Szabad bölcsészet Alapozó képzés

Szabad bölcsészet Alapozó képzés BBNSF00101 Általános filozófiatörténet előadás Ste Auditorium Maximum hétfő 8.30-10.00 Hankovszky Tamás (A kezdetektől a 20. századig) Tantárgy neve: Általános filozófiatörténet (nem filozófia szakirányosoknak) Kredit: Félév: Heti Óratípus: 2 1 Előadás óraszám: X 2 Szeminárium

Értékelés: Kollokvium X Gyakorlati jegy

Gyakorlat Tantárgy leírása: A tantárgy célja, hogy áttekintést nyújtson a filozófia történetének legfontosabb szereplőiről és azok központi gondolatairól nem filozófia szakos, BA hallgatóknak. Egyben megmutatja a kortárs világfelfogás filozófiai gyökereit, és azokat a kritikai és kritikus lehetőségeket, amelyekkel a történeti és a mai filozófiai gondolkodás szolgálhat. Kötelező olvasmányok: 1. Anzenbacher, Arno: Bevezetés a filozófiába, Budapest: Herder, 1992. 2. Jaspers, Karl: Bevezetés a filozófiába. Budapest, Európa, 1987., 168 o. 3. Heidegger, Martin: Bevezetés a metafizikába. Budapest, Ikon, 1992., 54 o. 4. Russell, Bertrand: A filozófia alapproblémái. Budapest, Kossuth, 1996., 171 o. Tantárgyfelelős: Szakfelelős Oktató: Ocskay Gyula BBNSF00201-BBNSF00202-BBNSF00203 Általános filozófiatörténet szeminárium 1.) BBNSF00201 Aug 101 kedd 10.00-11.30 Bodor Mária Anna (Filozófia és kereszténység az első hat évszázadban) 2.) BBNSF00202 Aug 101 hétfő 14.00-15.30 Lautner Péter (Antik filozófia áttekintés) 3.) BBNSF00203Aug 101 csütörtök 8.30-10.00 Ocskay Gyula (A tudós és a király) Tantárgy neve: Általános filozófiatörténet, előadás és szeminárium Kredit: Félév: Heti Óratípus: 2+3 1+1 Előadás óraszám: X 2+2 Szeminárium X Gyakorlat

Értékelés: Kollokvium X Gyakorlati jegy X

Tantárgy leírása: A tantárgy célja, hogy áttekintést nyújtson a filozófia történetének legfontosabb szereplőiről és azok központi gondolatairól nem filozófia szakos, BA hallgatóknak. Egyben megmutatja a kortárs világfelfogás filozófiai gyökereit, és azokat a kritikai és kritikus lehetőségeket, amelyekkel a történeti és a mai filozófiai gondolkodás szolgálhat. Kötelező olvasmányok: 1. Anzenbacher, Arno: Bevezetés a filozófiába, Budapest: Herder, 1992. 2. Jaspers, Karl: Bevezetés a filozófiába. Budapest, Európa, 1987., 168 o. 3. Heidegger, Martin: Bevezetés a metafizikába. Budapest, Ikon, 1992., 54 o. 4. Russell, Bertrand: A filozófia alapproblémái. Budapest, Kossuth, 1996., 171 o. Tantárgyfelelős: Dr. Lautner Péter Oktató: Ocskay Gyula BBNSF00301 Bevezetés a filozófiába előadás Ste Dienes Valéri Előadó = Ste 5 hétfő 10.00-11.30 Mezei Balázs (Az ember problémája) Tantárgy neve: Filozófiai bevezetés Félév: Heti Óratípus: 1 Előadás X óraszám: 2 Szeminárium Gyakorlat Tantárgy leírása: A tantárgy célja, hogy a filozófia szakirány kezdő hallgatói számára betekintést nyújtson a filozófia kétféle értelmezésének történetébe. Egyrészt megismerkedünk a filozófiával „mint szigorú tudománnyal”, vagyis a filozófiának a tudományok rendszerében elfoglalt helyével, a megalapozási probléma és a kapcsolódó kérdések megfogalmazásaival. Másrészt a filozófiát mint a helyes életre vezérlő kalauzt értelmező szerzők modelljeibe is betekintést nyerünk. Nem célunk itt a filozófia történetének szisztematikus bemutatása. Elsősorban az a cél, hogy a filozófia iránt érdeklődő hallgatók megfogalmazhassák a saját filozófiaképüket, és ösztönzést kapjanak egy-egy részterület feldolgozására. Kötelező olvasmányok: 1 Descartes, René: Értekezés a módszerről. Budapest, Ikon, 1992., 95 o. 2. Husserl, Edmund: A filozófia mint szigorú tudomány, Kossuth, hn, 1993, 113[1] o. 3. Rorty, Richard: A filozófia és a természet tükre, Filozófiai Figyelő, 1985/3, 51–80. o.

4. Russell, Bertrand: A filozófia alapproblémái. Budapest, Kossuth, 1996., 171 o. 5. Searle, John R.: Elme, nyelv és társadalom. A való világ filozófiája, Budapest, Vince, 2000, 170[1] o. Tantárgyfelelős: Szakfelelős Oktató: Ocskay Gyula

BBNSF00401/a, BBNSF00401/b, BBNSF00402, BBNSF00403, BBNSF00404 Idegen nyelvű filozófiai szakszövegolvasás szeminárium BBNSF00401/a Aug 101 hétfő 12.00-13.30 Tóth Mihály (Angol) BBNSF00401/b Aug 208 T (torony) szerda 10.30-12.00 Schmal Dániel (Angol) BBNSF00402 Aug 208 T (torony) kedd 14.00-15.30 Szombath Attila (Német) BBNSF00403 Aug 110 (tanári) csütörtök 10.00-11.30 Czakó István (Olasz) BBNSF00404 Aug 101 péntek 8.30-10.00 Schmal Dániel (Francia)

Tantárgy neve: Idegen nyelvű szakszöveg-olvasás Kredit: Félév: Heti Óratípus: 2 2 Előadás óraszám: 2 Szeminárium X Gyakorlat

