Szabályos foglalkoztatás és a leggyakoribb munkaügyi szabálytalanságok a szállítmányozó és raktározási tevékenységet végző kis- és középvállalkozásoknál
Előadó: dr. Járai József Krisztián osztályvezető
Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkaügyi Főosztály E-mail cím:
[email protected] Telefonszám: +36 1 433 0396 „A rakomány súly, a baleset teher” BUDATRANSPACK 26. Nemzetközi csomagolási és anyagmozgatási szakkiállítás 2013. október 3. – Hungexpo Budapesti Vásárközpont
Statisztika
Szállítás, raktározás (2012)
Ellenőrzött SzabálytaEllenőrzött Szabálytalan munkáltatók lansággal érintett munkavállalók munkáltatók aránya (%) száma munkáltatók száma száma 554
396
71
6 202
Szabálytalanul foglalkoztatott munkavállalók száma 4 013
Szabálytalanul foglalkoztatott munkavállalók aránya (%) 65
Szállítás, raktározás (2012)
Rendkívüli Munkaidő Pihenőidő Feketemunkavégzés szabályainak szabályainak foglalkoztatás szabályainak megsértése megsértése megsértése
Nyilvántartással kapcsolatos szabályok megsértése
Munkabérrel Egyéb főbb Összes főbb kapcsolatos jogsértések intézkedés jogsértések
intézkedések száma
125
érintett létszám 331
95
22
5
137
115
116
615
772
156
20
665
1 566
747
4 257
A munkaszerződés megkötése -
A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. 42. § (1) bekezdés alapján a munkaviszony munkaszerződéssel jön létre.
-
Egyszerűsített foglalkoztatásnál a munkaszerződés megkötése nem kötelező, itt a munkaviszony a bejelentéssel jön létre (2010. évi LXXV. tv. 3. § (1) bek.)
-
A munkaszerződést mindig írásban kell megkötni, az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló - a munkába lépést követő harminc napon belül - hivatkozhat.
-
A munkaszerződés kötelező tartalmi elemei: alapbér, munkakör, munkavégzés helye.
-
A munkaviszony - eltérő megállapodás hiányában munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre.
-
A munkaszerződés - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az Mt. Második Részében foglaltaktól, valamint munkaviszonyra vonatkozó szabálytól a munkavállaló javára eltérhet.
-
általános
teljes
napi
Bejelentés teljesítése − Az adózás rendjéről szóló tv. 16. § (4) bekezdése alapján a bejelentést a biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt, (…) kell teljesíteni. − Egyszerűsített foglalkoztatásnál a bejelentés lényegesen könnyebben teljesíthető, azonban a bejelentés ideje itt sem lehet későbbi a tényleges munkavégzés kezdeténél. − Ha a bejelentés az ellenőrzés megkezdése utánra datálódik, a foglalkoztatás felróhatóságtól függetlenül „feketemunkának” minősül (objektív jellegű szankció) akár a munkáltató, akár a munkáltató megbízásából más teljesítette azt.
Munkaidő-nyilvántartás gépjárművezetőknél
− Főszabály: a munkaidő-nyilvántartásnak („jelenléti ívnek”) az ellenőrizhetőség és a naprakészség követelménye biztosítása érdekében a munkavégzés helyszínen kell lennie. − A „telephelyi nyilvántartás” akkor elfogadható, ha abból megállapítható, hogy a munkavállaló pontosan mikor kezdte meg a munkát és pontosan mikor fejezte azt be. − A tachográf berendezés + menetlevél akkor fogadható el munkaidőnyilvántartásnak, ha az azokban feltüntetett adatok teljes körűen eleget tesznek az alábbi követelményeknek: ellenőrizhetőség, naprakészség, hitelesség, teljesség és valódiság.
Gépjárművezetők garantált bérminimuma − A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló számára jár garantált bérminimum. − A garantált bérminimum megfizetése két feltétel egyidejű megléte esetén kötelező: 1. annak a munkakörnek a betöltése, amelyben az adott munkavállaló foglalkoztatva van, középiskolai végzettséghez, illetőleg középfokú szakképesítéshez legyen kötve, 2. a munkavállaló ténylegesen rendelkezzen is a fent meghatározott végzettséggel. − Amennyiben tehát az adott haszongépjármű vezetésére vonatkozóan van ilyen előírás, a garantált bérminimum jár, amennyiben nincs, akkor csak a minimálbér megfizetése a kötelező. (A haszongépjármű vezetésére a szakmai és vizsgakövetelményeket tartalmazó (2013. szeptember 1-jétől hatályon kívül helyezett) 17/2010. (XI.25.) NFM rendelet a szakmai képzések alapdokumentumait tartalmazta, és nem a tevékenység gyakorlásához szükséges szakképesítést határozta meg, azt a közlekedésért felelős miniszternek külön jogszabályban kell szabályoznia megfelelő törvényi felhatalmazás alapján.)
