SZABÓ TÜNDE-PAPHÁZI TIBOR A BŰNMEGELŐZÉSI SZAKEMBEREK ÉS ÖNKÉNTESEK KÉPZÉSE ALPROJEKT ÉRTÉKELŐ VIZSGÁLATA
TARTALOM AZ ÉRTÉKELT PROGRAM CÉLJA, CÉLCSOPORTJAI, FELÉPÍTÉSE ................................................................... 3 AZ ALPROJEKTET ÉRTÉKELŐ KUTATÁS CÉLJA ÉS FELÉPÍTÉSE ..................................................................... 7 A „BŰNMEGELŐZÉSI SZAKEMBEREK ÉS ÖNKÉNTESEK KÉPZÉSE” ALPROJEKT MEGVALÓSULÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE (PAPHÁZI TIBOR) ................................................................................................................ 10 AZ INTERJÚK TAPASZTALATAI ............................................................................................................................ 11 A projekt megvalósítása ....................................................................................................................... 11 Az oktatók tapasztalatai a hallgatókkal ............................................................................................... 17 A KÉRDŐÍVES ADATFELVÉTEL EREDMÉNYEI ........................................................................................................... 22 Módszertani áttekintés ......................................................................................................................... 23 A hallgatóság összetétele ..................................................................................................................... 24 A képzésben résztvevő hallgatók motivációi ........................................................................................ 30 A képzés értékelése ............................................................................................................................... 35 A hallgatók kriminálpolitikai szemlélete ............................................................................................... 47 A hallgatók ismeretei ............................................................................................................................ 54 ZÁRÓÉRTÉKELÉS............................................................................................................................................. 58 IRODALOM ................................................................................................................................................... 61 MELLÉKLET ................................................................................................................................................... 61 PROGRAMÉRTÉKELŐ KÉRDŐÍV ........................................................................................................................... 75
A „BŰNMEGELŐZÉSI SZAKEMBEREK ÉS ÖNKÉNTESEK KÉPZÉSE” ALPROJEKT EREDMÉNYESSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE (SZABÓ TÜNDE) ................................................................................................................ 102 MÓDSZERTANI ÁTTEKINTÉS: FELHASZNÁLT MÓDSZEREK ÉS INDOKOLÁSUK. ............................................................... 102 Az eredményességvizsgálat célja ........................................................................................................ 102 Az eredményességvizsgálat módszerei I. Eredményességvizsgálati kérdőív: esetleírás és a hozzá kapcsolódó kérdések. .......................................................................................................................... 103 Az eredményességvizsgálat módszerei II. Fókuszcsoport. .................................................................. 106 A HALLGATÓSÁG ÖSSZETÉTELÉNEK VIZSGÁLATA. ................................................................................................. 106 A KÉPZÉSRE JELENTKEZÉS OKAIRA ÉS KÖRÜLMÉNYEIRE VALÓ VISSZATEKINTÉS FELDOLGOZÁSA. ...................................... 107
1
Motivációs kérdésekre adott válaszok kategóriái .............................................................................. 107 Motiváció értékelése........................................................................................................................... 109 AZ ÉRZÉKELHETŐ HATÁSOK VIZSGÁLATA: A LONGITUDINÁLIS MÉRÉSEK TAPASZTALATAI ............................................... 111 I.blokk : Gyermek és áldozatvédelemmel, bűnelkövetők reintegrációjával és resztoratív szemlélettel kapcsolatos ismeretek elsajátítása ..................................................................................................... 112 II. blokk: Szakmaközi kapcsolatok minősége ...................................................................................... 123 III. blokk: Bűnmegelőzési ismeretek gyakorlati alkalmazása .............................................................. 129 TÚL A KÉPZÉSEN: A FÓKUSZCSOPORTOS VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI............................................................................ 135 Koordinátor képzés ............................................................................................................................. 135 FAT képzés .......................................................................................................................................... 136 Koordinátor és FAT képzés .................................................................................................................. 138 ÖSSZEGZÉS: A PROJEKT EREDMÉNYEI, ESETLEGES VÁLTOZTATÁSI JAVASLATOK. .......................................................... 140 MELLÉKLETEK.............................................................................................................................................. 142
2
A társadalmi kohéziót erősítő bűnmegelőzési és reintegrációs programok módszertani megalapozása
a
TÁMOP
5.6.2-10/1-2010-0001
kiemelt
projekt
keretén
belül
a
bűnmegelőzési területén dolgozó szakemberek és önkéntesek számára szervezett képzési programok és az elítéltek társadalmi és munkaerőpiaci reintegrációja érdekében bevezetett többszakaszos modell értékelése valósult meg. Az
evaluációs
vizsgálatok
célja,
hogy
értékelje
a
fejlesztések,
programok
megvalósításának folyamatát, illetve a programok rövid távú, még a programidőszak alatt megvalósuló eredményét, hatását. A szakirodalom és a gyakorlat az evaluációs vizsgálatok többféle fajtáját ismeri és osztályozza. Az egyik ilyen felosztás a logikailag és időben egymásra épülő vizsgálati kérdések
mentén
különböztet
meg
fázisokat/lépcsőket1
(szükségletértékelés,
a
programot megalapozó elmélet értékelése, a program megvalósításának értékelése, a program hatásának mérése; a program költséghatékonyságának elemezése). Azt, hogy az egyes lépesek melyike végezhető el mindig az dönti el, hogy az adott program éppen a megvalósítás melyik szakaszában van. Míg a szükségletértékelés már a tervezés korai fázisában megvalósítható, a program hatásvizsgálatának a már viszonylag stabilan működő programok esetében van értelme, komoly költség- haszon elemzéshez pedig akkor érdemes hozzáfogni, ha egy adott program eredményessége már bizonyított. A bevezetendő fejlesztések szükségletértékelése illetve elméleti hátterük elemzése már TÁMOP 5.6.2 projekt előkészítő szakaszában lezajlott, egyrészt a három kiemelt régióban a bűnmegelőzés területén dolgozó szakemberek és klienseik körében lefolytatott kutatás, másrészt a modellprogramokat kidolgozó munkacsoportok keretében. A projekt második szakaszában a programok megvalósításának értékelésére illetve a programok rövidtávon is megmutatkozó eredményeinek vizsgálatára vállalkoztunk. A következőkben a „Bűnmegelőzési szakemberek és önkéntesek képzése”
alprojektet
vizsgáló kutatás eredményeit ismertetjük.
AZ ÉRTÉKELT PROGRAM CÉLJA, CÉLCSOPORTJAI, FELÉPÍTÉSE A bűnmegelőzési szakember-képzés a TÁMOP 5.6.2-10/1-2010-0001 kiemelt projekt2 (TEtt program az áldozatokért és tettesekért) keretén belül a három kiemelt régió3 azon szakmai intézményeinek, civil szervezeteinek és önkénteseinek körét célozta, akik
1
Rossi, Peter H.- Mark W. Lipsey – Howard E. Freeman (2004): Evaluation. A Systematic Approach (Seventh Edition ) Sage Publication 2 A teljes projekt felépítéséről a következő oldalon tájékozódhat: http://www.tamop.irm.gov.hu/TEtt_program 3 A projekt helyszíne a bűnelkövetői arány szempontjából a három leghátrányosabb régió: Észak Magyarország, Észak Alföld, Dél Dunántúl. (A 2008. évet vizsgálva az észak-magyarországi és észak-alföldi, dél-dunántúli régiókban a 100.000 lakosra számított bűnelkövetői arány az országos átlagot messze meghaladja.)
3
jelenleg vagy a jövőben szerepet vállalnának a jelzőrendszer működtetésében és ezen keresztül egy hatékonyabb bűnmegelőzési struktúra kialakításában. A
projekt
három
prioritásának4
megfelelően,
valamint
tekintettel
a
célcsoport
összetételére, egy komplex képzési blokk került kialakításra, amelynek keretében a három kiemelt szakterülethez kapcsolódó felnőttképzés mellett szakirányú továbbképzés is megvalósult.5 A felnőttképzési tanfolyamok (FAT tanfolyamok) célja elsősorban az volt, hogy rövid időtartamon belül, intenzív formában, a célcsoport egyedi igényeinek megfelelő szakmai ismeretanyag kerüljön átadásra. A tanfolyamok a következő címet viselik: A kiskorúak bűnözése elleni fellépés új útjai. Az áldozatpolitika új irányai Magyarországon. Bűnelkövetők reintegrációjának új lehetőségei. A szakirányú továbbképzés, amely bűnmegelőzési koordinátor oklevelet biztosít a résztvevőknek, komplex képzési struktúrával és tematikával átfogó képet próbált adni a bűnmegelőzés területén tevékenykedő szakemberek számára fontos kérdésekről. A képzés eredményességét célozta az, hogy valamennyi képzési forma esetén: az elméleti blokkokat gyakorlati órák egészítették ki; az oktatók köre az elméleti szakemberek mellett az adott szakterületen széles körű tapasztalatokkal rendelkező, gyakorlati szakembereket is felölelt; a
csoportokba,
képzési
egységbe
különböző
intézményekből
érkező
szakemberek kerültek; a képzést a hallgatók rendelkezésére bocsátott tananyag egészítette ki, amely a Minisztérium által jelen kiemelt projekt előkészítő szakaszában kiadott
tanulmánykötet;
Borbíró-
Kerezsi-
Kiss-
Velez-
Garami:
A
kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve, IRM Budapest, 2009 a képzést az órák során használt audiovizuális oktatási eszközök és technikák, illetve a projekt utolsó szakaszában az alprojekt keretében megvalósuló e-learning tananyag segítették.
4
5
A kiemelt projekt három célterülete: gyermek- és fiatalkori bűnözés csökkentése, megelőzése, bűncselekmények áldozatainak segítése, az áldozattá válás megelőzése, bűnelkövetők társadalmi és munkaerő-piaci visszailleszkedésének elősegítése. A projekt megvalósítási időszaka: 2010. április – 2012. november
4
Felnőttképzési (FAT) tanfolyamok A kiskorúak bűnözése elleni fellépés új útjai A program célja az volt, hogy a gyermek- és fiatalkorúakkal kapcsolatba kerülő szakemberek megismerjék a gyermek- és fiatalkorúak magyarországi helyzetét, különös tekintettel a szegregáció, a gyermekszegénység és az esélyegyenlőség kérdéseire, valamint ezek hatásaira. Képet kapjanak a gyermek- és fiatalkorú elkövetők és áldozatok hazai jellemzőiről, a gyermek- és fiatalkori bűnözés új formáiról, valamint a tipikus áldozati helyzetekről. Megismerjék a kriminális érintettség kialakulásában szerepet játszó támogató és gyengítő faktorokat, valamint azokat az új módszereket és megoldásokat, amelyek a már bűnelkövetővé vált vagy az erkölcsi veszélyzónában élő gyermekek és fiatalok pszichopedagógiai illetve egyéb módszerekkel történő ellátását biztosítják. Áttekintik a kezelőrendszer beavatkozási területeit, így különösen a gyermekvédelem, az oktatás bűnmegelőzési lehetőségeit, valamint a bűnmegelőzést segítő új megoldásokat (például kortárssegítés). A program célcsoportját azok a szakemberek alkották, akik munkavégzésük, mindennapi tevékenységük során közvetlen kapcsolatba kerülnek a gyermekekkel és a fiatalokkal; így különösen a jelzőrendszerben érintett szakemberek. Az áldozatpolitika új irányai Magyarországon A program célja az volt, hogy a résztvevők képet kapjanak az áldozatpolitika új irányairól, az áldozatvédelem és az áldozatsegítés legfontosabb intézményeiről és megoldásairól. A résztvevők megismerjék az áldozattá válás magyarországi jellemzőit, az áldozatokat
a
büntető
eljárás
során
megillető
jogokat
és
lehetőségeket,
a
bűncselekménnyel okozott kár jelenlegi megtérülési formáit, a másodlagos áldozattá válás kockázatát és annak elkerülési módszereit, s mindazokat az intézményeket, állami és civil szervezeteket, melyek érdemi segítséget tudnak nyújtani a bűncselekmények áldozataivá vált személyeknek. A hallgatók képet kapjanak az áldozattá válás pszichére gyakorolt következményeiről és azok direkt és indirekt hatásairól. A
képzés
célcsoportját
azok
a
szakemberek
adták,
akik
az
oktatásban,
az
igazságszolgáltatásban, a gyermekvédelemben, az egészségügyben, a közigazgatásban, vagy
hatóságoknál
feladatuk
ellátása
során
kapcsolatba
kerülnek
áldozattá
vált
személyekkel. A képzés célcsoportját jelentették a szociális szférában dolgozók, valamint a civil szféra szakemberei is. Bűnelkövetők reintegrációjának új lehetőségei A program célja az volt, hogy a résztvevők megismerkedjenek mindazokkal a már meglévő és új lehetőségekkel, módszerekkel és formákkal, amelyek a bűnelkövetők 5
eredményes reintegrációját szolgálják. A képzés keretében a résztvevők képet kapjanak azokról a változásokról, amelyek a reintegrációban közreműködő intézményrendszer felépítésében
és
tevékenységi
körében
az
elmúlt
időszakban
bekövetkeztek.
Ismerkedjenek meg az igazságügyi hivatalok új tevékenységei köreivel, így különösen a megújult
pártfogó
felügyelői
szolgálat
szervezetével
és
feladataival,
a
pártfogó
felügyelet, mint közösségi büntetés, valamint az utógondozás és börtönpártfogolás, a közérdekű munka büntetés főbb szabályaival és megvalósulási formáival. Kapjanak képet a
büntetőjogi
mediáció
jelenlegi
szabályairól,
alkalmazási
lehetőségeiről
és
tapasztalatairól. A
program
célcsoportja
nem
csak
azoknak
a
szakembereknek
a
köre,
akik
tevékenységükkel a büntető igazságszolgáltatás intézményrendszeréhez kapcsolódnak, hanem azoké is, akik az közigazgatás, egészségügy, szociális szféra, oktatás területén, feladatuk ellátása során, vagy
civil
szervezetek
keretében
kerülnek kapcsolatba
bűnelkövetővé vált személyekkel. A programok tanúsítvány kibocsátásával zárultak. A programok zárásának feltétele a képzések két moduljának elvégzése, a képzések zárásakor megírt teszt legalább 60 %-os teljesítése, valamint legfeljebb a megengedett mértékű hiányzás volt. A programmodulok időtartama 34 elméleti és 14 gyakorlati óra volt. A képzések (összesen 31 csoport 6) három
helyszínen:
Pécsen,
Miskolcon
és
Debrecenben
folytak
átlag
20
fős
csoportlétszámmal kétszer háromnapos, rövid, intenzív időtartamban (összesen 625-en vettek részt és végezték el a FAT tanfolyamok valamelyikét 7). Bűnmegelőzési koordinátor szakirányú továbbképzés. A képzés célja az volt, hogy a témában jártas, a bűnmegelőzésben eredményesen közreműködni képes szakembereket képezzen, akik a gyakorlatban alkalmazható ismeretekkel rendelkeznek a bűnözés és kriminálpolitika aktuális kérdéseiről, a hazai és nemzetközi bűnmegelőzési koncepciókról, a gyermek- és fiatalkori bűnözés elleni fellépés, az áldozatvédelem és a bűnelkövetők reintegrációja főbb kérdéseiről. A szakirányú továbbképzés célcsoportját azok a felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek
adták,
akik
tevékenységüknél
fogva
közvetlenül
vagy
közvetve
kapcsolódnak a jelzőrendszer működéséhez, illetve a társadalmi bűnmegelőzéshez. 6
A 31 csoport megoszlása képzési helyszín és téma szerint. Miskolc Pécs A kiskorúak bűnözése elleni fellépés új útjai 8 2 Az áldozatpolitika új irányai 5 4 Magyarországon. Bűnelkövetők reintegrációjának új 3 1 lehetőségei.
7
68 fő kétféle témakörben is szerzett tanúsítványt.
6
Debrecen 3 4 1
A
szakirányú
továbbképzésen
elsősorban
a
gyermekvédelmi
jelzőrendszer
tagjai
(gyermekvédelmi alap- és szakellátásban, szociális területen dolgozók, pedagógusok, védőnők stb.), áldozatsegítők, rendőrök, büntető igazságszolgáltatás munkatársai, pártfogó
felügyelők,
dolgozók
részvételére
büntetés-végrehajtási számítottunk.
szakemberek,
Emellett
a
munkaügyi
bűnmegelőzésben,
szervezetnél illetve
annak
részterületein (gyermek- és fiatalkorúak bűnözésének megelőzése, áldozatsegítés, áldozattá válás megelőzése, elítéltek reintegrációja) tevékenykedő civil szervezetek munkatársai számára is elérhetővé kívántuk tenni a képzést. A programmodul időtartama 2 félév, 230 óra, melyből 177 elméleti és 53 gyakorlati óra, mely két alkalommal, indult Miskolcon. A kurzust összesen 119-en fejezeték be8. Az e-learning tananyag és kidolgozása. A projekt egyik fontos célja olyan tevékenységek megvalósítása volt, melyek a projekt lezárását követően is érdemi változást hozva pozitív irányba befolyásolják a projekt által érintett szakterületeket, a bűnmegelőzési tevékenységet. Így a képzési alprojekt a fenntarthatóság érdekében nem csak az újonnan akkreditált és regisztrált képzések további meghirdetését vállalta, hanem olyan képzési formát is ki kíván fejleszteni, amely a fenntarthatóságon túl a képzési alprojekt közvetlen célcsoportját képező, de a tényleges képzésen valamely oknál fogva részt venni nem tudó szakemberek bevonására és szakmai ismereteinek megerősítésére is alkalmas. Ennek érdekében került sor három e-learning tanegység kidolgozására és kísérleti oktatására. A kidolgozásra kerülő három új képzési program egyenként 34 óra elméleti és 14 óra gyakorlati foglalkozáshoz kapcsolódó tananyag-elemet tartalmaz. A három e-learning tananyag-egység
tartalmi
elemeiben
illeszkedik
a
felnőttképzési
tanfolyamok
tematikájához. Ennek megfelelően az e-learning tananyagegységek a következő témákat ölelik fel: A kiskorúak bűnözése elleni fellépés új útjai. Az áldozatpolitika új irányai Magyarországon, Bűnelkövetők reintegrációjának új lehetőségei.
AZ ALPROJEKTET ÉRTÉKELŐ KUTATÁS CÉLJA ÉS FELÉPÍTÉSE A
képzési
alprojektet
vizsgáló
kutatás
célja
kettős,
egyrészt
hogy
értékelje
a
bűnmegelőzési koordinátor szakirányú továbbképzés, és a felnőttképzési tanfolyamok megvalósításának
folyamatát,
másrészt
a
továbbképzések
rövid
távú,
még
a
programidőszak alatt megvalósuló eredményét, jelentkező hatását. 8
A FAT tanfolyamokat és a 2 szakirányú továbbképzést összesen 744 fejezeték be sikeresen (az elvárt célérték 450 fő volt).
7
A probléma vizsgálata komplex módszertani eszköztár alkalmazását igényli. Ennek keretében elsősorban kérdőívekkel közelítettük meg a problémát, de a vizsgálódás folyamán interjúkészítésre és fókuszcsoportos vizsgálatra is sor került. A módszerek kiválasztásánál illetve kidolgozásuk során figyelembe vettük, hogy az alprojekt kétféle, eltérő struktúrában és időtartamban megvalósuló képzést foglal magában. Kérdőívek A kitűzött célok elérésének a leggyorsabb és leghatékonyabb módszere, ha a vizsgálni kívánt kérdések operacionalizált formáit kérdőíveken tárjuk a hallgatók elé. A viszonylag kis létszámú hallgatóság miatt teljeskörű lekérdezésre törekedtünk a mintavételes kiválasztás helyett, amely feltérképezi a hallgatók képzéssel kapcsolatos véleményét, motivációikat, a képzés eredményességét, kriminálpolitikai attitűdjeiket, mind a FAT tanfolyamokon,
mind
pedig
a
szakirányú
képzésen.
A
vizsgálat
elrendezésénél
figyelembe kellett venni, hogy a kétféle képzés (a szakirányú és a felnőttképzési tanfolyamok) más hallgatói összetétellel és más tantervvel történt, amelyekre részben eltérő vizsgálati szempontok is irányulnak. A szakirányú, oklevelet adó képzés két féléves, ezért itt hatások komplexebb, finomabb vizsgálatára is mód nyílt, elsősorban kísérleti jelleggel. Ennek érdekében a projekt megvalósulást vizsgáló úgynevezett „programértékelő kérdőív” lekérdezése mellett a szakirányú továbbképzésben résztvevő hallgatók körében egy longitudinális eredményességvizsgálati felmérésre is sor került, amelynek keretében a
vonatkozó kérdőívek kitöltésére kétszer került sor: egyszer a 9
kurzus indulásakor, egyszer pedig a végén. A kérdőívek adatait a Suvet Research Kft. munkatársa rögzítették. Keresztmetszeti vizsgálat kérdőív Mindkét képzéstípusban résztvevők számára készült kérdőív azt vizsgálta, hogy a hallgatók milyen összetételűek demográfiai (pl. nem, lakóhely), iskolai végzettség, munkaerő-piaci helyzet szerint, mi a véleményük a közbiztonságról, voltak-e áldozatai valamilyen jogsértésnek, milyen motivációkkal érkeztek a képzésbe, és milyennek értékelik azt. Keresztmetszeti vizsgálattal a megvalósíthatóságot, az elégedettséget és a kriminálpolitikai, büntetőpolitikai beállítottságot vizsgáltuk. Ez a kérdőív az adott képzés, tanfolyam végén került lekérdezésre a teljes résztvevői körben. A kérdőívek lekérdezése 2011 júniusától 2012 májusáig tartott.
9
A kutatási alprojekt csúszása miatt a két időpontban való mérést teljes egészében csak a bűnmegelőzési koordinátor szakirányú továbbképzés II. évfolyamán lehetett megvalósítani, de a képzés első felében (bár nem a legelején) az I. évfolyamon is lekérdezésre kerül - a II évfolyam kezdő kérdőíveihez hasonló - kérdőív és a képzés végén az ő esetükben is megtörténik a mérés.
8
Eredményességvizsgálati kérdőív Hatásvizsgálat eredményességvizsgálati kérdőívvel csak a szakirányú képzésen volt alkalmazható. Azokra a kérdésekre kerestük a választ, hogy a hallgatók ismeretei mellett az együttműködési készségeik és a szakmai kompetenciáik fejlődtek-e a képzés hatására? A képzés hozzájárult-e a társszakmák jobb megismeréséhez? Gyakorolt-e a képzés kimutatható hatást a hallgatók szakmaközi kapcsolataira. A képzés eleji lekérdezések mindkét évfolyam esetében 2011 márciusában illetve április elején zajlottak. A képzés végi lekérdezés az I. évfolyam esetében 2011 júliusában, a II. évfolyam esetében 2011 novemberében történt meg. Motivációs kérdéssor A kétféle
kérdőíves vizsgálaton kívül a
képzés elején mindkét képzéstípus esetében
kitöltettünk egy két kérdésből álló motivációs kérdőívet, mellyel a hallgatók jelentkezésre való motivációit próbáltuk vizsgálni. A két kérdéssor lekérdezése 2011 márciusától 2012 májusáig tartott Interjúk a szakmai megvalósítókkal és az oktatókkal Interjúkat a képzésben kulcsszerepet játszó projektmunkatársakkal illetve az oktatókkal készítettünk. Az oktatókat elsősorban saját tapasztalataikról kérdeztük.
Arról, hogy a képzés
befejeztével milyennek látják a hallgatókat? Mit gondolnak milyen hatása van a képzésnek a hallgatókra? Milyennek látták a hallgatók közösségét? Milyen nehézségek adódtak a képzés során? És hogyan sikerült a nehézségeket megoldani? Milyen tapasztalatokkal gazdagodtak? A kiválasztás szempontja a megtartott órák mennyisége volt A projektmunkatársakat a projekt megvalósításának folyamatáról, a célok és eszközök viszonyáról, valamint az előzetes elképzelésektől való esetleges eltérésekről és ezek okairól kérdeztük. Az interjúk lekérdezését a HÉTFA Elemző Központ Kft. munkatársai végezték 2012 májusában és júniusában. Fókuszcsoportos vizsgálat a hallgatókkal A fókuszcsoportos vizsgálat a képzések befejezését követően történt és elsősorban a szaktudás
hasznosíthatóságára
(illetve
a
szakirányú
továbbképzésben
résztvevők
esetében a képzés hatására) irányult. A fókuszcsoportos interjúkat a HÉTFA Elemző Központ Kft. munkatársai készítették 2012 júniusában.
9
A
„BŰNMEGELŐZÉSI
SZAKEMBEREK
MEGVALÓSULÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE
ÉS
ÖNKÉNTESEK
KÉPZÉSE”
ALPROJEKT
(PAPHÁZI TIBOR)
A következőkben azt vizsgáljuk, hogy a képzési alprojekt céljai megvalósultak-e a terveknek megfelelően. A megvalósítás olyan kérdések mentén vizsgálható, mint mekkora a képzés iránt az érdeklődés: hányan jelentkeztek, ez mekkora aránya a területen dolgozóknak? milyen szakterületről érkeznek a képzésre jelentkezők? van-e
olyan
szakterület,
amelynek
képviselői
alacsony
számban
képviseltetik magukat? mennyire hiányosak a képzésre jelentkezők ismeretei? milyen arányú a lemorzsolódás? Jellemzően kik azok, akik nem fejezik be a képzést? mennyire elégedettek a képzésben résztvevők a kapott szolgáltatásokkal (elméleti, gyakorlati órák, e-tananyag)? a tananyag lefed minden fontos területet (előadók és a képzésben résztvevők véleménye szerint)? elegendőek a program számára biztosított (anyagi, személyi, tárgyi) források? különbözik a program megvalósítása a három helyszínen (Miskolc, Pécs, Debrecen)? A tanulmányfejezet ennek alapján arra vállalkozik, hogy vizsgálja az elemző team által kidolgozott kérdéseket és megvizsgál felvetődött hipotéziseket. A tervezés során több hipotézissel is éltünk: a hallgatók elkötelezettek a képzés témájában, nemcsak „véletlenül” keveredtek
a
képzésbe,
hanem
perspektivikusan
is
kötődnek
a
bűnmegelőzési szakterülethez; a hallgatók között nagyobb arányban találhatók olyanok, akik kevésbé rendelkeznek
stabil
munkahelyi
háttérrel,
kevésbé
elégedettek
a
munkahelyi körülményeikkel, inkább alacsonyabb fizetésűek; a hallgatók többsége nem előítéletes a mélyszegénységben élőkkel szemben. A kérdésekre és a hipotézisekre e tanulmány keretében interjúkat elemeztünk és a többváltozós statisztikai elemzés módszertani eszköztárát használtuk fel a hallgatókkal kitöltött kérdőívek elemzésénél.
10
AZ INTERJÚK TAPASZTALATAI A kutatási tervben megfogalmazott kérdések egy része így olyan, amihez részben az ún. szakmai
megvalósítókkal
(alprojekt
koordinátor,
pénzügyi
koordinátor,
E-learning
koordinátor, szakmai asszisztens) készült interjúkból lehet megtudni, ilyenek azok a kérdések,
amelyek
a
tananyagra,
a
program
számára
biztosított
forrásokra,
a
megvalósítás hátterére és körülményeire vonatkoznak. Az interjúk másik csoportjába pedig a képzésben résztvevő oktatókkal készült interjúk tartoznak. Tőlük olyan kérdésekre vártuk a választ, amelyekre a hallgatók megkérdezéséből nem derülhetett fény,
nevezetesen, hogy
ők hogy látták a
hallgatókat, mennyire sikerült
őket
megismerni, voltak-e esetlegesen pozitív vagy negatív élményeik, miben látják a képzés eredményességét. Összesen tíz interjút készítettünk, ezek gyors lebonyolítását a Hétfa Kutatóintézet kiváló szervezőmunkájának köszönhetjük. Az interjúk kis száma nem tette szükségessé a számítógépes feldolgozást, ezért ezt a munkát kvalitatív módon, a kulcskérdésekre adott válaszok összegyűjtésével végeztük el. Megemlítjük, hogy az interjút adó oktatók és a szakmai megvalósítók csoportja részben átfedi egymást, mert volt olyan szakmai megvalósító is, aki oktatott a képzésben, illetve az oktatók közül többen is részt vettek a képzési program szakmai megvalósításának valamely fázisában, sőt, volt olyan szakmai megvalósító, aki hallgatóként is jelen volt az oktatásban. Mindez még kiegészül azzal, hogy volt olyan oktató, aki a szakirányú képzéseken és a FAT tanfolyamokon egyaránt tanított. A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSA Az interjúkból a projekt megvalósításának három lényegi része emelhető ki: az előkészítés, a szervezés, és az elszámolás. Az előkészítés több évig tartó folyamat volt, amely
megelőzte
a
projekt
indulását
is,
több
partnerintézmény
elképzeléseinek
összehangolását is igényelte, míg a többi tevékenység a projekt végrehajtási szakaszára korlátozódott. A partnerek részben az igazságügyi, részben a szociális és munkaügyi területekhez kapcsolódtak: „Maga a projekt több konzorciumi partnerből állt össze, akkor még az Igazságügyi Minisztérium, ennek aztán a Belügyminisztérium lett a jogutódja, ilyen szempontból ők voltak tulajdonképpen a projektgazdák, a konzorciumi partnerek voltak egyrészt az Igazságügyi Hivatal, amely ezt a re-integrációs és áldozatsegítési projekt egy részét csinálta. Volt a büntetés-végrehajtás, ami a re-integrációs részt csinálta, akkor ha jól tudom, bent maradtak és kapcsolódik hozzá a Munkaügyi Kirendeltség, valamint további konzorciumi partner a Miskolci Egyetem volt. Ők tervezték a kétféle képzési programot:
11
ezeket a FAT-os képzéseket, illetve ezt az egy éves bűnmegelőzési továbbképzési programot az egyetemen (FAT oktató1). Annak szükségessége, hogy képzéssel is lehet tenni a bűnmegelőzésért, és nem is keveset,
két
irányból
is
bekerült
a
projektbe:
részben
interprofesszionális
együttműködések elősegítése, részben a jó gyakorlatok terjesztése voltak a kiemelt szempontok. „… hogyha azt szeretnénk alátámasztani, hogy erre szükség van, akkor jó pár esetet tudunk ezzel kapcsolatosan elmondani, ami a projekt kezdete előtti időszakban zajlódott. Borzasztó történetekről van szó, családon belüli erőszak, élet kioltásával, vagy elvesztésével, gyermek életének elvesztésével járó elhanyagoló szülői magatartásról. És mindenütt ott voltak a hatalmas kérdőjelek, hogy ott volt a szakember, ott volt a védőnő, ott volt a családsegítő, ott volt az iskolában a pedagógus és a gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő. Hogy lehet az, hogy amikor egy jól kiépített rendszer van Magyarországon, és azért sok országhoz képest, ha európai országhoz nézzük is, egy nagyon szolgáltató jellegű rendszerben élünk, legyen az oktatás, legyen a szociális szféra és hogy ennek ellenére, hogy van egy ilyen háló, ami látszólag fel kellene, hogy tartsa a kiesőket, akik ilyen vagy olyan okok miatt negatív élethelyzetbe kerülnek, mégis úgy tűnik, hogy ez a háló lukacsos volt, és megtörténtek olyan esetek, amikre nem kerülhetett volna sor. És amikor ezeket vizsgálták, akkor a szakemberek részünkről, akik az adott szakterületek potens képviselői részint pedig olyanok, akik a konkrétan az ügyben érintettek voltak, ugyanoda tértek vissza, hogy úgy tűnik, még mindig nem tudják, hogy milyen jelnek, mi a háttere, hogy mire kellene odafigyelni, hogy nincsen adott esetben tisztában azzal, hogy mi az ő konkrét feladata. Tehát ezeknél a konkrét ügyeknél is visszautaltak a képzés fontosságára. Ez volt az egyik, ami az alapját adta a képzési igénynek. A másik, pedig az, hogy hogy ebben az előkészítő szakaszában a projekben volt egy szakemberek közötti felmérés, egy közvélemény kutatásos, és ott is megerősödött annak az igénye, hogy igen, szeretnénk tudni az új módszerekről, szeretnénk tudni arról a jó gyakorlatról, ami lehet, hogy egy faluval odébb megy, de én már nem hallok róla és nem ismerem, és ott vagyok egy problémával és nem tudom megoldani, holott egy faluval odébb milyen jól tudják kezelni ezt az adott helyzetet. Tehát innen nézve is megjelent igényként és tulajdonképpen innentől kezdve azt gondolom, hogy nem lehetette a minisztérium számára kérdés, hogy szükség van képzésre, mivel mindegyik forrás azt igazolta, hogy ez elengedhetetlen, és ezt a döntést nem mi hoztuk meg.” (Szakmai megvalósító1, 5-6. old.)10
10
Az interjúkból idézett szövegrészeket idézőjelbe tesszük, de az írott és beszélt nyelv különbségei miatt némely esetben a szöveghű gépelést szerkesztett formában adjuk közre.
12
A szervezés jelentősége, hogy ez biztosítja az alprojekt működtetését. Ez részben egyeztetéseket jelent, amely már az előkészítő szakaszt is jellemezte. „Rengeteg egyeztetés volt. Arra emlékszem, hogy nagyon sok egyeztetés volt a konzorciumi partnerek között, a minisztérium is a konzorciumi partnerek között, az NFÜ, és a minisztérium, és a konzorciumi partnerek között, ez nagyon-nagyon sok munka volt.” (FAT oktató1, 3. old.) Nagy erőbedobást igénylő munka volt a célcsoportba tartozó hallgatók megkeresése, toborzása, biztosítása is. Nemcsak a felhívások kiküldése, a szakembereket foglalkoztató szervezetek megkeresése, a sajtótájékoztatók megtartása, kiadványok készítése, toborzó rendezvények, konferenciák, médiaszereplések, hirdetések megszervezése, hanem – egyes esetekben – az érdektelenség leküzdése is. „Legnagyobb nehézséget a Dél-dunántúli régió okozta, mert a Somogy, Tolna Baranya megyékben nagyon nehéz volt a jelentkezőket felkutatni. Nagyon kevesen jelentkeztek, folyamatosan kellett őket levélben bombázni, még most is fut egy FAT-os képzés, úgy hogy most már Miskolcon az e-learninges-képzés fut, Debrecenben már lezajlott minden képzés, a diplomaosztás is megvolt, a Dél-Dunántúlon folyamatos jelenlétet igényelt és noszogatni őket, hogy jöjjenek. A rendőrséget meg kellett keresni, tehát ott minden szervezettel folyamatos kapcsolattartás kellett, mert nem volt meg ez az aktivitás. (…) Valahogy ott akármilyen szervezetet megkerestünk kevés volt az aktivitás. (...) Sokan voltak a toborzó rendezvényen, de nem volt elég ahhoz, hogy elmenjen a híre ennek a felhívásnak.
(…)
A
Miskolci
Egyetem
az
segített
a
toborzásban,
mert
a
saját
szervezeteiken keresztül felkutatták azokat a szerveket, akikkel ők napi kapcsolatba vannak, vagy volt már kapcsolatuk és megkeresték őket, hogy jöjjenek képzésbe és ennek nagyon örültek is.” (Szakmai megvalósító4, 7. old.) A nehézségek oka egy másik interjúalany elmondásában az volt, hogy a projekt valamelyest túlvállalta magát, azaz túl sok embert akart beszervezni túl rövid idő alatt: „Szerintem egy mutatóról elfeledkeztek a projekt kiírói vagy az irányító hatóság. Alapvetően felnőttképzésről, felnőttek képzéséről a szakirányú továbbképzés esetében is már ugye már valamilyen végzettséggel rendelkezőkről beszélünk, akik szabadidejük terhére, munka mellett vállalnak képzést. Ilyen típusú képzésben Magyarországon az elmúlt négy évben csökkenő tendenciában vett részt a felnőtt lakosság. Kifejezetten ezekben
a
problémás
régiókban,
mármint
a
célcsoportok
szempontjából,
a
felnőttképzésben való részvétel aktivitása az 2-3% között van a lakosságnak. Na, most ha ezt összevetem a beiskolázás előírt mérőszámaival, akkor azért látszik, hogy voltak
13
beiskolázási nehézségek, mert túlvállalta magát a projekt.” (Szakirányú oktató3, 27. old.) Komoly szervezőmunka biztosítja, hogy a hallgatók számára rendelkezésre álljanak a megfelelő oktatási körülmények: a szállás, az étkezés, a megfelelő terem, illetve felszereltség, amelyhez a minimálisan elvárt szinten is hozzátartozott az MT szerint pl. a projektor, a TV készülék és a videomagnó. (MT 5. old.) A projektben dolgozók szervezőmunkája biztosítja a hallgatók számára a szükséges iratok, tanúsítványok, bizonyítványok kiállítását, együttműködésben az egyetem szervezetével, ami egy nehézségét jelenti a szervezőmunkának, mert a projektszabályozás mellett az egyetemi előírásokat is be kell tartani. „ Pl. van egy változásbejelentő, be kell jelenteni a változást, ez személy lehet, költség, bármi. Akkor a személynek kell pl. egy kerkieg11. Akkor én elkészítem(…) a lehető legrövidebb időn belül, tehát itt nagy csúszás nincs, csak kell bizonyos fizikai idő, elküldöm, megkapja, továbbítja, nekik visszaküldik. Az ESZA azért nem mindig reagál rá azonnal,
biztos,
hogy
napok
eltelnek,
sőt
hogyha
változásbejelentő
van,
itt
a
változásbejelentő táblákat össze kell nekem állítani. Tehát pl. egy változásbejelentőhöz nekem be kell adnom egy Excel-táblát, amit úgy hívnak, hogy a változás szöveges indoklása. Be kell adni, én úgy hívom, egy piros táblát, aztán egy változáskövető Exceltáblát, vagy négy-öt hatalmas táblákat egyébként, összekészítünk, elküldjük, az ESZA jó esetben elfogadja. Eddig még mindig mindent elfogadott, le is kopogom, de azt mondom, hogy két-három hét beletelik és csúszik. Addig nem köthetek szerződést, amíg az ESZA rá nem bólint. (…) Közben telnek a hetek. (…) Az aláírt szerződéseket továbbá alá kell írni az érintett kollégának, a közvetlen főnökének ez általában dékánt jelent, alá kell írnom nekem és így kerülhet a humánpolitikai osztályra. Ezek napokat vesznek igénybe és én, mint pénzügyes a hajamat tépem, hogy csúszunk, csúszunk, pedig alapvetően mindenki végzi a dolgát, tehát nem hanyagságról van szó. (…) Ugyanúgy be kell tartani itt az egyetemi rendszert, szabályokat, kötelezettségeket. Ugyanakkor jó is, hogy van ez a rendszer, mert így biztosítva van, hogy olyan nagyon szabálytalanságot nem követhetünk el.” (Szakmai megvalósító2, 6-7. old.) Másképpen szólva: „Ezek a pályázatok (…) az európai normáknak és az átfogó gazdálkodási, ügyviteli normáknak felelnek meg. A felsőoktatásban vannak speciális folyamatok, folyamatszabályozások, amik nincsenek sem időben, sem nyilvántartási módszerekben összhangban ezekkel. Tehát egy pénzügyi elszámolás leadása, az ahhoz tartozó pénzügyi dokumentációval, ennek összeállítása, azt jelenti, hogy egy teljesen más munkamódszerrel, más anyag összeállítással kell a pénzügyesnek kigyűjteni azokat 11
Kereset kiegészítés.
14
a dokumentumokat, amik egyébként az egyetem összpénzügyi folyamataiban vannak. Az egyetem pénzügyi elszámolásai főleg a járulékok, ÁFA stb. keretében egy teljesen más ütemezésben folynak. (…) Van egy formátum, egy ügymenet, amit a projekt kíván, és van egy formátum, egy ügymenet, amit az egyetem belső szabályozása kíván.” (Szakirányú oktató3, 30-31. old.) Az interjúkból feltárulnak tehát a szakmai megvalósítás más nehézségei is, kiemelhetők még a közbeszerzés problémái, vagy az akkreditáció nehézségei: „…én magam is nagyon szerettem volna, [ha a szakirányú képzésnek nagyobb lett volna az aránya] erre nagyon komoly igény volt, viszont sok oknál fogva, részint a kérdés pénzügyi vetülete miatt, részint pedig amiatt is, hogy ugye a közbeszerzést, ha jól tudom, a minisztérium meghatározott helyszínekre, meghatározott tanfolyamszámra írta ki, azt nyerték el, innentől kezdve gyakorlatilag nem lehetett már folyamatában módosítani, nem lehetett azt mondani, hogy a FAT-os képzések helyett akkor egy új szakirányú tanfolyamot beindítunk, mert ugye annak komoly anyagi vonzata lett volna.” (Szakmai megvalósító1, 8. old.) „…ahogy említettem, eredetileg FAT akkreditációjú képzésekről beszélünk, ami nem pontszerző. Ez nagyon jó adott szempontból, mert univerzális, mert bárki jöhet, de nem jelent pontot, egy pedagógusnak egy szociális szférában dolgozó szakembernek, vagy egy védőnőnek és fölvetődött, hogy milyen jó lenne, ha pontszerző lehetne, de ugye abban a stációban, amiben akkor már tartottunk – akkor még úgy volt, hogy a program időben indul – már módosításra nem volt lehetőség. … Mi ettől függetlenül elmondtuk, hogy érdemes lenne, hogyan lehetne megcsinálni, [de] elvetésre kerültek, mivel, ha már folyamatban van a képzés és elindulunk egy rendszerbe, akkor nehezen eladható, hogy a júniusi meg a júliusi csapat is FAT-os volt, és nem kapott pontot akkor a szeptemberi miért kap. Másrészt, ez az akkreditáció elég időigényes. Van olyan tanács, ahova például, csak október 15-vel lehet leadni, mármint addig beadhatjuk, és mivel, akkor még úgy tűnt, hogy elindul minden határidőben, ezért elvetésre került az, hogy ezek más formában is akkreditálva legyenek.” (Szakmai megvalósító1, 13. old.) A projekt kézbentartása, az elszámolások rengeteg munkát, aprólékos dokumentációt igényelnek. „…ami leginkább le szokott terhelni, az maga az elszámolás. Rengeteg apró tételből áll össze. (…) Pl. a hallgatóknak az útiköltségei sokszor 100-200 Ft-os tételek vannak. És minden ilyen tételhez le kell írni a teljesítés dátumát, számlaszámát, mire vette igénybe, hova járt a hallgató, milyen szakirányba járt, buszon utazott, milyen költségszám, egy hosszú sort ki kell tölteni minden egyes ilyen számlára. Annyi hogy a bizonylatokat [az ESZA] már nem kéri be, csak az itteni ellenőrzésnél nézi ezeket a tételeket. Azért ez 15
nagy munka összeszedni ezeket az adatokat és begépelni a táblázatot. (Szakmai megvalósító2, 8. old.) Az elszámolás nehézségeit az informatikai rendszer is fokozza. A rendszer lomha, előfordult, hogy nem engedett rögzíteni, ennek következtében nem nyújtható be az elszámolás időben, aminek eredményeképpen megint csak csúszik az adminisztráció. „Csúszunk, tehát a pénzügyi kifizetések, elszámolások csúsznak az eredeti tervhez képest, ezt elismerem, bánt is mint pénzügyi vezetőt, de ez azért van, mert annyira sok kézen kell keresztül mennie minden egyes dokumentumnak, minden egyes engedélynek, elszámolásnak, hogy ez ebből adódik. És nagy embereken is. Tehát nem egy irodai alkalmazotton, hanem [ott, ahol] nem tudunk hatni, és ezt el kell fogadni, hogy így van. (Szakmai megvalósító2, 15. old.) Összességében
tehát
elmondható,
hogy
–legalábbis
a
képzés
tekintetében
–
a
megvalósítás legnagyobb hátramozdítója maga a bürokratikus előírások rendszere: „A TÁMOP-pályázatokra általában jellemző, hogy a ráfordítható energiánkat döntő többségben nem a szakmai, hanem az adminisztratív feladatok viszik el. Havonta jelentést írni ezt nem tartom túl érdeminek. A pénzügyi dolgokban már használnak online felületeket. De sokkal többet lehetne használni on-line a monitoringban is. Vannak ilyen szoftverek, és egyszerűbb rendszereket is lehetne erre használni, ehelyett iszonyú mennyiségű papírhegyeket kell gyártanunk. Ezek a jelenléti ívek, meg hasonlók. Lehet, hogy engem a brüsszeli projektek elkényeztetnek, azok a brüsszeli projektek amikben én részt
szoktam
venni,
azokban
egyszerűen
fel
tudják
mérni,
hogy
ennek
a
munkateljesítménye az megfelelő. De itt a papírmunka iszonyosan sok.” (Szakmai megvalósító3, 10. old.) A
képzési
alprojekt
egyik
legfontosabb
hozadéka
–
a
hallgatók
számára
való
hasznosságon túl – az e-learning tananyag kidolgozása, mert ez az, ami biztosítja a fenntarthatóságot a projekt időszakán túl is, tehát maradandó eredménye a projektnek. A fejlesztő csapat munkásságát felkarolta az egyetem, ennek következtében egy rendkívül rugalmas képzési megoldást sikerült kialakítani, amelyben lehetőség
van
arra,
hogy
valaki
csak
vendégként
tanulmányozzon
valamely
tananyagrészt, de arra is, hogy regisztráljon, kurzusokat vegyen fel, feladatokat oldjon meg, ezáltal bizonyítványt is szerezzen az így megszerzett ismereteiről; az online rendszer a video előadás mellett egy ablakban megnyitható módon szöveges előadás vázlatokat, akár animáltan is képes kezelni; ugyanakkor ez az e-learninges rendszer nem nélkülözi a személyességet, az oktatókkal való találkozást sem, amit konzultációk formájában biztosít azoknak, akik tanúsítványt is kívánnak szerezni ezen a módon. 16
AZ OKTATÓK TAPASZTALATAI A HALLGATÓKKAL Míg a később részletezendő kérdőívünkben a hallgatókat kérdeztük az oktatókról is, az oktatókkal készült interjúinkban természetesen az oktatókat kérdeztük a hallgatókról. Az oktatási folyamatban a két szereplő fél csak korlátozottan ismerheti meg egymást, a képzés egészének értékeléséhez azonban hozzátartozik, hogy a két szereplő csoport mit tudott meg a másikról és ez járt-e valamilyen tapasztalattal a képzést illetően. Az oktatók a hallgatókat – felnőttképzésről lévén szó – elsősorban az órai munka során, egy aktivitás – passzivitás tengely mentén ismerhetik meg. A túlsúlyban lévő, rövid idejű FAT-os képzéseknél a hallgatók alapos megismerésére eleve nem nagyon van mód, de nem is volna ez célja minden oktatónak: „nem haverkodni mentem oda, hanem hogy jól leadjam a tananyagot.” (FAT oktató3, 6. old.) A szakirányú továbbképzésen több lehetőség lett volna a hallgatókkal való találkozásra, a szorosabb kapcsolat azonban diszfunkcionális is lehet oktatási téren: „Nem lehet hagyni, mert akkor nincsen tudás-átadás. Ha most én ezeket az alkalmakat [közös összejöveteleken] összekeverem, ennyire koncentrált együttlétnél, nehéz lesz sapkát váltani. Ha én több alkalmat vagyok velük a másik szituációban, akkor én hiába mondom, hogy most nem a kék sapka van rajtam, hanem a piros.” (Szakirányú oktató3, 16. old.) Aktívabbak azok a hallgatók, akik szívesen jöttek a képzésre, örömmel vesznek részt az előadásokon, azokat hasznosnak tartják, profitálni tudnak belőle. „De hogyha akármelyik évfolyamot is nézem, azt tudom mondani, hogy mind a két évfolyamnál, nem egy-egy embert tudnék mondani, hanem volt egy mag, ami azért egy nagy csoportnak képzelendő el. Én inkább azt mondanám, hogy azok voltak kevesen, akik nem voltak nagyon aktívak. Tehát a többség mind a két évfolyamnál kimondottan érdeklődő volt. (…) Nagyon jól érezték magukat, élvezték, hogy ez egy más dolog, mint amit csináltak a munkahelyükön. Azzal, hogy visszaülhettek az iskolapadba, hogy interaktívan beszélhettek a gyakorlati szakemberekkel, sok olyan információhoz jutottak, sok olyanra rájöttek, [ami a terhes hétköznapokon nem jutott eszükbe] (Szakmai megvalósító1, 16., 30. old.) A másik végpont a motiválatlan hallgató, aki nem szívesen ment, inkább úgy küldték el a képzésre, esetleg a szó szoros értelmében kivezényelték arra, ami nem érdekelte, nem értett egyet vele, vagy csak egyszerűen félt a munkából kieső idő miatt rázúduló feladattömegtől. Az oktatók meglátása szerint leginkább hozzájuk köthetők azok a kisebb-nagyobb konfliktusok is, amelyek alkalmilag előfordultak az oktatók és a hallgatók között. Az interjúkból csak egy durvább esetet tudunk, amikor az egyetemi oktató egy „kivezényelteknek” tartott előadásról „…’sírva’ ment ki. És ezt úgy mesélték egymásnak 17
szünetben, mint valami hatalmas nagy fegyvertényt, hogy milyen szuper kemény fiúk vagyunk.” (Szakirányú oktató2, 10. old.) Az oktatók és a hallgatók közti nézeteltérések másik forrása – az oktatók szemszögéből – azoktól a hallgatóktól eredt, akik kevésbé voltak fogékonyak azokra az értékekre, szemléletre, amelyeket a képzés egésze, néhány oktató pedig még erőteljesebben képviselt. Volt olyan előadó – szakmájának nemzetközileg is elismert képviselője, „nagyon impulzív képviselője értékeknek, és elveknek” – akinek a szemlélete emiatt gyakrabban
került
összeütközésbe
az
esetenként
előforduló,
előbukkanó
előítéletességgel, netán rasszizmussal. Az előítéletesség jelentkezése az interjúalanyok megszólalásaiban inkább a „volt rá példa” kategóriája (FAT oktató2, 8. old.), míg a rasszizmus megemlítése az említett, „kivezényelt” csapattal összefüggésben jelenik meg (szakirányú oktató2, 10. old.). Ezeknek a negatív jelenségeknek lehetett oka a kiégettség is, de egyes, bűnelkövetőkre irányuló foglalkozásokkal erőteljesebben együtt járó punitív, retributív szemlélet is, amelynek ellentmondott a tananyag, a képzés preventív, reintegráló szellemisége, illetve az oktató által képviselt toleráns, resztoratív értékrendszer, ami vitát, nézeteltérést eredményezhetett. Ez a szemlélet azonban a képzés része volt: „Merthogy nekem át kell vinnem egy szemléletet. És ezt a szemléletet akarom én átvinni, az hogy a mi hétköznapjainkat járja át ez az egész szemlélet, a bűnmegelőzésnek az áldozattá
válásnak, a segítésnek, a professzionális segítésnek a
szemlélete. Hogy ezt tanítani kellett folyamatosan.” (Szakirányú oktató2, 9. old.)
Az oktatók tehát általában kezelték ezt a helyzetet tapasztalataik, gyakorlatuk szerint. „Tehát nagyon fontos, hogy korrekten az én kezemben van az óra vezetés, vagy, hogy tudjam, hogy meddig lehet
elmenni
és mármint, hogy nyílván
mindenkinek a
véleménynyilvánításba hol vannak a határok és az ember azonnal tudjon reagálni, hogy ha olyan jellegű megnyilvánulások vannak.” (Szakmai megvalósító1, 43. old.) Azt azonban az oktatói vélemények alapján elmondhatjuk, teljesült az a hipotézisünk, hogy a hallgatók többsége nem tekinthető előítéletesnek a mélyszegénységben élőkkel szemben és az órákon a politikai előítéletesség oldásának is vannak pozitív tapasztalatai, mert „Itt szakmáról beszélünk, áldozatokról beszélünk és annak nincsen politikai vonzata.” (Szakmai megvalósító1, 43. old.) Felnőttképzésről lévén szó, a hallgató által korábban tanultak, vagy a foglalkozásában gyakoroltak, a beosztásában képviseltek, valamint az oktató által közvetített ismeretek ellentmondhatnak egymásnak, kognitív disszonanciát eredményeznek, amelyek aztán nem feltétlenül udvarias, tekintélytisztelő formában törnek felszínre. „Aztán voltak csoportok, akik mindig okosabbak voltak, volt ilyen. Elég, ha 3 ilyen ember van a csoportban, és akkor a csoportnyomás már működik, [a többi] nem mer ellentmondani, 18
nincs ereje vitatkozni, satöbbi, és ez a 2-3 elviszi aztán a csoportot.” (Szakirányú oktató1, 11-12. old.) Összehasonlítva a motivációkat a nappali képzésben résztvevő egyetemistákéval, a kép még a kisebb összekülönbözéseket tekintve is a felnőttképzésben résztvevő hallgatók javára billen: „A fiatal egyetemistákat motiválatlannak, fáradtnak látom. Céltalanok, nem tudják, hogy mit akarnak, minek ez az egész, ha jelentkeznek is, inkább a tanácstalanság van bennük. A felnőttképzésben, azért is, mert felnőttek, munkahellyel, családdal rendelkező emberek voltak, akik azt gondolom, a tudásvágyból, az előrelépés szándékával és sokféle jó motivációval érkeztek. Azt, hogy megbecsülik ezt a lehetőséget, sok mindent kaptak ezzel a tanfolyammal. Ha szünet volt, pontosan visszaérkeztek, fegyelmezettek voltak. Én mondtam, hogy ezt el is várom. Mármint pontosságot, hogy tudjunk haladni. De nagyon érdeklődőek voltak, figyelmesek, nem volt ellenállás, kivéve… egyetlen embert.” (…) De …
figyelt, jegyzetelt, és a végére adott egy olyan visszajelzést, ami nagyon
elismerő volt az órával kapcsolatban.” (FAT oktató3, 8., 10. old.) Ezek az interjúkban említésre került negatív jelenségek tehát inkább esetiek, nem tekinthetők általánosnak, a meginterjúvolt oktatók általában elismeréssel nyilatkoznak hallgatóikról többféle tekintetben is. Pozitívan élték meg az oktatók a hallgatók nagy többségének érdeklődését:
Érdeklődtek
plusz
anyagok
iránt,
a
vetített
film
megszerzésének lehetőségéről, honlapcímek után. Volt, aki mindhárom, vagy több FAT képzésen is részt vett. (FAT oktató1, 17., 19. old.); együttműködését: „… a polgárőrök kedvesek voltak. Öregek voltak, vagy inkább ilyen kis nyugdíjas korosztály, volt köztük például egy hihetetlen pengeagyú nő. Vele élmény volt, jókat kérdezett, hát az egy inspiráló közeg volt, [mármint] a nagyrészük.” (Szakirányú oktató2, 9. old.); motiváltságát: „Iszonyúan motivált társaság volt. Tehát ugye azt lehet látni,
hogy
ezekben
a
témákban
nagy
kiéhezés
van.
