Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Integrált Területi Programja

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Integrált Területi Programja 2014-2020

Cím

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Integrált Területi Programja

Verzió

1.0

Megyei közgyűlési határozat száma és dátuma

[határozat száma és megnevezése]

Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma

[dokumentum hivatkozási száma, dátuma]

IH jóváhagyó határozat száma és dátuma:

[határozat száma és megnevezése]

Finanszírozó operatív program:

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)

Érintett földrajzi terület:

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

ITP felelős szervezet:

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat

ITP felelős szervezet kapcsolattartó:

[kapcsolattartó neve, beosztása]

ITP felelős szervezet címe:

[cím]

[határozat megjelenésének dátuma]

[határozat megjelenésének dátuma]

[email, telefon]

Nyíregyháza, 2014. október 29.

1

Tartalom 1. Az Integrált területi program (ITP) készítésének célja, tervezésének körülményei ............................................................................................. 3 2. Az integrált területi program (ITP) stratégiája és beavatkozási logikája .... 6 2.1.

ITP beavatkozási logikája és struktúrája................................................................................................. 6

2.2.

Az integrált területi program viszonya az uniós, nemzeti és megyei fejlesztési dokumentumokhoz .... 9

2.3.

Területi célokhoz és térségi fejlesztési szükségletekhez való hozzájárulás ......................................... 12

2.4.

Az ITP külső kapcsolatrendszere .......................................................................................................... 12

3. ITP projektcsomagok leírása ...................................................................15 3.1.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Integrált Területi Program Gazdaságfejlesztési projektcsomagjai .... 15

3.2.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Integrált Területi Program Településfejlesztési projektcsomagjai .... 29

4. A horizontális elvek érvényesülése az integrált területi program fejlesztéseiben ........................................................................................44

2

1. AZ INTEGRÁLT

TERÜLETI PROGRAM

(ITP)

KÉSZÍTÉSÉNEK CÉLJA, TERVEZÉSÉNEK

KÖRÜLMÉNYEI

A 2014-2020-as európai tervezési időszakban a megyei területfejlesztési tervek elkészítése mellett a megyei önkormányzatoknak ki kell dolgozniuk a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programhoz (TOP) kapcsolódó Integrált Területi Programjukat (ITP). A megyei önkormányzatok az ITP-k keretében gazdaságfejlesztéshez és településfejlesztéshez kapcsolódó programokat terveznek a megyei szinten dedikált TOP forrásokra. A TOP elsődleges célja a térségi, decentralizált gazdaságfejlesztés által a foglalkoztatás növelése. A kitűzött célt két fő stratégiai célon keresztül kívánja elérni, amelyek a következők: 1. Gazdaságélénkítéshez és foglalkoztatási szint növeléséhez szükséges helyi feltételek biztosítása 2. Vállalkozásbarát város/településfejlesztés, az életminőség és társadalmi összetartozás javításához szükséges helyi feltételek biztosítása A 2014–2020 közötti források területi koordinációjának kereteiről szóló 1115/2013. (III. 8.) Korm. határozata alapján a 2014-2020 közötti tervezési időszak során a fejlesztések integrációjának és a térségi programoknak a szintjei és beavatkozási egységei a megyék, a megyei jogú városok térségei, a helyi közösségek és települések együttműködésén alapuló kisvárosi térségek, valamint az egyes országos szempontból kiemelten kezelendő speciális, funkcionális térségek. A TOP céljainak és a célokból levezetett prioritásainak megvalósulása decentralizált fejlesztési és tervezési keretek között, a 1115/2013. (III. 8.) Korm. határozatban meghatározott területi egységekhez kapcsolódva fog történni. A TOP forráskeretéből, a területi szinten tervezett fejlesztésekre fordítható területi forrásallokációt az 1298/2014.(V.5.) Korm. határozat tartalmazza megyékre, megyei jogú városaikra és várostérségeikre bontva. (Folyamatban van a határozat módosításának előkészítése az 1431/2014.(VII.31.) Korm. határozat 6. pontja alapján.) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a 2014-2020-as tervezési időszak alatt a következő területi szinten dedikált forrásokból gazdálkodhat: – Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei gazdaságfejlesztési forrás: 45, 846 milliárd Ft – Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településfejlesztési forrás: 23, 949 milliárd Ft A TOP céljainak elérésében a megyéknek, valamint a megyei jogú városoknak kulcsszerepük van. A megyei önkormányzatok összehangolják, koordinálják a megye területén megvalósuló összes tervezési folyamatot. A TOP megvalósításának alapját a megyei önkormányzatok által a 2014-2020as tervezési időszakra kidolgozott megyei területfejlesztési koncepciók és területfejlesztési programok (stratégiai és operatív programok), valamint az előbbi dokumentumokban meghatározott fejlesztési irányokhoz kapcsolódó, a TOP fejlesztési prioritásaihoz illeszkedő megyei területfejlesztési (uniós) részdokumentumok képezik. A megyei önkormányzatok területfejlesztési és területrendezési feladatait törvényi szinten a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény szabályozza. A fenti jogszabályokban foglaltak alapján a megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el (2011. évi CLXXXIX. törvény 27.§). Továbbá a megyéknek az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióval összhangban területfejlesztési koncepciót, illetve a megyei területfejlesztési koncepció és a megyei területrendezési terv figyelembevételével területfejlesztési programot kell készíteniük (1996. évi XXI. törvény 11.§). Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területfejlesztési tervdokumentumai 2012 és 2014 között készültek el a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X.6.) Korm. rendelet alapján. A megyei területfejlesztési dokumentumok kidolgozására az ÁROP-1.2.11/A-2013 Területfejlesztési tevékenység támogatása a konvergencia régiókban lévő megyei önkormányzatok és a Balatoni Fejlesztési Tanács számára pályázat keretein belül került sor. 3

A 2014-2020-as időszak megyei területfejlesztéshez kapcsolódó dokumentumait a Szabolcs-SzatmárBereg megyei közgyűlés az alábbi önkormányzati határozataival fogadta el: – Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció I. kötet: Előkészítő fázis, Feltáró munkarészek – Helyzetelemzés, helyzetértékelés, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció II. kötet: Javaslattevő fázis, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció Területi Hatásvizsgálat című dokumentumokat a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Közgyűlés 14/2014 (II. 20.) önkormányzati határozatával elfogadta. – Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Program Stratégiai Programrész, SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Program Operatív Programrész, Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Területfejlesztési Program Területi Hatásvizsgálat elnevezésű dokumentumokat a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés 67/2014 (IX. 30.) önkormányzati határozatával elfogadta. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területfejlesztési koncepciója a dokumentum kidolgozását megelőző komplex helyzetfeltárásra alapozva nagytávra fogalmazza meg a megye jövőképét, valamint meghatározza hosszútávra a megye átfogó és horizontális céljait. A koncepcióban továbbá kijelölésre kerültek a megye középtávú fejlődését meghatározó stratégiai céljai, amelyek közül tematikus és területi célokat lehet megkülönböztetni. A koncepció 3 területi célján keresztül 5, a területfejlesztés szempontjából együtt kezelendő területi egységet határoz meg a megyében, amelyek a következők: 5. stratégiai cél: Fejlett centrum - a nyíregyházi agglomerációnak, mint gazdasági-foglalkoztatási, közszolgáltatási és kulturális centrumnak a fejlesztése – megyeszékhely (Nyíregyháza) 6. stratégiai cél: Dinamizálódó decentrumok és szolgáltató járásközpontok- a megyei gazdasági decentrumok és járásközpontok funkcióbővítése és összehangolt fejlesztése – megyei decentrumok (Kisvárda-Záhony, Mátészalka, Nyírbátor) és a megye egyéb járásközpontjai 7. stratégiai cél: Élhető vidék és felzárkózó külső perifériák - a megye külső perifériáinak komplex felzárkóztatása és a vidéki térségek integrált fejlesztése – megye vidéki térségei és a megye külső perifériája (A megye külső perifériája területileg egybeesik a Csengeri, Fehérgyarmati, Mátészalkai és a Vásárosnaményi járások területével.) A megyei területfejlesztési program a koncepció céljaihoz kapcsolódó területfejlesztési prioritások mentén ismerteti a megye 2014-2020 közötti területfejlesztését meghatározó operatív intézkedéseit. A területfejlesztési program a teljes tervezés elvét követve több operatív programra tervez, a felmerült fejlesztési igények teljes forráskeretéig. A program operatív munkarészében a területfejlesztési intézkedések részletesen kerülnek bemutatásra, ugyanakkor ezek az intézkedések a legtöbb esetben nem konkrét projektekként funkcionálnak. A területfejlesztési koncepció stratégiai céljai és a területfejlesztési program prioritásai közötti összefüggéseket az 1. ábra szemlélteti. A tervezési folyamat jelen szakaszában a megyék az integrált területi programjaikat készítik el. Az Integrált Területi Program (ITP) az „Útmutató a megyei jogú városok integrált területi programjainak kidolgozásához és megvalósításához” című iránymutatás alapján a kormányzat által meghatározott TOP forráskerethez igazodó és abból finanszírozható projektcsomagok összessége. A megyék a TOP valamennyi prioritására és intézkedésére jogosultak tervezni ITP gazdaság- és településfejlesztési részprogramjaik keretében. A megye Integrált Területi Program gazdaságfejlesztési és településfejlesztési részprogramjainak létrehozására a megyei területfejlesztési koncepcióihoz és programjaihoz kapcsolódó tervezés folyamán került sor. A tervezés több fázisában történt megyei szintű projektgyűjtés, amelyek az egész megyére kiterjedően, az országos és a megyei területfejlesztési irányokhoz illeszkedő önkormányzati projektek felmérését szolgálták. Mindezek mellett meghatározásra kerültek a megye szempontjából kiemelkedő fontosságú fejlesztési területek (vezérprojektek), amelyek megvalósítása megyei szintű koordinációt és a projektek integráltsága miatt országos szintű támogatást kell, hogy élvezzenek a megvalósítás során. A megyei ITP részprogramjainak kidolgozása tehát a megyei és országos területfejlesztési irányok, a megyei szintű projektgyűjtés, valamint a megyei közgyűlés által elfogadott megyei vezérprojektek figyelembevételével került sor.

4

TERÜLETI

TEMATIKUS

Stratégiai célok

Prioritások

Versenyképes élelmiszergazdaság – az agrárgazdaság erősítése fókuszált módon

1. A megyei élelmiszergazdaság piacorientált megerősítése

Zöld megye – Zöldgazdaság, klímabarát energiagazdálkodás, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás

2. Hatékony környezetgazdálkodás és klímaváltozáshoz való alkalmazkodás megteremtése

Proaktív megye – A megyei szintű gazdasági, társadalmi önszerveződés feltételeinek kialakítása

3. Komplex megyei menedzsment és marketing tevékenység megvalósítása

Képzett megye – rugalmas szakképzési, felsőoktatás és innovációs környezet kialakítása

4. A megye gazdasági fejlődését elősegítő oktatási és innovációs rendszer kialakítása

Fejlett centrum – a nyíregyházi agglomerációnak mint gazdasági foglalkoztatási, közszolgáltatási és kulturális centrumnak a fejlesztése

5. A megyeszékhely komplex, integrált fejlesztése

Dinamizálódó decentrumok és szolgáltató járásközpontok – a megyei gazdasági decentrumok és járásközpontok funkcióbővítése és összehangolt fejlesztése

Élhető vidék és felzárkózó külső perifériák – a megye külső perifériáinak komplex felzárkóztatása és a vidéki térségek integrált fejlesztése

6. A megye versenyképes decentrumainak fejlesztése 7. A megye járásközpontjainak és kisvárosainak funkcióbővítő fejlesztése 8. Élhető vidéki térségek megteremtése 9. A külső perifériák felzárkóztatása 10. A leszakadó rétegek – ezen belül a romák – felzárkóztatása*

1. ábra: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye stratégiai céljainak és területfejlesztési prioritásainak kapcsolata

5

2. AZ INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAM (ITP) STRATÉGIÁJA ÉS BEAVATKOZÁSI LOGIKÁJA 2.1. ITP BEAVATKOZÁSI LOGIKÁJA ÉS STRUKTÚRÁJA Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Integrált Területi Programja – a megyei területfejlesztési dokumentumokban meghatározott fejlesztési irányelvekre alapozva, valamint a tervezési időszak alatt végrehajtott projektgyűjtések során felmerült fejlesztési igények alapján – 4-4 gazdaság- és településfejlesztési projektcsomagból épül fel. Gazdaságfejlesztési projektcsomagok (GF): – GF1: Munkahelyteremtés infrastrukturális feltételeinek biztosítása (TOP 1.1) – GF2: Megyei turizmusfejlesztés (TOP 1.2, 2.2) – GF3: Kis- és középvállalkozások közvetett, közösségi támogatása (TOP 1.1, 1.2, 6.1, 6.2) – GF4: Munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló, környezetbarát közlekedésfejlesztés (TOP 1.3, 3.1)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAM

Gazdaságfejlesztési Részprogram 1. projektcsomag: Munkahelyteremtés infrastrukturális feltételeinek biztosítása

3. projektcsomag: Kis- és középvállalkozások közvetett, közösségi támogatása

2. projektcsomag: Megyei turizmusfejlesztés

4. projektcsomag: Munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló, környezetbarát közlekedésfejlesztés

Településfejlesztési Részprogram 1. projektcsomag: Gyermekjóléti alapellátáshoz, valamint óvodai ellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése

2. projektcsomag: Települési környezet fenntartható fejlesztése, megyei városrehabilitációk

3. projektcsomag: Önkormányzati tulajdonú épületek energiahatékonyságának javítása

4. projektcsomag: Önkormányzati közszolgáltatások minőségének fejlesztése

6 2. ábra: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Integrált Területi Programjának tematikus ábrája

Településfejlesztési projektcsomagok (TF): – TF1: Gyermekjóléti alapellátáshoz, valamint óvodai ellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése (TOP 1.4) – TF2: Települési környezet fenntartható fejlesztése, megyei településrehabilitációk (TOP 2.1, 4.4, 6.3, 6.4) – TF3: Önkormányzati tulajdonú épületek energiahatékonyságának javítása (TOP 3.2) – TF4: Önkormányzati közszolgáltatások minőségének fejlesztése (TOP 4.1, 4.2, 4.3)

A gazdaságfejlesztési és a településfejlesztési projektcsomagok részprogramon és programon belüli kapcsolatait a 2. és 3. ábrák szemléltetik. A projektcsomagokat a megyei projektgyűjtés során beérkezett projektek alkotják. A projektek illeszkedésének vizsgálata a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 5.0 verziója alapján lett elvégezve. A projektcsomagok projektjei között prioritási sorrend nem lett felállítva. A projektcsomagokat alkotó projektek a megyei forráskeret összegét túllépik.