Értékelés: Kollokvium Gyakorlati jegy X

Tantárgy leírása: A képzés elejére helyezett kurzus célja, hogy képessé tegye a hallgatót az általa már beszélt idegen nyelv(ek) filozófiai irodalmának önálló feldolgozására. Választható nyelvek: angol, francia, német, olasz. Kötelező legalább egy nyelv választása két szemeszteren keresztül, de lehetséges két nyelv olvasása is a megfelelő kompetenciával rendelkezőknek. Kötelező olvasmányok: 1. Copleston, Frederick: A history of philosophy. Vol. 1/I., Greece & Rome. Image Books, New York, 1962. 319 p. 2. Locke, John: Political writings. Penguin, London, 1993. ix, 478 p. 3. Halleux, Robert: L’homme. = Michel Blay, Robert Halleux: La science classique. Paris: Flammarion, 1998., 734-748. o. 4. Giocanti, Sylvia: Scepticisme. = Michel Blay, Robert Halleux: La science classique. Paris: Flammarion, 1998., 653-663. o. 5. Hösle, Vittorio: Die Krise der Gegenwart und die Verantwortung der Philosophie. München, C.H. Beck, 1997. 287 o. 6. Röd, Wolfgang: Der Weg der Philosophie, Band II. München, C.H. Beck, 1996. 637 o. 7. Reale, Giovanni: Per una nuova interpretazione di Platone. Rilettura della metafisica dei grandi dialoghi alla luce delle „Dottrine non scritte”. Milano, Vita e pensiero, 1991, 10. kiadás. Tantárgyfelelős: Szakfelelős Oktatók: Dr. Czakó István, Dr. Schmal Dániel, Dr. Szombath Attila, Tóth Mihály BBNSE00101 Bevezetés az esztétikába előadás Ste Kornis Gyula Előadó = Ste 4 szerda 8.30-10.00 Jelenits István Tantárgy neve: Bevezetés az esztétikába, előadás és szeminárium Óratípus: Kredit: Félév: Heti Előadás óraszám: X 2 2 1 2 Szeminárium 2 2 X Gyakorlat


Tantárgy leírása: A bevezető előadás alapozó-áttekintő ismereteket nyújt az esztétika mint hagyományos filozófiai diszciplína rendszeréről. A kurzus során az előadó egy rendszeres esztétikát tárgyal fejezetről fejezetre, sorra véve az esztétika elméletének legfontosabb kérdéseit és ezek egymáshoz fűződő viszonyait, különös tekintettel a művészi alkotásokban megnyilvánuló esztétikai értékekre, és a hallgatók befogadói tapasztalataira. A szemináriumi munkában az egyes fejezetek és témakörök megvitatása és az elméletben tanultak alkalmazása lesz a feladat. Kötelező olvasmányok: Sík Sándor: Esztétika, Szeged, Universum Kiadó, 1990. Tantárgyfelelős: Jelenits István Oktatók: Jelenits István BBNSM00101 Bevezetés a művészettörténetbe előadás Ste 1. előadóterem szerda 10.0011.30 Jernyei Kiss János Tantárgy neve: Bevezetés a művészettörténetbe Kredit: Félév: Heti Óratípus: 2 1 Előadás óraszám: X 2 Szeminárium


Gyakorlat A tantárgy leírása: A kurzus egyrészt a művészettörténet-tudomány mint klasszikus történeti diszciplína alapelveinek, intézményesülési formáinak bemutatására vállalkozik. Kitér a 19-20. század folyamán meghatározóvá vált tudományos paradigmák (stílustörténet, ikonográfia, ikonológia) jellemző kérdésfeltevéseire, módszertani kereteire, a művészettörténeti praxis terepeire. Ugyanakkor céljának tekinti azt is, hogy felvázolja a tudományterületnek az elmúlt évtizedek tudományelméleti fordulataira adott válaszait (new art history, visual culture, hermeneutika), amelynek eredménye művészet tanulmányozásának napjainkban tapasztalható sokszínűsége. Kötelező irodalom: • Gombrich, E. H.: A művészet története. Budapest: Gondolat, 1983 • Gombrich, E. H.: Művészet és fejlődés. (Imago) Budapest: Corvina, 1987 • Panofsky, Erwin: A jelentés a vizuális művészetekben. Tanulmányok. Budapest: Gondolat, 1984 • Baxandall, Michael: Reneszánsz szemlélet - reneszánsz festészet. (Pantheon) Budapest: Corvina, 1986 • A „Michelangelo”-paradigma a művészettörténetben: stílustörténet, ikonológia, hermeneutika. Szöveggyűjtemény. Szerk.: Rényi András. = Enigma 33. (2002) • Bätschmann, Oskar: Bevezetés a művészettörténeti hermeneutikába. Képek elemzése. (Egyetemi könyvtár) Budapest: Corvina, 1998

Tantárgyfelelős: Kovács Imre Oktatók: Wehli Tünde

Szabad bölcsészet Általános szakterületi ismeretek Filozófia általános szakterületi ismeretek BBNSF00601/a, BBNSF00601/b Logika szeminárium 1.) BBNSF00601/a Logika szeminárium Amb 127 hétfő 12.30-14.00 Hankovszky Tamás (Bevezetés a szimbolikus logikába) 2.) BBNSF00601/b Logika szeminárium Aug 101 szerda 10.30-12.00 Hankovszky Tamás (Bevezetés a szimbolikus logikába) Tantárgy neve: Logika Kredit: Félév: Heti Óratípus: 2 2 Előadás óraszám: 2 Szeminárium X Gyakorlat


