sz. határozatával

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM BENEDEK ELEK PEDAGÓGIAI KAR

KARI ÖNÉRTÉKELÉS 2008 – 2012

Elfogadva a Kari Tanács 17/2013.02.26. sz. határozatával.

TARTALOMJEGYZÉK 1.

A KAR ÁLTALÁNOS HELYZETKÉPE ........................................................................... 5

1.1. Vezetői összefoglaló ......................................................................................................... 5 1.2. A kar szervezete, vezetési rendszere a küldetésnyilatkozat tükrében .................................... 12 1.3. Az akkreditációs feltételek teljesítésének tényszerű bizonyítékai ......................................... 15 1.3.1. A Benedek Elek Pedagógiai Kar képzési kínálatának kialakulása, különös tekintettel a 20082012 közötti évekre ................................................................................................................ 15 1.3.2. Humánerőforrás-gazdálkodás......................................................................................... 19 1.3.3. Infrastruktúra ................................................................................................................ 21 1.3.4. Karok együttműködése, átoktatás, közös képzések .......................................................... 23 1.4. C-SWOT analízis............................................................................................................. 24 2. A KAR KULCSFONTOSSÁGÚ EREDMÉNYEI ................................................................ 25 2.1. Oktatás............................................................................................................................ 25 2.1.1. Az intézményben/karon folyó képzések kimeneti eredményei, hallgatói létszámadatok...... 25 2.1.2. Az oktatás és tanulás eredményessége a hallgatói teljesítmények tükrében ........................ 28 2.1.3. Elitképzés, tehetséggondozás, TDK munka ..................................................................... 31 2.1.4. Végzettek elhelyezkedése, alkalmazhatósága munkaerő-piaci visszajelzések alapján ......... 34 2.2. Kutatás-fejlesztés, alkotó/művészeti tevékenység .............................................................. 35 2.2.1. Publikációs és pályázati eredményesség ......................................................................... 40 2.2.1.1. A Kar publikációs tevékenysége .................................................................................. 40 2.2.1.2. Pályázati munka ......................................................................................................... 41 2.2.2. Belső és külső kapcsolatok és azok hatásai ..................................................................... 41 2.3. Gazdálkodás .................................................................................................................... 45 3. A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ALAPELVEI ÉS GYAKORLATA............................................ 47 3.1. Stratégia és eljárások a minőség biztosítására .................................................................... 47 3.2. Képzési programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése .................................. 49 3.3. A hallgatói teljesítmények értékelési rendszere .................................................................. 51 3.4. Az oktatók minőségének biztosítása .................................................................................. 53 3.5. Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások ..................................................... 56 3.6. Belső információs rendszer ............................................................................................... 58 3.7. Nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása ....................................................................... 60 M E L L É K L E T E K ........................................................................................................... 63

MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

1. melléklet

Aktuális összesített oktatói/kutatói létszámok

2. melléklet

Szakmai kitüntetések, díjak, elismerések

3. melléklet

Karközi szakmai együttműködések bemutatása

4. melléklet

A Kar hallgatói létszámának alakulása 2008-2012

5. melléklet

A Kar oktatóinak kutatási témái (2008-2012)

6. melléklet

K+F+I pályázati eredményesség

7. melléklet

K+F+I tevékenységből származó bevétel aránya a teljes működési bevételhez képest

8. melléklet

Nyertes K+F+I pályázatok felsorolása (2008-2012)

9. melléklet

Karunkon megvalósult pályázatok (2008-2012)

10. melléklet

Hazai intézményi partnerkapcsolatok (2008-2012)

