agokat ju tta tla k el a szovjet és a dem o k ratik u s m ag y ar h adsereg p arancsn o k ság ain ak azzal, hogy ezeket a k ato n áik között osszák szét. „Ezzel a lakosság h á lá já t ó h a jto tta leróni, hogy lehetővé v ált: a hús vét ism ét a béke és a h arm ó n ia ü n n e p e ..." Egy h ír a K ossuth G im názium ból: „A tan év végi összefoglalások alap já n bizo­ n y ítv án y t k ap m inden olyan nyilvános tanuló, aki a tan ítási ó rá k a t ebben a tanítási évben legalább háro m hónapon keresztül rendszeresen lá to g atta.” N yíregyháza polgárm estere közli, hogy a k ijá rá st, a z á ró rá t a város te rü le té n este kilenc ó rában á lla p íto tta meg. M egindult a k u ltu rá lis élet. Ism eretterjesztő előadássorozatot in d íto tt F eh ér K lára nyíregyházi ta n árn ő — m a ism ert írónő —a MADISZ egyik szervezője, lelke, m o to rja. F ellép az A n tal bokori iskola és a város tanítóképző intézetén ek szám os növendéke egy népi játék k al. A N yíregyházán élő b u dapesti író k irodalm i d é lu tá n t rendeztek. P eterd i Andor és R ákos S ándor m űveikből o lvaslak fel a közönségnek, s h alad ó m űveket is­ m ertettek. A város első irodalm i estje a háb o rú után! D em okratikus ifjú ság i szövetségünk újjászervező gyűlést ta rto tt az egykori ú r i­ kaszinó épületében. A p ro g ra m ju k : „L edönteni a m u n k á s—p araszt és a tan u ló ifjúság közé m esterségesen em elt válaszfalak at. Az ú jjá ép ítés, az ifjú ság d em o k ratik u s n ev e­ lése, az igazi népi k u ltú ra m e g ism e rte té se .. A k isv asú t igazgatóságának h íre szerin t N yíregyháza és K ó taj—B élatan y a közölt m egindult a kisv asú ti forgalom . E gyelőre a v állalat csak G—8 n a p ra elegendő szénnel rendelkezik, de „rem ény van a rra , hogy a hatóságok ú ja b b k iu talással leh ető v é teszik a további já ra to k a t”. N agyon régen v á r t cikk közli, hogy áp rilis 29-től ism ét felg y u llad n ak a v illa n y lám p ák N yíregyháza lak ásaib an . Az üzem ek, főleg a m alm ok m eg in d u lásáv al a város közellátása ja v u ln i fog. F azekas Ján o s p olgárm ester u g y an ak k o r a rra k éri a lak o ssá­ got, hogy ne k apcsolják be vasalóikat, s csak egy k ö rtét égessenek, m e rt a dem ecseri gyár — ah o n n an bevezették a v illan y t — nem b írja a terhelést. Ju sso n m indenkinek. . N éhány h ír ezekből az áprilisi lapokból: „E lindult a fro n tra a nyíregyházi h onvéd27

zászlóalj. Nem idegen érd ek ek ért, nem hódítani, han em a nem zeti éln iak a rá sn a k p a ­ ran csszavától h ajtv a, b e c sü le tü n k é rt.. A népbíróságok itt, ebben a te rem b en m egkezdték m űködésüket N yíregyházán. M inden tárgyalási napon zsúfolásig m egtelik a váro sh ázi díszterem . A tárgyalások még kissé akadozva, kissé g y ak o rlatlan u l m ennek, de m áris á ra sz tjá k m agukból a d e­ m okrácia friss, szabad le v e g ő jé t.. Az építőm unkás szakszervezet k éri a m u n k an élk ü li építő m u n k áso k at, hogy foglal­ k o ztatásuk érdekében jelentkezzenek a Széchenyi ú t 11 szám a la tti otthonban. D ohány és cig aretta k erü l forgalom ba h ivatalos áron. A dohányjövedék több m illió pengő é rté k ű doh án y n em ű t — c ig a re ttá t és sz iv art — ju tta t a trafik o so k n ak . „B ealko­ nyul az utcai fekete cig arettaáru so k n ak . . A MÁV állom ásfőnökség közli, hogy á p ­ rilis 8-tól kezdődően az eddig m á sn ap o n k én t közlekedő debreceni já ra to n k ív ü l egy páros napokon álló v onatot in d u ló n a k á llíta n a k be. E lelm iszercsom agot leh et küldeni B udapestre, rokonoknak 30 kilóig, de m ég nem m űködik a posta. A MADISZ Z ene­ szakosztálya alakuló ü lését ta rtja . A N yíregyházi V illam ossági RT a h áló zat h e ly re ­ állítási m u n k álataih o z anyagszállítás c é ljá ra k é t lovat keres m egvételre.

Megy az újjáépítés. Éhezve, rongyos ru h á b a n dolgoznak a v illanytelepen, a v a s­ úton és a város üzem eiben a m unkások, hogy m ih a m a rá b b legyen áram , élelm iszer, az orvos h asználhassa a röntgengépét. „N yíregyháza népe bekapcsolódik a tavaszi v e r­ senybe. Tavaszi le n d ü lettel fog hozzá, hogy elsősorban az elhanyagolt tisztaság o t m eg­ terem tsék, a b o m b a k rá tere k et betem essék, a m egro n g ált házak at, ü zletek et h ely re­ hozzák. De ennél m ég tö b b et is kell ten n i — m o n d ja P álfi E rnő — S zéjjel kell nézni a gazdasági, politikai életben, és ahol h ib á t látu n k , azonnal fel kell em elni a szav u n ­ k a t.” N yíregyháza és Szabolcs m egye hősi korszaka volt ez.

28

HÁRSFALVI PÉTER:

Képviselőink az Ideiglenes Nemzetgyűlésben Ö rök em beri élettörvény csalta ki odúikból, hevenyészett b u n k ereik b ő l N yíregy­ háza, Szabolcs és S zatm ár n épét 1944 őszén, közvetlenül a szovjet csap ato k felszabadító h ad m ű v eleteinek nyom ában. M indenki igyekezett közvetlen környezetében, a család ­ ban, rokonságban tájékozódni, tenni am it kell, am it lehet, am it d ik tá lt a fen n m arad ás p arancsa. De 1944 őszén nem valam i term észetes csapás elől m en ek ü ltek föld alá az em b e­ rek, nem egy n y ári zápor, vagy jégeső elől húzódtak el: em bert, társa d alm at, tö rté n e l­ m et form áló és v áltó v ih a r száguldott végig e tájon, az országon, E u ró p án — a világon. N éhányan m in d en városban, m inden faluban tu d tá k bizonyosan, h a nem is egészen pontosan, m ilyen term észetű a beköszöntő korszakváltás, m it leh et és m it kell tenni. M indenütt a k a d t n éhány em ber, aki m ár az első napokb an a k a rt és m e rt cselekedni a közért, a közösségért, az új tá rsa d alm i rendért, m elynek születését rem élte. T erm észetesen m in d e n ü tt azok az em berek léptek a közélet p o ro n d jára, ak ik a régi ren d szerrel szem ben egy új, d em okratikus M agyarország m egszületéséről áb rán d o ztak , vagy éppen m á r le tte k is érte egyet és m ást. Az elképzelések a jövendő M agyarország politikai és tá rsa d alm i rendjét ől nagyon különbözőek voltak, lehettek. V oltak, ak ik a változás gyors, szocialista irán y á b an hittek, aztán m ások a polgári dem o k rácia v ala ■ m ilyen v álto za tá n ak k ia lak u lásáb an rem énykedtek, többen a v álto zást csupán a Szálasi-féle rezsim m egszűntében, s a ném et fasiszta m egszállás e lh á rítá sá b a n tek in te tté k fontosnak. De még ez az utóbbi is elég volt ahhoz, hogy erk ö lcsi-p o litik ai alap o t adjon a közéleti cselekvéshez: a kibontakozó dem okratikus, nem zeti összefogás való b an a rra irán y u lt, hogy összefogjon m inden erőt, m ely képes a n ém et fasizm ussal és a m agyar fasiszta h áborús politik áv al szem befordulni. Sem m i csodálnivaló nincs abban, ha a legm agabiztosabban a k o m m u n ista m eg­ győződésű m u n k ásem b erek kezdtek tevékenykedni. Az o rszág u n k at felszabadító k a to ­ nai erő m égis csak egy szocialista állam h ad e reje volt, a Szovjetunióé. Joggal h ih ették , hogy az ország k ato n ai felszab ad ítása elő ttü k n yit igazában cselekvési lehetőséget. E zért volt, hogy N yíregyházáról, m egyénkből is ilyen em b erek k erestek először k a p ­ csolatot az új, dem o k ratik u s M agyarország szerveződő politikai központjával, D eb re­ cennel. De a M urczkó K ároly, B e rn á th G yörgy, M áchel S ánd o r és m ások á ltal kezdem é­ nyezett debreceni kapcsolat m égis elsősorban a rra irán y u lt, hogy a k ét m u n k á sp árt debreceni szervezetével hozzanak lé tre érintkezést, azoknál tájék o zó d jan ak a helyzet­ ről és a teendőkről. Az új m agyar állam isággal, a szerveződő ideiglenes m ag y ar k o rm án y z attal az a küldöttség hozott m é rtékadó híreket, am ely 1944 decem ber közepén jö tt á t N yíregyhá­ zára D ebrecenből. A kü ld ö ttek a N em zetgyűlési V álasztásokat E lőkészítő Bizottság

29

képviselői v o ltak: V ásáry István, D ebrecen polgárm estere, v alam in t T arisk a István orvos, az M K P debreceni szervezetének egyik funkcionáriusa. Az ő közrem űködésükkel és je len létü k b en dr. Eróss Ján o s k iren d e lt főispán veze­ tése m ellett ta rto tt m egbeszélést n éhány szem ély N yíregyházán. Ezen a m egbeszélésen form álódott ki a Szabolcs m egyei N em zeti Bizottság, s itt k erü lt szóba N yíregyháza és környéke képviselete a D ebrecenben összeülni készülő Ideiglenes N em zetgyűlésben. Elég felsorolni a m egbeszélésen jelenlévők nevét, hogy lássuk, való b an a széles nem zeti összefogás jegyében szerveződött a politikai élet. Erőss Jánoson k ív ü l jelen volt a m egbeszélésen Turóc-zy Z oltán evangélikus püspök, B ékefi Benő refo rm átu s le l­ kész, R om aszom bathy Géza ny. pénzügyigazgató, K elem en László kereskedő, dr. E lekffy L ajos kórházi igazgató-főorvos, to v á b b á F azekas János nyom dász, N yíregyháza k ire n ­ delt polgárm estere. P in té r A ndrás, a nyíregyházi ren d ő rk ap itán y sá g k iren d e lt vezetője, aztán Egri Sándor, Jeles László, M áchel S ándor, S ajb en A ndrás, H enzsely A n d rás n y ír­ egyházi lakosok, m in d an n y ian a m unkásság képviseletében, a kom m unista, vagy a szociáldem okrata p á rt tagjai, vagy a szakszervezet képviselői, végül dr. Szesztay A n d ­ rás várm egyei szolgálatra b ere n d elt tiszti főügyész és G y ü re K áro ly főszolgabíró. M ár m ost m egjegyzem , hogy m ég sok további ré sz le tk u ta tá st igényel a n n a k m eg­ v ilágítása, hogy ez a bizottság hogyan jö tt össze, s a bizottság ta g jairó l sem tu d u n k sok esetben kellő tá jék o z ta tást adni. Ezen a m egbeszélésen V ásáry Istv án és E rőss Já n o s ta rto tt tá jék o z ta tást. Erőss Ján o s elm ondotta, hogy a várm egyei nem zeti bizottságot p á r nap m ú lv a a la k ítjá k meg, a kisgazdapárt, a kom m u n ista és szociáldem okrata p á rt, to v áb b á a szakszervezetek, a gazda- és a parasztszövelség, a kereskedők és iparoso k csoportja, v a la m in t a p árto n kívüli d em o k ra ták 3—3 képviselőjéből, s a m egalakuló nem zeti bizottság d ö n t m ajd a képviselők szem élyéről. K ét nap m úlva, decem ber 19-én m eg is a la k u lt a várm egyei nem zeti bizottság, m elynek ta g jai a következők v o ltak : M K P: P in té r A ndrás, M urczkó K ároly, B e rn á th G yörgy, SZD P: F azek as János, E gri S ándor, M áchel S ándor, F K G P : M ócsán József, E rőss János, V eczán József, sz ak ­ szerv ezet: Je les László, P ászto r József, Som ogyi G yula, k eresk ed ő k és ip aro so k k é p ­ viselete: B ácsik József, K elem en László, U ngár János, p á rto n k iv ü lie k . E lekffy L ajos, B ékeffy Benő, D udás M iklós püspök, parasztszövetség : S ajb en A ndrás, B a rlh a László. Tom asovszky A ndrás, gazdaszövetség: L ovas K ovács A ndrás, G erliczky A n d rás, H ren kó János. Ez a nem zeti bizottság v álasz to tta az tá n m eg azt az 5 képviselőt, k ik N y íreg y h ázát és k ö rn y ék ét v o lta k h iv a tv a k épviselni az Ideiglenes N em zetgyűlésben. A m eg v álasz­ to tt képviselők: Erőss János, P intér A ndrás, M áchel Sándor, B ácsik József és Bartha László. Erőss a k isg a zd a p árto t képviselte, P in té r a k o m m u n ista p árto t, B ácsik és M áchel a szociáld em o k raták at, B a rth a L ászló a parasztszövetséget. A zt hiszem , nem szólom m eg a többieket, h a úgy vélem , hogy országos p o litik ai körö k b en a legnagyobb tájék o zo ttság a és ism eretsége E rőss Já n o sn a k volt. ★

M ost nézzük meg, k ik e t delegált D ebrecenbe az a k k o r m ég k ü lö n álló , és egészen sa játo s hely zetb en lévő S z a tm á r m egye és M átészalka. S zatm ár m egyében bizonyos-za­ v a rt az okozott az első napo k b an , hogy a helyi em b erek in fo rm á ló d h a tta k a h áb o rú s m ag y ar k o rm án y o k te rü le tg y a ra p ítá sa in a k érvény telen ség érő l, s csak d ecem b er v ég ére v á lt világossá, hogy S zatm ár m egye az 1938-as k eretei k ö zö tt szerveződik ú jjá.

30

L ehet, hogy a helybeli k u ta táso k és az em lékezet tu d ja, én nem , hogy M átészal­ kára érk eztek -e D ebrecenből küldöttek, s kik v o lta k azok. A zt sem tu d ju k , hogy d e ­ cem ber 21-e elő tt a la k u lt-e nem zeti bizottság M átészalkán, S zatm ár m egyében. A zt azonban tud ju k , hogy a m egye képviselői o tt v o lta k D ebrecenben az Ideiglenes N em zetgyűlésben. Szem ély sz erin t a következők: Jeszenszky S án d o r gyárigazgató (FK G P), Széles E lem ér nyom dai üzem vezető (SZDP), J. Szabó F eren c gazdálkodó (FKGP). K ét képviselőt k ü ld ö tt D ebrecenbe a beregi rész is, illetv e V ásárosnam ény. Hogy ez összefüggésben van -e az álla m h a tá ro k és ezzel kap cso latb an a m egyei sz erv e­ zet k örüli bizonytalansággal, nem tu d ju k . Tény az, hogy az Ideiglenes N em zetgyűlés­ ben dr. Lengyel Sándor já rá si tisztiorvos és Gábor József közgazdász V ásáro sn am én y t képviselte. H a a többi nem zetgyűlési képviselővel ezt nem is tesszük, legyen szabad G ábor Józsefről p á r szóban tá jék o z ta tást adni. G ábor József a m ag y ar k o m m u n ista m ozgalom régi, ism ert h arcosa volt. M unkásm ozgalm i tevékenysége m á r 1910-ben m egkezdődött, az ép itőm unkások szakszervezetében és a szociáldem okrata p ártb a n . Az októberi fo r­ radalom u tá n h arc o lt a Vörös H adseregben, m a jd az S Z K P -b an dolgozott különböző terü letek en . K ésőbb K ín áb an dolgozott, m int szovjet diplom ata. 1929 u tá n a K o m in tern fu n k cio n áriu sak én t dolgozott. A II. v ilágháború éveiben egyik an tifasiszta iskola p a ­ rancsnoka a S zovjetunióban. 1944 decem berében jö tt haza M agyarországra. (Vácott született, 1893-ban.) Hogy já rt-e V ásárosnam ényban, nem tu d ju k , de feltehető. K é ­ sőbb az Ideiglenes Nem zeti K orm ány közlekedésügyi m inisztere le tt, 1944. decem ber 22-től 1945 m ájusáig. K ésőbb a m ag y ar k ü lkereskedelem b en és d ip lo m ata k én t te v é ­ kenykedett. 1961-ben h a lt meg. É rdem es lenne tovább k u ta tn i beregi k apcsolatait.

★ A debreceni, 1944 decem beri esem ényekkel m á r sok tö rté n e ti m u n k a foglalkozik. Az Ideiglenes N em zetgyűlés egyik szép le írásá t Révész Im re adta, aki ak tív résztvevője is v o lt az esem ényeknek, lörzsükös debreceni, püspök és tudós ak adém ikus, történész. Az ő szavaival világ ítsu k meg a debreceni helyzetei, a h íres tö rtén elm i p illan ato t, az ideiglenes N em zetgyűlés összeülését: „M int bizonyos értelem ben „házigazda” — írja Révész — m á r jó v al az ü lésnek délután három óra tá jb a n tö rté n t m egnyitása elő tt fen n voltam széjjelnézni, m inden rendben v an -e (az előzetes intézkedések közé ta rto zo tt az óvóhelyek k észe n tartá sa is, m ert illetékes helyről bizalm asan figyelm eztettek, hogy nem látszik k iz á rtn a k n ém et részről egy te rro risztik u s lég itám adás a nem zetgyűlés színhelyére — de még csak k í­ sérlet sem tö rté n t rá). É ppen a szűk lép cső feljárat m ásodem eleti végződésénél, az o r a ­ tórium és a k ö n y v tá r n agyterm e közötti kis térségben állo ttam , am ik o r a képviselők, egyszerre érkezvén m eg közös szállásukról, elkezdtek fölfelé özönleni. K ülönös, álo m ­ szerű érzés fogott el ott, a tudós professzor H atvani Istv án em lékköve m ellett, a téli d élu tán lassan leszálló alko n y atáb an . M intha valam i m ély k ú tb ó l vagy ak n áb ó l jö tt volna ü n n ep i csöndben és lassúsággal fölfelé ez a kétszázegynéhány em ber, szorosan egym ás m ellett és egym ással elvegyülve ip a ri m u n k ás és egyetem i ta n á r, szegény p a ­ raszt és vezérezredes, író és ú lkaparó, évtizedes em igrációból h az atérő világhorizontú politikusok és a föld n ép én ek egyszerű gyerm ekei, a k ik m ajd m ost kezdik tan u ln i a politikai gondolkodást. M ily csodálatos látom ás is ez, m ondván m ag am b an : m ag át a m ag y ar n ép et ábrázolja, am in t a szenvedések sötét m élységéből h alad , v áll v áll m ellett egységbe fonódva, felfelé, a világosság, az új élet felé. A kem ény lép tek a la tt m eg-m egcsikordul az ódon, k opott tölgyfalépcső, am elyen já r t A ran y János, m a jd A dy E ndre, Móricz Zsigm ond, s am elyn ek fokain könnyű léptekkel já r t fel a képviselőház helyisé-

31

gébé _ oda, ahova m ost mi is ta rtu n k — nehéz csatá it vívni négy hónapon át csaknem n ap o n k én t K ossuth L a jo s ... K eresem , és meg is találo m e h a lh a ta tla n árn y a k vonósait a felfelé höm pölygő százak arc án : úgy érzem , valam en n y in ek jó lesz itt, az ő n yom u­ kon. De bent, a fényözönben úszó, barátság o san m eleg o rató riu m b an , a régi szép fa ra gású, de szűk tem plom i padokon, ahol réztáb lácsk áv al v an m egjelölve n éh án y n ag y ­ szerű 11149-i képviselőnek az akkori üléseken elfog lalt helye, egy hely a szorongásig m egtelő te rem b en is ü resen m a ra d : K ossuth helyére, a szó szék íeljárat m e lle tt nem fog senki ülni. O da h atalm as virágcsokor kerül, hogy m in d en k it em lékeztessen: K ossuth m aga is itt van m ost — m in t tél közepén a tavasz virágai, m in t a decem beri é jsza k á­ ban a születő új n ap — az ő helyére nem ü lh et be se n k i!” ★ A kollégium ódon lépcsőin Révész Im re o tt lá th a tta m egyénk képviselőit is: a gyárígazgató Jeszenszkyt, az ügyvéd Erőss Jánost, az orosi gazdálkodó B a rth a László bácsit, s P in té r A ndrást, az illegális kom m unistát, meg G ábor Józsefet, a K o m in tern volt funkcionáriusát, a diplom atát. Jelenlegi ism ereteink sz erin t a szabolcsi—szatm ári képviselők közül k etten já t­ szo ttak ak tív szerepet a nem zetgyűlés tevékenységében. G ábor Józsefet m in isztern ek v álaszto tták meg. Hogy m in t képviselő felszólalt-e, vagy nem , jelen leg nem tu d ju k . E llenben Erőss Já n o s éppen a gyűlésbeni felszólalásával h ív ta fel m ag ára a figyelm et, sőt k észtetett v itá ra többeket, szem ély szerint R évai Józsefet, a kom m unista p á rt is­ m ert, kim agasló felkészültségű ideológusát. N em ism erjü k ered eti és teljes szövegében Erőss Já n o s felszólalását sem, csak azokat a részleteit, m elyet Révész Im re, ill. a P a á l—Radó féle D ebreceni feltám ad ás c. összeállítás feljegyzett belőle. Erőss Já n o s nem a nyíregyházi, vagy a szabolcsi viszonyokról b eszélt ebben a fe l­ szólalásában, de nem is szabolcsi képviselői m inőségében szólalt fel. Ű úgy szólt, m int aki illetékes p á rtja , a kisgazda p á rt nevében a gyűlés elő tt m integy a p á rt h ivatalos n y ila tk o z atá t m egtenni. T öbbek között ezeket m ondo tta: „ ...h o g y a Független K isgazda, F öldm unkás és P olgári P á r t elvi n y ila tk o z atá t én teszem meg, an n a k az a trag ik u s körülm ény az oka, hogy ak in ek elsősorban kellene m ost itt álln ia a mi p á rtu n k részéről, az aki ebben az országban egyedül m u ta tta meg, hogyan kell fogadni a ra b lá sra és em b erv ad ászatra id eérk ezett n ém et hadsereget, az a B ajcsy-Z silinszky E ndre géppisztolyoktól összelőve, sebesülten bö rtö n b en van, az a Tildy Z oltán, aki a p á rtn a k elnöke volt, a S zálasi-kopóktól és n ém et v éreb ek tő l h a j­ szoltan pincéről p incére bújdosik, az a N agy F erenc, aki a p á rt országos fő titk á ra volt, b ö rtö nben ül és én végzem itt a trag ik u s h ely ettesítést.” Erőss Já n o s te h á t D ebrecenben p á r tja hivatalos, első vezető em b erén ek te k in te tte m agát, ilyen m inőségben szerepelt. Ez a helyzet bizonyára kiem elkedő sú ly t ad o tt szem élyének, s bizonyára idehaza, szabolcsi fő isp án k én t is ére zte tle környezetében, m e­ gyei p o litik ájáb a n szem élyének ezt a sajátos státu sát. N em zetgyűlési felszólalásával azonban — m in t jeleztem — nem a ra to tt különös sikert, egyenesen ellenérzést k e lte tt sokakban. A beszéd egy m o zzan atát és Révai J ó ­ zsef rea g álá sát Révész Im re így örökíti meg ta n u lm á n y áb a n : „Egy nagyon érdekes m ellékzüngéje v olt az u tá n a 21-i ülésnek Erőss János n y ír­ egyházi ügyvédnek, N yíregyháza egyik képviselőjén ek felszólalása, am ellyel éles k r i­ tik a alá v ette a m agyar „középosztályt” : ez a középosztály — m o n d ta — csaknem jó v á­ te h etetlen ü l e lb u k o tt.. . m e rt idegenekből v erődött össze, az utolsó 3 évtized (folya­ m án) m esterséges elaljasítási eszközévé v á lt a m indenkori változó k o rm ányzatoknak. -Ti

Ez a középosztály azt ta n u lta meg, hogy ha kis széken, h a nagy széken, h a irodában, h a iskolában, de úgy nézze ezt a népet, m in i am ely az ő k iszolgálására sz ü letett.'’ M ind­ já rt akkor is, de a m ásnapi ülésen is többen kifogásolták enn ek a b eá llításn a k egyol­ dalú és félreérth ető voltát. Révai József általán o s helyesléstől k ísérv e m u la to tt rá (22-én), hogy a tényleg szom orúan és m egérdem elten leszerepelt, állító lag történelm i „középosztályt'’ s közelebbről a dzsen triiv ad ék vagy d zsentrim ajm oló tisztviselői k a rt nem szabad m in d en további nélkü l azonosítani az értelmiséggel, m e rt „az az egy b i­ zonyos, hogy M agyarországot értelm iség nélkül, vagy ellene, felép íten i nem le h e t.. . Az értelm iségnek nem a v ád lo tta k padján, hanem a m agyar dem okrácia táb o ráb an , a m agyar nem zeti egységfrontban van a helye.” Szóval, ha nem hum oros és groteszk ez a kifejezés, Erőss Já n o s „balos”, „tú llici­ táló" m a g a ta rtá st ta n ú síto tt D ebrecenben. Vagy in k áb b dem agóg kissé? ★ D ecem ber 27-én m á r itthon, N yíregyházán szám oltak be a képviselők a debreceni nem zetgyűlés felem elő élm ényéről. Ezen a napon a nem zeti bizottság ülésén B a rth a László öröm ének ad o tt kifejezést, hogy az összes politikai pártok, m elyek k ép v iseltet­ ték m ag u k at D ebrecenben nem zeti alapon, s a m agántu lajd o n elve alap já n a k a rjá k a kibontakozást. M áchel S ándor azt hangsúlyozta, hogy m in d en erővel tám ogatni kell az ideiglenes korm ányt, hogy az ország jobb jövője biztosítva legyen. A nem zeti bizottság a beszám olók után tá v ira tb a n üdvözölte az új m ag y ar k o r­ m ány elnökét, D alnoki M iklós B élát és Erdei F erenc b elügym inisztert, b iztosítva őket a megye félm illió lakosának tám ogatásáról. J a n u á r 2-án az. e naptól kezdve rendszeresebben m egjelenő nyíregyházi M agyar Nép m ár egy nagygyűlésről is beszám ol. A D ebrecenből h az aé rk e ze tt képviselők a K o­ rona szálló nagyterm éb en népgyűlésen is beszám oltak a nem zetgyűlés m u n k ájáró l. T alán itt hangzott cl először hivatalos form ában a ny ílt ítélet a régi, n em zetrontó H orthy-korszak felett, s itt hangzott cl nyilvánosan először a földosztás ígérete. B izonyára beszám oltak élm ényeikről a m átészalkai, szatm ári és a vásárosnam ényi képviselők is. Ezekről azonban nekem nincs tudom ásom . A rról azonban igen, hogy M átészalkán, S zalm ár m egyében még csak m ost k erü l sor a m egye helyzetének, tcrü lcli kiterjed ésén ek a tisztázására, s csak ja n u á r elején k erü l sor a megyei közigazgatás és a megyei nem zeti bizottság m egszervezésére. A kezdem ényezők a D ebrecenben já r t képviselők voltak, a k ik az ideiglenes k o rm ány pro g ram ját, s a debreceni nem zeti bizottság k iá ltv á n y á t ism ertették a nem zeti b iz o tt­ ság alak u ló ülésén. A S zatm ár megyei Nem zeti B izottság összetétele is a széles tá rs a ­ dalm i és nem zeti összefogás jegyét viselte m agán. Elnöke Jeszenszky S án d o r lett, alelnöke Széles Elem ér, jegyzője Szász G usztáv állam i polgári iskolai igazgató, aki a p ara sztp á rto t képviselte egyben. A tagok között o tt v an n a k az egyházak képviselői, a ref. egyház részéről dr. K incses Elek lelkész, a rom . kát. egyház részéről Hom oky F e­ renc lelkész, a gör. kát. egyház részéről pedig Szelénvi G ábor lelkész. Az értelm iség képviseletében ott van dr. Szödényi Nagy G yula, a pedagógusok k ép v iseletében a m ár em lített Szász G usztáv, az ip arosokat B odnár István, a szakszervezetet R invu György képviselte. A zsidók képviseletében W cinstock H ugó k e rü lt a bizottságba. A kisgazda pártot Szabó István, T óth István, C sizm adia M ihály, L őrincz Istv án , Szilágyi S ándor. Géresi F erenc és Sim on P ál képviselte, a szociáldem okrata p á rto t pedig H avasi S á n ­ dor, M aróti János, W eisz László, Szép Ferenc, Mezei János, K ovács Istv án , Lövi László. Nem volt képviselete ekkor a bizottságban a kom m unista p ártn a k , m e rt nyilván nem volt szervezete M átészalkán. 33

A képviselők, ill. a nem zeti bizottság aztán m egszervezi a megyei közigazgatást is. alisp án V arga GyuLa állam p én z tári főtanácsos lett. A m egyei igazgatás m űködését ja ­ n u á r közepén hagyta jóvá a belügym iniszter. ★ Ezzel a nem zetgyűlési képviselők tevékenységét lényegében á t is te k in te ttü k . Úgy­ szólván m indegyikük to v á b b ra is ak tív poh kai tevékenységet fe jte tt ki, de mar nem képviselői m inőségében, han em m in t állam i tisztviselő, vagy politikai funkcionárius. E nnek a tevékenységnek a figyelem m el kisérése azonban m á r nem felad atu n k .

Berecz András: Kitekintő. (Olaj.)

OROSZ SZILÁRD:

A MADISZ szervezetének kialakulása és működése Szabolcs megyében* M agyaroszágon a szovjet hadsereg felszabadító h a rc a in a k ered m én y ek én t ú j h ely ­ zetben, a dolgozó osztályok ak tív részvételével és tá m o g atásáv al m e g in d u lh a to tt a p o ­ litikai, gazdasági élet kibontakozása; az ország felszabad u lása ú j k o rszak o t n y ito tt a m agyar nép életében és tö rténetében. A szovjet h adsereg nem csak a n ém et fasiszta csapatokat űzte ki az országból, hanem m egsem m isítő csap ást m é rt a m ag y ar ellen ­ forradalm i ren d szerre is. Ezzel lehetővé v á lt a d em okratik u s erők fo rrad a lm i k ib o n ta ­ kozása, az ország dem o k ratik u s á ta la k u lá sá é rt folyó küzdelem kiteljesedése. A m egalakuló helyi k om m unista p ártszervezetek vezetői ösztönözték a fiatalo k at a legális m ozgalm i élet m egindítására. A felszabadult helységekben kis létszám ú k o m ­ m unista ifjúsági szervezetek jö ttek létre, m elyek öntevékenyen m ozgósítottak a leg­ sürgősebb felad ato k m egoldására, a k om m unista szervezetek és nem zeti bizottságok tám ogatására. A d em okratikus politikai élet kibontakozása, a M agyar N em zeti Függetlenségi F ro n t p ro g ra m já n ak m egjelenése új le n d ü letet és egyben új ta rta lm a t ad o tt az ifjú ­ sági m unkának. A program célul tű zte ki az ország teljes felszab ad ításáb an való rész­ vételt, a dem okratikus, független M agyarország m egterem tését. M egjelölte a d em okratikus átala k u lá s fela d ata it: a fasizm us teljes felszám olását, a term elés m egindítását, a rad ik á lis földreform v ég re h ajtá sá t, a d em o k ratik u s közigaz­ gatás m egterem tését, a m unkások és ifjúm u n k áso k szociális védelm ét. M indezek m eg­ v aló sítására széles tá rsa d alm i összefogási h ird etett. A M agyar K om m unista P á rt, a program kezdem ényezője és v é g re h a jtá sá n a k k ö ­ vetkezetes képviselője a r r a törekedett, hogy az ifjúság töm egeit m egnyerje az ország dem okratikus átala k ítá sán a k . A m agyar ifjúság többsége az ellen fo rrad alm i burzsoá rendszertől fasiszta szellem ű, kom m unistaellenes nevelést, szociális elm aradottságot örökölt. A p á rt a z t vallotta, hegy az egyik legfontosabb társad alm i felad at az ifjúság á tnevelése. E zért az M KP K özponti Vezetősége többször jav aso lta, hogy a Függetlenségi F ro n t p á rtja i m on d jan ak le a külön ifjúsági szervezetek létesítéséről. A lak ítsa n ak egy­ séges, d em o k ratik u s ifjúsági szövetséget, am ely az ifjúság m inden rétegét, vallási és p ártk ü lö n b ség re való te k in te t nélk ü l töm öríti, dem o k ratik u s szellem ben neveli és az ú jjáép ítés fe la d a ta ira m ozgósítja. A p á rt ja v a sla ta ifjúság p o litik ai szem pontokat is fi­ gyelem be vett. U gyanis elejét a k a rta venni a p á rto k között az ifjúság m egnyeréséért folyó versengésnek, am it a reakciós társad alm i erők k ih a szn á lh atn ak sa já t céljaik é r ­ dekében. ♦R észlet egy k é szü lő ta n u lm á n y k ö te tb ő l.

35

így jö tt létre az M KP kezdem ényezésére 1944 decem ber elején D ebrecenben a M a­ gyar D em okratikus Ifjúsági Szövetség, a MADISZ. A felszab ad íto tt terü letek en m ű­ ködő kom m unista ifjúsági szervezetek m egszűntek, illetve á ta la k u lta k MADISZ szer­ vezetekké. A felszabadult területeken a N em zeti P a rasz tp árt bekapcsolódott a MADISZ szer­ vezésébe, az SZDP és a K isgazdapárt halogatta az állásfoglalást a tám ogatás ügyében.

A MADISZ megalakulása és harca az ifjúság demokratikus egységéért A D ebrecenben m egalakult M agyar D em okratikus Ifjúsági Szövetség p éld áját kö­ vetve N yíregyháza ifjúsága is m egtette 1944 végén, 1945 elején az első lépéseket a forradalm i hagyom ányokra épülő dem okratikus ifjúsági m ozgalom felé. 1945. ja n u á r 2-án arró l olvashatunk a M agyar N épben, hogy a N yíregyházán m űködő dem okratikus ifjúsági csoport József A ttila em lékünnepséget rendez. Illő — m ondják —, hogy az új M agyarországért küzdő ifjúság az ő nevet írja zászlójára. A József A ttila nevével szer­ vezkedő ifjúsági mozgalom első tevékenységében legjelentősebb az antifasiszta p ro p a­ ganda és a néphadseregbe való mozgósítás. Lelkes hangú felhívással a fasizm us elleni közös h arc ra hívta fel m egyénk szabadságharcos ifjúságát: „E lérkezett az ideje annak, hogy leszám oljunk népünk gyilkosával, a ném et fasisztákkal és Szálasi bandájával. M indenért ők a bűnösük és m iattuk szenvedett és szenved a m agyar. Le kell velük szá­ molni m indörökre, ők a mi igazi ellenségünk. Az ő ellenük fo ly tato tt háború a mi igazi szabadságharcunk. M agunkért, jövőnkért, hazán k ért harcolunk, m ikor a hitleri Ném etország ellen harcolunk.”1 Ennek a felhívásnak is komoly szerepe van abban, hogy áp rilis 14-én négy m agyar honvédzászlóalj in d u lh a to tt el a ném etek ellen, s köz­ tük volt a nyíregyházi honvédzászlóalj is. Az 1945. ja n u á r 21-én ta rto tt József A ttila em lékünnepélyen körvonalazott elv: „Dolgozni, erőt kifejteni és szót szólni akarunk az épülő M agyarország érdekében"- volt az az alap, am ely alapján elkezdte m űködését a nyíregyházi d em o k ratik u s ifjúság. E n ­ nek az elvnek alapján kei ült sor 1945. feb ru ár l!l-án a MADISZ alakuló gyűlésére, am elyet a Zrínyi Ilona u. 11. szám alatti épületben rendeztek meg. A volt ú ri kaszinó­ ban „gyűlt össze a nyíregyházi ifjúság am a csoportja, m ely m ost m ár élve a szabadság lehetőségével, m egalakította a m aga szövetségét, berendezte a m aga otthonát, honnan m int egység léphet ki m ár kapott és még vívandó jogával. M inden elism erésünk az if­ júság am a kis csoportjáé, kik m agukévá tették a m ú lt bű n eit és azért kötelezettnek érzik m agukat az ifjúság felszabadításának nagy m unkájából is részt kérni, m ert nem ism étlődhet meg az. a szégyenteljes tenv, hogy ennek az országnak n ap jain k ig nem volt, m ert nem lehetett ifjúsága". — írja az egykori tudósítás. A lelkes hangulatú gyűlésen a szervező bizottság szónoka h a rc ra hívta az. ifjúságot az új m agyar társadalom m eg­ terem tésére: „P éldát kell vennünk az l!!4íl-as m árciusi ifjúságtól és bárm ilyen görön­ gyös is az út, ez a m unka csábító és érdem es is foglalkozni vele, m ert eredm énye k ét­ ségtelen. K ialakul egy ifjúság, mely felépíti az. országot és ú jra lesz hazánk, a hazának pedig lelkesedni tudó ifjúsága.” Az alakuló gyűlésen a M KP nevében Pál tv Ernő beszélt, aki körvonalazta a De­ m okratikus Ifjúsági Szövetség célkitűzéseit. Többek közölt hangsúlyozta, hogy ,.a mai ifjúságnak politizálni kell, m ert a politika nem más, m int egyes osztályok vélem énye a helyzet rendezése felől. F eltá rju k az ifjúság előtt a fejlődés lehetőségét, hogy ta n u l­ jon és tanítson, dolgozzon és term eljen, hogy önálló politik ája legyen, m ely ért ha szük­ séges, a végsőkig elm enjen". B iztosította az. ifjúság egybegyűltjeit, hogy „m u n k áju k at az ország vezető egyéniségei és p ártjai figyelem m el kísérik és segítségükre vannak".