Módszereket
szeretnének, megoldásokat szeretnének, pedagógusok látják, ahogy a gyerekeknek a lehetőségei beszűkülnek. Szeretnék a bűn elkövetéstől megóvni őket…” (Szakirányú oktató1, 15. old.); figyelmét: „… nagyon figyeltek. Ahogyan én bementem, bemutatkoztam, elmondtam, hogy mi lesz ez, mit várok el tőlük nagyon határozottan és egyértelműen, az első negyedóra és húsz perc után síri csend és isszák a szavaimat. Kérdeztek. Én az elején is azzal indítottam, hogy bármely tananyagrésznél 19
bármiben
lehet
kérdezni.
És
onnan
tudtam,
hogy
figyelnek, hogy sok kérdés volt. Tehát nem csak ledaráltam, hanem sokat kérdeztek. És engem ez inspirált. (FAT oktató3, 7. old.) a közvetített szemlélettel kapcsolatos fogékonyságot: „…volt, aki mondta, hogy oké, ő ezt belátja, hogy így van, de még ha most persze nem is változik meg teljes mértékben a gondolkodásmódja, valamennyire csak hat rá ez. (FAT oktató2, 6. old.) esetenként a kiemelkedő teljesítményeket: „Például amikor ezt a szimulált mediációt
adtuk
elő,
akkor
egy
hölgy,
aki
a
pártfogói
felügyeleti
szolgálattól jött, elvállalta a mediátor szerepét és mondta, hogy őneki ez nem tartozik a munkája közé, de nagyon profi volt, úgy gondolom, hogy biztos látta a kollégákat, hogy hogyan vezetnek le egy ilyen ülést, és nagyon szépen megoldotta.” (FAT oktató2, 8. old.); a pozitív visszajelzéseket: „Egyrészt pozitív visszajelzés volt, hogy ott voltak, ott maradtak, aktívak voltak, végigülték az órát, ez egy tanár számára visszajelzés, hogy még a 10. órában is ott vannak. Illetve én ott szóban olyan visszajelzést kaptam, hogy érdekes volt, tehát, hogy én úgy éreztem, hogy lekötötte őket a dolog. Valami olyat hallottak, amit eddig még nem ismertek, ilyen értelemben nekem pozitív volt a visszajelzés.” (FAT oktató1, 13-14. old.)12 Mindez
már
azt
is
előrevetíti,
hogy
az
oktatók
mit
tekintenek
a
képzés
eredményességének. Részben tehát a tudásgyarapodást: „…volt 1 darab két hónappal később
jövő
visszajelzés,
azt
hiszem
Debrecen
környéki
büntetés-végrehajtási
intézetben, akik többször vettek részt, akik kvázi gyakorlott kommunikációs tréningrésztvevők voltak, tőlük jött olyan visszajelzés, hogy először volt olyan élményük, hogy használható tudást szereztek, és alkalmazták (…). Ők gyakorlott, sokat tréningezett emberek voltak, tőlük egy ilyen visszajelzés, azt hiszem, hogy nagyon jó.” (Szakirányú oktató3, 17. old.) Eredménynek tekinthető, hogy a képzés során sikerült egy „alternatív” szemléletet megismertetni a hallgatósággal. „[Az értékek közvetítését] is fontosnak tartom. Tehát, hogy ezt a nem annyira megtorló szemléletet, hanem ezeket az új technikákat, meg kicsit a hagyományos büntetőjogi szemléleten túli elképzeléseket bevezessük. És ez szerintem fontos, hogy a gyakorlati szakemberek is megismerkedjenek ezekkel az új megközelítési módokkal. Mert például szerintem a BV-seknek is nagyon hasznos, hogy hallják ezeket, vagy a rendőröknek is. (FAT oktató2, 5. old.)
12
Az interjúkból több példát is lehetne idézni, a legjellemzőbbeket emeltük ki.
20
Végül a hallgatóknak olyan haszna is van a képzésből az oktatók szerint, amely számukra a munkaviszonyok tekintetében hasznos. Egyrészt elősegíti a társszakmák megismerését, illetve másutt, más intézményben, településen azonos munkakörben dolgozók szakmai kitekintésének lehetőségét: „-Az egész pályázatnak kezdettől fogva egy célja volt, hogy ezt a jelzőrendszeri együttműködést erősítse, ami túlmutat a jogszabályokon, hogy hogyan lehet valóban erősíteni a jelzőrendszerei együttműködést. Ennek egy nagyon klasszikus eleme a képzés. Hogyan lehet a jelzőrendszerbeli együttműködést erősíteni? Ha az ebben lévő embereket képezzük, és olyanokra képezzük, hogy ismerjék meg, hogy a másik területek mit csinálnak, mert nyilván akkor tudnak hatékonyan együttműködni. (…) Ráadásul ez egy ilyen multi-szakmai műhely, egy interprofesszionális műhely volt. - Az interprofesszionális együttműködésnek voltak olyan jelei, hogy mondjuk a védőnő beszélgetett a börtönőrrel? - Hogy ők ott együtt? Persze. Egyértelműen lejött, egyrészt ott aludtak, együtt voltak, elindultak ilyen beszélgetések, ha nem is feltétlenül az órán …” (FAT oktató1, 15. old.) Másrészt a megszerzett képzettség, tudás, hasznos lehet a hallgató esetleges későbbi elhelyezkedési szándékánál: „Én ezt, mint munkáltató tudom mondani, hogy igenis számítanak [ezek az elvégzett tanfolyamok]. Tehát ha van egy olyan önéletrajz, amiben benne van, hogy valakinek vannak ilyen típusú képzései, akkor az ember azt feltételezi, hogy erről van valamilyen fogalma. (…) Biztos vagyok benne, hogy mind az áldozatsegítésről, mind a pártfogásról, reintegrációról, az, aki egy ilyen képzést végigcsinál, az többet tud, mint az egyetemi, vagy főiskolai hallgató tudása.” (FAT oktató1, 20. old.) Harmadszor pedig a képzések a kiégés ellen is hatnak: „Nemcsak a szakmai tudás megszerzése
fontos,
hanem
a
továbbképzés,
meg
a
tanulás,
meg
valami
új
megismerése, ez a kiégés ellen is az egyik legjobb eszköz. Ez legalább akkora hozadék szerintem, tehát ha lehet nézni, hogy tárgyi tudás, együttműködések kialakítása, szemléletalakítás, kiégés, egyéni, személyes ambíciók kielégítése, ezek szerintem mind párhuzamosan jelen vannak.” (FAT oktató1, 20. old.) Összegezve tehát, a hallgatóknak „személyes hasznuk az biztos, hogy van. Én úgy gondolom, hogy egyrészt szaktudás-frissítés, vagy új információk, vagy azoknak az elérhetőségi forrásának a megismerése szerintem az nagyon fontos. A kapcsolati hálójuk biztos, hogy erősödött a saját szakterületekhez és azon kívül, azt gondolom hogy ez egy nagyon lényeges dolog. Az érzelmi frissülés, fásultság, kiégettségtől való védelem az újabb fontos hozadéka lehet, nyilván ez mindegyik nagyon személyes.” (Szakirányú oktató3, 28-29. old.) 21
Összességében az oktatók és a szakmai megvalósítók egyaránt eredményesnek és a hallgatók számára hasznosnak ítélik a képzést. A tananyag megemlítése vegyes véleményt tükröz az oktatók köréből: elismerik a szerzők és a szerkesztők szakmai teljesítményét, szakirodalmi felhasználhatóságát, „Alapvetően én azt látom, egy jól használható anyag, zömében benne volt minden (FAT oktató1, 11. old.). De ugyanakkor megemlítik azt is, hogy nem fedett le minden területet, vagyis nem tartalmazott minden olyan kérdést, amelyekre az egyes tárgyak esetében indokolt lehetett kitérni, leginkább terjedelmi okok miatt „…vannak olyan kérdések, ami a tankönyvbe sok ok miatt nem kerülhetett bele” (Szakmai megvalósító1, 34. old.). Ezért legtöbben a két kötetes, színvonalas tananyagot kiegészítették saját kútfőből. Szervezési nehézséget az oktatók általában nem tapasztaltak, mindössze egy említ közülük ilyet, egy újabb tanfolyam indulása következtében felmerülő órasorrend változással kapcsolatban: „…volt néhány olyan eset, amikor ide az egyetemre elég későn jutott egy jó néhány információ azzal kapcsolatban, hogy indul egy újabb tanfolyam. És akkor ebből fakadtak problémák, hogy nagyon gyorsan kellett [cselekedni], és akkor volt olyan is, hogy variálni kellett az órák sorrendjével…” (FAT oktató2, 7. old.). A toborzással kapcsolatos nehézségek miatt felvetődik, hogy az indikátorok tekintetében a projekt túlvállalta magát, viszont a rendelkezésre álló források, az elnyert összeg elegendőnek bizonyultak
képzésre,
még
pénzmaradvány
is
várható
a
költségátcsoportosítás
nehézségei illetve az útiköltségek kifizetésének előre nem látható tervezhetőségének következtében. A toborzással kapcsolatosan a déli régióban említett nehézségeken kívül más különbség nem vetődik fel a megvalósulás helyszínei között, mindhárom városban sikerült az oktatáshoz jó körülményeket biztosítani. Tervektől való eltérés a csúszásokon kívül nem merül fel. Az interjúkra a kérdőívvel kapcsolatos elemző munkában is kitérünk majd a továbbiakban, a motivációk tekintetében is. A KÉRDŐÍVES ADATFELVÉTEL EREDMÉNYEI A kérdőívet a Programértékelő kutatások alprojekt keretén belül a képzés értékelésével foglalkozó team dolgozta ki, mely részletesen tartalmazza a vizsgálandó kérdéseket, hipotéziseket, módszereket és a kérdőíveket is.13 A jelen tanulmányban feldolgozott kérdőív célja az volt, hogy vizsgálja azokat a problémákat, amelyeket részben már a projekt Megvalósíthatósági Tanulmánya megfogalmazott, részben pedig a képzést értékelő munkacsoport dolgozott ki. A kérdőív több problématerületet próbált vizsgálni: elérte-e a képzés a célcsoportot, milyen motivációkkal érkeztek a hallgatók, és a
13
A bűnmegelőzési szakemberek és önkéntesek képzése alprojekt értékelő vizsgálata. Kutatási terv, készítette: Papházi Tibor és Szabó Tünde, Bp. 2011. július, kézirat.
22
véleményeik alapján milyennek tekinthető az elégedettségük a képzéssel kapcsolatban. Megkíséreltük felderíteni a hallgatók büntetőpolitikai szemléletét, és elemeztük a hallgatók által kitöltött ismeretfelmérők eredményeit (a Miskolci Egyetem által íratott szintfelmérőket és az elemző munkacsoport által készített totó-szerű tesztet14). A vizsgált problémák több részkérdésre bonthatók, tanulmányunkban ezek elemzését fogjuk elvégezni. MÓDSZERTANI ÁTTEKINTÉS A kérdőívet mindig az adott képzés végén töltötték ki a hallgatók, amely csak az értékelendő tantárgyak felsorolásánál különbözött, a tanult tantárgyak szakirányonkénti eltérései miatt. A programértékelő kérdőívet 539 fő töltötte ki, de ez nem a teljes résztvevői kör, mivel a projekt csúszása miatt több csoport hallgatói nem töltötték ki a kérdőívet. Összesen 20 FAT csoport és két koordinátor évfolyam adata szerepel az adatbázisban. A viszonylag kis összlétszám miatt nem mintát vettünk a képzéseken részt vett
hallgatókból,
hanem
valamennyit
megpróbáltuk
megkérdezni.
Igyekezetünk
nagyrészt sikerrel járt, mivel a hallgatók döntő többsége kitöltötte a kérdőívet, de nem minden hallgató válaszolt mindegyik feltett kérdésre, és tapasztalatunk szerint olyan is volt, aki a válaszadást némely kérdésnél nem vette komolyan. A nem válaszolók száma kérdésenként nagyon különbözött, a releváns változók átlagos válaszhiánya 15,4 fő (nem vizsgáltuk ebből a szempontból pl. azokat a kérdéseket, amelyek szöveges választ adtak, vagy azokat, amelyeknél a korlátozott válaszadás miatt eleve nagy volt a nem válaszolók száma). Az önkitöltős, csoportos kitöltésnek, amely ugyan felügyelet mellett történt, sajnos megvolt az a hátránya, hogy néhány válaszoló egyes összetartozó kérdéseket következetlenül válaszolt meg. Ezt az adatrögzítést végző, kiváló és precíz munkát teljesítő Suvet Research minden erőfeszítései ellenére sem tudott teljesen eltüntetni, és a táblázatokat figyelmesen tanulmányozók számára sem fog rejtve maradni. Mindent egybevéve azt mondhatjuk, hogy átlagosan mintegy 500 megkérdezett foglalkozott az egyes kérdésekkel, munkájukat ezúttal is köszönjük, mert jelentősen hozzájárultak az esetleges későbbi képzések még eredményesebb lefolytatásához. 15 A nem válaszolás oka részben a kérdőíves megkérdezés iránti bizalmatlanság. Már a próbakérdezés
során
azért
kellett
kérdéseket
megváltoztatni,
mert
a
hallgatók
kifogásolták, hogy pl. konkrét napilapok olvasása iránt tudakozódtunk, ezért pl. a médiafogyasztási szokásokkal kapcsolatos kérdést meg kellett változtatnunk. A hallgatók
14
A totó ötlete Bauer Béla ifjúságkutatásaiból származik. Azt azért észre kellett vennünk a változók feldolgozása során, hogy voltak olyanok is, akik a több itemes kérdéseknél mindegyikre ugyanazt a számot karikázták be, nyilván a gyorsítás érdekében, de az ő számukat nem lehet egyszerűen megállapítani a darabteli függvény segítségével. 15
23
nem eléggé hitték el, hogy az egyetemi azonosító kódjuk elkérése (a FAT-os képzéseken pedig az apa keresztnevét és születési dátumát tartalmazó azonosító) nem szolgál másra, minthogy az értékelő vizsgálat egészében keletkezett különböző kérdőívek összekapcsolhatók legyenek, és ez a félelem a visszakereshetőségtől valamennyire nehezítette az elemzést illetve az értékelést. Az már külön módszertani érdekesség, hogy ez a „lelepleződéstől” való irracionális félelem inkább eredményezi az életkor (a születési év) eltitkolását, mint pl. a vallásosságét. Mivel nem mintavételes adatgyűjtés történt, a válaszadók nem is reprezentálhatnak valamely
nagyobb
sokaságot,
a
válaszok
értékelésének
kizárólag
a
projekt
eredményességének megítélése, a célok teljesülésének megállapítása, a megvalósítás tanulságainak levonása szempontjából van jelentősége a vizsgálat keretei között. Mivel az adatbázisba került változók többnyire alacsony mérési szintűek, ezért az adatok feldolgozása
leggyakrabban
kereszttábla
elemzéssel
történt.
A
változók
közötti
kapcsolatok erősségét kereszttáblák esetében a Cramer V mutatóval néztük, a közölt táblázataink általában e mutató szerinti gyenge vagy legfeljebb közepesen erős kapcsolatokkal jellemezhetők, amely részben a válaszhiányokra vezethető vissza. 16 A tanulmány szövegében a táblázatokban a változók közötti kapcsolatok szignifikanciája 0,05 alatti, ahol ettől eltér, azt jelezzük. De mivel vizsgálatunkban nem mintából következtettünk egy nagyobb sokaságra, ezért a szignifikancia említése inkább csak a változók közötti kapcsolatok meglétének nyomatékosítása, szerepe lényegében arra korlátozódott, hogy segítségével kiválaszthatók voltak a legjellegzetesebb összefüggések és értelmezhetővé vált ezeknél a kapcsolat erőssége. A HALLGATÓSÁG ÖSSZETÉTELE A Megvalósíthatósági Tanulmány a képzés kiemelt célcsoportját úgy határozta meg, hogy ők legyenek „az érintett 3 régióban bűnmegelőzés, áldozatsegítés, reintegráció területén dolgozó szakemberek (rendőrök, pedagógusok, gyermekvédelmi intézmények dolgozói, védőnők,
civil
szakemberek,
szervezetek Igazságügyi
munkatársai, Hivatal
a
munkatársai,
büntetés-végrehajtásban munkaügyi
területen
dolgozó dolgozó
szakemberek), valamint önkéntesek”17. Ezen kívül szempont volt az is, hogy a képzés elérhető legyen a kistelepüléseken dolgozó szakemberek számára, és ne csak vezetők vehessék részt rajta.
16
A Cramer féle V az asszociációs kapcsolat erősségét mutatja a korrelációs együtthatóhoz hasonlóan, ahol 0 érték esetén a változók függetlenek, 1 pedig a teljesen függvényszerű kapcsolatot jelzi. A gyakorlatban a kapcsolat gyenge, ha a mutató értéke 0,25 alatti, 0,25 és 0,40 között közepesen erős, efölött erős összefüggésnek tekinthető. 17 MT rövid kivonat, 2. old.
24
Az „elérte-e a program a célcsoportot” kérdés értékeléséhez először is meg kell vizsgálnunk a hallgatók összetételét. Azt tapasztalhatjuk, hogy a hallgatóság összetétele meglehetősen homogén. A képzésben résztvevők háromnegyede nő volt, a nemüket 13an nem töltötték ki. A hallgatóktól megkérdeztük a születési évüket, ebből alakítottuk ki az életkort, amelyet 4 kategóriába foglaltuk össze: 21-29 éves, 30-39 éves, 40-49 éves, 50 éves és idősebb korcsoportokat különböztettünk meg. Legfiatalabb válaszoló tehát 21 éves volt, a legidősebb 68 éves 2012-ben. A hallgatók közül 86 fő nem adta meg az életkorát, aminek okát végül is nem tudjuk, de azt megállapíthatjuk, hogy közülük 78 fő FAT
tanfolyamra
járt,
méghozzá
36-an
áldozatpolitikára,
33-an
kiskorúak
bűnmegelőzésére, 9-en reintegrációra (ld. melléklet, M.2.). Az átlagos életkor (a születési évét nem megadó 86 fő kivételével) 39,6 év volt 2012-re számítva. Iskolai végzettség szerint nézve is homogén a csoport: legnagyobb arányú a főiskolát végzettek csoportja (61,6 %), 19,1 % akik egyetemet végzettek, kereken ötvenen jelöltek meg érettségit, és volt, aki nem volt tisztában saját végzettségével, illetve nem akart válaszolni erre a kérdésre ( ld. melléklet, M.3.). A felsőfokú végzettségűek (akik közé a felsőfokú
szakképzettséggel
rendelkezőket
is
oda
számítottuk)
több
felsőfokú
végzettséggel is rendelkezhettek, de a nagy többségnek (59,6 %) csak egy ilyen papírja van. A több végzettség többféle képzettséget is takar: az 539 fő megkérdezettből 494-en válaszoltak arra, hogy milyen felsőfokú végzettségeik vannak, ezek közül egyenként nézve legtöbb a szociális végzettség, ezt 199-en, és a tanári, ezt 166-an választották. A harmadik leggyakoribb választás az igazgatás – rendészeti végzettséget jelentette, de ez már nagyságrenddel kisebb, mindössze 60-an rendelkeznek ilyennel. A hallgatóság végzettségeinek
áttekintéséhez
–
mivel
egy
személy
többféle
képzettséggel
is
rendelkezhetett, és a kérdőívben felsorolt bizonyos végzettségtípusok előfordulásai, mint pl. a vallási – hittudományi, vagy a művészeti, elenyészőek – összevonásokat is végeztünk, amely után a hallatók végzettségei az alábbi táblázatba rendezhetők (1. tábla).
25
1. tábla: a képzésben résztvevő hallgatók tipikus felsőfokú végzettségei képzési szakirányok szerint Meglévő Bűnmegelőzési Áldozatpolitika új Kiskorúak bűnözése Bűnelkövetők Összesen felsőfokú koordinátor irányai elleni fellépés új útjai reintegrációjá-nak végzettség* új lehetőségei
fő
%
fő
%
fő
%
fő
%
fő
%
Válaszhiány
2
1,8
26
13,3
16
8,2
1
2,5
45
8,3
Jogi, rendészetia)
10
9,1
21
10,8
27
13,9
3
7,5
61
11,3
32,7
58
29,7
53
27,3
13
32,5
160
29,7
20,0
35
17,9
34
17,5
13
32,5
104
19,3
14,5
26
13,3
37
19,1
7
17,5
86
16,0
11,8
2
1,0
12
6,2
1
2,5
28
5,2
3,6
8
4,1
7
3,6
2
5,0
21
3,9
6,4
19
9,7
8
4,1
0
0,0
34
100,0
195
100,0
194
100,0
40
100,0
539
6,3 100, 0
Szociális, más társadalomtudom 36 ányia) Tanária) 22 Jogi, szociális, tanári, és 16 egészségügyi kombinációi Egészségügyia) 13 Csak katonai, csak műszaki, és csak 4 természettudomá nyi Egyéb 7 Összesen 110
*Egy személynek több felsőfokú végzettsége is lehetett, ezért nagyfokú keveredés tapasztalható ezen a téren. A legjellemzőbb végzettségi típusok megjelenítésére törekedtünk. a) Esetleg emellett más is, pl. gazdasági.
A célcsoport elérése problémájának vizsgálatához az visz közel, ha megvizsgáljuk a hallgatók foglalkozási és munkaviszonnyal kapcsolatos kérdéseit. Mikor a kérdőívet összeállítottuk, figyelemmel kellett lennünk arra, hogy a hallgatóság esetleg vegyes összetételű ebben a tekintetben, esetleg lehetnek köztük olyanok, akik a bizonytalan munkaerőpiaci helyzetüket akarják a képzéssel valamelyest stabilizálni. De itt is a célcsoport profiljának megfelelően a viszonylagos homogenitás jellemző, amennyiben a résztvevő hallgatók tipikusan a közoktatásban és a szociális ágazatban dolgozó középkorú nők. Legnagyobb részük az egészségügyi, szociális és gyermekvédelem (41,9 %), az igazságügyi és rendészeti (17,6 %), és a közoktatási ágazat (16,3 %) területeiről érkezett, ahol döntően teljes munkaidőben (83,3 %), diplomás szellemiként (64,9 %) dolgozik, többnyire határozatlan idejű (69,8 %) közalkalmazotti szerződéssel (50,5 %), leginkább valamilyen önkormányzati foglalkoztatónál (42,1 %) (melléklet, M.5.–M.10.). A melléklet táblázataiból látható, hogy két vagy több munkahelyet csak a válaszolók 6,3 %-a jelölt meg, civil és egyházi foglalkoztatót 10,6 %. Önkéntes tevékenység folytatását 67 fő (12,4 %) említette, ezek egy része viszont inaktív, illetve munkanélküli, de sok diplomás szellemi is megjelölte ezt a tevékenységet. A hallgatók legnagyobb csoportja (44,7 %) a 2000-2009-es évek között kezdett dolgozni, a jelenlegi főállású munkahely kezdő átlagos éve 2003, tehát a projekt 2010-es kezdetéig átlag már hét év munkaviszony volt a képzésben résztvevők mögött. Épp a szakmai szervezeteket 26
megcélzó toborzó munka eredményeképpen tehát a szociális, a rendészeti és a közoktatási szervezetekben dolgozókból került ki a hallgatók döntő többsége. [A toborzás] „kétféle módon zajlott. Egyrészt a háromféle régióból mindenféle szervezet állami és civil szektornak a szerveit gyűjtöttem össze. És ezeknek a szerveknek többször ment ki e-mailben a felhívás a képzések listájával, az előadók neveivel, azoknak a pontoknak a megjelölésével, hogy hol lehet jelentkezni, milyen formában és hova. Ezen kívül volt még 6 toborzó rendezvényünk Miskolcon, Debrecenben és Pécsen kettő-kettő alkalommal. Itt mindig próbáltunk összeállítani egy szakmai minikonferenciát és erre próbáltunk meghívni a szakembereket és önkénteseket, hogy ott is a szakmai képzések összefoglalóját át tudjuk nekik adni, plusz még a szakmai területekről olyan előadókat hívtunk,
akik
mindig
valamilyen
friss
információkkal
tudtak
szolgálni
az
adott
szakmaterületről. (…) Mindig próbáltuk azokat az embereket, civil szervezeteket megkeresni, akikről tudtuk, hogy ezzel foglalkoznak, vagy valamilyen úton közvetetten, de kapcsolódnak ehhez a területhez.” (Szakmai megvalósító4, 6. old.) Már a munkaviszonnyal összefüggő kérdésekből látható, hogy a projektnek a célcsoport elérésére irányuló szándéka lényegében teljesült. Még nagyobb megbízhatósággal állíthatjuk ezt, ha megvizsgáljuk a hallgatók foglalkozását is, amelyet nyitott kérdésben tettünk fel a kérdőívben. A nyitott kérdés „ára” ezúttal is több besorolhatatlan, értelmezhetetlen válasz volt, viszont az átalakítás (kódolás, összevonás) után – amelynek pontosításához felhasználtunk más munkaviszonnyal kapcsolatos kérdésre kapott válaszokat is –, az így kapott kép megerősíti, hogy mindegyik tervezett célcsoportból került be a képzésre szakember (2. tábla). 2. tábla: a képzésben résztvevő hallgatók tipikus foglalkozási csoportjai képzési szakirányok szerint Foglalkozási csoport Bűnmegelőzési Áldozatpolitika Kiskorúak Bűnelkövetők koordinátor új irányai bűnözése elleni reintegrációjának fellépés új útjai új lehetőségei fő Válaszhiány Pedagógus, tanár Igazságügy, rendészet büntetésvégrehajtás Szociális és gyermekvédelem Egészségügy Adminisztráció, szakértelmiségi Inaktív Egyéb, besorolhatatlan Összesen
%
fő
%
fő
%
fő
%
Összesen
fő
%
9
8,2
15
7,7
5
2,6
4
10,0
33
6,1
17
15,5
24
12,3
35
18,0
13
32,5
89
16,5
20
18,2
7
3,6
55
28,4
5
12,5
87
16,1
31
28,2
67
34,4
70
36,1
12
30,0
180
33,4
17
15,5
5
2,6
12
6,2
0
0,0
34
6,3
8
7,3
24
12,3
11
5,7
6
15,0
49
9,1
1
0,9
38
19,5
3
1,5
0
0,0
42
7,8
7
6,4
15
7,7
3
1,5
0
0,0
25
4,6
110
100,0
195
100,0
194
100,0
40
100,0
539
100,0
A foglalkozásokat mutató táblázathoz az összevonások miatt több részletezés is szükséges. Ezért megemlítjük, hogy a pedagógus foglalkozás tartalmazza a tanárokon, óvónőkön kívül az óvoda-, fejlesztő- és a gyógypedagógusokat is. Viszont a szociál- és a 27
pszichopedagógusok a jogászokkal, pszichológusokkal együtt a szakértelmiségiek közzé sorolódtak, akik az adminisztrációs foglalkozásúakkal (pl. ügyintéző, koordinátor), lévén ők ugyancsak diplomások, egy kategóriába kerültek. Az igazságügyi, rendészeti és büntetésvégrehajtási foglalkozásúak közé kerültek a rendőrökön és BV szakembereken kívül a 14 főt kitevő áldozatsegítő és pártfogó, valamint a polgárőr foglalkozást megadók is. A 25 védőnő magától értetődően az egészségügyiek csoportjába került, rajtuk kívül még 9 egészségügyi foglalkozásút tudtunk összeszámolni. Az inaktívak csoportjába került 18 nyugdíjas és rokkantnyugdíjas, 3 GYES-en lévő és segélyezett, 9 munkanélküli és 12 tanuló. „Hallgatók úgy vehettek részt, ha valamilyen hasonló területen önkéntesként végeznek tevékenységet. Úgy részt vehettek a FAT-os képzéseken. A két féléves az már másoddiplomás képzés volt, ott ugye feltétel volt a felsőfokú végzettség, tehát csak úgy vehetett részt, ha volt már egy diplomája.”(Szakmai megvalósító4, 7. old.) 18 Az egyéb csoportba azokat a foglalkozásokat soroltuk, amelyek 4 önkéntes kivételével, nem kimondottan a célcsoporthoz tartoztak, mint pl. diszpécser, üzletkötő, szabadalmi ügyvivő, informatikus. A besorolhatatlanok a foglalkozásukat olyan általánosan adták meg, hogy ez használhatatlannak bizonyult (pl. csak annyit írtak, hogy beosztott, alkalmazott, köztisztviselő). Néhányan vezetői beosztásukat adták meg foglalkozásként, többségükről a más változókkal való összevetésben kiderült, hogy a szociális illetve a gyermekvédelmi intézményrendszerben tevékenykednek. Az interjúkból tudjuk, szempont volt az is, hogy a kistelepülésen élő szakemberek is bekapcsolódhassanak a programba: „Szerettük volna még azt elérni, hogy kis településekről [is] érkezzenek, mert ők kimaradnak ezekből a lehetőségekből. Azért mert drága az útiköltség, nem tudja megoldani az utazást, ezért volt így biztosítva a szállás, az étkezés is, hogy nem kerüljön pénzbe neki, hogy eljöjjön, hogy halljon ott valami mást, kiszakadjon és vigyen vissza valami apró kis tudást a kistelepülésekre. Hát reméljük, hogy sikerült valamelyest, nagyjából úgy látom azért sok területre eljutottunk.” (Szakmai megvalósító4, 9. old.) [A rádió] a kocsiban, nagyon sok munkahelyen szól munka közben irodákban is, tehát ezzel legalábbis kimondottan kis településeket céloztunk meg [a toborzásnál]. Amik azért ilyen 200-600 lélekszámú települések. Nyilván ezért, az ottani szakembergárda ennek a töredéke. Ami azt jelenti, hogy nehéz őket elérni, de úgy tűnik ezzel a rendszerrel legtöbb esetben bevált. (Szakmai megvalósító1, 39. old.)
18
Megemlítjük, hogy a munkanélküliek csoportja a leginkább bizonytalanul kitöltött az adatbázisban. Egyébként munkanélküliként az kapcsolódhatott a képzésbe, aki önkéntesként dolgozott valamilyen bűnmegelőzési területen.
28
3. tábla: a képzésben résztvevő hallgatók lakóhelye képzési szakirányok szerint* Településtípus Bűnmegelőzési Áldozatpolitika új Kiskorúak Bűnelkövetők koordinátor irányai bűnözése elleni reintegrációjának fellépés új útjai új lehetőségei fő
%
fő
%
fő
%
fő
%
Összesen
fő
%
Válaszhiány
1
0,9
1
0,5
1
0,5
0
0,0
3
Főváros
0
0,0
4
2,1
1
0,5
0
0,0
5
0,9
Megyei jogú város
33
30,0
73
37,4
79
40,7
17
42,5
202
37,5
Egyéb város
44
40,0
64
32,8
60
30,9
17
42,5
185
34,3
Község, tanya
32
29,1
53
27,2
53
27,3
6
15,0
144
26,7
110 100,0 195 100,0 194 100,0 40 *Lakóhelynek azt kellett tekinteni, ahol a kérdezett idejének legnagyobb részét tölti.
100,0
539
100,0
Összesen
0,6
Az adatokból látható, hogy ez a célkitűzés nem volt hiábavaló, hiszen a hallgatók negyede jelölt meg községet, kistelepülést lakóhelyének (3. tábla). Emellett a program tervezői, szakmai megvalósítói nem szerették volna, hogy az egyes munkahelyekről érkezők között a kelleténél nagyobb arányban legyenek jelen vezető beosztásúak, azaz szerették volna elkerülni, hogy a képzésben való jelenlét lehetőségét a munkahelyi vezetők maguknak biztosítsák: „Nekünk is az volt a félelmünk, hogy elküldjük egy szervezethez, ahol megkapja a vezető és nem fogja továbbadni. Voltak olyan szervezetek, de szerintem kevesebb volt a vezető ember, inkább olyan emberek érkeztek, akik tényleg terepen dolgoztak, és ott vannak az emberekkel mindennap.” (Szakmai megvalósító4, 12. old.) „… volt olyan FAT-os csoport, ahol adott intézményből többen jöttek vezetői pozícióból és mondjuk ott sok ilyen volt, egy-két csoportban ez előfordult, de ha a nagy átlagot nézem, akkor azért ez kiegyenlítődik a többi csoport összetételével.” (Szakmai megvalósító1, 26. old.) Ezt ugyancsak sikerült elkerülni, hiszen a vezetők aránya a programban nem lett magas: 4. tábla: Vezetői megbízatással rendelkező hallgatók, képzési szakirányok szerint Vezetői megbízatás Bűnmegelőzési Áldozatpolitika Kiskorúak Bűnelkövetők koordinátor új irányai bűnözése elleni reintegrációjának fellépés új útjai új lehetőségei fő Válaszhiány Nincs vezetői megbízatása Van valamilyen vezetői megbízatása Összesen
%
fő
%
fő
%
fő
%
Összesen
fő
%
9
8,2
22
11,3
8
4,1
1
2,5
40
7,4
80
72,7
139
71,3
151
77,8
37
92,5
407
75,5
21
19,1
34
17,4
35
18,0
2
5,0
92
17,1
110
100,0
195
100,0
194
100,0
40
100,0
539
100,0
Az adatokból látható, hogy a vezetői megbízatással rendelkezők a hallgatóságnak csak egy kisebbségét tették ki, mert a hallgatók háromnegyede nem volt vezető (4. tábla). Pedig a vezetőkhöz még a kiemelt beosztásúakat is hozzászámítottuk, tehát azokat is, akiknél valamelyik megadott vezetői feltétel (írásos kinevezés, mások felé utasítási jog és vezetői pótlék) hiányzott. Inkább előfordulhatott az, hogy a vezető a képzésre való felhívást nem tette közzé: „… benyomja a fiókba, mert, hogy nehogy már elmenjen, mert 29
akkor a helyettesítés, meg nincs itthon, meg a munka, meg az egyéb. (…) Ez a szakirányosok közül több irányból jött vissza, hogy »ha nem hallottam volna innenonnan, nem is tudtam volna róla«.” (Szakmai megvalósító1, 38. old.) Kérdőívünkből kiderül, hogyan szereztek tudomást a hallgatók a képzésről, némelyek többféle módon is értesülhettek. Valóban számosan említik a különböző ismerősöket (munkatárs, barát, rokon), ez azonban csak a harmadik leggyakrabban említett kategória. A későbbi hallgatók legnagyobb arányban a munkahelyükön, tevékenységi körüknél fogva értesültek a képzésről, de nagyon sokan munkahelyi vezetőiktől. A TEtt program munkatársaként 51 fő szerzett tudomást a programról. Elenyésző viszont azok száma, akik hirdetésben, szórólapon, vagy a nyomtatott sajtóból értesültek a képzésről (8 fő). Az összevont információszerzési tényezőket szakirányok szerint az alábbi táblázat mutatja (5. tábla). 5. tábla: A képzésről való tudomásszerzés, szakirányok szerint A képzésről való Bűnmegelőzési Áldozatpolitika tudomásszerzés módja koordinátor új irányai
fő Válaszhiány
% 0
TEtt programból
fő
%
Kiskorúak bűnözése elleni fellépés új útjai fő
0,0
2
1,0
% 1
Bűnelkövetők reintegrációjának új lehetőségei fő
%
Összesen
fő
0,5
0
0,0
% 3
0,6
4
3,6
30
15,4
4
2,1
9
22,5
47
8,7
Tevékenységi körénél fogva
31
28,2
51
26,2
68
35,1
8
20,0
158
29,3
Munkahelyi vezetőktől
22
20,0
25
12,8
52
26,8
9
22,5
108
20,0
Ismerőstőla)
22
20,0
29
14,9
28
14,4
6
15,0
85
15,8
Más módon
23
20,9
41
21,0
20
10,3
3
7,5
87
16,1
Többféleképpen is
8
Összesen
110 a) Munkatárs, barát, rokon, ismerős.
7,3
17
8,7
21
10,8
5
12,5
51
9,5
100,0
195
100,0
194
100,0
40
100,0
539
100,0
A képzés – vélhetően a költségtényezők miatt – nem került meghirdetésre a televízióban, pedig, mivel a legtöbb ember ezen a csatornán keresztül értesül a társadalomban zajló eseményekről, feltehetőleg a toborzást jelentékenyen segíthette volna. A KÉPZÉSBEN RÉSZTVEVŐ HALLGATÓK MOTIVÁCIÓI Szerettük volna tudni, hogy a hallgatók miért jelentkeztek a képzésre, és azt feltételeztük, hogy aki közülük a munkahelyével kevésbé elégedett, netán váltani szeretne, inkább jelentkezik a képzésre19. Hasonló összefüggés vizsgálata érdekében kérdeztük a korábbi esetleges munkanélküli időszakra, feltételezve, hogy aki ilyet már tud maga mögött, az inkább igyekszik erősíteni munkaerőpiaci helyzetét egy képzésbe való bekapcsolódással. Megvizsgáltuk ezért először is, hogy a hallgatók mennyire elégedettek 19
a
munkahelyükkel
különböző
szempontok
szerint.
A
könnyebb
A kérdőívben tárgyalt motivációs kérdéskör nem jelenti a motivációk vizsgálatának egészét, ez a probléma a monitoring munka más résztanulmányában is előtérbe kerül.
30
feldolgozhatóság és megjeleníthetőség érdekében az ötfokú skálákat háromfokúvá alakítottuk, összevonva az „egyáltalán nem elégedett” és „nem elégedetteket”, valamint az „elégedett” és „nagyon elégedetteket”, önállóan meghagyva az „elégedett is – nem is” kategóriát.
Az
eredmény
azt
mutatja,
hogy
a
hallgatók
leginkább
a
szakmai
önállóságukkal, munkatársaikkal és a munkaidő beosztásukkal a legelégedettebbek a munkahelyükön, legkevésbé pedig a béren kívüli juttatásaikkal, a fizetésükkel és a munkavégzéshez kapott eszközeikkel. A feltett kérdésünk könnyebb mérhetőségének érdekében egy elégedettségi skálát is kidolgoztunk, amely figyelembe vette, hogy a hallgatók zöme inkább elégedett a munkaviszonyaival. Nagyon elégedettnek ezért skálánk szempontjából azok minősültek, akik a 16 kérdésre maximális elégedettség esetén (9 fő jelezte ezt) kapható 48-as értékből legalább 42-őt, elégedettnek pedig, aki 32-41 közötti értéket szerzett átlagosan. A válaszok tanulmányozása során arra a következtetésre juthatunk, hogy azoknál, akiknél a háztartásuk egy főre esőjövedelme magas, inkább elégedettek a munkahelyükkel, és azok is, akik a munkahelyükön rövidebb idő óta dolgoznak (melléklet, M.11.-M.12.). Ez meghatározza, hogy pl. a rosszabbul fizetett foglalkozásúak (pedagógus, tanár) között felülreprezentáltak a kevésbé elégedettek, más oldalról a magasabb keresetű ágazatokban foglalkoztatottak (versenyszféra), viszont arányaiban inkább több a munkahelyével nagyon elégedettek száma. A motivációk kérdésköre nem vizsgálható egyszerűen úgy, hogy aki a kérdőívünknek a 18, motivációkkal összefüggő kérdésére mennyiségileg nagyobb választ mérnénk egy index segítségével, az motiváltabb is lett volna a képzésre jelentkezéskor. Motivációs kérdéssorunk valójában több tényezőt takar (munkahelyi ösztönzést, ismeretszerzési törekvést, esetleges előnykereső szándékot, és egyéb, semleges tényezőket, mint pl. a képzés ingyenessége), amelyek másként jelentkeznek az egyes hallgatói csoportoknál. Egyik interjúalanyunk a megkülönbözteti a hallgatók között a szakmai résztvevőket a pusztán
érdeklődőktől, és előbbieket
több
dimenzióban is (kikapcsolódni
vágyó,
tudásorientált, passzív résztvevő) csoportosítja a motivációk tekintetében, ezért ezt érdemes hosszabban idézni. - „Mi volt a tapasztalata a motivációk kapcsán? - Nagyon érdekes. Egyrészt, nagyon meghatározó volt az a különbség, hogy ki milyen területen dolgozik jelenleg, és ki hogy került ebbe a képzésbe. Nyilván, akinek valamilyen segítő szakmája van, vagy bűnmegelőzési vagy rendőrségi, vagy hatósági körben dolgozik, az egy [jellemző] terület [a képzés szempontjából]. De volt sok olyan résztvevő, mondjuk kisebb százalékban, 20-30%-ban, akik pusztán érdeklődésből jelentek meg ezen a képzésben. Nyilván a két csoport motivációja eltérő volt. Ami nagy 31
különbség volt a FAT-os és a szakirányú továbbképzésesek között, érdekes módon, a FAT-osok lényegesen könnyebben bevonhatók voltak, és lényegesen motiváltabbak. - A FAT-osok? - Igen, ez egy egészen meglepő tapasztalat volt számomra, nyilván közrejátszik ebben az, hogy dolgozó emberekről beszélünk többségében, akik munkahelyről elszabadulva jelentek meg a képzéseken, és felnőttképzési tapasztalat, hogy ilyenkor a belátható időn belüli végzés, és a szűkebb tematika, mindig jobban motiválja az embereket. Nyilván egy szakirányú továbbképzésen, sokkal tágabb volt a szakterületi kör, amivel ők foglalkoztak, nyilván sokkal keményebbek voltak a vizsgafeltételek, nyilván előttük állt a szakdolgozat teljesítés. Ez egy stresszesebb, iskolarendszerű képzés, amit a felnőtt ember még mindig rosszabbul
visel,
a
kevesebb
kötöttséget
tartalmazó
képzésnél.
Nagyon
látszik,
kifejezetten az ilyen gyakorlati órák során a motivációban. Ez alapvetően rányomja a bélyegét. Ami jól megkülönböztethető volt a motivációban az, hogy a „csak” érdeklődők, és a „csak”-ot idézőjelbe teszem, hiszen ott sokféle ok húzódhat meg mögötte, azok egyenletesen jól bevonható, jól teljesítő vagy jól résztvevő emberek, ezt úgy általában véve mondhatom. Míg a szakmabelieknél az olló az nagyon tág. Sokféle volt a motiváció. Az egyik része, a „szabaduljunk meg a munkahelyről egy kicsit”, „legyen kicsit valami más, és ez milyen jó lesz”; ez volt az egyik, ők persze hamar bele is fáradtak, ez érzékelhető volt. Ez a jó buli történet, ami gyakran megjelenik felnőttképzésben egyébként. Két okból, egyrészt, hogy az emberek a társas, szociális igényüket nagyon nehezen tudják megélni a szűkülő életformák miatt, a másik, hogy azt gondolom, hogy e mögött egy nagyon komoly hiányosság húzódik meg, az, hogy ezeknek az embereknek a rendszeres tutorálása, a rendszeres velük való foglalkozásnak nincs meg a háttere. Tehát gyakorlatilag
a
szakmájukban
megélt
stressz,
nehézségek
kibeszélésében,
egy
folyamatos támogató tevékenységben nincs ezek mögött a szakmák mögött jól szervezetten, ez az igény jelenik meg ilyenkor. Aztán volt egy csoport, aki kifejezetten a tudásért jött, ők nyitni akartak a saját rálátásukon, szélesíteni akarták a tudásukat. Mondok példát, volt bíró a csoportban, aki azt mondta, hogy neki fontos, hogy a másik oldalról, vagy a háttérről is információja legyen ahhoz, hogy a döntési készsége vagy képessége friss maradjon. Végül volt egy csendes halmaz, aki vagy munkahelyi előírásként
vagy
valami
vállalásként,
kötelezettségként,
vagy
a
munkahely
megtartásáért vagy előmenetelből vett részt. Nyilván ők voltak a legtávolságtartóbbak a képzés
tartalmában.
Az
egész
tananyaggal,
a
képzésben
lévő
mérföldkövekkel
kapcsolatban, az ő szemléletmódjuk sokkal inkább kívülálló volt.” (Szakirányú oktató3, 6-7. old.)
32
Pontosabban megfogalmazhatjuk a hallgatóság motivációit, ha egységesen áttekintjük a kérdéssort, összevonva az „egyáltalán nem” és „kevéssé”, valamint a „sokban” és „döntően” válaszlehetőségeket (melléklet, M.13.). Ebből az látható, hogy a képzésre való jelentkezéskor megszerzése,
a a
leginkább
meghatározó
megtanulható
tananyag
szempontok
az
érdekessége,
a
új,
korszerű
ismeretek
megtanulható
tananyag
munkahelyi hasznosíthatósága voltak, míg a legkevésbé lényeges szempontok a munkaviszonyhoz kötődő kedvezmények (pl. munkaidő, szabadság) elérése, az anyagi előmenetel reménye, valamint a mások javaslata voltak. A motivációknak azonban több dimenziója
is
kirajzolódik
a
kérdéssorból
egy
áttekintő
fogalomelemzés
során.
Megtalálhatók a munkahelyhez kapcsolódó motivációk (kifejezett munkahelyi javaslat teljesítése,
munkahelyi
elvárásoknak
való
megfelelés,
a
megtanulható
tananyag
munkahelyi hasznosíthatósága, munkaviszonyhoz kötődő kedvezmények (pl. munkaidő, szabadság) elérése). Vannak olyan motivációs tényezők, amelyek a megszerezhető ismeretekhez
kötődnek
(egyfajta
ismeretek megszerzése, a
szakmai
továbbképzés
megtanulható tananyag
teljesítése,
érdekessége,
új,
korszerű
másutt
tanultak
kiegészítése, rokon szakterülettel való megismerkedés). A harmadik tényező csoportba bizonyos, a képzéssel esetlegesen elérhető előnyök kerültek (más munkakörbe való esetleges átkerülés, anyagi előmenetel reménye, magasabb szakmai presztízs elérése, a megtanulható tananyag munkahelyen kívüli hasznosíthatósága, a többletvégzettséghez kötődő előnyök a munkaerőpiacon). Végül a motivációk negyedik faktorához az olyan semleges tényezők sorolódtak, mint a mások javaslata, a képzés ingyenessége és a képzés lakóhelyhez közelsége. A négy faktortényezőt egymással összemérhető skálákká alakítottuk, mindegyiknél a középső értékénél kisebbekhez tartozók a „kevéssé”, a skálaérték harmadik negyedébe tartozók a „sokban”, és a legmagasabb értékű negyedik negyedbe tartozók az adott faktor szempontjából „döntően” meghatározó motivációs tényezőket jelentették. Ha ezeket megvizsgáljuk, azt tapasztalhatjuk, hogy a képzésre való jelentkezéskor a döntően meghatározó tényezők közé legnagyobb arányban az ismeretek megszerzése, ezután az előnyökhöz kapcsolódó, majd a semleges, végül a munkahelyi jellegűek kerültek. Természetesen ezek általában keveredve jelentkeznek egy-egy
hallgatónál,
ezeken
belül
legtisztábban
az
ismeretek
megszerzésének
szempontja különíthető el a többitől. Ha megvizsgáljuk, hogy a hallgatók egyes csoportjai milyen motivációs tényezőkhöz köthetők
leginkább,
akkor
azt
tapasztaljuk,
hogy
a
kutatás
kezdetén
felmerült
hipotézisünk jogos felvetés volt, amennyiben a munkahelyükkel legkevésbé elégedettek szignifikánsan a legkevésbé rendelkeznek a munkahelyhez köthető motivációkkal. (Ugyanakkor az is látszik, hogy a legkevésbé elégedetteknél a legmagasabb arányú az 33
előnyökhöz kapcsolódó tényezők szerepe, többek között a munkakörből, munkahelyről való esetleges kikerülés), de ez az összefüggés nem szignifikáns.) Az előnyökhöz kapcsolódó motivációs tényezők leginkább a szakirányú végezettséget adó koordinátor hallgatóknál jelentkeznek, legkevésbé – nem meglepő módon –, a legidősebb (50 és afölötti) korosztálynál számottevők. A semleges tényezők erősen hatnak a jelenlegi főállású munkahelyükön régebb óta munkaviszonyban lévőknél és legkevésbé a 2010 óta dolgozóknál (melléklet, M.13. – M.16.). Láttuk, a hallgatóság egészét tekintve, a vállaltan legfontosabb motiváló tényező az ismeretek megszerzése. Leginkább az ismeretek megszerzése motiválja azokat is döntően, akik megéltek már munkanélküliséget, főleg, ha intenzívebben voltak ennek az állapotnak kitéve, márpedig a kérdőívek tanúsága szerint mintegy fele élte már meg ezt az állapotot (ami nem feltétlenül járt regisztrációval), 13,7 %-uk többször is, illetve 8,1 %-uknál egy évnél is hosszabban (melléklet, M.17.). Az ismeretek megszerzése annál erőteljesebb motiváló tényező, minél rövidebb idő óta dolgozik valaki jelenlegi főállású munkahelyén, és annál kevésbé, minél régebb óta, itt tehát pont fordított a helyzet, mint a semleges tényezőknél (6. tábla). 6. tábla: Ismeretekhez kapcsolódó motivációk szerepe a jelentkezésnél Munkaviszonya Válaszhiány Ismeretek szerepének meghatározottsága létrejöttének ideje kevéssé sokban döntően főállású munkahelyéna) fő % fő % fő % fő % Nem teljes vagy 1 1,6 8 12,9 23 37,1 30 48,4 részmunkaidős 1990 előtt 0 0,0 5 11,6 22 51,2 16 37,2 1990-1999 között 1 1,1 4 4,2 51 53,7 39 41,1
Összesen
fő
% 62
100,0
43
100,0
95
100,0
2000-2009 között
3
1,2
4
1,7
111
46,1
123
51,0
241
100,0
2010 óta
3
3,1
2
2,0
34
34,7
59
60,2
98
100,0
Összesen
8 1,5 23 4,3 241 44,7 267 49,5 539 100,0 a) A kérdés úgy szólt, hogy „Mióta dolgozik főállású munkahelyén?” A kérdésre csak a teljes vagy részmunkaidőben dolgozóknak kellett válaszolniuk.
A munkahelyi tényezők legerősebben hatnak az igazságügyi, rendészeti végzettségűekre, ezzel összefüggésben az igazságügyi, rendészeti ágazatban dolgozókra, (leggyengébben természetesen
az
inaktívakra),
megállapításával, hogy nem
ami
minden
egybevág esetben
volt
az
interjúalanyoknak
teljes mértékben
azzal
önkéntes
a a
jelentkezés, amiből súrlódások is származhattak némely esetben. „…voltak nehezebb csoportjaink és ellenállóbb csoportjaink is.” (…) [Az „ellenállás” akkor jelentkezhetett,] „hogyha valaki úgy jött, hogy küldték. Kötelezően el kellett jönnie, és mondjuk kevéssé volt lelkes az ötlettől, de nem azért, mert a tanfolyamon ott kellett ülni, hanem azért, mert közben a munkahelyi feladatot helyette senki nem csinálja meg. És amikor visszajön, és három napig nincs a munkahelyén, utána meg bele fog fulladni
34
abba, ami vár rá, és a határidők, azok nem csúsznak azért, mert ő képzésen volt…” (Szakmai megvalósító1, 20-21. old.) A motivációs problémák alkalomra is korlátozódhattak: „Talán egy olyan helyzet volt, amikor úgy nagyon leült a csoport. Egy pár hangadó az tulajdonképpen jelezte, hogy ők azért vannak itt, mert muszáj nekik jelen lenni, mert ők azt vállalták, hogy itt vannak, de igazából a mai napon nincsen nekik semmi kedvük sem bármit is csinálni. Ez nem a legelején jött ki, hanem két együtt töltött óra után. Nyilván fáradtak voltak.” (Szakirányú oktató3, 20-21. old.) Ezek az esetek azonban, mint az interjúkból is kiderül, elszigetelt incidensek voltak, a képzés értékelését némileg előrebocsátva azt mondhatjuk, hogy a képzést kifejezetten sikeresen értékelték a hallgatók, mint azt a kérdőív vonatkozó részei is mutatják, illetve bizonyítják. A KÉPZÉS ÉRTÉKELÉSE A kérdőíves vizsgálatunk legfontosabb célkitűzése az volt, hogy a képzést értékelni tudjuk, amit elsősorban a hasznosság mentén találtunk megragadhatónak. Kérdéseket tettünk föl a hallgatóknak a tanult tantárgyak hasznosságával, jellemzőivel kapcsolatban, tudakoltuk a pozitív és negatív értékelésük okait, próbáltuk kideríteni a tanultak hasznosíthatóságainak lehetséges irányait, területeit. A hallgatók az egyes tanult tantárgyaik hasznosságát egy ötfokú skálán értékelték, tehát gyakorlatilag leosztályozták a tantárgyaikat. Az eredményeket az alábbi 7. tábla mutatja.
