SZA30 holta: A tartalom ból: - Kemény Istvá n: Munkástanácsok. "*..E S A SHEMBEFOIZDDLÁS aktusából k i de eül, HOGY EGYET AlíAfillAK

SZA30 holta:

A tartalom ból:

" * ..E S A SHEMBEFOIZDDLÁS aktusából k i deeül , HOGY EGYET AlíAfillAK.. . »

* 1 •

- Kemény Istvá n : Munkás­ tanácsok az 55-os fó r ­ ra dalomban

A történél;;;! eseményeknek n evetett emberi vá l­ - Tőke Ferenc: A munkásta­ nácsok történ ete lalkozások ód_megpróbáltatások közül a f orra dal mak9“ y -iQÜöalesea sajátossága. "A nagy ádőlcí" - Csűrla István n y ila t­ ltUj.or.xele v á lto za ta i közt leginkább még a fórra dalkozata ma.c, talán eb ed ü l a forradalmak ju tta tjá k szóhoz - Milán Iliiül és Dénes uacu-cat az embereket-. Uea úgy természetesen, nem Gyula v itá ja olyan k o rlá tozo tt .jódon és fokon, ahogy választáso­ kon vagy népszavazásokon szó la l meg az az e b e - ’ , - Gadó György .válasza aki egy ugyanazon kérdésre különféleképp vá’.as zó l­ Maf t a l i Kraúszna 1c nat . Forradalomban az embereknek arra van módja,hory - Vajda Mihály: Megcsalt sa^jau egy érd. gondolkodásul: vagy érzéseik parancsait nembeliség vagy megva­ kövessék, s a magukét mondják. Forradalmas időkben, ló s u lt orosz történ e­ leginkább i orradaÍrnak kezdő szakaszaiban, az embe­ lem? rek magúmra maradnak. A függőségeknek, konvenciók-, nak, konformizmusoknak az a rácsrendszere, amelyhez - A KÉKEK elnevezésű füg­ igazodhatnak vagy igazodnia!; k e l l e t t , szemmel látha­ getlen környezetvédő tóan értelm ét v e s z te tte , megingott vagy megsemmi­ csoport rovata' sü lt, mint tükörkép a vizen hullámverésre. A boldo­ gulás ösvényeinek j e l szőszin ei elfakulnak, az ú t j e l - - Schöpflin György: Korrupció, in form ális zésen, az növesztésre alkalmas e lig a z íto k , a c é ls z e ­ kapcsolatok, szabály­ rűségek is devalválódnak, amikor az emberek a már be­ talanság Kelet-Európáfe je z e t t múlt s a még csak születőben lév ő jövő kö­ ban zö tt a jelenben élnek* Olyan helyzetben, amelyben mindaz, amit a társadalom és rendje ü lt e t e t t el az - K ib icz Gyula: Az új pártemberek tudatába kormányzó erőnek, uralkodó helyre egység anatómiája c 'e tró n iz a lta tc tt. Eea lá tá s é rt éke egyedül annak van, - A ju goszláv kommunis­ ami az emberben egyéni, emberi, ez korábbi tudat ták X I I I . kongresszu­ a lá vagy mögé s z o r ít o tt h elyzetéből felü lk erek ed ik , sa az ember saját egyéni id e n titá s á tó l kapott paran­ c sokra la c s á t . A forradalomnak ezt az emberből 'őt - Könyv a fö ld a la t t i Szo­ magát fe l szabaditó '.látását Chateaubriand i s észrelid a r it á s r ó l v e tte : '!A - Beszélgetés P io ir sokkal na Ili emczykkel dezett ál »A t o t á lis k is z o lg á lta to tts á g érzékel hét őségét - In te rjú Stofan Brata j.eguat&sosaboan az mozdítja e lő , ha a desyotizmus Icowslcival k it é r j észteset az emberélet minden te r ü le té r e ideo- A Hírmondó h ír e i j.ogia magyarázza meg. Ez esetben az ember nincs "többé egyedül. Iliv e l a hatalom minden pillanatában v e le van, minden cselekedetében benne van, magán­ életében is je le n van, mint az Orwell regényben. A A g. szám ára 70 Ft t e l j e s emberélet, minden mozzanatába b eleszóló des-

i

potxsaus beavatkozási terü le te in ek adekvát irodalm i töm örítése I l l y é s Gyulának-a-s ötvenes évek ele jén i r t zsarnokság verse, amely egyébként “ aa25^ x s •2'sa.rnoksáiB vagy" - az egyén emberi identitásának megten­ n i sül eset is k i f e j e z i . Ha a to ta lita r iá n u s módszerek eszményített loegen nagyhatalom szolgálatában példa követéseként jelennek meg, s a decpotizaus- ezt a maga igazolására ki i s fe d e z i. lrn?.é-+.he>+.rW..

1uöuagoan j-elciUnak", és a szembefordulás aktusából k id erü l, hogy ” egyet akarnak*'# A ki szol g á lta t ctsság közérzete forradalm i folyamato­ kat _leginkább olyan társadalmakból v á lth a to tt k i, amelyeket a t o t a l i tarian izm u sd s az idegen uralom tapasztalata együtt é rt k e le t f e l ő l ha Occidental is kondiéi ónál tságú vagy kötöttségű társadalmak. "A tá r­ sadalomban — gondolta Camus az ötvenes évek ele jén - a lázadás s z e l­ leme csak azokban a csoportokban leh etséges, amelyekben elm é leti egyenlőség takarja a tényleges egyenlőtlenségeket* A lázadásnak t e ­ hát csak a mi nyugati társadalmunkban van értelm e". Ez erk iíen c száz ötvenhat forradalma szükségszerűen ú jfa jta - új mi­ nőségű forradalom v o lt- Az évszán n magyar és len gyel országok t ö r ­ ténetijén nem v á lt fordulóponttá* A bolseviznus gyakorlatának, a Szovjetunió helyzetének és erejének, Európa felosztottságán ak korábbi adottságaiban nem hozott fo rd u la to t. 1S5Ő a forradalmak történetében v á lt fo rd u la ttá . I-fegyár országon az az ú j, más dcterr.ináltságú fo r r a -

modern to tá litá r iá n u c hatalom dehumanizált mechanizmusának hatása ha­ tározza meg. líom egy társadalmi o s ztá ly az elnyomott, hanem az ember. A ^dchumanizált gépezet nyomását minden rendű és rangú ember é r z i, f é ­ l i g még az i s , aki az elnyomás eszköze. A maximális nyomás minimálisra zsu go rítja a zt a leh etőséget, hogy az ember emberhez méltó é le te t é l ­ je n , s az egyén a maga é le t é t é l j e . Ez az o c cid e n tá lis és európai kon­ d ic io n á lt ságú emberekben, népekben is a megalázott súg és megnyonorito tts á g tudat a lá s z o r ít o tt iszonyát k e l t i f e l . Ez a létbizonytalanság­ t ó l való félelem helyére került vagy m ellé je á l l , és fö léb e kerekedik. 2 az emberben az egyén önrendelkezési jogának az igén yét, az ember emberi szuverenitás igényét é b re s zti f e l . Mintegy azon az alapon, hogy az embernek az emberi természet jogán v e le s z ü le te tt járandósága a z, hogy t e l j e s emberi é le t e t élhessen, s a maga é le té t é l j e . A sza­ badság-igénynek ebben a változatában a szabadság tartalm át nem az adja, hogy szabadságjogok mi mindentől b iztosítan ak véd ettséget, hanem az, hogy mire van módja, s leh etősége. A zzal a p ro p o zid ó v a l á llo k e lő , hogy annak id e jé n , a parlament e lő tt október 23-án este a sokaságban az egy*s ember arra eszm élt, hogy maga van. Emberek közt, egyedül a maga döntéseinek végrehajtója l e t t , a maga ura. A felszabadu lt egyszemélyes szabad akarat első mozdulásá­ val szembefordulásra k é s z te tte . Mindazzal, ami korábban láncra v e rte , vagy az I l l y é s képet fo ly t a t v a : "láncba fo g ta ". Mihelyst ezt a maga­ határozta egyszemélyes döntést v é g re h a jtja , k id erü l, hogy csöppet sincs egyedül. A több i szem a láncból ugyancsak egyén ileg ugyanezt határozta, a maga uraként, mivel a múlt nem múlik el a z z a l, hogy véget ér. Az egyéni döntései: spontán eredménye, hogy az egyes embertársak közé ke­ r ü l, c. maga vá la sztotta helyen, közös ügyben. Vagyis e lő á ll a z, amit Camus Hóvolto-elm életében ig y s z o r ít o tt egy mondatba* " j e mc r é v o lt a , dor.c nous sommes". Magyarán: én fellá za d o k , tehát nú vagyunk, vagy én - 2 -

P

ssoaboszogülöl:., tehát n i vagyunk. A mondatnak tem ess ctescn a fonákja is^igar,. Ahol az egyéni szembefordulás hiányzik, o tt annak a többes szánnak, amit ez a n i szó. magába f o g l a l , hült helye van* A neki k i j e ­ l ö l t helyéhez lá n co lt gálya na b csupa rab bajtársa és rabtársa között rob o tol, te lje s e n egyedül a pádon* A forradalmár vagy az embernek az a része, arai ő benne fo rra d a l­ már többet akar és jobbat, mindenképp mást, mint a z t, arai van. Ezt. azon­ ban két módon t e h e t i. Egyik esetben a térnéözet törvén yeire támaszkodik, a másikban az emberi természet törvényeihez igazod ik. A'z egyik vá ltoza t u n iv e rz á lis , mindenütt egyaránt érvényes megoldásokban h isz, egyedül ezekt t a r t ja méltónak s z o lg á la tra , becsvágyainak csak az f e l e l meg, ami g lo b á lis méretű, az egész emberiség javának előmozdítását é r z i olyan célnak, ami méltó a rra , hogy forradalm i legyen ; következésképpen egész értékskálája k v a n tita tív ; a cél nagysága, monumentalitása t e s z i leh etővé, hogy megközelítésében elhanyagolható mennyiségnek tekintsen minden. emberiáLont. Valőságértéke számára intézményeknek, szervezeteknek, államnak, államapparátusoknak van, mindennek, amiben fegyelm ezett és szervezett hatalom, s állandóan készenlétben á lló ütőerő van. Ez a- v á l­ toza t részben a matériában h is z, részben nessianlsztiku s / ..* / A másik fórradaim iság az emberekre tájékozódik . Számára ebben a szóban: ember vagy többes számában, a népben van r e a lit á s . Az emberiségnek r e a litá s értéke számára nincs* A g lo b á lis céloknak se. A p a rtik u lá ris számára valóságosabb, mint az u n iv e rz á lis . Ez utóbbihoz a partikulárison vezet az út, ha vezet út. Húguktól összeverődött tömegekben h is z, toborzott vagy éppen besorozott emberek seregében nem h isz, haderőt forradalm i erőnek, forradalm i cél eszközének nem tud te k in te n i, állam, apparátus, intézmény, te s tü le te k és egyéb szervezetek szemében olyan hatalmi t é ­ nyezőkként tünedeznek f e l , amiket helyesebb állandóan e lle n ő r iz n i és szemmel ta r ta n i. Ez a másik fórradaim iság az olyan term észetes közössé­ gek valódiságában h is z, amilyenek a nemzetek; abban,hogy a munkásosz­ t á ly érdeke a munkások megismerése és megkérdezése nélkül i s szolgálha­ tó , kötve se h is z; az a nézet, hogy nincs o ly nemes c é l, amely véron­ tá s t igazolna, emennek a fórra dal mi Ságnak nem forradaloir.ellor.es, olyas­ mivel viszo n t, amit történetesen Bucharin i r t l e 19 2 1 -ben a r r ó l, hogy ”a proletárerőszak minden formájában, a kivégzésektől a kényszermun­ ka-táborokig, bármily paradonoriak hangozzék i s , nem egyéb, mint módszer, amely azt s z o lg á lja , hogy a k a p ita lis ta korszak emberanyagából kommu­ nista emberiség kerüljön ki az öntőformákból" - ez a másik forradalm iság valóban nem tud eg y e té rte n i, mivel az "emberanyag" k ife je z é s az első világháború vezérkari szókincsére em lékezteti, s a tt ó l i s undoro­ dik, ha a nor.: s z o c ia liz á lt társadalmakban a munkásokat az "ip a r em­ beri komponenseiként" veszik számba. A te r v gazdálkodó eszejárását mind­ é i esetben szavajárása je lle m z i. Az embert a kigyártandó emberiség öntödébe való és meggyúrn i való nyersanyagának mondó in tern acion alista világforradalm ár természetesen Fichte epígon nacionalista tsmitásá bél emelt el n ek iva lót. A k a p ita lis ta rokonformulában viszont a k ettőskönyvelő kényelemszeretete arat az in te llig e n c iá n d ia d a lt. egyszerükben :erzőtő i HjU AIA.U& 3 vilagforradalóm ban, ami végső, egyből mindent elvégző, magát a T örté­ nelmet is elvég ző , ily e n t é z is megfogalmazására b ír t a , nyilvánvalóan a t o t á l i s háború gondolatának s a totalitáríanizm usnak a fölm erülése e lő t t : "A forradalm i értelem a t o t a lit á s értelm e. Annak a t o t á lis v i ­ lágnak a 'k é p zete, ahol a gyakorlat azonosult az e lm é le tte l. " A másik fórradaim iság viszont ily e n nézetekre birta rá I l l y é s Gyulát: "Messze a kövek és a fémek hei —