36

M ajd a n n a k a rem ényének ad o tt kifejezést, hogy „az ifjú ság élni fog az alk alo m m al és m egindul a m u n k a .. . a d em okratikus M agyarország életrek eltése érd e k éb en ”.3 Az a la ­ kuló gyűlés két fe la d a t m egoldására szólított: „M inden erőnkkel dolgozunk h azán k lelki, szellem i és fizikai ú jjá é p íté sé é rt.” „T erem tsük m eg a m unkás, p ara szt és é rte l­ miségi m ag y ar ifjúság egységét.” A nyíregyházi ifjúság alak u ló gyűlése nem k ö rv o n a­ lazta világosan az ifjú ság legfontosabb követeléseit, célkitűzéseit és fela d atá t, de a fe n ­ tiekből is nyilvánvaló, hogy részt a k a r v állaln i a d em o k ratik u s M agyarország m eg­ terem tésének nagy m un k ájáb ó l és felelősséget jelentő harcából. A MADISZ h ird ette, hogy az ifjú ság n ak részt kell vennie az országos felad ato k elvégzésében: a földreform ban, az újjáépítésben, a reakció elleni h arc b an stb. M ilyen p rogram m al lé p ett fel a reakció, hogyan ag itált a MADISZ ellen ? A zt h ird ették , hogy az ifjúság legfonlosabb teendője a „belső revízió”. Z árkózzon m agába, végezzen le lk iism eret-vizsgálatot. „H árom k érd é st kell felten n ü n k ö n m ag u n k n ak — m o n d o tták — az első ki vagyok, a m ásodik élek-e, a h arm a d ik ki szerel e n g e m .. • T épelődjék, csi­ náljon b árm it, csak ne vegyen részt a d em okratikus átala k u lá sb an . O lyan k ö v etelé­ sük is volt, hogy m inden ifjú ság i közösség legyen teljesen független, önálló és szab ad ; tevékenységebe senki külső ne avatkozzék bele. A zt hiszem nem kell m agyaráznom , m ire volt ez jó : ne legyen jogunk beleszólni abba, hogy m it tesznek az ú jjá a la k u lt, a H o rth y -rendszerből á tm e n te tt fasiszta, reakciós k lerik ális ifjúsági szervezetek. A M agyar K om m unista P á r t m egyei szervezete fontos fe la d a tk é n t jelö lte meg az ifjúság József A ttila em lékünnepségén az ifjúság szervezését, egységét: „A m ozgalom célja egy átütő, d em o k ratik u s egységgé összefogni az egész ifjú ság o t.”'1 A nyíregyházi MADISZ ebből az elvből k iin d u lv a v etette fel az ifjú ság összefogásának g o n d o latát: „Ne hag y ja m agát ú jra szétforgácsolni a m agyar ifjúság, m e rt csak egységben tu d ja i /.oIk ini hazáját. ' Az ifjúság egységéért következetesen harcoló nyíregyházi MADISZ 1915 jú n iu sáb a n az „ifjúsági egység” n a p ja alkalm áb ó l k ísérletet te tt az ifjú ság d e ­ m o kratikus erőinek összefogására A nagygyűlésen k ije le n tették : A k arju k és végre is fogjuk h a jta n i az ifjúsági egység m egterem tését, egységet a paraszt, m u n k ás és az é r ­ telm iségi ifja k között.”7 De ekkor m ár m egindult a nyíregyházi ifjú ság rétegeinek szervezkedese, önálló ifjúsági szervezetekbe való töm örülése. M egyénkben 1945 jú ­ niusában a „S zociáldem okrata Ifjúsági M ozgalom ”, a SZIM a la k u lt meg, u tá n a n em ­ sokára 1945 jú liu sáb a n a „Független Ifjúsági S zervezet”, a FISZ. A N em zeti P a ra sz t­ p art egy ideig tám o g atta a MADISZ-1, m ajd 1945 őszén életre h ív ta m egyénkben is a „Népi Ifjúsági Szövetség”-et, a N IS Z -t.s A p ártifjú ság i szervezetek a p ártlag fiatalo k csoportjából alak u ltak , álta lá b a n a pártszervezetek helyiségeiben m űködtek. S zervezetileg és po litik ailag az országos, il­ letve a helyi pártvezetőségektől függtek. Ifjúsági p o litik áju k irán y v o n a la a p á rtja ik b a n folyó p o litikai harc, a baloldal és a jobboldal erőviszonyainak függvénye volt. A p á rtí'ju ság i szervezetek a sajáto s ifjúsági m egm ozdulások szervezésén tú l p á rtja ik akcióit tám ogattak. A SZIM befolyása főleg a kisüzem i, kisipari m u n k ásifjú ság ra, kevés szám ú kispolgári szárm azású középiskolásra te rje d t ki. A N ISZ tag jai jó rész t a falusi és szeg én y p aras/ti fiatalo k közül k e rü lte k ki. A FISZ m egalak u lásátó l kezdve nagyrészt a jobboldali b eá llíto ttság ú fiatalo k gyülekező helye lett. S zervezeteit N yíregyházán és m egyénkben a kispolgárság, v a la m in t a gazdag- és középparasztság gyerm ekei tá m o ­ gatták. , \ z ifjúság egységének m egbom lását k ih aszn álták a felszab ad u lás elő tt is m ű­ ködő egyházi ifjúsági egyesületek, am elyek újból m egkezdték tevékenységüket. M eg­ kezdte tagszervezését és m űködését az E m ericana, a KÁLÓT, a K A LÁ SZ és a K a to ­ likus D iákszövetség. Ezek m e lle tt a reform átus, evangélikus, iz ra elita egyházak ifjú s _i egyesületei is m űködtek, E szervezetek lényege azonos: az ifjú ság o n belül egy klerikális, reakciós bázis létrehozása a dem o k ratik u s ifjúsági szervezetekkel (SZIM, 37

NISZ), elsősorban a kom m unista p á rt célkitűzéseit leginkább m ag áén ak valló MADISZal szem ben. Az egyesületek többsége később egységesen tám o g atta a FISZ mozgalm i akcióit, sok helyen, főleg a KÁLÓT és a F IS Z helyi szervezetei összefonódtak. A m ikor világossá v áltak az egységbontó törekvések a szakszervezeti k eretb en tö r­ ténő ifjúsági szervezkedés h ag y om ányaira építve m eg alak u lt az Ö ssz-Szakszervezet T anoncellenőrző Bizottsága, m ely a tanoncok érdekvéd elm i és politikai szervezete volt.' A kereskedő fiatalo k is m e g alak íto tták szervezetüket a „K ereskedő Ifja k Szabolcsi S zervezet”-ét. S zabolcs-Szatm ár m egyében 1945 őszére az ifjúsági m ozgalom p o litikailag és szer­ vezetileg erősen differen ciáló d o tt Az ifjúsági szervezetek négy típ u sa létezett: 1. az if­ júság d em okratikus egységének elvét képviselő MADISZ, 2. a sajátos p á rtc é la k a t k ö ­ vető p ártifjú ság i szervezetek, 3. az ifjúsági rétegszervezetek, 4. az egyházak á ltal ir á ­ n y íto tt ifjúsági egyesületek. A politikai elképzeléseket, nevelési célokat, tevékenységet figyelem bevéve lényegében két ifjúsági fro n t — b alo ld ali és jobboldali — k ia la k u lá ­ sáról beszélhetünk. Az ifjúsági fro n to k n ak tabbé-kev ésh é k ö rü lh atáro lt dem okratikus és fo rradalm i, illetve dem okráciaellenes jelleg ü k volt. A politikai elkötelezettség a MADISZ, a SZIM, a NISZ, a SZÍT (m elynek ekkor még fu n k ció ját a T anoncellenőrző B izottság lá tta el) ta g jain ál a népi dem okratikus fo rrad alo m m al való azonosulást jelen tette. Ezek a fiatalok az ifjúsági m ozgalom ban végzett m u n k áju k k al bizonyították, hogy életü k et össze tu d já k kötni a felszabadult ország d em okratikus társad alm i ren d jé n ek tám ogatásával. Az ifjúság egy része a jo b b ­ oldali ifjúsági szervezeteket — a F IS Z -t és az egyházi egyesületeket — követte. K özü­ lük k e rü lte k ki azok, ak ik et a burzsoá reakció ta rta lé k n a k te k in te tt a népi d em o k ra­ tik u s fo rradalom fékezésére irán y u ló akcióihoz. M egyénkben a fiatalok többsége nem volt ta g ja ifjúsági szervezetnek. A politikai elkötelezettség h ián y a többnyire nem k ö ­ zöm bösséget, inkább politikai tájék o zatlan ság o t és b izo n y talan k o d ást ta k art. Ezért m eg in d u lt a versengés az ifjúsági szervezetek között a fiatalok m egnyeréséért. 1945 őszétől az ifjúsági m ozgalom ban a politikai harc k erü lt középpontba. A MADISZ hű m a ra d t célkitűzéseihez, h arco lt az ifjúság egységéért és p ro g ram ­ já n a k m egvalósításáért. K om oly k ü zdelm et vívott a felélénkülő k lerik ális ifjúsági szer­ vezetekkel és a K isg azd ap árt reakciós elem eket összefogó ifjú ság i szervezete ellen. A MADISZ Szabolcs m egyei szervezeteinek tö rté n e te kézzelfoghatóan igazolja a szövetség p ro g ram ján ak , az egységes ifjúsági szervezet elv én ek helyességét és a sza­ bolcsi ifjúsági vezetők ráte rm ettség é t az ifjúság sokoldalú politikai és k u ltu rá lis n ev e­ lésében. A MADISZ tevékenységének fő vonásai 1945 őszén a m egye m ajd n em m inden községében m ű k ö d ö tt M A D ISZ-szervezet. K iép ü ltek a já rá si titkárságok, k ib ő v ü lt a m egyei titk á rsá g ap p arátu sa. Taglétszám a elérte az ötezret. B efolyása az ifjúság m inden réteg ére k ite rjed t. Szervezeteiben a p a ­ raszt- és d iá k fiata lo k vo ltak többségben, túlnyom ó részük p árto n kívüli volt. A MADISZ p árto n kívüli, önálló, d em okratikus ifjú ság i töm egszervezet volt. T e­ vékenységében az M KF politikai befolyása közvetve érvényesült, a szervezetekben dol­ gozó k om m unista fiatalok és ifjúsági vezetők révén. A MADISZ megyei, városi, járási vezetőségében ők — a helyi szervezetekben a p á rto n kívüli ifjúsági vezetőkkel együtt — szervezték és irá n y íto ttá k a sikeres ifjúsági akciókat. Szabolcs m egyében a MADISZ legfontosabb m u n k a terü le te az ak tív politikai m u n ­ ka volt. T evékenyen tám ogatta a k om m unista p á rt p o litik áját, részt v állalt gyakorlati 38

m egvalósításában. Az ifjúság ideológiai, politikai n evelését a k o n k ré t p o litik ai fe la d a ­ tokban való részvétel ú tjá n végezte. A szervezet re a g á lt v alam en n y i országos politikai kérdésre. K övetelték a földreform legsürgősebb m egoldását, m ajd a fö ld refo rm g y ak o r­ lati m egvalósításakor a MAD1SZ fia ta lja i se g ítették a földosztó bizottságok m u n k á ját. K övetelték a N em zeti H adsereg felállítását, s am ikor sor k e rü lt a h ad sereg m egszerve­ zésére, m egyénk fia ta lja i is szép szám m al jelentkeztek . T erü leti toborzó gyűléseket szerveztek, am elyeken kifejezésre ju tta ttá k , hogy készek részt venni az ország fe lsz a ­ b ad ításában, harco ln i a k a rn a k a n ém et fasizm us ellen.10 K ö v etelik „a tanoncok k o l­ lektív szerződés szerinti fizetésének m egadását, v alam in t szab ad id ejü k n ek b izto sítá­ sá t”.11 S ikeres m ozgalm at kezdem ényezlek a nyíregyházi lan o n co tth o n létesítéséért. T ársad alm i segítséggel 1947. augusztus 24-én fe la v a ttá k a n y íregyházi József A ttila tan o n co tth o n t.12 A d em o k ratik u s ifjúsági szervezetekkel (SZIM, NISZ) eg y ü tt k ö v etelték „a h áb o ­ rús bűnösök szigorú, igazságos és h a la d é k ta la n m egb ü n tetését”, az „olyan k ö zo k tatás­ ügyi reform ot, m elynek eredm ényeképpen országunk összes isk o lájáb an n ép ü n k szol­ g á la tá ra cs a nép ek közötti testvériség szellem ében n ev elik a ta n u ló k a t”.13 Az egész társad alom érdekében k övetelik „a föld m éhei kincseinek állam o sítá sát”.14 Á llást fog­ la lta k a fak u ltatív v alláso k tatá s m ellett.10 A h áb o rú u tá n i gazdasági élet h ely re állítá sáb a n és a kibontakozó term elésb en ko­ moly segítséget n y ú jto tta k a M ADISZ m u n k ásb rig ád jai. Fontos szerep ü k v o lt a földek m egm unkálásában. F elk eresték a háb o rú u tá n g az d átlan u l m a ra d t földeket, seg ítet­ tek a hadiözvegyek és sokgyerekes családok földjeinek m eg m u n k álásáb an , és nyáron a term és b e ta k a rítá sá b a n .10 A m egyét, de főleg a v áro st é rt h áborús k áro k hely reállításáb ó l lelkesen v ette ki részét a szervezet ifjúsága. Az 1946-os országos versenyben a m árciu sb an végzett ö n ­ kéntes m u n k á já é rt a nyíregyházi M A D ISZ -szervezel e ln y erte a leg jo b b an dolgozó if ­ júsági szervezetnek já ró k itü n tető vándorzászlót.17 A szervezet fia ta lja i részt v ettek a nyíregyházi és záhonyi v asú t h ely reállításán , különböző ro m eltak arításo k o n , a b ak taIórántházi szan ató riu m építésénél. A M A D ISZ -lányok „V áros- és falu szép ítő ” ak ció ­ kat szerveztek.10 Az egyes szervezetek egym ás között v ersen y t ren d eztek és ere d m é­ nyeiket a MADISZ vezetősége rendszeresen érték elte. Az önkéntes b rig ád o k segítséget n y ú jto ttak a város és falu rászoruló lakosságának is. A nyíregyházi szervezet elsőként szervezte meg a „M ADISZ Egészségvédelm i S zolg álatát”.19 L étre h o ztá k az ifjúság „É r­ dekvédelm i B izottságát”.20 Ez a m u n k a a fiatalo k n ak politikai állásfoglalása volt a Függetlenségi F ro n t p ro g ­ ram ja m ellett, kom oly iskolája volt az ifjúság nevelésének. A ro h am b rig ád o k b an a k ö ­ zösségért végzett m unka, az önkéntes áldozatvállalás, a közös élm ény közel hozta egy­ máshoz a szövetségbe tömői ült fiatalokat, a ro h am b rig ád ta g jai egy-egy szervezet éle­ tének m o torjai lettek. M egyénk fia ta lja i bekapcsolódtak a MADISZ országos akcióiba is. R észt v ettek az 1946 elején in d u lt „széncsatában”, a MADISZ vezetősége több alk alo m m al szén b á­ nyász ro h am m u n k ára m ozgósította m egyénk ifjú ság át. A szabolcsiak zöme a borsodi szénbányákban dolgozott igen szép eredm énnyel. Az alapszervezetek részt v e tte k a f e l­ szab ad u lt B udapest és a borsodi b ányavidék élelm ezési nehézségeinek en y h ítéséért in ilílntl gyűjtési akciókban is.11 Több szabolcsi fia ta l dolgozott a D u n a-h id ak ú jjá é p íté sé ­ nél.22 1948 ja n u á rjá b a n 250 nyíregyházi fiatal dolgozott a S zatm ár m egyét sú jtó árv íz­ it írok h ely re állítá si m u n k á lataib a n .23 E találkozók erő sítették az ifjú ság összefogását, barátságát, harckészségét. Az ország különböző te rü lete irő l összesereglett fiatalo k kö­ zött k ia la k u lt ta p asztalatcsere term ékenyítőleg h a to tt az itth o n i m u n k ára.

39

Megyénk MADISZ-fiataljai sokoldalú munkát végeztek az 1045-os és az 1047-es országgyűlési választások előkészítő harcaiban is. Gyűléseiken ismertették a kommu­ nista párt választási programját, állást íoglaltak m ellette és követelték m egvalósítá­ sát Ezeken a lelkes hangulatú ifjúsági gyűléseken a komm unista part vezetői es tagja, voltak az előadók, akik nagy m egértéssel és barátsággal foglalkoztak az Ifjúság áltál felvetett problémákkal. A választójoggal rendelkező 20 éven felüli MADISZ-fiatalok többsége csoportosan jelent meg életük első szavazásán, többségük a kommunista part jelöltjeire adta le szavazatát. A MADISZ politikai felvilágosító és propaganda munkájának szervezett alkalmai a „MADISZ Szabadegyetem"-ben tartott előadások és az úgynevezett „ifi-délutánok voltak. A „Szabadegyetem” és az „ifl-délután”-ok programja rendkívül sokrétű volt, az ifjúságot közvetlenül érdeklő témákat, problémákat vitatták meg. E szervezett alkal­ makkor ideológiai t é m á k („Hazafiság és nemzetköziség", „Proletárdiktatúra", „Munkás­ paraszt szövetség" stb.), aktuális p o l i t i k a i k é r d é s e k („A tanonckérdés", „Az infláció”, Demokratikus választójogunk" stb ), i s m e r e t t e r j e s z t ő e l ő a d á s o k „Demokratikus sport­ élet", „József A ttila költészete", „A Horthy-reakció” stb ), t á j é k o z t a t ó e l ő a d á s o k („Az orszá'g'belpolitikai helyzete", „Az újjáépítés eddigi eredményei". „A MADISZ II. kong­ resszusa" stb ), a s z e r v e z e t belső életét érintő v i t a p r o b l é m á k („Mi a MADISZ célja ?, „Hogyan dolgozz a MA DISZ-ért"? stb.) váltották egymást.5' Az ifjúság világnézeti, politikai nevelésének jelentős alkalmai voltak a taggyűlé­ sek, am elyeken élénk figyelem m el kísérték a napi politikai esem ényeket, valam int az alkálm ankint rendezett ifjúsági nagygyűlések E nagygyűléseken fogalmazták meg az ifjúsági szövetség legfontosabb célkitűzéseit, követeléseit, am elyek sok esetben orszar o s jelentőségűek voltak (pl. a már em lített tanonc kollektív szerződés követelése, vagy a diákönkormányzat kérdésének rendezése ).53 Em lítésre méltó, hogy 1B48 szeptember végén a nyíregyházi MADISZ munkás és paraszt diákfiatalok védelm ében tiltakozik az óriási anyagi áldozatokkal járó tanulás ellen A diákság nyílt levelet intéz a kultusz­ miniszterhez, amelyben tiltakozásukat fejezik ki „az óriási tandíjak ellen" és kérik a minisztert, hogy „ne drága, drágább és legdrágább, hanem olcsó, olcsóbb és semmi fo­ kozatban állapítsa meg a progresszív tandíjat". K övetelik a tankönyvek árának le ­ szállítását, mert „egyhavi kereset szükséges ahhoz, hogy egy diák egy évre szoló tan ­ könyveit m egszerezhesse”.3” 1946 október végén a diákok küldöttsége a demokratizálódó közoktatásügy megteremtése érdekében követeli a polgármestertől az egységes, haladó szellemű tankönyvek kiadását, népi kollégium felállítását, egyetem és sportcsarnok lé­ tesítését és nem utolsó sorban a vallás- és közoktatásügyi m iniszter lem ondását .35 A diákság határozott hangvételű követelése a M ADISZ-fiatalok politikai érettsé­ gét, a közügyok iránti érdeklődését és felelősségét tükrözi. Az Ifjúság nevelésében eredm ényesnek bizonyult a tettekkel való politizálás e l­ vének következetes érvényesítése. A MADISZ komoly tényezővé vált megyénk ifjúsági életében Következetes harcosságával, a kommunista párt politikája m elletti állásfog­ lalásával m egbecsülést vívott ki magának, ugyanakkor a m egye reakciós körei egyre élesebben támadták. Különösen a reakciós erők országos fellépése Idején élesedett ez a támadás, bár szinte alakulásától kezdve kemény küzdelmet kellett velük vívnia. A megye klerikális, reakciós erői minden eszközt felhasználtak a fiatalok előtt m egbecsü­ lést, elism erést kivívott MADISZ lejáratására. Legélesebben a Kisgazdapárt ifjúsági szervezetébe, a nyíregyházi FISZ-be tömörült reakciós erők támadták. Hazafiatlansággal, erkölcstelenséggel vádolták a MADISZ tagjait, „istentagadóknak’', „szabad szerel­ met hirdetőknek", „táncos lábú munkakerülőknek", „zajos ifjú sá g in a k nevezték őket. K iigényelték maguknak a MADISZ otthonát A MADISZ tiltakozó küldöttségének dr. Andrássy Dániel főispán azt válaszolta, hogy a MADISZ három héten belül országos 40

viszonylatban m egszűnik létezni és így nem lesz szüksége o tth o n ra.5'1 T ám adást in d íto t­ tak a MADISZ ellen a K isgazdapárt helyi la p jáb a n a ,.Szabolcsi K is Ü jság”-b an is. A MADISZ reakció elleni küzdelm éhez nagy segítséget je le n te tt az, hogy a kom m unista p á rt helyi szervezete a „M agyar N ép”-bcn néhány közism ert, de so k at m ondó lény fe l­ so rak o ztatásával védte meg a szövetség ta g ja it és leplezte le a rág alm azó k at: „A MADISZ nem politizál, a MADISZ épít, a MADISZ dolgozik és p éld át m u ta t azoknak, ak ik rav asz in trik á v a l olyan p ártp o litik a i érd ek ek et köveinek, am ely nem szolgálja az ifjúság egységét. A nyíregyházi MADISZ is szép p é ld á já t a d ta m á r eddig is az új d e ­ m o kratikus ifjúság nevelésének.” M ajd h atáro za tta n védelm ére k el a M A D ISZ -nak: „A jövőben nem fogjuk tű rn i sem felnőttek, sem az ifjúság részéről, hogy a M A D ISZ-ban es a M ADISZ ellen folytassák káros te v é k e n y ség ü k e t... R em éljük, hogy az eddigi k u ­ d arcai az in trik á n a k és a felvilágosodás véget vet az ak n a m u n k á n ak és a M A D ISZ-t nyugodtan m űködni hagyják.” V égül a kom m unisla p á rt a cikkben ism ét á llá st foglal az ifjúság dem o k ratik u s egysége mellett.®’ Az első lépést m egyénk ifjú sá g án a k dem o k ratik u s töm örítésére, d em o k ratik u s p á r­ tok ifjúsági szervezetei közötti szorosabb együttm űködés k ia la k ítá sá ra a MADISZ tette meg azzal, hogy 1945 novem berében egy közös ifjúsági a n k é t összehívását ja v a ­ solta valam ennyi ifjúsági szervezet részvételével. Az a n k é t előkészítésére a MADISZ, SZIM, NISZ és a FISZ közös bizottságot alak íto tt. Az ifjúsági an k é to t 1945. decem ber 2-án a nyíregyházi refo rm átu s gyülekezeti házban ta rto ttá k . Az an k éto n az M KP k ép ­ viseletében Pálf'i E rnő ta rto tt előadást „Ifjúság és d em o k rácia” cím m el. Az előadó a p á rt állásp o n tjak é n t hangsúlyozta, hogy „az ifjúság problém ái csak úgy oldhatók meg, ha az ifjúság igyekszik egyetérteni, egym ást m eg találn i és az elszigetelten élő m unkás, p araszt és értelm iségi ifjúság egym ás kezet összekulcsolva m egvalósítsák a d em o k ra­ tikus M agyarország ifjúságának célkitűzését cs egységét”.3" 194(1 m árciu sáb an a dem o k ratik u s ifjúsági szervezetek összekötő bizottságaként m egkezdte m űködését a M agyar Ifjúság O rszágos T anácsa (MIOT), am elynek lé trejö tte az ifjúság dem o k ratik u s egysegének ú ja b b erősödését jelen tette. M egyénkben is köze­ lebb k e rü lte k egym áshoz a különböző ifjúsági szervezetek. A FISZ m egyei szervezete azonban ehhez a m ég elég laza k eretb en m egvalósuló egységhez sem közeledett. Az első közös m egm ozdulásra az 1916. június 2-án m egren d ezett M agyar Ifjú ság N ap ja nyíregyházi rendezvényei alkalm ából k e rü lt sor: közös ifjúsági felv o n u lást és n agy­ gyűlést ren d e zett a MADISZ, SZIM és a NISZ. Az ifjúság ünnepéről így em lékszik meg a k ró n ik ás: „A MADISZ, a SZIM és a NISZ m egm u tatta, hogy itt n em az eg y en et­ lenkedés, a gyűlölet lesz ú rra az ifjúságon, han em a m egértés. R em éljük, hogy ezt a barátság ot m ind jobban ki fogja m élyíteni a m agyar ifjú ság és p éld át fog m u tatn i az öregeknek is.”31 A szabolcsi MADISZ következetesen képviselte az ifjúság d em o k ratik u s szellem ­ ben való nevelését és egységének m egszilárdítását az országos tanácskozásokon is, k ép ­ viselői rész t v ettek a MADISZ kongresszusainak m u n k ájáb an . K ülönösen jelentős a l l . kongresszus m u n k á jáb a n való részvételük, ahol több fontos ja v a sla to t em eltek h a tá ­ rozattá. A kongresszus ism ételten állást foglalt az ifjúság egységes, d em o k ratik u s szel­ lem ben való nevelése m ellett, és szívós harco t h ird e te tt a reakciós szellem ű vezetéssel u jja alak u ló régi egyházi cs politikai ifjúsági egyesületek, szervezetek ellen. A k ia lak u lt helyzetnek m egfelelően felhívta a M A D ISZ -szervezeteket a MIOT á ltal m eg h ird etett együttm űködési elvek és m ódszerek érvényesítésére. Az ifjú ság sokoldalú nevelése szem pontjából külön kiem eli a kongresszus h atáro za ta a szom széd országok ifjú sá g á­ v al való b aráti kapcsolatok k ia la k ítá sá n a k fontosságát. Ezek a h atáro zato k további együttm űködési lehetőséget te re m te tte k a különböző d em o k ratik u s ifjúsági szervezetek közötti együttm űködésre. K ülönösen a S zovjetunió ifjúsági k ü ldöttségével való ta lálk o ­ zók közös előkészítő m u n k á latai hozták közelebb egym ához Szabolcs ifjúságát. 41

A Szabolcs megyei MADISZ is elfogadta a londoni ifjú ság i v ilág k o n feren cia h a tá ­ ro zatát. Az errő l szóló felhív ásu k b an k ije le n tették : „szükségesnek ta rtju k , hogy m i­ előbb felvegyük a kapcsolatot a D em okratikus Ifjúsági V ilágszövetséggel, hogy a többi nem zet ifjú ság áv al együtt dolgozhassunk a jobb jö v ő é rt.' K icsendül a felhívásból az in tern acionalizm us gondolata is: „ ...k ív á n a to s n a k ta rtju k , hogy az egyes szervezetek á p o lják nem zetközi k apcsolatainkat, s a szabadságszerető népek ifjúságához m éltóan igyekezzünk beilleszkedni a népek testvéri közösségébe. * A MADISZ megyei szervezete igen intenzív kapcso lato t te re m te tt a szomszédos o r­ szágok fiatalságával. Első alkalom m al 194(5 jú n iu sáb a n a K om szom ol k ü ld ö tteit lá tta vendégül a nyíregyházi MADISZ. A szovjet fiatalok k ü ld ö ttség ét a MADISZ székhazá­ b an a MADISZ vezetői és a többi ifjúsági szervezetek k ü ld ö ttei köszöntötték, m ajd m egkoszorúzták a szovjet em lékm űvet, A MADISZ vend ég ek én t érkező k ü ld ö ttek et m in d e n ü tt nagy sz erete tte l fo gadták a fiatalok. A v áro sb an te tt láto g atás u tá n m űso­ ros nagygyűlésen b úcsúztak el a küldöttség tag jai N yíregyháza ifjú ság átó l.33 A külföldi testvérszervezetekkel való kapcsolat m eg terem tésére ösztönzött a MADISZ „ Ifja k levelezzünk külföldiekkel"! cím ű felhívása, m elyben a r r a szólítja fel m e­ gyénk ifjúságát, hogy levelezés ú tjá n erősítsék nem zetközi ifjú ság i k ap cso lataik at, s ezen k eresztül is fo g laljan ak á llást a m agyar békecélok és a d em o k ratik u s M agyaror­ szág m ellett.33 Ezek a találkozók és levelek nem csak a szovjet és m ag y ar fiatalo k b a rá tsá g á t m é­ ly ítették el, hanem a felszabadulás előtt egym ás ellen uszított szomszédos országok nép ein ek közeledését is je len tették . A MADISZ sokoldalú, d em o k ratik u s szellem ű nevelő m u n k ájáh o z nagy segítséget ad o tt a m unkás, p ara szt és értelm iségi k om m unista ifja k felhívása, am i a M agyar N ép­ ben „Erkölcsös és d em okratikus ifjú ság o t" cím m el je le n t meg. A d em o k ratik u s szel­ lem ű nevelés ta rta lm á t illetően a kom m u n ista ifja k leszögezik: „A rra a k a rju k ta n íta n i a m ag y ar ifjúságot, hogy a szabadságharcos m agyar m ú lt örököseként kezd jen jövője ú jjáép ítéséhez, ta n íta n i a k a rju k őket m ás em berek jo g ain ak tiszteletére, meg ak a rju k szerettetn i velük a szom széd népek ifjúságát, hogy velük együtt, közös erővel vegye fel a h arc o t a m últ m inden rossz m arad v án y a, a népellenes p o litik ai rend szerek v issza­ térése ellen. N evelő és felvilágosító m u n k á n k k al helyes irán y b a a k a rju k te reln i gon­ dolkodását. A m agyar ifjúság így építő hadserege lesz a d em o k ratik u s M agyarország­ n ak és elfoglalja m egérdem elt helyét nem csak az országon belül, h an em a h atáro k o n tú l az új dem o k ratik u s világban. E zekhez a célkitűzésekhez — m o n d ják felh ív ásu k ­ b an — mi, kom m unista ifja k b ará ti jo b b u n k a t n y ú jtju k N yíregyháza és Szabolcs v á r ­ m egye m unkás, p ara szt és értelm iségi ifjú sá g án a k .”31 A MADISZ a fiatalo k k u ltu rális, szórakozási igényeinek k ielégítésére sokrétű, szín­ vonalas, a fiatalság o t vonzó rendezvények egész so rát szervezte meg. Az 1945-ben m eg­ a la k u lt „Szabolcsi M ADISZ M unkás S zínház” igényes m ű so rp o litik ájáv al, színvonalas elő ad ásaival elism erést v á lto tt ki. A színház rendszeresen láto g atta a körn y ék b eli fa l­ v akat, a já rá si községi szervek m űsoros estje in több alk alo m m al felléptek. Több a lk a ­ lom m al rendeztek a szervezetek között k u ltu rá lis versenyt. Iro d alm i szakosztálya szo­ kásos hétfő délu tán i rendezvényein irodalm i és iro d alo m tö rtén eti előadásokat ta rto tt. A MADISZ Petőfi S ándor irodalm i köre p ályázatot h ird e te tt írói teh etség ű fiatalo k részére. 1946 augusztusától a MADISZ k eretéb en népi teh etség k u tató iskola m űködött. A nyíregyházi M A D ISZ -székházban több ezer kötetes k ö n y v tár m űködött. A m egye ifjú ság án ak k u ltu rá lis képzése érdekében v á n d o rk ö n y v tá ra t m ű k ö d tetlek . N épdalestek, jótékony m űsoros táncestek, hangverseny, m agyarnóta-esl, k lu b estek szerepeltek m ég a szervezetek és a M ADISZ központi k u ltu rá lis rendezvén y ein .36

42

A m u n k á ra nevelés kezdem ényezéseként kell tek in ten ü n k a nyíregyházi MAD1SZszervezet szabásztanfolyam át, ahol hozott anyagból szakm u n k áso k ta n íto ttá k a szab á­ szat alapm űveleteit. U gyanez a szervezet h ath etes csecsem ő- és betegápolási, v alam in t gyorsíró tanfolyam okat szervezett az ifjúság részére.37 A M A D IS Z -alapszervezetek sp o rtélete is változatos volt. A központi ökölvívó, b ir ­ kózó, k erék p ár, asztalitenisz, vívó, tenisz és torna szakosztály m ellett m ű ködött egy sp o rtrepülő szakosztály és term észetesen a labdarúgó szakosztály. V alam ennyi szak ­ osztály részt v ett a városi, megyei, te rü leti versenyeken, ahol szép helyezéseket értek el, több alkalom m al rendeztek különböző sportv ersen y ek et és b em u tató k at. Jelen tő s lépéseket te tt a szövetség a töm egsport fejlesztésére azzal, hogy akciót in d íto tt a „m e­ zítláb as labdarúgó csapatok , asztalitenisz, sakkcsap ato k szervezésére, a szervezés m u n k á jáb a bekapcsolódtak a nyíregyházi iskolák testnevelő ta n á ra i is. A város k ö r­ nyéki k irán d u láso k m ellett országjáró ta n u lm á n y u ta k a t is szerv ezett a nyíregyházi MADISZ.38 Ezek a k u ltu rá lis és sp ortrendezvények kétségtelenül von zo tták a fiatalo k at, de alap o t ad tak az együttm űködésnek is. Az ifjúsági egységnapok, közös k u ltu rá lis és sp o rtrendezvények közelebb hozták a különböző ifjúság i szerv ezetek et egym áshoz. 1947-ben a szabolcsi ifjúsági szervezetek közötti együttm űködés kiszélesítésére a MIOT h atáro za ta ad o tt alapot, am ely, az 1848—49-es fo rrad alo m és szab ad ság h arc 100 éves év fo rd u ló ján ak m éltó m egünneplésére h ív ta fel a baloldali ifjúsági szervezeteket. Ebben az időben je len tk ez ett először a nyíregyházi ifjú ság i m ozgalom önálló szerveze­ tek én t a S zakszervezeti Ifjú m u n k ás és Tanoncm ozgalom (SZÍT), a m u n k ásifjú ság egy­ séges szervezete. A M IO T -határozat a la p já n a k o ráb b a n m á r m e g alak u lt MADISZ P ető fi-brigádjai m ellett megyei, helyi, üzem i és iskolai „48-as ifjúsági bizottságok” alak u ltak . A S zabolcs-S zatm ár m egyei „48-as ifjúsági bizottság” egyéves p ro g ram ját 1947. m árcius 15-én N yíregyházán a K ossuth té re n több ezres töm eg elő tt hozták n y il­ vánosságra. Az ünnepi nagygyűlés szónoka az egybegyűlt fiatalo k elő tt a következőket m o n d o tta: ....... A harcot, am it nem v á lla ltu n k a ném etek ellen, m ost az ú jjáép ítés fro n tjá n kell elvégeznünk. A rom okból kell felép íten ü n k az u ta t az em beri élet felé E bben a m u n k á b an a 48-as ifjúság lelkesedésével kell dolgoznunk.”3" M egyénk ifjú ság a nagy lelkesedéssel v e tt részt a cen ten áriu m i m ozgalom ban. S ok­ rétű és hasznos tá rsa d alm i tevékenysége közül a legjelentősebbek a következők: A 48-as ifjúsági bizottságok 1947 szeptem beréig több ezer ó rá t áld o ztak a m egye ú jjá ­ ép ítésére.40 Az üzem i 48-as ifjúsági bizottságok tan k ö n y v ak ció k at szerveztek és a m u n kasgyerekek részére ingyen tan k ö n y v ek et ju tta tta k .41 Az iskolai 48-as ifjú ság i b izo tt­ ságok kiem elkedő eredm ényeket érte k el a „Siess! A dj! Segíts!” m ozgalom és a d iák palró n u s rendszer megszervezésében.*-’ A 48-as k u ltú rv e rse n y az egész m egyében fel­ le n d ítette az ö ntevékeny k u ltú rcso p o rlo k életét. L abdarúgó, asztalitenisz, teke b ajn o k ­ ságokat rendeztek, am elyekben közel 3000 fiatal v ett részt. M egyénk fiatalja i részt v e t­ tek a V IT k u ltu rá lis és sportrendezvényein.43 A prág ai első V ilágifjúsági Találkozón Szabó F erenc M ADISZ m egyei titk á r képviselte m egyénk ifjú ság át. E lism erést v ív o tt ki N yíregyháza ifjú sá g án a k képviselőjeként H ercku József és P alo tai László, a k ik a jugoszláviai v asú tv o n alak építésénél végeztek ro h am m u n k át a nem zetközi összefogás jegyében.44 A cen ten áriu m i m ozgalom m egyénkben is elérte kettős célját. E gyrészt, az ifjúság szeles rétég éit m ozgósította a három éves terv célkitűzéseinek m egoldására, m ásrészt szorosabbá te tte a dem o k ratik u s ifjúsági szervezetek közötti eg yüttm űködést, ez áltál erő sítette a dem o k ratik u s n evelőm unka hatékonyságát. A MADISZ h iv a tásán ak ta rto tta a 14 éven alu li iskolás g yerm ekek d em o k ratik u s nevelését, és az 1946 n y ará n m egalakuló úttörőm ozgalom tám o g atását. A pedagógus 43

csapatvezetők m ellé középiskolás és m u n k á sfiata lo k a t küldött, hogy tám ogassák az ú t­ törőket. Az M K P és a M ADISZ h ath ató s tám ogatásáv al az úttörőm ozgalom m eg y én k ­ ben is fejlődésnek indult. A m ozgalom fejlődését kezdetben sok ak ad ály gátolta. E zért szervezeti felépítése és m űködésének alapelvei csak fokozatosan a lak u ltak ki. Nem n éz­ ték azonban ezt jó szem m el az iskolapolitikát irányító, régről itt m a ra d t reakciósok. M in ­ d en t m egtettek a regi ifjúsági szervezetek tám o g atásá ért és az úttörőm ozgalom m u n k á ­ já n a k nehezítéséért. G áto lták az iskolákban az ú ttörő csap ato k szervezését. L egéleseb­ ben az egyházi reakció, a jobboldali p árto k k a l szövetkezve tá m a d ta a m ozgalm at. V al­ lásellenesnek bélyegezte és vele szem ben az újjászerv ezett, de régi szellem ben te v é ­ kenykedő cserkészm ozgalm at igyekezett erősíteni a gyerm ekek között.’5 Az útlo ró m ozgalom azonban a népi hatalom sz ilá rd u lásáv al eg y ü tt tovább erősödött. A MADISZ legfőbb érdem e, hogy a különböző osztályhelyzetű és politikai feltugású fiatalokat egységes, d em okratikus nevelésben részesítette. Meg tu d ta akadályozni, hogy az ifjúság jelentős része a dem okráciaellenes erők befolyása alá kerüljön. E zért létrehozása és „Egységbe ifjú sá g 1’! jelszava p olitikailag helyes volt, még ak k o r is, ha az ifjúság szervezeti egységét nem sik e rü lt m egvalósítania. l-'O R IlA S O K , J E G Y Z E T E K