11. melléklet

Oktatóink részvétele szakmai szervezetekben

12-15. melléklet

Gazdasági/pénzügyi kimutatások

1. A KAR ÁLTALÁNOS HELYZETKÉPE 1.1. Vezetői összefoglaló Gyökerek Sopronban 1875-ben indítottak először óvónőképző (gyermekkertésznő-képző) tanfolyamot. Az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek rendje 1899-ben nyitott tanító- és óvóképzőt, az óvodapedagógusok képzése városunkban a századfordulótól kezdve folyamatos. A Benedek Elek Pedagógiai Kar jogelőd intézménye, az 1959-ben megnyílt Felsőfokú Óvónőképző Intézet volt, mely 1990-ben alakult át főiskolává. 1991-től indult az óvodapedagógus szak mellett máig kiemelkedő jelentőségű szociálpedagógus képzés. 2000-ben integrálódott intézményünk a Nyugat-magyarországi Egyetembe és így létrejött a Benedek Elek Pedagógiai Kar. 2008-ban került karunkra a Szakmai Tanárképző Intézet, azóta folytatunk tanári mesterképzést is. Stratégiai építkezés 2008 elején a Kar az előző intézményi akkreditáció során kijelölt irányokra, az egyetem intézményfejlesztési tervének kari lebontására, a Kar alapdokumentumaira és Küldetésnyilatkozatában foglaltakra támaszkodva fogalmazta meg stratégiájának főbb irányait. A 2007 évi akkreditációt követően a MAB Karunkra vonatkozón az alábbi megállapítást tette: „A kar vezetésének eddigi munkája (főleg az akkreditáció kapcsán), a már meglévő minőségbiztosítási elemek továbbvitele, a programban megfogalmazott feladatok véghezvitele és mind ehhez társuló lelkesedés záloga lehet egy kari sajátosságokat is figyelembe vevő, karon működő minőségbiztosítási tevékenységnek.” A MAB Látogató Bizottság az előző látogatás során többnyire a kari önértékeléshez csatlakozva, a további működésre vonatkozó megjegyzést, javaslatot fogalmazott meg. Ezek szerint a kari önértékeléssel egybehangzóan szükségszerűnek tartották a minősített, nyelvvizsgával rendelkező oktatók számának növelését. Szükségesnek vélték a kutatások volumenének és színvonalának emelését. A megállapítások között szerepel még, hogy a hallgatók nyelvtudása nem megfelelő. A MAB LB jelentés a következő összefoglaló megjegyzéssel zárult: A tervezett eredmények és az elért eredmények egybevetése azt jelzi, hogy a Karon további intenzív fejlesztő munka szükséges. Meglátásunk szerint az előző látogatás óta szinte minden területen határozott előrelépés történt. A 2008-2011 időszakra megfogalmazott Intézményfejlesztési Terv stratégia irányai a következők voltak: piacképes képzések, nemzetközi színvonal, infrastruktúra-fejlesztés, szoros kapcsolat a munkaerőpiaccal, az integrációban rejlő lehetőségek kiaknázása, hatékony gazdálkodás és munkaszervezés, értelmiségi létre nevelés. A Kar 2007-ben megfogalmazott Küldetésnyilatkozatában az alábbi főbb megállapítások szerepeltek: magas színvonalú képzések minden képzési szinten, törekvés a tudásalapú társadalom és az egész életen át tartó tanulás kihívásainak való megfelelésre, társadalomtudományi és pedagógiai kutatások terén regionális központ szerep kialakítása, innováció az oktatás és kutatás területén, kapcsolatbővítés a munka világával, hazai és külföldi partnerekkel, a külhoni pedagógusképzés támogatása, a minőségbiztosítás erősítése. Ezen dokumentumok, az egyetem és Karunk további alapdokumentumai, valamint a folyamatosan változó kihívások alapján fogalmaztuk meg és aktualizáltuk évente célkitűzéseinket, melyek a következők voltak: 5

a) Egyetemi integráció tartalmi megerősítése A célkitűzés teljesült, hiszen az alábbi területeken Karunk más karokkal együttműködve ér el sikereket: - Bölcsészettudományi Karral közös képzés: Sajtótechnikus FSZ szak - Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Karral képzés megosztás: Játék- és szabadidő-szervező tanár MA és Pedagógiatanár MA szakok - Közgazdaságtudományi Karral közös képzés: Közgazdász-tanár MA szak - Faipari Mérnöki Karral, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karral közös képzések: Mérnök tanár MA szakok - Közgazdaságtudományi Karral, Faipari Mérnöki Karral közös képzések kidolgozása: Szolgáltatástudományi továbbképzések - Faipari Mérnöki Karral, Erdőmérnöki Karral, Közgazdaságtudományi Karral: közös tanórai testnevelés kurzusok megszervezése a Kar által kidolgozott sportkoncepció jegyében - Apáczai Csere János Karral: Szociálpedagógia BA képzésmegújítási TÁMOP pályázat - Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Karral: közös képzések, Képzők képzése TÁMOP pályázat közös megvalósítása - Közgazdaságtudományi Karral közös tudományos folyóirat: Gazdaság és Társadalom - Erdőmérnöki Karral közösen rendezett erdőpedagógiai továbbképzések - Az egyetem több szervezeti egységével közös TÁMOP (411, 412B, 412C, 421, 423, 544C, 422B) pályázatokban való részvétel - Átoktatási kapcsolat nyolc karral - A társkarokon újonnan akkreditált képzések tantárgyi programjainak kidolgozása és ezzel együtt tantárgyfelelősi teendők ellátása. Ilyen mennyiségű és mélységű karközi együttműködés az ezt megelőző időszakban nem volt. b) A hallgatók és az oktatók nyelvi kompetenciáinak erősítése Az ingyenes, 3 kredites, kiscsoportos nyelvi órák biztosítása ellenére a hallgatók nyelvi tudásszintje ma is alacsony. Az idegen nyelvet jól beszélő, tehetséges hallgatóknak osztrák és angliai tanulmányutakat, ERASMUS mobilitást és külföldi szakmai gyakorlatokat szerveztünk. Az oktatók nyelvi tudása azonban erősödött, ami a külkapcsolataink számának növekedésében és néhány idegen nyelvű kurzusban is realizálódott. c) Kapcsolatbővítés hazai, Kárpát-medencei és külföldi szintéren A Kárpát-medencében tervezett kapcsolatbővítés teljesült, nyolc új intézményi kapcsolatot építettünk ki ez időszak alatt. Igen örvendetes tény, hogy karunk hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere a vizsgált időszakban mennyiségileg jelentősen kiterjedt, minőségileg pedig az együttműködések a korábbi időszakhoz képest jóval intenzívebbé váltak. Az elmúlt években a nemzetközi kapcsolatok kiépítésének fő irányait a kari küldetésnyilatkozatban foglaltak, karunk földrajzi-regionális helyzete és az európai uniós finanszírozású ösztöndíj-lehetőségek kihasználásának igénye határozta meg. Büszkék vagyunk új európai (Ciprus, Anglia, Lengyelország, Szerbia, Németország) kapcsolataink mellett Európán kívüli új partnereinkre (Törökország, Grúzia, Thaiföld). Karunk tovább ápolta a hagyományosan jó kapcsolatait az ország hasonló profilú főiskoláival és karaival. A hazai tudományos kapcsolatrendszert bővítették az oktatók más egyetemeken folytatott PhD tanulmányai, a konferenciaszervezések és részvételek és természetesen a különböző városi, regionális vagy országos tudományos (művészeti, szakmai) egyesületek, illetve a

