SZ£PIRÂSOK, VISSZAEML£KEZ2SEK
315
JEHOSUA BAR JOSZEF
UJLAKTOL ZSIBOIG Megjegyzes: A "Jeruzsti/em. es Cftit kăzătt - tărtenetek a gyermek- es ifjukorb6/" - cimu konyvb61 elenk tarulnak az ismert fr6 elmenyei abb61 a 13 evb61, amelyet Erdelyben tOltott, 18 eves koraig (1930), amikor visszatert sziil6hazajaba, Erec Jiszraelbe. Jehosua Bar-Joszef Cfaton sziiletett, g!llfciai szarmazasu apa es erdelyi anya gyermekekent. Edesapja 22 eves voIt, amikor az 1916-ban kitort tffuszjarvany aldozatava valt. Akkoriban sokan hagytak el a jarvanyt61 sujtott galfleai varost es szetszeledtek a vilag kiilonboz6 reszeire. Az fr6 edesanyja is utnak eredt ket kisgyermekevel egyiitt, hogy erdelyi rokonainal talaljon menekvest az ehseg es nyomor el61. Az alantiakban ket reszletet ismertetiink a konyvbol, melyben az fr6 elmeseli nyari szabadsagainak tOrtenetet Ujlakon (ieljes neven; Szamosujlak) es Zsib6n.
Nagyanyam egyik n6testvere egy kis faluban lakott, ăt-hat 6rai szekerutazasra Somkutt61. Magyar neve voIt a falunak, Ujlak, annak ellenere, hogy lakosai romanok voltak. Tipikus falu voIt ez ezen a kărnyeken, mely tele voIt egymas melletti roman es magyar falvakkal. Ket zsid6 csalâd lakott a faluban, mindketten szeszes itaI, dohany es s6 arusitasab61 eltek. Nagynenem hazassagkătese 6ta lakott ebben a helysegben. Ferje a falubeliek kăze tartozott. Ott neveltek gyermekeiket, kik kes6bb elkertiltek mas, kăzeIi es tavoli kărnyekre; egesz Budapestig jutottak. Amikor en hozzajuk kertiltem, a gyerekek mar nem voltak otthon, az ăreg. hazaspar pedig nyugalomban es bekeben elt a regihazban. Hat-hen~gymast kăvet6 evenţt, egesz barmicvamat kăvet6 id6szakig mindenkor odautaztunk Elul h6 kăzepen, amikor veget ert a tanev a chederben. Hosana-niba masnapjaig voltunk a nagynenemnel. tOt-hat heten kereszttil teljesen falusi eletet eltem minden evben es mind a mai napig a sors egyik legszebb ajandekanak tartom ezt az id6t. Tipikus falusi haz voIt az; fab61 eptilt, sarral vakolt es zsuppal fedett. Az en szememben nagy es gyănyănl haz voIt, annak ellenere, hogy csak egykonyha volt benne, mellette meg egy szoba, majd a kocsÎna es meg egy kis szoba. VoIt egy nyitott verandaja is, nyaranta oda tilttink friss
leveg6t szivni. Nagy volt viszont az udvara. Kicsiny patak szelte at az udvart, rajta kis, keskeny fahid kătătte ăssze az udvar ket reszet. A hid măgătt ista1l6 volt, ket tehennel es ket 16val; az ista1l6 utan pe dig nehany holdnyi fald, att61 balra gytimălcsăskert. Az ista1l6 mellett baromfi61 volt, benne tyukokkal, libakkal, kacsakkal, amelyek naponta ott futkaroztak az udvaron, felugraltak a verandara, a kacsak a kis patakban lubickoltak. Mind a mai napig, amikor falusi eletr61 olvasok, nagynenem hazat latom magam el6tt es benepesitem azokkal az alakokkal, akikr61 olvasok. A hid mellett gemeskut allt. A vădrăt vastag kătel er6sitette a kutgemhez, mely leereszkedett, amikor a vădrăt a kutba eresztettUk es a kutgem masik vegen lev6 nehezek emelte vissza. Ez a kut ktilOnăsen vonzott engem, reszben ijeszt6 melysege, reszben pedig a szag miatt, amely a kutat kărtilvev6, alacsony keritesb61 aradt; valamifele rothad6 moha szaga. De vonzott a kutb61 kiemelked6, vizzel teIi vădăr latvanya is, amikoris apr6 vizcseppeket permetezve ert fel, majd a vizcseppek lagy csobbanassal, rejtelmes visszhangot keltve estek vissza a kutba. Vonzott a regi, szaraz kutgem nyikorgasa is a rozsdasod6 tengelyen mozogva es maga a kut tidit6 vize a nyari melegben. Sokat tart6zkodtam az ista1l6ban is, segitet-
316 te1 migybatyamnak a tisztogatasi munkaban es a szenahordasban a teheneknek, a zabhordasban a 16vak szamara. Vittem itatni a teheneket a kut mdllett leva, mohaval lepett valyuhoz, nagy elJezettel toltottem meg azt es gyonyorkodve nektem a teheneket, amint lassan ittak es kozben el~gedetten cs6valtak farkukat. Az udvart megtoita allatok hangja vidam frissesseggel tăltott el. Otthon ereztem magam a haziszarnyasok z~jaban, alland6 mozgasaban. Fel-ala szaladgaltatn a kellemes illatokkal es arnyekos sarkokkal te~i kertben. Felmasztam a hatalmas, dus gytimolcsu di6fara, amely a kertben leva kis domb
kăptilt, meg mindig maradt felesleg. A nagynenem naponta bejarta az udvart es ăsszeszedte a ktilănbăza helyen maradt tojasokat, tapasztalatb61 tudta azok rejtekhelyeit es mindenkor tele kăteny tojassal tert vissza. Ezen kivtil a kocsmaban, illetve az tizletben gyufat, s6t es petr6leumot arusitottak tojasert. A kăzeli varoskab61 ketszer hetenkent jătt szekeren a tojaskereskeda es felvasarolta ezeket a tojasokat. Ez voIt a helyzet a baromfihussal is. A nagybacsi szekeren jart a kăzeli nagy faluba, bevasarlasok celjaira. Ezt megelazaleg a nagyneni bejarta az udvart, keresve azt a tyukot, vagy kacsat, melyet mar elazaleg kiszemelt vagas celjaira. Hivogat6 hangon sz6litotta aket, s a szarnyasok vidam futassal kăzeledtek az udvar minden sarkab61, mert hiszen estenkent elelmet sz6rt szet kăzătttik a konyha maradekab61. 6 pedig oldalr61 figyelte ezt a zajl6 seregletet, amelyszedegette a szetsz6rt elelmet es egyszerre gyors, hirtelen mozdulattal ragadta meg a vagasra kiszemelt aldozatot. Ez ketsegbeesetten rikoltozott, reszben a meglepetestal, reszben. pedig ăsztănăs megerzesbal, hogy mi var ra; azonban gyorsan megkătăztek labanal es gondosan oldalra raktak; ez tărtent a masodik aldozattal is. A tăbbi szarnyas egesz ida alatt semmifele szolidaritas jelet sem mutatta tarsuk irant, akit kiragadtak kăztiltik s most megkătăzve hever oldalt, segitsegert kialtozva. Tovabbra is vidaman es elvezettel szedegettek a fOldre sz6rt elelmet. A ket aldozat ottmaradt megkătăzve egesz ejjel. Masnaphajnalban felraktak aket a szekerre, majd ket-harom 6ra mulva visszatertek - lesaktolva. Neha, amikora beres tăItătte be a nagybacsi szerepet ebben a feladatban, engem ktildtek vele, hogy ellenarizzem, hogy a sakter szabalyszeruen vagta-e le a ket szarnyast. Megtărtent, hogy a beres cedulat vitt magaval a saktert61, melyben a sakter igazolta, hogy sajat kezuleg vagta le a ket szarnyast. Jiddis nyelven irtak ezeket a cedulakat, rossz helyesirassal es hatalmas, kerek betukkel. Lathat6 voIt, hogy a s.akter nem valami nagy irastud6. A fa jel azonban ket vercsepp voIt, a sakter veres kezenek ujjanyoma,
317 amely azonban nem szandekosan kertilt az "igazolasra" . A nagyneni kora hajnalt61 kes6 estig talalt maganak elfoglaltsagot. Magas, szikar asszony volt, ugyanolyan, mint huga, Seindl nagymama, aki ekkor mar nem volt az el6k soraban. A neni sokat foglalatoskodott a nagy konyhai kemenee k6rtiL Teglab61 eptilt, vakolt, meszelt kemenee voIt az. Alul kellett begyujtani es a tuz es a kemeny k6z6tt voIt nehany nyflas f6zes, stites szamara. A kemeny k6zeleben voIt egy szeles resz, amelyre fektidni lehetett. Ha emlekezetem nem esal, a neni es a baesi telen oda agyazott maganak, ott aludtak a kemenee melegeneL Ebben a kemeneeben stit6tte a neni - miutan felreseperte a parazsat - a buza- vagy kukorieakenyeret. Ujjnyi vastag haja volt a kenyernek, esodalatos fzet meg most is erzem. A neni kiil6n6sen kitunt a tur6s delkli stiteseben. Va16saggal szetomlott ez a stitemeny a szajban es esodalatos fzzel t6lt6tte meg. Tovabbra is ugy stitatt-f6z6tt, mint amikor a haz tele voIt gyerekekkel es unokakkal, a maradekot szetosztotta, baratsagos tere-fere k6zben, a szomszedok k6z6tt, akik gyakran latogattak. "Ezt meg kell k6stolnod, Fl6ra dragam ... Tudni akarom, hogyan sikertilt" . Igy voIt ez a kiil6nb6z6 etelekkel es stitemenyekkel, amelyek megt6lt6ttek a kemeneenyflasokat. A parasztasszonyok, akik j6ttek hozza, hogy elmeseljek gondjukat, bajukat, panaszkodjanak reszeges ferjtikre, vagy esak egyszeruen pletykaljanak, a sz6 legszorosabb ertelmeben megnyaltak mind a tfz ujjukat. Ez hozzatartozott a neni mindennapi vendeglatasahoz, melyet 6 maga legalabb ugy elvezett, mint a szomszed parasztasszonyok. O maga is falum sziiletett. Edesapja, Goldstein Salamon, kezdetben urasagi birtokot berelt, aztan meg is vasarolta. Valamennyi gyermeke, akik kes6bb szetsz6r6dtak Erdelyberi es Magyarorszagon, egytitt nevelkedtek a falubeli fiukkal, lanyokkaL Ujlaki tart6zkodasom egesz ideje alatt sohasem ereztem osztalykiil6nbseget nagynenem gyermekei es a parasztgyerekek k6z6tt. Annak ellenere, hogy a bacsi meggazdagodott a faluban es az
evek soran j6 nehany hektar f6ldet vasarolt, sem eletformaja, sem a haz nagysaga, sem 6lt6zeke nem kiil6nb6z6tt a falu t6bbi lakosat6L
* Ha az ujlaki nagynenihez a "felelmetes napok" el6tti tanulmanyi sztinetben utaztunk, Ma1csi nenihez a peszaehi sztinetben menttink. Ha j61 emlekszem, Ma1csi neni voIt a nagymama legfiatalabb huga s noha j6m6du voIt, elete nem voIt boldog. K6verkestermetu voIt, szep areu, kerek, fekete szemu, azonban azarea sz6ros voIt es hangja is melyebb voIt, mint altalaban a n6ke. Ferjet mindossze egyszer, vagy ketszer lattam. O is alaesony es k6verkes volt, mint a neni, de mindenkor nagyon elegans, kikent-kifent, gondosan apolt bajusza voIt, alland6an k6lni es brillantin-szagot arasztott magab6L Ma1csi neni medd6 voIt es talan ezert nem szerette az ura. Meg ma is emlekszem, hogyan ment el egyszer ferje mellette es mondott neki valamit, 6 pedig nezett ra nagy, atnedvesedett szemekkeL Nagy szemei esaknem kiestek a felelemt61 es a remenyt61 egyszerre. Szeszes itaI nagykereskedestik volt. Ok maguk keszftettek kiilonb6z6 lik6roket, taltattek meg hord6s sorb61 palaekokat, nagy pineejtik is volt, tele 6bort tartalmaz6 hord6kkaL A baesi "uri m6don" elt. Draga szivarokat szfvott, sajat ketlovas hintajan jart. "Igazi ur" voIt. Amikor el6szor lattam, akkor mar evek 6ta szerelmi kalandja voIt egy fiatal magyar kereszteny n6veL Err61 a viszonyr61 mindenki tudott. Ket gyerek is sziiletett ebb61 a kapesolatb6L A baesi koesikazni vitte baratn6jet a ketlovas hint6n es teljesen el is tartotta. Ha zsid6 lett volna, nyilvan elvalt volna Ma1csi nenit61 es felesegtil vette volna, Minthogy azonban kereszteny volt, a baesi pedig megisesak zsid6 akart maradni ~ szombat es tinnepnap eljart a templomba es jelent6s osszegeket adomanyozott hitkozsegi eelokra - beerte azzal, hogy a n6 a kitartottja es Ma1csi neni megmaradt hites felesegenek. A neni eveken at beletar6dott ebbe a furesa helyzetbe, esendben viselte banatat es belemertilt az
318
iizletvezetesbe. 6 iigyelt fel az alkalmazottakra, o vezette a kănyveket, o targyalt a kliensekkel, a kocsmatulajdonosokkal, akik az egesz kărnyekrol jăttek hozza. Ferje ezalatt az elvezeteknek elt. Annak ellenere, hogy a neni egy fejjel magasabb voIt ferjenel, val6saggal remegett tole. Ugy latszik, nagyon szerette es mindent megbocsatott neki. Eleg volt egy j6 pillantas reszerol es mar nem tudta, hogyan halalja meg j6sagat. Puccolta cipoit es gondozta ruhait, nehogy akar egy folt is legyen rajtuk; noha nagyon j61tudta, kinek sz61ez az elegancia. Amig egyszer aztan az tărtent, hogy a bacsi napi kocsikazasa kăzben a hint6 felborult, o pedig a helyszinen eletet vesztette. A jelek szerint a lovak akkor lattak eloszăr eletiikben kăzeledo aut6t, ijedtiikben megvadultak es felborftottak a kocsit, utasa pedig fejjel egy fanak repiilt. Nem voIt am jelen a temetesen es nem lattam a nagynenit a gyasz idejen. De hallottam - ugy gondolom, otthon edesanyam es testvereim kăzătti beszelgetes soran - a J6isten csodateveserol, a bumol es bunhodesrol. .. Az ezt kăveto evekben mar semmi sem emlekeztetett a bacsira Ma1csi neni hazaban. A 16istall6t atalakitottak palack- es hord6raktarra. Mar nem kellettek a lovak es a hint6. A nagyneni minden energiajât az iizletmenet javitasaba fektette. A jelek szerint a bacsi nagy ăsszegeket pazarolt nemcsak szeretojere, de kartyara is. Sok ad6ssagot hagyott maga utan, a neni pedig nemcsak, hogy kifizette valamennyit, de kibovitette az iizletet es ha nem tevedek, megvasarolta a fOldbirtokost61 a hazat, a telket, a raktarakat es a nagy pincet, amely barlangm6dra huz6dott egy domb alatt. Addig mindezt csak bereltek. Răviden, val6sagos "karriert" csinalt ferje szerencsetlensege utan. Egyenes derekkal jart, fontos szemelyisegge valt. Es. ha nem tevedek es fantaziam nem szepiti meg a dolgot, ugy tudom, hogy tamogatta ferje voIt szeretojet is, aki a ket gyerekkel tamasz nelkiil maradt. Val ami ilyesmit hallottam, de nem emlekszem ra pontosan. Az az eur6pai feudalis m6dszer, hogy a falu
a făldbirtokos gr6f kastelya kăriil epiilt, megmaradt Zsib6n is. Malcsi neni udvara măgătt fakkal boritott, meredek domb emelkedett, a fak kăzătt voIt a kastely. Itt, ugyanugy, mint Somkuton, soha sem lattam sem a kastelyt, sem annak urat, azt sem tudtam el-e vagy sem. Szamomra inkabb a dombba vajt pince birt varazserovel. Ez a pince mintegy husz meter hosszusagban, barlangszeruen huz6dott; ket oldalan borral es konyakkal teli hord6k sorakoztak. Egyes hord6k mar olyan regiek voltak, hogy csaknem porladoztak es ha az ember hozzajuk ert, erezte a fa rugalmassagat. Mar a pince szaga is reszegito voIt. A neni idonkent megkinalt ujjnyi suru-edes 6borral es miutan megittam ezt, kellemes szediiles fogott el. Az volt az erzesem, hogy a cadikok szamara orzătt 6borb61 ittam. Ha pedig az ember a gyerekkorban keresi ăsztăneinek es hajlamainak okat - akkor val6szinu, hogy szeszes itaI kedvelese es annak j6 hatasa testemre-Ielkemre, itt keresendo ... A neni haza rendkiviil egyszeru voIt, Lalakban epiilt, es ăsszesen ăt szobab61 allt, a szelso szoba kocsma celjait szolgalta kicsinybeli eladasra; a mellette levo szoba, amely szinten a kocsmahoz tartozott, affele tanacsterem volt, iizletfelekkel val6 megbeszelesekre. Ket szoba lakasul szolgalt, egy tovabbi pedig iroda es raktar volt egyben. A hazon kiviil az udvarban is voltak raktarak es sărăspalacktălto helyiseg, tovabba jegverem. Ez a jeg, amely megvolt a legnagyobb nyari melegben is, nagyon elcsodalkoztatott es azt az erzest kălcsănăzte, hogy rendkiviili luxuskăriilmenyek kăzătt vagyok. A j6 m6d foleg az elelmezesbenvolt eszlelheto. A nagyneni es fogadott lanya hosszu 6rakat szentelt a konyhai munkanak es a j6 etelek szaga elvegyiilt a borok es likorăk illataval es a boseg erzetet keltette bennem. A neni egesz nap el volt foglalva, sot este is; a szamlakat rendezgette, ugy hogy nem sok ideje maradt szamunkra. Szombaton csaknem lecsuk6dtak szemei a faradtsagt6l. Nemigen tudott figyelni anyank mesejere. Amikor azonban eszrevett engem, mindenkor meleg pillantast vetett ram. Mi nem
319
nagyon zavartuk ot; ellenkezoleg, elettel tOltottiik meg a hazat. Ha m6djaban lett volna, nyilvan valamennyiiinket orokbe fogadott volna. Engem kiilonbozo kisebb munkakkal bizott meg, en pe dig orommel vallaltam. Foleg a soros iivegek tOltesevel szerettem foglalkozni. Idegen voltam Zsib6n es nem szereztem magamnak baratokat kortarsaim koziil. De ott valtottam val6ra egyik legahitottabb almom, kerekparozni. Egy muhelybol bereltem fel 6rara, vagy egy 6rara, hasznalt biciklit. Minden alkalommal, amikor ilyen kerekpargyakorlat utan hazatertem, nagynenem vegignezett es hangos nevetesbe tOrt ki, mert piszkos voltam es csupa seb, a sok felborulast61. Barmennyit is gyakoroltam Zsib6n, nem tanuItam meg kerekparozni. A sport viIaga zarva maradt elottem mind a mai napig. Miutan Libe, anyam testvere, ferjhez ment egy helyi fiatalemberhez, aki szegyellte a csalad szegenyes, pajeszos rokonait a hazban latni egyre kellemetlenebbe vaIt a neninel val6 tart6zkodasunk. Az uj ferj feketehaju, sovany, gondosan, sportosan oltOzott ferfi voit, 'aki minden alkalommal "uriembernek" nyilvanitotta magat. A hozomanykent kapott penzbol aut6t vasaroIt, eredetileg utasszallitas celjara, val6jaban azonban inkabb azert, mert nagyon szerette az aut6t es j6 erzes voit szamara, hogy o az egyetlen aut6tulajdonos a helysegben. Csak nagyon ritkan akadt utasa, hogy a nagyvarosba vigye,
sokkal jobb, olcs6bb, sot gyorsabb voIt vasuton menni. 6 azonban nagyon szerette az aut6t, gondosan tisztogatta, fenyesitgette es reggelt61 estig r6la beszelt. Idonkent fiatal feleseget 6s Malcsi nenit is aut6zni vitte s ez karp6tolta oket az ifju ferj gyenge oldalaiert. Rendkiviil egyszeru ember voIt, alig tudott irni-olvasni, szakmaja sem voIt. Eleinte megpr6balt bekapcsol6dni a neni iizletebe, de nem nagyon tudott megbareitkozni a dologgal. Ez ugyanis nem voIt "uriemberhez melt6" munka. Az aut6 megmentette tekintelyet, emeIte biiszkeseget. Igaz, az aut6nak szomoru vege lett - egyszer csak elromlott, tehervonattal szallitottak a nagyvarosban levo garazsba, ahol viszont nem tudtak megjavitani es vegiil 6cskavasnak adtak el. Ez voIt a ferj eleteben a nagy seb; ugy gyaszolta az aut6t, mint hirtelen elhalt szeretot. Szegyellte a nagy anyagi veszteseget is, es megpr6baIta ezt oly m6don helyrehozni, hogy ismet megpr6baIt bekapcso16dnia neni iizletebe, de nem sok sikerrel. Eveken at, egesz Erec-Jiszraelbe val6 visszatertiinkig az any6sa tamogatasab61 eIt. Kesobb o is a veszkorszak aldozat ai koze keriiIt, egy lanygyermek maradt utana. Ozvegye, aki ujra ferjhez ment es lanya, aki idokozben ketgyermekes anya lett, a hatvanas evek elejen alijjaztak nincsteleniil. Szorgalmuk es munkaszeretetiik azonban meghozta gyiimolcset, ugy, hogy rovid ido alatt sikeriilt egzisztenciat teremteni maguknak Izraelben.