I. M agyal- N ép, 1945. j a n u á r 16. . M a g y a r N ép , 1345. j a n u á r 28. ; M a g y a r N ép H4 f e b r u á r 22. A M A DISZ v ezető i v o lta k : B e rn á th G y ö rg y , S z ta n k ő Istv á n , S o m o g y i J o lá n , k é s ő b b a s z e r­ v ezel m e g y e i t itk á r a ifj. S zab ó F e re n c volt. I. M a g y a r N ép , 1345. jú liu s 31. L M a g y a r N ép, 1345. j a n u á r 28. d. M a g y a r N ép. 1345. f e b r u á r 7. I. M a g y ar N ép, 15 lú n iu - 12. Az ..Ifjú s á g E g y sc g n a p ” u M A DISZ v a la m e n n y i je le n tő se b b sz e rv e z e té b e n m e g ta r to tt o rsz á ­ gos re n d e z v é n y v o lt. B u d a p e ste n c se h sz lo v á k , ro m á n , ju g o sz lá v f ia ta lo k r e s z v e te ltv e l r e n ­ d e z té k m eg. II. M a g y a r N ép, 1945. jú liu s 26, 1945. a u g u s z tu s 23, l'J4G. á p rilis D. 9. M a g y a r N ép, 1945. a u g u s z tu s 2. 10. S o m o g y i J o lá n szó b eli v issz a e m lé k e z é se a la p já n . 11. M a g y ar N ép, 1945. a u g u s z tu s 2. 12. M a g y a r N ép, 1947. a u g u s z tu s 26. 13. M a g y a r N ép, 1946. jú n iu s 18. 14. U. o. 15. M a g y a r N ép. 1947. m á rc iu s 28. 16. S o m o g y i J o lá n szó b eli v issz a e m lé k e z é se a la p ja n . 17. M ag y ar N ép, 1946. á p rilis 24. 18. M a g y a r N ép, 1945. a u g u s z tu s 11, 1946. jú liu s 28, 1947. f e b r u á r 20. 19. M a g y a r N ép, 1945. jú n iu s 30. 20. M a g y a r N ép. 1017. a u g u s z tu s 20. 21. M in d e rre : M a g y a r N ép, 1945. 1946 évi sz á m a ib a n m e g je le n ő M A D ISZ h ír e k n y ú jta n a k tá j é ­ k o z ta tá s t. 22. M a g y a r N ép, 1946. jú liu s 28. 21 M ag y ar N ép 194a. j a n u á r .3 : ■ E b e k e z d é sh e z : M a g y a r N ép, 1945, 1946, 1947. évi sz á m a ib a n m e g je le n ő M A D ISZ h ír e k n y ú j­ ta n a k tá jé k o z ta tá s t. E lő a d ó k : F e h é r K lá ra , R á k o s S á n d o r, S z la n k ó Is tv á n , P á lfi E rn ő , d r. S p á n y i G éza, d r. G a c sá ly i S á n d o r stb . 25. M a g y a r N ép, 1945. a u g u s z tu s 2. 26. M a g y a r N ép, 1946. s z e p te m b e r 22. 27. M a g y a r N ép , 1946. o k tó b e r 25. 26. M a g y a r N ép, 1946. j a n u á r 26. 29. U. o. 30. M a g y a r N ép, 1945. n o v e m b e r 29, 1945. d e c e m b e r 4. 31. M a g y a r N ép, 1946. jú n iu s 4. 32. M a g y a r N ép , 1946. jú n iu s 18. 33. M a g y a r N ép, 1946. jú n iu s 23, 194(1. jú n iu s 25. 34. M a g y ar N ép, 1946. sz e p te m b e r 15. 35. M a g y a r N ép, 1947. a u g u s z tu s 23. 36. M a g y a r N ép, 1945. m á rc iu s 17, 1945. Jú liu s 14, 1945. a u g u s z tu s 11, 1946. m á rc iu s 28, 1946. jú liu s 26, 1946. o k tó b e r 25, 1947. á p rilis 6. 37. M a g y a r N ép , 1947. J a n u á r 10, 1947. j a n u á r 31, 1947. jú n iu s 20. 38. M in d e rre : M a g y a r N ép, 1945., 1946., 1947. évi s z á m a in a k M A D ISZ sp o rth íre i. 39. M a g y a r N ép, 1947. m á r c iu s 18. 40. M a g y a r N ép , 1947. á p r ilis 6. 41. M a g y a r N ép , 1947. o k tó b e r 8. 42 u. o. 43. M a g y a r N ép , 1947. jú liu s 16, 1948. f e b r u á r 4. 44. M a g y a r N ép, 1947. m á ju s 20. 45. K o k as F e re n c és S ln k a A n ta l szó b eli v issz a e m lé k e z é se a la p já n .

44

GECSÉNYI LAJOS:

Kommunista tanulókör Nyíregyházán a második világháború éveiben (1941-1943) F elszabadulásunk 25. év fo rd u ló já n ak közeledtével ism ét á tte k in tjü k azt a h atalm as küzdelm et, m elyet a m agyar nép legjobbjai a II. v ilág h áb o rú éveiben a fasizm us és a h áború ellen vívtak. Ebben a szám vetésben e lju tu n k nem csak az országosan isméid kom m u nista és m ás ellenállási csoportok tö rté n eté n ek m egism eréséhez, hanem fel­ térk ép ezü n k m inden kis szervezetet, m inden akciót. Ezek közé ta rto zik az a ta n u ló k ö r is, am ely N yíregyházán 1911-ben, röviddel a h áború kitörése u tá n kezdett m űködni. M ilyen helyzetben a la k u lt a kö r? K ik voltak a ta g jai? 1911 n y ará n a m agyar uralk o d ó osztályok kitörő öröm m el üdvözölték a sz o v je t­ ellenes h áb o rú t A korm ány, az egész állam ap p a rá tu s m inden tőle telh ető t elkövetett, hogy az ország lakosságát egységesen sorakoztassa fel a háb o rú s po litik a m ögött. A fasiszta p ropaganda a legsötétebb lá g a lo m h ad ja ra tb n k ezd ett a szovjet állam ellen, a rra törekedtek, hogy az első v ilágháború kezdeti szak aszára jellem ző töm cg h an g u lato t terem tsenek. 1941 közel v olt ahhoz, hogy a m ag y ar dolgozókkal el lehessen fe le j­ tetni a nyom ort, szenvedést. Igaz, nem jelen ték telen erők fo g laltak á llást a h áború m ellett, különösen a gyors ném et sikerek lá ttá n , de a m unkásság és p arasztság p o liti­ k ailag képzett, halad ó gondolkodású része tu d ta, hogy a h áború idegen érd ek ek et szol­ gál. A p olitikailag e lm arad o ttab b a k csak se jte tté k ezt, de ahogy te lte k a hetek, h ó n a ­ pok, úgy világosodott meg m indenki előtt a valóságos helyzet. A h áb o rú kezdetén kedvezően ható hadi k o n ju n k tú ra , a te rü le ti revízió ered m é­ nyei, a m unkanélküliség m egszűnése egy időre k ö n n y ítették a ren d szer helyzetét. S za­ p o rodtak azonban a negatív hatótényezők; a kivételes hatalom , a hadiüzem i rendszer, gyors árem elkedés — lem aradó hírek, a g yakoribbá váló katonai szolgálat, a közélel­ mezési helyzet rom lása s végül a pusztító háború a m aga szörnyű valóságában. A m ag y ar nép nem lelk esed ett a h áb o rú é rt, de n em is lép ett fel ellene. Ez a passzivitás — m á r a kezdet kezdetén — m égis aggasztotta a korm ányzati szerveket. Felt a töm egektől s az elégedetlenség esetleges m egnyilvánulásai ellen m inden elő k é­ születi intézk ed ést m egtett. A h adüzenet u tá n egym ást érté k a dolgozók m egfélem lítését célzó intézkedések. Rendelet je le n t m eg a „baloldali felforgató elem ek”, a k o m m unisták, k om m unistagyanus szem élyek elleni közigazgatási eljárásró l, az in tern áláso k ró l. 1941 októberében m egszervezték a v ez érk ar főnöke m e lle tt m űködő kato n ai bíróságot m inden, „a fe n n ­ álló tá rsa d alm i rend felfo rg atá sára irán y u ló ” tevékenység ellen. Az intézkedések első­ so rb an a kom m u n isták ellen irán y u ltak . A több ezer b eb ö rtö n zö tt k o m m u n istán kívül n éhány h é t a la tt 2—3000 fő k e rü lt a sebtében felá llíto tt in tern áló táb o ro k b a. Nagy nyo­ m ás n eh ezed ett a legális m u n k á sp á rtra és a szakszerv ezetek re is. A legális m u n k ás­ m ozgalom ellen in té ze tt tám adáshoz ta rto zo tt a m unkásság gazdasági és k u ltu rá lis 45

S zervezeteinek fokozatos felszám olása. K ülönösen vidéken, egym ás u tá n zá rták be a m u n k áso tth o n o k at, m unkásegyleteket, köröket. „G yanús m a g a ta rtá s” m ia tt in te rn á ltá k vagy b e v o n u lta ltá k a vezető szo ciáldem okrata és szakszervezeti fu n k cio n áriu so k at nem egy v id éki helységben. A S zociáldem okrata P á r t h iv atalo s vezetése felem ás m ódon rea g ált a h áb o rú k i­ tö résére, a m ozgalm at é rt tám adásokra. Egyrészt elíté lté k a h á b o rú b a lépést, k iá llta k az an tifasiszta világkoalíció m elleit, aggódva figyelték a szovjet h adsereg küzdelm ét, m ásrészt olyan m a g a ta rtá st k öveteltek a szerv ezett m unkásoktól, am ely m esszem enő tám o g atást n y ú jto tt a korm ánynak, az á lta lu k is e líté lt háborúhoz. A szervezett m unkásság tekintélyes része a p á rt h iv atalo s p o litik ájáv al szem ben s a já t o sztály ö n tu d atára, a k o m m u n istá k ra és a baloldali szociáldem okrata vezetőkre h allg atott. _ Az eszm ét nem le h e te tt a szívekből kitépni. A hogy közeledett a h áb o rú , m ajd a S zovjetunió elleni agresszió ideje, úgy élénkült, n ő tt az elégedetlenség, úgy alak u ltak ki ism ét propagandacsoportok, beszélgető körök a különböző m agánlakásokon, egyleti helyiségekben. A résztvevők, a fo rrad alm i m unkásm ozgalom régi, k ip ró b ált harcosai m ellett m ind nagyobb szóhoz ju to tta k a fiatalo k is. V alam ennyi próbálkozás h allatlan nehézségek közepette m ent végbe. • N yíregyházán V áraljai Jenő újságíró, volt szociáldem okrata p á rtlitk á r, m ár 1938b an m egkísérelte a p á rt baloldali gondolkodású ta g ja it töm öríteni. Célja a M áiciusi F ro n t p ro g ra m já t valló szervezet létrehozása volt. B íztatására Pálfi E rnő (1938—1940 p á rttitk á r) kapcsolatot te re m te tt D ebrecenben Ú jhelyi S zilárddal és Szilágyi Józseffel, a halad ó diákcsoport vezetőivel. P álfi m á r ekkor létreh o zo tt egy ifjú m u n k ás tan u ló k ö rt a pártszervezeten belül. Itt a foglalkozásokon a m a rx ista politikai g azdaságtan k érd é­ seiről, a háborúkról, az osztályokról, az oszlályharcról beszélgettek. A k örben személy sz erin t G u ttm a n n Miklós, L clokvics László, Fülöp László, K am p f László, L em er E nd­ re, Földi László, A uspitz E m m a tevékenykedett. A háb o rú kitörésekor m egindult le tartó ztatási — in tern álási h u llám azonban Pálfi E rn ő t is elérte. 1941. jú liu s lü -án in te rn á ltá k . A csoport ideiglenesen vezető nélkül m a­ ra d t, de m u n k á ja ekk or sem b én u lt meg. A m ár kom m unista eszm éken feln ő tt ifik á tv e tté k a vezetést s ősztől kezdve G u ttm a n n Miklós tech n ik u s lak ásán gyűltek össze, tá rsa d alm i problém ák, a történ elm i m aterializm u s kérd ésein ek m egvitatására. A fia ­ talo k kicserélték egym ás között baloldali írók regényeit, m a rx ista b ro ssú rák at. F el­ h aszn á lták a szociáldem okrata kiadványokat, pl. N épszava n a p tá ra k a t is. Legnagyobb népszerűségnek G orkij regényei örvendtek. 1942 folyam án sik e rü lt egy rád ió t áta la k íta n i s azon a moszkvai K ossuth, illetve londoni rádió ad ásait hallgatni. A K ossuth rádió szerepéről, jelentőségéről a hazai an tifasiszta h arcb an K állai G yula elv társ írja az aláb b ia k at: A m oszkvai m agyar kom m unista em igráció kiem el­ kedő segítséget n y ú jto tt a m agyar függetlenségi m ozgalom p ártjain a k , az egész m agyar n épnek a ném etellenes szabadságharchoz, a nem zet m egm entésére. „A segítségnyújtás leghatékonyabb eszköze az 1941 szeptem berében m egszervezett K ossuth rádió volt.” A K ossuth rádió állan dó harco t foly tato tt azért, hogy M agyarország szakítsa meg szö­ vetségi viszonyát a fasiszta h atalm ak k al, hogy a m agyar néptöm egek ném etellenes h a rc á t m inél szélesebb alapokra fektesse. Leleplezte M agyarország gazdasági kifosz­ tását, az uralkodó osztályok h in ta p o litik áját. A rádió hírei alap já n fo ly tattak agitációt 1941—1943 közölt a nyíregyházi dohánygyárban és egy péküzem ben Zajácz János és Á roki László. M indkettőjüket több havi börtönbüntetésre ítélte a bíróság.

4ü

A k o m m unista tanu ló k ö r életében a nagy változás 1942 n y ará n állt be. amikor a Budapesten tartózkodó Fülüp Gábor és László kapcsolatba került a kommunista eg y e­ temisták csoportjával (Kelen Tibor, Gáti Jenő), majd rajtuk k eresztü l a D eák György vezette kommunista m ozgalom m al. Ök lá ttá k el könyvekkel a nyíregyházi csoportot. A D eák-féle m ozgalom becsületes, a KM P-hez utat kereső emberekből, jo b b ára szociáldem okrata párttagokból alak u lt. Több balos jelszavuk ellenére intenzív szer­ vező- és p ro p ag a n d am u n k á t végeztek a háború és a fasizm us ellen. Illegális m u n k á ­ juk során kapcsolatot ta lá lta k a KM P-vel s annak röplapjait is U-rjesztctték. A nyíregyházi csoport (G uttm ann szem élyén keresztül) ren d szeresen tájékoztatta K elen T ib ort a ta n u ló k ö r m egbeszéléseiről. 1943 tavaszán m á r k o n k rét akció te rv é t la to lg a ttá k s elsősorban — a debreceniekhez hasonlóan — rö p lap terjesz té st terveztek. Szóbeli ag itációt viszont m ár ekkor is folvtattak. A szépen induló mozgalom kibontakozását D eák György és több tá rsa b udapesti le tartó z tatása szakította meg. E lfogtak néhány napon belül valam ennyi nyíregyházi résztvevőt s a súlyos beteg P álfi E rnőt is. A Honvéd Vezérkar Főnökének Bírósága a kínzásoktól m egtört fiatalo k a t 1 év és 6 hótól 4 évig terjedő íegyházra ítélte. Ezzel a kicsiny, de intenzív csoport m egszűnt H atásu k — bár nehezen — le m é r­ hető a szociáldem okrata p ártszervezetben, a helyi közhangulatban. Szerény, de tiszteletrem éltó m u n k át végeztek. ★ A közlemény megírásához az MSZMP KB P á rttö rté n e ti In tézete A rch ív u m áb an ta ­ lálható dokumentumokat használtuk fel.

47

Pál Gyula: Fejlődő város. (Olaj.) 48

SÍPOS LEVENTE:

A Szabolcs és Szatmár megyei Nemzeti Bizottságok és önkormányzati testületek i. A negyedszázados évforduló jó alkalom a rra , hogy fe lm é rjü k a felszabadulás óta m eg tett u ta t. A szám vetésnek — m elynek e cikk csak egy kis részlete le h et — ta lán nem ü n n ep ro n tó fo rm á ja felidézni a népi d em okratik u s fo rrad a lo m ú j életet terem tő, k iélezett p o litik ai h arcait. Az osztályharc több síkon zajlik és zajlo tt, en n ek m egfele­ lően nyom on követése is több féle m ódon tö rté n h et. Az aláb b iak b an sajátos asp ek tu s­ ból, a N em zeti B izottságok és az ö n korm ányzati testü le tek : a tö rv én y h ató ság i b iz o tt­ ság, a k épviselőtestületek összetételét vizsgálva igyekszem érz ék eltetn i Szabolcs és S zatm ár 1945 és 1940 közötti politikai erőviszonyait, a h a la d á s és a reakció küzdelm ét. N em m utato m be e szervek szerteágazó tevékenységét, ez szétfeszítené a cik k k ereteit, csupán a p árto k közötti viszony m egrajzolásához kív án o k h o zz ájáru ln i n éh án y v o n ás­ sal.1 Ezek a szervek az ért alk alm asa k e vizsgálódásra, m e rt a F üggetlenségi F ro n t öt p á rtja és h ato d ik k én t a szakszervezetek a lk o ttá k őket. A N em zeti B izottságoknál egy en ­ lő szám ú, p aritásos részvételt szabott m eg a k ialak u ló országos szokásjog, itt te h á t a b ­ ból lehet levonni a k ö v etkeztetéseket a m egyére vonatkozóan, hogy m ely p á rto k k ap tak helyet g y akrabban a községi, városi, já rá si és m egyei N em zeti B izottságokban. A N em ­ zeti B izottságok kezdetben közigazgatási funkciót is ellátó, az egész közéletet b efo ly á­ soló po litikai szervek voltak, m elyek a törvényhatóság i bizottságok és a képviselőtes­ tü letek m egalak ítása u tá n elv esztették közigazgatási szerepüket. A zonban d helységek legfontosabb közügyéit eldöntő, a közigazgatási tisztviselőket m egválasztó és ellenőrző községi, városi képviselőtestületeknek, a m egyei törvényhatósági b izo ttság n ak az öszszetételét, azaz az egyes p á rto k és a szakszervezetek k ép viseleti a rá n y á t a helyi N em ­ zeti B izottságok á lla p íto ttá k meg a jogszabályok értelm ében. Az összetétel kö rü li p á r t­ harcok, az egyes p á rto k részvételi a rá n y a a helyi p o litik ai erőviszonyok fontos m u ta ­ tója. A felszabadult T iszán tú l — s a fokozatosan felszabaduló többi te rü le t — népe nagy len d ü lettel k ezd ett hozzá a d em okratikus nem zeti ú jjá sz ü leté s m egvalósításához. A d e­ m o k ratikus p á rto k politikai szövetségét m egtestesítő M agyar N em zeti Függetlenségi F ro n t p ro g ra m já n ak a v ég re h ajtá sa m egkövetelte a központi állam h ata lo m gyors k i­ építését. A Függetlenségi F ro n t helyi politikai szerveinek, a N em zeti B izottságoknak fontos szerep ju to tt a korm ány m e g ala k ítá sára h iv a to tt Ideiglenes N em zetgyűlés k ü l­ d ö ttein ek m egválasztásában is. Sok helyütt, így N yíregyházán is épp en m egv álasztásu k 1 A lé m a o rsz á g o s tá rg y a lá s á h o z lá sd B a lá zs B é la : N ép m o zg alo m és n e m z e ti b izo ttság o k . 1945—1046. K o s su th K ö n y v k ia d ó 1961.; S á g v ári Á g n e s : N é p fro n t és k o a líc ió M a g y a ro rsz á g o n 1936—1948. K o s su th K ö n y v k ia d ó 1967.; D r. C sizm adia A n d o r: A n e m z e ti b iz o ttsá g o k álla m i te v é k e n y s é g e (1944—1949). K ö zg az d aság i és Jo g i K ö n y v k ia d ó 1968.; A P á r ttö r té n e ti T a n k ö n y v XI. és XII. fe je z e té n e k te rv e z e te . P á r ttö r té n e ti K ö z le m é n y e k , 1908. 1. és 2. sz.

49

céljáb ó l ült össze először a várm egyei N em zeti B izottság, am ely tevékenysége során végig eg y ú ttal a N yíregyházi N em zeti B izottság funkcióit is ellátta. Az 1044. decem ber 17-én összehívott alakuló ülésen az elnöklő dr, Erőss Ján o s k i­ re n d e lt főispán ism ertette az Ideiglenes N em zetgyűlés előkészítő bizo ttság án ak hozzá in té ze tt m egkeresését, m elynek értelm éb en „az ideiglenes nem zetgyűlésbe kiküldendő tagok m egválasztására alk alm as N em zeti B izottság alak ítan d ó . A m egkeresés szerin t a N em zeti B izottságot „a független kisgazda- és föld m u n k ásp árt, a szociáldem okrata p árt, a k om m unista p árt, továbbá a szakszervezetek, gazdaszövetség, parasztszövetség, v alam in t a kereskedők és iparosok csoportja és végül a p árto n k ív ü li d em o k ra ták so­ raib ó l delegált h áro m -h áro m tag v álasz tja meg. A fen ti nyolc csoportból k ik ü ld ö tt tagok elnököt v álasztanak, így a szóban lévő N em zeti B izottság az elnökön kívül 24 tagból á ll”.23 E nnek m egfelelően a decem ber 19-i form ális alak u ló ü lésre a következők k a p ta k m eghívást: az M K P k épviseletében: P in té r A ndrás, M urczkó K ároly, B e rn á th G yörgy; SZD P: F azekas János, M áchel S ándor, Egri S án d o r; F K P : dr. Erőss János, V eczán József, M ócsán József; szakszervezetek: Jeles László, P ászto r József, Solymosi M ihály; kereskedők és iparosok: B ácsik József, K elem en László, U ngár Já n o s; p á rto n ­ k ív ü li d em o k raták : dr. E lekffy Lajos, dr. P ap p György, dr. Békefi E rn ő ; P arasztszö v et­ ségi S ajben A ndrás, B a rth a László, Tom asovszki A nd rás; G azdaszövetség: L ovas K o ­ vács A ndrás, G erliczki A ndrás, Ilre n k ó Ján o s.3 A Függetlenségi F ro n t helyileg m e g ala k u lt p á rtja in a k és több érd ek k ép v iseletn ek a N em zeti B izottságban való töm örülése széles politik ai összefogást tükröz. A fo g lal­ kozás szerinti m egoszlás szintén széles osztályegyüttm űködés lehetőségének a felm e­ rü lésé re u ta l: az NB ta g jai között kőm űves, nyom dász, kisgazda, kisiparos, kereskedő, orvos, ügyvéd, pap eg y a rán t m egtalálható. Ezt az összetételt az élet m egindításának, az összes an tifasiszta erők tö m örítésének követelm énye d ik tálta. 1945 elején b ek a p ­ csolódtak az NB m u n k á já b a a helyileg a k k o r m egalak u lt N em zeti P a ra sz tp á rt és a P o lg ári D em okrata P á r t (kezdetben R adikális D em okrata P á rtn a k nevezték) képviselői, egyes érdekképviseletek pedig k im a ra d ta k belőle. H ab ár a viszonylag k o rán felszab ad u lt S zabolcsban a m egyei N B -k m eg alak u lása­ k o r m ár m egindult az élet, m egkezdte m űködését a közigazgatás, ó riási m u n k a v á rt rá ju k az újjáép ítés, a dem o k ratik u s áta la k u lá s elősegítésében. A hol a népi fo rrad alm i erő k nagyobb súly t k a p ta k az N B -kben, o lt a kom m u n isták vezetésével — sokszor a közigazgatási tisztviselőkkel v ívott h arc b an — eleget tu d ta k ten n i h iv atásu k n ak , ahol kisebb v olt a súlyuk, o tt kevésbé — ez a helyi erőviszonyoktól függött. A várm egyei N em zeti B izottság m űködésének h aték o n y ság át egy fe b ru á r—m árcius fo rd u ló ja k ö rü l tö rté n t átszervezés csökkentette. Az ú jjá a la k ítá sb a n k ö zrejátszh ato tt, hogy nehézkes v olt a nagy létszám ú bizottságot h eten k é n t összehívni. Az ú j bizottságot azon b an csupán az öt p á rt egy-egy képviselője alkotta, m ég a szakszervezetek k épvise­ lő jé t is kihagyták. V alójában itt a reakció szabotázsakciójáról volt szó. A koalíció k o n ­ ze rv atív csoportja m á r a korm án y m egalakulása óta szükségtelennek m in ő sítette e népi szerveket az országban azzal az indokolással, hogy az állam gépezet m egindulása u tá n nincs szükség közigazgatási tevékenységükre. Az N B -k p o litik ai ellenőrző szere­ pében term észetesen sa já t h atalm i tö rek v ésein ek egyik legjelentősebb ak a d ály át látta. N oha a dem o k ratik u s erők ellen állásán m e g tö rt az N B -k felo szlatására irán y u ló tö ­ rekvés, sőt a 14/1945. ME. sz. ren d e let jogilag is elism erte őket, a reakció nem hag y o tt 2 A z a la k u ló ü lé s je g y z ő k ö n y v é t lá s d H á rs fa lv i P é te r , H o rv á th S á n d o r : D o k u m e n tu m o k . Az é le t m e g in d u lá sa m e g y é n k b e n a fe ls z a b a d u lá s u tá n . S z a b o lc s -S z a tm á rl S zem le, 1965. 3. sz. 103—104. old. 3 S z a b o lc s -S z a tm á r m e g y ei P á r ta rc h ív u m . (K ézirat.)

50

D a c sk a l A n ta l:

N y íre g y h á z a

tö r té n e te .

1944—1047.

íe l a m eg b én ításu k at célzó m anőverekkel. Szabolcs m egyei e m líte tt k ísérlete já r t is bizonyos eredm énnyel. P éldául egy április 18-i feljegyzés szerin t a m egyei NB „új fo r­ m áb an tö rté n t m egalakulása óta negyedik szerd án ” m a ra d t el az ü lés; m e rt ta g jai nem jö ttek el kellő szám ban.1 Az 1945. ja n u á r 4-én kibocsátott 14/1945. ME. sz. ren d e let felszó líto tta az N B -ket. alak ítsák m eg az ö n korm ányzati testületeket, s h o zzátette: „A nem zeti bizottságok, m in t a d em o k ratik u s p árto k helyi szövetségei, politikai szervek, te h á t m aguk ne il­ leszkedjenek be a közigazgatás szervezetébe.” M ásszóval: az ö n k o rm án y zati te stü letek m eg alak ítása u tán m egszűnik az N B -k közigazgatási funkciója, de m eg m arad p o litik ai szerep ü k : a kezdem ényezés, az ellenőrzés, a meggyőzés. Révai József találó szavaival „harci szervek a fasiszta és feudális reakció szétzúzására és a d em o k ratik u s átalak u lás b iz to sítására”.456 Szabolcsban az országban valószínűleg az a p éld átlan eset tö rté n t, hogy Erőss Ján o s főispán volt egy ideig a várm egyei N em zeti B izottság elnöke. É rthető, hogy ilyen k ö rü l­ m ények között az NB politikai ellenőrző szerepe nem érv én y esü lt m egfelelően a m e­ gyei közigazgatás felett. Erőss János, a politikai fejlődés m e g állítá sára tö rekvő k isg az­ d ap á rti politikus ugyanis m ár 1944 novem berétől a régi közigazgatás szisztem atik u s k i­ építésén m unkálkodott. A régi „szakem berek” sokaságát ju tta tta álláshoz, a m egyei közigazgatást a jobboldal b ásty ájáv á ép ítette ki. A polgári d em o k rácia k ere tein tú l­ lépni nem ak a ró — sőt részben m ég azokat is sokalló — h iv a taln o k i k a r joggal sa já t sírásó ját lá tta a népi fo rrad a lm i erőkben, m elyek tevékenységük egyik legfontosabb sz ín terét a N em zeti B izottságokban ta lá ltá k meg. E zért a r r a tö rek ed ett, h a m á r fel­ o szlatásukról nem is le h e te tt szó, legalább a sa já t szem pontjából kedvező összetételű N B-k a la k u lja n a k és m űködjenek. V égül is a m egyében a N em zeti B izottságok egy része b aloldali kezdem ényezésre a la k u lt meg, m ásik részénél a közigazgatási a p p a rá ­ tus" bábáskodott, s ez rán y o m ta bélyegét ezekre a bizottságokra. A főispán 1945. ja n u á r 16-i le ira tá b a n u ta síto tta a nyíregyházi p o lg á rm este rt és a járási főszolgabírókat, hogy a 14/1945. ME. sz. ren d e let értelm éb en „ott, ahol m ég a nem zeti bizottságok m egalakítva nem lennének, úgy azokat a ren d e letb e n elő írt a la p ­ elvek szigorú szem elő tt ta rtá sá v a l h a la d é k ta la n u l a lak ítsák meg és ezeken keresztül gondoskodjanak a k épviselőtestületek h a la d é k ta la n ö sszeállításáró l”.7 Hogy a főszolgabírók hogyan te tte k eleget a rendelkezésnek, a r r a jellem zőek a tiszai já rá si főszolgabíró szavai a já rá si N em zeti B izottság alak u ló ülésén az NB össze­ tételérő l: „a já rá s te rü le té n p ártp o litik a i szervezkedés csak egyes községekben in d u lt meg és a főszolgabírói hivatalh o z érk ezett jelentésekbő l az . . . állap íth ató meg, hogy a jelölések, illetve a k ik ü ld ö ttek kijelölése az érdekképv iseleti elv a la p já n történik, így a bizottság is érdek k ép v iseleti elv alap já n á llítta tik össze”.8 A m egye T örvényhatósági B izottságába küldendő já rá si tagok n év so rára te tt ja v aslatá b ó l kid erü l, m it é r te tt „é r­ dekképviseleti elv en ” : 2 fő az egyházak részéről, 5 földm űves, 1 gazdatiszt, 1 iparos, 1 kereskedő, 2 értelm iségi. Az ülésen ebben az összetételben elfogadott n év so rb an nem ju to tt hely a m unkásosztálynak. V alójában a népi fo rrad alm i erők ellen te tt lépés volt 4 NYAL. S zab o lcs m . ND Ira to k 1945./II./7. 5 R év ai J ó z s e f : K e lle n e k -e n e m z e ti b iz o ttsá g o k é s m ire ? N ép lap , 1945. j a n u á r 10. 0 S zab o lcs k ö zel le v e n a k o rm á n y sz é k h e ly é h e z , D e b re c e n b e g y a k r a n é r k e z e tt p a n a s z a k ö z­ tisztv iselő k ellen a m eg y éb ő l, a m it a fő isp á n a m e g y e i NB j a n u á r 10-i ü lé s e n szóvá is te tt. A k ö z ig a z g a tá s és a fő isp á n te v é k e n y s é g é n e k je lle m z é s é t lá s d N é m e th P é te r n é l A k ö zig az­ g a tá s ú jjá s z e rv e z é s e S zab o lcs m e g y é b e n (1944. n o v e m b e r — 1945. J a n u á r) , S z a b o lc s -S z a tm á rl S zem le, 1988. 2. s z . ; F ilep J á n o s : A k ö z ig a z g a tá s ú jjá sz e rv e z é sé rő l, u o . 3. s z .; H á rsfa lv i P é te r : D e m o k ra ta p o litik u s v o lt-e E rő ss J á n o s fő isp á n ? Uo. 7 NYAL. S zab o lcs m . fő lsp . 1922/1945.