6

tudományos folyóiratok szerkesztőségi munkájában való aktív részvétel. Kiváló kapcsolatban állunk a határon túli magyar pedagógus szervezetekkel, felsőoktatási intézményekkel, a határon túli magyar kisgyermeknevelők továbbképzésében jelentős szerepet vállalunk. Földrajzi helyzetünkből fakadóan törekedtünk arra, hogy mennél több ausztriai felsőoktatási intézménnyel építsünk ki szoros szakmai kapcsolatokat. Az Erasmus mobilitási programban résztvevő kari hallgatók és oktatók száma megsokszorozódott. d) Ragaszkodás hagyományos értékeinkhez A Kar küldetésnyilatkozatában foglaltaknak megfelelően a képzések tartalmi kialakításában törekedtünk az egyetemes emberi értékek megjelenítésére, továbbá pedagógiai és kutatási kultúránkban is igyekeztünk megőrizni ezt a szemléletet. Az oktatóoktató, oktató-hallgató kapcsolatokat is ez jellemezte, a karra továbbra is jellemző a baráti, családias, megértő légkör. Mindemellett igyekeztünk az oktatási infrastruktúrát és a szolgáltatásokat – a kor színvonalához igazodva – korszerűsíteni. A hallgatók körében végzett ”Tanulástámogatás, hallgatói szolgáltatások” (MÜL-5.) 2012. évi kérdőíves adatgyűjtés eredményeit tekintve ez a törekvésünk sikeresnek mondható. Az ötfokozatú Likert skála adatai szerint az oktatási infrastruktúra kérdéskörén belül a hallgatók a legmagasabb skálaátlaggal a számítógépekhez való hozzáférés lehetőségét (4,23) és a tanulmányi/dékáni hivatal munkatársainak segítőkészségét (4,09) értékelték. A nyomtatott jegyzetek, tananyagok viszont csak átlagos szinten állnak a diákok rendelkezésére. A szolgáltatói infrastruktúra területén a megkérdezettek jónak ítélték a könyvtári munkatársak segítőkészségét (4,43), az internethez való hozzáférés lehetőségét (4,15), a kari honlap tartalmát (4,13) és a könyvtár nyitva tartását (4,05). A kérdéskörben a legalacsonyabb skálaátlagot (2,99) a kollégium berendezése, felszereltsége kapta. Az egyetemi integrációt követően értékeink a „zöld egyetem” szlogennel fémjelzett környezeti politikával és a fenntarthatóság gondolatával bővült. Ennek érdekében több tantárgyunk programja bővült a fenntartható fejlődés pedagógiai aspektusaival, pld. óvodapedagógus szakon az „Ökológia és környezetvédelem” és a „Környezeti nevelés” kötelező, illetve a „Fenntartható fejlődésre nevelés elmélete” és a „Fenntartható fejlődésre nevelés gyakorlata” c. kötelezően választható tárgyak tematikái. e) A szűk képzési paletta szélesítése és kibővítése 2007-ben a Karnak két alapképzése, egy felsőfokú szakképzése és egy pedagógus továbbképzése volt. 2012-ben hét alapszakja, öt mester szakja, egy doktori iskolai programja, három felsőfokú szakképzése, négy szakvizsgás továbbképzése, tizennégy továbbképzése és hat felnőttképzési OKJ-s programja volt. Ez messze a terveken és elvárásokon túli erősödés. A képzési paletta felnőttképzési kínálatának kialakítását az egyetemi hatáskörrel bíró kari Szakképzési és Felnőttoktatási Módszertani Központ létrehozása tette lehetővé. Nem valósult meg e periódusban a tervezett Szociálpedagógia MA indítása, de a BA szintű összhang az Apáczai Csere János Karral egy pályázat keretén belül létrejött. f) A hallgatói létszám csökkenésének megállítása, növelése Részben a minőségileg megújult képzéseknek, részben a kibővülő választéknak volt köszönhető, hogy míg 2008-ban 294 főt vehettünk fel a Karra, 2009-ben már 346 főt, 2010-ben 509 hallgatót, 2011-ben pedig 531 hallgatót. 2012-ben ez a trend megtört, az országos állami keretek drasztikus szűkítésének köszönhetően a felvett létszám 313 főre csökkent.