-

w

-

- 3 -

_

.—

'kz a valóság, arait én nőne ok-, lényegesen különbözik a t t ó l , amire " f i i o z ó x " u ta lt a v é n t é szóval* Ez a szó szánomra legalább i s önbe* re;; 'e lé mutat, alanyra, nem tá rgyra , művészre, nem műre, term előre, nem prod u k tivitásra, emberek minőségére s ueo a dolgok mennyiségére, s^iia törvényre utal ez a szó, akkor az emberi térmész-etbcr. bennerejlo törvényekre. A 18. század “ f i l o z ó f j a i " as*“itfjz a t’ nem annyira az emberi term észet, mint inkább a természettudományok törvényeiben.keresték, e z z e l a v é r it e szó va l; a század természettudományos eredményei s z o lg á l­ ta;: támaszpontnak, h itv a lló k k a l fo ly t a t o t t hadakozásra is - V oltaire maga, akár Rousseau, persze nagyon is tisztában v o lt az emberi termé­ szet ^igényeinek és lin itá c ió in a k az e r e jé v e l és je le n tő s é g é v e l. S két évszázad múltán occitánok, katalánok, baszkok, bretonok, . ílanandok, v e ls z ie k , skótok és québeckiek ig a z o ljá k - ha csak Nyugat fe lé tekintünk, innen - a zt az egyszerű fe lis m e ré s t, hogy "egy-egy haza több családból tevődik össze- Minél nagyobb ez a haza, annál kevésbé szeretjü k ; a szeretet ugyanis osztóvá gyengül. Túlnépos csa­ ládot amit a l i g - a l i g ismerhet az ember, szere tn i le h e te tle n . . . n Ez a z, aminek a marxista gondolkodás - .a kapitalizmus a tm o s zférá já tó l, s az in d u s ztria lizá lő d á s len d ü letétő l determináltan - mindig i s képtelen v o lt jele n tő sé g e t tu la jd o n íta n i, s kiküszöbölt olyan kézenfekvő valósá­ gokat, am ilyen-az, hogy a v ilá g proletariátusának ügye ne:.: alkalmas a r­ ra, hogy annak a közösségigénynek a helyér© lé p je n , amit a nemzet ad meg, úgy-ahogy. Id ővel azonban a Szovjetunió került a v ilé g p r o le t á r !átusának a helyére, szeretnivalónak, amit Tkorez úgy szögezett l e h i t ­ vallásakén t, hogy "Franciaország az országom, de a Szovjetunió a hazám-n Az ily e n eredőből azonban nem hazaérzés vagy közösségbe ta rtozá s tuda­ ta b e s zé l, hanem az a szenvedélyes £Sjorit__d_u corp, ar..i a n a cion a listá t é l t e t i . M ivel nációnál is ta az, a k it monomániás f i x á l t , kom'oattáns vagy n iü t'á n s lo ja lit á s a - államhoz, párthoz, szervezethez, felek ozeth ez vagy csapattesthez - kizárólagosan meghatároz, s arra p red esztin á l, hogy mindenkit s mindent e szerin t Í t é l j e n : barát a z, aki a l o j a l i t á s tárgyának e r e jé t h ir d e ti* A nacionalizmus a hatalomvágytól e lv á la s z t­ hatatlan, nőm a nemzettől, ami megmagyarázza, hogy miért le t t e k magyar n acion alistákból német n acion alisták 1944-ben, s persze korábban is . Az az eszelős és t o t á lis l o j a l i t á s , ami a nacionalista életének é r t e l ­ met ad, ahogy Qrwell ezt 1945-ben észrevette,, "nem szükségszerűen kor­ mányhoz vagy országhoz fűző l o j a l i t á s , s még kevésbé szükségszerű, hogy a saját hasa legyen e' l o j a l i t á s tá r g y a ." Orv:el 1 elemzésében na­ cio n a lis ta minden olyan a n g lia i kommunista, társutas vagy r u s s o f i l , aki a Szovjetunióra úgy te k in t, mintha hazája '/agy reményeinek hona volna , s JJas t _ t a r t ja_ _koteleszeg_é:ie_kj_ ho_£y_a£ orosz no_li_tikát_ ig a z o lja ^s^mkid.enáro^ a rt Jzol£ál,ja>,_am i_^o£z—érdek*." Az ily e n angol ember;, alkat" f" haJlamT viseTkedes s~orint~na’cTon’a T is ta , olyan angol, aki oroszn a cio n a lista , mégpedig a z é r t, mert a nacionalista az erősebb szolgála­ tába á l l , csak had iá ila pótban é r z i j ó l magát, o t t , ahol elképzelése szerin t a végső győzelemre van leh etőség. A nacionalista ebben az .emberi valóságában megjelenítve, s nőm id e o ló g ia vagy történelem f e l ő l "szemügyre véve, lényegében s z ív v e l- le ie k k e l £ l£ 2g r o dött embor, a k it ez az elszegodése minden egyéb term észetes kötöttségűből kiem el, egyed­ uralkodó lo ja lit á s a e lid e g e n íti a nem v e le egy csapatszellemhez igazo­ dó családtól is - Következésképp a z, ami a nemzet, és a z, ami s nacio­ n a lis ta , egymással per se ö sszeférh etetlen , mivel a m ilitán s l o j a l i t á s fö lé b e kerekedett a*"családi és közösségi együvétart ozás tudatának, t e ­ hát a nemzeti tudatnak i s . Ezt azonban kevesen hajlandók észrevenni. Az ig a z i b a j, hogy az összes érdekelt tudományok művelői valamelyes papi b eid cgzettséggel f e l hantbatatlan, h olton lgla n-h olt o di gla n házas­ ságra ít é lt é k a himnemünnacionalízmussal a nőnemű nemzetet. Ez a v i l á ­ gos gondolkodást közösségi, társadalm i és p o lit ik a i kérdésekben eddig se kön n yítette meg, s a zza l a tudományos népszokással kapcsolódva,

atraely a na ci ona 1i znus témakörébe utalta a nemzetet, úgy hogy ró la általában a na cionalizmusnal: alárendelten esik szó, ezentúl jelentősen megnehezíthet! a z t, hogy a tájékozódó értélé n "a dolgot őt magát" tudja lá t n i. A szavak rokonhangzásán alapuló naria.ge do__ ^onvenenc^-nak ez a tis z te le tb e n tartása pl-, rendkívül nehézzé t e s z i a t is z t a rá lá tá st 195é magyarországi fórra dalmára, s az európaszerte felerősödő n ík ro p a trio tizmusok félreértelm ezés ét b iz t o s ít ja . A 20. század második feléber. r.em a 19» század 2:özepe é l i reneszánszát: nem kisner.zetállam i törekvések fejlődn ek f e l nagy "nemzetállamnak'" neve­ z e tt vagy h it t állam szervezetekkel szemben, hanem az elszem élytelene­ d e tt, nechanizálódott> gépiesen mindegyre több terü leten halászkodó t á v o li államapparátus kiismer k ietlen sége e lle n igyekszik sziikebb hazában, áttekinthető te rü le te n , kisebb és tevékeny egységekre a tá r ­ sadalom, mindenütt, ahol orré valamilyen alap van. Hintegy ez úton t ú lvédekezve a kormányzás technikáinak - tech n ológiá tól támogatott fe jlő d é s e e lle n , amely kiism erhetetlen g lo b á lis kalkulációk lo k á lis v e tü létének végrehajtására manipulál a társadalomban. A kcössóghiányórzotet az állam éb reszti f e l , s arra a közösségi biztonságérzésre, ami a nemzettudat ad, az embereknek fokozódó szüksége van indusátr i a i i z á lt társadalmakban. A dolgot rendkívül precíze::, a v e le jé r e utalva je lle m e zte Bibó egy mondata Íg y : "Az ember szabadságának id e á lja azt k ö v e te li tőlü n k,hogy szembeforduljunk minden, az embert merő eszköznek néző erőszakon célszerű séggel, akár a hatolná, p o l i t i ’:a, akár a tőke, akár a társadalmi reform nevében je le n tk e z ik i s . " Csak az erőszakos je lz ő helyére k e ll más je lz ő t tennünk "pén zü gyit", " d o lo g it ", s a húsz éves mondat elébe vág azoknak az ú tvesztesőknek, néma fo rra d a l­ maknak és szecesszióknak, amelyek mozgásba hoztál: az in d u s z tr ia liz á it társadalmak egyez r é t e g e it és k o ro sztá ly a it nem erőszakos rend­ szerekben i s . Olyan rendszerekben, amelyek csínján bánnal: a leh etősé­ gek megnyitásának és elzárásának s z e le p e iv e l, de valamilyen kialaku lt dologi cél b etervezett eléréséhez észlelhetően és nyomasztóan mani­ pu lálják a társadalm at; olyan formán, hogy az egyes ember merő eszköz­ nek vagy Isaiah B erlin hasonlatával é lv e , "a haladás szekeréhez kötözöttr.ek" é r z i magát. ALLAH ELLENI GONDCLATBÖKÖK ÉS KÖZVESZÉLYES HUIIKA1TÉLXÜLISÉG ORWELL ÉVÉBEN VAGYANOP.SZÁGON

U UUO OuOOU V'-X v-OJ « wv • ------- ---- kába került ügyekről nincs adat, hallgat a s t a t is z t ik a i évkönyv. Koz r.etikai művelet ez a jó hírnév védelmében és az o r w e ili m ú ltfe je jté szellemében. De nézzük azokat az adat-ólat, amelyeket részletesen közöl a Sta­ t is z t ik a i évkönyv. c y / fo ly ta tá s a 77. oldalon/

Függőiéleként 1:ömöljük a hypotetikai o sztá ly legújabb prognózi­ sát : Várható, hogy a rckonstruktőr fra k ció azon a szinten igyekszik 22 oroviszonyokat előnyére n®.gváltoztatr.i, ahol a frontok leginkább k ie g y o n lite tto k : ez a reá IíB -titkár PB-tagok s z in t je . I t t air.t láttuk a fra k ciók s z e r in ti megoszlás M--A.il, Az SS-frakcióhoz tartozóak közül a leggyengébb p o zic ió ja Kunajev knzah első titkárnak var.. Szomorú sor­ sát gyanítjuk. Nemsokára ki fo g derü ln i, hogy oz a jo lc s ré g i elv tá rs korrupciós rekordokat döntött /mérvadó moszkvai körök szerin t háreme is van/ és hosszú időn át m egtévesztette az egyébként ismeretesen csa l­ hatatlan KB-t i s . Ps. /85. szept./ Ezidáig semmi jo le nem v o lt annak - ahogyan est a szöveg i s í r ­ ja - hogy a fe ls ő s zin tű id e o ló g ia i titk á r posztja be volna t ö lt v e . A helyzet m egváltozott: 1968. jú liu s 2''!—én a P3 irán yelveket dolgozott k i a Kommunyiszt elm é leti pártfo ly ó ir a t működése számára. Est akkor a PB-ber. Ligacsov t e r je s z t e t t e e lő . Ez a zt mutatja, hogy ő a ^-’l/ ^szin t_ü__ideol£giai_ t it k á r . Nem tudjuk* hogy korábban i s ő v o lt - e már ez, vagy ú jólag ruházták rá ezt a r e s z r t o t. A trónörökösi in v esztitú rá t tehát Liga csőv most /?/ megkapta. Emlékeztetünk rá, hogy Szuszlov halála után Andropov ebben a reszortban l e t t trónörökös, Andropov f ő t i t ­ kársága a la t t Csernyer.ko t ö lt ö t t e be ezt a t is z ts é g e t /miközben a má­ sodik legfontosabb hatalmai p o z íc ió t, a fe ls ő s zin tű szervező-titkárságot Gorbacsov t ö l t ö t t e be/. Csernyer.ko a la t t tö rté n t elő ször, hogy a trón­ örökösi in v e s z titú ra : az id e o ló g ia i titk á rs á g és a második hatalmi po­ z íc ió , a fe ls ő s zin tű s z e rv e z ő titk á ri poszt qy személy: Gorbacsov kezé­ be k erü lt. I-iost ez a h elyzet ism étlődött meg Liga,csov esetében, aszal a különbséggel, hogy a kettős tis z ts é g e t most a fő tit k á r frakciójának második embere v i s e l i . vK.G-y. n

/ fo ly ta tá s az 5» o ld a lró l/ Izgatás miatt az 1934-es esztendőben 12 ízben börtön, ebből két esetbe;, fe lfü g g e s z te tt szabadságvesztés és két ízben ja v ít ó nevelő munka v o lt a penzum. Vajon mit követhettek el azok a fel-tehetőeu nem é rte lm is é g i, kétk ezi munkás rétegekhez ta rto zó áldozatok, akiket 2-9 é v i börtönre Í t é l t izga tá s miatt a bür.tetobiró - a KSH S ta tis z tik a i Évnonyv szerin t kettőn vo lto k . Vajon mit róliattak a terhére annak a további 8 vádlottnak, akiket 1-2 é v i f egy házzal sú jtottak és mit d e r í­ t e t t f e l az állam biztonsági szerv, amikor a bíróság megelégedett 6-12 hónappa1? Ha tovább böngésszük az évkönyv tá b lá z a ta it, akkor néhány o ld a l­ l a l odébb aggasztó adatokra bukkanhatunk, A b írósági e ljá rá s n élk ü l, rendőrségi hatáskörben elzárásra Í t é lt e k száma az utóbbi években erő­ ser. növekszik. 1984-ben 14.451 személyt küldtek í t é l e t nélkül büntető­ i é i epre 'egyenesen a rendőrségről széles e hasában- Mintegy négyezerrel többet mint 1975-ben- 4J02 e l i t é i t kral:* közveszélyes munkanélküliség miatt került Baracskára vagy más táborba, számuk 1975 óta megkétszere­ ződ ött. Úgy tűnik, hogy a szegényebb néposztályoknak a Nagy Testvér szellemében történő megfegyolmezóse 1964-ben előbbre t a r t o t t , mint a szégyenlősen, de a zért elism ert munkanélküliség átképzéssel, új munka­ helyekkel tör-feő orvoslása. De a csökkenő gondolatbünöltről szóló és a növekvő ká-enkás adatsorokat egymás mellé helyezve az a gondolat is f e l ö t l i k bennünk, hogy pusztán annyi' tö r té n t; hogy a korábban gondolatbűn miatt e lí t é l t e k új kategóriába kerültek. Nem az állarabiztonság s z e rv e i, hanem a közrend ő r e i vigyáznak rá­ juk. Nem iz g a tá s , hanem valamilyen köztörvényes vád alapján í t é l i k el őket. Ez a csúsjgtatásoI:__lCigiká.1a > a fogalomzavar á b c-je . Idézzük csak .e x , nuvsanond az Orv/ell-i v í z i ó : a n^B0IÍÜ _ b£kE; a SZABADSÁG - SEOLGASÁG A TUDATLANSÁG - HATALOM - 77 - dg -

Kemény I s t v á n : i:UIíKÁSŰAlíÁCSOK AZ 195 6-OS FCEPADALOI-IBAIí A na gyár fó rra dalon egész tö rté n ete sorár. döntő szerepet já ts z o t­ tak a munkástanácsok* Ily e n tanácsok alakításának gondolata már hóna­ pokkal a forradalom e lő tt fölm erült és a:inte magától értetődő v o lt , hogy az' október 25—i tüntetés elő estéjén az e lle n zé k i értelm iségiek et töm örítő P e tő fi kör k ö vetelé se i közé s o ro lta : Munkásigaz gat ást az üze­ mekben ! Az első munkástanács néhány órával előbb, október 22-ar. a lak u lt meg a d ió sgyőri MÁVAG-ban.- Október 26-án az ország legtöbb gyára már a munkástanácsok kezében v o lt , és megalakulásukkal szin te párhuzamosan magasabb egységekké kezdtek szerveződni: Miskolcon, az ország második legnagyobb ip a r i városában 26-án jö t t lé t r e a város g y á r a it ‘ összefogó városi munkástanács; ugyanezekben a napokban szerveződtek a negyei munkústa rácsok; végül Budapesten október p l-ér. összeült a nunkástanácsok k é p v is e lte tte parlamentje, amelyen már az alakuló paraszt szövetség magát. E parlamenten a küldöttek többek között abban értettek egyet, hogy a munkástanácsokból, paraszttanácsokbói, forradalm i bizottságok ­ ból ország)s munkástanácsot k e ll a la k ít a n i.Ez nem azt je l e n t i) hogy a munkástanácsok kizárólagos hatalmát, munkásuralmat akartak volna az országban m egvalósítani. Az október 22t ő l megalakuló munkástanácsok elemi k ö ve te lé s e i mindenütt ism étlődtek. A követelések lis tá já n - az ország függetlenségén k i vili - mindenütt m egtaláljuk a nyugati mintájú parlamentáris demokráciát, a többpártrend­ s z e r t, a szabad' választások at, a szólás és gyülekezési szabadságot, va­ lamint a fü ggetlen szakszervezeteket. A munkástanácsokat a la k itó munkások úgy gondolták teh á t, hogy a szabadság elemi b iztositék a a szabad vá la szt ások ^alapján l é t r e j ö t t par­ lamenti kormány. De ezzel a b iz to s íté k k a l nem elégedtek meg, még egy^ b iz to s íté k o t akartak, széles körű önkormányzati rendszert, mintegy vé­ dekezésül arra a leh etőségre, hogy a parlamenti kormány és annak minisz­ térium ai és egyéb h iv a ta la i túlságosan nagy la t á l ómra tehetnek szert az egyének f ö l ö t t . Vagyis a p o lit ik a i rendszert ille t ő e n két e lv e t k ép viseltek egy­ .* J Jt. 9 a parlamentért demokráciát és az önkormányzatot* forma e r ő v e l, JO Kom akarjuk a_ ,ná£iijuraljm tj3_ munkástanácsa]: Ji-'Slnára^cceréli'.i. mondta“ néhany h é tte l“ kés‘obb a nagy budapesti munkástanács egyik vezetS B all Sándor - , nea a ’^ r ju k i i munlásta_nácsok_uralriát^az_ e g é sz t á r ­ sadalomra Jcényc s e r it eni.. ~k jaunkástanációknak ez az á llá s fo g la lá s a megmutatja, nogyan é r ­ telm ezték a zt a szabadságot, amelyért a forradalom küzdött. Olyan po­ l i t i k a i rendszer k ié p ítés ére törekedtek, amelyben nem lé t e z ik k o rlá t­ lan hatalom, s amely éppen ezért a parlamentarizmust az önkormányzat­ t a l ö tv ö z i. Ezzel e lu ta s íto ttá k a zt a törekvést i s , hogy az á lta lu k ó h a jto tt társadalmat erőszakkal építsél: f ö l . Másfél századon á t Európa nagy ré­ szén a francia forradalom mintájára képzelték el a forradalm at, vala­ hogy úgy, kegy a forradalmár kisebbség ism eri az üdvösség ú tjá t, s