Tantárgy leírása: A logika a helyes következtetés elmélete, és mint ilyen a tudományos gondolkodás organonja. A tárgy bevezet a klasszikus elsőrendű logikába, megismertet néhány elsőrendű elmélettel, a többértékű és a magasabb rendű logikával, bepillantást nyújt a deskripciók problematikájába, áttekinti a modális logikák rendszerét, végül válogatott szemelvények segítségével filozófiai problémák logikai kezelésére mutat példákat. A tárgy elsődleges céljai közé tartozik, hogy a különböző ismereteken túl elmélyítse a hallgatókban a logikus gondolkodás képességét és készségét. Kötelező olvasmányok: 1. Ruzsa Imre – Máté András: Bevezetés a modern logikába. Budapest, Osiris, 1997. 533 o. 2. Copi, Irving M. – Gould James A. [Szerk.]: Kortárs tanulmányok a logikaelmélet kérdéseiről. Budapest, Gondolat, 1985., 607 o. 3. Kneale, William – Kneale, M.: A logika fejlődése. Budapest, Gondolat, 1987. 755 o. 4. Read, Stephen: Bevezetés a logika filozófiájába. Budapest, Kossuth, 2001. 307 o. 5. Ruzsa Imre [Szerk.]: Tertium non datur. Budapest, Osiris, 2000. 311. o. 6. Sainsbury, Mark: Filozófiai logika. = Grayling, A. C. [Szerk.]: Filozófiai kalauz. Budapest, Akadémiai, 1997. 73-139. o Tantárgyfelelős: Szakfelelős Oktató: Hankovszky Tamás BBNSF-00701 Ismeretelmélet előadás Amb 302 csütörtök 8.30-10.00 Kollár József (Tudáselméletek) Tantárgy neve: Ismeretelmélet Kredit: Félév: Heti Óratípus: 3 1 Előadás óraszám: X 2 Szeminárium Gyakorlat


Tantárgy leírása: Napjainkig a tudást általában igazolt igaz vélekedésként definiálták. A jelenkori episztemológia különféle ellenpéldái révén viszont cáfolja ezt a meghatározást. Ennek a szemléletváltásnak a fő forrása Edmund Gettier volt, aki bebizonyította, hogy a fallibilisen igazolt igaz vélekedések nem elégségesek a tudáshoz. A kurzusok során a Gettierproblémából kiindulva sorra vesszük az ún. internalista és externalista igazoláselméleteket. Megvizsgáljuk a különféle szkeptikus érveket (pl. tévedés, érzékcsalódás és álom), valamint a megválaszolásukra szánt eltérő kísérleteket. Kötelező olvasmányok: 1. Descartes, René: Elmélkedés az első filozófiáról. Budapest, Atlantisz, 1994., 230 o. 2. Hume, David: Értekezés az emberi természetről. Budapest, Gondolat, 1976., 22-366. o. 3. Forrai Gábor: [Szerk.]: Mikor igazolt egy hit? Ismeretelméleti szöveggyűjtemény. Budapest, Osiris – Láthatatlan Kollégium, 2002 4. Hawthorne, John: Knowledge and Lotteries, Oxford, Oxford University Press, 2004 5. Schiffer, Stephen: „Contextualist Solutions to Scepticism,” Proceedings of the Aristotelian Society 96 (1996): 317-333. Tantárgyfelelős: Dr. Kollár József (tantárgycsoport-felelős) Oktató: Dr. Kollár József BBNSF00901 Tudományfilozófia előadás Ste Sík Sándor Előadó = Ste 2 kedd 14.0015.30 Szombath Attila (A tudományfilozófia története a 20. században) Tantárgy neve: Tudományfilozófia Kredit: Félév: Heti Óratípus: 3 1 Előadás óraszám: X 2 Szeminárium


Gyakorlat Tantárgy leírása: Mivel a tudományelmélet csak a XX. században lépett fel önálló diszciplínaként, e tárgy oktatásában nem a tudomány lényegére vonatkozó klasszikus álláspontokat, hanem azokat a modern koncepciókat vesszük szemügyre, amelyek mindenekelőtt Carnap, Popper, Kuhn, Lakatos és Feyerabend műveiben fogalmazódtak meg és váltak híressé. A szövegek elemzésén át főképp a tudományok módszereire, struktúrájára, előfeltevéseire és céljaira koncentrálunk, illetve arra a problémára, hogy mennyiben „deskriptív” és mennyiben „normatív” az általunk éppen vizsgált tudományelmélet. Kötelező olvasmányok: 1. Forrai Gábor – Szegedi Péter [Szerk.]: Tudományfilozófia. Szöveggyűjtemény. Budapest, Áron, 1999., 594 o. 2. Laki János [Szerk.]: Tudományfilozófia. Budapest, Osiris – Láthatatlan Kollégium, 1998., 219 o. 3. Kuhn, Thomas S.: A tudományos forradalmak szerkezete. Budapest, Gondolat, 1984., 322 o. 4. Lakatos Imre: Tudományfilozófiai írásai. Budapest, Atlantisz, 1997., 188 o. 5. Popper, Karl R.: A tudományos kutatás logikája. Budapest, Európa, 1997., 509 o.

Tantárgyfelelős: Dr. Kollár József (tantárgycsoport-felelős) Oktatók: Dr. Szombath Attila BBNSF01001, BBNSF01002 Tudományfilozófia szeminárium 1.) BBNSF01001 Tudományfilozófia szeminárium Aug 001 péntek 10.30-12.00 Szombath Attila (A tudományfilozófia alapproblémái), 2.) BBNSF01002 Tudományfilozófia szeminárium Aud 4 csütörtök 10.30-12.00 Kollár József (Tudományfilozófiai szövegolvasás) Tantárgy neve: Tudományfilozófia Kredit: Félév: Heti Óratípus: 2 1 Előadás óraszám: 2 Szeminárium X Gyakorlat


Tantárgy leírása: A szeminárium az előadástól nem tematikájában, hanem csak az anyag elsajátításának módjában tér el. A referátumok mellett igen sok időt töltünk a különféle elméletek megvitatásával és egymással való kritikai összevetésével is. Kötelező olvasmányok: 1. Forrai Gábor – Szegedi Péter [Szerk.]: Tudományfilozófia. Szöveggyűjtemény. Budapest, Áron, 1999., 594 o. 2. Laki János [Szerk.]: Tudományfilozófia. Budapest, Osiris – Láthatatlan Kollégium, 1998., 219 o. 3. Kuhn, Thomas S.: A tudományos forradalmak szerkezete. Budapest, Gondolat, 1984., 322 o. 4. Lakatos Imre: Tudományfilozófiai írásai. Budapest, Atlantisz, 1997., 188 o. 5. Popper, Karl R.: A tudományos kutatás logikája. Budapest, Európa, 1997., 509 o. Tantárgyfelelős: Dr. Kollár József (tantárgycsoport-felelős) Oktatók: Dr. Szombath Attila BBNSF01101 Metafizika előadás Amb 126 péntek 12.30-14.00 Szombath Attila (A metafizika fogalma és feladatai) Tantárgy neve: Metafizika Kredit: Félév: Heti Óratípus: 3 1 Előadás óraszám: X 2 Szeminárium Gyakorlat