C Uo51

az is, am ikor a főszolgabíró ugyanezen az ülésen egy k érd é sre válaszolva k ijelen tette, hogy a községi bíró, jegyző stb. is ta g ja le h et a N em zeti B izottságoknak. Az M K P m egyei vezetői jól lá ttá k , hogy a közigazgatási ap p a rátu s részv étele az N B -k m eg alak ításáb an m ilyen káros következm ényekkel já rt. V ilágosan kifejezte ezt 1945. áp rilis 11-én kelt, a b elügym iniszternek k ü ld ö tt b ead v án y u k : „Vidéki m u n k ás­ ság u n k során (a fö ldreform előkészítéséről és v ég re h ajtásáró l v an szó — S. L.) po liti­ kai ta p asz talatu n k a m egye te rü le té n az, hogy a nem zeti bizottságok összetétele nem megfelelő, m e rt nem a d em o k ratik u s blokk szellem ének m egfelelően v an n ak összeállít­ va, h an em m ég a p á rto k m egalakulása előtt a falu jegyzőjétől k ijelö lt em berekből te ­ vődik össze. Az azóta m e g alak u lt p árto k képviselői sok hely en plu szk én t csatlakoztak a m á r m eglevő nem zeti bizottságokhoz, sok helyen azonban a p árto k m egalakulása d acára sem v ették be a p árto k k ik ü ld ö tteit a nem zeti bizottságba. E nnélfogva azok a községek, ahol a fenti m ódon v an n a k a nem zeti bizottságok összeállítva, ugyanilyen szellem ben párto k o n k ív ü liek e t k ü ld ö ttek be a m egyei törvényhatóságba. K ifogásoljuk: 1. hogy sok községben egy általán nincsen nem zeti bizottság, 2. sok helyen a nem zeti bizottság p árto n kívüliekből áll, m e rt p á rto k vagy eg y általán nincsenek, m e rt v a la m i­ lyen szektor akadályozza, vagy a p á rt k ik ü ld ö ttei nem fo g laln ak h ely et a nem zeti b i­ zottságban a rendelkezések helytelen értelm ezése m iatt, vagy k o n zerv atív és reakciós erők akadályozzák nek ik m egfelelő m ódon értelm ezve a nem zeti bizottságokról szóló rendelkezéseket, 3. á llítju k , hogy a községek politikai élete igen sok helyen felü lrő l v ezérelt m ódon tö rtén ik , vagyis a K isg azd ap árt vagy m ás p á rti főjegyző vagy közh iv a­ talnok, ha nem is erőszakos módon, de célzatosan úgy n y ilatk o zik és úgy á llítja be az á lta la szervezett p á rto t m in t olyat, am elyhez ő m aga is ta rto zik és am ely p á rt to b o r­ zására felh aszn álja a falusi esküdteket, b író t stb. A község lakói nem tu d n a k vagy nem m ern ek ellen t m ondani, m ikor ilyen m ódon a p á rtb a való belépésre ö sszeírják.”9 1945 m árc iu sá ra m á r a m egye községeinek nagy részében m eg alak u ltak az NB-k, s lé tre jö tte k a já rá si N em zeti B izottságok is. Az M K P id ézett m eg állap ításaiv al össz­ h an g b a n azonban joggal szögezte le, a m egyei N B: „12 községből érk e zett k im u tatá so k ­ ból az tű n ik ki, hogy a N em zeti B izottságok s tru k tú rá já v a l a községek nincsenek tisz­ tá b an , m e rt csupán egyetlen községben — N yírm adán — v an szabályszerűen m e g a la ­ k ítv a a N em zeti B izottság”.10 Az e m líte tt 12 községi NB jelen tései közül 5 tü n te tte fel a p á rto k szerinti összetételt. 4-ben v olt képviselője az M K P -nak, az F K P -n ak , az N P P -nek, 3-ban az S Z D P -nek és 1-ben a szakszervezeteknek — egy község k iv ételév el p aritáso s alapon. 3 N B -ben p árto n k ív ü li is helyet kapott. A többi 7 közül 2 község N em zeti B izottsága a tagok foglalkozását jelezte, 5 pedig arró l szám olt be, hogy p á r­ to n k ívüliekből a la k u lt meg. A paszabi NB péld áu l ezt írta : „M ivel p á rto k nem m ű ­ ködnek, a különféle foglalkozású em berek közül b ehív ás ú tjá n ju to tta k a N em zeti B i­ zottságba, hogy ilyképpen a különféle foglalkozásúak arán y o san képviselve legyenek.” T iszaszentm ártonban így a la k u lt a p árto n k ív ü liek b ő l álló NB összetétele: 2 k isb irto ­ kos, 2 földm űves napszám os, lelkész, k án to rtan ító , cipészm ester, szatócs kereskedő. Z surkon az a fo rd íto tt helyzet á llt elő, hogy a képviselő testü let v álasz to tta m eg az NB ta g ja it.11 A N em zeti B izottságok összetétele m egyeszerte hasonló k ép et m u tato tt. A felm érés h a tá sá ra , nem utolsó so rb an az M K P h a tá ro z o tt fellépése köv etk ezm én y ek én t a m egyei N em zeti Bizottság 1945. áp rilis 19-én körlev elet bocsáto tt ki, m elyben leszögezte: „a kellő ism eretek h ián y áb an a N em zeti B izottságok összeállítása szab ály talan és re n d ­ ellenes. s uo. 10 NYAL. S zab o lcs m . NB/I./7. 1945. á p rilis 15-i jk v . 11 Uo. K özségi je le n té s e k .

52

Éppen ezért közli a községek elöljáróságaival, hogy a N em zeti B izottságok m eg­ alak ításá b a és összeállításába a közigazgatási hatóság o k n ak beleszólási joga nincs. A N em zeti B izottságok a m űködésre jogosult 5 politikai p á rt éspedig: 1. F üggetlen K isgazda F öldm unkás és P olgári P á rt, 2. M agyar K o m m u n ista P á rt. 3. N em zeti P a ­ rasz tp árt, 4. P olgári D em okrata P á r t és 5. S zociáldem okrata P á r t á lta l d eleg ált tag o k ­ ból állíta n d ó össze — úgy, hogy m inden p á rt a sa já t p á rtta g ja i közül egy-egy tagot delegál. A hol a fent felsorolt p á rto k nem m indegyike m űködik, úgy a m á r m e g alak u lt és m űködő dem o k ratik u s p á rto k á lta l delegált nem zeti bizottságok a m űködő esetleges m ás d em o k ratik u s pártok, vagy érdekképviseletek, végső esetben pedig d em o k ratik u s gondolkodású és politikailag kifog ástalan egyének közül együttes ja v a sla tta l h ív n ak be an n yi tagot, hogy az ötös létszám m eg legyen. H a az így — p á rto k h íjá n n em te lje s — N em zeti B izottságok székhelyein időköz­ ben a m űködésre jogosult v alam elyik politikai p á rt m egalakul, úgy a b eh ív o tt tagok közül sorsolás ú tjá n kiesik egy, s ez a kiesés m indaddig folytatódik, am íg a m eg alak u lt m inden dem o k ratik u s p á rt a N em zeti B izottságban képviselethez nem ju t. Az így m e g alak u lt N em zeti B izottságok önm agukból titk o s szavazás ú tjá n v álasz t­ já k m eg elnöküket.”12 H a Erőss Já n o s N B -elnök nem is ak a d ály o zh atta m eg e k ö rlev él kib o csátását, a jo b b o ldal élt azzal a lehetőséggel, hogy a N em zeti B izottságok ö sszetételét nem szab á­ lyozták p aragrafusok, csupán a k ialakuló országos szokásjog. E lérte, hogy — m ik é n t a leszű k ített létszám ú m egyei N B -ből is k im a ra d ta k a szakszervezetek, m elyek elsősor­ b an a m u n k á sp árto k pozícióit erő síth ették volna — a szakszervezetek n em k erü ltek a p á rto k k a l egyenrangú félk é n t szóba a körlevélben, sőt m ég a „szakszervezet” szó sem fo rd u l elő, csupán a többféleképpen értelm ezhető „é rd ek k ép v iseletek ”. F eltétlen ü l zavarólag h a to tt az „esetleges m ás d em okratikus p á rto k ” kifejezés is. A körlevél a la p já b a n véve m égis kedvező h atású volt. K iv o n ta a közigazgatási tisztviselők hatásk ö réb ő l az N B -k m e g alak ításán ak — ö sszeállításán ak — ügyét. M eg­ k ö n n y ítette összetételük rendezését: m áju s—jú n iu sb a n sok helyen ú jjá a la k u lta k . Ez m ódot ad o tt a baloldali erőknek — a p árto k m egalak u lása esetén — az olyan p árto n kívüli szem élyek eltáv o lítá sára (főleg jegyzők, bírók, papok), a k ik a fo rrad a lm i fejlő ­ dés ellenzői v oltak.1314 A körlevél e m líte tt m anőverei viszont lényegében nem é rté k el cé lju k at: A P olgári D em okrata F á r t S zabolcsban is éppoly gyenge v o lt szervezetileg, m in t a legtöbb m ás m egyében, a falv a k túlnyom ó többségében nem volt helyi szervezete (néhol az F K P szervezte meg, hogy g y arap ítsa szavazóinak szám át az N B -ben és a képviselőtestületben). Csak n éh án y N B -ben k ép v iselteth e tte m agát, s így a m egyei N em zeti B izottság á lta l is elism e rt lehetőség n y ílt a szakszervezetek részvételére. A nagyrészt ag rárlakosságú Szabolcsban különösen jelen tő s v o lt a F öld m u n k áso k és K is­ birtokosok O rszágos S zövetségének szakszervezetkén t való elism erése, m e rt így a benne tö m ö rü lt több tízezer szegény p ara szt — Szabolcsban a szakszervezetek ta g ság á­ n ak k é th a rm a d á t a földm unkás szakszervezet tag jai te tté k k i1* — ezen az ú to n is k é p ­ viselethez ju to tt a N em zeti B izottságokban és a képviselőtestületekben. A szakszerve­ zetek a döntéseknél sokszor a balo ld al ja v á ra b illen te tté k a m érleg nyelvét, a n n á l is 12 12

14

Uo. M i n d e 7 r é m s á r t a k i t e l j e s e n H2 c l y a n p e p i é i , a m i l y e n t u t a j o n í o r d n l t e l ő , f l h n l t a d a j f a m ú l ­ tú eü ce rp <; v n l l a z N P e l n f k p I l i n n y a r á n is P á r t t ö r i é n e t i í r i s z e i A r c t i l v m r n | a f o v á b m a k h a n P l A r r h ] 574 i. 16^212. t M Í j ú l i u s 22 i j k v . P l a t c Ii 224 t. 16/67. A S í . f l k s z e r v e j e H T a n á c s S z a b o l c s V á r m e g y e i T i t k á r s á g á n a k 1946 o k t ó ­ b e r 31-1 j e l e n t é s e s s e r l n l n 42(127 s z a k s z e r v e z e t i k ö z ü l 32369 a F É K O S 2 t a g j a .

53

Inkább, m ert a megyében az MKP-nak volt közöttük a legnagyobb befolyása. Az FKPnak — és ez jellem ző a m egyére — a pedagógusok és a közalkalmazottak között volt többsége szakszervezeti vonalon, de 1940 végén már az SZDP-be m ent át egy részük. A vármegyei Nemzeti Bizottságban is sikerült változást elérni. 1945 májusában felm erült Erőss távozása az NB-ből, valam ivel később a komm unista P álfy Ernő lett az elnöke,111 s 1948 tavaszáig ő állt a megyei NB élén. K ibővítették létszámát: az öt párt 2—2 fővel vett részt és ism ét lielyet kapott a szakszervezetek ugyancsak 2 kép­ viselője. Amikor azonban ezek a változások bekövetkeztek, az NB-k szerepe már or­ szágosan csökkenőben volt, s a m egye fejlődése m egsínylette, hogy a helyi politikai erőviszonyok alakulása, a közigazgatás kiépítése szempontjából oly fontos Időszakban, 1945 tavaszán a várm egyei Nem zeti Bizottság nem tudott a forradalmi kibontakozás olyan lendítője lenni, mint a szomszédos Borsod vagy a Viharsarok vármegyei N em ­ zeti Bizottságai. A helyi baloldali erők szervezett összefogásának viszonylagos gyengesége m utat­ kozik meg akkor is, amikor a m egye Törvényhatósági Bizottságának m egalakítását k ö­ vetjük nyomon. A főispán nem közvetlenül a Nem zeti Bizottságokhoz, hanem a járási főszolgabírókhoz és a nyíregyházi polgárm esterhez fordult a Törvényhatósági Bizott­ ság alakuló közgyűlésének m egszervezése ügyében. Már január 10-án utasította őket, hogy tárgyaljanak az N B-k elnökével a beküldendő tagok megválasztásáról és egy­ úttal m egjelölte a részvételi számarányt.11 A régivágású főszolgabírák február—már­ cius folyamán összehívták a járási N B-ket és saját elképzelésük szerint állíttatták össze a járás képviselőinek névsorát. Jellem ző volt erre a tiszai járási főszolgabíró m egállapítása: „A rendelkezésben a kiküldésre vonatkozólag különleges intézkedés nincs, elgondolása szerint az érdekképviseleti elv alapján állítandó össze a kikülden­ dők névsora.”15*17 A többi járásban sem volt különb a helyzet. Pl. a nyírbaktal járási küldöttek összetétele: 1 kisbirtokos, 1 középbirtokos, 2 földbirtokos, 1 magántisztviselő, 1 vezetőjegyző, 2 pap, 1 iparos, 2 szem élynél a foglalkozás nincs feltüntetve. A dada! felső járás küldöttei: FKP 3, MKP 2, SZDP 3, pártonkívüli 5. Nyíregyházán, ahol Fa­ zekas János szociáldemokrata polgármester vette kezébe az ügyet, kedvezőbb az össze­ tétel: FKP 4, MKP 4, SZDP 4, NPP 3, PDP 3. Leszögezhető, hogy a megyei közigazga­ tás egyes helyeken formális szerepre kárhoztatta a Nemzeti Bizottságokat, s ez ideig nem kerültek elő források, m elyek arról tanúskodnának, hogy a megyei NB határoza­ tot hozott volna a Törvényhatósági Bizottság összetételéről. A főispán április 7-re pártközi értekezletet hívott össze a Törvényhatósági Bizott­ ság alakuló közgyűlésén m egválasztandó főtisztviselők szem élyének tisztázására. Itt az MKP javasolta, hogy „a m egyei vezető tisztviselők — alispán, főjegyző, főügyész, járási főszolgabírók — m egválasztását két héttel halasszák el, mert a Magyar Kommunista Párt, de valószínűleg a többi politikai pártok sincsenek kellően felkészülve erre és nem tudnak olyan szem élyt kijelölni, aki a betöltendő fontos pozícióra minden vonatkozás­ ban alkalmas lenne”. Az alispánt tisztség betöltése miatt azonban súrlódás keletkezett az MKP, Illetve az SZDP és NPP között, ezért utóbbiak Is a Kommunista Párt javas­ lata ellen szavaztak, nemcsak az F K P "1 Az MKP a történtek m iatt távol maradt az április 9-i alakuló közgyűlésről és be­ adványban szögezte le: „1. A választás Időpontja olyan időben lett kitűzve, amikor a párt a folyamatban levő földosztás miatt nem képviselteti magát kellő számban. 2. A 15 NYAL. Szabolcs m. 6N 1645./I./fi. május 2-1 jkv.; Kopka János: Egy életút szabolcsi ál­ lomásai. Találkozás Pálfl Erxidvel. Szabolcs-Szatmárl Szemle, 1065. I. az. 77- old. 15 NYAL. Szabolcs m. főlap. 1921/1645. 17 Uo. 15 NYAL. Szabolcs m. NR 1045/1./fi. 1045. május 2-1 Jkv.; Kopka János: Egy életút szabolcsi ál54

választás id ő p o n tjáró l a M agyar K om m unista P á r t Szabolcsi S zervezete késón k ap o tt érte síté st és így nem volt m ódja a rra , hogy ebben a k érd ésb en á llást foglalhasson egy tag érlek ezlet összehívása ú tjá n . A választásn ak ilyen roham os m egejtésében ném i cél­ zatosságot lá ttu n k a rra , hogy szervezkedésünkben és állásfo g lalásu n k b an m egakadályoz­ tassunk. 3. A M agyar K om m unista P á r t Szabolcsi Szervezete nem ta rtja d em o k ra tik u s­ n a k az ilyen e ljá rá s t és az Ideiglenes N em zeti K o rm án y á ltal h an g o z ta to tt d em o k ra­ tik u s összefogással nem ta r tja üsszeegyeztethetőnek.”19 A közgyűlés tu d o m ásu l v ette a b ejele n té st és m e g ala k u ltn a k n y ilv á n íto tta a T örvényhatósági Bizottságot. Az M K P ez ellen b e n y ú jto tt fellebbezése a b ü ro k rá cia útvesztőjébe kerü lv e a B elügym iniszté­ riu m b ó l a M agyar K özigazgatási Bírósághoz, végül m in t illetékeshez a m egyei a l­ ispánhoz ju to tt. Dr. Tom pos E n d re jobboldali szociáldem okrata alispán, ak i éppen az M K P ellenzése d ac ára n y erte el tisztségét a T örvényhatósági B izottság ülésén, é lt a visszavágás lehetőségével. Egy H orthy-korszakbeli p ara g ra fu sra hivatkozva, azzal az ürüggyel, hogy az M K P tú l későn, jú liu s 3-án ju tta tta el hozzá a fellebbezést, elu tasí­ to tta azt. A p á rtn a k végül is sik e rü lt elérnie, hogy a belü g y m in iszter 1945. szeptem ber 12-én a fő ispánnak k ü ld ö tt le ira tá v a l a T örvényhatósági B izottság m eg alak ítása ügyé­ ben ú j e ljá rá s t re n d e lt el. 1945 őszére azonban az ország politikai viszonyaiban 1945 tavaszához k ép est k e d ­ vezőtlen változások következtek be. A reakció erősen ak tivizálódott. Ism eretes, hogy a b urzsoá erők a K isg a zd a p ártb an m e g találták azokat a szervezeti keretek et, am ely e­ k e t felhasználva a legkönnyebben tu d ta k bekapcsolódni a p o litik ai életbe. Az egész jo b b o ld al tá m o g atásá t is élvező F K P Szabolcs m egyében az 1945-ös választásokon az országos ará n y szá m n ál (57%)is m agasabb, 62,72%-os szavazati a rá n y t é rt el. Az M K P a szavazatok 9,85% -át k ap ta m eg (az országos 17,4% -kal szem ben), az N P P pedig 14,83%-át, az SZD P 11,46%-át, a P D P l,14% át.2° A választási eredm ények a m u n k á sp árto k szem pontjából k ed vezőtlenebbek v o ltak az oiszagosnál (a P a ra sz tp á rt szem pontjából kedvezőbbek). E nnek okai részben a tá rs a ­ dalm i viszonyokban keresendők. A lakosság 70,4n/o-át kitevő m ezőgazdasági foglalko­ zásúak ren d k ív ü l szétszórtan éltek : a 129 községhez és 1 városhoz 1100 k ü lte rü le ti hely kapcsolódott, am i m egnehezítette a szervező m unkát, a halad ó eszm ék elültetését. S za­ bolcsban k o ráb b an tu c atn y i gróf n ag ybirtoka te rü lt el, „egy d ara b D u n án tú l a T iszán ­ túlon — jegyezte m eg ta láló an egy korabeli jelentés. V allásosság jellem ezte a népet, nem hagyható figyelm en kív ü l az itten i szektam ozgalm ak h a tá sa sem. A cselédsorstól eln y ű tt em berek a felszabadulás u tá n lassan eszm éltek. A nép tek in tély tisztelő volt, követte a papot, a jegyzőt, a ta n ító t, m árpedig m in t az N P P m egyei titk á ra írta 1945 októberében az F K P -v a l k ap cso latb an : „A m egyében a közigazgatási szem élyzet nagy része, a papok, a ta n ító k legnagyobb része a kezükben van .”21 A m egyének nem v oltak erős m unkásm ozgalm i hagyom ányai a H o rthy-korszakból. Az ip a rb a n a foglalkoztatottak 12,6%-a h elyezkedett el 1945-ben, am i a m u nkásm ozga­ lom szűk ip a ri b ázisát m u ta tja . U gyanakkor az M K P m egyei és já rá si fu n k cio n áriu sai (az SZD P vezetőiről nem is beszélve) többségükben nem é rte tte k jó l a m ezőgazdaság­ hoz, ez m egnehezítette, hogy közel k erü ljen ek a parasztsághoz, rá a d á su l n em helyez­ tek elég súly t a községi p árté p íté sre .22 A falv a k b an kis létszám ú, „befelé élő” p á r t­ szervezetek alak u ltak , am elyek leszűkítetten értelm ezték a tagtoborzást. Az agitációs 19 Uo. 20 P l A rch . 283. f. F a ra g ó -fé le v á la s z tá s i sta tis z tik a . — P é ld a n é lk ü l á llt a m e g y é b e n N a g y v a rs á n y a h o l a z M K P tö b b sz a v a z a to t k a p o tt, m in t a tö b b i p á r t e g y ü ttv é v e (Uo. 274. f. 16/116. E. K o v ács K á lm á n 1945. n o v e m b e ri je le n té s e .) í l Uo. 16/115. 21 Uo. 1945. m á ju s 16-1 je le n té s .

55

m u n k a fogyatékosságai m ia tt nem tu d ta k elég széles p árto n k ív ü li töm egbázist k i­ ép íten i a p á rt köré. M indez n eh ezítette a m u n k á s-p a rasz t szövetség m egszilárdítását. A v álasztási eredm ények győzelmi m á m o rra l tö ltö tté k el a szabolcsi F K P -t, és rövid id őre z a v a rt k e lte tte k a m u n k ásp árto k b an . A felo szlato tt T örvényhatósági B i­ zottság ebben a jobboldal szám ára kedvező helyzetben a la k u lt m eg ism ét decem ber 28-án. A K isg azd ap árt elérte, hogy a várm egyei N em zeti B izottság a v álasztáso k á r ­ n y ék áb an a következőképpen állap íto tta meg a sz ám a rá n y t: F K P 56, N P P 18, M K P 16, SZD P 16, szakszervezetek 6.2324 A K isgazdapárt te h á t eln y erte a tagsági hely ek felét, s ezen a helyzeten nem sokat v á lto z ta to tt a P D P kiszorulása. Az M KP, az SZDP és a szakszervezetek ettől kezdve tá v o lm a ra d ásu k k a l igyekeztek m eg b én ítan i a T ö rv én y ­ hatósági B izottság m u n k á já t és ezzel m egakadályozni kedvezőtlen h atáro za to k h o zata­ lát. 1946, m áju s 13-i b ea d v án y u k b an b ejele n te tték a fő isp án n ak : „M iután a T ö rv én y ­ h atóság m egalakulása id ején a n n a k ö sszeállítását m a g u n k ra nézve sérelm esnek ta r ­ to ttu k és azt a B elügym inisztérium ban m egfellebbeztük, így am íg o n nan döntés nem érkezik, a gyűlésektől távol m a rad u n k .”5* A K isgazdapárt a k ép viselőtestületek v o nalán is tá m ad á sb a lendült. A képviselő­ te stü le tek n e k nagy szerepe v olt a helyi h atalm i viszonyok alak ításáb an . N em csak a helységek ügyes-bajos kérdéseiben döntöttek, hanem az 1030/1945. ME. sz. ren d e let é r ­ telm éb en a törvényható sági bizottságok, illetv e a képv iselő testü letek v álasz to ttá k m eg az alispánt, a p olgárm estert, a főjegyzőket, a főügyészeket, az ügyészeket stb., „v alam in t az összes községi állásokat, id e értv e a községi jegyzői állást is”. S zabolcsban 1945 első felében a k épviselőtestületek egy része p aritásos alapon jö tt lé tre az N B -k m in tájá ra , a m ásik részében pedig a p árto k tag létszám a ará n y áb an osztották szét a N em zeti B i­ zottságok a képviselőtestületi helyeket. 1945 novem berétő l az F K P követelte, hogy a helyi v álasztási eredm ényeknek m egfelelően v áltoztassák m eg a k ép v iselő testü letek összetételét. A nyíregyházi k épviselőtestület először 1945. fe b ru á r 27-én a la k u lt m eg a m egyei NB közrem űködésével paritáso s alapon az öt p ártból, m ajd 1945 októberében ú jjá a la ­ k íto tták ugyancsak paritáso s alapon és ekkor m á r a szakszervezetek is h ely et k ap tak ben n e az 1030-as ren d e letn e k m egfelelően. Az F K P azon próbálkozását, hogy az ú jjá ­ a la k ítá st halasszák az országgyűlési választások u tá n i időkre, leszerelte a tö b b i p árt. A választások u tá n az F K P ism ét tá m a d ta a városi kép v iselő testü let összetételét, s b e ­ ad v án y áb an k ijelen tette, hogy fellebbezésére nem k ap o tt választ, „így a p aritáso s m ó­ don összeállított k épviselőtestületben p á rtu n k nem v eh et rész t”.2526 B ár a baloldali p á rto k elíté lté k az F K P e ljárását, a n n a k táv o llétéb en — v ita th a tó m ódon — ú ja b b ü lést nem h ív ta k össze, sőt a v áros közérdekű ügyeinek elin tézését szem előtt ta rtv a engedtek a nyom ásnak. 1946 októberében az alak u ló közgyűlés m á r a következő összetételben ü lt össze: F K P 55, SZDP 20, M K P 17, N P P 9, P D P 1, szak­ szervezetek 10.20 A községi k épviselőtestületeknél hasonló volt a helyzet, az F K P egy sor helyen elérte, hogy növelje részvételi ará n y á t.27 B ár a p arla m en ti választások szám adatai, az önko rm án y zati testü le tek összetétele fontos m utató k a m egye politikai tö rté n e té re vonatkozóan, eg y ú ttal félrev ezető k is. A b alo ld ali erőknek, elsősorban a K om m unista P ártn ak , sokkal nagyobb befolyásuk volt a szabolcsi fejlődésre, m in t am it a szám ok jeleztek. Az M K P volt a legkezdem énye23 24 25 26 27

NYAL. S zab o lcs v á rm e g y e a lis p á n já n a k je le n té s e i 1946—1040. A z 1946. m á ju s i je le n té s . NYÁL. S zab o lcs m . íő isp . 9941/1946. NYAL. N y íre g y h á z a k é p v is e lő te stü le ti je g y z ő k ö n y v e . 1946. m á ju s 9. Uo. 1946. o k tó b e r 2. P l A rc h . 274. 1. 15/82. M K P S zab o lcs m eg y ei k ö z ig a z g a tá si é r te k e z le té n e k Jkv. 1947. á p rilis 10.

zőbb, a legszervezettebb erő a m egyében, s a k ád e rp ro b lé m á k fokozatos m egoldásával, szívós és te rv szerű m u n k áv al elérte, hogy a választások u tá n i rövid m eg to rp an ást k ö ­ vetően ism ét a fejlődés m o to rjá v á vált. A N em zeti B izottságokban, a k ép v iselő testü le­ tekben, pártk ö zi értekezleteken a legfontosabb kezdem ényezések az M K P nevéhez fű ­ ződtek. Ezt term észetesen nem egyszerűen sa já t ere jén e k köszönhette, h an em az egész p á rt erejének, az ország fo rrad a lm i fejlődésének. Az M K P olyan körülm ények közölt, am ikor a m egye vezető tisztviselő k a rá b a n nem voltak képviselői és m ég a rendőrségnél is viszonylag több v o lt a d em o k rácia­ ellenes elem m in t m ás m egyékben, fokozta erőfeszítéseit az SZ D P-vel és az N P P -vel való együttm űködésre, szakszervezeti pozícióinak m eg szilárd ítására és az F K P b a ls/.árn y ának erő sítésére (ez u tó b b ira kizárólag községi szinten volt m ódja).28* Az M K P 1946. fe b ru á r 16—17-i m egyei k o n feren c iáján ak h a tá ro z a ta hangsúlyozta, hogy a p á rt „Szabolcs várm egyei szervezetei a legbarátságosabb eg y ü ttm ű k ö d ést k ív á n já k m eg­ v aló sítani az összes d em okratikus p ártokkal, így a F üggetlen K isg a zd a p ártta l is, am it azonban egyes helyeken a F üggetlen K isg azd ap árt jo b b szárn y án gyülekező reakciósok m egakadályoznak. A dem o k ratik u san gondolkodó kisgazdák érd ek éb en is ezek ellen a legélesebb h arc o t h ird e tjü k ”. A h atáro za t u g yanak k o r m eg h ird ette a h arc o t a köz­ igazgatásba befészkelődött reakció ellen.28 A közigazgatás m eg tisztításán ak je lsz av át ekko rib an valóságos népm ozgalom rö ­ p íte tte szét az országban, s a jelszó Szabolcsban különösen term ék en y ta la jra ta lált. A k isv árdai já rá s kom m u n istái tö b b ek között a következők m ia tt k ö v etelték a reak ció ­ sok k iseprűzését: „A legm élyebben elíté ljü k a hatóságok és különösen a já rá si főjegyzői h iv a ta l részéről azt a tevékenységet, am ely még m indig akadályozza a községi k é p ­ v iselő testületek törvényes m egalakulását. A já rá si főjegyző erősen b eleav atk o zo tt a k ép v iselőtestületek dolgába és m inden törekvése az, hogy azokban gyengítse a m u n k ás­ p á rto k befolyását. Áz 1030-as ren d e let értelm éb en leszögezzük, hogy m in d en községben a N em zeti B izottság első h a tá ro z a ta szerin t összeállított arán y szám ú k épviselőtestület a törvényes. A já rá si főjegyző ezeket a törvényes k ép v iselő testü letek et a legsürgőseb­ ben ism erje el, m e rt a falv ak népei nem fogják tűrni, hogy reak ció s k ö zhivatalnokok m eg n y irb álják ö n korm ányzati jogaikat.'"30 A legnyom atékosabban pedig a m árciu s 5-én N yíregyházán rendezett, a m egyében addig p éld átlan 30 ezres töm egdem onstráció t á ­ m aszto tta alá a n épi követelést. N oha a jobboldal a közigazgatás m egtisztítását szolgáló ún. B -lista ja v a sla t össze­ á llítá sá t a b aloldali erő k összefogása m ia tt nem ak a d ály o zh a tta meg, a m egyei N em zeti B izottság ülésén m eg p ró b álta m enteni, am i m enthető. Míg a várm egyei és a járási fontosabb pozíciók nagy többsége az F K P kezén volt, addig a nyíregyházi közigazga­ tási állások 80% -át31 az SZDP birto k o lta, am inek egyik oka, hogy 1944 nov em b ere óta szociáldem okrata po lg árm ester á llt a város élén. így az F K P és az SZD P jo b b o ld a lá­ n ak érdekei az ad o tt esetben bizonyos m érték ig egybeestek. A m egyei N em zeti B izo tt­ ság ülésén a szociáldem okrata szavazatok segítségével több tisztviselő esetében sik e rü lt leszavaztatni a B -listá ra tételt. A szakszervezetek képviselete tiltak o zo tt ez ellen, k ü ­ lönvélem ényt je le n te tt be, s hangsúlyozta, hogy „a S zakszervezetek és a M u n k ásp árto k által ö sszeállított névjegyzéket teljes egészében k ív á n ja v é g re h a jta n i”. Az M K P csat­ lakozott a különvélem ényhez.32

Síi 3íl 31 32

TJfl M K P S z a t a o lr . s m . F H z n tt f i á g s j a n u á r 16-j i l l é s é n e k j k y . Uo. Un. A z ifi*4fi. f e b r u á r 24-i j á r á s i k o n f e r e n c i a h a t á r o z n i a U o . lfi/234 G y e n g e K á r o l y M K P m e g y e i t i t k á r 1047. f e b r u á r S l - i j e l e n t é s e . N Y A L . S z a b o l c s m . N f l 194G./I./4. á n r i l i s 1-i j k v .

5T

Áz M K P dadai felső já rá si titk árság a jelen téséb en elégedetlenül állap íto tta m eg: „A „B” listázással k ap csolatban a N em zeti B izottságok nem végezlek kielégítő m unkát. Több tisztviselőt igazoltak, ill. állásu k b an való m eghagyásukat jav aso lták , vagyis olya­ nokat, kik politikai és erkölcsi szem pontból nem elég m egbízhatóak. " Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy a N em zeti Bizottságok csak első fokon d ö n t­ h ettek a közigazgatási tisztviselők sorsáról, s ha nem is végeztek k ifo g ástalan m u n k át, h o zz ájáru lta k a közigazgatás m egtisztításához. M ájustól m ár ren d e lete k szabályozták a létszám csökkentés lebonyolítását, s ab b a n nem a N em zeti B izottságoknak ju to tt a legfontosabb szerep. H a m inden reakciós tisztviselőt nem is sik e rü lt eltáv o lítan i, m in ­ denképpen az átro stálá s jelentős szabolcsi sikerére utal, hogy a 9 já rá si főjegyző közül 8 -at eltávolítottak. A várm egyeházán kb. a tisztviselők felét m ozdították el állásáb ó l.'• „Sok községben a B -listázás következtében úgy a la k u lt a helyzet, hogy a község­ h áza jegyző és szem élyzet nélk ü l á ll” — olvasható egy 1946. július 18-i feljegyzésben.*1 A baloldali erő k több hónapos h a rc á n a k eredm én y ek én t 194G au g u sztu sára tá v o ­ zo tt a m egye éléről dr. A ndrássy D ániel k isg azd ap árti főispán, aki 1945 decem berében v á lto tta fel sógorát és elv b a rá tjá t, Erőss Jánost. Az M K P -n ak sik e rü lt elérnie, hogy a m egyei N em zeti Bizottság az FK P két főispán je lö ltje közül a p arasztszárm azású Tom asovszky M ihály m e lle tt foglaljon á llást az értelm iségi jelö lttel szem ben. A K om m u­ n ista P á r t ezzel a k iá llásáv al egy lépéssel közelebb k e rü lt az F K P p araszti tagságához. A B aloldali B lokk 1946 m árciusi m eg alak ítása u tá n erősödtek a balo ld ali p árto k kapcsolatai. Az M K P jó viszonyt tu d o tt k iépíteni a m egyében szinte kizárólag szegenyp araszti tá rsad alm i bázisra tám aszkodó N P P -v el 1946 és 1948 között m egyei és községi szinten eg y a rán t (kivéve azokat a községeket, ahol az F K P b áb ásk o d ása m ellett a la ­ k u lt meg a p ara sztp á rti szervezet). Az együttm űködésben m indössze az okozott n eh éz­ séget, hogy a P a ra sz tp á rt nehezm ényezte a kom m u n isták vezető szerepét a földhözju tta to tta k érdekvédelm i szervezetében, az U FO SZ-ban. ■* Az M K P a B aloldali B lokk h atékonyabb m űködése érd ek éb en közvetítő szerepet v állalt az N P P és az SZD P közötti k iélező d ö tt viszony rendezése érd ek éb en .3. Meg kell azo n b an jegyezni, hogy a K om m unista P á r t és a S zo ciáldem okrata P á r t között is v ol­ ta k súrlódások (pl. versengés a szakszervezetekért). Az SZD P vezetésében nagy súlyt képviselő polgári elem eket é rin te tte a B -listázás, s ezt az M K P -n ak ró ttá k fel. A k om ­ m u n isták n a k a m unkásegységfront szorosabbá té te lé t célzó m eg-m egújuló erőfeszíté­ seit a gyenge b alszárn n y al rendelkező SZD P nem viszonozta hasonló ak tiv itással. M e­ rev en elzárkózott péld áu l attól, hogy elősegítse az M K P ren d k ív ü l gyenge közigazga­ tási pozícióinak erősítését. K ivételszám ba m ent, hogy 1947 fe b ru á rjá b a n — a k k o r is az F K P m a g a ta rtá sá n a k ellen h a tá sak é n t — a városi kép v iselő testü letb en a szociál­ d em o k ra ták a városi főjegyzői tisztség k o m m u n istap árti b etöltése m ellett szavaztak.39 A kkor ez volt az M K P egyetlen jelentős tisztsége a m egyei köztisztviselők között. S za­ bolcsi sajátosság volt, hogy a köztisztviselők ára m lása a K o m m unista P á rtb a m ás m e­ gyéknél később, az 1947-es választások u tá n in d u lt meg. Az országosnál elm arad o ttab b fejlődés következm énye volt, hogy a négy koalíciós p á rt a választásokban kisebbségbe (48,6%) szorult az ellenzéki p á rto k k a l szem ben.39 A választások m égis földcsuszam lást okoztak a m egyében. A koalíciós p á rto k 60,8%-os 345678 33 34 35 36 37 38 ■ifi

58

P l A rc h . 274. f. 16/212. 1946. m á ju s 2-i je le n té s . Uo. M K P 1946. jú liu s 10-i és a u g u s z tu s 26-i Je len tése. U o. 16/82. Uo. 16/214. M K P 1947. f e b r u á r 10-i je le n té s e . Uo. 16/213. M K P 1946. a u g u s z tu s 29-1 je le n té s e . Uo. 16/214. M K P 1947. f e b r u á r 21-1 je le n té s e . Uo m k p 1<M7. n k in tiéi 17-1 je le n té s e .

országos eredm énye m eglepte a helyi reakciót. Á K isg azd ap árt — m ely et a m egyében többek között m á r a köztársaságellenes összeesküvés leleplezésének következm ényei szétziláltak 1947 tavaszán, s jobboldali töm egei az ellenzéki p á rto k ra szav aztak — összezsugorodott, m indössze a szavazatok 12,5% -át k apta. Jo b b o ld ali m egyei vezetősége elv esztette a ta la jt a lá b a alól, m iu tán m á r többségükben d em o k ratik u s k isgazdák a l­ k o ttá k a p á rt tá rsa d alm i bázisát, és a p á rt országos vezetésében is tisztu lás m e n t vég ­ be. A P a ra sz tp á rt szavazati a rá n y a m egegyezett az 1945-össel — a B alogh P á r t (10,45%) színeiben induló K ovács Im re a p á r t sok szavazóját elvitte. A S zociáld em o k rata P á r t jobboldali vezetőségét a választási k u d arc (5,83%) m ég jo b b an le já ra tta , am in nem v álto ztato tt, hogy a p a rt b irto k á b a ju to tt a főispáni tisztség is az alisp án i m ellé. A K o m m u nista P á r t 15,5%-os eredm ényével (országosan 22,2%) a koalíciós p á rto k közül a legtöbb szavazatot kapta, de ez az ará n y eg y általán nem fejezte ki, hogy a v alóság­ ban az M K P a legdöntőbb politikai tényező Szabolcsban. A választások u tá n m eggyorsult a szocialista áta la k u lá s tem p ó ja h azán k b an . A reakció erőteljesebb kiszorítása a hatalom ból heves p o litik ai h arco k közepette m en t végbe. E bben a helyzetben a szabolcsi erők döntő tá m a d á sra sz án tá k el m ag u k at a népi bizottságok (elsősorban a N em zeti B izottságok), az ö n k o rm án y zati te stü le tek és az egész közigazgatás m egtisztítása vonalán. A P olgári D em okrata P árto t, am ely a választásokon ellenzéki p á rtk é n t in d u lt. S za­ bolcsban is k isz o ríto ttá k a N em zeti B izottságokból és a k épviselőtestületekből. A m eg­ változott légkörre jellem ző a lig e ta lja i já rá si N em zeti B izottság lev elén ek h an g ja: „A Polgári D em okrata P á rtn a k v a n -e joga a koalíciós pártokból a la k u lt N em zeti B izo tt­ ságokban m űködni. Já rá so m te rü le té n kiszórnám a N em zeti B izottságokból őket, h a lehetne. Á lta láb a n ez a nem zeti bizottságoknak a k íván ság a.”40 A m egyei N em zeti B i­ zottság 1948. m áju s 7-i h atáro za táb a n közölte a P D P dem ecseri szervezetével, hogy nem lehet ta g ja a k ép viselőtestületnek: „a k épviselőtestületek b en stb. csak a négy dem ok­ ratik u s p á rt, illetv e koalíciós p á rt és a szakszervezet foglalhat h ely et”.41 A legnagyobb összecsapás a T örvényhatósági B izottsággal kapcsolatos. A m egyei N em zeti B izottság m egszavazta a P a ra sz tp á rt 1947. o któ b er 21-i b ead v án y át, m ely j a ­ vasolta, hogy a választási eredm ényeknek m egfelelően állap ítsák m eg ism ét a T ö rv én y ­ hatósági B izottság összetételét, „m ert az összetételében m á r n em fedi az erőviszonyo­ k a t”.42 Az 1948. fe b ru á r 13-i ülésen a p á rto k elő terjesztették az ö sszetételre vonatkozó ja v a sla tu k a t:43* MKP N PP SZDP FKP S zakszervezetek 30 28 16 8 30 M K P ja v aslata N PP ja v a sla ta SZDP ja v aslata

33

33

2G

12

30 23

30

22

22

8 8 22

22 22 23 F K P ja v a sla ta Az FK P egy h é t h alad é k o t kért, s b á r a következő ülésen nem je le n t m eg az F K P jav aslattev ő küldötte, P álfi E rnő elnök ja v a sla tá ra az NB elfo g ad ta az F K P p aritáso s ja v aslatá t.44 A kom m u n isták engedékeny m a g ata rtása m ögött az h ú zódott meg, hogy a p á rt m inél h am arab b meg a k a rta szerezni az alispáni tisztséget, s ezt csak ú j össze­ tételű T örvényhatósági B izottságban le h e te tt keresztül vinni. 40 NYÁL. S zab o lcs m . Já rá s i N B Í ra to k 1947. (II. 15.) A lig e ta lja i j á r á s i N em zeti B iz o ttsá g le v e le az O rszág o s N e m z e ti B iz o tts á g n a k . 41 Uo. S zab o lcs m . N B 1948./I./9. 1948. m á ju s 7-1 jk v . 42 Uo. I r a to k 1947./II./15. és 1947./I./2. 1947. n o v e m b e r 8-1 jk v . 43 Uo. 1948./I./3. 1948. f e b r u á r 13-1 jk v . 44. Uo. 1948./I./4. 1948. f e b ru á r 20-1 Jkv.

