PÁLYÁZAT A MAGYAR KAJAK-KENU SZÖVETSÉG ÁLTAL KIÍRT SZAKMAI IGAZGATÓ POZÍCIÓJÁNAK BETŐLTÉSÉRE
Szabó Attila mesteredző
2016
Kiírásnak megfelelő kompetencia A magyar kajak-kenu sportág hagyományait ismerem, ebben tevőlegesen részt vettem és veszek a mai napig. A szövetség hivatali szervezetében a sportszakmai tevékenységet, a programok szervezését, koordinálását a hagyományoknak megfelelő színvonalon, kellő tapasztalattal, ugyanakkor a mai társadalmi-gazdasági környezet átfogó ismeretével képes vagyok vezetni végzettségeim alapján.
Motivációs levél Szabó Attila, mesteredző, testnevelő tanár, doktorjelölt
Élsportolói pályafutásom befejezése után edző lettem. 2000-ben tanítványaim Pulai Imre és Novák Ferenc Olimpiai Bajnokok lettek, majd négy év múlva Vajda Attila Athénban 3. helyezést ért el. Varga Dávid Londonba, Sáfrán Mihály Pekingbe tartalékként utazott. Közben a Testnevelési Egyetemen, később Semmelweis Egyetem szakedzői és sportmenedzseri diplomát szereztem. A Pécsi Egyetem elvégzése után az SZTE Neveléstudományi doktori iskolájába jelentkeztem. Jelenleg a PhD fokozat megszerzéséhez szükséges eljárás folyik. Kutatásom témája sportolók mentális felkészítése. Edzésterhelés és teljesítményfokozás, terhelés- tűrés magas szinten elsősorban a flow megélésének lehetőségével. Disszertációm védése folyamatban van. A szakemberképzésben 2000-től vettem részt angol nyelven. A nemzetközi sportéletben dolgozó kajak kenus edzők nagy része tanítványom volt. Jelenleg is jó kapcsolatot ápolok velük. Sáfrán Mátyás és Sáfrán Mihály felkészítésében veszek részt mesteredzőként. Testnevelőként dolgozom Kiskunlacháza - Áporka Általános Iskolában és az ELTE óraadójaként a vízi sportokat oktatom 2017-től. Díjaim, elismeréseim: Magyar Köztársaság Tiszti Keresztje (2000) Halhatatlan tag, Budapest Honvéd Sport Egyesület (2000) Magyar Kajak–Kenu Sport Örökös Bajnoka (2001) Mesteredzői cím (2001)
A teljes kajak-kenu sportág működésének, fejlesztésének tervezése, koncepciók kidolgozása A kajak-kenu sportághoz tartozik minden olyan sportolási tevékenység, amely során az úszó test mozgatását emberi erővel a haladási iránnyal megegyezően egy - vagy kéttollú lapáttal hajtanak végre. Az ICF meghatározta a kajak-kenu sportághoz tartozó tevékenységeket: - gyorsasági - maraton - kajak-póló - szlalom - szabadstílusú vadvíz - vitorlás kajak -kenu - sárkányhajó - tengeri kajak - para kajak-kenu - vízitúra - surfski, surfkayak - SUP - outrigger - rafting Versenysport ,,Hazánk kimagasló sporteredményekre lehet büszke, de közben a nemzet fizikai és lelki ereje, de legfőbbképpen morálja, soha nem tapasztalt mélységekbe süllyedt. Igen fontos tehát, hogy megtaláljuk azokat a formákat, amelyekkel nemzetünket ismét olyan társadalommá formálhatjuk, ahol nem csak az egyéni önző érdekek, a mindenáron való meggazdagodás, egyéni érvényesülés számít, hanem az is, ami a köz számára is hasznos, előrevivő. Ehhez pedig a kis közösségek újjáteremtése lehet az első lépés” (Schulek, 2003).
