sz. pályázathoz

TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1 Megvalósíthatósági tanulmány a TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0094 sz. pályázathoz

„Emberi életfolyamatok idegi szabályozása - a neurontól a viselkedésig. Interdiszciplináris tananyag az idegrendszer felépítése, működése és klinikuma témáiban orvostanhallgatók, egészség- és élettudományi képzésben résztvevők számára Magyarországon”

Beadó szervezetek o Pécsi Tudományegyetem, mint konzorciumvezető o Nordex Kft. Dialóg-Campus Kiadó, mint konzorciumi partner

Tartalomjegyzék Tartalom A projekt alapadatai (1 oldal) ................................................................................................. 4 1. A projektgazda és partnereinek bemutatása (max. 25 oldal)........................................... 6 1.1. A projekt megvalósítói .................................................................................................... 6 1.1.1. A projektgazda bemutatása ...................................................................................... 6 A projekt felelős vezetői, menedzsment szervezet: ........................................................ 7 A projekt szempontjából különösen fontos információk: ............................................ 8 1.1.2. A megvalósításban részt vevő partnerek bemutatása ............................................... 8 Más felsőoktatási intézményekkel, tudományos intézményekkel, kutatási-fejlesztési központokkal való együttműködés a projekt keretében ............................................. 10 Tankönyv- vagy szakkönyvkiadóval való együttműködés ......................................... 10 1.2. A projektben részt vevők szakmai kompetenciájának bemutatása ............................... 11 Pécsi Tudományegyetem.................................................................................................. 11 Nordex Kft.-Dialóg Campus Kiadó ................................................................................. 17 1.3. A projektgazda (és partnerei) projekthez kapcsolódó tapasztalatainak bemutatása...... 18 2. A projekt bemutatása (max. 25 oldal) .............................................................................. 20 2.1. Helyzetértékelés, környezet bemutatása, indokoltság ................................................... 20 2.1.1. A projekt gazdasági, társadalmi, és környezeti hátterének bemutatása ................. 20 2.1.2. A szakterület elemzése ........................................................................................... 21 2.1.3. A projekt kapcsolódása a nemzetközi, hazai, és térségi fejlesztéspolitikához ....... 23 2.1.4. Jogszabályi háttér ................................................................................................... 24 2.1.5. A fejlesztés iránti kereslet és a kapcsolódó kínálati elemek elemzése (indokoltság) .......................................................................................................................................... 27 2.1.6. A projekt szükségességét alátámasztó probléma és/vagy stratégiai irány bemutatása ........................................................................................................................ 29 .............................................................................................................................................. 30 2.2. A fejlesztés céljai .......................................................................................................... 31 2.2.1 A projekt általános célja .......................................................................................... 35 2.2.2 A projekt konkrét célja ............................................................................................ 36 2.2.3. A projekt céljainak kapcsolódása az OP céljaihoz ................................................. 39 2.2.4. A fejlesztések célcsoportjai, az érintettek köre, a fejlesztések hatásterülete.......... 40 2.3. A projektelemek bemutatása és elemzése ..................................................................... 43 2.3.1. Tevékenységek, projektelemek (szakmai megvalósítás) ....................................... 43 2.3.2. A projektelemek szakmai tartalmának meghatározása .......................................... 43 2.3.3. Az előkészítéshez kapcsolódó feladatok meghatározása ....................................... 48 2.3.4. A menedzsment tevékenységek/feladatok meghatározása ..................................... 48 2.4. Indikátorok .................................................................................................................... 50 2.5. Hatásvizsgálat és a horizontális célok teljesítése .......................................................... 51 2.5.1 A projekt hatásainak elemzése ................................................................................ 51 2.5.3. Externáliák bemutatása .......................................................................................... 55 2.6. Erőforrások .................................................................................................................... 56 2.6.1. A megvalósítás és a fenntartás szervezete.............................................................. 56 2.6.2. Cselekvési ütemterv ............................................................................................... 58 2.6.3. Kockázatelemzés .................................................................................................... 60 3. A projekt feltételrendszere (max. 15 oldal) ...................................................................... 62 3.1. A befogadó intézmény fejlesztési koncepciójához való kapcsolódás ........................... 62 2

3.2. Költségterv .................................................................................................................... 62 3.2.1. A támogatási és finanszírozási feltételek bemutatása ............................................ 62 3.2.2. Költségterv , .......................................................................................................... 62 3.2.3. Pénzügyi kockázatok elemzése (érzékenységvizsgálat) ........................................ 68 3.2.4. A támogatási jogosultság vizsgálata ...................................................................... 68 3.3. A projekt fenntarthatósága ............................................................................................ 68 3.3.2. Pénzügyi fenntarthatóság ....................................................................................... 69 3.4. A nyilvánosság biztosítása ............................................................................................ 69 3.4.1. Eredmények disszeminációja ................................................................................. 70 3.4.2. Kommunikációs ütemterv ...................................................................................... 71

3

A projekt alapadatai (1 oldal) TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1

A pályázati felhívás kódszáma A projekt címe

Emberi életfolyamatok idegi szabályozása a neurontól a viselkedésig. Interdiszciplináris tananyag az idegrendszer felépítése, működése és klinikuma témáiban orvostanhallgatók, egészség- és élettudományi képzésben résztvevők számára Magyarországon

A projektgazda neve

Pécsi Tudományegyetem

A kapcsolattartó és elérhetőségei

Szabó Gábor Projektmenedzser PTE ÁOK Pécs 7624, Szigeti u. 12 Tel: 72/536298 Fax: 72/536387 Email: [email protected]

A projekt hossza (hónap)

24

Az igényelt támogatás összege (ezer Ft)

147.266.831

A támogatás intenzitása (%)

95

A projekt rövid, szöveges ismertetése („vezetői összefoglaló”) A világ vezető orvosképző egyetemein a szakemberképzés alapvetően két, többé - kevésbé egymásra épülő rendszerben történik. A hagyományos ("horizontális") rendszer klasszikus tantárgyakon alapul, minden tantárgy a teljes embert tanulmányozza egy meghatározott szempontból. E megközelítés előnye, hogy központjában mindig a teljes ember áll, ugyanakkor nehézséget jelenthet a fragmentált tudásanyag szintézise. A másik oktatási módszer a fenti hiányosság kiküszöbölését célzóan szervközpontú, "vertikális" szemléletű, nincsenek hagyományos tárgyak, az egyes szervekre koncentráló ismeretköröket alakítanak ki. Például az egyik tárgy csak a szívvel foglalkozik, leír mindent, amit a szívről tudni kell. A vertikális módszerrel a hallgató átfogó képet nyer egy szervről alkotott ismeretekről, ugyanakkor a hallgató kreativitására van bízva, hogy az egyes, jól megismert szervekből "összerakják" a teljes embert. Ilyen megközelítésből ugyancsak nehézséget jelent megérteni, hogy egyes szervek megbetegedései miképpen hatnak az elvben egészséges, a gyakorlatban módosult működésű többi szervre. Megközelítésünk szerint a horizontális és vertikális oktatás hatékony ötvözése megoldható úgy, hogy a hallgatókat a hagyományos, "horizontális" tematikával képezzük, ugyanakkor egy, a vertikális oktatási szemléletben készített, könnyen áttekinthető, célszerű, a modern digitális technikával készített tananyagot bocsátunk a hallgatóink rendelkezésére. Pályázatunkban szereplő tananyag blokk a fentiek alapján, nem egy hagyományos értelemben vett "tankönyv sorozat", azaz nem előadások, illetve gyakorlatok tematikáját követi, hanem egy önálló tanulást segítő "digitális kézikönyv rendszer", melynek különböző fejezetei meghatározzák a tananyag fő vonulatát, de a képzés menetében a szükséges elágazási pontoknál mind az oktató, mind pedig a hallgató érdeklődése alapján, különböző fejezetei önállóan is

4

aktualizálhatók. Jelen pályázat témája az IDEGRENDSZER. A tananyag 9 fő blokk köré rendeződik: 1. Perifériális idegrendszer, 2. Szomatomotoros rendszerek, 3. Szomatoszenzoros rendszerek, 4. Autonóm idegrendszer, 5. Komplex agyi tevékenységek. A tudat (kognitív rendszer). Tudatmódosító szerek, 6. Személyiség és társas kapcsolatok, 7. Diffúz neurológiai elváltozások, 8. idegrendszeri sérülések, 9. Neurológiai vizsgálati módszerek. Az "idegrendszer blokk" olyan szakemberek képzését célozhatja meg, akik integráltan tekintenek az agyról és a perifériás idegrendszerről szerzett tudásra. Az orvostanhallgatóknak lehetősége lesz arra, hogy átlássák az idegrendszer működési szintjeit tárgyaló tantárgyak kapcsolatrendszerét. E terület integrációja szempontjából nagy jelentősége van a lélektani és idegrendszeri ismeretek összekapcsolásának. E terület feladata az agy és a magatartás kapcsolatának megértése, illetve ezen tudás hasznosítása az idegrendszeri betegségben vagy pszichopatológiai állapottoktól szenvedő személyek gyógyításában és rehabilitációjában. Az idegrendszeri blokk integrált oktatási struktúrája lehetővé teszi kérdések folyamatos felvetését és azokra adott válaszok kidolgozását, az első évtől az abszolutórium megszerzéséig átláthatóvá teszi az ismeretszerzés logikáját. A tananyagba maximálisan kihasználja az elmúlt évtized digitális forradalmának eredményeit a demonstrációs kultúra és vizsgáztatási technológiák vonatkozásában. Az új szemlélet elsajátítása érdekében a program kereti között, a szükséges ismétléseken túl, négy fő területtel kapcsolatos új (oktatásmódszertani, didaktikai, IKT, pedagógia) programot kívánunk indítani, melynek eredményei más témacsoportok oktatásában is fejlesztő hatásúak lehetnek. A pályázat nem titkolt célja, megnyitni a megfelelő szelepeket a magyar, német és angol nyelvű orvosegyetemi képzés törzsanyagának megújításához, a megfelelő szervezetfejlesztési forma kialakításához és a gyors változásokat megfelelő módon követni képes, konceptuális keretek meghatározásához.

5

1. A projektgazda és partnereinek bemutatása (max. 25 oldal) A fejezetben a pályázat szempontrendszerének figyelembevételével mutassa be a projektgazdát (és esetleges partnereit). Projektgazda: Pécsi Tudományegyetem Sorszám 1.

Konzorciumi partner Nordex Kft. Dialog Campus Kiadó

Sorszám 1. 2.

Szakmai együttműködő partner Szegedi Tudományegyetem Debreceni Egyetem

Sorszám

A fejlesztett tananyagok alkalmazásra kötelezettséget vállaló intézmény

1. 3. 3.

Pécsi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem Debreceni Egyetem

1.1. A projekt megvalósítói 1.1.1. A projektgazda bemutatása A projekt projektgazdája a Pécsi Tudományegyetem. A Pécsi Tudományegyetem nemcsak Pécs városa, hanem a Dél-Dunántúl regionális egyeteme is. A legnagyobb munkáltató a városban, meghatározó szerepe van a régió minden szellemi területén, művészetekben, tudományban, gyógyításban egyaránt. A projektgazda a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara, több, mint 90 éve foglalkozik orvosképzéssel. Az orvosképzés nemzetközileg elismert, a kibocsátott diplomát világszerte örömmel fogadják. Karunk minőségér hazai felmérések is rendszeresen a legjobbak közé sorolják. A 168 magyar egyetemi kar közül az PTE-ÁOK rendszeresen a legjobb 10 között van, két éve holtversenyben első helyen szerepelt. Oktatóink oktatói és tudományos eredményeik alapján széles körű hazai és nemzetközi elismerésnek örvendenek. Elismerésünk további bizonyítéka idegennyelvű (angol és német) orvosképzésünkre történő többszörös és évről évre emelkedő többszörös túljelentkezések száma Az egyre erősebb felsőoktatási verseny is arra készteti a Kart, hogy a minőségi fejlesztés iránti elkötelezettségéből ne engedjen. Az európai oktatási területen növekvő versenyhelyzet a technikai feltételek javításán túl elsősorban az oktatás technológiai és a tudás6

transzfer minőségi komponensein múlik. Ez a képzési struktúra prosperáló és utat mutat az elkövetkező évek fejlődési trendje irányába. A humán erőforrás minőségének fejlesztése a szakmai és gazdasági továbblépés záloga, a társadalmi erőforrás megőrzésének és gyarapításának eszköze.

A projekt felelős vezetői, menedzsment szervezet: A projekt szakmai vezetői a Kar témában jártas egyetemi tanárai mintegy 30-40 éves oktatói múlttal és a témakörben nemzetközileg elismert tudományos tevékenységgel. Számos tananyagot fejlesztettek, tankönyvet, jegyzeteket írtak és Interneten elérhető oktatási segédanyagot fejlesztettek. A szakértői munka résztvevői is a témában és tananyagfejlesztésben jártas, tapasztalt egyetemi oktatók. Több hazai és nemzetközi tudományos és egyéb pályázatot nyertek és sikerrel befejezték. A PTE ÁOK, valamint a kiadványok technikai gondozását vállaló Nordex Dialog Campus Kiadó (DCK) saját, belső erőforrásból képes a projektet maradéktalanul megvalósítani. A projekt előkészítése, illetve végrehajtása a PTE ÁOK adott szakterületen illetékes vezető oktató közreműködésével zajlott ill. fog történni. A projekt szakmai végrehajtásában (tananyagírásban) közreműködő oktató többsége akadémia doktori, vagy PhD fokozattal rendelkezik, többen habilitáltak, amely tények szakmai tudás garanciát jelentenek a projekt megvalósítására. A projektbe résztvevők szakmai önéletrajzát a publikációs listákkal együtt csatoltuk. Jelen projekt gazdája, a PTE Általános Orvostudományi Kar amely nemcsak a Pécsi Tudományegyetem orvosi kutatásainak és képzésének a helye, hanem a regionális betegellátás kiemelt központja is, egy olyan szellemi műhely, ahol a kutatás és a napi gyakorlat, az oktatás és a betegellátás egymás hatékonyságát fokozzák. A projekt megvalósítását egy szakértői menedzsment csapat végzi, amelynek tagjai komoly tapasztalatokkal rendelkeznek. A projekt szakmai vezetését Prof. Csernus Valér, a PTE ÁOK Anatómia Intézetének intézetvezető professzora látja el. A projekt menedzsmentjét olyan jól felkészült csapat segíti (PTE ÁOK Pályázati Igazgatóság), amelynek munkatársai széleskörű tapasztalatokkal rendelkeznek hazai és nemzetközi pályázatok menedzselésében. A projekt átfogó menedzsmentjét Szabó Gábor, a Pályázati Igazgatóság munkatársa látja el, segítője Fekete Szabolcs, aki a monitoring feladatokat is elvégzi. Szakmai életrajzukat csatoltuk. A projektben a Dialog Campus Kiadó részéről a menedzsment szervezetbe delegált személy Dr. Bázing Zsuzsanna. A konzorciumi tagunk esetében is elmondhatjuk, hogy a projektrészük pénzügyi ill. adminisztrációs feladatainak maradéktalan ellátásához saját szervezetük erre felkészített és széleskörű tapasztalatokkal rendelkező erőforrásait veszik igénybe. A projektmenedzsment szervezet független, döntéseit a pályázati ill. egyéb releváns szabályok figyelembevételével hozza meg. A menedzsment szervezet feladata a projekt szakmai valamint pénzügyi/adminisztratív menedzselése is. A projektmenedzsment tagjai a következők: - Projekt szakmai vezetője, aki a projekt szakmai végrehajtását koordinálja - Projektmenedzser, aki egyetemlegesen felelős a projekt szabályszerű végrehajtásáért - Pénzügyi munkatárs (projektvezető szervezet), aki a vezető intézmény projekt részének pénzügyi lebonyolítását vezeti - Kontaktszemély a projektpartnernél (összesen 1 fő)

7

A projekt megvalósítása során a konzorcium vállalja, hogy a menedzsment tagjai esetében garantálja a projekt menedzsmentje ellátásához szükséges időkeretet, az esetleges, egyéb, reguláris vagy eseti munkaterhelés elosztásakor figyelembe veszi, hogy a jelen projekt menedzsmentje semmilyen értelemben ne szenvedjen kárt, tehát a konzorcium a projekt végrehajtásának adminisztratív és pénzügyi menedzsmentjét is a Kar ill. az Egyetem erre szakosodott erőforrásainak bevonásával mindenkor biztosítani tudja.

A projekt szempontjából különösen fontos információk: A projektgazda számos hazai és külföldi pályázati részvételével tudja bizonyítja szakmai ill. menedzsment területén felkészültségét és kompetenciáit. Ezek közül, a teljesség igénye nélkül a következő pályázatokat emeljük ki: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011. „Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen.” HEFOP 4.3.3: Térségi Diagnosztikai és Szűrő Centrum HEFOP 4.4.1.: Egészségügyi információ-technológiai fejlesztés az elmaradott régiókban TIOP 1.3.1.: Science, Please! PTE Science Building létrehozása TÁMOP-4.2.2/08/1: Science Please! Innovatív Kutatói Team TÁMOP 4.2.1: 3T – Technológia- és tudástranszfer feltételeinek kialakítása a Dél-dunántúli Régió egyetemi tudásbázisaiban 1.1.2. A megvalósításban részt vevő partnerek bemutatása NORDEX Kft.-Dialóg Campus Kiadó A projektben konzorciumi partnerként közreműködik a NORDEX Kft.-Dialóg Campus Kiadó is. A Nordex Kulturális és Kereskedelmi Kft. 1990. szeptember 11-én alakult. A cég 1995-ig lapkiadással foglalkozott, gondozásában jelent meg Észak-Magyarország három megyéjének ingyenes heti hirdetési újságja. Ekkor a cég tulajdonosai között volt a lapok alapítója Schenk János és 3 főmunkatárs, akik 1995-ben eladták tulajdonrészeiket, amelyeket Dr. Bázing Zsuzsanna vásárolt meg. Ekkor alakult ki a cég jelenlegi tulajdonosi szerkezete. 1995-ben a tulajdonosok úgy ítélték meg, hogy jelentős igény mutatkozik jó minőségű felsőoktatási tankönyv- és szakkönyvek megjelentetésére. Ezért a cég székhelyét 1996-ban Budapest után Pécsre helyezték és elkezdték - elsősorban a Pécsi Tudományegyetem szakembergárdájára alapozva- egy felsőoktatási tankönyvkiadó és szakkönyvkiadó kiépítését Dialóg Campus márkanév alatt. A kiadó szerzői köre azóta országossá szélesedett, ma közel ötszáz, az ország jelentős felsőoktatási intézményeihez kötődő szerzőt tudhatunk a kiadó körül. Ezekben az években alakult ki a kiadó fő struktúrája és választódtak ki azon tudományterületek, ahonnan a könyvek megjelentek, ezek közül a legfontosabbak: biológia-orvosi tudományok, jogtudomány, földrajztudomány, sporttudomány, közgazdaságtan, műszaki szakkönyvek, kommunikáció-médiatudomány. 1999-től folyamatosan kapcsolatban állunk külföldi -elsősorban német- szakkönyvkiadókkal.

8

2000-ig Pécsről történt a cég összes munkafázisának lebonyolítása, azaz a könyvek nyomdai előkészítése, nyomása, raktározása, kiszállítása. 2000-ben a cég székhelyét -a pécsi telephelyet változatlanul megtartva- Budapestre helyeztük, aminek elsősorban logisztikai okai voltak, tekintettel arra, hogy a könyvkereskedelem országos centruma elsősorban Budapest. Azonban a könyvek nyomdai előkészítése (műszaki gondozása) , röbbségben nyomdai gyártása változatlanul Pécsett maradt és azóta is ott történik. A pécsi szerkesztőség foglalkozik a kiadó online és elektronikus kiadói projektjeivel is. Őtt történik a korábbi tananyagfejlesztési pályázatok keretében készülő tananyagok teljes műszaki szerkesztése, többek között a docbook formátumra való konvertálása, illetve az e-learning keretben készülő tananyagok előkészítése is. Jelenlegi mutatóink: 460 könyvcím, két szakfolyóirat, két könyvesbolt (Dialóg Kaptár Könyvesbolt-Pécs, Dialóg Eötvös Könyvesbolt-Budapest), 11 állandó munkatárs. 2000-től www.dialog-kiado.hu működtetése, amely 2007-ben megújult és már a www.dialogcampus.hu webcímről is elérhető. 2003-tól csomagküldés a weblapon keresztül beérkező megrendelésekre, amely 2009-től számos magyar szakkönyvkiadó könyvét felkínáló webáruházként is működik . Erre alapozva fejlesztjük a kiadó interneten történő megjelenését 2011-ben, amelynek keretében egy elnyert pályázat segítségével beindítjuk elektronikus publikáló felületünket, ahol a nyomtatott könyvválasztékunk kiegészítéseként elektronikus könyveket fogunk közzétenni. Vezető sorozataink: 1.

Institutiones Juris - jogtudomány

2.

Studia Geographica - földrajztudomány

3.

Natura Delectans – természettudomány (biológia és orvostudomány)

4.

Testnevelés és sport

5.

Studia Oeconomica - közgazdaságtudomány

6.

Studia Regionum - regionálistudomány

7.