59

Az N B 1948. fe b ru á r 26-i h a tá ro z a ta k im o n d ta: „Szabolcs v árm egye tö rv én y h a tó ­ sági bizottsága jelenlegi összetételében nem alkalm as az ügyek további v ite lé re és ez ért fe lira tta l fo rd u ln a k a m agyar B elügym iniszter Űrhöz, hogy ren d elje el . . . fe l­ o sz latásá t.” A h a tá ro z a t in doklása szerin t „az 1945. évben m eg alak u lt törvényhatósági bizo ttságba deleg áltak m á r nagy részben nem tagjai azoknak a p árto k n ak , am elyek b c k ü ld té k őket, h an e m egyrészt a B arankovics, m ásrészt a P feiffer p árth o z csatlak o z­ tak , en n ek k ö vetkeztében m e g tö rtén ik az, hogy csak n éhány törvényhatósági tag vesz rész t a gyűléseken. Ezek sem le nem m o n d tak tagságukról, sem volt p á rtju k nem h iv ta vissza ő k et”.45* Az F K P m egyei vezetői az időhúzást szem előtt ta rtv a elk övették azt a tak tik a i h ib át, hogy á tira tu k b a n nem já ru lta k hozzá a k o ráb b a n á ltalu k jav aso lt p aritáso s m eg­ oszláshoz sem a r r a hivatkozva, hogy nem ta r tjá k törv én y esn ek a feloszlatást és az ú jjá ­ a la k ítá st.49501A z NB v álaszképpen az F K P O rszágos K ö zp o n tján ak a következőket írta : „a p á rt itten i vezetősége akadályozója a koalíciós p á rto k együttm űködésének. M egtör­ té n ik az, hogy jegyzőkönyvben lerö g zített m egállapodást felrú g n ak és nem veszik fi­ gyelem be a p á rt O rszágos K ö zp o n tján ak állásfoglalását a m egváltozott belpolitikai v i­ szonyok következtében. Az itten i p á rto t jobboldali elem ek irá n y ítjá k . . . szíveskedje­ n ek oda h atn i, m ely sz erin t a nem kív án ato s elem ek et a p á rt vezetőségéből táv o lítsák el és lehetővé v áljék Szabolcs várm egyében is az a békés együttm űködés, am ely a N em zeti Függetlenségi F ro n t m egszilárdulásához vez *et.”47 A K isg azd ap árt m egyei vezetősége az O rszágos K özpont beavatkozása követk ezté­ ben rö videsen h angot v álto tt. P éld á u l összekötő bizottság létesítését ja v aso lta az M K Pn ak .4s A m egyei NB április 2-i ülésén pedig b ejele n te tte: „h o zzájáru ln ak ahhoz, m ely sz erin t az ú jo n n a n alak ítan d ó tö rv ényhatósági bizottságba küldendő tagok arán y szá­ m á t a választási ered m én y n ek m egfelelően állap ítsa meg a N em zeti B izottság”. Az NB végső döntése enn ek m egfelelően: M K P 33, N PP 33, F K P 26, SZDP 12, szakszerveze­ tek 8.49 A b elügym iniszter 1948. áp rilis'1 5 -é n engedélyezte a szabolcsi T örvényhatósági B i­ zo ttság ú jjá a la k ítá sá t. Az elvi jelentőségű, az egész országban irán y m u tató h atáro zat k im o n d ta: „az 1030/1945. ME. sz. ren d e let szellem ének m egfelelően egyenesen szüksé­ g esn ek tartom , hogy m indazoknak az önkorm ányzati testü leti tag o k n ak a helyére, ak ik a F üggetlenségi F ro n t p á rtja ib ó l kiléptek, vagy kizártak , am en n y ib en nem v á lta k egy m ásik, a Függetlenségi F ro n tb a n szereplő p á rt tagjáv á, az őket delegált p á rt új tag o ­ k a t delegáljon, m e rt a régieknek m egbízása a p árttag ság m egszűnésével au to m atik u ­ san m egszűnt”. Leszögezte, nem lá tja ak a d ály át annak , hogy kivételes esetben „a N em ­ zeti B izottságok érté k esítsék a m egváltozott politikai helyzetből szárm azó tan u lság o k at és közös m egegyezéssel ju tta ssá k nagyobb képviselethez a Függetlenségi F ro n t p á rtja i közül azokat, ak ik n ek a választási eredm énye a m últhoz képest erősen elto ló d o tt”.90 így e lh á ru lt m inden akad ály és 1948. m áju s 25-én sor k e rü lt az 1947-es választások u tá n az országban először Szabolcsban ú jjá a la k íto tt T örvényhatósági Bizottság ülésére. I tt ik ta ttá k h iv a ta lá b a P álfi E rnő fő isp án t és választo tták alisp án n á P alicz M ihályt, s ezzel az állam h ata lo m legfontosabb m egyei pozíciói is a k o m m u n isták b irto k á b a ju to t­ tak.'-1 A közigazgatásban b ekövetkezett földcsuszam lást jól jellem zi — b á r figyelem be 45 u o . I ra to k 194B./II./11. 4G U o. 1948./II./II. F K P 1948. f e b r u á r 2G-i á tir a ta . 47 U o. 1948./I./5. 1948. f e b r u á r 27-í jk v ., P l A rc h . 274. f. 15/02. S zab o lcs m . NB 215/1948. sz. á llá s ­ fo g la lá sa . 1948. m á rc iu s 5. 49 NY A L. S zab o lcs m . NB 1948./I./6. 1948. á p rilis 2-i jk v . 50 Uo. I r a to k 1948./II./11. 49 NYAL. S zab o lcs m . N B 1948. (I. 6.) 1948. á p rilis 2-i jk v . 51 N y írsé g i M a g y a r N ép , 1948. m á ju s 2G.

üü

kell venni, hogy egyesek helyezkedési szándékkal léptek át a K o m m unista P á rtb a — az M K P m egyei bizottságának m áju s 10-i jelentése: A közigazgatási alk alm azo ttak 70—75% -a ta rto zik p á rtu n k b a .”65 A m egyei N em zeti Bizottság április 23-i ülésén az M K P jav aso lta a nyíregyházi k ép v iselő testület újjáalakítását Is. A helyi erőviszonyoknak m egfelelő előterjesztését az. összetételre vonatkozóan az NB elfogadta. Június 4-én már új összetételében ülésezett a városi képviselőtestület: M K P 37, SZDP 19. FKP 24. NPP 13, szakszervezetek 19.“* A K o m m unista Párt vezetésével 1948 első felében végbem ent a N em zeti B izo ttsá­ gok m eg tisztítása a jobboldali elem ektől községi szinten.64 Sokkal in k áb b szükség volt azonban erre a képviselőtestületeknél. A m egyei N em zeti B izottság az alisp á n n ak kül­ d ö tt á tira tá b a n m e g állap íto tta: „a községek képviselőtestületei is ú jjá a la k ítá sra szorul­ nak, m e rt van olyan község ahol a koalíció egyik p á rtja m indössze eg y -k ét szavazatot k ap o tt és a képviselőtestületben az arányszám nagyobb, mint a legutóbbi k épviselő­ választáson c p á r tr a esett összes szavazatok szám a.”52*5456 Egy m ájusi je len tés m á r a rró l szám olt be, hogy „A k ép v iselő testü letek et a n y írbaktai já rá s v alam en n y i községében, a kisv árd ai járás valam ennyi községében és a tiszai já rá s 18 községében ú jjá a la k íto ttu k . A többi járásban folyamatban van.’’** 1948 első felében a forradalmi erők kiszo ríto tták a jobboldali elem eket Szabolcs megye N em zeti B izottságaiból és ö n korm ányzati testületéiből. Az idő kereke ezen a te rü lete n is á th a la d t a szocialista rendszer ellenzői felett.

52 P l A rch . 274. f. 16/215. M z ő k ö n y v e ^ M ^ ú n i u s 4B 1948' 1 /B' 1948' á p n I ls 23-1 i k v é s N y íre g y h á z * k é p v is e lő te stü le ti je g y 54 P l A rch . 274. L 16/215. 1948. á p rilis 2-i je le n té s és NY A L. S za b o lc s m . N B 1948 /II '59 ju llu s 27. 55 N Y A L . S zab o lcs m . ND 1948/U./11. 1948. f e b r u á r 25. 56 P l A rc h . 274. f. 16/215. M K P 1948. m á ju s 10-1 je le n té s e .

1948

61

Soltész Albert: Építkezés. Kréta.)

G2

tanulmány KAKUK LÁSZLÓ:

Szabolcs-Szatmár megye lakosságának jövedelmi és fogyasztási színvonala Szabolcs-Szalm úr m egye az ország keleti részén te rü l el, nagyságát tek in tv e h a to ­ dik, a lélekszám a a la p já n a negyedik helyet foglalja el az ország m egyéi között. T ele­ püléshálózata nem egységes. A megye nyugati felén elsősorban a Tisza vo n alán és a nyíregyházi já rá s te rü leté n a nagyobb lélekszám ú községek, a déli nyírségi részen leg ­ inkább a középfalvak, míg a keleti te rü lete n többnyire az úgynevezett ap ró falv ak h e ­ lyezkednek el. A 232 községi településen él a m egye népességének m integy négyötöde. A községek többségének népessége azonban nem h a la d ja meg a kétezer főt. K ét v árosa van, a közel 70 ezer lakosú N yíregyháza és 1969. augusztus 1-én várossá n y ilv á n íto tt M átészalka. S zab olcs-S zatm árnak az országban elsősorban dem ográfiai jelentősége a le g n a­ gyobb. A term észetes szaporodás a rá n y a itt a legm agasabb, évtizedek ó ta k ét és félszerhárom szor ak k o ra volt, m in t az országos átlag. A nn ak ellenére, hogy az elm ú lt k ét év ­ tized a la tt az országban végbem ent társadalm i-g azd aság i változás k ö v etkeztében m in ­ den te rü lete n sokat fejlő d ö tt a m egye is, azonban az ország fejlődéséhez v iszonyítva a legtöbb esetben a m egyék között az utolsó vagy az utolsók közötti h ely et fo g lalja el. Ez esetben nem kívánom felsorolni és é rté k eln i a gazdasági helyzet összes n eg atív v o n á­ sait. K ét dolgot azonban — m in t a term előerők és az egész m egye h ely zetén ek m eg­ h atáro zó ját szükségesnek ta rto k m egem líteni. Ez pedig a népesség szám án ak és fog­ lalkoztatottsági szin tjén ek negatív alakulása. Ezek a tényezők szorosan összefüggnek és b e h a tá ro ljá k a m egye társadalm i-gazdasági helyzetét. A n agyarányú term észetes szaporodásból adódóan a lakosság szám a nőtt, m elynek fo glalkoztatását és m egélhetését a m ezőgazdaság biztosítani nem tu d ta, így évről évre ezrek voltak kén y telen ek — elsősorban m unkaalkalom h ián y a m ia tt — elvándorolni. Az ip ari fejlesztés ará n y tala n sá g a életszínvonalbeli különbözőségeket is eredm ényezett. A m ezőgazdasági term elés korszerű tlen eszközökkel és ag ro tech n ik áv al, alacsony te r­ m elékenységgel folyt. A m ezőgazdaság szocialista átszervezése u tá n is még évekig alacsony volt a p a ­ raszti jövedelem , de a m ezőgazdaságon kívüli ág azatok b an sem é rte el — és még m a sem éri el — az átlagos havi kereset az országos szintet. A n agyarányú népességcsükkenés m ind dem ográfiai, m ind gazdasági vo n atk o zás­ ban nehéz helyzetet te re m te tt a m egyében. E lsősorban a fiatala b b korosztályokhoz t a r ­ tozók m entek el véglegesen, de az ingázóknak is nagyobb h án y a d át ezek alk o tják , s a m ezőgazdaságban bizonyos előregedesi tendencia indult, meg. Az utóbb években — döntően a h arm a d ik ötéves te rv időszakában — azonban a megye elm ozdult a „h o ltp o n tró l” és m ind társad alm i, m in d gazdasági v onatkozásban (az utóbbi két évtized fejlődését véve alapul és ehhez viszonyítva) 1968 évb en is m ár jelentős eredm ényeket é r t el. A gazdasági fejlődést leg in k áb b befolyásoló iparosodási

03

fo ly am at — ha ütem e a szükségletekhez viszonyítva lassú n ak is m ondható — e rő te lje ­ sebbé vált. A b eru h ázási összegek növekedése és a term elői k ap acitáso k jobb k ih a szn á­ lása m ind több m unkahely létesítését és ezzel párhu zam o san a lakosság jövedelm ének em elkedését te tte lehetővé. A keresők számának alakulása M ár az előbbiekben is u ta lta m a m egye foglalkoztatottsági v iszonyainak k ed v ező t­ len v o ltára. Az okok és az ebből eredő negatív következm ények közism ertek. A zonban a kedvezőtlen ten d en ciák m e g v álto ztatására irányuló intézkedések eredm ényei m á r e te rü le te n is jelentkeznek. U gyanis a 60-as évek közepétől kezdve a koráb b i év ek re je l­ lemző nagyarányú elv án d o rlás m érséklődött és évről év re egyre több em b er ta lá lt m a ­ g án ak a m egyében is k ereseti lehetőséget. 1968-ra pedig a term észetes szaporodás m ár m egközelítően fedezte a m egye vánd o rlási veszteségét. E kedvező irányú v álto zást elő­ seg ítette az utóbbi évek gyorsabb ütem ű ip a ro sítása m ellett a term előszövetkezeti gaz­ daságok m egerősödése is. M ind több közös gazdaság rendszeresen fizet előleget és az egy ta g ra jutó jövedelm ek is jelentősen növekedtek, 1968-ban 19G7-hez viszonyítva m integy 2500 fővel (3 százalékkal) em elkedett a tagok szám a. Az átlagos életkor és ezáltal a m unkaerőhelyzet szem pontjából kedvező, hogy a belépők három negyede 40 évesnél fiatala b b . Ezek egy része a népgazdaság m ás ágából té rt vissza. E m lítést érdem el az a tény is, hogy a belépők 23 százaléka 20 éven aluli volt. (1968-ban több m int 10 ezren lép tek be a term előszövetkezetekbe.) 1968 folyam án a term előszövetkezetekbe felvett tagok korszerinti megoszlása (százalék)

K orcsoport

F érfi

Nő

E gyütt

25

22

23

24

13

19

27—39

28

30

29

40 éves és idősebb

23

35

29

100

100

100

—20 éves és fiatala b b 21—26 éves

Összesen

M ás adatokból is a rra leh et következtetni, hogy S zabolcs-S zatm ár m egyében m eg­ in d u lt egy kedvezőbb irán y ú fejlődés. U gyanis 1960-tól 1966-ig az elv án d o rlás k ö v et­ kezm ényeként még 7 százalékkal csökkent a m egyében lak ó ak tív keresők szám a. E b­ ben az időszakban a kereső k o rt elérőknek, illetv e a m ezőgazdaságot elhagyó m u n k a ­ erő n ek m indegy volt, hogy m elyik népgazdasági ágban, csak k ap jo n m u n k át. E bben az időszakban pl. az ép ítő ip arb an — ahol különösebb szakképzettségre n em v o lt szük­ ség — valam en n y i ágazatot jóval m eghaladó ará n y b an (73 százalékkal) em elk ed ett 'a fo g lalkoztatottak szám a. 1968-ban 1966-hoz viszonyítva az előzőekben m á r em líte tt tényezők h a tá sá ra az összes keresők szám a 3 százalékkal nőtt. E zenbelül jelen tő seb b ará n y ú létszám növeke64

dés az ipari és a kereskedelm i ágazatban történt. Ugyanakkor a veszélyes és ehhez viszonyítva rosszul fizető közlekedési ágazatban a dolgozók száma csökkent. Tapaszta­ lataim szerint ez az agazat már a m egyében is létszám hiánnyal küzd. Az aktív keresők száma a) 1968

1000 fő b)

1960

Ip ar

38,8

172

123

É pítőipar

27,8

184

107

K özlekedés, hírközlés

14,9

119

98

K ereskedelem

16,0

150

111

N em term elő

34,8

145

105

Mezögaz.daság

124,8

68

97

ÖSSZESEN

257,1

96

103

Á gazat

a) b)

1966 % -á b an

A m egyén kívüli ingázókkal és szak m u n k á s-tan u ló k k a l együtt. S zám ított adatok.

A foglalkoztatási színvonal em elése a m egye létfontosságú kérdése, ezért nem közöm ­ bös, hogy az új és a m eg üresedett m u n k ah ely ek re honnan á ra m lik á t a m unkaerő. 1968. III. negyedévében a m unkahelyet változtatók, illetve az új m u n k av állaló k közel k é th a r­ m ada k o ráb b an a népgazdaság valam ely ágában m ár dolgozott — egy részü k m ás m egyé­ ből jö tt vissza — és valam ivel több m in t egyh arm ad a az e lta rto tta k közül k e rü lt ki. A m u n k ahelyet válto ztató keresők több m in t 50 százaléka m u n k ás alkalm azott, 30 szá­ zaléka egyéb keresőfoglalkozású és közel 17 százaléka term előszövetkezeti tag volt. K edvező tényező, hogy a korábbi évektől eltérően a létszám növekedés fő fo rrá sá t nem a term előszövetkezetekből elv án d o ro lt m unkaerő, han em a m u n k á b a lépő fiatalo k és az addig nem dolgozó e lta rto tta k adlak. Az 1968-ban először m u n k á t vállaló e lta rto tta k kétötöde ta n u ló volt, azonban a tan u lm án y ait befejező fiatalo k n a k viszonylag csak kis h án y a d a kap a m egyében m u n ­ k át Szám ításaim sz erin t 1968-ban a végzős tanulók k ö rü lb elü l 40 százaléka h elyezke­ d ett el a m egyében. Ja v u lás ta p asz talh ató a nők fo glalkoztatásánál is. Az új m u n k ah ely ek közel felén nőket alk alm aztak, így 1968-ban — a szövetkezeti m ezőgazdaság n élk ü l szám olva — 9 százalékkal több nőt tu d ta k foglalkoztatni, m in t egy évvel k o ráb b an . A szám szerű növekedés m ellett a foglalkoztatottak ág azato n k én ti összetétele is változott. E lsősorban a term elő ágazatokban, az ipar, ép ítő ip ar és a m ezőgazdaság te ­ rü letén dolgozók lé tsz ám a rá n y áb a n tap asz talh ató k jelentősebb különbségek. A m ező­ gazdasági ak tív keresők a rá n y a a nyolc évvel korábbi 68 százalékról 50 százalék alá csökkent, m iközben valam ennyi ágazat „súlya” növekedett. A k ereső k jó v al nagyobb része dolgozik olyan te rü lete n , ahol egész éven á t bizto síto tt szám ára a foglalkoztatás. A foglalkoztatási s tru k tú ra n ag ym érvű változása ellen ére S zabolcs-Szatm ár m egyében to v áb b ra is m agas a m ezőgazdasági keresők, és alacsony az ip a ri k eresők arán y a. Még a húsz évvel ko ráb b i országos szintet sem éri el.

05

Az aktív keresők összetétele ágazatonként (százalék) A m egyében Á gazat

Az országban 1968

1960

1966

1968

Ip a r

8

13

15

33

É pítőipar

6

10

11

7

K özlekedés, hírközlés

5

6

6

6

K ereskedelem

4

6

6

7 17

9

13

13

N em m ezőgazdaság együtt

32

48

51

70

M ezőgazdaság

68

52

49

30

100

100

100

100

N em term elő

Összesen

A foglalkoztatottsági viszonyok kedvező, vagy kedvezőtlen v o lta m ellett a lakosság életk örülm ényeinek alak u lá sáb a n döntő tényező az is, hogy m ilyen nagy a c salá d lét­ szám , az ad o tt jövedelem ből m ennyien élnek. E bben a vonatkozásban is tö rté n t v á l­ tozás. E rre vonatkozóan rep rez en ta tív — 1968-ban v é g re h ajto tt 814 h á z a stá rsra k iterjed ő a d a tfelv é te l a la p iá n n y ert — adato k á lln a k rendelkezésre. Ezek szerint csökkent az á t­ lagos háztartásn ag y ság (az 1962. évi 3,72 főről 1967-re 3,52 főre), de ez elsősorban az elv án d o rlás és a születésszám csökkenése m ia tt köv etk ezett be. C sökkent az egy h áz­ ta rtá s ra ju tó keresők (1,66-ról 1,55-re) és az e lta rto tta k szám a is (2,07-rol 1,67-re), de u g y an ak k o r a 100 k eresőre ju tó e lta rto tta k szám ában lényeges változás nem tö rtén t. H a a m egye idevonatkozó m u ta tó it az országban k ia la k u lt átlag o k k al egybevetve vizsgáljuk, úgy még m indig nagyok a különbségek. I tt m agasabb a családlétszám , s enn ek következtében a kereső—e lta rto tt arán y lényegesen kedvezőtlenebb az országos átlag nál. A m egyében a népesség 44 százaléka, országosan m integy fele kereső. A háztartások főbb adatai 1967

A m egyében

M egnevezés szem élyek összes keresők h á z ta rtá sra ju tó

rendszeresen keresők 15 éven aluli 15 éven felüli

GO

e lta rto tta k

szám a (fő)

A 7. országban

352

309

155

149

133

136

92

66

75

De a m egyén belül is — a családlélszám , a keresők—e lta rto tta k a rá n y a te k in te té ­ ben — viszonylag nagyok a különbségek. A ttól függően szóródnak a m u tató k , hogy a h áz ta rtá sfő m ilyen jellegű m u n k á t végez. A megyei átlag h o z viszonyítva azokban a h áz ta rtá so k b a n , ahol a h áz tartásfő szellem i foglalkozású, álta lá b a n kevesebb e lta rto tt­ ról kell gondoskodni, m int olt, ahol a h áz tartásfő m unkás. A háztartások fontosabb m utatói a háztartásfő m unkajellege szerint 1967

100 h á z ta rtá sra jutó összes

M egnevezés s z e m é1y e k

rend­ szere­ sen

keresők

IS éven flitjll

15 éven le liilí

háztartás tagjainak százalékos megoszlása

eltartottak szám a, fő

Megye

összesen

352

155

133

92

75

100

Szellem i foglalkozású

348

171

167

84

75

11

M unkás

410

182

167

135

83

43

M ezőgazdasági fizikai foglalkozású

364

182

140

92

75

35

N yugdíjas és kereset nélküli

214

38

25

12

56

11

Ezen belül

Ahol a h áz ta r­ tásfő

A jövedelm ek alakulása A fo g lalkoztatottak szám ának, s az átlag k eresetek növekedése k övetkeztében a la ­ kosság anyagi, jövedelm i színvonalát te k in tv e is kedvező irán y ú v áltozás tö rté n t. Az utóbbi években jelentősen em elk ed ett az egy h á z ta rtá sra , illetv e az egy főre ju tó jö ­ vedelem. Az egy h á z ta rtá sra ju tó átlagos havi jövedelem összességében (3478 Ft) m ár m egközelíti az ország á tla g á t (3523 Ft). Az egy főre jutó jövedelem azonban — m ivel S zabolcs-Szatm ár m egyében az ország átlagához viszonyítva lényegesen nagyobb a családlétszám — valam ennyi foglalkozási csoportnál alacsonyabb. S zabolcs-Szatm ár m egyében az egy főre ju tó átlagos h av i jövedelem m ár m eg­ közelíti az 1000 F t-ot, öt év a la tt — 1962—1967 között — közel 350 F t-ta l, (54 százalék­ kal) az ország á tla g á t (38 százalék) jó v al m eghaladó ará n y b an nőtt. A bszolút m é rté k ­ ben azonban a növekedés közötti különbség kicsi az országoshoz viszonyítva. De m ár ez is pozitívnak szám ít, hiszen az egyéb tényezők m ellett ezzel a jövedelm ek v o n atk o ­ zásában is m egindult egy lassú nivellálódási folyam at. E szerin t az egy fő re ju tó átlagos jövedelem közötti különbség a m egyei és az országos átlag te k in te téb e n az 1962. évi 182 F t-ró l 1967-re 151 F t-ra csökkent.

67

Az egy főre juló átlagos havi jövedelem a háztartásfő m unkajellege szerint 1967 S zabolcs-S zatm ár m egye

Megye az ország % -á b an

O rszág

M egnevezés Ft

1962 % -á b an

1962 % -á b an

Ft

1962

1907

1309

134

1443

131

89

91

M unkás

940

156

1090

138

77

86

M ezőgazdasági fizikai foglalkozású

980

160

1150

161

86

85

N yugdíjas és egyéb

862

149

921

134

84

94

Együtt

987

154

1138

138

78

87

Szellem i foglalkozású

Az utóbbi években a m ezőgazdasági jövedelem növekedési ü tem e nagyobb volt, m in t a béreké, így a m ezőgazdasági fizikai foglalkozású h á z ta rtá so k egy főre ju tó á t­ lagos h avi jövedelm e n éh án y százalékkal m eghalad ta a m u n k ás h áz ta rtá so k egy főre ju tó jövedelem növekedését. Ez a különbség azonban a jövedelem tényleges növek ed é­ se m ellett elsősorban a p ara szti h á z ta rtá so k kisebb családlétszám ából adódik. M int m ár az előzőekben is u ta lta m rá , a m un k ás h áz ta rtá so k népesebbek, egy keresőre több el­ ta rto tt ju t, m in t a m ezőgazdasági fizikai foglalkozású családoknál. (1967-ben egy m u n ­ kás h á z ta rtá s átlagosan h av o n k é n t 3856 Ft, m íg a m ezőgazdasági h á z ta rtá s 3572 F t jövedelem m el rendelkezett.) A m int a következőkből m a jd 'k itű n ik S zabolcs-S zatm ár megyében, a k ét fő tá rsa ­ d alm i réteg egy főre ju tó havi jövedelm e között — a hasonló jellegű m egyékkel ellen ­ té tb en — nincsen lényeges különbség. Az egy főre jutó jövedelem azokban a háztartásokban, am elyekben a háztartásfő fizikai foglalkozású 1967 A m ezőgazdaságon kívül

A m ezőgazdaságban

M egnevezés fizikai foglalkozású

A m ezőgazdaságiak, a m ezőgazdaságon k ív ü liek % -á b an

fo rin t M egyék összesen

1051

1149

109

Ezen belül: S zabolcs-S zatm ár m egye

940

980

104

H ajd ú -B ih ar m egye

939

1068

116

1006

1178

117

Szolnok m egye 63

A jövedelm i színvonal általán o s em elkedésének h a tá sá ra 19G2-hóz viszonyítva je ­ lentősen csökkent a 600 F t-n á l kevesebb, egy főre ju tó havi jövedelem m el rendelkezők szám a. 1962-ben a m egye lako sság án ak több m in t fele é lt ezen a színvonalon, 1967-re ezek szám a kb. 95—100 ezer főre (17% -ra) csökkent. De em ellett jelen tő s azok szám a is, ak ik h av o n ta 600—800 F t közötti jövedelem m el rendelkeznek. B ár jelen leg m ég a nagy többség 1000 Ft, vagy ennél kevesebb egy főre ju tó jövedelem ből él, de az ö t évvel ezelőttihez viszonyítva m ind többen v an n ak olyanok is, ak ik n ek jövedelm e az előbbit jó v al m eghaladja. Ez m á r jelentős fejlődés még ak k o r is, h a figyelem be vesszük, hogy azóta a m egélhetési költségek em elkedtek. A szem élyek számának százalékos megoszlása az egy főre jutó jövedelem nagyságkategória szerint

Egy főre ju tó havi jövedelem

1962

1967

a m egyében 400 F t a la tt

19,6

401— 600

32,2

601— 800

24,1

1962

1967

az országban 16,5

10,2

2,6

21,1

7,2

21,6

24,0

14,8

801—1000

12,7

18,9

17,9

19,1

1001—1200

5,7

16,6

12,1

18,3

1201—1400

3,4

10,8

6,8

13,8

1401—1G00

0,9

6,7

3,4

9,8

1G01—1800

0,4

4,1

2,0

5,9

1801—2000

0,4

2,3

1,1

3,6

2000 F t felett

0,G

2,5

1,4

4,9

100,0

100,0

100,0

100,0

Összesen

A jövedelm ek fo rrá sa it tek in tv e a m unkaviszonyból szárm azó k ere sete k lényege­ sen alacso nyabbak a m egyében. E zt az alacsony színvonalat a m ezőgazdasági te rm elő ­ szövetkezetekből és a h áz tá ji gazdaságokból szárm azó m agasabb, egy főre ju tó jö v ed e­ lem nem tu d ta ellensúlyozni. Így az úgynevezett egyéb jövedelem k ü lönbségeit is fi­ gyelem be véve a la k u lt ki a m egye és az ország közötti 151 F t jövedelm i különbség.

69

Az összes jövedelm ek m egoszlása a jövedelm ek forrásai szerint (Egy főre számítva, Ft) 1967 A m egyében

Az országban

K ülönbség

652 104 215

— 284 57 125

N em m ezőgazdasági önállók jövedelm e Egyéb m unkából szárm azó jövedelm ek M unkából szárm azó jövedelm ek együtt P énzbeni tá rsa d alm i ju tta tá so k Egyéb családi jövedelm ek

368 161 340 14 9 892 83 12

16 13 1000 125 13

— 2 — 4 — 108 — 42 — 1

összesen

987

1138

— 151

M egnvezés M unkaviszonyból M ezőgazdasági tsz-ből H áz táji (egyéni) gazdaságból

szárm azó jövedelem

A m egye gazdasági jellegéből adódóan a h áz ta rtá so k összes jövedelm ének nagyobb ará n y a szárm azik a m ezőgazdaságból, m in t országosan, illetve mi nt a hasonló jellegű m egyékben. M eglepően m agas — legalábbis első lá tá sra — S zabolcs-S zatm árban a k is­ üzem ekből szárm azó jövedelem ará n y a. E tényező m egítélésénél azonban figyelem be kell venni, hogy a m egyében m ég a h áz tá ji és kisegítő gazdaságok jövedelm et adó te ­ vékenysége jelentős. A nem ak tív kereső, úgynevezett segítő családtagok itt végzett m u n k á ja a családok m unkaviszonyból szárm azó jö v ed elm ét jó l kiegészíti. P éld áu l a közism erten jó jö vedelm et biztosító alm alerm ésn ek m integy h a rm a d á t a h áztáji és k i­ segítő gazdaságok ad ják. De az á lla tta rtá s és az állati term ék ek term eléséből is jelentős a lakosság jövedelm e, illetve fogyasztása. i A háztartások összes jövedelm ének százalékos megoszlása a jövedelm ek forrásai szerint 1967

S zab o lcsS z a tm á r

Mppnpvp7Á<5

H a jd ú B ib a r

Szolnnk O rszág

m eg y e

B ér

37,3

43,7

47,9

57,3

16,3

14,5

17,0

9,1

34,4

27,7

23,3

18,9

N em m ezőgazdasági önállók jövedelm e

1,4

1,3

1,2

1,4

Egyéb m unkából szárm azó jövedelm ek

1,0

1,1

0,8

1,2

8,6

11,0

M ező­ gazda­ ság i

Tsz közös K isüzem i

G a riia -

t*i£ől szármázd

P énzbeni társad alm i ju tta tá so k Egyéb családi jövedelm ek összesen

70

.lőve de]m ek

8,4

9,8

1,2

1,9

1,2

1,1

100,0

100,0

100,0

100,0

Az eddigi adatokból egyértelm űen kitűnik, hogy a m egye lakosságának jövedelm i színvonala sokat em elkedett, de még m indig jóval a la tta van az ország átlag án ak . F el­ vetődik a kérdés, m ilyen tényezők h a to tta k és h a tn a k a jövedelm i színvonal a la k u lá ­ sá ra a m egyében. Jól ism ert a m egye gazdasági stru k tú rá ja és az ebből fakadó tá rsa d alm i-foglalkoztatcttsági problém a. A kedvezőtlenebb kereső—e lta rto tt ará n y m integy 80 százalékban já ru l hozzá az alacsonyabb jövedelm i színvonalhoz. M ár m aga ez is bizonyos visszahúzó erő k én t h a t a jövedelm ek erőteljeseb b növekedésére. A k edvezőt­ lenebb foglalkoztatottsági viszonyok p áro su ln a k az országosnál alacsonyabb á tla g ­ bérekkel, Ez is ho zzájáru l ahhoz, hogy a h áz ta rtá so k összjövedelm éből a b érek ará n y a alacsony. Átlagos havi kereset (Ft) 1968 A m egyében

A m egye az ország % -á b an

K ülönbség (Ft-ban)

Szocialista ip ar Szocialista építőipar

1700

89

220

1850

89

230

Á llam i mező-, erdő- és vízgazd.