7

g) A kutatási/művészeti tevékenység fellendítése A kari publikációs aktivitás javult, 2008-ban e folyamat koordinálására létrehoztuk a Társadalom- és Neveléstudományi Kutatóközpontot. A publikációk nyilvántartása a Kari Információs Rendszernek köszönhetően egységesült. 2012-ben megkezdtük az átállást a MTMT adatbázisban való nyilvántartásra. Két komoly szakmai folyóirat kiadásában vállalunk szerkesztőségi részfeladatokat: „Gazdaság és Társadalom” folyóirat a Közgazdaságtudományi Karral közös szerkesztésben, valamint a „Képzés és Gyakorlat” folyóirat a Kaposvári Egyetemmel közös szerkesztésben, melyhez évente közös konferencia-rendezés is társul. 2012-ben az MTA a „Képzés és Gyakorlat” folyóiratot teljes tudományos folyóirattá nyilvánította. Szintén a kari tudományos élet fejlődését jelzi a Kutatóközpontunk gondozásában megjelenő Benedek Könyvek sorozat elindulása is, melynek keretében már hat kötet jelent meg és egy előkészület alatt áll. h) Minősített oktatók számának növelése A vizsgált időszakban növeltük a PhD tanulmányok támogatási mértékét, így többek között ennek is köszönhetően 2012-ben Karunkon a minősítettség mértéke – a nem oktatói státuszban lévő tanárokat leszámítva – meghaladta a 60%-ot, míg ez az arány 2007-ben 25%-os volt. A minősítettségen belül a művészeti terület is erősödött: két DLA fokozattal rendelkező oktatónk is van. i) Kari tehetséggondozási rendszer kiépítése A kari tehetséggondozás a terveket meghaladó mértékben megújult, a Kar akkreditált Tehetségpont lett, szakkollégiuma megerősödött, OTDK mozgalma új lendületet kapott. A Magyar Géniusz Program létrehozta a különböző oktatási intézmények tehetséghálózatát, Tehetségpontok kialakításával. A program segíti a tehetséges gyermekek, fiatalok képességeik előnyös kibontakozását. A Benedek Tehetségpont 2010. február 5-én vehette át akkreditációjának igazolását. Tevékenységi köre a segítségadás, az elérhetőség, a tanácsadás, hálózatos együttműködés más tehetségpontokkal, hatásvizsgálat, pályázati lehetőségek kihasználása, továbbá olyan képzések kidolgozása és szervezése (PAT és FAT akkreditált képzések), melyek felkészítik a tehetséggondozásra a régió pedagógusait. A Kar szakkollégiuma – mely egyre fontosabb szerepet vállal a hallgatói tehetséggondozásban – 2012-ben a Don Bosco nevet választotta és megújult. Amíg az öntevékeny szervezet tagjai korábban elsősorban szociálpedagógus hallgatók voltak, ma a Karon tanulmányokat folytató más szakos fiatalokat is befogadja. A Szakkollégium hallgatói szakmai identitásuk és az értelmiséggé válásuk folyamatában jelentős rendezvények, programok szervezésére vállalkoznak. Kutatómunkájuk eredményét tudományos diákköri tevékenység keretében mutatják be. 2009-ben a megújult a Kari Tudományos Diákköri Tanács, melynek célja változatlanul a tehetséggondozás biztosítása. Az évente megrendezésre kerülő Kari Tudományos Diákköri Konferenciáinkon egyre nagyobb érdeklődéssel és változatos kutatási témákkal szerepelnek hallgatóink. A 2012. évtől a kiváló képességű hallgatóknak demonstrátori rendszert építettünk ki. Célunk, hogy kutatási témák ajánlásával bevonjuk őket a tudományos munkába és eredményeik bemutatására rendszeres publikációs lehetőséget biztosítsunk számukra. A vizsgált ciklusban (2008-2012) a Karon az Erasmus aktivitás is jelentősen nőtt, az oktatók mellett egyre több hallgatói is részt vesz a mobilitási programokban. Jelenleg 15 európai partnerintézménnyel állunk szerződésben.

8

j) Racionális és takarékos gazdálkodási irány folytatása A gazdálkodás terén a tervezettnek megfelelően a racionális, takarékos gazdálkodási irányt folytattuk. Elkezdtük a tervezett beruházásokat, de a nagyobb volumenű átalakítások csak tanulmányterv szinten valósulhattak meg a romló gazdasági feltételek miatt. Az informatikai eszközállomány szinten tartása megvalósult, oktatástechnika terén pedig erősödött a Kar, így már minden előadónkban és nagyobb forgalmú szaktantermünkben korszerű vetítéstechnika áll az oktatók rendelkezésére. A humánerőforrás gazdálkodás terén sikerült a szakösszetétel és a kutatási területek mentén építkeznünk, de ez a feladat folyamatos, a lehetőségekhez és a külső körülményekhez igazítottan zajlik. A terveknek megfelelően a nem oktató dolgozókat feladataik mértékéhez igazítottan kereset-kiegészítésekkel igyekeztünk a lehetőségek keretein belül elismerni. A külső források növelése is megvalósult ebben az időszakban. A tervezett bevételt hozó képzések száma növekedett a Karon, ugyanakkor gazdasági áttörést nem hozhatott, hiszen a gazdasági válság miatt a fizetőképes kereslet gyakorlatilag eltűnt a továbbképzési piacról. Az áttekinthető gazdálkodást szolgálta az oktatói túlóradíj rendszer kari elfogadtatása és elektronikus nyilvántartása, mely a tervezhetőséget is segítette. A Kar intézeteinek gazdasági önállósága csak részben valósult meg. Pozitívum, hogy az intézetigazgatóknak évente kiírt prémiumrendszer fokozta a gazdálkodási szempontú irányítást az intézeteken belül. A prémium rendszer a gazdasági megszorítások miatt 2012ben megszűnt. Általunk nem tervezhetően az államilag támogatott országosan felvehető hallgatói keretek drasztikus megnyirbálása miatt – a változatlan érdeklődés dacára –, ebben az időszakban a Kar hallgatói létszáma ezer alá esett. Ennek köszönhetően a képzési normatíva drasztikusan lecsökkent, a Kar felélte tartalékait és pénzügyi intézkedési tervet kellett készítenie. Bár a képzési szerkezetváltás megtörtént, a takarékossági intézkedések megvalósultak, a hallgatói létszámok több év után, az országos trendekkel dacolva először elkezdtek emelkedni, ezek pozitív hatását a durva megszorítások elfedik. 2011. évtől a központi zárolások következtében Intézkedési Terv készítésére voltunk kötelezettek. 2011-ben 24,3 mFt-ról, 2012 januárjában 75 mFt-ról, augusztus hónapban pedig további 1,8 mFt-ról kényszerültünk intézkedési terv készítésére, mely összegek több mint 80%-át a személyi jellegű kiadásokból „takarítottuk meg”.