Dialog Life – életvezetés, életminőség

Dialog Junior – ifjúsági ismeretterjesztés A kiadó kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, -tekintettel arra a tényre, hogy tulajdonosai német nyelvterületen is végeznek kiadói tevékenységet - így széles rálátással bír a könyvkiadásban zajló nemzetközi folyamatokra . Több német illetve angol nyelvű tudományos munkát tett közzé. Erről információ a http://www.schenkbuchverlag.de/katalog/Wissenschaft weboldalon szerezhető. A projekt szempontjából különösen fontos információ: A projekt benyújtását megelőző 5 évben megfelelő referenciákkal rendelkezünk az orvos és biológiatudományok területén. További részletes információk a kiadott könyvekről: http://dialogcampus.hu/index.php?page=kiadvany_lista&kat=1 http://dialogcampus.hu/index.php?page=kiadvany_lista&kat=6

9

A pályázat benyújtásának évében rendelkezünk minimum három felsőoktatási intézményben kötelezően alkalmazott mű kiadói (felhasználói) jogaival. Ezek közül a példaként fontosabbak: Szeberényi József: Molekuláris sejtbiológia (Pécsi Tudományegyetem-ÁOK) Ember István. Népegészségügyi orvostan (Pécsi Tudományegyetem, ÁOK) Nochta Tibor: Társasági jog (Pécsi Tudományegyetem-ÁJK) Bruhács János: Nemzetközi jog I-II. (Károli Gáspár Református Egyetem ÁJK, Pécsi Tudományegyetem) Patyi András (szerk.): Közigazgatási hatósági eljárásjog (Széchenyi István Egyetem-Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar, Pázmány Péter Katolikus Egyetem-Jog- és Államtudományi Kar) Michalkó Gábor: Magyarország modern turizmusföldrajza (Kodolányi János Főiskola) Gyuricza László: A turizmus nemzetközi földrajza (Pécsi Tudományegyetem-TTK) Lóczy Dénes: Geomorfológia I-II. (Pécsi Tudományegyetem-TTK) Süli-Zakar István (szerk.): A terület- és településfejlesztés alapjai II. (Debreceni Egyetem)

Más felsőoktatási intézményekkel, tudományos intézményekkel, kutatási-fejlesztési központokkal való együttműködés a projekt keretében A projektben konzorciumi partnerként vesz rész a magyar felsőoktatás zászlóshajóinak is tekinthető orvosképző intézmények, a Debreceni Egyetem valamint a Szegedi Tudományegyetem orvostudományi karai is. A projekt tervezésénél is alapvető szempont volt, hogy a fejlesztés valóban egy együttműködés keretében valósuljon meg, hiszen csak ily módon biztosítható, hogy mind a metodikai ill. mind a tartalmi tananyag modernizációs törekvések minél szélesebb körben terjedjenek el, hiszen ezzel is elősegítik a magyar orvosképzés elismertségét illetve vonzóképességét. A projekt során szakmai közreműködő partner a Szegedi Tudományegyetem valamint a Debreceni Egyetem Orvostudományi Kara, amely az együttműködési megállapodás értelmében részt vesz a tananyagok fejlesztésében, lektorálásában, illetve a kidolgozott tananyagok értékelésében, oktatásában. Az erről szóló megállapodásokat csatoltuk. Úgy véljük, hogy a magyar orvosképzés háromnegyedét (4 intézmény közül 3) átfogó tananyagfejlesztési elképzelés megvalósítása komoly minőségi lendületet adhat az amúgy is jó hírű magyar orvosképzés modernizációjához, ezzel is hozzájárulva a nemzetközi elismertséghez. Tankönyv- vagy szakkönyvkiadóval való együttműködés A projekt megvalósításába bevonásra került a Nordex Kft. Dialog Campus Kiadó is, mivel egyrészt széleskörű tapasztalattal rendelkeznek természettudományos/orvostudományi tananyagok kiadásában (részletesen az első fejezetben), másrészt a fejlesztés helyszíneként tekinthető mindkét városban, Pécsett ill. Budapesten rendelkeznek telephellyel, így a fejlesztők ill. kiadó közötti interakció jelentősen leegyszerűsödik.

10

1.2. A projektben részt vevők szakmai kompetenciájának bemutatása Pécsi Tudományegyetem A projekt szakmai vezetői a Kar témában jártas egyetemi tanárai mintegy 30-40 éves oktatói múlttal és a témakörben nemzetközileg elismert tudományos tevékenységgel. Valamennyien az MTA doktorai. Számos tananyagot fejlesztettek, tankönyvet, jegyzeteket írtak és Interneten elérhető oktatási segédanyagot fejlesztettek. A szakértői munka résztvevői is a témában éa tananyagfejlesztésben jártas, tapasztalt egyetemi oktatók. Több hazai és nemzetközi tudományos és egyéb pályázatot nyertek és sikerrel befejezték. A projekt szakmai végrehajtásában résztvevők többsége akadémia doktori fokozattal rendelkeznek, de a fejlesztők között mindenki rendelkezik legalább PhD fokozattal. A szakmai végrehajtásban a PTE ÁOK részéről 16, a DCK részéről 4 fő vesz részt. A részvevők közül csak azok szakmai önéletrajzát csatoltuk, akik szerzőként fognak a tananyagokon megjelenni. A fejlesztendő tananyagok száma (9 tananyag három nyelven, összesen 27 tananyag) valamint a fejlesztés logikája nem indokolja nagyszámú oktató/fejlesztő bevonását, hiszen a fejlesztés logikája az, hogy a releváns diszciplínákból az idegtudományi vonatkozásúak lesznek kiemelve. A projektben résztvevők bővített (publikációkkal kiegészített) szakmai önéletrajzát a mellékelt adathordozón csatoltuk. Tudományági distinkció nem szükséges, mivel az alábbi publikációk mindegyike az orvostudomány területéhez tartozik. A projekt szakmai vezetője Prof. Csernus Valér, intézetvezető. Szakmai kompetenciáit az alábbiakban foglaljuk össze: Iskolák, diplomák, tudományos fokozatok: 1972 1973

Orvosi Diploma (summa cum laude) Izotóp diagnosztika és terápia szakképesítés, Orvostovábbképző Intézet, Budapest 1976 Klinikai Laboratóriumi szakvizsga, Orvostovábbképző Intézet, Budapest 1978-1979 Postdoctoral diploma: Reproductive Neuroendocrinology, UCLA Graduate Div., Los Angeles 1987-1989 Postdoctoral diploma: Experimental Medicine, Div. of Graduate and Postgraduate Medical Studies, Tulane University, New Orleans 1993 Orvostudomány kandidátusa / Ph.D. fokozat () 1996 Dr. Habil. fokozat, Pécsi Orvostudományi Egyetem, orvostudomány 2001 Az MTA doktora () 2002 Egyetemi tanári kinevezés Munkahelyek, beosztások: 1968-1972 POTE Anatómiai Intézet, TDK tag 1972-1974 POTE Anatómiai Intézet, ösztöndíjas gyakornok 1974-1985 POTE Anatómiai Intézet, egyetemi tanársegéd

11

1978-1979 Brain Research Institute, UCLA, Los Angeles, Ford Fellow (13 hónap) 1986-1994 POTE Anatómiai Intézet, egyetemi adjunktus 1987-1989 Endocrine Polypeptide and Cancer Institute, Tulane University, New Orleans, Research Associate, (27 hónap) 1994 Martin Luther Universität, Halle-Wittenberg, Németország, DFG ösztöndíjas vendég-kutató (6 hónap) 1994-2002 POTE / PTE-ÁOKAnatómiai Intézet, egyetemi docens 1997-98 Tulane University, New Orleans, research associate professor, (14 hónap) 2000 Martin Luther Universität, Halle-Wittenberg, Németország, DFG ösztöndíjas vendég-kutató (1 hónap) 2002PTE-ÁOK Anatómiai Intézet, egyetemi tanár, intézetigazgató 2003-2007 MTA-PTE Neurohumorális Szabályozások Kutatócsoport, kutatócsoport vezető Oktatási tevékenység 1968-1970 Anatómia, szövet- és fejlődéstan gyakorlatvezetés - heti 4 óra, segédoktató 1970-1972 Anatómia, szövet- és fejlődéstan - heti 6 óra, önálló gyakorlatvezető hallgatóként 1972Anatómia, szövet- és fejlődéstan, heti 6-18 óra gyakorlatvezetés (magyar hallgatók) 1974Számos TDK-s hallgató munkájának irányítása 1-4 éven keresztül. 1984Anatómia gyakorlatok, angol nyelven (POTE angol kurzus) - heti 4-6 óra 1984Anatómia, szövet- és fejlődéstan magyar és angol nyelvű előadások változó óraszámban (félévenként 16-38 óra). 1997Három nyelvű (magyar, angol és német) anatómia, szövettan és fejlődéstan Internetes anatómiai oktatóanyag kidolgozása és továbbfejlesztésének irányítása orvostan-, fogorvostan-, és gyógyszerészhallgatók számára. 2002Az Anatómiai Intézet oktatási tevékenységének irányítása – általános orvos, fogorvos és gyógyszerész képzés magyar, angol és német nyelven. Ennek keretében jelenleg 39 kötelező és választható tantárgy oktatását felügyelem. Tudományos (publikációs) tevékenység mutatói: Megjelent tudományos publikációk összes száma: 198 ebből: önálló munkák, 6 (3 könyv, 3 értekezés, 3 magyar) könyvfejezetek: 20 (ebből magyar: 1) folyóirat-cikkek, (komplett, peer-reviewed): 120 (angol 108, magyar: 12, angol MOn: 4) kumulatív impakt faktor: 339.264 ISI-referált folyóiratban megjelent előadáskivonatok: 52 (angol 44, magyar: 8, angol MO-n: 6) kumulatív impakt faktor: 54.665 (össz. kumulatív impakt faktor: 393.929) Tudományos előadások: 197 (ebből nemzetközi: 105, magyar: 92, felkért: 49) ISI regisztrált citációk száma: 2421/1923

12

Munkahelyi (POTE Anatómiai Intézet) tevékenység (oktatási és kísérletes munka mellett) 19731979-

1982198919921993 1994 -

2002 -

RIA laboratórium felállítása és vezetése. Ellenanyag előállítás, minősítés és RIA módszerek kidolgozása. Erőfeszítések a számítógépes kultúra elterjesztésére az Intézetben és az Egyetemen. Számítógépes programok kifejlesztése az intézeti (és egyetemi) munka segítésére (TEX-M, RIA program, szuperfúziós analízis, ellenanyag tesztelő rendszer, WordPerfect makrók, stb.). "Handout"-ok készítése a hallgatók számára (koponya, agyboncolás, stb.). Szuperfúziós laboratórium (második...) kialakítása és vezetése. Az intézeti számítógépes hálózat (24 gép) kialakítása és a rendszer irányítása. Részvétel az anatómiai minimumvizsga-test kérdések összeállításában. A vizsgakérdéseket (random) összeállító számítógépes program elkészítése. Intézeti WEB server ("home page") felállítása (http://an-server.pote.hu). Hallgatók számára az Interneten keresztül hozzáférhető anatómiai, szövettani és fejlődéstani multimédiás oktatóanyag kialakítása, az internetes oktatóanyag fejlesztésének irányítása. Az Anatómiai Intézet igazgatója.

Társadalmi elismerések 1967-72 1986 1992 1993 1995 1997 1998 2001 2003 2005 2006

Népköztársasági ösztöndíj (5 év) Kiváló Oktató kormánykitüntetés Nummus Universitatis POTE egyetemi elismerés Rektori dicséret (POTE) Legjobb gyakorlatvezető (POTE) Legjobb gyakorlatvezető (POTE) Legjobb gyakorlatvezető (POTE) Pro Facultate Medicinae ezüst fokozat Legjobb gyakorlatvezető (PTE-ÁOK) Legjobb gyakorlatvezető (PTE-ÁOK) Legjobb gyakorlatvezető (PTE-ÁOK)

Tudományos társasági és testületi tagságok: 1973 1975 1981 1982 1990 1990 19921993 1994 -

Magyar Anatómusok, Hisztológusok és Embriológusok Társasága (2001-től elnökségi tag) Magyar Endokrin- és Anyagcsere Társaság Magyar Klinikai Laboratóriumi és Diagnosztikai Társaság Gesellshaft für Histochemie International Society of Endocrinology European Federation of Endocrine Societies Magyar Orvostudományi és Egészségügyi Oktatási Társaság Pécsi Akadémiai Bizottság Neurobiológiai Szakbizottság tagja European Pineal and Biological Rhythm Society tagja

13

1997 1998 2000-2005 2000-2005 2000 2002 - 2007 2002 20022002-2005 2004 20042005 -2008 2005-2008 2008-

MTA köztestületi tag (04159) A Magyar Orvosképzési és Egészségügyi Oktatási Társaság tagja A Pécsi Akadémiai Bizottság Kémiai Tudományok Szakbizottságának tagja. Az MTA Területi Bizottság Orvostudományi Szakbizottsága Elméleti Orvosi Tudományok Munkabizottságának tagja. European Society for Comparative Endocrinology tagja (2002- vezetőségi tagja) A MTA “Neurohumorális Szabályozások” tanszéki kutatócsoportjának vezetője (PTE-ÁOK Anatómiai Intézet). PTE-ÁOK Elméleti Orvostudományok doktori iskola Neuroendokrinológia és neurohisztológia programmjának vezetője International Society for Chronobiology tagja MTA Orvosi Osztály III. sz. Doktori Bizottság titkára A Német Tudományos Akadémia (Deutsche Akademie der Naturforscher Leopoldina) rendes tagja European FP6/7 Program szakértői testület tagja (Life and Enviromental Panels, Mobility-5, -6 and -7 activities). A Pécsi Akadémiai Bizottság Orvostudományi Szakbizottsága Elméleti Orvosi Tudományok Munkabizottságának elnöke. MTA Orvosi Osztály III. sz. Doktori Bizottság tagja A Pécsi Akadémiai Bizottság tagja (területi képviselő)

Tudományos elismerések 1971 Országos TDK konferencia, kiemelt díj 1978 IBRO Travelling Grant 1978 - 79 Ford Fellowship 1984 Akadémiai pályázati díj 1994 Deutsche Forschungsgemenschaft ösztöndíj 1997 - 2000 Széchenyi Professzori Ösztöndíj 1999 TEVA-Biogal természettudományos kutatási pályázati díj. 2001 PTE Holub József Kutatói Díj 2002 PTE Lissák Kálmán Kutatói Díj 2004 A Német Tudományos Akadémia (Deutsche Akademie der Naturforscher Leopoldina) tagja

A projektben szakmai megvalósítóként részt vevő oktatók, kutatók, szakértők, támogató személyek publikációs tevékenysége a fejlesztésbe leginkább bevont intézetek (Anatómiai, Patológiai, Neurológia, Magatartástudományi) szerint csoportosítva:

14

15

A fentiek is bizonyítják, hogy a fejlesztést felvállaló intézetek tudományos elismertsége minden kétséget kizáróan elegendők a vállalt feladat szakmai végrehajtásához.

16

Nordex Kft.-Dialóg Campus Kiadó A Nordex Kft.-Dialóg Campus Kiadón belül a projektet , az együttműködést a konzorciumi partnerekkel a megvalósítást vezetői szinten Dr. Bázing Zsuzsanna ügyvezető igazgató felügyeli. Szakképzettség: Jogász / ügyvezető igazgató, két év egyetemi tanulmányok Medien und Kommunkation szakon, Universität Passau Kompetenciák: Vezetői kompetenciák önéletrajzban: „...több mint 15 éve rendelkezem vezetői gyakorlattal úgy, hogy 2001-től az irányított egységek földrajzilag, Magyarországon belül is külön-külön működtek. Az irányított cégek 10-15 fő szorosabb, belső munkatársi és ennél lényegesebb kiterjedtebb külső lektori, szerzői és kereskedelmi kapcsolatrendszerrel működnek. Vezetőként mindig olyan munkalégkört próbálok kialakítani, ahol mindenki a maga területének felelőse és a végeredmény a lényeges. Cél az is, hogy a feladatokat közös élményként éljék meg a munkatársak. Fontosnak tartom a szervezeten belüli szakmai vitákat, amelyeknek azonban a feladatra kell koncentrálnia és nem válhatnak egyének önmegvalósítási terepévé. Megpróbálom a munkatársakban –hiszen ez is hozzájuk tartozik- az emberi motivációikat is figyelembe venni és ha kell, ezen a szinten szólni hozzájuk. Problémák esetén igyekszem a nyugalmat megtartani és a korábban kialakított közös pontok, értékek alapján a megoldást keresni. „ Jelen fejlesztéshez KAPCSOLÓDÓ szakmai ismeretek, nemzetközi illetve hazai tapasztalatok:

A Dialóg Campus Kiadónál magyar, angol és német nyelvű szakkönyvek kiadásának gyakorlata 1997-óta, ezek között döntő többségében a felsőoktatásban használt kötelező és ajánlott irodalomként felhasznált könyvek megjelentetése.

A Nordex Kft.-Dialóg Campus Kiadón belül a tananyagkészítés műszaki részére vonatkozó feladatokat (adatkonverziók és tananyagfejlesztések a pályázatban vállalt formátumokban) vezetői szinten Schenk János főszerkesztő, mint a műszaki előkészítő részleg vezetője felügyeli. Szakképzettség:

Történelem szakos középiskolai tanár, magyar nyelv és irodalom szakos általános iskolai tanár Jelen fejlesztéshez KAPCSOLÓDÓ 1972 -1995: közigazgatási, felsőoktatási oktatási szakmai ismeretek, nemzetközi illetve munka, programszervezési gyakorlat hazai tapasztalatok: 1995-2011: felsőoktatási tankönyvek szerkesztése, kiadói szerkesztő-vezetői munkák,kiadói főszerkesztő Feladatok: szakmai tanácsadás, szerzői munkák

17

gondozása ,pályázati projekteknél, koordinációs munka a könyvkiadásban, egyetemi könyvpályázatokban, E-book tanácsadás, szerkesztés, gyártáskoordinálás, az előkészítés, megírás, lektorálás, szerkesztés és kivitelezés nyomon követése, irányítása.

1.3. A projektgazda (és partnerei) projekthez kapcsolódó tapasztalatainak bemutatása

A PTE illetve a mint a magyar orvosképzés jelentős bástyája számos olyan hazai ill. nemzetközi pályázatban vett részt, amelynek célja digitális tartalomfejlesztés. A projekt közvetlen célja, hogy digitális tananyagok és tartalmak fejlesztésével elősegítse a magyar, azon belül is elsősorban a pécsi és budapesti orvosképzés korszerűsítését illetve hozzájáruljon a magas képzési színvonal megtartásához, a korszerű ismeretek és készségek átadásához illetve olyan széles látókörű orvos végzettségű kutatókat neveljen ki, akik kutatásaik révén hozzá tudnak járulni a tudományág fejlődéshez, a regionális illetve nemzetgazdaság gyarapodásához. Ebbéli céljait tekintve jelen pályázat több ponton kapcsolódik a PTE által már elnyert, részben más OP-ból finanszírozott betegellátási/kutatási projektekhez. Itt szeretnénk visszautalni, hogy a magyar orvosképzésben elsők között Pécsett került sor digitális tananyag alkalmazására az orvosképzés során, mikor az Anatómia Intézet metszetek illetve képanyagok digitalizálásával oktatta a tájanatómia tárgyakat 1994-től kezdve.

PTE: ERASMUS – CHANCE projekt:MS cin Migrant Health: Adressing New Challenges in Europe TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011. „Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen.” HEFOP 4.3.3: Térségi Diagnosztikai és Szűrő Centrum HEFOP 4.4.1.: Egészségügyi információ-technológiai fejlesztés az elmaradott régiókban TIOP 1.3.1.: Science, Please! PTE Science Building létrehozása TÁMOP-4.2.2/08/1: Science Please! Őnnovatív Kutatói Team TÁMOP 4.2.1: 3T – Technológia- és tudástranszfer feltételeinek kialakítása a Dél-dunántúli Régió egyetemi tudásbázisaiban

Dialog Campus Kiadó kapcsolódó tapasztalata:

18

Projekt megvalósítás időtartama

Projekt címe

Felsőoktatási Szakkönyvés Tankönyvpályázat (Oktatási Minisztérim) 1997-2005

Sportszakemberképzés az életminőség szolgálatában. Tananyagfejlesztés a testnevelő-edző, rekreációfejlesztés és sportszervező szakos 2010.04.01.hallgatóknak 2011.09.30.

Projekt célja (megoldand Finanszírozá ó probléma és/vagy As forrása jelzett (támogatás* Projekt kihasználni Projekt időszakban , önerő, kívánt Projekt több mint összköltség AProjektben célcsoportja Projekt hitel stb.) vetése (eFt) lehetőség) tudományos érdekeltek i eredményei hatásai negyven könyv munkák megvalósítás szerzői az Magas a, a Felsőoktatási ország színvonalú támogatás tanés különböző Felsőoktatási egyetemi könyvenként szakkönyvek felsőoktatási hallgatók, tankönyvek került 38.000.000 megjelentetés Pécsi intézményeib oktatók, Megjelent illetve Tudományeg megítélésre Ft e ől kerültek ki szakemberek könyvek szakkönyvek yetem, Tananyagfejl Szegedi esztés a Tudományeg Az egész testnevelő- yetem, országban edző, Eszterházy tanuló B.A szakon rekreációfejle Károly testnevelő- használatos sztés és Főiskola, edző, elektronikus Támogatás, sportszervez Nyugatsportszervez tananyagok TAMOP-4.1.234.037.422 ő szakos Magyarorszá ő szakos és e-learning Korszerű 08/1/A-20090025 Ft hallgatóknak gi Egyetem hallgatói tananyagok tananyagok Tananyagfejles ztés 18 különféle

Molekuláris bionika és Infobionika szakok tananyagának komplex fejlesztése konzorciumi keretben

2010.01.01.2011.09.30.

TÁMOP4.1.208/2/A/KM R-20090006, 100.000.000 támogatás Ft

tantárgyra vonatkozóan, amelyek a képzés különböző moduljaiban találhatók. A kifejlesztett tananyagok nyelve angol.

Pázmány Péter Tudományeg ytem Információs Technológiai Kar, Semmelweis Egyetem

Befejezéstől számított 4 év

18 tantárgy tananyaga angol Molekuláris nyelven, Az országban bionika és fogalomtár és egyedülálló infobionika szószedett képzéshez Befejezéstől szakos magyar és kapcsolatos számított 4 hallgatók angol nyelven tananyagok év

Forrásigények Bár a PTE számos egyéb pályázatban vesz részt, így minden projektre kiterjedő forrásigényről, ütemezési igényekről pontos információval nem rendelkezünk, azonban jelen pályázat erőforrás igénye elkülönítésre került aminek következtében kijelenthető, hogy forrásproblémával a projekt megvalósítása során várhatóan nem fogunk szembesülni.