Az élsport működtetése és finanszírozása a társadalomi feladat. Az
élsportolók
példaképül szolgálhatnak, a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben abban, hogy egy kis ország is érhet el nagy eredményeket. A fenti idézettel egyetértve úgy gondolom, hogy a sportolók a nemzetközi versenyekről győzteseként hazatérve, rangot vívnak ki az országnak és így büszkeséget érezhet minden magyar polgár. Magasabb iskolai végzettségű és szaktudású sportedzők tudják csak Buda Béla szavait megcáfolni: ,,A mai sport nem nemesíti a lelket, inkább az egész társadalmat átható gyilkos rivalizálás, versengés jelképe. Nem kelt kedvet mozgásra, nem teremt új kapcsolatot test és lélek között. Sportoló és edző szorongó vállalkozó lesz, akinek minden eszközzel érvényesülni
kell! ’’ (Buda, 1994.118.o.). Az élsportban dolgozó edzőket segíteni kell abban, hogy úgy neveljék versenyzőjüket, hogy tudásuk versenyképes maradjon és ne szorongó vállalkozókká váljanak. Az edzések mennyiségét és intenzitását növelni szinte lehetetlen. A tökéletes fizikai felkészítés nem elég a sikerek eléréséhez. A pszichikus és a környezeti tényezők egymásra gyakorolt hatásával, valamint intézményes keretek között történő fejlesztésének lehetőségeivel (pl. Mott és Krane, 2006; Gresham és Elliot, 1993; Hartup, 1980; Asher, Oden és Gottman, 1977, Kasik, 2008) foglalkoztak behatóan. Az elméleti modellek szerint is és az eltérő módszertani eljárásokkal végzett vizsgálatok egybehangzó eredményei alapján e feltételrendszer fejlettsége és pozitív irányba történő változása (fejlődése) jelentősen befolyásolja a sikerességet, a pszichés egészséget (Bremer és Smith, 2004) és a tanulmányi és a szakmai eredményességet (Borkovits, 2014). A szakmai munka ezek szellemében kell, hogy történjen. Az egyesületekkel való kapcsolattartást fontosnak tartom és a stratégiailag fontos döntéseknél szakértők bevonásával és személyes jelenléttel kívánom segíteni munkájukat. Utánpótlás-nevelés A fő kérdés, hogyan tudjuk a tehetséges fiatal versenyzőket beépíteni a válogatott csapatokba. Fontos az utánpótlás nevelése, megtartása az ,,Élet Út” program működtetése. Az iskolákkal való együttműködés megszervezése (,,táltos” képzés, lásd Bonyhád atlétika sportágban, ráckevei Ady Gimnázium igazgatói pályázat Borkovits, 2000). A mindennapos testneveléssel kapcsolatos mérések is igazolják, a jelenlegi iskolai infrastruktúra nem tud a törvénynek megfelelni. A gyermekek sem partnerek ennek végrehajtásban. Változtatni kell! „Nem éri el a testnevelést szeretők aránya az 50%-ot (4841%). Közel azonos arányban vannak a semlegesek (34-41%) illetve azok, akik nem szeretik (18- 17%)”(Rétsági, Ács, 2010). Segítség lenne a sportegyesületeknek és az iskoláknak egyaránt, ha a plusz 2 testnevelési órát sport klubokban tudnák megtartani. A plusz tanórák alkalmat adhatnak arra, hogy az egyesületi élettel szélesebb populáció is megismerkedjen. A szülők többsége nem tudja finanszírozni, amíg gyermekük élsportolóvá válik. Kevés az, aki esetlegesen hozzá tud járulni a költségekhez Képzett, elhivatott, utánpótlás edzőkre van szükség, akik éles szemmel kiemelik a tehetségeket és motiválják őket az élsportolói karrier felé. Olyan edzőre, aki Ember és világképpel rendelkező szakember, aki nem csupán „piacképes” tudással bír, hanem képes szabadságával élni és képes felelősséget vállalni önmagáért és másokért, úgy hogy a jövőbe
tekint. Nem csupán a tudás továbbításának feladatát vállalja, hanem emberformáló, világkép formáló szerepe van. Ahhoz, hogy megsejtesse tanítványaival az élet igazi értelmét önmagának is látnia kell az összefüggéseket és képesnek kell lennie ezek megláttatására! Az utánpótlás szakemberek feladata: - A fizikai erőnlét megalapozása és fenntartása - Önértékelés, önkép kialakítása - Egészségnevelés - Közösségi munka csapatszellem elsajátítása - Mozgásos kompetencia fejlesztése - Kognitív képességek fejlesztése - Tehetség kiválasztás és megőrzés A pozitív egyéni értékrend kialakulásának, megőrzésének, megszilárdulásának, pozitív irányú változásának elősegítése. (proszocialitás, mint alap). A tehetséggondozó, élutánpótlás-nevelő programokat és a sportiskolai programokat támogatva új lehetőségeket keresve kívánok dolgozni a ,,lifelong learning“ szemléletében. Az aktuálisan elkészített utánpótlás-nevelési koncepció alapján, a tudományos mérések megszervezését valamint publikálását és az edzői munka elősegítését tartom fontosnak. A feladásos rendszerű szakmai munkát végző műhelyek segítése. Az egymásra épülő, egységes szemléletben, hosszútávra tervezett munka, amiben minden edzőnek megvan a szerepe és a képzettségének megfelelő feladata. A team munka elismerése a későbbi eredmények tükrében. Szakmai feladatomnak tekintem e műhelyek longitudinális vizsgálatát, nyomon követését.