35
7. tábla: Az egyes tantárgyak hasznosságának értékelése képzési irányonként Tantárgy nevea) Bűnmegelőzési Áldozatpolitika Kiskorúak koordinátor új irányai bűnözése elleni fellépés új útjai átlag szórás átlag szórás átlag szórás Bűnmegelőzési alapismeretek Áldozatpolitika Áldozatsegítés Bűncselekménnyel okozott kár Konfliktuskezelés Közösségi büntetések A pártfogó felügyelet A fogvatartottak reintegrációja A gyermekés fiatalkori bűnözés elleni küzdelem A korai problémafelismerés A kezelőrendszer és beavatkozási területei Társadalmi kirekesztődés, bűnözés és kriminálpolitika Helyreállító igazságszolgáltatás Pályázatírás Infokommunikációs jogi ismeretek Romológiai ismeretek Iratszerkesztés alapjai Kommunikációs ismeretek Szakmai gyakorlat Összesen a) A tantárgyak pontos
4,114
0,917
Bűnelkövetők reintegrációjának új lehetőségei átlag szórás
Összesen átlag
szórás
4,211
4,267
0,844
4,413
0,748
4,349
0,764
4,128 4,156
1,010 0,954
4,458 4,542
0,730 0,670
4,339 4,402
0,855 0,805
4,284
0,904
4,417
0,768
4,369
0,821
4,324 4,352
0,975 0,900
4,526
0,795
4,431
0,786
4,417
0,775
4,249
4,389
0,783
4,321
0,826
4,257 4,419
4,435
0,840
0,991
3,846 4,342 4,359
1,247 0,847 0,743
4,402 4,349 4,359
0,903 0,884 0,743
4,342
0,708
4,408
0,765
0,866
4,309
0,837
4,337
0,820
4,355
0,806
4,238
0,857
4,268
0,846
0,832
4,257
0,832
0,833
4,419
0,833
3,701
1,159
3,701
1,159
3,761
1,044
3,761
1,044
3,697 3,414
1,175 1,400
3,697 3,414
1,175 1,400
4,243
1,026
4,243
1,026
4,376 4,195
0,901 0,920
4,376 0,901 4,171 0,946 4,458 0,745 4,275 0,860 4,220 elnevezése a tanulmányfejezet végén lévő kérdőívben megtalálható.
0,907
Az egyes tantárgyak átlagai között néha olyan kicsi az eltérés, hogy három tizedesjegy pontossággal lehet csak érzékeltetni a különbséget. Az üresen maradt cellákból is látható, hogy nem minden hallgató tanult minden egyes tantárgyat, és a szakirányú, oklevelet adó, két féléves koordinátor képzésben volt a legtöbb tanulnivaló. Ezt részben átfedték az egyes FAT képzések tantárgyai. Az egyes tantárgyakat tehát nagyon különböző létszámú hallgató tanulta. Két tantárgyat tanult mindenki közösen: a bűnmegelőzési
alapismereteket
és
a
konfliktuskezelési
tréninget
(ez
utóbbit
a
koordinátorok konfliktuskezelési technikák címen ismerték meg). Azoktól,
akik
tanulták,
összességében
a
legjobb
értékelést
a
Helyreállító
igazságszolgáltatás elmélete és módszerei elnevezésű tantárgy kapta, 4,42-es átlaggal, viszonylag alacsony, 0,83-as szórással. A szórás esetünkben azt mutatja, hogy a hallgatók mennyire egységesen osztályoztak, minél kisebb a szórás, annál egyöntetűbb a hallgatók
véleménye.
A
szórásnak
elsősorban
az
azonos
átlagok
esetében
van
jelentősége: jobb annak a tantárgynak a megítélése, amelynek azonos átlag esetén 36
kisebb a szórása, mert ez egyöntetűbb véleményt takar. Ugyancsak dobogós helyre került a már egy-egy FAT tanfolyamon is tanult tantárgy: a Fogvatartottak reintegrációja (FAT-on A fogvatartottak reintegrációjának eszközei néven) és az Áldozatsegítés Magyarországon (FAT-on Áldozatsegítés alapjai néven). A legrosszabb osztályzatot kapott tantárgyak csak a koordinátorképzésben szerepeltek: iratszerkesztés, romológia, pályázatírás, infokommunikáció, és a szórásokból látható, hogy ezek a tantárgyak osztották meg a legjobban a hallgatóságot. Ezeknek a tantárgyaknak a jóval alacsonyabb átlaga eredményezi, hogy szakirányonként nézve úgy tűnik, mintha a koordinátorok értékelnék a képzést a legalacsonyabbra, pedig ez nincs így: e négy tantárgy nélkül a koordinátorok átlagban lényegében ugyanúgy értékelik a tanultakat, mint a kiskorúak bűnmegelőzésével kapcsolatos tanfolyamon résztvevők, hajszállal még jobban is. A tantárgyak átlaga tekintetében azonban az áldozatsegítésre járók értékelnek a legjobban és a reintegrációsok a leggyengébben. A különbségek azonban árnyalatnyiak, a hallgatók átlagban kifejezetten hasznosnak tekintik a tanult tantárgyaikat, értékelésük a legjobb 4,42-től 4,24-ig terjednek lefelé – az említett négy tantárgy kivételével. A tantárgyak egy másik szempontú értékelésénél megfigyelhető, hogy itt azok a tantárgyak kapnak leginkább pozitív értékelést, amelyek korábban a legmagasabb átlagot kapták. A hallgatókat ugyanis az egyes tantárgyak minősítésére is kértük, amit egy hét jelzőből álló rendszerben tehettek meg, többet is bejelölve. Ebből négy tartozott a pozitív értékelési tartományba, (ami lehetett speciális ismereteket nyújtó, gyakorlatias, érdekfeszítő,
szakmailag
megalapozott),
és
három
a
negatív minősítésűek
közé
(monoton, nem hasznosítható, túl általános). Az egyes kiválasztott tantárgyak esetében – úgy választottunk, hogy a legjobb, a legrosszabb és a köztes értékelésűekből is legyenek – az eredményeket az alábbi táblázat mutatja (8. tábla) 8. tábla: Egyes kiválasztott tantárgyak értékelése Tantárgy nevea) Csak pozitív említés fő
%
Csak negatív említés fő
%
Pozitív és negatív említés is fő
%
Összesen fő
%
Bűnmegelőzési alapismeretek
391
84,1
19
4,1
55
11,8
465
100,0
Konfliktuskezelés
495
95,0
20
3,8
6
1,2
521
100,0
A fogvatartottak reintegrációja
140
97,2
3
2,1
1
0,7
144
100,0
282
95,6
10
3,4
3
1,0
295
100,0
A gyermek- és fiatalkori bűnözés elleni küzdelem Helyreállító igazságszolgáltatás
100
94,3
4
3,8
2
1,9
106
100,0
Romológiai ismeretek
68
66,0
32
31,1
3
2,9
103
100,0
Iratszerkesztés alapjai
56
60,9
32
34,8
4
4,3
92
100,0
a, A tantárgyak pontos elnevezése a tanulmányfejezet végén lévő kérdőívben megtalálható.
A 8. tábla megerősíti, hogy a hallgatók a képzést, illetve az egyes tantárgyakat nemcsak a hasznosság alapján értékelték pozitívan, hanem érdekesnek, és/vagy alaposnak, 37
és/vagy specializáltnak is minősítették, illetve fordítva, az említett néhány, hasznosság szempontjából
kevésbé
jól
megítélt
tantárgyat
egyben
érdektelennek
és/vagy
unalmasnak is értékelték. Azt is megkérdeztük a hallgatóktól, hogy miért értékelték úgy az egyes tantárgyakat, ahogyan tették, külön kérdezve azokat, akik gyengébbnek (1-es, 2-es), és azokat, akik jónak (4-es, 5-ös) ítélték az órák hasznosságát. Módszertani tapasztalatunk az lett, hogy a hallgatók gyakran mindkét értékelési okokat felsoroló kérdésre adtak választ, akkor is, ha csak gyengére, vagy csak jóra értékeltek ténylegesen. A gyengébbre értékelők és a jóra értékelők csoportjai között tehát átfedés van, így az eredeti szándékunktól eltérően a kérdésekre adott válaszok általános kritikai és elismerő észrevételként, illetve úgy értelmezhetők, hogy a hallgatók milyen tényezőket tartanak a gyengébb illetve a jobb minősítés
okainak
a
felkínált
válaszlehetőségek
közül,
függetlenül
attól,
hogy
összességében hogyan ítélik meg a tantárgyaikat. Mindössze 108 hallgató van, aki valamilyen kritikai észrevételt tett, ami az elemszám kereken ötöde, ebből 46 fő egy, 28 fő kettő, a többiek 3 vagy akár hét észrevételt is tehettek, összesen 235 kritikai észrevétel történt. A gyengébb értékelés oka legnagyobb arányban
az
oktatói
tevékenységhez
kötődik,
ezt
követi
a
gyakorlatorientáltság
hiányának a problémája, és az elmélyültebb információk iránti igény („nem került mélységében tárgyalásra”), amit szellemi kielégületlenségnek is nevezhetünk. A kritikai észrevételekben tehát az az érdekes, hogy az a hallgatói kisebbség, amely kritikai észrevétel megfogalmazását annyira fontosnak tartja, hogy még akkor is él vele, ha nem is kifejezetten rá vonatkozna a kérdésfeltevés, jelentős részben nem is az oktatókkal vagy a tananyaggal kapcsolatos ellenérzéseit adja tudtul jórészt, hanem a hiányérzeteit fogalmazza meg a kapott ismeretekkel kapcsolatban (mélység, gyakorlatiasság hiánya). A kérdés nyitott részeként a hallgatóknak szöveges formában is módjuk volt a kritikai észrevételek megfogalmazására, 15-en éltek ezzel a lehetőséggel, ebből 7-en jeleznek oktatóval való konfliktust vagy nemtetszést, amelyekkel már oktatói oldalról is találkoztunk az említett interjúrészletekben, emellett még – részben velük átfedésben – 6 fő volt olyan, aki kizárólag az oktatóra, annak tudásátadására nézve tett jelzést, másra, pl. tananyagra, nem. A válaszokban jelzett problémák tehát vonatkozhattak az oktatókra (nem tudta jól átadni a tudását), a tananyagra (nem volt elég érdekes/érthető/elméleti vagy gyakorlati, esetleg nem értett vele egyet), valamint egyéb tényezőkre (pl. már korábban tanulta, munkája
során
megismerte).
A
kritikai
észrevételeket
tartalmazó
válaszokat
a
megoszlásaik figyelembevételével így feloszthatjuk egy olyan nagyobb csoportra, ahol megjelentek problémák az oktatóval és esetleg egyéb tényezőkkel, de a tananyaggal 38
nem. Második csoport volt, ahol épp ellenkezőleg, a tananyaggal és esetleg egyéb tényezőkkel voltak észrevételek. Harmadik csoportban a tananyaggal, oktatóval, egyéb tényezőkkel való problémák vegyes kombinációi fordulhattak elő, ide értve azokat is, akik az egyéb választ jelölték, mert ebben, mint láttuk, megfogalmazódtak az oktatókkal kapcsolatosan kritikák. Végül negyedik csoport az lett, ahol sem az oktatóval, sem a tananyaggal nem voltak problémák, csak egyéb kérdésekkel. Mivel a képzéssel kapcsolatosan csak kevesen fogalmaztak meg kritikai észrevételt, a most említett okok nem jól mérhetők, mert túl kicsi az elemszám némelyik cellában. Az látható, hogy legnagyobb arányban az igazságügyi, rendészeti, büntetésvégrehajtási foglalkozásúak, az ebben az ágazatban dolgozók, fogalmaztak meg valamilyen gyengébb minősítést a tanórákkal kapcsolatban, valamint a szakirányú hallgatók (melléklet, M.1820.). Amennyire a kis esetszámok alapján megítélhető, a belügyi foglalkozásúaknak elsősorban a tananyaggal kapcsolatban voltak problémáik, és ők azok, akik a legnagyobb arányban jelezték a problémáik között azt, hogy már korábban tanulták ezeket, vagy munkájuk során már megismerték. A koordinátorok elégedetlensége viszont legnagyobb arányban teljesen vegyes, tehát nem köthető kifejezetten az oktatókhoz, vagy máshoz, bár a korábbi ismeretek az ő esetükben is a legnagyobb arányúnak mutatkoznak. Mindez azonban nem befolyásolja, hogy a hallgatónak csak egy kisebbsége az, amelyik gyengének értékelte az órák hasznosságát (9. tábla). 9. tábla: Előismeretek szerepe a tanórák gyengébb minősítésénél Szakirány Nem értékelt Tanulta és/vagy gyengének megismerte fő % fő % Bűnmegelőzési koordinátor 65 59,1 13 11,8 Áldozatpolitika új irányai Kiskorúak bűnözése elleni fellépés új útjai Bűnelkövetők reintegrációjának új lehetőségei Összesen
Egyéb ok fő
Összesen
%
fő
%
32
29,1
110
100,0
176
90,3
8
4,1
11
5,6
195
100,0
159
82,0
17
8,8
18
9,3
194
100,0
31
77,5
1
2,5
8
20,0
40
100,0
431
80,0
39
7,2
69
12,8
539
100,0
Mindössze 31 hallgató nem fejezett ki jó, illetve elismerő véleményt a tantárgyakkal, tanórákkal kapcsolatban, ami másfelől azt jelenti, hogy a hallgatóság 94,2 %-a akkor is kifejezett
valamilyen
elismerő
véleményt,
ha
valamilyen
kritikai
észrevételt
is
megfogalmazott korábban. Ilyen további látszólagos ellentmondás még, hogy a hallgatók egy része, 57 fő, a képzés érdemének tulajdonította azt is, hogy elméleti problémákat tárgyalt és azt is gyakorlatorientált volt, ami magyarázható azzal, hogy elméleti és gyakorlati órák egyaránt előfordultak, és a hallgató mindkettőt jónak találta. Szinte mindenki, aki részt vett a képzésben, talált valami dicséretest, 49,5 %-uk 3-4 felsorolt lehetőséget is megemlített, ennél is többet további 23,0 %. Az elismerések között legnagyobb arányban az oktatókat érintőek vannak (23,7 %), ezután következik, hogy a 39
tananyag új ismereteket adott (21,9 %), avagy színvonalas volt (17,0 %) (melléklet M.21.). A válaszolók közt mindössze 79-en vannak azok, akik nem jelölték meg azt a válaszlehetőséget, hogy „nagyon jó volt az oktató”. Közülük érdemes kiemelni a pedagógus foglalkozásúakat, ami egybe vág azzal, hogy ágazatok szerint tekintve a közoktatásban főállású munkaviszonyban lévők azok, akik az oktatók értékelését saját pedagógiai szakmai szempontjaik szerint is figyelembe vették (melléklet M.22.). Ennél is figyelemreméltóbb azonban a képzés megítélésének szempontjából, hogy azok, akiknél a képzésre való jelentkezéskor az ismeretek megszerzésére való motiváltság erősebb volt, azoktól kap a képzés nagyobb arányban kiterjedtebb, oktatókra, tananyagra egyaránt jó értékelést, illetve az ismeretek megszerzése szempontjából legkevésbé motiváltabbak azok, akik a legnagyobb arányban nem jelölik be, hogy „nagyon jó volt az oktató” (10, tábla). 10. tábla: Ismeretekhez kapcsolódó motivációk szerepe az órák hasznosságának jó értékelésénél Ismeretek Nem jelzett Oktatóval, Tananyaggal megszerzésére való elégedettséget tananyaggal is elégedett, oktatót törekvés szerepe a elégedett nem jelezte jelentkezésnél fő % fő % fő % fő Válaszhiány Kevés
4
50,0
3
37,5
1
12,5
Összesen
8
% 100,0
1
4,3
15
65,2
7
30,4
23
100,0
Sok
15
6,2
184
76,3
42
17,4
241
100,0
Döntő
11
4,1
227
85,0
29
10,9
267
100,0
Összesen
31
5,8
429
79,6
79
14,7
539
100,0
Az tehát bizonyíthatóan állítható, hogy a hallgatók a képzést általában hasznosnak tartják. Megkérdeztük azt is tőlük, hogy hol, hogyan kívánják a megszerzett ismereteket hasznosítani, milyen készségeik fejlődtek, származik-e valamilyen hasznuk a képzésből. Ha a válaszokat áttekintjük (több válasz is adható volt), azt tapasztaljuk, hogy a legtöbben a „jelenlegi főállású munkahelyemen, mostani tevékenységi körömben” válaszlehetőséget jelölték, (22,7 %), ezután következik a bűnmegelőzési tevékenység és áldozatok számára történő segítségnyújtás egyforma arányban (12,8 %), majd a szociális, gyermekvédelmi tevékenység (11,7 %). A felsorolt szakmai hasznosítási lehetőségek közül legkevesebben a módszertani útmutatók, protokollok elkészítését jelölték (1,7 %), ennél is kevesebben vannak azok (mindössze 17 fő), akik úgy gondolják, hogy a hasznosítás lehetősége számukra bizonytalan, vagy biztosak abban, hogy a megszerzett szaktudást nem fogják tudni hasznosítani (melléklet, M.23.). Figyelembe
véve
a
válaszok
együttes
előfordulásait,
azt
mondhatjuk,
hogy
a
hallgatóknak a hasznosítással kapcsolatban kimutatható hat nagyobb csoportja van, akik 1. csak főállású munkahelyükön, jelenlegi tevékenységükben, 2. főállású munkahelyükön, de esetleg mellette más munkakörben, avagy más munkahelyen is, és különböző szakmai területeken, kapcsolatépítésben is, 40
3. elsősorban
főállású
munkahelyükön
és
különböző
szakmai
területeken,
kapcsolatépítésben, de más munkakörben, más munkahelyen nem, 4. más munkahelyen, illetve más munkakörben, mellettük különböző szakmai területeken, kapcsolatépítésben, de főállású munkahelyükön nem, 5. csak valamilyen szakmai területen, együttműködésben, kapcsolatépítésben tudná hasznosítani a megszerzett ismereteit; 6. végül utolsó, legkisebb csoportba azok tartoznak, akik jelölték, hogy biztosan nem, vagy esetleg nem fogják tudni hasznosítani. Ha
áttekintjük, hogy a
hallgatók mely csoportjai
tartoznak jellemzően
ebbe a
kategóriarendszerbe, azt tapasztaljuk, hogy a belügyi, igazságügyi dolgozók leginkább jelenlegi főállásukban képzelik el a tanultak hasznosítását, az önkéntesek főállású munkahelytől
függetlenül
valamilyen
szakmai
területen,
együttműködésben,
kapcsolatépítésben, a munkahelyükkel kevésbé elégedettek pedig felülreprezentáltak a más munkahelyen, munkakörben való hasznosításnál. Érthető módon a jelenleg is munkanélküliek szintén elsősorban más munkahelyen, különböző szakmai területeken használnák ismereteiket. Az adatokból látható, hogy a nem felsőfokú végzettségűek, az idősebbek, ezzel összefüggésben a legrégebben munkaviszonyban lévők, és a jelenlegi munkahelyükkel leginkább elégedetlenek, valamint a pedagógus végzettségűeknek is van egy csoportja, akik jellemzően kevésbé tudják hasznosítani a megszerzett ismereteiket. Ugyancsak felülreprezentáltak e tekintetben a koordinátorok, de köztük szintén jellemző a főállású munkahelyen
más
munkakörben,
valamint
a
más
munkahelyen
való
esetleges
felhasználhatóság is (11. tábla). 11. tábla: Ismeretek hasznosításának főbb típusai* Szakirány 1 2 fő Bűnmegelőzési koordinátor Áldozatpolitika új irányai Kiskorúak bűnözése elleni fellépés új útjai Bűnelkövetők reintegrációjának új lehetőségei Összesen
%
fő
%
3 fő
4 %
fő
5 %
fő
Összesena)
6 %
fő
%
fő
%
10
9,1
26
23,6
33
30,0
25
22,7
9
8,2
7
6,4
110
100
18
9,3
15
7,8
66
34,2
27
14,0
61
31,6
6
3,1
193
100
60
31,3
18
9,4
72
37,5
23
12,0
16
8,3
3
1,6
192
100
8
20,0
4
10,0
20
50,0
4
10,0
3
7,5
1
2,5
40
100
96
17,9
63
11,8
191
35,7
79
14,8
89
16,6
17
3,2
535
100
*A fejrovatban lévő számok a fentebb ismertetett hallgatói csoportokat jelentik. a) A végösszegből hiányoznak a nem válaszolók, akik száma itt mindössze 4 fő volt.
Már az is sokat mond a képzés hasznosságáról, hogy jóval több említés vonatkozik a sok, vagy nagyon sok fejlődésre, mint a kevésre, vagy nagyon kevésre. Ha áttekintjük, hogy a hallgatóknak mely készségei fejlődtek a képzés során, akkor azt mondhatjuk, hogy az 41
említések száma tekintetében első helyen a viktimizációs jegyek felismerése tekintetében fejlődtek sokat vagy nagyon sokat (13,6 %), ezt követi a kriminológiai szemlélet, érzékenység (13,0 %), majd az intézményi erőszak felismerése (11,0 %). (melléklet, M.24.) E három készséget tekinthetjük úgy is, mint a kriminalitáshoz direktebb módon kötődő készségeket, szemben
a
többivel, amelyek a
kriminalitáshoz
nem
kapcsolódnak
közvetlenül. Ha összefüggéseiben vizsgáljuk meg ezeket, azt tapasztaljuk, hogy a kriminalitással
összefüggő
készségek
terén
elsősorban
a
főiskolai
végzettségűek
fejlődtek, míg a többi említett készség a nem felsőfokú végzettségűeket fejlesztette leginkább. Megfigyelhető még, hogy a kriminalitással összefüggő készségek tekintetében az egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi ágazatban dolgozók profitáltak leginkább, a nem kriminalitással összefüggők terén viszont már ez az összefüggés nem mutatható ki. Legtisztábban azonban a készségek fejlődése mindkét készségcsoport esetében azoknál mutatható ki, akik motivációja döntően előnyökhöz kapcsolódott: minél erősebb volt ez a motiváció, annál nagyobb volt a fejlődés valószínűsége, és minél kisebb, annál kevésbé érezte úgy a hallgató, hogy készségei fejlődtek (melléklet M.25., M26.). A képzési szakirányokat tekintve mindkét készségcsoportnál a koordinátorok azok, akik a leginkább úgy érzik, hogy sokban fejlődtek, de ez az összefüggés is elsősorban a kriminalitással összefüggő készségek terén mutatkozik (12. tábla). 12. tábla: Kriminalitással összefüggő készségek fejlődése szakirányok szerint* Szakirány Kriminalitással összefüggő készségek fejlődésének Összesena) nagyságrendje kevés kellő mértékű sok fő % fő % fő % fő % Bűnmegelőzési koordinátor 6 5,6 41 38,0 61 56,5 108 100,0 Áldozatpolitika új irányai 12 6,3 86 45,0 93 48,7 191 100,0 Kiskorúak bűnözése elleni fellépés új 27 14,1 104 54,5 60 31,4 191 100,0 útjai Bűnelkövetők reintegrációjának új 13 33,3 21 53,8 5 12,8 39 100,0 lehetőségei Összesen 58 11,0 252 47,6 219 41,4 529 100,0 *Viktimizációs jegyek felismerése, intézményi erőszak felismerése, kriminológiai szemlélet, érzékenység. a) A végösszegből hiányoznak a nem válaszolók, akik száma itt 10 fő volt.
A hallgatóknak a készségeik fejlődésén túl is többféleképpen is származhatott valamilyen haszna, előnye a képzésből. Az egyes kérdésekre adott válaszok megoszlásaiból látható, hogy
az
előnyök
elsősorban
munkahelyhez
kötődőek
és
szakmai
jellegűek:
„hatékonyabban végezhetem a munkám” (20,9 %), „nagyobb segítséget tudok majd nyújtani az áldozatoknak” (szintén 20,9 %), „nő a szakmai kompetenciám” (18,0 %). Legkevesebb említés a személyes előnyökre vonatkozik, a hallgatók közül csak 81 fő említi, hogy esetleg magasabb beosztásra pályázhat, és még ennél is kevesebb, 58 fő, aki valamilyen jövedelmi előnyt is elképzelhetőnek tart a képzés eredményeképp. E kérdésnél 42
egy
személy nem
feltétlenül
válaszolt
minden
kérdésre, a
könnyebb
feldolgozhatóság érdekében pedig összevontuk az „igen” és a „valószínűleg igen”, valamint a „nem” és a „valószínűleg nem” válaszokat. Igen nagy azoknak a száma, akik egynél több előnyt is jeleztek ezen a módon, legnagyobb számban azok vannak, akik négy előnyt jelöltek be (144 fő, 26,7 %). Mivel a válaszolók az esetek legnagyobb részében megemlítik a kompetenciát és a hatékonyságot, a válaszok együttes feldolgozása azt eredményezi, hogy a válaszok 1. tartalmazzák
mindkét
hatékonyságot
is,
munkahelyi
emellett
egy
előnyt,
vagy
azaz
több
a
kompetenciát
szakmai
előnyt
(pl.
és
a
szakmai
segítségnyújtás az áldozatoknak, pályázatok elnyerése, bűnmegelőzési stratégia kialakítása), de személyes előnyöket (magasabb beosztás, jövedelmi előny) nem; 2. csak
egyik munkahelyi
előnyt
tartalmazzák a
többi
tényező változatlanul
maradása mellett; 3. egyik és/vagy másik munkahelyi előnyt tartalmazzák, emellett egyik és/vagy másik személyes hasznot is, 4. munkahelyi előnyt nem tartalmaznak csak szakmait és/vagy személyeset. 13. tábla: Várt munkahelyi, szakmai és személyes előnyök képzési irányok szerint Szakirány Szakmai Szakmai Szakmai Csak más előny, kompetencia és kompetencia kompetencia csak beosztás hatékonyság, vagy és/vagy és/vagy esetleg más, hatékonyság, hatékonyság jövedelem de beosztás, esetleg más, mellett beosztás kompetencia és jövedelem nem beosztás, és/vagy hatékonyság jövedelem nem jövedelem nem fő Bűnmegelőzési koordinátor Áldozatpolitika új irányai Kiskorúak bűnözése elleni fellépés új útjai Bűnelkövetők reintegrációjának új lehetőségei Összesen
%
fő
%
fő
%
fő
%
Összesena)
fő
%
50
47,2
17
16,0
36
34,0
3
2,8
106
100
106
56,1
44
23,3
35
18,5
4
2,1
189
100
115
61,2
49
26,1
19
10,1
5
2,7
188
100
22
57,9
12
31,6
3
7,9
1
2,6
38
100
293 56,2 18 fő nem jelzett semmilyen előnyt.
122
23,4
93
17,9
13
2,5
521
100
A 13. tábla adataiból látható, hogy – miközben mindegyik képzési irányban legnagyobb arányban azok vannak, akik a munkahelyi előnyöket, mint a szakmai kompetencia és a hatékonyság tartják a képzés legvalószínűbb hasznosíthatóságának – a koordinátorok azok, akik leginkább számítanak valamilyen személyes előny bekövetkezésének esélyére is. Nem véletlen, mert ők azok, akik oklevelet is kapnak a képzésről. A hallgatók így is sikeresnek értékelik a képzést, összességükben is, ezt nyilván lehetett volna még fokozni, ha – mint azt a hallgatók szöveges véleményben is megfogalmazták „…kredit pontot jó lett volna, ha lehet szerezni vele”. Ennél is markánsabban fejezi ki a személyes előnyökkel kapcsolatos pesszimizmust az, aki így fogalmazott. „Fantasztikus volt ez a 43
képzés. Csak a baj, hogy ehhez munkakört, beosztást senki nem fog adni! Gyakorlatilag nem fogjuk tudni hasznosítani. (Nincs rá pénz, nagy a szakmai leterheltség.) Ezeknek az embereknek teret, lehetőséget kellene biztosítani, hogy használhassák az itt megszerzett tudást. El kellene ismerni!!! Mindenféle értelemben...” Csak emlékeztetőül, hogy – mint azt az interjúk feldolgozása során már nyilvánvalóvá vált – a képzés tervezői szerették volna, ha sikerül a FAT-os képzést is akkreditáltatni és a hallgatók ezáltal megszerzik a megfelelő kreditpontokat a továbbképzés rendszerében. Mint láttuk, a próbálkozás a bürokratikus előírások rendszerén futott zátonyra. Ennek ellenére az interjúkból az is megállapítható volt, hogy a képzés hasznosságának megvan az elismerése munkáltatói oldalon is. A hallgatók nem spontán fogalmazták meg véleményüket, hanem a képzés értékelésével kapcsolatos utolsó kérdésünkben arra kértük a hallgatókat, hogy rövid szöveges formában is értékeljék a képzést. 145-en írtak valamit ehhez a kérdéshez, amit külön köszönünk, mert a hasznos szöveges hozzászólás ritkább a kérdőívek kitöltői között, ezek a válaszok pedig többségükben lényegre irányulóan adnak segítséget a képzés értékeléséhez. A 145-ből négy nem volt olvasható/értelmezhető, a feldolgozható 141 az összes válaszoló 26,1 %-a, nyilván őket tekinthetjük azoknak, akik a „csendes” többséghez képest vagy elismerésüket, vagy marasztalásukat a leginkább szerették volna kifejezni. Ha áttekintjük a hallgatói véleményeket, megállapíthatjuk, hogy több olyan érdemi javaslatot tesznek, amelyek fontosak a képzés értékelése szempontjából. Ezek a javaslatok nem vágnak teljesen egybe: bár, mint már említettük, a hallgatóság több szocio-demográfiai
ismérv
szempontjából
is
hasonló
karakterű,
a
különböző
szakterületekről érkezés különbségeket is teremt a véleményekben. Pl. van, akinek informatív volt az előadás, van, akinek nem. Mások szervezési problémákat említenek, olyan is van, aki homogénebb csoportokat szeretett, volna, hogy megismerje, másutt mik történnek, hogy zajlanak ugyanazok a folyamatok, míg más épp ellenkezőleg, a különböző szakterületekről érkezők véleményére lett volna inkább kíváncsi. A szervezési problémákat jelzők száma azonban csak a véleményformálóknak is a kisebbsége (ide tartoznak még azok is, akik a parkolással, étkezéssel kapcsolatos gondokat (is) említették, önállóan összesen 8 fő. A többség, most szűkebben azok közül, akik a nyitott kérdésre szöveges választ is megfogalmaztak, határozottan jól érezte magát. A szöveges választ megfogalmazók közel harmada, 45 fő adott olyan általános pozitív véleményt a képzésről, mely szerint jó, hasznos, újszerű, érdekes dolgokat tanult, amelyet hasznosítani is tud majd, kiváló, felkészült, „profi”előadóktól, vagy csak egyszerűen jól érezte magát a képzésen, ahol 44
kedves embereket ismert meg egy jó hangulatú közegben. Ehhez járul még 15 olyan személy, akik valamely többlet igényt fogalmaztak meg: szeretnék a képzés folytatását, hosszabb időt tartottak volna szükségesnek ezekre a tanulmányokra, további képzést, „utóképzést”, tartanának szükségesnek, vagy
–
épp
a
felkeltett
érdeklődésének
következtében – börtönlátogatást igényelnének. A véleményezők 41 %-a (a teljes létszám 10 %-a) tehát teljességgel elégedettnek mutatkozik, ők adják a szöveges véleményt megfogalmazók legnagyobb csoportját. Érdekes módon, a tantárgyak közül a konfliktuskezelési tréning volt az, amelyik a legtöbb említést kapta, ezen kívül tantárgyként a pszichológiát említették méghozzá pozitívan. A konfliktuskezelési tréninggel kapcsolatban a legtöbb említés pozitív: „Nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a konfliktuskezelési tréningre”. Számos hallgató indítaná ezzel a képzést, amelynek ismerkedési, összekovácsolódási funkcióját érzékeli, és
nagyobb
időráfordítást
is
szükségesnek
tartanának.
Ugyanakkor
a
képzéssel
kapcsolatos, összesen 10 fő, elutasító, negatív értékeléséből 5 fő a tréninggel kapcsolatos negatív tapasztalatait vetette papírra: egy vélemény szerint eleve felesleges volt, más szerint az oktató hozzáállása „nem volt elég rugalmas”, a trénerek türelmetlenek voltak és személyeskedők, nem beszéltek a nonverbális technikákról, és „nem hallgatják meg a szakértő véleményét”. A két utolsó vélemény arra utalhat, hogy bizonyos szakmai rivalizálás is lehetett a háttérben, amelyekre már az interjúkból szerzett tapasztalatokból is fény derült. Vannak olyan kifogások is, amelyek érdemiek lennének egy hasonló képzés esetében: a túl sok elmélet, illetve a gyakorlatorientáltság hiánya 17 fő részéről kapott megjegyzést, a szervezési tényezőkkel kapcsolatban (parkolás, autó elszámolása, „jobb szervezés”) 8 fő tett említést, és a képzés intenzitását is 5 fő sokallta önállóan. Mert 7-en voltak, akik az említettek közül többet is megemlítettek, és 5 fő a kifogások mellett elismerést is kiemelt. Az elméleti jelleget a számok is megerősítik. Arra a kérdésre, hogy hogy a felsoroltak közül mit és mennyiben adott át a képzés, a válaszolók az elméleti ismeretek közül jelölték a „sokat” és „nagyon sokat” válaszlehetőségeket a legnagyobb arányban (13,2 %), ezután következik a komplex bűnmegelőzési szemléletet (10,9 %), majd a gyakorlatban alkalmazható tudás (10,5 %) (melléklet, M.27.). A hallgatók egy jelentős része számára a képzés megítélésénél döntő a gyakorlatiasság. A szervezők tudatosan törekedtek a gyakorlatiasságra: „… az a lényeg, hogy [a képzés] gyakorlatorientált legyen, amivel igazán tudunk a szakembernek valamit adni; hogy én olyan szakembert állítsak ki oda, hogy akitől megkérdeznek egy kérdést, hogy igen tegnap ez és ez történt, és mit csináljak, akkor arra gyakorlati szakember tud választ adni, aki megélt x darab ilyen esetet. (…) A 45
gyakorlatban lehet olyan szituáció, hogy azonnali választ kell adnom és az elméletet tudnom kell alkalmazni és azt mindannyian tudjuk hogy az elmélet és a gyakorlat nem feltétlenül ugyan azt a kört fedi le, és ezért én annak idején én azt mondtam a minisztériumnak hogy mindenképpen így szeretném a képzést megoldani, hogy ebben legyenek elméleti szakemberek, természetesen, hiszen van egy olyan eleme a tudásnak, ami ebben a formában adható át a megfelelő módon, akár nemzetközi, akár hazai kitekintéssel. De legalább annyira fontos, hogy kisseb vagy nagyobb arányban gyakorlati szakemberek is ott legyenek. Olyan, aki kint van, tudom, hogy csinálja, tényleg megbízható ember, tényleg nagy múltja van, sok minden van a háta mögött…” (Szakmai megvalósító1, 14. old.) A rendelkezésre álló, 79 fős oktató listából legszűkebben számítva is 39-en (49,4 %) a gyakorlatból jöttek, tehát nem az egyetemi vagy a kutatóintézeti szférából. Az a tanfolyami képzések tanulságaként fogalmazható meg, hogy sok véleményformáló hallgató ezt mégis kevésnek találta. A szöveges véleményeket 3 nagyobb csoportba vonhatjuk össze: az általános dicséretekre és a többletigényt támasztó megfogalmazásokra; a kifogásoló, „építő kritikai” jellegű, javaslatokat tevő véleményekre, ide soroltuk a
szervezéssel
kapcsolatos
kapcsolatos
javaslatokat
is,
megjegyzéseket, valamint
a
beleértve
sűrűséget,
ebbe
a
tréninggel
töménységet
kifejező,
gyakorlatiasságot hiányoló véleményeket is; végül
az
elutasítóan
kritizáló,
elmarasztaló,
valamint
a
több
kritikát
is
megfogalmazó megnyilatkozásokat. Az adatokat a kis elemszám miatt nehéz egyértelműsíteni, leginkább az fogalmazható meg, hogy azok, akik nem jeleztek problémákat a tantárgyakkal kapcsolatban, azok fogalmaznak meg leginkább elismerést; akik már tanulták, és/vagy megismerték a képzésben megismert tananyagot, azok fogalmaznak meg elsősorban javaslatokat; míg a képzést elutasítók leginkább azok között felülreprezentáltak, akiknek nem volt a tanultakkal kapcsolatosan korábbi előismeretük. Ugyancsak lényeges lehet a képzés értékelésénél,
hogy
az
elutasítók
(a
kis
elemszámhoz
képest)
a
leginkább
felülreprezentáltak azok között, akiknél a munkahelyi motivációk szerepe döntő volt a jelentkezéskor (melléklet, M.28.). Leginkább az áldozatsegítők adtak szöveges dicséretet (mint emlékszünk, itt volt a legmagasabb a tantárgyak elismerésének az átlaga), a kifogásokat, javaslatokat elsősorban a „kiskorúsra” 20 járók fogalmazták meg, és az elutasítók is legnagyobb arányban közülük kerültek ki (14. tábla).
20
Pontos nevén Kiskorúak bűnözése elleni fellépés új útjai.
46
14. tábla: Elismerés, kritika és elutasítás a képzést illetően a szöveges válaszokban A képzésre vonatkozó Bűnmegelőzési Áldozatpolitika Kiskorúak Bűnelkövetők szöveges minősítés koordinátor új irányai bűnözése elleni reintegrációjának tartalma fellépés új útjai új lehetőségei fő Nem volt szöveges válasz Elismerés
%
fő
%
fő
%
fő
%
Összesen
fő
%
88
22,1
150
37,7
133
33,4
27
6,8
398
100
13
21,7
23
38,3
20
33,3
4
6,7
60
100
Kritika
7
11,9
16
27,1
32
54,2
4
6,8
59
100
Elutasítás
1
5,9
4
23,5
7
41,2
5
29,4
17
100
1
20,0
2
40,0
2
40,0
0
0,0
5
100
110
20,4
195
36,2
194
36,0
40
7,4
539
100
Elismerés és bírálat együtt Összesen
Az, hogy a hallgatóság döntő többsége elégedett volt a képzéssel, az interjúkból is kitűnik: „Szerintem, aki eddig járt képzésre, azok közül minimális volt, aki azt mondta, hogy nem érezte jól magát. Mert vagy nem kapott újat, vagy nem tanult valami mást. Hétfőn voltam Miskolcon, és ott találkoztam pár olyan emberrel, aki a bűnmegelőzési koordinátor képzésünkön vett részt és ők nagyon örültek neki, hogy részt vehettek. Itt összesen 120-an vettek részt, javarészt olyan emberek az ország minden pontjáról, akik hasonló területen dolgoznak, és mindenkitől azt a visszajelzést kaptuk, hogy nagyon jó volt, mert egy olyan koncentrált ismeretet adott nekik ezeken a területeken, az áldozatsegítésben, a kiskorúak bűnözése elleni küzdelemben, amit a munkájukban sokkal hatékonyabban tudnak majd használni. Még tananyagot is kaptak, ami koncentráltabban segíti munkájukat.” (Szakmai megvalósító4, 6. old.)21 A HALLGATÓK KRIMINÁLPOLITIKAI SZEMLÉLETE Az előkészítő anyagokból egy új szemlélet teoretikus igénye is megfogalmazódik. A kiskorúak bűnözése elleni fellépés új útjai képzésnél pl.: „…a képzés célja az új megközelítésmódok és szemlélet minél szélesebb körű érvényre juttatása mellett az is, hogy a hallgatók képessé váljanak konfliktushelyzetek eredményesebb kezelésére és az érintettekkel valamint a társintézményekkel – különösen a jelzőrendszer tagjaival – történő
eredményesebb
kommunikációra
az
általuk
elsajátított
technikák
eredményeként.” (Ld. MT, 56. old, kiemelés az eredetiben.) Az áldozatpolitika új irányai Magyarországon képzésnél az olvasható, hogy „A képzés célja a resztoratív szemlélet 21
A képzéssel való elégedettség kitűnik azokból a képzési záróértékelőkből is, amelyeket a Miskolci Egyetem kért be a hallgatóktól a FAT képzés végén. 350 főtől állnak rendelkezésünkre adatok, de közülük 159 fő nem rendelkezett a munkacsoport által kidolgozott azonosítóval (a hallgató kitöltéskor, figyelmetlenségből vagy bizalmatlanságból, nem adta meg), ezért ezt az egyébként hasznos, jó kérdésekből álló adatbázist nem tudtuk saját adatainkhoz csatolni. A 350 FAT-os válasz azonban egybecseng tapasztalatainkkal, amennyiben a képzés „összesített hasznosságának” átlagos értékelése 4,6. Arra a kérdésre, hogy „Mindent összevetve jól éreztem magam a képzésen” és arra, hogy másoknak is ajánlja-e a képzést, egyaránt 4,7. A záróértékelő minden kérdésére egy ötfokú skálán lehetett választ adni, ahol 1 jelentette, hogy egyáltalán nem, az 5 pedig, hogy teljesen egyetért.
47
minél szélesebb körű érvényre juttatása mellett az is, hogy a hallgatók képessé váljanak konfliktushelyzetek
eredményesebb
kezelésére
és
az
ügyfelekkel
valamint
a
társintézményekkel történő eredményesebb kommunikációra az általuk elsajátított technikák eredményeként.” (MT, 57. old. kiemelés az eredetiben.) Bűnelkövetők reintegrációjának új lehetőségei képzésnél megfogalmazódik, hogy „A programmodul során elsajátított ismeret, kialakított készség, képesség, kompetencia által a résztvevők képessé válnak a megszerzett ismereteinek birtokában a reintegrációt szolgáló új jogintézményekről
történő felvilágosítás nyújtására, a
reintegrációban részt vevő
intézményekkel történő eredményesebb együttműködésre, (…) az alternatív büntetések, közösségi szankciók, elterelési lehetőségek hazai formáinak megismerésével képessé válnak saját szakmai környezetükben e büntető jogpolitikai szemlélet eredményesebb képviseletére és e gondolatok továbbadására …” (MT, 59. old. kiemelés az eredetiben.). Vizsgálatunk
ezért
arról
is
megpróbált
benyomásokhoz
jutni,
hogy
vajon
a
hagyományostól eltérő, resztoratív büntetőpolitikai szemlélet jelen van-e a vizsgált szakemberek gondolkodásában. Az biztos, hogy még a szakirányú képzés két féléve is túl rövid idő egy sikeres szemléletváltozáshoz, a FAT-os képzések kétszer három napja pedig eleve nem volt erre alkalmas. „Én úgy gondolom, hogy ugye azért 48 óra az 48 óra. (…) Tehát azért nyilván azt nem gondolom, hogy ez egy reális elvárás lenne, hogy mindenkinek ettől megváltozik a véleménye, főleg hogy még ezt is kétszer három napba bontjuk, tehát azért közbe van két hét, három hét, amikor más hatások is érik.” (Szakmai megvalósító1, 22. old.) Ennek ellenére, mint azt az interjúk tapasztalatainak megjelenítése során láttuk, az oktatók kifejezetten törekedtek a helyreállító szemlélet átadására, a bűnmegelőzés korszerű technikáinak megismertetésére. A hallgatótól idézett szöveges hozzászólás is azt mutatja, hogy a képzésben mégis jelen volt egy bizonyos új, toleráns, resztoratív szemlélet, ami a hozzászóló vélhető ellenérzetét kiváltotta, másfelől pedig azt is, hogy a véleményező szemlélete ettől elég jelentősen el is tér. A hallgatók szemléletét kétféleképpen mértük. Egyrészt azt vizsgáltuk, hogy a válaszadó inkább a preventív, megelőző vagy a büntető, punitív szemlélethez áll-e közelebb, amit kijelentésekkel
való
egyetértésekkel
igyekeztünk
mérni.
Másrészt
egy
olyan
kérdéscsoportot állítottunk föl, amelyben büntetőpolitikával összefüggő fogalmakat, kulcsszavakat kellett értékelni fontosság szerint egy négyfokú skálán, amelynek fokozatai „egyáltalán nem fontos”, „kevéssé fontos”, „fontos”, „nagyon fontos” voltak. Ezek a fogalmak részben a resztoratív, részben az elrettentő-megtorló, részben a klasszikus (hagyományos) büntetőjogi szemlélethez sorolhatók. Ez a mérés természetesen nem eredményezhetett egzakt, vitathatatlan eredményeket, mivel a hallgatók szemlélete 48
meglehetősen kevert, ezért e kérdőívvel való vizsgálatot ezen a téren csak kiegészítőnek szántuk a kutatás más részében, más módszerével lefolytatott méréséhez. Ha áttekintjük azokat az állításokat, amelyekkel azt igyekeztünk mérni, hogy a hallgatóság a büntető vagy a bűnmegelőzési szemléletet preferálja-e, azt tapasztaljuk, hogy az állítások között legtöbb egyetértő azokra vonatkozik, amelyek azt mutatják, hogy a hallgatók általában nem a büntető szemlélet hívei. „Nagyrészt” vagy „teljes mértékben” a hallgatók válaszaik összességét tekintve legnagyobb arányban azzal értenek egyet, hogy „a munkaalkalmak bővülése, illetve a munkahelyek számának növekedése csökkenti a bűncselekmények számát (11,8 %), hogy „inkább megelőzésre kellene törekedni, mint megtorlásra” (11,4 %), és „az áldozatok ne válhassanak a büntetőeljárás kárvallottjaivá” (10,9 %). A büntető szemlélet elutasítása pedig az összes válasz szintjén abban ragadható meg, hogy a válaszolók legnagyobb arányban „egyáltalán nem”, vagy „kevéssé” értenek egyet azzal, hogy „a bűnöző nem érdemel könyörületet” (16,9 %), hogy „a jogállami garanciák felfüggeszthetők a bűnüldözés hatékonyságának növelése érdekében” (13,7 %), vagy „kevesebb lesz a szabálysértő, ha elzárással is lehet őket büntetni” (13,6 %). (melléklet, M.29.) Ugyanakkor az egyes válaszolók esetében akár nagymértékben is keveredhetnek a büntető és a nem büntető szemlélettel kapcsolatos állításokkal való egyetértések illetve egyet nem értések. Tipológia alkotás segítségével jól elkülöníthetők, hogy az egyes válaszolók mely állításokat tartottak elfogadhatónak (azaz nagyrészt vagy teljes mértékben egyetértettek velük), illetve melyeket nem (vagyis egyáltalán nem vagy kevéssé értettek egyet ezekkel). A kérdéssorban öt kemény, büntető szemléletű állítás szerepelt (M. 29.: 2., 5., 7., 9., 12. sorszámúak) a többi hét nem büntető szemléletűként került megfogalmazásra. A hallgatók közül legteljesebb mértékben büntető szemléletű az lett volna, aki mind az öt büntető szemléletű állítást nagyrészt vagy teljes mértékben elfogadja, és ugyanakkor egyáltalán nem vagy kevéssé ért egyet a többivel. A hallgatók között ilyen nem is fordult elő, legkevesebb két helyen volt eltérés a teljes büntető szemlélettől. Viszont ennek a tökéletes fordítottja, a teljes mértékben, azaz mind a 12 kérdésnél eltérés a büntető szemlélettől, 24 hallgató esetében mutatható ki. Ebből az is következik, hogy a legtöbb hallgató esetében valamilyen mértékű, kisebb-nagyobb szemléleti keveredés mutatható ki. A hallgatókat kiélezetten kategorizáltuk, azaz aki 12 vagy 11 kérdésnél tért el a büntető szemlélettől, azt tekintettük a leginkább bűnmegelőző szemléletűnek, a 9-10 helyen eltérők lettek a részben bűnmegelőző szemléletű kategóriába sorolva, a 6-8 helyen eltérők alkotják a kevert, bizonytalan szemléletűeket, és akik csak 2-5 helyen tértek el a büntető szemlélettől, ők kerültek a legkevésbé bűnmegelőző szemléletűek közé. 49
E változó megalkotása után már vizsgálható, hogy ennek a szemléletnek vannak-e kihatásai pl. a közbiztonság kialakítására szóba jöhető eszközökre, bűnmegelőzési megoldásokra, illetve a szemléletre kimutatható-e valamelyest a képzésnek a hatása; pontosabban
a
szemléletet
mutató
változó
összefüggésbe
hozható-e
a
kérdőív
kérdéseiből képzett azon változókkal, amelyek a képzés során esetlegesen átadott értékek, minták, ismeretek, többek között a bűnmegelőzési szemlélet tekintetében érzékelhető gyarapodásáról tudakozódtak. A hallgatóktól egy hosszú kérdéssor segítségével egy ötfokú skálán (1=nem szükséges, 5=nagyon szükséges) próbáltuk megtudni, hogy miket tartanának szükségesnek a közbiztonság javítása érdekben. A 4 és 5 értékek összevonása után a válaszok együttesét
tekintve
legnagyobb
arányban
a
rendőrség
megerősítését
tartották
szükségesnek (11,3 %), ezt követi a lakások, épületek technikai védelme (9,8 %), majd egy tizedesjegyre kerekítve ugyanilyen arányban a térfigyelő kamerarendszer kiépítése, bővítése (9,8 %). A legkevesebb szükségességet mutató 1 és 2 értékek összevonása után a legnagyobb arányban a csendőrség létrehozása (14,4 %) a magánbörtönök létrehozása (14,3 %) és az önvédelmi fegyverek birtoklási lehetőségének kiszélesítése következik (14,2 %), ezek tehát a leginkább elutasított eszközök (melléklet, M.30.). Anélkül, hogy a táblázat mélyebb elemzésébe belemennénk, már ebből, az egyes állításokra leadott válaszokból is látható, hogy a hallgatók elsősorban a hagyományos rendőri megoldásokat preferálják, emellett a modernebb, technikai eszközöket látják alkalmasnak a közbiztonság megteremtéséhez, és nem fogadják el a szokatlan, erőszak felé mutató ötleteket. A kérdéssort azonban feloszthatjuk „keményebb” (M. 30.: 2., 3., 4., 5., 6., 7., 9., 14. sorszámúak) és „puhább” (M. 30.: 1., 8., 10., 11., 12., 13., 15. sorszámúak) eszközökre illetve
intézkedésekre.
Ha
ezt
összevetjük
a
bűnmegelőzési
szemléletet
mutató
változónkkal, látható, hogy a legkevésbé bűnmegelőzési, azaz a leginkább büntető szemléletűek hívei leginkább a keményebb közbiztonsági megoldásoknak, még ha nincsenek is sokan, illetve a bűnmegelőzésre a legnagyobb hangsúlyt fektetők a hívei a leginkább „fájdalommentes” megoldásoknak (15. tábla). 15. tábla: A büntető/bűnmegelőző szemlélet hatása a közbiztonság javítása érdekében alkalmazott megoldásokra Szemlélet Inkább kemény Puhább és Inkább puhább Összesena) megoldások híve keményebb megoldások híve keveredik fő Legkevésbé bűnmegelőző
%
fő
%
fő
%
fő
%
6
8,1
66
89,2
2
2,7
74
100
11
4,7
180
76,6
44
18,7
235
100
Részben bűnmegelőző
7
4,5
102
65,8
46
29,7
155
100
Leginkább bűnmegelőző
1
1,4
30
41,7
41
56,9
72
100
25
4,7
378
70,5
133
24,8
536
100
Kevert, bizonytalan
Összesen
50
a) 3 fős válaszhiány mellett.
Ugyancsak hosszú kérdéssort tettünk fel annak vizsgálatára, hogy milyen területeken találnak tennivalókat a hallgatók a bűnmegelőzés tekintetében. A válaszokat itt is ötfokú skálán mértük ahol 1 jelentette, hogy semmi tennivaló nincs, 5, hogy nagyon sok. A lehetséges bűnmegelőzési tennivalók itt is csoportosíthatók, leginkább helyreállító (2., 3., 11.), hagyományos (1., 4., 12.), és szociális (5., 7., 8.) eszközökre (16. tábla). A táblázatból látható, hogy a leginkább bűnmegelőző szemlélethez tartozók nagyobb arányban választják a helyreállító megoldásokat, mint a hagyományosakat, noha a hallgatóság – foglalkozási összetételéből is következően – a szociális tennivalók szerepét kiugróan fontosnak tartja. 16. tábla: Lehetséges bűnmegelőzési tennivalók és a büntető/bűnmegelőző szemlélet hatása* Lehetséges A bűnmegelőzési szemlélet típusai bűnmegelőzési Legkevésbé Kevert, Részben Leginkább tennivalók bűnmegelőző bizonytalan bűnmegelőző bűnmegelőző válaszok válaszok válaszok válaszok száma % száma % száma % száma % 1. Gyakoribb rendőri 58 10,9 183 8,7 116 8,2 50 7,3 jelenlét a közterületeken 2. A bűnelkövetők társadalmi 29 5,5 163 7,7 125 8,8 67 9,8 beilleszkedésének elősegítése 3. Alternatív szankciók alkalmazásának 36 6,8 151 7,2 119 8,4 64 9,4 elterjesztése 4. Polgárbarát rendőrség 38 7,2 163 7,7 122 8,6 62 9,1 működtetése 5. Családok helyzetének 49 9,2 200 9,5 145 10,3 68 10,0 javítása 6. Külföldiek beáramlásának 29 5,5 91 4,3 39 2,8 8 1,2 meggátlása 7. Az elszegényedés 50 9,4 206 9,8 139 9,8 67 9,8 megakadályozása 8. Munkanélküliség 59 11,1 222 10,5 142 10,0 69 10,1 csökkentése 9. A fiatalok számára értelmes programok 60 11,3 217 10,3 146 10,3 68 10,0 biztosítása 10. Távoltartás intézményrendszerének 42 7,9 162 7,7 100 7,1 50 7,3 kiépítése 11. Büntetőútról való elterelés szélesebb körű 35 6,6 170 8,1 118 8,3 62 9,1 biztosítása 12. Közlekedésbiztonság 46 8,7 178 8,5 103 7,3 46 6,8 javítása Válaszok száma 531 100 2106 100 1414 100 681 100 összesen *Az ötfokú skálán 4 és 5 értéket kapott válaszok megoszlása.