19

Projekt fenntartása Eredményes, mai napig használják a kifejlesztett könyveket az egyetemi oktatásban

2. A projekt bemutatása (max. 25 oldal) 2.1. Helyzetértékelés, környezet bemutatása, indokoltság

Bár az Európai Unió több direktívát fogalmazott meg az orvos képzést illetően, a harmonizációs törekvések ellenére a tagországok orvosképzési rendszere messze nem egységes. Vonatkozik ez a képzési keretszámok korlátozására, a képzés rendszerére, átjárhatóságára, valamint sokszor a képzés tartalmára is. Az orvosképzés azon kevés képzési ágak egyik, ahol a nemzeti szabályozás lényegében fennmaradt, valamint a diplomák kölcsönös elismertetése, a képzett munkaerő szabad áramlása nem teljesen automatikus. Ebből kifolyólag nem beszélhetünk összeurópai orvosképzési szakpolitikáról, legfeljebb annak lehetünk tanúi, hogy a szakma igyekezte meghatározni az mag-kurrikulumot ajánlás szintjén meghatározni, amely remélhetőleg beépül az európai orvosképzésbe minden országban. Az EKKR irányelvekhez kapcsolódva és a lisszaboni stratégiával összhangban elsődleges cél az Európai Unióban, hogy növeljük a természettudományi területen beiskolázott és végzett hallgatók létszámát méghozzá olyan moduláris, egymásra épülő oktatási rendszerben, ahol a szaktudás folyamatosan továbbfejleszthető. Az Európai Unió Amszterdami Szerződése szerint minden EU tagállam felelős az oktatás tartalmáért és megszervezéséért. Mivel a diplomák jelenleg nem általánosan elfogadottak minden európai tagállamban, az egyetemeknek különös figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a tananyag és a kurrikulum olyan színvonalú legyen, mely a diplomákat elfogadhatóvá teszi nemzetközi szinten. A bolognai lineáris képzési szerkezet továbbfejlesztése a konzorcium egyetemein, az infokommunikációs technológia (IKT) segítségével történő elektronikus tananyagfejlesztés, a tudásanyag mennyisége ellenére is nagy hallgatói létszám képzését teszi lehetővé. A projekt tananyagfejlesztés és az ehhez kapcsolódó tartalomfejlesztés révén hozzájárul a konzorcium egyetemein a képzési kapacitások bővítéséhez. A Lisszaboni Stratégiával összhangban a projekt a természettudományi képzési területeket (orvos, gyógyszerész, orvos) fejleszti; korszerű tananyagok, képzési módszerek kidolgozásával és terjesztésével, mely hozzájárul az e területeken tanulók és végzettek számarányának növeléséhez. 2.1.1. A projekt gazdasági, társadalmi, és környezeti hátterének bemutatása A projekt szervesen kapcsolódik a jelentős és aktuális gazdasági, társadalmi problémák megoldását célzó, az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 18-i 1982/2006/EK határozatának I. mellékletében szereplő tudományos és technológiai célokhoz, témákhoz és tevékenységekhez. A kutatás központi szerepét a 2000. március 23–24-i lisszaboni Európai Tanács ismerte fel, amely új stratégiai célt tűzött ki az Európai Unió elé a következő évtizedre: a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává válni, amely képes a fenntartható fejlődésre és több és jobb munkahellyel és nagyobb társadalmi kohézióval rendelkezik. A tudás háromszöge – az oktatás, a kutatás és az innováció – alapvetően fontos e cél eléréséhez, ezért a Közösség célja, hogy mozgósítsa és megerősítse a szükséges kutatási és innovációs kapacitásokat. A hetedik keretprogram kulcsfontosságú közösségi eszköz e tekintetben, amely kiegészíti a tagállamok és az európai ipar erőfeszítéseit.

20

Magyarország számára ezért kulcs fontosságú az egészségügy, mint ipar erősítése. Minden olyan törekvés, amely az egészségügyi képzés javítását, hatékonyságának fokozását szolgálja, közvetlenül is erősíti a gazdasági pozíciónkat. Az Unió ezeken túlmenően nyomatékosan hangsúlyozza, hogy erősíteni kell Európában az humán tényezőt a kutatás és a technológia területén mind mennyiségileg, mind minőségileg; a jobb oktatás és kutatói képzést, a kutatási lehetőségekhez való könnyebb hozzáférést. A projekt megvalósulása esetén egy széles hozzáféréssel rendelkező tudásbázist biztosítanánk a hazai és nemzetközi egyetemek, kutatóhelyek hallgatói, dolgozói számára. És ez egybecseng az Európai Tanács azon álláspontjával, mely szerint támogatni kell a közfinanszírozású kutatási tevékenységből eredő tudás széleskörű alkalmazását és terjesztését. A közösségi fellépéshez meghatározott tíz téma között első helyen szerepel az egészségügy. Ezen túlmenően bátorítják a multidiszciplinaritást a több témát érintő kutatási és technológiai kérdések közös, több témát átfogó megközelítésével, a több témát érintő együttműködés fontos eszközét képező közös felhívások segítségével. Valamint hangsúlyt fektetnek a transzlációs kutatásra (az alapkutatás felfedezéseinek klinikai alkalmazásokba való átültetésére, beleértve a kísérleti eredmények tudományos alátámasztását). A projektünknek éppen ez az egyik legnagyobb erőssége. Első helyen szerepel benne a multidiszciplinaritás, az alapozó és preklinikai tárgyak jelentőségének hangsúlyozása a klinikum szemszögéből.

2.1.2. A szakterület elemzése Bár az Európai Unió több direktívát fogalmazott meg az orvosképzést illetően, a harmonizációs törekvések ellenére a tagországok orvosképzési rendszere messze nem egységes. Vonatkozik ez a képzési keretszámok korlátozására, a képzés rendszerére, átjárhatóságára, valamint sokszor a képzés tartalmára is. A modern orvosképzés, a klinikai medicina művészete és tudománya számos kihívást is jelent. Ezekre adott válaszok elsősorban a bizonyítékon, valamint újabban a szimuláción alapuló orvosképzés nagyobb arányú alkalmazását jelentik. A modern, páciens központú orvosképzés az elméleti megalapozást követően átfogó, praktikus szemléltető klinikai képzésre törekszik úgy, hogy maximálisa biztosítani igyekszik a páciens biztonságát és komfortérzetét. Itt ütközünk bele az orvosképzés örök dilemmájába: a jó orvosok képzéséhez elengedhetetlen a medikusok páciensekkel való direkt kontaktusa, ugyanakkor a beteg érdeke, hogy a legtapasztaltabb orvos kezelje. A szimuláció alapú orvoslás nagymértékben fel tudja ezt a dilemmát oldani. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a képzésben, mind a preklinikai, mind a klinikai szakaszban sokkal nagyobb teret kell, hogy kapjanak a modern, az igényekhez gyorsan alkalmazható, a legújabb tudományos tartalmakat integráló, a multimédiát, a szimulációt nagymértékben alkalmazó tananyagok. Ezen kritériumoknak kizárólag a digitális, online elérhetőségű tartalmak felelnek meg. Ezen tartalmak alkalmazásával csökkenthetők a kontaktórák száma, a képzési költségeket illetve erőforrásokat lehet megtakarítani, illetve átcsoportosítani a képzés olyan szegmensébe, ahol ezen digitális tartalmak nem vagy csak kismértékben alkalmazhatók. További pozitívumként említhetjük meg, hogy a digitális tananyagok lehetővé teszik az online hivatkozások elhelyezését, amely egyrészt nagymértékben segítheti a felhasználót a tananyag megértésében, illetve amennyiben a felhasználó érdeklődése a kötelező tananyagon túl kiterjed bővebb ismeretek nyújtására. Ezen lehetőségek hagyományos, offline tartalmak esetében nem vagy csak körülményesen valósíthatók meg. Ahogy utaltunk már rá, az orvosképzés is kettős küldetésű: egyrészt elsődleges feladata az orvosok képzése, ugyanakkor nem hagyható 21

figyelmen kívül az sem, hogy az orvosképzés tudja a legátfogóbb ismereteket adni az elmúlt évtizedekben igen gyorsan fejlődő, komoly gazdasági potenciállal rendelkező élettudományi kutatásokhoz és alkalmazásokhoz. Tehát a modern eszközöket és a legújabb tudományos tartalmak alkalmazó orvosképzés nem csak a jó orvosok képzését, hanem a széles látókörű, átfogó ismereteket szintetizálni képes, tudományos alap és alkalmazott kutatásokat végezni képes fiatal kutatók képzését is jelenti. Ebből a szempontból jelen pályázat hatása is kettős: a modern, jól képzett, az infokommunikációs technikákat napi szinten alkalmazó orvosok képzése mellett közel ilyen fontosságú azon orvosok képzése is, akik praktizálás helyett vagy azzal párhuzamosan kutatói munkát is végeznek, ezzel lokális illetve regionális szinten is hozzájárulva a gazdasági fejlődéshez. Látható, hogy ma Magyarországon a lakosság ellátásához szükséges orvosok számában komoly hiány lépett fel. Az elvándorlás emelkedése, valamint a képzési kvóták stagnálása miatt kb. 3-4000 orvos hiányzik a rendszerből, s ez a szám évről évre emelkedik elöregedő orvosi kar, valamint a fiatalok számára cseppet sem vonzó a pályakép következtében. A magyar orvosképzés nemzetközileg elismert színvonalú, az orvosképzés hiánycikk egész Európában. Nem csupán presztízs, de anyagi szempontból is lényeges, hogy a magyar orvosképzési intézmények jelentős volumenben végeznek idegennyelvű, költségtérítéses képzéseket is, ahol valódi nemzeti, illetve nemzetközi versenyhelyzet alakult ki. A korszerű, egyedi igényeket is kielégítő, gyorsan adaptálható, többnyelvű tananyagok, digitális tartalmak mindenkép erősítik nem csak a magyar nyelvű, hanem az idegennyelvű képzésben is elért pozíciókat. Az elmúlt két évben a mind a 4 magyar orvosképzést végző egyetem 20 %-kal növelte az orvos-, fogorvos-, gyógyszerészképzésbe felvett hallgatóinak számát. A létszám emelkedését nem kísérte az erőforrások ily mértékű emelkedése, aminek következtében az erőforrások hatékonyabb kihasználása nem lehetőség, hanem szükségszerűség. Ehhez azonban az oktatás módját illetve az oktatási anyagokat mindenképp a 21. sz. kihívásainak megfelelően korszerűsíteni kell. A magyar orvosképzés, amely egyszerre mutat országos és regionális beiskolázási jellegzetességeket, képesnek kell lennie, hogy a 21. sz.-i kritériumoknak megfelelően olyan tudásanyaggal lássa el az orvosképzésben résztvevőket, amelyekre a nemzeti fejlesztés egyéb stratégiai irányai (egészségügy fejlesztése, kutatás-fejlesztés intenzitásának emelése, a regionális programok pillérei) támaszkodni tudnak. A mai magyarországi, ill pécsi orvosoktatás helyzetét a következőkben foglaljuk össze SWOT analízis formájában: Erősségek Gyengeségek  90 éves tapasztalat az orvosképzésben  A kontaktórák száma szűkösen elegendő az orvosképzésben.  3 nyelven oktató szakemberek alapos szakmai ismeretekkel.  Az orvosi munka anyagi és erkölcsi megbecsülésének devalvációja.  Konzorciális és szakmai támogatói együttműködés társegyetemekkel.  Kevés orvos választja az akadémiai pályát és a magánszférából is sokan  Pályázati célkitűzéseink alapjai az edtávoznak külföldre. digi curriculumban is fellelhetőek, nem a nulláról indul a fejlesztés.  Nemzetközi összehasonlításban a legmodernebb szakirodalom korláto Hallgatói feedback és TDK munkalezott elérhetősége. hetőséget nyújt mindhárom nyelven a hallgatókkal való szoros együttműkö Dél-Dunántúli Régió elszigeteltségét désre a tananyagfejlesztésben. a várt Horvátuniós csatlakozás szünteti meg és szélesíti ki uniós régióvá.

22

Lehetőségek Veszélyek  A pályázat célkitűzéseinek megvalósu A digitális fejlesztésekből és elása lehetőséget teremt a magyar orlearning programokból való kimaravosképzés modern, integratív megködásunkkal versenyhátrányba kerüzelítésű kurrikulreformjának megvalólünk. sítására.  A képzési kontaktóra keret egyre szűkösebb az orvosképzés számára a  A kontaktórák során koncentráltabb módon lehet a gyakorlati képzésre és a rohamosan bővülő elméleti és kliniprobléma alapú oktatásra hangsúlyt kai ismeretanyag átadására. fektetni.  Különösen a Magyarországon gradu A digitális oktatás és számonkérés leális képzésben részesülő külföldi hetőséget nyújt a hallgatók egyéni tahallgatók számára fontos a képzőhenulási szokásainak figyelembevételére, lyek curriculumai közötti átjárhatóezzel növelve az esélyegyenlőséget. ság.  A digitális forma és internetes megjelenés lehetőséget ad a képzés széleskörű megismertetésére, a folyamatos továbbképzésben való felhasználhatósága jelentősen növeli a jövedelemtermelő képességet.  Horvátország uniós csatlakozása nyomán a pályázati célkitűzések megvalósulásával újabb oktatási együttműködési lehetőségek nyílnak meg.

2.1.3. A projekt kapcsolódása a nemzetközi, hazai, és térségi fejlesztéspolitikához Az Új Széchenyi Terv legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében hat kiemelt területen indít el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben. Jelen projekt elsősorban a társadalmi megújulást illetve közvetetten a gazdasági fejlődést segíti, specifikusan beilleszthető a TÁMOP OP, amelyek prioritási tengelyei közvetlenül támogatják az Európai Unió lisszaboni stratégiájának több foglalkoztatási jellegű célját, illetve több beavatkozás irányul az ÚSZT horizontális politikáiként megfogalmazott szempontok érvényesülésére a társadalmi, gazdasági és területi kohézió megteremtése érdekében. A projekt összeállításakor nagy figyelmet fordítottunk a legfontosabb fejlesztéspolitikai irányelvekkel történő harmonizációra. Ezek közül is meghatározó a már említett Új Széchenyi Terv. Ennek prioritásai közül leginkább (a TÁMOP programtól eltekintve) a Gyógyító Magyarország – Egészségipari Program jelenti az elsődleges kapcsolódási pontot. A terv, nevéből is adódóan az egyik legnagyobb hangsúlyt az egészségipar, egészségturizmus fejlesztésére fekteti. A program célkitűzése kimondja, hogy az ország versenyképességének tartós növelése elengedhetetlenül fontos. Az egészségipar résziparágainak többsége a termelés vagy a szolgáltatás kibocsátását növeli. Egy olyan „nemzeti ipar” jöhet létre, amely stratégiai előnyt biztosíthat számunkra, és összetéveszthetetlenül jellemző hazánkra. A célok megvalósításának

23

egyik kulcsa a tudásfejlesztés. Az egészségipar, az egészségturizmus minőségfejlesztésének egyik elengedhetetlen kelléke a szaktudás és az ezt elősegítő tudástár bővítése és fejlesztése. A nemzetközi trendeket ismerő szakembergárda magával vonzza az új technológiák bevezetésének törvényszerűségét is. Az oktatás és képzés minden iparág hosszú távú támogató programja – befektetés a jövőbe –, így az egészségipar szerves részeként tekintendő. A program megvalósítási tervei között ezért előkelő helyet foglal el az egészségiparhoz kapcsolódó oktatásfejlesztés célja. Míg a marketing, mint eszközrendszer a külső környezet felé történő fordulás fontos prezentációs és viszszacsatolást támogató eszköze, addig az oktatás a rendszer külső és belső folyamatait, és a kapcsolatokat tartja karban. Mindezek megvalósulásához nélkülözhetetlen az egészségiparhoz tartozó szektorokban a humánerőforrás versenyképességének javítása, az egészségügyi felsőoktatásból származó bevételek növelése. Ez részben a költségtérítéses hallgatói létszám növelésével valósítható meg az egészségügyi felsőoktatásban. A projektünk ezért azt a célt is szolgálja, hogy minél nagyobb számú hallgató férjen hozzá közvetlenül a tudásbázisokhoz, leküzdve ezzel a hagyományos könyvtári struktúra nehezen és költségesen fejleszthető infrastrukturális hátrányait. Az egészségipar fejlesztési program ezen elemei szoros kapcsolatban vannak a terv egyéb elemeivel is, úgymint a Tudomány – Innováció Programmal. Az Új Széchenyi Terven túl szem előtt szem előtt tartottunk számos egyéb fejlesztési célkitűzést és irányt. Ezek közül meg kell említeni a Digitális Magyarország fejlesztési tervet. A terv legfontosabb eleme, hogy az oktatás modernizációjához az IKT szektornak részben az oktatási intézmények IKT infrastruktúrájának, hallgatói, oktatói, kutatói információs rendszerek biztosításával, oktatási tartalmak digitalizálásával, e-Learning megoldások kialakításával kell hozzájárulnia. Az infokommunikációs eszközök segítségével elérhető oktatási tartalmak, internetes tananyagok elterjesztése, mely addicionális hatásként csökkentheti az egyes régiók közti különbségeket, hiszen a „távoli” tananyag mindenki számára elérhetővé válik. A távlati célok meghatározásakor pedig az Európa 2020 stratégiai terv irányelvei az útmutatók. Elsődleges prioritást élvez a tervben az intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása. Az „Innovatív Unió” kezdeményezés a keretfeltételek, illetve a kutatásra és innovációra fordított finanszírozás javítására szolgál annak érdekében, hogy az innovatív ötletekből a növekedést és a foglalkoztatást segítő termékek és szolgáltatások jöjjenek létre.

2.1.4. Jogszabályi háttér

A projekt tervezése valamint végrehajtása során a következő törvények illetve rendeletek iránymutatásai relevánsak: Vonatkozó jogszabályok listája 1. Törvények 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról 2007. évi CXXVII. törvény általános forgalmi adóról 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről

24

1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 2000. évi C. törvény a számvitelről 2003. évi XCI. törvény az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről 2003. évi XXIV. törvény a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) 2007. évi CLXXXI. Törvény a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról 2001. évi XCIII. tv. A devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról 2001. évi CXX. tv. A tőkepiacról 2. Kormányrendeletek 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet államháztartás működési rendjéről 249/2000 (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálatról 102/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló, és egyes nemzetközi megállapodások alapján finanszírozott programok monitoring rendszerének kialakításáról és működéséről 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról 3. Miniszteri rendeletek 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet a 2007-2013 időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól

25

4. Közösségi szabályok A Tanács 2006. július 11-i 1083/2006/EK rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alap az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről A Bizottság 2006. december 8-i 1828/2006/EK Rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK tanácsi rendelet, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok meghatározásáról Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának 2006. július 5-i 1081/2006/EK Rendelete az Európai Szociális Alapról és az 1784/1999 EK rendelet hatályon kívül helyezéséről. Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának 2006. július 5-i 1080/2006/EK Rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a 1783/1999 EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

5. Esélyegyenlőség biztosításával összefüggő jogszabályok Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról Az Európai Parlament és a Tanács 771/2006/EK határozata (2006. május 17.) az Esélyegyenlőség mindenki számára európai évéről (2007) – az igazságos társadalom irányában 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről 1089/2006. (IX. 25.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács létrehozásáról 10/2006. (II. 16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról 97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról 96/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról és annak módosításai 2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól 64/2004 (IV. 15.) Korm. rendelet a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről

26

1021/2004. (III. 18.) Korm. határozat a romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati programról és az azzal összefüggő intézkedésekről 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról A Bizottság 68/2001/EK rendelete (2001. január 12.) az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a képzési támogatásokra való alkalmazásáról 2000. évi LX. törvény a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1958. évi 42. ülésszakán elfogadott 111. számú Egyezmény kihirdetéséről 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról

2.1.5. A fejlesztés iránti kereslet és a kapcsolódó kínálati elemek elemzése (indokoltság) A digitális generáció oktatásához digitális oktatásban járatos szakemberekre és megfelelő oktatási anyagra van szükség. Az orvostudomány oktatásában a kurrikulumok rendszere, az alapozó ismertek, preklinikai tantárgyak és a gyakorlati készségek fejlesztését egyre jobban előtérbe állító klinikai tárgyak időben egymást követő kötelező sorrendje szerint halad. Az orvosnak tevékenységének megkezdésének első pillanatától, rendelkeznie kell a beteg életének megvédéséhez szükséges ismeretek és készségek minimumával. Nélkülözhetetlen tehát egy olyan pontosan strukturált ismeretrendszer, mely amellett, hogy tartalmazza a kötelező minimumot annak ellenőrzéséről az elsajátítás meghatározott állomásain a hallgatónak bizonyságot is kell adnia. Ezt a kényszerszerűen kialakított tantárgyi struktúrát a hallgatói érdeklődés sokszor szétfeszíti, s esetenként nem feltétlenül szolgálja a különböző motivációval, és tanmeneti aktivitással rendelkező hallgatói igényeket. Másoldalról az egyre gazdagabbá váló digitálisan hozzáférhető ismeretanyag, valamint a kreatív tudásfelhalmozást segítő hiperlink-es keresőrendszerek az orvosi ismeretek elsajátításában is lehetővé teszik az önálló tudás gyarapítást, a problémaorientált ismeretanyag feldolgozást, a team munkát fejlesztő kiscsoportos közös megbeszéléseken alapuló tanulást és a különböző diszciplínák ismeretanyagában való elmélyedést. Egyértelmű, hogy a modern orvosképzésben a tudásátadás statikus módjait fel kell, hogy váltsa az interaktív, egyéni ütemben és szükségleteken alapuló digitális tananyag tartalom. Ez nem csupán praktikum, hanem szükségszerűség. A pécsi orvosképzésben is az elmúlt időszakban egyre nagyobb szerepet kapott a digitális tananyag fejlesztés, számos alapképzési tárgy esetében sikeresen segítette az önálló felkészülést. A leginkább égető szükségszerűség az a kényszer, ami afelé mutat, hogy mind a magyar, de még inkább az eltérő felkészültség-

27

gel, az idegennyelvi képzésre érkezők esetében áll fenn: az önálló, interaktív tanulás segítheti felzárkózásukat, növelheti tudás abszorbeáló képességüket. A projekt keretében megvalósítandó újszerű tananyag elsősorban az orvosoktatásban lesz várhatóan keresett. Miután a projekt anyaga három nyelven készül – magyar, német, angol – várhatóan kiterjedt nemzetközi érdeklődésre is számot tarthat, különösen azért, mert az angol nyelvet tekintik az orvos-biológiai tudományok nyelvének. Az újszerű szemléletű, vertikális tananyag nem lesz konkurense meglévő tankönyveknek, tananyagoknak, hanem azokat kiegészíti, az egyes témához tartozó diszciplínák megértését megkönnyíti, a hallgatók számára komplex áttekintést nyújt. Elősegíti a neurológia tárgykörébe tartozó, hagyományosan számos tantárgy keretében oktatott ismeretek integrálását. Ezt a komplex feladatok jelenleg ha hallgatók több-kevesebb sikerrel egyénileg végzik el. A fő célpopuláción, az orvostanhallgatókon kívül az anyag oktatási segédletként szolgálhat más orvos-biológiai egyetemi oktatási terület hallgatói számára, mint a fogorvostanhallgatóknak, a gyógyszerészhallgatóknak, a pszichológus- és biológus-hallgatóknak, valamint az egészségtudományi szakok hallgatói számára is. A komplex munka terveink szerint a területen dolgozók számára referenciamunkaként is alkalmazható. Az anyag internetes jellege lehetővé teszi azt, hogy a tudomány fejlődésével megszerzett új ismereteinket gyorsan és hatékonyan beépíthessük az anyagba – a tankönyvektől eltérően nem kell egy komplett újabb kiadást kidogozni és megjelenésére várni. Az orvosképzésben elsősorban az USA-ban már régóta használják az infokommunikációs technikákat. Jelen projekt esetében itt mondhatjuk el, hogy a magyar viszonyokat tekintve a kereslet megelőzte a kínálatot: a már felsorolt argumentációk alapján kijelenthető, a digitális tananyagok és tartalmak iránt kereslet az orvosképzésben dinamikusan nő, ugyanakkor ezen igények kielégítése külső forrásból elsősorban anyagi megfontolásokból nem lehetséges, ugyanis egy-egy tárgy vagy tárgycsoport oktatását segítő digitális tartalmak licencjogai felhasználónként esetenként több ezer dollárba kerülnek. Emiatt a növekvő igényeket, amelyek nem csupán a digitális tartalmak minőségének emelését, hanem a hozzáférhetőség bővítését is jelentik, csak saját fejlesztésű tananyagokkal vagyunk képesek kielégíteni. Tovább erősíti ezt az igényt, hogy a 2006-os bázisévhez képest 2009-ben az idegennyelvű képzésekre felvettek aránya több, mint duplájára emelkedett.