s nem kívánta.: a megélt rosszat ellenkező e l ő j e l l e l megismételni. Pén­ tosabban, október utol zé se napjaiban úgy ít é lté k ;, "jobb le f o ly t a t n i a i helyzetekben", de elképharcot, mint megmaradni emberhez m.éltatlan ... , , . . , ,• i , , , „ „ í,' zelhetűtlennek ta r to ttá k , hogy az új társadalom fe lé p íté s é n é l erősza­ kot alkalmazzana k. x Tudomásunk szerin t ez a szöveg a Magyar Füzétől: gondozásában megjele­ nő dwlrumcntumkötot előszavaként fo g napvilágot lá t n i. —

o

—

a ..on a J l 1E^ ^ í ° r adal0r'irf 1 saáiő kÖRyvel: éc tanulmányok legtöb b je lín 4 b b - t r sf a, : ° f ad?lor-! a t o t a lit á r iu s diktatúra e lí r - ' a~ . ° } 8K1 szabadság jogok k iv ívá sá ért és éppen t e lle k ? °n vJz^ o i/ ^ ^ f s i s . i r ö k , művészek, ú jságírók , in , u í!r “ ? f 1, h ? munkásság pedig mindvégig m ellékszereplő v o lt , * •iítlnJ? r Shí a^loldalnoz ta rto zó szerzők viszon t arra az állásp on tdöt1 a - erúf l n l ^ S valóban az elemi szabadságjogokért fcüztaím áért: 3 V13Z01lt ® - á t kizárólagos gazdasági és p o lit ik a i haMintha mindkét tábor k é p viselő i a zt gondolnák, hogy az érvén’ sza­ badság csak az értelm iségieknek fon tos, a munkásoké pedig o í £ i f o í £ csak a kenyer, magasabb fokon a muikásöiktatúra é rd e k li. Azt luhctxíe as ember, hogy mindkét o ld a lr ó l egyformán le r é - ik a munka sokat, azt gondolván róluk, hogy a szabadság és a z ' i ^ z s á ° nJkík sonasem leh et igazán fon tos. Ez a lenézés - vagy inkább T i o r í l t l t l a-ónban i m o 1> csak az előbbiekre jellem ző . Utóbbiaknál másról van°szó. s-abadS“ os:’ ° ef klco-ombos, ö 4 ° f d0l;5á^ Í‘° P , f ° ki!: e^ énrSl gondolni. szóló nyugat-európai o-a..acsábosez. inkabo csak33 szeretnék Ük napuV * ío r ;in v ‘í a o - á t a S tJalC ? * * * ’T d s á g o s z n é n y t. E gy-k ét é v s z á z a d o s 'ia S ' h o r v i - ' í 1 ^ m gu k V01; 20,dnal; a z sarn o k ság h o z, a z z a l a k ik ö t é z se - » bo^ . e- a h ely esen gondolkodó emberek z s a r n o k s á g l e s z .

„X.-.; - . ---- ’ “ *** J-öi a z emDerei: á llá s p o n tjá n a k f ’ l o“ A a l e® “ o r á lis o ld a lá t. IJem arra gondolok, hogy a magyar, len gve! v-Jl-A Cí en HUri“ a“ o!: Aquinói S zt. Tamás, Spinoza, T o cq u eville vary akár ' f 1 *kis?33t vaGy 0::ár Blbó » ü v * tanulmányozták volna. Hanem a rra , ' ba-^a"1. ‘' v ^ ° r i'S' 3i • Cf ebs“ 1,o vál:ia és Magyarország la k ó i ezer év óta ab^ ^ r 1 S? “" e^rÓpai kultúrkörben élnek, amely kezd ettől fogva az e^yeni szabadság m egvalósítását tű zte ki c é lu l. —wt , \e : ’ iaaS?'ar0k 0 kultúrkörben é lv e , mindennapos é r in tStatusokban., elröppenő szavakban te tté k magukévá azt az e le t igény* - jogosan nevezhetjük f i l o z ó f i a i álláspontnak hogv n S v S ::r SSaba. LOn k ö t h e s s e a saját maga á lt a l v á la s zto tt célokat. i dese;1 es ö l-°S » ih atatlan számukra az az á lla p o t, amelybe a szo vjet uralom v e te tte Őket. ^ a a r r - a í° ? o r r a d íl0rí * a Í ?ésa* len ség i küzdelemnek m inősítette T,r ! .“ *
pont v o lt a munkások szánára irá ly a dó, a kompetencia és az előző korszak­ ban ta n ú síto tt l e l k i függetlenség* Mint ahogy író k , művészek, tudósok, pedagógusok is ugyanezeket a szempontokat követték forradalm i .tanácsa­ ik megválasztásában* Az eddig elmondottak nem a zt je le n t ik , hogy c magyar forradalom egyszerűen l i b e r á lis forradalom v o lt , és a munkások i s a t is z t a p o l i t i ­ kai liberalizm u s ú tját követték 1955 őszén. F igyeljü k meg a zt a határo­ z a to t, amelyet az október | l - i munkás parlament hozott a term elő eszkö­ zök tulajdonának tárgyában* A ^unkásjiajzá^sok^ogainak ésjnük öüé_se:-ek^r.la£e lv a i 1* Az üzem a munkásoké. A munkások az államnak a gyár term elése után adót és az üzemi nyereségből m egá llap ított részesedést fizetn ek * 2. A v á lla la t legfőbb irá n y itó szerve a dolgozók á lt a l demokratikusan v á la s z to tt munkástanács. 3. A munkástanács saját kebeléből 3-8 tagú ig a zg a tó i b izo ttsá g o t vá­ la s z t , amely ü munkástanács állandó e ljá r ó szerve, amely igazgatóig b izo tts á g később részletesen m egá llap ított feladatokat i s e l fo g lá t ­ ni* Az igazgató az üzem alkalm azottja* Az igazgatót és a fontosabb munka­ kört b e tö ltő alkalmazottakat a munkástanács v á la s z tja . A választást megelőzi az ig a zg a tó i b izottsá g á lta l nyilvánosan m eghirdetett pá­ lyáza t* 3. Az igazgató a v á lla la t ügyének in té z ő je , a munkástanácsnak f e i e . . 6, A munkástanács fen n tartja magának a következő jogok at: a/ Jóváhagyja a v á lla la t valamennyi t e r v é t, b/ Dönt a béralap m egállapításáról és felh a szn álá sá ról, c/ Az összes k ü lfö ld i s z á llít á s i szerződések megkötéséről* ö/ Valamennyi h ite lü g y le t le b o n y o lítá s á ró l. _ , 7* Vita esetén valamennyi dolgozóra nézve a munkaviszony keletk ezeséről és megszűntotésóről ugyancsak a munkástanács dönt* 8- Jóváhagyja a mérlegeket és dönt a v á lla la t részére megmaradt nyere­ ség hova fo r d ítá s á r ó l. _ _ 9* Saját kezébe ve szi a v á lla la t s z o c iá lis ügyeinek in t é z é s é t ._ Ilire a határozatot a munkásparlament meghozta , az mar gyakorlat i-a g meg is v a ló s u lt. A munkástanácsok mindenütt átvették a v á lla la t irá n y í­ tását , le v á lto ttá k az állam á lt a l e lő ző le g k in evezett igazgatókat es uj igazgatóidat, rendszerint mérnököket vá la sztottak helyükre* A szocializm us mindig a termelőeszközök köztulajdonát h ir d e tte . A k elet-eu rópai országok gyakorlatában azonban nem v a ló s u lt meg a k ö ztu la j­ don. A termelőeszközök állam i tulajdonba kerültek és az aliaw sp lo tt ^ uralkodó pártvezetés rendelkezett rólu k. Magyarországon, 1 9 3 & októberé­ ben került sor elsőidben arra, hogy a gyár valóban a dolgozo k o llek tíva közébe kerülj oki. Meg i s maradt tulajdonukban, egészen januárig, mer, hiába özönlöttek be november é—én a szo v jet csapatok, niaba alakulz meg a Kádár-kormány, a gyárak továbbra i s a munkástanácsok kezeben maradiak* Egészen addig, anig a megszállók és az á lta lu k m egszervezett ie g y veres különítmények be nem h atoltak a gyárakba, le nem ta rto z ta tta k a.;mun.v,á.Jtanácsök t a g ja it és sok más munkást i s , szót nem vertek a sztraj-o^ okat és a tü n tetőket. Csak kivégzésekkel, börtönökkel, in te rn á lá s o k u l tudták a gyárakat visszavenni a munkásoktól, valamint a zza -, hogy az egész országban mindenütt végigverték az embereket. A szovjet csapatok bevonulása után a munkástanácson - o-sosoroar.

a november l4-én megalakult országos munkástanács - a gyárak munkástulajdor.ának' elvét a ssabad vá lla lk o zá s e lv é v e l e g é s z íte tt éle k i* Eszel ^et­ tél: t e lje s s é azt a gondolatukat, hogy a dolgozóknak tulajdonossá k e ll vállalok* Erre ugyanis két leh etőséget lá tta k : E gytőlől a nagán-, más­ f e l ő l a k o lle k t ív tu la jd o n t. As első szerin t a dolgosé szabadon foghat v á lla lkoz doha, amelyben saját ura le h e t, s nem k e ll engedelmeskednie senkinek som* A második szerin t a gyárak dolgozói i s a maguk u rai, meri ők irá n y ítjá k a gyárat. , , , , , A tulajdon két formájára irányuló igények r e g i vagyak ujra^ogalnozásai vo lta k , munkások és fö ld n é lk ü li vagy kevés f ö l dü parasztok mar év­ tized ek óta küzdöttek a két igény r e a liz á lá s á é r tL ib e r á lis szénnél tehát szocialistá n a k , s z o c ia lis ta szemmel v i­ szont lib e rá lisn a k lá t s z ik a magyar forradalom .- A magyar munkások egya­ ránt vonzódtak a l i b e r á lis és a s z o c ia lis ta elgonOolásoknoz, csak abban nem h itte k , hogy bármelyiknek egyszerű alkalmazása k i e l é g í t i igényeik©c. A forradalom irodalmában a rr ó l i s v ita fo ly ik , hogy honnan vettem a munkások elgondolásaikat* Egyesek a m ellett kardoskodnak, hogy a- ér­ te lm is é g ie k tő l, mások azon erősködnek, hogy mindez a munkások invenció­ ja v o lt , és maga az értelm iség a munkások hatására ra d ilca lizá lód o tz. A v itá t értelmetlennek érzem. A gondolatok és az igénye.: a levegooen v o ltak, az igény és értékrendszert, amelyből fa ia d ta k , egyaránt o s zto tta munkások, értelm iségiek és parasztok. Megfogalmazóik pedig a^kompetens és le l k i l e g független emberek vo lta k , bármilyen társadalmi retegbe s o ro l­ ta is őket a s ta tis z tik a . 3 szempontból nagyon jellem ző , hogy az ismer­ t e t e t t követeléseket tartalmazó,időrendben le g e ls ő írásos dolcuner.tumok — e g y fe lő l értelm isé g i köröknek, m ásfelől munkástanácsoknak a Hatá­ rozatai - g y a k o rla tila g azonos dátumunk* Az viszont ig a z , hegy a társadalmi erők küzdelmében a nunkaCStanacsok á lt a l v e ze te tt munkásságé v o lt a döntő_szcrep^mind a forradalom a la t t , miad pedig a szo vjet m egszállást követő e lle n á llá s során. Hagyón is érth ető, hogy a szemtanúk emlékezései es az azokra t á ­ maszkodó irodalom a fegyveres fö lk e lé s hősies és látványos eseményeire_ fe k te tik a hangsúlyt. Am nem a fegyveres harc v o lt a z, amely Nagy^Imrét arra k é n y s z e r ite tte , hogy végül i s elfogad ja a parlamentarizmust es a többpárt-rendszert, hanem a munkástanácsok á lt a l v e z e te tt általános^ s ztrá jk . És abban a pillanatban, amikor Nagy Imre elfogadta k ö vetelé se i­ ket, véget tudtak ve tn i a 12 napja fo ly ó sztrájknak, helyre tudtak á l l í ­ tani a rendet és meg tudták in d íta n i a term elést* _ _ r Egy r é g i babona szerin t a tömegei: akarata mindig anarchisztikus , a iEndet a kormányok ta r tjá k fenn, s ha ez utóbbiak e lv e s z tik kényszerí­ t ő eszközeiket, zűrzavar támad. A magyar forradalom tö rté n ete c á fo lja ezt a n ézetet. Amint az- Egyesült Nemzeteknek a forradalom ról szóló jo le n té s e r,, r ö g z ít i, a munkástanácsok vo lta i: azok , amelyek a parlamenti kormányzás Levezetése utár. képesek voltak a gazdasági e le t ú jjá s ze rv e­ zésére. A leninisaus i s , a konzervatív szo c io ló g ia i s úgy k é p zeli el- a népet, mint az államhatalom á lt a l megfegyelmezett tömeget, amely azu­ tán megfékezhetettenné v á lik , ha megsemmisül az államhatalom. Nos, a nép nem azonos a tömegekkel. Egyénekből á l l , akik tudják hasanáxr.* a fe jü k e t, nehéz órákban talán még inkább, mint a hótköznapokoan. Októ­ ber végén és novemberben voltaképpen nem v o lt más szervezett erő az or­ szágban, mint a munkásoké. A munkástanácsok legendás kora azonban november h-én a szovjet csapatok bevonulásával kezdődött. Újra indult a s z trá jk , az egesz or­ szágban. A történelemben a l i g van példa több'.héten át ta rtó általános s ztrá jk ra , még kevésbé olyan s z trá jk ra , amely ily e n nehéz körülnézőközött és ily en átfogó követelésekért z a j l o t t volna 1c. November 14-én - az Egyesült Izzóban - újra alak u lt a Nagybudapes­ t i Központi Munkástanács és újrafogalm azta, sőt k is z é le s ít e t t e a már