~
:1
!
I
!
310
SCHON DEZs6
UJOLTONY - Te mar tefilint Iegolsz ugye? - fordult hozzam reb Denil, azoreg rongyszedo. - Igenis, a nagytinnepek 6ta. _ Oszt gondolt-e mar taehleszra, szomszed? Mit esinal a fiub6l? A kerdes a tatanak sz6lt. Reb Denil szava sullyal birt, mert kohanita leven, tinnepnapokon o aldotta meg a zsib6i hitkozseget. Pentek este voIt, marciusi olvadas idejen. A templomb6l igyekezttink hazafele. Harman euppogtunk a sarban. Reb Denilnos fia es veje szinten rongyszedok - eloI ment, mert az oreg asztmas voIt, gyakran fogta el a kohoges es nem birta a lepest. _ En letudtam a magamet, elmondtam a bureeh seputranet - adta meg a tata a felvilagositast. J6kora sztinet kovetkezett. Amikor a jarasbir6sag elotti aszfaltdarabra erttink, a tata ujra megsz6lalt: _ De azert peszaeh utan beadom Goldhoz a pekhez inasnak. A valasz kie1egitette reb Denil kivanesisagat, nem is erdeklodott tovabb. A Csorg6 utan "gicsabeszt"-t kivantunk, az oreg tovabb ment a zilahi uton, mi pedig befordultunk a vag6hidhoz vezeto dulore. A tata terve - akkor hallottam eloszor teljesen fe1kavart. Gold peksege ott allott a piaeon, a gr6fi tizletsoron, a reformatus templom toszomszedsagaban. Gold esampas, orokke almos, orokke borotvalatlan ember voIt. Nem cigarettazott, hanem bag6zott, szaja szogletebol esurgott a barna le. Ha megsz6lalt, karomkodott. A sz6kimond6 Grtinhut Bureeh Golddal kapcsolatban esak igy nyilatkozott: "Gold? Odom a menes, kaeskele draj dieh ... Hat ez is egy ember ... " Dehogy is voIt kedvem Goldnal inaskodni.
Utkozben egy sz6t sem sz6ltam, de a leves utan fellazadtam: - Tata, en nem akarok a Gold inasa lenni. - Hat mit akarsz? - kapta fel a fejet a tata meglepetten. - Tanulni akarok. Aron a somly6ijesivaba megy - megyek vele. A tata hallani sem akart a dologr6l. "Vusz jesive? Ven jesive?" Hat ot annak idejen tanittattak? Tizenharom eves koraban beadtak Rettegen suszterinasnak. Es mit esinaltak oeeseve1, Motllal? Azt is beadtak suszterinasnak. Es ki vette felesegtil hugat, Szuret? Slajme, a pek. "Nem mondom, ha volna penzem, elktildenelek polgariba, vagy beadnalak valami jobb mestersegre, nyomdasznak vagy karpitosnak. De nem adhatok semmit. Ha beszegodsz Goldhoz, semmi gondom veled. Szegeny ember vizzel foz." A mama partomat fogta. Az idok megvaltoztak - mondta. Aki tanulni akar, az tanuljon. A b6ehereket segitik kosztnapokkal, meg egyebbel. "Az en Jaszl oesem is jart jesivaba." - No, mondhatom, o is tern6t esinalt epeskedett a tata. Nagy boldogsag egy eleten at sakternek lenni Kiralydar6eon. A mama nem hagyta magat. "Egy b6eher behazasodik, j6 partit esinal. Lam, reb Nuehem Seher esupa szegeny b6ehert vett lanyainak. Hat nem elnek gyonyoruen?" A tata kontrazott. A vita pereeken beltil veszekedesse fajult. Egyre surubben hangoztattak azt, hogy "az en esaladom" meg "a te esaladod" , A tata meg akarta menteni a esaladfO presztizset, ezert vaesora utan a vitat diplomatikusan lezarta: - Mehetsz Somly6ra, de a sajat felelossegedre. Ez voIt a vizum, ame1ynek birtokaban a
L
c:,'~~
--
3U peszach utani vasarnap bucsut mondtam a sztil6i haznak.
* * *
Ăronnal egyiitt erkeztem Szilagysomly6ra. A tata katonaladajat vittem magammal, benne egesz vagyonom: tfilin, sziderli, ket ing: ket gatya, ket zsebkend6, egy par kapca. Elem6zsia is voit a ladaban: nehany kemenytojas, kenyer, hagyma es s6. J611ehet senki sem mondta, ugy ereztiik, amig nem lattuk a rabbit, egy lepest sem tehetiink a varosban. A templomudvaron - ott lakott a rabbi, ott voIt a beszemedres - a deli 6rakban nagyban folyt az ismerkedes. A zman (szemeszter) meg nem kezd6dott meg, ezt a nehany napot elrendezesre hasznaltak fel. A helybeli fiukat a kivancsisag csalta oda. A fedett, deszkapadl6s tornacon vartunk, hogy bemutatkozhassunk a rabbinak. Galambsziirke kalapomat, amely a ftilemre esett, es fel arcomat eltakarta, minduntalan a homlokomra toltam. A kalapnak hist6riaja voIt, Szure neni eredetileg a tatanak hozta ajandekba, de 6 nem akarta viselni. A neni kapacitaIta, hogy milyen finom, draga kalap, tiszta Borsalino, de a tata nem vette volna fel semmi penzert. "Nem csinalok magamb61 purimot" - mondotta onerzetesen. Majd ramnezett es kiadta a parancsot: "Te fogod viselni." Az el6szoba nyitott ajtajan kilepett a rabbi. Mosolyg6 kek szempart lattam. Odaleptem es kezetcs6koItam. - Eljottem a rebbehez, hogy tanuljak. - Hova val6 vagy? Megmondtam. - Van kvartelyod? - Megnincs. - Hol fogsz kosztolni? - Majd szerzek kosztnapokat. A rabbi osszerancolta a homlokat. Pillanasa azt mondta, na tessek, meg egy ehenk6rasz. - Mit tanultal? - faggatott tovabb a mester. A kerdes zavarba hozott. Mit valaszolhat-
tam volna? Talan mondtam volna azt, hogy apam, satoros cigany m6djara, egyik helyr61 a masikra cipelte a csaladjat es sehol sem melegedett meg alattunk a hely ... Hogy telen nem voIt csizmam es emiatt nem mehettem a chederbe ... Vagy talan azt mondtam volna, hogy Szurdokon ert a haboru kitOrese, a tanit6 bevonult es aki utana jott, azt elvittek a csend6rok. A harmadik - aki szinten katonaszokeveny voIt - elvitt benniinket fiirodni a Szamosra, a Frajndlichgyerek elmeriilt, ki akarta mentenies 6 is belefulladt a foly6ba ... Vagy talan azt meseltem volna el, hogy elmentem Hidalmasra, mert ott voit a cheder, de 'kitort a forradalom, fenyes nappal fosztogattak a zsid6 iizleteket es lakasokat, benniinket elbujtattak egy padlason, a chedernek se hire, se hamva ... Ezert csak igy valaszoltam: - Keveset tanultam, de nagyon szorgalmas leszek. Talmidchuchem akarok lenni. A rabbi mosolygott. J6 hangulatban voIt, mert el6z6 este iinnepeltek legkisebb fianak, Chajimnak a bar-micvajat. Azt mondtak, nagy,szenl dr6set vagott ki, pedig senki sem segitett neki. - Hat csak keress magadnak kvartelyt mondta a rabbi, azutan majd meglatjuk, mi lesz veled. Audiencia kozben gyuru kepz6dott koriilottiink. A he1ybeliek egesz kozel mereszkedtek. Mar azt hittem, hogy a kihallgatas veget ert es hozzâfoghatok a nagy problemak megoldasahoz, de a rabbi tekintete kalapomra esett. Annak vilagos szine sehogy sem illett a leend6 talmid-chuchemhoz. - Miert viseled ezt a kalapot? - kerdezte. Azt kellett volna mondanom, mert nincs mas. De Szure neni ervelese jutott eszembe es a legostobabb valasz csuszott ki a szamon: - Ez egy val6di Borsalino. Mindenki nevetett, Chajim, az ujdonstilt bar-micva fiu ugy kacagott, hogy a konnyei potyogtak. Att61 a perct61 kezdve Borsalinonak hivtak. Ezzel a gunynevvel indult somly6i karrierem.
-----~
311
Szilagysomly6n 6sid6k 6ta voIt jesiva. Minden j6raval6 csalad kotelessegenek tartotta, hogy legalabb egy kosztnapot adjon. - Szegeny b6cher vagyok, itt tanulok a rabbi jesivajan, legyen szives, adjon nekem egy napot - ezzel a mond6kaval allitottam be mezuzas hazakba, iizletekbe, miihelyekbe. - Szombatot adhatok neked. - Koszonom szepen, de szombatom mar van. Lowinel, a korcsmarosnal vagyok. - Sajnalom, b6cher, de egesz heten rendszerteleniil f6ziink. - Ha megtetszik engedni, cserelek valakiveI. Az illet6 eljon ide szombatra es atad nekem egy mas napot. - Ugy latom, fiam, te kesz keresked6 vagy. Hat nem banom, csak csinald meg az iizletet. Estefele, Mincha-ima el6tt a templomudvaron lev6 kosztnapt6zsden folyt azalkudozas. "Pisze Majsit akarod? Husz korona. Nem mondom, Weisz a rezont6 se rossz, de pisze Majsi meszaros, a b6chernek vel6scsontot adnak. Ha nem hiszed, kerdezd meg a Zovanyit61, vas arnapja van ott." Egy heten beliil a napok nevekke azonosultak. A vasarnap mar nem is voIt vasarnap, hanem Weisz Arnold, a hetf6b61 Kohen lett, a keddb61 Haendler. A kosztnapok megvoltak forma es latszat szerint a kerdes megold6dott. De honnan vegyen az ember kurazsit ahhoz, hogy haromszor naponta benyisson egy idegen hazba, ahol a nevet sem kerdeztek meg ... ? Reggeli-ima utan, tefilin-zacsk6val a kezemben, benyitottam a konyhaba. A haziaszszony leramolta az asztal egyik sarkat, szelt egy darab kenyeret, osszeontOtt egy bogre cik6riat tejjel, megcukrozta es ezt mondta: - Bucher, vasn zi zich. Neman, anelkiil, hogy feltekintettem volna a bogreb61, elfogyasztottam reggelimet. Koriilbeliil ez ismetl6dott meg este is a vacsoranaL Viszont az ebectet a haziak asztalanal ettem es en ugy ereztem, hogy leveg6 vagyok a szamukra. Kinosan, feszelyezve iiltem a szeken, nem tud-
tam, hova tegyem a kezem, hova nezzek, hova ne nezzek, mit csinaljak kessel, villaval, kanallaL Panaszkodtam Sulemnak, az ipzovanyi sakter fianak, akinek koszteves teren akkor mar masfel eves tapasztalata voIt. Sulem atyailag oktatott: - Sose szegyelld magad. Nyulj batran a kenyer utan. Dicserd az etelt. Ha kerdik, akarsz-e meg, nyujtsd a tanyerodat. - De Sulem - pr6baltam ellenvetni - az asztalnal senki sem sz61 hozzam. A haziak engem eszre sem vesznek ... - Ha van etel a tanyerodon, akkor eszrevettek. Tegnap Lowbeereknel ettem. Krumpligulyas voIt ebedre. Amikor megettem, azt mondtam: "Ez am a finom gulyas, fer ale jidise kinder gezugt." A haziasszony mosolygott es ujra megtOltOtte a tenyeromat. Sulem kurta, gombolyiire hizott, orokke j6kedvii fiu voIt. Ket hosszu, sima sz6ke pajesza val6sagos keretet kolcsonzott r6zsaszinii arcanak. Sziileinek legfiatalabb gyermeke voIt. El6tte nyolc gyerek - mind lany. Ez voIt a ferfias ontudat magyarazata. Talan ezert is tudott olyan sokat az eletr6L Sulem nem mutatott reszvetet, amikor kisirt szemekkel arr61 panaszkodtam, hogy a konyhaajt6ban val6 varakozas megalaz. Amikor mar kinn vagyok az utcan - szipogtam - ugy erzem, mintha megvertek volna. - Im ejn kemach, ejn tajru - iires hassal nem lehet tanulni - mondta. - Nem szeretem, ha ugy beszelsz, mint a krasznai OrgeL Te nem ismered. Tavaly tanult itt. Az is folyton nyavalygott. Boldog voIt, ha el tudott bliccelni egy ebedet. Most Kolozsvaron van a tiid6k6rhazban. Heptikas lett, vert kop. Amikor ezt mondta, fakepnel is hagyott: Vegsz6nak meg odavagta: - Aztan, ha Kolozsvarra akarsz keriilni, csak finnyaskodj.
* * *
A bolcsesseg kapui nehezen nyiltak meg. A somly6i jesivan azon a nyaron Jevamot traktatust tanultunk. A hazassagi jogr61 sz616
sorozatot ("szeder nâsim") a Talmud csodâlatoskeppen nem a hâzassâgkotest szabâlyoz6 Kidusinnal nyitja meg, hanem Jevâmottal, amely a "s6gorftâs" bonyolult problemâjât rendezi. Minden el6kesztilet nelktil egy bizarr vilâgba keriiltem bele. ,,15 asszony mentesfti cânijât es a cârânak a cârâjât a châlicâ-adâst61 es megs6gorosftâst61 a vegtelensegig." Mi a "cârâ"? A mâsik asszony, akit ugyanaz a ferj vett felesegiil. Mi a "châlicâ"? A renitens s6gor megbelyegzese, aki vonakodik felesegtil venni gyermektelentil elhunyt fiverenek ozvegyet. Reb Mojse, a rabbi legid6sebb fiânak a lakâsân tiltiink. Hajnali ot 6ra voIt, dideregtiink, mindenkinek piros voIt az orrahegye. Azt mondtâk, a hajnali tanulâs a legeredmenyesebb. A vilâg csendes, az emberi agy fogekony. Aki âhftatosan elmondja az âldâst ("birchât hâtorâ"), annak szamâra a Talmud nem hâborg6 tenger, hanem kristâlytiszta forrâs, amelynek feneken gyongyszemek csillognak. Reb Majsenak felesege es hârom gyermeke voIt, ezekr61 kellett gondoskodnia. Elvâllalt tehât nyolc fiut - 13-15 eves b6cherliket ~ es magyarâzta a szoveget. A helybeli fiuk j6m6duak voltak, biztosan sokat fizettek neki. Az en tandfjamat havi 150 koronâban âllapftotta meg. Reb Majse enekl6 hangon mondott egy szakaszt es mi ugyanazzal a hanglejtessel kovettiik szavait. "Hogyan mentesfti a lâny a "cârâjât"? Amen!1yiben lânyât fiverehez adta felesegtil es a fivernek mâs~asszonya is voit; mâr most, ha a fiver meghalt, pont ugy, ahogy a sajât lânyât nem kell megs6gorftania, ugyanugy mentes lânya cârâjât61 is, - meg akkor is, ha a carâk szâm eleri a szâzat." - Tessek mondani, rebMajse, manapsâg is s6gorftanak? - kerdezte Gliick Gersi. - Ma nem. Csak a châlicâ van ervenyben. Rabbi Gersom, a g6lusz vilâgft6 fâklyâja elrendelte, hogy zsid6ember csak egy feleseget vegyen magânak. - Hât akkor miert tanuljuk ezt a gem6ret?