A stratégiai fejlesztési irányok célfán való megjelenítése mellett szükséges kifejteni, hogy a pályázati célok megvalósítása esetén létrehozott digitális orvosképzési oktatási segédanyag hathatós segítséget képes nyújtani a képzésben résztvevő hallgatók számára. A magyar nyelvű hallgatóknak hasznos útmutatót kínál a széles körűen, magyar nyelven hozzáférhető szakkönyvek és kézikönyvek ismeretanyagának a feldolgozásához. Másfelől pedig a kontaktórák számának szűkösségéből fakadóan erősen absztrahálni kénytelen egyetemi elméleti tantermi előadásokon átadott tudásanyag részletes kifejtésére, magyarázatára nyújt lehetőséget. Mindezt folyamatosan bővíthető módon, önellenőrzés lehetősége mellett. A külföldi hallgatók a magyar nyelvi környezet és a kultúrák eltérősége által jelentett nehézségek mellett kénytelenek a magyar nyelven tanulók elé állított követelményrendszerrel megegyező elvárásoknak megfelelni. Számukra egy interaktív digitális oktatási segédanyag az igen eltérő szemléletű idegen nyelvű szakirodalom könnyebb feldolgozása mellett egyfajta mankót is jelenthet, ami tájékozódási pontként mutatja meg, hogy mi az szükséges tudás-

28

anyag, aminek megszerzése elengedhetetlen. Ezzel megteremtve az esélyegyenlőségüket a tanulmányaikban való továbblépéshez. Amint a pályázat címe, a konzorciális együttműködés és a társegyetemek és szakmai szervezetek támogatása is jelzi, célkitűzéseink mind az egyetemi képzés oldalán jelentkező igényt kielégíti, mind pedig a munkaerőpiacra rálátással bíró szervezetek elképzeléseivel egyaránt egybeesik. A német és angol nyelvű fejlesztések egyértelműen lehetővé teszik minden a régióban akár országhatárokon túl is működő egyetemekkel való együttműködést. Nagy reménnyel tekintünk Horvátország uniós csatlakozása elé, ami az országhatárok névlegessé válásával a Dráván túli területeken – pl.: Eszéken megindítani kívánt új képzési formák kidolgozását, illetve azoknak támogatásának lehetőségét vetítik előre további közös pályázati források elnyerésével. 2.1.6. A projekt szükségességét alátámasztó probléma és/vagy stratégiai irány bemutatása Az orvosképzés a világ vezető orvosképző intézeteiben alapvetően kétféle rendszerben történik. A hagyományos rendszer klasszikus tantárgyakon alapul: mint a biokémia, anatómia, élettan, pathológia, belgyógyászat, sebészet, gyermekgyógyászat, stb. A rendszer lényege, hogy minden tantárgy a teljes embert tanulmányozza egy meghatározott szempontból. E megközelítés előnye, hogy központjában mindig a teljes ember áll – más-más szemszögből vizsgálva. Ugyanakkor a hallgatónak esetenként nehézséget jelent a különböző megközelítési módok integrálása, azaz pl. a máj, vese, szív, stb. molekuláris, szövettani és makroszkópos szerkezetének, működésének, megbetegedési és gyógyítási lehetőségeinek szintézise. A másik oktatási módszer a fenti hiányosság kiküszöbölését célzóan szervközpontú, „vertikális” szemléletű, az egyes szervekre koncentráló tantárgyakat alakítanak ki. A egyik tárgy például a szívvel foglalkozik. Leír mindent, amit a szívről tudni kell. A molekuláris, szövettani és makroszkópos szerkezetét, működését, ezek megbetegedési lehetőségeit és valamennyi rendelkezésünkre álló, a szív megbetegedéseit gyógyító eljárásokat. Hasonló tárgyak foglalkoznak valamennyi emberi szervvel. A módszerrel a hallgatók átfogó képet nyernek egy szervről alkotott ismereteinkről, ugyanakkor elvész, a hallgatóra bízzák, hogy az egyes, jól megismert szervekből „összerakják” a teljes embert. Ilyen megközelítésből ugyancsak nehézséget jelent megérteni, hogy egyes szervek megbetegedései miképpen hatnak az elvben egészséges, a gyakorlatban módosult működésű többi szervre. Az optimális orvosképzésben a két oktatási forma együttes alkalmazása jelentené. Sajnos ez a drága, hallgatókat így is jelentősen megterhelő, 5-7 éves orvosképzés mennyiségének további növekedését jelentené, ami az orvosképzést elviselhetetlenül elnyújtaná, megdrágítaná. Megközelíthetjük a két oktatási forma hatékony ötvözését úgy, hogy a hallgatókat a hagyományos, „horizontális” szemléletben, hagyományos tematikával képezzük, ugyanakkor egy, a vertikális oktatási szemléletben készített korszerű tananyagot bocsátunk hallgatóink rendelkezésére, amivel hagyományos rendszerben történő tanulás közben könnyedén, szemléletesen, önállóan elvégezheti az ismeretek „vertikális” integrációját. A „tanterven kívüli” megközelítésű, de a tantervek anyagát tartalmazó tananyag a hallgatók tanulását jelentősen megkönnyíti, hatékonyabbá teszi. Maga az anyag nem tartalmaz az eddigiekhez képest új ismereteket, nem terheli tovább a hallgatókat új ismeretek megtanulásának igényével, hanem eltérő megközelítési módjával azok megértését, elsajátítását segíti. Az anyag elkészítése újszerű szemléletmódja ellenére nem igényel újszerű, speciális szakembereket. A jelenlegi egyetemi oktatók oktatómunkájuk során szükségszerűen megszerzik ezen „vertikális” ismereteket, felismerik az összefüggések

29

rendszerét, így az anyag készítése során ezt, az oktatás közben csak részben kihasznált szemléletmódot lesz lehetőségük tananyag formájába önteni. A jelenleg magyarországi orvosképzés probléma illetve célfáját a következő módon vázolhatjuk fel:

1. ábra: a magyar orvosképzés problémafája

30

2. ábra: A magyar orvosképzés legfontosabb kihívásaira adandó válaszokból származtatott célfa

2.2. A fejlesztés céljai A projekt közvetett célja a magyar orvosképzés bizonyos szegmenseinek új szemléletű, vertikálisan integrált tananyag fejlesztése az idegtudományok területén. A tartalmi és módszertani fejlesztés magyar, angol és német nyelven folyik, eredményeképp összesen 27 digitális tananyag kerül kifejlesztésre (9 tananyag három nyelven). A fejlesztendő tananyagok számos orvosi diszciplína részbeni felhasználásával kerülnek kifejlesztésre, megteremtvén a hagyományos orvosi diszciplínákon átívelő integratív szemlélet kialakítását, így komoly segítséget adnak a tananyag maradandó elsajátítatáshoz. Továbbá a digitális tartalmak mindenkori elérhetősége lehetővé teszi az egyéni előrehaladást, így nagymértékben hozzájárul a tanulási esélyegyenlőség kialakulásához.

31

A projekt közvetlen célja, hogy digitális tananyagok és tartalmak fejlesztésével elősegítse a magyar, azon belül is elsősorban a pécsi, debreceni és szegedi orvosképzés korszerűsítését illetve hozzájáruljon a magas képzési színvonal megtartásához, a korszerű ismeretek és készségek átadásához illetve olyan széles látókörű orvos végzettségű kutatókat neveljen ki, akik kutatásaik révén hozzá tudnak járulni a tudományág fejlődéshez, a regionális illetve nemzetgazdaság gyarapodásához. A projektet logikai keretmátrixban az alábbiakban foglalhatjuk össze:

32

Projekt leírás ÁLTALÁNOS CÉLOK

Objektíven igazolható eredményességi mutatók HATÁS INDIKÁTOROK

A magyarországi orvosképzés módszertani és tartalmi modernizációja, az oktatási erőforrások hatékonyabb kihasználásával, az esélyegyenlőség fokozásával

Orvosképzésben résztvevők ill. végzők tanulmányi eredményességének emelkedése, tudástranszfer hatékonyságának növekedése

PROJEKT CÉLJA

CÉL INDIKÁTOROK

A orvosképzés egyik fontos részét (idegtudományok) lefedő vertikálisan integrált szemléletű digitális tananyagok készítése magyar, angol és német nyelven

Összesen 27 tananyag kidolgozása a vonatkozó képanyagokkal valamint megfelelő ellenőrző kérdésekkel (3 nyelven)

VÁRT EREDMÉNYEK

EREDMÉNY INDIKÁTOROK

Ellenőrzés forrásai és eszközei

Feltételezések (külső tényezők)

-saját ill. OM statisztikák

-

Oktatásra fordítható időkeret hatékonyabb kihasználása, egyéni előrehaladás megkönnyítése, a legmodernebb eszközökkel és szemlélettel képzett szakemberek képzése TEVÉKENYSÉGEK - folyamatos me-

Tananyagonként 30 kreditpontot érő tananyagok kidolgozása - 1450 hallgató közvetlen bevonása mint célcsoport - 128, leendő fejlesztő képzése ESZKÖZÖK - fejlesztői számí-

A konzorcium saját gyűjtése -

Projektjelentés illetve saját statisztikák

KÖLTSÉGEK

-

Pályázati források időbeni rendelkezésre állása Jogszabályi környezet állandósága Belső erőforrások szükséges rendelkezésre állása

Fejlesztői kör minimális fluktuációja A fejlesztéshez szükséges humán és technikai infrastruktúra valamint immateriális javak megléte

-

-

-

-

-

nedzsment és kommunikációs tevékenység képzők képzése modulok kidolgozása, képzések elvégzése tananyagfejlesztési tevékenységek harmonizációja és megvalósítása tananyagok digitális közlésre való előkészítése próbaoktatások elvégzése, szükséges feedback követően esetleges módosítások a projekt eredményeinek disszeminációja

-

tógépek fejlesztéshez szükséges szoftverek

Pályázati forrás: 139.903.490 Ft Saját forrás: - 7 363 341Ft

ELŐFELTÉTELEK -

34

Menedzsmentszervezet felállítása Pályázati szerződéskötés Szükséges saját erőforrások elérhetősége

2.2.1 A projekt általános célja A ma elterjedt, az egész életen át tartó tanulás stratégiáját preferáló oktatási rendszerek egyik legfőbb célkitűzése kompetencia-alapú oktatásra való áttérés, a tudásátadás hatékonyabbá tétele valamint az átjárhatóság biztosítása. Ehhez elengedhetetlen azon új infokommunikációs technológiák használata, amelyek segítségével gyorsan, széles körben lehet elérni az adott célcsoportot, továbbá alkalmasak a tudomány legújabb eredményeinek tananyagba való gyors integrálására is. E célok elérése igen fontos ahhoz, hogy a magyar orvosképzés nemzetközileg továbbra is elismert maradjon. A célokat elérése azonban kizárólag a tananyagok digitalizálásával, azok önálló tanulásra is alkalmassá tételével reális. A digitális technika használata a mai magyar orvosképzésben sajnos nem túl intenzív, legtöbbször az előadások projektor általi órai kivetítését jelentik. Bár a hagyományos frontális oktatáshoz képes előrelépés (hiszen az előadás vázlata elektronikusan rendelkezésre áll), mégsem felel meg az új kihívásoknak, hiszen a tudásátadás statikus, nem a megértésen, hanem a későbbi ismétlésen alapul. A hagyományos frontális oktatásban a tanulási folyamat három tényezője, a tanár, a tananyag és a diák egyszerre van jelen, aminek pozitív hatása mellett (pl. tanár személyes motiváló ereje) komoly hátrányai is vannak, amely elsősorban abból fakad, hogy a diákok értelmi adottságai különbözőek: akik bizonyos tananyagi információkat nem értettek, az arra épülő további tudást nehezen tudják megszerezni. A digitális tananyag ez ki tudja küszöbölni, hiszen a diák később bármikor újraolvashatja/értelmezheti a digitális tananyagot, ami egy hagyományos előadás esetében nem lehetséges. A orvos képzés, hasonlóan más képzésékhez, alapvetően azzal a dilemmával küszködik, hogy a folyton bővülő tudásanyagot (évi 10-20%-t is elérheti) változatlan időkeretben kell átadni, miközben az elméleti és gyakorlati órák aránya az utóbbiak felé kezd elbillenni, hiszen manuális szakmának tekintve a orvoslást, a gyakorlati képzésé intenzitása aligha megkérdőjelezhető. Ebben a helyzetben jelenthet nagy segítséget olyan digitális tananyagok létrehozása ill. alkalmazása, amelyek segítségével az elméleti alapozó tárgyakra szánt időkeret szűkíthető anélkül, hogy a tudásátadás minősége csökkenne. Egyrészt érdeklődésüket a kredit rendszerű oktatás adta keretek között a 20%-ban (60 kredit-pont) rendelkezésre álló választható kurzusok témaválasztása során a társadalmi környezet bemutatására, a törvényi keretek és piaci szabályozó mechanizmusok ismertetése felé kell fordítanunk. Másrészt – mivel a kontakt órák számának maximalizálása szűkös felső határt szab – a törzsképzés egyre bővülő ismeretanyagához széles körűen alkalmazható, mindenki által hozzáférhető oktatási segédanyagot szükséges nyújtani. Ennek segítségével nagyban meg-könnyíthető a hallgatók egyéni felkészülése, a kontaktidő jelentősen koncentrálható, az élő szóban átadott ismeretanyag absztrahálható. Ily módon a tantermi előadások anyaga egyfajta vezérfonalként szolgálhat az oktatási segédanyag egyéni feldolgozásához. A világháló és az egyéb számítógépes hálózatok kiváló technikai hátteret adnak egy, a fenti követelményeknek teljes mértékig megfelelő digitális oktatási segédanyag kifejlesztéséhez. Jelen keretek között elsősorban a preklinikai és a klinikai kurrikulumok longitudinális és a szemeszterek kényszerrendezett tárgyaitól független fejlődésmenetét biztosító web alapú digitális kereső rendszerekre épített tudás megszerzését kívánjuk digitális tankönyvi, ábra, szemléltető videó, animációs anyagokkal biztosítani. E lehetőség nem csak elérhetőségével, az autonóm ismeretszerzés lehetőségével, de az anyagi források racionális felhasználásával is előnyöket biztosít az oktatás nemzetközi piacán.

35

Meglátásunk szerint a fejlesztés eredményeképp mért indikátorok világosan jelzik a projekt céljainak helyességét. A projekt célkitűzéseinek legfelső szintjén alapvetően két típusú indikátort (minőségi és mennyiségi) tudunk azonosítani: a digitális tananyagok bevezetésével úgy véljük, hogy tanulmányi eredményesség növekszik, hiszen a tartalmak mindenkor elérhetők, visszakereshetők, az egyéni felkészülőket számos egyéb kényelmi funkció is segíti, a minden tananyaghoz rendszeresített kérdéssor pedig önellenőrzést tesz lehetővé. Mindezek a lehetőségek komolyan segíthetik a hallgatókat a felkészülésben illetve rendszeres ismétlésben, amely hozzájárul tanulmányi eredményességük (érdemjegy) növeléséhez (minőségi indikátor). Másrészt feltételezhető, hogy a tudástranszfer időegység alatt több hallgatóhoz juthat el, vagy fordított viszonyban, egy hallgatóra jutó tudástranszfer időben csökken. Feltételezésünk alapja az, hogy a digitális tartalmak megfelelő szemléltető háttérrel nagymértékben hozzájárulnak a befogadáshoz szükséges időkeret csökkentéséhez, ezzel is némileg enyhítenek a kötelező kontaktórák feszített rendjén (mennyiségi indokátor). Úgy véljük, hogy projektjavaslatunk, az útmutatóban is megfogalmazott általános céloknak maradéktalanul megfelel, hiszen hozzájárul ahhoz, hogy a hazai felsőoktatási intézményekben végzett hallgatók tudása és elsajátított kompetenciái középtávon is versenyképesek legyenek a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően.

2.2.2 A projekt konkrét célja A fejlesztés konkrét célja olyan digitális tananyagok kifejlesztése, amelyek érintik a magyar orvos oktatás elméleti tárgyainak jelentős részét, valamint a gyakorlati tárgyak kisebbik részét. Fontos megemlíteni, hogy a kifejlesztendő tananyagok nem egy-egy, most is az orvosképzésben oktatott tantárgyakhoz lesznek kifejlesztve, hanem olyan digitális tananyagok készülnek, amelyeket a hallgatók praktikusan ez első évtől az utolsóig folyamatosan használni tudnak. A projekt konkrétan 27 (9 önálló tananyag, 3 nyelven) újonnan kifejlesztendő digitális tananyag kifejlesztését tűzi ki célul, magyar, angol és német nyelven. Ezen tananyagok újszerű szemléletük miatt sem találhatók meg digitális formában, szabadpiaci beszerzésük sem lehetséges. Másrészt minden orvosképzési kurrikulumnak megvannak a helyi hagyományai, specialitásai, amelyeket várhatóan nem tartalmaznak ezen a készen vásárol termékek. A fejlesztési tevékenység szakterületei: 1. Perifériális idegrendszer A környéki idegrendszer fejlődéséről, anatómiájáról, működéséről ép és kóros körülmények között, a perifériás idegek önálló betegségeiről összefogó áttekintés az egyes diszciplínák (pl. anatómia, élettan patológia) tankönyveiben ne állnak rendelkezésre, ez indokolta ennek a komplex fejezettervezetnek az összeállítását. A fejezet nemcsak az eddig említettek miatt fontos, hanem azért is, mert a perifériás idegrendszer károsodása betegek tömegeit érinti, hiszen pl. a mintegy 800 000 hazánkban élő cukorbeteg felében alakul ki perifériás idegrendszeri érintettség. 2. Szomatomotoros rendszerek 36

A szomatomotoros rendszer tananyagának bevétele a vertikális oktatási rendszerbe igen lényeges, mert annak filo- és ontogenezise, kezdve a myo-neurális szinapszis felépítésétől a piramidális és extrapiramidális rendszerek működéséig és zavaráig fontosak az izomtónus, a mozgás, annak élettani és mentális szabályozása megértése szempontjából. Ezeket egészítik a mozgásfejlődést befolyásoló tényezők (pl. anya-gyermek kapcsolat) oktatása. Mindezek alapját képezik a későbbi mozgászavarok és azok idegsebészeti kezelése megértésének. 3. A szomatoszenzoros rendszerek tananyagának bevétele a vertikális oktatási rendszerbe igen lényeges, mert annak filo- és ontogenezise, kezdve az érzékelő szervek és receptorok felépítésétől, az affektor pályarendszerek működéséig és zavaráig fontosak a külvilág érzékelése és a fájdalom érzés mechanizmusainak megértéséhez. Ezeket egészítik a fájdalom diagnosztika alapját képező ismeretek, pl. a fejfájás és ismert fájdalomszindrómák ismertetése, valamint pl. az én és a másik elkülönítéséhez. Mindezek alapját képezik az érzékelés, fájdalomcsillapítás és mentális problémák gyógyszeres, ill. idegsebészeti kezelése megértésének 4. Autonóm idegrendszer Az autonóm idegrendszer ép működése életfontosságú. A egyetemi tankönyvek ennek ellenére „mostohán bánnak” ezzel a területtel , jóllehet pl. az utóbbi évtized epidemiológiai vizsgálatai pl. igazolták, hogy az autonóm idegrendszer működészavarával magyarázható szívritmuszavarok, ’silent’ szívinfarktusok diabetesben a leggyakoribb halálokot jelentik., Másik gyakorlati példa: a százezreket érintő neurogén vizeletürítési zavarok kialakulásnak, kezelési elveinek megértése az autonóm idegrendszer anatómiájának és funkciójának ismerete nélkül lehetetlen.