ismert lcövet e l és eket. A megszálló hatalom képtelen v o lt kormányozni. Kénytelenek voltak a nagybudapesti munkástanáccsal tá r g y a ln i. A kor­ mány elism erte a munkástanácsot tá rg y a ló féln e k , jo g ila g is elism erte a mimkásta nácsókát, és a rt is sik erü lt e lé r n i, hogy visszahozzák a Szov­ jetu n iója deportált polgárokat# A kormány abba i s b o lo cg jsjc tt, hogy no­ vember 21-en a Sportcsarnokban összeü lj ön a munká st aná c s ok országos é rte k e z le te . Ennek alapján a nagybudapesti munkástanács november 19-re meghirdette a munka f e l v é t e lé t . 21-én reggel szo vjet tankok, páncélautók és rohanlövegek özönlöt­ tek e l a Sport csarnok környékét- Erre a liirrc- azonnal l e á l l t a közleke­ dés, és minden központi z e ls z o lit á s nélkül újra kezdődött az országos sztrá jk * Ezt azután, mintegy jóváhagyta a főváros egy másik körzetében összeülő országos munkástanács. Újra tárgyalások kezdődtek. December 9-érc új országos é r te k e z le te t hívták össze- Ezen a reggelen a szovjet hadsereg és az á lta lu k szervezett magyar fegyveres karhatalom kü lön ít­ ményei s z á lltá k mega k i j e l ö l t ép ü letet, és mindenkit le ta r tó z ta tta k . V o lt, aki el tu dott menekülni, mások hosszú időre börtönbe kerü ltek . A h írre újra országos sztrá jk kezdődött. Csak januárra ju totta k el Kádá­ réi: odáig, hogy az ismertebb vezetőket börtönbe csukták és a kevésbé i s ­ merteket in tern á ltá k . A te r r o r csöndje következett. Jegyzet ele 1# Iíolnár J . , Ellenforradalom Ha gyár országon 1956-ban, Budapest, 1967, 129- L. 2* Az 1917 febru ári orosz forradalomban és az 1956-os magyar forradalom­ ban tanácsok és szovjetek jö t te k lé t r e mindenütt, egymástól te lje s e n fü g g etlen ü l, munkás,katona és paraszttanácsok Oroszországban, a taná­ csok legkülönbözőbb v á lfa ja i Magyarországon: h e ly i tanácsok a lakó­ helyeken, forradalm i bizottságok a fegyveres harcosokból, irók és mű­ vészek b izo tts á g a i Budapest kávéházaiban, ifjú s á g i és diáktanácsok az egyetemeken, munkástanácsok a gyárakban, forradalm i bizottságok és tanácsok a hadseregben és a közhivatalokban, és ig y tovább vég nélkül. Az egyes tanácsok és bizottságok többé-kevésbé v é le tle n s z e ­ rűen. alakultak át p o lit ik a i intézményekké. A spontán fe jlő d é s le g szembeszökőbb vonása az v o lt , hogy ezek az egymástól fü ggetlen és rendkívül különböző szervezetek Oroszországban néhány hét a l a t t , Ma­ gyarországon néhány nap a la t t az együttműködés és az egyesülés ú tjá ­ ra ^léptek, előbb r e g io n á lis vagy megyei szinten, hogy végül az egész országot átfogó parlamentet alakítsanak- Hint az els ő északamerikai konventok, társulások és konföderációk esetében i t t i s lá tju k , hogyan bontakozik k i a fö d e r á lis e lv , az elkülönült egy­ ségek ligájának és szövetségének e lv e , magának a cselekvésnek e le ­ mi körülményeiből a n élü i, hogy a szereplők azon spekulálnának, mi­ ként leh et nagy terü leten republikánus kormányt lé tre h o zn i, de még azon sqihj hogyan leh et egységesen harcolni a közös elle n sé g e lle n Uj p o lit ik a i t e s tü le te t akartak lé tre h o zn i, a republikánus kormány­ zás új f a j t á j á t , amely "olajai köztársaságokon" nyugszik, oly módon, hogy az ig y lé t r e jö t t központi hatalom nem fo s z tja meg alkotó r é ­ s z e it ere d eti hatalmuktól- Más szóval a tanácsok a b b eli igyekeze­ tükben, hogy megőrizzék cselokvő és véleményformáló képességüket, kényszerűen fö lfe d e z té k a hatalom megosztásának leh ető sé g é t, va la ­ mint ennek legfontosabb következményét, n kormányzó hatalmak meg­ osztásának szükségeszegét/Arendt, K*, On Reveiútion, Penguin Books, 266-267 1./ 5- De érdemes arra emlékezni, hogy november A-e után a munkástanácsol: azonnal á tv etté k Bibó István " t e r v e z e t é t " , amelyet Budapest utcáin mindenütt le h e te tt lá t n i, de nem Bibó, hanem a munkástanácsok a lá ír á ­ sával. 10 -

4. I helyen Bi'oó gondolatmenetét követe;,!, aki vi'ssont Hajnal István tö r té n e ti s zo c iló c á já n a k egyik a la p e lv é t alkalmazta 1955 magyar valóságára. 5- k aesfcrfeainttáást Ssabó Zoltánt ól ^ ik út, ior.dan, 195. 6. Arénát, II., id . mü, v01 1. ní * Határus uniós, Happost du Cimitá Hongrie , név; York, 195?, 505, 1é-

- 11 -

Tőke Ferenc" A MAG2U MU1IKÁSTANÁCSOK TÖRTÉNETE Magamról an n yit, hogy nunkáscsaládban nőt te a f e l . Egészén iia ta l® n , inasként kezdtem dolgozni az Orion rádiógyárban, ahol később szerszanla Icat o s- segé dként szabadultam. De többre vágytam: szerettem^vo.na tovább­ tan u ln i, s ig y beiratkoztam egy e s ti tanfolyam ra. Ennek el végzésé után kiem eltek: normás le t t e n , ami már ebben az időben sem v o lt tú l népsze­ rű beosztás. Mégis, amikor a forradalom a la t t a rni üzemünkben i s meg­ vá la sztottá k a munkástanácsot - akkor a körülbelül pOOO embert x o g la llcoztató T elefo n g y á ro n dolgcrztam a lis t a e lő re iterul-oem, s nen s k is szavazatkülönbséggel. Később, amikor az id eig len es válasz„aso^ ered­ ményét m egerősítették, én egészségi okokból vissza akarta* lé p n i, de a munkatársain nem engedtek. íg y vá la sztotta k meg másodszorra i . az u«ewi munkástanács elnökévé. . Hozzáteszem, hogy már l ő éves koromban szocialaemokr* „a. p a r la g voltam, és azóta is meggyőződéséé szocdem maradtam. Ügyanan.tor - mint sok munkatársam ~, az egyesítéskor ón i s oelepten a Magyar Dolgc_ * P a r Ebben az Írásban megpróbáltam ö s s z e fo g la ln i mindazt, iamit a munkástanácsokról tudok, s mindenekelőtt elmondani a hozzájuk kapcsolódó s~e mélyes élményeimet. x x x Az 1956. október 2 > i események után nem vettem rés zt a további harcokban: bementen a gyárba. Azt hiszem, ez 25-én le h e t e t t . A dolgozóból mintegy nyoloszázan gyűltünk össze a kultúrteremben, ^ em ^ iv ényen ü lt az ig a zg a tó, a p á r ttitk á r, a sza lcsz^ vezeU t it k á r es néhány más funkcionárius, a társadalmi szervezetek fü g g e t le n ít e t t ^ e . u i . A termet m egtöltötték a munkások. A gyár v e ze tő i megpróbálják l e t r e n o ^ i a munkástanácsot. Valóban, .a SZOT - a párt központi b^ottságanak e g e t é rté s é v e l - minden gyárnak és üzemnek 3aVpsolta nunl^stanacs x o la l tá s á t, hogy a dolgozók végre ne csak papíron, hanem k ló já b a n i s 1 cs z ó l‘ ássa S k munIcahelyük irányításába. Persze, a gyár vezetőségénél megvöltak "a naga e lk ép ze lése i - és j e l ö l t j e i . f c ezen a napon k izá rólag a dolgozók J e lö lt je ir e szavaztunk. Ezt látva a -unncik mind 1_n gyárban - egyszerű dolgozóként. Az i g a ^ ó k ő z e t e , hogy o valOjava szer szánlakatos, én k é rte , hogy visszatérhessen a gepe m elle. Ennek nem von

, ^

^

4

nunkástanficsna 1: idiriilbelltt 25

19 f i z i k a i munkás került a münká-jjtanácsba. ~ mjte Tarenc, a tlaGJ-'oudapesU KBaponti Hímbástanács a lela o b e 1556 végén I ly ía ír á » “ a ltt lt. 1968 -baa Bomba* « í , 37 eve. t o r f g j ; S í k -J m v ir js a m l t t e s é s e H a brüBsaolx M ° a ? S “ á* . • > «e v u .. /Beviev?/ P . U 1 U U .. £ « * * * e* W W . ^ _____ ggyüjtecényél /Az Irodalm i Újság je g y z e te ./

12 -

T e k in te tte l a te lje s e n tis z tá z a tla n p o lit ik a i h elyzetre és a mi­ n iszterek ellentmondásos n y ila tk o za ta ira , úgy döntöttünk, hogy addig nem ismerjük e l a kormányt, amig bővebb inform ációt nem kapunk, s a sztrá jk o t egyelőre tovább fo ly ta tju k . A munkástanácsot megbíztuk, hogy gyű jtse össze a dolgozók k ö v e te lé s e it, s juttassa el azokat a Parlament­ be* Ezek között a követelések között szerep elt a szovjet csapatok kivo­ nása lia gyár országról - vagyis az ország függetlenségének b izto sítá sa és a Hagy Imre-kornány m egerősítése, az egyetlen kormányé, amelyben hoszszű idő óta először szerepeltek a mi bizalmunkat i s élvező m iniszterek* A munkástanács tagjainak körülbelül a f e l e nagyon f i a t a l , 23-28 éves v o lt- ök rés zt vettek a forradalom kü lön féle akcióiban, a tUntétéselcben, a Sztálir.-szobor ledöntésében, a Rádió ostromában. Az '•öregek** között voltak ré g i szakszervezeti a k tiv is tá k ; néhányán ü ltek a r é g i rend­ szerben vagy éppen Rákosi a l a t t , de most majd' mindannyian azon a néze­ ten voltak, hogy át k e ll adni a sta féta b o to t* Ha a fia t a lo k a nehéz har­ cokban meg tudták á lln i a helyüket, méltók arra i s , hogy a munkatár­ saikat k é p v iseljé k . A z, hogy a munkástanács ta g ja i közül párttag v o lt- e valaki vagy sem, nem já ts z o t t szerepet. Rólam' i s tudták, hogy az egyes it é s óta párttag -/agyök, mégis egyhangúlag vá la sztottak meg. Egyébként a te le fo n g y á ri munkástanácsban SO v o lt a párttagok aránya, s több p á rta k tiv is tá t is m egválasztottak. A munkások megbíztak bennünk, mert tudták, hogy régebben is mindig az ő érdekeiket képviseltü k. Az ő sze­ nükben egyedül a munkástanács-tagok szep lőtelen múltjának v o lt je le n tő ­ sége. Úgy tudom, ugyanebben az időben Budapest minden üzemében l e z a j lo t ­ tal: a munkástanács-választások. A fő vá ro si dolgozók tudták, hogy Ju­ goszláviában az üzemel: vezetése a munkástanácsok kezében van. És hogyha ott a munkások lehetnek az ig a z i gyártulajdonosok - mondták - , miért r.e követhetnénk mi is az ő példájukat* És egyébként i s , igyekeztek, hogy a magyar munkástanácsok valóban hü képét adják a ju g o s z lá v ia i önkormány­ zó szerveknek. A választások láza aztán Budapestről kiindulva fokozato­ san meghódította az egész országot* Hovember 3-ra mindenütt megalakultak a munkástanácsok, és működni is kezdtek* Ugyanakkor fokozatosan le c s e ré lté k a r é g i vezetőket. A mun­ kások követelték az ipar d e ce n tra lizá lá sá t, ami g y a k o rla tila g az üzenek munkásigazgatás a lá vonását és tu lajdon bavételét je le n t e t t e , de em ellett a nyereség egy rés zé t meghagyták volna az államnak. A mi üzemünkben ez a folyamat már eléggé előrehaladott állapotban v o lt . Október 30-dn, kedden küldötteink a Parlamentben tanácskoztak T ild y Zoltánnal, s egy memorandumot ju tta tta k el Hagy Imréhez. A rádióban épp elekor olvasták be Hagy, T ild y és Kádár n y ila tk o z a ta it. Ezekből megálla­ píthattuk, hogy a kormány végre ura a helyzetnek. Elhatároztuk, hogy visszatérünk az üzembe, és javasolju k a dolgozóknak, hogy vegyék f e l a munkát. Felhívást tettünk közzé a rádióban i s , hogy november 5-én, hét­ főn reggel minden"dolgozó jelen tk ezzen , á lljo n munkára készen a gépe m e lle tt. Sokan már november 2-án és 3-án b e jö tte k a gyárba a h e ly r e á llit á s i munkák elvég zésére, ügy lá t s z o t t , hogy á té r z ik : ezú tta l maguknak dolgoz­ nak. A rró l b e széltek , hogy az ed digi munka versenyeket, a társadalmi mun­ kát mindig fe lü lr ő l k én yszeritették rájuk, de ha a dolgok továbbra i s ig y haladnak e lő re , akkor most ők maguk fognak munkaversenyt szervezn i, és sosem lá t o t t termelékenységet érhetnek majd e l . november 4—én a szo v jet ágyul: dörgéséro ébredtünk* A második szovj í beavatkozás nemcsak a v á ro st: minden tervünket romba dönt ö tté . Ismét k itö r t az á lta lán os s z trá jk . Valóban, már kaábban megállapodtunk: ha bármilyen nem várt n ega tiv ford u lat jönne közbe, s z trá jk fe lh ív á s n él­ kül is letesszük a munkát. A munkások egyetlen fe g y v e ré t, a sztrá jk o t á llít o t t u k szembe az oroszok á lt a l ránk erőszakolt ICádár-kormánnyal épp úgy, ahogy annak idején Hagy Imre kormányával i s tettü k , amig meg nem bizonyosodtunk annak va lód i szán delta í r ó i . 13

November 4—én mégis sokan b e jö tte k a gyárba tudakozódni# hon tud­ ták, hogy iáit gondoljanak, mert a rádió h írein le h e te tle n v o lt eligazod­ ni* Egy dolog azonban világosan lá t sző tt : az új kormánynak semmi hatal­ ma sincs* Kádárék fe lh ív ta k a munkára, de a mólosoknak eszük agában sem v o lt engedelmeskedni* m ásfelől viszont világosan lá ttu k , hogy az^or­ szág dolgozói nem állhatnak k a rza tett kézzel az idők végtelen ségéig* Som a munkásoknak, sem a lakosságnak nem vo lta k akkora ta r t a lé k a i, ami leh e­ tővé t e t t volna egy többhónapos általán os munkabeszüntetést. Szörnyen hiányzott a pénz i s . Akárhogyis, a munkások úgy gondolták, hogy a gyár­ ban, egy tömegben maradva, némi nyomást gyakorolhatnak a kormányra* ne­ méltük, hogy o lt ölcélt séfjükkel b izo n y ítjá k a szo vjet csapatoknak i s , hogy véres beavatkozásuk az egész magyar nép akaratával e lle n k e zik , végső so­ ron pedig szerettek volna kompromisszumot, modus viv en d it t a lá ln i az új vezetőkkel. _ Semmiféle reakciós hangot nora le h e t e t t h a llan i a ^sstraj*c id e je a la t t . Soha, egyetlen p illa n a tig 3em vetődött f e l a r é g i tulajdonoson es etleg es v is sza téré sé. Általában mindenki valami ú jat a k a rt. Igazabol nem szerették volna lemásolni a ju goszláv modellt sem, még kevésbé bár­ milyen amerikai vagy nyugati p éld á t. A megújítás e lt ö k é lt vagya veze­ t e t t a 13agy-budapesti Központi Munkástanács megalakításához i s , a min­ denütt je le n lé v ő szovjet fenyegetés e lle n é r e . , Ebben nálunk, a Telafcngyárban» már a munkástanács első uleser eg y etértette k a dolgozók. Határozottan szembeszegültek a kormány á llá s ­ p on tjává!, auely a munkástanácsokat csak tis z tá n gazdasági fe la d a t ok^el­ végzésére h iv a to tt szervnek te k in te tte . A munkástanácsnak p o lit ik a i -u ná­ ciókat i s e l k e ll lá tn ia - mondták a dolgozók leg a lá b b is addig, amíg meg nem valósul az ig a z i parlamenti népképviselőt. S z e rv e z e tile g a munkástanácsnak csalt két fü g g e tle n íte tt munkatár­ sa v o l t í az elnök és a t it k á r . A több i tanácstagnak éppúgy dolgoznia k e l l e t t , mint bármely más munkásnak. V á lla lt funkciójukat természetesen munkaidő után, e lle n s z o lg á lta tá s nélkül lá tta k e l . A tanácstagok napon­ ta je le n té s t irta i: az üzen belső á lla p o tá ró l és az országos p o lit ik a i eseményekről. Ez utóbbi feladatuknak megvolt a maga je le n tő s e g e , ugyan­ i s a h iv a ta lo s információkban /rádió, dépsza’oadsag/ nem le h e te tt meg­ b íz n i. , , . £ gyűléseken a tanácstagok k ép viseltél; munkatársam velemenyév, elmondták a követelések et, majd minden egyes pont f ö l ö t t v it á t n y ito t­ tunk, amáyber bárki fe ls z ó la lh a t o t t . Ezután szavaztunk. A 'Telefongyár­ ban ílymódon elfo g a d o tt egyik határozat kimondta, hogy egyetlen reg i tulajdonost sem leh et vis s za h ív n i: a gyár a munkások tulajdonába megy á t. Időhiány miatt nem tudtunk megállapodni abban, hogy miképpen h a jt­ suk vév^e ezt a döntést, de tö b b fé le ja v a s la t i s s z ü le te tt. Az egyik úgy s z ó lt , hogy részvényeket k e ll kib ocsájtan i és szétosztan i az a lk a l­ mazottak k ö zö tt. Mindenesetre, ez az ügy függőben ^maradt- Más^lcercesekben viszont gyorsan egyet é rt ésro jivtoitunh# El bötaróztuk poldaulj kegy a jövőben semmilyen p o lit ik a i szervezet nem működhet a gyárkapun be­ lü l - még a munkáspártok sem. Egyedül a szakszervezet munkáját engedé­ lyezzük - ha fü g g e t le n ít i magát az összes p á rto k tó l. Elhatároztuk, hogy mindenképpen szembeszálluxvk az egypártrendszer megvalósítására törekvő erőiekéi. Általában mindenki a m ellett vo k so lt, hogy az l ^ - d - Y kozott működött pártok térjen ek vissza a p o lit ik a i éle tb e - azok a partok, amelyek nem a kapitalizm us, hanem a demokrácia h e ly r e á llítá s á t te k in te t­ ték feladatuknak: támogattál; a fö ld reform o t, az ip a r i term elés társa­ dalma sitásánal: különböző v á lto z a ta it és k ö vetelték a szabadság es az emberi méltóság tiszteletib en ta rtá s á t. Senki sem ja v a s o lta , hogy a munkástanács legyen a munka.so.; p o li­ t ik a i kénviseletének szerve. Pontosan tudta mindenki, hogy a v á lla la t , mint munkaadó, nem képes a dolgozók p o lit ik a i érd ek eit k é p v is e ln i. H í-

