Szabályozó rendszerek
Az emberi szervezet különbözı szerveinek a mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja össze, amelynek részei az •
idegrendszer,
•
érzékszervek, és
•
a belsı elválasztású mirigyek rendszere.
Az idegrendszer :
tartalmazza az érzékszervek pályáit és központjait, befolyásolja a hypothalamus-hypophysis tengelyen keresztül, a belsı elválasztású mirigyek mőködését, tartalmazza az agykérget, ami az idegrendszer, és ezáltal a szabályozó rendszerek legmagasabb szintje, a tudatos gondolkodás színhelye.
Az idegrendszer felelıs a szervezet gyors válaszaiért, a szervezetet érı ingerekhez való gyors alkalmazkodásért.
IDEGRENDSZER
Akciós potenciál Központi idegrendszer Környéki idegrendszer Alapegység: neuron Reflex ív Szinapszis Ingerületvezetés, idegrostok Gerincvelı
Akciós potenciál
Azt a legkisebb energiát, ami egy neuront ingerelni képes, ingerküszöbnek nevezzük.
Az idegrostok annál gyorsabban vezetik az ingerületet, minél vastagabb az axon körüli hüvely. Vezetési sebességük és keresztmetszetük alapján az idegrostokat különbözı csoportokba oszthatjuk. Típus
A-α A-β A-γ A-δ B C
Funkció
annulospirális afferens motoneuronok tapintás, nyomás izomorsó efferens fájdalom, hı, tapintás veg.praeganglionáris fájdalom, vegetatív postganglionáris
Átm. µm
Vezetési sebesség m/s
12-20
70-120
5-12 3-6 2-5 3 0,3-1,3
30-70 15-30 12-30 3-15 0,7-2 ,3
A leggyorsabban vezetı rostok: • a mozgató idegsejtekben hasonló gyors ingerületvezetés: • az izomorsók, nyújtási receptorok afferens rostjaiban. Viszonylag gyors: • a bır érzékelés, • a tapintás, • a nyomás, • a fájdalom és hı érzékelés. A belsı szervek alkalmazkodása lassúbb. A leglassúbb vezetést (C rostok) részben szintén a vegetatív idegrendszerben, részben pedig a fájdalom lassú, második hullámú vezetésében látjuk.
Szinapszis
Szinapszisnak nevezzük két sejt azon kapcsolódási területét, ahol az ingerületátadás végbemegy.
Az egymással kapcsolódó sejtek fajtája szerint megkülönböztetünk :
(1) idegsejt-idegsejt (neuroneuronális), (2) ideg-izomsejt (neuromuscularis) és (3) ideg-mirigy (neuroszekretoros) szinapszist.
A neuronok között a kapcsolódásnál az ingerületet hozó neuron axonja végzıdhet: a másik neuron sejttestén, azaz perikaryonján (axo-szamatikus), a dendriteken (axo-dendritikus) vagy az axonokon (axo-axonos).
Reflex ív
Az idegrendszer feladatai: •Érzékelési funkció •Mozgató feladatok •Vegetatív mőködések irányítása •Magasabb rendő agyi tevékenység
Receptorok Érzékelési folyamatokat speciális érzıideg-sejtek végzik = receptorok •Mechano-receptorok •Kemo-receptorok •Termo-receptorok •Foto-receptorok
Motoros egység: a gv-ben található mozgató idegsejtbıl és az általa beidegzett izom izomsejtekbıl áll. (Szemmozgásoknál 3-5 izomsejtet, pl. farizom akár több százat.)
Központi idegrendszer
Perifériás idegrendszer
Gerincvelı
Felszálló pályák - Goll-Burdach - tractus spinothalamicus - tractus spinocerebellaris
Leszálló pályák - piramis - extrapiramidális (automatikus, jól begyakorolt mozdulatok)
Hátsó kötegi felszálló (Goll- Burdach) pályák
Eredése:
Izmok és inak proprioceptoraiból
Afferentáció:
‘A’ alfa rostok
Átkapcsolódás: a nyúltvelıben, innen mint lemniscus medialis halad a thalamushoz, majd az elsıdleges kérgi érzı központhoz. Feladatai: • a hely- és helyzetérzés, a tudatosuló mélyérzés közvetítése, • a bır felületes tapintás- és nyomásérzékelés, • a tapintás útján történı tárgyfelismerés.
Tractus spinothalamicus (gerincvelı-thalamus pálya)
Eredése:
a bır tapintás, hı, nyomás és fájdalom receptorai.
Afferentáció: A-béta, A-delta és C rostok. Átkapcsolódás: Szegmentális keresztezıdés után a thalamusban, majd irány az elsıdleges kérgi érzı központ. Mőködése:
a bır érzékelésének afferentációja.
Tractus spinocerebellaris (gerincvelı-kisagyi pálya)
Receptorok:
az izmok receptorai,
Afferentáció:
A-alfa rostokon keresztül a gerincvelıbe Átkapcsolódás: gerincvelıben ezután irány a kisagy.
Feladata:
a kisagy tájékoztatása az izmok helyzetérıl.