Tantárgy leírása: A metafizika tanítása során egyrészt azt az alapelvet követjük, hogy a hallgatók mindenekelőtt a – tágabb értelemben vett – jelenkor metafizikájával ismerkedjenek meg, tehát ne azzal foglalkozzanak, amit a filozófiatörténeti kurzusokon már elsajátítottak. Másrészt a tradíció azon vonulatát igyekszünk megismerni, amely a metafizika művelését az „értelmi” gondolkodás kritikáján keresztül valósítja meg. Ebben az összefüggésben Cusanus, Hegel, Szemjon Frank és Weissmahr Béla műveire koncentrálunk. A témáinkhoz kapcsolódó és magyar nyelven is olvasható irodalom csekély száma miatt fokozottan igénybe kell vennünk a hallgatók idegennyelv-ismeretét. Kötelező olvasmányok: 1. Hegel, Georg Wilhelm Friedrich: A logika. Enciklopédia I. Bdapest, Akadémiai, 1979., 331 o. 2. Cusanus, Nicolaus: De beryllo. (latin-német kiadás) Hamburg, Meiner, 1987., 153 o. 3. Jubien, Michael: Contemporary Metaphysics. Oxford, Blackwell, 1997. 187 o. 4. Frank, Szemjon L.: Das Unergründliche. Ontogische Einführung in die Philosophie der Religion. Freiburg – München, Alber, 1995. 484 o. 5. Weissmahr Béla: Ontológia. Budapest, Mérleg-Távlatok, 1995., 176 o. Tantárgyfelelős: Dr. Mezei Balázs (tantárgycsoport-felelős) Oktató: Dr. Szombath Attila BBNSF01301 Vallásfilozófia előadás Amb 303 hétfő 12.30-14.00 Czakó István (A német idealizmus vallásfilozófiája) Tantárgy neve: Vallásfilozófia Kredit: Félév: Heti Óratípus: 3 1 Előadás óraszám: X 2 Szeminárium


Gyakorlat Tantárgy leírása: A vallásfilozófia vizsgálódása tárgyául magát a vallást teszi meg, és azt a jelentéstartalmat kutatja, amit a vallás a további gondolkodás objektumaként nyújthat. A kurzus, reflektálva arra a mély kapcsolatra és kölcsönhatásra, amely az európai hagyományban a vallás és a filozófia között létrejött, egyfelől szisztematikusan számot vet a vallást ért filozófiai kritikákkal, valamint azokkal az eredményekkel, amelyekkel a vallási kijelentések ontológiai értékét kutató theologia naturalis klasszikus és modern változatai szolgálnak, másfelől a filozófiai és a történeti vallásfenomenológián valamint a vallási nyelv filozófiai analízisén keresztül betekintést nyújt a kortárs vallásfilozófia legjelentősebb diskurzusaiba. Kötelező olvasmányok: 1. Davies, Brian: Bevezetés a vallásfilozófiába. Ford. Rakovszky Zsuzsa és Vassányi Miklós, Budapest, Kossuth, 1990. 2. Mezei Balázs: Vallás és hagyomány. Budapest, L’Harmattan, 2003. 3. Schaeffler, Richard: A vallásfilozófia kézikönyve. Ford. Czakó István és Hankovszky Tamás, Budapest, Osiris, 2003. 4. Weischedel, Wilhelm: Der Gott der Philosophen. Grundlegung einer philosophischen Theologie im Zeitalter des Nihilismus. Darmstadt, Primus, 1998.

5. Weissmahr Béla: Filozófiai istentan. Bécs-Budapest-München, Mérleg-Távlatok, 1996. Tantárgyfelelős: Dr. Mezei Balázs (tantárgycsoport-felelős) Oktatók: Dr. Czakó István, Dr. Mezei Balázs BBNSF01401, BBNSF01402 Vallásfilozófia szeminárium 1.) BBNSF01401 Vallásfilozófia szeminárium Aug 001 hétfő 14.30-16.00 Czakó István (Hegel és Feuerbach vallásfilozófiája) 2.) BBNSF01402 Vallásfilozófia szeminárium Aug 101 csütörtök 14.30-16.00 Czakó István (A theologia naturalis klasszikus és modern változatai) Tantárgy neve: Vallásfilozófia Kredit: Félév: Heti Óratípus: 2 1 Előadás óraszám: 2 Szeminárium X Gyakorlat


Tantárgy leírása: A szemináriumok célja, hogy a hallgatók egy-egy kiemelt szempont alapján, primér szövegek elemzésén keresztül alaposabb betekintést nyerjenek a vallásfilozófia klasszikusai által képviselt elméletek valamelyikébe vagy szisztematikusan elmélyüljenek a vallásfilozófia részét képező diszciplínák valamely alapvető kérdésében (ilyen témák például Isten léte és tulajdonságai, a rossz problémája, a vallási nyelvhasználathoz kapcsolódó logikai problémák, a vallási tudat fenomenológiai leírása). A klasszikus szerzők és problémák tanulmányozása mellett különös figyelmet szentelünk a kortárs angolszász és kontinentális vallásfilozófia törekvések tanulmányozásának is. Kötelező olvasmányok: 1. Hegel, Georg Wilhelm Friedrich: Vallásfilozófiai előadások. Ford. Zoltai Dénes et al., Budapest, Atlantisz, 2000. 2. Kant, Immanuel: A vallás a puszta ész határain belül. = Uő.: A vallás a puszta ész határain belül és más írások. Ford. Vidrányi Katalin, Budapest, Gondolat, 1980., 129-349. p. 3. Leeuw, Gerardus van der: A vallás fenomenológiája. Ford. Bendl J. et al., Budapest, Osiris, 2001. 4. Schleiermacher, Friedrich Daniel Ernst: A vallásról. Beszédek a vallást megvető művelt közönséghez. Budapest, Osiris, 2000. 5. Swinburne, Richard: Van Isten? Ford. Vassányi Miklós, Budapest, Kossuth, 1998. Tantárgyfelelős: Dr. Mezei Balázs (tantárgycsoport-felelős) Oktatók: Dr. Czakó István, Dr. Mezei Balázs