cser. o most megdöntött Rákosi-rer.dszerr.el: épp ez v o lt az egyik legab­ szurdabb gyakorlata: az üzem, a munkaadó v o lt egyúttal a dolgozók ” órdekeir-ckH k é p v iselő je i s . Aiiogy már mondtam, k étségtelen : a munkásta­ nács e llá t o t t p o litik a i-é r d e k k é p v is e le ti feladatokat i s , de mindenki úgy gondolta, hogy ez csak átm enetileg le s z ig y . Ezzel kapcsolatban néhány dolgot pontosfcar.i k e l l . A helyset koránt­ sem v o lt azonos a forradalom a la t t és annak leverése után. Amikor úgy né­ z e tt k i, hogy a Nagy lmre-kormányban megbízhatunk, szóba sem k erü lt, hogy a munkástanácsoknak p o lit ik a i fu nkciói i s lehetnek. Egyetértettünk abban, hogy ezt a fe la d a to t a pártoknak k e ll e llá tn iu k . Ellenben november ‘4-. után kibontakozott egy, a p o lit ik a i szerepet e rő s ítő irán yzat, mivel sem­ milyen más, a munkások bizalmát élvező szervezet nem lé t e z e t t az ország­ ban* Mindenesetre, a munkástanácsok összetételében a p á rtá llá s nem j á t ­ szo tt semmilyen szerepet - csakis az üzem érdekei, a szakmai tudás és az emberi k valitások számítottak. A második szovjet beavatkozás e lő tt nem esett szó a munkástanácsok felsőbb szerveinek m egalakításáról som* Az ö t le t elő szö r a november utáni, még zavaros helyzetben merült f e l . Ekkor már mindenki lá tta a káoszt, az elhanyagolt gyárak siralmas á lla p o tá t, hogy a term elés t e l ­ je s le á llá s á r ó l ne is beszéljünk* Hamarosan megfogalmazódtak olyan köve­ telés ek , amelyek legalább a kü lön féle h e ly i munkástanácsok együttműködé­ sét szorgalmazták. íg y alakultak meg aztán az első t e r ü le t i munkástaná­ csok, hogy megkönnyítsék az üzeni szervezetek munkájának összehangolá­ sát, a követelések q&rségositését és az in form ációcserét. A munkások meg­ é rte tté k , hogy minél átfogóbb a szervezetük, annál eredményesebben érvé­ n yesíth etik akaratukat a kormánnyal szemben* Ekkor már mindenki lá t t a , hogy valamit tenni k e l l , mert az ország vezetés nélkül á l l . Ig a z , hogy kétszázezer szovjet katona állomásozott Magyarországon, hogy lé t e z e t t a Kádár-kormány - de hatalma nem te r je d t tú l a Parlament kapuján. A m iniszterek a népharagtól tartva nem mertek k ilé p n i az utcára. Ebben a helyzetben a le g e ls ő gyak orlati fela d a t a barbár szo vjet tá ­ madás következtében hajléktalan ul maradt ezrek és ezrek fe d é l a lá ju tta ­ tása v o lt . hagy e r ő fe s z íté s r e , komoly együttműködésre v o lt szükség, h i­ szen a nélkülözők számára a h elyzet napr'l-r.apra elviselh etetlen eb b é v á lt . Elhatároztuk, hogy Összehívjuk az összes k e rü le ti munkástanácsot és a nagyobb üzemel: tan ácsait. Az ú jp es ti munkástanács határozatot is hozott ebben a kérdésben. íg y november l>*án valóban össze i s gyűltünk a budapesti munkástanácsok é r te k e z le té r e . Ezen én magam is rés zt vettem. Először a Telefongyárban hívtuk össze a munkásokat, mintegy nyolcszáz embert, Ez a gyűlés jóváhagyta a forradalom a la t t v á la s zto tt üzemi munkástanács ö s s z e té te lé t és az á lta la a ddig'.hozott határozatokat. L eszögeztük, hogy a két legutóbb megszavazott döntést továbbra is fen n tartjuk: nem ismerjük el a Kádár-kormányt az ország le g á l i s vezetőjének és lem vesszük f e l a munkát, amig a szovjet csapatok k i nem vonulnak Magyárországról. Ezután kü ldöttet választottunk, aki a k e rü le ti munkásta­ nácsok gyűlése e lő t t az üzemet k é p v is e li. Ezen a demokratikus szavazáson nemcsak a munkástanács ta g ja i* honom mindenki, az üzen összes je le n lé v ő dolgozója leadta a voksat. Rám e s e tt a választásuk. Ekkor megtartottuk - szintén a Telefongyárban - a k e rü le ti üzemek k ü ld ö tte iv e l a közös ta nácskozást, ahol ismét engem b íztak meg, hogy képviseljem őket egy szólesebb körű értek ezleten , amelyet az ú jp e s ti tanács épületében a Icar tur.l: megtartani. Csakhogy, amikor a delegációk megérkeztek az ú jpes’. i tanácsháza e lé , lá ttá k , hogy az épü letet a s z o v je t hadsereg egységei ta r tjá k meg­ s z á llv a . Ott nem le h e te tt semmilyen é rte k e z le te t ta r ta n i. Kis tanakodás után végül az Egyesült Izzó munkástanácsának meghívására az ő gyárépü­ letükben gyűltünk összo. Egyenként, i l l e t v e k is csoportokban mentünk az Izzóba, hogy ott végül is megtartsuk a megbeszélést a legnagyobb buda-

p e sti üzemek munkástanácsainak k é p v is e l8 iv e i. Ez november 14-én t ö r •oent, délután 4 órakor. Minden je le n lé v ő e g y e té rte tt egy központi nun..as-unács létrehozásának szükségességében, de a formát ille t ő e n nem .ud:unk mogegyenni. A gyűlésen f e ls z ó l a lt Báli Sándor, a Standard-gyár ^ep/^selo^s* Elmondta, hogy a Parlamentből jö n , ahol a Magyar Acélmű­ é i' 3 T c,!® fe li. aasyolvasstó és a Csepeli növényolaj gyár k é p viselő i vei együtc 'Kádár fogadta Slcet- Felolvastál: neki a munkások k ö v e te lé s e it Szék a uoveteiessk egyébként pontosan megegyeztek a m ieinkkel: a szovjet csapatoit icivonása , titk o s választások elrendelése a többpártrendszer a la p ­ ban, demokratikus kormány a la k ítá s a , az üzemek munkáséi!enőrzésbe véte­ l e , a munkástanácsok elism erése, a szabad szakszervezetek v is s z a á llít á ­ sa, a sz„rág*:;}og, a sajtószabadság és a v a llá s i szabadság elism erése vagyis a forradalom legism ertebb, legáltalánosabb k ö v e te lé s e i. Minden egyes munkásgyüléscn ezeket szedték pontokba, nár-aár az unalom^ '• menő egyhangúsággal. Báli. elmosna Kádár válaszát i s : “Joguk van hozzá, hogy ne ismerjék e_ a ..ormányt» de ez nem v a .to z ta t a helyzeten . Engem támogatnak a szov­ j e t csapatok, örök azt csinálhatnak, a u it akarnak. Ha nincs kedvűk co lg o zn i, hat r.e dolgocsa-iak# -------Keletink i t t -a -Parlar/ientboa n in d ig le s s ú nii —— tiu én­ rámn, io s z jaxve- világítanunk.-.. u Kádár egyébként megtagadta több olyan mu.nkaSküldöttség fogadását, amelyek mind ezzel a mondattal kezdték köve­ t e l é s c ik o t: “Mern ismerjük el a Kádár-kormányt» . Az Egyesült Izzó —b e li gyüleson több delegátus i s ja va solta ogy Or­ szágos Munkástanács f e l á l l i t á s á t . Magam i s támogattam volna ezt az e l ­ k ép zelést, de hivatalosan csak a zt mondhattam, amivel a munkatársaim megbíztak: javasoltam , hogy először hozzuk lé t r e a Hagy-budap e s ti Köz­ ponti Munkástanácsot. A többi ú jp es ti ős a n g y a lfö ld i küldött hasonló nelyzatben v o lt . Kár, hogy Kádár nem j ö t t el inkognitóban erre a gyűlés­ r e : jó lec k é t kapott volna munkásdenokráciából. Végül is a többségi ha­ tározat a Jla gy-buda p esti Központi Munkástanács l é t r e j ö t t é t sü rgette. A^gyülés tudomást s zerzett a Beloiannisz finommechanikai üzem dolgozónak á llá s p o n tjá r ó l, amely kimondta: “ Ken ismerjük e l a Kádárkormányt, mint a nép akaratának k if e je z ő jé t , de ez nem gátol meg ben­ nünket abban, hogy tárgyaljunk v e le . Ők a hatalom k ép viselő i - legalább­ is papíron. A sztrájk ot leh etetlen s ég tovább fo ly t a t n i: nincs elég ta r­ talékunk. Ráadásul a munkástanácsok csak akkor tudják fo ly t a tn i a tevé­ kenységüket, ha állandó kapcsolatban maradnak a dolgos o ld a l. Az á lt a ­ lános s ztrá jn végül Is az ogész ország é le t é t m egbénítja. Következéskép­ pen fe la já n lju k Kádárnak, hogy november 19-ér. hétfőn felvesszü k a mun-' kát - aminek fejében ő k ö te le z i magát, hogy záros határidőn belül t á r ­ gyalásokat kezd a szovjet csapatok kivonásáról és Hagy Imrét bevonja a kormányba.11 Ezek voltai: a 3e 1oiannisz-gyár Kádárhoz in té z e tt javas­ l a t a i . Heg k e ll je g y e zn i, hogy a követelések Hagy Imrére vonatkozó részé­ re Kádár r e a g á lt: “Magom i s am ellett vagyok, hogy Hagy té r je n „•? vissza *a kormányba, de e rrő l csal: akkor leh et szó, ha elha^ jgyja mostani ta rtózk odási h e ly é t, egy idegen ország nagykövetségét. J o jjö i ide a Parlamentbe, akkor majd beszélhetünk**. “ Az I z z ó - b c li gyűlés ezen a napon csatlakozott a B eloia n n isz-gyá riak — T— í ~* -----*"—*■> - « ' • -

Országos Munkástanácsot som* Néhány r é s z le t kérdésben voltai: v itá k , de a legfontosabb pontokban gyorsan megegyeztünk. Hattagú küldöttséget választottunk, hogy vigyék el Kádárnak az ér­ tek ezleten hozott határozat okat. Megállapodtunk, hogy addig nem hoz­ zuk nyilvánosságra őket, amig meg nem ismerjük Kádár válaszát - azét a Kádárét, a k i november 4. és 14* között több mint húszszor próbálta meg k ierőszak oln i, hogy újból vegyük f e l a munkát - eddig a legcsekélyebb eredmény n élkü l. -16 -

Amikor Kádár fogadta a delegációnkat, először^ i s megismételte, amit Hagy lő r é v e l kapcsolatban már a beloianniszosoknak i s mondott: - Hat mit akarnak? lfogy egy idegen állam követségén tartózk od ik : ig y nem tárgyalhatok ve le* Jöjjön id e , és akkor majd mindent megoeszelür.k. .... , A munka újra f e l vét elének a k ir é t ellenben nagy örömmel fogadta: - Látom, hogy Önök komoly emberek - mondta. Majd tü l é rin tk s z e t t : nem akartuk, hogy Kádár egy embert minden murkásgyüléscn ott szim a to ljo n ... A munkáskövetelések hallatán aztán Kádár dühbe^gurult: - Hát mit akarnak maguk? El lénk ormányt? - kiabálta. Ha-gynohesen sik erü lt lec silla p íta n u n k . Megegyeztünk példáu l, hogy Kádár megkezdi a tárgyalásokat a szovjetekk el* Esnek nejében a munkásta­ nács is lépéseket tesz a munka ú jra f e l v é te le érdekében*.• ^ A liagy-budapesti Központi Munkástanács az Akácfa utcai BESZHARí­ sz ékhás bán kezdte meg munkáját. Mind a huszonkét k erü let küldött dele­ gátu st: ezek vá la sztottá k meg az elnököt és a titk á r t* Az első ülésen néhány küldött e lle n e z te a munka ú jra f e l v é t e l érc vo­ natkozó ja va sla to t* Hon é rte tté k egyet a Központi Munkástanács nem sok­ kal korábban a rádióban is beolvasott n y ila tk o za tá v a l, amely egyrészt tu d ó síto tt a Tanács megalakulásáról, másrészt pedig kilátásba helyezte a sztrá jk b e fe je zé s é t - a zzal a f e l t é t e l l e l , hogy Kádár a 2Jagy-budapes­ t i Központi Munkástanácsot ism eri e l a munkások egyetlen képviselője-^ r.ek. Ez a n yila tk oza t mindenesetre nem je le n t e t t e a z t , hogy cserébe mi is elism erjük a Kádár-kormányt. M ielőtt e lju tta ttu k volna a Rádióba, a n yila tk oza t te rv e ze té t min­ den üzemben ism ertette a munkástanács elnöke a dolgozókkal, elmagyaráz­ va nekik, hogy miért k e ll ú jból felvenniük a munkát. Az érvek mindenütt hatottak. Végül i s , ahogy Ígértü k, november 19~én zökkenők nélkül megindult a term elés. A Ka gy-buda p e sti Központi Munkástanács megalakításának tényét csak részsikernek tartottu k* Úgy gondoltuk, hogy Országos Munkástanács lé t r e ­ hozására van szükség, ha minden magyar dolgozó érdekeit képviseln i akar­ juk, ha minden magyar munkás nevében akarunk tá rg y a ln i. Mintán megkezdődött a term elés, a Tanács k é p v iselő i és a kormány m egbízottai összeültek a Parlamentben tá rg y a ln i. Kádár dühös v o lt , hogy csak a munkástanácson keresztü l sik erü lt elé rn ie az ország gazdasági életének ú jb ó li beindulását: ez ó r iá s i p resztízsveszteség v o lt a számá­ ra* Ezért akárhányszor csak te h e tte , húsba-halasztotta, sokszor meg ép­ pen szabotálta a tárgyalások at. Például csak éjszaka v o lt hajlandó fogad­ ni minket, hogy ig y is fárassza a munkásküldöttséget, amelynek ta g ja i d é le lő tt az üzemeket já rtá k , délután az Akácfa utcában ü léseztek, és á l­ talában este nyolcra mehettek csal: a Parlamentbe. Ott aztán legalább egy órán keresztül váratták őket egy nagy teremben, ahová lassacskán jó lö lt ö z ö t t "e lv tá rs a k ", elogánc, de te lje s e n ism eretlen emberek szá l­ lin góztak be* Végül is minden egyes munlcásküldöttre ju to tt egy ily en " jó lá p o lt ú r". Ilon lehetne a zt á l l í t a n i , hogy agresszíven viselk ed tek , csak éppen "b e s z é lg e tn i” akartak, szondázni a küldöttek hangulatát. Ez nem v o lt nehéz dolog: a munkások nem r e jt e t t é k véka a lá az elégedetlen ­ ségüket. T íz óra után már nehezen tudták vis sza ta rta n i a dühüket, ha ar­ ra gondoltak, hogy nekik már másnap reggel hatkor vagy hétkor a gyárban k e ll lenniük. A nagy norgolódásra aztán e jó lfó s ü lt urak eltű ntek, s megjelent a kormány aznapra k i j e l ö l t embere: Kádár, Marosán, Apró Antal vagy Kossá Istvá n . Már tudták, hogy milyen követelésekkel érkeztek a leüld öt tele; a " jó lá p o lt elvtá rsa k " fe lk é s z íte t t é k őket. Kern i s hagyták szóhoz jutni^ a d o leg á ciót, egyből támadásba len dü ltek. Főleg Kádár és Marosán beszólt nagyon durva hangon. 17 -