7

Településfejlesztési projektcsomagok

Gazdaságfejlesztési projektcsomagok


3. projektcsomag: Önkormányzati tulajdonú épületek energiahatékonyságán ak javítása

2. projektcsomag: Települési környezet fenntartható fejlesztése, megyei településrehabilitációk

Településfejlesztési projektcsomagok 1. projektcsomag: Gyermekjóléti alapellátáshoz, valamint óvodai ellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése


3. projektcsomag: Kis- és középvállalkozások közvetett közösségi támogatása


1. projektcsomag: Munkahelyteremtés infrastrukturális feltételeinek biztosítása


1. projektcsomag: Munkahelyteremtés infrastrukturális feltételeinek biztosítása 2. projektcsomag: Megyei turizmusfejlesztés 3. projektcsomag: Kis- és középvállalkozások közvetett közösségi támogatása 4. projektcsomag: Munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló, környezetbarát közlekedésfejlesztés 1. projektcsomag: Gyermekjóléti alapellátáshoz, valamint óvodai ellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése 2. projektcsomag: Települési környezet fenntartható fejlesztése, megyei településrehabilitációk 3. projektcsomag: Önkormányzati tulajdonú épületek energiahatékonyságának javítása 4. projektcsomag: Önkormányzati közszolgáltatások minőségének fejlesztése

3. ábra: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Integrált Területi Program projektcsomagjai közötti összefüggések 8

2.2. AZ

INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAM VISZONYA AZ UNIÓS, NEMZETI ÉS MEGYEI FEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKHOZ

2.2.1. Az illeszkedés és hozzájárulás a megyei területfejlesztési koncepcióhoz, programhoz és célkitűzésekhez Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területfejlesztési koncepciójában meghatározott stratégiai célokban és a hozzájuk kapcsolódó területfejlesztési prioritásokban megfogalmazott célokat a megye a következő tervezési időszak alatt a megyei ITP projektcsomagjait alkotó projektek megvalósulásával kívánja részben elérni. Az ITP projektcsomagok tartalmát képező projektek a megyei területfejlesztési dokumentumokban megfogalmazott irányelvekkel szoros kapcsolatban vannak. Az ITP gazdaság- és településfejlesztési projektcsomagjai és a megyei területfejlesztési koncepció céljai, valamint a területfejlesztési program prioritásai között a következő kapcsolatokat lehet beazonosítani: A megyei ITP gazdaságfejlesztési projektcsomagjai közül a GF2 Megyei turizmusfejlesztés és GF3 Kis- és középvállalkozások közvetett közösségi támogatása projektcsomagok és a 3. tematikus prioritás Proaktív megye - A megyei szintű gazdasági, társadalmi önszerveződés feltételeinek kialakítása között mutatható ki erőteljes kapcsolat. A GF2 projektcsomag a megyei turisztikai marketingstratégia kidolgozásán és megvalósításán keresztül, a GF3 projektcsomag egy megyei szintű befektetés-ösztönzési program kialakításán, a program végrehajtását támogató szervezeti háttér kiépítésén keresztül erősíti a megye proaktív jellegét. A tematikus településfejlesztési projektcsomagok közül a TF1 Gyermekjóléti alapellátáshoz, valamint óvodai ellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése, a TF2 Települési környezet fenntartható fejlesztése, megyei településrehabilitációk és a TF3 Önkormányzati tulajdonú épületek energiahatékonyságának javítása projektcsomag kapcsolódnak valamelyik megyei tematikus prioritáshoz. A megyei ITP projektcsomagjainak területi prioritásokkal való kapcsolata igen szoros. A területfejlesztési program 5. prioritása (A megyeszékhely komplex, integrált fejlesztése) Nyíregyháza megyei jogú város fejlesztési irányait határozza meg a következő tervezési időszakra. Igaz, a megyei ITP projektcsomagjai elsősorban a megye megyei jogú városokon kívül eső területeinek a fejlesztését kell, hogy szolgálják, ugyanakkor Nyíregyháza megyei gazdaságfejlesztésben betöltött szerepe miatt a megyei gazdaságfejlesztés szerves részét kell, hogy képezzék a megyeszékhelyen megvalósuló projektek is. Az ITP gazdaságfejlesztési projektcsomagjait alkotó projektek hozzájárulnak a koncepció 5. területi céljában (Fejlett centrum - a nyíregyházi agglomerációnak mint gazdasági-foglalkoztatási, közszolgáltatási és kulturális centrumnak a fejlesztése) foglaltak megvalósulásához. A megyeszékhely településfejlesztéshez kapcsolódó projektjeit Nyíregyháza Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja 2014-2020 tartalmazza. A területfejlesztési koncepció 6. stratégiai célhoz (Dinamizálódó decentrumok és szolgáltató járásközpontok- a megyei gazdasági decentrumok és járásközpontok funkcióbővítése és összehangolt fejlesztése) kapcsolódó két területi prioritása szoros összefüggést mutat a gazdaság- és a településfejlesztési projektcsomagokkal egyaránt. A 6. prioritás (A megye versenyképes decentrumainak fejlesztése) esetében a decentrumok gazdaságfejlesztésének kiemelt jelentősége miatt a kapcsolat a gazdaságfejlesztési projektcsomagokkal erőteljesebb. A járásközpontok fejlesztését célként kitűző 7. prioritásban (A megye járásközpontjainak és kisvárosainak funkcióbővítő fejlesztése) kiemelt célként a járásközpontok szolgáltatásainak fejlesztése jelenik meg, ezért a prioritás megvalósítását elsősorban a településfejlesztési projektcsomagok tartalmát alkotó projektek szolgálják. A megye vidéki térségeinek és külső perifériájának fejlődését (7. stratégiai cél: Élhető vidék és felzárkózó külső perifériák - a megye külső perifériáinak komplex felzárkóztatása és a vidéki térségek integrált fejlesztése) a turizmus és közlekedési kapcsolatok fejlesztésén keresztül a GF2 és GF4 gazdaságfejlesztési projektcsomagok, valamint a települési szolgáltatások fejlesztésén és a szegregált területek rehabilitációján keresztül a TF2 és TF4 településfejlesztési projektcsomagok szolgálják. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Integrált Területi Programjában meghatározott gazdaság- és településfejlesztési projektcsomagok illeszkedését a megyei területfejlesztési program prioritásaihoz az 4. ábra ismerteti. 9



10. A leszakadó rétegek – ezen belül a romák – felzárkóztatása

9. A külső perifériák felzárkóztatása

8. Élhető vidéki térségek megteremtése

7. A megye járásközpontjainak és kisvárosainak funkcióbővítő fejlesztése

6. A megye versenyképes decentrumainak fejlesztése

5. A megyeszékhely komplex, integrált fejlesztése

3. Komplex megyei menedzsment és marketing tevékenység megvalósítása

2. Hatékony környezetgazdálkodás és klímaváltozáshoz való alkalmazkodás megteremtése

erős

1. A megyei élelmiszergazdaság piacorientált megerősítése

gyenge

4. A megye gazdasági fejlődését elősegítő oktatási és innovációs rendszer kialakítása

Területfejlesztési program prioritásai

Kapcsolat erőssége

1. projektcsomag: Munkahelyteremtés infrastrukturális feltételeinek biztosítása 2. projektcsomag: Megyei turizmusfejlesztés 3. projektcsomag: Kis- és középvállalkozások közvetett közösségi támogatása 4. projektcsomag: Munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló, környezetbarát közlekedésfejlesztés 1. projektcsomag: Gyermekjóléti alapellátáshoz, valamint óvodai ellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése 2. projektcsomag: Települési környezet fenntartható fejlesztése, megyei településrehabilitációk 3. projektcsomag: Önkormányzati tulajdonú épületek energiahatékonyságának javítása 4. projektcsomag: Önkormányzati közszolgáltatások minőségének fejlesztése

4. ábra: A megyei Integrált Területi Program projektcsomagjai és a megyei területfejlesztési program prioritásai közötti összefüggések 10

2.2.2. Illeszkedés és hozzájárulás a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban rögzített uniós és nemzeti célkitűzésekhez Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ITP-jében meghatározott 4 gazdaságfejlesztési és 4 településfejlesztési projektcsomagok közvetlenül járulnak hozzá a TOP két stratégiai céljának megvalósulásához, valamint a TOP prioritásainál megfogalmazott beruházási prioritásokhoz kapcsolódó egyedi célkitűzésekhez. Az ITP gazdaságfejlesztési projektcsomagjai és a TF1 településfejlesztési projektcsomag a TOP 1. stratégiai céljához (Gazdaságélénkítéshez és foglalkoztatási szint növeléséhez szükséges helyi feltételek biztosítása), az ITP többi településfejlesztési projektcsomagja a TOP 2. stratégiai céljához (Vállalkozásbarát város/településfejlesztés, az életminőség és társadalmi összetartozás javításához szükséges helyi feltételek biztosítása) kapcsolódnak. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei ITP gazdaságfejlesztési projektcsomagjai, valamint a TF1 Gyermekjóléti alapellátáshoz, valamint óvodai ellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése településfejlesztési projektcsomagja egyértelműen kapcsolódnak az Európai Unió 8. tematikus céljához ((8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás ösztönzése) a projektcsomagok gazdaságfejlesztési fókuszán keresztül. E projektcsomagok a tematikus célhoz kapcsolódó adott beruházási prioritásokon keresztül két egyedi célkitűzés megvalósulását szolgálják, amelyek a következők: – (1.A) Térségi gazdasági környezet fejlesztése a gazdasági aktivitás növelése érdekében – (6.A) A foglalkoztathatóság javítása és a helyben, a helyi és térségi gazdasági szereplők által foglalkoztatottak számának növelése A GF2 Megyei turizmusfejlesztés projektcsomag integrált megközelítése miatt a turisztikai szolgáltatások fejlesztése mellett, a települések turisztikai szempontból vonzerőként funkcionáló természeti és kulturális örökségének megőrzését és fejlesztésit is magában foglalja. Az integráltságból adódóan a projektcsomag a 6. tematikus célhoz ((6) a környezet megőrzése és védelme, valamint a forráshatékonyság támogatása) is kapcsolódik. A tematikus célhoz kapcsolódó (c) beruházási prioritáson keresztül a (2.B) A kulturális és természeti örökségre épülő turizmusban rejlő térségi potenciál kiaknázása egyedi célkitűzés elérését szolgálja. A GF4 Munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló, környezetbarát közlekedésfejlesztés projektcsomag együtt kezeli a gazdaságfejlesztést szolgáló munkaerő mobilitás ösztönzéshez, valamint a fenntartható, környezetbarát közlekedésfejlesztéshez kapcsolódó projekteket. A projektcsomag a 4. tematikus cél ((4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban) (e) beruházási prioritásán keresztül a (3.A) Környezetbarát közlekedési rendszerek fejlesztése és a fenntartható közösségi mobilitás elősegítése egyedi célkitűzés eléréséhez járul hozzá. A településfejlesztési projektcsomagok közül TF2 Települési környezet fenntartható fejlesztése, megyei településrehabilitációk projektcsomag a 6. tematikus célhoz ((6) a környezet megőrzése és védelme, valamint a forráshatékonyság támogatása), valamint a 9. tematikus célhoz ((9) a társadalmi együttműködés előmozdítása, a szegénység és mindenfajta diszkrimináció elleni küzdelem) kapcsolódik. A projektcsomag a településfejlesztést komplexen kezeli, a projektcsomag keretében ERFA és ESZA típusú projektek is megvalósulnak. A projektcsomag a következő egyedi célkitűzések megvalósulását szolgálják: – (2.A) Vállalkozások és lakosság számára vonzó települési környezet kialakítása – (4.B) A leromlott városi területeken és városi külterületeken élő alacsony státuszú családok, romák életkörülményeinek javítása – (6.B) A leromlott városi területeken élő alacsony státuszú családok, romák életesélyeinek javítása – (6.C) Társadalmi aktivitás, társadalmi összetartozás növelése helyi szinten A TF3 Önkormányzati tulajdonú épületek energiahatékonyságának javítása projektcsomag a 4. tematikus cél ((4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban) (c) beruházási prioritásán keresztül a (3.B) A települési önkormányzatok energiahatékonyságának fokozása és a megújuló energiaforrások részarányának növelése egyedi célkitűzés eléréséhez járul hozzá. 11

TF4 Önkormányzati közszolgáltatások minőségének fejlesztése projektcsomag a 9. tematikus célhoz ((9) a társadalmi együttműködés előmozdítása, a szegénység és mindenfajta diszkrimináció elleni küzdelem) kapcsolódik, a tematikus cél (a) beruházási prioritásán keresztül a (4.A) Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztése egyedi célkitűzés megvalósulásához járul hozzá. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Integrált Területi Programjában meghatározott gazdaság- és településfejlesztési projektcsomagok illeszkedését a TOP prioritásaihoz, intézkedéseihez, a TOP-ban meghatározott EU-s tematikus célkitűzésekhez és beruházási prioritásokhoz, valamint a beruházási prioritásokhoz kapcsolódó egyedi célkitűzésekhez az 5. ábra ismerteti.

2.3. TERÜLETI

CÉLOKHOZ HOZZÁJÁRULÁS

ÉS

TÉRSÉGI

FEJLESZTÉSI

SZÜKSÉGLETEKHEZ

VALÓ

A fejezet kidolgozás alatt. Az ITP projektek megyei területi célokhoz való illeszkedését az 1.1 projekt összesítő táblázat melléklet tartalmazza részletesen.