Diák és főiskolai-egyetemi kajak-kenu sport „Nincs minőségi felsőoktatás minőségi felsőoktatási sport nélkül!" Idézem dr. Kiss Ádámot, az ELTE professzorát. A MEFS a magyar egyetemi-főiskolai szabadidő- és versenysport fő koordináló szerveként működik. Fő célja, hogy elérje azokat a hallgatókat, akik jelenleg még nem sportolnak. Ehhez a háttér és forrás biztosítása a feladat. Életút program keretén belül kell a diák- és főiskolai-egyetemi sportot megszervezni az Egyetemekkel együttműködve. Feladatom a főiskolai-egyetemi sport kiemelkedő nemzetközi sporteseményein való magyar részvételt és az arra való felkészülést előkészíteni. A sportolók
megtartása miatt a kettős életpályamodell és a sportösztöndíj-rendszer működtetése elengedhetetlen. A Magyar Egyetemi - Főiskolai Sportszövetség szakmai partnerként kell, hogy fellépjen. Ezekkel a szervezetekkel ki kell terjeszteni az egyetemi sport lehetőségeit és növelni tömegbázisát.
Szabadidősport Neveléstudományi területen, egészségnevelési programban résztvevő doktori védés előtt állóként a tömeg és szabadidősport népszerűsítését missziós feladatnak tekintem. További feladat a szabadidősporttal foglalkozó integrált sportszövetségi, diák- főiskolai/egyetemi és lakossági sportprogramok megvalósítását segíteni. Elsődlegesen a szabadidősport szervezésére létrehozott sportszervezetek támogatásával növelni a sport tömegbázisát. Szakemberek felügyeletével egyetemisták gyakorlóhelyeként bevonva az egyesületeket. Az általuk megírt és pályáztatott projekteken keresztül a szabadidősport, hobby-sport rekreációs-sport megszervezése kerületek, /települések szerint. Az egészséges életmód népszerűsítésére vonatkozó programok támogatásával hozzájárulni a
sport kedvező
hatásainak,, értékeinek elterjesztéséhez. Irányadó a WHO egészség definíciója. ,, Az egészség több dimenziós térben értelmezhető fogalom”: -
Szomatikus jólét
-
Pszichológiai jólét
(örömre, boldogságra való képességet, a teljesítéssel összefüggő elemek, önkiteljesítés képessége, annak az élménye, hogy értelme van az életünknek) Az egészség függvénye az egzisztenciális helyzetnek, valamint annak, hogy miképpen használjuk azokat
az
erőforrásokat,
amelyek rendelkezésünkre
állnak,
vagy
mobilizálhatók a környezeti nyomás, illetőleg stresszorok kezelése során. Fontos a primordiális prevenció (azon intézkedések összessége amely az egészséges életet segítik elő). Fontos bekapcsolódni a nemzetközi szervezetek életébe is. Publikálni és a REKREÁCIÓ című akkreditált lapba a vízirekreáció fejezetnél a területen működő szakemberek publikálni tudnak. A Kelet Európai Rekreációs Társasággal. KERT tagként is tudom a közös munkát szervezni. A felsorolt tevékenységek beilleszthetősége az egészségfejlesztés turizmus és rekreáció területére (1. ábra.). Fontos nevelési területek:
o Környezetvédelem o Táborozás o Családok bevonása a szakosztályok életébe
Rekreációs tevékenységek Kulturális
Társasági
Természeti
Testi
Művészeti
Játékok
Term.tanulmányozás
Gyűjtő
Összejövetelek
Nem edz jellegű tevékenység
Szellemi
Stb.
Természeti érdekességek gyűjtése
Stb.
Rekreációs edzés
Hobbi sport Kiegészítő eljárások
REKREÁCIÓ Mozgásos
Szellemi
Relaxációs technikák
1. ábra. Rekreációs tevékenységek fajtái (Fritz, 2006. 22. o.).
Turizmus Kihasználni kívánom munkám során a kajak-kenu sportág profiljából adódó turisztikai lehetőségeket. Vízi központok, csónakházak idegenforgalmi tevékenységének sikerességének elősegítésével. Fontos kapcsolódási pont a környezettudatos magatartás kialakítása. Sportágunk alkalmas ennek a területnek az ismeretanyagát is interaktív keretek közt továbbadni. Civil szervezetekkel és az Egyetemekkel való kapcsolattartás és közös munka lendíti előre az eredményességet. A Szövetség fő feladatai mellett rendezvényszervezői feladatokat is el kell, hogy lásson. A sportág népszerűsítése érdekében történő tevékenységek szervezésével, vagy lehetőségének megteremtésével. Együttműködő partnerek felkutatása és az egészségfejlesztő munka megszervezése.