- Csibészek! - k iá lto tta például egy alkalommal Marosán* - Maguk akarnak minket le c k é zte tn i? Magul: lennének azok a k ir e 3 p ro lik ? Hát mi közös var magukban a munkásokkal? S akkor azt ár. valamelyik kü ldöttet kipécézt e magának, s rátámadt. Minden este, a delegáció érkezésekor, a Parlament lapujában f e l 0egye z ték a küldöttok nevét. Másnap reg g elre mindent tudtak róluk. Ha egy m iniszter kiszúrt magának egy k ü ld ö ttet, s félrevon ta b e szélg etn i, végül mindig a z t k ifo g á s o lta , hogy "ily e n ku ltú rálatlan emberrel nem leh et tá r g y a ln i". Ha pedig v é le tle n ü l egy mérnökre esett a választása, a szemére v e te tt e , hogy nem munkás. Egyszóval, minden módszer m eg fe le lt, csakhogy zavart keltsenek a küldöttek között* Az az igazság, hogy esel: a j ó l ö ltö z ö tt és ápolt m iniszter urak valóban erk ölcsi nyomást tudtak gyakorolni a fá ra d t, b o ro tvá la tla n , ebben a környezetben helyüket r.em ta ­ lá ló delegátusokra. A lényeges kérdések v it á já t pedig végül i s mindig e l­ napolták. A küldöttek n yíltan b eszéltek a r r ó l, hogy Országos Munkástanács megalakítását te r v e z ik . Uem akartak a kormány háta mögött szervezkedni. /Egyébként sosem mondtak "korm án yfőt, a tárgyalások során "Önök"-nele t it u lá lt á k a m in is z te re k e t.../ Kérték, hogy az Országos Munkástanács alakuló ülésére Kádár is küldje e l a k é p v is e lő jé t. Erre Apró Antal f e l csattant: - Micsoda őrü let ez? Magul: mindenképpen ellenkormányt akarnak a la ­ p íta n i? Talán ellenforradalm on t ö r ik a fejü k et? Néhány nappal a 1 9 -i munkafelvétel után egy 2UV. k e rü le ti munkás je le n tk e z e tt a Központi Munkástanácsnál. Elmondta, hogy j ó l beszél oro­ szu l, s közvetítőnek a ján lk ozott a szovjet csapatok parancsnoksága és a Tanács k ö zött. - íg y majd közvetlenül is tárgyalhatunk az oroszokkal - vaondta. Elhatároztuk, hogy élünk a leh ető sé gg e l, s megtudakoljuk a szov­ j e t parancsnokságtól, mi l e t t az elh u rcolt munkásokkal, akik közül sok­ nak a nevét is tudtuk. A parancsnokság m egígérte, hogy utánanéz a do­ lognak. E ttő l kezdve a Központi Munkástanács egyik tárgyaló küldöttségé a Parlamentbe, a másik peág az orosz parancsnokságra ment nap mint nap. napközben gyűjtöttük az eltűntek névsorát, este átadtuk az oroszoknál, s két-három nap múlva többnyire már szabadon i s engedték a listánkon. szerep lők et. _ , . , Egy h é tfő i napon közöltük Kádárral az Országos Munkástanács megala­ kításának t e r v é t , c másnap már a szovjetekk el i s tudattuk a h i r t . Grebennyilc tábornok fogadta a küldöttséget* Közöltül: v e le , hogy a Sportcsar­ nokba szerenénk összehívni a nagygyű lést, amelyre a szo vjet csapatok kép­ v is e lő jé t is meghívjuk* _ . , G^ebennvik nagyon udvariasan megköszönte az in v it á lá s t , oe k ije le n ­ t e t t e , hogy nem tudja azt elfo g a d n i: a szovjet csapatok nem avatkozhat­ nak Magyarország belügyeibe* Nekünk a magyar kormányhoz k e ll fo rd u l­ nunk, z maja az - diplomáciai úton - e lju t t a t ja a meghívást a szovjet szervekhez. .. Már aznap este eleget akartunk tenni a keresnek, s küldöttséget menesztettünk a Parlamentbe Apró Antalhoz. Ó k ije le n t e t t e , hogy a meg­ hívásnak semmi értelm ét sem l á t j a ; az egész nagygyűlést feleslegesn ek *tj3 J3 • A fasitíta elemei: nyilván nem sza la szta nana k e l egy ily e n a lk a l­ mat a provokációra. M ifé le garanciát tudnak nyújtani ennek az ellenke­ zőjére? - kérdezte* _ 1 Elhatároztuk, hogy rendfenntartó alaku latot szervezünk. Ezzel a fe la d a tta l engem b íztak meg, én podig csep eli munkásokat^kértem f e l a rend fenntartására. Minden üzemegységgel közöltük, hogy hány nunkasc je lö lje n e k k i erre a fe la d a tra . Megmondtuk, hogy természetosen t i* o s a - 18 -

tanácskozásra fegyveresen jö n n i, s különben i s : mindenkit megmotozunk a Sportcsarnok kapujában. Vidékről is több küldött je le n tk e z e tt. A nehéz közlekedési h elyzet­ re váló t e k in te tt e l az egyetemisták fe la já n lo ttá k , hogy gépkocsin Budapest­ re hozzák okét. Kelőink persze minden s á g it ségre szükségünk v o lt ; az idő sü rgetett. A gyűlést november 21-én este nyolc órára hívtuk össze. A szervezőn már délután hatkor a Sportcsarnokhoz mentek. A környék csendesnek l á t ­ s z o tt, reméltük, hogy baj nélkül alakul minden. Este nyárkor azonban hatalmas szo vjet katonai felvon u lás kezdődött, ügy lá t s z ik , Grebennyik végül i s elfogadta a meghívásunkat, de azt a maga módján értelm ezte, és csapatainak k é p v is e le té t _egy minden fegyver­ nemre k ite rje d ő , többezres, t e l j e s páncélzatban megjelenő kontingensre b íz ta . L eh etett o tt vagy négyszáz, ágyúcsövet meresztő harckocsi, teher­ autók után kapcsolt 1övegek - és többezer katona lö v ésre késs géppisz­ t o l l y a l . Egy p illa n a t a la t t körbefogták a Sportcsarnokot, lezárták a kör­ nyező utcákat. A nagyszabású e r ő fito g ta tá s lá ttá ra a Központi 'i-lunkástanács t a g ja i, velem együtt, az é p ítő ip a r i szakszervezet közelben lé v ő székházába, a IíÉl!OSZ-házl* -mentek, iíéhányán azonban a Sportcsarnok közelében maradtak, hogy a vidékről - Debrecenből, Veszprémből, Ir.o tá ró l, Mohácsról, Pécs­ r ő l , Dunaponte1érő1 — e s e tle g késve érkező küldötteket utánunk ir á n y ít­ sák. Vidéken mindenfelé, már korábban, a munkahelyükön demokratikusan megválasztották ugyanis a kü ldöttek et. Mindannyian h ivatalos megbízó­ le v e le t hoztak magukkal. A zzal az érzéssel jö ttö k Budapestre, hogy mi csúfosan cserbenhagytuk őket. Valóban, mi a fővárosban már fö lv e ttü k a munkát, ők pedig továbbra i s s ztrá jk o lta k . Elsősorban a zért is jö tte k P estre, hogy rávegyenek minket a további s ztrá jk ra . Csak példaként em­ lítem a tatabányai bányászokat, akik nemcsak hogy le te tté k a munkát, de az aknákat i s v íz z e l á ra sztottá k e l, az es etleg es sztrájk törők le s z á llá ­ sát lehetetlenné té v e . Néhány vid ék i k ü ld ö ttel együtt a HÉMOSZ-székház f e l é tartottu nk, amikor a katonai akadémia ha lig a tó inak egy csop ortja , g é p p is z to lly a l a kézben, m e g á llíto tt és visszafordu lásra k é n y szerített minket. Szerencsé­ re nem tudták, hogy leik vagyunk - ig y bántódás nélkül hagytak minket e l ­ tá volod n i. Kom maradt más hátra, a Nagybudapesti Központi Munkástanács székházába, az Akácfa utcába mentünk. E lv ile g ide a vid ék i küldöttek nem lé p ­ hettek be. De nagyon erőskötítelc, fő le g a bányászok, akik nem éppen barát­ ságosan néztek ránk. -L e h e te tle n dolog Kádárral egyezkedni - bizonygatták. - Most i s hogy* k ijá ts z o tt t it e k e t ! Hát igen , meghívtuk a nagygyűlésre, s erre tankokat vezényelt e l1énünk.•• - Csak a sztrá jk vezethet eredményre - mondták a bányászok. Behívtuk hát a vid ék i küldötteket i s , hogy elmagyarázzuk nekik az álláspontunkat. Közben az Akácfa utca is m egtelt szo vjet katonákkal. A tanácsteremmel szemközti járdán egyre növekvő csapat táborozott l e . A vid ék i küldöttek vadul támadtak minket, akik próbáltunk az ig a ­ zunk m ellett é r v e ln i. Egy id e ig te lje s e n hiába. Csak egyetlen kü ldött, egy győri munkás támogatott bennünket. Pedig az érveink célba t a lá lta k : ^ i o tt vidéken könnyebb h elyzet­ ben vagytok. Egy kisvárosban az emberek ismerik egymást. Ha történ ik valami, a rr ó l egy félórán belü l értesü l mindenki'. Könnyebb az összefo­ gást is megteremteni. Budapesten több mint m á sfélm illió ember é l, a h elyzet sokkal bonyolultabb: állandóan k e ll tartanunk a kapcsolatot egymással és a vidékkel i s . Sztrájk esetén az információs csatornák is veszélybe kerülnek." - 19

U* OUJ-U.tM W uw ve* w*. «n— o«J ~ ~ '-dúltak a szo v jet tankok. Viszont a hatósások á lt a l i s elism ert Kagy-budapesti Központi Munkástanácsnak fo ly ta tn ia k e ll a munkáját. Egyébként állandó kapcsolatot lótesitür.k minden vid ék i központtal, és összekötik ju tta tjá k el Gajd hozzájuk a határozatainkat, hegy dönthessenek: e lfo ­ gadják va gy e lu ta s ítjá k azokat. A hozzánk e lju t t a t o t t vidéki á llá s fo g ­ lalásokat mi mindig fig y e l étibe fogjuk venni. íg y tö r té n t, hogy a Hagybudapesti Központi Munkástanács nevét megőrizve valójában i l l e g á l i s Or­ szágos Munkástanácsot alak ítottu n k . A Sportcsarnokkal szemben á l l t a Beszkárt nagy autóbuszgarazsa. Amikor az o tt dolgozók lá ttá k a nagy orosz e r ő fito g ta tá s t, a zt k itten , hor-y le ta rtó z ta ttá k a Munkástanács v e z e t ő it . Rögtön elhatároztak, hogy tilta k o z á s u l 24 órás sztrájkba lépnek, s igyekeztek telefon on f e l l á r mdzni egész Budapestet. Mire a h ír hozzánk i s e lju t o t t , mar a i e l va­ ros sztrájkban á l l t . A Munkástanács e g y e té rte tt a döntéssel - mást nea i s igen t e h e te tt . Egyrészt a sztrá jk olok ir á n t i s z o lid a r itá s b ó l, más­ rés zt tilta k o z á s u l ez allén az e ljá r á s e lle n , amely egyszer komoly tá r­ gya lónartnornck, máskor pedig szimpla rendzavaroknak te k in te tt jttinice,: f e l fó r gat Simák, akik elle n fegyveres e lr e tte n tő erőt k e ll b evetn i. Ez v o lt a Központi Munkástanács els ő s z trá jk fe lh ív á s a , amelyet ^ g to n az egész város k ö v e te tt. Ebből a gesztusból a Vidéki küldötte*, i s l a * - ál-, hogy nemcsak engedni tudunk: ha k e l l , ni i s a sarkunkra ál-unk. íg y az­ tán végképp elnyertük a bizalmukat. Kádárral való következő megbeszélésünkön a m iniszterelnök nem tud­ ta az in gerü ltségét magába fo jt a n i: , , . - Mi van? Magul: a zt á l l í t j á k , hogy dolgozni akarnak, es mégis sztrájkolnak? - üvöltötte. Megmagyaráztuk neki, hogy bőséges okunk van a tilta k o z á s r a . Az oroszok nyilván nem a saját katonai p o z íc ió ik védelmére vonultatták f e l ellenünk a zt a rengeteg katonát — sokkal inkábo a kormány lcéresere. Ami­ re Kádár idegesen a zt v á la s z o lta , hogy elvégre ő mégiscsak m in iszterel­ nök, nőm pedig madzagon rángatott bábu, és majd megmutatja, hogy a -o r­ mány erős', ura a helyzetnek. A mi érveink nem sokat nyomtak a latban. - Nem b iz to s , hogy a munkásoknak igazuk van, amikor valamit kö­ veteln ek : az igazság a vezetők határozataiban ta lá lh a tó . A kormány pe­ dig egyáltalán nem kénytelen engedni a tömeg követeléseinek - mondta KádcUj. fc>j;aB atro£álií. jpsdasági h elyzetre való t e k in te tt e l Xádárék né­ hány nappal később tanácskozást hívtak össze a Parlamentoe, amelyen a miniszterelnökön k ívü l részt v e tt Marosán, Apró Antal és aás vezetők i s . Me"h ívták a legnagyobb budapesti üzemek ig a z g a tó it és a Központi Mun­ kástanács három lü ld ö ttjét i s . Az egyik delegátus, Kalocsai beszédét a rádió is k ö z v e títe tte - de f e lv é t e lr ő l és meghamisítva................... Kalocsai e r e d e tile g a rr ó l b e s z é lt, hogy egy a n g y a lfö ld i üzemben, a Magvar Acélművekben, a Láng gépgyárban, a lovagban és másutt a szektás pámttitkárok provokációs c é lla l "fa s is ztá n a k " m inősítettek o^Kozpor.*i Munkástanácsot, s a zt javasolták a munkásoknak, hogy no vegyek figyelem ­ be á Tanács munkaielhívását, hanem sztrájkoljan ak tovább. A radiouan ezt úgy vágták össze, mintha Kalocsai "fa s is z ta provokátorokról" be­ s z é lt volna, a szektás p á rttitk á ro k ró l pedig szó sem e s e t t. A Tane.cs küldötte t ilt a k o z o t t a "b a lo ld a li rea k ció" e lle n , az adásban azonban ez a mondat már úgy hangzott, mintha ő csal: "r e a k c ió t" mondott volna, " b a lo ld a li” nélkül# S ez persze már te lje s e n mást je le n t e t t Egyébként Kádár ezen a tanácskozáson a zt .á llít o t t a * hogy^ a mun­ kás-paraszt kormány nehéz helyzetben van, mert a munkások fe je b e n _za­ var uralkodik: nem tudják, milyen utat kövessenek". Elmondta az* i s , - 20