Vagyonvédelem – garantált bérminimum − Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárási rendjéről szóló 150/2012. (VII.6.) Kormányrendelet alapján a személy- és vagyonőri szakképesítés alsó középfokú szakképesítésnek minősül, mely alapfokú iskolai végzettségre vagy szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül és iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg. − A személy és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 6. § (1) bekezdése alapján az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek személyes végzéséhez a rendőrség által kiadott igazolvány szükséges. A jogszabály 6. § (2) bekezdése értelmében igazolványt – kérelmére – az a magyar állampolgár, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy kaphat, aki nagykorú, cselekvőképes, külön jogszabályban meghatározott vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel rendelkezik. − Tekintettel arra, hogy a személy és vagyonőri munkakör betöltéséhez elengedhetetlen a középfokú szakképesítés megszerzése, a személy és vagyonőrként foglalkoztatott munkavállalót megilleti a jogszabályban előírt összegű garantált bérminimum.
Készenléti jellegű munkavégzés − Készenléti jellegű a munkakör, ha a munkavállaló a feladatainak jellege miatt - hosszabb időszak alapulvételével - a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy a munkavégzés - különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel - a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár. • a teljes napi munkaidő a felek megállapodása alapján 12 órára emelhető • 6 hónapos / 26 hetes munkaidő-keretre van lehetőség • rendes munkaidő vasárnapra beosztható, de munkaszüneti napra nem • a főszabálytól eltérően a munkaközi szünet a munkaidő része, így nem „ledolgoztatható” • 11 óra helyett elegendő 8 óra napi pihenőidő biztosítása, azonban ha készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére vasárnapra rendes munkaidőt osztottak be, számára a közvetlenül megelőző szombatra rendes munkaidő nem osztható be
Vasárnapi bérpótlék − Az Mt. 101. §-a sorolja fel, hogy mely 9 esetben osztható be vasárnapra rendes munkaidő. − Vasárnapi munkavégzés esetén ötven százalék bérpótlék jár ha a munkavállaló a rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag a 101. § (1) bekezdés 3 meghatározott pontjában megállapított feltételek alapján kötelezhető. − Vasárnapi munkavégzés esetén ötven százalék bérpótlék jár a rendkívüli munkaidőre a fenti 3 esetben meghatározott munkavállalónak, továbbá ha a munkavállaló a 101. § (1) bekezdés alapján rendes munkaidőben történő munkavégzésre nem kötelezhető.
Szabadságkiadás, munkabérfizetés − Tipikus hiba, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadságot nem a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra adják ki. − Fontos szabály, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. − A kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetén legalább az alapbér felét elérő garantált bér megállapítása is kötelező. − A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg, azaz amennyiben a rendes munkaidőre járó munkabér összegét a felek a mindenkori minimálbér összegében állapították meg a bérpótlékokat a munkáltatónak azon felül kell megfizetnie (alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni a munkaszerződésben, ennek pedig fogalmilag nem lehet része semmilyen bérpótlék, esetleg műszakpótlék).
A távolléti díj számításának új szabályai − Hatály: 2013. augusztus 1-től. − A havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerint teljesítendő órák számával. − Tehát az egy napra jutó havi bér kiszámolásánál az adott hónap általános munkarendjének megfelelő munkanap számmal kell a havi bért elosztani, az egy órára járó bér megállapításánál pedig az így kapott összeget kell elosztani a napi munkaórák számával. − Így ezután a szabadságon lévő munkavállaló a szabadsággal érintett hónap munkanapjai számától függetlenül mindig ugyanannyi bért kap majd. − A bérpótlék számítási alapja viszont a 174-es osztószám maradt! (Mt. 139. § (3) bek.)
Változó „kizárási” szabályok – Kbt. − Jó hír a munkáltatóknak, hogy 2013. július 1-jétől kezdődő hatállyal részben változtak az ún. „kizárási” szabályok. Hatályát vesztette ugyanis a Közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. tv. (Kbt.) 56. § (1) bekezdés g) pontja. Ennek értelmében a fenti pontban meghatározott jogsértéseket, mint kizáró okot a 2013. július 1-je után indult közbeszerzési eljárásokban nem lehet figyelembe venni. A munkaügyi hatóság honlapján az „1. Közbeszerzés” menüpont tehát továbbra is elérhető lesz, ugyanakkor az abban nyilvánosságra hozott határozatok adatait csak és kizárólag a törvény hatályba lépését (2013. július 1.) megelőzően megkezdett közbeszerzési eljárásokban lehet figyelembe venni. A 2013. július 1-jét követően kezdődött ügyekben nem kerülhet sor a nyilvánosságra hozatalra sem.
Tájékoztatás, felvilágosítás A munkaügyi hatóság a 323/2011 (XII.28.) Korm r. 15. § (5) bekezdése szerint a részt vesz a munkaügyi előírások végrehajtásának elősegítését szolgáló tájékoztató, felvilágosító tevékenység ellátásában.
A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság Munkaügyi Főosztálya tájékoztatást, felvilágosítást ad írásban (e-mail, levél formájában), illetve a honlapon elérhető szolgáltatás útján (www.munka.hu – Munkaügy és Munkavédelem menüpont – Tájékoztatás, Felvilágosítás fülre kattintva). A Kormányhivatalok Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerveinek Munkaügyi Felügyelőségei tájékoztatást, felvilágosítást adnak személyes megkeresés alapján a Hatóság hivatali helyiségében (ideértve a telefonon történő tájékoztatást is), illetve írásban (e-mail, levél formájában).