5. Komplex agyi tevékenységek. A tudat (cognitív rendszer). Tudatmódosító szerek Az idegrendszer magasabb szintű organizációjában a kognitív tevékenység révén valósul meg a viselkedés indítás - gátlás, és a megvalósult akció eredményének visszajelentése, a szomatoszenzoros információ egységes rendszerbe illesztése, valamint az affektív tónusos és fázisos változások kontrollja. A témacsoport fő célja az idegsejt aktivitástól a viselkedésszervezésen át, a társas magatartás megjelenéséig bemutatni az ember testi, lelki működésének egységét. 6. Személyiség, társas kapcsolatok A modern gyógyászat meghatározó eleme az egyénre szabott terápia. Az egyén azonban nem passzív befogadója a terápiának. Viselkedésével, életmódjával, attitűdjeivel, a betegségekkel kapcsolatos rizikók elkerülésével maga is aktív alakítója saját betegségkarrierjének. Növeli más esetben csökkenteni képes vulnerabilitását és meghatározó szerepe van a betegségekből való kilábalás menetének alakításában, a compliance megfelelő formáinak megtalálásában. Az adott kontextusban elsősorban ezen általános jelenségek konkrét mechanizmusai kerülnek bemutatásra.

7. Diffúz neurológiai elváltozások

37

Az ebben a fejezetben tárgyalandó témák részben súlyos a központi idegrendszer fontos organikus és funkcionális betegségeit, diszfunkcióit, más szervrendszerek megbetegedéseihez kapcsolódó károsodásait, és ezek néhány kiemelten fontos tárgyalják kezelési módját tárgyalják. Áttekinti a személyiségfejlődés, a lelki szociális egészség problematikáját, hiánypótló az a fejezete ami az orvos mentálhigiénéjével foglalkozik. Szintén alapvetően fontos a prevencióval, illetve a hiánypótló a krónikus betegségek lélektani ellátásának alapelveivel foglalkozó fejezete. 8. Idegrendszeri sérülések. A tömör fejezet rendkívül fontos témát tárgyal: hazánkban több ezer (többségében életerős faital ember) veszti életét közlekedési és egyéb traumák következtében. A nemzetközi kezelési elvek alkalmazása hazánkban még nem vált általánossá, ennek következtében a magyarországi traumás halálozás többszöröse a fejlett nyugati országokénak. A magasabb halálozási ráta másik alapvető e, hogy az messze elégtelen idegrendszeri traumás károsodások szakszerű ellátásra specializálódott rehabilitációs szakember és az erre alkalmas speciális rehabilitációs ellátási kapacitás. 9. Neurológiai vizsgálati módszerek. Az elmúlt két évtizedben megjelent új neurológiai vizsgálati módszerek (alapvetően CT, illetve MRI) forradalmasították a neurológiai diagnosztikát. Megjelenésükkel korábban elképzelhetetlen pontosságúvá tették az idegrendszeri strukturális, és bizonyos tekintetben funkcionális károsodások kimutatását, lokalizálását. Az említettek mellet az elektrofiziológiai technikák közül az EMG, ENG, EEG továbbra is alapvető fontosságú maradt a diagnosztikában. A fejezet komprehenzív áttekintést ad a fontos, nélkülözhetetlen diagnosztikus módszerekről, technikákról. A fejlesztésben folyamatosan együttműködünk a debreceni és a szegedi orvoskarokkal, mint szakmai megvalósításba bevont partnerekkel, akik írásban is vállalták, hogy a projekt során kifejlesztett tananyagot oktatási tevékenységük során használni fogják. A kiadványok digitális gondozását a Dialog Campus Kiadó vállalta, mint konzorciumi tag. A fejlesztés során folyamatos együttműködést tervezünk a projekthez csatlakozott szakmai szervezetekkel és más orvos képző intézménnyel. A kifejlesztett tananyagok a négy orvosképző intézmény közül háromban felhasználásra kerülnek. Képzők képzése modul A projekthez tartozik, a projekt megvalósításának fontos eleme az ún. „képzők képzése” modul. A projekt ezen részében kerül sor azoknak a leendő tananyagfejlesztők képzésére, amely során elsajátított kompetenciák szükségesek a projekt céljainak eléréséhez. A projekt ezen részében kerül sor pedagógia-didaktikai, szakmai valamint IKT jellegű képzésékre, ezzel is biztosítva a legkorszerűbb ismeretek legkorszerűbb formában való megjelenítését.

38

A projekt cél konkrét mérhető egysége az elkészült tananyag, illetve a képzésen résztvevő illetve azt elvégzők számának tekintetében, tehát ebből a szempontból az indikátorok teljesülése egyértelmű. Tervezett tanfolyamok rövid leírása  célcsoport kiscsoportos képzése (oktatásmódszertani tanfolyam, 40 óra/tanfolyam, a projekt futamideje alatt hatszor kerül megtartásra)  célcsoport kiscsoportos képzése (szakmaspecifikus tanfolyam, 40 óra/tanfolyam, a projekt futamideje alatt hatszor kerül megtartásra)  célcsoport kiscsoportos képzése (pedagógia, metodikai, didaktikai tanfolyam, 40 óra/tanfolyam, a projekt futamideje alatt hatszor kerül megtartásra)  célcsoport kiscsoportos képzése (infokommunikációs technológiák tanfolyam, 40 óra/tanfolyam, a projekt futamideje alatt hatszor kerül megtartásra)

2.2.3. A projekt céljainak kapcsolódása az OP céljaihoz Projektjavaslatunk, a pályázati útmutatóban is megfogalmazott projektcéloknak is maradéktalanul megfelel az alábbiak szerint: a.) Bár az orvosképzés osztatlan, nem bolognai rendszerben működő képzés, de a projekt eredményeképp létrejött digitális tananyagok sokrétű (graduális-posztgraduális szinten) történő használata teljesen megfelel az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) és az egész életen át tartó tanulás stratégia követelményeinek. b.) A kifejlesztett tananyagok mindegyikéhez tartozik objektív önellenőrzésre lehetőséget adó tudáspróba rendszer, így megvalósul a képzésnek a tanulási eredmény alapú minősíthetősége. c.) Mint említettük, a mind a magyar mind az idegen nyelvű orvos képzés a képző intézmények jövedelemtermelő képességéhez komoly mértékben járulnak hozzá a piaci alapon működő képzéséi programok, amely során azonban az átadott tudás minősége és metódusa is a piaci standardoknak kell megfelelnie. E tekintetben is pályázatunk maximálisan kielégíti a követelményeket, hiszen mind a graduális, mind a posztgraduális szinten a digitális tartalmak használata komoly versenyelőnyt jelent. d.) A kifejlesztett oktatási anyagok a jelenleg is használatban levő tudományos forrásokon alapul, amelyek, a képző intézmények minőségbiztosítási követelményeinek megfelelően, mindenkor az elérhető legkorszerűbb műveket jelentik. e.) A orvos képzés, mint manuális szakma kurrikulumában kiemelt szempont a készségfejlesztés, emiatt a tervezett tananyagunk is fontos hangsúlyt fektet a manuális készségek fejlesztésére, de természetesen a praktikumot pótolni nem tudja., de ez nem is cél. f.) A képzésekbe beépül a tanuló-orientált szemlélet, valamint az egyéni, önálló hallgatói munka, hiszen a digitális tartalmak mindenkori elérhetősége megkönnyíti az differenciált egyéni munkát és előrehaladást. g.) A Lisszaboni Stratégiával összhangban fejlesztési területünk beleesik a főbb prioritási területekbe (természettudomány-élettudomány). h.) A Lisszaboni Stratégiához és a TÁMOP céljaihoz kapcsolódóan projektünk szolgálja a kiemelt iparági területek és tudományágak, az Új Széchenyi Tervben kijelölt húzóágazatok 39

szakemberképzéséhez szükséges képzését, mivel a orvosat illetve a orvosképzés egyik gerince (Egészségipar-orvosati turizmus, tudomány-innovéció) a USZT koncepciójának. i.) Projektünk, a képzők képzése moduljával hozzájárul a Digitális Megújulás Cselekvési Tervben megfogalmazottakhoz, mivel elősegíti a kiemelt húzóágazatok (egészségipar) IKT szakembereinek képzését. j.) Projektünk szintén hozzájárul az EU2020 stratégiához, mivel a digitális tartalmak rugalmassá teszik orvosaink képzését, továbbképzését. k.) A három nyelvű tananyagfejlesztés egyik fő indoka, hogy a korszerű, többnyelvű digitális tartalmak olyan vonzerőt jelentenek a külföldi hallgatók számára, amely kompetitív versenyelőnyt jelent. l.) A képzők képzése modullal tesszük lehetővé, hogy a képzéseket felkészült, korszerű pedagógiai ismeretekkel és IKT kompetenciákkal rendelkező oktatók tartsák. m.)A fejlesztők vállalják, hogy a képzéseik során használt digitális tartalmakat évente legalább egyszer, de lehetőség szerint többször frisstik, hiszen a naprakészség egy folyamatosan bővülő diszciplínában szinte alapkövetelmény. Ezzel is biztosítva a folyamatosan frissített digitális tartalmak létrehozását és megőrzését. 2.2.4. A fejlesztések célcsoportjai, az érintettek köre, a fejlesztések hatásterülete Az Intézmények minőségközpontú működésének alapelve a folyamatos továbbfejlesztés. Ennek egyik lehetősége az alaptevékenység és a támogató tevékenységek korszerűsítése. Mindez azt szolgálja, hogy a felsőoktatási intézmények meg tudjanak felelni az egyre magasabb követelményeknek és elvárásoknak. A projekt közvetlen célcsoportja azon néhány ezer magyar illetve az idegennyelvű képzést tekintve több mint 50 országból érkező hallgató, aki a pécsi, debreceni és szegedi orvosképzés iratkozott be, tanulmányait itt végzi, diplomát itt szerez, a képzés során megszerzett ismereteit Magyarországon illetve külföldön kamatoztatja, elvívén a magyar orvosképzés jó hírét. Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni azokról a külföldi hallgatókról sem, akik részképzésben, néhány szemesztert töltenek a magyar orvoskarokon diákként, szembesülnek formájában és tartalmában is legmodernebb minőségi tudásátadással. Utoljára, de nem utolsósorban célcsoportként jelölhetjük meg azokat a laikus érdeklődőket, akik vagy tudásszomjuk vagy leendő orvosi karrierjük részeként tekintik meg e digitális tartalmakat. Szintekre lebontva a következő célcsoportokat tudjuk azonosítani: Összefoglaló táblázat Megnevezése

Nagyság

Közvetlen célcsoportok Egyetemi évenként képzésben kb. résztvevők 4000 fő (PTE ÁOK)

Főbb társadalmi, gazdasági jellemzők / megjegyzések

Hatásterület

a képzés folyamatában résztveRegionális/országos orvos- vő egyetem (több ezer fő) és okképzés tatói és egyéb, az egyetem rendszerét fenntartó munkát végzők. A nemzetközileg is növekvő versenyképes egyetem kialakulása következtében, ahol a felsőoktatásban versenyképes tan-

40

Élettudományi Évenként képzésben kb. 5000 fő részvevők a PTE-n illetve egyéb magyarországi egyetemen

Természettudományosegészségtudományi képzés

anyagok jelentik a döntő a hallgatói létszám növekedését eredményező magas színvonalú oktatást és ennek következtében a biztos elhelyezkedési lehetőséget, az egyetemi alkalmazottak munkahelyeinek megőrzését is elősegíti és az egyetemi infrastruktúra fejlesztéséhez is hozzájárul. Elsősorban a TTK-n folyó élettudományi képzések (biológus, biológia tanár) illetve az Egészségtudományi Karon folyó képzésekben résztvevők esetében releváns a kifejlesztendő tananyagok használata.

Közvetett célcsoportok az egyetemi Milliós Lokális/regionális gazda- javul a projektben résztvevő vávárosok illetve nagyságrend ság rosok lakosságmegtartó ereje. A közvetlen ré- fő horizontális gazdaságfejlesztés, gióik pl. a vállalkozások számára kedvező, versenyképes üzleti környezet alakul ki, mely hozzájárul a piacorientált egyetemi kompetencia megteremtéséhez. munkáltatók

Érintettek több száz- Lokális/regionális/nemzeti ezer fő

magyar társa- 10 millió fő dalom

Európai Unió

Nemzeti szint

több 100 Nemzetközi szint millió fő

41

magasan képzett és folyamatosan továbbképezhető szakemberek tudására alapozva növelhetik versenyképességüket a világpiacon. mivel egyetemeinken végző szakemberek aktívan vehetnek részt a munkaképességet csökkentő betegedések korai felismerésében, diagnosztikai és terápiás eljárások kifejlesztésében, egészségesebb társadalom létrehozásában, ezért a munkaképesség megnövekedésével a társadalom anyagi terheinek csökkenését is elősegítik magasan kvalifikált munkaerő versenyképessebbé teszi az EU-t a világpiaci versenyben

A projekt elsődleges célcsoportját jelentő orvosképzés NEM határolható le területileg. Bár valóban kimutatható a három vidéki orvoskar regionális beiskolázása, alapvetően a mai magyar orvosképzés nem regionális meghatározottságú: azaz a Pécsett végzett orvosok nem biztos, hogy a régióban maradnak, illetve nem biztos, hogy a régióban csak Pécsett végzett orvosok dolgoznak. Emiatt a hatásterület kimutatása a szokásosnál nagyobb bizonytalanságot hordoz. Érdekcsoportok szintjén a következő problémák azonosíthatók: Érdekcsoport

Érdekek és elvárások

Akadályozó tényezők és problémák Folyamatosan bővülő tudásanyag, a rendelkezésre álló időkeret változatlan Hozzáférhetőség korlátozása

Fontosság Hatás

Orvosképzésben résztvevők

Korszerű, piacképes tudás megszerzése,

Egyéb természettudományos képzésben résztvevők (országosan)

Saját tanulmányokhoz kapcsolódó ismeretek megszerzése

Potenciális munkáltatók

Gyakorlati készségekkel rendelkező, magasan képzett munkaerő alkalmazása

A képzési rendszer nem midig felel meg a szakma új kihívásainak

Nagy

Magyar társadalom

Legjobb orvosi ellátás fajlagosan a legolcsóbban

Orvoshiány, az állami rendszer képtelen maradéktalanul ellátni ezt a funkcióját

Magas

42

Nagy

Érdekcsoportnak nincs közvetlen ráhatása

Közepes

Nincs közvetlen ráhatás, de digitális tartalmak közvetlenül elérhetők mindenki számára, A potenciális munkáltatók csak közvetetten tudják befolyásolni a képzések tartalmát. Ebben a programban azonban a munkaadókat tömörítő szakmai szervezetek támogatásról biztosították a projekt céljait Nincs közvetlen ráhatása. A képzési kapacitás korlátozott, az orvos elvándorlás további problémákat valószínűsít.

2.3. A projektelemek bemutatása és elemzése 2.3.1. Tevékenységek, projektelemek (szakmai megvalósítás) Projektjavaslatunkban a következő főbb tevékenységeket tervezzük: 1. Projekt előkészítése - Helyzet- és igényfelmérés készítés - Pályázat elkészítése illetve megvalósíthatósági tanulmány elkészítése 2. Képzők képzése modul - Beiskolázási kör meghatározása - Igényfelmérés - Képzési terv kidolgozása - Képzések megtartása (ciklikusan, a projekt futamideje alatt többször is) - Értékelés 3. Szakmai megvalósítás - tananyagok szerkezének meghatározása, ütemterv készítés - tananyagok megírása - releváns ábra és képanyag elkészítése - szerkesztési feladatok elvégzése - hallgatói feedback - lektorálás - végleges tartalmi és formai elkészítés - digitális kiadásra való előkszítés - közzététel 4. Projekt kommunikációs és disszemináció - nyitó és záró rendezvény megszervezése - kommunikációs terv aktualizálása - tervnek megfelelően a kommunikációs feladatok végrehajtása - a projekt eredményeinek disszeminációja 5. Menedzsment és minőségbiztosítás - menedzsment team megalakítása, a feladatok pontos meghatározása - menedzsment munkafolyamatok (döntések, döntés előkészítési, adminisztratív folyamat) megszervezése és végrehajtása - minőségbiztosítási terv aktualizálása

pénzügyi-

2.3.2. A projektelemek szakmai tartalmának meghatározása A projekt fő célja így szakmai tartalmának fókuszában összesen 27 db. olyan digitális tananyag kifejlesztése áll, amelyek lényegében a magyar orvos képzés elméleti tárgyainak jelentős részéből merít, de nem rendelhető egy-egy klasszikus tárgyhoz, hanem egyfajta sorvezetőt ad az orvosi tanulmányok során azok számára, akik az emberi idegrendszer integratív szemléletű megismerésére törekednek. A tananyagok, vertikális jellegük miatt az orvosképzés teljes spektrumában (alapozó tárgyaktól a klinikai tárgyakig), valamint a doktori valamint szakorvos képzésben is kitűnően használhatók.

43

A fejlesztés három nyelven folyik párhuzamosan, hiszen mind a pécsi valamint a magyar orvosképzésben fontos szerepet kap a külföldi diákok graduális képzése. A fejlesztés, nyelvenként 9 szakmai modul köré csoportosulva történik. A hét modul szakmai tartalma a következő:

1. Perifériális idegrendszer a) A perifériás idegrendszer kialakulása (filogenezis, ontogenezis, ganglionléc, placod, biokémiai sajátosságok) b) A perifériás idegek szerveződése (agyidegek, gerincvelői idegek, plexusok, gerincvelői szegmentumok, ganglionok, motoros magok) c) A perifériás idegek fény- és elektronmikroszkópos szerkezete (axon, hüvelyek, terminálisok) d) Az akciós potenciál kialakulása és terjedése (molekuláris mechanizmus, élettan) e) Az ingerület kialakulását és vezetését befolyásoló mechanikai és biokémiai tényezők (az ingerképzésre és ingerületvezetésre ható anyagok) f) A perifériás idegek kóros elváltozásai (gyulladások, degeneráció, trauma, daganatok) g) h) i) j) k)

Dysimmun neuropathiák Genetikailag determinált neuropathiák A remyelinsatio sejtbiológiája Intrauterin hormonális hatások, a perifériás idegrendszer fejlődésére Anyagcsere-, endocrin- és egyéb alapbetegségekhez társuló neuropathiak

2. Szomatomotoros rendszerek a) A somatomotoros rendszer fejlődése (filo- és ontogenesis) , felépítése, általános működési sajátosságai b) A myo-neurális szinapszis felépítése, működése, befolyásolása, zavarai c) A piramidális rendszer (felépítése, működése, kórképek, működési zavarok) d) Az extrapiramidalis rendszer (a mozgatórendszer komplex szabályozása) – a rendszer alapelve, felépítése, az egyes blokkok működési sajátosságai, működése e) Az izomtónus szabályozása f) Komplex somatomotoros rendszert érintő elváltozások, azok felismerése és kezelési lehetőségei g) Testkép, testséma, mozgás indítás, gátlás. Célvezérelt lokomóció h) A mozgásszabályozás motivációs rendszere, jutalom és büntetés i) Gyermek- és felnőttkori temperamentum (genetika, neurotramszmitter rendszerek fejlődése és integrációja) j) Anya - gyermek kapcsolat hatása az idegrendszer fejlődésére. Megközelítés – elkerülés k) Funkcionális idegsebészeti beavatkozások a mozgászavarok kezelésében l) A mozgatórendszer károsodásának rehabilitációja, annak egészség-lélektani alapjelenségei és módszerei 3. A szomatoszenzoros rendszerek a) A somatosensoros rendszer fejlődése (filo- és ontogenesis), felépítése, általános működési sajátosságai)

44

b) Bőrreceptorok (felépítése, működése, zavarai) c) Az érzékszervek receptorai (retina, halló-egyensúlyozó rendszer, szaglás, ízérzés - felépítése, működése, zavarai) d) A fájdalomérzés rendszere (receptorok, fájdalomérző pályák, a fájdalom központi idegrendszeri feldolgozása, a rendszer szerepe) e) Pathologiás fájdalmak, fantom fájdalmak, a fájdalomérzés befolyásolásának lehetőségei f) Egyéb protopátiás rendszerek (extrém hő, elemi tapintás) g) Az epikritikus szenzoros rendszer (felépítése, működése, szerepe reflexekben és az extrapiramidális rendszer működésében h) Az érzékszervek működése i) Szomatoszenzoros élmények téves kognitív interpretációja j) Testi-, idegi- és lelki eredetű fájdalmak keletkezési mechanizmusa k) Fájdalomélmény és fájdalomemlék l) Krónikus fájdalomélmény és a fájdalomcsillapítás kognitív technikái m) A fájdalom megélésének jelentősége kártérítési perekben n) Fejfájások és fájdalomszindrómák o) A fájdalomcsillapítás gyógyszeres elvei p) A funkcionális idegsebészet lehetőségei a fájdalomcsillapításban q) Tapasztalat, élmény és posztraumatikus szomatoszenzoros élmények mentális disszociációja r) Tükörneuronok, intencionalitás, empátia és alexithymia. Én és a Másik elkülönítése 4. Autonóm idegrendszer a) Az autonom idegrendszer fejlődése (filo- és ontogenesis), felépítése, általános működési sajátosságai) b) A sympatikus idegrendszer (anatómia, biokémia, élettan, pathológia) c) A parasympatikus idegrendszer (anatómia, biokémia, élettan, pathológia) d) A gastro-intestinalis idegrendszer sajátosságai e) Az endokrin rendszer idegi szabályozása f) Az autonom funkciók központi szabályozása g) Vegetatív idegrendszeri szabályozás zavarai, szorongással kapcsolatos vulnerabilitás h) Kondicionálás és expektancia, placebó jelenségek. Szomatoszezoros élmények téves interpretációja i) Tudatállapotok, szintek és tudatzavarok j) Tudatzavar megítélése az igazságügyi orvostanban – beszámíthatóság véleményezése k) Stressz, szorongás és kóping l) A gyászreakció megítélése nem vagyoni kártérítés iránti perekben m) Affektív idegtudomány alapjelenségei, emóció, limbikus és a paralimbikus rendszer kognitív megközelítések n) A lélektani konfliktus természete és biológiai alapmechanizmusai, és kísérő jelenségei o) Egészég és betegség koncepciók 5. Komplex agyi tevékenységek. A tudat (cognitív rendszer). Tudatmódosító szerek a) A cognitív rendszer felépítése és működése (filogenezis, ontogenezis, szerkezete, élettani és biokémiai sajátosságai)

45

m) n)