Többet tenni az egészségért! A legtöbb doppingal, droggal kapcsolatos problémát meg lehetne előzni. Mindig futunk a probléma után. a tabukat le kell dönteni! Közös erővel, központi irányítással megelőzési akciók, prezentációs programok szervezése. Családi napon belül a versenyeket animácis programokkal, workshoppal kiegészítve. Saját Konferencia szervezés. Tudományos igényű munkák bemutatása először hazai, majd külföldi résztvevőkkel. A Tudományos igény motiválása, valamint a publikációk minőségének fejlesztése érdekében. Egyetemi kutatócsoportokkal kapcsolat kiépítése.
Idős sportolók és sportszakemberek Mező Ferenc nevével fémjelzett sportprogramon keresztül szervezett életút segítő program hatékonyságának felügyelete szintén a szakmai vezető feladatköre. Élsportolóként és edzőként egyaránt átlátom és átélem a hiányosságokat. Úgy érzem ezen a területen is személyes kompetenciám a garancia az előrelépésre. A sportolók megbecsülése az elmúlt időszakban minőségi ugráson ment keresztül. Azonban az edzők finanszírozásával és elismerésével még sokat kell foglalkozni. Meg kell szervezni
érdekképviseletüket,
valamint
a
civil
szervezetek
mintájára
programok
szervezésével foglalkoztatásukat is. Az idős edzők tapasztalatát (mesteredzők) be kell építeni a szakmai munkába. Jelenlétüket lehetővé kell tenni a sportéletben szaktanácsadóként az Egyetemeken bevált rendszer alapján (emeritus). Az olimpiai győzelem nemcsak a versenyzőnek felejthetetlen, hanem az edzőnek is. A bajnoki eredményhez az edzők adják azt a szaktudás, mely alkalmassá teszi győzelem elérésére őket. Életükben és haláluk után is a haza hőseinek kijáró tiszteletadásnak megszervezése a feladatom. Egészségügyi szakmai csoport A sportágak sikereinek stabilizálása érdekében nagyobb szerepet adnék orvosi és tudományos háttérnek. Ide tartozik még a különböző szakembereket segítsége is pl: pszichológusoknak, dietetikusoknak, gyógytornászoknak és kineziológusoknak stb. Valamennyi versenyzőnek és edzőnek lehetővé tenném a sportpszichológusi tanácsadás igénybevételét. A pszichológus bevonásával javíthatnánk az edzői kommunikáció hatékonyságán
mind
a
mozgásjavításban,
mind
a
felmerülő
személyközi
problémák kezelésében, egymás szempontjainak és a közös érdekük figyelembevételében. A pszichológus segítségével a versenyzők megtanulhatnák a futamok, versenynapok, edzésnapok közötti gyorsabb regenerálódást, személyre
szabott
mentális tréninggel
mélyíthetnék el a mozgásokat, megtanulnák szabályozni stresszhelyzetekben érzelmi állapotukat. Fontos a dopping prevenció. Egészség fejlesztőkkel, orvosokkal együttműködve életvezetési foglalkozások által iskolai példát követve kell megszervezni. pl. Csendes (1998) módszerével. A WADA Doppingellenes Szabályzatában foglaltakat elfogadva és az egészséges életmódra
nevelés
eszmeiségével
interdiszciplinális
szemléletben
kell
foglalkozni
sportolóinkkal. Az Olimpiai Charta valamint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szabályzatai és határozatai által megszabott irányelvek a szabályozók ebben. Dopping A terhelés elviselésének a teljesítmény növelésének új útjait kell keresni. A mai szemlélet a könnyű és gyors eredmény elérése elfogadhatatlan. Az edzők hiányos ismeretéből fakadó károk később már nem korrigálhatók. Dopping használatát tiltó doppingellenes tevékenység sportszakmai feladat. Minden esetet ki kell vizsgálni és szankcionálni, hogy lássák a sportolók, a tiltott teljesítményfokozó szerek használata nem előrevivő út. A dopping ellenes harc fő zászlóvivője vagyok. Hazánkban az első kifejezetten doppingellenes jogszabály a sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény 1998-os módosításával beépített felhatalmazás alapján elkészített 86/1998. (V. 6.) Korm. rendelet volt. Az 55/2004. (III. 31.) kormányrendelet hasonlóan a korábbi, doppingellenes tevékenység szabályairól szóló 99/2001 (VI. 20.) Korm. rendelethez – a nemzetközi normatívákkal azonosan tartalmazza a doppingellenes tevékenység szakembereinek feladatait, felelősségét, a doppingeljárás elemeit, a doppingvétség