2.4. AZ ITP KÜLSŐ KAPCSOLATRENDSZERE A fejezet kidolgozása a végső ágazati, valamint megyei jogú városi ITP projektcsomagok ismeretének hiányában nem releváns

12


1. projektcsomag: Munkahelyteremtés infrastrukturális feltételeinek biztosítása

Kapcsolódó TOP prioritás és intézkedés

Kapcsolódó EU tematikus cél

Kapcsolódó EU beruházási prioritás

A beruházási prioritásokhoz kapcsolódó egyedi célkitűzések

TOP 1.1

(8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás ösztönzése

(b) a foglalkoztatásbarát növekedés elősegítése a saját belső potenciál kifejlesztése által, az adott területeket érintő területi stratégia részeként, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását, valamint az egyes természeti és kulturális erőforrások fejlesztését, illetve az ezekhez való hozzáférhetőség javítását

1.A Térségi gazdasági környezet fejlesztése a gazdasági aktivitás növelése érdekében

TOP 1.2




TOP 2.2

(6) a környezet megőrzése és védelme, valamint a forráshatékonyság támogatása

(c) a természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, elősegítése és fejlesztése

2.B A kulturális és természeti örökségre épülő turizmusban rejlő térségi potenciál kiaknázása



(i) munkaerő-piaci hozzáférés a munkakeresők és az inaktív személyek számára többek között helyi foglalkoztatási kezdeményezések és a munkavállalói mobilitás ösztönzése révén

6.A A foglalkoztathatóság javítása és a helyben, a helyi és térségi gazdasági szereplők által foglalkoztatottak számának növelése

TOP 1.3




TOP 3.1

(4) az alacsony szén-dioxidkibocsátású gazdaságra való

(e) alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó stratégiák támogatása valamennyi területtípuson, de különösen a városi

3.A Környezetbarát közlekedési rendszerek fejlesztése és a


3. projektcsomag:

TOP 1.1, 1.2 (8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás ösztönzése

Kis- és középvállalkozások közvetett, közösségi támogatása TOP 6.1, 6.2


13

áttérés támogatása minden ágazatban


1. projektcsomag: Gyermekjóléti alapellátáshoz, valamint óvodai ellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése

2. projektcsomag: Települési környezet fenntartható fejlesztése, megyei településrehabilitációk


fenntartható közösségi mobilitás elősegítése

TOP 1.4


(c) helyi fejlesztési kezdeményezések és szomszédos szolgáltatásokat nyújtó struktúrák támogatása munkahelyek teremtése érdekében

1.B Kisgyermekesek munkaerőpiacra történő visszatérését segítő szolgáltatások bővítése

TOP 2.1

(6) a környezet megőrzése és védelme, valamint a forráshatékonyság támogatása

(e) a városi környezetfejlesztést, a városok megújítását, a rozsdaövezetek (köztük a átalakuló használatú területek) helyreállítását és szennyezésmentesítését és a légszenynyezettség csökkentését célzó intézkedések, valamint a zajcsökkentési intézkedések támogatása

2.A Vállalkozások és lakosság számára vonzó települési környezet kialakítása

(b) a városi és vidéki területeken élő, rászoruló közösségek fizikai rehabilitációjának, valamint gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása

4.B A leromlott városi területeken és városi külterületeken élő alacsony státuszú családok, romák életkörülményeinek javítása

TOP 4.4 (9) a társadalmi együttműködés előmozdítása, a szegénység és mindenfajta diszkrimináció elleni küzdelem TOP 6.3, 6.4

3. projektcsomag: Önkormányzati tulajdonú épületek energiahatékonyságának javítása

területeken, ideértve a fenntartható multimodális városi mobilitást és a kárenyhítést előmozdító alkalmazkodási intézkedések támogatását

(i) az aktív befogadás, többek között az esélyegyenlőség és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a foglalkoztathatóság javítása érdekében

6.B A leromlott városi területeken élő alacsony státuszú családok, romák életesélyeinek javítása 6.C Társadalmi aktivitás, társadalmi összetartozás növelése helyi szinten

TOP 3.2

(4) az alacsony szén-dioxidkibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban

(c) az energiahatékonyság, az intelligens energiahasználat és a megújuló energiák felhasználásának támogatása a közcélú infrastruktúrákban, beleértve a középületeket és a lakóépületeket is

3.B A települési önkormányzatok energiahatékonyságának fokozása és a megújuló energiaforrások részarányának növelése

TOP 4.1, 4.2, 4.3

(9) a társadalmi együttműködés előmozdítása, a szegénység és mindenfajta diszkrimináció elleni küzdelem

(a) beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az egészségügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése, valamint átállás az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra

4.A Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztése

5. ábra: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Integrált Területi Program projektcsomagjai és az EU-s tematikus célok, beruházási prioritások és a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program intézkedései közötti összefüggések 14

3.

ITP PROJEKTCSOMAGOK LEÍRÁSA 3.1. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE INTEGRÁLT GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROJEKTCSOMAGJAI

TERÜLETI

PROGRAM

1. gazdaságfejlesztési projektcsomag: Munkahelyteremtés infrastrukturális feltételeinek biztosítása Projektcsomag sorszáma (azonosítója):

GF1

Projektcsomag megnevezése:

Munkahelyteremtés infrastrukturális feltételeinek biztosítása

A projektcsomag célja: A projektcsomag a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció két stratégiai területi cél (5. területi cél: Fejlett centrum, 6. területi cél: Dinamizálódó decentrumok és szolgáltató járásközpontok) gazdaságfejlesztési célkitűzéseinek megvalósítását biztosítja. A stratégiai célok elérése mellett a projektcsomag a területfejlesztési program két területi prioritásának megvalósulását is szolgálja: 5. prioritás: A megyeszékhely komplex integrált fejlesztése, 6. prioritás: A megye versenyképes decentrumainak fejlesztése. A projektcsomag célja a megye gazdaságának versenyképessé tétele a hazai és a nemzetközi piacokon egyaránt. Ennek egyik elsődleges feltétele, hogy a megye gazdasági teljesítmény alapján kiemelkedő településein az iparterületek fejlesztése megfelelő színvonalú legyen. A megyei célok elérése érdekében a települések iparterület fejlesztési projektjei közül kulcsprojektként kiemelkednek a megyeszékhely, Nyíregyháza és a megyei területfejlesztési koncepcióban meghatározott decentrum települések (Kisvárda-Záhony, Mátészalka, Nyírbátor) javaslatai. A projektcsomag hozzájárulása:

TOP

célkitűzéseihez

kapcsolódó

indikátorok

teljesüléséhez

való

Indikátor megnevezése

Bázis érték

Célérték

Foglalkoztatottak (15-64 éves) száma a közszféra adatai nélkül

A tervezés jelen fázisában nem releváns.


A projektcsomag tartalma: – A megye városi jogállású településein a meglévő vagy új ipari területek fejlesztése, létrehozása – Az ipari területek közművesítése, infrastrukturális fejlesztése – Az ipari területek megközelíthetőségének, közlekedési kapcsolatainak fejlesztése A fejlesztések megalapozottsága, szükségletek azonosítása a megyei program alapján: A megye fejlesztésének – különösen a versenyképes gazdaság fejlesztésének – motorja egy erős centrumtelepülés. Nyíregyháza – az agglomerációs településeivel szorosan együttműködve - alkalmas ennek a funkciónak a betöltésére, és jelentős szerepet játszhat a megye dinamizálásában. A nyíregyházi agglomeráció mint centrum mellett a megye egészének fejlesztésében fontos szerepet játszanak a megyei gazdasági decentrumok. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye decentrumai Mátészalka, Nyírbátor, Kisvárda-Záhony (ez utóbbi tervezési szempontból együttesen kezelendő). Integrált projektcsomag esetében a kulcsprojekt vagy - projektek azonosítása és indoklása: Kulcsprojekt: Nyíregyháza és a megyei decentrumok (Kisvárda-Záhony, Mátészalka, Nyírbátor) ipari területeinek a fejlesztése

15

Támogató projektek: Járásközpontok és egyéb városi jogállású települések ipari területeinek fejlesztése A projektcsomag tartalma részletesen: A projektcsomag a TOP 1.1 intézkedéshez illeszkedő iparterületek fejlesztéséhez kapcsolódó projekteket tartalmaz. A projektcsomagba sorolt projektek az iparterületek infrastrukturális fejlesztése mellett, új ipari területek kialakítását, a területek megközelíthetőségének javítását, inkubátorházak fejlesztését tartalmazzák. Az egyes projektek függőségi viszonya a csomag további elemeivel A projektek kiegészítő jellegűek. Projektcsomag költségigénye: 7.582,0 millió Ft Projektcsomag ütemezése: 2014-2020 között Projektcsomag keretében tervezett projektek előkészítettsége: Döntően projektötletek, melyekhez semmilyen terv vagy megvalósíthatósági tanulmány nem készült még. A projektcsomaghoz kapcsolódó kimeneti mutatók: – Támogatásban részesülő vállalkozások száma – Vissza nem térítendő támogatásban részesülő vállalkozások száma – A foglalkoztatás növekedése a támogatott vállalkozásoknál – A vállalkozásoknak közpénzből nyújtott támogatáshoz illeszkedő magánberuházás (vissza nem térítendő támogatás) A projektek térbeli kapcsolódása, a tervezett projektek térképi ábrázolása: A projektcsomag projektjei által érintett települések járásonként: Érintett járás

Érintett település(ek)

Baktalórántházai járás

Baktalórántháza

Csengeri járás

Csenger

Fehérgyarmati járás

Fehérgyarmat

Ibrányi járás

Ibrány, Nagyhalász

Kemecsei járás

Kemecse

Kisvárdai járás

Fényeslitke

Mátészalkai járás

Mátészalka, Nagyecsed

Nagykállói járás

Balkány, Nagykálló

Nyírbátori járás

Nyírbátor

Nyíregyházi járás

Nyíregyháza, Újfehértó

Tiszavasvári járás

Tiszalök

Vásárosnaményi járás

Nyírmada, Vásárosnamény

Záhonyi járás

-

A projektcsomag projektjei által érintett települések térképi ábrázolása:

16

17

2. gazdaságfejlesztési projektcsomag: Megyei turizmusfejlesztés Projektcsomag sorszáma (azonosítója):

GF2


Megyei turizmusfejlesztés

A projektcsomag célja: A projektcsomag Szabolcs-Szatmár-Bereg megye fejlesztési koncepciójának több stratégiai céljához is kapcsolódik. A Proaktív megye (3) stratégiai célhoz a projektcsomag kulcsprojektjei kapcsolódnak. A támogató projektek esetében a területi rendezőelv érvényesül, ezáltal a Megyei turizmusfejlesztés projektcsomag az összes területi stratégiai cél megvalósulására hatással van: Fejlett centrum (5), Dinamizálódó decentrumok és szolgáltató járásközpontok (6), Élhető vidék és felzárkózó külső perifériák (7). A projektcsomag közvetlen hatást gyakorol a következő megyei fejlesztési prioritások megvalósíthatóságára: Komplex megyei menedzsment és marketing tevékenység megvalósítása (3); A megyeszékhely komplex, integrált fejlesztése (5); A megye járásközpontjainak és kisvárosainak funkcióbővítő fejlesztése (7); Élhető vidéki térségek megteremtése (8); A külső perifériák felzárkóztatása (9). A megyei turizmusfejlesztés projektcsomag célja Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a turizmus gazdasági szerepének és súlyának növelése. A turizmusnak interszektorális jellegéből adódóan erőteljes területfejlesztési funkciója van. Multiplikátor hatása révén, a turizmusnak egyszerre vannak gazdasági (jövedelemtermelés, munkahelyteremtés, vállalkozásfejlesztés, gazdasági szerkezetátalakítás előmozdítása) társadalmi (demográfia folyamatok alakítása, életminőség javítása) és kulturális (területi identitás erősítése, épített és természeti örökség revitalizációja, imázsalakítás, közművelődés) hatásai. A projektcsomag célja a megyei idegenforgalom versenyképességnek erősítése mellett a turizmus multiplikátorhatásainak a kiaknázása. A projektcsomag hozzájárulása:

TOP

célkitűzéseihez

kapcsolódó

indikátorok

teljesüléséhez

való


Bázis érték

Célérték




Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma (külföldi + belföldi)



A projektcsomag tartalma: – Turisztikai keresletélénkítést szolgáló marketing akciók – Épített örökségelemek, műemléki értékek revitalizálása és látogatóbarát fejlesztése (történelmi emlékhelyek, kastélyok, kúriák, szakrális értékek, régészeti emlékek helyreállítása és bemutathatóságuk javítása, épített örökség turisztikai célú hasznosításának előmozdítása, történelmi városmagok, településközpontok fejlesztése) – Természeti értékek megőrzését és bemutathatóságát szolgáló fejlesztések (tanösvények, kastélyparkok, történeti kertek, természetvédelmi területek, szabadidő parkok, természeti értékek turisztikai hasznosításának ösztönzése) – Szellemi örökség megőrzését és bemutathatóságát szolgáló fejlesztések (irodalmi emlékhelyek, néprajzi értékek, helyi és gasztronómiai értékek bemutathatóságának javítását szolgáló infrastrukturális és látogatóbarát fejlesztések) – Kerékpáros turizmus infrastruktúráinak hálózatos fejlesztése és azt kiszolgáló szolgáltatások fejlesztése (a meglévő hálózatok szolgáltatási kínálatának bővítése, a hiányzó hálózati elemek megteremtése, turisztikai vonzerők közötti kerékpáros közlekedés bővítése, kerékpárosokat kiszolgáló szolgáltatások fejlesztése) 18

– Vízi turizmus hálózatos fejlesztése és az azt kiszolgáló szolgáltatások korszerűsítése, gyógydesztinációk, fürdőhelyek fejlesztése (kikötők, fogadóterek, gyógyfürdők, strandok, üdülőhelyek, üdülőövezetek korszerűsítése, szolgáltatási minőségének javítása) – Lovas turizmus fejlesztése – Falusi turizmus minőségi fejlesztése – Kulturális fesztiválok infrastrukturális feltételeinek javítása és a programok minőségi fejlesztése – Szálláshely kínálat bővítése és korszerűsítése (kereskedelmi és magánszálláshelyek, közösségi szálláshelyek fejlesztése) – Turisztikai információs létrehozása