1C20

90

180

MÁV

1900

P osta Szocialista kereskedelem

1600

100 90

1780

99

— 100 20

1810

96

80

Á llam igazgatás, k u ltu rális, egész­ ségügyi stb. intézm ények

A m unkás-alk alm azo tti keresetekhez hasonlóan azonban a m ezőgazdasági te rm e ­ lőszövetkezeti tagok közös gazdaságból szárm azó keresete is jóval alacsonyabb az o r ­ szágos átlagnál. A m ezőgazdasági term előszövetkezetekben dolgozók közül egyedül az állandó alk alm azo ttak m un k ab ére h a la d ta meg 19fi8-ban az országos szintet. E nnek is döntően az az oka, hogy az állandó alk alm azo ttak a m egyében átlgosan több m u n k a ­ nap o t dolgoztak, m int az országos átlag. E gyébként az egy m u n k a n ap ra ju tó k ereset valam ennyi „foglalkozási cso p o rtb an ” a m egyében jóval alacsonyabb. Kereseti adatok a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben 1968

M egnevezés

Á tlagos kereset (m unkabér) Ft a m egyében

Í57 országban

15630 5800

Egy m u n k a n ap ra ju tó k ereset Ft a m egyében

2? országban

18120

74

83

6120

58

13980 3940

16350

64

3840

93

61 69 103

23460

21040 6320 14770

63 49

Nem nyugdíjas és nem járadékos tag N yugdíjas és já rad ék o s tag összes

tag

C saládtagok Á llandó alk alm azo ttak Időszaki alk alm az o ttak M indösszesen

3290 12740

73

76 57 82 71

Az átlagos jövedelem körül igen nagy a szóródás. Főleg jelentősebb term ő gyüm öl­ csössel rendelkező term előszövetkezetekben az átlago sn ál jó v al m agasabb jövedelm et tu d n a k biztosítani. M indkét lakossági csoportnál m egfigyelhető, hogy a term észetb en i jövedelm ek a b ­ szolút érté k e b á r em elkedik, ugyan ak k o r a n ettó jövedelem hez v iszonyított a rá n y a a m u n k á s-a lk a lm a zo tti h á z ta rtá so k n á l ingadozik, lényegében stag n ál (1968-ban 7 száza­ lé k volt), m íg a paraszti jellegű h áz ta rtá so k n á l évről év re (az 1962. évi 43 százalékról 1968-ra 36 százalékra) csökkent. 1968-ban a term észetb en i jövedelem érték e egy főre szám ítva az előbbinél közel 1000, az u tó b b in ál m integy 5000 F t volt. A jövedelm ek növekedésével párhuzam osan, illetv e ettő l nagyobb ará n y b an n ő tt a m egyében a lakossági tartalékképzés. K özism ert dolog ugyanis, hogy a lakosság a k eresetét nem költi el azonnal, hanem k isebb-nagyobb h á n y a d á t ta rtalé k o lja . E nn ek célja á lta lá b a n bizonyos biztonsági ta r ­ ta lé k képzése az előre nem lá to tt k iadások fedezésére, illetv e nagyobb m érték ű ta rtó s fogyasztási cikkek beszerzésére való gyűjtés. Ezek a ta rta lé k o k term észetesen növelik a lakossági vásárló erő t és ezek felhasználása idején, ezzel eg y ü tt többet k ö lten ek a h á z ­ tartáso k , m in t abban az időszakban szerzett pénzjövedelm ük volt. A lakosság összes p én z ta rta lé k a ira , főleg az o tth o n ta rto tt pénzösszegek nagysá­ g ára vonatkozó ad a to k nem ism eretesek, de a ten d en c iák a t n agyságrendileg jól érzé­ k elteti az O TP ta k arék b e tétállo m án y a , illetv e a h á z ta rtá s-sta tisz tik a ide vonatkozó adatai. A m egye lak osságának ta k a ré k b e té t-á llo m á n y a évről év re jelentős m érték b en nőtt, az ará n y o k at te k in tv e á lta lá b a n jobb, m in t a kiskereskedelm i forgalom . 1968 év végén 860 m illió fo rin t (jelenleg kb. 1 m illiárd) volt, 25 százalékkal nagyobb, m in t egy évvel k o ráb b a n a betétállom ány. Jellem ző a növekedési ütem re, hogy 1965-ről 1968-ra közel m egkétszereződött az O T P-nél a ta k a ré k b e té te k összege. A m ú lt év végén m á r m inden lak o sra átlagosan kb. 1700—1800 F t ilyen jellegű ta rta lé k ju to tt. A lakosság k é t nagy cso p o rtját "tekintve a szokások e te rü le te n is eltérőek. A p a ­ raszti és kettős jövedelm ű h á z ta rtá so k jöved elm ü k n ek v alam iv el nagyobb h án y a d át ta rta lé k o ljá k , m in t a m u n k á s-a lk a lm a zo tti háztartáso k . De u g y an ak k o r a m u n k ás­ alk alm azo tti h áz ta rtá so k nagyobb szám ban veszik igénybe az O T P szolgáltatásait. Ez elsősorban a p arasztság fogyasztási szokásaival, és a p araszti m u n k a jellegével függ össze. Az egy főre jutó évi pénztartalék átlaga

N ettó jövedelem % -á b an

1968 M egnevezés 1965 % -á b an

1965

1968

420

181

2,1

3,1

467

213

2,1

3,5

Ft M u n k ás-alk alm azo tti P araszti

h á z ta r­ tások

A növekedés ütem e e te rü le te n is a p ara sztság n ál v o lt gyorsabb. Ezen túlm enően egyre több olyan tényező is tapasztalh ató , m ely sz erin t az utó b b i években a p a ra sz t­ ság is nagyobb bizalm at ta n ú sít a „betétkönyvekkel” szem ben. T öbbek között erre e n ­ ged következtetni a takarékszövetkezetek roham os fejlődése. U gyanis míg 1961-ben a 72

tak arék szövetkezeteknek csupán 8 ezer ta g ja volt, 1968-ban m á r 38 ezer tag o t ta rto t­ ta k n yilván, a becslések szerin t a tagoknak 60—70 százaléka m ezőgazdaságban d ol­ gozik. A jövedelm ek felhasználása A foglalkoztatottsági színvonal ja v u lásán ak és a k eresetek jelen tő s em elkedésének term észetes következm ényeként n ö vekedett a lakosság anyagi fogyasztása is. M ár az előbbiekből k itű n t, hogy S zabolcs-S zatm ár m egye k ét nagy népesség cso p o rtján ak jö ­ vedelm i színvonala között nincs nagy különbség. U gyanez ta p asz talh ató az egy főre ju tó k iadások tek in te téb e n is, 1962-ben m ég a m u n k ás-alk alm azo tti h áz ta rtá so k egy fő re ju tó kiad ása 8 százalékkal h a la d ta meg a paraszti és k ettő s jövedelm ű h á z ta rtá ­ sok k iad ásait. Ez a különbség 1965-re csak 5 százalék -s 1968-ra m á r alig é ri el az 1 százalékot. A k ét réteg k o ráb b i éveknél m agasabb jövedelm ét m in d egym áshoz, m ind az e l­ m ú lt évhez képest eltérően h aszn á lta fel. De a kiadásszerkezet eltolódása a m u n k ás­ alk alm azotti és a paraszti h áz ta rtá so k között részben a fogyasztási szokásokból, rész­ ben a végzett m u n k a jellegéből adódóan az életm ód eltéréseit is jelen ti. A b érből és fizetésből élőknél á lta lá b a n nagyobb a törekvés, az igény a k u ltu rá ltab b , v áltozatosabb fogyasztásra. Így lényegesen többet költenek ru házkodásra, h á z ta rtá s- és lak ásfelszere­ lésre, m űvelődésre, szórakozásra és kevesebbet élelm iszerre, illetv e la k á sfe n n ta rtá sra és építkezésre. M iután a m egyében az egy főre ju tó jövedelem alacsonyabb az országos átlagnál, így e k iadások összege sem éri el az országos színvonalat. A m u n k ás-alk alm azo tti h áz ta rtá so k n á l 12 a p ara szti h áz ta rtá so k n á l 4 százalék a különbség. Az egy főre jutó évi kiadás 1968 A p araszti és kettő s jövedelm ű

A m u n k á s­ alkalm azotti

h áz ta rtá so k n á l

K iadási főcsoport Ft

1962

1965

Ft

1962

1965

% -áb an

% -á b an 117

6897

138

120

123

1549

120

115

126

115

1976

174

154

1122

109

121

918

143

131

Egészségügy, testápolás

241

78

117

178

90

114

K özlekedés, hírközlés

703

340

121

474

447

160

M űvelődés, sport, szórakozás

697

327

155

470

522

175

Egyéb kiadás

800

168

149

522

183

136

6052

133

R uházkodás

2032

133

L ak á sfen n ta rtás és építkezés

1407

L akásfelszerelés

Élelm iszer

N ettó kiadás

A m egyében

13054

139

122

12984

148

128

összesen

Az országban

14911

138

120

13502

151

125 73

T erm észetesen a m u n k á s-a lk a lm a zo tta k k u ltu rá lta b b életfo rm ája nem csak a szó legszorosabb értelm éb en v ett m űvelődési k iadásoknál m utatkozik meg, hanem egy sor m ás esetben is. Az életm ódbeli különbségek pl. a táplálkozás összetételében is tü k rö ­ ződnek. A p arasztcsaládok á ltaláb a n olcsó és egyúttal m agas k a ló ria ta rta lm ú ételt, v i­ szonylag sok zsiradékot, húst, lisztet, burgonyát, míg a m u n k á s-alk alm azo ttak a v a la ­ m ivel kisebb összegből több tejet, v ajat, cuk ro t fogyasztanak. M indkét rétegnél jelentős — főleg a tápláló, vitam in d ú s élelm iszerekből — a fo­ gyasztás m ennyiségi növekedése is. A m egye lakossága 19GÍ)-ban lényegesen jobban táplálkozott, legalábbis a k a ló riá t tekintve, m in t három évvel k o ráb b an . Több jel a rra m u tat, h a lassan is, de m á r m ind több család hagyja el a régi étkezési szokásokat, az egyoldalú é tre n d et (a fő tt tészta, burgonya, bab egyoldalú fogyasztását) és té r á t a sok feh érjét, v ita m in o k a t ta rtalm a zó élelm iszerek fogyasztására. T erm észetesen e v o n a t­ kozásban m ég csak ten d en ciák ró l beszélhetünk. Hiszen h a az országban k ia lak u lt egy főre ju tó fogyasztási átlagokhoz h aso n lítju k a m egye lakosságának élelm iszerfogyasztá­ sát, a m ennyiségi növekedés m ellett egyes élelm iszerekből viszonylag alacsony a fo­ gyasztási átlag. Az egy főre jutó évi átlagos fogyasztás a fontosabb élelm iszerekből 1968

A m eg y e az o rszág % -áb a n

A m egyében 19G5 % -á b a n

pn raszti Cikk

m u n k ás­ aik;? Irr a ZOti i

és k e ttő s jö v ed elm ű

Tzaraszli m unkásés a lk a lm a ­ k e ttő s z o tti jö v e d e lm ű

p a ra s z ti m u n k ás­ és aik fl lm n k e ttő s ZCtll jö v e d e lm ű

h á z ta r tá s o k b a n

Z sirad ék (kg) N yers hús (kg) B arom fi (kg) H en tesáru, fü stö lt hús (kg) Tej (liter) T ojás (db) K enyér, p éksütem ény (kg) Liszt, száraz tészta (kg) C ukor (kg) B urgonya (kg) Zöldség (kg) G yüm ölcs (kg)

24,18 22,95 17,09

29,62 18,17 23,81

107 97 123

108 119 120

103 83 160

110 96 119

13,13 92,69 219,46

16,43 78,70 237,20

106 102 117

132 107 112

92 76 104

94 80 105

115,48

113,59

102

79

104

103

43,47 23,41 68,77 70,83 65,57

57,46 22,56 82,22 82,85 79,29

96 112 103 111 127

87 113 97 109 124

96 95 110 92 106

98 96 118 97 112

Az egy főre jutó évi kadási adatokból m egfigyelhető, — de ez különben országos ten d en cia is — hogy a megye lakosságának ruházkodási fogyasztása az összes fogyasz­ tá sn ál lassabban nő, azaz a jövedelm ek, illetv e az életszínvonal növekedésével a r u ­ házkodási kiadás részarán y a csökken.

71

Az összes egy főre ju tó ru h áz ati kiadáson belül m ind a nem ek, m ind az egyes korcsoportok te k in te téb e n lényeges különbségek tapasztalh ató k . M indkét népesség­ csoportnál az átlagostól jóval nagyobb összeget költen ek el ru h á ra a 15—30 éves korú nők — férfiak. Ezek közül is valam ivel többet a nők. U gyanakkor a középkorú férfiak többet, m in t a hasonló korú nők. A felnőttekhez képest viszonylag jelen tő s összeget fo rd ít a lakosság a gyerm ekek öltöztetésére. Egy 11—14 év közötti g y erm ek re ju tó r u ­ h ázati v ásárlás összege 1968-ban m egközelítően azonos volt, m in t a 31—44 éves férfi, illetv e v alam ivel több, m in t az előbbivel azonos korú nő kiadása. L egkevesebbet fo r­ d íta n a k öltözködésre — éven k én t átlagosan m integy 700 F t-o t — az 55 éven felüli nők. Az összes fogyasztáson belül a jövedelm ek növekedésére igen érzékenyen reag ál a ta rtó s fogyasztási cikkek eladási forgalm a. Az utóbbi 8—10 év b en e cikkek k isk eres­ kedelm i elad ása évről évre valam ennyi árufőcsoportot m eghaladó m é rték b en nőtt. A m egye lakossága az utóbbi négy évben összesen 1,2 m illiá rd fo rin to t fo rd íto tt ta rtó s cikkek beszerzésére, 500 m illióval (72 százalékkal) többet, m in t 1961—1964 években. E zenbelül a h áz ta rtá si gépekből (mosógép, centrifuga, porszívó slb.) h áro m és félsze­ resére, h írad á ste ch n ik a i cikkekből (rádió, televízió stb.) több m in t k étszeresére növeke­ d e tt a m egye kiskereskedelm i forgalm a. A növekedés m érték e m e g h alad ja az ország á t ­ lag át is. H iszen a gazdasági, anyagi m egerősödéssel párh u zam o san m in teg y tö rv én y ­ szerű, hogy a lakossági igény elsődlegesen e cikkekre irán y u l.

A ta rtó s fogyasztási cikkek gyors ütem ű növekedését a jelentős h ite lv á sárlá si le­ hetőségek is elősegítették. Pl. 1965—1968 években a kisk eresk ed elem á lta l elad o tt 8 ezer db h ű tőszekrénynek 38 41 ezer db m osógépnek 70 6 ezer db m o to rk e ré k p árn ak 53 34 ezer db televíziónak 69 38 ezer db rád ió n a k 24százalé h itellev élre v ásáro lta a lakosság. K edvezően h a to tt a forgalom növekedésre, hogy 1967-től m ár a term előszövetkezeti tagok is k a p h a tta k á ru v á sárlási hitellevelet. T öbbek között ez a tényező is hozzá­ já ru lt ahhoz, hogy a vizsgált időszakban a szövetkezeti kisk eresk ed elem a m egyei á t­ lagot jóval m eghaladó m érték b en növelte a ta rtó s cikkek elad ását. A h áz ta rtá si gépek fo rg alm a több m in t négyszeresére, a h írad ástech n ik ai cik k ek elad ása is több m in t három szorosára nőtt. A n ag yarányú növekedés ellen ére azonban a p ara szti jellegű h áz ta rtá so k m ind abszclút összegében, m ind pedig az összes kiadáshoz m é rt ará n y a ib a n m ég m indig k e ­ vesebbet költenek n ta rtó s ja v a k beszerzésére, m in t a m u n k ás-alk alm azo ttak . H áz­ ta rtá s és lak ásfelszerelésre a bérből és fizetésből élők 1968-ban 22 százalék k al fo rd í­ to ttak többet, m in t a p ara szti és kettős jövedelm ű családok. U g yanakkor m in d k ét ré' :g 16—17 százalékkal kevesebbet az országos átlagnál. A p arasztság álta lá b a n azokból a ta rtó s javakból növelte leg in k áb b v ásárlásait, ím elyekből a többi réteggel szem ben legnagyobb volt az elm arad ása, (televízió, m osó­ gép). E nnek ellen ére a fontosabb m űszaki ta rtó s cikkek közül a p araszti h áz ta rtá so k állom ánya csak k eré k p árb ó l azonos a m u n k á s-alk alm azo ttak állo m án y áv al, illetv e r á ­ dióból és varrógépből m egközelíti azt.

75

A fontosabb m űszaki tartós fogyasztási cikkek állományának alakulása 1968. XII. hó 31. Az országban

A m egyében Cikk

a m unkása lk a lm a ­ zotti

a paraszti és kettős jövedelm ű

a m un k ása lk a lm a ­ zotti

a p araszti és kettő s jövedelm ű

h á z ta rtá so k n á l a száz h á z ta rtá sra ju tó állom ány, (db) 112

89

72

34

44

75

54

16

5

45

8

H űtőszekrény

16

1

V arrógép

27

25

K e rék p á r

130

130

86

136

23

9

15

17

Rádió

96

Televízió

66

Mosógép

67

Porszívógép

M o to rkerékpár G épkocsi

4

79 27

1

4

34 43

6

50

2

A lakosság életk ö rü lm én y ein ek érték elésén él a közszükségleti cikkek fogyasztása m e lle tt szükséges m ég egy fontos tényezőt figyelem be venni, nevezetesen a la k á se llá ­ to ttság o t, illetv e az erre ford íto tt kiadások összegének nagyságát. Az ezzel kapcsolatos gondok közism ertek, m ind az állam , m ind a lakosság nagy erőfeszítéseket tesz az ig é­ n y ek kielégítésére. A lakosság fogyasztási tételei között m ár jelen leg is jelen tő s h elyet foglal el a la k á sfe n n ta rtá sra és építkezésre fo rd íto tt kiadás. Ism erve az állam i c é l­ k itű zéseket (az állam i erőből épülő lak áso k ará n y a tovább fog csökkeni), a jövőben az ilyen jellegű k iadások feltehetően tovább növekednek. A la k á sfe n n ta rtá s ra és lak ásépítkezésre fo rd íto tt k iadások m in d abszolút érték b en , m ind az összes kiadáson belüli a rá n y a ib a n m in d k ét népességcsoportnál évről év re em elkedett. Ilyen cím en 1968-ban a m u n k ás-alk alm azo tli h á z ta rtá so k b a n egy főre á t­ lagosan 1400 Ft, a p ara szti jellegű h áz ta rtá so k b a n pedig közel 2000 F t kiadás ju to tt, az összes k ia d ásn a k 11, illetve 15 százaléka. A d in a m ik á t te k in tv e a növekedés ütem e a p ara szti családoknál v olt a nagyobb, így az egy főre ju tó k iad ás abszolút érték b en m á r m egközelítette az ország átlag á t Ez term észetesen összefügg a m egye m ezőgazda­ sági jellegével, itt kevés az állam i és szövetkezeti erőforrásból é p ített lakások arán y a. A jelentős összegű ráfo rd ítás az ép ített lakások szam ában és a felh aszn ált ép ítő ­ anyagok növekedésében realizálódott. 1968-ban a m egyében 3551 lak ás épült, 43 százalékkal több, m in t h áro m évvel ko­ ráb b an . E zenbelül azon ban az állam á lta l é p íte tt lakáso k szám a csökkent. Az új la k a- ■ sok négyötödét m agánszem élyek építették, nagy többségük O TP-kölcsönnel. E venként az O TP kb. 100 m illió fo rin t kölcsönt folyósít. A lakosság építési h itelállo m án y a 1969. m árciu s 31-én m integy 560 m illió fo rin t volt.

76

A viszonylag nagy ütem ű építkezéshez h o zzájáru lt az 1967-es b elv ízk ár is, m elynek következtében igen sok lakás összedőlt. 1967-ben több m in t ezer „belvizes” la k á sra a d ­ tak ki építési engedélyt, ennek négyötöde csak 1968-ban k e rü lt befejezésre. Az 1968-ban ép ü lt lakások 28 százaléka a m egszűnt lakások pótlására szolgált. Az ú gynevezett m agánerős lakásépítkezések szám án ak erő teljeseb b növekedésére gátlólag h a t a m eglehetősen hiányos anyagellátás. A k ereskedelem ugyan nagy erő ­ feszítések m e lle tt á lta lá b a n növeli a kínálatot, azonban az igények ettő l nagyobbak, így az ellátás akadozik. Az elm ú lt n éhány évre visszatek in tv e egyedül ta lán a cem en t­ ből volt egyenletes a kínálat. U gyanakkor m észből, fenyőfűrészáruból, téglából és cse­ rép b ő l ingadozott az ellátás, jó esetben is h etek e t k ellett várni, m íg a vevő m eg k ap ­ h atta. M indezek a tényezők, de az előbbiekben tá rg y a lt ta rtó s ja v a k irá n ti igény és a n ag y arán yú jövedelem növekedés a r r a figyelm ezteti a lakosság ellátásá v al foglalkozó kereskedelm i szervezeteket, hogy az eddigieknél jo b b an fel kell készü ln iü k a fogyasz­ tók ellátására. M ár 1968-ban, — de 1969-ben is — a jelen tő sen m eg növekedett v ásárló ­ erő t a m egye kereskedelm e csak részben tu d ta lekötni. N agyobb árubőség m ellett a m egye kiskereskedelm i forgalm a nagyobb ará n y b an is em elk ed ett volna. Ügy tűnik, a k ereskedelem nem v ette kellően figyelem be a m egye gazdasági fejlődésének m eg­ gyorsulását. Ügy vélem, az eddigiekből többé-kevésbé kitű n n ek S zabolcs-Szatm ár m egye fog­ lalk o ztatási jövedelm i és fogyasztási viszonyaival kapcsolatos eredm ények, a még m eg­ lévő problém ák. E zeken túlm enően azonban u ta ln i kell m ég a r r a is, hogy a m egyei á t­ lagok az esetek többségében kisebb-nagyobb szóródást ta k arn ak , az egyes te rü letek en lakó népesség életkörülm ényei bizonyos fokig eltérn ek egym ástól. M ivel az előbb kö­ zölt ad ato k a m egyén belüli te rü le te k re vonatkozóan nem ism eretesek, ezért — az ipari foglalkoztatottak szám ának, — az egyes népgazdasági ág akban elért átlagos havi kereseteknek, — a kiskereskedelm i forgalom nak az alak u lá sáv a l kísérelem meg a te rü ­ letek közötti különbözőségeket érzékeltetni. S zabolcs-Szatm ár m egyét három , úgynevezett tájegységre o sz th atju k fel, am elyek többek között term elési stru k tú ra , a településhálózat szerin t és ta la jta n ila g elég jól elkülönül egym ástól. így h a tá ro ltu k cl a Záhony, K isvárda, K em ecse, T iszaiük vonala és a Tisza á ltal h a tá ro lt te rü le te t T isza-m ente, a Tisza és K raszn átó l észak k eletre eső tá ja t S zatm ár—Bereg, illetve a k ét te rü le t közé eső részt N yírség tájegységre. T erm é­ szetesen az így m eghúzott tájegységi h a tá r nem egyértelm űen homogén. N éhány te le ­ pülés — elsősorban M átészalka, K isv árd a és N yíregyháza — a szom szédos tájegységre — a N yírségre — gyakorolt vonzása érvényesül. E m ellett a telep ü lés-szerk ezetb en is v an n ak átfedések, m inthogy a S zatm ár—beregi te rü lete n is ta lálh ató nagy lélekszám ú község, illetve a N yírségben n éhány kevés lakosú, úgynevezett aprófalu. N yíregyháza v áro st egyik tájegységhez sem soroltuk, m ivel m in t m egyeszékhely­ nek az egész m egyére, ugyan ak k o r helybenlakók igényeinek kielégítése m ellett m in t­ egy 30 k m -es k örzetben a foglalkoztatás, a keresetek és a kiskereskedelm i forgalom vonatkozásában — jelen tő s a vonzása. E tényezőket a későbbiek so rán közölt te rü leti ad ato k m egítélésénél figyelem be kell venni. Ma m ár szinte általán o san elfogadott álláspont, hogy az ip a r fejlődése n élk ü l a településhálózat sem fejlő d h et kielégítően. M ivel nem le h et a m ezőgazdaságból fe l­ szabaduló m u n k a erő t lekötni — m egyénk esetében itth o n ta rta n i. De az in fra s tru k tu ­ rális elláto ttság ja v ítá s á t és gyorsítását is elsősorban a te rü le t ip aro sítása á lta l leh et jelentősebben jav íta n i. M int ism eretes, a m egyében az ip a r viszonylag kevés em b ert foglalkoztat. A városias jellegű községek, de még M átészalka v áro s is csak nem rég in ­ 77

d ú lta k cl a fejlődés ú tjá n , (s ez a fo lyam atot a 3 1967. (XII. i5.) OT—PM. ren d e let m eggyorsítja) Ezek a települések ezáltal k ö rnyezetük re is vonzást gyakorolnak, s m ind több em b er szám ára biztosítanak m un k aalk alm at. K iem elkedő helyzetben van e te k in ­ tetb en N yíregyháza. E v áro sn a k a környező településekkel igen jó n közlekedése. S zá­ m ításaim szerin t a m egyeszékhely ip a ri foglalkozta o ita m a k m inlegy 20—20 százaléka a környező települések, elsősorban a nyírségi táj lakója, s napon a „ingázik '. Jól tü k ­ rözi ezt a vonzást N yíregyháza város és a N yírség ip a ri fo g lalk o ztato ttain ak ren d k ív ü l nagy különbözősége. A 10 ezer lakosra ju tó szocialista ip a rb a n to g lalk o ztatu tlak szám a (fő) 1968 340 S zatm ár—Bereg 630 T isza-m enti 2110 N yírség 2! 00 N yíregyháza átW Megye összesen 1650 M agyarország S zabolcs-S zatm ár m egyében a tá jk ö rzetek között ip a r szem pontjából leg fejletteb n ek ítélh ető meg a T isza-m ente. Az ip a r fejletlenségéhez kapcsolódik a S zatm ár—beregi talo n a m egyei átlag n ál alacsonyabb kereseti szint is. T ek in tettel azonban a rra , hogy a többi ág azatb an — az egészségügy kivételével — sokkal kiegyensúlyozottabbak a keresetek, s u g y an ak k o r a keresők nagyobb a rá n y á t alkotó term előszövetkezeti tagok k eresete a m ásik k ét tá j­ körzettől kedvezőbb, a rra követk ezteth etü n k , hogy a jövedelm i színvonal tek in te téb e n a S zatm ár—beregi te rü le te n sem rosszabb álta lá b a n a helyzet, mi nt a m— -íu .._ /■ lagosan. Az átlag k eresetek n éhány fontosabb ágazatb an tá jk ö rzeten k é n t 1968

Á g a z a t

N y íre g y háza Vá fos

S zabolcsSzfl im a r m egye

Btiretí

m e n te

N y írsé g

S zocialista ip ar

1470

1750

1650

1760

1700

K iskereskedelem a)

1750

1670

1700

1840

1740

K özigazgatás b)

1710

1620

1670

2270

1790

K u ltu rális ágazat

1910

1920

1940

1940

1930

Egészségügy

1350

1620

1610

N em m ezőgazdasági ágazat eg y ü tt

1600

1740

1730

T erm előszövetkezeti nem nyugdíjas dolgozó tagok c)

1350

1270

1250

a) Forgalom tól függő alkalm azottak, júliu s hó c) Csak a közösből szárm azó 78

1520 1790 d 2010

b) D ecem ber havi d) Egészségügyi ágazat nélkül

1730 1300

A lakosság fogyasztásának nagyságára az egy lako sra ju tó kiskereskedelm i fo rg a­ lom alak u lá sa utal. A m egyei átlag közel 8 ezer forint, az országban k ia la k u lt átlaghoz viszonyítva 3 ezer fo rin ttal, 28 százalékkal kevesebb. M egjegyezzük, hogy a tényleges fogyasztásnál nincs ilyen nagy különbség. Az eljáró „ingázók” is h oznak tö b b -k ev e­ sebb fogyasztási cikket, de ezen túlm enően — az egy lak o sra ju tó kiskereskedelm i vonzása is érvéryesül valam elyest, fők én t a jobb közlekedési adottság o k k al rendelkező tájak o n . A z egy lakosra ju tó kiskereskedelm i forgalom (Ft)

1968

1968 1962 % -á b an

S zatm ár—Bereg

7 480

175

T isza-m ente N yírség

7 370

177

5 080

189

N yíregyháza Megye összesen

16 890

141

7 830

176

M agyarország

10 890

151

A tájegységi adatok, hasonlóan az ipari fo glalkoztato ttak szám ához, a k ere sk ed e­ lem nél is a települések vonzását, illetve a kereskedelem b o lth áló zatán ak szín v o n alát m u ta tjá k . A N yírség alacsony és N yíregyháza viszonylag m agas érték e szorosan össze­ függ. N yírségben N yíregyháza m ellett N yírbátor, B a k ta ló rá n th á za b o lth áló zata bonyo­ lít le jelentősebb forgalm at. De ugyanígy a m ásik k ét tájegység fe jle tt településeinek is nagy a kereskedelm i vonzása. Sőt, tö b b n y ire nagyobb, m in t N yíregyháza városé. A z egy lakosra jutó kiskereskedelm i forgalom (Ft)

F eh érg y arm at K isv árd a

23 600 17 800

M átészalka

17 300

N yírb átor V ásárosnam ény

17 400

Z áhony

12 400

18 700

A lakosság tág ab b értelem b en v e tt életkörülm ényeit, az in fra stru k tu rá lis e llá to tt­ ság án ak színvonalát (de a fejlesztés lehetőségeit is) döntően m eg h atáro zza az ad o tt település nagysága, fejlettségi szintje. O ptim ális szám ú népességnek jelen k ell lennie ahhoz, hogy bizonyos kom m unális, k u ltu rá lis, szociális, egészségügyi intézm ények eg y általán m űködhessenek. A m egye telep ü lésh áló zata — a települések fejlettség e és nagysága v onatkozásában — k o rszerűtlen (az átlagos községlétszám 2 ezer körül mozog), viszonylag sok a gyen­ gén, illetve közepesen fe jle tt község. E te k in te tb en különösen h átrá n y o s helyzetben van a S zatm ár—beregi táj. Az itt élő lakosság (több m in t 100 ezer em bernek) é le t­ színvonalában jelenleg még fennálló különbségeket azonban, m in t az előzőekből is k i­ tűnik, m a m ár nem a jövedelm i, han em az in fra stru k tu rá lis elláto ttság alacsony szín-

79

v o n alában kell elsősorban keresnünk. Az utóbbiak ja v íta sab a n lenne Jendkívül fontos szerepe a városoknak, a fe jle tt városias településeknek. Ezek a sa já t népességük ki­ szolgálása m ellett k örzetüknek kereskedelm i, oktatási es e g é sz sé g ű é i központjai is. Igényt növelő funkciót is betöltenek, vagy kellene betölteniük. Éppen ezért feltétle n ü l szükséges a m egye e te rü leté n az eddigieknél gyorsabb ü tem b en fejleszteni, F eh ér­ gyarm at, V ásárosnam ény községeket és még néhány fejletteb b települést, s ezáltal n ö ­ velni az itt élő lakosság életszínvonalat. K ülönben ezek a m eg állap ításo k érvényesnek tek in th e tő k a nyírségi te rü le tre is, ahol N yírb áto r m ellett központi fekvésénél fogva. B a k ta ló rá n th á za intenzívebb fejlesztése in d okoltnak látszik. Ezek azonban fejlesztési elképzeléseiket elsősorban az iparosításhoz szükséges víz- és csato rn ah aló zat k ié p íté ­ sét a m aguk erejéből (községfejlesztcsi alapból) m egoldani nem tudják. Az eddigieknél lényegesen nagyobb összegű központi hozzájáru lás szükséges.

művészet MURAKÖZI AGOTA:

Emlékezés Gajdos János parasztfestőre (1912-1950) H úsz esztendeje h a lt meg G ajdos János, m egyénk egyik elfeled ett festőm űvésze. Neve a szakem berek körében nem ism eretlen, alkotásai nem zetközi k iállításo k o n k ép ­ v iselték a m agyar naiv m űvészetet, de a hazai közönség előtt kevéssé v ált ism ertté, k i­ állítá sa is alig volt n álu nk, pedig a h arm in cas években felfedezett „őstehetségek" ko­ zott a legfantáziadúsabb festőegyéniség volt. U tólszor 1967-ben a m agyar n aív m űvészek székesfehérvári országos tá rla tá n sze­ rep e lt n éhány alkotásával, am elyeket előző évben á llíto tta k ki a N aív M űvészek N em ­ zetközi T rien n á léjáb an , Pozsonyban. (Sajnos az 1969-es pozsonyi Irien n álén a m ag y a­ ro k at csupán egyetlen m űvész, a derűs szépségű Süli A n d rás alk o tásai képviselték.) M ilyen tényezők h a tá sá ra a la k u lt ki a kettősség G ajdos Ján o s m űvészetének é r t é ­ kelésével kapcsolatosan? M ennyiben érvényesek m űvészetére azok a m eghatározások, am elyek alap já n a naív alkotók, közelebbről a parasztfestők közé sorolják, s alk o tásai­ nak h elyét a népm űvészet és a „m agas m űvészet” h a tá rá n jelö lik ki? A hhoz, hogy a fe lle tt kérd ések re válaszolhassunk, a m ű v észettö rtén et m e lle tt a tö rtén eti szem léletű n ép ra jz idevágó eredm ényeit is fel k ellett h aszn áln u n k , hogy m i­ nél teljesebben m egközelíthessük e sajáto s m űvészet jelen tésszféráit. Ö stchetségck tündöklése és bukása Az első v ilágháború u tán a m agyar paraszti világ d ifferen ciáló d ása m ind tá rsa d a l­ mi, m ind gazdasági és nem utolsó sorban k u ltu rá lis té re n m eggyorsult. A hagyom ányos p araszti k u ltú ra felbom lásával a közösség in d iv id u m o k ra bom lott. Az egyén m ár nem olvadt bele a közösségbe, a m unkáb a, a term észetbe, m in t h ajd an , am ik o r m ég a közösségi szellem élő, összetartó közeg v o lt az em b erek szám ára. Az egyén, h a elég erős volt benne az alkotó szándék, m űvésszé v álh ato tt, azonban a sz ét­ hulló közösség közvetlenül m ár nem in sp irálta, s alk o tásait sem fogadta be, Ezekben az alk o tókban sajáto s kettősségben je len tk ez ett a korábbi hagyom ányos p araszti é le t­ form a pozitív élm énye, m ásrészt pedig az egyéni kibontakozás szándéka, am ely a m a ­ gasabb városi k u ltú ra h a tá sá t tükrözi. Azok az ösztönös alkotóerők, am elyek k o rá b ­ ban a hagyom ányos esztétikai norm ák u ralm a a la tt — a népm űvészet k eretéb en — r e ­ alizálódtak, a m odern civilizáció h a tá sá ra a falv a k korábbi tá rsa d alm i s tru k tú rá já n a k felbom lása következtében m á r egyéni kifejezési fo rm ák b an tö rn ek utat. A legerőteljesebb tehetségeknek sik e rü lt kitö rn i életü k szűk k eretei közül, s a r á ­ ju k v áró buktatók, küzdelm ek ellen ére felem elkedni a m agasabb társad alm i sz fé rá k ­ ba, s „céhbeli” m űvészekké válni, e rre m ind az írók, m ind pedig a festők között ak ad példa, de legtöbbjük élete, p ály ája sok vergődés közepette tö rt d erékba. 81

Gajdos János: Önarckép. (Olaj.)