- Mert a T6ra orokkeval6. A trumar61, a tizedr61, a szent szolgâlatr61 es az âldozathozatalr61 is tanulunk, holott manapsâg az sincs ervenyben. De mi hisziink a Messiâs eljoveteleben. Akkor felepftjiik a beszemikdest es ujra gyakorolni fogjuk az osszes micvekat, amelyek Erec Jiszruellal kapcsolatosak. A Talmudon kfvtil gyakorlati dolgokat is tanultunk. Vitattuk a tej es a hus osszeferhetetlenseget, a vâgâssal, meg a hus kis6zasâval kapcsolatos rendelkezeseket. A hangsuly azonban a Talmudon es a kommentatorokon voIt. Az uj komyezet csupa titokkal voIt tele, de a ket kortyv ~ a Jevâmot es a Jore-Dea, amelynek lapjait nYllttiik, nem hozott kozelebb a titkok nyitjâhoz. A kl6zban a châszidok imâdkoztak, de a fiuk koztil senki sem tudta megmagyarâzni, mi az, hogy châszid? A kl6zt Reb Hersl Flâjsmân alapftotta, de a perecsenyi uton reb Slajme Hâjmlich ktilon châszid-imahâzat tartott fenn. Flajsmanr61 azt mondtak, hogy "szigeti", Hajmlichr61, hogy "munkacsi". Mi a ktilonbseg a kett6 kozott? Reb Slajmer61 azt suttogtâk, hogy fiata.lkoraban pasejiszruel voIt. Szombaton cigarettazott es fedetlen f6vel sort ivott. Egy szep napon azonban "balcsiive" es a munkâcsi rebe hfve lett. Vajon mi viszi râ az embert a bllnre? Es f6leg mi keszteti arra, hogy bâlcsiive legyen? Svieszkor a rabbi extâzisban voIt. Ima utan a kabbalar61 beszelt. Nagyapja, a beregszaszi rabbi -, akit konyve utân a szent Kol Arje-nak nevezett - nagy kabbalista voIt. Megadatott neki, hogy sviesz ejszaka Elje Nuvi maga jelent meg el6tte. Mâsnap megkerdeztem a rabbi v6legenysorban lev6 fiM, Naftulet, mi a kabbala? Nem adott kielegft6 vâlaszt. Azt mondta, a Kol Arje mllvet itt nyomtâk ki Szilâgysomly6n, a Hâjmlich-nyomdâban. A rabbi rendezgette az frăsokat, 6 frta az el6sz6t. Az Elje Nuvival val6 jelenet benne van az el6sz6ban. Az egyik szombaton a rabbi a nagytemplomban dr6set mondott. Az ifjusâg kilengeseir61 beszelt. Azt mondtâk neki, hogy ket fiu hajadon-
324
f6tt ment vegig az utcan. "Ha kalap lett volna a keztikben, meg felhozhattunk volna valamit a mentsegtikre: nyar van, meleg van, megfeledkeztek. De ez a ket fiatalember - jaj a ftileknek, amelyek ezt halljak - kalap nelkiil indult el hazulr61. Hat mar olyan melyre stillyedt ez a szent gyiilekezet?" A dr6se els6 reszet, illetve a kalappal kapcsolatos dorgâlast megertettem. De amikor a cionizmust, "a zsid6sagnak ezt az uj rakfenejet" ostorozta, zavarba jăttem. Mi az a cionizmus? Osztreicher, a szatmari tiveggyaros fia azt mondta, hogy 6 tudja. "Der cionizmusz - mondotta - iz der Vj Kelet." Hetekkel kes6bb Mermelsteinek hazaban lattam a lapot. Akkor se nyultam volna hozza, ha megălnek. A tapasztaIt Sulem el6tt ăntătterri ki a szivemet. - Azert jăttem a jesivaba, hogy tud6s legyek. Hol van a nagy bălcsesseg, hol a tudomany? Senki se magyaraz meg semmit. Reggelt61 estig arr61 a tizenăt szerencsetlen, nemletez6 asszonyr61 tanulunk. ' - Apam azt mondja - fejtegette Sulem, - hogy a jesiva olyan, mint a husftistăles. - Mifele husr61 beszelsz? - ttirelmetlenkedtem. Sulem nem zavartatta magat. - Klerman, a bankar elktildte fiat a nagykarolyi jesivaba. R6zenberg, a marhakeresked6, elktildte fiat a szigeti jesivaba. Ez a ket gazdag, elkenyeztetett fiu sosem tanult es sosem fog tanulni. Azert vannak ott, hogy a ftist jarja at 6ket. Hogy jesiva-szaguk legyen. - Es mi ftistăl6dtink? - Persze, hogy ftistăl6dtink. Apam azt mondja, hogy az egesz Sasz' egy kaptafara kesziilt. Aki odaig jut, hogy segitseg nelkiil megert egy "blatt gemuret", az megtanulhatja az egesz Talmudot. Megtanulhatja azt a sokezer kănyvet, amit ăsszeirtak. Megtanulhat minden titkot. Egy "blatt gemure" a kulcs, amely kinyitja a kapukat. Att61 fogva ttirelmesebben iiltem a somly6i ftistăI6ben ...
* * *
I
L~
Aronnal egytitt erkeztem Somly6ra, ezert termeszetes voIt, hogy a kvartelyt is egytitt ber~lttik. Ozvegy Weisznenal vetttink egy agyat hatvan koronaert havonta. Benne voIt a mosas is, egy par als6ruha hetenkent. Ott allott a haz az als6 Kraszna-hid mellett, a Schaechter-fele timartizem szomszedsagaban. A tapasztott szobaban, amelynekablakparkanya alig fel meterreI voit magasabb, mint az uttest szintje, lakott meg Weiszne, tovabba ket nagy lanya es harom fia. Ott voit egyuttal a csalad konyhaja is. A szomszed szobat kiadtak chedernek, ejjel a maramarosi tanit6 aludt benne. Aron majdnem harom evvel voIt id6sebb nalam. A haboru alatt Zsib6 kărnyeker61 kăItăztek fel Pestre, a kommtin bukasa utan pedig visszajăttek. Aron harom polgarit vegzett. Az en szememben tanult, vilagot jart, tapasztaIt ember voIt. . - Mib61 fogjuk fizetni a kvartelyt? - kerdeztem. - Szerztink vochngeltet. - Es reb Majsenak a 150 koronat? - Arra is kell, hogy fussa. Peteken voIt a hetivasar. Hajnalban reb Majse meg elmagyarazott egy szakasz Jore-Deat, de imadkozas utan a fiuk elszeledtek. Mindenki a maga dolga utan ment. Ezen a napon kellett nyiratkozni, ftirădni, .cip6t pucolni, foltozni, a leszakadt gombokat felvarrni. Osztreicher penteken levelet irt az apjanakes a rabbi fiaval, Chajimmal sakkozott. Mi vegigkoldultuk a varost. Majdnem 300 zsid6 lakott abban az id6ben Szilagysomly6n. A munka siet6s voit. A badacsonyi uti vampenzszed6t61 a varos masik vegebe, azlJjlaki.utig kellett eljutni. Sok helyen --:. minthogy eppen vev6ket szolgaltak ki - varakozni is kellett. A hetipenz-gyujtes teren mindjart az els6 heten feltun6 sikerem voIt. Lehet, hogy a viszonylag zsenge korom voit ennek a magyarazata, de az sincs kizarva, hogy szanalmas kiils6m vonta magara az emberek figyelmet. Teny, hogy nem engedtek el tires kezzel. Meg Cili neni, a
i?"
n
ns szeszgyarudvar tirn6je is adott ket koronat, pedig a b6ehereket altalaban azzal zavarta el, hogy: "elkotr6dsz innen, hamar, te nyavalyas?" A lanya pedig, a derek, j6 szazkil6s asszony dr. Keller Samu felesege, a krasznahorvati haromezer holdas birtok tulajdonosa - a hetipen. zen kiviil, rendszerint egy palaesintat, meg egy bogre tejfelt is adott. "Vlj le, fiam, egyel, hiszen olyan zold vagy, mint egy uborka." A vastiti fiit6haz kornyeken lev6 ketes hirii fogad6kba is bekopogtattam. Ott sz6lnom sem kellett, a tulajdonosn6k b6kezuen adtak. Nem esoda, hogy a tobbi b6eher 40-50 koronas heti atlagaval szemben, tObb mint 90 korona heti fixjovedelmem voIt. Mai kifejezessel elve, szaz szazalekkal ttilkoldultam a normat. A siker - mint minden siker - irigyseget valtott ki. Aron nem is palastolta irigyseget. Egyszeriien megharagudott, nem sz6lt hozzam. Ha en sz6ltam, nem valaszolt. Hajnalban nem koltott fel. Minthogy en aludtam a falnal, neha sikeriiIt leszallnia az agyb61 anelkiil, hogy felebredtem volna. Ilyenkor magara kapta ruhajat es cip6vel a kezeben, neszteleniil kiosont a hazb61. Het 6ra tajt bossztisan es lihegve erkeztem meg reb Majsehoz. A fitik hahotaztak: "Ez is lekeste a vonatot." A harag mindig faj. Szazszorosan faj, ha az haragszik, akivel egy agyban alszunk. Az ember azt nem is birja sokaig. Panaszkodtam reb Majsenak, kertem, beszeljen Aron lelkere. Elvegre fOldiek vagyunk, egyiitt jottiink a jesivaba. Kiilonben sines semmi oka haragra, soha egy sz6val sem bantottam. Reb Majse nyugodtan meghallgatott, majd a vilag legtermeszetesebb hangjan mondta: - Oszd meg Aronnal a hetipenzt. Legyen az egy kassza. - Hogy az en penzemnek a felet adjam neki? - hiiledeztem. - Pontosan a felet. - Reb Majse - pr6baltam ervelni -,., de hiszen 6 esak 40 koronat gyiijt ossze. - Eppen azert. Reb Majse talisz-zsakja utan nytiIt, kivette
a sziderlit, lapozott es ujjaval a szovegre bokott: - Ez itt a perek, a szent misna. Latod, mit mond Josua ben Paraehja? "Asze reha rav ukne reha ehaver." Tanit6mestert az ember egyszeriien kiszemel maganak, de j6baratot vasarolni kell. Ez"igaz, sz6r61 sz6ra igaz. Benne van a szent Misnaban. Se vitanak, se kibtiv6nak nines helye. Meg aznap azt ajanlottam Aronnak, hogy otven szazalekos alapon tarsuljunk a voehengelthez. Ajanlatomat habozas es gondolkodas nelkiil elfogadta.
* * *
Amikor az els6 haromszaz korona egyben voIt, tij eelt tiiztem ki magamnak: sp6rolok egy oltOnyre val6t. Abban az id6ben, 1920 nyaran 300 koronanak kiesi tekintelye voit. Er6sen kellett sp6rolni. A bank6n roman nyelvii korbelyegz6 diszelgett. Aki gyanakodva nezte a peesetet, annak a somly6i zsid6k vieeesen azt mondtak: "Nyugodtan elveheti; k6ser peeset, taliszban-tefilinben raktak ra." OItozekem eajgnadnig es kavebarna, zubbonyszerii kabat voIt, amit a mama 6eska ulanus katonakope'nyb61 alakitott at. Vnnepl6m a zsebkend6 voIt, amit szombaton feItiin6 m6don a nyakamon kotOttem meg. A nadrag tiirhet6 allapotban voIt, de a kabatot reg kin6ttem. Kozben a eip6 is gond lett, ez voIt eletem els6 nyara, hogy eip6t hordtam. Es a kalap? Te j6sagos eg, esak szabaditanal meg egyszer ett61 a Borsalinot61. .. Lopva kemleltem a kirakatokat. Sotetesikos kamgarnszoveteket neztem. Sose voIt tij oItonyom. Mindig a mama takolt ossze valamit 6eskab61. Vajon milyen erzes lehet iinnep bekoszont6jen tij szovetOltOnyben, vadonattij eip6ben belepni a templomba ... ? Az ambici6 is fiitott. A tata azt mondta, hogy sajat fele16ssegemre mehetek a jesivaba. Hat j61 van, megmutatom neki. Nem is megyek addig haza, mig nem lesz egy tij oltOnyom. Hetipenzemet a Misna megdezsmaIta. Ezen az titon sose jutok oltonyhoz. Ezert a megs6gori-
tas koriil foly6 sz6rszalhasogat6 vitak kozben uj jovedelmi forrasokon tărtem a fejem. Igy jutott eszembe Kohn Adolf. Reb Ăvrum Kohn (mert igy sz6litottak) ecetgyaros a melysegesen vallasos, j6szivu ortodox zsid6k nemes tipusa voIt. Szemeben orok szomorusag iilt: lehet, hogy a Templom pusztulasat gyaszolta egy eleten at, de talan amiatt is szomorkodott, hogy nem voit gyermeke. A jesiva harom legfiatalabb novendekenek adott kosztnapot. Minthogy 6 maga is szegeny sziil6k gyermeke voIt es kosztnapokat evett, tudta, hogy a legtobb fiu szamara nagy megpr6baltatas idegen emberek asztalanal etkezni. Eveken at az ebedl6ben .teritettek a harom fiunak, a cseled hordta fel az etelt, a hazigazdanak es a haziaszszonynak szinet sem lattak. Ăllit6lag, egyszer valaki megjegyezte, hogy "reb Ăvrumnak derogal a b6cherekkel egy asztalnal enni", a megjegyzes a fiilebe jutott. Ekkor elhatarozta, hogy a fiukat vendegl6ben fogja kosztoItatni. Igy ettem en hetfOn masodmagammal ozvegy Herskovitsne vend~gl6jeben - reb Ăvrum kont6jara. Ha mar megvoIt az otlet, vegre is ~ellett hajtani. Elmentem tehat az ecetgyar irodajaba. A hatalmas udvart az erjed6 hord6k fanyar szaga tăltotte meg. Reb Ăvrum csodalkozva nezett ram. - Mi ujsag, fiam? - Reb Ăvrum, a kosztnap miattjottem ... - Tan nines valami baj ... ? - Nines baj, de tetszik tudni, mag a egy esom6 penzt fizet Herskovitsnenak miattam ... - atven koronat havonta. - Ha nekem adna ezt a penzt ... en szereznek masutt egy kosztnapot. .. Reb Ăvrumot annyira meglepte az ajanlat, hogy elnevette magat. Kisvartatva kerdezett: - Mit akarsz esinalni a penzzel? - Sp6rolok egy oltonyre val6t. - Beszelnem kell a rabbival. Tudod, fiam, taplalni es ruhâzni a T6ra muvel6it - az ket kiilOn micve. A te esetedben en az el6bbire vallalkoztam. Holnap megkapod a valaszt.
Valaszkeppen masnap elkiildte az 50 koronat.
* * *
Kozben felfedeztem, hogy b6eher szamara - a hetipenzen kiviil - mas kereseti lehet6segek is ad6dnak. V~llaltam eieesz felkoteset, virrasztottam halottaknal. Nagyvasarkor segitettem ki- es berakasnal. Sulyos betegek felepiilese erdekeben "kimondtam" az egesz zsoltaros konyvet. Szukot el6tt mutat6s lulav-tart6kat fontam. Roseh6des-benesolaskor maşodmagammal kimentem szombatolni Pereesenybe, mert esak igy voIt meg a minyen. Sziiret idejen kisergettem Csengeri fuvarosait, akik a musttal telt hord6kat szallitottak le a sz616b61. Egy ideig lapkiad6 is voltam, betarsultam a sabesz-eetli kiadasahoz, amely Ăvrum, a prozelita monop6liuma voIt. Azutan kileptem az iizletb61, mert nem fert ossze a hetipenz-inkassz6val. A penzszerzes nem voit konnyu, de az igazi er6pr6ba a penz megtartasa voIt. Reb Elje Rusz bodegajaban minden nap kitettek az ablakba egy nagy tepsi friss tur6sdelklit. A "jeeer hare", ez a gonosz bels6 hang azt mondta: esak egyszer, egyetlen-egyszer eredj be, legalabb megtudod az izet. De a bolcs j6zansag elfojtotta ezt a hangot. "Ha bemegy, veged van. A lejt6n nines megallas. Te h6s vagy, mert a Misna szerint az a h6s, aki sajat bels6 gonosz osztăneit megfekezi." S h6siesen kiizdottem nemesak a tur6sdelkli, hanem a kenyer, a gyiimolcs es ehanuka tajan a kvitli ellen is. A nagyiinnepek el6tt bevaltottak a penzt. Ezutan mar nem koronakat, hanem lejeket sp6~ roItam. Ugy tunt,' hogy a penz erteke me~avult. Most mar semmi ketsegem nem voit az iranyban, hogy peszaehra, - mire az ev lejar, - meglesz az oltony.
* * *
Purim utan a fiuk ~lszeledtek. Az en id6m is lejart. Elkoszontem kosztad6imt61, kellemes es k6ser peszaehot kivantam. Azutan bementem a rabbihoz buesuzni. - Rebe, ieh fur ahajm ofjantev. - Varj egy kiesit - mondta a rabbi. Kivett
327
egy arkuspapirt, ketret hajtotta, a toll ut~n nyult es imi kezdett. Ez voit a "kszav" , a bizonyitvany, amelyben a rabbi megmondja velemenyet a tanitvanyr6l. Az 6 szent nevenek segedelmevel - irta becstiletes iras es igazi szavak kiva16 tanitvanyomnak, a zsib6i szent gytilekezetb6l va16 Davidnak, elete mecsese ragyogjon es vilagitson, aki egy teljes evig tanult bethamidrasomban. Az ejszakakat nappalokka tette, nagy szorgalommal, testenek sanyargatasaval meriiIt el a talmudban esa szent kommentarokban. Faradozasanak aldasat latta, szabadon uszik a talmud tengereben. Az ilyenre mondjak bălcseink, aldassek emlekiik, "banjatok 6vatosan a szegenysorsu gyermekkel, mert be16liik fog aradni a Tan." Aki 6rkădik a fiigefa fălătt, elvezi majd gyiimălcset. Emelkedjek egyre magasabban a tudas es a bălcsesseg letrajan, sztileinek es mestereinek ărămere." Ranyomta a pecsetet es alâfrta a nevet: Slajme Zalman Ehrenreich, Szilagysomly6 es a kertiletek rabbija. Csak az udvaron mertem belenezni az irasba. Ketsegtelen, a rabbi ugy veli, hogy kepes vagyok egyedtil megtanulni egy blatt gemuret. Erre celoz a talmud tengereben va16 szabaduszas ... Mindezt egy ev alatt ertem el. Szedtiltem az ărămt61. A rabbi bizonyitvanyaval a sziderliben es 3200 lejjel a nyakamon l6g6 rongyzacsk6ban, szalltam fel a sarmasagi vicinalisra. U gy ereztem magam, a negyedik osztallya e16leptetett marhaszallit6 kocsi 16cajan, mint egy gy6ztes tabomok, aki diadalmenetben vonul be hazaja f6varosaba.