Összesen
válaszok száma 407
8,6
384
8,1
370
7,8
385
8,1
462
9,8
167
3,5
462
9,8
492
10,4
491
10,4
354
7,5
385
8,1
373
7,9
4732
100
Ha különböző tényezők összefüggéseit nézzük a szemlélettel, azt állapíthatjuk meg, hogy a
legerősebb
összefüggést
a
büntető/bűnmegelőző
szemlélettel
a
végzettség,
a
foglalkozás és ennek megfelelően a munkahely ágazata mutatja. Bűnmegelőzési 51
%
szemléletűek legnagyobb arányban a szociális, gyermekvédelmi foglalkozásúak között mutathatók ki a legszemléletesebben, illetve akik munkahelye a szociális területen van. Leginkább
büntető
szemlélettel
az
igazságügyi,
rendészeti,
büntetésvégrehajtási
foglalkozásúak között találkozunk, míg a kevert, bizonytalan szemléletűek leginkább a pedagógusok, tanárok között felülreprezentáltak. (melléklet, M.31.) Egyáltalán nem mutat viszont a szemlélet összefüggést a korábbi viktimizációval, noha reálisan feltételezhető volt, hogy a korábbi áldozattá válás fokozza a büntető szemlélet kialakulásának
esélyét.
(melléklet,
M.32.)
Még
a
hozzátartozó
viktimizációjával
kapcsolatosan is tettünk fel kérdéseket, és a szokásos áldozatkutató vizsgálatoktól eltérően az esetleges átélt sérelmekre 18 éves kortól kérdeztünk. Ennek következtében a képzésen résztvevők között jelentős számban találhatók olyanok, akik saját maguk, hozzátartozójuk vagy mindkettő viktimizációját megemlítették. A kérdezettek közül mindössze 53-an voltak (9,8 %), akik a felsorolt áldozattá válási lehetőségeknél mindegyikre azt válaszolták, hogy egyszer sem fordult elő velük (5 válaszhiány mellett), azaz 481 hallgató említett viktimizációs élményt 18 éves kora óta. Hozzátartozójának áldozattá válását 251 fő említette. A szemlélettel viszont gyenge kapcsolatban van, hogy a kérdezett kriminálisan milyen veszélyeztetettségű lakókörnyezetben él, és mit gondol a közbiztonság helyzetéről ma Magyarországon: a büntető szemlélet inkább jár együtt a közbiztonsági helyzet rosszabb megítélésével, valamint a magasabb veszélyeztetettséggel, és fordítva, a leginkább bűnmegelőzési közbiztonsági
szemléletűek helyzetet
között
jónak
felülreprezentáltak
vagy
elfogadhatónak
azok,
akik
tartják,
mai
illetve
magyar kevésbé
veszélyeztetett helyen élnek. (melléklet, M.33., M34.) A közbiztonság érzékelhető javulása tehát feltehetően előmozdíthatja a szemléletváltozást is. Ugyancsak nem mutat összefüggést a szemlélettel, hogy a hallgató mely szakirányra jár. Elmondhatjuk tehát, hogy a hallgatóság bűnmegelőzési szemlélete elsősorban a foglalkozási, munkahelyi tényezők által meghatározott, a képzés hatása a kérdőíves felmérésünk keretei között nem mérhető. Ahogy fentebb említettük, kiegészítőleg azt is vizsgáltuk, hogy mit állapíthatunk meg a hallgatók
büntetőpolitikával
összefüggő
értékszemléletéről.
Kérdőívünk
egy
adott
pillanatban próbálta tükrözni ezt az értékorientációt, így joggal vetődik fel, hogy a változók közti kapcsolatok nem a képzés hatását ragadják meg, hanem a hallgatók meglévő értékorientációját adják vissza. Mindenekelőtt azt állapíthatjuk meg, hogy a hallgatók
a
büntetőpolitikával
összefüggő
kulcsfogalmakat
kevésbé
differenciálták
fontosság szerint: nem tudtuk elválasztani az „egyáltalán nem fontos” és a „kevéssé fontos” kategóriát, mivel legtöbbjük a felsoroltakat „fontosnak” vagy „nagyon fontosnak” 52
gondolja, ezért a nagy aránytalanság elkerülésének érdekében nem vontuk össze e két utóbbi skálaértéket. A kérdésekre adott válaszok eredményeit az alábbi tábla mutatja (17. tábla). 17. tábla: Mennyire tartja fontosnak a felsorolt büntetőpolitikai kulcsfogalmakat Büntetőpolitikai kulcsfogalmak Egyáltalán nem vagy Fontos kevéssé fontos válaszok válaszok % % száma száma Prevenció 12 1,1 177 Igazságos megtorlás Dekriminalizáció
Nagyon fontos
5,4
válaszok száma 340
71
6,8
273
8,3
181
6,1
202
19,3
202
6,1
124
4,2
Reintegráció
% 11,4
36
3,4
284
8,6
200
6,7
189
18,1
225
6,8
109
3,7
Resztoráció
79
7,5
267
8,1
158
5,3
Alternatív büntetések
51
4,9
279
8,5
194
6,5
Arányosság
22
2,1
252
7,7
252
8,5
Gyorsaság
20
1,9
188
5,7
322
10,8
Méltányosság
69
6,6
257
7,8
199
6,7
Következetesség
11
1,1
165
5,0
352
11,8
Kettős nyomtávú büntetőpolitika
78
7,4
291
8,8
127
4,3
183
17,5
223
6,8
121
4,1
24
2,3
206
6,3
299
10,0
1047
100
3289
100
2978
100
Zéró tolerancia
Elrettentés A sértettek igényeinek érvényesülése Összes válasz
A táblázatból mindenekelőtt az állapítható meg, hogy a hallgatóság válaszaiból összességében valamiféle olyan büntetőpolitikai szemléletet rajzolódik ki, ami leginkább a klasszikus, hagyományos ítélkezési elgondolásoknak feleltethető meg leginkább: következetesség (11,8 %), gyorsaság (10,8 %) arányosság (8,5 %) vezetnek ezen belül a legfontosabbak között. A kifejezetten megtorló szemlélet viszont háttérbe szorul, amennyiben mind az elrettentés, mind a zéró tolerancia a legkevésbé fontos értékek közé kerül a válaszok arányában (17,5 és 18,1 %). A dekriminalizáció fogalmi meghatározása benne volt ugyan a kérdőívben, de ez láthatóan nem volt elég az értelmezéséhez (és abban sem lehetünk azért teljesen bizonyosak, hogy a hallgatók a többi fogalmat helyesen értelmezték). A korszerű, toleráns, resztoratív értékek közül csak „a sértettek igényeinek érvényesülése” emelkedik ki, bár a prevenció szerepe is kiemelkedő a helyreállító igazságszolgáltatás szemléletében. A másik ok, ami a képzéssel kapcsolatos összefüggés mérését nehezítette, hogy az egyes válaszolóknál a felsorolt értékek erőteljes keveredése figyelhető meg, ami megegyezik más vizsgálatokban tapasztaltakkal (Korinek 2010/1: 511). Ez megmutatkozik részben az
eltérő
értékek,
értékcsoportok
együttes
elfogadásában,
részben
az
azonos
szemlélethez tartozó értékek el nem fogadásában. Pl. 40 főnél mutatható ki, hogy a resztoráció és a sértettek igényének érvényesülése közül egyiket elfogadja, míg a
53
másikat nem, 33 fő egyaránt nagyon fontosnak tartja a resztorációt és a zéró toleranciát is, illetve 27-en utóbbival együtt a reintegrációt is nagyon fontosnak tartják. Ha
megkíséreljük
elválasztani
egymástól
a
különböző
értékcsoportokat,
akkor
elkülöníthetünk egy keményebben megtorló (igazságos megtorlás, zéró tolerancia, elrettentés), egy kiegyensúlyozott, hagyományos (arányosság, gyorsaság, méltányosság, következetesség)
és
egy
toleráns,
megengedő,
tágabb
értelemben
helyreállító
büntetőpolitikai kategóriát, amibe a reintegráció, resztoráció, alternatív büntetések, sértettek igényeinek érvényesülése tartozna, és ez utóbbiba soroltuk a prevenciót is. Az erőteljes keveredés ellenére – amiben szerencsére a hagyományos szemlélet leginkább a helyreállítóval keveredik, nem pedig a megtorlóval – ugyancsak kimutatható, hogy azok, akik úgy nyilatkoztak, hogy a képzés során többet kaptak, felülreprezentáltak a resztoratív – hagyományos, mint a hagyományos – retributív kategóriában (melléklet, M.35.). Ami leginkább kimutatható, hogy a közvetített kriminálpolitikai értékekből leginkább azok profitáltak, akik a resztoratív büntetőpolitikai szemlélethez állnak a legközelebb, 70,3 %-uk jelezte, hogy a kriminálpolitikai értékek közül sokat vagy nagyon sokat kapott (18. tábla). A büntető, retributív felfogásúaknál – nyilván azért, mert a közvetített szemlélettel jóval kevésbé tudtak azonosulni –, a képzés szemléletátadása csak jóval kisebb mértékben hathatott, közülük csak 47,0 % jelezte ugyanezt. De az adatainkból az is érzékelhető, hogy – az egyik oktató által az interjúban kifejezett reményeknek
megfelelően
–
a
leginkább
kevert,
bizonytalan
szemléletűek
is
felülreprezentáltak azok között, akik sok vagy nagyon sok kriminálpolitikai értéket kaptak a képzés során. 18. tábla: Átvett kriminálpolitikai értékek nagyságrendje és a büntetőpolitikai szemlélet Kimutatható büntetőpolitikai Átvett kriminálpolitikai értékek nagyságrendje szemlélet semmi vagy kellő mértékű sok vagy nagyon kevés sok Resztoratív és hagyományos Hagyományos és retributív Teljesen bizonytalan, letisztult Csak hagyományos Összesen
nem
Összesen
fő 5
% 3,0
fő 44
% 26,7
fő 116
% 70,3
fő 165
% 100,0
6
7,2
38
45,8
39
47,0
83
100,0
5
2,5
63
31,0
135
66,5
203
100,0
6
10,9
25
45,5
24
43,6
55
100,0
22
4,3
170
33,6
314
62,1
506
100,0
A HALLGATÓK ISMERETEI A hallgatók ismereteinek mérése kétféle eszközzel történt. Részben a képzőhelyen töltöttek ki egy úgynevezett szintfelmérőt, részben pedig a kérdőívünk mellékleteként állítottunk elő egy kérdéssort (a már említett totót), amely a tananyaghoz kapcsolódóan, illetve általános tájékozódó jelleggel próbálta a hallgatóság ismereteit puhatolni. A hallgatók szakirányonként eltérő ismeretfelmérő teszteket töltöttek ki, ezért minden 54
egyes hallgató esetében az általa elért pontszámot a rá vonatkozó maximumhoz viszonyítottuk, így kaptuk meg a teljesítményét a maximális pontjainak százalékában. Nem minden hallgató töltötte ki a tesztek mindegyikét, illetve aki kitöltötte, azok közül nem mindegyik került be a vizsgált adatbázisunkba. Az ismeretek felmérésével azt szerettük volna vizsgálni, hogy kimutatható-e kapcsolat az ismeretek szintje és a képzés értékelése, valamint a bűnmegelőzési szemlélet között. Mind a hallgatók tesztekkel elért teljesítménye, mind pedig a képzés értékelése (a hallgatónak a tanult tárgyaira adott átlaga) magas mérési szinten áll rendelkezésre, ezért a köztük lévő kapcsolat korrelációval megállapítható. Ennek eredménye azonban az, hogy a szintfelmérők eredményei által kimutatható teljesítmény és a tantárgyak értékelése között a vizsgált adatbázisban nincs kimutatható kapcsolat, a két változó közötti korrelációs együttható értéke -0,016. A változók további vizsgálata azonban mutat néhány olyan összefüggést, amely a képzés szempontjából hasznosítható információkat jelenít meg. Először is meglehetősen következetes képet mutat a képzés értékelése. Megállapíthatjuk, hogy a képzésnek, illetve a tanult tantárgyak hasznosságának elismerése emelkedik az életkorral: életkori kategóriánként nő a tantárgyakra adott átlagos osztályzat nagysága. Csökken ugyanakkor az iskolai végzettséggel: az egyetemi végzettségűek adták a legalacsonyabb átlagos osztályzatot. Az átlagosnál magasabbra értékelték a tanultak hasznosságát az egészségügyi és szociális ágazatokban dolgozók, az inaktívak, a nem teljes- illetve részmunkaidőben foglalkoztatottak, és azok is, akik többször és hosszabb ideig voltak munkanélküliek. Gyengébb osztályzatot adtak viszont az igazságügyi, rendészeti
ágazatban
dolgozók
és
ennek
megfelelő
kapcsolódó munkahellyel rendelkezők (19. tábla).
55
foglalkozásúak
illetve
ehhez
19. tábla: A tantárgyak átlagos hallgatói értékelése egyes társadalmi kategóriák mentén* Megnevezés Az értékelés átlaga
szórása
A hallgatók száma
aránya
Életkor 21-29 éves
4,16
0,634
77
17,1
30-39 éves
4,23
0,695
176
39,2
40-49 éves
4,41
0,704
109
24,3
50 éves és idősebb
4,51
0,606
87
19,4
0,680
449
100,0
Összesen
4,32 Legmagasabb iskolai végzettség
Nem felsőfokú
4,39
0,642
96
18,0
Főiskolai
4,35
0,691
330
62,0
Egyetemi
4,15
0,729
106
19,9
0,694
532
100,0 19,3
Összesen
4,32 Főállású munkahely ágazata
Igazságügy, rendészet
3,98
0,799
91
Közigazgatás, államigazgatás
4,27
0,622
40
8,5
Egészségügy, szociális, gyermekvédelem
4,41
0,642
224
47,6
Közoktatás
4,34
0,715
88
18,7
Egyéb
4,30
0,692
28
5,9
4,29 0,706 *Az értékelés ötfokú skálákkal történt, az iskolai osztályzatoknak megfelelően.
471
100,0
Összesen
A döntően az ismeretek megszerzéséhez kapcsolódó motivációk javítják az értékelést, és magától értetődően az is, ha a hallgató úgy érzi sokat kapott a képzésen, készségei fejlődtek, elégedett volt az oktatóval és a tananyaggal is. Az inkább bűnmegelőző, valamint a resztoratív igazságszolgáltatást preferálók az átlagoshoz képest ugyancsak magasabbra értékelik a képzést, mint retributív, büntető szemlélethez közelebb állók (melléklet, M.36., M37.) – nyilván azért, mert ez vágott egybe a képzés uralkodó szemléletével, és a képzésben nagy arányban jelenlévő, szociális és gyermekvédelmi szakemberek meglévő felfogásával is. A hallgatóknak a tesztekkel mért teljesítménye már nem mutat ennyire következetes képet, ennek egy lehetséges oka, hogy a hallgatók különböző szakirányonként más-más szintfelmérőket töltöttek ki, és az adatbázisunkban nem is található meg minden hallgató, aki ilyen vizsgálatban részt vet.22 A szakirányok közül a koordinátorok teljesítettek átlagon felül, az ő átlagos pontszámuk 55,1 %-a az elérhető maximális eredménynek. Az áldozatpolitikára és a kiskorúsra járók átlagos teljesítménye viszont gyakorlatilag azonos, 28,5 illetve 28,8 %, miközben az átlagos teljesítmény az ismeretfelmérésben 34,6 %. Képzőhelyek szerint nézve a Miskolcon tanulók átlagos teljesítménye jobb, ennek viszont egy jelentős oka, hogy a koordinátorok képzése Miskolcon történt. 22
A projektértékelővel egyesített adatbázisba csak az az illesztéshez szükséges azonosítóval rendelkező szintfelmérők kerülhettek be. A szintfelmérők kitöltésénle azonban a hallagatók egy része – figyelmetlenségből vagy esetleg bizalmatlanságból - nem adta meg a kért azonosítót.
56
A tesztek alapján a hallgatók ismeretei tehát nem mondhatók magasnak, az átlagosan kapott pontszám 34,6 %-a az elérhető maximumnak. Ebben nincs benne az a 90 hallgató az 539-ből, aki nem írta meg a kérdéssorok egyikét sem. A legalacsonyabb teljesítmény 11,1 % volt, míg a legmagasabb 92,3 %, voltak tehát jobban felkészült hallgatók is, bár ők kisebbséget alkottak. Az ismeretfelmérésekben résztvevő 449 hallgatóból csak 63 fő (14,0 %) azok száma, akik az elérhető pontszámuknak 50 %-át, vagy ennél többet teljesítettek, 267 fő (59,5 %) teljesítménye pedig nem érte el az átlagot. Akárcsak a képzés értékelése, a magasabb teljesítmény szintén erős összefüggést mutat az életkorral és az iskolai végzettséggel. De ez az összefüggés más irányú: a kimutatható teljesítmények a 30-39 évesek korcsoportjában haladják meg az átlagost, az iskolai végzettséggel való összefüggés pedig épp fordított, mint amit a tantárgyak értékelésénél tapasztaltunk:
az
egyetemi
végzettségűek
tudtak
legnagyobb
arányt
elérni
a
megszerezhető pontok tekintetében, a nem felsőfokú végzettségűek pedig az átlagosnál gyengébben szerepeltek. Nem szignifikáns viszont a munkahely ágazatával való összefüggése a teszteken elért teljesítménynek, de az adatokból látszik, hogy az igazságügyi, rendészeti ágazatban dolgozók az átlagosnál alacsonyabb eredményeket értek
el
(20.
tábla)
–
ezt
viszont
az
ismeretfelmérés
jellegzetességeinek
eredményeképpen a foglalkozási és a munkahely jellegére vonatkozó adatok nem egyértelműen erősítik meg. 20. tábla: A hallgatói ismeretfelmérés eredményei egyes társadalmi kategóriák mentén Megnevezés Az elért teljesítmény átlaga (%) szórása Életkor 21-29 éves 29,61 9,631 30-39 éves 39,84 19,816 40-49 éves 35,70 16,822 50 éves és idősebb 31,38 16,191 Összesen 35,45 17,399 Legmagasabb iskolai végzettség Nem felsőfokú 25,70 9,356 Főiskolai 35,91 17,483 Egyetemi 38,23 16,068 Összesen 34,51 16,554 Főállású munkahely ágazata Igazságügy, rendészet 31,92 14,164 Közigazgatás, államigazgatás 42,43 16,487 Egészségügy, szociális, gyermekvédelem 34,89 16,687 Közoktatás 34,10 17,423 Egyéb 32,59 13,052 Összesen 34,56 16,273
Három
vagy
valószínűségét.
több
felsőfokú
Következetes
végzettség
szintén
összefüggést
mutat
növeli az
a
A hallgatók száma aránya
nagyobb
ismeretekhez
69 150 95 69 383
18,0 39,2 24,8 18,0 100,0
81 279 87 447
18,1 62,4 19,5 100,0
78 28 193 75 23 397
19,6 7,1 48,6 18,9 5,8 100,0
teljesítmény kapcsolódó
motivációkkal a nagyobb teljesítmény, ez azonban nem szignifikáns; míg azoknál, akiknél a képzésre való jelentkezést elsősorban az előnyök motiválták, ott a kapcsolat ugyan szignifikáns, de nem következetes. Szignifikáns azonban a kapcsolat a vizsgált 57
szemléletet
jellemző
változókkal 23:
a
leginkább
bűnmegelőzési
és
resztoratív
szemléletűek mutathatták fel a relatíve legjobb teljesítményeket az ismeretfelméréseken (melléklet, M.38., 39.). A képzés értékelése és a mért teljesítmények között tehát úgy vázolható összefüggés az átlagokat figyelembe vevő, finomabb megközelítésen alapulva, hogy egyes hallgatói csoportok viszonylag alacsony ismereteihez járulhat a tantárgyak relatív alacsony értékelése is, mint pl. az igazságügyi, rendészeti ágazatban dolgozók átlagánál megfigyelhető. De a viszonylag alacsony teljesítmény nem feltétlenül jelenti a képzés leértékelését, mert, mint az 50 feletti korosztálynál látható, a tesztekkel mért eredmények viszonylagos gyengesége nem áll ellentétben a képzésen kapott hasznos értékek elismerésével. Ugyanígy, a szintfelmérőkön való jó teljesítmény, az ismeretek magas szintje nem feltétlenül eredményezi a képzés felértékelését sem, mint ahogy az az egyetemi végzettségűek átlagainál látható volt. Éppen azért, mert a képzés értékelése nem függ össze a teljesítményértékelés eredményeivel, ez a szintfelmérők által megcélzott maximumhoz képest viszonylag alacsony teljesítmény nem jelentkezik a tantárgyak, oktatók leértékelésében. Sőt, a két vizsgált változó közötti korrelálatlanság enyhén negatív „fílingje” arrafelé mutat, hogy a képzés azoknak volt igazán hasznos, akik kevesebb ismerettel rendelkeztek, ezért értékelhették magasra a kapott tudás hasznosságát. ZÁRÓÉRTÉKELÉS Ha áttekintjük a képzésben résztvevő hallgatók adatait, megállapíthatjuk, hogy a hallgatóság összetétele megfelel a célkitűzésnek. A hallgatói profilként többségében főiskolai végzettségű, beosztott közalkalmazott, szociális és pedagógiai szférában dolgozó, középkorú nő jelenik meg, de lényegében az ún. jelzőrendszerhez tartozó mindazon csoportok megtalálhatók a hallgatóság között, akiket a képzés megteremtői elérni szándékoztak. Összességében azt mondhatjuk tehát, hogy a képzés elérte a célcsoportot,
viszont
nem
egyenletesen:
pl.
az
áldozatvédelem
és
a
pártfogás
be
is
fejezték,
területeiről, a civil szférából a vártnál kevesebben voltak jelen. Akik
a
képzést
elkezdték,
egy
fő
kivételével
valamennyien
lemorzsolódásról az interjúalanyok elmondása szerint – ennek az egy esetnek a kivételével – nem tettek említést.
23
Mint már korábban említettük, mivel nem mintavételes adatfelvétel történt, vizsgálatunkban a szignifikanciának nincs szerepe egy nagyobb sokaságra való következtetésben, csak a változók közti kapcsolatok meglétének jelzésében.
58
Döntő többségükben igen jó vélemény alakult ki a hallgatókban a képzésről, így az interjúkban elhangzó oktatói tapasztalatok arról, hogy a képzés jó, a kérdőíves vizsgálat eredményeképp is megerősíthetők. A hallgatóknak bőven lett volna lehetőségük, hogy a képzéssel kapcsolatos rossz tapasztalataikat megfogalmazzák. Volt is ilyen, de igen kevés,
ezek
főleg
a
meglévő
ismeretekkel
való
összevetésre,
szemléletbeli
különbségekre, rivalizációkra vezethetők vissza. A kérdések úgy voltak kialakítva, hogy adhatott volna a hallgató „rosszabb jegyet” a tananyagról, de nemhogy nem tette, hanem – négy tantárgytól eltekintve – jóra, „4,3-ra” osztályozta a tantárgyait, vita tárgya legfeljebb csak az lehetne, hogy ezt négyes fölének, vagy ötös alának kell-e értelmezni. A jeles eredmény 4,5-es átlagtól felfelé érvényesülne, az áldozatsegítősök esetében a tantárgyak hasznosságának értékelése ezt el is éri. Ha a hallgatóság többsége csak formálisan, tessék-lássék módon értékelte volna a tantárgyakat, akkor az átlag hármas – négyes között mozgott volna, ez azonban csak az említett négy, legrosszabbnak minősített tárgy esetében fordult elő a koordinátor képzésben. A szemléleti következetlenségeket látva – aminek a formálása ilyen rövid távú képzéseknél nem is igazán lehetséges – azt mondhatjuk, hogy azokkal értünk egyet, akik a képzés folytatását klasszikus,
látnák szükségesnek. A hallgatók szemlélete elsősorban
hagyományos
igazságszolgáltatás
szemlélete
felé
mutat
a
(prevenció,
arányosság, gyorsaság), a megtorlás nem kerül előtérbe, viszont a korszerű, resztoratív, toleráns szemlélet tisztán kevéssé jelenik meg, bár elsősorban a klasszikussal keveredik. Ha volt is túlvállalás a képzési rendszerben, amit mutathatnak a toborzási nehézségek, hogy nem minden célcsoportból sikerült teljesíteni az ideális arányt, a képzések mégis jó eredménnyel lezajlottak. (Az ideális arány az lett volna, ha a célcsoportok társadalmi arányai jelennek meg a hallgatók között, ami persze nem kivitelezhető a valóságban, de kiegyenlítettebb hallgatóságnál
megoszlás a
elképzelhető
képzésben
való
lett
volna
részvételnél
szerencsésebb
eleve
dominált
esetben.) az
A
ismeretek
megszerzésének célja, a képzés végén pedig nagyrészük úgy értékelte, hogy sokat, vagy nagyon sokat kapott a képzés során, ez számukra hasznos volt, és bő ötödük készségfejlődésről is számot adott. A hallgatók szemlélete sem mondható megtorlónak, bár ez is jelen van, ők azok, akik kisebbségben vannak. Azok a társadalmi célok, hogy a szakemberek felismerjék a veszélyt, képesek legyenek segíteni az áldozatoknak, ugyanakkor ez ne egy retributív, előítéletes szemléleten keresztül történjen, csak valamilyen
képzés
során
történhet.
A
frissen
végzett
szakembereknél
ez
a
szemléletformálást megvalósítja az egyetem, de továbbra is szükség volna arra, hogy a már dolgozó, gondokkal teli szakemberek is válaszokat kapjanak a gyakorlatban felmerülő kérdéseikre a gyakran még náluknál is tapasztaltabb szakemberektől, hogy 59
tudomást
szerezzenek
jó
gyakorlatokról,
gondolatokkal
frissüljenek,
szakmaközi
kapcsolatokat tudjanak kiépíteni. Maguk a hallgatók is igénylik ezt, és a képzést tartják az egyik legszükségesebbnek az eredményes bűnmegelőzési tevékenységhez. Az hogy a képzéssel sikerült a hallgatóság jelentős részében egy további ismeretigényt felkelteni, a képzés talán legfontosabb hozadéka. A képzés azoknak adott sokat, akiket eredetileg megcélzott: a jelzőrendszer tagjainak, a zömében
főiskolai
végzettségű
szociális
és
gyermekvédelmi
szakembereknek,
problémákkal találkozó, azokat megoldani akaró pedagógusoknak, érdeklődő, nyitott szakembereknek. Kevesebbet adott viszont azoknak, akik ezt az anyagot már korábban a tanfolyami szintnél magasabb formában megismerték, egyetemi végzettségűeknek, többdiplomásoknak. Kevésbé értékelték a képzés hasznosságát a megtorló személetűek, mert az a kognitív disszonancia, ami a képzés megcélzott szemlélete, toleráns, resztoratív értékei, valamint a bűnözéstől való félelemre alapuló büntető ideológiák, a bűnelkövetőkkel
kapcsolatos
foglalkozások
hétköznapi
megtorló
gyakorlata
között
fennáll, a képzés viszonylag rövid időtartama miatt nehezen oldható. Emiatt is azokkal lehet egyetérteni – az interjúalanyaink közül és a hallgatóságból is számosan ezt képviselték –, hogy indokolt volna a képzés folytatása. Tanulmányunkban részben interjúk alapján, részben pedig a hallgatók által kitöltött kérdőívek feldolgozásával kíséreltük meg feltárni a TEtt program keretében lezajlott bűnmegelőzési képzés tapasztalatait. Az interjúk alapján megállapíthatjuk, hogy mindössze 1 fő morzsolódott le, a program számára elegendő forrás állt rendelkezésre, a tananyag az oktatók által kiegészítésekre szorult, a program megvalósulása a három helyszínen érdemben nem különbözött. A kérdőíves vizsgálat alapján tisztázható volt, hogy a hallgatók kellő számban jelentkeztek, az ún. jelzőrendszerhez tartozókból állt a hallgatók döntő többsége, az egészségügyi szakterületről a várhatónál kevesebb hallgatót sikerült bevonni a képzésbe, a jelentkezett hallgatók nagyobb részének az ismeretei nem tekinthetők magas színvonalúnak. A
kétféle
módszertannal
készült
vizsgálatból
azonban
teljesen
egyöntetűen
megállapítható, hogy a hallgatóság döntő többsége elégedett volt a kapott ismeretekkel, szolgáltatásokkal, tananyaggal, olyannyira, hogy számosan közülük a képzés folytatását is igényelnék.
60
IRODALOM Babbie, Earl (1995): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest. Borbíró Andrea: A kriminálpolitika hatékonysága. In: VI. Országos Kriminológiai Vándorgyűlés – Koncepciók és megvalósulásuk a rendszerváltás utáni kriminálpolitikában. Magyar Kriminológiai Társaság, Bíbor Kiadó, Miskolc; 341-351. old. Borbíró Andrea: Prevenció és büntető igazságszolgáltatás. Kriminológiai Tanulmányok 46. kötet, 13–37. old. Borbíró Andrea, Kerezsi Klára, Kiss Anna, Velez Edit, Garami Lajos (szerk.): A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve I-II. IRM, Budapest, 2009. Csoba Judit – Krémer Balázs: Összefoglaló tanulmány a HEFOP 2.2.2. program B komponensének értékeléséről. Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszék, Debrecen, 2008. március. (Kézirat.) Fehérvári Anikó – Liskó Ilona: Az Arany János program hatásvizsgálata. Felsőoktatási Kutatóintézet, Budapest, 2006. Kutatás közben, 275. Fellegi Borbála: Út a megbékéléshez. A helyreállító igazságszolgáltatás intézményesülése Magyarországon. Napvilág Kiadó, 2009. Goldmann Róbert, Mester Dániel, Mészáros Zoltán, Papházi Tibor: TÁMOP 5. tengely programjainak monitoring vizsgálata. TÁMOP 5.3.1. intézkedés. Kézirat, NCSSZI, Budapest, 2011. május 15. Jánosa András: Adatelemzés SPSS használatával. ComputerBooks Kiadói Kft., Budapest, 2011. Kerezsi Klára – Kó József: Az áldozatsegítő szolgálat hatékonyság-vizsgálata. Második szakasz. Összefoglaló jelentés. Budapest, 2008. Kézdi Gábor – Surányi Éva: Egy sikeres iskolai integrációs program tapasztalatai. A hátrányos helyzetű tanulók oktatási integrációs programjának hatásvizsgálata, 2005– 2007. Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, Budapest, 2008. Korinek László: Kriminológia I-II. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2010. Sajtos László – Mitev Ariel: SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv. Alinea Kiadó, Budapest, 2007. Scharle Ágota: A gyermekszegénységet és kirekesztettséget csökkentő összetett programok hatásvizsgálatáról. Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet, 2010. Székelyi Mária – Barna Ildikó: Túlélőkészlet az SPSS-hez. Többváltozós elemzési technikákról társadalomkutatók számára. Typotex Kiadó, 2002. MELLÉKLET M.1. A képzésben résztvevő hallgatók nemek és szakirányok szerint Nem Bűnmegelőzési Áldozatpolitika új Kiskorúak koordinátor irányai bűnözése elleni fellépés új útjai fő Válaszhiány
% 4
3,6
Férfi
23
Nő
83 110
Összesen
61
fő
% 3
1,5
20,9
34
75,5
158
100,0
195
fő
%
Bűnelkövetők reintegrációjának új lehetőségei fő
%
Összesen
fő
%
4
2,1
2
5,0
13
2,4
17,4
42
21,6
15
37,5
114
21,2
81,0
148
76,3
23
57,5
412
76,4
100,0
194
100,0
40
100,0
539
100,0
M.2. A képzésben résztvevő hallgatók életkor és szakirányok szerint Életkor Bűnmegelőzési Áldozatpolitika Kiskorúak koordinátor új irányai bűnözése elleni fellépés új útjai fő Válaszhiány
% 8
fő
%
fő
%
7,3
36
18,5
33
17,0
Bűnelkövetők reintegrációjának új lehetőségei fő
% 9
22,5
Összesen
fő
%
86
16,0
21-29 éves
9
8,2
34
17,4
29
14,9
5
12,5
77
14,3
30-39 éves
58
52,7
36
18,5
69
35,6
15
37,5
178
33,0
40-49 éves
25
22,7
37
19,0
44
22,7
5
12,5
111
20,6
50 éves és idősebb
10
9,1
52
26,7
19
9,8
6
15,0
87
16,1
110
100,0
195
100,0
194
100,0
40
100,0
539
100,0
Összesen
M.3. A képzésben résztvevő hallgatók befejezett iskolai végzettség és szakirányok szerint Iskolai végzettség Bűnmegelőzési Áldozatpolitika Kiskorúak Bűnelkövetők koordinátor új irányai bűnözése elleni reintegrációjának fellépés új útjai új lehetőségei fő Válaszhiány
% 1
Nem felsőfokú
fő
%
0,9
0
0,0
fő
% 1
0,5
fő
% 0
0,0
Összesen
fő
% 2
0,4
3
2,7
57
29,2
33
17,0
4
10,0
97
18,0
Főiskolai
83
75,5
96
49,2
125
64,4
28
70,0
332
61,6
Egyetemi
23
20,9
42
21,5
35
18,0
8
20,0
108
20,0
Összesen
110
100,0
195
100,0
194
100,0
40
100,0
539
100,0
M.4. A képzésben résztvevő hallgatók a felsőfokú végzettségek száma és szakirányok szerint A felsőfokú végzettségek Bűnmegelőzési Áldozatpolitika Kiskorúak Bűnelkövetők száma koordinátor új irányai bűnözése elleni reintegrációjának fellépés új útjai új lehetőségei fő
%
fő
%
fő
%
fő
%
Összesen
fő
%
2
1,8
26
13,3
16
8,2
1
2,5
45
8,3
1 felsőfokú végzettség
74
67,3
111
56,9
108
55,7
28
70,0
321
59,6
2 felsőfokú végzettség 3 vagy több felsőfokú végzettség
23
20,9
48
24,6
56
28,9
10
25,0
137
25,4
11
10,0
10
5,1
14
7,2
1
2,5
36
6,7
110
100,0
195
100,0
194
100,0
40
100,0
539
100,0
Válaszhiány
Összesen
M.5. A képzésben résztvevő hallgatók főbb tevékenységei szakirányok szerint Főbb tevékenységek Bűnmegelőzési Áldozatpolitika Kiskorúak koordinátor új irányai bűnözése elleni fellépés új útjai fő Válaszhiány Diplomás szellemi és más, de nem önkéntes Nem diplomás alkalmazott és más, de nem önkéntes Önkéntes és más Inaktív és önkéntes Egyéb Összesen
62
más,
de
nem
%
fő
%
fő
%
Bűnelkövetők reintegrációjának új lehetőségei fő
%
Összesen
fő
%
5
4,5
4
2,1
7
3,6
0
0,0
16
3,0
88
80,0
90
46,2
143
73,7
29
72,5
350
64,9
4
3,6
12
6,2
21
10,8
4
10,0
41
7,6
5
4,5
50
25,6
7
3,6
5
12,5
67
12,4
5
4,5
30
15,4
1
0,5
2
5,0
38
7,1
3
2,7
9
4,6
15
7,7
0
0,0
27
5,0
110
100,0
195
100,0
194
100,0
40
100,0
539
100,0
M.6. A képzésben résztvevő hallgatók a munkahelyeik száma és szakirányok szerint Munkahelyek száma Bűnmegelőzési Áldozatpolitika Kiskorúak koordinátor új irányai bűnözése elleni fellépés új útjai fő Nincs munkahelye Nem teljes részmunkaidős
vagy
1 munkahely
fő
%
fő
%
%
fő
%
6
5,5
8
4,2
9
4,7
0
0,0
23
4,4
7
6,4
48
25,0
5
2,6
2
5,6
62
11,7
91
82,7
123
64,1
166
87,4
30
83,3
410
77,7
6
5,5
13
6,8
10
5,3
4
11,1
33
6,3
100,0
192
100,0
190
100,0
36
100,0
528
100,0
M.7. A képzésben résztvevő hallgatók a munkahelyeik száma és szakirányok szerint Munkaviszonya létrejöttének Bűnmegelőzési Áldozatpolitika Kiskorúak ideje főállású munkahelyéna) koordinátor új irányai bűnözése elleni fellépés új útjai fő Nem teljes részmunkaidős
fő
Összesen
110
2 vagy több munkahely Összesen
%
Bűnelkövetők reintegrációjának új lehetőségei
vagy
% 6
fő
%
5,5
49
fő
%
25,1
4
Bűnelkövetők reintegrációjának új lehetőségei fő
%
Összesen
fő
2,1
3
7,5
62
% 11,5
7
6,4
12
6,2
19
9,8
5
12,5
43
8,0
1990-1999 között
24
21,8
26
13,3
42
21,6
3
7,5
95
17,6
2000-2009 között
61
55,5
63
32,3
104
53,6
13
32,5
241
44,7
1990 előtt
2010 óta
12
10,9
45
23,1
25
12,9
16
40,0
98
18,2
Összesen
110
100,0
195
100,0
194
100,0
40
100,0
539
100,0
M.8. A képzésben résztvevő hallgatók a munkaviszony jellege és szakirányok szerint A munkaviszony jellege Bűnmegelőzési Áldozatpolitika Kiskorúak koordinátor új irányai bűnözése elleni fellépés új útjai fő Válaszhiány
%
fő
%
fő
%
Bűnelkövetők reintegrációjának új lehetőségei fő
%
Összesen
fő
%
6
5,5
39
20,0
5
2,6
1
2,5
51
9,5
Köz- és kormánytisztviselő
32
29,1
17
8,7
31
16,0
12
30,0
92
17,1
Közalkalmazott
59
53,6
79
40,5
115
59,3
19
47,5
272
50,5
3
2,7
34
17,4
10
5,2
3
7,5
50
9,3
Fegyveres testület hivatásos tagja és egyéb
10
9,1
9
4,6
32
16,5
3
7,5
54
10,0
Ptk. szerinti szerződéses, önkéntes, gyakornok
0
0,0
17
8,7
1
0,5
2
5,0
20
3,7
110
100,0
195
100,0
194
100,0
40
100,0
539
100,0
Mt. szerinti munkavállaló
Összesen
63
M.9. A képzésben résztvevő hallgatók a munkahelyük jellege és szakirányok szerint A munkahely jellege Bűnmegelőzési Áldozatpolitika Kiskorúak koordinátor új irányai bűnözése elleni fellépés új útjai fő Válaszhiány
%
fő
%
fő
%
fő
%
7,3
47
24,1
7
3,6
3
7,5
65
12,1
20
18,2
11
5,6
64
33,0
8
20,0
103
19,1
16
14,5
21
10,8
13
6,7
8
20,0
58
10,8
51
46,4
67
34,4
94
48,5
15
37,5
227
42,1
7
6,4
34
17,4
10
5,2
6
15,0
57
10,6
8
7,3
15
7,7
6
3,1
0
0,0
29
5,4
110
100,0
195
100,0
194
100,0
40
100,0
539
100,0
és
Önkormányzati szervezet Civil és egyházi szervezet Versenyszféra, vállalkozás, egyéb Összesen
fő
Összesen
8
Belügyi, igazságügyi szervezet Állami költségvetési gazdálkodó szervezet
%
Bűnelkövetők reintegrációjának új lehetőségei
M.10. A képzésben résztvevő hallgatók a munkahelyük ágazata és szakirányok szerint A munkahely ágazata Bűnmegelőzési Áldozatpolitika Kiskorúak Bűnelkövetők koordinátor új irányai bűnözése elleni reintegrációjának fellépés új útjai új lehetőségei fő
%
fő
%
fő
%
fő
%
Összesen
fő
%
Válaszhiány
10
9,1
44
22,6
5
2,6
3
7,5
62
11,5
Igazságügyi, rendészeti
17
15,5
10
5,1
60
30,9
8
20,0
95
17,6
Közigazgatás, államigazgatás
14
12,7
16
8,2
5
2,6
5
12,5
40
7,4
Egészségügy, gyermekvédelem
50
45,5
78
40,0
83
42,8
15
37,5
226
41,9
16
14,5
26
13,3
37
19,1
9
22,5
88
16,3
3
2,7
21
10,8
4
2,1
0
0,0
28
5,2
110
100,0
195
100,0
194
100,0
40
100,0
539
100,0
szociális,
Közoktatás Egyéb Összesen
M.11. A képzésben résztvevő hallgatók elégedettsége a munkahelyükkel a munkaviszonyban eltöltött idő szerint Munkaviszonya létrejöttének Válaszhiány Kevésbé Elégedett Nagyon elégedett Összesen ideje főállású munkahelyéna) elégedett fő Nem teljes részmunkaidős
vagy
%
fő
%
fő
%
53
85,5
2
3,2
4
6,5
1990 előtt
0
0,0
14
32,6
22
1990-1999 között
0
0,0
24
25,3
52
2000-2009 között
6
2,5
46
19,1
2010 óta
0
0,0
14
14,3
fő
%
fő
%
3
4,8
62
100,0
51,2
7
16,3
43
100,0
54,7
19
20,0
95
100,0
137
56,8
52
21,6
241
100,0
48
49,0
36
36,7
98
100,0
Összesen 59 10,9 100 18,6 263 48,8 117 21,7 539 a) A kérdés úgy szólt, hogy „Mióta dolgozik főállású munkahelyén?” A kérdésre csak a teljes vagy részmunkaidőben dolgozóknak kellett válaszolniuk.
100,0
64
M.12. A képzésben résztvevő hallgatók elégedettsége a munkahelyükkel a háztartásuk havi nettó jövedelme szerint Egy főre jutó háztartási Válaszhiány Kevésbé Elégedett Nagyon elégedett Összesen jövedelema) elégedett fő
%
fő
%
fő
%
fő
%
fő
%
Válaszhiány
19
73,1
0
0,0
4
15,4
3
11,5
26
100,0
100.000 Ft alatt
30
10,3
64
21,9
143
49,0
55
18,8
292
100,0
5
3,7
25
18,5
78
57,8
27
20,0
135
100,0
100.001-150.000 150.000 Ft fölött Összesen
5
5,8
11
12,8
38
44,2
32
37,2
86
100,0
59
10,9
100
18,6
263
48,8
117
21,7
539
100,0
M.13. A motivációk szerepe a hallgatóknál a jelentkezésben A motivációs tényezők Munkahelyhez Ismeretekhez meghatározottsága kapcsolódó kapcsolódó motivációk motivációk fő
%
Válaszhiány
fő
Előnyökhöz kapcsolódó motivációk
%
fő
Semleges motivációk
%
fő
%
9
1,7
8
1,5
9
1,7
9
1,7
Kevéssé
262
48,6
23
4,3
205
38,0
180
33,4
Sokban
223
41,4
241
44,7
238
44,2
271
50,3
45
8,3
267
49,5
87
16,1
79
14,7
539
100,0
539
100,0
539
100,0
539
100,0
Döntően Összesen
M.14. A munkahellyel való elégedettség és a munkahelyhez kapcsolódó motivációk A munkahellyel való Válaszhiány A munkahelyhez kapcsolódó motivációk elégedettség meghatározottsága a képzésre való jelentkezésnél kevéssé fő
%
Válaszhiány
5
8,5
Kevésbé elégedett
2
Elégedett
1
Nagyon elégedett Összesen
fő
sokban
% 38
64,4
2,0
55
0,4
119
1
0,9
9
1,7
fő
döntően
%
fő
11
18,6
55,0
37
37,0
45,2
116
44,1
50
42,7
59
50,4
262
48,6
223
41,4
% 5
fő
fő Áldozatpolitika új irányai Kiskorúak bűnözése elleni fellépés új útjai Bűnelkövetők reintegrációjának új lehetőségei Összesen
65
%
fő
%
fő
%
%
8,5
59
100,0
6
6,0
100
100,0
27
10,3
263
100,0
7
6,0
117
100,0
45
8,3
539
100,0
M.15. Az előnyökhöz kapcsolódó motivációk képzési szakirányok szerint Képzési szakirány Válaszhiány Az előnyökhöz kapcsolódó motivációk meghatározottsága a képzésre való jelentkezésnél kevéssé sokban döntően Bűnmegelőzési koordinátor
Összesen
fő
Összesen
%
fő
%
1
0,9
13
11,8
61
55,5
35
31,8
110
100,0
4
2,1
77
39,5
88
45,1
26
13,3
195
100,0
3
1,5
102
52,6
67
34,5
22
11,3
194
100,0
1
2,5
13
32,5
22
55,0
4
10,0
40
100,0
9
1,7
205
38,0
238
44,2
87
16,1
539
100,0
M.16. A munkaviszony keletkezésének ideje és a semleges motivációk Munkaviszonya létrejöttének Válaszhiány A semleges motivációk meghatározottsága a ideje főállású munkahelyéna) képzésre való jelentkezésnél kevéssé fő Nem teljes részmunkaidős
vagy
%
fő
sokban
%
fő
Összesen
döntően
%
fő
%
fő
%
3
4,8
22
35,5
30
48,4
7
11,3
62
100,0
1990 előtt
0
0,0
13
30,2
20
46,5
10
23,3
43
100,0
1990-1999 között
1
1,1
25
26,3
59
62,1
10
10,5
95
100,0
2000-2009 között
1
0,4
74
30,7
124
51,5
42
17,4
241
100,0
2010 óta
4
4,1
46
46,9
38
38,8
10
10,2
98
100,0
Összesen
9 1,7 180 33,4 271 50,3 79 14,7 539 100,0 a) A kérdés úgy szólt, hogy „Mióta dolgozik főállású munkahelyén?” A kérdésre csak a teljes vagy részmunkaidőben dolgozóknak kellett válaszolniuk. M.17. Az ismeretekhez kapcsolódó motivációk meghatározottsága az átélt munkanélküliség szerint Munkanélküliség Válaszhiány Az ismeretekhez kapcsolódó motivációk meghatározottsága a képzésre való jelentkezésnél kevéssé sokban döntően fő Válaszhiány Nem volt munkanélküli Egyszer volt munkanélküli, max. egy évig Egyszer volt munkanélküli, egy évnél is tovább Többször volt munkanélküli, leghosszabban max. egy évig Többször volt munkanélküli, leghosszabban egy évnél is tovább Jelenleg is munkanélküli Összesen
%
fő
%
fő
%
fő
0 4
0,0 1,5
1 13
4,8 4,9
12 137
57,1 51,7
8 111
38,1 41,9
21 265
100,0 100,0
1
0,7
4
2,9
52
37,1
83
59,3
140
100,0
0
0,0
1
3,8
12
46,2
13
50,0
26
100,0
1
1,8
2
3,6
22
39,3
31
55,4
56
100,0
2
11,1
0
0,0
3
16,7
13
72,2
18
100,0
0
0,0
2
15,4
3
23,1
8
61,5
13
100,0
8
1,5
23
4,3
241
44,7
267
49,5
539
100,0
M.18. Problémát jelzett hallgatók foglalkozási csoportok szerint Foglalkozási csoport Problémát nem jelzett jelzett fő % fő %
%
Összesen
fő
%
Összesen fő
%
Válaszhiány
28
84,8
5
15,2
33
100,0
Pedagógus, tanár
74
83,1
15
16,9
89
100,0
55
63,2
32
36,8
87
100,0
178
83,2
36
16,8
214
100,0
43
87,8
6
12,2
49
100,0
35 18 431
83,3 72,0 80,0
7 7 108
16,7 28,0 20,0
42 25 539
100,0 100,0 100,0
Igazságügy, rendészet, büntetésvégrehajtás Egészségügy, szociális, gyermekvédelem Adminisztráció, szakértelmiségi Inaktív Egyéb, besorolhatatlan Összesen
66
M.19. Problémát jelzett hallgatók munkahelyük ágazata szerint Munkahely ágazata Problémát
Összesen
nem jelzett fő
jelzett
%
fő
%
fő
%
Válaszhiány
52
83,9
10
16,1
62
100,0
Igazságügy, rendészet
62
65,3
33
34,7
95
100,0
Közigazgatás, államigazgatás
31
77,5
9
22,5
40
100,0
Egészségügy, szociális, gyermekvédelem
192
85,0
34
15,0
226
100,0
Közoktatás
75
85,2
13
14,8
88
100,0
Egyéb
19
67,9
9
32,1
28
100,0
431
80,0
108
20,0
539
100,0
Összesen
M.20. Problémát jelzett hallgatók képzési szakirányok szerint Képzési szakirány Problémát
Összesen
nem jelzett fő Bűnmegelőzési koordinátor Áldozatpolitika új irányai Kiskorúak bűnözése elleni fellépés új útjai Bűnelkövetők lehetőségei Összesen
reintegrációjának
új
jelzett
%
fő
%
fő
%
65 176
59,1 90,3
45 19
40,9 9,7
110 195
100,0 100,0
159
82,0
35
18,0
194
100,0
31
77,5
9
22,5
40
100,0
431
80,0
108
20,0
539
100,0
M.21.A tantárgyak jóra értékelésének okai Lehetséges okok
Válaszok száma
%
Nagyon jó volt az oktató
429
23,7
Új ismereteket adott
397
21,9
Színvonalas volt a tananyag
308
17,0
Érdekes összefüggésekre világított rá
292
16,1
Gyakorlatorientált volt
267
14,7
Elméleti problémákat tárgyalt
107
5,9
12
0,7
1812
100,0
Egyéb ok Válaszok száma összesen
M.22. Tantárgyakkal való elégedettség okai foglalkozási csoportok szerint Foglalkozási csoport Nem jelzett Oktatóval, Tananyaggal elégedettséget tananyaggal is elégedett, oktatót elégedett nem jelezte fő
%
fő
%
fő
%
Összesen
fő
%
Válaszhiány
5
15,2
26
78,8
2
6,1
33
100,0
Pedagógus, tanár
3
3,4
67
75,3
19
21,3
89
100,0
8
9,2
70
80,5
9
10,3
87
100,0
7
3,3
179
83,6
28
13,1
214
100,0
6
12,2
37
75,5
6
12,2
49
100,0
2 0
4,8 0,0
33 17
78,6 68,0
7 8
16,7 32,0
42 25
100,0 100,0
31
5,8
429
79,6
79
14,7
539
100,0
Igazságügy, rendészet büntetésvégrehajtás Egészségügy, gyermekvédelem
szociális,
Adminisztráció, szakértelmiségi Inaktív Egyéb, besorolhatatlan Összesen
67
M.23. A megszerzett szaktudás hasznosíthatóságának lehetőségei Hasznosítási lehetőségek Válaszok száma Jelenlegi főállású munkahelyemen, tevékenységi körömben
%
mostani
Bűnmegelőzési tevékenység során Áldozatok számára történő segítségnyújtásban
352
22,7
199
12,8
199
12,8
Szociális, gyermekvédelmi tevékenységben
182
11,7
Más szervezetekkel való együttműködésben
168
10,8
128
8,2
105
6,8
104
6,7
64
4,1
27
1,7
10
0,6
9 7 1554
0,6 0,5 100,0
Oktató, képző munkában Új szakmai kapcsolatok kiépítésében Leendő (egy másik) munkahelyen, körben Jelenlegi főállású munkahelyemen tevékenységi körben
tevékenységi egy
másik
Módszertani útmutatók, protokollok elkészítéséhez Bizonytalan, hogy hasznosítom Másként Biztos, hogy nem fogom tudni hasznosítani Válaszok száma összesen M.24. Készségek, képességek fejlődése Készség, képesség megnevezése
Semmi vagy kevés válaszok száma
Kellő mértékű válaszok száma
%
Sok vagy nagyon sok válaszok száma
%
%
Együttműködési képesség
71
10,4
255
11,6
196
8,2
Empátia
73
10,7
251
11,5
195
8,1
Viktimizációs jegyek felismerése
28
4,1
167
7,6
327
13,6
Intézményi erőszak felismerése
48
7,1
212
9,7
263
11,0
Kommunikációs készség
89
13,1
226
10,3
206
8,6
Mások problémáinak megértése
49
7,2
217
9,9
259
10,8
Kriminológiai szemlélet, érzékenység
39
5,7
176
8,0
312
13,0
146
21,5
218
9,9
149
6,2
Tolerancia
72
10,6
232
10,6
217
9,0
Nyitottság
56
8,2
215
9,8
252
10,5
Szervezőkészség
Egyéb Válaszok száma összesen
9
1,3
22
1,0
22
0,9
680
100,0
2191
100,0
2398
100,0
M.25. Kriminalitáshoz kapcsolódó készségek fejlődése* Az előnyökhöz kapcsolódó Kriminalitással összefüggő készségek fejlődésének motivációk meghatározottsága nagyságrendje kevés fő Válaszhiány
kellő mértékű %
fő
%
Összesen
sok fő
%
fő
%
0
0,0
2
33,3
4
66,7
6
100,0
Kevéssé
28
13,9
111
55,0
63
31,2
202
100,0
Sokban
26
11,0
113
47,9
97
41,1
236
100,0
4
4,7
26
30,6
55
64,7
85
100,0
Döntően Összesen
58 11,0 252 47,6 219 41,4 529 *Viktimizációs jegyek felismerése, intézményi erőszak felismerése, kriminológiai szemlélet, érzékenység.