Komplex agyi működési zavarok. Epilepszia A cognitiv rendszer zavarai A memória és zavarai Tudatmódosító szerek (alkohol, kábítószerek, növényi, állati és vegyszeres toxinok – hatásmechanizmusok) Tudatmódosító szerek igazságügyi orvostani vonatkozásai Addikció. Idült alkoholizmus okozta képességromlások Orvos – beteg kommunikáció gyakorlata és hatékonysága Az orvos-beteg kapcsolat zavara mint az orvosi műhiba egyik forrása Jutalom, büntetés, impulzivitás és viselkedéskontroll alapmechanizmusai Dependenciák pszichobiológiája Memória és zavarai (deklaratív, procedurális, retrográd és anterográd amnéziák) neurobiológiai háttere A nyelv neurobiológiája és zavarai, afáziák Gondolkodás, cselekvéstervezés, döntési képességek neurobiológiája. Inteniconalitás

o) p) q) r)

Cselekvőképesség megítélése az igazságügyi orvostanban Figyelem zavarok, különös tekintettel a téri-vizuális neglektre Agyi plaszticitás gyermek- és felnőttkorban Gépjárművezetői és fegyvertartási alkalmasság (pszychés vonatkozások)

b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) l)

6. Személyiség, társas kapcsolatok a) A személyiség kialakulása (filo és intogenezis), és zavarai b) Szociális viselkedés anatómiai és élettani alapjai, zavarai c) Szociális kapcsolatok neurobiológiája. Antiszociális zavar neuropszichológiája d) Személyiség neurobiológiája, személyiségzavarok hátterében lévő kognitív és idegrendszeri kiesések e) Öregedés neurobiológiája, demenciák neuropszichológiája és tesztelése f) Idegrendszeri betegségek prevenciájának általános és speciális kérdései (pszichopathológiai állapotok, cerebrovaszkuláris rendellenességek) 7. Diffúz neurológiai elváltozások a) Az idegrendszer vérkeringésének szabályozása és kölcsönhatások b) Az idegrendszer keringési zavarai c) Sebészi úton gyógyítható agyi érbetegségek d) Degeneratív idegrendszeri kórképek e) Gyulladásos idegrendszeri elváltozások f) Idegrendszeri daganatos betegségek g) Immunrendszer diszfunkciójából eredő idegrendszeri elváltozások. Neurologiai autoimmun betegségek h) Neurológiai tünetekkel járó paraneoplasztikus kórképek i) Agyi sugársebészet és stereotaxiás frakcionált sugárterápia j) Magatartás és következményei, szokások, attitűdök és azok módosítási lehetőségei k) Pszichoterápiás és magatartást orvosló módszerek l) A testi, lelki és szociális egészég m) Betegség kezelésének etikai alapelvei, hospice, és a társas támogatás jelentősége a palliatív ellátásban

46

n) Személyiségfejlődés és reziliencia, krónikus betegségek ellátásának lélektani alapelvei o) p) q) r)

Az orvos mentálhigiénéje Pszicho-neuro-immunológia Elsődleges, másodlagos és harmadlagos prevenció, magatartásorvoslási kérdései Idegrendszeri fejlődési rendellenességek, torzképződmények felismerése és kezelése

8. Idegrendszeri sérülések. a) Traumás idegrendszeri károsodások sejtszintű következményei b) Neuron- és axonregenráció lehetőségei a környéki és központi idegrendszerben c) Súlyos koponyasérültek primer ellátása d) Műtéti megoldások, műtéti technikák traumás eredetű agy- és gerincvelő sérültek ellátásában e) Neurorehabilitáció. Szervezési és betegellátási kérdések f) Kísérletes koponya és gerincsérülési modellek g) Idegrendszeri sérülések igazságügyi orvosi vonatkozásai 9. Neurológiai vizsgálati módszerek. a) Szövet feldolgozási technikák a neuropatológiai laboratóriumban b) Immunhistochemia c) Liquordiagnosztika d) Agyi vérellátási zavarok diagnosztikája (CT, MRI, DSA, extracraniális erek UH vizsgálata, transcranialis doppler) e) Kórszerű képalkotó módszerek: Nagy térerejű MR képalkotás, virtuális valóság, rekonstrukciós képfúzió f) Agydaganatok preoperatív kivizsgálása – fMRI, DTI g) Elektroneurográfia h) A mozgatórendszer speciális vizsgáló-módszerei (fizikális betegvizsgálat, elektromyographia, transcraniális mágneses stimuláció – motoros kiváltott válasz, tremorometria) i) A komplex agyi tevékenység elektrofiziológiai vizsgálata (EEG) j) Kiváltott válaszok (VEP, SSEP, BERA) értékelése és eredményeinek felhasználása k) Pszichoterápiás módszerek és biopszichológiai hatásmechanizmusai l) Mintavételi (biopsziás) technikák és neuropatológiai feldolgozásuk jelentősége a neuroonkológiai diagnosztikában

A szakmai megvalósítás további két fontos eleme: Képzők képzése modul A tananyagfejlesztést időben megelőzi az un. képzők képzése modul, amely során a leendő tananyagfejlesztők pedagógiai/didaktikai, IKT valamint szakmai képzéseken kell, hogy részt vegyenek. A képzés célja, hogy már a fejlesztési folyamat során biztosítsuk a legkorszerűbb 47

tudásanyag legkorszerűbb formában való elkészítését. A képzésre, az előírásoknak megfelelő számban kívánunk beiskolázni kollégákat. A képzést mid a budapesti, mind a pécsi helyszínen biztosítjuk. A képzések pontos tanterve a képzési igény felmérését követően kerül pontos meghatározásra. Szakmai szolgáltatások Mivel a fejlesztésiben résztvevő intézmények humán infrastruktúrája nem erre van felkészítve, a digitális tartalmak technikai elkészítését, a tördelést, az ábrák/képek készítését, a dokumentum struktúra xml konverzióját, valamint a szakmai tartalmak lektorálását a Dialog Campus Kiadó végzi. Az egyes tananyagok bővebb leírását (indokoltság, terjedelem stb.) a pályázathoz mellékelt tananyag adatlapok tartalmazzák.

2.3.3. Az előkészítéshez kapcsolódó feladatok meghatározása A projekt előkészítéséhez helyzetfelmérést végeztünk az egyetemeken a tananyagfejlesztési igényekre vonatkozóan. A felmérés során kristályosodott ki, hogy a orvosi szak fejlesztési igénye olyannyira speciális és méretű, hogy más, egyéb pályázat részeként nem képzelhető el. Az önálló orvosi tematikájú pályázat szükségességét tovább erősítette, hogy a debreceni illetve a szegedi orvosképző intézmények is aktívan bekapcsolódtak az előkészítésbe. A projekthez konzorciumi tagként végül pályázati korlátozás miatt egyik sem csatlakozott, de a munkatársak támogatása is töretlen, a fejlesztésbe mindenképp bevonásra kerülnek. A projektben végzett konkrét előkészítési feladatok az alábbiak voltak: - igényfelmérés digitális tananyagfejlesztésre - megvalósíthatósági tanulmány elkészítése - projekt pénzügyi tervezése - a projektbeadáshoz szükséges egyéb, adminisztratív feladatok ellátása

2.3.4. A menedzsment tevékenységek/feladatok meghatározása A PTE ÁOK, valamint a kiadványok technikai gondozását vállaló Nordex Dialog Campus Kiadó (DCK) saját, belső erőforrásból képes a projektet maradéktalanul megvalósítani. A projekt előkészítése, illetve végrehajtása a PTE ÁOK adott szakterületen illetékes vezető oktató közreműködésével zajlott ill. fog történni. A projekt szakmai végrehajtásában (tananyagírásban) közreműködő oktató mindegyik rendelkezik PhD fokozattal, többen akadémia doktori valamint szakorvosi képesítéssel is. Úgy véljük, hogy a független tudományos minősítés garanciát jelent a projekt megvalósítására. Jelen projekt gazdája, a PTE Általános Orvosati Klinikája, nemcsak a Pécsi Tudományegyetem orvosi kutatásainak és képzésének a helye, hanem a regionális betegellátás kiemelt központja is, egy olyan szellemi műhely, ahol a kutatás és a napi gyakorlat, az oktatás és a betegellátás egymás hatékonyságát fokozzák. A projekt megvalósítását egy olyan szakértői me-

48

nedzsment csapat végzi, amelyben a résztvevő intézmények mindegyik képviselteti magát. A projekt szakmai vezetését Prof. Csernus Valér PTE Anatómia Intézetének intézetvezetője látja el, aki nem csupán kiemelkedő szakmai tudása, hanem oktatásszervezésben valamint oktatásfejlesztésben is komoly tapasztalatokkal rendelkezik. A projekt menedzsmentjét olyan jól felkészült csapat segíti (PTE ÁOK Pályázati Igazgatóság), amelynek munkatársai széleskörű tapasztalatokkal rendelkeznek hazai és nemzetközi pályázatok menedzselésében. A projekt átfogó menedzsmentjét Szabó Gábor, a Pályázati Igazgatóság munkatársa látja el, segítője Fekete Szabolcs, aki a monitoring feladatokat is elvégzi. Szakmai életrajzukat csatoltuk. A projektben a Dialog Campus Kiadó részéről a menedzsment szervezetbe delegált személy Dr. Bázing Zsuzsanna. A konzorciumi tagunk esetében is elmondhatjuk, hogy a projektrészük pénzügyi ill. adminisztrációs feladatainak maradéktalan ellátásához saját szervezetük erre felkészített és széleskörű tapasztalatokkal rendelkező erőforrásait veszik igénybe. A projektmenedzsment szervezet független, döntéseit a pályázati ill. egyéb releváns szabályok figyelembevételével hozza meg. A menedzsment szervezet feladata a projekt szakmai valamint pénzügyi/adminisztratív menedzselése is. A projektmenedzsment tagjai a következők: - Projekt szakmai vezetője, aki a projekt szakmai végrehajtását koordinálja - Projektmenedzser, aki egyetemlegesen felelős a projekt szabályszerű végrehajtásáért - Pénzügyi munkatárs (projektvezető szervezet), aki a vezető intézmény projekt részének pénzügyi lebonyolítását vezeti - Kontaktszemély a projektpartnereknél (összesen 1 fő) A projekt megvalósítása során a konzorcium vállalja, hogy a menedzsment tagjai esetében garantálja a projekt menedzsmentje ellátásához szükséges időkeretet, az esetleges, egyéb, reguláris vagy eseti munkaterhelés elosztásakor figyelembe veszi, hogy a jelen projekt menedzsmentje semmilyen értelemben ne szenvedjen kárt, tehát a konzorcium a projekt végrehajtásának adminisztratív és pénzügyi menedzsmentjét is a Kar ill. az Egyetem erre szakosodott erőforrásainak bevonásával mindenkor biztosítani tudja. A projekt menedzsment nevesített feladatai: - Eljárásrendek (döntési folyamatok, döntés előkészítés, adminisztrációs folyamatok) meghatározása, - Ütemterv elkészítése, folyamatos monitoring, szükség esetén beavatkozási terv készítése - Folyamatos pénzügyi és adminisztratív adminisztráció a projekt valamint a kedvezményezettek belső előírásainak megfelelően - Folyamatos kapcsolattartás az irányító hatósággal - Folyamatos kapcsolattartás a projekt partnerekkel illetve egyéb szakmai közreműködőkkel - PEJ-ek elkészítése és benyújtása, szüksége esetén további dokumentumok benyújtása - Belső, projektben közreműködőkkel valós szerződéskötés, kifizetések intézése - Kommunikációs stratégia meghatározása, annak kivitelezése

49

2.4. Indikátorok Indikátorok összefoglaló táblázata Mérték Kapcsolódó Indikátor cél megnevezése egység Hatásindikátorok Tananyagfejlesztésben Tananyagrészt vett fej- db fejlesztés lődő konvergencia régió Eredmény indikátorok Adaptált (bologna konTananyagform) tan- db fejlesztés anyagok száma Tananyaghoz kapcsolódó, legalább kari szintű elérheTananyagdb tőséget biztofejlesztés sító speciális szak adatbázisok száma A nem nyelvi képzések tananyagában kreditTananyagmegjelenő pont fejlesztés idegen nyelvű kreditek száma Kimenet indikátorok A támogatás keretében kifejlesztett új, Tananyag(bologna kondb form) modufejlesztés láris tananyagok száma On-line, ingyenesen hozzáférhető Tananyagfő tankönyveket fejlesztés használó diákok létszáma

Kiindulási érték

Célérték

Céldátum

Az adatforrás megnevezése

1

2

2013.09.30.

PEJ

0

9

2013.09.30.

PEJ

0

1

2013.09.30.

PEJ

0

72

2013.09.30.

PEJ

0

9

2013.09.30.

PEJ

0

4500

2013.09.30.

PEJ tankonyvtar.hu

50

Tananyagfejlesztés

Idegen nyelven elérhető db kurzusok száma

0

18

2013.09.30.

PEJ

2.5. Hatásvizsgálat és a horizontális célok teljesítése 2.5.1 A projekt hatásainak elemzése

A projekt hatásait nehéz számszerűen értékelni. Az eredmény jobban képzett, ismereteit, készségeit hatékonyabban használni tudó szakember lesz. Reális értékelést csak évek múlva adott területen dolgozó szakemberek munkája hatékonyságát elemezve – a kezelt betegek gyógyulási idejének és ezzel egyidejűleg a beteg gyógyítására fordított diagnosztikai és terápiás költségek csökkenése, valamint a betegek ellátással kapcsolatos panaszainak csökkentése számszerű elemzésével lesz mérhető. Más oldalról a hazai orvoskarokon történő oktatás minőségének javulása a hazai – jelentős anyagi haszonnal is járó – minőségi idegennyelvű orvosképzés megszilárdulását is jelentheti. Az anyag jelentősen javítja a hátrányos kulturális környezetből származó hallgatók esélyegyenlőségét is, hiszen a tananyag jelentős mértékben pótolni tudja a szerencsésebb környezetben nevelkedett hallgatók számára könnyebben elérhető személyes magyarázatokat is.

Hatásviselő rendszer

Tananyagfejlesztés által fejlődő konvergencia régiók

Munkaerő-piaci keresletnek megfelelő szakemberképzés

Közvetett hatás Közvetlen haA hatásmechaerőssége tás erőssége nizmus leírása (-3 – +3) (-3 – +3) Társadalmi-gazdasági rendszerek

+3

A konvergencia régiók emberi erőforrás fejlesztése

+3

+3

A gyógyszergyárak, biotechnológiai ipari vállalkozások, K+F igények alapján fejlesz-

+3

51

A hatásmechanizmus leírása A kifejlesztett korszerű tananyagok nemcsak a hallgatók, de az érdeklődő társadalom tudását is bővítik az élethosszig tartó tanulás szemléletében. Munkaerő-piaci igények szerint képzett diplomás szakemberek versenyképesebbé teszik a

régiókat és hazánkat nemzetközi viszonylatban is.

tett tananyag

A támogatás keretében kifejlesztett új, (bologna konform) moduláris tananyagok száma

+3

Az új moduláris tananyagok több képzési ág, képzési szak versenyképességét növelik egyszerre nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is angol nyelvű tananyagok révén.

+3

A tananyagfejlesztő oktatók ismertsége, és elismertsége is nő.

A modern technika által biztosított, hogy egyre több diákhoz jusson el friss és releváns információ nemcsak a felsőoktatásban a konzorciumi tagoknál hallgatók számára, hanem a minden természettudomány, orvostudomány képzési területen hallgató számára A bologna konform tananyagok lehetővé teszik az európai uniós felsőoktatási intézményekkel történő összehasonlítást.

+3

A modern infokommunikációs technológiák ismeretével rendelkező hallgatók száma bővül, akik könynyen elérhető, rendszeresen frissített tananyag elsajátítása révén sajátítják el tudásukat.

+3

+3

A modulos tananyagok több képzési területen is felhasználhatók, a külföldi minták alapján

+3

Idegen nyelven elérhető kurzusok száma

+3

Az idegennyelv ismerete különösen az orvosi területen kiemelkedően fontos

+3

A PTE versenyképességét növelik nemzetközi szinten

Tananyaghoz kap-

+3

Az adatbázisok-

+3

Az adatbázis le-

On-line, ingyenesen hozzáférhető tankönyveket használó diákok létszáma

Adaptált (bologna konform) tananyagok száma

52

csolódó, legalább kari szintű elérhetőséget biztosító speciális szak adatbázisok száma

Tananyaghoz kapcsolódó, legalább kari szintű elérhetőséget biztosító speciális szak adatbázisok száma

A nem nyelvi képzések tananyagában megjelenő idegen nyelvű kreditek száma

+3

+3

ban történő keresés megkönynyíti a tanulást

hetővé teszi a egyszerű információszerzést

A speciális szakadatbázisok fontos részei az oktatásnak

+1

A társadalomra közvetetten hatnak, hiszen ők nem tudják ezeket használni, de a speciális adatbázis alkalmazását megismerő, később szakképzett állampolgár, kiváló tagja a társadalomnak

+3

Erősíti hazánk versenyképességét a felsőoktatás nemzetközi piacán

Az idegen nyelvű képzések kreditei vonzóvá teszik magyar hallgatók számára is a képzést. Az idegen nyelvű képzések a hazánkban tanuló hallgatóknak jelentenek plussz kompetenciát A projekt tananyagai jelentős K+F tevékenységre épülnek és további K+F tevékenységet ösztönöznek

1. Kutatásfejlesztés

+3

2. Foglalkoztatás és munkaerőpiac

+3

A projekt munkaerőmegta rtó

+3

3. Munkakörülmények

+2

A projekt elektronikus tan-

+3

53

+3

A szakképzett szakemberek iránt a gyógyszergyári K+F területén nagy igény mutatkozik A projekt során kifejlesztett új tananyagokat elsajátító hallgatók a munkaerőpiacon könynyebben tudnak elhelyezkedni A társadalom jelentősen hasz-

anyagfejlesztés révén rugalmas munkaidő beosztást biztosít

4. Nemzetközi kapcsolatok, határmentiség

+3

A projekt során nemzetközi tapasztalatok adaptálása történik Az elektronikus tananyag révén mind a valamilyen fogyatékossággal, illetve rokkantsággal rendelkezők, valamint a gyengén-látók számára könynyen elérhetővé válik a tananyag. A nemek közötti esélyegyenlőség is biztosított, hiszen az interneten letölthetik. Az internet teljes mértékben biztosítja ezt

5. Esélyegyenlőség

+3

6. Területi kiegyenlítődés

+3

7. Társadalmi integráció és különleges társadalmi csoportok védelme

0

-

+1

A nyilvánosság biztosított, az erkölcs nem releváns

8. Nyilvánosság, igazságosság, erkölcs

nosul a projekt tananyagait elsajátító szakemberek iránt nagy a munkaerőpiaci kereslet, kitűnő munkakörülmények kel

+3

Külföldi hallgatókat vonzzanak az új tantárgyak

+3

Az elektronikus tananyag mindenki számára elérhető.

+3

Nemzetközi szinten is biztosított.

0

-

+1

A nyilvánosság biztosított, az erkölcs nem releváns

+3

Nem szennyezi a levegőt

Összesen

1. Levegőtisztaság

+3

Környezeti rendszerek Az elektronikus tananyag révén, az utazás, a papír-előállítási

54

tevékenység nem terheli a levegőt. 2. Talajminőség és talajerőforrás

0

nem releváns Kis területet használ. Internetes tárhely kapacitásbővítés szükséges Mivel nem papíralapú a tananyag, ezért nem termel hulladékot

3. Területhasználat

+2

4. Hulladéktermelés, hulladékhasznosítás

+3

5. Környezeti kockázatok megjelenése

+2

környezeti kockázat csekély

6. Mobilitás, energia-felhasználás

+2

Bárhol elérhető internetkapcsolattal, energiafelhasználás sem jelentős

Összesen

+57

0

nem releváns

+2

Kis területet használ. Internetes tárhely kapacitásbővítés szükséges

+3

Hulladékot nem termel

+2

környezeti kockázat csekély

+2

Bárhol elérhető internetkapcsolattal, energiafelhasználás sem jelentős

+57

2.5.3. Externáliák bemutatása A projekttel lényegében csak pozitív externáliákat tudunk azonosítani. A nagy terjedelmű, gazdagon illusztrált képanyaggal megjelent könyvek már egészség kultúrában és gazdasági környezetben készültek, így szükségessé vált egy hazai szerzők által szerkesztett elektronikus tananyagfejlesztésre, amiben a változásokat folyamatosan átvezetjük, és széles körben hozzáférhetővé tegyük. A korábban igen magas költséggel nyomtatott formában megjelentetett könyvek nagy anyagi megterhelést jelentettek a hallgatók és a kiadó számára egyaránt. Folyamatos átdolgozásuk, felújításuk reménytelen vállalkozás volt. A gyors, hatékony és széles körű információközlés elkötelezett híveként szívesen veszünk részt minden új vállalkozásban, amivel kamatoztatni tudjuk azt az óriási szakmai, szerkesztési, oktatásmódszertani tapasztalatot, ami az elmúlt ötven év folyamán felhalmozódott. Az elmúlt évben új típusú kiadványokkal léptünk piacra, ahol felhasználtuk az informatika legújabb vívmányait, így a költségeket 60%-al tudtuk csökkenteni és jelentősen nőtt a felhasználói kör. A hallgatók nagy örömére már megjelent tankönyvekhez interaktív animációs anyagot készítettünk, ami a viszszajelzések alapján nagyban segítette a megértést és a sikeres vizsgára való felkészülést.