Esztétika általános szakterületi ismeretek BBNSE00301 Esztétikatörténet Antikvitás előadás Ste Pilinszky János Előadó = Ste 3 csütörtök 14.00-15.30 Kovács Ákos

Tantárgy neve: Esztétikatörténet I. antikvitás Óratípus: Kredit: Félév: Heti Előadás óraszám: X 2 1 4 Szeminárium


Gyakorlat Tantárgy leírása: Az esztétikatörténet kurzus az esztétikatörténet átfogó ismertetésének első elemeként számot vet az archaikus gondolkodástól egészen a hellenizmusig terjedő időszak diszciplináris körbe vonható eredményeivel. A görögség és a latinitás, valamint a velük kapcsolatba kerülő más népcsoportok művészetfelfogása a maguk bonyolult kapcsolatrendszerében alakította ki azt a mai szóval esztétikainak nevezett teret, amit az Antikvitás című előadás vizsgál. Ebben a korszakáttekintésben hangsúlyos szerepet kap a fogalomtörténet, például az a tény, hogy a művészet korai fogalma nagyobb kiterjedésű, mint annak újkori érvényessége – hiszen a szépművészetek, a kézművesség, a tudományok szerves részét képezték. A kurzus résztvevői a különböző gondolkodók müthosz, szépség, tekhné, poiészisz, mimészisz fogalmával szembesülnek Homérosztól, Hésziodoszon, Platónon, Arisztotelészen keresztül egészen Horatiusig, Plótinoszig. Ezen kívül számot vetünk azon nagy hagyományok forrásaival (platonizmus, arisztoteliánus gondolkodásmód, Homérosz és Vergilius), melyek az európai esztétikai eszmélkedést később is meghatározták, s azon jellegzetes műnemekkel, műfajokkal és műformákkal, melyek a görög művészet kereteit adták. Kötelező olvasmányok: Források: Platón összes művei, Bp. 1984. I. köt. 267-399; 943-1019; II.köt. 84-228; 649-711 Arisztotelész: Poétika, Bp. 1992. 5-55; Retorika I. k. 1-3; III. k; Politika, Bp. 1984. VIII. k. Szakirodalom: Ernesto Grassi: A szépség ókori elmélete, Pécs, 1997. 227 o. Kerényi Károly: Mi a mitológia, Bp. 1988. 7-27 Lukács György: Adalékok az esztétika történetéhez, I. Bp. 1972. 21-86 Tantárgyfelelős: Maróth Miklós Oktatók: Cseke Ákos BBNSE00401/a, BBNSE00401/b Esztétikatörténet Antikvitás szeminárium 1.) BBNSE00401/a Esztétikatörténet Antikvitás szeminárium Aug 001 kedd 12.30-14.00 Cseke Ákos 2.) BBNSE00401/b Esztétikatörténet Antikvitás szeminárium Aug 001 szerda 10.0011.30 Nagy Imola Dóra Tantárgy neve: Esztétikatörténet I. Antikvitás Óratípus: Kredit: Félév: Heti Előadás óraszám: X 2 1 3 Szeminárium 2 1 3 X Gyakorlat


Tantárgy leírása: Az esztétikatörténet kurzus az esztétikatörténet átfogó ismertetésének első elemeként számot vet az archaikus gondolkodástól egészen a hellenizmusig terjedő időszak diszciplináris körbe vonható eredményeivel. A görögség és a latinitás, valamint a velük kapcsolatba kerülő más népcsoportok művészetfelfogása a maguk bonyolult kapcsolatrendszerében alakította ki azt a mai szóval esztétikainak nevezett teret, amit az Antikvitás című előadás és szeminárium vizsgál. Ebben a korszakáttekintésben hangsúlyos szerepet kap a fogalomtörténet, például az a tény, hogy a művészet korai fogalma nagyobb kiterjedésű, mint annak újkori érvényessége – hiszen a szépművészetek, a kézművesség, a tudományok szerves részét képezték. A kurzus résztvevői a különböző gondolkodók müthosz, szépség, tekhné, poiészisz, mimészisz fogalmával szembesülnek Homérosztól, Hésziodoszon, Platónon, Arisztotelészen keresztül egészen Horatiusig, Plótinoszig. Ezen kívül számot vetünk azon nagy hagyományok forrásaival (platonizmus, arisztoteliánus gondolkodásmód, Homérosz és Vergilius), melyek az európai esztétikai eszmélkedést később is meghatározták, s azon jellegzetes műnemekkel, műfajokkal és műformákkal, melyek a görög művészet kereteit adták. Kötelező olvasmányok: Források: Platón összes művei, Bp. 1984. I. köt. 267-399; 943-1019; II.köt. 84-228; 649-711 Arisztotelész: Poétika, Bp. 1992. 5-55; Retorika I. k. 1-3; III. k; Politika, Bp. 1984. VIII. k. Szakirodalom: Ernesto Grassi: A szépség ókori elmélete, Pécs, 1997. 227 o. Kerényi Károly: Mi a mitológia, Bp. 1988. 7-27 Lukács György: Adalékok az esztétika történetéhez, I. Bp. 1972. 21-86 Tantárgyfelelős: Maróth Miklós Oktatók: Cseke Ákos

Művészettörténet általános szakterületi ismeretek BBNSM00301 Építészeti alapismeretek előadás Ste 1. előadóterem hétfő 12.00-13.30 Rozsnyai József Tantárgy neve: Építészeti alapismeretek Kredit: Félév: Heti Óratípus: 3 1 Előadás óraszám: X 2 Szeminárium Gyakorlat