68
100,0
M.26. Kriminalitáshoz nem kapcsolódó készségek fejlődése* Az előnyökhöz kapcsolódó Kriminalitással nem összefüggő készségek fejlődésének motivációk meghatározottsága nagyságrendje kevés fő Válaszhiány
kellő mértékű %
fő
Összesen
sok
%
fő
%
fő
%
2
33,3
3
50,0
1
16,7
6
100,0
Kevéssé
59
29,4
115
57,2
27
13,4
201
100,0
Sokban
63
26,7
118
50,0
55
23,3
236
100,0
Döntően
15
17,2
35
40,2
37
42,5
87
100,0
Összesen
139 26,2 271 51,1 120 22,6 530 100,0 *Együttműködési képesség, empátia, kommunikációs készség, mások problémáinak megértése, szervezőkészség, tolerancia, nyitottság M.27. A képzés által átadott ismeretek, értékek nagyságrendje Megnevezés Semmi vagy kevés válaszok száma
Sok vagy nagyon sok
Kellő mértékű válaszok száma
%
válaszok száma
%
%
Jogászi megközelítést
57
12,2
187
13,1
280
8,2
Szociális érzékenységet Komplex bűnmegelőzési szemléletet
48 24
10,3 5,1
167 130
11,7 9,1
314 376
9,1 10,9
Gyakorlatban alkalmazható tudást
55
11,8
116
8,2
359
10,5
4
0,9
76
5,3
452
13,2
Hatékony együttműködési technikákat
57
12,2
131
9,2
340
9,9
Eddig nem ismert módszereket
70
15,0
143
10,0
318
9,3
Kriminálpolitikai értékeket
27
5,8
182
12,8
321
9,3
A társszakmák jobb megismerését
47
10,1
141
9,9
342
10,0
Pszichológiai ismereteket
68
14,6
140
9,8
306
8,9
10 467
2,1 100,0
10 1423
0,7 100,0
26 3434
0,8 100,0
Elméleti ismereteket
Mást Válaszok száma összesen
M.28. A képzés szöveges minősítése és a munkahelyhez kapcsolódó motivációk A képzésre vonatkozó szöveges minősítés A munkahelyhez kapcsolódó motivációk tartalma meghatározottsága a képzésre való jelentkezésnél kevéssé fő
%
fő
%
72,9
169
75,8
32
71,1
392
74,0
Elismerés
30
11,5
26
11,7
4
8,9
60
11,3
Kritika
33
12,6
21
9,4
3
6,7
57
10,8
6 2 262
2,3 0,8 100,0
7 0 223
3,1 0,0 100,0
4 2 45
8,9 4,4 100,0
17 4 530
3,2 0,8 100,0
Elutasítás Elismerés és bírálat együtt Összesen
69
fő
döntően
191
Nem volt szöveges válasz
%
sokban
Összesen
%
fő
M.29. Bűnmegelőzéshez kapcsolódó állítások megoszlása Kijelentések
A felsorolt kijelentésekkel való egyetértés mértéke egyáltalán nem vagy kevéssé válaszok száma
1.
A legjobb bűnmegelőzési politika a jó szociálpolitika.
2.
Aki háromszor erőszakos bűncselekményt követ el, kapjon életfogytiglant. A bűnmegelőzést már a családok megfelelő támogatásával kellene kezdeni.
3. 4.
A büntetés helyett fontosabb a nevelés.
5.
A bűnelkövetők csak a kemény fellépésből értenek.
6.
A munkaalkalmak bővülése, illetve a munkahelyek számának növekedése csökkenti a bűncselekmények számát. A bűnöző nem érdemel könyörületet. Az áldozatok ne válhassanak a büntetőeljárás kárvallottjaivá. Kevesebb lesz a szabálysértő, ha elzárással is lehet Őket büntetni.
7. 8. 9.
10. A cigányok között annyi a bűnöző, mint a hasonló körülmények között élő nem cigányok között. 11. Inkább megelőzésre kellene törekedni, mint megtorlásra. 12. A jogállami garanciák felfüggeszthetők a bűnüldözés hatékonyságának növelése érdekében. Válaszok száma összesen
70
%
nagyrészt vagy teljes mértékben válaszok száma
%
152
7,2
379
8,9
197
9,4
335
7,9
110
5,2
425
10,0
72
3,4
460
10,8
206
9,8
327
7,7
31
1,5
502
11,8
355
16,9
176
4,1
59
2,8
462
10,9
286
13,6
245
5,8
294
14,0
234
5,5
49
2,3
485
11,4
288
13,7
218
5,1
2099
100,0
4248
100,0
M.30. Közbiztonság javítása érdekében szükségesnek tartott eszközök a szükségesség nagysága szerint* Eszközök A szükségesség A szükségesség A szükségesség mértéke 1 vagy 2a) mértéke 3b) mértéke 4 vagy 5c) válaszok száma 1.
Valódi türelmi zónák kijelölése
2. 3.
Bűnelkövetők eltávolíthatósága az adott környezetből, településről Büntethetőségi korhatár leszállítása
4. 5.
Rendőrség megerősítése Ítélkezési gyakorlat szigorítása
6.
8.
Önvédelmi fegyverek birtoklási lehetőségének kiszélesítése Hajléktalanok eltávolítása a közterületekről Polgárőrség nagyobb támogatása
9.
Csendőrség létrehozása
7.
%
válaszok száma
%
válaszok száma
%
107
5,3
146
7,5
278
6,9
66
3,3
119
6,1
348
8,6
177
8,8
121
6,2
234
5,8
19
0,9
60
3,1
457
11,3
59
2,9
114
5,9
359
8,9
285
14,2
150
7,7
101
2,5
183
9,1
188
9,7
161
4,0
86
4,3
145
7,5
304
7,5
289
14,4
112
5,8
128
3,2
44
2,2
96
4,9
398
9,8
52
2,6
133
6,8
352
8,7
10. Térfigyelő kamerarendszer kiépítése, bővítése 11. Lakóközösségi (szomszéd-) figyelőrendszer intézményesítése 12. Lakások, épületek technikai védelme 13. Magánbörtönök létrehozása
21
1,0
114
5,9
399
9,8
288
14,3
130
6,7
116
2,9
14. Bevándorlás korlátozása
169
8,4
177
9,1
189
4,7
7,2
232
5,7
100,0
4056
100,0
15. Bűnelkövetők elektronikai jeladókkal való 163 8,1 139 ellátása Válaszok száma összesen 2008 100,0 1944 *A kérdéssorban 1-es jelentette a nem szükséges és 5-ös a nagyon szükséges mértéket. a) Kb. egyáltalán nem vagy kevéssé szükségesnek értelmezhető. b) Kb. mérsékelten szükségesnek értelmezhető. c) Kb. szükségesnek vagy nagyon szükségesnek értelmezhető. M.31. A bűnmegelőzési szemlélet típusai foglalkozási csoportok szerint Foglalkozási csoport Bűnmegelőzési szemlélet típusai legkevésbé kevert, részben bűnmegelőző bizonytalan bűnmegelőző fő
%
fő
%
fő
%
Összesen leginkább bűnmegelőző fő
%
fő
%
Válaszhiány
6
8,1
14
6,0
6
3,9
5
6,9
31
5,8
Pedagógus, tanár
8
10,8
48
20,4
28
18,1
5
6,9
89
16,6
27
36,5
37
15,7
14
9,0
9
12,5
87
16,2
18
24,3
88
37,4
70
45,2
37
51,4
213
39,7
9
12,2
18
7,7
13
8,4
9
12,5
49
9,1
6
8,1
18
7,7
15
9,7
3
4,2
42
7,8
Igazságügy, rendészet büntetésvégrehajtás Egészségügy, szociális, gyermekvédelem Adminisztráció, szakértelmiségi Inaktív Egyéb, besorolhatatlan Összesen
71
0
0,0
12
5,1
9
5,8
4
5,6
25
4,7
74
100,0
235
100,0
155
100,0
72
100,0
536
100,0
M.32. Kérdezettek áldozattá válási eseteinek előfordulásai 18 éves koruk óta Viktimizációs eset Nem fordult elő válaszok száma Megsérült olyan közlekedési balesetben, amelyet nem Ön okozott Anyagi kárt szenvedett olyan közlekedési balesetben, amelyet nem Ön okozott
%
Egyszer fordult elő válaszok száma
Többször is előfordult
%
válaszok száma
%
439
7,3
65
5,6
12
2,0
371
6,1
108
9,3
40
6,6
492
8,2
19
1,6
3
0,5
429
7,1
79
6,8
15
2,5
338
5,6
151
13,0
36
6,0
417
6,9
77
6,6
21
3,5
341
5,7
130
11,1
49
8,1
393
6,5
94
8,1
33
5,5
163
2,7
162
13,9
201
33,3
386
6,4
68
5,8
63
10,4
Megfenyegették
328
5,4
109
9,3
86
14,3
Megtámadták, megütötték
457
7,6
46
3,9
18
3,0
Erőszakkal, fenyegetéssel elvettek Öntől valamit
497
8,2
17
1,5
8
1,3
Bántalmazták, megverték
493
8,2
19
1,6
10
1,7
Szexuálisan zaklatták, erőszakoskodtak
491
8,1
22
1,9
8
1,3
6035
100,0
1166
100,0
603
100,0
Elloták az autóját, gépjárművét, vagy ezt megkísérelték Autójából, gépjárművéből loptak, "csak" feltörték, vagy ezt megkísérelték Táskájából, zsebéből, hátizsákjából elloptak valamit Betörtek, behatoltak megkísérelték
oda,
ahol
lakik,
vagy
Betörtek az Ön vagy Önnel együtt ingatlanába (nyaraló stb.) Szándékos rongálásból kára keletkezett Becsapták vásárlásnál, szolgáltatásnál
lakók
ezt más
Nyilvános helyen, közterületen gúnyolták, szidalmazták
Válaszok száma összesen
M.33. A bűnmegelőzési szemlélet típusai és Magyarország közbiztonsági helyzetének megítélése Magyarország közbiztonsági Bűnmegelőzési szemlélet típusai helyzetének megítélése legkevésbé kevert, részben leginkább bűnmegelőző bizonytalan bűnmegelőző bűnmegelőző fő
%
fő
%
fő
%
fő
%
Összesen
fő
%
Nagyon rossz
12
16,4
22
9,4
9
5,8
2
2,8
45
8,4
Rossz
43
58,9
111
47,4
73
47,4
20
27,8
247
46,3
Elfogadható
18
24,7
96
41,0
68
44,2
44
61,1
226
42,4
0
0,0
5
2,1
4
2,6
6
8,3
15
2,8
73
100,0
234
100,0
154
100,0
72
100,0
533
100,0
Jó Összesen
M.34. A bűnmegelőzési szemlélet és a lakókörnyezet kriminális veszélyeztetettsége A lakókörnyezet kriminális Bűnmegelőzési szemlélet típusai veszélyeztetettségi szintje legkevésbé kevert, részben bűnmegelőző bizonytalan bűnmegelőző fő % fő % fő % Kriminálisan veszélyeztetett
nem
Összesen leginkább bűnmegelőző fő %
fő
%
14
18,9
44
18,8
42
27,1
27
37,5
127
23,7
Kriminálisan kismértékben veszélyeztetett
29
39,2
106
45,3
64
41,3
30
41,7
229
42,8
Kriminálisan veszélyeztetet
31
41,9
84
35,9
49
31,6
15
20,8
179
33,5
Összesen
74
100,0
234
100,0
155
100,0
72
100,0
535
100,0
72
M.35. A képzés által kapott ismeretek, értékek nagyságrendje és a kimutatható büntetőpolitikai szemlélet Kimutatható büntetőpolitikai A képzés által kapott ismeretek, értékek nagyságrendje Összesen szemlélet kevés vagy kellő mértékű fő Resztoratív és hagyományos, csak resztoratív Hagyományos és retributív, csak retributív
%
sok fő
nagyon sok %
fő
%
fő
%
33
19,8
52
31,1
82
49,1
167
100,0
28
33,7
29
34,9
26
31,3
83
100,0
Teljesen vegyes, nem letisztult
39
19,1
77
37,7
88
43,1
204
100,0
Csak hagyományos
18
32,1
24
42,9
14
25,0
56
100,0
118
23,1
182
35,7
210
41,2
510
100,0
Összesen
M.36. A tantárgyak átlagos hallgatói értékelése Megnevezés Az értékelés átlaga
A hallgatók szórása
száma
aránya
Ismeretekhez kapcsolódó motivációk meghatározottsága a jelentkezésnél Kevéssé
4,16
0,795
23
4,4
Sokban
4,15
0,710
240
45,5
Döntően
4,48
0,628
265
50,2
528
100,0
Összesen
4,32 0,695 A képzés által kapott ismeretek, értékek nagyságrendje
Kevés vagy kellő mértékű
3,73
0,775
128
24,1
Sok
4,32
0,600
188
35,3
Nagyon sok
4,65
0,454
216
40,6
Összesen
4,31
0,695
532
100,0
M.37. A tantárgyak átlagos hallgatói értékelése szemléleti összefüggésben Megnevezés Az értékelés átlaga
szórása
A hallgatók száma
aránya
Bűnmegelőzési szemlélet típusai Legkevésbé helyreállító
4,11
0,729
73
13,7
Kevert, bizonytalan
4,32
0,702
234
44,0
Részben helyreállító
4,38
0,659
154
28,9
Leginkább helyreállító
4,37
0,671
71
13,3
4,32
0,695
532
100,0
Összesen
Kimutatható büntetőpolitikai szemlélet Resztoratív és csak resztoratív
hagyományos,
Hagyományos és retributív, csak retributív Teljesen vegyes, nem letisztult
4,43
0,666
168
33,1
4,05
0,750
83
16,3 39,8
4,42
0,617
202
Csak hagyományos
4,11
0,744
55
10,8
Összesen
4,33
0,687
508
100,0
73
M.38. Átlagos hallgatói teljesítmények motivációs összefüggésben Megnevezés Az értékelés átlaga
A hallgatók
szórása
száma
aránya
Ismeretekhez kapcsolódó motivációk meghatározottsága a jelentkezésnél Kevéssé
26,00
7,590
20
4,5
Sokban
34,65
16,790
201
45,4
Döntően
35,35
16,884
222
50,1
34,61 16,619 443 Előnyökhöz kapcsolódó motivációk meghatározottsága a jelentkezésnél
100,0
Összesen Kevéssé
30,30
11,919
170
38,5
Sokban
37,86
19,529
197
44,6
Döntően
36,15
15,532
75
17,0
Összesen
34,66
16,635
442
100,0
M.39. Átlagos hallgató teljesítmények szemléleti összefüggésben Megnevezés Az értékelés átlaga Legkevésbé helyreállító Kevert, bizonytalan Részben helyreállító Leginkább helyreállító Összesen
A hallgatók
szórása
Bűnmegelőzési szemlélet típusai 29,71 15,059 33,95 16,454 35,22 15,437
száma
aránya 67 197 123
15,0 44,2 27,6
41,33
19,344
59
13,2
34,64
16,640
446
100,0
Kimutatható büntetőpolitikai szemlélet Resztoratív és csak resztoratív
hagyományos,
41,32
19,026
134
31,6
30,30
14,484
71
16,7
33,03
15,327
169
39,9
Csak hagyományos
31,66
12,960
50
11,8
Összesen
35,03
16,749
424
100,0
Hagyományos és retributív, csak retributív Teljesen vegyes, nem letisztult
74
PROGRAMÉRTÉKELŐ KÉRDŐÍV
KÉPZÉS NEVE (Bűnmegelőzési koordinátor/Áldozatpolitika új irányai/Kiskorúak bűnözése elleni fellépés új útjai /Bűnelkövetők reintegrációjának új lehetőségei/) KÉPZÉS TÍPUSA (Szakirányú továbbképzés/Felnőttképzési tanfolyam ÉVFOLYAM (Bűnmegelőzési koordinátor: I. évfolyam/II. évfolyam CSOPORT (FAT képzések: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. csoport) HELYSZIN (Miskolc/Pécs/Debrecen) ÉV. HÓ. NAP TEtt – Program az áldozatokért és a tettesekért (TÁMOP 5.6.2.) Programértékelő kutatások alprojekt
Tisztelt Hallgató! Mint azt bizonyára tudja, képzése azért térítésmentes, mert a TEtt program keretében valósul meg, EU-s finanszírozási háttérrel. A programban a Miskolci Egyetem konzorciumi partner, ekként a pályázat eredményességéről el kell számolnia az Európai Unió felé. Kérjük, töltsék ki az alábbi kérdőívet, amely a program eredményességének feltérképezése céljából készült. A kérdésekre adott válaszokkal hozzájárul, hogy az egyetem az Önök tapasztalatainak figyelembevételével még színvonalasabbá tehesse ezt a képzést. A képzés elején és végén is megkérdezzük Önöket, ezért annak érdekében, hogy a különböző időpontban felvett válaszokat össze tudjuk kapcsolni, kérjük, írják rá a kérdőívre (FAT) az alábbi instrukciók alapján az azonosító kódot./ (SZAKIRÁNYÚ) a hallgatói azonosítójukat. Köszönjük a segítségüket! Kutatási munkacsoport Szakirányú továbbképzés esetén: Hallgatói azonosító kód: Az azonosítóhoz kapcsolódó nevet az Egyetem nem adja át a programértékelő kutatások alprojekt munkatársainak, tehát válaszuk minden kérdésre anonim marad. Felnőttképzési tanfolyamok esetén: Azonosító kód: (az apja keresztneve és az apja születési dátuma egyben, pl. 75
Péter19450508) E kód alapján a kitöltő személye nem azonosítható be, ezért válaszuk minden kérdésre anonim marad.
A válaszadás önkéntes! Kitöltés: Olvassa el figyelmesen a kérdéseket, és az Önre leginkább jellemző válaszlehetőséget karikázza be, illetve írja be a kódkockába. Ahol szöveges választ ad, kérjük, írjon olvashatóan. Ha kitöltéssel kapcsolatban kérdésük van, forduljanak a kitöltést felügyelő szakemberhez. Demográfiai adatok 1. Az Ön neme (Kérjük, karikázza be a megfelelő válasz sorszámát!) 1. férfi 2. nő 2. Születési éve:
1
9
3. Az Ön jelenlegi lakóhelyének településtípusa: (Lakóhelyének azt tekintse, ahol idejének nagyobb részét tölti!) (Kérjük, karikázza be a megfelelő válasz sorszámát!) 1. 2. 3. 4.
Főváros Megyei jogú város Egyéb város Község, tanya
4. Ön jelenleg: (Kérjük, karikázza be a megfelelő válasz sorszámát!) 1. 2. 3. 4.
nőtlen, hajadon házas, élettársi kapcsolatban él elvált, külön él özvegy
5. Gyermekeinek száma (Ha nincs gyermeke, nullát írjon!)
Iskolai végzettségi és képzettségi adatok 6. Legmagasabb iskolai végzettsége: 76
(Kérjük, karikázza be a megfelelő válasz sorszámát!) 1. általános iskola 2. szakmunkásképző 3. érettségi 4. felsőfokú szakképzettség 5. főiskola, BA, BSc, 6. egyetem, MA, MSc 7. doktori fokozat 7. Milyen típusú felsőfokú végzettségei vannak, a felsőfokú szakképzettséget is beleértve? (Kérjük, karikázza be a megfelelő válasz sorszámát! Több válasz is lehetséges!) 1. gazdasági 2. jogi 3. igazgatási – rendészeti 4. katonai 5. műszaki 6. természettudományi 7. szociális (pl. szociálpolitikus, szociális munkás, gyermekvédelmi) 8. más társadalomtudományi (pl. szociológus, politológus, kulturális antropológia) 9. tanári 10. más bölcsészettudományi (történész, régész, nyelvész, stb.) 11. egészségügyi 12. művészeti 13. vallási, hittudományi 14. kereskedelem, vendéglátás, turisztika 15. egyéb Munkaviszony 8. Mi az Ön foglalkozása a jelenlegi munkahelyén/munkahelyein? …………………………………………………………………………………………………………………….. 9. A bűnmegelőzési képzés mellett milyen tevékenységet folytat Ön? (Kérjük, karikázza be a megfelelő válasz sorszámát! Több válasz is lehetséges!) 1. Önálló (pl. ügyvéd, vállalkozó, gazdálkodó, iparos, kereskedő, tulajdonos, résztulajdonos, vállalkozásban segítő családtag) 2. Alkalmazott, fizikai munkakörben 3. Alkalmazott, nem diplomás szellemi munkakörben 4. Alkalmazott, diplomás szellemi munkakörben 5. Szellemi szabadfoglalkozású 6. Önkéntes 7. Nappali képzésben tanul 8. Munkanélküli 9. Gyermekgondozási ellátásban részesül (pl. GYES) 10. Nyugdíjas 11. Rokkantsági nyugdíjas, járadékos, segélyezett 12. Egyéb inaktív 13. Egyéb, fentiekbe nem sorolható tevékenység, mégpedig…………………………………..
77
10. Ha folytat kereső tevékenységet, milyen formában dolgozik Ön? (Kérjük, karikázza be a megfelelő válasz sorszámát!) 1. teljes munkaidőben 2. részmunkaidőben 3. alkalmilag 4. egyéb módon 11. Ha Ön teljes vagy részmunkaidőben dolgozik, mennyi a munkahelyeinek száma? (Ha egynél több munkahelyen is dolgozik, akkor a további kérdések arra vonatkoznak, amelyik az Ön főállású munkahelye. Ha nem tudja egyértelműen eldönteni, azt tekintse főállásnak, ahol magasabb a jövedelme. Ha egyforma, a további kérdések arra vonatkoznak, amelyik az ön számára fontosabb volna, ha választania kellene köztük.)
12. Mióta dolgozik ezen a munkahelyen? (Kérjük, írja be a kezdés évszámát!) 13. Milyen az Ön foglalkoztatásának jellege főállású munkahelyén? (Kérjük, karikázza be a megfelelő válasz sorszámát!) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
kormánytisztviselői köztisztviselői közalkalmazotti a Munka Törvénykönyvén alapuló munkavállaló a Polgári Törvénykönyvön alapuló szerződéses (megbízási, vállalkozási) önkéntes gyakornok egyéb
14. Az Ön szerződése főállású munkahelyén: (Kérjük, karikázza be a megfelelő válasz sorszámát!) 1. határozatlan idejű 2. határozott idejű 3. egyéb 15. Mennyi a háztartása havi nettó jövedelmének egy főre jutó összege? (Kérjük, karikázza be a megfelelő válasz sorszámát!) (Csak a „kézhez kapott” keresetet vegye figyelembe, az esetleges vezetői és egyéb pótlékokkal, a nem pénzbeli, cafetéria juttatásokat ne számítsa ide. Ha nem dolgozik rendszeresen, az éves nettó jövedelem alapján adja meg átlagos havi jövedelmet.) 1. 2. 3. 4. 5. 6.
78
100.000 Ft alatt 100.001-150.000 150.001-200.000 200.001-250.000 250.001-300.000 300.000 Ft felett
16. Főállású munkahelyének jellege (Kérjük, karikázza be a megfelelő válasz sorszámát!) 1. bíróság, ügyészség, 2. belügyi/igazságügyi/rendvédelmi intézmény (pl. rendőrség, büntetésvégrehajtás), 3. más (nem belügyi/igazságügyi) állami költségvetési intézmény, 4. más (nem belügyi/igazságügyi) állami gazdálkodó szervezet, kht., 5. önkormányzat, önkormányzati költségvetési, gazdálkodó szervezet 6. versenyszférához tartozó (nem állami/önkormányzati) piaci szervezet, társas vállalkozás (pl. kft., bt.) 7. egyéni vállalkozás 8. társadalmi, civil, nonprofit szervezet (pl. alapítvány, egyesület, párt, szakszervezet) 9. egyház, egyházi szervezet, intézmény 10. szövetkezet, társulat, ügyvédi, közjegyzői iroda, 11. egyéb, mégpedig……….. 17. A főállású munkahelyének ágazata (Kérjük, karikázza be a megfelelő válasz sorszámát!) 1. igazságügy, rendészet, jogvédelem 2. közigazgatás, államigazgatás, 3. honvédelem 4. egészségügy 5. szociális, munkaügy, gyermekvédelem 6. közoktatás 7. felsőoktatás, tudomány, kutatás 8. kultúra, művészet, 9. vallás 10. ipar, mezőgazdaság, kereskedelem, közlekedés 11. egyéb, mégpedig… 18. Dolgozott-e korábban bármilyen formában/jogviszonyban az alábbi területeken, és ha igen, kb. hány évet/hónapot? (Kérjük, karikázza be ahhoz a területhez tartozó sorszámot, amelyen korábban már dolgozott, és írja be az adott területen töltött évek/hónapok számát!) 1. igazságügy, bíróság, bírósági szervezetrendszer
……
év
…. hónap
2. ügyészség, ügyészséghez tartozó szervezet
……
év
…. hónap
3. rendvédelem
……
év
…. hónap
4. más közigazgatás, államigazgatás
……
év
…. hónap
5. ügyvédség, jogvédelem
……
év
…. hónap
6. szociális terület, munkaügy
……
év
…. hónap
7. gyermekvédelem
……
év
…. hónap
8. közoktatás,
……
év
…. hónap
9. felsőoktatás, tudomány, kutatás
……
év
…. hónap
belügyi igazgatás, rendőrség, büntetés-végrehajtás,
79
10. egyéb, mégpedig….
……
év
…. hónap
19. Van-e Önnek vezetői megbízatása (azaz írásos kinevezés, mások felé utasítási jog és vezetői pótlék)? (Kérjük, karikázza be a megfelelő válasz sorszámát!) 1. nincs 2. kiemelt beosztása van (azaz valamelyik vezetői feltétel hiányzik, pl. kinevezése, vezetői pótléka van, de beosztottal nem rendelkezik) 3. alsó vezető (osztályvezető alatt) 4. középvezető (osztályvezetői szintű) 5. felső vezető (osztályvezető fölött) 20. Mennyire elégedett Ön a munkahelyén az alább felsorolt tényezőkkel? (Kérjük, minden sorban karikázza be a megfelelő értéket!)
1. a fizetésével 2. a béren kívüli juttatásokkal 3. a munkahelyére való eljutás lehetőségével 4. a munkaidő beosztással 5. a munkavégzéshez kapott eszközökkel 6. a munkája tartalmi jellegével 7. az elhelyezési körülményekkel 8. a szakmai önállóságával 9. a közvetlen felettesével 10. a közvetlen felettese fölötti vezetőkkel 11. a munkatársaival 12. a munkahelyi légkörrel 13. a munkák elosztásának módjával 14. a munkaterheléssel 15. a bánásmóddal 16. az előrejutási lehetőségekkel
egyáltalán nem elégedett
nem elégedett
elégedett is – nem is
elégedett
nagyon elégedett
1 1 1
2 2 2
3 3 3
4 4 4
5 5 5
1 1
2 2
3 3
4 4
5 5
1 1 1 1 1
2 2 2 2 2
3 3 3 3 3
4 4 4 4 4
5 5 5 5 5
1 1 1 1 1 1
2 2 2 2 2 2
3 3 3 3 3 3
4 4 4 4 4 4
5 5 5 5 5 5
21. Volt-e már munkanélküli? (függetlenül attól, hogy regisztráltatta magát vagy sem) (Kérjük, karikázza be a megfelelő válasz sorszámát!) 1. 2. 3. 4. 5.
nem volt egyszer előfordult kétszer fordult elő kettőnél többször is előfordult jelenleg is az
22. Mennyi ideig tartott a leghosszabb munkanélküli időszaka? (Kérjük, karikázza be a megfelelő válasz sorszámát!) 80
1. 2. 3. 4. 5. 6.
nem volt még munkanélküli 3 hónapnál rövidebb ideig 3-6 hó között 6 hó – egy év között egy évnél is tovább jelenleg is tart Médiafogyasztási szokások
23. Hetente kb. hány órát néz televíziót? (Kérjük, karikázza be a megfelelő válasz sorszámát, és ha legalább egy órát nézi, írja be a megfelelő időtartamot!) 1. Kb. ……………………..órát 2. Kevesebb, mint egy órát 3. Egyáltalán nem néz televíziót. (Ebben az esetben a következő kérdés táblázatát ne töltse ki.) 24. Kérjük, nevezzen meg olyan információt közvetítő TV műsorokat (pl. híradók, háttérbeszélgetések, riportműsorok), amelyeket rendszeresen vagy gyakran néz, legfeljebb négyet. Műsor neve
TV csatorna, ahol nézi
25. Kérjük, nevezzen meg olyan napi vagy hetilapokat, amelyeket nyomtatott formában rendszeresen vagy gyakran olvas, legfeljebb négyet. ……………… ……………… ……………… ……………… 26. Kérjük, nevezzen meg olyan napi vagy hetilapokat, hírportálokat (pl. Origo), amelyeket az interneten rendszeresen vagy gyakran olvas, legfeljebb négyet. ……………… ……………… ……………… 81
………………
Közbiztonság blokk 27. Ön szerint milyen ma Magyarország közbiztonsági helyzete? (Kérjük, karikázza be az ön véleményének megfelelő válasz sorszámát!) 1. 2. 3. 4. 5.
nagyon rossz rossz elfogadható jó nagyon jó
28. Ön szerint hogyan változott Magyarország közbiztonsági helyzete az elmúlt néhány évben? (Kérjük, karikázza be az ön véleményének megfelelő válasz sorszámát!) 1. 2. 3. 4. 5. 6.
sokat romlott romlott lényegében nem változott javult sokat javult nem tudom megítélni
29. Személy szerint Önt aggasztják-e az alább felsorolt jelenségek Magyarországon és mennyire? (Kérjük, minden sorban karikázza be a véleményének megfelelő értéket!)
1. lopások gyakorisága 2. veszélyes kutyák tartása 3. kábítószerfogyasztás 4. betörések 5. bűncselekmények számának alakulása 6. az élet elleni támadások 7. kábelek, vezetékek lopása 8. prostitúció 9. rasszizmus 10. idősek elleni támadások 11. bankok, boltok elleni rablótámadások 12. korrupció 13. csoportosan elkövetett erőszakos bűncselekmények 14. szélsőséges politikai rendezvények 15. pedofília 16. robbantásos merényletek 17.egyéb, mégpedig…..
82
Egyáltalán nem
Kevéssé
Nagyon
Rendkívüli módon
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2
3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3
4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4
1 1 1 1
2 2 2 2
3 3 3 3
4 4 4 4
30. Szükségesnek tartja-e Ön a közbiztonság javítása érdekében az alább felsoroltakat és mennyire? (Kérjük, minden sorban karikázza be a véleményének megfelelő értéket!) Nem szükséges
1. valódi türelmi zónák kijelölése 2. a bűnelkövetők eltávolíthatósága az adott környezetből, településről 3. a büntethetőségi korhatár leszállítása 4. a rendőrség megerősítése 5. az ítélkezési gyakorlat szigorítása 6. az önvédelmi fegyverek birtoklási lehetőségének kiszélesítése 7. a hajléktalanok eltávolítása a közterületekről 8. a polgárőrség nagyobb támogatása 9. csendőrség létrehozása 10. térfigyelő kamerarendszer kiépítése, bővítése 11. lakóközösségi (szomszéd-) figyelőrendszer intézményesítése 12. a lakások, épületek technikai védelme 13. magánbörtönök létrehozása 14. a bevándorlás korlátozása 15. a bűnelkövetők elektronikai jeladókkal való ellátása
Nagyon szükséges
1
2
3
4
5
1 1 1 1
2 2 2 2
3 3 3 3
4 4 4 4
5 5 5 5
1 1 1 1
2 2 2 2
3 3 3 3
5 5 5 5
1
2
3
4 4 4 4 4
1 1 1 1
2 2 2 2
3 3 3 3
4 4 4 4
5 5 5 5
1
2
3
4
5
5
31. Az alábbiak közül Ön szerint kiknek és milyen mértékben kellene biztosítaniuk a közbiztonságot Magyarországon? (Kérjük, minden sorban karikázza be a véleményének megfelelő értéket!) 1. hadseregnek 2. civil szervezeteknek 3. polgárőrségnek 4. közterület felügyelőknek 5. magánvállalkozásoknak 6. önkormányzatoknak 7. államnak 8. rendőrségnek 9. állampolgárok közösségeinek 10. szomszédságnak/ lakóközösségnek 11.másnak, mégpedig……….
83
Egyáltalán nem
Kismértékben
Nagymértékben
Döntően
1 1 1 1 1 1 1 1 1
2 2 2 2 2 2 2 2 2
3 3 3 3 3 3 3 3 3
4 4 4 4 4 4 4 4 4
1
2
3
4
1
2
3
4
Viktimizációs blokk 32. Mennyire biztonságos az a környék, ahol Ön jelenleg lakik? (Kérjük, karikázza be a megfelelő válasz sorszámát!) 1. 2. 3. 4. 5. 6.
egyáltalán nem biztonságos, nem biztonságos, átlagos, eléggé biztonságos, nagyon biztonságos nem tudom megítélni
33. Előfordulnak-e közvetlen lakókörnyezetében az alábbiak? (Kérjük, minden sorban karikázza be a megfelelő értéket!)
1. gépjárműlopás 2. autók feltörése, rongálása 3. betörések, betörési kísérletek 4. rendszeres lopások 5. hangos veszekedések 6. vakolatlan, leromlott, elhanyagolt épületek 7. rendetlen, piszkos udvarok, porták 8. hiányos közvilágítás 9. rablás 10. nyilvános helyek erős zaja 11. magánszemélyek közterületi csoportosulása, hangoskodása 12. erősen ittas emberek megjelenése, jelenléte 13. közlekedésből eredő zaj és légszennyezés
Szinte soha/ sehol
Néha/ néhol
Gyakran/ sok helyen
Rendszeresen/ szinte mindenütt
Nem tudok róla
1 1 1 1 1 1
2 2 2 2 2 2
3 3 3 3 3 3
4 4 4 4 4 4
9 9 9 9 9 9
1 1 1 1 1
2 2 2 2 2
3 3 3 3 3
4 4 4 4 4
9 9 9 9 9
1
2
3
4
9
1
2
3
4
9
34. Előfordult-e valaha hozzátartozójának (szülő, nagyszülő, testvér, közeli rokon, házastárs-élettárs, gyermek) (Kérjük, karikázza be azt, ami megtörtént, több jelölés is lehetséges!) 1. halála közúti baleset következtében, amit nem ő okozott 2. halála bűncselekmény, jogsértés következtében 3. nyolc napon belül gyógyuló sérülése, egészségromlása közúti baleset következtében, amit nem ő okozott 4. nyolc napon túl gyógyuló sérülése, egészségromlása közúti baleset következtében, amit nem ő okozott 5. nyolc napon belül gyógyuló sérülése bűncselekmény, jogsértés következtében 6. nyolc napon túl gyógyuló sérülése bűncselekmény, jogsértés következtében 7. százezer Ft-nál nagyobb kára közúti baleset következtében, amit nem ő okozott 8. százezer Ft-nál nagyobb kára bűncselekmény, jogsértés következtében
84
35. Előfordult-e már Önnel 18 éves kora óta, hogy…(Kérjük, minden sorban karikázza be a megfelelő értéket!) Egyszer sem
Egyszer
Többször is
0
1
2
0
1
2
0 0
1 1
2 2
0 0
1 1
2 2
0
1
2
0
1
2
0 0 0 0 0 0 0
1 1 1 1 1 1 1
2 2 2 2 2 2 2
1. megsérült olyan közlekedési balesetben, amelyet nem Ön okozott 2. anyagi kárt szenvedett olyan közlekedési balesetben, amelyet nem Ön okozott 3. ellopták az autóját, gépjárművét, vagy ezt megkísérelték 4. autójából, gépjárművéből loptak, „csak” feltörték, vagy ezt megkísérelték 5. táskájából, zsebéből, hátizsákjából elloptak valamit 6. betörtek, behatoltak oda, ahol lakik, vagy ezt megkísérelték 7. betörtek az Ön vagy Önnel együtt lakók más ingatlanába (pl. nyaraló, garázs, pince) 8. szándékos rongálásból kára keletkezett (pl. ablakát betörték, autóját megrongálták, falát lefestették) 9. becsapták vásárlásnál, szolgáltatásnál 10. nyilvános helyen, közterületen gúnyolták, szidalmazták 11. megfenyegették 12. megtámadták, megütötték 13. erőszakkal, fenyegetéssel elvettek Öntől valamit 14. bántalmazták, megverték 15. szexuálisan zaklatták, erőszakoskodtak Bűnmegelőzés
36. Mennyiben ért egyet az alábbi kijelentésekkel? (Kérjük, minden sorban karikázza be a véleményének megfelelő értéket!)
1. A legjobb bűnmegelőzési politika a jó szociálpolitika 2. Aki háromszor erőszakos bűncselekményt követ el, kapjon életfogytiglant 3. A bűnmegelőzést már a családok megfelelő támogatásával kellene kezdeni 4. A büntetés helyett fontosabb a nevelés 5. A bűnelkövetők csak a kemény fellépésből értenek 6. A munkaalkalmak bővülése, illetve a munkahelyek számának növekedése csökkenti a bűncselekmények számát 7. A bűnöző nem érdemel könyörületet 8. Az áldozatok ne válhassanak a büntetőeljárás kárvallottjaivá 9. Kevesebb lesz a szabálysértő, ha elzárással is lehet Őket büntetni 85
Egyáltalán nem
Kevéssé
Nagyrészt
Teljes mértékben
1
2
3
4
1
2
3
4
1
2
3
4
1
2
3
4
1
2
3
4
1
2
3
4
1
2
3
4
1
2
3
4
1
2
3
4
10. A cigányok között annyi a bűnöző, mint a hasonló körülmények között élő nem cigányok között 11. Inkább megelőzésre kellene törekedni, mint megtorlásra 12. A jogállami garanciák felfüggeszthetők a bűnüldözés hatékonyságának növelése érdekében
1
2
3
4
1
2
3
4
1
2
3
4
37. Enyhének tartja-e a büntetőítéleteket manapság Magyarországon az alábbi cselekmény- és elkövetőtípusok vonatkozásában? (Kérjük, minden sorban karikázza be a véleményének megfelelő értéket!)
1. közlekedési ügyekben hozott ítéleteket 2. lopási ügyekben hozott ítéleteket 3. rablási ügyekben hozott ítéleteket 4. emberölési ügyekben hozott ítéleteket 5. korrupciós ügyekben hozott ítéleteket 6. csalási ügyekben hozott ítéleteket 7. kábítószerfogyasztókkal szemben hozott ítéleteket 8. fiatalkorúakkal szemben hozott ítéleteket 9. felnőttekkel szemben hozott ítéleteket 10. első bűntényesekkel szemben hozott ítéleteket 11. visszaesőkkel szemben hozott ítéleteket 12. erőszakos bűncselekmények elkövetőivel szemben hozott ítéleteket
Nem
Néha
Gyakran
Szinte mindig
1
2
3
4
1 1
2 2
3 3
4 4
1
2
3
4
1 1
2 2
3 3
4 4
1
2
3
4
1
2
3
4
1
2
3
4
1
2
3
4
1
2
3
4
1
2
3
4
Nem tudja megítélni
9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9
38. Ahol véleménye szerint gyakran vagy szinte mindig enyhének tartja az ítéleteket, döntően mire alapozza ezt? (Kérjük, karikázza be a megfelelő választ! Több válasz is lehetséges!) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
jelenlegi vagy korábbi foglalkozásából eredő tapasztalat személyes tapasztalat hozzátartozóinak, közeli ismerőseinek tapasztalatai, véleménye alapján a sajtó- és médiaközlemények alapján a közszereplők megnyilatkozásai alapján a túl sok elkövetett bűncselekményből következtethető egyéb szempontok szerint, mégpedig………………………………………………………………………
39. Az alábbiak közül melyek azok, ahol tennivaló volna a bűnmegelőzés tekintetében és mennyi? (Kérjük, minden sorban karikázza be a véleményének megfelelő értéket!) semmi
86
nagyon
sok
1. gyakoribb rendőri jelenlét a közterületeken 2. a bűnelkövetők társadalmi beilleszkedésének elősegítése 3. alternatív szankciók alkalmazásának elterjesztése 4. polgárbarát rendőrség működtetése 5. a családok helyzetének javítása 6. külföldiek beáramlásának meggátlása 7. az elszegényedés megakadályozása 8. munkanélküliség csökkentése 9. a fiatalok számára értelmes programok biztosítása 10. a távoltartás intézményrendszerének kiépítése 11. büntetőútról való elterelés szélesebb körű biztosítása 12. a közlekedésbiztonság javítása 13. más, mégpedig……
1 1
2 2
3 3
4 4
5 5
1 1 1 1 1 1 1
2 2 2 2 2 2 2
3 3 3 3 3 3 3
4 4 4 4 4 4 4
5 5 5 5 5 5 5
1 1
2 2
3 3
4 4
5 5
1 1
2 2
3 3
4 4
5 5
40. Az alábbiak közül Ön szerint mely tényezők milyen mértékben hatnak közre a bűnelkövetővé válásban a mai Magyarországon? (Kérjük, minden sorban karikázza be a véleményének megfelelő értéket!) semennyire
1. családon belüli erőszak 2. erkölcsi értékek hiánya 3. iskolai nevelés hiányosságai 4. családon belüli deviáns minták 5. deviáns baráti kör 6. megfelelő alkalmak a bűnelkövetésre 7. az egyén bűnelkövetést támogató képzetei, értékei 8. örökletes tényezők 9. a megélhetési lehetőségek hiánya 10. a büntetőpolitika kriminalizációs hatásai 11. társadalmi beilleszkedési szándék hiánya 12. szenvedélybetegségek (alkohol, kábítószer, játék) 13. a szabadságjogokkal való visszaélés 14. más, mégpedig……..
döntően
1 1 1 1 1 1 1
2 2 2 2 2 2 2
3 3 3 3 3 3 3
4 4 4 4 4 4 4
5 5 5 5 5 5 5
1 1 1 1 1
2 2 2 2 2
3 3 3 3 3
4 4 4 4 4
5 5 5 5 5
1 1
2 2
3 3
4 4
5 5
41. Mennyire ért egyet azzal, hogy csökkenthető a bűnözés Magyarországon, ha a mélyszegénységben élő népességnek ……….. (Kérjük, minden sorban karikázza be a véleményének megfelelő értéket!)
1. nő az iskolázottsági szintje 2. nő a szakképzettségi 87
Egyáltalán nem
Kevéssé
Nagyrészt
Teljes mértékben
1 1
2 2
3 3
4 4
szintje 3. javulnak a lakáskörülményei 4. nő a jövedelme 5. javul a társadalmi befogadottsága
1
2
3
4
1
2
3
4
1
2
3
4
42. Mennyire szükségesek Ön szerint az eredményes bűnmegelőzési tevékenységhez az alábbiak? (Kérjük, minden sorban karikázza be a véleményének megfelelő értéket!) Nem szükséges
1. 2. 3. 4.
az egységes szakmai protokollok az áldozatok segítése egységes szakmai módszertanok a bűnmegelőzésben érintett szakemberek képzése 5. közösségi foglalkoztató intézményrendszer működtetése 6. a bűnmegelőzés jó gyakorlatainak terjesztése 7. a mediáció 8. áldozattá válást megelőző-felvilágosító programok 9. a szakmai szervezetek együttműködése 10. a büntetés-végrehajtásból szabadultak munkaerő-piaci reintegrációját elősegítő programok 11. a szakemberek munkájának koordinálása 12. a roma integráció elősegítése 13. korszerű bűnmegelőzési stratégiák kidolgozása
Nagyon szükséges
1 1 1
2 2 2
3 3 3
1
2
3
1
2
3
1 1
2 2
3 3
1
2
3
1
2
1 1 1 1
4 4 4 4 4
88
5 5
4 4 4
5 5
3
4
5
2
3
4
5
2 2 2
3 3 3
4 4 4
5 5 5
43. Mennyire tartja fontosnak, hogy a büntetőpolitikában érvényesüljenek az alábbiak? (Kérjük, minden sorban karikázza be a véleményének megfelelő értéket!)
1. prevenció 2. igazságos megtorlás 3. a bűncselekménynek nyilvánított cselekmények csökkentése (dekriminalizáció) 4. reintegráció 5. zéró tolerancia 6. resztoráció 7. alternatív büntetések 8. arányosság 9. gyorsaság 10. méltányosság 11. következetesség 12. kettős nyomtávú büntetőpolitika 13. elrettentés
5 5 5
egyáltalán nem fontos
kevéssé fontos
fontos
nagyon fontos
1 1
2 2
3 3
4 4
1
2
3
4
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
2 2 2 2 2 2 2 2 2 2
3 3 3 3 3 3 3 3 3 3
4 4 4 4 4 4 4 4 4 4
5
14. a sértettek igényeinek érvényesülése
1
2
3
4
44. Vett-e részt Ön valaha valamilyen formában bűnmegelőzési tevékenységben? (Kérjük, karikázza be a megfelelő válasz sorszámát!) 1. 2. 3. 4.
igen, korábban egyszer, igen, korábban többször, igen, jelenleg is részt vesz, nem
(Ha az előző kérdésre valamelyik igen választ adta: 45. Miért kapcsolódott a bűnmegelőzés munkájába? (Kérjük, karikázza be a megfelelő válasz sorszámát! Csak egy választ, amit döntőnek gondol!) 1. munkakörénél fogva 2. önkéntes érdeklődésből 3. pályázat során 4. egyéb okból, mégpedig…….. 46. Milyen bűnmegelőzési tevékenység(ek) ben vett/vesz részt? ……………………………………………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… Képzés 47. Hogyan szerzett tudomást erről a képzésről? (Kérjük, karikázza be a megfelelő válasz sorszámát!) 1. TEtt program (TÁMOP5.6.2) munkatársaként 2. munkahelyén, tevékenységi körénél fogva értesült róla 3. munkahelyén vezetők (fél)hivatalosan felhívták erre a figyelmét 4. munkatárs, barát, ismerős, rokon említette 5. az egyetemen szerzett róla tudomást 6. hirdetésben, szórólapon 7. nyomtatott sajtóközleményből 8. TV-ben említették 9. interneten látta 10. munkaügyi központban hallotta 11. más módon, mégpedig………….
89
48. A képzésre való jelentkezéskor mennyire voltak fontosak az Ön számára az alábbi szempontok? (Kérjük, minden sorban karikázza be az ön által megfelelőnek tartott értéket!)
1. kifejezett munkahelyi javaslat teljesítése 2. mások javaslata 3. egyfajta szakmai továbbképzés teljesítése 4. a képzés ingyenessége 5. a képzés lakóhelyhez közelsége 6. új, korszerű ismeretek megszerzése 7. más munkakörbe való esetleges átkerülés 8. munkahelyi elvárásoknak való megfelelés 9. anyagi előmenetel reménye 10. magasabb szakmai presztízs elérése 11. a megtanulható tananyag érdekessége 12. a megtanulható tananyag munkahelyi hasznosíthatósága 13. a megtanulható tananyag munkahelyen kívüli hasznosíthatósága 14. másutt tanultak kiegészítése 15. a többletvégzettséghez kötődő előnyök a munkaerőpiacon 16. munkaviszonyhoz kötődő kedvezmények (pl. munkaidő, szabadság) elérése 17. rokon szakterülettel való megismerkedés 18. más szempont, mégpedig………
egyáltalán nem
kevéssé
sokban
döntően
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2
3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3
4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4
1
2
3
4
1
2
3
4
1
2
3
4
1
2
3
4
1
2
3
4
1
2
3
4
1
2
3
4
49. Hol, illetve hogyan szeretné hasznosítani az itt megszerzett szaktudást? (Kérjük, karikázza be az ön által megfelelőnek tartott választ! Több válasz is lehetséges!) 1. jelenlegi főállású munkahelyemen, mostani tevékenységi körömben 2. jelenlegi főállású munkahelyemen egy másik tevékenységi körben 3. leendő (egy másik) munkahelyen, tevékenységi körben 4. más szervezetekkel való együttműködésben 5. bűnmegelőzési tevékenység során 6. áldozatok számára történő segítségnyújtásban 7. oktató, képző munkában 8. szociális, gyermekvédelmi tevékenységben 9. módszertani útmutatók, protokollok elkészítéséhez 10. új szakmai kapcsolatok kiépítésében 11. másként, mégpedig…………………………………………………………………………… 12. bizonytalan, hogy hasznosítom-e 13. biztos, hogy nem fogom tudni hasznosítani A képzés értékelése 50. Visszatekintve a képzésre, adott-e át Önnek ez a képzés………? 90
(Kérjük, minden sorban karikázza be a véleményének megfelelő értéket!).
1. jogászi megközelítést 2. szociális érzékenységet 3. komplex bűnmegelőzési szemléletet 4. gyakorlatban alkalmazható tudást 5. elméleti ismereteket 6. hatékony együttműködési technikákat 7. eddig nem ismert módszereket 8. kriminálpolitikai értékeket 9. a társszakmák jobb megismerését 10.pszichológiai ismereteket 11.mást, mégpedig…………..
szinte semmit
ezzel nem találkozott a képzés során
keveset
kellő mértékűt
sokat
nagyon sokat
1 1
2 2
3 3
4 4
5 5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
9
1
2
3
4
5
9
1
2
3
4
5
9
1
2
3
4
5
9
9 9 9 9 9 9 9
51. Mennyire tartotta hasznosnak a képzés elméleti és gyakorlati óráit? (Kérjük, minden sorban karikázza be a véleményének megfelelő értéket!) Egyáltalán nem hasznos
Bűnmegelőzési koordinátor 1. Társadalmi kirekesztődés, bűnözés és kriminálpolitika 2. Bűnmegelőzési alapismeretek 3.Helyreállító igazságszolgáltatás elmélete és módszerei 4. A gyermek- és fiatalkori bűnözés elleni küzdelem aktuális kérdései 5.A korai probléma-felismerés módszerei 6.A kezelőrendszer és beavatkozási területei 7.Pályázatírás 8.Infokommunikációs jogi ismeretek 9.Romológiai ismeretek 10.Az áldozatpolitikai alapjai 11.Áldozatsegítés Magyarországon 12.A bűncselekménnyel okozott kár megtérülési formái 13.Közösségi büntetések és pártfogó felügyelet 14.Fogvatartottak reintegrációja 15.Iratszerkesztés alapjai 16.Kommunikációs ismeretek 17.Konfliktuskezelési technikák 18.Szakmai gyakorlat 91
Nagyon hasznos
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1 1 1 1 1 1 1
2 2 2 2 2 2 2
3 3 3 3 3 3 3
4 4 4 4 4 4 4
5 5 5 5 5 5 5
1
2
3
4
5
1 1 1 1 1 1
2 2 2 2 2 2
3 3 3 3 3 3
4 4 4 4 4 4
5 5 5 5 5 5
Az áldozatpolitika új irányai Magyarországon FAT tanfolyam 1. Bűnmegelőzési alapismeretek 2. Áldozatpolitika alapjai 3. Áldozatsegítés alapjai 4. Bűncselekménnyel okozott kár főbb megtérülési formái 5. Konfliktuskezelési tréning A Kiskorúak bűnözése elleni fellépés új útjai FAT tanfolyam 1. Bűnmegelőzési alapismeretek 2. A gyermek- és fiatalkori bűnözés elleni küzdelem alapjai 3. A korai probléma-felismerés főbb módszerei 4. A kezelőrendszer és beavatkozási területei 5. Konfliktuskezelési tréning Bűnelkövetők reintegrációjának új lehetőségei FAT tanfolyam 1. Bűnmegelőzési alapismeretek 2. Bevezetés a közösségi büntetések tanába 3. A pártfogó felügyelet alapjai 4. A fogvatartottak reintegrációjának eszközei 5. Konfliktuskezelési tréning
1 1 1
2 2 2
3 3 3
4 4 4
5 5 5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1 1 1
2 2 2
3 3 3
4 4 4
5 5 5
1 1
2 2
3 3
4 4
5 5
1 1 1
2 2 2
3 3 3
4 4 4
5 5 5
52. Azokban az esetekben, ahol a 1-esre vagy 2-esre értékelte az órák hasznosságát, mi voltak az oka? (Kérjük, karikázza be a véleményének megfelelő válasz sorszámát! Több válasz is lehetséges!) 1. nem került mélységében tárgyalásra 2. már korábban tanulta ezeket 3. munkája során már megismerte 4. az oktató nem tudta jól átadni 5. Ön nem tudott vele eleget foglalkozni 6. nem volt eléggé érdekes 7. nem volt eléggé érthető 8. nem volt eléggé gyakorlatorientált 9. nem volt eléggé elméleti 10. nem értett egyet a tananyaggal 11. egyéb ok, mégpedig………………………………………………………………….. 53. Ahol 4-es vagy 5-ös értéket adott, az minek volt köszönhető? (Kérjük, karikázza be a véleményének megfelelő válasz sorszámát! Több válasz is lehetséges!) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 92
nagyon jó volt az oktató színvonalas volt a tananyag új ismereteket adott érdekes összefüggésekre világított rá gyakorlatorientált volt elméleti problémákat tárgyalt egyéb ok, mégpedig………………………………………………………………………………
54. Érzése szerint fejlődtek-e az alábbi készségei a képzés során és mennyire? (Kérjük, minden sorban karikázza be az ön által megfelelőnek tartott értéket!)