* * *
A zilahi vonat este 11 6ra tajt erkezett meg. A j61 ismert, răvid utat valasztottam: strek, a kispall6 az Egregy-patakon es vegig a kertek aljan a vag6hidi dul6ig. Amikor a haz ele ertem, nem akartam hinni a szemeimnek. A rabitzfalakb61 kesztilt kis hazik6 eltunt. Kivagtak a cseresznyefat, a bodzafa-
kat, kiteptek az egrest. Az egesz tertiletet felszantottak. A szomszed haz ablakan kopogtattam. -'- En vagyok, Hauser neni, tessek mondani, hova kăltăztek a sztileim? - Az AIszegen laknak most; a solymosi uton. - A ciganysoron? Nem jătt răgtăn vălasz. Csak kisvartatva sz6laIt meg: - A ciganysor elejen laknak. Lingurar, a b6g6s hazaban. Az ut az AIszegre rettenetesen hosszunak tunt. A mama nyitott ajt6t. Meggyujtotta a lampat s răgtăn azon tărte a fejet, hol vessen meg nekem. Kăzben a gyerekek - mintha csak megereztek volna a nagyesemenyt - felebredtek. Szetosztottam a cukorkat, amit ajandekba hoztam. Ălmosan, k6cosan szopogattâk. Egy pillanatra sem vettek le r6lam a szemiiket. A n6verem tiizet rakott a vaskâlyhâban. A nyers hasabok er6tlentil egtek. "Hogy megn6ttel, kane hare - hajtogatta a mama - egesz ferfi lettel." Aztân elmondta, hogy kishugomnak tiid6gyulladasa voIt. Most mar jobban van, de meg szedi az orvossâgot. "Dr. Fleischer egy făldre szallt angyal, 6 mentette meg. VoIt olyan nap, hogy ketszer-hâromszor is eljătt." Azutan a tatar61 beszelt. Ugy emlegette, mintha nem is volnajelen. "Egesz telen beteges~ kedik. Ugy megdagadt a lâba, mint a kârtyus. Fleischer azt mondja, hogy a szivt61 van." Egy ev utân ismet meglâttam a csalâdomat. A nyomor sziveniitătt. Alapjâban veve nem voit ujdonsâg szamomra, de ilyen feneketlennek sose lattam. Hirtelen elfelejtettem Somly6t es a terveket. Meg a sikeremmel sem dicsekedtem, pedig egesz uton kesztiltem râ. Az iinnep a nyakunkon voit es az el6kesziiletnek semmi nyoma. Nem voIt se krumpli, se mâcesz, se tojâs, hogy a husr61 es borr61 ne is beszeljiink. Mâimap hosszu bels6 tusa utân levet-
~
~.'
il n8 tem nyakamr61 a kis rongyzacsk6t es odanyujtottam a mamanak: - Tessek, itt a penz, 3200 lej. . A mama bizonytalanul nyujtotta a kezet. - HagytaI, fiam, magadnak vonatjegyre val6t? - Miattam egyaltalan ne tessek agg6dni. Majd lesz jegyem is. Aron megveszi mind a kett6t. Nem beszeltiink tObbet a dologr61. Minekis meseltem volna, hogy egesz konkret terveim voltak egy bizonyos sotetcsfk.os kammgarn-ol. tOny varratasaval kapcsolatban ... Csak a tata hozta egyszer sz6ba. Erev-peszach voIt, deluţan, a hazban minden j6. A mama zsirt olvasztott, mi hoztuk a bort, szilvapa-
,
linkat es a "sel peszach" fiiszereket. Az asztal mar le voIt takarva a takacsabrosszal, a kelengye maradvanyaval, amelyt61 a mama semmi kortilmenyek kozt sem valt meg. - Nu, Szure-Laje, mondtam, hogy a "bituchn" a fontos, az Isten meg fog segiteni? A ~ama elsapadt. -:- Hagyd ki az Istent ebb61 a jatekb61. Ne adj neki ecat, hogyan segitsen ... *
*
*
Az iinnep bekoszont6jen" 6cska rongyaimban mentem a templomba. Erdekes, hogyegyaltaIan nem ereztem magam szerencsetlennek. Vegeredmenyben - en megszereztem az els6oltonyomet.
"~
..
329
WEISZ JISZRĂEL
ESEMENYEK ES EMBEREK SZIL.Ă.GYSOMLYON Bivalyfogatu szeker fordul ki az allomas rakteret61 a f6utea fele tartva. Fat, vasat, tet6~ eserepet fuvaroz a varos keresked6inek. A bivalyok melt6sagos nyugalommal rugaszkodnak a jaromnak es magabiztosan esampaznak izmos labaikkal az el6tttik eammog6 Stit6 baesi nyomaban. Az ember felveszi az alIat temp6jat es lepteik koeogasa harmonikusan eggye olvad a makadam k6koekain. Sorra maradnak mogotttik a hazak. Most er ki a f6uteara, szembe kapva a felkel6 nap sugarait. A fordul6 utan, rogtOn jobbra, a Lowbeer testverek ikerhaza, (oda masok fuvarozzak a rongyot), roviddel utana koveti a Brodi-fele tizlet. A tuloldalon is ismert zsid6 esaladok apolt kertu hazai: Weisz tigyved, Brodi az epftesz, majd a M6zes Lazar haza kovetkezik, hatalmas tOlgyfa kapujavaI. A szeker nyikorgasat a jarasbfr6sag komor eptilete veri vissza. Jakobi, Szentpeteri, Weinberger, Samuel, esupa tigyved, ne vtablajuk mint megannyi ttizel6allas farkasszemet nez Jusztfcia hazavaI. Az emelked6 vegevel terre szelesedik az ut, amit a Szentharom~ag szobra nyit meg. (A nagyapamt61 tudom, hogy a szobor, ahogy a deli harangsz6t meghallja, meghajlik. Sok id6 telt el, amfg rajottem, hogy a szobor nagyobb robajra is stiket maradt.) Stit6 baesinak mindezzel alig akadt dolga. 6 az arut vigyazza csak, nehogy baj erje. Most a szeker hatuljara kertil, menetkozben vizsgalja, nem esuszott-e meg valami. Nem, minden rendben, tehat rabfzhatjuk a tovabbi teend6ket. Nektink stirg6sebb dolgunk akadt. Erev peszaeh. Tegnap este erkeztem sztileimmel SOll?ly6ra, a peszachi tinnepekre es meg alig gyujtOttem nehany bakszer-magot. Ami6ta az eszemet tudom, mindig Somly6n tOltotttik a peszaehi tinnepeket Weisz Arnold nagyapamek-
nal (amfg vegleg oda nem koltozttink). Annak a nyole napnak az fzet meg a mai napig is az fnyemben erzem. Minden mas voIt, mint Nagybanyan, ahonnan jotttink. A piros-eserepes haz a Kraszna vashfdja mellett, vfzre nez6 ablakaival es tornyaval, mely a vfzttikort61 varta a valaszt: eleg esinos-e? Az udvart a deszka feny6illata tOltotte be. Ezzel szemben a szobakat eigarettaftist itatta at. Benntinket, gyerekeket mindennel jobban a kert vonzott. Ribizke bokrai, szilva- es almafai. Hanyszor masztam meg a hatalmas di6fat! Igy fitogtattam tigyessegemet peszaehi barataim eI6tt ... Baratok! P. Majsi, F. Jaszi, Janki, es akik mar ninesenek. Sehreiber Bimbi es Smuli, Jakobi Gyuri es Bandi, Samuel Janesi. Baratok, vagy esak egyszeru ismer6sok tueatjai, korombeIi ifjak, a legszebbek, akiket nem latunk tObbe. Kit61 kerjem szamon fiatal elettiket, meg nem val6sult almaikat, el nem es6kolt es6kjaikat?! Kit61?! (Ne haragudj, Szerkeszt6 ur. Azt fgertem, nem frok gyaszbeszedet. Mint mondtad: legyen inkabb olyan emlekgyujtemeny, esemenyek, melyek a nagy vihar el6tt tortentek, igen, ugy konnyeden, egy mosoly, egy grimasz. S fme! Elborul a szem, elakad a sz6, s olykor, megbiesaklik a toll ... ) A gyomrom leszallft a di6far6I. Erev peszaehkor nines formalis ebed. A ehamee es a paszka egyarant tilos. Krumplival es kemenytojassal telt fazekak rotyognak, a mar husveti platnival ellatott tuzhelyen. Azt dezsmaljak a hazbeliek. Nagyanyam fogyhatatlan energiaval stirgol6dik a meg el nem rendezett edenyhalmok kozott. Anyamat es a eseledet dirigalja. A ferfiak sem mentestilneka munka al6I. A leveg6ben j6les6 fesztiltseg. A szeder"est
JJO iinnepi hangulatanak kozelsege szinte tapinthat6. Ha eszembe jut, lampalazas leszek: a szedernel ram f6szerep var. Negy fogaskerdest kell feltennem a nalam okosabb feln6tteknek, aztan az afikoman elcs6rasa sem kis feladat, ha szamftasba vessziik, hogy mindig tisztessegre neveltek j6 sziileim. Nehany pereig azon is el lehet gondolkozni, mi legyen a valtsagdfja az elcsent afikomannak. Az emberek rendszerint belesziiletnek varosukba, vagy falujukba, ami hovatartozasukat megszabja. Nalam fgy kezd6dott, valamely peszaeh el6estejen. Igy lettem szilagysomly6i.
peldaul egy tueatnyi voIt. Igy lett aztan "Bazaros"Weisz, "Rezes" Weisz, "Eeetes" Weisz, "Boeskor" Weisz, "Piri" Weisz, "Cementes" Weisz. Mas jellegii nevek, mint Pisze Majsi, Kaeska Klein, Hosszu Gliiek, Fekete es Voros Csengeri, Kis Weinberger. A listat meg lehetne folytatni, de hangsulyoznom kell, hogy un. gunynevet egyet sem ismerek. Sem aki mondta, sem akinek szalt, nem latott a nevekben semmi sert6L A legtObbje koztiszteletnek orvend6 zsid6 voIt, a kozosseg tagja. Maskeppen hogy is mertem volna lefrni! Hisz egyetlenegy sem erte meg a felszabadulast.
* * *
* * *
Nomen est omen
SZENTEK A somly6inak bizonyara fel sem tiinik, hogy a fentebb felsorolt nevek tObbsege zsid6 nev. Janki, Jaszi, stb. Valahanyszor Somly6ra keriiltem "Szrulcse" lett a nevem a Jen6b61 (a Szoesi-t kes6bb, a baratok akasztottak a nyakamba). Apamat is Slajminak tiszteltek szeles korben, a nagyapam meg az Ure Lajb nevre hallgatott. A Huedin (Banffyhunyad) melletti Calatel kozseg parasztjai, ahonnan nagyapamek Somly6ra koltOztek, halala napjaig sem hfvtak maskepp, mint "domnu Urelaj". A zsid6 emberhez nem ill6 "Arnold" esak a eegpapfron jelent meg. Asszonyoknal es lanyoknal az arany kisse eltol6dik, a modernebb R6zsika, Manei, Zizi, Sisi fele, de azert szep szammal akad Fani, Szuri, Eszter, Dvajri. Gyerekkori almaimat Bajlu zavarta meg es ifjonti szfvem hevet Rukinak ontottem ki. A magyarazat eleg kezenfekv6: Somly6n a zsid6k kozott zsid6 voIt a szellem, jiddis voIt a nyelv, az utean is azon a neven sz6lftottak egymast, mellyel a T6rahoz hfvtak fel6ket. Masreszt a nevek egyebet is elarultak, azt, hogy Somly6 kisvaros. Itt mas jellegii nevekre gondolok. Az ugynevezett patnevekre. Ezeket a kozszaj ragasztotta egyesekre, s vegleg rajuk ragadt, mert voIt benne valami talala, ami hfven jellemezte az illet6L Kiilonben is meg kellett kiilonboztetni az embereket, hiszen Weiszb61
A mi szentjeink nem tulvilagi lenyek, itt jartak kozottiink. A szememben szent a tiszta hitii ember, aki maga 6szinten gyakorolja a vallas szellemet es el6frasait, miel6tt masra akarna rakenyszerfteni nezeteit. Nem okoskodik, nem valogatja a kellemes micvat a maga szamara azzal, hogy a nehezevel majd esak lesz valahogy, ("heve zahir bemieva kala kebeehamura"). A vallast ugy fogadja, ahogy van, nem keres kibuvat, nem huz bel6le hasznot, nem kovaesol bel6le iizleti vagy politikai t6ket. Somlyan voltak ilyen szentek. Nehanyat mag am is ismertem. Egyikiikr61, reb' Hersl Fleisehmanral, Legman Zalmi meselt nekem. "Haromeves szerz6dest kotottem mint kisinas Fleisehman baesi textiliizleteben. Kicsiben es nagyban mertek az aruL A szakma tudomanyat azonban esak detailban. Harom ev soknak tiint az anyagismeret s a meterrud helyes kezelesenek elsajatftasara, ellenben keves, hogy mindent megtanuljak, amit Fleisehmanek zsidasagban es embersegben - mint aldast - szartak ram. Az emlftett szerz6des egyik pontja fgy sz6lott: ,A tanul6 koteles minden penteken a mikvebe jarni, nemkiilonben sabesz reggelenkent a gazda ehimis-rasi arain resztvenni.'
~,
I
1
U1 A tandij nem volt kialkudva, tehat - teljesen onkenyesen - o fizetett nekem heti egy tyukkal, a pontos megjelenes fejeben. Lehet, nem bizott abban, hogy a tulvilagi fizetseg elegge osztOkelo lesz szamomra. "Nemcsak hozzam voIt j6szivvel, hanem haza-zsebe minden raszoru16nak nyitva alIt. Bar tizenket gyerek - annyival aldotta meg az Eg nem kis logisztikai gondot adott, de a szegenynek, akit ajrechkent -:-vendegkent - tiszteltek, ki.ilon ha16szoba alIt rendelkezesere. Mondanom sem kelI, hogy minden sabesz- es iinnepnapon ket-harom ajrech i.ilta terftett asztalnaI. S a ceduke? Hanyszor voltam a bokezuseg tanuja! Egyszer Fleischman bacsi vont felre, arra kerve, hogy egy szegenynek penzt vigyek, de Fleischman ne ni ne tudjon r6la, maskor meg Fleischmann neni szott velem osszeeskiivest, ugyanugy kijatszva parjat, neha ugyanannak a szegenynek ajavara. "Tole tanultam, hogy a zsid6sagert neha szenvedni is kelI. Egy napon, mikor az aruszallft6 korutamr6l hazatertem, arr6l szamoltam be, hogy az egyik helybeli kiskiraly megpofozott, mert nem kaptam le micisapkamat, amint uri kereszteny konyhajaba beleptem. Mindig mosolyba jatsz6 szeme egy pillanatra elkomorult, majd markomba - jutalmul - penzt nyomva igy sz6lt: ,161 tetted. Tudja meg az a ruse, hogy te igazi zsid6 fiu vagy s nem veszed le a fejfedodet meg elotte sem!' "Fleischmaneknal mindig az optimizmus es a j6kedely voIt az uralkod6 szelIem. Az oszinte hit a gondviseles j6sagaban es bolcsessegeben: ez volt a forrasa a magabiztossaguknak es elegedettsegiiknek. "Sabesz kimenetelevel az iizletet megnyitottak. Ilyenkor a hangulat tan meg emelkedettebb voIt. Fleischman bacsi vegigsetaltatta szemeit az arupolcokon: Nu, meg vagyok elegedve - mormolta mosolyogva a szakalIaba - , lanyaimat ferjhez adtam, fiaimat megnositettem ... meg maradt is valami ... "Purim. 16 alkalom utat engedni a fektelen j6kedvnek. Tradici6 voIt Somly6n, hogy purim-
kor Fleischman bacsi az iinnepi stramlijaval es hosszu kaftannal vegigszamaragolja a foutcat, arcaval a szamar hatulja fele i.ilve. Masokat ugy reszesitett oromben, hogy tarszekeret berelt, sivalkod6, maskaraba bujtatott gyerekekkel rakta meg, ugy vezette a larmas fogatot a vafOson keresztiiI. "Legyen szazszor atkozott, aki ezt a kepet kitOrolte eletiinkbol! ... "
* * * Beni bdcsi Perecet.... a kiflit! Perecet a kiflit! Friss perecet, friss kifliket! Hai la covrigi la Mihai! Hai la covrigi la Mihai! ...
Aki nem emlekszik erre a hivogat6ra es Beni bacsi stentori hangja nem cseng a fi.ileben - ne is pr6balkozzek somly6inak vallani magat. Ha meg, pechjere, a termeszet nem ajandekozta meg zenei hallassal, legalabb valIja be, hogy az6ta sem evett olyan ropog6s s6sperecet, mint. az, ami Beni bacsi kosarab6l kikeri.ilt. E kosar sulya alatt gornyedt nap-nap utan Beni a pereces es remego labait hosszu feher kotenyevel takarta a vilag eloI. Ma is ugy latom magam elott, amint hetkoznapokon ott forgo16dik a templom kori.il, a reggeli imab6l jovok kozi.ilhalaszva vevoit. Ha sotet ejszakan a multba visszanezve valahol feher feny dereng, tudd meg foldi, hogy az az o kotenye. Berger Lajos Amikor megismertem, mar idos bacsi voIt. Osszehuzott ajakkal szurte a levegot - asztma bantotta. Tagranyfit szemmel halIgattam elbeszeleseit, a hajmereszto kalandokat, amelyek termeszetesen - mind vele estek meg. Magam ele idezem, amint az elottiink levo sorb6l hatrafordul, s apamnak, vagy iiloszomszedainak tălt egy kupicat fantaziajanak bosegsarujab6I. Felte-
telezem a tisztelt olvas6r61,hogy tudja, a cselekmeny szinhelye - a templom: ida - a sabeszi T6ra-olvasas. Haborus tărtenetek - hogyan meneki.ilt meg a biztos halalt61 - es galans kalandok voItak kedvenc temai. Sajnos, alig emlekszem valami kerek tărtenetre, de arra igen, hogyan fogamzik meg a gondolat, hogyan kerekedik, s na, dagad, amig megszi.iletik a kesz tărtenet, minden tollforgat6 okulasara. Tehat ott tartunk, hogy Lajos bacsi felenk fordul es szomoruan kăzli apammal: "A heten voit szegeny apam Jahrzeitja ... (kis sziinet) Husz eve voIt penteken, hogy ărăkre behunyta a szemet. .. (ujabb sziinet, lelegzetvetel celjab61, no meg azert is, hogy ăsszeszedje gondolatait) - Penteken is szi.iletett - szegeny ... (sziinet m. f. Megvan! megszi.iletett a gondolat!!) En is penteken sziilettem (hataskelta sziinet) Erdekes megjegyeznem, hogy minden Berger penteken szi.iletett ... es penteken halt meg ... " Az ăsszegeza mondatot mar ugy mondta, hogy felig megfordulva mineI tăbb csodalkoz6t vonjon be hallgat6i kărebe, olyanokat, akik nem voItak tanui az elazmenyeknek, s igy nem voltak beavatva az alkotas muhelytitkaiba. Fogekony gyerekesszel megereztem, hogy igenis tanuja vagyok a mese szi.iletesenek. Talan akkor fogamzott meg bennem -homalyosan az elhatarCJzas, hogy ujsagir6leszek.