9

A Kar pénzforgalmi kimutatása 2008-2012. években Megnevezés Személyi juttatás

2008. év

2009. év

2010. év

2011. év

2012. év

314 908

306 392

286 110

267 003

232 468

Munkaadókat terhelő járulék

97 003

91 088

74 210

70 663

61 882

Dologi kiadás

91 954

122 596

93 889

112 105

101 704

Támogatás értékű műk. kiadás

14 698

Ellátottak pénzbeli juttatása

69 805

60 756

50 066

52 889

52 536

Intézményi beruházás

14 200

9 748

3 451

5 901

11 673

8 501

2 199

Keretátadás Kiadás összesen

587 870

590 580

507 726

531 760

462 462

Költségvetési támogatás

452 260

428 443

300 375

292 978

338 978

Működési bevétel

60 124

70 425

84 682

99 370

98 730

Átvett pénzeszközök

14 713

18 331

27 258

22 903

33 908

14 107

12 422

Keretátvétel Bevétel összesen

527 097

517 199

412 315

429 358

484 038

Bevétel - Kiadás

-60 773

-73 381

-95 411

-102 402

21 576

Maradványmódosítás (keretáthelyezés)

21 150

21 891

9 431

1 969

6 985

Előző évi maradvány

194 435

154 812

103 322

17 342

-83 091

Kötelezettségek (szállítói)

-19 972

-15 357

-19 938

-27 339

-24 820

24

80

256

2 234

1 056

134 864

88 045

-2 340

-108 196

-78 294

Vevői követelések Tárgyidőszaki módosított maradvány

k) Humánerőforrás gazdálkodás hozzáigazítása a kari képzési/kutatási célokhoz A legfontosabb célként megjelölt oktatói összetételben – elsősorban a minősítettség arányának növelésében – a tervezett változások várakozáson felül valósultak meg. Részben saját oktatóink fokozatszerzésével, részben új minősített oktatók felvételével a minősítettek aránya 2012-ben meghaladta a 60%-ot. Ezen az arányon javított a Szakmai Tanárképző Intézet egy részének Karunkhoz csatlakozása is. 2012-ben két egyetemi és négy főiskolai tanár erősítette az oktatói gárdát. A nem oktatói állományban a gazdasági nehézségek és megszorítások miatt folytatódtak a leépítések. Míg 2008-ban 39 fő nem oktató dolgozó volt karunkon ez 2012-re 31 főre apadt. Sok jó munkaerőtől (oktatótól és nem oktatótól) voltunk kénytelenek megválni ebben a periódusban gazdasági kényszerűségtől diktáltan. l) Pályázatírási aktivitás erősítése A pályázatírási aktivitás a tervek szerint fokozódott, míg 2008-ban 2 db, 2012-ben már hét nagy egyetemi pályázatban (HEFOP, TÁMOP) vettek részt Karunk oktatói, dolgozói. 2008-ban 11 benyújtott pályázatból 8 pályázatra kaptunk támogatást 33 mFt összegben. 2009-ben 8 benyújtott pályázatból 3-at ítéltek sikeresnek, az elnyert támogatás mértéke 45 10