pontok

bővítése,

turisztikai

centrumok

kialakítása,

kölcsönzők

– Tematikus és zarándokutak fejlesztése A fejlesztések megalapozottsága, szükségletek azonosítása a megyei program alapján Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vonzerejének és idegenforgalmi versenyképességének növelése nagymértékben múlik a térségben működő attrakciókon, vonzerőkön. A térség turizmusának alacsony versenyképességét egyrészt az okozza, hogy hiányoznak azok a vonzerők, amelyek nemzetközi jelentőségűek lennének, a térség egyetlen attrakciója sem alkalmas arra, hogy önmagában megfelelő létszámú keresletet generáljon és hosszú tartózkodási időt biztosítson. Ebből eredően kiemelt fontosságú a turisztikai kínálat hálózatosodásának megteremtése. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye adottságai kifejezetten jók a kulturális turizmus területén, de nem megfelelően hasznosítjuk vagy nem megfelelően aknázzuk ki a benne rejlő potenciálokat. A megyei turizmus általános problémái között többek között szerepel a komplex, élményt kínáló turisztikai termékek hiánya. A megváltozott turistaigények jelentős kihívásokat támasztanak a vonzerők számára, amelyhez csak nehezen tudnak alkalmazkodni az attrakciók. A valódi kihívást az élménygazdaságba történő átmenet jelenti a térségnek, vagyis a kínálati oldal jellegének megváltoztatása, élményközpontúvá tétele. Nincsenek minőségi szálláshelyek a megyeszékhelyen kívül, az elsődleges szuprastruktúrák minőségi problémákkal küszködnek, komoly gondot jelentenek a szálláshely kapacitás hiányai is. A másodlagos szuprastruktúrák hiányosak a megye területén. Szintén komoly problémát jelent a térség turisztikai kínálatának ismertségének viszonylag alacsony szintje, a turizmus marketingje elaprózódottnak, esetlegesnek és változó intenzitásúnak mondható Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén, inkább fejlesztési projektekhez köthetőek. További kedvezőtlen jelenség a turizmusban dolgozók szakmai képzettségének nem megfelelő szintje, valamint a kulturális és a turisztikai szféra szereplői közötti együttműködés elégtelensége. Nincsenek olyan marketing és turisztikai információs rendszerek, amelyek javítanának a turisztikai szereplők információellátottságán. A turizmusfejlesztés a külső perifériák esetében túlmutat az ágazat fejlesztésén. A megye perifériális, válságövezeteiben kifejezetten alkalmazható területfejlesztési eszközzé válhat a turizmus középtávon, a Szatmár-Beregi terület ugyanis rendelkezik olyan adottságokkal, amelyek unikális turisztikai termékké alakíthatóak. Mivel ebben a térségben kevés gazdaság ágazat képes megerősödni, a térség nem vonz befektetőket, alacsony a kkv-k aránya, a turizmus fejlesztése itt erre a kényszerhelyzetre való reagálást is jelenti. A turizmusfejlesztés a Szatmár-beregi térségben tehát területfejlesztési kérdés is. A projektcsomagnak egyszerre kell teát reagálnia a turisztikai kínálat versenyképességének javításán és a turisztikai kereslet növelésén. A vonzerőfejlesztések esetében a hálózatosodás előmozdítása, komplex turisztikai termékek fejlesztése és az élményorientált attrakciófejlesztés jelenti a legfontosabb fejlesztéspolitikai irányokat. A helyzetfeltárás alapján kiemelt terület a turisztikai szolgáltatások (elsődleges és másodlagos szuprastruktúrák) számának és minőségének fejlesztése. A harmadik kulcsterület a turisztikai kereslet élénkítése, amelyre Szabolcs-Szatmár-Bereg megye esetében önálló kulcsprojekt indul. Integrált projektcsomag esetében a kulcsprojekt vagy - projektek azonosítása és indoklása: Kulcsprojektek: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye önálló gazdaságfejlesztési projektcsomagot dolgoz ki a megyei turizmusfejlesztésre. A projektcsomag keretében két kulcsprojekt került kijelölésre, amelyet a TOP finanszírozna: 19

– –

Megyei turisztikai marketingstratégia kidolgozása Megyei turisztikai marketingstratégia végrehajtása

Támogató projektek: A fenti két kulcsprojekten kívül a projektcsomag többi projektje támogató projektnek minősül. A projektcsomag tartalma részletesen: A projektcsomagban Szabolcs-Szatmár-Bereg megye turisztikai versenyképességének javítását célzó fejlesztéseket tartalmazza. A projektcsomag kulcsprojektjei a turisztikai kereslet élénkítését és projektcsomag támogató projektjei pedig a turisztikai kínálat fejlesztését célozzák. A támogató projektjavaslatok többsége a kulturálisturizmus, aktívturisztikai (kerékpáros, vízi, lovas), ökoturizmus és az egészségturisztikai vonzerők és szolgáltatásosok fejlesztését támogatja. A fejlesztések egy másik csoportja a turisztikai szuprastruktúrák fejlesztését célozza, elsősorban kereskedelmi, magán és közösségi szálláshelyek fejlesztésével, turisztikai információs centrumok (turisták szükségleteit kiszolgáló szolgáltatások) kialakításával. A fejlesztések harmadik csoportja a vonzerők közötti kapcsolatok erősítését, hálózatba szervezését segíti, tematikus útvonalak, túraútvonalak (vízi, gyalogos, kerékpáros) fejlesztésével. Az egyes projektek függőségi viszonya a csomag további elemeivel: A kulcsprojektek a projektcsomag soft elemeit tartalmazzák, még a támogató projektek nagy része az infrastrukturális fejlesztéseket integrálja. A projektcsomag hálózatos projektjeinek összehangolása rendkívül indokolt a szinergiák biztosítása érdekében. Hálózatos projektek közé tartoznak a kerékpáros turizmus, vízi turizmus fejlesztését támogató projektek, illetve a tematikus utak, zarándokutak fejlesztését segítő fejlesztések. A projektek priorizálásakor azonosítani szükséges, hogy melyik fejlesztések szolgálják leginkább az adott nagy desztináció idegenforgalmi vonzerejének növekedését, melyek a desztináció fejlesztésének legfontosabb beruházásai és melyek. A projektek térbeli kapcsolódása, a tervezett projektek térképi ábrázolása: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területfejlesztési koncepciójában meghatározásra kerültek úgynevezett idegenforgalmi magterületei a megyének. A helyzetfeltárás vizsgálatainak tükrében Szabolcs-Szatmár-Bereg megye idegenforgalmának négy nagy magterülete azonosítható, amelyek alapján körvonalazódnak a megye turisztikai nagy desztinációi, kisrégiói: Nyírségi desztináció, Szatmár-beregi kultúrtáj, Nyíri-Mezőség desztináció és a rétközi desztináció. A turisztikai fejlesztések közötti szinergiák erősítését ez a területi szemlélet hivatott elősegíteni. A beérkezett projektjavaslatok többsége korrelációban van a fenti területi összefüggésekkel, a projektjavaslatok részei valamelyik turisztikai desztinációnak. A beérkezett projektjavaslatok esetében a legerősebb koncentráció a szatmár-beregi kultúrtáj területén figyelhető meg. Ide tartoznak a fehérgyarmati, a vásárosnaményi, a csengeri és a mátészalkai járás települései. A vásárosnaményi járásból 9 településről, fehérgyarmati járásból 17 településről, a csengeri járásból 2 településről, a mátészalkai járásból pedig 7 településről érkeztek be projektjavaslatok. A nyírségi desztinációhoz tartoznak a nyíregyházi, a nagykállói, a nyírbátori és a baktalórántházai járások. A nyíregyházi járásból három településről, a nagykállói járásból két településről, a nyírbátori járásból 4 településről, a baktalórántházai járásból 5 településről érkeztek be projektjavaslatok. A Nyíri Mezőség desztináció területéhez tartozik a tiszavasvári járás teljes területe és a nyíregyházi járás egy része. A tiszavasvári járás területéről három településnek érkezett be projektjavaslata. Végül a rétközi desztináció területéhez tartozó ibrányi, kemecsei, kisvárdai és záhonyi járások közül a kisvárdai járásból 10 településeiről, a záhonyi, kemecsei és ibrányi járás területéről 3-3-3 településről érkezett be projekt javaslat. Projektcsomag költségigénye: 23.581,59 millió Ft Projektcsomag ütemezése: 2014-2020 között Projektcsomag keretében tervezett projektek előkészítettsége: A projektcsomagban lévő projektek megközelítőleg 60% csak a projekt ötlet szintjén áll. A benyújtott projektjavaslatok 6% semmilyen adatot nem tartalmazott a készenlétiség állapotra. A beadott projektjavaslatok 10%-nál már folyamatban vannak a tervek, engedélyek beszerzése, vagyis 20

folyamatban van az előkészítésük. A harmadik nagy csoportba tartoznak azok a pályázatok, amelyek már rendelkeznek engedéllyel, vagy tervvel. Ebbe a csoportba a projektjavaslatok 25% tartozik. A projektcsomaghoz kapcsolódó kimeneti mutatók: – Támogatásban részesülő vállalkozások száma (db) – Vissza nem térítendő támogatásban részesülő vállalkozások száma (db) – A foglalkoztatás növekedése a támogatott vállalkozásoknál (fő) – A természeti és kulturális örökségnek, illetve a látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése (látogatás/év) A projektek térbeli kapcsolódása, a tervezett projektek térképi ábrázolása: A projektcsomag projektjei által érintett települések járásonként: Érintett járás



Baktalórántháza, Besenyőd, Levelek, Nyírjákó, Nyírkércs

Csengeri járás

Csenger, Porcsalma


Fehérgyarmat, Cégénydányád, Császló, Csegöld, Garbolc, Kisar, Magosliget, Méhtelek, Nagyar, Nemesborozva, Panyola, Szatmárcseke, Tiszabecs, Tivadar, Tunyogmatolcs, Uszka, Vámosoroszi

Ibrányi járás

Ibrány, Nagyhalász, Tiszabercel

Kemecsei járás

Berkesz, Demecser

Kisvárdai járás

Fényeslitke, Anarcs, Döge, Szabolcsveresmart, Kékcse, Kisvárda, Nyírkarász, Petneháza, Nyírtass, Szabolcsbáka


Fülpösdaróc, Géberjén, Jármi, Mátészalka, Mérk, Nyírparasznya, Tiborszállás


Balkány, Nagykálló


Nyírbátor, Máriapócs, Nyírbéltek, Nyírvasvári


Nyíregyháza, Nyírtelek, Szabolcs


Tiszavasvári, Szorgalmatos, Tiszadob


Beregdaróc, Gulács, Hetefejércse, Nyírmada, Tákos, Tarpa, Tiszakerecseny, Vámosatya, Vásárosnamény

Záhonyi járás

Mándok, Tiszabezdéd, Tuzsér

21


22

3. gazdaságfejlesztési projektcsomag: Kis- és középvállalkozások közvetett, közösségi támogatása Projektcsomag sorszáma (azonosítója):

GF3


Kis- és középvállalkozások támogatása

közvetett,

közösségi

A projektcsomag célja: A projektcsomag a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció egy stratégiai tematikus cél (3. Proaktív megye - A megyei szintű gazdasági, társadalmi önszerveződés feltételeinek kialakítása) és két stratégiai területi cél (5. Fejlett centrum, 6. Dinamizálódó decentrumok és szolgáltató járásközpontok) kis- és középvállalkozásainak versenyképessé tételét szolgáló célkitűzéseinek megvalósítását biztosítja. A stratégiai célok elérése mellett a projektcsomag hozzájárul a területfejlesztési program 4 prioritásának (3. prioritás: Komplex megyei menedzsment és marketing tevékenység megvalósítása, 5. prioritás: A megyeszékhely komplex integrált fejlesztése, 6. prioritás: A megye versenyképes decentrumainak fejlesztése, 7. prioritás: A megye járásközpontjainak és kisvárosainak funkcióbővítő fejlesztése) megvalósulásához is. A projektcsomag célja, hogy a megye városi jogállású településen a kis- és középvállalkozások a gazdasági élet fontos, meghatározó elemeivé váljanak. Szolgáltatásaikat magas színvonalon tudják a megye lakosságának nyújtani, azok igénybevételével elősegítve, hogy a megyei jövedelmeket helyben költsék el a lakosok. A projektcsomag hozzájárulása:

TOP

célkitűzéseihez

kapcsolódó

indikátorok

teljesüléséhez

való


Bázis érték

Célérték




A program keretében jobb életkilátással kikerültek száma



A projektcsomag tartalma: – KKV-k közvetett támogatása (foglalkoztatási paktumok, klaszterek kialakításának támogatása) – Helyi termékek piacra jutásának támogatása – Helyi, települési piacok fejlesztése A fejlesztések megalapozottsága, szükségletek azonosítása a megyei program alapján: A megyei gazdaság fejlődését a nagy ipari fejlesztések mellett a térségek kis- és középvállalkozásainak fejlesztése is nagyban meghatározza. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a kis- és középvállalkozások aránya igen magas, ezért fejlesztéseiknek, beruházásaiknak támogatása a megye kiemelt érdeke. A projektötletek fejlesztése, a projektek megvalósítása során bizonyos területeken e vállalkozások együttesen hatékonyabban tudnak fellépni, ezért a megye koordináló szerepe a fejlesztések megvalósításánál jelentős. Integrált projektcsomag esetében a kulcsprojekt vagy - projektek azonosítása és indoklása: Kulcsprojekt: Megyei szintű befektetés-ösztönzési Gazdaságfejlesztő Szervezet létrehozása

program

megvalósítása

–

Megyei

23

Támogató projektek: helyi gazdaságfejlesztést, a helyi kis- és középvállalkozások közvetett támogatását szolgáló EFRA és ESZA típusú projektek A projektcsomag tartalma részletesen: A projektcsomag egyrészről a kis- és középvállalkozások közvetett támogatását elősegítő projekteket tartalmaz. Ilyen projektek a megyei koordinációt igénylő befektetés ösztönzési program kidolgozása, a térségi foglalkoztatási paktumok kialakításának támogatása. A projektcsomag keretében kerülnek támogatásra a helyi termékek piacra jutását segítő infrastrukturális és szoft jellegű fejlesztések is. Az egyes projektek függőségi viszonya a csomag további elemeivel A projektek kiegészítő jellegűek. Projektcsomag költségigénye: 13.586,0 millió Ft Projektcsomag ütemezése: 2014-2020 között Projektcsomag keretében tervezett projektek előkészítettsége: Döntően projektötletek, melyekhez semmilyen terv vagy megvalósíthatósági tanulmány nem készült még. A projektcsomaghoz kapcsolódó kimeneti mutatók: – Támogatásban részesülő vállalkozások száma – Vissza nem térítendő támogatásban részesülő vállalkozások száma – A foglalkoztatás növekedése a támogatott vállalkozásoknál – Munkanélküli résztvevők száma, beleértve a tartós munka¬nélkülieket is (nő/férfi/összesen megbontásban) – A munkahelyi képzésekben résztvevők száma (nő/férfi/összesen megbontásban) A projektek térbeli kapcsolódása, a tervezett projektek térképi ábrázolása: A projektcsomag projektjei által érintett települések járásonként: Érintett járás



Baktalórántháza

Csengeri járás

-


Fehérgyarmat

Ibrányi járás

Ibrány

Kemecsei járás

Demecser

Kisvárdai járás

Ajak, Dombrád, Kisvárda


Mátészalka, Nagyecsed, Vaja


Nagykálló


Nyírbátor, Nyírlugos


Nyíregyháza, Újfehértó


Tiszalök, Tiszavasvári


Nyírmada

Záhonyi járás

Záhony

A projektcsomag projektjei által érintett települések térképi ábrázolása: 24

25

4. gazdaságfejlesztési projektcsomag: Munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló, környezetbarát közlekedésfejlesztés Projektcsomag sorszáma (azonosítója):

GF4


Munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló, környezetbarát közlekedésfejlesztés