hogy Magyarországon nyilvánvalóan ellenforradalom z a jlo t t ie az októbe­ r i napokban, hiszen az események következtében 24-1 kommunista l e l t e ha­ lá lá t . Válaszában B á li, miután em lékeztetett a saját származáséra, vissza­ vá g o tt: - Semmiféle zavar nincs a munkások fejéb en ! L e g fe lje b b a magukéban! - mondta Kádárhoz és a többi vezetőhöz fordulva. - Tudják meg, hogy t í z éve vagyok p á rtta g, mégsem v o lt soha semmi félnivalóm a forradalm i napoi; a la t t . A munkások nem engem akartak fela k a szta n i. Kádár erre megdühödött, ök lével az asztalra csapott és azt kiabálta: - K if e lé ! Provokátor! _ , De mivel B áli szavai igen nagy hatást te tte k a mintegy kétszáz xonyi iia 11 gátéságra, Kádár végül i s nem mert messzebb menni. Balinak, mint ré g i szó cd emuele, aki 4-5—ben lé p e tt be a kommunista partba, nagy ze..in— •t é ly e v o l t . ’ A munkások is h allgattak rá, hiszen mindig közöttük dolgo­ z o t t , s épp o ly nehezen é l t , mint ők. Ebben az időben tö r té n t, hogy Kádárék e lle n — ©unkastanácsom hoztan l é t r e , hogy egy k ic s it összezavarják a dolgokat. Ez az al-munkástanács közleményeket adott k i, röpcédulákat o s zto g a to tt, és telefonon a mi nevünkben adott utasításokat. Amikor iá a munka fe lv é t e le m ellett dön­ töttünk, ők /akárcsak a szektás p á rttitk á rok / a sztrá jk folytatására ^ s z ó líto tta k f e l . Időnk aagjréasét az ő u ta sításaik cáfolatára es e v is z szás h elyzet m egvilágítására k e lle t t fordítanunk* Tárgyalópartnereink aztán azzal vádoltak minket, hogy mi tulajdonképpen semmit sem csiná­ lunk. A fentebb e m lített tanácskozáson egy Kassai nevű munkásküldött világosan meg is mondta Kádáréknak: , - Mi gazdasági kérdésekkel szeretnénk fo g la lk o z n i, a kormány k etazinüsége kényszerit csak minket a p o lit iz á lá s r a . Akarják-e vagy sem a rendet és a nyugalmat? - szögezte nekik a kérdést. De Kádáréi: nem a munkástanácsok segítségével akartak "rendet c s i­ n á ln i". Úgynevezett "munkásőrség" megteremtésén mesterkedtek /amely szervezetet a pestiek rögtön e l is nevezték pufajkának, az oroszokéhoz hasonló vattakabátju król./ Amig a kormány nem v o lt o izto s benne, hogy ez sik erü l, húzták az id ő t, gondolván, hogy később majd annál nagyobbat üthetnek. Addig i s , a Központi Munkástanács tovább d o lgo zo tt. Több a lb iz o t t ­ ságot alak ítottu n k , amelyek egyes szakkérdésekkel fo gla lk o zta k . Kádár kénytelen v o lt b eleegyezn i, hogy tárgyalásokat folytassunk a S^OT-tal egy”, a munkástanácsok fe la d a ta it óz hatáskörét meghatározó re n d e le trő l. A t e r v nagymértékben támaszkodott a ju goszláv önigazgatasi törvény szö­ vegére. Nyolc nappal azután, hogy tárgyalásaink eredményét kézhezkapták, a kormány k i is adott egy törvén yerejű ren d eletet - amely néhány ered eti követelésünket már nem tartalm azta, íg y a zt a pontot sem, am ellyel a kormány szolgálatában á lló párt b efo ly á sá tó l kívántuk a munkástanácsokat megvédeni. A rendelet ráadásul m eg tilto tta munkástanácsok létrehozását az államapparátusban és a k ö zszolgá lta tást e llá t ó intézményekben, a postán, a vasútnál és a minisztériumokban, ami aztán ó r iá s i tilta k o z á s i hullámot v á lt o tt k i az o tt dolgozókból, s jó témát n yú jtott a v é g e lá t­ hatatlan vitákhoz. A kormány ezt i s akartat e lt e r e ln i a figyelm et a fon­ tosabb k ö vetelések ről. Ráadásul a mi erőink is szétforgácsolódtak az örökös vitákban* A Központi Munkástanács k ö vetelt egy sa já t napilapot i s , amelynek se g ítség évei a munkásokat tájékoztathattuk volna a munkánkról. Ezt a követelést a kormány kategorikusan e lu ta s íto tta , ilar nyomtatásra készén á l l t a "Munkáséjság" cimü la p , amikor k é z ir a ta it a nyomdában l e f o g l a l ­ ták. Ebben a lapban pontosan beszámoltunk volna a kormánnyal fo ly t a t o t t tárgyalások á llá s á r ó l, s a valósághoz híven akartuk közölni néhány o tt elhangzott Iíádár-nyilatkozat szövegét i s . Például e z t a szánunkra, de az egész magyar népre nézve kevéssé h ízelg ő mondatot: "Mit számit nekem,

hogy magul: elism erik a kormányt vagy san: kétszázezer szovjet katona á ll mögöttem, ér. parancsoló!: -lagyarorszagon. " , . , Végül i s be k e lle t t érnünk egy s te n c ile s e tt lop kiadásával* amelye, Sebestyén Miklós sze rk e s zte tt. Lehúztunk néhány példányt n kerületeknek, o tt pedig tovább sokszorosítottál: a lapokat, hogy jusson minden üzenne.:. Erről aztán a gyárakban újabb másolatokat kés z itu tte i:, hogy „cheóO cg minden munkás kezéhez elju sson. Ebben as időben ez v o l„ S u dapes^legol­ vasottabb újságja - de sajnos egy hét is b e lo te x t, mire e p - e g y ^am ex­ ju to tt az olvasókhoz. Kádárék még Így is lé it e k t ő le , mint a t u ^ c l . A s te n c il e z e tt lap megjelenését szűnni nem a ..árié t á . gya lasoLse _ ték neg- Majdnem minden nap leültünk Kádárral, de o mar csaj akk 3 io n t J É , te * munkatársai te lje s e n k ifá ra s z to tta k bennünket. Ezeken a megbeszéléseken annyira kikészül tünk, hogy végül már elő re fel,u n .. a Pár lementbe menni. E lő ford u lt, hogy Kádár c s a k J ^ ° f g n i h e n a delegátusok eddigre már á ju lták voltak a ±c+±zc.-sa^-0 ‘ ^ h etett napközben i s , ha akart. F iz ik a i erő tek in tetesen bizony nem v o ltunk ^ ™ et S g ^ í ^ 1 : en cile2 et, la p , Kádár nindenképp meg akar­ ta r á to ln i a t e r je s z t é s é t : fe ls z ó lít o t t a az orosz parancsnokságot a sten ci l g épek le fo g la lá s á r a . Erre meghirdettük a párt kozpon,i -a p ja ^ a s-abadság 24 órás b o jk o ttjá t. Magam i s toobszaz eaacrt láttam , a..ik ne ; ; S l - t 810p o í, s J u h i ; <=« p illa n tá s t U v e t e t t e t ie lté p té l:. Ezen a napon a járókelők té r d ig já rtá k az ..agca^a.okban. V érig megmaradtak kapcsolataink a szovjet ^ ra n o s n o k s á g ^ l. A - cgyx , ♦ oliG -en -'ái"-” Szei*Uen indult ülésen k ije le n te ttü k , hogy nem i-»orau*. e* i . szo v jet csapatol: ‘ Ennek 'naHátán tárgyalópartnereink lé le g z e te « e l á l l . . r ! ! n« S o f v«Leőhot hoKV menjenek e l a fő vá ro si üzemekbe, s kérjék k i a munkások^ e ményét• Amit meg is te t te k . A Telefongyárban i s megjelent egy^szovje. . l i t i k a i t i s z t . Elöljáróban megkérdezte a munkásoktól, hogy mi. a la t tulajdonképpen október 2 3-á n : fasizmust vagy szocializm u st- Szocializm ust! - válaszoltál: azok kórusban, olyan e r ő v e l, hogy az irodaépület ablakai is beleremegtek. ellenben lehurrogták. Ezután a t i s z t megkérte őket, hogy fo g la ljá l: össze a k ö v e te lé s e ik e t. Ezek h n i l a t ^ , anélkül, hJry er- szót is szó lt volna, a munkástanács tituarana.: irod á ja “ - n . A" t it k á r t ó l megkérdezte, hogy ő is egyetért a munkások k ö vetelé­ s e iv e l? Az ig en lő válasz után megcsóválta a f e j e t , s k l 3 e l e j t e t t e . n n é r t i a munkástanácsok és Kádár k ö z ö tti v itá k a t, b z e z m J á M * “i í f i s z t á vx4. u'-va-xazt akarja. Valójában azonban az oroszo.. na0yo.: i * t i - z . á bán voltakba minket Kádártól elv á la sztó különbségekkel, de ezt nem v * l hat.a-k oc. 2>á gy hónappal a forradalom k itö ré s e után ü lést ta r ­ t ó - ' Központi Hunlkstanács. Ezen rés zt v e tt többek kozott cgymagnSo o l i t S a i t is z t i s . A többi forradalm i szervvel közösen S határoztuk, hogy ezen a napon délután k ettő és já ró ja között _senki ne lép jen k i az utcára Budapesten. Az ülésen j e le n ievo^oroszok ^ o e - t j . , hogÍ mondjuk meg nekik, milyen hátsó gondolatom , ^ o r ^ t ^ k a i aj utó 1. 1 ^.u-t.x*i « izorw vuld^ii Icészíílodii^ elle-xU-w# A n y it á s r a “"aztán több vid ék i küldött i s k ip a k olt. Részletesen beszámoltak ? Í % } « teS S ö I W ^ ^ r í l ás a h e ls i t f r M t t l * * ocsaauta^

á b ó l'k ű t a ’'’ titokban fe g y v e r e k e t... A ragasrungá szo v jet t i s z t nogkern e v i , ások « < * « > « * - . .

- 22

szent eseménye e lő tt * F e ls z ó lít o t t minket i s , hogy á llju n k f e l , s egy perces néma v ig y á zz á llá s s a l emlékezzünk meg a h alottakról* A perc l e t e l ­ t e után elénekeltük a Himnuszt* Erre f e lá llt a k a szovjet delegáció tag­ j a i i s , t is z t e le g v e h allgatták vég ig a magyar himnuszt. L á tszott r a j­ tuk, hogy igencsak zavarban vannak: nem tudták, hogyan k e ll v is e lk e d niük a váratlan helyzetben*. Ezalatt Budapest főútvonalain éi a körutakon totalr.a5 szovjet erődemonstráció z a j l o t t . Ahogy később egy orosz t i s z t mondta: számukra a legmeglepőbb és a legfélelm eteseb b az a t e l j e s üresség v o lt , ami körül­ v e tte őket. Ha já rta k volna emberek az utcán, akkor nagyobb biztonság­ ban érezték volna magukat, hiszen az esetleges támadók nyilván nem s z í­ vesen veszélyeztetn ék az á rta tla n c iv ila k é le t e t * * * Kádárék pontosan tudták, hogy mi két fronton harcolunk: ellenük és az oroszok e lle n * Ezért egyáltalán nem t e t s z e t t nekik, hogy a szovjet parancsnoksággal külön kapcsolatot tartunk. Kérték,,hogy egy kormány-^ megbízott is részt vehessen a mi megbeszéléseinken,^ ahogy a kormány tá r ­ gyalásain is mindig je le n v o lt egy orosz m egfigyelő. Egy bizonyos Sán­ dor nevű embert, Kádár k ö ze li munkatársát je lö lt é k k i erre a le la d a tra* Szemtől-szembe igen barátságosan v is e lk e d e tt velünk,' de azért^ egyet­ len lehetőséget sem sza la s zto tt e l , ha egy k is zavart k e lth e te tt közöt­ tünk. December 3-án megszavaz t unk egy e lő te r je s z té s t , amely fe lh ív ta a lakosságot: este tegyenek gyertyát az ablakukba a november i szovjet beavatkozás áldozatainak emlékére. A kormány erre azonnal kivonta a gyertyákat a kereskedelmi forgalomból - amelyek azután rögtön újra ±e l ­ tűntek a feketepiacon. Estére a város gyertyafényben á l l t , minden l a ­ kás ablakában o tt p is lá k o lt az imbolygó láng. Kádár dühbe guru lt. - Lá tn ivaló - mondta - , hogy a Központi Munkástanács az e lle n fo r ­ radalmi erők gyű jtőhelye, és r.em akar együttműködni a kormánnyal a rend h elyreállításáb an . Ez a magatartás súlyos következményekkel fog já r n i. Ekkor a Központi Munkástanács néhány, addig csendesebb, régebben minket fékezni igyekvő tagja i s f e l s z ó l a l t . Szerintük mi robbanással f e ­ nyegető h e lyzetet teremtettünk, és nem l e t t volna szabad a sztrá jk o t tá ­ mogatnunk, mégha az üzemek munkásai ezt is k ö v e té lté k ^tőlünk. Az v o lt a benyomásunk, hogy ezek az eddig mindig a háttérbe húzódó, s most h ir te ­ álláspontot len előbújt fe ls z ó la ló k mind.egy bizonyos, kivü lrő

i s elriasszu k a beavatkozástól. Ugyanakkor üzenetet toptunk, hogy Kenőn, a Budapestre lá to g a to tt moszkvai in d ia i nagykövet kapcsolatba szeretne kerülni a Központi mun­ kástanáccsal. M eghívott, hogy látogassam meg. Egy munkatársammal autó­ ba ültem, s a Rózsadombon az in d ia i ügyvivő d ő lgőzőszóhajában t a l á l ­ koztam a nagykövettel. Menőn k ik érte véleményemet a forradalom ról es az azóta kialaku lt h e ly z e tr ő l. Iíe rte lé s nélkül válaszoltam minden kér­ désére. M egígérte, hogy hazatérte után pontosan tá jé k o zta tja ílehrut, s megtesz minden t ő le te lh e tő t a magyar nép érdekében. 0 i s tisztában van v e le , hogy f ö ld i erők támo/ lenónye, s nini n yila tk oza tot tegyen. Több b eszélgetést is fo ly t a t o t t Budapesten, s t e l i bőrönd dokumentumot v is z magával az eseményekről. Közben a s te r.c ile z e tt lap rendszeresen m egjelent, ami nagyon boszszantotta Kádárt. Mivel sokat foglalkoztunk a szakszervezetek kérdésé­ v e l, egy napon azt mondta: - líézzék, a zt nem fe le jt h e t ik e l , hogy lé t e z ik már a Szak: tel: Országos Tanácsa, Gáspár e lv tá rs v e z e t é s é v e l... Persze, mi nem kértünk Gáspárból, a Rákosi-rendszer e tipiku s