eseteit, az alkalmazható szankciókat, illetve a lehetőséget a jogorvoslatra. A Rendelet a WADA Doppingellenes Kódexének kötelezően szabályozó passzusait adaptálta magyar jogi keretbe. Mindig is elítéltem és küzdöttem a tiltott teljesítményfokozó szerek használata ellen, disszertációmat is ebből a témából írom. Ennek megfelelően a feladatom az országos doppingellenes programok támogatása, tiltott szereket és módszereket tartalmazó listák elérhetősége. A versenyen kívüli doppingellenőrzés érdekében a WADA hozzáférésének biztosítása, a még nem ismert tiltott szereket tartalmazó táplálék kiegészítők listázása, valamint a pénzügyi támogatás részben vagy egészben történő
megvonása azoktól a sportszervezetekről és résztvevőktől, amelyek nem felelnek meg a szabályzatnak. A MOB alapszabálya 4.§ (1) bekezdés szerint a MOB feladatai közé tartozik "a sportmozgalomban
ható
teljesítményfokozó
szerek
káros és
jelenségek módszerek
–
elsősorban
alkalmazása
a
elleni
meg
nem
fellépés
a
engedett magyar
jogszabályoknak és a NOB szabályainak figyelembe vételével". A Nemzetközi Olimpiai Bizottság Doppingellenes Szabályzatát (Olympic Movement Anti-Doping Code = OMADC) használja, de mivel a WADA Kódexnek a NOB a kezdeményezője és aláírója a Kódex betartása a Kajak-Kenu Szövetségre nézve is kötelező.
Gondolatok az utánpótlás-nevelésről, diák- és főiskolai-egyetemi sportról, valamint szabadidősportról: A mai időszerű az idézet: Hiába próbáljuk a tanuló ifjúságot ,,hadba” fogni, ha a család nem partner ebben. Buda (1998) írja, nyilvánvaló, hogy lumpen családnál a lumpen élet szükségletei, és készségei tanulhatók meg. Az igazi különbségek tehát valójában a különböző iskolázottságú szülők gyerekeinek teljesítményei között vannak. (Csapó, 2000). A szülői befolyás, ha nem is közvetlenül, de latens módon, mint pozitív példa hat a gyermek aktív sportéletére.
E probléma ráirányítja a figyelmet a családdal kapcsolatos
össztársadalmi gondoskodás szükségességére. A mai magyar társadalom életmódja és életvitele sajátos eltérést mutat a többi országétól. Az önkéntes sporttevékenységet végzők aránya az életkor növekedésével párhuzamosan drámaian csökken (Boros, 2005). A megoldással már el is késtünk. Gyors intervenció szükséges. A családokat a nevelés területén a gyermekekkel együtt kell megcélozni. Az egyesület nevelő programjába be kell vonni a szülőket is. Az egyesületekben nyitott kapu akciót kell indítani. Minden nap 1 óra a lakosságé. Ehhez egyetemi hallgatókat bevonni gyakorlatra, stb. Ez adhat bázist az élsporthoz plusz az életútprogram, mentorálása. A 2012-es tanévtől kezdve törvényileg is szabályozva van a magasabb óraszámkeret a testnevelés órák tekintetében. (A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 27. § (11) bekezdés) Az eltérő feladatkörökre (utánpótlás nevelése, élsportolóval foglakozás stb.) különböző módszerekre, valamint eltérő képzettségű és tudású szakemberekre van szükség.
-
OKTATÁS: konkrét tanrenddel rendelkező, diplomát adó képzés (szakember)
-
KÉPZÉS: Készségfejlesztési szemináriumok,
-
KONZULTÁCIÓ. Rövid tanfolyamok 1-2 nap, (Változási menedzselés).
Az edzőképzés reformját rövid határidőn belül ki kell dolgozni, sajnos a továbbképzések nem hozták meg a várt eredményt. Kellő szakmai tudással rendelkező elhivatott fiatal edzők nélkül a minőségi egyesületi rendszert nem lehet feltámasztani, illetve működtetni. Fejlesztési elképzeléseim: -
Olimpiai versenyszámok kutatói támogatása.
-
Szakemberek képzése, kognitív célok, tudásszint emelése (pl.,Minden edzőnek laptopot!” akció, Kutatócsoportok létrehozása).
-
Kutatás, Kutató edző!
-
A sportági technikák korszerű módszerek szerinti tanítása az eddig meglévők mellett további jegyzetek és tankönyvek, illetve e-learning tananyagok készítését igényli.
-
Létre kell hozni egy elektronikus szakmai közösségi portált, ahol kérdéseket, friss eredményeket lehet megosztani más szakemberekkel.
-
Mentori rendszer kiépítése. Szövetségen belül: tapasztalt versenyzők útmutatást nyújtsanak, valamint iskolákkal, egyetemekkel megállapodva.