A projektcsomag célja: A projektcsomag a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Területfejlesztési Koncepció egy stratégiai tematikus célja „Zöld megye – Zöldgazdaság, klímabarát energiagazdálkodás, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás” és mindhárom területi célja (5. Fejlett centrum, 6. Dinamizálódó decentrumok és szolgáltató járásközpontok, és 7. Élhető vidék és felzárkózó külső perifériák) közlekedésfejlesztési célkitűzéseinek megvalósítását biztosítja. A stratégiai célok elérését az alábbi prioritások is szolgálják: 2. Hatékony környezetgazdálkodás és klímaváltozáshoz való alkalmazkodás megteremtése, 5. A megyeszékhely komplex integrált fejlesztése, 6. A megye versenyképes decentrumainak fejlesztése, 7. A megye járásközpontjainak és kisvárosainak funkcióbővítő fejlesztése, 8. Élhető vidéki térségek megteremtése, 9. A külső perifériák felzárkóztatása. Ahhoz, hogy a decentrumok pozitív kisugárzó hatást gyakoroljanak környezetükre, kiemelten fontos az elérhetőségük javítása, a decentrumok és a vonzáskörzetükbe tartozó kistelepülések közlekedési kapcsolatainak javítása. Kiemelten fontos a kistelepülések fizikai elérhetőségének biztosítása is, ennek érdekében fontos a közúti közlekedési infrastrukturális hiányosságok felszámolása mellett a környezetbarát közösségi közlekedési formák és a kerékpáros közlekedés fejlesztése is. A projektcsomag hozzájárulása:

TOP

célkitűzéseihez

kapcsolódó

indikátorok

teljesüléséhez

való


Bázis érték

Célérték




Napi utazások esetén fő közlekedési eszközként gyalogos, kerékpáros vagy közösségi közlekedési módot választók részaránya



A projektcsomag tartalma: – Hiányzó közlekedési infrastrukturális elemek kiépítése, meglévők fejlesztése; – Közösségi közlekedés környezettudatos fejlesztése; járműbeszerzések; – Parkoló építések; Járdaépítések; – Kerékpárút hálózat fejlesztés a települések kül- és belterültén. A fejlesztések megalapozottsága, szükségletek azonosítása a megyei program alapján: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Területfejlesztési Koncepció alapján az alábbi megállapítások tehetőek: Megépültek, illetve belátható időn belül elkészülnek a megye külső megközelíthetőségét biztosító fő közlekedési útvonalak (M3, 4-es út) fontos azonban a befektetés-ösztönzés, további nagy foglalkoztatók letelepítése, az egész megyére kisugárzó nemzetközi turisztikai vonzerő feltételeinek erősítése kapcsán is a korszerű, klímabarát (közösségi és kerékpáros) közlekedés feltételeinek megteremtése. A gazdasági-társadalmi fejlődés alapfeltétele a közlekedési hálózat fejlesztése, jelenleg a megyeszékhelyen, de a megyében is hiányosak a közúti és kerékpáros közlekedési kapcsolatok, így ezek pótlása, tervszerű fejlesztése szükséges feladat. A közlekedés azonban egyre 26

nagyobb mértékben járul hozzá a CO2 kibocsátáshoz, ebből adódóan a közlekedési rendszerek környezet - barátabbá válásának segítése kiemelt fejlesztéspolitikai feladatként fogalmazódik meg Integrált projektcsomag esetében a kulcsprojekt vagy - projektek azonosítása és indoklása: Kulcsprojekt: Járásközpontok és az M3-as autópálya közötti közúti kapcsolatok fejlesztése Támogató projektek: Összes többi beérkezett közlekedésfejlesztési projekt A projektcsomag tartalma részletesen: A projektcsomag egyrészről a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló (alacsonyabb rendű utak, összekötő utak fejlesztése, szilárd burkolattal való ellátás)-, másrészről fenntartható települési (forgalomszervezés, buszpályaudvar, kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése) közlekedésfejlesztési elemeket tartalmaz. Az egyes projektek függőségi viszonya a csomag további elemeivel A projektek kiegészítő jellegűek. Projektcsomag költségigénye: 32.744,9 millió Ft Projektcsomag ütemezése: 2014-2020 között Projektcsomag keretében tervezett projektek előkészítettsége: Döntően projektötletek, melyekhez semmilyen terv vagy megvalósíthatósági tanulmány nem készült még. Megközelítően csupán a projektek 15%-a rendelkezik engedélyes és/vagy kiviteli tervekkel. A projektcsomaghoz kapcsolódó kimeneti mutatók: – Az újraépített és felújított közutak teljes hossza (km) – Kialakított kerékpárosbarát települések vagy településrészek száma (db) – Közlekedésbiztonsági fejlesztést megvalósított települések száma (db) – Kialakított új, forgalomcsillapított övezetek száma (db) – Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények hossza (km) A projektek térbeli kapcsolódása, a tervezett projektek térképi ábrázolása: A projektcsomag projektjei által érintett települések járásonként: Érintett járás



Baktalórántháza, Besenyőd, Levelek, Ramocsaháza, Rohod

Csengeri járás

Csenger, Csengersima, Csengerújfalu, Porcsalma, Szamosbecs


Cégénydányád, Csaholc, Csegöld, Fehérgyarmat, Fülesd, Gacsály, Garbolc, Kisszekeres, Kölcse, Nagyszekeres, Olcsvaapáti, Panyola, Penyige, Szatmárcseke, Tiszabecs, Tisztaberek, Tunyogmatolcs, Zsarolyán

Ibrányi járás

Balsa, Buj, Ibrány, Nagyhalász, Tiszabercel

Kemecsei járás

Berkesz, Demecser, Gégény, Kék, Kemecse, Tiszarád, Vasmegyer

Kisvárdai járás

Ajak, Dombrád, Jéke, Kisvárda, Lövőpetri, Nyírkarász, Nyírlövő, Nyírtass, Pap, Pátroha, Szabolcsveresmart, Tiszakanyár


Fábiánháza, Győrtelek, Jármi, Mátészalka, Mérk, Nagyecsed, Nyírcsaholy, Nyírkáta, Nyírparasznya, Ópályi, Rápolt, Vaja, Vállaj


Kállósemjén, Nagykálló, Szakoly


Bátorliget, Encsencs, Kisléta, Máriapócs, Nyírbátor, Nyírbéltek, Nyírbogát, Nyírderzs, Nyírgyulaj, Nyírlugos, Nyírvasvári, Ömböly, Piricse, Pócspetri, Terem

27

Érintett járás



Kálmánháza, Napkor, Nyíregyháza, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtura, Rakamaz, Szabolcs, Tiszanagyfalu, Újfehértó


Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszalök, Tiszavasvári


Barabás, Beregdaróc, Gemzse, Gulács, Kisvarsány, Nyírmada, Tákos, Tarpa, Tiszavid, Vásárosnamény

Záhonyi járás

Mándok, Tiszaszentmárton


28

3.2. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTCSOMAGJAI

TERÜLETI

PROGRAM

1. településfejlesztési projektcsomag: Gyermekjóléti alapellátáshoz, valamint óvodai ellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése Projektcsomag sorszáma (azonosítója):

TF1


Gyermekjóléti alapellátáshoz, valamint óvodai ellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése

A projektcsomag célja: A gyermekjóléti alapellátásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.) valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítását és a szolgáltatások minőségének fejlesztését szolgáló projektcsomag fő célja a kisgyermeket nevelők munkavállalásának támogatása, a családok segítése. A projektcsomag projektjei a kisgyermekes családok, szülők munkába állását segítik, így elsősorban a kapacitások szűkössége, illetve kihasználtsága – valamint a jövőben várható szükségletek – figyelembe vétele történik meg az egyes beruházások tervezésénél. A projektcsomag egyrészről a 3 éves kor alatti gyermekek elhelyezését, másrészről a 3-6 éves gyerekek óvodai elhelyezését, nevelését támogatja. A projektcsomagban önkormányzati infrastrukturális fejlesztések szerepelnek, elsősorban óvodai, bölcsődei nevelést ellátó intézmények fejlesztései, de kisebb számban megtalálhatóak az egyéb alternatív gyermekmegőrzési formák, így a családi napközik vagy óvodával integráltan működő bölcsődék is. A projektcsomag a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 Stratégiai Programrészének „Képzett megye” tematikus stratégiai céljának, az 5. Fejlett centrum, a 6. Dinamizálódó centrumok és szolgáltató járásközpontok, és a 7. Élhető vidék és felzárkózó külső perifériák területi stratégiai céloknak a megvalósítását biztosítja, a gyermekjóléti alapellátásokhoz való hozzáférés, a nyújtott szolgáltatás és az ennek helyet biztosító infrastruktúra minőségének javítása révén. A stratégiai célok elérését az alábbi prioritások is szolgálják: 4. A megye gazdasági fejlődését elősegítő oktatási és innovációs rendszer kialakítása és az 5. A megyeszékhely komplex, integrált fejlesztése. A projektcsomag hozzájárulása:

TOP

célkitűzéseihez

kapcsolódó

indikátorok

teljesüléséhez

való


Bázis érték

Célérték

Napközbeni ellátásban részesülő gyermekek száma (bölcsőde, családi napközi) (fő)



A projektcsomag tartalma: – Gyermekjóléti alapellátás szolgáltatás infrastrukturális feltételeinek javítása; – Bölcsőde kialakítása, fejlesztése; – Családi napközi kialakítása, fejlesztése; – Iskola és óvodaudvar kialakítása, eszközbeszerzéssel; – Óvodai tornaszoba kialakítása; – Gyermekétkeztetési konyha kialakítása; A fejlesztések megalapozottsága, szükségletek azonosítása a megyei program alapján:

29

A megyei területfejlesztési koncepció helyzetfeltáró munkarésze alapján az alábbi megállapítások tehetők az óvodai és bölcsődei ellátások tekintetében a megye vonatkozásában: Magyarországon Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legmagasabb az ezer lakosra jutó óvodás gyermekek száma, az óvodák kihasználtsága pedig országos viszonylatban is magas (a megyében a 100 óvodai férőhelyre beírt gyermekek száma 94,7). A megyében 29 bölcsőde működik, összesen 1139 férőhellyel. A beíratott gyermekek száma 1539 fő. A megye bölcsődéi maximális kihasználtsággal működnek, a száz bölcsődei férőhelyre jutó beírt gyermekek száma (135), amely meghaladja a 2010es országos átlagot. A megyén belül azonban jelentősek a különbségek e téren, van olyan kistérség, ahol nem működik bölcsőde (pl. a Baktalórántházai kistérségben), és van olyan is, ahol 100 férőhelyre 215 gyermek van beíratva (Fehérgyarmati kistérség). Integrált projektcsomag esetében a kulcsprojekt vagy - projektek azonosítása és indoklása: Kulcsprojekt: Településfejlesztési projektcsomag esetében nem releváns. Támogató projektek: Településfejlesztési projektcsomag esetében nem releváns. A projektcsomag tartalma részletesen: A projektcsomag keretében a gyermekjóléti alapellátások (bölcsőde, családi napközi), illetve óvodai nevelés ellátásának infrastrukturális és szolgáltatásfejlesztése valósul meg. A projektcsomagban meglévő épületek felújítását, de új épületek építését célzó projekt is szerepel, tartalmaz a projektcsomag kapacitásbővítő, tornaszoba-, foglalkoztató csoportszoba-szám növelő és családbarát infrastrukturális fejlesztéseket, eszközbeszerzéseket, de a gyermekek napközbeni ellátását kiegészítő, étkeztetését ellátó konyhafejlesztéseket is. A projektek nem csupán az épületek, hanem a hozzájuk tartozó udvarok, játékudvarok rendbetételét, parkosítását és uniós előírásoknak is megfelelő eszközellátását, felújítását is szolgálják. Az egyes projektek függőségi viszonya a csomag további elemeivel: A projektek egymás hatásait kiegészítő jellegűek. Projektcsomag költségigénye: 4.472,30 millió Ft Projektcsomag ütemezése: 2014-2020 között Projektcsomag keretében tervezett projektek előkészítettsége: A megvalósítani tervezett projektek egyik fele csupán projektötlet, másik fele azonban rendelkezik már (vagy folyamatban van) valamiféle tervvel (engedélyes terv, kiviteli terv), költségvetéssel, esetleg megvalósíthatósági tanulmánnyal. A projektcsomaghoz kapcsolódó kimeneti mutatók: – Támogatott gyermekgondozási és oktatási intézmények kapacitása (fő) A projektek térbeli kapcsolódása, a tervezett projektek térképi ábrázolása: A projektcsomag projektjei által érintett települések járásonként: Érintett járás



Baktalórántháza, Besenyőd

Csengeri járás

Csenger, Csengersima


Fehérgyarmat, Garbolc, Jánkmajtis, Kölcse, Nagyar, Szamossályi, Szatmárcseke, Tiszabecs, Tunyogmatolcs, Túristvándi, Vámosoroszi

Ibrányi járás

Balsa, Ibrány

Kemecsei járás

Demecser, Gégény

Kisvárdai járás

Ajak, Fényeslitke, Nyírkarász, Nyírtass, Tornyospálca

30

Érintett járás



Fábiánháza, Jármi, Mátészalka, Mérk, Nyírcsaholy, Nyírkáta, Rápolt


Balkány, Kállósemjén, Szakoly


Bátorliget, Nyírbátor, Nyírbogát, Kisléta, Nyírgelse, Nyírgyulaj, Ömböly


Kálmánháza, Nyírpazony, Rakamaz, Timár, Tiszanagyfalu, Újfehértó


Tiszalök, Tiszavasvári


Aranyosapáti, Beregdaróc, Gulács, Pusztadobos, Vásárosnamény

Záhonyi járás

Mándok, Tiszabezdéd


31

2. településfejlesztési projektcsomag: Települési környezet fenntartható fejlesztése Projektcsomag sorszáma (azonosítója):

TF2


Települési környezet fenntartható fejlesztése

A projektcsomag célja: A települési környezet fenntartható fejlesztése projektcsomag fő célja a települések „élhetővé tétele”, amely több fejlesztési irányvonalat foglal magában. A projektcsomag egyrészt a települések általános környezeti állapotának javítását célozza meg, amely hozzájárul a lakosság helyben tartásához, illetve a vállalkozások és befektetők számára is vonzóvá tételéhez. Másik célja a leszakadó vagy leszakadással veszélyeztetett városrészek problémáinak kezelése: a területen élők társadalmi, munkaerő-piaci integrációjának elősegítése, a megyei városokban a lakhatási feltételek javítása, a szegregált településrészek rehabilitációja. Tovább cél a helyi identitástudat növelése, valamint a kulturális és környezeti örökség megőrzése. A projektcsomag a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Stratégia Programjában (2014-2020) megfogalmazott 3. Proaktív megye – A megyei szintű gazdasági, társadalmi önszerveződés feltételeinek kialakítása tematikus, valamint a 6. Dinamizáló centrumok és szolgáltató járásközpontok és a 7. Élhető vidék és felzárkózó külső perifériák területi stratégiai célok megvalósulását szolgálják. A stratégiai célok elérését a következő prioritások teszik lehetővé: 7. prioritás: A megye járásközpontjainak és kisvárosainak funkcióbővítő fejlesztése, 8. prioritás: Élhető vidéki térségek megteremtése, 9. prioritás: A külső perifériák felzárkóztatása. A projektcsomag hozzájárulása:

TOP

célkitűzéseihez

kapcsolódó

indikátorok

teljesüléséhez

való


Bázis érték

Célérték

Elégedettség a települési környezet minőségével



Szociális városrehabilitációval érintett akcióterületen élő lakosság száma (fő)



A program keretében jobb életkilátással kikerültek száma (fő)



Szociális partnerek vagy nem kormányzati szervezetek (NGO-k) által részben vagy teljesen végrehajtott projektek száma (db)



A projektcsomag tartalma, beavatkozások típusai: – funkcióbővítő városfejlesztések (városközpont, modernizációja, bővítése, szolgáltatások bővítése)

városi

terek

kialakítása,

felújítása,

– közterületi parkok rekonstrukciója, közösségi terek (játszóház, játszótér, labdarúgó pálya, kutyafuttató, művelődési ház/közösségi ház, sportcentrum, szabadidős központ, futópálya és sétány) felújítása, kialakítása – zöldfelületek kialakítása, fejlesztése – vállalkozások indításához szükséges, illetve a már meglévő vállalkozások infrastrukturális feltételeinek megteremtése, bővítése 32

– helyi piacok kialakítása, rekonstrukciója – belterületi csapadékvíz-elvezető rendszerek kiépítése – szociális városrehabilitációs programok (önkormányzati bérlakások felújítása, építése) – civil szervezetek működésének erősítése – helyi identitás erősítése, hagyományőrzés szakképzések indítása, ösztöndíj program

(fesztiválok,

rendezvények),

képzések,

– kulturális és környezeti örökségek megőrzése, megismertetése A fejlesztések megalapozottsága, szükségletek azonosítása a megyei program alapján: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyetlen nagyvárosa a megyeszékhely Nyíregyháza, 100 ezer főt meghaladó népességgel, a többi város kisváros: népességük nem éri el a 20 ezer főt. A megyében középváros (30-100 ezer lakos) egyáltalán nincs. A kisvárosok közül mindössze 6 város népessége haladja meg a 10 ezer főt, 9 város népessége az 5000 főt, szinten 9 város népessége 5000 főnél kevesebb: a városok több mint kétharmada méretéből következően csak töredékesen tudja a városi funkciókat biztosítani térsége számára. 2013. évtől a járásközpontok a meglévő városi funkciók mellett többlet feladatokat kaptak. A megyei járásközpontokban a közszolgálati funkciók még nem teljes körűek. Az érintett térségek eltartó képessége szempontjából a településeken a közszolgáltatások funkciómegerősítő és funkcióbővítő fejlesztésének megvalósulása mellett a helyi gazdaságfejlesztés támogatása szükséges. A foglalkoztatási helyzet javítása helyi léptékű, alternatív gazdaságfejlesztési programokkal valósulhat meg. A gazdaságfejlesztés lényeges eleme kell, hogy legyen a térségeken belüli önellátás minél szélesebb körű biztosítása. A megye járásközpontjaiban és a kisvárosaiban a lakhatási feltételek javítása, a szegregált településrészek rehabilitációja szükséges. A megye településhálózati jellegzetességét az aprófalvas települések jelentik, amelyek elsősorban a Szatmárberegi térségben és a román határ mentén összpontosulnak. A megye aprófalvas településrendszerére számos negatív tendencia jellemző, többek között a növekvő elvándorlás, csökkenő népességszám, elöregedés, erőteljes szegregálódás, alacsony vállalkozói sűrűség, funkcióhiányosság, alacsony intézményi ellátottság. Integrált projektcsomag esetében a kulcsprojekt vagy - projektek azonosítása és indoklása: Kulcsprojekt: Településfejlesztési projektcsomag esetében nem releváns. Támogató projektek: Településfejlesztési projektcsomag esetében nem releváns. A projektcsomag tartalma részletesen: A projektcsomagban szereplő projektek nagy része a települések közösségi, szolgáltatási, gazdasági funkcióit erősítő infrastrukturális beavatkozások, amelyek a városi zöld infrastruktúra hálózat rekonstrukcióját/kialakítását (közterületek, közösségi terek, zöldfelületek), valamint a belterületi csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítését célozzák meg. A projektcsomagon belül 10 integrált projekt szerepel, amelyek városrehabilitációs fejlesztéseket tartalmaznak. Ezek a városok: Ajak, Baktalórántháza, Ibrány, Kisvárda, Mándok, Mátészalka, Nagykálló, Nyírbátor, Tiszalök, Tiszavasvári. A megyében belüli decentrumok közül Kisvárda, Mátészalka, Nyírbátor projektjei – ezek egyben járásközpontok is -, ezen kívül további járásközpontok, melyek fejlesztései szintén szerepelnek az összesítésben: Baktalórántháza, Csenger, Fehérgyarmat, Ibrány, Kemecse, Nagykálló, Tiszavasvári és Vásárosnamény, A járásközpontok mellett 10 további város projektjét tartalmazza A helyi identitást, közösségformását erősítő akciók, programok, rendezvények, szemléletformáló kampányok döntő része a város rehabilitációs projektekhez kapcsolódik, ezen kívül helyi termékeket népszerűsítő rendezvények jelennek meg. A projektcsomagban szereplő projektek nagy többségében a megvalósítás tervezett időszaka a következő két évben lenne. Az egyes projektek függőségi viszonya a csomag további elemeivel: A tíz városrehabilitációs projektelemek egymással szoros összefüggésben, kölcsönhatásban vannak, a többi projekt egymás hatásait kiegészítik. 33

Projektcsomag költségigénye: 15.827,975 millió Ft Projektcsomag ütemezése: 2014-2020 között Projektcsomag keretében tervezett projektek előkészítettsége: A megvalósítani tervezett projektek háromnegyede csupán projektötlet, a fennmaradó projektek azonban rendelkeznek már (vagy folyamatban van) tervvel (engedélyes terv, kiviteli terv), költségvetéssel, esetleg megvalósíthatósági tanulmánnyal. A projektcsomaghoz kapcsolódó kimeneti mutatók – Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek (db) – Integrált városfejlesztési stratégiákat alkalmazó területeken élő lakosság (fő) – Bel- és csapadék-vízvédelmi létesítmények hossza (m) – Helyreállított lakóegységek városi területeken (db) – Városi környezetben épített vagy helyreállított köz- vagy kereskedelmi épületek (db) – Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek (db) – Integrált városfejlesztési stratégiákat alkalmazó területeken élő lakosság (fő) – A programokba bevont személyek száma (fő) – Támogatott civil szervezetek száma (db) A projektek térbeli kapcsolódása, a tervezett projektek térképi ábrázolása: A projektcsomag projektjei által érintett települések járásonként: Érintett járás



Baktalórántháza, Levelek, Nyírkércs

Csengeri járás

Csenger, Pátyod, Ura


Csaholc, Cégénydányád, Csegöld, Darnó, Fehérgyarmat, Gacsály, Gyügye, Hermánszeg, Jánkmajtis, Kérsemjén, Kisnamény, Mánd, Méhtelek, Panyola, Penyige, Rozsály, Szamossályi, Szamosújlak, Tisztaberek, Tunyogmatolcs, Uszka, Zsarolyán

Ibrányi járás

Ibrány, Paszab, Tiszabercel, Tiszatelek

Kemecsei járás

Gégény, Kék, Kemecse, Nyírtét, Tiszarád

Kisvárdai járás

Ajak, Dombrád, Döge, Fényeslitke, Jéke, Kékcse, Kisvárda, Mezőladány, Nyírkarász, Nyírtass, Pap, Pátroha, Tornyospálca


Géberjén, Győrtelek, Jármi, Mátészalka, Mérk, Nagyecsed, Nyírcsaholy, Nyírmeggyes, Nyírparasznya, Vaja, Vállaj


Kállósemjén, Nagykálló, Szakoly


Bátorliget, Kisléta, Nyírbátor, Nyírbogát, Nyírlugos, Ömböly, Pócspetri, Terem


Kálmánháza, Kótaj, Napkor, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtura, Timár, Újfehértó


Szorgalmatos, Tiszaeszlár, Tiszalök, Tiszavasvári


Barabás, Beregdaróc, Gulács, Nyírmada, Tiszavid, Vásárosnamény

Záhonyi járás

Mándok, Tiszabezdéd, Tuzsér

34

A projektcsomag projektjeinek megvalósulási helyszínét az alábbi térkép mutatja:

35

3. településfejlesztési projektcsomag: A települési önkormányzati infrastrukturális létesítményekben energiahatékonyság-növelés és a megújuló energiafelhasználás támogatása Projektcsomag sorszáma (azonosítója):

TF3


A települési önkormányzati infrastrukturális létesítményekben energiahatékonyság-növelés és a megújuló energia-felhasználás támogatása

A projektcsomag célja: A projektcsomag átfogó célja a hatékonyabb energiahasználat, a racionálisabb energiagazdálkodás elősegítése, egyrészt a megyei- illetve települési önkormányzatok tulajdonában lévő intézmények, épületek illetve infrastrukturális létesítmények energiahatékonyságot célzó felújítása és fejlesztése révén, másrészt a megújuló energiaforrások használatának támogatása által. Az átfogó célok megvalósulásával teljesülhet a TOP stratégiai célja: az alacsony széndioxidkibocsátású gazdaságra való áttérés ösztönzése, mely egyben az EU tematikus céljaival is egyezik. A klímaváltozás alapvető okainak és következményeinek jelentős része városi térségekben összpontosul, ezért a TOP elsődlegesen a városok területén megvalósuló intézkedésekre koncentrál. A projektcsomag a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 Stratégiai Programjának „Zöld megye - Zöldgazdaság, klímabarát energiagazdálkodás, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás ” tematikus stratégiai céljának megvalósítását biztosítja. A megye hosszú távú fejlődése, a vonzó megyei környezet megteremtése érdekében fontos a megye energiaellátásának fokozatos átállítása megújuló, illetve alternatív forrásokra. Mindezek mellett a projektcsomag a Stratégiai program területi stratégiai céljaihoz a 6. Dinamizálódó centrumok és szolgáltató járásközpontok (decentrumok, járásközpontok, és egyéb városok fejlesztései révén), és a 7. Élhető vidék és felzárkózó külső perifériák (külső perifériák és rurális területek fejlesztései révén) területi stratégiai céloknak a megvalósítását biztosítja. A projektcsomag hozzájárulása:

TOP

célkitűzéseihez

kapcsolódó

indikátorok

teljesüléséhez

való


Bázis érték

Célérték

Primer energia felhasználás (PJ)



A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség a teljes bruttó energiafogyasztáson belül (PJ/év)



A projektcsomag tartalma: – Hőtechnikai adottság javítása, elsősorban önkormányzati tulajdonú épületek és infrastruktúrájának energiahatékonyság-központú rehabilitációja (utólagos külső hőszigetelés; nyílászáró csere; épületgépészeti korszerűsítések). – Épületek fűtési, hűtési és használati melegvíz rendszerének korszerűsítése: ezen belül (hőtermelő berendezések cseréje (pl. kondenzációs kazánok, szilárd megújuló energiahordozó tüzelésű, korszerű hőtermelő berendezések beszerzése, telepítése.) – Napkollektorok telepítése, kielégítése céljából.

napelemes

rendszer

kialakítása saját villamosenergia-igény

– Épületek üzemeltetéséhez kapcsolódó kül- és beltéri világítási rendszerek korszerűsítése. 36

Az intézkedés keretében a 100%-ban önkormányzati tulajdonú épületekben működő intézmények és kapcsolódó infrastruktúrájuk energiahatékonysági fejlesztésére és az épületek megújuló energia-felhasználásának igényeltek támogatást: – Alap- és középfokú oktatási intézmények (óvodák és általános iskolák) – Önkormányzati közszolgáltatást nyújtó intézmények: (művelődési házak, közösségi terek; foglalkoztatási; ügyfélszolgálati rendszerben működtetett szolgáltató tevékenységek (polgármesteri hivatalok közszolgáltatásai). – Szociális alapszolgáltatást ellátó intézmények (védőnői szolgálat, orvosi rendelők) A fejlesztések megalapozottsága, szükségletek azonosítása a megyei program alapján: A megyei területfejlesztési koncepció helyzetfeltáró munkarésze alapján az alábbi megállapítások tehetők: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye energiaellátottsága megfelelőnek mondható, a hagyományos energiahordozóktól való erőteljes függés hosszú távon ellátási és gazdasági kockázatokat hordoz magában. A légszennyező telephelyek nagyobbrészt – az összes bejelentésre kötelezett pontforrás közel 60%-a – a nagyobb városokban (Nyíregyháza, Mátészalka, Kisvárda, Fehérgyarmat, Nyírbátor, Nagykálló) találhatóak. A jelenlegi energiahordozó-szerkezetben még mindig elenyésző szerepet játszik megyénkben a megújuló energiaforrások részesedése, azonban viszonylag jó adottságokkal rendelkezik ezen energiaforrások felhasználása területén. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye stratégiai programja alapján megfogalmazható, hogy a megye hosszú távú fejlődése, a vonzó megyei környezet megteremtése érdekében fontos a megye energiaellátásának fokozatos átállítása megújuló, illetve alternatív forrásokra. Ez egyrészt csökkentheti a megye külső energiafüggőségét és az önfenntartás megerősödését energetikai szempontból, a megye közvetett és közvetlen széndioxid-kibocsátását, másrészt ösztönözheti a zöldgazdaság megerősödését is. Integrált projektcsomag esetében a kulcsprojekt vagy - projektek azonosítása és indoklása: Kulcsprojekt: Településfejlesztési projektcsomag esetében nem releváns. Támogató projektek: Településfejlesztési projektcsomag esetében nem releváns. A projektcsomag tartalma részletesen: A projektcsomagban szereplő 177 db pályázat kizárólag önkormányzati tulajdonú épületekben működő intézmények és kapcsolódó infrastruktúrájuk energiahatékonysági fejlesztésére irányul, előtérbe helyezve a megújuló- energiafelhasználást. A megvalósulás helyszínét vizsgálva mindössze a pályázatok 19%-a a városban megvalósuló projekt. Az önkormányzatok elsősorban a meglévő önkormányzati épületek felújítását (tető- és nyílászáró csere, fűtőberendezések és fűtőtestek korszerűsítését), az elavult épületek állapotát kívánják javítani az óvodákban, általános iskolákban, közösségi és művelődési házakban, valamint szociális alapszolgáltatásokat ellátó intézményekben. Az alternatív energia felhasználását elsősorban a napelemek és napkollektor beépítésével valósulna meg. Az egyes projektek függőségi viszonya a csomag további elemeivel: A projektek egymás hatásait kiegészítő jellegűek. Projektcsomag költségigénye: 14.265,5 millió Ft Projektcsomag ütemezése: 2014-2020 között Projektcsomag keretében tervezett projektek előkészítettsége: A megvalósítani tervezett projektek egyik fele csupán projektötlet, másik fele azonban rendelkezik már (vagy folyamatban van) valamiféle tervvel (engedélyes terv, kiviteli terv), költségvetéssel, esetleg 37

megvalósíthatósági tanulmánnyal. Egyes esetekben a korábban benyújtott de nem támogatott pályázatok is rendelkezésre állnak. A projektcsomaghoz kapcsolódó kimeneti mutatók: – A középületek éves elsődleges energia-fogyasztásának csökkenése (kWh/év) – További kapacitás megújuló energia előállítására (MW) – Az üvegházhatást okozó gázok éves csökkenése (tonna (CO2-egyenérték)) A projektek térbeli kapcsolódása, a tervezett projektek térképi ábrázolása: A projektcsomag projektjei által érintett települések járásonként: Érintett járás