02

Szám os p araszti tém ájú m űvészeti alkotás született m á r k o ráb b an is m ind az ir o ­ dalom ban, m ind a képzőm űvészetben, azonban alkotóik kiv étel nélkül a felsőbb tá r ­ sadalm i rétegekből k erü llek ki, s így csak a külső szem lélő szám ára ad o tt m egközelíté­ si lehetőségekkel élhetlek, vagy ha a parasztság soraiból in d u ltak is, később ta n u ltsá guk révén k iszak ad lak osztályukból. P ersze a k a d ta k közöttük olyanok is, ak ik tu d a to ­ san v állalv a p ara sztv o ltu k at, m egrázó hitelességgel, belülről áb rá z o ltá k a p a ra sz tso r­ sot (Szabó Pál, V eres P cter, S inka István.) A h arm incas év ek közepétől keadve so rra jelen tk eznek a népi írók szociográfiai hűségű önvallom ásaikkal. Az ö n tu d a tra éb re d t parasztegyéniség lép ett itt nyilvánosság elé, hogy a m aga te re m te tte költői nyelven szóljon a p aras/.lélet m élységeiről. A parasztfestők, ak ik et a népi írók ut án fedeztek fel, nem k ép ezlek ideológiailag pontosan körv o n alazh ató csoportot, de szárm azásu k cs v ilágképük a falu h o z k ö ti őket épp úgy, m in t a népi írókat. A p arasztfeslők nem ju to tta k el a tudatos alkotói h itv a l­ lás olyan szintjére, mi n t a népi írók, ösztönösen alkotn ak , s legtöbbjük meg is m arad ezen az ösztönös alkotói szinten. S zereplésüket a sa jtó nagy h írv erése előzte meg a h arm in cas években. M űvészek és k ritik u so k őstehetségek u tá n k u ta tta k , fő k én t vidéken, falv a k b an és tanyákon. A nagyszabású gyűjtési akciót B álint Je n ő m űvészeti író, k ritik u s vezette. Első nagy gyűjtem ényes k iá llítá su k a t 1934-ben a N em zeti S zalonb an ro m an tik u s n é p b a rá t érzel­ m ektől fű tö tt lelkesedés és rosszízű üzleti szellem ű h írv erés kísérte. A h arm incas évek m ásodik felében ú ja b b tehetség ek et fedeztek fel — k ö zöttük a geszterédi cipészscged G ajdos Já n o st és az aszódi kosárfonó S ü li A ndrást. A n ép i eg­ zotikum v arázsa m ég egy ideig bizto síto tta a k iállításo k erkölcsi sik erét, azo n b an az anyagi elism erés elm arad t. Az östehelségek szereplése a lk a lm a t és lehetőséget ad o tt a n ép ies-u rb án u s ellen téte k ú ja b b m egnyilatkozásaira a m a g y ar szellem i életben, am elyeknek a nagy lelkesedéssel induló parasztteh etség ek le tte k végül is áldozatai. Az őstehetségek a p ara szti tá rsad alo m n ak ahhoz a rétegéh ez tarto ztak , ak ik álm aik, v á ­ gyaik, tehetségük rév én kiszak ad lak a falusi életközösségből s az egyéni kibontakozás különböző ú tjá t k ere sték ö n tu d atlan u l, vagy kevésbé tu d ato s fokon. Ez a szán d ék u k találk o zott a h arm in cas években virágzó tá rsa d alm i-p o litik ai törekvésekkel, am elyik a p a ra sz tk u ltú ra é rté k ein e k m egm entését és a parasztteh etség ek felem elését tű zte ki céljául, a parasztság o t ta rtv a a legtisztább népiségű társad alo m alk o tó n ak . A m ikor a p araszttehetségek előtt m egcsillant a tá rsa d alm i felem elkedés, a m űvésszé v álás le h e­ tősége, azok az elfo jto tt energiák, am elyek addig az ünnepnapokon fo ly tato tt m ű v ész­ kedésben k ap tak életteret, m ost felszab ad u ltak és a r r a k észtették őket, hogy p araszti életfo rm áju k k al szakítsanak. A falu t elhagyták, hogy egy m agasabb társad alo m része­ seivé válhassanak, sokan közülük a fővárosba költöztek, s v állalv a a nélkülözést, a ta ­ laj talanságot, festeni kezdtek önerejükből. N éhány őstehetség jószándékú tám ogató révén b e ju to tt ugyan a képzőm űvészeti főiskolára, azonban képzésük nem já r t eredm énnyel. N em tu d tá k e lsa já títa n i az új technikai ism eretek et cs m űvészetükben felhasználni. A lkotásaik elv eszítették naív biztonságukat, term észetességüket, b izonytalanokká v áltak , d ile tta n tiz m u sb a sü lly ed ­ lek. K özülük csak azok tu d ta k m arad an d ó életm ű v et alkotni, a k ik é rin te tle n ü l m eg­ őrizték naív szem léletüket, ösztönös kifejező e re jü k len d ü letét. Ezek közé ta rto zo tt G ajdos Ján o s is. Ezek az alkotók nem voltak m á r p araszto k — a falusi közösség sem te k in tette őket p ara szto k n a k — de a m agasabb tá rsa d alm i szférák b a sem em e lk e d h e t­ tek, m e rt tan u latlan o k , m űveletlenek voltak. A kik visszatérlek a földm űves m u n k á ­ hoz, egész é le tü k re m egkeseredett em berek, félrecsúszott egzisztenciák leltek , ak ik p e­ dig m űvészetükből p ró b állak m egélni, vásári képárusok k á, giccsfestőkké lettek, vissza­ h u llo ttak az ism eretlenségbe. 83

Az őstehetségek tündöklése és bukása a parasztság táisadalm i fejlődésének szük­ ségszerűségéi fejezte ki és megmutatta, hogy ez nem oldható meg romantikus népmenló program keretében a hagyományos paraszlkultúra felélesztésével, vagy egyes paraszttehelségek felem elésével. Fellépésük jelentőségét sem az adta elsősorban, hogv egy addig a m űvészeti közélettől elhanyagolt naiv alkotói tábor lépett velük nyilvá­ nosság elé, hanem az, hogy sajátos kifejezési eszközeikkel a parasztság kibontakozási törekvéseinek adtak egyénileg hangot. Ezeket a szempontokat mérlegre téve csak igen lazán kpacsolhatjuk össze a naiv m űvészek és a nálunk jelentkező őstehclségek prob­ lémáját, s a kellő közötti rokonságot elsősorban alkotásaik esztétikai elem zése során mutathatjuk ki. Gyermekkor, inasévek Gajdos János egy Szabolcs m egyei kis községben, Geszteréden született 1912 no­ vember 19-én, szegényparaszti családból. Szülei korai halála után három testvérével együtt tanyán élő nagyszüleihez került. Az öregek két-három hold rossz földön gaz­ dálkodtak. A nagybirtok szorításában élő falu népe nem boldogult A kisföldü gazdák szíve­ sen küldték gyerm ekeiket városba, m esterséget tanulni, csakhogy szabaduljanak a pa­ raszti sors béklyójából. Itt már nem Jutott szóhoz a hagyományos paraszti élet össze­ tartó ereje, akt csak tehette, menekült a faluból, Ha a család bírta fizetni a m ester­ nek a pénzt és természetbeni Járandóságot a gyerek tandíja fejében, akkor pár év múlva felszabadult, s vagy letelepedett a városban, vagy visszatért falujában, hogy önálló paraszti párosként éljen. A paraszliparos elfogadja a falu szokásrendjét, erköl csét, benne él a közösségben, azonban a földhöz való kötöttség kényszerűsége nélkül, már magasabb rendű életet élhet. Ezt a sorsot szánták nagyszülei Gajdos Jánosnak is. A gyermekkori falukép elevenen vésődött a festő em lékezetébe, a sivárság, a sze­ génység nyomasztó rossz álomként jelenik meg a képein, a valóság és a képzelet egy­ másba olvadó ötvözeteként. Gajdos gyors észjárású, fürge gyermek volt, de gyengén tanult az elem i iskolá­ ban. Az órák alatt — társai nagy mulatságéra — a padokat, a füzeteket, minden alkal­ mas felületet tele rajzolt m entés huszárokkal, lovakkat, legelésző tehenekkel A tanító sokszor m egfenyítette fegyelm ezetlenségéért, de mikor felfedezte a fiú ügyességét, ce­ ruzával, vízfestékkel ajándékozta meg Nyáron a jószág legeltetése közben sem maradt tétlen Egyik visszaem lékezésében írta 1937-ben „...kukoricás m ellett volt a legelő A kukoricában tökök nőttek. Én a tököket kifaragtam: házat, tehenet, madarat formál­ tam belőlük.” A család nem akart parasztot nevelni a különben is sokat betegeskedő gyerekből. Az a mondás járta a faluban: „a cipész nem ázik, nem fázik, pénzre fekszik, pénzre k é l' Így került Gajdos János az elemi iskola befejezése után Nyíregyházéra Bertn István cipészhez. Az eleven, jóeszú fiú nehezen szokott a kaptafához a szabadabb ta­ nyasi élet után Reggeltől estig nem volt megállása, a mester keze hamar eljárt, mikor figyelm etlenségen kapta. A pajtásokat kedvelő, vidám gyerekből szótlan, titkolózó fiú lett. A megaláztauisok elől tíz alkalommal szökött haza, gyalog vágva neki a 15 km-es útnak. A család jőszándékú kényszere mindannyiszor visszairányította a kaptafához. A műhelyben ügyeskezűnek tartották, annak ellenére, hogy szorgalmával nem voltak megelégedve. Mikor egy ízben a mester észrevette, hogy inasa rajzolgat munka helyett, a keze ügyé­ ben lévő tinlásüveggel beszakította a fejét és irgalmatlanul elverte A fiú ezentúl csak akkor meri rajzoláshoz kezdeni, ha a mester nem volt otthon. Olyankor elhúzódott Hl

kis k am rájáb a, ra jz la p o t te tt m aga elé és em lékezetéből p a p írra v arázso lta nag y ap ja akáclom bos ta n y ájá t, az otthoni p ajtáso k at, hagy feledje m a g áia h ag y ato ttság át. Z r inasévek keserű em lékei is képekké fo rm álódtak benne, m egfigyelte a segédeket, m es­ te ré t m u nka közben, s m ikor ideje engedte, m egrajzolta a lá to tt jelenetet. (Ezeket a g y erekkori rajzokai a festő hozzátartozói m a is szám on ta rtjá k , em lékezetükben m eg­ ő rizték az áb rá zo lt jeleneteket.) Egyik segéd felh ív ja a figyelm ét, hogy o la jja l is le­ h et festeni. E ttől kezdve csaknem kizárólagosan o lajfesték k el dolgozik, an élk ü l, hogy hozzáértő m e g m u tatta volna, hogyan kell alkalm azni. (Csak b u d ap esti letelepedése u tán használ pl. alapozást a vászonra.) A család nagy m egelégedésére végül is 1929-ben, m in t felszabadult cipészsegéd té rt haza. G eszleréden nem ju to tt m unkához, de hajd ú h ad h ázi, debreceni p róbálkozása is sik ertelen m aradt. E lkeseredésében gyalog in d u lt B udapestre, h á th a a fővárosban több m u n kaalkalom kínálkozik V ékony p én z tá rc ája h am aro san k iü rü lt, az állom áso­ kon pénzt kold u lt a továbbjutáshoz. így ju to tt el kéth eti vergődés u tá n B udapestre. A nagy gazdasági válság idején a fővárosban is alig ak ad t m unkalehetőség. G ajdos több hónapig alk alm i m unkából tengődött, míg végül Sikerült G ulyás M en y h ért ci­ pészm esternél elhelyezkednie. T ovábbra is szűkös anyagi k ö rü lm én y ek között élt, zsú­ folt szálláshelyen la k o tt négy tá rsáv al. A m ikor egyik alk alo m m al előszedte íestőfeiszerelését és feltűzte a vásznat utazó lá d ájá ra , d u rv a nevetéssel fogadták szobatársai gúnyolni kezdték. A festési kedve rögtön elszállt és m eg bántotlságtól égő arccal cso­ m agolta össze holm iját. E/.ek u tán otth ag y ta m esterét, pedig keservesen tap asztalta m ár, m ilyen nehéz m unkát szerezni. A

kibontakozás útján

A nyom orúság és a gyakori sérelm ek légkörében érlelő d ik b en n e az elhatározás, hogy festőm űvész lesz. Ez a szándék ösztönös alkotásvágyából, s tehetségébe v e te tt erős hitéből táplálkozik. Nem szám ol a m egvalósítás reális lehetőségeivel, fest és r a j­ zol, anélkül, hogy valaki m e g m u tatta volna az u ta t és m e g tan íto tta volna az alapvető technikai ism eretekre, anélkül, hogy valódi m űalk o tást lá to tt volna. ösztönzőleg h a to tt rá ebben az időszakban G yőri E lekkel k ö tö tt ism eretsége. G yő­ ri, aki kovácslegény volt, a kis Tisza m enti faluból, L adányból érk e zett a fővárosba és szintén m űvészi am bíciók fű tötték. 1933 te lét együtt szen v ed ték végig, egy b ú to r­ szállító kocsiban húzták meg m agukat. így ír errő l az időszakról Győri terjed elm es o n életrajzab an : „M ikor le a k a rta m feküdni, jobban felöltöztem , m in t nappal. H a ezt nem teszem , m egfagytam volna. N éha m ég 20 C clsius-fok is volt. Az üvegem be b e f a ­ gyott a víz, elhasadt. A fekvőhelyem olyan kem ény volt, hogy tényleg többször is fel­ keltem pihenni és boldog voltam , ha ak ad t egv cig arettám és rág y ú jth atta m . Ez v itt egy kis m elegséget az életem be.” Győri Elek a m egpróbáltatások ellenére is derűs kedéllyel, nagy k ita rtá ss a l fes­ tett. G ajdos érzékenyebb, n y u g h atatlan term észetű volt, nehezebben viselte a te rh e ­ ket. U tazni sz erete tt volna, világot a k a rt látni. G yőri sajáto s p arasztp o lg ári kö rn y ezet­ ből indult. T iszaladány népe a kivezető u ta t részben a gazdálkodás intenzívebbé té ­ telében, részben a szőlővidéken bérm u n k a vállalásban, részben s a já t term én y eiv el v a ­ ló kereskedésben kereste. Az ú jításo k irá n ti fogékonyság, a p araszti világ körein m essze túlnyom ó érd ek lő ­ dé... és nagyarányú szellem i befogadókészség jellem ezte az itt élőket, de igazi p araszti realitásérzékkel nem a d tá k fel a korábbi életform a m e g tarth a tó és h asznosítható a la p ­ jait. G yőrinek még tám aszt tu d o tt n y ú jtan i a paraszti életfo rm a pozitív élm énye. M ű vészete m ind tém aválasztásában, m ind pedig kifejezéspszichológiai v o n atkozásban 85

Gajdos János: Odvas fa. (Olaj.)

egységesebb, m in t G ajdosé, aki a jó v al szegényebb sorsú, a nag y b irto k szo rításáb an vergődő, széthulló geszterédi parasztközösségből indult, te h á t kevesebb k ö telék k el és m indezek m e lle tt labilis-szenzitív le lk ia lk attal. G ajdos nem szívesen v állalja falusi v o ltá t ebben az időszakban. A m in t egy kis pénzhez ju t városi öltözéket v ásáro l m a ­ gának, cso kornyakkendőt köt, sz ak á llt növeszt, kezdi m ag át beleélni a m ű vész-szerep­ be. G yőri errő l az időszakról így nyilatkozik visszaem lékezéseiben: „F urcsa v ékony­ pénzű fiú v olt ez a G ajdos János, m á r csokornyakkendő t viselt. K ézzel-lábbal el a k a r­ ta felejteni, hogy su szter volt.” G ajdos egyik ism erősével K em ény Já n o s m echanik u ssal elh atáro zta, hogy b e já rja E urópát, m ajd valahol m egtelepednek egv-két évre és tovább fo ly ta tják m esterség ü ­ ket. K evés m e g ta k a ríto tt pénzükből' nem ju tn a k m esszire. B écsben pály au d v aro k o n csom agokat hordanak, m ajd üzletről ü zletre já rn a k , kéregetnek. így ju tn a k el B e rlin ­ be, D rezdába. Sem m i lehetőség nincs, hogy sz ak m áju k b an h elyezkedjenek el. N éhány hónapi küszködés u tá n feladják a harcol, hazaindulnak. G ajdos a sok éhezéstől el­ gyengülve té r vissza szülőfalujába, ahol rokonai fogadják m agukhoz. S zállás és ellátás fejéb en csizm ákat es cipőket jav ít, szabad id e jét tovább ra is a festésn ek szenteli. K ap n éh án y k épm egrendelést: olajnyom atok u tá n szentkép ek et, fénykép u tá n p o rtré k a t készít. (Még m a is többen őrizn ek a faluban G ajd o s-k ép ek et ebből az időszakból. Az arányok, az alak o k legtöbbször elrajzo ltak , de a k a ra k te rt ügyesen rag a d ja meg. A színek és k o n tú ro k az üvegfestm ények naív ünnepélyességét idézik.) Ez az életm ód nem elégíti ki a festőt, so k a t békétlen k ed ik a m ásolás u tán i m eg­ rendelések m iatt, szívesebben festi az em lékezetéből és fa n tá ziá já b an összeötvöződő tá ja k a t és falusi jeleneteket. 1934-ben m egnősül, elveszi régi isk o latá rsát K ókán E rzsébetet, aki szin tén sze­ g ényparaszti családból szárm azott. A fiatalo k kevés ingóságukat elad ják és B u d ap es­ ten telep ednek m eg véglegesen. S ikerül m in d k e ttő jü k n ek m u n k á t találn i, G ajdos régi m esterén él helyezkedik cl, M olnár Ján o sn ál, felesége ta k a rítá st vállal. E gyre több időt szentel G ajdos a festésnek. A m ester és család ja becsüli ügyességéért, szívesen ü l­ nek m odellt neki, v ásáro ln ak is tőle egy-egy képet szerény összegekért. K örn y ezeté­ nek elism erése egyre nagyobb önbizalom m al tölti el. b á r m agányosnak, tá rsta la n n a k érzi m agát. G y ak ran m ondogatják neki, hogy érdem es len n e ta n u ln ia , képezni m agát, de környezetében senki nem tud tan ácso t adni, hogyan kezd jen hozzá. F e lú jítja b a rá tsá g á t G yőri Elekkel, aki m á r tú l van első k iállítási szereplésén. E kkorra m ár lezajlott az őstehetségek nagy gyűjtem ényes k iá llítá sa a N em zeti S za­ lonban, de a felfedezettek m ég a kezdeti sik e r m ám oráb an , te le vo ltak rem én y teljes várakozással, a n n á l is inkább, m e rt ném i anyagi elism erés is k ísé rte b em u tatk o zá su ­ kat. B álint Jenő az őstehetségek p atró n u sa ú ja b b k iá llítás m egrendezését k észítette elő. Győri Elek rév én G ajdos Já n o s is m eg ism erkedtet B á lin t Jenővel, aki dicsérő sza­ vaival és nem utolsó sorban k ép v á sá rlá sáv a l új hitel ö n tö tt a festőbe. A jószem ű k r i­ tikus azonnal felfedezte G ajdosban fantáziagazdagságát, h an g u latterem tő erejét, s szám íto tt rá, hogy az őstehetségek következő k iá llításá n új szenzációt jelen ten ek m ajd a geszterédi cipészlegény festm ényei. Siker és harc a m egélhetésért G ajdos to v á b b ra is a M olnár-féle cipészm űhelyben dolgozik, de egyre tü re lm e t­ lenebb, kép telen figyelm ét m egosztani a k ap tafa és az ecset közölt. Végül 1935 ta v a ­ szán felhagy a m esterséggel, hogy m inden id e jét a festésnek szentelhesse. 81

Gajdos János: Őszi munka. (Olaj.) Súlyos anyagi körül m enyek közé kerülnek, felesége alk alm i m u n k á l vállal a ta ­ k a rítá s m ellett. G ajdos sokszor napokig nem m ozdul ki a lakásból, fest. Most, hogy a napi k enyérkereső m unka igájából kiszabadult, csodálatos könnyedséggel o n tja m a ­ gából a képeket. Ösztönös nyers kifejezőercje m indig m eg találja a m egfelelő form át, naív szem lélete biztosítéka annak, hogy ne legyen g átlása képzetlensége m iatt. Bár élm ényvilágát elsősorban a gyerm ekkori, geszterédi em lékek h atáro zzák meg épp úgy, m int a többi őstehetségét, azonban ő nem érzi a közösség, a hagyom ány ö s ­ szetartó erejét, (m int a tiszaladanyi G yőri Elek). N eki a falu m ár nem n y ú jth a tta a p araszti életform a pozitív élm ényét. A geszterédi p arasztok a nag y b irto k szo rításáb an vergődve nem ta lá lta k kivezető u ta t a nyom orúságból L egfeljebb egynémely lkuk g y erm ekét pró b álta idegen tá ja k ra , v árosba m enekíteni m esterséget tanulni. E nnek a m en ekülésnek a szellem e ju tta tta G ajdost a k ap tafa m ellé és sodorta a fővárosba. De k étségtelenül m otiváló szerepet játsz o tt a m űvésszé válás ak k o r még szunnyadozo szándéka is elhatározásaiban, útkeresésében. Az őstehetségek soronkövetkező k iá llítása in ak sik erét új név fém jelzi. B álin t Jenő, aki első lá tá s ra felm érte G ajdos festm ényeinek érték ét, 1937—38-ban több külföldi k i­ állításon is szerepelteti (Belgium, H ollandia). A R ozsdatem ető c. olajfestm én y e a F ő­ városi K ép tá r tu la jd o n á b a kerül. Egy k ritik u s dús fa n tá z iá já t dicsérik, m ások finom festői han g u lato k te re m tő jé t lá tjá k a fiatal tehetségben. Az Esti K u rír 1937, m ájus 13-i szám ában olv ash atju k ; „F orm ában, konstrukcióban, színekben, han g u latb an , tech n ik ai k iv itelb en is tökéletes képek. V alahol ott tart, ahova csak kínos vergődés u tán jutott, el néhány ism ert festőm űvészünk. Ha m egm arad én jénél, s nem befolyásolja ő szin te­ ségét idegen hatás, nagyot n yer vele a m agyar festőm űvészet.” M indezek m ellett szo­ ciális helyzete nem javul, egyetlen szobában él harm ad m ag áv al. Egy darabig m ozi­ pénztárosi állást vállal, m ajd vasgyárban kap m unkát. 08

H asonló körülm ények között tengődik a többi őslchctség is, n ém elyikük m ár fel­ ad ta a h arco t és m egkeseredett szívvel té rt vissza falu jáb a, a p araszti életbe. G ajdos fiatalság án ak ere je és kétségkívül nagyobb tehetsége sa rk a llta k ita rtá sra . B aráti köre kibővült, addigi elszigeteltsége oldódott, m egism erkedett hasonló sorsú festőm űvészek­ kel, egyik-m ásik a képzőm űvészeti főiskolán tan u lt. P én te k A ndrás, B o d n ár B ertalan, Szabó Iván ta rto zn ak ehhez a körhöz. N éhány festészeti e ljá rá s t e lsa já tít tőlük, az új ism ereteket a gyerm ekek m ohóságával fogadja m agába. K ép tá rak b a kezd já rn i, festé­ szeti alb um okat forgat. A m agas m űvészet m egism erésével m in d in k áb b rádöbben, m i­ lyen keveset tud, m enn yire képzetlen. Ez a felism erés alkotói v álságba sodorja. Első sikeres kiállításai után, m int a többi őstehetség ő is sértő n ek érzi az őstehelség m eg­ jelölést, szégyenletes bélyegnek tekinti, am itől meg kell szabadulni. S zeretne je le n t­ kezni a képzőm űvészeti főiskolára, de patrónusa, B álint Jenő, m in t többi társát, őt is lebeszéli errő l: festői erényeit éppen ösztönös alkotói erejében, spontán, naív m eg­ n yilatkozásaiban lájta, G ajdos ebben a korszakban elfordul a gyerm ekkori élm ényektől és képein egyre több helyet kap közvetlen környezete és a m űvész-szerep megélése. (A képcím ek is u ta ln a k e rre : M űterem belső, Festő és m odellje, A m űvész p alettáv a l és az önarck ép ek sorozata.) H a ezek a kom pozíciók nem is vetekedhetnek a k o ráb b iak len d ü letes könynyedségével, a h á tté r balladisztikus han g u lato t sugárzó tá jai k árp ó to ln ak az előtér n e ­ hézkes előadási! m egfestéséért. F estészetében m indvégig kevés a városi tém a, ellenben a p araszti közösség m indig visszahúzza. É vente többször is h az aláto g a to tt szü lő falu ­ jáb a, ilyenkor érzelm ileg feltöltődött, im pulzusokat k ap o tt alkotó m unkájához, ö s z tö ­ nös osztályérzelm ei, am elyek a parasztsághoz fűzték, később tu d ato s osztály h arc v á l­ lalásához vezettek. Ezen az úton Somogyi Im re, a parasztszobrász és író in d íto tta el, aki tevékeny részese v olt an n ak a m ozgalom nak, am elyik a p arasztság g az d aság i-tá r­ sadalm i és k u ltu rá lis felem elését tűzte ki céljául. A fasizm us előretörése idején kibontakozott szenvedélyes ném elellenessége, szim ­ p átiája egyre nő a S zovjetunió iránt. P olilikai szem in áriu m o k ra já r és részt vesz il­ legális rö p irato k terjesztésében. A negyvenes évek elején ism erkedik meg B álint Jenő révén P atai Lászlóval, egy lelkes, de kispénzű m űgyűjtővel, aki szintén p árto lja az őstehetségeket, an n a k ellenére, hogy a h arm incas évek d erek án tá m a d t k u ltuszuk ek k o rra m á r leáldozóban volt. Szór­ ványosan m egrendezett k iá llítása it a k ritik a fanyalogva fogadta. G ajdos a h áb o rú s éveket Sződligeten töltötte, m inthogy k ato n ai szolgálatra a lk a lm a tla n n a k m inősítették. E kkor feste tt képeinek nagy része P ataihoz vándorolt, aki állan d ó v ásárló ja volt, azon­ b an d ep ortálása u tá n ez az állan d ó anyagi tám ogatás is m egszűnt. A h áb o rú okozta belső feszültség, a m egélhetés gondjai nagy m é rtékben ak ad ály o zták alkotó kedvét. N éhány befejezetlen próbálkozása m a ra d t ebből az időszakból: önarcképek, feleségéről, családtagjairól, sződligeti m ű term érő l készült vázlatok. Bensőséges lírai h an g u lato k keresése, az önarcképeken a világgal való szem benállás konoksága jellem zi a háb o rú s évek term ését. A h áború befejezését és a felszabadulást B udapest n épével eg y ü tt üdvözölte. Az ú jjá ép ítés lázas len d ü lete őt is m agával ragadta. Ügy érezte, e lh á ru lt ú tjá b ó l m in d en akadály. M űterm ének falát n agym éretű vásznak foglalták el, am elyeken az új élet ígé­ retét, m ozgalm asságát ünnepelte. Az ú jjá ép ítésrő l készü lt vázlatok dinam izm usa, az Első szabad m ájus 1. c. olajképének töm egábrázolása, lobogó vörös zászlói, d iadalm as optim izm usát h ird ették . 1949-ben évtizedek dédelgetett álm a való su lt meg, m ikor fe l­ vételt n y ert a képzőm űvészeti főiskolára. A zonban a sok nélkülözés, h á n y a tta tá s kö­ vetkeztében m eggyengült szervezete nem tu d o tt ellenálln i egy tbc-s fertőzésnek, sza­ n ató riu m b a k erü lt, s egy év m úlva, 1950-ben m eghalt. 89

Gajdos János: Tanyaudvar. (Olaj.)

.

Gajdos János: Szánkózó gyerekek. (Olaj.) 8Ű

Gajdos helye a parasztfestők között A m agyar parasztfestők alk o tásaib an kétféle kifejezésm ód k ü lö n ü l el egym ástól. Az egyik a k o n k rét tárgyi világ n atu ra lisz tik u s hűségű tolm ácsolására törekszik. Ezek a m űvészek ú jraé lik a hagyom ányos paraszti élet m in d en n ap jait, ünnepeit, felélesztik a k o llek tív lelki m a g a ta rtá s szellem ét (Győri Elek, B enedek P éter, s hasonló szem lé­ letről tan ú sk o d n ak a parasztrajzolók D udás Jú lia, V ankó M argit, A radi Zsófia á b r á ­ zolásai). A lkotásaikban a kézm űvesek aprólékossága, a gyerm ek ek re jellem ző össze­ foglaló, cgységbefoglaló látásm óddal, de fejletteb té r-arán y é rz ék k e l párosul. A p arasztfestők m ásik csoportja vágyait, ólm ait viszi vászonra. Az áb rázo lt tá r ­ gyak szim bólum m á válnak, olykor m isztikus ta rtalo m m al telítődnek. L egjelentősebb képviselőjük G ajdos János, akinek álo m ittas világa szü rrealisztik u s elem eket hordoz. Ecsete nyom án gyerm ek k o rán ak élm ényei kelnek életre, a b abonás tö rtén etek , m esék h allatán felgyulladt fan tá ziá ja különös atm oszférával tölti m eg az elh agyott ta n y a ­ u d v aro k at, az őszi erdőt, am elynek görcsös faágai összekapaszkodnak a zúgó szélben. (Tanyaudvar.) Egy m ásik képen egy ó riásra n ő tt fa tövében ül a gyerm ek G ajdos J á ­ nos, fejé t té rd é re h a jtja , igyekszik m inél k isebbre összehúzni m agát, ta lá n fázik az e r ­ dőben, lehet, hogy fél is. (Erdei legeltetés.) A B ám észkodók gyilkossági v izsgálatnál c. képén nyom asztó sárgás fény öm lik a n y ito tt ajtó n át, az u d varon, a sötétben az e m ­ berek csoportokba verődve v á rjá k a vizsgálat eredm ényét. Félelm etesen siv á r a la k atlan tanya képe, kidőlt fa gyökere m ered felénk, a k ú tágas k ötele vödör nélk ü l csüng alá, a vályú szélén m a d ár gubbaszt. A gyerm ek szoron­ gása tám ad itt fel ú jra, aki egyedül m erészkedett az elh ag y ato tt tan y áb a. C supa se j­ telem , titok veszi körül a tárg y ak at. (T anyaudvar.) A képek h átteréb e n siv á r táv lato k n yúlnak végtelenbe vesző d o m bhátakkal, fák ­ kal, tan y ák k al. A hom ok, vagy a hó megiili a tá ja t és le fo jtja a ben n e rejlő életet. A parasztsorsot m egjelenítő alkotásain a m un k áb an görnyedő v állak at, h á ta k a t h an g ­ súlyozza. A pih en ésre félrehúzódó em ber is tevékenykedik, k aszát k alap ál, k ap á t tisz­ tít. A p arasztasszonyokat is örök m u n k á b an m u ta tja be, am in t a szán tásn ál tev ék en y ­ kednek, törik a k ukoricát, vagy ollhon a teknő fölé hajolnak. G y ak ran ism étlődő té m áib an : (fák, m ad arak , erdőrészlet) nem a n a tu rá lis áb rá zo ­ lásra törekszik, h an e m a nyújtózkodó csupasz, ágak, a csonkolt törzsek, a k o rh ad tság sebeit elénk tá ró gyökerek sajáto s h angulatok hordozóivá v álnak. Téli h a jn a l szü rk és-k ék fényében vonuló parasztok, nyom orék koldusok töm ege a h á tté rb e n fclm agasló székes­ egyházzal m o n u m en tális.láto m ását terem ti meg k u ltik u s-szak rális ü n n ep ek naív m isz­ ticizm usának. (Nagy körm enet.) M adarak c. képét létező és elképzelt m ad arak töm ege •népesíti be, s a bal sarokban tó fölé nyúló ágas-bogas fatörzsön felírás: „Itt já rt G a j­ dos János", m áshol a népm esebeli fanyűvő óriáso k at idézi elénk, félelm etes erő t su ­ gárzó favágók ábrázolásával, a bal sarokban itt is m egjegyzés: „ Itt szeretn ék éln i”. N aív m egnyilatkozása ez a m űvész elvágyódásának egy tisztu ltab b világba, ahol a m unka közös ritm u sa hangolja egybe az em berek szándékát. (M adarak, Favágók.) ö s z ­ tönös k ifejezőereje m indig a legszuggesztívabb fo rm át ta lá lta meg, s ez av a tta a leg­ egyénibb hangú festővé a parasztfestő k tábo ráb an . Élete, p ály ája azoknak a parasztteh etség ek n ek a so rsát példázza a k ét világháború közötti M agyarországon, akik elől el volt ugyan zárv a a k ibontakozás ú tja , de ösztönös m egnyilatkozásaikkal közvetlenül, belülről v allan ak a p arasztéletrő l. S ajátos színnel gazdagítva a bom ló p araszti k u ltú rá t, részeseivé v áln ak az egyetem es m ag y ar k u ltú ­ rának, term ékenyítő ihletet adva a következő festőnem zedékeknek, ak ik ú jra felfed e­ zik őket, s akik szám ára m ár n y itv a áll az út tehetségük k ib o n tak o ztatására. 91

Berecz András: A Bpssenyri-szobornál. (Olaj.) ü:

RÁKOS SÁNDOR:

Kiáltásnyi csönd Egyre igényesebbé váló kö n y v k iad á­ su n k sok szép term éke között is m él­ tá n k eltett feltű n ést Rákos S ándor leg­ ú ja b b verseskötete, a különlegesen gon­ dos k iá llítású Kiáltásnyi csönd. B izo­ nyos azonban, hogy ez a könyv n em ­ csak ízléses kötésével és hatásos tipografizá lá sáv a l érdem li m eg figyelm ünket, hanem legalább an n y ira ta rta lm i é rté ­ keivel is. H etedik önálló kötete ez R ákosnak, s m űveinek ez a leg ú jab b gyűjtem énye egyszerre je len ti eddigi költészetének szintézisét, s u g yanakkor bizonyos vo­ n atk ozásokban új korszak kezdetét is. G ordonka hangú kom olysága és férfias pózlalansága, alapvetően szemlélődő, m ed itatív alk alala, pesszim izm usra hajló term észete, de a szom orúságán itt-o tt m égis átcsillanó fan y a r h u m o ra m ár a k o rábbi m üvekben is jelen volt, a m in ­ d en t kim ondani a k a rás h ely ett az „el­ h allg atások tö b b le té n ek ” p lu sz-en erg iá­ já v al feltöltődött m ostani versei viszont a költői kifejezés olyan új lehetőségeit sejtetik, am elyek nem csak Rákos eddigi lírá jáb a n , hanem m ai költészetünk egé­ szében is szinte egyedülállóak. S hozzá­ teh etjük, ez a szűkszavúság, ez a sű rí­ tés nem egyszerűen form ai kérdés. S ok­ kal több annál. Az új form ai m egoldás ú j ta rtalo m hordozója is. Felesleges díszek k o rábban sem igen v o ltak Rákos költészetében. M indig is szinte p u ritá n m é rték ta rtássa l, szem et vonzó o rn am e n tik a nélkül építkezett. Most azonban nem csak a cirádák, n em ­ csak a barokkos vagy szecessziós gipsz­ öntvények tű n te k el a v ersépítm ények

hom lokzatáról, a fa la k és pillérek közül is csak azok m a ra d ta k meg, am elyek az igazi te rh e k et ta rtjá k . Nem a k a r csillogni, m cgkcvcsbé elk áp ráz tatn i. Nem tetszeleg sem önm agának, sem az olvasónak. Szigorú, kem ény költő. Biztosan nem véletlen, hogy olyan g yak­ ra n em legeti a köveket, hogy láth ató lag egyik legkedvesebb szava a kő. És so h a­ sem a drágakövek, még csak nem is a p atak m e d re k b en sim ára csiszolódott szí­ nes kavicsok je len n ek meg verseiben, hanem a term észet érdes, nagy töm bjei, a g rán it és a bazalt. Ezekből a csiszolatlan, nagy tö m bök­ ből építk ezik ő is. S vers-szerk ezetein ek nem csak a g erin cét és b o rd áit lá th a tju k , a gondolati m ag is szinte ta p in th a tó m inden m űvében. A k ö tet legtöbb d a ­ ra b ja érdekes, sőt kissé ta lán végletes k ísérlet a rra , m en n y it le h et elhagyni, elh allg atn i egy versből úgy, hogy még vers m arad jo n , illetv e hol v an az az a l­ só h atár, az a m inim um , am en n y it ok­ vetlenül szükséges elm ondani, hogy az olvasóban m ár képes legyen fölidézni az egész varázslato t. T erm észetesen k á r lenne elh allgatni, hogy az ily e n fajta költészet m ár n em ­ csak a költő p róbája, az olvasóé is. Ezek a versek a m egszokottnál nagyobb igé­ nyeket tá m aszta n ak az olvasóval szem ­ ben. Aki a k ö ltem ényektől csak a szép szavak an d a lító zsongását v árja, R ákos­ ban aligha ta lál költőjére. A ki csak kapni ak ar, aki csak passzív b efogadásra képes vagy h ajlan d ó , ezekben a v er­ sekben valószínűleg csalódni fog, s ta ­ lán h am ar le is teszi a szép kötetet.