Heci A legszedi.iletesebb karrier, amely e szazadban Somly6r61 induIt el. Heci, azaz Joe Pasternak, a somly6i samesz-gyerek, a Metro-Goldwin - Mayer vilaghiru producere lett. Heciral apam meseIt tărteneteket s en biiszken emlegettem nagybanyai barataimnak, ha tărtenetesen az a nevevel vetitettek filmet a varosban. Ugy beszeltem r6la, mint valami kăzeli ismerasral. Nem csoda, hiszen somly6i voIt, ahol minden evben nyolc egesz peszachi napot tăltăttem nagyapameknâl. Azonkivi.il is apâm-
mal egykoru voIt es pertu voIt vele, es csak mi tudtuk, hogy mielatt Joe lett, Hecinek beceztek. Hecit mindenki ismerte es ifjukori csinyjei kăzszajon forogtak. Ime, egy a sok kăztil. Nehâny jesiva-b6chert felberelt, hogy az egyik fUszeresnel vasâroljâk fel az egesz razolkeszletet, valamint, hogy igenyeljenek egy nagyobb mennyiseget, dupla arat igerve. Amig a kereskeda azon tări a fejet, hogyan tegyen szert hirtelen a keresett arura, Heci jelenik meg a szinen, mint deus ex machina a gărăg tragediâkban, nagyobb mennyisegu razoIt ajanlva. Az aru, răvid alku utan, borsos aron gazdât csereIt, beleertve azt a mennyiseget, am it nemreg tale vasaroltak a b6cherek. Mondanom sem kell, hogy a razol irânti kereslet, csodalatos m6don, hirtelen megcsappant (Gyengebbek kedveert: razol - ortodox zsid6k alt al hasznâlt borotvâlkoz6 por.) Az egyik chalemajd peszachi napon abban a ritka szerencseben reszesi.iltem,hogy szemelyesen is megismerteftT a nagy producert. Mint sok emlekem, ez is a templomhoz fuzadik. Heci az iinnepre sztilei latogatasâra erkezett Somly6ra. Apammal a reggeli iman vettiink reszt. Pasternak bacsi latsz6lag nyugodtan vegezte templomi teendait, mintha nem is az a fia hozta volna lazba a varost latogatasaval. Hirtelen mozgol6dâs tamadt. Heci jelent meg. Mint valamikor szerenyen meghuz6dott a hâts6 sorok egyikeben, azzal a hiâbaval6 igyekezettel, hogy ne keItsen feltunest. Ajelenlevak, kăztiikj6magam is, nem alltuk meg; hogy egy-egy pillantast ne kiildjiink a nagy ferfiu fele. Nem te It el tăbb mint nehany perc es a somly6i templomban olyan jelenet jatsz6dott le, amilyenre sem elatte, sem utana nem voIt pelda soha: Heci Hollywoodb61 hozott felesege jelent meg, mint fiiggăny măgiil, a tavaszi fenyt bebocsat6, nyitott templomajt6ban! Hosszu, pongyolaszeru, vilagosbord6 ruha fedte magas, karcsu termetet, kezeben pedig p6razt tartott, amely ket feherszaru kutyus nyakan vegzadătt. A hăIgy amerikai esszel fel sem foghatta, milyen szentsegtărest kăvet el. A zavar altalanos
333
voIt. Csak Pasternâk bâcsi 6rizte meg hidegveret es Heci se'gitsegevel gyongeden kitessekelte a csodalkoz6 asszonyt. Az ima ezutân zavarmentesen a vegehez ert. Az ismer6sok, koztiik apâm is, iidvozoltek a tâvolba szakadt hires fOldit. Engem is bemutatott neki apâm, titokban remelve, hogy az 6 fia is nagy ember lesz egyszer.
Ehrenreich f6rabbi Torekeny, aszketa alak. H6feher szakâllal ovezett, sapadt arc, mely fOldontuli fennyel vilagit a fekete rabbikalap al61. Foldontuli, mert mindig hittem, hogy feliilemelkedik az emberi fogalmakon, hogy mâs mint mi, kiknek 6 a lelki atyja. Sokâig nem tudtam mindenen âtlât6 szemebe nezni. Hittem, hogy pillantâsa lemezteleniti azt, akire raemeli es buneim leplezetleniil allnak el6tte. Mar tulvoltam a kamaszkoron, amikor valamennyire megkozelithettem. Akkor a magyarok uraltak Somly6t. A torveny megkovetelte, hogy a hitkozsegi rabbinak legalâbb negy kozepiskolâja legyen. Reb Châjim, a f6rabbi fia es kovet6je a rabbiszekben, kenytelen voIt nekiiilni a vizsgaknak. Engem kertek fel, hogy ebben legyek a segitsegere. Igy gyakori vendeg voItam a rabbi hâzâban, ahol a ket csalâd egyiitt lakott. Reb Chajim tanul6szobâjât csak a kozos lak6szoban ât erhettiik el, s ott lattam a nagy câdikot tobb izben, amint az unokâival foglalatoskodik. Velem nem sokat tor6dott, s en meg koszonest rebegve iszkoltam reb Châjim utân.a szobâjaba, ahol a tanit6 p6zâban tetszelegţ~ma nem mindennapi kisdiâk el6tt. Az is el6fordult, hogy az 6sz rabbit az udvaron talâltam. Fel-alâ setâlva mormolt maga ele: a szent tanokat gyakorolta magâban konyv .nelkiil. A gyerekkori misztikum" amellyel a f6rabbit oveztem, meg akkor sem kopott meg a szememben, de elfogultsâgom id6vel fokozatosan felengedett. Egy ilyen udvari talalkozâs
alkalmâb61, kivancsisagom lebirta maradek elfogultsagomat es megalltam el6tte. - Mit tanul a rebbe? - kerdeztem. 6 ramemelte bolcs szemet, vegigmert, mint aki azt latolgatja: vajon elegge erett vagyok-e a valaszra? Ugy lâtszik kialltam a pr6bât, mert igy vâlaszolt: - Ich grâjt mich zim grajsz ferher. ("Kesziilok a nagy kihallgatâsra" .) Semmi ketseg: Reb Slajme Ehrenreich zecher câddik livrâchâ -, szilagysomly6i f6rabbi, jelessel ment ât az egi mvizsgan.
* * * A hdrom M6zes Hermannak vagyont, Dâvidnak humort, Lâzârnak mindkett6b61 ajandekozott a sors. Ha a templom el6tti jârdân egyik taleszos, cseveg6 csoportb61 nevetes robban, egy a tizhez allom a fogadâst, hogy valamelyik M6zest âllja koriil a nep es 6 szolgaltat okoJ a derure. M6zesek humora nem akad fenn a templom el6tti lancon. A szivderit6 tOrtenetek szâjr61szajra, hazb61-hazba szalltak. A ferj meselte tovâbb a felesegenek, el gyerekek ha.llgattâk az asztalnâl es adtâk tovabb. Ki tudna valamennyit felsorolni! M6zes R6zsi szâjab61 jegyeztiink fel egynehanyat izelit6iil azokb61 az anekdotakb61, melyeken valamikor egy hitkozseg vidult. 1. Haiwisarias, reb Sijenei M6zes Lâzâr gyakran vasarolt be a konyha reszere. A halat sâbeszre reb Sijenel vette. Somly6n nemigenarultak el6 halat es az âru frissessege a keresked6 megbizhat6sagân mulott. Egy alkalommal Lazar igy fejezte ki ketelyet: .- Reb Sije! Azt a halat adja ... az tetszik nekem ... Mâr a mult heten kiszemeltem magamnak ... 2. Uba /iMron Ket libât kiildott haza Lâzâr a piacr61. Az arat is megiizente, felet letagadva, hogy takarekos felesegenek oromot szerezzen az olcs6 vetelleI. Maga mulatott a legjobban, amikor hazaer-
134 kezve, felesege azzal fogadta, hogy az egyik libat sikertilt "vetelaron" a szomszednak atpasszolnia. "Ugyis pocsekba ment volna" - mondta a sp6rol6s asszony.
3. Cseledprobletnak - M6zes tir, van cseledjiik? - erdekl6dik az egyik ismer6s. - Nem tudom ... Amikor eljottem hazulr61 meg voIt - sz6lt a lakonikus valasz.
4. Valtas M6zes Davidek hazat nem kertilte el a gyermekaldas. Az egymas utan sztilet6 gyerekek nagy fizikai terhet r6ttak az anyara. David nem maradt erzeketlen az asszony panaszai irant, ezert magara vallalta, hogy ejfelt61 6 kel fel a sir6 csoppseghez. - David, David! - razza M6zes ne ni a ferjet. - Kelj fel! Sir a gyerek ... elmtilt ejfel. .. - J6, j6 - mormog David alomittasaIl. En sem sz6ltam bele a te reszedbe ... Az en reszem hadd sirjon ...
*
'*
*
VIHAR ELOTT Ket nep tart igenyt a gazdag Erdelyre. Hitler becsi itelete ket reszre szakitotta Transzilvaniat, Magyarorszagnak dobva koncul a feIet. A romanok kenytelenek voltak kivonulni Szilagysomly6r61 is. A varos magyarjai lazasan kesztiltek a nagy esemenyre. Innen-onnan el6kertiltek a rejtett nemzeti sziml zaszl6k, jelvenyek es hadi kitiintetesek. Boldog izgalommal vartak a "szittya sereget" . A zsid6sag velemenye megoszlott. A sziviikbe nyilalt, amikor tudomast szereztek a zsid6torvenyekr61. Masreszt a Vas garda meger6sodese sem kecsegtetett semIrii j6val. Az id6sebbek, akik magyar uralom alatt nevelkedtek, magyar iskolaba jartak, magyarul beszeltek, a regi, "bekebeli" magyarokat remeltek viszontlatni. Magam is magyar kulttirât szivtam magamba, ezert erzelmileg vonz6dtam a magyarsaghoz. Vegyes erzesekkel indultam egy napsugaras
reggel fogadni PetOfi es Ady nepet. Rajtam az iinnepl6, s a fazonon piros-feher-zold kokarda, ahogy illik. Ătkertiltem a hidon, Feigerek haza mellett igyekeztem a kozpont fele, az tij elmeny varakozasanak izgalmaval a szivemben. Az egyik fordu16nal, hirtelen varatlanul ket honvedet pillantok meg, amint szembejonnek a jardan. Mosolyra htizom a szamat es valami iidvozlesfelen torom a fejem. De 6k megel6ztek: - Le a jardar61, zsid6! - fOrmedt ram fenyeget6en az egyik. A masik, nyilvanval6 helyeslessel nyugtazta bajtarsa magatartasat es mindketten elvezettel bamultak meghokkent kepembe. En sz6tJanul leIeptem a jardar61, utat engedve a ket h6snek. Minden osszeomlott bennem. Megertettem, hogy csak altattam magam es minden, amit a magyar kulttirar61 osszefecsegtiink, csak optimista, zsid6 onamitas volt. Leteptem magamr61 a kokardât es hazasomfordaltam. 6sztOno~en ereztem, hogy vihar el6tt allunk, de ki sejtette annak mereteit? A ket honved "iizenetet" csak ma ertjiik teljes egeszebeQ.!
A ZSIDOMENTES
VAROS
Viszontlattam 6t ma, ezerkilencszazhetvennyolcban. Tisztan es sterilen. Hegedii "lelek" nelkiil. Rateszed a von6t es nem tudsz zenet kicsalni a htirokb6l. Varos hazakkal, utcakkal, lelek nelktil, zsid6 nelkiil. Szilagysomly6 zsid6mentes. Herr Fiihrer, jelentem alassan, a fel adatot vegrehajtottuk! ... Na nem, Szalasi testver, nem mind fiistol6dtek el. Veletlentil egynehany megl6gott, az okosabbik fele a zsid60rszag fe~e vette titjât. Igen, az is, aki ott hajt at a f6utcan. Zsebeben kekfedelii titlevel. Na igen, meg jonnek sirokat latogatni. Akik itt maradtak, mind kint vannak a temet6ben. A temet6ben meg vannak zsid6k. Es vannak lelkek. El6 lelek csak egy van: Mari ne ni. Mari neni, Mihaly bacsi felesege. Mihaly bacsi ket evvel ezel6tt elkoltozott az arnyekvilagb6l.
!.
r,
J35
I
Nem fekiidhet abban a temet6ben, melyet egy ele ten at apolt es vigyazott. Mert Mihaly ba' nem voIt zsid6. Csak a lelke, de ez nem jogositotta fel arra, hogy ott pihenjen, ah 01 neki jobb volna. Most Mari neninek nehez nelkiile. Neki kell tudnia, hol fekszik a Briill csalad es merre van a nagyapam sirja. Es tudja. Terkep es lajstrom nelkiil tudja, ki melyik k6 alatt alussza orok almat. Imakonyvet ne kerj Mari nenit61, mert felgyujtottak a temet6 imahazat s a konyvek benneegtek. Mert a zsid6k meg holtukban is utjaban vannak egyeseknek. Mari neni is utban
van, s igy tiizzel akartak elkergetni (Ez a tiiz emlekeztet valamire!). De Mari neni sziveben is van tiiz es az ove erosebbnek bizonyult. Nem hagyta magat eliizni: tovabb vigyazza az 6 halott zsid6it. Meddig? Minden emberrel elOfordul: biztos benne, hogy az, am it most ateI, mar megtortent vele a multban. En is ezt ereztem, amikor a varosb61 kifele vezettem a berelt kocsit. Persze, hiszen mar vegigeltem egyszer a szomoru hazaterest. A felszaba~las utan. Akkor is hasonl6 erzesek dultak bennem, mint most. Akkor egy versben fejeztem ki keseriisegemet. Ime, a vers:
Messzi utamr61 Messzi utamr61 hazaterven Betoppantam kis varosomba, Ădaz harcok, veres csatak, nem Pusztftottak. Nem dolt romba.
Ideje nyomtalanul elsuhant. Nem leltem csak leng6lelkeket, S nem sz6ltak csak szall6 szellemek. Burjan lepte el a kerteket.
Minden megvolt, amint itthagyam: A Magura bastyakent borult Hazaira es a ven varb61 Tovabb sz61t, bus hangon, - a mult.
Komoran melaztak a hazak Szomoru vak ablak-szemekkel, Hazajar6 lelkek zorgettek, Ha ejt gyozve virradt a reggel.
A mi kis hazunk merengve bamult A Kraszna zavaros vizebe. Biiszkelkedve meredt tornya Piroscserepes ven fejebe.
6, alljatok
Es megis! Mfly iiresen kongott Leptem nyoman! Dres hazak, Dres utcak. Az iir visszhangzott Amerre jartam. Gyotr6 lazak
... adaz harcok, veres kiizdelmek Nem pusztftottak s nem dolt romba, Kis varosom ep es egesz, csak Lak6i vesztek el halomba.
meg egy sz6ra ti Leng6lelkek, szall6 szellemek! Hozzatok jottem, ne hagyjatok Magamra! hadd szalljak veletek!
Weisz Jiszrael
336
GILADI DAVID
Zsid6 'gyerekkor Siihigycsehben Emlekeim tavolb61 meriilnek fel, nem is tudom felbeesiilni, niilyen tavlatb6l. Hiszen otvenot evvel ezel6tt hagytam el sziil6helyemet s jottem Eree-Jiszraelbe, de meg azel6tt, tizenket eves koromban, elkiildtek a sziil6k idegen videkekre abban a remenyben, hogy tud6s embert fognak ott bel6lem nevelni. Ăm az ut ujra es ujra visszavezetett Szilagyesehbe, nyari szabadsagokra, 6szi es husveti iinnepekre. Ketsegkiviil, a hely varazsa hat a mai napig is, hogy nyolcvaneves fejjel is oly tisztan elnek bennem a gyerekkori emlekek, melyek esehi emberekkel es helyekkel vannak benepesftve. S ezeket mind zsid6 ,emlekeknek kell nevezzem, megha nem-zsid6knak is van helyiik es szerepiik benniik. Hogy a legelejen kezdjem, pl. Varga Janika halal a az els6 vilaghaboru idejen. Hany eves lehettem? Hat vagy het, ha sokat mondok. Varga a suszter elesett a haboru els6 hareaiban. Csaladja ott lakott a dombon az iskola mellett, Kremerek t6szomszedsagaban. Az ozvegy, kiesi . barna asszony, tovabb folytatta ferje mesterseget s igy tartotta fenn esaladjat. Mindeg fekete ruhaban lattuk. Hazunk mellett voIt egy dombszeru emelkedes az odahordott foldb61, amit kivajtak a zsid6 templom alapzatab61 amikor epitettek s a templom hats6 udvaran lev6 artezi kut medeneejenek godreb6l. Ezen a dombon tortek ki a hareok a "h6s magyarok" es a "kutya szerbek", marmint az iskolasok kozt a napi tanulas utan, neha k6dobalassal. Egy ilyen hare soran M. oly szerenesetleniil hajitotta a kovet a Varga fiu fejehez, hogy az menten szornyethalt. M-t bevittek a esend6rsegre apja kisereteben, de dorgalason kiviil nem ertemas bant6das. Ma is latom M-t 16halalaban menekiilve amint meglatja messzir61 a kis Varganet fekete ruhajaban. A k6haboruk menten megsziintek, el6bb mint az agyuzasok a frontokon, de a szeppenes az
id6k tavlatab61 ma is kisert s a szegyen, hogy egy zsid6 gyerek kezet61 masodik haborus tragedia erte a gyaszol6 anyat. Talan ez voIt az oka, hogy Varganehoz hordtuk a foltozni val6 eip6ket es nem a zsid6 suszterekhez. Egyebkent, mi Szilagyesehben tudtuk j6 el6re, hogy nagy vilagrenges lesz, de meg a legpolitikusabb vagy a leggonoszabb esehi sem tetelezte fel, hogy huszmilli6 aldozatot rajzol az egi jel Eur6pa fole - ugyanis 1914 nyaran az egyik szombat delen Cseh felett megjelent a hold s kozel hozza a hajnal vagy esti esillag, szemben a ragyog6 nyari nappal. Akkor megesak hatodik evem fele jartam, de elhittem a feln6tteknek, hogy furesa, nagyon furesa! Ma mar nem emlekszem, hogy el6z6leg vagy esak ut6lag biiszkelkedtek. a helyi pr6fetak, hogy "lam, megmondtam, hogy katasztr6feit integet az eg". Az els6 behivottak kozott voltak testverbatyaim, Pali ki a 32-es honvedgyalogezredhez lett beosztva es Karoly, ki az 51-esekhez ment. A hosszu evek tavlatab61 eseletiikben megtett utjukb61 furesan 'tunnek fel alakjaik - Pali, kit reb Refuelnak neveztek s ki Izraelben jemenitahelysegekben tanit6 es talmud-el6ad6 voIt es Karoly, kit reb Keszielnek mondtak s a miskolci jesivanak voIt az el6ad6ja. Ime, esaladom ket haborus h6se! Mikor Pali hazajott szabadsagra a tiszti iskolabol, vigan esortette hosszu kardjat es pajtasaival kihordta az uttest kozepere a piaeteri padokat, meg estenken eloltottak az uteai petr6leumlampakat - s a felelmetes helyi hat6sag meg se mukkant. S en gyerekfejjel szornyen biiszke voltam. Aztan jottek a taviratok, el6bb, hogy Karoly megsebesiilt. Rovid id6re ra haza is jott, le is szerelt nagy eziist eremmel, forradasos testtel, osszeegett arce al. Meg a tObbi taviratok: Pali fejsebet kapott, Pali a kezen sebesiilt meg,
337
Pali a labat vesztette el, a bresztlitovszki csataban. Anyank a fogarasi katonai k6rhazba utazott, hol fia h6napokig feklidt, de honnan ket laban kertiIt ki, megha az egyik răvidebb is lett mint a masik s a srapnell-szilankok bertne maradtak elete vegeig. Gyerekes btiszkesegemet feI~ valtotta a habonikt61 vaI6 szărnyu felelem. Veletlen okozta, hogy Vargan kivtil a csehi habonis aIdozatok csak zsid6 csaladok fiai voItak, igy a Gutmann fiu, meg a Bein HilleI, meg Glozer a kocsmaros meg masok s az arany- es vitezsegi ermeket Goldstein-Gazda,Stern, Klein meg hasonI6 nevuek viseltek melltikăn. Gutmann neni, ki galiciai szarmazasu voit es rossz magyarsaggal beszelt, ărămmei adta tudtara a szomszedoknak a tavirat tartalmat amit a csalad kapott, hogy "az en fiacskam megkapta az aranyeret" (marmint az aranyermet!). Aztan kidertiIt a gyaszos val6sag', hogy az aranyerem arat eietevei fizette a Gutmann csalad haborus hose. A haboru menektilteket is hozott kis kăzsegtinkbe, tiroli olaszokat kiket az osztrak-magyar hadsereg mint,ellenseges elemeket telepitett hozzank. Hazunk felso emeletet is lefoglaItak az olaszok reszere s mig ott voltak kăzsegtinkben, azt suttogtak r6luk, hogy felfaljak az ăsszes kutyakat es macskakat - merthat ellenseg az ellenseg es csak kutya-macska lehet az eledele.