Baktalórántháza, Levelek, Nyíribrony, Nyírjákó, Ófehértó, Ramocsaháza, Rohod

Csengeri járás

Csenger, Csengersima, Porcsalma, Szamosangyalos, Szamostatárfalva, Tyukod, Ura


Fehérgyarmat, Császló, Csegöld, Gacsály, Gyügye, Kisar, Kisnamény, Kispalád, Kisszekeres, Kölcse, Magosliget, Mánd, Nagyar, Nagyszekeres, Rozsály, Szamossályi, Szamosújlak, Szatmárcseke, Tiszabecs, Tisztaberek, Tunyogmatolcs, Túristvándi, Vámosoroszi, Zajta, Zsarolyán

Ibrányi járás

Ibrány, Balsa, Buj, Paszab, Tiszabercel, Tiszatelek

Kemecsei járás

Kemecse, Berkesz, Demecser, Gégény, Kék, Székely, Tiszarád

Kisvárdai járás

Kisvárda, Ajak, Dombrád, Döge, Fényeslitke, Jéke, Nyírkarász, Nyírtass, Pap, Pátroha, Szabolcsbáka, Tiszakanyár, Tornyospálca, Újdombrád


Mátészalka, Fülpösdaróc, Géberjén, Győrtelek, Hodász, Jármi, Mérk, Nyírcsaholy, Nyírkáta, Ópályi, Rápolt, Tiborszállás, Vaja


Nagykálló, Balkány, Geszteréd, Szakoly


Nyírbátor, Encsencs, Kisléta, Nyírbéltek, Nyírbogát, Nyírcsászári, Nyírlugos, Nyírmihálydi, Ömböly, Piricse, Pócspetri


Kálmánháza, Napkor, Nyírpazony, Nyírtelek, Szabolcs


Tiszavasvári, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszalök


Vásárosnamény, Aranyosapáti, Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Ilk, Jánd, Lónya, Márokpapi, Nyírmada, Olcsva, Tákos, Tarpa, Tiszaadony, Tiszakerecseny, Tiszaszalka

Záhonyi járás

Záhony, Mándok, Tiszabezdéd, Tuzsér, Zsurk

38

A projektcsomag projektjeinek megvalósulási helyszínét az alábbi térkép mutatja:

39

4. településfejlesztési projektcsomag: Önkormányzati közszolgáltatások minőségének fejlesztése Projektcsomag sorszáma (azonosítója):

TF4


Önkormányzati közszolgáltatások minőségének fejlesztése

A projektcsomag célja: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népességmegtartó képességének javítása, azaz a területén élők megtartása érdekében elengedhetetlen az életminőség alapvető feltételeinek további javítása (a hiányzó kommunális infrastrukturális feltételek megteremtése, a lakhatási körülmények javítása, a közterületek fejlesztése, és a nyújtott közszolgáltatások fejlesztése), melyre a Szabolcs-SzatmárBereg megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 Stratégiai programrésze több prioritásban is felhívja a figyelmet. Nagy problémát jelent a megye területén a közszolgáltatások (közigazgatás, egészségügy, oktatás, kulturális intézmények) elérhetőségének a biztosítása, infrastruktúrájának a fejlesztése, valamint a nyújtott szolgáltatások színvonalának emelése is, ezek megvalósítása a projektcsomag kitűzött célja. A projektcsomagon belül számos projekt célozza az egészségügyi alapellátó-rendszer infrastrukturális fejlesztését, az egészségügyi intézmények szolgáltatásainak és infrastrukturális feltételeinek korszerűsítését, a hozzáférés egyenlőtlenségeinek mérséklését. Az egészségügyi alapellátás (háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás, a fogászati alapellátás és a védőnői hálózat) fejlesztésével a lakosság egészségben eltöltött életéveinek növekedése, a betegség-megelőzés, a munkaképesség mielőbbi visszaállítása, valamint - az erőforrások koncentrálásával - a szolgáltatások költséghatékonyságának és minőségének javítása érhető el. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztését célzó projektek feltételei annak, hogy elsősorban a társadalmi leszakadással veszélyeztetett csoportok helyzetének javítására irányuló programok végrehajtásához biztosított legyen egyrészről a megfelelő intézményi háttér, másrészről a foglalkoztatottsági szint növeléséhez csökkenthetők legyenek a családi terhek, és az életminőséget javító új szolgáltatások induljanak. A helyi szintű humán közszolgáltatások megújítása pedig hozzájárul a lakosság foglalkoztathatóságának javításához, az életkörülményekben rejlő területi különbségek mérsékléséhez, illetve a társadalmi összetartozás erősítéséhez. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Területfejlesztési Koncepció kapcsolódó stratégiai célja a „6. Dinamizálódó decentrumok és szolgáltató járásközpontok- a megyei gazdasági decentrumok és járásközpontok funkcióbővítése és összehangolt fejlesztése” és a „7. Élhető vidék és felzárkózó külső perifériák - a megye külső perifériáinak komplex felzárkóztatása és a vidéki térségek integrált fejlesztése”. A járásközpontok és a kisvárosok fejlesztésének egyik legfontosabb célja, hogy megállítsa, csökkentse azokat a kedvezőtlen migrációs folyamatokat, amelyek a megye vidéki és periférikus térségeinek elnéptelenedéséhez, marginalizációjához vezetnek. A települések fejlesztése során a térségben lakók élet- és munkakörülményeinek javításával lehet elérni, hogy a lakosok helyben maradjanak. A kisvárosok funkcióbővítő fejlesztésének egyik lényeges eleme a közszolgáltatások fejlesztése. A közigazgatási feladatokat ellátó intézményfejlesztés mellett hangsúlyt kell fektetni a térségközpontokban a szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális szolgáltatások ellátásának biztosítására is. A projektcsomag hozzájárulása:

TOP

célkitűzéseihez

kapcsolódó

indikátorok

teljesüléséhez

való


Bázis érték

Célérték

Fejlesztett közszolgáltatásokat igénybe vevők száma (fő)



40

A projektcsomag tartalma: – Érintett települések lakossági közszolgáltatásainak bővítése és minőségi fejlesztése, a közszolgáltatást nyújtó önkormányzati intézmények infrastrukturális fejlesztése, akadálymentesítése – Egészségügyi alapellátó-rendszer infrastrukturális eszközbeszerzés, akadálymentesítés – Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának eszközbeszerzés, akadálymentesítés

fejlesztése, fejlesztése,

szolgáltatásfejlesztés

és

szolgáltatásfejlesztés

és

– Kegyeleti szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése, akadálymentesítése A fejlesztések megalapozottsága, szükségletek azonosítása a megyei program alapján: A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 Stratégiai programrésze alapján nagy problémát jelent a megye területén a közszolgáltatások (közigazgatás, egészségügy, oktatás, kulturális intézmények) elérhetőségének a biztosítása, valamint a nyújtott szolgáltatások színvonalának emelése. Bár a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Területfejlesztési Koncepció helyzetfeltáró munkarésze alapján elmondható, hogy az Észak-Alföldi Operatív Program (ÉAOP) keretében Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az elmúlt években több mint 50 milliárd forint megítélt támogatással valósultak meg önkormányzati közszolgáltatás fejlesztését célzó projektek, (oktatásinevelési intézményeket, egészségügyi-, szociális intézményeket érintőek, de megvalósultak kifejezetten a közszolgáltatások elérését szolgáló akadálymentesítési projektek is). A fejlesztések komoly segítséget jelentettek a megye számára a legakutabb problémák és hiányosságok felszámolásában, azonban további megoldásra váró fejlesztések is szükségesek, ezek megvalósítását célozza jelen projektcsomag. Integrált projektcsomag esetében a kulcsprojekt vagy - projektek azonosítása és indoklása: Kulcsprojekt: Településfejlesztési projektcsomag esetében nem releváns. Támogató projektek: Településfejlesztési projektcsomag esetében nem releváns. A projektcsomag tartalma részletesen: A projektcsomag legtöbb projektje az egészségügyi alapellátó-rendszer infrastrukturális fejlesztései keretében az intézmények szolgáltatásainak és infrastrukturális feltételeinek korszerűsítését célozza meg orvosi, diagnosztikai műszer- és eszközbeszerzéssel, energiahatékonyság növelő beruházásokkal. Megtörténik az egészségügyi alapellátás (háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás, a fogászati alapellátás és a védőnői hálózat) fejlesztése, infrastrukturális megújítása, bútorzatának cseréje. Kialakításra kerülnek egészségházak, integrált betegellátó intézmények, de kiegészítő tevékenységként (betegszállító) járműbeszerzések is. Az egészségügyi témájú projektek (közel 80 db) 3400 millió Ft-ot is meghaladó értéket képviselnek. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése ennél is magasabb, közel 4000 millió Ft-ot tesz ki (bár darabszáma alapján kevesebb projekt, mint egészségügyi), infrastrukturális beruházásokkal, eszközbeszerzéssel, energiahatékonyság növelő beruházásokkal. Legkisebb számban az egyéb, helyi szintű humán közszolgáltatások infrastrukturális megújítását (pl. a polgármesteri hivatal szolgáltatásfejlesztése, a köztemetők, ravatalozók akadálymentesítése) célzó projektek találhatóak meg a projektcsomagban, ezek szintén hozzájárulnak a lakosság foglalkoztathatóságának javításához, az életkörülményekben rejlő területi különbségek mérsékléséhez, illetve a társadalmi összetartozás erősítéséhez. Az egyes projektek függőségi viszonya a csomag további elemeivel: A projektek egymás hatását kiegészítő jellegűek. Projektcsomag költségigénye: 8.525,22 millió Ft. Projektcsomag ütemezése: 2014-2020 között Projektcsomag keretében tervezett projektek előkészítettsége: 41

A projektcsomag megvalósítani tervezett projektjei túlnyomórészt projektötletek. Minimális azon projektek száma, melyek a leginkább előkészítettek, annyira hogy projekttervvel, engedélyes- és kiviteli tervvel is, illetve kidolgozott megvalósíthatósági tanulmánnyal is rendelkeznek. Jellemző, hogy valamelyik szükséges dokumentum (engedélyes terv, kiviteli terv, megvalósíthatósági tanulmány) készítése éppen folyamatban van az önkormányzatoknál. A projektcsomaghoz kapcsolódó kimeneti mutatók: – Jobb egészségügyi szolgáltatásban részesülő lakosság száma (fő) – A fejlesztés révén létrejövő, megújuló szociális alapszolgáltatás száma (db) – Akadálymentesített épületek száma (db) A projektek térbeli kapcsolódása, a tervezett projektek térképi ábrázolása: A projektcsomag projektjei által érintett települések járásonként: Érintett járás



Baktalórántháza, Besenyőd, Levelek, Nyíribrony, Nyírkércs, Ramocsaháza

Csengeri járás

Csenger, Csengersima, Komlódtótfalu, Pátyod, Szamosbecs, Szamosszeg, Szamoskér, Tyukod


Csaholc, Csegöld, Gacsály, Garbolc, Hermánszeg, Jánkmajtis, Kisar, Kömörő, Magosliget, Nábrád, Nagyar, Nemesborzova, Olcsvaapáti, Penyige, Rozsály, Szamossályi, Szatmárcseke, Tiszabecs, Túristvándi, Uszka, Vámosoroszi, Zajta

Ibrányi járás

Balsa, Ibrány, Nagyhalász, Tiszabercel

Kemecsei járás

Beszterec, Demecser, Gégény, Kék, Nyírtét, Székely

Kisvárdai járás

Döge, Fényeslitke, Jéke, Kékcse, Kisvárda, Lövőpetri, Nyírkarász, Nyírtass, Pátroha, Tiszakanyár, Tornyospálca


Győrtelek, Hodász, Jármi, Kántorjánosi, Mátészalka, Mérk, Nyírkáta, Nyírmeggyes, Ópályi, Szamosszeg, Tiborszállás, Vaja


Balkány, Biri, Nagykálló, Szakoly


Kisléta, Nyírbéltek, Nyírbogát, Nyírcsászári, Nyírgyulaj, Nyírlugos, Nyírmihálydi, Ömböly, Piricse, Pócspetri, Terem


Kálmánháza, Napkor, Nyírpazony, Nyírtura, Rakamaz, Tiszanagyfalu, Újfehértó


Szorgalmatos, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszalök, Tiszavasvári


Aranyosapáti, Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Gulács, Ilk, Jánd, Lónya, Márokpapi, Nyírmada, Olcsva, Tiszaadony, Tiszakerecseny, Tiszaszalka, Tiszavid, Vásárosnamény

Záhonyi járás

Komoró, Mándok, Tiszabezdéd, Tuzsér, Záhony

42


43

A HORIZONTÁLIS FEJLESZTÉSEIBEN 4.