A piramispálya Az agykéreg elsıdleges, és nem elsıdleges mezıibıl indul ki. Kevés szinapszisú, gyors vezetéső pálya. A gerincvelı mellsı szarvának nagy mozgató neuronjain végzıdik. Mőködése a finom, tanult mozgások, szabályozása.
Az extrapyramidális rendszer Az agykéreg nem elsıdleges mozgató központjaiból, valamint a kéreg alatti szürke magvakból indul ki. Sok szinapszisú, lassú vezetéső pálya, a gerincvelı mellsı szarvának nagy mozgatósejtjein végzıdik. Mőködése a durva, ösztönszerő mozgások szabályozása.
A myotatikus reflex
Gerincvelıi reflexek A gerincvelı proprioceptív reflexei
A myotatikus reflex (nyújtási
Azonos oldali flexor reflex ( a bırt érı
vagy feszítési), patella reflex
ingerek hatására az azonos oldal végtagjainak
Az inverz myotatikus reflex
flexor izmai összehúzódnak, aminek hatására
(izom nyújtásra – túlnyújtásra
a végtag eltávolodik az ingerlés helyétıl).
– ellazul), izomgörcsök
A gerincvelı exteroceptív reflexei
Keresztezett reflexek (a flexióban levı
megszüntetése, egyszerő
végtaggal ellentétes és az azonos oldali másik
stretching gyakorlatok is.
végtag extensióba, az átlósan elhelyezkedı
Izomnyújtással kiváltott
végtag szintén flexióba kerül. Jelentısége
flexor reflex (jelentısége
nem túl nagy, voltaképpen egy primitív
csekély roncsolt agyú
próbálkozás az egyensúly megtartására, az
állatokban váltható ki).
elesés megakadályozására)
Extenzor lökés ( a hajlító- és feszítı izomzat egyidejő megfeszülése. )
Az agytörzs felépítése és mőködése Nyúltvelı Projekciós pályák áthaladnak rajta. keringés, légzés. közp. Reflexközpontok: tüsszentés, köhögés, hányás, szemhéjzárás… Híd Középagy és formatio reticularis
Az agytörzs felépítése és mőködése Középagy és formatio reticularis
1. Az agyké agykéreg aktivá aktiválása
2. Szerep az izomtó izomtónus és a testtartá testtartás szabá szabályozá lyozásában
3. Vegetatí Vegetatív automatikus és reflex kö központok
Az automatikus központok: a keringésszabályozó központok, légzésszabályozó központok.
A vegetatív reflexközpontok: 1.) A látószervvel kapcsolatos központok a könnyezés és a szemhély zárás, azaz pislogás reflexei. 2.) A légzéssel kapcsolatos védekezı reflexek a tüsszentés és köhögés reflexei. 3.) Az emésztéssel kapcsolatos reflexközpontok, amelyek elsısorban a normál emésztést segítik elı, másodsorban töltenek be védekezı funkciót (nyelés, nyálelválasztás, szopás a csecsemıkorban, hányás)
A kisagy
1.
Megtartó izomtónus kialakítása: az álláshoz, járáshoz, üléshez (alkoholos befolyásoltság alatt a Purkinje sejtek).
2. Erısíti az izomtónust (a felemelt végtag elengedve lezuhan, rongybaba). 3. Az agy mozgató kérgével való kapcsolat valósítja meg a kisagy legfıbb mőködését, a mozgások összerendezését. Szerepet játszik megindításában és leállításában. 4. Szerepe lehet bizonyos endokrin, azaz belsı elválasztású mirigy funkciókban. A
Thalamus és Hypothalamus
•Átkapcsoló (relé) funkciók
• A belsı környezet állandósága
•Szerepe az agykéreg
• Magatartás szabályozás
aktiválásában.
• Biológiai óra szabályozás
Szerepe van a testtartás szabályozásában: a tónusos fogó reflex és a tónusos kerülési reflex.
Az agykéreg lebenyei
Homlok lebeny Fali lebeny Halánték lebeny Nyakszirti lebeny
mozgató közp. érzı közp. halló közp. látó közp.
Az agykéreg (cortex) Szürke állomány Fehér állomány Szigetszerő szürke magok, ganglionok •asszociatív •kommisszurális •projekciós
Érzı kéregbeli terület alapján
Magasabb szintő agyi tevékenység
•Gondolkodás •Emlékezés •Asszociáció •Beszéd
Szimpatikus idegrendszer
Paraszimpatikus idegrendszer
A normál alvás két fázisa: •Lassú hullámok (non-REM) •Rapid eye movement (REM)
•Non-REM (70-90 perc); 4 alfázisa: •átmeneti lépcsı, általában 1-7 percig tart •felületes alvás •közepesen mély alvás (20 percig utána mély alvásba kerül) •Mély alvás fázisa
REM • a legtöbb álomkép megjelenése • az 50-90 perc között az elalvás után • kezdetben 5-10 percig tart, mely fokozatosan emelkedik az utolsó kb 50 percig • NAGYON FONTOS része az alvásnak!