1. együttműködési képesség 2. empátia 3. viktimizációs jegyek felismerése 4. intézményi erőszak felismerése 5. kommunikációs készség 6. mások problémáinak megértése 7. kriminológiai szemlélet, érzékenység 8. szervezőkészség 9. tolerancia 10. nyitottság 11. egyéb, mégpedig………
93
nagyon keveset
keveset
kellő mértékben
sokat
nagyon sokat
nem volt érintve
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1 1 1
2 2 2
3 3 3
4 4 4
5 5 5
9 9 9
1
2
3
4
5
9
9 9 9 9 9 9 9
55. Az alábbi táblázatban jelzőket talál a képzésen elhangzott előadásokra/foglalkozásokra vonatkozóan. Kérjük, tegyen x-et arra a helyre, ahol a jelzőt relevánsnak, az előadásra/foglalkozásra jellemzőnek érzi! (Egy előadásra vonatkozóan több jelzőt is megjelölhet!) Speciális ismeretet nyújtó
Bűnmegelőzési koordinátor 1. Társadalmi kirekesztődés, bűnözés és kriminálpolitika 2. Bűnmegelőzési alapismeretek 3. Helyreállító igazságszolgáltatás elmélete és módszerei 4. A gyermek- és fiatalkori bűnözés elleni küzdelem aktuális kérdései 5. A korai problémafelismerés módszerei 6. A kezelőrendszer és beavatkozási területei 7. Pályázatírás 8. Infokommunikációs jogi ismeretek 9. Romológiai ismeretek 10. Az áldozatpolitikai alapjai 11. Áldozatsegítés Magyarországon 94
Gyakorlatias
Érdekfeszítő
Szakmailag megalapozott
Monoton
Nem hasznosítható
Túl általános
12. A bűncselekménnyel okozott kár megtérülési formái 13. Közösségi büntetések és pártfogó felügyelet 14. Fogvatartottak reintegrációja 15. Iratszerkesztés alapjai 16. Kommunikációs ismeretek 17. Konfliktuskezelési technikák 18. Szakmai gyakorlat Az áldozatpolitika új irányai Magyarországon FAT tanfolyam 1. Bűnmegelőzési alapismeretek 2. Áldozatpolitika alapjai 3. Áldozatsegítés alapjai 4. Bűncselekménnyel okozott kár főbb megtérülési formái 5. Konfliktuskezelési tréning A Kiskorúak bűnözése elleni fellépés új útjai FAT tanfolyam 1. Bűnmegelőzési alapismeretek
95
2. A gyermek- és fiatalkori bűnözés elleni küzdelem alapjai 3. A korai problémafelismerés főbb módszerei 4. A kezelőrendszer és beavatkozási területei 5. Konfliktuskezelési tréning Bűnelkövetők reintegrációjának új lehetőségei FAT tanfolyam 1. Bűnmegelőzési alapismeretek 2. Bevezetés a közösségi büntetések tanába 3. A pártfogó felügyelet alapjai 4. A fogvatartottak reintegrációjának eszközei 5. Konfliktuskezelési tréning
96
56. Véleménye szerint a képzés befejezése után érvényesek lesznek-e Önre az alábbi állítások? (Kérjük, minden sorban karikázza be az ön által megfelelőnek tartott értéket!)
1. nő a szakmai kompetenciám 2. szakmai pályázatok nyertese lehetek 3. magasabb beosztásra pályázhatok 4. bűnmegelőzési stratégia kialakításában hatékonyan fogok tudni közreműködni (központi/helyi) 5. nagyobb segítséget tudok majd nyújtani az áldozatoknak 6. szakmai hálózatot alakíthatok ki 7. jövedelmi előnyre tehetek szert 8. hatékonyabban végezhetem a munkám
Igen
Valószínűleg igen
Valószínűleg nem
Nem
Bizonytalan
1
2
3
4
1
2
3
4
9 9
1
2
3
4
1
2
3
4
1
2
3
4
1 1
2 2
3 3
4 4
1
2
3
4
9
57. Ha van egyéb véleménye, javaslata a képzéssel kapcsolatban, kérem, ossza meg velünk! …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………
97
9
9 9 9 9
Egyéb vélekedések, értékek, vallásosság 58. Az alábbiak közül melyeket tartja fontos célkitűzésnek és mennyire? (Kérjük, minden sorban karikázza be a véleményének megfelelő értéket!)
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
a magyar államhatárok védelme társadalmi intézmények reformja közrend biztosítása az egészségügy helyzetének javítása az adók csökkentése gazdasági növekedés megvalósítása az oktatás helyzetének javítása demokratikus értékek garantálása a határon túli magyarok helyzetének javítása 10. erőskezű vezetés 11. az emberi jogok biztosítása 12. a szegények támogatása 13. a bürokrácia csökkentése 14. munkalehetőségek biztosítása 15. közbiztonság javítása 16. környezetvédelem
Egyáltalán nem fontos 1 1 1 1 1 1 1 1
Kevéssé fontos
Fontos
Nagyon fontos
2 2 2 2 2 2 2 2
3 3 3 3 3 3 3 3
4 4 4 4 4 4 4 4
1
2
3
4
1 1 1 1 1 1 1
2 2 2 2 2 2 2
3 3 3 3 3 3 3
4 4 4 4 4 4 4
59. A következő kijelentések közül melyikkel tudná önmagát a leginkább jellemezni? (Kérjük, karikázza be a megfelelő válasz sorszámát!) 1. 2. 3. 4.
Vallásos vagyok, az egyház tanítását követem Vallásos vagyok a magam módján Nem tudom megmondani, hogy vallásos vagyok-e vagy sem Nem vagyok vallásos Bűnmegelőzés totó
1. Az alábbiak közül melyik az egyik legismertebb áldozatvédő szervezet? 1. Fehér Kereszt. 2. Fehér Rózsa. X. Fehér Gyűrű.
2. Kb. mennyi az elkövetett bűncselekmények száma Magyarországon az utóbbi években? 1. 300.000 98
2. 400.000 X. 500.000
3. Kb. mennyi a szándékos emberölések száma Magyarországon az utóbbi években? 1. 300 és kevesebb 2. 400 körül X. 500 vagy több
4. Az utóbbi években Magyarországon az elkövetett bűncselekmények száma: 1. kismértékben csökkent 2. kismértékben emelkedett X. nem változott
5. Kb. mennyi a büntetés-végrehajtási intézményekben fogvatartottak száma Magyarországon az utóbbi években? 1. 10.000 fő alatt 2. 10-15 ezer fő X. több, mint 15 ezer fő
6. Kb. mennyi a büntetés-végrehajtási intézményekben fogvatartottak közül az előzetes letartóztatásban lévők aránya Magyarországon az utóbbi években? 1. kevesebb, mint 25 % 2. 25-30 % X. több, mint 30 %
7. Melyik az a korosztály az alábbiak közül, amelyikből a 100.000 lakosra jutó gyakoriságot tekintve a bűncselekmények legtöbb sértettje kikerül Magyarországon? 1. a gyermekek (0-14 évesek) 2. a fiatalok (15-29 évesek) X. az idősek (60 évesek és idősebbek)
8. A 100.000 lakosra jutó gyakoriságot tekintve melyik megyében követik el a legtöbb bűncselekményt az alábbiak közül? 1. Pest megye 2. Somogy megye X. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 99
9. A bűnelkövetők kb. hány százaléka fiatalkorú (15-17 éves) Magyarországon az utóbbi években? 1. kb. 10 %-a 2. kb. 20 %-a X. kb. 30 %-a
10. A gyermekjóléti szolgálatok tapasztalatai szerint kik követik el leginkább a gyermekek bántalmazását Magyarországon? 1. szülők 2. testvérek és más rokonok X. idegenek 11. Az alábbiak közül melyik tekinthető leginkább a resztoratív igazságszolgáltatás feladatának? 1. az elkövető szembesüljön tette következményeivel és a bűncselekmény áldozatra gyakorolt hatásával 2. az elkövető szembesüljön tette következményeivel és ismerje meg az áldozatát X. az elkövető ismerje meg az áldozatát és legyen módja jogainak megvédésére
12. Az alábbiak közül – egyéb feltételek megléte esetén – melyik esetben nem kerülhet sor mediációra? 1.
Az
elkövető
felnőtt
korú,
a
cselekmény
közlekedési
és
háromévi
és
háromévi
szabadságvesztéssel nem súlyosabban büntetendő. 2.
Az
elkövető
fiatalkorú,
a
cselekmény
személy
elleni
szabadságvesztéssel nem súlyosabban büntetendő. X. Az elkövető fiatalkorú, a cselekmény vagyon elleni és ötévi szabadságvesztéssel súlyosabban büntetendő.
13. Mit jelent a kettős nyomtávú büntetőpolitika? 1. A bűncselekmények bűntettekre és vétségekre való felosztását. 2. A kétfokozatú fellebbezési rendszer kialakítását. X. A kiemelkedően veszélyes és a kevésbé veszélyes bűncselekmények eltérő kezelését.
13+1 Mi a Stockholm-szindróma? 1. Az áldozat gyűlölete az elkövetővel szemben. 2. Az áldozat vonzalma az elkövető iránt. X. Az áldozat tehetetlenség érzete a bűncselekmény hatására. 100
Köszönjük a közreműködését!
101
A
„BŰNMEGELŐZÉSI
SZAKEMBEREK
EREDMÉNYESSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE
ÉS
KÉPZÉSE”
ÖNKÉNTESEK
ALPROJEKT
(SZABÓ TÜNDE)
A Miskolci Egyetemen a szakirányú továbbképzés és a felnőttképzés tanulmányi programjának kidolgozásakor a szakindítók a
bűnmegelőzési és áldozatvédelmi
ismeretek gyarapításán kívül a szemléletváltozást, a preventív, resztoratív szemlélet elsajátítását, és a
társszakmák
képviselőivel
való együttműködési
készségek
fejlesztését is célul tűzték ki. A
jelent
tanulmányfejezet
eredményességének szemléletváltozásra
a
továbbképzések
mérésére és
tesz
resztoratív,
rövid
kísérletetA
reintegratív
távú
hatásának
hallgatók
értékrendi
és
válaszaiban
változásokra
utaló
pontokat keresünk a képzés hatásaként. Azokra a kérdésekre keressük a választ, hogy
a
képzésen
tanultak
beépültek-e
a
szakmai
gyakorlatukba,
a
napi
tevékenységüket javítva. Tudják-e a tanultakat a hasznosítani a munkahelyükön vagy a civil életükben? Javult-e a szakmai kapcsolatuk minősége? MÓDSZERTANI ÁTTEKINTÉS: FELHASZNÁLT MÓDSZEREK ÉS INDOKOLÁSUK. AZ EREDMÉNYESSÉGVIZSGÁLAT CÉLJA Az eredményességvizsgálat célja, nem az ismeretgyarapodás mérése, hanem az ismeretek
beépülésének
a
beállítódásra,
szemléletre
gyakorolt
hatásának
tettenérése. Szemléletformáló hatást elsősorban az egyéves időtartamú koordinátor képzéstől reméltünk, de a kétszer háromnapos FAT képzések rövid távú hatásait is mértük, természetesen az adott korlátok között. Az eredményességvizsgálat kulcsa a két különböző időpontban történő mérés, és ezek összehasonlítása. Képzésbelépéskor ugyanazokat a kérdéseket tesszük fel a hallgatóknak, mint a képzés végén a kilépéskor. A két időpontban felvett adatok összehasonlításával
a
különbségük
nagybiztonsággal
a
képzés
hatásának
tulajdonítható. Két időpontban – belépéskor és kilépéskor - felvett úgynevezett longitudinális
vizsgálatot
a
képzések
struktúrája
miatt
csak
az
egyéves
koordinátorképzésen tudtunk végezni, a kétszer háromnapos FAT képzésen erre nem volt lehetőség, és a képzés rövidsége miatt a hatásvizsgálat módszertanilag nem is indokolt.
A
FAT
képzések
eredményességéről
és
hasznosíthatóságáról
a
fókuszcsoportos interjús vizsgálat révén tudunk informálódni. A bűnmegelőzési korodinátor szakirányú képzése ideje alatt a szemléletváltozásra gyakorolt hatást a resztoratív szemlélet elsajátításában, a látásmód komplexitásában 102
és a különböző szakmai hátterű szakemberek közötti együttműködési készségekben megmutatkozó változásokkal mértük. amelyek
elemzéséből
kimutathatók
A felsoroltakat olyan kérdésekkel néztük, a
válaszolók
büntetőpolitikai
attitűdjeinek
változásai, együttműködési készsége és rendszerben való gondolkodás képessége. Kíváncsiak
voltunk
arra,
hogy
a
képzés
hozzájárul-e
a
társszakmák
jobb
megismeréséhez, és hogy gyakorol-e kimutatható hatást a hallgatók szakmaközi kapcsolataira. A szakirányú képzésnél a képzés hatása a különböző szakterületekről érkezett szakemberek egymásra hatásában is megmutatkozik, a képzés ideje alatt az ismeretszint emelkedik, a tájékozottság pedig javul. A képzés során az együtt töltött idő hatására megismerik egymás munkáját, jobban megértik a másik szakterület működésmódját, munkájának problémáit, ezáltal a kapcsolatuk jobb lesz és az együttműködésük hatékonyabb. Ettől azt vártuk, hogy a társszakmákkal kapcsolatos attitűdjük pozitív irányban változik. A program megvalósítói készségek kialakulását és kompetenciák birtoklását is feltételezték a képzések eredményes teljesítésének folyamatában. A tervezet kérdőívek ezért tudakolják ezek meglétét, valamint azt is, hogy a megszerzett tudást a válaszoló hol és hogyan szeretné hasznosítani, valamint milyen szemléletet alakított milyen készségeket fejlesztett számára az oktatásban való részvétel. Ezeket a készségeket egy esetleírás kapcsán teszteljük, miszerint az ismertettet bűneset kapcsán milyen beavatkozási lehetőségek látnak a hallgatók, és van-e kimutatható különbség a a képzés eleji és a képzés végi mérések között. AZ EREDMÉNYESSÉGVIZSGÁLAT MÓDSZEREI I. EREDMÉNYESSÉGVIZSGÁLATI KÉRDŐÍV: ESETLEÍRÁS ÉS A HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ KÉRDÉSEK.
Hatásvizsgálatot „eredményességvizsgálati kérdőívvel” csak a szakirányú képzéseken (Koordinátor I. évfolyamon és Koordinátor II évfolyamon) végeztünk, mert csak az egyéves képzés adott lehetőséget a kétszeri mérésre (belépéskor és kilépéskor), FAT képzésen nem kérdeztük le az eredményességvizsgálati kérdőívet. Eredményességvizsgálati kérdőív: a munkacsoport egy három blokkból álló kérdőíves mérőeszközt dolgozott ki. A kérdőívvel a hallgatók ismereteinek, bűntetőpolitikai attitűdjeinek,
együttműködési
készségeinek
és
szakmai
kompetenciáinak
két
időpontban történő felmérése, és összehasonlítása történik. A különböző szakmai hátterű szakemberek közötti együttműködések vizsgálatában azokra a kérdésekre kerestük a választ, hogy a hallgatók ismeretei mellett a együttműködési készségeik és a szakmai kompetenciáik fejlődtek-e a képzés hatására? A képzés hozzájárul-e a társszakmák jobb megismeréséhez? Gyakorol-e a képzés kimutatható hatást a 103
hallgatók szakmaközi kapcsolataira, a mindennapi munkájukra, szemléletükre. Ezekre a vizsgálati kérdésekre az eredményességvizsgálati kérdőív, az esetleírás és a hozzá kapcsolódó kérdésekre adott hallgatói válaszok elemzésének segítségével tudunk feleletet adni. Az eredményességvizsgálati kérdőív három blokkja. I.blokk: Resztoratív szemlélet elsajátítása Az
eredményességvizsgálati
kérdőív
első
blokkjának
kérdései
a
resztoratív
szemlélettel, a gyermek és áldozatvédelemmel és a bűnelkövetők reintegrációjával kapcsolatos ismeretekre kérdeznek rá. Képzésbe belépéskor arra voltunk kíváncsiak, hogy a felvett hallgatók resztoratív szemlélettel
rendelkeznek-e, mit gondolnak az
áldozatvédelemről és az alternatív bűntetésekről, a bűnelkövetők reintegrációjáról. Kilépéskor ugyanezek a kérdések arról informáltak, hogy a képzés hatására elsajátították-e ezt a szemléletet, amennyiben ez nem volt sajátjuk a belépéskor. Négy nyitott kérdést tettünk fel a resztoratív szemléletre vonatkozó I.- blokkban: 9.
Ön
szerint
milyen
megelőző
intézkedésekkel
és
segítő
szolgáltatásokkal
csökkenthetők az áldozattá válás esélyei és az áldozatokat ért ártalmak? 10. A büntetés mellett Ön szerint hogyan kell viszonyulnia a társadalomnak azokhoz, akik bűnelkövetővé váltak? 11. A büntetés mellett Ön szerint hogyan kell viszonyulnia a társadalomnak azokhoz, akik bűnelkövetővé váltak? 12. Mi a véleménye a helyreállító igazságszolgáltatásról? II.blokk: Szakmaközi kapcsolatok minősége A kérdőív második blokkjának kérdései a hallgatók különböző szakemberekkel való együttműködési készségeire irányult. Arra voltunk kíváncsiak, hogy van-e a kimutatható hatása a hallgatók szakmaközi kapcsolataira annak, hogy a szakmailag vegyes összetételű csoportokban képződtek - ami segítheti a társszakmák jobb megismerését A II. blokkban két táblázatot kellett kitölteni a hallgatóknak, és két nyitott kérdésre kellett szöveges választ adni: A táblázatok kérdései röviden: 1. Milyen érzelmeket váltanak ki a munkájához kapcsolódó társintézmények nevei? Pártfogó
felügyelői
szolgálat,
Büntetés-végrehajtás,
Rendőrség,
Munkaügyi
központok, Egészségügyi intézmények, Gyermekvédelem 2. Általában milyen a munkakapcsolat a munkahelyük és a felsorolt intézmények között. - Pártfogó felügyelői szolgálat, Büntetés-végrehajtás, Rendőrség, Munkaügyi 104
központok, Egészségügyi intézmények 5 fokú skálával hogyan tudná jellemezni az elmúlt félév együttműködésének gyakoriságát és hatékonyságát? A két nyitott kérdés: 4. Gondoljon egy olyan intézményre, amellyel véleménye szerint nagyon jó munkakapcsolata van! Mit gondol miért? 5. Munkája során van olyan intézmény, amelynek munkatársaival különösen rossz vagy nehéz az együttműködés? Kérjük, írja le, miben látja az együttműködés akadályát III. blokk: Bűnmegelőzési ismeretek alkalmazása A III. blokkban egy esetleírással és a hozzá kapcsolódó kérdéssel próbáltuk bevonni a mindennapi gyakorlatot a kérdőív harmadik blokkjában. A szakirányú képzés elején és végén egy esettel és azzal kapcsolatban feltett kérdések segítségével vizsgáltuk a bűnmegelőzési ismeretek gyakorlati alkalmazását. Az esetleírást egy kitalált történet, egy férfi elkövetővé válásának története. A hallgatóknak olyan beavatkozási pontokat kellett
kijelölniük a szövegben, amikor megakadályozható lett volna a
bűnözői karrier kialakulása. A képzés végére azt vártuk, a hallgatóktól, hogy szélesebb eszköztárral rendelkezzenek, elsősorban a resztoratív megoldási eszközök és módszerek tekintetében. Több beavatkozási
pontot
említsenek
és több
együttműködést jelöljenek meg a társszakmák képviselőivel a képzés végén, mint a képzés elején. Az eredményességvizsgálati kérdőív lekérdezésének módja. A longitudinális eredményességvizsgálat legfőbb ismérvét a belépéskor felvett mérés megismétlését a kilépéskor a legtöbb kérdésnél igen, de szándékunk ellenére néhány kérdésnél nem sikerült tartani. Mivel a kutatás csak kisebb csúszással tudott elkezdődni, amikor már a Koordinátor I. évfolyamon már elindult a tanév, ott néhány kérdés felvétele hiábavalónak bizonyult volna, ezért azokat nem kérdeztük le. A képzés elején a „belépés kérdőívet” két alkalommal tudtuk felvenni. A képzés végén ez nem okozott problémát. Ezek miatt a képzés elején lekérdezésre került a Kérdőív 1 mindkét évfolyamon, Kérdőív 2 csak a Koordinátor II. évfolyamon, képzés végén a Kérdőív 3 mindkét képzésen. Felvett kérdőívek Képzés elején: I. évfolyamról :
Kérdőív 1.
II. évfolyamról:
Kérdőív 1. Kérdőív 2.
105
Képzés végén: I. évfolyamról :
Kérdőív 3.
II. évfolyamról:
Kérdőív 3.
Az eredményességvizsgálati kérdőív feldolgozásának módja. Az eredményességvizsgálati kérdőívekre adott válaszok adatait Microsoft Office Word és Excel, IBM Spss 20, és ATLAS.ti 7 programok segítségével dolgoztam fel AZ EREDMÉNYESSÉGVIZSGÁLAT MÓDSZEREI II. FÓKUSZCSOPORT. A fókuszcsoportos vizsgálat a képzések – Koordinator és FAT képzések - befejezését követően történt és a képzések hatására és a szaktudás hasznosíthatóságára és a hallgatók elégedettségére irányult. A FAT tanfolyamok esetében a fókuszcsoportos interjú bizonyult az egyetlen olyan eszköznek, amelynek segítségével képet kaphattunk a képzések hatékonyságáról. Mindkét képzési típus csoportos interjúinál a hangsúly a hasznosíthatóságon és az elégedettségen volt. Azért választottuk ezt a módszert, mert a hallgatók véleményére és véleménycseréjére voltunk kíváncsiak. Mit gondolnak magukról változtak-e a képzés hatására? Elégedettek-e a képzéssel mi az amivel inkább elégedettek voltak, mi az amivel kevésbé? Előnyükre vált-e a szakmai munkájukban a képzés, tudják-e ezeket hasznosítani? És végül az is érdekes volt számunkra, hogy a véletlenszerűen kiválasztott hallgatók véleménye mennyire van szinkronba egymással? A
fókuszcsoport
felvételét
külső cég
munkacsoport határozta meg.
végezte. A
kiválasztás szempontjait
a
Az eredmények feldolgozását a munkacsoport
végezte. A HALLGATÓSÁG ÖSSZETÉTELÉNEK VIZSGÁLATA. A koordinátor I évfolyam hallgatói A koordinátor I évfolyam hallgatói a képzés elején csak 23-an töltötték ki a kérdőív I-et ezért csak arról a 23 emberről van demográfiai adatunk. A válaszadó hallgatóknak 23% férfi, 77% nő, közel 70%-a 40 év alatti, 30%-a 40 év feletti. 83%uk házas vagy élettársi kapcsolatban él. Foglalkozásuk: 2 fő büntetés végrehajtás terültén dolgozik, 2 fő rendőségen, 1 munkaügy központ, 3 egészségügy, 6 közoktatás, 106
9 gyermekvédelem, szociális Jelenlegi munkaterületükön 1év
és 35 év között dolgoznak, a válaszadók fele
kevesebb mint 10 éve dolgozik jelenlegi munkaterületén. A koordinátor II évfolyam hallgatói A koordinátor II. évfolyam 53 hallgatójából 49 hallgató töltötte ki a Kérdőív 1-et. A 49 hallgatóból 9 férfi,
40 nő, közel 26 és 57 év közöttiek.
27%-uk 30 év alatti,
46%-uk 31 - 40 év közötti, 27%-uk 40 év feletti. 60%-uk házas, élettársi kapcsolatban él, 30%-uk nőtlen, hajadon. 10% élvált, özvegy. Foglalkozásuk: 10 fő büntetés végrehajtás terültén dolgozik, 2 pártfogó felügyelő, 9 szociális munkás 10 egészségügy, 1 rendőrség 7 közoktatás, 10 gyermekvédelem, 4 egyéb Jelenlegi munkaterületükön a hallgatók 45%-a kevesebb mint 5 éve dolgozik. 28%uk 6 és 10 év között van jelenlegi munkahelyén, 27%-uk több, mint 10 éve ott dolgozik. A
KÉPZÉSRE
JELENTKEZÉS
OKAIRA
ÉS
KÖRÜLMÉNYEIRE
VALÓ
VISSZATEKINTÉS
FELDOLGOZÁSA.
Fontosnak tartottuk vizsgálni a hallgatók jelentkezésre való motivációit, mert úgy véljük ez meghatározza a képzésben való aktivitásukat és a tanultak beépülését a mindennapi munkájukba. Az volt az feltevésünk, hogy akik jelentkezéskor munkájuk vagy személyes élményeik kapcsán motiváltabbak voltak a képzésre, azok a hallgatok
elkötelezettebbek
a
képzés
irányába,
tudatosabb,
célirányosabb
a
tanulásuk és gyakorlatorientáltabb. A motivációt két kérdés segítségével mértük. A „Miért jelentkezett a képzésre?” és a „Mit vár a képzéstől?” Mindkét koordinátor képzés I, II kitöltötte a motivációs kérdéssort. A kérdésre adott válaszok átolvasása után a következő kategóriákat alakítottuk ki. (lásd még 1.Melléklet)
MOTIVÁCIÓS KÉRDÉSEKRE ADOTT VÁLASZOK KATEGÓRIÁI Kérdés: Miért jelentkezett a képzésre? 107
A miért jelentkezett a képzésre adott válaszok kategóriái: Érdeklődés: bevonódott és nem bevonódott érdeklődés. A bevonódott érdeklődés a téma iránti
személyes elkötelezettséget jelent, hogy azért jeletkeztek, mert
fontosnak tartják a képzés témáját, célkitűzéseit mert saját munkájuk és személyes tapasztalataik kapcsán érzik a képzés szükségességét és hasznosságát, például „ gyermekkorom óta érzékenyen érint… „ írta az egyik válaszadó. A nem bevonódott érdeklődés, amikor a hallgató csak felszínesen kapcsolta össze a képzést a gyakorlattal és nem említi, hogy ez találkozna saját érdeklődésével pl. „Szeretném, a társadalomnak a tudásommal segíteni, hozzájárulni a társadalmi normák..”
24
Fejlődés: A bevonódás mellett a személyes fejlődés és a szakmai előmenetel kettőségének megjelenését is vizsgáltam a válaszokban. Személyes fejlődésnek tekintettem mindazokat a válaszokat, amikor az egyén fejlődése állt a középpontban. Ezzel szemben azok, akik inkább a szakmai előmenetel részesítették előnyben nem a fejlődésük, hanem a karrierjük miatt tartották fontosnak a jelenlétüket. Érintettség:
Előzetes
a
személyes
és
szakmai
érintettség
megjelenése
is
érdekesnek bizonyult, mint kódolási szempont, de ez sem marad meg végig a FAT képzések válaszait kódoltuk, de a koordinátorok válaszait már nem rögzítettük. A kódolást ketten egymástól függetlenül végeztük, majd megbeszéltük és közös megegyezésre jutottunk. Kérdés: Mit vár a képzéstől?” A mit vár a képzéstől kérdésre adott válaszok kategóriái: A „Mit vár a képzéstől?” kérdésre adott válaszokat tematikusan kódoltam, azaz értelmeztem és következő általános kategóriákat alakítottam ki, amiket aztán az alábbi csoportok alá rendeztem. - szakmai fejlődés - gyakorlati módszerek - hatékony munkavégzés - színvonalas képzés, szakképesítés - hasznosítható ismereteket, - kapcsolatépítés - szakmai változások követését, nagyobb rálátás - új munkaterület 24
A motivációs szempontok közül előzetesen még két kategóriát ítéltünk fontosnak, a Humanitárius érdeklődést a bevonódás mellé, és a Küldték szempont megkülönböztetését a szakmai előmenetel mellett, de a kódolás során mindkettő feleslegesnek bizonyult, mert az első két szempont jól lefedte a válaszokat, és azok száma, akiket a munkahelyük küldött elenyésző volt.
108
MOTIVÁCIÓ ÉRTÉKELÉSE A „Miért jelentkezett a képzésre?” értékelése Koordinátor I. - Koordinátor II.
kérdésre
adott
válaszok
Koordinátor I. évfolyam N = 25 Count
N%
ÉRDEKLŐDÉS
Nem jelent meg
2
8,0%
Bevonódott érdeklődés
BÉ
12
48,0%
Nem bevonódott érdeklődés
NBÉ
11
44,0%
FEJLŐDÉS
Nem jelent meg
3
12,0%
Általános előremenetel
ÁE
5
20,0%
Személyes fejlődés
SZF
17
68,0%
Az
első
évfolyam
hallgatóinak
felénél
láttunk
konkrét,
határozott,
általunk
bevonódott érdeklődésnek kódolt motivációt. Ők azok, akik többnyire már a képzés elején tudták, hogy mire számíthatnak, mit profitálhatnak a képzésből. A hallgatók közel fele inkább távolító volt, nem mutatott személyes érdeklődést, azonban a válaszadók 68%-át a személyes fejlődésének lehetősége motiválta. Koordinátor II. évfolyam N = 51 Count ÉRDEKLŐDÉS Bevonódott érdeklődés
Nem jelent meg
N%
2
3,9%
BÉ
15
29,4%
NBÉ
34
66,7%
2
3,9%
Nem bevonódott érdeklődés FEJLŐDÉS
Nem jelent meg
Általános előremenetel
ÁE
6
11,8%
Személyes fejlődés
SZF
43
84,3%
ÉRINTETTSÉG
Szem. É
10
19,6%
Személyes érintettség
Szak. É
41
80,4%
Szakmai érintettség
A második koordinátor évfolyamon még nehezebb a helyzet, ott csak a hallgatók harmada mutatott bevonódott érdeklődést, ők még kevésbé voltak motiváltak. Rájuk is jellemző, hogy a nem a szakmai előmenetel miatt jelentkeztek, hanem a személyes fejlődésük miatt, ami természetesen összefügg a második kérdésre adott válaszukkal, hogy mit remélhetnek a képzés elvégzésétől. A Fókuszcsoportos megkérdezésen a résztvevők a motivációikról is nyilatkoztak. Erőteljes indoklásként jelent meg az a tény, hogy a program ingyenes volt, és ezt az 109
alkalmat mindenképp ki kell használni, „nem volt szabad elszalasztani”, mondták a résztvevők. További ok-ként azt hozták fel, hogy új ismereteket szeretett volna megszerezni,
többen
konkrét
gyakorlati
ismeretek
megszerzését
várták
a
programtól, a bűnmegelőzés gyakorlati kivitelezésének know-how-ját. A „Miért jelentkezett a képzésre?” kérdésre adott válaszok értékelése FAT felnőttképzési tanfolyamon. Összes FAT képzés motivációs kérdéseire adott kódjainak gyakorisága N = 400 Count ÖNKÉNTESKEDÉS
N%
nem jelent meg
368
92,0%
önkéntes
32
8,0%
ÉRDEKLŐDÉS
nem jelent meg
24
6,0%
Bevonódott érdeklődés
BÉ
137
34,3%
Nem bevonódott érdeklődés
NBÉ
239
59,8%
FEJLŐDÉS
nem jelent meg
49
12,3%
Általános előremenetel
ÁE
48
12,0%
Személyes fejlődés
SZF
303
75,8%
KÜLDTÉK
nem jelent meg
380
95,0%
küldték
20
5,0%
ÉRINTETTSÉG
nem jelent meg
275
68,8%
Szakmai érintettség
Szak. É.
119
29,8%
Személyes érintettség
Szem. É.
6
1,5%
A bevonódott érdeklődők aránya a FAT tanfolyamokon sem volt magasabb, mint a koordinátor képzésen, a válaszadók egyharmada mutatott bevonódott érdeklődést, a válaszadók három-negyede a személyes fejlődését remélte a képzéstől. A „Mit vár a képzéstől?” Koordinátor képzés I., II.
kérdésre
adott
válaszok
értékelése
A „Mit vár a képzéstől?” kérdésre adott válaszokat miután tematikusan kódoltam a kialakított kódokkal további összevonásokat tettem - színvonalas képzést, szakképesítést, hasznosítható ismereteket, - szakmai fejlődés, gyakorlati módszereket, hatékony munkavégzés - kapcsolatépítés, új munkaterület - szakmai változások követését, nagyobb rálátás A második kérdésre, hogy a hallgatók, mit várnak a képzéstől elsősorban azokat nevezték meg, amiket általánosságban egy képzéstől el lehet várni; színvonalas képzést, szakképesítést, és hasznosítható ismereteket. Mintegy 30%-uk gyakorlati módszereket és hatékony munkavégzést 10%- uk a szakmai változások követését,
110
nagyobb rálátást a szakmára, az aktuális bűntetőpolitikára, 10%-uk kapcsolatépítést és új munkaterületeket remélt. A „Mit vár a képzéstől?” kérdésre adott válaszok értékelése FAT képzések. A „Mit vár a képzéstől?” kérdésre adott válaszokból ugyanazokat a tematikus kódokat alakítottam ki, mint a koordinátor képzés válaszainál, a csoportosítás is hasonló, csak más hangsúlyokkal. - változások követése, új ismereteket - használható tudást, hatékony tudás - gyakorlati ismeretek - kapcsolatépítés A FAT képzés hallgatói mivel nagyobb szórásból választódtak (csak kisebb részük dolgozik bűnmegelőzés területén), ezért nagyobb kíváncsisággal voltak erre a területre. Nagyon fontos oknak tartották a jelentkezésre azt is, hogy a különböző szektorok látásmódját megismerjék, szélesítsék ismereteiket és nézőpontjukat a tapasztalatcsere által – válaszadók harmada. A kapcsolatépítés is egy fontos szempontnak tűnt, a szektorok közötti lehetséges együttműködés megteremtésére – a válaszadók harmada jelölte meg ezt a szempontot.
Többen
azt
várták
a
képzéstől,
bűnmegelőzés szaknyelvi-fogalmi keretével (10%).
hogy
megismerkedjenek
a
Néhányan azzal a céllal
jelentkeztek, hogy megtudják, hogyan kell eljárni gyermekjóléti szempontból, vagy bűncselekmény esetén (10%). AZ ÉRZÉKELHETŐ HATÁSOK VIZSGÁLATA: A LONGITUDINÁLIS MÉRÉSEK TAPASZTALATAI Az oktatás során nem csak egy tananyag leadása, egy tanterv megvalósítása történik, hanem szemléletformálás, értékek átadása ezért az eredményesség kérdésköréhez annak a vizsgálata is hozzátartozik, hogy a hallgatóság attitűdje, készségei, kompetenciái hogyan változnak. Ha a „befogadás” segítésére alkalmas a bűnmegelőzési szakemberek és önkéntesek képzésének tanterve, - mint ahogy azt az előkészítő anyagok
helyesen feltételezik,-
akkor a befogadó szakembereknek
helyreállító szemléletű, nem előítéletes ugyanakkor messzemenőkig együttérző és segítőkész személyeknek kell lenniük. Ezek az attitűd, szemlélet és készségbeli változások kizárólag longitudinális vizsgálattal mérhetőek, hiszen a változást a képzés hatását kívánjuk tetten érni, input és output állapotok különbségét. Ennélfogva, az eredményesség vizsgálata a FAT tanfolyamokon a rövid képzési idő
111
miatt csak korlátozottabban mérhető, elsősorban a fókuszcsoportos vizsgálatok adnak majd erre lehetőséget. Kitöltött kérdőívek Képzés elején felvett kérdőívek száma: I. évfolyamról :
Kérdőív 1.I. - N= 23 Kérdőív 2.I. - N= 2
II. évfolyamról:
Kérdőív 1.II. - N= 49 Kérdőív 2.II. - N= 51
Képzés végén felvett kérdőívek száma: I. évfolyamról :
Kérdőív 3.I. - N= 56
II. évfolyamról:
Kérdőív 3.II. - N= 55
Az eredményességvizsgálatok kialakított kódjait a 1. Melléklet tartalmazza. I.BLOKK : GYERMEK ÉS ÁLDOZATVÉDELEMMEL, BŰNELKÖVETŐK REINTEGRÁCIÓJÁVAL ÉS RESZTORATÍV SZEMLÉLETTEL KAPCSOLATOS ISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSA
Ebben a kérdőívblokkban négy kérdés segítségével arra kerestük a választ, hogy milyen az ismertsége és elfogadottsága az resztoratív igazságszolgáltatásnak, a bűnelkövetők reintegrációjának és az áldozatsegítésnek.
És a belépéskor és
kilépéskor írt válaszok különböznek-e egymástól. Kérdés: Milyen megelőző intézkedésekkel, segítő szolgáltatásokkal csökkenthetők az áldozattá válás esélyei és az áldozatokat ért ártalmak? A kérdés megfogalmazáskor három elem volt, amit szerettünk volna viszontlátni a válaszokban: a szóbeli tájékoztatást, a gyakorlati segítségnyújtást és a nemet mondás technikájának fontosságát. A válaszokat asszerint pontzoztuk, hogy ezek az elemek szerepelnek-e bennük. A pontokat a következőképpen adtuk: - Szóbeli tájékoztatás, információ adás: -1 nem válaszolt, 1 említ ilyet, 2 nem említ - Gyakorlati segítségnyújtást: -1 nem válaszolt, 1 említ ilyet, 2 nem említ - Nemet mondás technikáját: -1 nem válaszolt, 1 említ ilyet, 2 nem említ Ezért előzetesen állított kritériumként ennek a három területnek az előfordulását pontoztattuk az adatrögzítő céggel.
112
A szövegek olvasása közben kódoló társammal a képzési anyagnak megfelelően bővítettük a válaszok értékelését az alábbi kódokkal. A kódolást a motivációs kérdésekhez
hasonlóan
először
külön-külön
majd
azokat
megbeszélve
és
megegyezésre jutva végeztük. Az elemzést készítő kutató és a kutatási alprojekt koordinátor kódjai a kettős kódoláshoz: - Teljes spektrum (Teljsp): Megjelenik
a teljes spektrum a prevenciótól az
ártalomcsökkentésig: 0. nem jelenik meg 1. megjelenik - Resztoratív elem (R_as):Megjelenik-e a resztoratív elem: 0. nem 1. igen - Resztoratív magyarázat (R_asmagy): Megjelenik-e magyarázat, kifejtés a resztoratív elemnél: 0. nem 1. igen - Victimizáció (Victim): Ismétlődő vagy/és másodlagos viktimizáció megjelenik-e: 0. nem 1. igen A szövegekben a kialakított kódok előfordulását néztük, így mindegyik változó dichotom, kétértékű vagy megjelenik a szövegben vagy nem. Képzés elején Az első évfolyamon a kérdésre a szóbeli tájékoztatás, információnyújtás fontosságát a
hallgatók
78%
fontosnak
tartja,
23
válaszadóból
18-an.
A
gyakorlati
segítségnyújtást a válaszadók 13%-a, a nemet mondás technikáját 4-uk tartja fontosnak az I. évfolyamban a képzés elején. II. évfolyamon
85%-uk említi a
információ fontosságát, 16%-uk a gyakorlati segítségnyújtást és senki nem említi a nemet mondást. Koordinátor I. Kérdőív1 N = 22 Nem
jelent
meg
válaszokban Count
a Megjelent a válaszokban
N%
Count
N%
Teljes spektrum
19
86,4%
3
13,6%
Resztoratív elem van
17
77,3%
5
22,7%
Resztoratív magyarázat
22
100,0%
0
,0%
Másodlagos viktimizáció megjelenik 22
100,0%
0
,0%
113
Koordinátor II. Kérdőív 1 N = 47 Nem
jelent
meg
a
válaszokban
Megjelent a válaszokban
Count
N%
Count
N%
Teljes sprektrum
43
91,5%
4
8,5%
Resztoratív elem
44
93,6%
3
6,4%
Resztoratív elem magyarázata
45
95,7%
2
4,3%
Másodlagos victimizáció megjelenése 46
97,9%
1
2,1%
A teljes sprektrum az I. évfolyamon a válaszok mindössze 13%-ban jelent meg, a II. évfolyamon még gyengébb volt az arány, mindössze 4 válaszadó írta ezt le a 47 hallgatóból. 8,5%. Resztoratív magyarázat és másodlagos viktimizáció meg sem említődött az I. évfolyamon, a II. évfolyamon 4% és 2% Képzés végén Képzés végén feltett 9. kérdésre milyen intézkedésekkel csökkenthetők az aldozattá vállás esélyei a hallgatók 90% említ szóbeli tájékoztatás fontosságát,
25%-ban
említik a gyakorlati segitségnyújtás, és senki nem említi a nemet mondás technikáját. Koordinátor I.-II. Kérdőív 3 N = 110 Nem jelenik meg
Megjelenik
Count
Count
N%
N%
Teljes sprektrum
57
51,8%
53
48,2%
Resztoratív elem
94
85,5%
16
14,5%
Resztoratív elem magyarázata
105
95,5%
5
4,5%
Másodlagos viktimizáció említése
95
86,4%
15
13,6%
A teljes spektrum a képzés eleji 13% és 8%-ról 48%-ra emelkedett. A resztoratív elem említése a második évfolyamon mérthez képest növekedett a képzés végére. A resztoratív magyarázat és a viktimizáció említése növekedett, de még mindig alacsony maradt. Kérdés: Melyek azok az intézmények szakmák, amelyeknek szerepük lehet a veszélyeztett gyermek és fiatalkorúak problémáinak megoldásában? Ennél a kérdésnél azt feltételeztük, hogy a képzés segít a hallgatóknak a jelzőrendszerhez tartozó szakterültek, intézmények jobb megismeréséhez. Mivel az intézmények
és
szakmák
gyakran
egymást
felváltva
egymás
szinonimáiként
szerepelnek ezért mindkettőt összeszámoltuk. Itt egyszerűen megszámoltuk a hallgatók által felsorolt intézményeket és szakmákat. 114
- Említett konkrét intézmények száma: - Említett konkrét szakmák száma: A kódolás során felmerült, hogy a jelzőrendszerben szereplő szakterületeket is érdemes lenne összeszámolni, ezért egy külön kódba azt is lekódoltuk. Képzés elején Ez a kérdés a Koordinátor I. folyam képzés eleji kérdőívében nem szerepelt. Koordinátor II. évfolyam Kérdőív 1. II. N = 51 Intézmény említések száma N
%
%
1- 2 intézmény
1
2,0
2,1
3-4 intézmény
21
41,2
44,7
5 és annál több intézmény
25
49,0
53,2
Összesen
47
92,2
100,0
Missing
4
7,8
Összesen
51
100,0
Szakmák, szakterület említések száma N
%
%
1- 2 szakterület
22
43,1
71,0
3 - 4 szakterület
5
9,8
16,1
5 és annál több
4
7,8
12,9
Összen
100,0
31
60,8
Missing
20
39,2
Összesen
51
100,0
A képzés elején a hallgatók fele 5 és annál több intézményt tudott felsorolni, szakterületet 70%-ban csupán csak 1-2 területet. Képzés végén Koordinátor I.-II. évfolyam Kérdőív 3 N = 111 Képzés végi Koordinator I, II Intézmény említések száma
115
N
%
%
1-2 intézmény
17
15,3
15,3
3-4 intézmény
42
37,8
37,8
5 és annál több intézmény
52
46,8
46,8
Összesen
111
100,0
100,0
Képzés végi Koordinator I, II Szakmák említésének a száma N
%
%
1- 2 szakma
61
55,0
55,0
3 - 4 szakma
27
24,3
24,3
5 és annál több
23
20,7
20,7
Összesen
111
100,0
100,0
Képzés végi Koordinator I, II Jelzőrendszerben szereplő szakterületek említéseinek a száma N
%
%
1- 2 szakterület
7
6,3
6,4
3 -4 szakterület
34
30,6
30,9
5 és annál több
69
62,2
62,7
Összesen
110
99,1
100,0
1
,9
111
100,0
nem válaszolt Összesen
A hallgatók több mint a fele 5 és annál több intézmény nevezett meg a képzés elején valamivel kevesebben, mint a fele (46%) a képzés végén. A képzés végére a 3-4 intézmény említések száma is lecsökkent (37%-ra 44%-ról), és növekedett a 1-2 intézmények említésének a száma. A felsorolt intézmények számának képzés végére való lecsökkenése nem azt jelenti, hogy a hallgatók elfelejtették, amit még az elején tudtak, csupán a súlypontok tolódtak el. Képzés végére kevesebb intézményt soroltak fel, mint képzés elején, mert intézmények helyett szakmákat és a jelzőrendszer szakterületeit pontosabban tudták megnevezni és ezekből soroltak fel többet. Kérdés: A bűntetés mellett, hogyan kell viszonyulnia a társadalomnak azokhoz, akik bűnelkövetőkké váltak? Bűnelkövetőkhöz való érzelmi viszonyulásra előzetesen négy kategóriát állítottunk fel:pozitívan, előítéletektől mentesen viszonyul a bűnelkövetőkhöz, vagy negatívan sztereotipiával „aki bűnöző az is marad”. Esetleg semleges, közömbös vagy ambivalens - ilyen is olyan is a viszonyulása. - pozitív, előítélet mentes hozzállást: 1 - negativ, sztereotíp címkéző: 2 - semleges, nem foglal álláspontot egyik oldalon sem: 3 - ambivalens, még nem döntött: 4 A adatrögzít cég ezeken kívül a nem válaszol -1, és a rögzítéskor nem tudta eldönteni 99 értékekket adta
116
Mivel az előzetes kategóriák nem bizonyultak elégségesnek további 8 kategóriát alakítottunk ki, amelyek alapján először egymástól függetlenül kódoltuk le a szövegeket, majd a kódokat egyeztetve közös megállapodásra jutottunk egy-egy szöveget illetően. A 8 kategória, 8 szempontot jelent azt néztük, hogy előfordulnak-e ezek a szempontok a szövegben vagy sem, ezért 0, 1 értéket adtunk a szövegeknek. Szigorítás (Szig) büntetések szigorítása megjelenik: 0. nem 1. igen Tolerancia (Tol) (tolerancia, stigmatizáció elkerülése, előítélet-mentesség – megjelenik-e): 0. nem 1. igen Reintegráció (Rei) megjelenik – e a reintegráció, a megadni az esélyt, visszavezetés, helyes útra terelés stb): 0. nem 1. igen Reintegráció
magyarázata
(reimagy):
megjelenik-e
magyarázat
a
reintegrációnál, van e tartalma a reintegrációnak: 0. nem 1. igen Resztoratív (reszt) megjelenik-e resztoratív elem: 0. nem 1. igen Jóvátétel (jóv) megjelenik-e a jóvátétel, megbánás: 0. nem 1. igen Alternatív
büntetések
közérdekű
munka,
(alt)
megjelennek-e
közösségi
büntetés,
az
alternatív
elterelés,
nem
büntetések: mindig
a
szabadságvesztés/börtön a célravezető: 0. nem 1. igen Kettős nyomtávú büntetőpolitika: kisebb súlyú bűncselekmények esetén enyhébb, másféle, alternatív büntetések: 0. nem 1. igen Képzés elején Koordinátor I. évfolyam Kérdőív 1 N=25 Koordinator I A bűnelkövetőhöz való viszonyulás Kérdőív 1 N
%
%
Pozitív válasz
16
64,0
71,0
Semleges válasz
5
20,0
23,7
Ambivalens válasz
1
4,0
5,3
Összesen
23
92,0
100,0
3
12,0
25
100,0
nem válaszol
Összesen
A hallgatók 70%-a már képzés elején úgy gondolja, hogy nem lehet negatívan hozzááállni a bűnelkövetőkhöz.
117
Nem jelenik meg a válaszokban
Megjelenik a válaszokban
Count
N%
Count
N%
Szigorítás
21
95,5%
1
4,5%
Tolerancia
11
50,0%
11
50,0%
Reintegráció
7
31,8%
15
68,2%
Reint.magyarázat
22
100,0%
0
,0%
Resztoratív elem
17
77,3%
5
22,7%
Jóvátétel
20
90,9%
2
9,1%
Alternatív bűntetés
19
86,4%
3
13,6%
Kettős nyomtávú
21
95,5%
1
4,5%
A pozitív hozzállás nem mindig jelent toleranciát. Kettős kódolással a szempont
figyelembe-vételével
a
hallgatók
fele
lett
toleráns.
A
nyolcas
reintegráció
fontosságát említők aránya meglepően magas. Koordinátor II. évfolyam Kérdőív 1 N=51 N
%
%
Pozitívan
40
78,4
82,6
Negatívan
1
2,0
2,0
Semleges
2
3,9
5,1
Ambivalens
3
5,9
7,1
Összesen
49
96,1
100,0
5
9,8
51
100,0
nem válaszolt Összesen
Nem jelenik meg
Megjelenik
Count
N%
Count
%
Szigorítás
47
97,9%
1
2,1%
Tolerancia
21
43,8%
27
56,3%
Reintegráció
13
27,1%
35
72,9%
Reint.Magy.
37
77,1%
11
22,9%
Resztoratív elem
46
95,8%
2
4,2%
Jóvátétel
46
95,8%
2
4,2%
Alternatív bünt
46
95,8%
2
4,2%
Kettősnyomtávú Bün.
46
95,8%
2
4,2%
A pozitív hozzállás és a tolerancia a koordinátor II. évfolyamon is magas, a reintegráció ismertsége pedig különösen kiemelkedő.
118
Képzés végén Koordinátor I. – II. évfolyam Kérdőív 3 N=111 Koordinator I, II A bűnelkövetőhoz való érzelmi viszonyulás Kérdőív 3 N
%
%
Pozitív válasz
106
95,5
95,5
Negatív válasz
2
1,8
1,8
nem válaszolt
3
2,7
2,7
Összesen
111
100,0
100,0
Nem jelenik meg
Megjelenik
Count
N%
Count
N%
Szigorítás
108
99,1%
1
,9%
Tolerancia
26
23,9%
83
76,1%
Reintegráció megjelenése
15
13,8%
94
86,2%
Reintegráció magyarázata
88
80,7%
21
19,3%
Resztoratív elem
80
73,4%
29
26,6%
Jóvátétel
89
81,7%
20
18,3%
Alternatív bünt
97
89,0%
12
11,0%
Kettősnyomtávú Bün.
100
92,6%
8
7,4%
Mindegyik a képzés fő célkitűzésinek elsajátítását igazoló kategóriában emelkedést láttunk. A Pozitív hozzáállásban a 10-20%-os növekedés, a toleranciában 30%-os növekedés. A reintegráció megjelenése is növekedett 10%-nyit. A reintegráció fontosságát nem csak megemlítik, hanem meg is magyarázzák. Növekszik a resztoratív elemet, a jóvátételt felsorolók aránya, az alternatív bűntetést és a kettős nyomtávú bűntetőpolitikát támogatók aránya. Kérdés: Mi a véleménye a helyreállító igazságszolgáltatásról? Ezt a kérdést az indokolja, hogy szerettük volna megtudni, hogy a hallgatók ismerike a helyreállító igazságszolgáltatást és ha igen, mi a véleményük róla. Képzés végére, miután egy év alatt sokat foglalkoztak ezzel a témával változik-e a véleményük a képzés elejihez képest. Előzetesen csak két kategóriát fogalmaztunk meg, azt, hogy ismerik-e ezt a fogalmat és milyen előjelű a fogalomhoz való viszonyulásuk: - ismeri-e: 1. nem, 2. kicsit, 3. nagyon, - mi a véleménye: 1. fontosnak tartja, pozitív, 2 negatív, 3 semleges, ambivalens 119
4.
A kettős kódoláshoz már olyan
kategóriákat alakítottunk ki, amelyek segítségével
megtudhatjuk, hogy a hallgatók tisztában vannak-e a helyreállító igazságszolgáltatás fogalmának jelentésével. Áldozatnak jó a helyreállító igazságszolgáltatás (áld): áldozat, sértet megjelenik a helyreállító igazsászolgáltatás hasznosítói között: 0. nem 1. igen Elkövetőnek jó (elköv) az elkövető megjelenik a válaszokban a helyreállító igazságszolgáltatásból profitálók között: 0. nem 1. igen Társadalomnak jó (társ) szűkebb/nagyobb közösségnek 0. nem 1. igen Magyarázatok száma (magy_ki) kinek jó mellett megjelenik a magyarázat is, hogy miért jó: 0 – 3 nincs magyarázattól –mindhárom fél esetén van magyarázatig Hazai feltételek hiánya (felt) nincsenek meg a hazai feltételek, vélemény megjelenik-e: 0. nem, 1. igen Speciális csoportok említése (spec) speciális csoportot említése szintén a kinek jó a helyreálltó igaságszolgáltatás : fk- fiatalkorúak, ksb- kisebb súlyú bűncselekményt elkövetők Képzés elején A Koordinátor I. évfolyam képzés eleji kérdőívében nem szerepelt ez a kérdés, mivel a vizsgálat elkezdésekor az I. évfolyam már elkezdte az első félévet, már túl voltak a bevezés óráikon, amin vették a helyreállító igazságszolgáltás fogalmát, ezért ennek lekérdezése haszontalannak bizonyult. Koordinátor II. évfolyam Kérdőív 1 N = 51 A válaszoló hallgatók 22 %, ötödük nem ismeri a helyreállító igazságszolgáltatást a képzésbe lépéskor. Helyreállító igazságszolgáltatás ismertsége
missing
N
%
%
Nem ismeri
7
13,7
21,9
Kicsit ismeri
8
15,7
25,0
Ismeri
10
19,6
31,3
nem eldönthető
7
13,7
21,9
össz.