mFt. 2010-2012. években az egyetemi szintű TÁMOP projektek megvalósításában vett részt a Kar, projektmenedzseri, modulvezetői, szakmai vezetői, projektasszisztensi, kari koordinátori feladatok ellátásával. Ezeken a nagy egyetemi projekteken kívül 2011-ben 2 pályázat került benyújtásra, mindkettő tehetséggondozás témában. 2012-ben további 2 sikeres pályázat megvalósításában vállaltunk szakmai partneri kapcsolatot. m) A kari infrastrukturális feltételek javítása A 2008-ban tervezett oktatási terek megújítása csak részben valósult meg. Több új szaktanterem létesült (pl. csecsemő-demonstrátor terem, drámapedagógia terem), a dékáni és intézeti oktatói irodák is megújultak, a második emeleti kollégiumi szobák megszüntetésre kerültek, a három lépcsőházból kettő megújult, a tetőtér-beépítéssel új közösségi, oktatási és kutatási terek létesültek, a főépületbe lift került, gázkazánjainkat lecseréltük, az egyik külső sportpályánkat pedig felújítottuk és multifunkcióssá alakítottuk, elhanyagolt parkunkat rendbe tettük. A teljes főépület közüzemi rendszerének és belső tereinek felújítására tanulmánytervet készíttettünk, azonban ennek megvalósítására a gazdasági világválság hatására elapadó minisztériumi források miatt már nem kerülhetett sor. A tervezett kollégiumi leválasztás nem valósult meg. Az informatikai eszközpark a pályázatoknak és a szakképzési támogatásoknak köszönhetően nem romlott, mennyiségében kevésbé, inkább minőségében és szolgáltatásaiban (honlap tartalom, wifi hotspot-ok) javult. n) Az egyetemi minőségbiztosítási rendszerbe való betagozódás A tervezett minőségbiztosítási egységes kari rendszer az egyetemi rendszerhez igazítottan fokozatosan valósult meg. Az egyetemi Minőségbiztosítási Bizottság a Kar ezirányú tevékenységét kiemelkedően pozitívnak értékelte. Az oktatók hallgatói véleményezése, valamint az oktatók Kart értékelő véleménye – mint visszacsatoló mechanizmusok –, alapjai lehetnek a további minőségi változtatásoknak. Karunk az oktatás és kutatás eddig elismert magas színvonalának megőrzése és minőségének folyamatos fejlesztése céljából minőségirányítási rendszert működtet. Minőségirányítási rendszerét céljaival összhangban, alkalmazott és bevált módszereire, az egyetemi és kari hagyományokra alapozva alakította ki, figyelembe véve a minőségirányítás különböző megközelítéseit és kar sajátosságait egyaránt. A szak minőségbiztosítási feladatainak végrehajtását közvetve az Egyetemi Minőségfejlesztési Bizottság felügyeli, közvetlenül a kari Stratégiai és Minőségbiztosítási Bizottság, az egyetemi bizottság kari tagja és a szakfelelősök végzik az egyetemi minőségbiztosítási szabályzat és a kari szabályzatok rendelkezései alapján. Az éves, ilyen irányú tevékenységet a kari minőségbiztosítási munkaterv alapján végezzük. Biztosítani kívánjuk, hogy a kar szintjén hozott döntések kapcsán a minőség ügye mindig megfelelő módon képviselve legyen. o) A kari belső kommunikáció formai és tartalmi reformja A kari belső kommunikáció terén nagy változások következtek be a vizsgált időszakban. A kommunikáció elsődleges színtere az elektronikus kommunikáció lett. A Kar dolgozói – kevés kivételtől eltekintve – alkalmazkodtak ehhez a csatornához, így egy e-mailes szavazás már nem okoz gondot. Természetesen a papíralapúság nem szűnt meg teljesen, hiszen bizonyos hivatalos dokumentumok csak ezen az úton bonyolódhatnak (pl. aláírás igényes kérvények, kimutatások, dokumentumok, stb.). A digitális kompetencia általános erősödése alapozta meg, hogy bár a tervekben nem szerepelt, de Karunk bevezethette a

11

digitális leckekönyvet. Ezzel majdnem teljesen megszüntettük a rengeteg időt igénylő és hibát generáló eddigi párhuzamos (elektronikus és papíralapú) tanulmányi adminisztrációt. A kommunikáció tartalmi problémái azonban továbbra is fennállnak, a tájékoztatás elektronikusan, írásban, szóban, bizottságokban és testületekben sok csatornán zajlik, de a tartalmi hangsúlyok, az intézkedések következményei, az egyéni és közösségi felelősség mértéke nehezen tudatosul. Az adminisztráció pontosságán és egységességén a saját fejlesztésű Kari Információs Rendszer nagyon sokat segített. Ebben rögzítjük a tematikákat, a tudományos/művészeti teljesítményeket, publikációkat, az oktatói óraterheléseket, a szakdolgozati témákat, stb. Az intézeti adminisztrációs rendszer is megújult, az intézetigazgatók prémiumrendszerében ennek pontos és rendszeres karbantartása is beépült. A kari irányítási rendszer is átalakulóban van, az intézetek önállósága erősödött, a kényszerű pénzügyi intézkedési tervek összeállítása során is minden intézet saját tervet készített. A Kar megújításának ötleteiből egyre nagyobb részt vállalnak a kollégák, megszűnni látszik az a sokáig uralkodó szemlélet, hogy mindent a kari vezetésnek kell kezdeményezni, kidolgozni és megvalósítani. p) A kari külső kommunikáció erősítése A külső kommunikációt illetően a Kar erőteljes fejlődésen ment keresztül, köszönhetően annak, hogy fontosnak érezvén e területet, önálló PR munkatárs dolgozott ezen a feladaton. A kari arculat kialakítása az egyetemi arculaton belül elkezdődött, de a teljes rendszer még kiépítésre vár. Ebben a tekintetben azonban a fejlődés tapintható, különösen az arculatot megjelenítő kari marketing kiadványok és kari internetes felületek (kari honlap, Facebook) minőségi, tartalmi és formai tekintetében. A kari honlap éves látogató száma meghaladta a 80 000 főt. Sajtókapcsolataink is erősödtek, több sikeres rendezvény is szolgálta a PR célok megvalósulását, melyek következtében a Kar ismertsége és elismertsége erősödött országosan és a régióban egyaránt. A kar a vizsgált időszakban minőségfejlesztési programjában az alább felsorolt területek fejlesztésére irányuló célokat és feladatokat határozott meg: minőségpolitika, stratégia és minőségügyi eljárások, képzési programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése, a hallgatók értékelése, az oktatás személyi és infrastrukturális feltételei, a tanulástámogatás eszközei, a hallgatói szolgáltatások, a belső információs rendszer, nyilvánosság, a tudományos kutatás és a művészeti alkotótevékenység. Legfontosabb intézkedéseink között szerepelt a kérdőíves rendszer további finomítása, új kérdőívek szerkesztése, folyamatos értékelés, következtetések levonása, tájékoztatás, illetve stratégia kidolgozása. Legfontosabb eredményeink: a szakdolgozati rendszer korszerűsítése, az elektronikus tárolásra való áttérés feltételeinek megteremtése, a tudománymetriai rendszer kidolgozása. 1.2. A kar szervezete, vezetési rendszere a küldetésnyilatkozat tükrében Karunkon az egyetemi és kari alapdokumentumokban foglaltak érvényre jutását a kari vezetés, a 2012-ben megújult szervezeti struktúra, a rendszeres és eseti elektronikus és papíralapú tájékoztatás és a kar különböző hivatalos fórumai (Dékáni Tanács, Kari Tanács és bizottságai, Intézeti értekezletek, összoktatói és dolgozói értekezletek) biztosítják.