55

2.6. Erőforrások 2.6.1. A megvalósítás és a fenntartás szervezete A projekt végrehajtásához nem szükséges önálló jogkörű szervezet létrehozása, hiszen a projektben résztvevő tagok reguláris működésük során kialakítottak olyan belső szervezeti formákat és kompetenciákat, amelyek rendelkeznek önálló szervezet létrehozása nélkül is a szükséges kompetenciákkal és kapacitásokkal. A projekt szakmai megvalósítását a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar tananyagfejlesztésben érintett intézetvezetői biztosítják. A projektszervezet a projektmenedzsmentből, a szakmai koordinátorokból és a szakmai megvalósítókból áll. A projektszervezetet projektmenedzser irányítja. A PTE részéről 14 fő vesz részt a projekt megvalósításában. A kedvezményezettek kari reguláris struktúrájába ágyazott pályázati irodák munkatársai széleskörű tapasztalatokkal rendelkeznek hasonló projektek menedzselésében. Így a PTE pályázati igazgatóság többéves projektmegvalósítási tapasztalattal rendelkező pályázati koordinátorai, 1 fő a Gazdasági Főigazgatóság Közgazdasági Igazgatóság Pénzügyi-Számviteli Osztály Pályázati Csoport mind hazai, mind nemzetközi projekt elszámolásában, lebonyolításában is tapasztalt csoportvezetője vesz részt a pályázatban. A projektmenedzsment független. A projekt megvalósításához mindkét konzorciumi tagnál biztosított a megfelelő végzettséggel, kompetenciával, szakértelemmel és szakmai tapasztalattal rendelkező személyi erőforrás. A projekt végrehajtásába bevont személyek szakmai önéletrajzát csatoltuk a pályázathoz. A pályázat menedzsmentjére létrehozott ad hoc szervezet (projektmenedzsment) rövid bemutatása:  A szervezet feladatainak ismertetése - Eljárásrendek (döntési folyamatok, döntés előkészítés, adminisztrációs folyamatok) meghatározása, - Ütemterv elkészítése, folyamatos monitoring, szükség esetén beavatkozási terv készítése - Folyamatos pénzügyi és adminisztratív adminisztráció a projekt valamint a kedvezményezettek belső előírásainak megfelelően - Folyamatos kapcsolattartás az irányító hatósággal - Folyamatos kapcsolattartás a projekt partnerekkel illetve egyéb szakmai közreműködőkkel - PEJ-ek elkészítése és benyújtása, szüksége esetén további dokumentumok benyújtása - Belső, projektben közreműködőkkel valós szerződéskötés, kifizetések intézése - Kommunikációs stratégia meghatározása, annak kivitelezése  A jelenleg rendelkezésre álló szervezet személyi erőforrásainak bemutatása - Projekt szakmai vezetője, aki a projekt szakmai végrehajtását koordinálja - Projektmenedzser, aki egyetemlegesen felelős a projekt szabályszerű végrehajtásáért - Pénzügyi munkatárs (projektvezető szervezet), aki a vezető intézmény projekt részének pénzügyi lebonyolítását vezeti - Kontaktszemély a projektpartnereknél (összesen 1 fő) 56

 A szükséges személyi fejlesztések meghatározása - Nem szükséges személyi fejlesztés  A külső szakértők és partnerek feladatainak azonosítása - Szegedi Tudományegyetem Orvostudományi Kar (szakmai közreműködő, lektorálás, képzésben résztvevő) - Debreceni Egyetem ÁOK (szakmai közreműködő, lektorálás, képzésben résztvevő) - Nordex Kft. Dialog Campus Kiadó (kiadványok szerkesztése, technikai koordinálás)

3. ábra: a projekt szervezeti ábrája

A jelenleg rendelkezésre álló infrastruktúra számba vétele, szükséges infrastruktúra, kiszolgáló technikai felszerelések bemutatása: a projekt maradéktalan menedzsmentjéhez szükséges technikai eszközökkel minden partner rendelkezik.

57

 A párhuzamosan futó projektek humánerőforrás és infrastruktúra igényének bemutatása projekt szempontjából: a projektmenedzsment tagjai jelenleg nem rendelkeznek olyan állandó egyéb projektmegbízással, amely kérdésessé tenné jelen projekt zavartalan menedzsmentjét A monitoring és kontrolling feladok bemutatása és a mechanizmus működésének leírása Az monitoring és kontrolling feladatok elvégzéséért a projektmenedzsment felelős. A projekt szakmai megvalósításában részt vevő szakemberekkel, szakértőkkel, lektorokkal megbízási szerződést kötnek az egyetemek. A megbízási szerződések formáját és tartalmát a PTE szabályzatai és Ptk. Alapján készülnek, mind a munkavállaló, munkáltató szakmai felelős, mind a pénzügyi ellenjegyző írja alá. A feladat elvégzését a projektmenedzser teljesítési igazoláson igazolja. A szakmai jelentés elkészítésért a szakmai vezető felel. A pénzügyi jelentés a pénzügyi vezető állítja össze a szakmai megvalósítók közreműködésével. A projekt megvalósításához szükséges pénzeszközöket (támogatás és saját forrás) az egyetem és a könyvkiadó elkülönítetten kezeli. A teljesítések átutalással történnek, melyről a kifizetési bizonylatot csatolunk a jelentésekhez. A projekt-előrehaladási jelentések alapján a pénzügyi, és a szakmai teljesítés monitoringozható. Az egyetemek minden esetben betartják a számviteli törvényt és az egyetemi rektori és főigazgatói utasításokat.  Minőségbiztosítás feltételrendszerének értékelése: A projekt szakmai tartalmának minőségbiztosítása a z un. peer-review rendszerben történik, azaz a kifejlesztett tananyag szakmai tartalmának lektorálását más képzési helyen oktató kollégák végzik. A menedzsmentfolyamatok minőségbiztosítását a belső eljárásrendek határozzák meg. 2.6.2. Cselekvési ütemterv

projekt megelőző idő- 1-6 hónap 7-12 hónap 13-18 hónap 19-24 hónap szak 1. Projekt előkészítése

-

Helyzet- és igényfelmérés készítés

Pályázat elkészítése illetve megvalósíthatósági tanulmány elkészítése 2. Képzők képzése modul

-

Beiskolázási kör meghatározása

-

Igényfelmérés

58

-

Képzési terv kidolgozása

-

Képzések megtartása

-

Értékelés

3. Szakmai megvalósítás tananyagok szerkezének meghatározása, ütemterv készítés -

tananyagok megírása

-

releváns ábra és képanyag elkészítése

-

szerkesztési feladatok elvégzése

-

hallgatói feedback

-

lektorálás

-

végleges tartalmi és formai elkészítés

-

digitális kiadásra való előkszítés

-

közzététel

4. Projekt kommunikációs és disszemináció se

nyitó és záró rendezvény megszervezé-

-

kommunikációs terv aktualizálása

tervnek megfelelően a kommunikációs feladatok végrehajtása a projekt disszeminációja

eredményeinek

5. Menedzsment és minőségbiztosítás menedzsment team megalakítása, a feladatok pontos meghatározása

59

menedzsment munkafolyamatok (döntések, döntés előkészítési, pénzügyiadminisztratív folyamat) megszervezése és végrehajtása minőségbiztosítási terv aktualizálása

2.6.3. Kockázatelemzés Kockázati tényező

1. kapcsolódó jogszabályi környezet

2. szabványok változása 3. kibocsátási határértékek változása

4. szerzői jogvédelem

Összesen 1. Összesen

1. új szereplők belépése a folyamatba

A kockázat erősséA kockázati mecge hanizmus leírása (0– +3) jogi kockázatok A jogszabály változás szükségessé teheti a költségvetési +1 terv módosítását és ütemezésének átalakítását Elektronikus szabványok változnak, módosulhat a karak+1 ter és kbyte száma a tananyagoknak

A kockázatkezelés módja A jogszabályváltozást követően költségvetés módosítást kezdeményezünk, szerződésmódosítással Módosítjuk és jelezzük az Irányító Hatóság felé

0

nem releváns

nem releváns

+3

Habár oktatási anyagban történő felhasználást lehetővé tesznek ingyenesen bizonyos százalékig, az internetes megjelenés során midenképp kockázat a letöltési lehetőség

Az intnernetes megjelenést miatt a tananyag használatát regisztrációhoz lehetne kötni, illetve minden szerzői jogi akadályt tisztázni a megjelenés előtt

+4 szakmai szempontok minden szakmai 0 háttér biztosított 0 intézményi kockázatok minden új szereplő kiválasztása a ko0 rábbi szereplők szakmai kompeten60

minden szakmai háttér biztosított

minden új szereplő kiválasztása a korábbi szereplők szakmai kompeten-

ciájával lesz összhangban 2. tervezett működési struktúra változása a vizsgált időtávon

0

Összesen

0

A projektszervezet összehangolt többéves tapasztalattal rendelkezik

61

ciájával lesz összhangban Korábbi sikeres együttműködések biztosítják a sikeres lebonyolítást változások esetén is

3. A projekt feltételrendszere (max. 15 oldal) 3.1. A befogadó intézmény fejlesztési koncepciójához való kapcsolódás

A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának hasonló problémákkal kell megküzdenie, mint a magyar társegyetemek karainak. Ma Magyarországon a magánszféra és az akadémiai karrier nyújtotta anyagi és erkölcsi elismertség között áthidalhatatlan szakadék alakult ki. Kutatás fejlesztési stratégiánk fő irányvonalába kell tartoznia mindenképpen annak a koncepciónak, ami élhető és kifizetődő életpálya programot tud kínálni az akadémiai pályát választó orvosok és orvosok számára. Ehhez az alkalmazott kutatás és az alapkutatási tervek kialakítása során mindenképpen figyelemmel kell lenni. Sajnos ma Magyarországon rendkívül nehéz olyan kutatási támogatáshoz jutni, ami egyben a pályázó anyagi igényeit is szolgálja. Ebben a tekintetben tehát nagyon nehéz versenyezni a magánszektorral. Mindenképpen olyan valós alternatívát kell nyújtanunk az egyetemi oktatói-kutatói pályát választóknak, ami a potenciálisan elszenvedett anyagi hátrányért cserébe valamit fel tud kínálni. Karunk oktatásának elsődleges szempontja a minőségi képzés. A sajnos egyre romló természettudományos alapképzés és a nehéz anyagi helyzetben minden lehetőséget ki kell használni az oktatás hatékonyságának növelésére. Terveink szerint az anyag megértését, az összefüggések felismerését szolgáló tananyag jól szolgálja a minőségi oktatás hatékony támogatását. A Kar számára a nehéz gazdasági helyzetben létfontosságú a bevétel jelentős hányadát kitevő idegennyelvű – angol és német – oktatásból származó bevétel. Az oktatás minőségének a hallgatói terheket nem növelő javítása elősegíti alkalmasabb hallgatók jelentkezését, valamint azt, hogy a hallgatók nagyobb hányadának sikerül a diploma megszerzéséig tanulmányaikat a karon folytatni. Mindez a Kar anyagi helyzetének stabilitását is szolgálja.

3.2. Költségterv 3.2.1. A támogatási és finanszírozási feltételek bemutatása A projekt állami támogatás hatálya alá nem tartozó közcélú, jövedelmet nem termelő tevékenységet valósít meg. A projekt megvalósíthatóságának biztosításához 95%-ban szükséges állami támogatás, a fennmaradó 5% saját forrásból megvalósítható. A saját forrás fedezetéhez hitelfelvételre nincsen szükség. A projekt megvalósításához 147.266.831 Ft-ra van szükség, melynek 5%-át 7 363 341 Ft-ot a konzorcium saját erőből biztosít. 3.2.2. Költségterv , A módszertan bemutatása

62

A pénzügyi elemzéskor és a költségvetés kialakításakor alkalmazott alapadatokat az alábbi táblázat tartalmazza: A vizsgálat időhorizontja  Az EU támogatás mértéke A saját forrás finanszírozásának módja A projektgazda és a tevékenység jellege  A projekt állami támogatás szempontjából történő besorolása   



2011–2013 95% saját maradványból és bevételből központi költségvetési szerv  Állami támogatás hatálya alá nem tartozó közcélú, jövedelmet nem termelő projektek, tevékenységek Pécsi Tudományegyetem és Szegedi TuA projekt majdani működtetőjének és dományegyetem fenntartójának személye nem releváns Az amortizáció kezelésének módja Áfa az egyetemek tekintetében nem visszaAz ÁFA kezelése igényelhető, így elszámolásra kerül, a könyvkiadó esetében az Áfa visszaigénylésre kerül az infláció várható mértéke beépítésre keAz infláció kezelése rült

A költségterv A projekt részletes költségtervét konzorciumi partnerekre bontva és időbeli ütemezését a B7B8-as melléklet tartalmazza. Az alábbi táblázat a konzorciumi partnerek szerinti és évenkénti bontásban tartalmazza az egyes költségelemeket. Felelős (személy / szervezeti egység / szervezet)

2011

Költségek, Ft 2012 2013

Összesen

Pécsi Tudományegyetem

73.893.960 51.524.951 125.418.911

Dialog Campus – Nordex Kft.

12.286.920

Összesen

86.180.880 61.085.951 147.266.831

63

9.561.000

21.847.920

Költségösszesítés tevékenységek szerint (csak a 0-tól eltérő sorokat jelöltük a könnyebb áttekinthetőség végett)

Projekt előkészítés költségei Tevékenységek-költségkategóriák

Projekt menedzsment költségei

Támogatás intenzitás %

Egyéb, a projekt végrehajtásával összefüggő (általános) költség

Projekt szakmai megvalósításával összefüggő költségek

Projekt megvalósításához igénybevett szolgáltatások

Egyéb szolgáltatások

Elszámolható költség (Ft)

Elszámolható költség (Ft)

Elszámolható költség (Ft)

Összesen

Összes elszámolható költség (Ft)

Elszámolható költség (Ft)

Elszámolható költség (Ft)

11. IMMATERIÁLIS JAVAK

0

0

0

4 704 000

0

0

4 704 000

113. Vagyoni értékű jogok

0

0

0

0

0

0

0

114. Szellemi termékek

0

0

0

4 704 000

0

0

4 704 000

TÁRGYI ESZKÖZÖK

0

0

0

0

0

0

0

12. INGATLANOK ÉS KAPCSOLÓDÓ VAGYONI ÉRTÉKŰ JOGOK

0

0

0

0

0

0

0

13. MŰSZAKI BERENDEZÉSEK, GÉPEK, JÁRMŰVEK

0

0

0

0

0

0

0

14. EGYÉB BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, JÁRMŰVEK

Elszámolható költség (Ft)

0

0

0

0

0

0

0

2 156 460

14 391 840

74 628 451

48 236 080

750 000

2 400 000

142 562 831

51. ANYAGKÖLTSÉG

0

0

0

0

0

2 400 000

2 400 000

511. Vásárolt anyagok költségei

0

0

0

0

0

2 400 000

2 400 000

52. IGÉNYBE VETT SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGEI

0

432 000

0

48 236 080

750 000

0

49 418 080

522. Bérleti díjak

0

0

0

0

0

0

0

523. Karbantartási költségek

0

0

0

0

0

0

0

524. Hirdetés, reklám, propaganda költségek

0

0

0

1 000 000

0

0

1 000 000

526. Utazási és kiküldetési költségek (napidíj nélkül)

0

432 000

0

0

0

0

432 000

529. Egyéb igénybe vett szolgáltatások költségei

0

0

0

47 236 080

750 000

0

47 986 080

Rendezvényszervezés költsége

0

0

0

600 000

0

0

600 000

Nyilvánosság biztosításának költsége

0

0

0

0

400 000

0

400 000

Könyvvizsgálói díjak

0

0

0

0

350 000

0

350 000

RÁFORDÍTÁSOK

Ki nem emelt egyéb igénybe vett szakmai szolgáltatások költségei 53. EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGEI

0

0

0

46 636 080

0

0

46 636 080

0

0

0

0

0

0

0

1 698 000

10 992 000

58762560

0

0

0

71 452 560

55. SZEMÉLYI JELLEGŰ EGYÉB KIFIZETÉSEK

0

0

0

0

0

0

0

559. Egyéb személyi jellegű kifizetések

0

0

0

0

0

0

0

56. BÉRJÁRULÉKOK

458 460

2 967 840

15 865 891

0

0

0

19 292 191

561. Nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék

458 460

2 967 840

15 865 891

0

0

0

19 292 191

EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK

0

0

0

0

0

0

0

57. ÉRTÉKCSÖKKENÉS

0

0

0

0

0

0

0

54. BÉRKÖLTSÉG

87. PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI OSSZESEN

0

0

0

0

0

0

0

2 156 460

14 391 840

74 628 451

52 940 080

750 000

2 400 000

147 266 831

TARTALÉK

0

MINDÖSSZESEN

147 266 831

Összes elszámolható költség/ tevékenység elszámolható összes költsége (%):

1,46%

9,77%

Maximum %:

3,00%

10,00%

65

50,68% - -

35,95%

0,51%

1,63%

-

5,00%

A cash flow A projekt nem termelt bevételt, így azok nem kerülnek becslésre. A saját forrást a konzorciumi partnerek az önerőt maradványból és saját bevételéből finanszírozza. A saját forrás rendelkezésre állását a konzorciumi partnerek garantálják.

2012. március Bevétel (támogatás + önerő) Elszámolás Görgetett egyenleg

29 453 366 -29 453 366

április 43 090 440

szeptember

október 43 090 440

29 453 366 -15 816 292

2013. március 29 453 366 -2 179 219

66

Összesen április 20 361 984

június 29 453 366 -11 270 601

július 20 361 984

október 29 453 366 -20 361 984

november 20 361 984

147 266 831 147 266 831

67

3.2.3. Pénzügyi kockázatok elemzése (érzékenységvizsgálat)

A projekt során rendelkezésre állnak a pénzügyi források, melyek egy része a saját forrásból, valamint lekért előlegből kerül finanszírozásra. A projekt végén fennmaradó finanszírozási igényt az intézmények meg tudják előlegezni. Így a kifizetésekben nem lesz fennakadás.A tervezett tételek forintban fognak felmerülni így árfolyamkockázat nincs. Az esetleges Áfa mérték változást sem befolyásolja a projekt megvalósítását, mivel elegendő tartalék áll rendelkezésre.

3.2.4. A támogatási jogosultság vizsgálata A projekt társadalmi hasznosságát két területen határozhatjuk meg. A társadalmi hasznosság egyik területe magukat a képzőket érintő kompetenciafejlesztés, amely megnyilvánul a konzorciumi partnerek szervezetében a projektben résztvevő tananyagfejlesztők digitális írástudásának fejlesztésében illetve e-learning tananyagok készítésének módszertani képzésében. Ez a folyamat hosszú távon hathat a felsőoktatás tananyag-fejlesztési koncepciójára. A projekt társadalmi hasznosságának másik kiemelt területe a képzésben résztvevő hallgatók munkaerő-piaci versenyképességének növelése, azáltal, hogy az elvégzett képzéseken az aktuális munkaerő-piaci kereslet igényeit kielégítő kompetenciákat sajátítanak el.

3.3. A projekt fenntarthatósága A projekt megvalósulása és későbbi fenntartása nagy valószínűséggel szavatolható. Biztosíték rá a Kar Pályázati irodájában dolgozó, a pályázat adminisztratív irányítását végző, nagy volumenű pályázatok menedzselésében jártas szakembergárda, és a munka szakmai részét végző tapasztalt, oktatási anyagfejlesztésben komoly gyakorlattal rendelkező, szakmájukban nemzetközi elismertséget szerzett vezető oktatók részvétele. Az anyag elkészülte jól tagolható, nyomom követhető. Ha a tervezett szerzők közül valaki előre nem látható okból elhagyja a projektet, „házon belül” számos, hasonló minőségű szakember tudja őket helyettesíteni. A projekt fenntartása lényegében a kész anyag Internetes publikálása és karbantartása. A karon technikailag igen korszerű, jól karbantartott szerver-rendszer áll rendelkezésre a működtetésükhöz kipróbált szakember-gárdával. A „klasszikus” tárgyak oktatásának segítésére a kar szakemberei eddig is nagyszámú, Internetes elérésre optimalizált anyagot készítettek, így a speciális, sajátos, korszerű Internetes követelmények teljesítéséhez komoly rutinnak rendelkeznek. Az anyagot készítő szakembergárda nemcsak gyakorlatot szerzett, de igényli is az újszerű ismeretek mielőbbi ismertetését a hallgatókkal, így a projektben szereplő anyag folyamatos fejlesztése is várható.

3.3.2. Pénzügyi fenntarthatóság A pénzügyi elemzéskor és a költségvetés kialakításakor alkalmazott alapadatokat az alábbi táblázat tartalmazza: A vizsgálat időhorizontja 2013–2018 Az EU támogatás mértéke 95% A saját forrás finanszírozásának módja saját maradványból és bevételből A projektgazda és a tevékenység jellege központi költségvetési szerv A projekt állami támogatás szempontjából Állami támogatás hatálya alá nem tartozó történő besorolása közcélú, jövedelmet nem termelő projektek, tevékenységek A projekt majdani működtetőjének és fennPécsi Tudományegyetem és Szegedi Tudotartójának személye mányegyetem Az amortizáció kezelésének módja nem releváns Az ÁFA kezelése Áfa az egyetemek tekintetében nem visszaigényelhető, így elszámolásra kerül, a könyvkiadó esetében az Áfa visszaigénylésre kerül Az infláció kezelése az infláció várható mértéke beépítésre került

A projekt utánkövetési időszakban történő fenntartása nem igényel anyagi erőforrást, mivel a frissített, aktualizált tananyagokat is elektronikus formában tesszük közzé, azok elkészítésére pedig a tananyagfejlesztők térítésmentesen kötelezettséget vállaltak a fenntartási időszakra vonatkozóan, az esetleges szerkesztői többletmunkát pedig a DCK térítésmentesen elvégzi a tananyagokon. A fentieknek megfelelően a fenntartás a szervezetek összköltségvetésére nem gyakorol hatást.

3.4. A nyilvánosság biztosítása Helyzetelemzés, stratégia. A kommunikáció a projekt elengedhetetlenül fontos részét kell, hogy képezze a projekt teljes ideje alatt. A kommunikációs tevékenységek célja, hogy támogassák a projekt eredményeinek és hasznának minél szélesebb körű megismertetését a célcsoportokkal. A projekttel kapcsolatos kommunikációt mindig gondosan kell felépíteni az aktuális üzenet, a használni kívánt kommunikációs eszközök és csatornák, a célcsoportok sajátosságainak és projektben részt vevő partnerek igényeinek figyelembe vételével. A kommunikáció stratégiai tervezése vezetői feladat, végrehajtását belső szakemberekre és külső ügynökségekre kívánjuk bízni. Ugyanolyan fontos és elsődleges a belső kommunikáció koordinálása, a tananyagkészítők és oktatók között a rendszeres és folyamatos kommunikáció megszervezése, a konzultációra, tapasztalatcsere, szakmai párbeszédre való állandó lehetőség biztosítása a készülő tananyag magas szakmai színvonalának biztosítása érdekében.