32
62,7
100,0
nem válaszolt
17
33,3
2
3,9
19
37,3
51
100,0
Total Összesen
120
Viszonyulása a helyreállító igazságszolgáltatáshoz
Missing
N
%
%
Pozitív vélemény
18
35,3
66,7
Negatív vélemény
2
3,9
7,4
Ambivalens vélemény
2
3,9
7,4
Nem lehet eldönteni
5
9,8
18,5
össz.
27
52,9
100,0
nem válaszolt
22
43,1
nem válaszolt
2
3,9
Total
24
47,1
51
100,0
Összesen
A hallgatók 31%-a már képzés elején ismeri a helyreállító igazságszolgáltatást, 25% kicsit ismeri, azaz a társaság fele már képzés megkezdése előtt tudja mit takar ez a fogalom.
Érdekes,
hogy
többen
voltak
jó
véleménnyel
a
helyreállító
igazságsolgáltatásról, mint amennyien ismerik. Mi a véleménye a helyreállító igazságszolgáltatásról.
Áldozatnak jó
Elkövetőnek jó Társdalomnak jó Kinek jó magyarázat
Hazai feltételek
Count
Table Valid N %
nem jelenik meg
26
76,5%
megjelenik
8
23,5%
nem jelenik meg
21
61,8%
megjelenik
13
38,2%
nem jelenik meg
29
85,3%
megjelenik
5
14,7%
nem jelenik meg
22
66,7%
1 magyarázat
5
15,2%
2 magyarázat
3
9,1%
3 magyarázat
3
9,1%
nem jelenik meg
28
82,4%
megjelenik
6
17,6%
17
33,3%
nem jelenik meg
31
60,8%
Fiatalkorúak
1
2,0%
Kisebb súlyú bűncselekménynél
1
2,0%
Speciális csop
Képzés végén Koordinátor I., II évfolyam Kérdőív 3 N= 111.
Helyreállító igazságszolgáltatás ismertsége
121
missing
N
%
%
Nem ismeri
3
2,7
2,9
Kicsit ismeri
26
23,4
25,5
Ismeri
52
46,8
51,0
nem lehet eldönteni
21
18,9
20,6
Összesen
102
91,9
100,0
nem válaszolt
9
8,1
111
100,0
Összesen
Viszonyulás a helyreállító igazságszolgáltatáshoz
missing
N
%
%
Pozitív vélemény
96
86,5
94,1
Semleges
2
1,8
2,0
nem lehet eldönteni
4
3,6
3,9
Összesen
102
91,9
100,0
nem válaszolt
9
8,1
111
100,0
Összesen
A
képzés
végére
a
hallgatók
94%-a
pozitív
a
véleménye
a
helyreállító
igazságszolgáltatásról. Bár már a képzés elején magas volt azoknak az aránya, akik ismerték és jó véleménnyel voltak a helyreállító igazságszolgáltatásról, ez az arány a képzés végére tovább növekedett.
Áldozatnak jó
Elkövetőnek jó Társadlomnak jó Kinek jó magyarázat
Hazai feltétel hiánya
Count
Table Valid N %
nem jelenik meg
44
43,6%
negjelenik
57
56,4%
nem jelenik meg
39
38,2%
negjelenik
63
61,8%
nem jelenik meg
64
62,7%
negjelenik
38
37,3%
nem jelenik meg
32
31,4%
1 magyarázat
34
33,3%
2 magyarázat
21
20,6%
3 magyarázat
15
14,7%
nem jelenik meg
85
84,2%
megjelenik
16
15,8%
9
8,1%
nem jelenik meg
98
81,3%
elsőbün
1
,9%
Fiatal korú elkövetőknél
3
2,7%
Kisebb súlyú bűncselekményeknél
8
7,2%
Speciáls csoportot említ
122
Képzés végére mintegy 20%-kal növekedett azoknak az aránya, akik tudták, hogy a helyreállító igazságszolgáltatás kinek jó, és azok a válaszok, ahol indoklást is írtak megduplázódott.
2%-kal
gondolják
kevesebben,
hogy
a
helyreállító
igazságszoltáltatás működéséhez hiányoznak a hazai feltételek, de aki ezt gondolja, az is sokkal árnyaltabban fogalmaz, mint a képzés elején. igazságszolgáltatás
fogalmának
magyarázatánál
még
mindig
A helyreállító nagyon
kevés
válaszban jelentek meg a speciális csoportok, esetek, mint a fiatalkorúak, az első bűncselekményesek, vagy a kisebb súlyú bűntetések. II. BLOKK: SZAKMAKÖZI KAPCSOLATOK MINŐSÉGE A áldozatvédelemben, a bűnelkövetők reintegrációjában, érdekében
különösen
együttműködése.
Az
fontos
esetek
a
jelentős
a fiatalkorúak
jelzőrendszerben részében
a
érintett
segítés
védelme
szakemberek
eredményessége
a
szakemberek hatékony együttműködésén alapszik, ezért különösen fontos ez a terület, főleg, hogy a érintett szakemberek szerint az együttműködés
korántsem
gördülékeny, bürokratikus, merev és alacsony hatékonyságú. Azt teszteljük ebben a kérdésblokkban, hogy a képzés hatása
– amin az
ismeretanyagot, az oktatók hozzállását és szemléletét, és a szakterületileg is vegyes hallgatói
csoportok
szakterületeken
együttes
dolgozó
hatását
hallgatóink
értjük más
–
tud-e
javítani
szakterületeken
a
különböző
dolgozókkal
való
együttműködésében. Az eredményességvizsgálati kérdőív együttműködésre és a társszakmák közötti munkakapcsolatok alakulására vonatkozó kérdésinek a képzés elején és a képzés végén felvett válaszainak összehasonlítása, úgymint pl. milyen gyakoriságú és hatékonyságú munkakapcsolatai vannak; elsősorban a hallgatók beállítódásának változásáról informál minket, hogy az ő álláspontjuk és viselkedésük változott-e a képzési idő alatt. Kérdés: Most gondoljon egy olyan intézményre, amellyel véleménye szerint nagyon jó munkakapcsolata van! Mit gondol miért? Kérjük, írja le röviden! A válaszokat előzetesen, formai szempontból annak mentén csoportosítottuk, hogy van-e érdemi válasz és nevezett-e meg intézményt. Formai kódolás: - van-e érdemi válasz: 0. nincs válasz, 1. van válasz, 2. van, de nem érdemi - van e ilyen intézmény: -1 nem válaszolt, 1. említ 2., nincs vagy nem említ Tartalmi kódolás: 123
-
a
válaszokat
tartalmuk
szerint
két
téma
szerint
csoportosítottam.
Milyen
intézményekkel van jó kapcsolat, intézmények szerinti csoportok a másik téma az okok köre, hogy hogyan látja, miért jó a munkakapcsolat. Képzés elején Koordinátor I. évfolyam
Kérdőív 1 N = 23
Formai kódolás szerint, a hallgatók 80% válaszolt, és 56%-uk említ intézményt Tartalmi kódolás: megnevezett intézmények szerint Rendőrség, párfogó felügyelői szolgálat, védőnői szolgálat, ügyészség, oktatási intézmények
dolgozói,
családsegítő
szolgálat
munktársai
szerepeltek
a
jó
munkakapcsolatot tartók felsorolásban. Tartalmi kódolás: a jó kapcsolat okainak kategóriái szerint A siker titkát a válaszoló hallgatók a gyakori kapcsolattartásban, a rugalmasságban, a meghatározott keretekben, a hasonló gondolkodásban látták. Többen arra jutottak, hogy személyfüggő, hogy kivel jó a kapcsolatuk, de az egymásrautaltság és az érdekközösség
általában
segít.
Volt
aki
egyértelműen
a
saját
érdemének
tulajdonította, „Saját beállítottságom, indíttatásom miatt is.” Koordinátor II. évfolyam Kérdőív2
N = 53
A hallgatók 77% válaszolt erre a kérdére és 56%-uk említ intézményt Tartalmilag,
részleteiben:
szolgálattal,
ügyészséggel,
rendőrséggel,
II.
évfolyamos
oktatási
önkormányzattal,
BV
hallgatóknak
intézménnyel, intézetekkel
a
gyermekvédelmi
egészségügyi jó
a
intézménnyel,
munkakapcsolatuk.
Egyértelműen és szinte egyhangúan a közös célt nevezték meg a jó kapcsolat okának, emelett a rendszeres információcserét, a hasonló mentalitást, közös nyelvet tartották fontosnak. Képzés végén Koordinátor I., II.évfolyam Kérdőív 3. N= 111 A hallgatók 90% válaszolt és 80%-uk említ intézményt Intézmények:
Legjobb
munkakapcsolatok
a
gyeremekjólléti
és
családsegítő
szolgálattal, rendőrséggel, védőnőkkel és oktatási intézményekkel. A hallgatók bátrabban neveztek meg partnerintézményeket és pontosabban látták miben rejlik a kapcsolatuk sikere. Az információ áramlás, közös munka, cél és érdek. Okok: Gyermekjóléti szolgálattal kapcsolatban legtöbben a kölcsönös segítség, segítőkészséget emelték ki, mint a következő idézetben: „ezért is a sok problémás esettel kapcsolatban mindennapi kapcsolatban vagyunk. Segítőkészen, szakmailag felkészülten.”. A rendőrséggel kapcsolatban azt emelték ki, hogy a gyorsan 124
reagálnak és mindig segítenek, lehet rájuk számítani, az előző kölcsönöséggel szemben inkább egy egyoldalú, szilád megbizhatóságot kapnak tőlük. Újdonság volt még a képzés eleji adatokhoz képest, hogy többen komplex elemzését adták a jó munkakapcsolat titkának: „Helyi óvoda. Rendszeres kapcsolattartás. Mind ők, mind mi tudjuk és tesszük a feladatunkat. Rendszeresen tartjuk a kapcsolatot. Lehetőség szerint segítjük egymás munkáját. Rendszeresen jelzünk, kérünk információt egymástól. Közösen keressük a probléma megoldását.” , és egy másik pontokba szedett:
„1.Tisztában van a feladatával, kötelezettségével 2. Szakmai nyelvünk
egymás számára érthető 3. Bízzunk egymás szakmai tudásában 4. Kölcsönös tisztelet
a
két
szerv
között.
5.
Állampolgárközpontú
feladatellátási,
szolgáltatásnyújtási szemlélet” Kérdés: Munkája során van olyan intézmény, amelynek munkatársaival különösen rossz vagy nehéz az együttműködés? Kérjük, írja le az együttműködés akadályát! Formai kódolás: van-e érdemi válasz: 0. nincs válasz, 1. van válasz, 2. van, de nem érdemi van e ilyen intézmény: -1 nem válaszolt, 1. említ, 2. nincs vagy nem említ Tartalmi kódolás: a
válaszokat
tartalmuk
szerint
csoportosítottam
két
téma
szerint:
milyen
intézményekkel van rossz kapcsolat és a másik, hogy miért, mi ennek az oka. Képzés elején Koordinátor I. évfolyam Kérdőív 1. N=23 Formai szempotokat nézve, a hallgatók 20% válaszolt és kevesen említettek intézményt Tartalmilag: Az első évfolyamon 23 hallgatóból csak 4-en neveztek meg konkrét intézményt,
amellyel
rossz
nehézséget
felsoroltak.
A
a
munkakapcsolatuk, szervezeti
annak
hierarchiát,
a
ellenére, dolgozók
hogy
sok
kiégését,
motiválatlanságát. Kommunikációs zavarokat és ellenérdekeltséget. „Kompetenciahatárok nem tiszták. Nem ismerik az intézmény feladatát, mi tartozik hozzá.”, „Nem a megelőzésre helyezik a hangsúlyt, csak a megtörtént-bekövetkezett esetek kerülnek felszínre.” 3 hallgató jelezte, hogy nincs olyan intézmény, amellyel rossz lenne a kapcsolata, de a hallgatók 65%-a nem válaszolt erre a kérdére. Koordinátor II.évfolyam Kérdőív 2. N=51
125
Csak a válaszolók negyede írta, hogy probléma van a saját és egy társintézménye között
a
kapcsolattartásban.
Ezek
között
az
oktatási
intézményeket,
önkormányzatokat, rendőrséget és a családsegítő szolgálat intézményeit illeték a legtöbben kritikával. A
bajok
forrása
azonban
nagyon
vegyes,
szinte
mindegyik
válaszadó
más
szempontot emelt ki rossz probléma és konfliktusmegoldás, felkészületlenség, feladatkörzavarok, szociális érzékenység hiánya, érdekellentét, szakmaiatlanság. Képzés végén Koordinátor I., II.évfolyam Kérdőív 3. N=111 A hallgatók 75% válaszolt érdemben és 39%-uk említ intézményt Képzés befejeztével nem csak azokat az intézményeket nevezték meg bátrabban a hallgatók akikkel jó munkakapcsolatban voltak, hanem azokat is akikkel munkájuk során nem tudnak kijönni. Rendőrség, családsegítő szolgálat, gyámhivatal, oktatási intézmények, önkormányzatok, munkaügyi központok és egészségügyi intézmények állnak a rossz munkakkapcsolatú intézmények listájának élén. Komplexebben látják a kapcsolat hiányának okát. A lejellemzőbb kritika csokor a hozzáállást,
szakmaiatlanságot,
és
a
nem
humánus
szemléletet
rója
fel
a
társintézmény hibájának. A feladat és kompetenciahiányt általános problémának látják,
„Nincsenek
tisztában
a
Gyermekjóléti
Szolgálat
feladataival,
kompetenciájával. Másoktól várják a problémák megoldását. … Szükség esetén nem jeleznek”. És a szakmaiság hiánya is „Jellemzően sajnos a feladatkörükbe tartozó kötelezettségüket,
feladataikat
eszköztelenségükből
adódóan,
szakmai
hiányosságaikból adódóan a problémamegoldást nehezen találják, hárítanak.” A közös alap, nyelv, cél, és érdek hiánya is megmutatkozik, „Védőnői Szolgálat - nem azonos problémamegoldás, eltérő fogalomrendszer, szakmai képzések (közös) hiánya.” „Oktatási intézmények. Sokszor utasítanak különféle munkák elvégzésére, ami nem tartozik a feladatkörünkbe…Ők pedagógiai alapokon, mi pedig szociális alapon közelítünk a gyermekhez Másképp fogják fel az együttműködés felelősségét” De előjön az intézmények leterheltség, az időhiány, az anyagi nehézségek és a felesleges papírmunka. „Egészségügyi intézmények, borzalmas közállapotok! Állandó presszió
ellenére
sem
segítenek,..a
humánerőforrás demotivált.”
126
rendszer
lélektelen,
alulfinanszírozott,
a
Kérdés: Általában milyen a munkakapcsolat az Ön munkahelye és a felsorolt intézmények között. Kérjük, gondoljon vissza az elmúlt félévre, és 5 fokú skála segítségével írja le, hogy milyen gyakori volt az együttműködés az alábbiakban felsorolt intézmény munkatársaival, és értékelje, szintén egy 5 fokú skála segítségével, hogy mennyire érezte hatékonynak a közös munkát Képzés elején Koordinátor I. évfolyam Kérdőív 1. N=23 A hallgatók munkahelyi intézményei: 6 hallgató családsegítőben dolgozik, 2-en szociális szolgáltatónál, 3-an BV, és rendőrség kötelékében, 2-en oktatásban, 3-en egészségügyi intézményben, 2-en oktatásban és 1 fő munkaügyi központban. A hallgatók intézményei a családsegítő szolgálattal, a rendőrséggel, az egészségügyi és oktatási intézményekkel tartják átlagban a legtöbb kapcsolatot. A kapcsolat hatékonyság megítélésének átlaga azoknál az intézményeknél a legmagasabb (3,6 fölötti), amelyeknél a leggyakoribb az interakció. És ugyanezeknél az intézményeknél magas az intézményekkel való elégedettség átlaga is.
127
Kapcsolat gyakoriságok
Kapcsolat
Együttműködéssel való
átlaga 1-5 között
hatékonyságának
elégedettség átlaga 1 -
átlaga 1 - 5 között
5 között
Képzés
Képzés
Képzés
Képzés
Képzés
Képzés
elején
végén
elején
végén
elején
végén
2,86
2,57
3,60
3,53
3,77
3,89
Ügyészség
2,23
1,88
3,35
3,30
3,50
3,29
Bíróság
2,20
2,13
3,17
3,50
3,41
3,44
Családsegítő
3,68
3,35
3,97
3,58
4,26
3,93
Önkormányzatok
3,11
2,87
3,09
2,93
3,39
3,19
Szociális szolgáltatók
3,02
3,08
3,44
3,56
3,60
3,71
Civil szervezetek
2,99
2,72
3,49
3,57
3,88
3,66
Egyházak
2,60
2,22
3,37
3,34
3,66
3,52
BV intézetek
1,92
1,99
3,53
3,51
3,59
3,60
Áldozatsegítő szolgálat
1,75
1,60
3,23
3,34
3,55
3,42
Rendőrség
3,74
3,22
3,78
3,59
4,08
3,82
1,10
1,18
2,05
2,24
2,28
2,39
3,85
3,47
3,68
3,55
3,77
3,57
3,53
3,41
3,92
3,91
4,10
4,16
2,48
2,15
3,34
3,54
3,64
3,48
Oktatási intézmények
4,30
4,07
3,68
3,64
3,92
3,80
Polgárőrség
2,04
1,88
3,03
3,19
2,93
3,25
Munkaügyi központok
2,03
2,09
2,79
2,80
2,92
2,96
Egyéb intézmény
4,33
3,71
3,67
3,75
4,33
4,13
Pártfogó
felügyelői
szolgálat
szolgálatok
Bevándorlási
és
állampolgársági hivatal Egészségügyi intézmények Gyermekvédelmi intézmények Ifjúságvédelmi szervezetek
Az összesített átlag táblázatból látszik, hogy a kapcsolatok gyakorisága a képzés ideje alatt majdminden intézménnyel csökkent. A kapcsolatok hatékonyságának átlaga kiegyenlített, a képzés elején mért adatok nagyon hasonlóak a képzés végén mért adatokkal. Az együttműködéssel való szubjektív elégedettség a gyakorisághoz hasonlóan
némiképp
csökkent.
Összeségében
megállapítható,
hogy
a
társintézményekkel való kapcsolatra adott képzés eleji és képzés végi válaszok nem mutatnak értékelhető különbséget, sem növekedés sem jelentős csökkenés nem látszik sem a kapcsolatok gyakorisában sem a minőségében. A II. blokk részeredményeinek főbb táblázatai a tanulmány végén a 2. Mellékletben található. 128
III. BLOKK: BŰNMEGELŐZÉSI ISMERETEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A bűnmegelőzési ismeretek gyakorlati alkalmazását egy olyan kérdés segítségével néztük, ami egy a kutatócsoport által kitalált esetleírásra épült. Az esetleírás egy fiatalember bűnözővé vállásának története. Azt kértük a hallgatóktól, hogy nevezzék meg azokat a fordulópontokat, amikor még meg lehetet volna állítani a fiatalember kriminális karrierjét. Feladatkét kapták a hallgatók azt is, hogy nevezzenek meg szakmákat, intézményeket, amelyek segítsége szükséges a helyes útra tereléshez. Második kérdében az alkalmazott módszerekre voltunk kíváncsiak. Azt reméltük, hogy a képzés végén több beavatkozási pontot, több szakmát, társterületet és resztoratív módszert neveznek meg, mint a képzés elkezdésekor. A III. kérdésblokkot a képzés elkezdésekor az I. évfolyamtól nem tudtuk lekérdezni, képzés elején felvett adatok így csak a II. évfolyamról vannak, képzés végi adat mindkét evfolyamról van. Esetleírás: H. Dezső 12 évesen egy kelet-magyarországi kistelepülésen lakik édesanyjával, nagyapjával és 5 testvérével, édesapja rablás miatt letöltendő szabadságvesztésének utolsó évét tölti a Váci Fegyházban. Dezsőnek nehezen megy a tanulás, nem tud rendesen olvasni, nehezen fejezi ki magát, amiért az iskolában mindig kinevetik, nincsenek az iskolában barátai. Nem szeret iskolába járni és gyakran hiányzik, ilyenkor két munkanélküli bátyjával tölti a napot. A testvérei gyakran keverednek konfliktusba a falubeliekkel arroganciájuk és kisebb lopásaik miatt. A nagyapa nyugdíján kívül a családnak nincs önálló jövedelme, ezért gyakran éheznek. Két évvel később 14 évesen, Dezső már egyáltalán nem jár iskolába. Alkalmi munkákból él, ami leginkább idénymunkát jelent ősszel. Bátyjai közben egyre súlyosabb lopási ügyekbe keverednek. Amikor a városi közétkezdébe betörés történt a család rövid időn belül gyanúba keveredik. Bátyjai, mivel betöltötték már a 18. életévüket, közösen úgy döntenek, hogy a 14 éves Dezső vállalja el a bűntettet. Egy évet tölt Dezső a debreceni javítóintézetben, ahol nagyon sokszor megverik társai. A nevelők egy része kedveli, de többen butának tartják, amitől még inkább szégyent és dühöt érez. Az intézetből egy nagy verekedés után, néhány héttel a büntetés idejének letelte előtt megszökik. Sokáig csavarog, éhezik és lop. Megismerkedik egy 16 éves lánnyal, és a lány családjához költözik. A lány családja hasonló körülmények között él, mint
129
Dezső családja. A városban nincs munkalehetőség, ezért Dezső többször kerül szembe a törvénnyel, lopás, garázdaság, verekedés miatt. Dezsőt 2 év letöltendő szabadságvesztésre ítélték több rendbeli lopás és garázdaság miatt. Jelenleg Dezső 26 éves, 1 évvel a szabadulása előtt várja, hogy viszontlássa a gyerekeit és a feleségét. Kérdés: Hol, milyen pontokon lehetett volna beavatkozni annak érdekében, hogy megelőzzük/megállítsuk Dezső kriminális karrierjét? Milyen intézmények, szakemberek vállalhattak volna szerepet ebben? Formai adatunk erre a kérdésre csak abban tekintetben van, hogy van-e érdemi válasz: van-e érdemi válasz: 0. nincs válasz 1. van válasz 2. van, de nem érdemi A tartalmi kódolás szempontjait a kérdésben megszólított két téma adta; a beavatkozási pontok felsorolása és segítők, szakértők bevonása. Ezeken kívül pontoztuk a magyarázatokat, hogy megmagyarázzák-e a hallgatók, hogy miért akkor, és miért azt a szakértőt, minden magyarázatot 1-1 ponttal értékeltünk. A válaszokat egészként nézve értékeltük azoknak hangulatát, és azon keresztül írójának attitűdjét, lemondó, közömbös és szakmai attitűdöt különböztettünk meg. Beavatkozási pont: beavatkozási pontonként + 1 pont Segítők (szakemberek/intézmények): segítőként + 1 pont Magyarázat (segítő vagy a beavatkozás magyarázata): magyarázatonként + 1 pont Attitűd: L- lemondó, K- közömbös, Sz- szakmailag lelkes
Képzés elején Koordinátor II.évfolyam Kérdőív 2. N=49 Képzés elején II. évfolyam N
Minimum
Maximum
Átlag
Szórás
50
0
11
3,52
1,951
Beavatkozási pontok említésének 50
0
10
2,16
1,942
0
10
1,55
1,733
Megnevezett segítők száma száma Magyarázatok száma
49
Valid N (listwise)
49
Képzés elején a szöveg olvasása után a megnevezett segítők, beavatkozási pontok és magyarázatok maximuma 10, 11, de valójában csak 1-2 hallgató nevezett meg több segítőt, mert az átlag csak 3,6, 2,1 és 1,5. Ezért a folytonos változóból a könnyebb 130
értelmezés
kedvéért
kategoriálist
készítettem.
Három
kategóriába
kódoltam át a változót; 0-1 említések, 2-3 említések száma, és végül 4 és annál több említések száma. Ezeket, a kategóriákat alkalmaztam a többi változónál is az átkódoláskor
Count
N%
O-1 említés
4
8,0%
2-3 említés
26
52,0%
4 és annál több
20
40,0%
O-1 említés
22
44,0%
2-3 említés
19
38,0%
4 és annál több
9
18,0%
pontO-1 említés
29
59,2%
2-3 említés
16
32,7%
4 és annál több
4
8,2%
Segítő említése
Magyarázat
Beavatkozási említése
A hallgatók 40%-a 4 és annál több segítőt sorolt fel, a hallgatók fele 2-3 segítőt sorolt fel az eset kapcsán. Beavatkozási pontok és magyarázatok között jellemzőbb az 1 említések száma a képzés elején. Képzés végén Koordinátor I., II.évfolyam Kérdőív 3. N=102 Képzés végén I. – II. évfolyam N
Minimum
Maximum
Átlag
Szórás
Segítő említések száma
102
0
14
3,53
2,620
Magyarázatok száma
104
0
8
1,73
1,758
Beavatkozási Pontok száma
104
0
8
2,05
1,737
Valid N (listwise)
102
A segítők maximum száma emelkedett a kezdéshez képest, de az átlag ugyanaz marad, a magyarázatok és beavatkozási pontok maximuma csökkent a képzés végén is. Itt is átkódoltam a változókat
131
Count
N%
O-1 említés
20
18,0%
2-3 említés
37
33,3%
4 és annál több
54
48,6%
O-1 említés
58
55,8%
2-3 említés
28
26,9%
4 és annál több
18
17,3%
Beavatkozási pont
O-1 említés
51
49,0%
említése
2-3 említés
34
32,7%
4 és annál több
19
18,3%
Segítő említése
Magyarázat
A
segítők
számában
a
4
és
annál
többet
említők
aránya
növekedett,
a
magyarázatoknál azonban épp a 0-1 említések aránya növekedett. A beavatkozási pontok említésénél azonban több mint duplájára emelkedett a 4 és annál többet említők aránya. A segítők és a beavatkozási pontok számának növekedése azt igazolja, hogy a hallgatók ismeretei bővültek, a magyarázatok számának csökkenése a képzés kezdéséhez képest inkább arra enged következtetni, hogy a hallgatók nem vették komolyan a kérdőívkitöltést. Kérdés: Írja le, hogy az egyes beavatkozási pontokon milyen módszert, technikát lehetett volna alkalmazni a kialakult probléma, konfliktus megoldására és milyen szereplőket lehetett volna bevonni az adott eljárásba? A formai válasz-kategórizálás erre a kérdésre csakúgy, mint az előzőre az érdemi válasz szerinti: - van-e érdemi válasz: 0. nincs válasz 1. van válasz 2. van, de nem érdemi A tartalmi kódolás szempontjai a kérdésben szereplő módszereken és szereplőkön túl itt is magyarázat. Minden egyes felsorolt elemért plusz egy pontot számoltunk. Ezeken kívül néztük, hogy a válaszokba megjelennek-e a képzésen tanultak. Megjelenik-e resztoratív elem, resztoratív magyarázat.
Tud-e rendszerben
gondolkodni, azaz a történek szereplője mellett gondol-e a családtagokra, a helyi közösségre.
- Módszer, technika: módszerenként + 1 pont - Szereplők: szereplőnként + 1 pont - Magyarázat (módszer/szereplő magyarázata): magyarázatonként + 1 pont - Megjelenik-e a családtag, mint szereplő: 1- igen, 0 - nem - Megjelenik-e a helyi közösség: 1- igen, 0 - nem
- Megjelenik-e a resztoratív elem: 1- igen, 0 - nem - Resztoratív módszer magyarázattal: 1- igen, 0 - nem 132
Képzés elején Koordinátor II.évfolyam Kérdőív 2. N=30 Képzés elején II. évfolyam N
Minimum
Maximum
Átlag
Szórás
Módszerek száma
30
0
6
2,50
2,013
Szereplők száma
30
0
8
3,03
2,341
Magyarázatok száma
30
0
6
1,67
1,749
Valid N (listwise)
30
Képzés elején az említett módszerek, szereplők és magyarázatok maximuma 6-8, átlaga 1 - 3 közötti. Átkódoltam a folytonos változókat az előző kérdéshez hasonlóan 3 kategóriára; 0-1 említés szám, 2-3, és 4 és annál több említések száma. Count Módszerek
Szereplők
Magyarazat
N%
0-1 említés
12
40,0%
2-3 említés
8
26,7%
4 és annál több
10
33,3%
0-1 említés
10
33,3%
2-3 említés
7
23,3%
4 és annál több
13
43,3%
0-1 említés
19
63,3%
2-3 említés
7
23,3%
4 és annál több
4
13,3%
A magyarázatoknál és módszereknél magasabb a 0-1 említések aránya, szereplők említésénél egy árnyalattal a 4 és annál több említések magasabbak
Családtag
Közösség Resztoratív elem Resztoratív magyarázat
Count
N%
nem jelenik meg
20
66,7%
megjelenik
10
33,3%
nem jelenik meg
28
93,3%
megjelenik
2
6,7%
nem jelenik meg
27
90,0%
megjelenik
3
10,0%
nem jelenik meg
29
96,7%
megjelenik
1
3,3%
A hallgatók egyharmada említi meg a családtagokat, kétharmadának nem jut eszébe, hogy a családtagok fontosak lennének. Resztoratív elem és a közösség az említések 10%-a alatt vannak.
133
Képzés végén Koordinátor I., II.évfolyam Kérdőív 3. N=79 Képzés végén I., II évfolyam N
Minimum
Maximum
Átlag
Szórás
Módszerek száma
79
0
12
2,87
2,539
Szereplők száma
79
0
7
2,54
1,845
Magyarázatok száma
79
0
8
1,32
1,614
Valid N (listwise)
79
Képzés végére, akárcsak az első feladatnál a módszerek maximum említésének száma növekedett, az átlag nem. A szereplők és a magyarázat említések száma szinte ugyanolyan, mint képzés elején.
Módszerek
Szereplők
Magyarazat
Count
N%
0-1 említés
26
23,4%
2-3 említés
27
24,3%
4 és annál több
26
23,4%
0-1 említés
27
24,3%
2-3 említés
28
25,2%
4 és annál több
24
21,6%
0-1 említés
52
46,8%
2-3 említés
17
15,3%
4 és annál több
10
9,0%
A módszerek, szereplők és magyarázatok tekintetében kiegyenlítettek az arányok és nem változtak érdemlegesen a képzés elejihez képest. A 104 kérdőívkitöltő végzős hallgatóból erre a kérdésre mindössze 79-en válaszoltak, ez sokat elárul a hallgatók együttműködési hajlandóságáról.
Count
N%
nem jelenik meg
60
76,9%
megjelenik
18
23,1%
nem jelenik meg
69
89,6%
megjelenik
8
10,4%
nem jelenik meg
61
77,2%
megjelenik
18
22,8%
Resztorativ módszer
nem jelenik meg
72
94,7%
magyarázattal
megjelenik
4
5,3%
Családtag
Helyi közösség Resztoratív elem
134
Említést érdemlően a resztoratív elem megjelenése növekedett a válaszokban. Családtag, helyi közösség és magyarázat növekedése nagyon csekély. Ennek oka elsősorban az említett alacsony válaszadási kedv, még a válaszadó hallgatók is nagyon szűkszavúak voltak. TÚL A KÉPZÉSEN: A FÓKUSZCSOPORTOS VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI A képzés befejezését követően fókuszcsoportos interjúkat terveztük és szerveztünk a hallgatókkal, hogy megtudjuk tőlük, hogy mennyire érzik hasznosnak a képzést, tudják-e hasznosítani a mindennapi munkájukban a tanultakat. Eredetileg 5 fókuszcsoportot terveztünk 10-12 fős létszámmal, de a hallgatók vállalkozási hajlandósága nagyon alacsony volt. 3, 4, 6, 8 és 9 fős fókuszcsoportos beszélgetések készültek. Két miskolci koordinátor csoport és három FAT csoport, mindhárom helyszínről (Miskolc, Debrecen, Pécs) egy-egy. A vizsgálat a koordinátoroknak szervezett csoportokban a képzés hatására és a szaktudás hasznosíthatóságára irányul. A FAT tanfolyamok esetében a vizsgálat csak a hasznosíthatóságra irányul. A fókuszcsoport felvételét külső cég végezte, a kiválasztást a munkacsoport. A kiválasztásban több szempontot is figyelembe vettünk, elsősorban azt, hogy szakmailag vegyes összetételű csoportokat vállogassunk, másodsorban praktikus okként az is szerepelt, hogy a hallgató lakóhelye ne legyen távol a képzés helyétől. Ennek ellenére csak kis létszámú (6-8 fős) fókuszcsoportokat sikerült megszervezni. A fókuszcsoportok interjúvázlatát a munkacsoport készítette, a vizsgálat időtartama körülbelül egy óra. KOORDINÁTOR KÉPZÉS A fókuszcsoportos interjú résztvevői Miskolc környékéről érkeztek. A résztvevők többsége
szociális
alapellátásokat
szférában
biztosító
dolgozik,
intézmény
egyikük
vezetője,
szociális
egy
másik
és
gyermekvédelmi
hallgató
ugyanott
alkalmazott, egy további személy családsegítő szakmai vezetője. Egy személy a Népegészségügyi
Intézet felügyelője, egy további
személy családgondozóként
dolgozik, egy személy, pedig büntetés végrehajtási intézetben dolgozik. A résztvevők többségének volt már előzetes tapasztalata a bűnmegelőzést illetően. Többen részt vettek alkohol-, drog-prevenciós programokban (pl D.A.D.A. programban) és volt, akinek lehetőségük volt bűnmegelőzési programokba bedolgozni
135
Eredmények A képzés tananyaga a büntetés végrehajtást illetően újszerű volt, többek számára teljesen ismeretlen, ahogy a tréning módszer is. Visszamenőleg a képzés megvalósulását szervezettnek, megfelelően ellátottnak látják a résztvevők; a gyakorlati foglalkozásokat kedvelték igazán. Kiemelkedő oktatót nem említett a csoport, de általában elégedettek voltak. Az előadások, tréningek lefolyásával is elégedettek voltak, meglepő élményeikről és kudarcokról nem számoltak be. Nem volt olyan tantárgy, témakör, ahol nem értettek egyet a tananyag,
illetve
az
oktató
szemléletével,
értékrendjével.
legnépszerűbb tantárgy egyöntetűen a reintegráció volt. áldozatpolitika,
valamint
a
jogi
ismeretek.
Legérdekesebb
Legnehezebb témakör az
Leghasznosabb
tantárgynak
a
bűnmegelőzési ismeretek mellett az áldozatsegítés, gyermek és ifjúságvédelem hangozttak el. Általában igaz, hogy a gyakorlati jellegű tárgyakat kedvelték a hallgatók, a legnépszerűtlenebb témakörök a jogi ismeretek és a jogtörténet voltak. A képzés legnagyobb előnye az új ismeretek mellett az új kapcsolatok kialakulása volt, és különös, hogy az előadók mellett a többi csoporttagtól mennyit tanultak a kérdezettek.
„Tehát tényleg interaktív módon tartották az órákat. És az, amit az
előbb mondtam, hogy teljesen máshogy reagál a problémára a pedagógus, a családsegítő vagy a rendőr vagy a bíró. Ugyanarról beszéltünk csak más szegmensét láttuk a dolognak. És az rettenetesen érdekes volt, hogy ki mit lát az adott problémáról. És ezért volt jó, amikor az oktató engedte, hogy mindenkinek szárnyaljanak a gondolatai.” A csoport egyetértett abban, hogy megváltozott a véleményük a bűnelkövetésről, az elkövetőkről és a probléma kezeléséről. Továbbá, ha előzetes ismereteik is voltak bűnmegelőzéssel kapcsolatban, ezen a képzésen megerősítést, elméleti és gyakorlati alátámasztást kaptak. Rövidnek
tartották
a
képzés
idejét,
szívesen
résztvenének
további
szakmai
fórumokon egyeztetéseken.
FAT KÉPZÉS A FAT tanfolyamok a szakirányú képzésnél jóval kevesebb óraszámban, kisebb csoportokban, néhány napig tartanak, egy-egy témakör köré specializálódnak (kiskorúak bűnözése,
áldozatpolitika, bűnelkövetők
reintegrációja). A
fókuszcsoportban 3 személy vett részt Debrecenben 4, Pécset 9. 136
miskolci
Eredmények A résztvevők általában az új és legfőképpen hasznosítható információk megszerzése érdekében jelentkeztek, mivel néhányuk számára a bűnmegelőzés a foglalkozási körükhöz tartozik. Többen is mondták, hogy a megszerzett tudást a kollégáknak is tovább adták. A résztvevők arról számoltak be, hogy a képzés során nem csak új információkat kaptak, hanem magyarázatokat is a már eddig észlelt problémákra, az okokra a miértekre. Elmondásuk szerint most már jobban átlátják a kérdést, ami ugyanakkor teher is, hisz jobban látják a problémákat. A résztvevők meglehetősen érzékenyek voltak a fiatalkorúakat ért negatív hatásokra. „Eddig is fontosnak tartottam a bűnmegelőzést, de így még megalapozottabb.”, „Meg talán így, hogy egy-egy folyamatot jobban megismerünk, korábbi fázisában észrevehetjük, hogy hol lehet közbelépni.” Legérdekesebb
tantárgy
egyöntetűen
a
pszichológiai
kurzusokat
és
a
konfliktuskezelési tréningeket említették, gyakorlatiasságuk, hasznosíthatóságuk és újszerűségük miatt. Még említésre került a devianciákról szóló kurzus is, ami segít a problémák hatékonyabb felismerésében. Legnehezebbnek a jogi területeket érintő órákat
jelölték meg, a száraz, idegen, távoli, nehezen befogadható jelzők
kíséretében. Leghasznosabb tantárgy elmondásuk szerint a konfliktuskezelés, a meglepő és megvilágosító élmények miatt. Volt-e olyan tantárgy vagy témakör, amivel nem értettek egyet - az oktató véleményével, vagy amit ott mondott kérdésre először egy olyan válasz érkezett, hogy az oktatók túlságosan koncentráltak az extrém példák bemutatására és a kisebb, kevésbé látványos eseteket nem említették. Ennél a kérdésnél bontakozott ki egy terjedelmes vita arról, hogy a rendszer mennyire nem működik, és a különféle területeken dolgozók mennyire kiszolgáltatottak a rendszer más elemeinek, pl. az iskolában dolgozók egyenesen cinkostársnak nyilvánították a háziorvosokat, mivel ők szinte bármit igazolnak, így a munkájukat akadályozzák és hozzájárulnak, hogy gyerekekből fiatal bűnözők legyenek, mert könnyen és sokat lógnak. Valamint, a jelző rendszer nem hatékony működése is előkerült, minek következtében egyesek úgy gondolják, hogy bár tudnák, hogy egyes helyzetekben mit kellene tenni, sok probléma el sem jut hozzájuk a nehézkes kommunikáció miatt, vagy nincs hatókörük változtatni. Ezekből az érvekből bontakozott ki a „nincs eszközünk” diskurzus. Mások szerint azonban vannak eszközök, melyeket a jelző rendszer hatékony működése esetében a nevelők, gyermekgondozók, családokkal foglalkozók rendelkezésére állnak.
137
KOORDINÁTOR ÉS FAT KÉPZÉS25 Elégedettség a képzéssel kapcsolatban A képzéssel kapcsolatban külön kiemelték, hogy az a tény, hogy együtt laktak a képzés ideje alatt, sokat segített a közelkerülésben és abban, hogy csak ezekre a kérdésekre és a képzésre koncentráljanak. Mindannyian azt mondták, hogy előzetes elvárásaik mind teljesültek a képzés során, és hogyha most választanának szintén jelentkeznének a képzésre.
25
A fókuszcsoportok esetében egy tartalomelemzést is elvégeztem, mellyel szándékom az volt, hogy olyan nyelvi markereket keressek a szövegekben, amelyek mentén sajátságokra bukkanok a kétféle képzési formát illetően. Ezeket a sajátságokat a szavak szintjén, a megfogalmazásban, a szóhasználatban kerestem. Először egy szólistát készítettem az Atlas-ti programban. Többszöri átolvasás után a legjelemzőbbnek tartott szavakat 16 kategóriába soroltam. Például a KAPNI kategóriába a kap, kapni, kaptuk, jut, és hasonló passzívítás sugaló szavak tartoznak, a KELL kategóriába a szerzéssel kapcsolatos aktivitást sugaló szavak. Az alábbi táblázatban a kategóriák megoszlása a fókuszcsoportok szerint. Soronként vannak a kategóriák, oszloponként az 5 fókuszcsoport. 1-3 a FAT fókuszcsoportok, 4-5 a Koordinátor fókuszcsoportok. Igyekeztem képzésspecifikus és intézményspecifikus szócsoportokat alkotni szófaji különbözöségekkel; igei, jelzői és főnévi csoportokkal A fókuszcsoportos interjúkat Atlas-ti 7.0 tartalomelemző program segítségével elemeztem. A koordinátor és a Fat képzés interjúit együtt. Koordinátor és FAT Code-Filter: All [16] PD-Filter: All [5] Quotation-Filter: All [1534] Restricted to textual PDs! -------------------------------------------------------------PRIMARY DOCS CODES 1 2 3 4 5 Total -------------------------------------------------------------BAJ 0 4 12 6 0 22 GYERMEK 32 43 114 11 6 206 IGAZOL 3 6 7 0 1 17 JÖVŐ 34 38 52 31 27 182 KAPCSOLAT 20 51 13 20 17 121 KAPNI 5 8 10 14 7 44 KELL 25 40 42 42 40 189 KÉPZÉS 38 62 77 40 59 276 KOLLÉGA 7 7 5 5 12 36 LEGEK 8 4 6 1 9 28 ÖNKÉNTES 9 10 9 36 5 69 SAJÁT 7 13 17 18 26 81 SZAKMA 15 55 22 13 47 152 SZEMLÉLET 13 55 22 13 21 124 SZERVEZET 3 20 13 5 12 53 TÖBBIEK 16 16 11 8 18 69 -------------------------------------------------------------Accum. Wordcount 235 432 432 263 307 1669 Total Wordcount 5789 7197 9388 7956 6592 36922 Relative Count (%) 4 6 4 3 4 4 -------------------------------------------------------------Főkomponens és factor elemzést futattam a szókategóriákkal, de az elemzés azonban nem hozott értékelhető eredményeket. A gyakoriságok sem mutatnak sem hasonlóságokat, sem különbségeket a fókuszcsoportok között.
138
Változtatási javaslataik a képzésre vonatkozóan Túlságosan tömör volt a képzés, nem mindenre jutott elég idő, érdemes lenne hosszabb időt szánni a képzésre. Továbbá az volt még egy hangsúlyos vélemény a FAT képzéseknél, hogy bár nagyon hasznosnak találták ezt a képzést, jól is érezték magukat, de az a tény, hogy ez a képzés nem biztosít pontszerzést, nem tudja őket olyan szinten segíteni, hogy akár munkahelyet változtassanak vagy egyáltalán megtartsák jelenlegi állásukat. Képzés hatása A résztvevők arról számoltak be, hogy a képzés során nem csak új információkat kaptak, hanem magyarázatokat is a már eddig észlelt problémákra, az okokra a miértekre. Elmondásuk szerint most már jobban átlátják a problémákat. Ha nem is szemléletváltás, de a nézőpontok kiszélesedése és a dolgok jobb, átfogóbb megértése történt. Erről számolnak be többen. Az új módszerek pedig, mint a mediáció új lehetőségeket láttatnak és úgy érzik, hogy munkájukat hatékonyabban tudják végezni. „Ez az egész engem arra sarkal, hogy még nagyobb türelemmel kell, legyünk azok iránt, akik ugye bűncselekményeket követnek el gyermekként. Mert tényleg így sokan, nem csak mi, hanem általában a társadalmunk hajlamos az előítéletre. És nem is gondoljuk sokszor végig azt, hogy mennyire, sajnos, néhány gyereknél egyenese következmény az, hogy a gyerek egy ilyen helyzetbe kerül. És ahelyett, hogy ugye, skatulyába dugjuk őket, mindenképpen azon kell dolgozni, hogy akkor ezt valamilyen más irányba vigyük.”, „rávilágít arra, hogy esetleg az elkövető is ember. Tehát nem kell rögtön lelőni.” ) Hasznosíthatóság A résztvevők mind úgy vélekedtek, hogy tudják használni mindennapi munkájukban a
képzésen
tanultakat.
Többen
gyerekekkel dolgoznak, hogy az
hangsúlyozták,
főleg
akik
családokkal
vagy
áldozatsegítéssel kapcsolatos ismereteknek nagy
hasznát veszik. Ugyancsak sokan említették, hogy a mediációs és konfliktuskezelési technikák elsajátítása hasznosnak bizonyult úgy szakmai, mint mindennapi életük során.
„Rengeteg olyan tudást szereztünk, amit szó szerint megszereztünk,
merthogy be tudtuk építeni a munkánk során. Legyen szó akár az áldozatsegítésről, akár ezeknek a háttérintézményeknek a működéséről, akár a mechanizmusról.” „A gyakorlatban is használjuk ezeket például. Tehát én biztosan. Áldozatvédelem például mindenképpen. Hát, az Avas városrészben. De ugyanúgy a bűnmegelőzést, magát, akármilyen szinten, de itt Miskolcon azt gondolom, hogy bőven van erre
139
terep, hogy ezt meg tudjuk csinálni. És, hogy ebben tudjunk dolgozni, és tevékenyen részt venni. Ismerve a buktatókat és a szociális és gazdasági helyzetünket.” ÖSSZEGZÉS: A PROJEKT EREDMÉNYEI, ESETLEGES VÁLTOZTATÁSI JAVASLATOK. A
képzés
szervezőitől
tudjuk,
hogy
az
képzésre
való
toborzás
nem
volt
zökkenőmentes, összeségében a kérdésekre adott válaszokból mégis elmondhatjuk, hogy a hallgatók megfelelő motiváltsággal rendelkeztek ahhoz, hogy hasznosítani tudják a maguk számára a kapott ismereteket. A hallgatók többsége azért jelentkezett, hogy olyan ismereteket szerezzenek a képzés során, amely előnyükre válik a szakmai munkában és ezeket a bűnmegelőzéssel összefüggő szakterületeken hasznosíthassák. A vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a hallgatóság kellő szinten elsajátította a tananyagot. A resztoratív szemlélet és a helyreállító igazságszolgáltatás elméletét és gyakorlati
alkalmazhatóságát.
A
hallgatók
resztoratív büntetőpolitikához áll közel,
többségének
értékei
a
preventív,
fontosnak tarják a sértettek igényeinek
érvényesülését. A bűnelkövetőkkel szemben némiképp toleránsabb, az áldozatokkal segítőkészebb attitűdött mutatnak, habár a képzésbe belépéskor sem voltak előítéletesek, vagy intoleránsak. Szakmai
látókörük és rálátásuk szélesedett,
eszköztáruk bővült. Azonban az együttműködési hajlandóságuk nagyon gyenge. Ez már a vizsgálathoz való hozzáállásukkor is megmutatkozott, és a válaszaikban is. A képzés végi alacsony válaszadási hajlandóság is ezt jelzi és azok a válaszok is, ahol tárgyi tudásuk
nem
kétséges,
mégis
kitöltetlenül
hagytak
részeket.
Szakmaközi
kapcsolataik nem változtak, egyes esetekben még romlottak is, ami szintén arról tanuskodik, hogy együttműködési hajlandóságukat nem érintette meg a képzés. Növekedett a tudásuk és ezzel párhuzamosan eszköztáruk, kapcsolati rendszerük, de nem látjuk, hogy történt-e szemléletváltozás. Nem tudjuk egyértelműen kijelenteni, hogy a képzés hatására preventív és resztoratív szemlélettel végzik munkájukat, habár egyrészükre ez kétségtelenül igaz. A hallgatók meg voltak elégedve a kapott oktatással. Jó a véleményük a tananyagról és az oktatókról. A hallgatók a képzésen elhangzott előadásokat többségében érdekfeszítőnek és szakmailag megalapozottnak minősítették. Eredményesnek tekinthető a képzés, mivel a hallgatók elsajátították azokat az ismereteket, technikákat és készségeket, amelyeknek segítségével saját elmondásuk szerint hatékonyabban végzik a mindennapi munkájukat, hasznosítani tudják a megszerzett 140
ismereteket.
Többen
annak
a
hasznosságát
emelték
ki,
hogy
megismerték a szaknyelvet, a resztoratív szemlélet elméleti megalapozását, és jobban átlátják a szakmát. A képzés után, ha nem is tudnak mindent megoldani ők maguk, de tudják, kihez kell fordulni bizonyos kérdésekkel. A képzés során kialakított kapcsolati tőkéjüknek köszönhetően tudnak segítséget, információt kérni, ha elakadnak a munkájukban. Többen hangsúlyozták, hogy az áldozatsegítéssel kapcsolatos ismereteknek nagy hasznát veszik. Ugyancsak sokan említették, hogy a mediációs és konfliktuskezelési technikák elsajátítása hasznosnak bizonyult úgy szakmai, mint mindennapi életük során. A képzésnek a mindennapi munkában való hasznosíthatóságáról és a szubjektív megítélés szerinti személyes változásokról is jelez az alábbi két idézet: „Ezek a posztgraduális képzések, amik ilyen interdiszciplinákból vannak így összecsipkedve, ezek szemléletet formálnak. Tehát nem úgy van, hogy most megtanulom, hogy ez a keksz, és akkor hazamegyek, és nézzétek, ilyen a keksz. Hanem tudom, hogy ez egy jó ízű dolog, és akkor így szépen tudni fogom, hogy ilyen kekszeset szeretnék, vagy valami. (…) Ez egyértelműen a szemléletformálás és az ezen a területen való tájékozódást segíti inkább elő, és nem annyira kézzelfogható adekvát tudást visz magával az ember.” „Rengeteg olyan tudást szereztünk, amit szó szerint megszereztünk, merthogy be tudtuk építeni a munkánk során. Legyen szó akár az áldozati akár ezeknek a háttérintézményeknek a működéséről, akár a mechanizmusról.” A résztvevők fontos emberi kapcsolatokat alakítottak ki egymással, rendszeresen találkoznak, baráti társasággá vált a csoport. Szemléletük feltehetően alapjaiban nem változott meg, de alakult.
141
MELLÉKLETEK 1. Melléklet: Eredményességvizsgálat kialakított kódjai Motivációs kérdések fat - motivációs kérdéssor 1. Kérjük, írja le pár mondatban, hogy miért jelentkezett a képzésre Adatrögzítő cég kódolás+rögzítés): m1kod: 1. van válasz 2. nincs válasz m1szov: teljes szöveg Kettős kódolás (Az elemzést készítő kutató és a kutatási alprojekt koordinátor) Érdeklődés: bevonódott (BÉ) – Nem Bevonódott (NBÉ) – Humanitárius (H) Általános szakmai előmenetel (ÁÉ) – Személyes szakmai fejlődés (SZF) – Küldték (K) - nem jelenik meg egyik sem Személyes érintettség (Szem. É.) – Szakmai érintettség (Szak. É) 2. Kérjük, írja le pár mondatban, hogy mit vár a képzéstől Adatrögzítő cég kódolás+rögzítés: m2kod: 1. van válasz 2. nincs válasz m2szov: teljes szöveg Az elemzést készítő kutató, kódolás: Tematikus. Szöveg szerint kialakított kategóriák
koordinátor – kérdőív 1- I. évfolyam 1. Kérjük, írja le pár mondatban, hogy miért jelentkezett a képzésre Adatrögzítő cég kódolás+rögzítés): e1.1kod: 0. nincs válasz 1. van válasz 2. van, de nem érdemi választ e1.1szov: teljes szöveg Kettős kódolás (Az elemzést készítő kutató és a kutatási alprojekt koordinátor) Érdeklődés: bevonódott (BÉ) – Nem Bevonódott (NBÉ) – Humanitárius (H) Általános szakmai előmenetel (ÁÉ) – Személyes szakmai fejlődés (SZF) – Küldték (K) - nem jelenik meg egyik sem Személyes érintettség (Szem. É.) – Szakmai érintettség (Szak. É) 2. Kérjük, írja le pár mondatban, hogy mit várt a képzéstől
142
Adatrögzítő cég kódolás+rögzítés): e1.2kod: 0. nincs válasz 1. van válasz 2. van, de nem érdemi választ e1.2szov: teljes szöveg Az elemzést készítő kutató, kódolás: Tematikus. Szöveg szerint kialakított kategóriák
9.