Tantárgy leírása: A tantárgy célja megismertetni a hallgatókkal azokat az alapvető tudnivalókat, amelyek szükségesek az építészettörténeti oktatás számára, és amelyekre az egyes korok építészetének tárgyalása támaszkodhat. Az oktatás módszertanilag egyesíti a fogalmilogikai és a történeti elvet, amennyiben az építészet sajátosságainak megfelelően a funkció-szerkezet-forma kategóriáknak a történelem menetében való érvényesülését használja tájékozódásként. Bevezetést ad az építészeti rajz technikai kérdéseibe, megismertet az alaprajz-metszet-nézet kialakulásával, a perspektíva történeti szerepével, végül az építészeti grafika fogalmával. Kötelező olvasmányok: Vitruvius: Tíz könyv az építészetről, Képzőművészeti Kiadó, Bp., 1988 Pevsner, N.: Az európai építészet története, Corvina, Bp., 1972 Szentkirályi Z. — Détshy M.: Az építészet rövid története, Műszaki, Bp., 1956, 1986 Szentkirályi Z.: Az építészet világtörténete, Képzőművészeti, Bp., 1980, I-II. Zádor A. (szerk.): Építészeti szakszótár, Corvina, Bp., 1984 Tantárgyfelelős: Szakács Béla Zsolt Oktatók: Jernyei Kiss János BBNSM00401 Muzeológiai alapismeretek előadás Ste 1. előadóterem kedd 10.00-11.30 Bencze Ágnes Tantárgy neve: Muzeológiai alapismeretek Kredit: Félév: Heti Óratípus: 3 1 Előadás óraszám: X 2 Szeminárium


Gyakorlat Tantárgy leírása: Az első évesek számára kínált muzeológiai alapismeretek egyfelől általános bevezetést nyújt a múzeum, mint intézmény történetébe és a muzeológia elméleti kérdéseibe, másfelől bemutatja a hazai múzeumok kialakulását és működését, ennek jogi kereteit és napi gyakorlatát. Kötelező olvasmányok: Korek József: A muzeológia alapjai. Bp., 1988 Binni, Lanfranco - Pinna, Giovanni: A múzeum. Bp., 1986 Bredekamp, Horst: Antikensucht und Maschinenglauben. Die Geschichte der Kunstkammer und die Zukunft der Kunstgeschichte. Berlin, 1993 Jankovich Miklós (1772-1846) gyűjteményei. Szerk. Mikó Árpád. Magyar Nemzeti Galéria, Bp., 2002 Tantárgyfelelős: Urbach Zsuzsa Oktatók: Urbach Zsuzsa

BBNSM01001 Bevezetés az ókori művészetbe előadás Ste 1. előadóterem péntek 10.0011.30 Jankovits Katalin Tantárgy neve: Ókori művészet Kredit: Félév: Heti Óratípus: 2x3 + 1-1 Előadás óraszám: 2x2 X 2-2 Szeminárium X Gyakorlat


Tantárgy leírása: Az első félévben az előadás és a szeminárium az ókori görög művészet nagy tendenciáinak és főműveinek áttekintése a bronzkor végétől a hellénisztikus korig. Az előadás tematikája időrendben veszi sorra a stílusokat és műveket; ezzel egyidejűleg cél a korszak kutatásában használt speciális módszerek megértetése is (régészet, forráskritika, kópia-kritika). A második félév során előadás és szeminárium mutatja be a praerómai Itália és a római birodalom művészetét, az itáliai vaskortól a Kr.u. IV. század végéig, vezérfonalként használva az egyes népek (etruszkok, dél-itáliai görögök, samnisok) tárgyi kultúráját, majd a császári reprezentatív művészet változásait és annak birodalmi hatásait. Kötelező olvasmányok: Ritoók Zs. – Sarkady J. – Szilágyi J. Gy.: A görög kultúra aranykora, Gondolat, Budapest, 1984 Castiglione L.: Hellénisztikus művészet, Corvina, Budapest, 1980, 1996 J. Reich: Az ősi Itália (A múlt születése), Helikon, Budapest, 1987 Castiglione L.: Római művészet, Corvina, Budapest 1987 vagy újabb kiadás R. Bianchi Bandinelli, Rome, the Centre of Power (L’univers des formes sorozat) R. Bianchi Bandinelli, Rome, the End of Antiquity (L’univers des formes sorozat) Tantárgyfelelős: Jankovits Katalin Oktatók: Bencze Ágnes BBNSM01701, BBNSM010801, BBNSM010901 Emlékmeghatározási gyakorlat 1-2-3 szeminárium 1.) BBNSM01701 Emlékmeghatározási gyakorlat 1 szeminárium Ans 210 péntek 12.0013.30 Jankovits Katalin 2.) BBNSM01801 Emlékmeghatározási gyakorlat 2 szeminárium Ans 201 szerda 10.3012.00 Bencze Ágnes 3.) BBNSM01901 Emlékmeghatározási gyakorlat 3 szeminárium Ans 210 csütörtök 16.00-17.30 Jankovits Katalin

Tantárgy neve: Emlékmeghatározási gyakorlat Kredit: Félév: Heti Óratípus: 7x3 7 Előadás óraszám: 2 Szeminárium X Gyakorlat


Tantárgy leírása: Az emlékmeghatározási feladat a művészettörténeti ismeretek elsajátításának egxik leghatékonyabb gyakorlati módja. A hét bevezető tantárggyal párhuzamosan, korszakok szerint meghirdetett tantárgy célja, hogy a műtárgyak sajátosságai, elsősorban stílusjelenségei és ikonográfiai tartalma alapján a hallgató képes legyen számára ismeretlen emlékeket is korhoz és időhöz kötni. Ennek elérése érdekében a félév során viszopnylag nagy képanyag bemutatására és elsajátítására van szükség. A szemináriummal összeegyeztethető kisebb írásbeli feladatok kiadása is. Kötelező olvasmányok: félévenként változó Tantárgyfelelős: Szakács Béla Zsolt Oktatók: a Művészettörténet Tanszék valamennyi oktatója BBNSM02401, BBNSM02402, BBNSM02403 Művészettörténeti speciális kollégium 1.) BBNSM02401 Művészettörténeti speciális kollégium Ans 210 csütörtök 12.00-13.30 Jankovits Katalin (Spanyolország vaskori művészete) 2.) BBNSM02402 Művészettörténeti speciális kollégium Ans 201 hétfő 14.00-15.30 Bencze Ágnes (Szicília görög emlékei) 3.) BBNSM02403 Művészettörténeti speciális kollégium Ans 201 hétfő 16.00-17.30 Bencze Ágnes (Latin nyelv művészettörténész hallgatóknak) Tantárgy neve: Speciális kollégium Kredit: Félév: Heti Óratípus: 4x2 4 Előadás óraszám: 2 Szeminárium X Gyakorlat