* * *
Az aIlami elemi iskolat nem szeretttik sem a magyar idokben 1919-ig, sem a roman idokben azutan. Nem a Margit neni kărmăsei miatt, vagy a Barthane szigora miatt - ezeknek nem voit "zsid6 jellegtik". Ilyen jellege voit a tenynek, hogy Dory igazgat6 ur hitehagyott zsid6 voIt s egy mestimedtoi csak iszonyodni lehet. Ennek tulajdonitottuk, hogy sose voIt mosoly az arcan, mosoly mely igen jelentos pedag6giai tenyezonek szamit. De a J6isten megbtintette, ebben tantorithatatlanui hitttink. A piac vegi hazanak ablakaban gyakran Iattuk azt a Dory Ianyt ki sose tette ki a labat az utcara, mert istenverte agyalagyuIt voIt a szegeny. Aztan a roman igazgat6t, Mic1ea-t plane
hogy nem szeretttik. Azt rebesgettek r6la, hogy . o voIt az oka 21 Btikkaljai zsid6 ferfi halalanak, kik ellen bereksz6i mukădese soran azt a ragaImat kohoIta az ujonnan erkezett roman hadseregneI, hogy kemkednek a magyarok javara es mindnyajukat goly6halallal kivegeztek. Ez 1919 peszachjanak eloestejen tărtent s'e zavaros napokban mas falvak zsid6i is le voltak tart6ztatva es elettik veszelyben forgott. Apam, a kertileti forabbi, kinek hazaba ket napilap is jart s val6szinuleg tudta, milyen alapon vettek at a romanok az uralmat Erdelyberi, kocsit fogadott (egy csehi Szoke nevu Iovaskocsis voIt a fuvarosa) es Illesfalvara (Basest) vette utjat, hogy az ott elo Illesfalvi Papp Gyărgy - Gheorge Pop de Basesti - ki a magyar parlamentben roman kisebbsegi kepviselo voIt es sok kărnyeki zsid6 is raszavazott - beavatkozasat kerje a tovabbi ăldăklesek meggatolasara. Ket haborut viseIt fiverem, Rafaei PaI es Karoly, otthon voltak, de apam felt, nehogy bant6dasuk essen az uton s ezert engemet, tizeves gyereket, vitte magaval (mert a talmid-chacham sose utazik kiseret nelktil). Ma is magam elott Iatom a vendeglat6 hazigazdat magas szikar alakjaval, ki kărtil kisse testes felesege szorgoskodott. Apam romanul pr6baIt megsz6lalni, nyelv amit napradi gyerekkorab61 pr6balt fele!eveniteni. A haz asszonya biztatta, hogy csak beszeljen magyarul. Kezdetben higgadtan adta elo jăvetelenek celjat, megemlitve, hogy a roman hadsereg nemzetkăzi dăntes alapjan jătt Erdelybe, hogy rendet es biztonsagot teremtsen jelenletevel. S ime, mi Iett az eredmeny! Ărtatlan embereket ăldăsnek, zsid6 embereket... - s ekkor apam kănnyezni kezdett es keseru szavakkal fordult a hazigazdahoz, felemelve hangjat (akkor sem fogtam fel szavai tartalmat s hogyan tudnek emlekezni ra az idok tavlatab61?). A kora tavaszi saros uton a S~nagy hidjan at kocogott a lovas fogat, hanyva a sarat kerekei~oL<Apam hallgatasba burkoI6zott az egesz uton. Visszaerkezve Csehbe, nem menttink haza, hanem dr. Papp Sandor hazahoz, ahoi apam
338
atadta a hazigazdanak nagybatyja a kepvisel6 nepvezer iizenetet.utasftasat, miszerint felel6sse teszi a kornyeki zsid6k sorsaert, melynek erdekeben vegye fel a kapcsolatot a roman hadsereg parancsnoksagaval. A meg fogvatartott zsid6kat mindjart szabadlabra helyeztek. Csak ket hadadi zsid6 keriilt a szatmari hadbfr6sag ele, de 6ket is felmentettek. 1983-ban jartunk utoljara a farkasassz6i zsid6 temet6ben, hol kiilon parcellan alI a 21 sfr, a "leI6ttek" sfrja, ahogy a falusiak nevezik. Miclea igazgat6t egesz szilagycsehi mukodese alatt kfserte a helyi zsid6sag gyanuja, hogy 6 voIt a vervad szerz6je. S hfve hittiik, hogy a J6isten biintet6 keze erte utol, mikor serdiil6 lanya meghalt s mikor egyetlen fia elet-halal kozt lebegett sulyos betegsegeben. S csak azert maradt eletben, mert a ketsegbeesett apa a csehi rabbihoz fordult esdekl6 bocsanatkeressel, konyorogve fia eleteert. A konyoriiletes zsid6 szfvek megtettek a maguket az egekben, mert meg azt is meseItek, hogy tillemet mondtak Miclea fiaert. Egyebkent Miclea mint iskolaigazgat6 igen korrektiil viselkedett zsid6 tanftvanyaival szemben. Ajele annak, hogy a roman hatalom megvetette labat kornyekiinkon az az aranylag konnyu biintetes voIt, amit a ket Herskovits fiu kapott magyar hazafias csfnjiikert - huszonot botiitest mertek a fenekiikre, miutan rajtakaptak kett6jiiket, Belat es Vilit, mikor felvontak a piros-feherzold lobog6t a favaz hegyere, mely a zsid6 templomudvar artezi kutjanak fur6jat szolgalta. Roviddel azutan ki is vandoroIt a ket fiu Amerikaba, apjukhoz - kit, miutan otthagyta 6ket es visszajott, az amerikas Herskovitsnak neveztek Csehben (voIt mas elnevezese is, de aldott emleke miatt nem frhatjuk le itt). *
*
*
Csak egyszer voIt panaszom Miclea igazgat6 ellen, amit most hozok el6szor nyilvanossagra. Sub a Janos osztalytars'arn voIt, a felszegi Suba fia. Egy es6 utan a ket Spitzer fiu, Chajim es Ari a pataknal jatszottak s ebben zavarta meg 6ket
Suba Janika ki huzgalni kezdte pajeszukat. Nem tekintve Janika testes voItat, pofon vagtam, de a pofon ugy sikeriilt, hogy elontătte arcat a ver. Meg is fenyegetett, hogy "majd" visszafizet, mfg szfvta es mosta orraveret a patak vizeben. A fizetsegre Miclean keresztiil keriilt sor, mert a Sub a fiu bepanaszolt, hogy a sziinet alatt elszakftottam a taskajat s az igazgat6 ugy hatarozott, hogy vigyem haza a taskat anyamhoz, hogy varrja meg. Ez igen nagy szegyen voIt - hogy a tiszteletes rabbine varrja meg Suba Janos taskajat. Meg ma is hordom emleket ennek a szegyt:mnek, megha nem is anyam, hanem hugaim javftottak meg a taskat. Hasonl6, taIan meg ennel is sulyosabb szegyen ert azzal a biintetessel amit ram mert legid6sebb batyam, kinek a benedekfalvi vasutallomasnal voIt a haza (meg a hatas lova!), honnan fakiildemenyeit iranyftotta. Majsi batyam fakitermel6 voIt fiatal koraban, a vegen Bronxban vegzett rabbinikus funkci6kat. Egy nyari kora reggelen megszoktem a cheder el61 s a tfzkilometerre lev6 Benedekfalvara vettem utamat. Batyam kimeriilt gyerekoccset mely alomban talaIta haza udvaran, bevitt, kedvesen' megvendegelt, aztan feItett egy szamarszeker tetejere mely kavicsot hordott a Szamost61 a szilagycsehi utcakra. Ezutan a fiuk mar nem sz6lftottak nevemen, csak szamarfiilekkel "titulaltak" - ami kijart olyasvalakinek ki a chederb61 megszokik, ami nagy bun voIt kiilonosen a rabbi fia reszer61 kinek j6peldaval kell elOljarni. Amugy is kfnos voIt szamomra, hogy az eles eszu Jakabovits Maki, ki "csak" a nyersb6rkeresked6 fia voIt, jobban kielegftette Reb Hers Jakev (Kaufmann) mesteriink varakozasait, mint a rabbi fia. S a Schreiber Majsi szebben tudott enekelni nalam. Ezert, mikor egy s6sborszeszes iivegen osszekaptunk, bedobtam szegeny Majsit a meszesgodorbe a templom hats6 udvaran, hol a szarnyasokat vagtak s honnan a meszet vettek a legyek ellen melyek elleptek a vag6haz veres valyujât es padl6zatat. Maki ellen csak azt tehettem, hogy megpr6baljam utolerni a tanulasban, ami sose sikeriilt.
. I
339
* * *
Reb Lezer bacsinal (kit Blezer bacsinak leveztek) tanuItunk heber betut vetni, nala jutottunk el a chimis-rasi utanig. Kedves ember voit, csak a sapkajaval pacskolt neha, ha az eredmeny nem elegftette ki varakozasait, vagy ha rosszalkodtunk. Szi.ileink nem vartak t6le tObbet mint azt, hogy folyekonyan tudjunk imadkozni. Reb Hers Jakev mas "eset" voIt, szigoni, hanyagsagot nem tur6, minden eszkăzzel a tanulast ăsztănz6 mestere voIt a pedag6gianak. Hoszszu meggyfa pipaszara is az ăsztănzes eszkăzei kăzt voit. A harag pr6fetaja voIt reb Hers J akev, Ezsaijas pr6feta kănyveit magoltotta veliink, aztan Chulin meg Gitin, Buve Mecie meg Sabesz traktatusokat verte kegyetleni.il a fejiinkbe s utana nezett, hogyan viselkediink a templomban az imadkozas soran s jaj voit annak akit rajtakapott amint a sziderli helyett szomszedolni jart a padok kăzătt. Tanulast bevezet6 megr6vasait a szi.il6k ellen iranyftotta, kiknek ilyen bun6z6 fiaik vannak. Az id6k tavlatab6l csodalattal gondolok Reb Hers Jakevra es ertetleni.il gondolok tanftvanyai szi.ileire. Kitun6 nagytusasu tanftvanyok keriiltek ki kezei a16I. Mert mondjak, hogy a zsid6 szi.il6nek mindennel fontosabb gyerekei nevelese s ugyanakkor - a melamedek egbekialt6 szegenysegben tengettek eletiiket, fgy Reb Hers Jakev is, kinek meg emberi hajlekra sem jutott penze. "Pedag6giai" emlekeim kăze tartozik az a gyamsag amit felettem, a rabbi fia felett, egyes hitkăzsegi tagok gyakoroltak. A csiitOrtăk delutani "ferher" utan penteken szabadnapunk voIt. Apr6penz remenyeben vegigjartam a piacteret, e16bb beneztem Klepner bacsihoz, paraszt-szab6sagaba. Isten nyugosztalja, nagy amhurec voIt s nehez voit kielegfteni tudalekossagat. De nala is leesett neha par lej. J6kedvu vizsgaztat6 voit Fried bacsi, az 6ras, zsenge gyerekkorom h6se, ki a haboru idejen mint tabori csend6r6rmester kakastollasan jătt voIt szabadsagokra. 6 csak kătekedett, de ki nem hallgatott es a rechast
leadta sokszoros oda-vissza nyujtogatas utan. Feuer bacsi a kalapos, gyermektelen voIt, szegr6l-vegr6l rokon is (Feuer ne ni n6vere nagybatyam felesege voIt), de hitvanyul fukar voIt. A ne ni valtott meg kfnzasait6I. A 'kvateromhoz, Hoffmann Lajoshoz - ki rabbi-apam masodik unokatestvere voIt - csak iinnepek e16tt mentem, amikor is tet6t6l talpig felăltOztetett, mfg tehette. A roman uralom alatt mar nem foglalkozott borkereskedessel, csak a kocsmajat tartotta s sorsa rosszra fordult, egyetlen fia tuberku16zissaI jătt vissza Del-Amerikab6I. Meg csak a barmicvamra adta kvatersaga jelet mikor Anker6raval ajandekozott meg, amit hamarosan szetszedtem kfvancsisagomban, hadd lassam hogyan mukădik. Ujra ăsszeallftani mar nem tudtam s Fried bacsit6l, Hoffmann Lajos s6gorat6l (a ket asszony testver voIt), ki helyreallftotta a rug6kat meg a fogaskerekeket, tudtam meg, hogy az ajandek6ra hitelre lett vasarolva. Elegge fajlaltam a dolgot.
* * *
Hoffmann Lajosekhoz, kik kăzeliinkben laktak, bejaratos voItam. Hazukban eIt Szimche neni, Lajos (meg Hoffmann J6zsef) anyja ki apam nagynenje vo~t, talan kilencven eves, talan kăzel a sza~hoz, kicsi sovany ăreg neni ki csaladunkban relikvianak szamftott, akarcsak apam anyja ki hazunkban elt vagy akar (kes6bbi) any6som anyja, Tille neni, ki santikalva jarta vegtelen kedvesseggel kilencvenes eveit. Tille neni is azon rendu rokon voIt mint Szimche nenL Tizenket eves voltam amikor odaallftottak, hogy 6rizzem a haldok16 Szimche ne nit s jelezzem ha behunyta szemet. Az akkori videki gyerekkor tapasztaItsagahoz tartozott, hogy odatartsam a tollut a haldok16 orrahoz s lefogjam az edes 6sz ăreg nagyneni szemet holtaban. Oly kicsi voit mint egy kisgyerek s oly kănnyu voIt ălbe kapni es letenni a făldre mint az a pehely amit orrahoz tartottam. Egyedi.il voltam ott, a tizenket eves fiu. Teljesftmenyemert penzt kaptam a Hoffmannokt6I. VoIt meg mas m6d is penzt keresni Szilagycsehben. Talan gyerekkoromban is mar vonzott
/
340
a nyomdafestek s elvarazsoltak az 6lombetuk. De a varazson tul Wieder Herman fizetett is, ha kielegitaen s egyăntetu temp6ban forgattam a nyomdapres nagy kereket. Mint legendat meseltek, hogy valaha a haboru elatt helyi lap jelent meg, Szildgycseh es Videke neven s ez dagasztotta begyiinket, hogy ily fontos kăzseg a mi kăzsegiink. Herman, a nagy nyomdasz, a szinervaraljai Wieder fia voIt, az egyik fianak nalunk nyitott nyomdat, a masiknak ~sib6n. A mi Wiederiinket az a remeny eltette, hogy helyi ir6nank, Szasz Antalne - ki Grosz Lip6t a trafikos s tăbbszărăs rosekollanya voIt - bevaltja igeretet s lapot indit. De Szaszne tavoli foly6iratokban tette kăzze tarcait, ferfinev măge rejtazve, s a csehi szarnyatbont6 irodalmi titanoknak, mint j6magamnak is, nem nyitott alkalmat a baberokra. Talan gyerektelensegiik okozta Szaszne es iigyved ferje baratsagtalan magatartasat a kărnyeza felnattek tarsadalmaval szemben. Annal baratsagosabb voIt magatartasuk a fiatalokkal szemben, biztattak a cionizmussal foglalkoz6 fiatalokat es bakezuen adakoztak celjaikra. S emlekezetes volt az a rendes formatumu ujsag amit Szaszne adott ki es szerkesztett - s Nagybanyan nyomtatott - 1920-ban (vagy 21-ben?) a csehi zsid6 Naegylet evi rendezvenye (nem bal, mert Csehben sosem voIt zsid6 tancos bal) alkalmab61, melynek"munkatarsai" a helyi irniolvasni tud6 zsid6lanyok voltak.