12

Alapdokumentumok Kari alapdokumentumaink a következők: - Küldetésnyilatkozat - Kari Ügyrend - Organogram - Központi egyetemi dokumentumok, szabályzatok (Alapító Okirat, SZMSZ, IFT, stb.) Ezek folyamatosan megújulnak, frissülnek: Kari Ügyrendünk a vizsgált időszakban 4 alkalommal módosult. A kari alapdokumentumok érvényre juttatása Az egyetemi dokumentumok változásairól folyamatosan tájékoztattuk karunk dolgozóit, kari dokumentumaink folyamatosan frissültek, melyeket az előkészületben résztvevő fórumokat követően a Kari Tanács hagyja jóvá. Az ilyen jellegű aktivitást jól tükrözik az alábbi adatok: Kari Tanácsülések és határozatok számának alakulása (2008-2012) Megnevezés

2008

2009

2010

2011

2012

Kari Tanácsülések száma

14

10

21

11

12

Kari Tanácsi határozatok száma

47

59

92

81

90

A Kari Tanácsüléseken kívül intézetigazgatói értekezleteket és különböző bizottsági üléseket (főként stratégiai és minőségbiztosítási értekezleteket) hívtunk össze az aktuális témákhoz igazodva. A vizsgált években összesen 12 intézetigazgatói, 14 stratégiai és minőségbiztosítási bizottsági ülést, valamint 9 összdolgozói/összoktatói értekezletet tartottunk. Továbbá a 2012 februárjától létrehozott Dékáni Tanács a tavaszi szemeszterben hetente, az őszi szemeszterben pedig kéthetente ülésezett. Az „alkalmazottak”, „dolgozók”, „oktatók” csoportoknak központilag kiküldött kör-emailek száma meghaladta a 400 db-ot. A HÖK részvétele az intézmény vezetésében: A Kari Tanácsnak 5 tagja a hallgatók közül kerül megválasztásra. Továbbá a Kari Tanács állandó vagy ad hoc bizottságai közül az alábbi bizottságban látnak el HÖK által vagy a szakkollégium által delegált hallgatók tagsági feladatokat: - Tanulmányi Bizottság - Tudományos Bizottság - Tudományos Diákköri Tanács - Kari Fegyelmi Bizottság - Pályázatokat Elbíráló Bizottság - Juttatási és Térítési Bizottság Kari struktúra A Kar belső struktúráját a kibővült oktatási és kutatási feladatok, a megváltozott gazdasági környezet és az új kihívások alapján, több éves tervezést és hosszú előkészületeket követően, 2012 februárjában megváltoztattuk. Az öt, széttagolt és tudományterületeket sem követő intézet helyett három homogénebb intézetet hoztunk létre, módosítottunk a Kutatóközpont nevén (Humántudományi Kutatóközpont) és feladatain, pontosítottuk a Szakképzési és Felnőttoktatási Központ szerepét és létrehoztunk egy új Szakmai Tanárképzési Irodát igazodva az új Nemzeti Felsőoktatási Törvényben és az egyetem

13

intézményfejlesztési tervében foglaltakra. Kibővítettük a Dékáni Tanácsot, így ebbe már az intézetigazgatók is helyet kaptak.