ELVEK

ÉRVÉNYESÜLÉSE

AZ

INTEGRÁLT

TERÜLETI

PROGRAM

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területfejlesztési koncepciójában a hosszútávra szóló horizontális elvek az EU 2020 stratégia által előirányzott intelligens, fenntartható és befogadó növekedés jegyében kerültek kidolgozásra. Továbbá a célok megvalósítását, ezzel együtt a fejlesztéseket átható horizontális elvek: – Fókusz, értékválasztás: a források elaprózódásának elkerülése, a megyei gazdaságfejlesztés orientálása – Belső erőforrások, komparatív előnyök mobilizálása: a belső, meglévő erőforrásokra épülő hosszú távú, fenntartható fejlődés elérése – Extenzív helyett intenzív fejlesztések: új orientáció kialakítása, innováció támogatása – Területileg differenciált fejlesztés: az eltérő adottságok figyelembevételével területileg differenciált beavatkozások megvalósítása Az integrált területi program (ITP) kidolgozása a megye hosszú távú fejlődési irányát meghatározó elvek figyelembevétel, a partnerségi tervezés keretében a projektgazdák szoros együttműködésével, aktív részvételével és teljes nyilvánosság biztosításával valósult meg. A tervezési szakaszban a program operatív és soktényezős jellegére való tekintettel a tervezői helyi tudás alapján hozott döntések és a lakosság valós szükségleteinek összhangjával széles körű egyeztetés és igényfelmérés történt. Az ITP által tervezett fejlesztések az alábbi horizontális elvek megvalósulásához is hozzájárulnak: Esélyegyenlőség A társadalmi egyenlőtlenségek az élet minden színterén jelentkeznek, ezért az esélyegyenlőség megteremtése egyaránt fontos a fizikai és kulturális környezetben, a lakhatás és a közlekedési eszközök vonatkozásában, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkavállalási körülmények, valamint a kulturális és társadalmi élet, sport és szórakozási lehetőségek területén is. A Megyei városrehabilitációs projektek (TF2) megvalósítása során nagy hangsúlyt kapnak az esélyegyenlőség megteremtését, a szociálisan hátrányos helyzetűek, a fogyatékkal élők és egyéb speciális igényűek esetében a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítását, valamint a felzárkózás előmozdítását célzó programok. A szociális célú városrehabilitációs projektek által a leszakadó vagy leszakadással fenyegetett városrészeken koncentráltan megnyilvánuló társadalmifizikai-gazdasági problémák komplex módon való kezelése lehetővé teszi a területen élők társadalmi integrációját. Függetlenül a projektek közvetlen céljától minden infrastruktúrafejlesztést tartalmazó beavatkozás az akadálymentesítés, mint általános építési elv és követendő szabály szerint valósul meg. A minőségi közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása (oktatás, egészségügy, szociális ellátás, közlekedés stb.), a közszolgáltatások minőségének folyamatos javítása, a szolgáltatási biztonság megteremtése, illetve fenntartása érdekében célzott fejlesztések valósulnak meg az Önkormányzati közszolgáltatások minőségének fejlesztése (TF4) projektcsomagban. Klímaváltozás hatásainak csökkentése és az alkalmazkodás A megye felismerte a globális klímaváltozás okozta negatív hatások súlyát és a kihívásokkal való szembenézés útjára lépett. Ebben a szellemben állította össze az Önkormányzati tulajdonú épületek energiahatékonyságának javítása (TF3) projektcsomag fejlesztéseit is. A fejlesztések során megvalósul számos közintézmény energiaracionalizálása, amely lehetővé teszi az erőforrásokkal való környezettudatos, ésszerű és fenntartható gazdálkodást, ugyanakkor az épületek fenntartása is költséghatékonyabbá válik. A klímaváltozás visszafordíthatatlanul alakítja életünket, ezért a kedvezőtlen környezeti hatások mérséklése mellett kiemelten fontos az alkalmazkodás képességének a kialakítása. Az alkalmazkodás lényegében az éghajlatváltozással összefüggő károk mérséklését és az érzékenység csökkentése érdekében megtett lépéseket jelenti. Fontos, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemben az alkalmazkodás és mérséklésre utaló intézkedések egymás hatását erősítsék. A pozitív kölcsönhatásra 44

jó példa, a leromlott városi területek rehabilitációja (Megyei városrehabilitációs projektek – TF2) során a zöldfelületek növelése, amely elősegíti a szén-dioxid elnyelését (mérséklés), és csökkenti, megszünteti a degradált felszínű területen a talajeróziót (alkalmazkodás). A projektek részeként a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodást előmozdító szemléletformáló, klímatudatos gondolkodásmódot kialakító soft jellegű tevékenységek továbbra is fontosak. A szemléletváltás hozzájárul az alternatív technológiák előnyben részesítéséhez, az éghajlat-károsító magatartás elkerüléséhez, amely eredményeként csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedéséhez jelentősen hozzájárult a motorizált közlekedés mindennapi életünkben betöltött szerepének felértékelődése. A megnövekedett széndioxid kibocsátás csökkentésére megoldás lehet a környezetkímélő közlekedési eszközök lakosság körében történő népszerűsítése, valamint a környezetbarát közlekedés infrastrukturális feltételeinek megteremtése. A cél eléréséhez közvetetten hozzájárul a Munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló, környezetbarát közlekedésfejlesztés (GF4) programcsomag. A programcsomag részeként megvalósuló gazdaságfejlesztési projektek a munkaerő mobilitás ösztönzésével gazdasági előnyöket idéznek elő, másrészt a környezetbarát közlekedésfejlesztés preferálása elősegíti az éghajlat-változás káros hatásainak csökkentését. A körültekintően megválasztott eszközökkel, célokkal megvalósított projektek pozitív kölcsönhatásokat érhetnek el, s ezáltal a tervezett intézkedések költséghatékonysága nő. Bűnmegelőzés A tervezett projektek esetében a bűnmegelőzés, mint horizontális elv preventív és proaktív tevékenységek formájában jelenik meg. A prevenció elsődlegesen a gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó Kis- és középvállalkozások támogatása (GF3) által, a munkahelyteremtő beruházásokon, foglalkoztatási programokon keresztül érvényesül. A társadalmi devianciák kialakulásának megakadályozását indirekt módon szolgálják a Megyei városrehabilitációs projektek (TF2) során megvalósuló szociális városrehabilitációk. Mindazonáltal, hogy a rehabilitáció által megszépült, „élhető” lakókörnyezet javítja az ott élők komfortérzetét, az ezzel egyidejűleg lezajló soft tevékenységek, szemléletformáló akciók erősítik a társadalmi kohéziót, növelik a közbiztonságot, ezáltal csökkentik a bűnelkövetések számát. A szemléletformáló rendezvények általános célja a bűnözést elítélő közvélemény kialakítása. Családbarát fejlesztések A horizontális elv érvényesülését indokolttá teszi a legtöbb településen általánossá és egyre súlyosabbá váló demográfiai problémák jelenléte: a társadalmi elöregedés és az alacsony születésszámhoz köthető népességfogyás. A kisebb, kedvezőtlen földrajzi elhelyezkedésű, megyeszékhelytől távol eső, határ menti települések helyzetét az elvándorlási folyamat erősödése is megnehezíti. Ezek a települések különösen érdekeltek a népességmegtartó és családbarát fejlesztések megvalósításában. A településfejlesztési programcsomagok közül a Gyermekjóléti alapellátáshoz, valamint óvodai ellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése (TF1) és a Megyei városrehabilitációs projektek (TF2) kialakításánál érvényesül a családbarát szemlélet. A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményi fejlesztések, felújítások, kapacitásbővítések – bölcsőde, óvoda, családi napközi – lehetővé teszik a nők család melletti munkavállalását, megkönnyítik, tervezhetővé teszik a családalapítást, ezáltal hozzájárulnak a gyermekvállalási hajlandóság növekedéséhez. A városrehabilitációs projektek megvalósulásával olyan települések jönnek létre, ahol relatíve magas a zöldfelületek aránya, a parkok, közösségi terek a családi programok színtereivé válva megtelnek élettel. A fejlesztések nem csupán egy-egy szegmensre korlátozódnak, a projektek hatására növekszik a szabadidős, rekreációs lehetőségek száma, ezáltal a projektek megvalósulása a társadalom teljes spektrumát kedvezően érinti. Fenntarthatóság A projektekkel szemben támasztott fenntarthatósági követelményt környezeti, társadalmi és pénzügyi szinten vizsgáltuk. 1. Környezeti fenntarthatóság: Valamennyi projekt esetében általános érvényű elvárás, hogy megvalósításuk nem idézhet elő olyan környezeti terhelést, amely a város egyéb fejlődési 45

potenciálját veszélyezteti. A környezeti szempontú fenntarthatóság a klímaváltozás hatásainak mérséklésével szorosan összefüggő elvként megjelenik a közintézmények energiaracionalizálási projektjeiben, a környezetbarát közlekedésfejlesztéshez kapcsolódóan, valamint a városrehabilitációk során pl.: az épületek szigetelésével, a zöldfelületek nagyságának növelésével. Az infrastrukturális beruházások pozitív hatásainak növelése érdekében a lakosság folyamatos felkészítését, figyelemfelhívását és szemléletformálását szolgáló akciókkal, rendezvényekkel ún. soft elemekkel egészülnek ki. 2. Társadalmi fenntarthatóság: A szempont érvényesítéséhez a keresleti és a kínálati oldal összehangolását eredményező fejlesztések valósulnak meg, amelyek biztosítják a beruházások eredményeként létrejövő „produktumok” használata iránti folyamatos igény fenntartását. A keresleti oldalon az igények anyagiakkal alátámasztott formájára, azaz a fizetőképesség megteremtésére van szükség, amely a gazdaságfejlesztésen, azon belül is a munkahelyteremtésen, komplex foglalkoztatási programokon keresztül valósulhat meg. Másrészről a meglévő igények kielégítése és újak generálása a kínálat bővítésével, a minőségi szolgáltatások kialakításával érhető el. A turisztikai szolgáltatások kialakítása, a kulturális létesítmények fejlesztése bővíti a szabadidő eltöltési lehetőségek kínálatát, a helyi termékfejlesztés és marketingtevékenységek ösztönzése növeli a fogyasztók vásárlási kedvét. A társadalmi értelemben vett fenntarthatatlanság elvezethet a pénzügyi fenntarthatatlansághoz is, ennek elkerüléséhez a projektcélok összehangolt, komplex értelmezésére volt szükség. 3. Pénzügyi fenntarthatóság: A keresleti és kínálati oldal összhangja által biztosított társadalmi fenntarthatóság kiegyensúlyozott költségvetés nélkül nem valósulhat meg hosszú távon. A projektek tervezése a létrejövő fejlesztések várható pénzügyi mérlegének figyelembevételével történt. A bevételi és kiadási oldal vizsgálata során olyan fejlesztések kidolgozását irányoztuk elő, amelyek növelik a nyereséget vagy csökkentik a kiadásokat. A nyereségtermelő, profitorientált tevékenységek közé elsődlegesen az ipari területek infrastrukturális fejlesztéséhez, valamint a megyei turizmusfejlesztéshez kapcsolódó projektek tartoznak, míg az önkormányzati tulajdonú épületek energiaracionalizálásával, valamint a városrehabilitáció keretében a lakóépületek szigetelésével bevétel ugyan nem realizálódik, de a projektek megvalósításával az önkormányzatok és a háztartások közüzemi kiadásai jelentősen csökkennek. Ezzel egyidejűleg a projektek megvalósítása során a környezeti szempontból és pénzügyileg is fenntartható technológiák alkalmazása egymást erősítő hatást idéz elő.

5. Kockázatelemzés Az Integrált Területi Programban tervezett fejlesztési tevékenységek megvalósítása során számos kockázati tényező léphet fel. A kockázatok beazonosítása és kezelése a Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott munkaanyagban – Útmutató a megyei integrált területi programok kidolgozásához és megvalósításához (2014. július 31.) – meghatározott alapelvek figyelembevételével történt. Függőségi kockázat A projektcsomagokon belül a megvalósítandó projektek szoros összefüggésben vannak egymással. Ebből a szoros, „egymásra utalt” kapcsolatból adódik a függőségi kockázat, amely az egyik projekt meg nem valósulásakor a többi projekt dominószerű összeomlásával következik be. Különösen erős az integráltság foka a kulcsprojektek esetében, amely ha „kiesik” a egész programcsomag megvalósulása veszélybe kerül. A kockázat kiküszöbölésére olyan védekező mechanizmusok beépítésére szükség van, amelyek képesek az egymást kiegészítő, komplementer hatások mérséklésére, ezáltal lehetővé válik, hogy a projektcsomagok elemei egymástól függetlenül is megvalósuljanak. Ütemezési kockázat Egy rosszul megválasztott ütemezés a programcsomag megvalósításának több évvel történő eltolódását is eredményezheti, ennek elkerülése érdekében fontos: – a projektek megfelelő előkészítettsége, – az ütemterv időközben felmerülő változásokhoz igazítása, finomítása, 46

– a megvalósítás folyamatos nyomon követése, – szükség esetén újratervezés lehetősége. A kockázatot minimalizálja, ha először a nagyobb volumenű, kulcsfontosságú projektek megvalósítását tervezzük, ebből adódóan az időszak elején jobban sűrűsödnek a feladatok, de törekedni kell arra is, hogy a projektek a menedzsment számára egyenletes leterheltséggel valósuljanak meg. A tervszerű ütemezés megvalósításában a finanszírozási nehézségek komoly fennakadást okozhatnak. A veszélyforrás nem szüntethető meg teljesen, de a problémák kezelhetőek pl.: nagyobb arányú előleg biztosításával, esetenként szállítói finanszírozással. Szervezeti kockázat A végrehajtás során felmerülő szervezeti kockázat megítélését nehezíti az a tény, hogy a tervezés jelenlegi szakaszában nem ismert a projektek végrehajtásáért felelős szerv. A legnagyobb kockázat tehát a kiszámíthatatlanságból adódik, amelynek köszönhetően nem indulhatott el tudatos szervezetfejlesztés és ez a végrehajtás megkezdését jelentősen kitolhatja. A konkrétumok ismeretének előfordulásával számolhatunk:

hiányában,

általános

jelleggel

az

alábbi

kockázati

tényezők

– a végrehajtásban résztvevő szervezetek közötti együttműködési készség hiánya, – a rendelkezésre álló szervezeti kapacitások és kvalitások szűkössége, – a feszes programmenedzsment fenntarthatatlansága. A kockázatkezelésre a szervezeti keretek ismeretében a stratégia és operatív menedzsment kapacitások megerősítése teremthet lehetőséget.

6. Az integrált területi program végrehajtásának módja A tervezés jelenlegi fázisában a megyei önkormányzatok számára az integrált területi program végrehajtási mechanizmusait előíró szabályozási környezet még nem ismert. Amíg a végrehajtás rendje nem tisztázódik, addig az ITP munkaszervezet szervezeti felépítésének kialakítása, a feladatkörök meghatározása, a kapacitások rendelkezésre bocsátásának megtervezése, a működési rend kialakítása nem végezhető el felelősségteljesen. A fentiek értelmében a fejezet módszertani előírásoknak megfelelő, a javasolt szempontok figyelembevételével történő releváns kidolgozása nem lehetséges.

47

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Integrált Területi Programja

Recommend Documents