* * *
A tavoli jesivakb61 csak nyar vegi szabadsagokra, Elul es Tisri szent es ajtatos h6napjaira keriiltem haza. E h6napok igezetehez tartozott a szalasziiret meg a gyiimălcs betakaritasa. Apam a hegyaljan szalat ărăkălt a nagyapjat61, anyam meg hozzavasarolt a hegyoldalon. Mondtak r6lam, hogy almaszedeskor sziilettem sokszor szedtem az almat abb61 a kertbal mely a szalahegy aljan volt, honnan anyamat szekeren vittek haza, hogy megsziiljiin. Ez kătelezett ahogy mondani szokas - hogy anyam mellett tevekenykedjek a szaleszetben, kiassam a szalatărzseket tavaszkor, nyessem a venyiget, kăssem raffiaval a kizăldela kuszvanyokat a kar6khoz,
megtanuljam az oltast, permetezzek, megkiilănbăztessem a saszlat a rizlingtal, a delavarit a muskutalyt61. S asz idejen zsid6 sziiretet szervezzek meg, csak szombattart6 zsid6 fiatalok reszvetelevel (nem is voIt mas nalunk), am it zsid6 dalok kisereteben vittiink veghez s kesabb Ciondalokkal, kosarakkal a lanyok kezeben, puttonyokkal a fiuk hatan, nagy kadba ăntve a lesziiretelt gerezdeket, rizlinget kiilăn, saszlat kiilăn, az edesebbet kiilăn. Ott mostuk meg, jutazsakokba gyămăszăltiik, tapostuk, aztan presbe helyeztiik, elsa must, masodik must, kiilăn-kiiIăn. Ma is emlekezetemben vannak a jiddis dalok melyek a szalahegyen jartak ifjusagom \ sziiretein, vagy a paszkasiitesko'r, amiket a videki szegeny csaladok lanyai hozthk hozzank, a gyakran lesmirglizett nyujt6asztalok feliilete felett. Fiatalsagunk szent dalai voltak ezek, az egesz zsid6 nep dalai, melyeknek nem voltak hatarai Maramarossziget es Szilagycseh kăzătt. A videki szegeny csaladok lanyai tulajdonkeppen azon 21 csaladapa lanyai kăziil keriiltek ki, kiket 1919-ben a Biikkaljan lemeszaroltak. Paszkasiitesnel kerestek hozza csaladjaik kovasztalan kenyerehez s az asztalra keriila negy pohar borhoz. Egyesek kăziiliik il csehi varrodakban tanultak varrni, egyesek kăziiliik felejthetetleniil szepek voltak. Hazunk emeleten lakott a nagymama, ki delig sose evett, csak imadkozott, tillemet mondott es az egesz mamudeszt. Delben felvittek az ebedjet es ebed utan apam teljesitette a kibud em (anya-tisztelet) micvajat es felment hozza es szivart vitt neki - mert a rebecen nagymamam szivarozott elete vegeig, 96 eves 'karaig. Az emelet tăbbi reszet anyam kiadta a Roth lanyoknak s ott voIt Roth Lenke varrodaja, mig huga apjuk halala utan a pekseget vezette. Lenkenel is voltak ilyen videki arvalanyok mint tanoncok, kiktal jiddis dalokat tanultunk.
* * *
Ez mar a sihederkor voIt, kinave agyerekcipabal. Reb Ahron-Ber a dajan (kit Baron Bernek sz6litottunk) nagy harcosa voIt a pilpulnak, sokat hadakozott az apammal, majdhogy a
1"-
341 falak belerengtek. Velem is tObbszor "kikezdett", mar a barmievamon belekotOtt a tezisembe amit annyi fondorlattal epitettem fel s a vegen râfogta, hogy a sliehaj sel udum kemajszanak teljesen erthetetlen ertelmezest adtam. Elkeriiltem a talalkozast vele, feltem t61e mint a tiizt61 (szegyent vallottam volna az eskiiv6i drusemmal is, ha Baron Bert nem hallgattatjak el ifju barataim obsztruktiv dalolâssal). Inkabb hazon kiviil tOltOttem evvegi szabadsagaimat, gyakori latogatasai miatt hazunkban. Ugyanis reb Ahron Ber Jakab, tiszteletbeli dajan es nagy talmid-ehaeham apam rokona voIt s hazunk nyitva allt e16tte. A kamaszkor kalandokkal jart. Ki kellett pr6baljuk, hogy ejfelkor a halottak tenyleg osszegyiilnek imara a templomban s ha e16 kozejiik keriilt s felhivjak a t6rahoz, ez a veget jelenti a foly6 ev soran. Kipr6baltuk. Egyikiinkben sem esett kar, de meg halottak imaja sem voIt ejfelkor a templomban (a nephit szemelyes tapasztalatom szerint megvan mas felekezeteknel is; katholikusok feltek elmenni templomuk e16tt ejfelkor). Aztan fogadtunk, ki mer atmenni ejfelkor a temet6n. Vallaltam a rizik6t, de esak a reformatus temet6n s nem a zsid6 temet6n mentem at. De biztonsag kedveert - taI an a halottak ellen - Fried J6zsi vadaszfegyvert adott vedelmiil - vajon ki ellen? E fiatalkori kalandok egyike voIt baratok rabeszelese, hogy a vonaton este erkez6 Jakab Zolit tamadjuk meg mint rab16k az allomast61 vezet6 orszaguton. Nekem adtak a f6rabl6 szerepet, a vegen a kiszemelt aldozat j61osszevert - engemet beugrattak, Zolit el6re felvilagositottak a rabl6 kileter61. . Mindez a zsenge fiatalsag eveiben tOrtent mikor gondtalanul setaltunk a Varkertben, az aljegyz6 Roth Elemer Ady-verseket szavalt, Markovits Riku Bialik Matmidjat magolta, Ruehi es Mindi hugaimmal a Szfat-Amenub61 tanultunk dikdukot, rabbi apammal a Neser Doresz szugjajat tanultam. Talan akkormeg altatta magat szegeny j6 apam, hogy hozza melt6 szor-
galmas talmudista leszek, kinek kezeben a esaladi T6ra-meeses nem fog kialudni.
* * * A modern teehnika vivmanyai nem igen jutottak el Csehbe, mely esak szellemiekben hadd vagjak fel! - haladt a korral, de nem fizikaiakban. Amit hozott nekiink Namenyi Ambrus, a zsid6 szarmazasu Fiiggetlenparti kepvise16, ki 29 even at kepviselte a korzetet a magyar parlamentben, 1875 es 1904 kozott mikor meghalt, nem szaporodott fej16desben. Ott voIt a sima jarda, a polgari iskola, az artezi kutak, a termesk6vel kirakott piaeter es jarda stb., na meg az igen ritkan elhelyezett uteai petr61eumlampak amiket esak ritkan gyujtottak meg, feltve kozsegiink romantikus jelleget mely a sotetsegb6ltaplalkozott. VoIt ugyan ket oreg tagja a hitkozsegnek, kiket ez az allapot nem elegitett ki, reb Saje Gliiek meg Kupfersehmidt baesi, kik zsenialis otletet taplaltak a teehnikai haladas erdekeben. Az egyik vagy a masik - nem tudjuk, de nem fontos, hogy melyik volt - bizonygatta baratjanak, hogy az emberi gazokat fellehet hasznalni ipari eelokra, fiitesre, vilagitasra, gepek mozgatasara. Praktikus pr6bakat is vegrehajtottak; az egyik lehajolt s gazt eresztett, a masik eg6 gyufat tartott a kezeben s a kiillan6 gaz meg is gyult. A ket oreg ezt mindenkinek meselte ki meggy6zend6 voIt talalmanyuk keresztiilvihet6 voltar61. Nem szenilisek jateka voIt ez, hanem nagy tervek kezdemenyezese. A ket oreg gazgyarat akart felallitani hogy ne assak el a eiganyok a peeegodrok tartalmat, hanem hordjak ossze a gazt61 biiz16 nyersanyagot a felallitand6 gyar tartalyaiba, melyekb61 majd taplaljak a kazanokat s a kazanokb61 fejlesszek a villanyt s a villanyb61 az uteai lampâkat meg a hazi vilagitast s igy tovabb. Gliiek es Kupfersehmidt baesik mar villanygyarosoknak kepzeltek magukat. De a vegen, ami villany voIt Szilagyesehben, az esak a Friedek esep16gepeb61 szarmazott, amit odaallitottak a kozseghaza udvaraba s a transzformatoron
•.....
•..
f ..
341
ât tâplâIta az alkalmi filmvetitest, alkalmakkor.
eleg ritka
* * * Igy âllnak el6ttem a ket oreg es mâs gyerekkoromb61 feltun6 alakok, kik ma mâr emlekezetemben a nepmese peremen mozognak, mintha mind tărtenelmi figurâk volnânak. Igy Grtinwald M6rie szobafest6 es mâzol6, kinek hâza az utols6 voIt a vasut uteâban, a mez6kon innen. E hâznak szerepe fiatalsâgunkban a eukrâszdâja voIt amit Grtinwald neni es Lenke lânya vezettek, a nyâri fagylaIt amit ott lehetett kapni - s az emberi melegseg ami e hâz hârom tagjâb61 âradt. S igy az oregebbik Fiilop bâesi, a bâdogos, magas alakjâval, âpolt szakâllâval, Ferene J6zsef kabâtjâval, kinek neve a helyi templomok es tornyok fedesevel voIt osszekotve s kit neha fiâval a reformâtus templom magas tornyânak tetejen lâttunk amint a bâdogtet6t ujra mâzoItâk, vedve a rozsdât6l. De vajon igaz-e, hogy Fried bâeSi, az 6râs, testes alakjâval felmâszott egmagassâgba, hogy a torony6rât eligazgassa? Nem tudni, hogy a szelirânyokba fordul6 negy 6ra greenweehi id6 pontossâgât mutatta-e, de az osszes helyi zseb6râk - mert akkor meg kar6râk nem nagyon voltak - fel vârmegyeben a esehi torony6ra idejere voltak beâllitva. Szep ember voIt Herskovits Adolf, a timâr, barna ember, fekete bajusszal. Mig orosz fogsâgban voIt, a esalâd a hâborus konjunkturâban meggazdagodott, a szorgalmas es dolgos asszony es fiuk a timârsâgb61 b6rgyârat esinâltak, a b6rgyâr mellett eip6gyârat. Mire hazajott az apa a fogsâgb61, talâlta magât mint a hitkozseg fontos tagja, kinek vâllâra mihamar az elnoki tisztseget helyeztek. Melâve Mâlket rendezett uj nagy hâzâban s a rabbi meg mâsok nagy jejâserkajeehokat hallattak tiszteletere. Reb Avrum nem voIt jâratos Demosztenesz muveszeteben, ezert tehât benyuIt zsebebe, kivette s asztalra tette penztâreâjât - .mondvân, nem nekem hanem neki jâr mindez a tisztelet amit fiilebe hallattak. Hallatlan eset voIt! A hitkozseg nem is voIt felhâborodva, inkâbb mulattak az eseten es
'--'o
'c-
diesertek reb A vrum ily szimbolikus sz6nokla. tât. Ott voIt meg N6ti bâesi, a bir6sâgi vegrehajt6 s az ir6 apja. Amikor szombat delutân gyiilekeztek a hivek a templom eI6tt, vârva a hârom esillagot az egen, N6ti, a Paneth-rabbik leszârmazottja, a maga epikajresz m6djân esat1akozott a gyiilekezethez, fujva a fUstăt a pipâjâb6l. Bergfeld bâesi, anyâm hugânak ferje, mâr bent voIt ilyenkor a templomban s az oszIopok sotet ârnyekâban fel es alâ jârt s daloIta harei dalât regi ajberlândi dallamâval a 144-ik zsoItârb6I, hâmelâmed judâj lâkrâv veeebâoszâj lamilehâmâ (ki kezeimet harera tanitja es ujjaimat hâborura) - a harci daI f6keppen rabbi s6gora ellen irânyult, mert kesese a szombat esti imât kesleltette. Gedalja Bergfeld nagy tud6s voit', a tanulâst az imânâl is eI6bbre helyezte. Itt kell meg megemlitsem Madarassi bâesit, az utmestert, ki goj voIt, de esak zsid6k târsasâgâban erezte j61 magât. 6 is ott voIt a templom el6tt minden szombat delutân, hogy hallja a târsalgâst a nagyvilâg tigyeir61 s zamatos jidis nyelven kivegye reszet benne - talân Mâramarosb61, talân valamelyik szilâgysâgi falub61 hozta magâvai a zsid6k nyelvet. S ha mâr daloknâl tartunk, el kell meseljem Jakab Feri (reb Jeehil) n6tâjânak mesejet. Jakabek gazdag emberek voltak, vas es fiiszer vegyeskereskedestik es eeetgyâruk voIt a piaeteren. Purimkor, Szimehesz- Tajrekor jârtuk azon zsid6 hâzakat melyek barâtsâggal fogadtâk a fiatalokat. Ilyen voIt reb Jeehil hâza is. Egy ilyen alkalomkor tanulta meg t6Iem azt a kis daIt, ami e szavakkaI kezd6dik: Hogyha,nekem szâz forintom volna, azen kilinesem szinaranyb61 volna ... Duvedl, mondta, Duvedl, megegyszer s meg egyszer. S ahânyszor eidaloItam, ragyogott az arca s meg egy penzdarabot s meg egyet helyezett elem az asztalra.
* * * Dalos nemzetseg voltunk. Apâm esalâdi kr6nikât irt 1911-ben, f6keppen nagyapja a sz616si rabbi s apja a esehi dies6itesere. A kezirat a
_
343
II. vihighaboru utan kertilt tulajdonomba es Tel-Avivban adtam ki konyvben 1956-ban. Ott olvastam, hogy nagyszolosi dedapam szombatok es tinnepek tiszteletere uj s uj dalokat szerzett az tinnepi szoveghez. Tizenket testverem koztil 8 fiu es 4 lany - maresak Mindi hugom van meg velem sha Haifan vagy Tel-Avivban talalkozunk, daloljuk a esaladi dalokat, azokat is amik dednagyapankt61maradtak a esalad emlekezeteben (tavoli rokont61 ki szinten "dedunoka", ugyanazon zenei szerzemenyeket hallottam). Apank a szerzemenyeit szobaja ablakan, vagy faagya oldaldeszkajan kopogta le s reggel felkelve, betanitotta veltik gyerekeit (mert kottat nem tudott, hogy feljegyezze dalait). Apanknak szep harsog6 baritonja voIt amit szombat es tinnepnapokon hasznaIt, a J6eg diesoitesere. EIsosztilott fiat, Majsit, gyonyoriiszep tenorral aldotta meg a Teremto, masodsztilOtt fiat, Mendit, meg annal is szebb baritonna1. S mikor ketten jottek sztilolatogatasra, az egyik is meg a masik is eloimadkozott a nagytemplomban szombatkiralyno tiszteletere s anyanknak ilyenkor kiesorduItak a konnyei. S mikor Mendi harom fiaval k6rusban enekelt hazunkban, a kozseg kiesijenagyja, zsid6k, nem zsid6k, alltak az ablak alatt s ajtatos hallgatasuk btiszkeseggel dagasztotta melltinket, legalabbis az enyemet. Apamnak j6nehany ilyen dalszerzemenyet hordom magammal ramhagyott jussakent immar nyolcvaneves koromon tul is. S ott voit hazunk paesirtaja, martir hugom Raehel ki ot gyermekeveI ment az ausehwitzi maglyara, kinek hangszalain ott rezdtilt az egesz zsid6 vilag zenei folkl6rja. Halalomig fog esengeni hangja ftilemben-Ielkemben, egy daI kisereteben: Eli, eli, lama azavtani. .. "
* * * EIteroen az orthodoxiaban szokasos eionizmus-ellenzekeskedessel, mely gyakran fanatikus format oltOtt, rabbi apank nem tiItotta meg gyermekeinek, hogy Eree-Jiszraelert nyiltan tevekenykedjenek. 6 maga nem voIt "formalis"
eionista, varta a messiast, az emberi nem orok bekejenek megtestesitojet (mint ahogy ezt papirra vetette a zsib6i dr. Levihez intezett leveleben - 1. o.), de a Szentfold ujra val6 felviragoztatasa ellen nem voit kifogasa. Az elso cionista megnyilvanulas Csehben 1919 Chanukajan voIt, a "vasas" Herskovits esaladi imahazaban a hats6 udvaron. Kesziel _ batyam gyujtotta meg a gyertyakat es tartotta az tinnepi beszedet, minek tartalmara termeszetesen nem emleks?:em, de a remenyek szavaira igen, Balfourra, a Nemzeti Otthonra. Ez mar azutan voIt, hogy Elias batyam, szigoruan orthodox rabbi es kesobb a cluji Tarbut gimnazium heber tanara, mar eikkezett a desi Uj Elet nevii hetilapban a cionizmusr61. Azon tinnepsegen Herskovitseknal jatszott Kreriler Morie Ciondalokat hegediijen s az elso koztilok amit bemagoltunk a "Szu Cion vanisza degel" voIt. Ez az a M6rie voIt, ki a esehi templom szines levelezolapjan a lepcson alI ahogy odaallitotta apja a konyv- es papirkereskedo, ki ezt s hasonl6 esehi latvanyossagokat orokitett levelezolapjain. Kremer M6rie mar ketevre ra Tel-Avivban allapodott meg s itt Dizengoff polgarmester es varosalapit6 titkara, majd tizletvezetoje lett. Az idok soran megertettem, hogyan vetette meg a labat a cionista idea esaladunkban. Egyenesen a legorthodoxabb jesivab61, Pozsonyb61, kertiIt hozzank, onnan hol ket legidosebb batyam, Majsi es Mendi, tanultak es kaptak rabbikepesitestiket. Majdnem kidobtak oket a jesivab61 mas tarsaikkal egytitt (Hoffmann frankfurti rabbi, Sehonfeld Viktor londoni rabbi, Sehonfeld New York-i rabbi, Sehon hidalmasi talmidehacham s masok), mert mint rendfenntart6k vallaltak szerepet a Mizraehi alapit6 kongresszusan 1904-ben, mely Pozsonyban lett megtartva. Csak a kolozsvari Glasner rabbi kozbelepesere (ki a pozsonyi rabbi unokatestvere voit) menektiItek meg a kitiltas szegyeneto1. A eidnizmus be is "hazasodott" akkor esaladunkban, miutan Glasner rabbi odaadta szepseges Eszter lanyat Mendi batyamhoz felesegti1.
344
Csodalatos m6don az idea erosebbnek bizonyult csalaclunkban mint a hozzank araml6 ellenzekeskedes, annak dacarâ, hogy Elias es Pali batyaim Galantan tanultak, annal az cildott emlekii Duschinsky rabbinal, ki kesobb a huszti rabbiszekbol a jeruzsalemi eda-charedit szellemi vezer:eve lett meghfva, ami egyenlo a cionista-ellenesseg papajaval. Ez nem zarta ki, hogy e kotelek alapjan a szenteletii Duschinsky rabbi jeruzsalemihazat latogassam es fivereim j6voltab61mindeg "mein talmid"-janak titulalt.