Tantárgy leírása: A speciális kollégium a hagyományos bölcsészképzésnek megfelelően egy-egy fontosabb probléma elmélyültebb elemzését teszi lehetővé. Az általános képzésben elhanyagoltabb anyagrészek pótlása és kiegészítése mellett főképpen mótszertani jelentősége van: megismerteti a hallgatót a probléma megközelítése változatos módjaival, a tudományos kutatás iránt érdeklődők pedig a megismerkedhetnek a kritikai forráskezelés technikájával. Kötelező olvasmányok: kurzusonként változó

Tantárgyfelelős: Bencze Ágnes Oktatók: a tanszék valamennyi oktatója

Szabad bölcsészet Differenciált szakmai ismeretek Filozófia szakirány BBNSF02401 Filozófiatörténet 1. Antik filozófia előadás Ste Pilinszky János Előadó = Ste 3 csütörtök 8.30-10.00 Lautner Péter (Sztoa) Tantárgy neve: Filozófiatörténet I: Antik filozófia Kredit: Félév: Heti Óratípus: 4 1 Előadás óraszám: X 2 Szeminárium


Gyakorlat Tantárgy leírása: A kurzusoknak két célja van: a hallgató ismerje meg az antik filozófia főbb vonásait, a Thálésztól Prokloszig terjedő korszak mérvadó képviselőit és nézeteiket. A tárgyalandó időszak tehát a késő antikvitás utolsó pogány filozófusaiig terjed. Másrészt alaposabb betekintést nyerjen egy választott szerző, vagy iskola által képviselt elméletek valamelyikébe. Az előadások egy adott részterületre koncentrálnak (pl. antik etika), egy problémakör elemzésén keresztül kívánják megmutatni a témakör terminológiáját, argumentumait, azok használatát és történeti kontextusát, valamint ennek alapján rekonstruálni az ezekből felépülő elméletet. Ennek során kísérlet történik arra, hogy a hallgató összefüggő képet kapjon az adott elméletekről, valamint felfigyeljen a nyitva maradt problémákra. Ez utóbbi elő fogja segíteni a későbbi Kötelező olvasmányok: 1. Kirk, G. S. – Raven, J. E. – Schofield, M.: A preszókratikus filozófusok. Budapest, Atlantisz, 1998, 725 o. 2. Szlezák, T. A.: Hogyan olvassuk Platónt. Budapest, Atlantisz, 2000., 185 o. 3. Ross, Sir David: Arisztotelész. Budapest, Osiris, 1996, 395 o. 4. Long, A. A.: Hellenisztikus filozófia. Budapest, Osiris, 1997, 344 o. 5. Wallis, R. T.: Az újplatonizmus. Budapest, Osiris, 2002, 286 o. 5. Wallis, R. T.: Az újplatonizmus. Budapest, Osiris, 2002, 286 o. Tantárgyfelelős: Dr. Lautner Péter (tantárgycsoport-felelős) Oktatók: Dr. Lautner Péter, Dr. Bodor Mária Anna BBNSF02601 Filozófiatörténet 2. Középkori filozófia előadás Amb 126 szerda 8.30-10.00 Schmal Dániel (Bevezetés a középkori filozófiába) Tantárgy neve: Filozófiatörténet II: Középkori filozófia Kredit: Félév: Heti Óratípus: 4 1 Előadás óraszám: X 2 Szeminárium Gyakorlat


Tantárgy leírása: A kurzus a középkori nyugati filozófia történetét fogja át. Az előadások elsődleges célja a kor kiemelkedő filozófusainak (Szt. Ágostontól Cusanusig) és főbb gondolataiknak a bemutatása mellett a jellegzetes középkori filozófiai témák (universalia-vita; az egyediségről; Istenről, az intencionalitás problémája, hit-tudás, értelem-akarat kérdése stb.) ismertetése. Fontos az egyes filozófusok és a jellegzetes gondolatmenetek, problémák – egymáshoz, a valláshoz (teológiához) és a művelődéstörténethez való – kapcsolódásának a feltárása. Kötelező olvasmányok: 1. Chenu, M. D.: Aquinói Szent Tamás és a teológia. Budapest, Szent István Társulat, 1999., 192 o. 2. Gilson, Étienne: A középkori filozófia szelleme. [H.n.] Paulus Hungarus – Kairosz, 2000., 480 o. 3. Brown, Peter: Szt. Ágoston élete. Budapest, Osiris, 2003, 435 o. 4. Stead, C. S.: Filozófia a keresztény ókorban. Budapest, Osiris, 2002, III. fejezet: Ágoston. Tantárgyfelelős: Dr. Lautner Péter (tantárgycsoport-felelős) Oktatók: Dr. Lautner Péter, Dr. Schmal Dániel

BBNSF02701 Filozófiatörténet 2. Középkori filozófia szeminárium Aug 101 szerda 14.00-15.30 Schmal Dániel (Szent Tamás szövegolvasás) BBNSF02702 Filozófiatörténet 2. Középkori filozófia szeminárium Aug 101 péntek 12.00-13.30 Schmal Dániel (Szent Anzelm szövegolvasás) Tantárgy neve: Filozófiatörténet II: Középkori filozófia Kredit: Félév: Heti Óratípus: 2 1 Előadás óraszám: 2 Szeminárium X Gyakorlat


Tantárgy leírása: A szemináriumok célja egy vagy több, a kor gondolkodását alapvetően tükröző szöveg elemzése. Ennek során bizonyos pontokon megpróbáljuk elmélyíteni azt az ismeretet, amelyet a hallgató az előadások folyamán megszerez. Különös figyelmet fordítunk a jellegzetes terminusok magyarázatára, illetve a szöveg érvrendszerének feltárására. Fontos lesz rámutatni arra is, hogy az adott szöveg gondolatmenetei miként tűnnek fel későbbi gondolkodóknál, akár a tárgyalt periódusban, akár a kora újkori szerzőknél.