-
Pályázatírás, Pályázati tanácsadás Pályázati menedzselés.
-
Tanfolyamok szervezése edzőknek, versenyzőknek (nyelv, számítógép).
-
Affektív célok: attitűdök megváltozására irányulnak.
-
Gazdálkodás, management. Innováció
-
Minőségbiztosítás bevezetése és működtetése.
-
Külföldi szakemberekkel kapcsolattartás, nemzetközi színtéren jelenlét kutatási eredményeinkkel is.
-
Az élethosszig tartó tanulás (,,lifelong learning“ ) elve szerinti képzési rendszer
-
Elektronikus szakmai közösségi portal létrehozása, müködtetése, itt szakmai kérdéseket, friss eredményeket publikálni, megosztani más szakemberekkel.
-
Csapatépítő tréningeken élsportolóvá válás tanítása (edző- versenyző, versenyző versenyző összmunka).
-
Szociális kompetencia fejlesztése interaktív módon hallgatók bevonásával edzőtáborokban (hazaszeretet, lojalitás, kötődés, dopping, tiltott teljesítményfokozó szerek) témakörök érintésével.
-
Kajak-kenu nyílt nap: minden klub bemutathatja speciális értékeit, edzőit, versenyzőit és eszközállományát. A médiában való megjelenést a szövetség koordinálná, így az egész országra azonos időben érvényes lenne.
A testnevelés és sport jelentősége a primordiális prevenció kapcsán jelentkezik. A sporttal kapcsolatos rendelkezéseket, a sporttelepek felszereltségét és a sportolást támogató környezet kialakítását értjük alatta (Tari-Keresztes, 2009). A sportversenyek által a fenntarthatóságot, a sikert biztosítani kell. Vissza kell állítani a magyar hegemóniát. Ennek érdekében fontos a tehetségek kiválasztása. A tehetséges gyerek már a fejlődés korai szakaszában is az átlagos vagy kevésbé tehetséges gyerekektől eltérő kognitív viselkedést mutat. Kiemelkedő a szimbólumok és szimbólum rendszerek használatában. Különleges a koncentrációs kapacitása, valamint a jó memória az információszerzés egyik feltétele. Pszichológiai szempontból a tehetségesek bizonyos fejlődési előnyökkel rendelkeznek. A tehetséges gyerek megelőzi kortársait a nyelvfejlődésben. Feltűnő, hogy a tehetségesek mennyire vágynak arra, hogy megértsék a világot (Howe, 1990). Jobban szeretnek egyedül dolgozni, egyedül felfedezni. A tehetség olyan személyiség, aki sokféle szakterületet ismer.
Kreatív, így egyéni ötleteket tud
előállítani. Affektív jellemzők: Fejlett az igazság érzetük és jó a humorérzékük. Gyakrabban élnek át intenzív érzelmi élményeket. Sok tehetség maximalista és sok energiát fektet abba, amit csinál. Kötődésük nem csak személyekhez, de szakmai tevékenységekhez is erős. Czeizel (1997) a 2+4+1 faktoros modelljén szemléletesen ábrázolja, milyen hatások befolyásolják a tehetség kibontakozását. Család
Iskola Speciális mentális adottság
TEHETSÉG +
Általános értelmi adottságok
Kreati vitási adottság
Sors faktor
Motivációs adottságok Kortárs csoportok
Társadalom
2. ábra. Czeizel (1997) féle 2x4+1 faktoros modell (Demarcsek, Mező és Mizerák, 2012).
A sportolókra is igazak az állítások, azonban az alábbi szempontok befolyásolják a versenyző formáját. A veleszületett adottságok, a technikai készségek, a fiziológiai képesség, a mentális képesség, a terheléstűrés - edzhetőség, az alkalmazkodó képesség, az egyéni sajátosságok, az életmód, a szociális háttér, a társadalmi igényekhez való alkalmazkodás, valamint fontos még az edző-versenyző kapcsolata, stb. A sportág közegétől elvárható, hogy megfelelő viselkedésmintát mutasson a gyermekek számára, melynek része a sportágválasztás, avagy a mozgásos aktivitás elősegítése. Egyre többen szorulnak segítségre. A hátrányos szociális helyzetből adódó különbségek megszüntetése érdekében a sport és a fizikai aktivitás ilyen irányú vonatkozását ki lehet és ki is kell használni! Olyan sportpolitikára van szükség, ami növeli a hozzáférés lehetőségét az egészséget javító termékekhez és szolgáltatásokhoz, valamint egészséget támogató környezetet teremt (Kishegyi és Makara, 2004). Kiemelt jelentőségű az oktatás és az egyesület, mint helyszín, mert itt valósulhat meg az alábbi gondolat. ,,Az egészséget az ember teremti és éli meg mindennapi élete színterein, ott ahol tanul, dolgozik, játszik és szeret” (Kishegyi és Makara, 2004. 13. o.). Az egyesületben folyó munka milyensége jelentős hatással van az egészségi állapotra is.