0.1

Ezek a v ersek ugyanis, így ahogy k i­ n y o m ta tta k őket, voltaképpen még n in ­ csenek készen, Nem töredékek, nem b e ­ fejezetlenek a szó m egszokott érte lm é ­ ben, de nem is a passzív versélvezők igényeinek kielégítésére készültek. Ezek­ ben a költem ényekben csak azok le lh e­ tik igazán gyönyörűségüket, akik képe­ sek és ak a rn ak is a költő társszerzőjévé lenni, s hozzá tu d já k adni a m űvekhez önm agukból azt, am it a m űvész sz án ­ dékosán kihagyott, elhallgatott. Ez az alkotói m ódszer term észetesen nem Rákos S ándor felfedezése, sőt iga­ zán nem is újkeletű. A jelentős alkotók m indig is tu d ták , hogy érzéseiket-gondola ta ik a t nem csak leírt vagy kim ondott szav aikkal fejezhetik ki, hanem azzal is, am it elhallgatnak. N em csak m ondataik szótári jelentésével, hanem sejtéseikkel, azzal, am it ezek a m ondatok szuggerálni tu d nak, azokkal az asszociációkkal, am ely eket ezek a fogékony olvasóban m eg in dítani képesek. A m odern m ű v é ­ szetekben, s ezen belül az irodalom ban is, különösen m egnőtt ennek a kifejezési m ódnak a jelentősége. M árcsak ezért is m egkülönböztetett figyelm et érdem el Rákos új kötete, am ely ennek az alk o ­ tásm ódnak m eglepően következetes a l­ k alm azását m u ta tja . E nnek a p ro g ram ­ n ak a jegyében rögzíti ú jra költői ars p o eticáját is: b azaltb a v ésett szavak az elh allg atás többletével nem b á n h a t könnyedén a szóval aki tö rv én y t fogalm az S hogy ez a törekvés m ennyire tu ­ datos nála, azt a versek m ellett egy el­ m életi cikke is igazolja, am ely éppen verseskötetével egyidőben je len t meg az Elet és Irodalom bán. Ez az írás olyan, m in th a csak előszónak szánta volna kö­ tetéhez. S ha külön je le n t is meg, föl­ tétle n ü l a legbiztosabb kulcs a k ezü n k ­ ben a költő új verseihez. T öbbek között így ír cikkében: ,,Ha ráé b re d tü n k a k o r­ lá tla n n a k h itt kifejezési eszközök n a ­ gyon szűk k o rlátáira, h allg atásu n k is beszédessé válhat. K ifejezzük vele a kiü4

fejezh ctetlen t, ú jra te re m tjü k és m eg­ szó laltatju k a szavak ólmos esőjében ázó, elném ult jelenségeket. A h allg atás ro b ­ banásig sű ríti létezésünket. M illió h a n ­ gú és értelm ű a csönd robbanása. S za­ vak is kellenek a hallgatáshoz. Sok-sok szó, am it elh allg atu n k . És nagyon kevés szó, am it kim ondunk, így jelezve az e l­ h allg atás a rá n y á t.” M ajd valam iv el később még így foly­ ta tja : „H allgatni nehezebb, m in t beszél­ ni. S még nehezebb jól h allg atn i, gondolalközlő, fölfokozott hallgatással. A bölcsek m indig tu d tá k ezt, s olykor a költők is. De talán soha nem volt még olyan szükség a belső csöndre, m in t a mi k o ru n k b an .” N yilván e rre a csöndre utal a kötet sajáto san tö b b érlelm ű cím e is. A K iáltásnvi csönd nem csak h irtelen tám ad t, pillanatig ta rtó csöndet jelent, hanem olyan csöndet is, am elyben önm aga e l­ lentéte, a k iáltás is o tt feszül, olyan csöndet, am ely k iáltással ér föl. A kötet szerkezetileg k ét fő részből all. Első, terjed elm eseb b felében a k i­ sebb költem ények foglalnak helyet, a m ásodik rész a m o n u m en tális A nyasira tó t tartalm azza. A v ersek nem v é le t­ lenszerűen k erü ltek egym ás mellé, h a ­ nem szigorú szerkesztési elvek alap ján rendeződlek ciklusokba (Kiáltásnyi csönd. Egy kiállítás képei, Törvény, Fele­ útón, Félelem nélkül, Igazság két irány­ ból). O lvasni is így célszerű őket, a költő által m eg h atáro zo tt sorrendben, m ert így az egyes m űvek sok v o n atk o ­ zásban kiegészítik, m agyarázzák egy­ m ást, az olvasó szám ára is m egkönnyí­ tik a m egértést, a tájék o zó d ást a költő világában. T em atik ailag nem túlságosan sok­ színű ez a költői világ. N em csapong ide-oda, in k áb b a m á r m eghódított te ­ rü le te t já rja be ú jra m eg ú jra, s ott igyekszik m indig m élyebbre ásni. V er­ sei m égsem v áln ak sohasem u n alm asak ­ ká, érdek telen ek k é, m e rt a friss gondo­ lati feszültség nagyon is intenzív izgal­ m a k at képes k iv á lta n i az in te lle k tu á ll-

san érzékeny olvasóban. A m űvészet problém ai, m orális kérdések, legfőkép­ pen pedig az élet és halál végső dolgai fog lalkoztatják leggyakrabban. Az a k ­ tu alitáso k m ajdnem teljesen hiányoznak költészetéből. A s/.ó hagyom ányos é r ­ telm ében nem közéleti költő. A lapérzé­ se pályakezdete óta a m agány, az egye­ düllét, de ez sohasem válik n ála sem em bergyűlölő individualizm ussá, sem em berm egvető arisztokratizm ussá. M a­ gánya nem gőgös elefántcsonttorony és nem sziget. H um anizm usa sokkal elev e­ nebb és m élyebb, sem hogy igazán kirek eszth etn é m agát az em beri közösség­ ből. T alálóan fogalm azza meg egyik v e r­ sében, m ennyire lehetetlen és hiábavaló szám ára m in d e n fajta m enekülési k ísé r­ let a társadalom gondjai elől: h iába zá rtam be m agam ólom lem ez-versek közé égési sebeket okoz átsu g árzik belém az em beriség (Hiába) Nem harcos egyéniség, de elkötele­ zett költő. Az igazság, a tisztaság, az alkotó m unka és a béke elkötelezettje. S term észetesen a haladásé. In k áb b k o n tem platív alk at, nem a fala k at h u r ­ rázv a ostrom ló hódító, de re n d íth e te t­ lenül hisz a fejlődésben, s legjobb k o r­ társaihoz hasonlóan őt is a soha nem elég fausti in d u la ta feszíti: a H oldat m ár elértü k keressü n k új csillagot isten lép ték ű vágyainknak („H oldnak m int m inden jó vitéz") A k ötet nagy záróversél, az A nyasirató t látszólag egyéni fájdalom ih le t­ te, v aló jáb an m in d n y á ju n k legközösebb

m egprób áltatása. A vers nem csak m os­ tani gyűjtem ényének, hanem Rákos e d ­ digi költészetének is k étségtelenül leg­ hatalm asab b vállalkozása, összefoglaló mű, a költő egész érzelem - és g o n d o lat­ világának sum m ázala. M intha nem csak az édesan y ja elvesztésén érz ett fá jd a l­ m át, hanem az em beri lét m in d en g y ö t­ relm ét, a k ik e rü lh ete tle n elm úlás m in ­ den k ín já t bele a k a rta volna sű ríten i. A tém án ak gazdag hagyom ányai v a n ­ nak költészetünkben. Ja n u s P an n o n iu s anyjának , B a rb a rá n a k h a lá lá ra írt gyász­ dalától József A ttila m am a-v erseiig és Kései sirató jó ig ren d k ív ü l széles a skála, a népi jerem iád o k ró l nem is beszélve. M indez ren d k ív ü li m ódon felfokozta a vállalkozás m erészségét, s Rákos v ita t­ h a ta tla n költői ere jé t dicséri, hogy ilyen nagy elődök u tán sem v allott szégyent. Ü jabb iro d alm u n k b an pedig — ebben a m ű fajb an — m űve szinte csak Sznbó Lőrinc H uszonhatodik év cím ű lírai rekviem jéh ez h asonlítható. Az m ár csak külön érdekessége a költem énynek, hogy ben n e az izm uso­ kon iskolázott legm odernebb költői esz­ közök az ak k á d irodalom és az óceániai szigetvilág p rim itív népei ősi n ép k ö lté­ szetének fo rd ítása közben szerzett t a ­ p asztalato k k al ötvöződnek. A vantgárd és több ezer éves hagyom ány összek ap ­ csolása, íme, a korszerűség egy sajátos változata. V ita th atatlan , hogy Rákos S án d o r új könyvének az A n y asirató a leg jelen tő ­ sebb d arab ja, de m eggyőződésünk, hogy az egész k ö tet is kom oly nyeresége mai költészetünknek. Katona Béla

95

Szamuely Tibor válogatott cikkei (1908-1915) Szam uely T ibor válogatott cikkeinek közreadása h alálá n ak 50. évfordulóján tiszteletet jelent. Szam uely Tibor, akinek

neve m a ­

g yar valóságunkban összefonódott a T a ­ nácsköztársasággal, a n n a k rövid életé­ vel és bukásával, úgy él a k ö ztu d at­ ban, aki felbukkan v alahonnan a fo rra ­ dalom v ih aráb an , hogy an n a k b u k ásá­ v al elpusztuljon. R om antikus, hősies ez a kép. S igaz is, de nem teljes. A kötet a ró la alk o to tt képet teszi teljesebbé. „A tudom ányos k u ta tá s m indeddig keveset foglalkozott S zam uely •Tibor e l­ ső világháború előtti újságírói tev ék en y ­ ségével, pedig a k o rtársa k m egem léke­ zései is a r r a figyelm eztetnek, hogy nagy jelentőségű életm ű rejtezik az egykori ú jság okban.” Ez a gondolat lehetne a m o ttó ja a fenti válogatás bevezető t a ­ nulm ányának. A m ásik m ottó Ady egyik g ondolata: „Ez a mi so rsunk: h arcb an állni. N agyobb siker ez m indennél.” A m egidézett harcos, publicista, fo r­ ra d a lm á r Szam uely T ibor forradalom előtti tevékenysége sokakat foglalkozta­ tott. Hogy ju to tt el a kom m unizm us h it­ v allásáig ? R ejtőzött-e benne olyan é r ­ zék, világoslátás, am i képessé te tte ko­ ráb b a n is harcos h itv a llá sra ? E rre ad v álaszt az 1908 és 1915 között írt p u b li­ cisztikai cikkekből összeállított váloga­ tás. A válasz tö retlen fejlődésre utal. M ár korai újságírói term ék ei is éles hangú, bíráló cikkek; a tá rsa d alm i h a la ­ d ást gátló, szinte m inden jelenség tollvégre kerül. 96

Az első kor — a n ag y v árad i évek, az 1910—12-ig terjed ő időszak — cikkeit ta rtalm a zz a az első fejezet: „A fö ld n él­ küli falu te m ető je” — cím m el. N agyvárad b írá la ta — szegénységé­ vel és gazdag k á p ta la n ja iv a l — nem S zam uely felfedezése. A polgári ra d ik á ­ lis újságírók, élükön A dyval, m indig jó té m á t találtak , h a vég ig sétáltak v a s á r­ n ap a város utcáin. S zam uely v asárn ap i levelei m éltó p á rja i A d y : „Egy kis sé­ ta ” és más, hasonló tárgyú cikkeinek. J e l­ képe le tt a város Szam uely cikkeiben a feudális M agyarországnak, a n ag y b ir­ tokrendszern ek , az egyházi hatalo m n ak , a (még ki sem alakuló, m áris) ro th ad t kapitalizm u sn ak , a tu d atlan ság n ak . C ikkeiben a szenvedély gúnyos h an g ­ got kovácsol, de nem nélkülözik ezek a száraz Lényeket, a sta tisz tik á t sem. A hideg szám ok m indennél h aték o n y a b ­ bak — érzi a fia ta l újságíró. É rzéke­ nyen reagál a v álto záso k ra: A dy „Vér v áro sa” m ár pusztulóban van, m egszűnt k u ltu rá lis központ lenni, korrupció, csőd jellem zi. Jo b b an illik rá a „pecep arti P árizs” elnevezés. A n ag y v árad i évek jó iskolát je le n ­ te tte k a fiatal p u b licistán ak , ezt bizo­ n y ítják az 1913-tól a b udapesti P én zv i­ lágban m egjelent cikkei. Ezek jó köz­ gazdasági érzékről tan ú sk o d n ak , de egy­ ben alapos ism eretek et is jeleznek. S hogy k ik a fejezetcím ben foglalt „győztesek és h a lo tta k ” ? A cikkek el­ olvasása u tán olyan R okonok-féle le ­ vegő csap meg b en n ü n k et. M óricz v ilá ­ ga? — Igen, az ú ri M agyarország p a n a ­ m ákkal, k o rru p ció k k al teli v ilága ez, csak költőiség nélkül. P u szta adatok, té ­ nyek k érle lh etetlen felsorolása az ú ri

osztályok, a dzsen trik pusztulásáról, a feudális viszonyok fejlődést gátló je ­ lenlétéről, a nag y b irto k ren d szer ta r th a ­ tatlan ságáról. És az „ősi té m a ”, a Széchenyi óta em ­ leg etett h itelp o litik a b írálata , am i egyik k erék k ötője a kap italizm u s norm ális fejlődésének hazánkban. A sorozat tu d ato s célkitűzésről ta ­ núskodik: a pénz- és p anam aügyek le ­ leplezését ta r tja felad atán ak . U gyanilyen tudatosság jellem zi a m á­ sik tém akört, a „M ária országa papi k e­ zekben” cím űt is. Ezek egy terv ezett könyv részei, am ely azonban nem k é­ szü lt el. A válogatás a lényeget re p ro ­ d u k álja. Az is érdekes, hogy a cikkek az Ú ttö rő ben és a P énzvilágban je len tek m eg 1912—14 között. U talva a rra , hogy e tém a is összekapcsolódik a pénzügy és a vagyonhelyzet b írálatá v al. L á tja az egyház gazdasági, politikai és ideológiai h atalm án a k összefonódását. Ez a kor egyik legkiélezettebb kérdése. A n tik lerik ális írásai sincsenek a fia ­ tal éveiben k ia la k íto tt szatirik u s stílus h íján . A „B iharország püspökei” cím ű cikke szerint pl. a korm án y zat em berei „ .. .csodálkozva lá ttá k , hogy püspök n élk ü l is egész jól m egvolt az egyház­ megye, a tem plom okban épp úgy dicsér­ ték az U rat, m in t azelőtt, a plébániákon épp úgy h asat eresztettek a papok a jó ­ léttől, m in t a püspöki korm ányzás id e­ jén .” Jó célpont a B iharország püspökein kívül még a k lerik ális B udapest, te m p ­ lom aival (ebből 51 nyilvános van!), szerzeteseivel, apácáival, egyházi isko­ láiv al és egyéb intézm ényeivel. A nnál kevesebb kórházat, napköziotthont, m enh áz at ta lá l a fővárosban. Hogy le h et egy ilyen főváros a fejlődés, a h alad ás k u l­ tu rális központja? — kérd i Szam uely. Hogy lehet, ha a Szent Istv án T ársu la t (am ely tudom ányos egyesület!), a fejlő ­ d éstan t cáfoló, b íráló könyvet ad ki? K iegészül ez a b írá la t a katolikus egyházi hatalo m pénzügyi és b irto k p o li­

tik á já n ak leleplezésével. K épet k ap u n k a világháb o rú elő tti időszak „jeles” p ü s­ pökeinek életm ódjáról, arról, hogyan tit­ kolják el vag y o n u k at az ad ó ztatás elől az egyházi hatalm asságok. Szam uely lá t­ ja a m egoldás m ó d já t is. Az egyházi v a ­ gyon szek u larizáció ját ta rtja az egyedüli h ath ató s intézkedésnek. H atásain ak főbb m egn y ilv án u lásait összekapcsolja a szá­ zadelő égető kérdéseivel, am ilyenek a földéhség lecsillapítása, a k iv án d o rlás csökkentése, a k u ltu rá lis h aladás. A gyűjtem ény a v ilág h áb o rú s évek, a fro n t iro d alm áv al zárul. Szam uely a fronton sem szű n t m eg írni, kéziratos ú jsá g já t a L övészárok és V idéke cím m el terjesztette. N éhány szám át is a r r a h asz­ n álta fel, hogy a k ato n ai ce n zú rát k i­ játszv a a h áb o rú értelm etlen ség ét és kegyetlenségét leplezze le, K ezében a „toll m in d en h ató és tisz­ te letet parancsoló fegyver” m a ra d t a fronton is. A cikkeken k ív ü l sok m in d e n t ta r ­ talm az még e kiad v án y . Szam uelyné Szilágyi Jo lá n m eleg hangon, nagy sze­ rete tte l idézi fel az első lapokon a h ű ­ ségével a fo rra d a lm á r alak ját. A bevezető ta n u lm á n y segít a cikkek jobb m egértésében, m egírási k ö rü lm é­ nyeinek tisztázásáb an . Üj k u ta tási e re d ­ m ényeket felh aszn álv a egészíti ki Sim or A nd rás a fiatal ú jság író tev ék en y ­ ségével a fo rrad alo m alak já t. A könyvet a T an k önyvkiadó je le n ­ te tte m eg: igen hasznos jeg y zetan y ag ­ gal, bibliográfiával, a gyűjtési m u n k ák regisztrálásáv al. K ülönösen ú jk é n t h a t­ nak az eddig ism eretlen fényképek és festm ény S zam uelyról. A k ö te tet különösen a szak tan áro k , de a történ elem ir á n t érdeklődők is h a ­ szonnal fo rg ath atják , m e rt a gyűjtés, fel­ tárás, gondos v álogatás segít a k o rt és S zam uelyt jo b b an m egism erni. A köny­ vet olvasva teljeseb b é v álik szám u n k ra tö rtén elm ü n k kiem elkedő szem élyiségé­ nek élete. Kiss Ilona 97

Negyedszázada történt Visszaem lékezések Nyíregyháza felszabadulására Impozáns volt az az Ünnepi városi tanácsülés, am elyen 1969. október 31-én színházunkban — valóban m éltó tarta­ lom mal és rendezésben — m egem lékez­ tünk városunk felszabadulásának 25. év ­ fordulójáról. Az ünnepi tanácsülést d él­ után — a városi tanács nagytermében — ugyancsak színvonalas tudományos em lékülés követte. Az évfordulóhoz e's az ünnepélyhez m éltó a N e g y e d s z á z a ­ da t ö r t é n t (V is sza e m lé k e zé se k N y ír ­ e g y h á z a f e l s z a b a d u l á s á r a ) c. kiadvány. A Városi Tanács VB. Művelődésügyi Osztálya megbízásából sajtó alá rendez­ te a Szabolcs megyei Lapkiadó Vállalat. Irta és összeállította Kopka J á n o s — Szerkesztő b izottság: C z a k ó I s t v á n , H á r s la lv i

P éter,

dr.

Ö rdögh

János,

Szabó

városunk felszabadulásáról és az azt kö­ vető első hónapok küzdelmeiről az a rö­ vid
Ferenc, S z e m e r s z k l M i k l ó s . — (Nyíregy­ házi Kiskönyvtár 2. szám.) Jóleső m eglepetés, értékes ajándék volt ez a szép kötet az ünnepi tanácsülés résztvevői számára; Igen becses vissza­ em lékezés-, jellem - és dokumentum ­ gyűjtem ény nemcsak a kortárs és utód nyíregyháziaknak, hanem mindazok szá­ mára, akik történelm et tanulni vagy ta ­ nulmányozni veszik kezükbe e könyvet. Igaz, nem történelmi tanulm ányt kap kezébe az olvasó. Hiszen e kötettel csu­ pán alihoz kívánt hozzájárulni az anyag írója s összeállítója cs a szerkesztő b i­ zottság, hogy „á visszaem lékezések, port­ rék, hiteles dokumentumok alapján job­ ban m egism erje korunk Nyíregyháza fe l­ szabadulásának történetét, az első hóna­ pok krónikáját”. A cél csupán az volt, hogy „epizódok felvillantásával közelebb hozza ezt a nagyszerű, hősi korszakot” a mai em berhez e kiadvány. Mégis igen jó, helyes szem szögű áttekintést nyújt mel állapítja meg, hogy most, 25 év

99

u tá n m ennyire m ás szem m el néznek rá azok, akik ak k o r csodálkoztak, sőt m egb o tránkoztak, hogy „becsületes m u n k ás­ em b er lé té re ” k om m unista lelt. M ai is­ m erősei barátságos köszönéséből és viszszaköszönéséböl is érzékeli, hogy politi­ k án k népszerű. „A v árosban az arco k ­ ró l olvasom le — ír ja —, m ilyen m u n ­ k á t végzek. E gyrészt én, m ásrészt hogy dolgozik az a párt, am elyet itt én is k ép ­ viselek.” Az új N yíregyháza és egyben az új Szabolcs m egye hősi korszaka k ét k i­ em elkedő vezető

egyéniségének,

Pálfi

E rnőnek és Palicz M ihálynak sokoldalú tevékenységéről és küzdelm ekben gaz­ dag életú tjáró l ra jz o lt portré m élyen a felszabadulás előtti m agyar kom m unis­ ta m unkássorsban gyökerezik, és főbb v o n ásaiban je len ü n k ig ível. Pálfi Ernő a felszabadulás elő tt il­ legális kom m u n ista pártszervezeti tit­ k á r volt v árosunkban. In tern áló tábori, gyűjtőfogházi raboskodás u tán sik e rü lt h az ak erü ln ie N yíregyházára B udapest felszabadulása u tá n — 1945 f e b ru á rjá ­ ban. I tt csak h am ar városi p á rttitk á r, m ajd a N em zeti B izottság elnöke lett, később m egyei p á rttitk á r, 1948-ban pedig m egyénk első — és egyben utolsó — k o m m unista főispánja. V alam ennyi fu n k ció jáb an higgadt, öntudatos, kö v et­ kezetes és eredm ényes vezetője, h arc o ­ sa, egyben hatásos p u b lic istája is a n ­ n ak a „tö rtén elm i ro h am m u n k án ak ”, am ellyel ú rrá k e lle tt lenni m egyénkben a h aladás ú tjá b a n álló reakción. A kik ism erték csendes, szerény, egyben fá ­ ra d h a ta tla n u l tevékeny, józanul p o liti­ záló egyéniségét — kétszeresen is h ű ­ n ek és tan u lság o sn ak ta lá ljá k a ró la v á ­ zolt p o rtré t. T evékenységével összefügg nem csak a felszabadulástól a fo rd u la t évének időszakáig te rjed ő számos gaz­ dasági, közigazgatási, szociális, k u ltu rá ­ lis fo rrad alm i intézkedés eredm ényes v ég re h ajtá sa m egyénkben, hanem olyan létesítm ények lé tre jö tte is, m in t am ilyen pl. a b ak taló rán th áz i tüdőszanatórium , a

kertészeti technikum , lyam .

a

jegyzőtanfo­

Nem kevésbé p éld am u tató és ta n u l­ ságos, egyben jellegzetesen nyíregyházi pro letárso rsró l felívelő a Palicz M ihály életú tja. Az önerőből tanuló, olvasó m u n k ásfiatalo k ú tjá t já rv a v álik a fe l­ szabadulás u tá n i időszak egyik legöntudatosabb, leg h atáro zo ttab b k om m unista harcosává. S zinte m in d en terü leten , nem utolsósorban az értelm iség iek m egnye­ résében is jelentős m u n k á t végez. A 47es választásk o r m á r a m egyei p á rtb i­ zottság közigazgatási felelőse. 1948-ban ó le tt Szabolcs várm egye első m unkás, első k om m u n ista alisp án ja. A zután őrá is, ak á rcsa k P álfi E rnőre, m agasabb központi felad ato k h áru ltak . T an u lási vágya sok fontos teen d ő je közt sem csök­ kent, így jogi d o k to rátu st is szerzett. (A P alicz M ihály fiatalk o ri olvasm ányai is­ m ertetése so rán — a 46. lapon — e l­ írás vagy sa jtó h ib a le h et az, hogy a T a ­ m ás A lad ár á ltal szerk esztett „100%” cí­ mű és a M adzsar József szerkesztette T ársadalm i Szem le folyóirat kö n y v k én t k e rü lt felsorolásra. U gyanezen lap utolsó előtti bekezdésében a népi író k é rte n ­ dők n yilv án „népies író k ” helyett.) É rtékes tényeket, ad alék o k at szolgál­ ta t a hősi h ónapok kiem elkedőbb szem ­ tanúival, résztvevőivel fo ly ta to tt beszél­ getéseket rögzítő 14 lap n y i any ag is. A következő elv társak k al, elv társn ő k k el fo ly ta to tt beszélgetések ta lá lh a tó k e részben: Farkas Pál újságíró, első d e­ m okratik u s lap u n k , a M agyar N ép szer­ kesztője; Sajóén András, N yíregyháza felszabadulás u tá n i m ásodik re n d ő rk a ­ p itá n y a; Dankó András, aki a rendőrség kötelékében, közellátási és szakszerveze­ ti vonalon te v ék e n y k ed e tt; Polcz János, a N em zeti Bizottság, a M egyei F ö ld b ir­ tokrendező T anács ta g ja v o lt; Bartha László, a N em zeti B izottság egyik ta g ­ ja volt és az Ideiglenes N em zetgyűlés képviselője; M ihalik József m űszerész, illeg alitásb an k ezdte a p árté p ítő m u n ­ kát, a M agyar K o m m u n ista P á r t n y ír­ egyházi V egyiüzem ének létreh o zó ja volt 99

(B udapestre is sz állíto tta k szap p an t és ecetet a nehéz id ő k b e n ); Jeles László, közellátási, közigazgatási te rü lete n d o l­ gozott, Önként bevonult a d em okratikus hadseregbe, m ajd az össz-szakszervezet szervezője és titk ára, nem zeti bizo ttsá­ gi tag is volt; Som ogyi Cyuláné, az MNDSZ egyik alapító ta g ja és szerve­ zője; Somogyi Jolán, a M ADISZ alapító tag ja és 1945 áp rilisátó l városi titk á ra ; Pátzay Pál K ossuth-dijas szobrászm ű­ vész, a nyíregyházi szovjet hősi em lék ­ m ű alkotója. A lényeges esem ényekre világít rá a Magyar Nép cikkeiből közölt válogatás — 1945. ja n u á r 5-től áp rilis 10-ig. M ásolatban közül a k ötet több d o k u ­ m e n tu m o t (parancsok, jelentések, jegy­ zőkönyvek). Helyes, hogy a F elszabadu­ lás té ri szovjet hősi em lékm ű alatti k ö ­ zös sírban, v alam in t az Északi te m ető ­ ben nyugvó szovjet hősök n e v é t is rög­

100

zíti. A zokét term észetesen, ak ik n ek á neve ism ert. 728 N yíregyházán elesett szovjet k ato n a neve ism eretlen. A kis nekrológ is igen indokolt és szép. A 85 lapnyi szöveghez 32 lap fé n y k é p és fakszim ilében közölt d o k u m e n tu m ­ anyag (plakát, felhívás, k iáltv án y , ú j ­ ságlap, engedély, p á rt- és MADISZ ta g ­ sági könyv) csatlakozik — növelve a k i­ ad ván y é rté k é t és szem léletességét. A fénykép an y ag — m é rté k ta rtó ízlésesség­ re v allv a — főképp a szovjet h ad v ezére­ ket, hősöket és a k o llek tív jellegű m eg­ m ozdulásokat szem lélteti. A k ö tet érték es ta rtalm áh o z m éltó az ízléses k iállítás, elrendezés. Ez, és a F elszab ad u lás téri szovjet hősi em lék ­ m ű v et ábrázoló szép b o rító lap P iisiyák József m űszaki szerkesztő m u n k á já t d i­ cséri. K eveslem az egyezres példányszám ot. Adriányi László

Kárpáti Kalendárium U n g v á r, 1970.

M ár az elm ú lt évben is alk alm u n k volt m egism erkedni az ungvári m agyar nyelvű kalen d áriu m m al, am elynek fe l­ ism erh etően a Kárpáti Igaz Szó szer­ kesztősége az igazi gazdája. Ez a m a­ g yar nyelvű lap eléggé nagy p éld án y ­ szám ban ju t el a k á rp á ta lja i m ag y arság ­ hoz és tá jé k o z ta tja az országos fontos­ ságú és világm éretű esem ényekről ol­ vasóit, egyszersm ind nagyon tervszerű gondossággal foglalkozik a te rü let n é p ­ rajzi, történelm i hagyom ányaival és a m ag y ar irodalom m al is. A la p n ak ö n ­ álló iro dalm i m elléklete is van, am ely h eten k é n t a te rü leti író k és a m ag y ar­ országi irodalom le g ú jab b m űveit közli ism ertető tanulm ányok, cikkek, karco ­ latok társaság áb an . Ez a k alen d á riu m ebben az évben a tav aly in ak m integy kétszerese: s itt nem egyszerűen arró l van szó, hogy 1970-re a régebbi te rjed elem növekedett meg, h an em ta rta lm á b a n is v áltozatosabbat ad a szerkesztőség (K onsztantyin Bibikov és Kovács Vilm os vezette az össze­ állítá s nehéz m u n k á latait). M egnőtt a kötet irodalm i anyaga is: m agában a k a len d áriu m i részben is olv ash atu n k v e r­ seket, novellákat, de ezek töb b n y ire az esedékes évfordulók régebbi íróitól, köl­ tőitől szárm azn ak és illu sztrá ljá k az iro ­ dalo m történészek m egem lékezéseit. Igaz, ebb en a részben is ta lá lu n k „irodalm i o ld a lt”. Kovács V ilm o s m u ta tja be rö ­ viden a k á rp á ta lja i irodalm i „u tán p ó t­ lás” költő tag jait, a k ik egy-egy kerületi lap k öré csoportosulnak és stúdiószerűen ta n u ln a k egym ástól, segítik egym ást, hogy a legtehetségesebbje valóban e l­ é rje a kötetbeli m egjelenés lehetőségét.

ö rv en d e tes, hogy egy-egy szerkesztő vagy olyan lelkes ta n ár, m in t Drávái G i ­ zella, nagy segítségére v an a fiatalo k ­ nak. E nnek fontosságát ak k o r fo g hatjuk lel igazán, h a a r r a gondolunk, hogy a negyven és ötven év közötti ism ert írók u tán m eglehetősen nagy az ű r: teh át csak a fiatalo k tó l leh et v árn i, hogy az irodalm i élet folytonosságát b izto síth as­ sák a szerkesztőségekben és k iadóknál. Egy önálló m ellék let azonban csupa irodalom m al van tele és ez különösen kedves újdonsága az 1970. évi k a le n d á ­ rium nak. Igaza van K ovács V ilm osnak, am ikor a bevezetőben a z t írja, hogy ez az egy ív nem a d ja a te rü le t m agyar iro d alm án ak v alam ily en k eresztm etsze­ tét. Így is érdekes és érté k es íráso k at olv ash atu n k itt. Bállá László nov ellája (A szék) h áb o rú s té m á t dolgoz fel azzal a sajátos, k eserű en rea lista -sza tirik u s stílussal, am ely B állá m ás írá sa ira is an n y ira jellem ző. Szenes László elbeszé­ lése egy m in d en n ap i életből v e tt zsá­ nerkép, am ely elgondolkoztat az em beri sors esetlegességéről és a közösségi élet sa játo san alak u ló viszonyairól. Lusztig Károly k arc o lata tö rtén elm i em lékeket v illan t fel a m ásodik v ilág h áb o rú kö­ rüli időkből. A fia ta la b b generáció a lí­ ráb a n jelesk ed ik : B en e d ek András, B a­ logh Balázs, Fodor Géza, Bállá Gyula, Kecskés Béla és Zselicki József versei a rró l tesznek tanúságot, hogy ezek a fiatale m b erek nagyon világosan átérzik azt a tö rtén elm i felelősséget és leh ető ­ séget, am ely et a len in i örökség és a fe l­ szabadulás b izto síto tt szám ukra, viszont nem m eren g en ek id ő tlen ü l a tö rtén elm i m últban, hanem ifjú életü k m inden m occanásával en n ek a m ai v ilág n ak élő alak ja i, érzelm i v ilágukkal, vágyaikkal és m u n k á ju k k al együtt. l ül

K ét ta n u lm á n y is olvasható a m el­ lékletben. B enedek A n d rá s írása kü lö ­ nösen elgondolkoztató: P a rto k és á ra d á ­ sok cím m el Tamás M ihály irodalm i m unkásságáról közöl rövid, értékelő is­ m ertetést. A beregszászi születésű m é r­ nök első kötete m ár 1923-ban m egje­ lent, későbbi prózai m u n k á it N ém eth László, Illés E ndre ism ertette, m é lta tta és F éja Géza azt írta róla, hogy „a szlovenszkói m agyar p ró zán ak ú ttö rő je és Szlovenszkó sajátos h u m á n u m án a k első fe lm u ta tó ja ”. Irodalm i L exikonunk m eg­ lehetősen röviden ism erteti T am ás m u n ­ kásságát, ezért is figyelem re m éltó a te ­ rü le t hagyom ányait figyelem m el kísérő ta n u lm á n y ism ertető és m egértéssel b í­ ráló hangja. A m ásik ta n u lm á n y szer­ zője G ortvay E rzsébet is tevékeny m u n ­ k a tá rsa m agának a k a len d á riu m n ak is. Itt, a m ellékletben, készülő k andidátusi értekezéséből m u ta t be néhány m ozai­ k o t: L enin és a m agyar irodalom k ap ­ cso latainak kezdeteiből ism erh etü n k meg érd ekes ad alék o k at a századforduló ko­ rából. A m elléklet befejező 'tan u lm án y a ösz-

szik tudom ásul a mi szán d ék ain k at, hogy t. i. tájék o ztatn i k ív á n ju k a m ag y aro r­ szági o lvasóinkat szom szédaink életéről, irodalm i m unkásságáról. M ost is csak azzal a szán d ék k al és rem énnyel te h e t­ jü k le ezt a m ellék letet: b árcsak m i­ előbb önálló irodalm i folyóirata lehetne ennek a te rü letn e k is. Az itt lá to tt eredm ények, sik e rü lt m űvek a rra e n ­ gednek következtetni, hogy m ár m eg­ v an n a k ehhez a feltételek — az író k ­ nál. R em élhetőleg h am aro san a kiadó is m eg találja a kiadási lehetőségeket. K issé ará n y ta la n u l az irodalm i m el­ lék lettel foglalkoztunk bővebben. De itt ta láltu k a legtöbb újságot, újdonságot. A kötet felépítése a régebbi hagyom á­ n y okat m éltóan követi: ú ja b b érdekes alrovato k b eik tatásá v al teszi m ég v á l­ tozatosabbá m inden érdeklődő szám ára. T alán azt leh etn e m ég jav aso ln i a szer­ kesztőségnek, hogy állítsan ak össze a k ötet végére egy jól áttek in th ető ta r ta ­ lom jegyzéket, m e rt ez n agyban segítené az olvasót abban, hogy az őt speciálisan is érdeklő ro v ato k a t könnyebben m eg­ ta lálja.

szefoglalja az utóbbi egy-két év azon

F öltétlen ü l jó lenne, h a legalább a

ism ertetéseit, am elyek a k á rp á ta lja i iro ­

nagyobb k ö n y v tárak itth o n is beszerez­

dalm i élettel foglalkoztak a m a g y aro r­

nék ezt a k alen d áriu m o t, m e rt ez az öszszefoglaló jellegű időszaki kiad v án y gaz­ dag tá jék o z ta tást a d h a tn a a k á rp á ta lja i­ ak életéről, k u ltú rá já ró l, m u n k á járó l a m agyarországi olvasók szám ára. K ár ezt az alk alm at elszalasztani.

szági lapokban, ö rü lh e tü n k annak, hogy a folyóiratszem lében többször is sze­ repel a S zabolcs-S zatm ári Szem le és a nyíregyházi megyei napilap, a K elet-M agyarország s hogy e szom széd te rü let írói, szerkesztői elism erő m egértéssel ve­

102

M. Oberliinder Erzsébet

A Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács

Jósa András Kórházának évkönyve Régi kötelességének tett eleget a Jósa András Kórház Igazgatósága, amikor a kórház fennállásának 70. évfordulója al­ kalmából m egjelentette évkönyvét. A Fazekas Á rp á d dr. és Könczöl Dániel szerkesztette évkönyvet olvasgatva, be­ tekinthetünk abba a gazdag tudományos anyagba, am ivel a kórházunkban dolgo­ zó, vagy valaha itt működő orvosok fog­ lalkoztak és foglalkoznak. Az évkönyv első részében a kórhá­ zunkból utóbbi években publikált jelen ­ tősebb tudományos közleményekből ol­ vashatunk válogatást. A bevezetésben Zsögöny József és Fazekas Á rp á d a kór­ ház 70 éves történetét tekintik át. A r v a y László és Major László egy érdekes kór­ képet — a Marfan syndromát — ism er­ tetnek. Sarvay Tivadar és Eisert Á rpád közlem ényei a szívsebészet problém ái­ val foglalkoznak. (Érdemes megjegyezni, m ivel nem eléggé közismert, hogy Eisert Árpád, kórházunk főorvosa végezte Ma­ gyarországon az első szívműtétet.) A gyógyító munka és a tudományos tevékenység szoros kapcsolatát bizonyít­ ja Fazekas Árpád, K e m en e s Ferenc és Bodnár Lóránt közleménye, melyben Magyarországon elsőnek észlelt újszü­ löttkori és terhességi listerlosisos m eg­ betegedést írnak le. G yöngyössy Andor, Hatala István és T am ás A n ta l a terhes­ ségi rángógörcs hazánkban alkalm azott kezelési eljárásait tekintik át és m utat­ nak rá a terhességi toxaem ia m egelőzé­ sének jelentőségére. Számos közleményben tükröződik sza­ bolcsi orvosaink azon törekvése, hogy mezőgazdasági jellegű m egyénk egész­ ségügyi problémáit speciális vonatkozá­ sokban felm érjék. így Bodnár Lóránt és Sziráki László a fejlődési rendellenes­

ségek, Szegő László a mezőgazdasági vo­ natkozású bőrelváltozások, Fazekas Á r ­ pád és Bodnár L óránt a veleszületett szívhibák Szabolcs-Szatm ár m egyei elő­ fordulásának sajátosságait elemzik. Palásthy Géza, Gerlei Ferenc és H a­ lász Margit egy csecsemőkori ritka szív­ betegbetegséget („hegszív”) ismertetnek. Mohácsi László egy új urológiai m űté­ ti eljárást közöl, m elyről még sem ha­ zánkban, sem külföldön nem számoltak be. Illyés Z sigm ond a veleszületett csí­ pőficam aetiologiai problém áival foglal­ kozik és m egelőzésére ad hasznos út­ mutatást. Az évkönyv második részét bibliog­ ráfia képezi. A szerkesztők teljességre való törekvését mutatja, hogy 243 szerző 727 közlem ényének adatait ismertetik, Orvosaink tudományos munkásságának elism erését jelzi, hogy a közlemények tekintélyes részét jelentős külföldi szak­ lapokban publikálták. A kötet végén fe l­ lelhető tárgy- és névm utató m egkönnyí­ ti annak használatát. A 180 oldalas év ­ könyv ízléses kiállítása a Nyírségi Nyomdaipari V állalat m unkáját dicséri. Szabolcs-Szatmár m egyét az elmara­ dottság jelképeként em legetik. Az év ­ könyv bizonyítja, hogy a Nyírség orvo­ sai nemcsak a gyógyító-m egelőző m un­ kában, hanem tudományos tevékenység­ ben is lépést tartottak a haladással, sőt sok esetben úttörőnek bizonyultak. Az évkönyv m egjelentetése mindenképpen helyénvalónak mondható. Remélhetőleg fiatal orvosainkat további tudományos munkásságra serkenti és hasznos segítő­ társuknak fog bizonyulni. Joggal rem él­ jük, hogy ezen első évkönyvet továb­ biak fogják követni. Dr. Bodnár Lóránt 103