kövü letéből, a k it a többi szakszervezeti vezetők i s polcéira kívántak; a bőrösök és a te x t ile s e k például a lemondását k övetelték * Ugyanakkor a Központi Hur.kástanács, amelyet erősen lek ö tö ttek a p o lit ik a i és gazda­ sági je lle g ű problémák, nem vá lla lh a tta egyedül a munkások érdekeinek k ép viseletét# Ezért ültünk l e tá rg y a ln i z szakszervezetekkel* Az első ülés mélyen az éj szakába n yú lt. A SZOT, Gáspárral az élén , ragaszkodott a jé öreg s z t á lin i m odellhez; szerették volna, lm a Munkástanács min­ denben a lá v e t i magát a szakszervezeteknek. Nyilvánvaló v o lt , hogy Kádár sem akart lá t n i egy ön á lló, a szakszervezet elet ől fü ggetlen munkázképvis e lo te t* A tárgyalásokon még a zt is megígérték, hogy ha engedünk, meg­ kaphatjuk a Népszava hátsó o ld a lá t a saját köz élményeink k ö zz é té te lé re . Persze, arra sennifeen b iz to s íté k o t nem tudtak nyú jtani, hogy a süvegek csonkítás és v á lto zta tá s n élkü l, az általunk fogalm azott formában_je le n ­ nek majd meg. Végül is nem tudtunk.egyezségre ju t n i; vitapartnereink ragaszkodtak ered eti álláspontjukhoz, h o lo tt mi szabad és fü ggetlen szakszervezetet szerettünk volna lá tn i* TTem t i toltu k elő ttü k , hogy mi a szak­ szervezetek mai formájában csak a párt egyik szervét lá tju k , amely a munkaverseny elcr e s p e c ia liz á lta magát, s mint ily e n , képtelen a munkái ;ok érdekeit k ép viseln i líássnap Kádár aszal a ja v a s la tt a l á l l t e lő , hogy a Bősz kárt épület ébői k öltiSzzünlc át a jó v a l tágasabb Mezőgazda sági Minisztériumba, mondván, hogy Akácfa u-tcai jelen létü n k megbénítja a közlekedési v á lla la t munkáját* Ugyanakkor elb ocsájtással w___ ' ‘ _*' _*v ’ j “fen„yegette w, ;e a v á lla la t ig a z g a tó já t, ha nem ad^a !W k «i az utunkat* E ja va sla t mögött valójában az á l l t , hogy a Parlamenttel szemben lévő Mezőgazdasági Minisztériumban jobban szem e lő tt lettünk^v o l­ na; i t t könnyebben nyomást gyakorolhattak volna ránk, például az eddigre már jelen tősen fe ld u zza szto tt ”nv.nkásö"'~-ég” s e g íts ég év el* Kádár ja va sla tá t niröer.esetre visszau tasítottu k , de hosszas tárgyalások után elfogad tűk Gáspár a já n la t á t , aki az é p ítő ip a r i szakszervezet AíEMOSS/ székházáno Ic a leg felső b b emeletét a já n lo tta f e l a . Központi Munkástanács számára. Még az átköltözésünk e lő t t titk o s ö s s z e jö v e te lt tartottunk az Országos Munkástanács létrehozásának leh ető sé g é rő l. Az á lta lán os h elyzet egyre rosszabbodott, s a vidék erős nyomást gyakorolt ránk. Egymás után "tüntel: e l " ugyanis a munkásvezetok szerte az országban; Kádárok ezekkel az Melt rühesekkel" is zsa roln i próbáltak minket. Pécsről azt a h ír t kaptuk, hogy a bányászok az aknában éhségsztrájkot fo lyta tn a k , s a fö ld a la t t ma­ radva tiltak ozn ak tá rsa ik leta rtó zta tá s a ellen * Nekem k e lle t t a t it k o s ü lést megszervezni. A Tanács egyetlen ta g ja , még az elnök Bem ismerhette elő re a r é s z le te k e t. A december hatodikáról hetedikére virradó é j j e l r e hívtam össze az embereket, mintha csak egy rendes gyűlést szerveztem volna, de vigyázva arra, hogy senki se hagyja el az épületet a titk o s gyűlés kezdete e l ő t t . Az é p ítő ip a r i munkáson szakszervezetében tö ltö ttü k az éjszak át, s i t t osztottam szét reggel il kor a meghívókat. Sajnos a IX* kerület küldötte rendőr v o lt , aki egye­ nesen a Deák t é r i kapitányságra v i t t e a m eghívóját. A rendőrség persze rögtön továbbította a titk o s ülés h írét Sándornak, Kádár megbízottjának, ő pedig azonnal nekem t e le fo n á lt : - Most ju to tt a tudomásunkra , hogy maguk Országos Munkástanácsot akarnak a la k íta n i - süvöltött© a kagylóba. - Igaz ez vagy sem? V álaszolfon nekem, de úgy, hogy e t t ő l függ a rendfenntartó erők hozzáállása! Nem k is le lk ie r ő r e v o lt szükségem, de tagadtam a "vádat” , sahc®letettem a kagylót, siettem a többiek tudomására hozni a rossz h ir t : a titk o s g y ű lé srő l. Végül i s úgy döntöttünk, rendő

tilta k o z ta k a kormány te r r o r is ta a k c ió i e lle n , amelyekkel a munkásságon akarták m egfélem líten i. A sa lg ó ta rjá n i bányászok követeltek u legnangosabban az országos sztrá jk m eghirdetését: a Központi Munkástanács vese-

tőinél: je le n té s e világosan, megmutatja, hogy a kormány semmibeveszi a munkások k ö v e te lé s e it, s as orosz szuronyok árnyékában csak taktikáznak velünk. Ebben mindenki e g y e té r te tt, s végül már csak azt k e lle t t eldön­ t e n i, bőgj' az országos sztrá jk 24 vagy 48 órás legyen -e. Tárgyalás közben a sa lgótarjá n i küldöttet telefon h oz hívtak. A mun­ katársai tá jé k o zta ttá k , hogy Salgótarjánon mintegy ÓOO bányász vonult a h e ly i tanácsháza e lé , ahol az orosz parancsnokság több iaunMstana.estagot i s őrizetben t a r t o t t , A tüntetők az összes p o lit ik a i xogoly szabadonbocsátását k ö vetelték . Egyszerre csak munkásőrök és orosz katonák kezdtek a tető k rő l a békés tüntetőkre lő n i - mintegy harminc ember ma­ radt holtan vagy sebesülten a tar.ácsháza e l ő t t i toron. Ez a nir^ csak o la ja t öntött a tű zre: az egész tanácsterem fe lz ú d u lt, s egy emberként k ö v e te lte az általán os s z trá jk o t. Ugyanakkor megegyeztünk abban, hogya Vízmüvek és as Elektromos-müvek dolgozói továbbra i s b iztositja k ^ a mi­ nim ális szo lg á la to t és a kórházak ü gyeletét tartanak. Elhatároztuk, nogy fe lh ív á s t intézünk a v ilá g minden szabad szakszervezetéhez, hogy a nyu­ g a ti v ilá g munkásait i s tájékoztassák a harcunkról. Ezzel az ules b efe­ je z ő d ö tt, s végül is nem a la k íto ttu k meg az Országos hunkaczunacsoo. Úgy fondoltuk, hogy ez a lép és túlságosan i s könnyű helyzetbe hozna kaba­ rékat, akik a l i g vá rják , hogy valami ürüggyel feloszlath assak a r.agybudapesti Központi Munkástanácsot. Ami a sztrájk ot i l l e t i , úgy döntöt­ tünk', hogy az 48 ó rá ig fog ta r ta n i, hétfőn reg g el h ird e tik meg az üze­ mi munkástanácsok, s a fe lh ív á s keddre és szerdára, december 10-11-re vonatkozzon. „ , . . Éreztük, hogy a- Kádár-kormány most már nem sokáig io g vá rn i, hogy egy ngyot üssön rajitunk és megsemmisítse a Központi Munkástanácsot. Meg qitv utolsó tá rg y a lá s i k is ó r lo te t azért tettünk az oroszokkal i s . Úgy h ittü k ugyanis, hogy Kádár nemcsak minket próbál k ijá ts z a n i, de az oro­ szokkal sem ő s zin te. Hint a magyar munkásosztály k é p v is e lő i, úgy erez­ tük, hogy a mi kötelességünk a szovjet csapatokat tá jék o zta tn i a vzj. o~ ságos p o lit ik a i h e ly z e tr ő l. A fo zü lts é g egyre nő mindenfele , s a colgo.c veszélyes fo rd u la tot vehetnek bizonyos konzervatív erők /Kádár es a szektások/ mesterkedése fo ly tá n , akik minden békés megegyezést megaka­ dályoznak* . Küldöttséget je lö ltü n k k i, amely rögtön elin d u lt a szo vjet parancs­ nokságra. Kértük, hogy é rte s íts é k a nagykövetséget: a Hur.kastanacs kül­ d ö tte i k ih a llg a tá st kérnek a szovjet kormány k é p v is e lő jé tő l. Az orosz parancsnokság a zzal u ta síto tta vissza a k érést, hogy nekünk a magyar kormányon keresztül k e ll beterjesztenünk a z t . ha a kormány e g y e z e r ., ők majd tová b b ítjá k kérésünket az ille t é k e s szervekhez. Az ülés v é g ezté vel elérzékenyülten búcsúzkootunk: nagyon xs elkép­ zelh et őr.ek ta rto ttu k , hogy nem lá tju k viszont egymást. Megfogadtuk,_hogy személy szerin t kitartunk a végsőkig, s az üzemi munkástanácsokban igyek­ szünk ébren ta r ta n i a forradalm i szellem et. ^ Félelmünk nem v o lt a lap talan . December o-án, egy vasárnapi napon, amikor a munkások fe llé p é s é tő l a legkevésbé k e lle t t ta r ta n i, a rád ió­ ban elhangzott a nagy-budapesti Központi Munkástanács fe lo s z la tá s á t e l ­ határozó kormányrendelet. A rendőrség pedig vasárnap ha jn a lt o l _osssefogdosta a Központi Munkástanács t a g ja it * Heggel 5-kor egy kü lön ít­ mény as ópitőmunkások szakszervezetébe ment, hogy mindazokat le t a r t ó z ­ tassa, akik közülünk a székházban t ö lt ö t t é k az éjszak át, ingem dől körül vettek ő r iz e tb e . A rendőrségen le já ts z o ttá l: előttem aat u hangf e l v é t e l t , amely a t itk o s ülésen elhangzott felszólalásom ról készü lt, a rendőrök á lt a l e lh e ly e z e tt r e j t e t t mikrofon s e g íts é g é v e l. Szememre v e te tté k , hogy s z o lid a r it á s i fe lh ív á s t akartam in té zn i a ^ ila g dolgosóihoz. A zt válaszoltam : ismerem annyira a marxista elm élete. , ^hogy tudjam: a v ilá g p roleta riátu sa egy és oszthatatlan A k ih a llga tó icn d o rtis z t szerin t nem k e l l e t t volna^ennyire komolyan vennem mindazt, amit a pártszemináriumon ta n íto tta k nekünk. - 25

.Ahogy a letartóztatásom ról értes ü ltek , a Telefongyár d o lgo zói rög­ tön sztrájkba léptek* Szabadonbocsájtásom érdekében különleges b iz o t t ­ ságot hoztak lé t r e , amelyben j ónéhány ré g i kommunista i s h elyet kapott* Küldöttséget .menesztettek mindenfelé, még Kádárhoz i s , hogy az én feddhetetlenségemről tanúskodjanak, A különleges bizottságban jó kapcso­ latok kal rendelkező emberek kaptak h e ly e t: egyiküknek m in iszterh elyettes f i a , másikuknak magas pártállásban lév ő családtagja v o lt - ig y aztán engem aránylag hamar szabadlábra is helyzetek* Ugyanakkor továbbra is szoros rendőri m egfigyelés a la t t maradtam* Hamarosan szabadon engedték a Tanács csaknem valamennyi ta g já t* megtudtam, hogy a kormány fo n to lg a tja a velünk való együttműködés vala­ milyen form áját. De nekem már elegem v o lt a b b ó l,.hogy baloknak nézzenek* S amikor B áli Sándor és Rácz Sándor letartóztatásán ak körülményeit meg­ ismerten, e l hat ámztam, hogy elhagyom az országot. Ők az u to ls ó ,.a sztrá jk o t megelőző központi tanácsülés után a Standard-gyárba mentek, ahol - a munkások között - nagyobb biztonságban érezték magukat. Decem­ ber 8-án dél f e l é a rendőrség meg akarta száLlni a gyárat, ahol a karban­ ta r tá s i munkákat végző dolgozók e lle n á llta k * Hea sokkal később s z o v je t tankok fogták körül az üzemet, anélkü l, hogy az eseményekbe ténylegesen beavatkoztak volna* Két napon keresztül néztek ig y farkasszenet a mun­ kások a tankokkal* Negyvennyolc óra l e t e l t e után Kádár üzent Balinak és Rácsnak: jö jje n e k a Parlamentbe, tá rg y a ln i akar velük. A két munkásve­ zető rövid tanakodás után úgy döntött, hogy. elfogad ják a m iniszterelnök meghívását. Beültek a Kádár á lt a l értük küldött autóba, s a Parlamentbe h a jto tta k , ahol azonnal le ta rtó z ta ttá k őket. Ami azt i l l e t i , Kádárral valóban ta lá lk o zta k : egy folyosón keresztezték a párt első t i t k á r á t , cég néhány szét is válth attak v e le , m ielőtt a rendőrök e lv e z e tté k volna őket* Kádárnak szem pillája sem rebbent a gyászos je le n e t folyamán. Több mint egy hét múlva B á lit , hosszú munkásmozgalmi múltjára va ló te k in te t­ t e l , ismét szabadlábra helyezték. /1957-ben aztán újból le ta rtó z ta ttá k és 12 é v i börtönbüntetésre Í t é lt é k ./ Rács is börtönben maradt:: Letartóztatásunk és a kormány ta k tik a i manőverei e lle n é re a 48 órás sztrá jk sikeresnek b izon y u lt. Hiába olvasták f e l minden üzemben Kádárék üzenetét: a Központi Munkástanács sztrá jk felh ív á s a i l l e g á l i s , hiszen ezt a szerv ezetet fe lo s z la t t a k ... A munkások csendben meghallgatták a fe lo lv a s á s t , hazamentek, s másnap nem jö tte k be a gyárba. Á ltalán os, to ­ t á l i s s z trá jk v o lt ez, l e á l l t a közlekedés i s . A kormány a fegyveres erők s e g íts é g é v e l csak nagynehezen tudott egy-két villam ost a kocsiszínből k i­ mozdítani. Ezzel a sztrá jk k a l le z á ru lt a forradalom talán legjelen tőseb b fe je z e t e , a Központi Munkástanács harca, A következő napokban a kormány ismét parancsuraImának igájába h ajtotta a magyar munkásosztályt. /Irodalm i Újság, 1986. 3* szám/

Rácz Sándort é le t fo g y t ig la n i börtönre í t é l t é k . Az am nesztia-rendelet során 1963* március 28-án szabadult k i. Vissza emlékezései - S z ilá g y i Só.-dórral fo ly t a t o t t beszélgetés formájában - megjelentek c Caazélo c.. ffllyáirr.tl*e.n, mnjcl az Irodalm i Újság 1934. 2. számában. - 26 -