Társadalom, kultúra, politikai rendszer, ipari termelés, hivatásos foglakozás, elfoglaltság, értékek
Ökológiai rendszer, éghajlat, geográfia, régió, táj, környezet
Genetikai hajlam Egészség-magatartás Szociális támogatás, család. barátok Intézményesített hatás EGÉSZSÉGET MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK
3. ábra. Egészséget meghatározó tényezők (Tompai, 2008. 22. o.) Az egészségmagatartásra hatással van az intézmény, valamint közösségben történik. Elengedhetetlen része a fizikai aktivitás, ami az egészséges életmóddal együtt járva kihat az
életminőségre és ez összefügg az egészséggel (Vullemin, Boinin, Bertrais, Tesser, Oppert, Hercberg, Gullemin és Briancon, 2005, Borkovits, 2014). A sporthoz való viszony tekintetében lényeges szempont a származás és a család anyagi és nem anyagi erőforrásai. Az anyagi lehetőségek, a társadalmi származás, a réteg specifikus értékek és szükségletek befolyásolják a sportolás megkezdésének esélyét és az abból való kimaradás valószínűségét, a sportág kiválasztását és a versenyszerű sportolás folytatását (Egressy, 2005). Ebből a gondolatmenetből adódik, hogy fontos szociális segítő programokat szervezni. Élsportoló kajak-kenusok prevenciós programja az egészségért (pl. tornázzunk együtt 1 percben). Szociálisan rászoruló, tehetséges gyermek ,,örökbefogadása” kajak- kenus élsportoló által. Évi fix összegű segítség és mentorálás keretén belül (pályakövetés). Közös értékteremtés. A szabadidő hasznos eltöltése a kulturális és közösségi programok. Vízi sport lehetőségek iskoláskorú gyermekek számára. A foglalkozások megfelelő személyi és tárgyi feltételek során valósulhatnak meg!
Irodalomjegyzék
Antonovsky, A. (1979): Helth, Stress, and Coping: New Perspectives On Mental and Physical Well-Being. Jossey - Bass Publishers, San Francisco. Barabás Katalin (2006, szerk.): Egészségfejlesztés – Alapismeretek pedagógusoknak. Medicina Kiadó, Budapest. Borkovits Margit (2014): Alternatív délutáni mozgásprogram 10-14 éves korú tanulók számára. Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Testnevelési és Sporttudományi Intézet, Szeged. 2015. 01. 13.–i megtekintés, http://www.jgypk.hu/~borkovits/. Borkovits Margit (2014): Szociálisan hátrányos helyzetű tanulók mozgásprogramja táplálkozási szokásuk és a testnevelésben mutatott teljesítményük alapján. Doktori értekezés,
Kézirat,
Szegedi
Tudományegyetem,
Bölcsészettudományi
Kar,
Neveléstudományi Doktori Iskola, Szeged. Bremer, C. D. és Smith, J. (2004): Teaching social skills. Addressing Trends and Developments in Secondary Education and Transition, Information Brief Buda Béla (1994): Mentálhigiéné. A lelki egészség társadalmi, munkaszervezeti, pszichokulturális és gyakorlati vetületei. Animula Kiadó, Budapest. Czeizel Endre (1997): Sors és tehetség. Minerva Kiadó, Budapest. Csapó Benő (2000): Az oktatáskutatás a minőség szolgálatában. 2012. 02. 13.–i megtekintés. Magyar Gallup Intézet. http:/oktatas.gallup.hu/Confprog/Keszthely1/csapobeno.htm Csendes Éva (1998): Életvezetési ismeretek és készségek. Calibra Kiadó, Budapest. Demarcsek Zsuzsa, Mező Ferenc és Mizerák Katalin (2012): Tánc-ok A táncos tehetség azonosítása és gondozása. Kocka Kör Tehetséggondozó Kulturális Egyesület, Debrecen. 12-66. Egressy János (2005): Társadalmi esélyegyenlőtlenségek a versenysportban az úszás példája. Doktori értekezés, Kézirat. Semmelweis Egyetem, Társadalomtudományi Intézet, Testnevelési és Sporttudományi Kar, Doktori Iskola, Budapest. Fritz Péter (2006): Mozgásos rekreáció – Rekreáció mindenkinek I. Bába Kiadó Szeged. 22. Hanson, S. és Kraus, R. (1998): Women, sports, and science: Do female athletes have an advantage? Sociology of Education, 71. 2. sz. 93-110. Howe, M. J. A. (1990): The origins of exceptional abilities. Basi Blackwell, Oxford.