69

A legfontosabb, hogy a projektben résztvevő munkatársak is pontosan tisztában legyenek az elérendő kommunikációs célokkal, a pontos elvárásokkal: - Mi az üzenet lényege és kiket célzunk meg vele? - Kinek, milyen körben kell kommunikálni és mikor? - Mikorra, milyen eredményeket kell elérni és mennyit akarunk erre fordítani? - kik a „belső” felelős(ök) adott kommunikációs kérdésekben? Kommunikációs stratégiánk és megvalósíthatósági tervünkben gondosan meg kívánjuk válogatni a felhasznált kommunikációs eszközök és csatornák körét, a lehető legjobban igazodva a pályázatban szereplő elvárt kommunikációs aktivitásokhoz valamint az előirányzott költségekhez. Ezek előzetesen felsorolásszerűen: - webes felületek - helyi és regionális hír médiumok - országos hír médiumok - szaklapok, szakmai médiumok, hírfelületek - konferenciák, esetleg szakmai vásárok - reprezentatív szakmai kiadványok - ismeretterjesztő és híradás jellegű „konzerv” kommunikációs anyagok Koncepciónk lényege, hogy alapvetően kezdeményezően kell fellépni a médiában, másrészt pedig bőséges háttéranyagokkal kell ellátni mind a média munkatársait, mind esetlegesen a projekt részéről megszólalókat. A cél a projekt sikertörténetként való bemutatása, illetve az esetleges nehézségek és/vagy támadások kezelése, hatékony kivédése, a kommunikációs aktusok elszámolási megjeleníthetősége valamint nem utolsó sorban az érintettek – elsősorban a szakmai és hallgatói közönség – megfelelő szintű tájékoztatása.

3.4.1. Eredmények disszeminációja Fő kategóriák

Szegmentált alábontás

Munkatársak

Tanárok, leendő tanárok, fejlesztésben résztvevő munkatársak Konzorciális partnerek Egyetemi hallgatók középfokú képzésben résztvevők Leendő hallgatók, képzési programokban résztvevők Klinikai vezetők, kórházi vezetők, oktatási programok vezetői Regionális fejlesztési tanács vezetői Parlamenti pártok helyi vezetői Ágazati és felügyeleti szervek

Hallgatók, tanulók

Regionális döntéshozók, intézményi vezetők

Szakmai szervezetek Sajtó

Szakmai kamarák, szövetségek Szakszervezetek (esélyegyenlőségi kérdésekben) Regionális és helyi általános (nyomtatott, tévé, rádió,

70

online) Az oktatott szakmák szaksajtója Oktatással foglalkozó szaksajtó A projekt kimenetele oktatási alapanyagok, segédanyagok, módszerek, képzések alapja lehet: a megcélzott közönség egyfelől tisztán szakmai. Egészségügyi oktatási intézmények közvetlenül tudják használni a projekt elemeit – a célközönség az oktatási intézmények oktatói, oktatási tevékenységekben résztvevő szakemberek. Másfelől – természetszerűleg - a hallgatók, az képzésekben résztvevők jelennek meg tájékoztatandó célcsoportként. Nem szabad elhanyagolni a regionális és szakmai szervezetek döntéshozóit – őket elsősorban tájékoztatni és meggyőzni szükséges a projekt hasznáról és természetesen a közvélemény is célcsoport, amelyet a tájékoztatás fő letéteményeseiként a „sajtó” címszó alatt jelölünk az egyszerűbb kezelhetőség kedvéért.

3.4.2. Kommunikációs ütemterv A kommunikáció két időben elkülönülő szakaszból áll: Az első a megvalósítás szakasza, azaz amíg az oktatási anyagok készülnek A második a megvalósulást, közzétételt/átadást követő szakasz. Az első szakaszban a program általános bemutatásán és az oktatási, foglalkoztatási piac új követelményein lesz a hangsúly. Cél a program szükségességéra való figyelemfelhívás, és a tananyagfejlesztés, mint megoldás pozícionálása. Az első szakasz a tervek szerint 12 hónapig (52 hétig) tart. A második szakaszban a fejlesztések használatának fontosságára hívnánk fel a figyelmet, valamint az eredmények elérhetőségének kommunikációs támogatása a cél. Célcsoportok Fő célcsoportok Munkatársak

Üzenetek Az új oktatási módszerek korszerű, versenyképes oktatási környezet létrehozását segítik, a probléma érdekes és szakmai kihívásokkal teli; az intézmény megbecsüli és értékeli munkatársait Hallgatók, képzésben részt- Az új oktatási módszerek havevők, leendő hallgatók tékonyabb, színvonalasabb képzést tesz lehetővé, ami megkönnyíti az elhelyezkedést és növeli a munkaerő piaci versenyképességet Regionális Az új oktatási módszerek döntéshozók haszna aktívan elősegíti az intézmény versenyképességének fokozását és ezzel áttételesen a regionális gazdasági fejlődést Klinikai vezetők, kórházi ve- Az új oktatási módszerekkel

71

Eszköz Belső kommunikációs eszközök, helyi és regionális médiumok, oktatással foglalkozó szaksajtó, Helyi és regionális médiumok, honlap, nyílt nap, sajtótájékoztató, oktatási tájékoztató kiadványok, nyílt nap Helyi és regionális média, célzott prezentáció, háttéranyagok, személyes találkozók Belső kommunikációs

zetők, oktatási programok megvalósuló képzések haté- Eszközök, az adott terület vezetői konyabbak, színvonalasab- szaksajtója, helyi és regionábak, előremutatóak lis médiumok, prezentációk, háttéranyagok, személyes találkozók Szakmai szervezetek Az új oktatási módszerekkel Adott terület szaksajtója, megvalósuló képzések jobb helyi és regionális médiumunka és oktatási környeze- mok, prezentációk, háttértet kínálnak az oktatóknak, anyagok, személyes találkohallgatóknak zók Az új oktatási módszerek hosszú távon segítik az intézmény fenntarthatóságát Egyéb partnerek A PTE ÁOK kiszámítható, Személyes kapcsolat, helyi és korrekt megrendelő és part- regionális médiumok ner Nagy súlyt kívánunk fektetni kiemelten a hallgatók tájékoztatására: a pályázat eredményeképp létrejött oktatási segédanyagok elérhetőségét az órai tematikákba való beépítésen kívül különféle tájékoztató kiadványokon, felületeken keresztül is „reklámoznánk”, illetve egy profi, esetleg elkülönült honlap létrehozása is szóba jöhet, valamint tematikus médiatámogatói megállapodásokat lehet kötni kiadókkal, szakkiadványokkal - a lényeg hogy a célcsoport tagjai minél hatékonyabban és könnyebben tájékozódhassanak. Célszerű ütemezett módon sajtótájékoztatókat szervezni, leginkább „fordulópontnak” számító események előtt javasolt a használata. A sajtótájékoztató bár kedvelt eszköz, valójában nem túl hatékony: a valamirevaló újságírókat sokkal jobban érdekli az, ami NEM hangzik el az ilyen alkalmakon. Ennek ellenére célszerű háttéranyagokat készíteni, illetve az ott szereplőket előre felkészíteni – a sajtó képviselői általában hálásan fogadják az ilyen anyagokat. A kezdeményező fellépés másik, hatékonyabb, egyben némileg kiszámíthatatlanabb eszköze a média témaötletekkel való ellátása kellően kidolgozott formában. Miután a beruházás részletei nehezen kommunikálhatóak és az újságírók számára sem feltétlenül könnyen értelmezhetőek, célszerű olyan elemeket kiragadni a történetből, amelyek könnyen eladhatóak és látványosak. Mindezeket az adott média sajátosságainak megfelelően kell kiválasztani: egy szöveg alapú termék esetében (Dunántúli Napló, országos lapok, online termékek) jó megoldás lehet arra koncentrálni, hogy milyen látványos eredmények várhatóak a projekt megvalósulásának következtében (látványos alatt itt elsősorban az oktatásban, gyógyításban, kutatásban felmutatható új minőség megjelenése, újságok számára a slágertémák – pld. rákkutatás – szabályozott formában való tálalását értjük). Tévék esetében megfelelő vizuális témát kell kiválasztani; ilyen lehet például kísérleti, digitális tartalommal segített tanóra bemutatása vagy felvételek a „távtanulás” folyamatáról. A háttéranyagok célja kettős: egyrészt a média munkatársai számára készülnek, akik így a felületes információk helyett remélhetőleg a tényekre koncentrálnak, másrészt – amennyiben igény mutatkozik rá – az egyetem megnyilatkozóit is ezek segítségével lehet felkészíteni, illetve a hivatalos kommunikációt ezek segítségével megszervezni. Az anyagok elkészítésekor első körben a projektmenedzserekkel együttesen egyeztetett szempontokat, témákat kell felhasználni, célszerű modulárisan megírni őket, azaz olyan formában, hogy a főszövegből ki le-

72

hessen emelni azokat a pontokat, amelyek egy adott újságírót érdekelhetnek, illetve a médiában épp felkapott témához tartozókat lehessen teríteni. A webes felület(ek) fejlesztése és láthatósága: Elsődleges a projekt webes felületen/felületeken való elhelyezése – az elkészült eredmények honlapja adott. A saját felület kialakítása és folyamatos fejlesztése, a projekt előrehaladása szerinti naprakészen tartása szükséges. A webfelületet szükség szerint technikai értelemben is kívánatos fejleszteni kezelhetőség és alkalmazási lehetőségek (dinamikus, cms tartalommenedzselési, beépített szolgáltatások, RSS hírfolyam, beépített video tartalmak) illetve tartalmi és „láthatóság” szempontjából is) hogy megfeleljen a modern, felhasználó központú szemlélet kívánalmainak. A helyi médiumok folyamatos figyelemre szoktatása a híráramlás tudatos kezelésével: Nem szabad elhanyagolni a pályázati normál előrehaladásáról folyamatosan fenntartani a kommunikációt a helyi médiumokon keresztül (a nagy egyetemi pályázatokhoz hasonlóan). A helyi médiumok újságírói hálásan fogadják a jól megírt előre elkészített híranyagokat, illetve a szerkesztett háttéranyagokat. A folyamatos híráramoltatást kapcsolattartásként értékelik és tapasztalataink alapján – megfelelő időzítéssel és információadagolással kezelve a közleményeket – interakció alakul ki, amelyben a médiumok számítanak a rendszeres hírközlésre és egy pozitív, önfenntartó folyamatos figyelem alakul ki a témával kapcsolatban. Szakmai és népszerűsítő célú professzionális színvonalú bemutatók készítése: A projekt alapvetéseinek és eredményeinek népszerűsítése és promóciója nagyban tud profitálni egy sztenderdizált, jól felépített, szakmailag és minőségileg is kiemelkedő színvonalú bemutató anyagból, amelyet a projekt munkatársai illetve a kommunikációs feladattal megbízott kapcsolattartók is használhatnak előadásaik, tárgyalásaik alkalmával. Itt megfontolandó, hogy a megcélzott csoportok eltérő volta miatt egyféle kommunikációs anyag betöltheti-e a kívánt szerepet, vagy célcsoportonként (hallgatók/ nagyközönség illetve szakmai közönség) érdemes-s vagy szükséges-e két különböző tartalmú anyag elkészítése. A bemutatókhoz szervesen kapcsolódhat, és azok használhatóságát növeli a modern infokommunikációs technológiák demonstratív bevonása, ami szintén a szakmai felkészültség szintjét hivatott demonstrálni bemutató környezetben (pld on-line valós idejű video adás oktató előadásról mobil-neten keresztül, tartalmak konferenciaszerű megosztása stb.). A tájékoztatás során használt publikációs eszközök (indikátorok) Eszköz Tervezi a használatát? igen nem „A” típusú hirdetőtábla x „B” típusú hirdetőtábla x Tájékoztatási tábla „C” típus x Emlékeztető tábla „D” típus x Nyomtatott sajtó (cikkek, interjúk) x Televízió x Rádió x Internet (banner) x Nyitórendezvény x Záró rendezvény x Egyéb rendezvény, konferencia x Sajtótájékoztató x Sajtóközlemény x 73

Célérték (darab)

1 2 2 6 2 2 1 1 1 2 2 6

Szórólap, vagy egyéb nyomdai kiadvány PR film Önálló internetes honlap Zöld szám, információs központ (ügyfélszolgálat) DM levélkampány Közvéleménykutatás Reklámtárgy Egyéb: prezentáció sorozat szervezése

x

1 x

x

1 x x x x

x

4

Kommunikációs menetrend és terv készítése a pályázat megvalósítási menetrendjéhez igazodik a megjelenések és az aktuális kommunikációs események, illetve célok mentén. A pályázat sikeres elnyerését egy előzetes kommunikáció vezetné be, később ebből nőne ki a bevezető kommunikációs kampány, ami a megvalósítás folyamatát követné nyomon. A pályázat részeinek megvalósulásához igazodna a projekt saját felületeinek felfuttatása (előzetes tájékoztató anyagok, web-felületek), majd a megvalósítás lezárásakor kezdődne egy második erőteljes kampány, ami egy intenzívebb, a bevezető kommunikációs szakasznál „sűrűbb” médiajelenlétet céloz meg. A lezáró szakaszban a projekt szakértő, potenciális megrendelő, felhasználói körnek szóló üzeneteket, kiadványokat hoznánk létre és juttatnánk célba. Az egyes megfogalmazott üzenetek és eszközök dinamikusan a célcsoportokhoz, az elérendő kommunikációs célokhoz, feladatok méretéhez igazodnának a projekt időtartama alatt az előzetesen elfogadott menetrend és kritériumok alapján, a megvalósításban folyamatosan egyeztetve a projekt menedzsmentjével és partnereivel. A média érdeklődése valószínűleg két alkalommal terelődik közvetlenül a projektre, először a sikeres pályázat és várható eredményeinek bejelentésekor, illetve amikor annak első hatásai eredményei (pld. kész, hozzáférhető anyagok) már kézzel foghatóak lesznek; erre kell felkészülni, illetve ezt kell előkészíteni és sikeresen levezényelni. A háttéranyagokat a projekt megvalósítási ütemezése szerint kell elkészíteni, és szintén ennek ismeretében kell eldönteni, hogy milyen körülmények relevánsak kommunikációs szempontból adott megvalósítási szakaszban. Időzítési terv Időpont Feladat

Cél

Célcsoport

Kommunikációs eszköz Projekt indítá- Tájékoztatás, fi- Közvélemény, sajtótájékoztató 2. hét sának bejelen- gyelemfelkeltés, sajtó tése sajtónyilvánosság Sajtóanyagok Tájékoztatás, közvélemény sajtóközlemény 2. hét első körének transzparencia elkészítése Levelezőlisták Projekt szereplők Pályázati webmail, e-mail 4. hét létrehozása összehangolása partnerek Indító partner- Projekt szereplők Pályázati Személyes talál4. hét találkozó és ér- összehangolása partnerek kozó tekezlet Arculati elemek Tájékoztatás, közvélemény Kommunikációs 4. hét létrehozása transzparencia elemek Tájékoztatás, fi- Munkatársak, hirdetőtábla 5. hétig Tájékoztató táblák kihelye- gyelemfelkeltés látogatók 74

Felelős Projektvezető, kommunikációs referens Kommunikációs referens projektvezető projektvezető Kommunikációs referens Projektvezető, kommunikációs

zése Prezentációk 6. hét készítése Weboldal(ak) 6. hét létrehozása 8. hétig Adatmegosztó eszközök beüzemelése

referens Tájékoztatás, Sajtó, közvé- Sajtó és tájékozta- Kommunikációs transzparencia lemény tó események referens Tájékoztatás, közvélemény Weboldal, inter- Kommunikációs transzparencia net, intranet referens Projekt szereplők Pályázati VPN, SQL, FTP projektvezető összehangolása partnerek szerverek

80. hét- Kész anyagok disszemináció feltöltésének től kezdete 85. hét Tájékoztató le- disszemináció velek kiküldése 92. hét 96. hét

Értékelő jellegű sajtóanyagok elkészítése Projekt lezárásának bejelentése, értékelés

Szakmai part- internet nerek, hallgatók, oktatók Oktatók, hall- webmail gatók

Projektvezető, programvezetők, munkatársak Projektvezető, kommunikációs referens

közvélemény

sajtóközlemény

Kommunikációs referens

Tájékoztatás, fi- Közvélemény, sajtótájékoztató gyelemfelkeltés, sajtó sajtónyilvánosság

Projektvezető, kommunikációs referens

Tájékoztatás, transzparencia

- Nyilvánosság biztosításának költségei, (pl. kiadványok, információs füzetek készítése, elektronikus megjelenés, stb.) - Képzések meghirdetése, - Tudatosság növelése, tájékoztatás (kommunikációs kampányok, stb.) - Kapcsolódó IKT fejlesztés, oktatási segédanyag-fejlesztés és szolgáltatás vásárlása - A képzések kifejlesztéséhez, teszteléséhez szorosan kapcsolódó szoftverfejlesztések és immateriális javak licenszelése (pl. oktatási szoftverek, -designer illetve statisztikai szoftverek, amennyiben ezek nem adottak az intézményekben) - A futtató környezet(ek) licensz költségei - A képzésfejlesztéshez kapcsolódó kommunikációs tevékenységek (belső kommunikáció) - A fejlesztések kapcsán létrejött eredmények disszeminációja - Szakmai – külső - kommunikáció, konzultáció, szakmai párbeszéd eszközigényének (telefon, posta, konferencia stb,) költségei Értékelés Eszköz Sajtómunka

Rendezvények Honlap

Értékelési módszer Sajtófigyelés, megjelent sajtócikkek, tudósítások elemzése (megjelenés szám, üzenetek felhasználása, szövegkörnyezet, minősítésük stb.) Újságírók személyes visszajelzései Meghívottak – részt vettek aránya Látogatási statisztikák

75

Banner Prezentációk

Átkattintási szám Személyes visszajelzések, feltett kérdések

Kockázatelemzés A kockázatelemzés része a projekt tervezésének. Célja a projekttel kapcsolatos kockázatok azonosítása, erősségük meghatározása, valamint a kockázatkezelés módjának és kommunikációjának meghatározása. A kockázatelemzés eredményeit a projekt valamennyi partnerével és résztvevőjével meg kell ismertetni, különösen az egyes kockázatok specifikusan rájuk vonatkozó részével. A megismertetésben és figyelemfelkeltésben a projekt belső kommunikációs csatornáit és eszközeit kívánjuk hasznosítani – elsődleges cél, hogy minden érintett tisztában legyen milyen kockázatok lesznek jelen tevékenységével kapcsolatban, ezekre milyen ráhatása van/ lehet, illetve ezek észlelésével, kezelésével kapcsolatban milyen teendők, kommunikációs, döntési lehetőségek, irányok állnak rendelkezésére. Infokommunikációs akadálymentesítés és a fogyatékkal élő személyek esélyegyenlőségének biztosítása a projekt megvalósítása során A projekt megvalósításakor kiemelt figyelmet kívánunk fordítani a fogyatékos személyek életminőségének és munkaerő piaci esélyeinek javítására. A foglalkoztatottak aránya Magyarországon a fogyatékos emberek körében - 2001. évi népszámlálás adatai szerint - 9 százalékra csökkent. A fogyatékossággal élők számára az esélyegyenlőséget javítani kívánjuk akadálymentes kommunikációs környezet kialakításával, továbbá a projektben való közvetlen részvétel lehetőségét kívánjuk biztosítani távmunka és egyéb alternatív munkavégzési lehetőségek biztosítása révén. A pécsi Tudományegyetemen a legnagyobb számban tanulnak Magyarországon fogyatékkal élő emberek, életkörülményeit és közösségi részvételük javítására az intézmény hagyományosan is nagy figyelmet fordít – pályázatunkban, illetve a projekt során ennek megfelelően kívánunk eljárni. A távmunka lehetőségét messzemenően meg kívánjuk teremteni a projekt folyamata során, ennek kiemelt jelentősége van a konzorciális partnerekkel való együttműködésben is. A kész anyagok naprakész, változáskövetéssel egybekötött megosztása (VPN ill. SQL szerver, FTP szerver) a távmunka alapvető lehetőségét teremti meg a résztvevők számára. Személyes adatok kezelése A fogyatékkal élők bevonásakor a legteljesebb mértékben figyelembe vesszük az adatvédelmi szempontokat. A fogyatékosság különleges személyi adat. Adott személy adatainak kezelése minden esetben célhoz kötött, tehát a különleges személyes adatok közül csak azokat kívánjuk kezelni, amelyekre esélyegyenlőségi vállalásaink vonatkoznak, és amelyekről az érintett önkéntes nyilatkozata rendelkezésre áll. Infokommunikációs akadálymentesítés A közérdekű információkat könnyen érthető és elérhető változatban is hozzáférhetővé kívánjuk tenni. Az internetes, multimédiás, informatikai fejlesztéseknél és eszközbeszerzéseknél figyelembe kívánjuk venni a fogyatékos személyek korlátlan hozzáférhetőségét. Az információs technológiák esetén ugyanúgy értelmezhető az akadálymentesség fogalma, mint bármely más technológia esetében. Az elektronikus akadálymentesítés (nagykontrasztú és vakbarát honlap-tartalmak, felolvasó funkció) mellett ide tartozik a többi infokommunikációs akadálymentesítés is: jól látható feliratozás, jelzés, és bármilyen más fogyatékos-barát, és igényeikre válaszoló kommunikációs intézkedés. Ezek megvalósításához a PTE-n működő Támogató Szolgálat (nyilatkozatuk mellékelve) segítségét is kívánjuk igénybe venni. Az in-

76

formatikai szoftverek, a honlapok fejlesztése esetében is biztosítani kívánjuk a kommunikációs akadálymentességet, a specifikációk kidolgozása során a W3C akadálymentes szabvány megfelelő elemeit kívánjuk figyelembe venni (a költségkalkulációk figyelembe vételével legalább „A” de optimálisan „AA” besorolást célozva meg). A projekthez kapcsolódó nyilvános eseményeken, a kommunikációnkban és a szereplők elvárt viselkedésében esélytudatosságot kívánunk kifejezni: nem közvetítünk szegregációt, csökkenteni kívánjuk az esetlegesen meglévő (csoportszintű) előítéleteket. Az esélytudatosság terjedésének és a sztereotípiák leküzdésének egyik leghatékonyabb eszköze a példamutatás. A PTE ÁOK szervezeti kultúrájának része az esélytudatosság. A projekt döntéshozóit nyilvános felszólalásaikkal, viselkedésükkel kapcsolatban az intézmény esélyegyenlőségi szakreferense segíti. A döntéshozók közösségi szerepléseik révén a leghitelesebb megjelenítői az esélyegyenlőségnek.

77