Kötelező olvasmányok: 1. Szt. Ágoston, Vallomások X-XI 2. Szt. Anzelm, Proslogion. 3. Aquinói Szt. Tamás, A létről és a lényegről. Az értelem egysége. Részletek a Summa Theologiae-ből. 4..Duns Scotus, Részletek a Tractatus de primo principio-ból. 5.. Ockham, Részletek a Szentenciakommentárokból Tantárgyfelelős: Dr. Lautner Péter (tantárgycsoport-felelős) Oktatók: Dr. Lautner Péter, Dr. Schmal Dániel

Esztétika szakirány BBNSE01701 Esztétikai elméletek I. Klasszikus elméletek előadás Aug 001 csütörtök 10.00-11.30 Bazsányi Sándor Tantárgy neve: Esztétikai elméletek I. Klasszikus elméletek Óratípus: Kredit: Félév: Heti Előadás óraszám: X 2 1 4 Szeminárium


Gyakorlat Tantárgy leírása: Az elméletalkotás az esztétikában viszonylag kései fejlemény. A XVII. században felbukkanó rendszerfilozófiák részeként jelennek meg a klasszikus esztétikai elméletek, elôször a német filozófiában, majd ennek hatására szerte a kontinensen, a XVIII. és a XIX. században. A kurzus során olyan klasszikus esztétikai elméletek kerülnek bemutatásra és összehasonlításra, mint amilyen Baumgarten, Lessing, Schelling, Kant, Schiller, Hegel, Schopenhauer, Kierkegaard és Nietzsche elméete. A kurzus kitekintést nyújt a kortárs francia és angol nyelvû elméletekre is. Kötelező olvasmányok: 1. Lessing: Válogatott esztétikai írásai, Gondolat, Bp., 1982. 2. Baumgarten, AG [1750]: Esztétika, Fordította Bolonyai Gábor, Budapest, Atlantisz, 1999. 3. Schelling: Jénai esztétika. 1803 (Henry Crabb Robinson jegyzetei alapján). Filozófiai Figyelő, I. 1986. 4. I. Kant: Az ítélőerő kritikája, Osiris, 2004. 5. F. Schiller: Válogatott esztétikai írásai. Magyar Helikon, Bp. 1960 6. Hegel: Esztétikai elôadások, új kiadás, Bp., 2004. 7. Arthur Schopenhauer: A világ mint akarat és képzet. Ford. Tandori Ágnes és Tandori Dezsõ. Bp., 2002. Osiris, 8. The Cambridge Companion to German idealism, ed. Karl Ameriks, Cambridge University Press, Cambridge, New York, 2000. 9. Wolfgang Röd: Bevezetés a kritikai filozófiába, Debrecen 1998, 1-115. oldal. Tantárgyfelelős: Hörcher Ferenc Oktatók: Bazsányi Sándor, Zsávolya Zoltán

BBNSE02001 Ágazati esztétika I. Képzőművészet előadás Ste Kornis Gyula Előadó = Ste 4 szerda 12.30-14.00 Hörcher Ferenc Tantárgy neve: Ágazati esztétikák VI. képzőművészet Óratípus: Kredit: Félév: Heti Előadás óraszám: 2

6

2

Szeminárium X Gyakorlat


Tantárgy leírása: E kurzus a képzőművészetek, azon belül is kiemelten a festészet sajátos ágazati esztétikai problémáit mutatja be. A képzőművészetek elméleti feldolgozása az antikvitásban és a középkorban is sok tekintetben hagyományosan a retorika fogalomtárából merít. A technológiai eljárások ismertetésén túlmutató koraújkori dolgozatok talán első és legismertebb darabja Alberti írása A festészetről (1436) még szintén sok tekintetben e hagyományra épít. Ám újdonságai – elsősorban a művész öntörvényű teremtőerejére vonatkozó elképzelés – nagy jelentőségűnek bizonyult az újkor kultúrájának egészére vonatkozólag. A reneszánsz mesterek közül különösen fontos még Leonardo és Dürer elméleti munkássága. A barokk festészet az antik hagyományok meghaladásának heroikus kísérlete: a régiek és a modernek vitája a festészet elméletének történetében például a Rubens-Poussin vitában ölt testet. Egy újabb ugrást jelent a XVIII. században Lessing erőfeszítése a képzőművészet és az irodalom eszköztárának szisztematikus megkülönböztetésére. A rövid történeti áttekintés a XIX. századi impresszionizmus gondolati előfeltevéseivel és az absztrakt festészet művészetelméleti alapjaival zárul. Ezután néhány alkotás elemzésével a sajátosan képzőművészeti kritikai szempontokkal szembesülnek a hallgatók. Kötelező olvasmányok: Források: Emlék márványból vagy homokkőből. Öt évszázad írásai a művészettörténet történetéből. Budapest: Corvina, 1976 Szakirodalom: Történet: Michael Levey: A festészet rövid története. Giotto – Cézanne. Corvina, 1974. Herbert Read: A modern festészet, Corvina, Budapest, 1968. Elmélet: Ervin Panofsky: A jelentés a vizuális művészetekben. Gondolat, 1984. Kép, fenomén, valóság. Szerk. Bacsó Béla, Budapest, 1997. M. Imdahl: Gondolatok a kép identitásáról. (ford. Babarczy E.) Atheneum 1 (1993/4): 112131. O.Bätschmann, : Bevezetés a művészettörténeti hermeneutikába. Képek elemzése. (ford. Bacsó B. és Rényi A.) Budapest: Corvina., 1998. Tantárgyfelelős: Bazsányi Sándor Oktatók: Hörcher Ferenc

Művészettörténet szakirány Nincs kurzus meghirdetve.

Szabad bölcsészet Alapozó képzés

Recommend Documents