* * * Sokan kim:aradnak e visszaemlekezesekbol csehi gyerekkoromb61. De Goldfarb bacsit meg kell meg emlftsem, szab6 volt, a vasut fele volt a haza, az uttesttol kisse lejjebb. A haz elott fa arnyekolta be az udvart, alatta tilttink neha a haz fiaival es lanyaival, az egyik koztiltik, a legszebb es legszerenyebb, Relli, akkor mar eljegyzett kedvesem legjobb baratnoje volt. Ez a fa emlekezetes voIt szamomra, de amikor Goldfarb bacsi meghalt, mar nem voltam Csehben. A famaazt meseli, hogy az oreg halala napjan a fa kettetOrt s agai a haz falat fedtek be. S ha mar megemlftettem eljegyzett kedvesemet, eredetileg J6zsef Helent, ki 45 evig voIt felesegem, nem titkolhatom el, hogy rivalisom is voIt kortilotte, szegeny Lazar Gyula, ki a veszkorszak viszontagsagai utan Petach- Tikvan fejezte be eletet. A rivalitashoz tartozott, hogy mfg en a Mizrachi ifjusagban voltam tevekeny, o megalakftotta Csehben a Betart. S ehhez tartozott az a kaland is, mely majdnem eletebe kertilt s mellyel szinten bizonyftani akart valamit. A Szamoshoz menttink ftirdeni s amikor a cik6i szoros felso kapujahoz erttink, Gyula megmakacsolta magat, hogy uszva teszi meg a kb. ot kilometert a szoros als6 nyflasaig hol a strand voIt. Felholtan hoztuk az este haza, ttidogyulladasab61 alig tudott kilabalni. Ott fektidt nagybatyja, Goldberger Bumi hazaban s azt meseltek, hogy kinezve az ablakon a torony6rat kfvanta meg, azt kerte, hogy hozzak le neki.
Gyerekkoromnak legendaja is voIt, mely Jakab batyam alakjahoz fiizodik. Kethosszan elnyul6 domb kozott tertiI el Szilagycseh. A kozseg eszak fele nyulik a felszegrol az alszegre s hosszaban van ketoldalt ket dombIane, melyeknek delnyugati oldalain szolotiltetvenyek vannak, szolohegyek, elnevezeslik szerint. A szolohegyeik lanca egyoldalt a kozsegre tekint, masoldalt a gabonafoldekre, mfg az innenso kapaszkod6n a temetok vannak, mind a harom, reformatus, katholikus es kozejtik ekelve a zsid6 temeto. A mi szolohegytink a gabonafOldek fele tertilt el, a hegy aljan gytimolcsoskert, melynek tavaszi herny6it irtottam, tOrzseit meszeltem, almajat, szilvajat, di6jat, cseresznyejet, egreset, malnajat, ribizlijet, hecsedlijet, kortejet, kortejet s mi masat egytitt szedtem anyammal, hugaimmal, onkentes pajtasainkkal. E kerten tul, a kozelben, voltak a kenderes lenmos6 'tavak' (tulzas!), melyeknek egyike elo forrasb61 kapta vizet mi egy kidolt fa tOrzsebol eredt. Ezt a forrast Jakab-forrasnak nevezte a kozszaj. Ugyanis Jakab batyam a lO-es evekben egy nyari zivatar alkalmaval a kerthez kozel a116 fa alatt keresett menedeket s a faba beletitott a villam. Se a villam, se a villamt61 kidontOtt fat61 nem esett batyamnak bant6dasa. A villam a kidolt fa tOrzsebol forrast fakasztott, mely vizevel tapI alta a kender es len-aztatast, mielott szaraikat kiterftettek sZcl.radni. A csoda lattâra ami a batyamat erte, a forrasnak a parasztok az o nevet adtak. Jakab batyamra nem mint mosolyg6s testverre emIeksze'm, gyonyorU szep ember voIt bronzvoros szakallaval, mindeg sotetbe oltozve, mindeg tisztara pucolva, mindeg konyvekre hajolva s - mindeg gyanakodva ram, hogy nem eleg szorgalmasan jarok nyomdokain tanulmanyaimmal. Neha ram is s6zott. Fiatalon halt meg, nem voIt negyven eves; Ugyanaz evben halt meg Mendi batyam is, ki galszecsi forabbi voIt. Mindketten vallasossa-
~ 1
l
345
guk aldozat ai lettek. Jakab halmergezesben halt meg, mert szombat miatt kesett k6rhazba menni. Mendi meg Jomkipur miatt kesett k6rhazba menni elgennyesedett vakbelgyulladasaval. Sziileimtol eltitkolta az egesz hitkozseg h6napokon keresztiil remes vesztesegiiket, habar a hir a galszecsi bcityamr61 a kolozsvari Vj Kelet-ben is megjelent. Rabbi apamat kisertem beteglatogatasra az
..
~
oreg Fiilophoz, a badogoshoz. S az oreg mentegetozott, hogy gyengelkedese miatt nem tudott a Rebe-nal vigasztal6 latogatast tenni. Nema utunk voIt hazaig s apam bezark6zott szobajaba es leiilt a fOldre, konnyteleniil, hitetlen megdobbenessel az arcan. Mikor galszecsi fia sirkovet avattak, akkor tOrt ki belole a fajdalom es az egbekialt6 kerdes: mert nem haltam en meg helyette?!
346
ROZSIKA EPILOGJA
Hofman R6zsika most tolti be 92-ik eletevet, meg a multszazadban szuletett. O talOn a legidosebb efO szilagysagi Izraelben, ugyanakkor friss es fiatalos, agya es beszede vilagos. Erre kivanatos mondani: bis 120, csak igy tovabb. Meselo kepessege olyan, mint a kibuggyan6 forras vize. Sajnos, a korlOtozott keret miatt, szuk hatart kel/ szabjunk mondanival6janak, melyben epi16gjat kel/lassuk ezen Emlekkonyvnek, koridos mivolta jogan. M6ric nagyapamfeltestvere voit a szent szolosi reb Smelkenek, egyapat61 szUlettek - meseli. Falun szulettek, a Bukkhegyseg szilagysagi oldalOn. Nagyapamfalusi zsid6 maradt, Bikacan elt (R6zsika ezen allitasa el/entetben van az irott tOrtenelemmel, mely szerint az oreg Hofmann Als6varca lakosa voit). Foldjei voltak s e.zek okoztak korai halalat. Egy szomszed beleszantott a foldjebe, s ebbol verekedes keletkezett, melynek hevetol nagyapam tudogyul/adast kapott s ebbe belehalt. Nagyanyam, kit mindenki Szimche neninek ismert Szilagycsehben, sok gonddal s bajjal maradt ozvegyen, gyerekeivel. A juhnyaj egy "huseges" juhaszra voit bizva, s ezt elkUldte a szatmari vasarra, hogy adja el a nyajat. Se a nyaj, se a juhasz sose mutatkozott tobbe a kornyeken. A nagymama varrasb61, kezimunkab61 latta el a csaladjat, harom fiat, ket lanyat. Partit ajanlottak neki, ajovendobeli szinten ozvegy ember voit, talOnhet gyerekkel. Osszejottek az e/jegyzesre, s megal/apodtak, hogy nagyanyam ket gyereket, a volegenyjelOlt szinten ket gyereket csaladjaik-testvereik gondozasara biz. Mire nagyanyam kilepett a hazb61, ott latta legidosebb lanyat, Rivkat, keseruen sirva, mert megertette, hogy anyjat61 el lesz valasztva. Gyereke konnyei IOttara a nagymama visszament a hazba es felmondta a hazassagi tervet. Ozvegyen maradt elete vegeig. Ez a Rivka nagynenem fiatalon halt meg, s en kaptam a zsid6 nevet. A csalOdmeg a 18-ik szazadb61 a kornyeki Bornemissza bar6kkal al/ott kapcsolatban. Az egyik os a bar6kfelsoszivagyi uradalman voit vamberfO. E kapcsolat alapjan lett az apam, Hofmann J6zsef, bar6i tiszttart6 Szilagycsehben. A varban laktunk, a kuria egyik szarnyaban. Anyam is csehi voit, Lebovits Bernat lanya, az apja suszterbol muhelytulajdonos !e~~ sok segeddel es inassal, sgazdag ember lett,fiai m6dos kereskedok (ubovits Jimo es Herman), lanyai j6 partit csinaltak, Dr.Kertesz Samune, a milliomos Pfeiffer Zsigmondne, a tiszttart6ne anyam. En is, s osszes testvereim, a kurian szUlettunk, s ott eltuk le gyerek- es serdUlo eveinket. A varban lakott akkor bar6 Bornemissza Elemer, ki dinasztiajafeje voit, valamint Karoly fivere;ki hal/gatag, visszavonult ember voit, sose mosolygott. . Meg kisgyerek voit R6zsika, amikor 1905~ben megvalasztottak Elemer blIr6tparlamenti kepviselonek. A kerUlet kepviseloje azelott a zsid6 Namenyi voit 24 even at, 1904-ben bekovetkezett halalaig.
347
A varnak legendai voltak - meseli Rozsika - voit ott egy feneketlenUl mely kut, melybe leszalltak egyszer, s ott egy vaskapuval elzart nyilast talilltak, mely mogott alagut tatongott, ami a mese szerint a kozseg felUlete alatt a kilometernyi tavolsagban levo vagohidhoz vezetett. Ez'allitolag a lovagkor maradvanya voit; A szazad elejen mas ttlegendak" jartak a kornyeket. Most mar nepvokssal valasztottak urakat~ De a valasztasok idejen eltavolitottak Rozsikat es testvereit, de meg a baroi csaladfiatalabb nemzedeket is a kuria kornyekerol. Voit az udvarban egy hosszu epUlet, ahova betereltek a videki szavazojoggal biro parasztokat, ott etettek-itattak oket reggelig, s tomegben vittek oket az urnakhoz szavazni. A kortesek kozt voltak zsidok is, a baro alkalmazottai, vagy akik uradalmanak szallitoi es termenyfelvasarloi voltak. Ez a bekebeli legkor tartotta magat az elso vilaghaboruig, melynek befejeztevel vege lett afoldesuri korszaknak. S'a zsidokra nezve tragikus vege lett. Rozsikanak megvan a maga verzioja arrol, ami a bilkkaljai falvak zsidosagaval tortent 1919 koratavaszan. Bornemissza Elemer akkor mar nem Szilagycsehben, hanem afelsoszivagyi kastelyaban lakott nemet felesegevel. Az 1918-as forradalom idejen is a kornyeki zsidok vedt~k a kastelyt a 'vorosok' ellen. Hiszen ezek a zsidok akkor is meg nagyreszben a baroi kastelybol eltek. Miutlm il romanok atvettek a hatalmat, a zsidok meg mindig a kastelymelle alltak. Sezert fizettek aztan a veres aldozatot, amikor 21 zsido ferfit kivegeztek, s megcsonkitott tetemeiket afarkasasszoi zsido temeto godreibe dobaltak. A barot magat is elfogtak a romanok~ a parasztok fejet koveteltek, s az egyik tiszt azzal tavolitotta el, hogy kivegzesre viszi. De hagyta a barot megszokni, s ezfelesege nemetorszagi csaladjanal talillt menedeket. -
*** BeszelUnk Rozsikaval a csehi hitkozsegrol, regi csalildjairol. Ezek kozott voit Stern Simon, aki mar a multszazad 80-as eveiben hitkozsegi elnok voit. Fuszernagykereskedes voit a Stern es Roth ceg a piacteren. Impozans zsido ember voit a Stern Simon,jo ember voit. Negy fia voit, mindegyiket tanittatta, s kepzett embereket nevelt belolUk. Harman elkerilltek Csehbol, a negyedik szerelmi tragedia hose voit - a csalild szolOhegyen lett ongyilkos szivevalasztottjaval egyiltt. Ilyesmi gyakran tortent akkor, a tronorokos, s szerelme ongyilkossaganak hatasa alatt. . A szUloket egyik lilnyuk szerelmi afferja vitte a sirba. Hires eset voit varmegye szerte, amikor a Stern-lilny osszeszurte a levet a ciganyprimassal, teherbe esett s megszokott vele Somlyora. Szep ferfi voit a primas, magas, feketeszemu, Menjou-bajuszkaval. Hiabavalonak bizonyult minden erofeszites a lilnyt szerelmetol eltavolitani, a primassal maradt. annak tildoveszes fiatalkori halillaig. A ferj halilla utan az osszes primas Somlyotol Pestig - probalta megszerezni maganak felesegUl a voros szepseget. Hogy mi lett a sorsa - errol Rozsikanak nincs tudomasa. A Stern szUloket sirba vitte lanyuk viselkedese, az ilzletet feladtak, s lassan .elhervadtak.
.•.
,
348
Tovabba a Pfeiffer-nagybacsiral emlekezik meg Razsika. Banfihunyadr61 kerUlt Csehbe talan egymillia koronaval, hogy elvegye a Lebovits-lanyt, Rozsika nagynenjet. Nagy hazafi voit Zsigmond bacsi, penzet mind haborus kolcsonpapirokba Jektette be az elso vilaghaboru soran. SzolOhegyen csoszhaza voit, melynek Jalara raszogezte Europa terkepet, s naponta szinesJeju gombostukkel jelOlte a haboru valtozatait. Hitt a mgyarok istenenek gyozelmes erejeben, s mire vege lett a haborunak; e hite es penze, egesz vagyona mindJustbe ment, kudarcot val/ott. Nemsokara ra Zsigmond bacsi is belehalt a kudarcba. Ekkor szUletett meg az ismert PJeiffer-Jelefinom porcelan .es egyeb edenyek uzle te, amit az oreg Lebovits ozvegy lanyanak nyitott meg a piacteren. Razsikanak voltak egyes 'JelOltjei': mielottJerjhezment HoJmann Sandor mernokhoz, unokatestverehez. Ezek kozott emliti Hirschfeld Sandort, a voit hadadi, s kesobb csehi paraszt-szaba fiat. A HirschJeldek mindenutt ott voltak a Szilagysagban, hires nemzetseg voltak. De a Sandor elment Amerikaba megkeresni a szerencsejet, amit ott meg is talalt. Ezutan Razsika a Rosenberg-fiut emliti meg, szinten egy csehi paraszt-szaba fia, kit az apja orvosi szakra kUldott az egyetemre. A szabasag a gazdag Reichekkel szemben voit s egyszer Mali neni (Reichne) leUltette Rosenbergnet maga mel/e a haz elotti padra, s 'sidecht' ajanlott az orvostanhal/gatanak - sajat lanyat. Hogy kerUlnenek ezek egymashoz - szabadkozott Rosenbergne - a szegeny szaba Jia a gazdag birtokos .es gabonas lanyahoz. Mali neni pelda16zasa errol sertonek tunt a Rosen6~rgnenek, s a 'sidechbol' nem lett semmi. KulOnben sem lett volna semmi,' mert a Rosenberg fiu mint orvostanhal/gata az elso vilaghaboruban mint szanitec szolgalt, s egy sebesUltnek adanda elsosegelynyujtas soran hosi halalt halt. A Rosenbergek azutan Nagyvaradra kerUltek, hol egyik fiuk igen gazdag kereskedo lett. Ez a haboruban elesett Rosenberg-fiu mar Razsika gyerekkoraban szerepelt az eleteben. Negyeves gyerekkent a kuria sutokemencejenek nyitott langja ele kerUlt, s onnan rantottak el, kificamult karral. A helyi orvos, dr. Gal Farkas - a szamosujlaki Goldsteinekbol - nem voit otthon, s az orvostanhal/gata Rosenberg fiu adott orvosi segelyt az igen Jajlalt karnak. , J fgy vonulnak el elOttunk a szilagysagi kisvaros "'tortenelmi" alakjai HoJmann Razsi reminiszcenciaiban. Jakabovits Zsenit emliti, mint a legszebb helyi lanyt, aki kilepett az igen val/asos csaladi kereibol, sJelment Pestre, ahol hrvosi segedszolgalatban dolgozott. Meg Grosz bacsit, a trafikost emliti, ki igenjo ember titulusat nyeri el tole. De nem igy sz61a lanyaral, Szaszner61, ki helyiekkel nemigen baratkozott. Meg a Bergerekrol, kik Borosok lettek. Meg a FUlopekrol, apa, s fia, akik badogosok voltak, s ugy hiszi, hogy javitottak meg Joldoztak es Jestettek a reJormatus templom tetejet. Gyerekkora megdobbento esete voit, amikor valaki szemelattara errol a tetorol a melysegbe zuhant es szornyethalt.
---~-------~~~~--~~~-------""'~-==.""'''''''''''''''''
349
Volna meg sokminden feljegyezni val6 R6zsika emlekeibol, de a keret nem engedi. O is hordja a nagy es vegso tragediafajdalmait, testverei, Sanyi es Juci (Julia) elveszteset. Juci unokatestveriik, Stern M6riefelesege voit, s kislanyuk, Fl6rika, zenei fenomen voit, mar haromeves koraban zongorazott. A Sternek mind malomszakertok, gepeszek voltak. M6rie egy iizemenkiviili malmot vett meg egy Geeze nevu romant61 Somly6n, s miutan rendbehozta, Geeze betarsult a malomba. A tarsj6 baratja voit apolitikus Maniunak, s igy a Stern hazaspar is kozelkeriilt a badaesonyi kuriahoz. Maniut61 hoztak a szolot es gyiimolesot Sternekhez. Aztan elment a Stern hazaspar Nagyszalontara, hol Geezevel egyiitt meg nagyobb malmot vettek at tarsasviszonyban. A 40-es "magyar idok" bekovetkeztevel megsziint a malmok s hasonl6 termelesi eszkozok zsid6k altal val6 iizemeltetese. A roman Geeze is atment a hatar roman oldaltira, Aradra. 44 marciusa utan Stern M6rie a Gestapo fogsagaban voit Varadon. Jucihoz iizentek a Geezeek, hogy a gyerekkel szokjon at Aradra, abban a remenyben, hogy jerjenek is sikeriilni fog oda eljutni. De ez nem tortent meg. Tortent az, ami mindenfiatal zsid6 kisgyerekes anyaval tortent akkor - ok voltak Auschwitz preferalt aldozatai, a fiatal anyakat gyermekeikkel kiildtek legeslegelOszor a haltilba. Epi/6got emlitettiink. Sajnos, ez a befejezo akkord az epi/6gja a zsid6sag osszes meseinek a regi vi/agb61.
Hofmann R6zsi