Ön szerint milyen megelőző intézkedésekkel és segítő szolgáltatásokkal csökkenthetők az áldozattá
válás esélyei és az áldozatokat ért ártalmak Adatrögzítő cég kódolás+rögzítés): e1.9kod (van-e érdemi válasz): 0. nincs válasz 1. van válasz 2. van, de nem érdemi e1.9info (szóbeli tájékoztatás, információnyújtás): -1 nem válaszolt 1. említ ilyet 2. nem említ e1.9gyak (gyakorlati segítségnyújtás): -1 nem válaszolt 1. említ ilyet 2. nem említ e1.9nem (a nem mondás technikái): -1 nem válaszolt 1. említ ilyet 2. nem említ e1.9sz: teljes szöveg Kettős kódolás (Az elemzést készítő kutató és a kutatási alprojekt koordinátor) teljsp (megjelenik – e a teljes spektrum a prevenciótól az ártalomcsökkentésig): 0. nem 1. igen r_as (megjelenik-e a resztoratív elem): 0. nem 1. igen r_asmagy (megjelenik-e magyarázat, kifejtés a resztoratív elemnél): 0. nem 1. igen victim (ismétlődő vagy/és másodlagos viktimizáció megjelenik-e): 0. nem 1. igen 10. A büntetés mellett Ön szerint hogyan kell viszonyulnia a társadalomnak azokhoz, akik bűnelkövetővé váltak? Adatrögzítő cég kódolás+rögzítés): e1.10kod (van-e érdemi válasz): 0. nincs válasz 1. van válasz 2. van, de nem érdemi e1.10vi (bűnelkövetőkhöz való érzelmi viszonyulás): -1 nem válaszolt 1. pozitív 2. negatív 3. semleges 4. ambivalens 99. rögzítéskor nem tudtuk eldönteni e1.10sz1: teljes szöveg eleje e1.10sz2: teljes szöveg vége (nem sikerült egy változóba tenni vmi miatt) Kettős kódolás (Az elemzést készítő kutató és a kutatási alprojekt koordinátor) szig (büntetések szigorítása megjelenik): 0. nem 1. igen tol (tolerancia, stigmatizáció elkerülése, előítélet-mentesség – megjelenik-e): 0. nem 1. igen rei (megjelenik – e a reintegráció (megadni az esélyt, visszavezetés, helyes útra terelés stb.): 0. nem 1. igen reimagy (megjelenik-e magyarázat a reintegrációnál, van e tartalma a reintegrációnak): 0. nem 1. igen reszt (megjelenik-e resztoratív elem?): 0. nem 1. igen jóv (megjelenik-e a jóvátétel, megbánás) 0. nem 1. igen alt (megjelennek-e az alternatív büntetések, az elterelés? (közérdekű munka, közösségi büntetés, mediáció el, nem mindig a szabadságvesztés/börtön a célravezető, kettős nyomtávú büntetőpolitika: kisebb súlyú bűncselekmények esetén enyhébb, másféle, alternatív büntetések) 0. nem 1. igen
143
12. Most gondoljon egy olyan intézményre, amellyel véleménye szerint nagyon jó munkakapcsolata van! Mit gondol miért? Kérjük, írja le röviden! Adatrögzítő cég kódolás+rögzítés): e1.12kod (van-e érdemi válasz): 0. nincs válasz 1. van válasz 2. van, de nem érdemi e1.12int (van e ilyen intézmény): -1 nem válaszolt 0. nem derül ki egyértelműen 1. van 2. nincs vagy nem említ e1.12sz: teljes szöveg
Az elemzést készítő kutató, kódolás: Tematikus. Szöveg szerint kialakított kategóriák 13.
Munkája
során van olyan intézmény, amelynek munkatársaival különösen rossz vagy nehéz az
együttműködés? Kérjük, írja le az együttműködés akadályát! Adatrögzítő cég kódolás+rögzítés): e1.13kod (van-e érdemi válasz): 0. nincs válasz 1. van válasz 2. van, de nem érdemi e1.13int (van e ilyen intézmény): -1 nem válaszolt 0. nem derül ki egyértelműen 1. van 2. nincs vagy nem említ e1.13sz: teljes szöveg Az elemzést készítő kutató, kódolás: Tematikus. Szöveg szerint kialakított kategóriák koordinátor – kérdőív 1- II. évfolyam 1. Kérjük, írja le pár mondatban, hogy miért jelentkezett a képzésre Adatrögzítő cég kódolás+rögzítés): e2.1kod: 0. nincs válasz 1. van válasz 2. van, de nem érdemi választ e2.1szov: teljes szöveg Kettős kódolás (Az elemzést készítő kutató és a kutatási alprojekt koordinátor) Érdeklődés: bevonódott (BÉ) – Nem Bevonódott (NBÉ) – Humanitárius (H) Általános szakmai előmenetel (ÁÉ) – Személyes szakmai fejlődés (SZF) – Küldték (K) - nem jelenik meg egyik sem Személyes érintettség (Szem. É.) – Szakmai érintettség (Szak. É) 2. Kérjük, írja le pár mondatban, hogy mit vár a képzéstől Adatrögzítő cég kódolás+rögzítés): e2.2kod: 0. nincs válasz 1. van válasz 2. van, de nem érdemi választ e2.2szov: teljes szöveg
144
Az elemzést készítő kutató, kódolás: Tematikus. Szöveg szerint kialakított kategóriák 9.
Ön szerint milyen megelőző intézkedésekkel és segítő szolgáltatásokkal csökkenthetők az áldozattá
válás esélyei és az áldozatokat ért ártalmak Adatrögzítő cég kódolás+rögzítés): e2.9kod (van-e érdemi válasz): 0. nincs válasz 1. van válasz 2. van, de nem érdemi e2.9info (szóbeli tájékoztatás, információnyújtás): -1 nem válaszolt 1. említ ilyet 2. nem említ e2.9gyak (gyakorlati segítségnyújtás): -1 nem válaszolt 1. említ ilyet 2. nem említ e2.9nem (a nem mondás technikái): -1 nem válaszolt 1. említ ilyet 2. nem említ e2.9sz: teljes szöveg Kettős kódolás (Az elemzést készítő kutató és a kutatási alprojekt koordinátor) teljsp (megjelenik – e a teljes spektrum a prevenciótól az ártalomcsökkentésig): 0. nem 1. igen r_as (megjelenik-e a resztoratív elem): 0. nem 1. igen r_asmagy (megjelenik-e magyarázat, kifejtés a resztoratív elemnél): 0. nem 1. igen victim (ismétlődő vagy/és másodlagos viktimizáció megjelenik-e): 0. nem 1. igen 10. Melyek azok az intézmények és szakmák, amelyeknek szerepük lehet a veszélyeztetett gyermek- és fiatalkorúak problémáinak megoldásában? Adatrögzítő cég kódolás+rögzítés): e2.10kod (van-e érdemi válasz): 0. nincs válasz 1. van válasz 2. van, de nem érdemi e2.10int: említett konkrét intézmények száma, -1 nem válaszolt e2.10sza: említett konkrét szakmák száma, -1 nem válaszolt e2.10sz: teljes szöveg Az elemzést készítő kutató, kódolás: szakter Hány szakterületet említ: szakterületenként 1 pont 11. A büntetés mellett Ön szerint hogyan kell viszonyulnia a társadalomnak azokhoz, akik bűnelkövetővé váltak? Adatrögzítő cég kódolás+rögzítés): e2.11kod (van-e érdemi válasz): 0. nincs válasz 1. van válasz 2. van, de nem érdemi e2.11vi (bűnelkövetőkhöz való érzelmi viszonyulás): -1 nem válaszolt 1. pozitívan
2. negatívan
semlegesen 4. ambivalens 99. nem eldönthető e2.10sz: teljes szöveg
Kettős kódolás (Az elemzést készítő kutató és a kutatási alprojekt koordinátor) szig (büntetések szigorítása megjelenik): 0. nem 1. igen tol (tolerancia, stigmatizáció elkerülése, előítélet-mentesség – megjelenik-e): 0. nem 1. igen
145
3.
rei (megjelenik – e a reintegráció (megadni az esélyt, visszavezetés, helyes útra terelés stb.): 0. nem 1. igen reimagy (megjelenik-e magyarázat a reintegrációnál, van e tartalma a reintegrációnak): 0. nem 1. igen reszt (megjelenik-e resztoratív elem?): 0. nem 1. igen jóv (megjelenik-e a jóvátétel, megbánás) 0. nem 1. igen alt (megjelennek-e az alternatív büntetések, az elterelés? (közérdekű munka, közösségi büntetés, mediáció el, nem mindig a szabadságvesztés/börtön a célravezető, kettős nyomtávú büntetőpolitika: kisebb súlyú bűncselekmények esetén enyhébb, másféle, alternatív büntetések) 0. nem 1. igen nyomtávú
büntetőpolitika:
kisebb
súlyú
bűncselekmények
esetén
enyhébb,
másféle,
alternatív
büntetések) 0. nem 1. igen 12. Mi a véleménye a helyreállító igazságszolgáltatásról? Adatrögzítő cég kódolás+rögzítés): e2.12kod(van-e érdemi válasz): 0. nincs válasz 1. van válasz 2. van, de nem érdemi e2.12ism (ismeri-e): -1 nem válaszolt 1. nem 2. kicsit (kevés ismeret derül ki) 3. nagyon 88. nem eldönthető. 99. rögzítéskor nem tudtuk eldönteni. e2.12vel (mi a véleménye): -1. nem válaszolt 1. fontosnak tartja, pozitív 2. negatív 3. semleges 4. ambivalens 88. nem derül ki 99. nt eldönteni rögzítéskor e2.12sz: teljes szöveg Kettős kódolás (Az elemzést készítő kutató és a kutatási alprojekt koordinátor) áld (kinek jó: áldozatnak, sértettnek – megjelenik? ): 0. nem 1. igen elköv (kinek jó: elkövetőnek - megjelenik?): 0. nem 1. igen társ (kinek jó: társadalomnak, szűkebb/nagyobb közösségnek - megjelenik?) 0. nem 1. igen magy_ki (kinek jó magyarázattal - megjelenik?): 0 – 3 (nincs magyarázat –mindhárom fél esetén van magyarázat) felt („nincsenek meg a hazai feltételek” vélemény megjelenik-e?): 0. nem 1. igen spec (speciális csoportot említése): fk: fiatalkorúak, ksb: kisebb súlyú bűncselekményt elkövetők, ……… koordinátor – kérdőív 2- II. évfolyam I.3. Most gondoljon egy olyan intézményre, amellyel véleménye szerint nagyon jó munkakapcsolata van! Mit gondol miért? Kérjük, írja le röviden! Adatrögzítő cég kódolás+rögzítés): k1.3kod (van-e érdemi válasz): 0. nincs válasz 1. van válasz 2. van, de nem érdemi k1.3int (van e ilyen intézmény): -1 nem válaszolt 1. említ 2. nincs vagy nem említ k1.3sz: teljes szöveg Az elemzést készítő kutató, kódolás: Tematikus. Szöveg szerint kialakított kategóriák I.4.
Munkája
során van olyan intézmény, amelynek munkatársaival különösen rossz vagy nehéz az
együttműködés? Kérjük, írja le az együttműködés akadályát!
146
Adatrögzítő cég kódolás+rögzítés): k1.4kod (van-e érdemi válasz): 0. nincs válasz 1. van válasz 2. van, de nem érdemi k1.4int (van e ilyen intézmény): -1 nem válaszolt 1. említ 2. nincs vagy nem említ k1.4sz: teljes szöveg Az elemzést készítő kutató, kódolás: Tematikus. Szöveg szerint kialakított kategóriák II.1. Hol, milyen pontokon lehetett volna beavatkozni annak érdekében, hogy megelőzzük/megállítsuk Dezső kriminális karrierjét? Milyen intézmények, szakemberek vállalhattak volna szerepet ebben? Adatrögzítő cég kódolás+rögzítés): k2.1kod (van-e érdemi válasz): 0. nincs válasz 1. van válasz 2. van, de nem érdemi k2.1sz: teljes szöveg Kettős kódolás (Az elemzést készítő kutató és a kutatási alprojekt koordinátor) Segítők (szakemberek/intézmények): segítőként 1 pont Beavatkozási pont: beavatkozási pontonként 1 pont Magyarázat (segítő vagy a beavatkozás magyarázata): magyarázatonként 1 pont Attitűd: L: lemondó, K: közömbös, Sz: szakmailag lelkes II.2. Írja le, hogy az egyes beavatkozási pontokon milyen módszert, technikát lehetett volna alkalmazni a kialakult probléma, konfliktus megoldására és milyen szereplőket lehetett volna bevonni az adott eljárásba? Adatrögzítő cég kódolás+rögzítés): k2.2kod (van-e érdemi válasz): 0. nincs válasz 1. van válasz 2. van, de nem érdemi 9. nem válaszolt arra hivatkozva, hogy az előző válaszban már leírta k2.2sz: teljes szöveg Kettős kódolás (Az elemzést készítő kutató és a kutatási alprojekt koordinátor) Módszer, technika: módszerenként 1 pont Szereplők: szereplőnként 1 pont Magyarázat (módszer/szereplő magyarázata): magyarázatonként 1 pont Megjelenik-e a családtag, mint szereplő: igen-nem Megjelenik-e a helyi közösség: igen-nem Megjelenik-e a resztoratív elem: igen-nem Resztoratív módszer magyarázattal: igen-nem
koordinátor – kérdőív 3 (I-II. évfolyam) I.1. Ön szerint milyen megelőző intézkedésekkel és segítő szolgáltatásokkal csökkenthetők az áldozattá válás esélyei és az áldozatokat ért ártalmak Adatrögzítő cég kódolás+rögzítés): h1.1kod (van-e érdemi válasz): 0. nincs válasz 1. van válasz 2. van, de nem érdemi h1.1info (szóbeli tájékoztatás, információnyújtás): -1 nem válaszolt 1. említ ilyet 2. nem említ
147
h1.1gyak (gyakorlati segítségnyújtás): -1 nem válaszolt 1. említ ilyet 2. nem említ h1.1nem (a nem mondás technikái): -1 nem válaszolt 1. említ ilyet 2. nem említ h1.1sz: teljes szöveg Kettős kódolás (Az elemzést készítő kutató és a kutatási alprojekt koordinátor) teljsp (megjelenik – e a teljes spektrum a prevenciótól az ártalomcsökkentésig): 0. nem 1. igen r_as (megjelenik-e a resztoratív elem): 0. nem 1. igen r_asmagy (megjelenik-e magyarázat, kifejtés a resztoratív elemnél): 0. nem 1. igen victim (ismétlődő vagy/és másodlagos viktimizáció megjelenik-e): 0. nem 1. igen I.2. Melyek azok az intézmények és szakmák, amelyeknek szerepük lehet a veszélyeztetett gyermek- és fiatalkorúak problémáinak megoldásában? Adatrögzítő cég kódolás+rögzítés): h1.2kod (van-e érdemi válasz): 0. nincs válasz 1. van válasz 2. van, de nem érdemi h1.2int: említett konkrét intézmények száma, 0 nem említ intézményt h1.2sza: említett konkrét szakmák száma, 0 nem említ intézményt h1.2sz: teljes szöveg
Az elemzést készítő kutató, kódolás: szakter Hány szakterületet említ: szakterületenként 1 pont I.3.
A megbüntetés mellett Ön szerint hogyan kell viszonyulnia
a társadalomnak azokhoz, akik
bűnelkövetővé váltak? Adatrögzítő cég kódolás+rögzítés): h1.3kod (van-e érdemi válasz): 0. nincs válasz 1. van válasz 2. van, de nem érdemi h1.3vi (bűnelkövetőkhöz való érzelmi viszonyulás): -1 nem válaszolt 1. pozitívan
2. negatívan
3.
semlegesen 4. ambivalens 99. nem tudtuk eldönteni h1.3sz: teljes szöveg Kettős kódolás (Az elemzést készítő kutató és a kutatási alprojekt koordinátor) szig (büntetések szigorítása megjelenik): 0. nem 1. igen tol (tolerancia, stigmatizáció elkerülése, előítélet-mentesség – megjelenik-e): 0. nem 1. igen rei (megjelenik – e a reintegráció (megadni az esélyt, visszavezetés, helyes útra terelés stb.): 0. nem 1. igen reimagy (megjelenik-e magyarázat a reintegrációnál, van e tartalma a reintegrációnak): 0. nem 1. igen reszt (megjelenik-e resztoratív elem?): 0. nem 1. igen jóv (megjelenik-e a jóvátétel, megbánás) 0. nem 1. igen alt (megjelennek-e az alternatív büntetések, az elterelés? (közérdekű munka, közösségi büntetés, mediáció el, nem mindig a szabadságvesztés/börtön a célravezető, kettős nyomtávú büntetőpolitika: kisebb súlyú bűncselekmények esetén enyhébb, másféle, alternatív büntetések) 0. nem 1. igen I.4. Mi a véleménye a helyreállító igazságszolgáltatásról?
148
Adatrögzítő cég kódolás+rögzítés): h1.4kod(van-e érdemi válasz): 0. nincs válasz 1. van válasz 2. van, de nem érdemi h1.4ism (ismeri-e): -1 nem válaszolt 1. nem ismeri 2. kicsit ismeri 3. nagyon ismeri 88. nem eldönthető. 99. rögzítéskor nt eldönteni. h1.4vel (mi a véleménye): -1. nem válaszolt 1. fontosnak tartja, pozitív 2. negatív 3. semleges 4. ambivalens 88. nem derül ki 99. nt eldönteni rögzítéskor h1.4sz: teljes szöveg Kettős kódolás (Az elemzést készítő kutató és a kutatási alprojekt koordinátor) áld (kinek jó: áldozatnak, sértettnek – megjelenik? ): 0. nem 1. igen elköv (kinek jó: elkövetőnek - megjelenik?): 0. nem 1. igen társ (kinek jó: társadalomnak, szűkebb/nagyobb közösségnek - megjelenik?) 0. nem 1. igen magy_ki (kinek jó magyarázattal - megjelenik?): 0 – 3 (nincs magyarázat –mindhárom fél esetén van magyarázat) felt („nincsenek meg a hazai feltételek” vélemény megjelenik-e?): 0. nem 1. igen spec (speciális csoportot említése): fk: fiatalkorúak, ksb: kisebb súlyú bűncselekményt elkövetők, ……… II.3. Most gondoljon egy olyan intézményre, amellyel véleménye szerint nagyon jó munkakapcsolata van! Írja le röviden, hogy meglátása szerint miért jó a munkakapcsolat, és melyik ez az intézmény! Adatrögzítő cég kódolás+rögzítés): h2.3kod (van-e érdemi válasz): 0. nincs válasz 1. van válasz 2. van, de nem érdemi h2.3int (van e ilyen intézmény): -1 nem válaszolt 1. említ 2. nincs vagy nem említ h2.3sz: teljes szöveg Az elemzést készítő kutató, kódolás: Tematikus. Szöveg szerint kialakított kategóriák II.4.
Munkája
során van olyan intézmény, amelynek munkatársaival különösen rossz vagy nehéz az
együttműködés? Kérjük, írja le miben látja az együttműködés akadályát, és melyik ez az intézmény! Adatrögzítő cég kódolás+rögzítés): h2.4kod (van-e érdemi válasz): 0. nincs válasz 1. van válasz 2. van, de nem érdemi h2.4int (van e ilyen intézmény): -1 nem válaszolt 1. említ 2. nincs vagy nem említ h2.4sz: teljes szöveg Az elemzést készítő kutató, kódolás: Tematikus. Szöveg szerint kialakított kategóriák III.1. Hol, milyen pontokon lehetett volna beavatkozni annak érdekében, hogy megelőzzük/megállítsuk Dezső kriminális karrierjét? Milyen intézmények, szakemberek vállalhattak volna szerepet ebben? Adatrögzítő cég kódolás+rögzítés): h3.1kod (van-e érdemi válasz): 0. nincs válasz 1. van válasz 2. van, de nem érdemi h3.1sz: teljes szöveg
149
Kettős kódolás (Az elemzést készítő kutató és a kutatási alprojekt koordinátor) Segítők (szakemberek/intézmények): segítőként 1 pont Beavatkozási pont: beavatkozási pontonként 1 pont Magyarázat (segítő vagy a beavatkozás magyarázata): magyarázatonként 1 pont Attitűd: L: lemondó, K: közömbös, Sz: szakmailag lelkes II.2. Írja le, hogy az egyes beavatkozási pontokon milyen módszert, technikát lehetett volna alkalmazni a kialakult probléma, konfliktus megoldására és milyen szereplőket lehetett volna bevonni az adott eljárásba? Adatrögzítő cég kódolás+rögzítés): h3.2kod (van-e érdemi válasz): 0. nincs válasz 1. van válasz 2. van, de nem érdemi 9. nem válaszolt arra hivatkozva, hogy az előző válaszban már leírta h3.2sz: teljes szöveg Kettős kódolás (Az elemzést készítő kutató és a kutatási alprojekt koordinátor) Módszer, technika: módszerenként 1 pont Szereplők: szereplőnként 1 pont Magyarázat (módszer/szereplő magyarázata): magyarázatonként 1 pont Megjelenik-e a családtag, mint szereplő: igen-nem Megjelenik-e a helyi közösség: igen-nem Megjelenik-e a resztoratív elem: igen-nem Resztoratív módszer magyarázattal: igen-nem
150
2.
Melléklet:
Kérdőív
1,
3
II.
Blokk
Társintézményekkel
való
kapcsolat
gyakoriság,
hatékonyság és elégedettség minősítések. Koordinátor I.évfolyam Kérdőív 1. N=23 8-nál 2-4-szer
Pártfogó
felügyelőiCount
volt Egyszer volt volt
5-7-szer
többször
Nem
Nem
volt
volt
Saját
válaszol
kapcsolat
kapcsolat
kapcsolat
kapcsolat
kapcsolat
intézmény
1
7
0
3
2
10
0
szolgálat
N%
4,3%
30,4%
,0%
13,0%
8,7%
43,5%
,0%
Ügyészség
Count
2
16
2
0
0
3
0
N%
8,7%
69,6%
8,7%
,0%
,0%
13,0%
,0%
Count
2
11
1
5
1
3
0
N%
8,7%
47,8%
4,3%
21,7%
4,3%
13,0%
,0%
Családsegítő
Count
2
2
2
1
0
10
6
szolgálatok
N%
8,7%
8,7%
8,7%
4,3%
,0%
43,5%
26,1%
Önkormányzatok
Count
2
6
0
3
5
7
0
N%
8,7%
26,1%
,0%
13,0%
21,7%
30,4%
,0%
Count
3
2
2
6
1
7
2
N%
13,0%
8,7%
8,7%
26,1%
4,3%
30,4%
8,7%
Count
2
9
0
5
0
7
0
N%
8,7%
39,1%
,0%
21,7%
,0%
30,4%
,0%
Count
2
11
2
3
0
5
0
N%
8,7%
47,8%
8,7%
13,0%
,0%
21,7%
,0%
Count
4
13
1
1
0
3
1
N%
17,4%
56,5%
4,3%
4,3%
,0%
13,0%
4,3%
Bíróság
Szociális szolgáltatók Civil szervezetek Egyházak BV intézetek
Áldozatsegítő szolgálat Count
4
11
2
3
2
1
0
N%
17,4%
47,8%
8,7%
13,0%
8,7%
4,3%
,0%
Count
1
2
3
2
3
10
2
N%
4,3%
8,7%
13,0%
8,7%
13,0%
43,5%
8,7%
3
17
2
0
1
0
0
állampolgársági hivatal N %
13,0%
73,9%
8,7%
,0%
4,3%
,0%
,0%
Egészségügyi
Count
3
1
2
7
1
9
0
intézmények
N%
13,0%
4,3%
8,7%
30,4%
4,3%
39,1%
,0%
Gyermekvédelmi
Count
1
3
2
3
1
10
3
intézmények
N%
4,3%
13,0%
8,7%
13,0%
4,3%
43,5%
13,0%
Ifjúságvédelmi
Count
2
8
1
4
4
4
0
szervezetek
N%
8,7%
34,8%
4,3%
17,4%
17,4%
17,4%
,0%
2
1
0
3
4
11
2
N%
8,7%
4,3%
,0%
13,0%
17,4%
47,8%
8,7%
Count
4
12
1
0
2
4
0
N%
17,4%
52,2%
4,3%
,0%
8,7%
17,4%
,0%
3
14
0
3
2
0
1
N%
13,0%
60,9%
,0%
13,0%
8,7%
,0%
4,3%
Count
22
0
0
0
1
0
0
Rendőrség Bevándorlási
ésCount
Oktatási intézmények Count Polgárőrség
Munkaügyi központok Count Egyéb intézmény
151
8-nál 2-4-szer
Pártfogó
felügyelőiCount
volt Egyszer volt volt
5-7-szer
többször
volt
volt
Saját
Nem
Nem
válaszol
kapcsolat
kapcsolat
kapcsolat
kapcsolat
kapcsolat
intézmény
1
7
0
3
2
10
0
szolgálat
N%
4,3%
30,4%
,0%
13,0%
8,7%
43,5%
,0%
Ügyészség
Count
2
16
2
0
0
3
0
N%
8,7%
69,6%
8,7%
,0%
,0%
13,0%
,0%
Count
2
11
1
5
1
3
0
Bíróság
N%
8,7%
47,8%
4,3%
21,7%
4,3%
13,0%
,0%
Családsegítő
Count
2
2
2
1
0
10
6
szolgálatok
N%
8,7%
8,7%
8,7%
4,3%
,0%
43,5%
26,1%
Önkormányzatok
Count
2
6
0
3
5
7
0
N%
8,7%
26,1%
,0%
13,0%
21,7%
30,4%
,0%
Count
3
2
2
6
1
7
2
N%
13,0%
8,7%
8,7%
26,1%
4,3%
30,4%
8,7%
Count
2
9
0
5
0
7
0
N%
8,7%
39,1%
,0%
21,7%
,0%
30,4%
,0%
Count
2
11
2
3
0
5
0
N%
8,7%
47,8%
8,7%
13,0%
,0%
21,7%
,0%
Count
4
13
1
1
0
3
1
N%
17,4%
56,5%
4,3%
4,3%
,0%
13,0%
4,3%
4
11
2
3
2
1
0
N%
17,4%
47,8%
8,7%
13,0%
8,7%
4,3%
,0%
Count
1
2
3
2
3
10
2
N%
4,3%
8,7%
13,0%
8,7%
13,0%
43,5%
8,7%
Szociális szolgáltatók Civil szervezetek Egyházak BV intézetek
Áldozatsegítő szolgálat Count Rendőrség Bevándorlási
3
17
2
0
1
0
0
állampolgársági hivatal N %
ésCount
13,0%
73,9%
8,7%
,0%
4,3%
,0%
,0%
Egészségügyi
Count
3
1
2
7
1
9
0
intézmények
N%
13,0%
4,3%
8,7%
30,4%
4,3%
39,1%
,0%
Gyermekvédelmi
Count
1
3
2
3
1
10
3
intézmények
N%
4,3%
13,0%
8,7%
13,0%
4,3%
43,5%
13,0%
Ifjúságvédelmi
Count
2
8
1
4
4
4
0
szervezetek
N%
8,7%
34,8%
4,3%
17,4%
17,4%
17,4%
,0%
Oktatási intézmények Count Polgárőrség
2
1
0
3
4
11
2
N%
8,7%
4,3%
,0%
13,0%
17,4%
47,8%
8,7%
Count
4
12
1
0
2
4
0
N%
17,4%
52,2%
4,3%
,0%
8,7%
17,4%
,0%
3
14
0
3
2
0
1
N%
13,0%
60,9%
,0%
13,0%
8,7%
,0%
4,3%
Count
22
0
0
0
1
0
0
N%
95,7%
,0%
,0%
,0%
4,3%
,0%
,0%
Munkaügyi központok Count Egyéb intézmény
152
Egyáltalán
Pártfogó
felügyelőiCount
Nem
nem
Nagyon
válaszolt
hatékony
2
3
4
hatékony
8
0
2
3
5
5
szolgálat
N%
34,8%
,0%
8,7%
13,0%
21,7%
21,7%
Ügyészség
Count
15
2
0
2
2
2
N%
65,2%
8,7%
,0%
8,7%
8,7%
8,7%
Count
12
4
0
1
2
4
N%
52,2%
17,4%
,0%
4,3%
8,7%
17,4%
Családsegítő
Count
7
0
2
1
6
7
szolgálatok
N%
30,4%
,0%
8,7%
4,3%
26,1%
30,4%
Önkormányzatok
Count
7
3
2
3
5
3
N%
30,4%
13,0%
8,7%
13,0%
21,7%
13,0%
Count
6
0
1
5
7
4
N%
26,1%
,0%
4,3%
21,7%
30,4%
17,4%
Count
11
2
1
2
3
4
N%
47,8%
8,7%
4,3%
8,7%
13,0%
17,4%
Count
11
1
2
2
3
4
N%
47,8%
4,3%
8,7%
8,7%
13,0%
17,4%
Count
15
3
0
0
3
2
N%
65,2%
13,0%
,0%
,0%
13,0%
8,7%
15
0
1
3
1
3
N%
65,2%
,0%
4,3%
13,0%
4,3%
13,0%
Count
5
1
3
1
5
8
N%
21,7%
4,3%
13,0%
4,3%
21,7%
34,8%
18
2
0
2
0
1
állampolgársági hivatal N %
78,3%
8,7%
,0%
8,7%
,0%
4,3%
Egészségügyi
Count
3
1
2
7
1
9
intézmények
N%
13,0%
4,3%
8,7%
30,4%
4,3%
39,1%
Gyermekvédelmi
Count
6
0
1
4
5
7
intézmények
N%
26,1%
,0%
4,3%
17,4%
21,7%
30,4%
Ifjúságvédelmi
Count
11
0
2
4
1
5
szervezetek
N%
47,8%
,0%
8,7%
17,4%
4,3%
21,7%
6
0
3
3
6
5
N%
26,1%
,0%
13,0%
13,0%
26,1%
21,7%
Count
17
0
0
1
3
2
N%
73,9%
,0%
,0%
4,3%
13,0%
8,7%
Bíróság
Szociális szolgáltatók Civil szervezetek Egyházak BV intézetek
Áldozatsegítő szolgálat Count Rendőrség Bevándorlási
ésCount
Oktatási intézmények Count Polgárőrség
Munkaügyi központok Count Egyéb intézmény
153
15
1
1
2
2
2
N%
65,2%
4,3%
4,3%
8,7%
8,7%
8,7%
Count
22
0
0
0
1
0
N%
95,7%
,0%
,0%
,0%
4,3%
,0%
Pártfogó
felügyelőiCount
Nagyon
jó
Nem tudtak
volt
az
Nem
együttmű-
együttműkö
válaszolt
ködni
2
3
4
dés
8
0
0
4
5
6
szolgálat
N%
34,8%
,0%
,0%
17,4%
21,7%
26,1%
Ügyészség
Count
16
1
1
1
2
2
N%
69,6%
4,3%
4,3%
4,3%
8,7%
8,7%
Count
13
1
2
1
1
5
Bíróság
N%
56,5%
4,3%
8,7%
4,3%
4,3%
21,7%
Családsegítő
Count
7
0
0
2
6
8
szolgálatok
N%
30,4%
,0%
,0%
8,7%
26,1%
34,8%
Önkormányzatok
Count
8
2
2
2
6
3
N%
34,8%
8,7%
8,7%
8,7%
26,1%
13,0%
Count
7
0
2
4
8
2
N%
30,4%
,0%
8,7%
17,4%
34,8%
8,7%
Count
12
0
1
2
3
5
N%
52,2%
,0%
4,3%
8,7%
13,0%
21,7%
Count
12
0
2
1
5
3
N%
52,2%
,0%
8,7%
4,3%
21,7%
13,0%
Count
16
2
0
0
3
2
N%
69,6%
8,7%
,0%
,0%
13,0%
8,7%
15
0
0
1
4
3
N%
65,2%
,0%
,0%
4,3%
17,4%
13,0%
Count
5
1
2
1
4
10
N%
21,7%
4,3%
8,7%
4,3%
17,4%
43,5%
Szociális szolgáltatók Civil szervezetek Egyházak BV intézetek
Áldozatsegítő szolgálat Count Rendőrség Bevándorlási
19
1
0
2
0
1
állampolgársági hivatal N %
ésCount
82,6%
4,3%
,0%
8,7%
,0%
4,3%
Egészségügyi
Count
3
0
1
9
2
8
intézmények
N%
13,0%
,0%
4,3%
39,1%
8,7%
34,8%
Gyermekvédelmi
Count
6
0
0
3
5
9
intézmények
N%
26,1%
,0%
,0%
13,0%
21,7%
39,1%
Ifjúságvédelmi
Count
11
0
0
3
3
6
szervezetek
N%
47,8%
,0%
,0%
13,0%
13,0%
26,1%
Oktatási intézmények Count Polgárőrség
6
0
2
3
7
5
N%
26,1%
,0%
8,7%
13,0%
30,4%
21,7%
Count
17
0
0
1
3
2
N%
73,9%
,0%
,0%
4,3%
13,0%
8,7%
15
1
1
2
2
2
N%
65,2%
4,3%
4,3%
8,7%
8,7%
8,7%
Count
22
0
0
0
0
1
N%
95,7%
,0%
,0%
,0%
,0%
4,3%
Munkaügyi központok Count Egyéb intézmény
154
Koordinátor II.évfolyam Kérdőív 2. N=51 8-nál 2-4-szer
Pártfogó
felügyelőiCount
volt Egyszer volt volt
5-7-szer
többször
Nem
Nem
volt
volt
Saját
válaszol
kapcsolat
kapcsolat
kapcsolat
kapcsolat
kapcsolat
intézmény
3
19
4
12
2
11
2
szolgálat
N%
5,7%
35,8%
7,5%
22,6%
3,8%
20,8%
3,8%
Ügyészség
Count
3
25
6
3
3
13
0
N%
5,7%
47,2%
11,3%
5,7%
5,7%
24,5%
,0%
Count
3
26
8
6
1
9
0
N%
5,7%
49,1%
15,1%
11,3%
1,9%
17,0%
,0%
Családsegítő
Count
2
8
1
10
3
19
10
szolgálatok
N%
3,8%
15,1%
1,9%
18,9%
5,7%
35,8%
18,9%
Önkormányzatok
Count
2
13
7
13
0
17
1
N%
3,8%
24,5%
13,2%
24,5%
,0%
32,1%
1,9%
Count
2
16
7
5
5
13
5
N%
3,8%
30,2%
13,2%
9,4%
9,4%
24,5%
9,4%
Count
2
8
6
20
7
9
1
N%
3,8%
15,1%
11,3%
37,7%
13,2%
17,0%
1,9%
Count
4
19
2
12
6
10
0
N%
7,5%
35,8%
3,8%
22,6%
11,3%
18,9%
,0%
Count
3
26
3
6
0
6
9
N%
5,7%
49,1%
5,7%
11,3%
,0%
11,3%
17,0%
Bíróság
Szociális szolgáltatók Civil szervezetek Egyházak BV intézetek
Áldozatsegítő szolgálat Count
4
36
3
3
1
5
1
N%
7,5%
67,9%
5,7%
5,7%
1,9%
9,4%
1,9%
Count
2
7
5
9
3
26
1
N%
3,8%
13,2%
9,4%
17,0%
5,7%
49,1%
1,9%
5
46
2
0
0
0
0
állampolgársági hivatal N %
9,4%
86,8%
3,8%
,0%
,0%
,0%
,0%
Egészségügyi
Count
3
5
5
8
6
21
5
intézmények
N%
5,7%
9,4%
9,4%
15,1%
11,3%
39,6%
9,4%
Gyermekvédelmi
Count
3
11
1
5
3
19
11
intézmények
N%
5,7%
20,8%
1,9%
9,4%
5,7%
35,8%
20,8%
Ifjúságvédelmi
Count
7
26
1
5
5
9
0
szervezetek
N%
13,2%
49,1%
1,9%
9,4%
9,4%
17,0%
,0%
2
4
0
3
8
29
7
N%
3,8%
7,5%
,0%
5,7%
15,1%
54,7%
13,2%
Count
4
31
1
8
5
4
0
N%
7,5%
58,5%
1,9%
15,1%
9,4%
7,5%
,0%
5
24
7
8
2
7
0
N%
9,4%
45,3%
13,2%
15,1%
3,8%
13,2%
,0%
Count
51
0
0
0
1
1
0
N%
96,2%
,0%
,0%
,0%
1,9%
1,9%
,0%
Rendőrség Bevándorlási
ésCount
Oktatási intézmények Count Polgárőrség
Munkaügyi központok Count Egyéb intézmény
155
Egyáltalán
Pártfogó
felügyelőiCount
Nem
nem
Nagyon
válaszolt
hatékony
2
3
4
hatékony
20
3
3
11
7
9
szolgálat
N%
37,7%
5,7%
5,7%
20,8%
13,2%
17,0%
Ügyészség
Count
24
4
3
9
4
9
N%
45,3%
7,5%
5,7%
17,0%
7,5%
17,0%
Count
22
4
7
9
2
9
N%
41,5%
7,5%
13,2%
17,0%
3,8%
17,0%
Családsegítő
Count
11
1
2
10
16
13
szolgálatok
N%
20,8%
1,9%
3,8%
18,9%
30,2%
24,5%
Önkormányzatok
Count
11
6
10
8
12
6
N%
20,8%
11,3%
18,9%
15,1%
22,6%
11,3%
Count
16
6
1
13
11
6
N%
30,2%
11,3%
1,9%
24,5%
20,8%
11,3%
Count
10
3
2
18
11
9
N%
18,9%
5,7%
3,8%
34,0%
20,8%
17,0%
Count
16
5
5
10
8
9
N%
30,2%
9,4%
9,4%
18,9%
15,1%
17,0%
Count
27
3
2
5
7
9
N%
50,9%
5,7%
3,8%
9,4%
13,2%
17,0%
31
6
2
3
7
4
N%
58,5%
11,3%
3,8%
5,7%
13,2%
7,5%
Count
12
1
3
12
15
10
N%
22,6%
1,9%
5,7%
22,6%
28,3%
18,9%
38
7
5
2
0
1
állampolgársági hivatal N %
71,7%
13,2%
9,4%
3,8%
,0%
1,9%
Egészségügyi
Count
10
1
7
10
13
12
intézmények
N%
18,9%
1,9%
13,2%
18,9%
24,5%
22,6%
Gyermekvédelmi
Count
18
2
1
8
13
11
intézmények
N%
34,0%
3,8%
1,9%
15,1%
24,5%
20,8%
Ifjúságvédelmi
Count
27
6
1
5
11
3
szervezetek
N%
50,9%
11,3%
1,9%
9,4%
20,8%
5,7%
8
2
2
16
15
10
N%
15,1%
3,8%
3,8%
30,2%
28,3%
18,9%
Count
27
6
4
8
6
2
N%
50,9%
11,3%
7,5%
15,1%
11,3%
3,8%
Bíróság
Szociális szolgáltatók Civil szervezetek Egyházak BV intézetek
Áldozatsegítő szolgálat Count Rendőrség Bevándorlási
ésCount
Oktatási intézmények Count Polgárőrség
Munkaügyi központok Count Egyéb intézmény
156
23
9
7
4
6
4
N%
43,4%
17,0%
13,2%
7,5%
11,3%
7,5%
Count
51
0
1
0
0
1
N%
96,2%
,0%
1,9%
,0%
,0%
1,9%
Pártfogó
felügyelőiCount
Nagyon
jó
Nem tudtak
volt
az
Nem
együttmű-
együttműkö
válaszolt
ködni
2
3
4
dés
20
2
2
12
8
9
szolgálat
N%
37,7%
3,8%
3,8%
22,6%
15,1%
17,0%
Ügyészség
Count
24
3
2
9
7
8
N%
45,3%
5,7%
3,8%
17,0%
13,2%
15,1%
Count
22
4
3
12
3
9
Bíróság
N%
41,5%
7,5%
5,7%
22,6%
5,7%
17,0%
Családsegítő
Count
12
0
2
7
12
20
szolgálatok
N%
22,6%
,0%
3,8%
13,2%
22,6%
37,7%
Önkormányzatok
Count
12
4
5
10
15
7
N%
22,6%
7,5%
9,4%
18,9%
28,3%
13,2%
Count
17
3
3
7
16
7
N%
32,1%
5,7%
5,7%
13,2%
30,2%
13,2%
Count
12
1
3
9
17
11
N%
22,6%
1,9%
5,7%
17,0%
32,1%
20,8%
Count
17
5
3
5
11
12
N%
32,1%
9,4%
5,7%
9,4%
20,8%
22,6%
Count
28
3
4
2
6
10
N%
52,8%
5,7%
7,5%
3,8%
11,3%
18,9%
32
4
4
2
4
7
N%
60,4%
7,5%
7,5%
3,8%
7,5%
13,2%
Count
11
1
1
8
16
16
N%
20,8%
1,9%
1,9%
15,1%
30,2%
30,2%
Szociális szolgáltatók Civil szervezetek Egyházak BV intézetek
Áldozatsegítő szolgálat Count Rendőrség Bevándorlási
39
7
3
2
0
2
állampolgársági hivatal N %
ésCount
73,6%
13,2%
5,7%
3,8%
,0%
3,8%
Egészségügyi
Count
11
1
4
14
9
14
intézmények
N%
20,8%
1,9%
7,5%
26,4%
17,0%
26,4%
Gyermekvédelmi
Count
19
2
2
6
9
15
intézmények
N%
35,8%
3,8%
3,8%
11,3%
17,0%
28,3%
Ifjúságvédelmi
Count
29
5
1
5
7
6
szervezetek
N%
54,7%
9,4%
1,9%
9,4%
13,2%
11,3%
Oktatási intézmények Count Polgárőrség
10
1
2
13
10
17
N%
18,9%
1,9%
3,8%
24,5%
18,9%
32,1%
Count
29
5
5
9
4
1
N%
54,7%
9,4%
9,4%
17,0%
7,5%
1,9%
24
7
7
5
5
5
N%
45,3%
13,2%
13,2%
9,4%
9,4%
9,4%
Count
51
0
0
1
0
1
N%
96,2%
,0%
,0%
1,9%
,0%
1,9%
Munkaügyi központok Count Egyéb intézmény
157
KÉPZÉS VÉGÉN Koordinátor I., II.évfolyam Kérdőív 3. N=111 8-nál 2-4-szer
Pártfogó
felügyelőiCount
volt Egyszer volt volt
5-7-szer
többször
volt
volt
Saját
Nem
Nem
válaszol
kapcsolat
kapcsolat
kapcsolat
kapcsolat
kapcsolat
intézmény
7
45
7
14
12
21
5
szolgálat
N%
6,3%
40,5%
6,3%
12,6%
10,8%
18,9%
4,5%
Ügyészség
Count
7
71
8
5
7
13
0
N%
6,3%
64,0%
7,2%
4,5%
6,3%
11,7%
,0%
Count
7
55
11
19
5
13
1
Bíróság
N%
6,3%
49,5%
9,9%
17,1%
4,5%
11,7%
,9%
Családsegítő
Count
6
26
4
12
7
40
16
szolgálatok
N%
5,4%
23,4%
3,6%
10,8%
6,3%
36,0%
14,4%
Önkormányzatok
Count
5
34
7
26
8
27
4
N%
4,5%
30,6%
6,3%
23,4%
7,2%
24,3%
3,6%
Count
6
30
6
22
12
31
4
N%
5,4%
27,0%
5,4%
19,8%
10,8%
27,9%
3,6%
Count
6
32
12
29
11
18
3
N%
5,4%
28,8%
10,8%
26,1%
9,9%
16,2%
2,7%
Count
7
50
12
19
4
15
4
N%
6,3%
45,0%
10,8%
17,1%
3,6%
13,5%
3,6%
Count
6
57
9
9
7
11
12
N%
5,4%
51,4%
8,1%
8,1%
6,3%
9,9%
10,8%
9
73
9
12
0
7
1
N%
8,1%
65,8%
8,1%
10,8%
,0%
6,3%
,9%
Count
8
21
13
20
11
33
5
N%
7,2%
18,9%
11,7%
18,0%
9,9%
29,7%
4,5%
Szociális szolgáltatók Civil szervezetek Egyházak BV intézetek
Áldozatsegítő szolgálat Count Rendőrség Bevándorlási
12
89
4
5
0
1
0
állampolgársági hivatal N %
ésCount
10,8%
80,2%
3,6%
4,5%
,0%
,9%
,0%
Egészségügyi
Count
6
19
3
22
12
36
13
intézmények
N%
5,4%
17,1%
2,7%
19,8%
10,8%
32,4%
11,7%
Gyermekvédelmi
Count
9
20
3
11
8
33
27
intézmények
N%
8,1%
18,0%
2,7%
9,9%
7,2%
29,7%
24,3%
Ifjúságvédelmi
Count
11
57
4
15
9
13
2
szervezetek
N%
9,9%
51,4%
3,6%
13,5%
8,1%
11,7%
1,8%
Oktatási intézmények Count Polgárőrség
6
12
1
11
12
55
14
N%
5,4%
10,8%
,9%
9,9%
10,8%
49,5%
12,6%
Count
12
64
8
13
3
11
0
N%
10,8%
57,7%
7,2%
11,7%
2,7%
9,9%
,0%
13
51
11
14
9
9
4
N%
11,7%
45,9%
9,9%
12,6%
8,1%
8,1%
3,6%
Count
104
0
2
1
1
3
0
Munkaügyi központok Count Egyéb intézmény
158
8-nál 2-4-szer
Pártfogó
felügyelőiCount
volt Egyszer volt volt
5-7-szer
többször
volt
volt
Saját
Nem
Nem
válaszol
kapcsolat
kapcsolat
kapcsolat
kapcsolat
kapcsolat
intézmény
7
45
7
14
12
21
5
szolgálat
N%
6,3%
40,5%
6,3%
12,6%
10,8%
18,9%
4,5%
Ügyészség
Count
7
71
8
5
7
13
0
N%
6,3%
64,0%
7,2%
4,5%
6,3%
11,7%
,0%
Count
7
55
11
19
5
13
1
Bíróság
N%
6,3%
49,5%
9,9%
17,1%
4,5%
11,7%
,9%
Családsegítő
Count
6
26
4
12
7
40
16
szolgálatok
N%
5,4%
23,4%
3,6%
10,8%
6,3%
36,0%
14,4%
Önkormányzatok
Count
5
34
7
26
8
27
4
N%
4,5%
30,6%
6,3%
23,4%
7,2%
24,3%
3,6%
Count
6
30
6
22
12
31
4
N%
5,4%
27,0%
5,4%
19,8%
10,8%
27,9%
3,6%
Count
6
32
12
29
11
18
3
N%
5,4%
28,8%
10,8%
26,1%
9,9%
16,2%
2,7%
Count
7
50
12
19
4
15
4
N%
6,3%
45,0%
10,8%
17,1%
3,6%
13,5%
3,6%
Count
6
57
9
9
7
11
12
N%
5,4%
51,4%
8,1%
8,1%
6,3%
9,9%
10,8%
9
73
9
12
0
7
1
N%
8,1%
65,8%
8,1%
10,8%
,0%
6,3%
,9%
Count
8
21
13
20
11
33
5
N%
7,2%
18,9%
11,7%
18,0%
9,9%
29,7%
4,5%
Szociális szolgáltatók Civil szervezetek Egyházak BV intézetek
Áldozatsegítő szolgálat Count Rendőrség Bevándorlási
12
89
4
5
0
1
0
állampolgársági hivatal N %
ésCount
10,8%
80,2%
3,6%
4,5%
,0%
,9%
,0%
Egészségügyi
Count
6
19
3
22
12
36
13
intézmények
N%
5,4%
17,1%
2,7%
19,8%
10,8%
32,4%
11,7%
Gyermekvédelmi
Count
9
20
3
11
8
33
27
intézmények
N%
8,1%
18,0%
2,7%
9,9%
7,2%
29,7%
24,3%
Ifjúságvédelmi
Count
11
57
4
15
9
13
2
szervezetek
N%
9,9%
51,4%
3,6%
13,5%
8,1%
11,7%
1,8%
Oktatási intézmények Count Polgárőrség
6
12
1
11
12
55
14
N%
5,4%
10,8%
,9%
9,9%
10,8%
49,5%
12,6%
Count
12
64
8
13
3
11
0
N%
10,8%
57,7%
7,2%
11,7%
2,7%
9,9%
,0%
13
51
11
14
9
9
4
N%
11,7%
45,9%
9,9%
12,6%
8,1%
8,1%
3,6%
Count
104
0
2
1
1
3
0
N%
93,7%
,0%
1,8%
,9%
,9%
2,7%
,0%
Munkaügyi központok Count Egyéb intézmény
159
Egyáltalán
Pártfogó
felügyelőiCount
Nem
nem
Nagyon
válaszolt
hatékony
2
3
4
hatékony
49
5
10
12
17
18
szolgálat
N%
44,1%
4,5%
9,0%
10,8%
15,3%
16,2%
Ügyészség
Count
61
10
2
13
13
12
N%
55,0%
9,0%
1,8%
11,7%
11,7%
10,8%
Count
51
7
3
18
17
15
N%
45,9%
6,3%
2,7%
16,2%
15,3%
13,5%
Családsegítő
Count
30
7
3
26
26
19
szolgálatok
N%
27,0%
6,3%
2,7%
23,4%
23,4%
17,1%
Önkormányzatok
Count
30
16
11
24
23
7
N%
27,0%
14,4%
9,9%
21,6%
20,7%
6,3%
Count
31
5
5
27
26
17
N%
27,9%
4,5%
4,5%
24,3%
23,4%
15,3%
Count
34
3
13
20
19
22
N%
30,6%
2,7%
11,7%
18,0%
17,1%
19,8%
Count
47
11
8
11
16
18
N%
42,3%
9,9%
7,2%
9,9%
14,4%
16,2%
Count
58
7
6
12
9
19
N%
52,3%
6,3%
5,4%
10,8%
8,1%
17,1%
67
7
4
12
9
12
N%
60,4%
6,3%
3,6%
10,8%
8,1%
10,8%
Count
29
7
4
24
28
19
N%
26,1%
6,3%
3,6%
21,6%
25,2%
17,1%
78
16
4
5
5
3
állampolgársági hivatal N %
70,3%
14,4%
3,6%
4,5%
4,5%
2,7%
Egészségügyi
Count
26
9
5
24
24
23
intézmények
N%
23,4%
8,1%
4,5%
21,6%
21,6%
20,7%
Gyermekvédelmi
Count
35
3
5
14
28
26
intézmények
N%
31,5%
2,7%
4,5%
12,6%
25,2%
23,4%
Ifjúságvédelmi
Count
57
7
3
13
16
15
szervezetek
N%
51,4%
6,3%
2,7%
11,7%
14,4%
13,5%
22
5
7
25
30
22
N%
19,8%
4,5%
6,3%
22,5%
27,0%
19,8%
Count
59
11
6
11
10
14
N%
53,2%
9,9%
5,4%
9,9%
9,0%
12,6%
Bíróság
Szociális szolgáltatók Civil szervezetek Egyházak BV intézetek
Áldozatsegítő szolgálat Count Rendőrség Bevándorlási
ésCount
Oktatási intézmények Count Polgárőrség
Munkaügyi központok Count Egyéb intézmény
160
56
13
9
18
6
9
N%
50,5%
11,7%
8,1%
16,2%
5,4%
8,1%
Count
103
0
1
2
3
2
N%
92,8%
,0%
,9%
1,8%
2,7%
1,8%
Pártfogó
felügyelőiCount
Nagyon
jó
Nem tudtak
volt
az
Nem
együttmű-
együttműkö
válaszolt
ködni
2
3
4
dés
49
5
6
8
15
28
szolgálat
N%
44,1%
4,5%
5,4%
7,2%
13,5%
25,2%
Ügyészség
Count
63
9
3
12
13
11
N%
56,8%
8,1%
2,7%
10,8%
11,7%
9,9%
Count
52
10
4
12
16
17
Bíróság
N%
46,8%
9,0%
3,6%
10,8%
14,4%
15,3%
Családsegítő
Count
31
5
3
15
27
30
szolgálatok
N%
27,9%
4,5%
2,7%
13,5%
24,3%
27,0%
Önkormányzatok
Count
30
10
17
16
24
14
N%
27,0%
9,0%
15,3%
14,4%
21,6%
12,6%
Count
31
6
3
22
26
23
N%
27,9%
5,4%
2,7%
19,8%
23,4%
20,7%
Count
34
6
7
18
22
24
N%
30,6%
5,4%
6,3%
16,2%
19,8%
21,6%
Count
48
9
7
11
14
22
N%
43,2%
8,1%
6,3%
9,9%
12,6%
19,8%
Count
59
8
1
13
12
18
N%
53,2%
7,2%
,9%
11,7%
10,8%
16,2%
68
7
4
8
12
12
N%
61,3%
6,3%
3,6%
7,2%
10,8%
10,8%
Count
29
3
5
23
24
27
N%
26,1%
2,7%
4,5%
20,7%
21,6%
24,3%
Szociális szolgáltatók Civil szervezetek Egyházak BV intézetek
Áldozatsegítő szolgálat Count Rendőrség Bevándorlási
78
16
2
5
6
4
állampolgársági hivatal N %
ésCount
70,3%
14,4%
1,8%
4,5%
5,4%
3,6%
Egészségügyi
Count
25
8
4
27
25
22
intézmények
N%
22,5%
7,2%
3,6%
24,3%
22,5%
19,8%
Gyermekvédelmi
Count
35
3
2
12
22
37
intézmények
N%
31,5%
2,7%
1,8%
10,8%
19,8%
33,3%
Ifjúságvédelmi
Count
57
10
1
11
17
15
szervezetek
N%
51,4%
9,0%
,9%
9,9%
15,3%
13,5%
Oktatási intézmények Count Polgárőrség
22
5
5
24
24
31
N%
19,8%
4,5%
4,5%
21,6%
21,6%
27,9%
Count
59
12
5
9
10
16
N%
53,2%
10,8%
4,5%
8,1%
9,0%
14,4%
57
10
10
13
14
7
N%
51,4%
9,0%
9,0%
11,7%
12,6%
6,3%
Count
103
0
1
1
2
4
N%
92,8%
,0%
,9%
,9%
1,8%
3,6%
Munkaügyi központok Count Egyéb intézmény
161