Kasik László (2008): 4–17 évesek szociális érdek-érvényesítő képességeinek működése a pedagógusok értékelése alapján. Magyar Pedagógia, 108. 3. sz. 247–269. Kishegyi Júlia és Makara Péter (2004): Az egészségfejlesztés alapelvei. (Nemzeti Népegészségügyi Program). Országos Egészségfejlesztési Intézet, Budapest. 13–16. Nemzeti alaptanterv (2012): A Kormány 110/2012. VI. 4. rendelete. Magyar Közlöny, 66. sz. 10635–10846. Pikó Bettina és Keresztes Noémi (2007): Sport, lélek, egészség. Akadémiai Kiadó, Budapest. Rétsági Erzsébet és Ács Zsuzsanna (2010): Serdülők életmódja és testneveléssel kapcsolatos véleményük. Magyar Sporttudományi Szemle, 2. 44. sz. 13–20. Schulek Ágoston (2003): Szent István Egyetem Egyetemi Újság (2003/13). Szabó Attila (2007): Kenus utánpótlás nevelés időszerű kérdései. Magyar Edző,10.4.sz. 38 – 40. Szabó Attila (2010): Flow in the kayak – canoe sport. ACTA ACADEMIAE AGRIENSIS Nova Series: Sectio Sport, 28. 109–113. Szabó Attila (2011): Positive Psychological effect on sporting perfonmance. In: Georgeta Rata és Maria Palicica (szerk.): Academic Days of Timosoara. Cambridge Solars Publishing, Newcastle. 391–399. Szabó Attila (2012): The performance development by the flow in the sport (előadás). 12th World Leisure Congress, Rimini, Olaszország. 2012. 09. 30 – 2012 10. 03. In: World Leisure Congress 2012: Book of Abstracts. 110. Szabó Attila (2013a): Sports, health and flow (előadás). Performance Analysis Workshop, Alicante, Spanyolország Konferencia. 2013.04. 02 - 05. In: Performance Analysis Workshop: programme & Book of Abstracts. 95. Szabó Attila (2013b): The performance development by the flow in the sport (előadás). 34th World Star Conference, University of Algarve, Faro, Portugália. 2013. 06. 01 - 03. In: Saul Neves de Jesus és Juan Tobal (szerk.): Conference Presentations of the 34th World STAR Conference: Abstracts and Papers. Szabó Attila (2013c): Pedagogical development and measurement of professionalcanoe athletes (előadás). JURE. Junior Researchers of EARLI, München, Németország. 2013. 08. 25 - 26. In: JURE 2013 Junior Researchers of EARLI: programme Book. Technische Universität München. 48. Szabó Attila (2014a): The price of reaching the olympic champion title from theaspect of a cocach. In: Szántó Csaba (szerk.): Canoe sprint. ICF coaches education programme. ICF, Lausanne. 231–234.
Szabó Attila (2014b): Kenusok edzésterve flow-val. A Magyar Sporttudományi Társaság XI. Országos Sporttudományi Kongresszus, „Sporttudomány az egészség és a teljesítmény szolgálatában”, Debrecen. 2014. június 5 - 7. Magyar Sporttudományi Szemle, 15. 58. sz. Szabó Attila (2015a): Minden a kenuzásról. Noran Libro Kiadó, Budapest. Szabó Attila (2015b): A flow. In: Fritz Péter (szerk.): Szellemi rekreáció. Rekreáció mindenkinek II. rész. Dialóg Campus, Budapest. 28 – 36. Szabó Attila (2016): Fejlesztési program kenus versenyzők számára. Magyar Sporttudományi Társaság. XIII. Országos Sporttudományi Kongresszus, „Sporttudomány az egészség és a teljesítmény szolgálatában”, Szombathely, 2016. május 26 - 28. Magyar Sporttudományi Szemle, 17. 66. sz. 61. Tari–Keresztes
Noémi
(2009):
Fiatalok
magatartástudományi vizsgálata.
szabadidős
fizikai
aktivitásának
Doktori értekezés. Kézirat. Semmelweis
Egyetem, Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola, Magatartástudományi Program, Budapest. Tompai Anna (2008): Népegészségtani ismeretek. Semmelweis Kiadó, Budapest. 22. Van der Zee, K. I., Thijs, M. és Schakel, L. (2002): The relationship of emotional intelligence with academic intelligence and the Big Five. European Journal of Personality, Vullemin, A., Boinin, S., Bertrais, S., Tesser, S., Oppert, J. M., Hercberg, S., Gullemin, F. és Briancon, S. (2005): Leisue time physical activity and health-related qaliti of life. Prevetive Medicine 41. sz. 562 - 569.