Stratégia és minőségpolitika A Kar stratégiájának és minőségpolitikájának alakítását a 2012-ben összevont (előzőekben két külön bizottságként működő) kari Stratégiai és Minőségbiztosítási Bizottság végzi a kari vezetés és a Dékáni Tanács előterjesztései alapján. A vizsgált időszakban a Stratégiai és Minőségbiztosítási ülések száma: 14 értekezlet. A kari stratégiaalkotás egyszemélyi felelőse a dékán, a kari minőségpolitika dékánhelyettesi szinten koordinált. A kar minőségbiztosítási terveiről éves akciótervet állít össze, majd az év elteltével teljesüléséről beszámolót készít. Az éves kari minőségbiztosítási munkaterv alapján végzett tevékenységünk során biztosítani kívánjuk, hogy a kar szintjén hozott döntések kapcsán a minőség ügye mindig megfelelő módon képviselve legyen, továbbá a kar stratégiai célkitűzései minél szélesebb körben megvalósuljanak. A minőségfejlesztési rendszer működtetése területén az elmúlt öt esztendőben jelentős eredményeket értünk el, különös tekintettel a nyilvánosságra, a szolgáltatások minőségére, a hazai és külkapcsolatok fejlődésére, a kutatásra, és a tehetséggondozásra. A Kar belső és hazai kapcsolatrendszere A Kar az egyetemi integrációt követően folyamatosan törekedett az egyetem szerves részévé válni, kihasználni a széles oktatási és kutatási palettában rejlő szinergiákat. Az egyetem minden karával szoros kapcsolat jött létre közös képzések, kutatások és egyetemi pályázatok mentén. A hazai társintézmények mindegyikével szorosabbá vált kapcsolatunk, szakmai egyezetések, országos bizottságok, egyesületi aktivitás, konferenciák, közös kutatások és kiadványok által. Hazai kapcsolatrendszerünk a szakmai tanárképzés karunkhoz kerülése után még tovább szélesedett (BME, OE, SZIE, stb.). Humántudományi Kutatóközpontunkat, kari, karközi és országos kutatásainkat tanácsadói testület segíti.

14

Felkért tanácsadó testületünk a hazai pedagógusképzés és a kisgyermekkori kutatások legelismertebb szakembereiből áll. A kar regionális kapcsolati tőkéje nem csak a képzőintézményekkel, hanem a munkaerőpiaci szereplőkkel is erősödött. Az új szakok beindítása felgyorsította ezt a folyamatot. Szakmai együttműködés bontakozott ki egészségügyi és szociális intézményekkel, a gyermekek napközbeni ellátását végző önkormányzati intézményekkel, regionális bölcsődei központokkal, családi napközikkel, a tanár szakos hallgatók szakmai gyakorlatát vállaló iskolákkal, kollégiumokkal, továbbá munkaügyi központokkal. A Kar külföldi kapcsolatrendszere A Kar nemzetközi kapcsolatrendszere a vizsgált időszakban dinamikus fejlődésnek indult. Külföldi partnerintézményeink száma 2008-tól 2012-ig az alábbiak szerint alakult: 2008ban 15 külföldi intézménnyel, 2012-ben már 25 intézménnyel volt tudományos, oktatási és Erasmus bilaterális kapcsolatunk. A küldetésnyilatkozatunkban foglaltaknak megfelelően erősítettük a külhoni magyar pedagógus intézményekkel is kapcsolatainkat. Ukrajna, Románia, Szerbia és Szlovákia egyetemein, főiskoláin és pedagógus szövetségeiben vagyunk jelen és szolgáljuk a határon túli magyar pedagógus-továbbképzés ügyét. Kutatási tevékenységet is végzünk határon túli partnereinkkel. Új lendületet kapott az ERASMUS aktivitás is mind oktatói, személyzeti és hallgatói szinten. Karunkon 2008-ban 5 fő vett részt Erasmus programban, addig 2012-ben már 30 fő oktató, munkatárs és hallgató képviselte karunkat európai felsőoktatási intézményekben. A beutazó hallgatók, kutatók és oktatók száma az utóbbi években emelkedett, egyre erősebb a nemzetközi érdeklődés karunk iránt. A bejövő Erasmus aktivitást még növelnünk kell, ehhez még több idegen nyelven folyó kurzust kell indítanunk. 1.3. Az akkreditációs feltételek teljesítésének tényszerű bizonyítékai 1.3.1. A Benedek Elek Pedagógiai Kar képzési kínálatának kialakulása, különös tekintettel a 2008-2012 közötti évekre A Benedek Elek Pedagógiai Karon hagyományosan két főiskolai illetve alapszak volt, az óvodapedagógus és a szociálpedagógia, melyeket a 2000-es évek elején evangélikus hittanár szakkal lehetett párosítani. Az évezred első éveiben két felsőfokú szakképzést indítottunk. A kar képzési kínálatának horizontális és vertikális értelemben vett radikális bővítése 2008-tól következett be. 2008-ban voltak még hagyományos, kifutó főiskolai szakjaink is (óvodapedagógus, szociálpedagógia, melyeknek folytatásai az óvodapedagógus és a szociálpedagógia alapszakok. 2012-ig a hagyományos két alapképzési szak mellett öt újabbal bővült a kínálat (műszaki szakoktató, mezőgazdasági szakoktató, üzleti szakoktató, társadalmi tanulmányok, csecsemő és kisgyermeknevelő). Az FSZ képzések kínálata kettőről (csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó, gazdasági idegen nyelvi levelező) ötre emelkedett (kommunikátor szak sajtótechnikus elágazás, gyakorlati oktató, média moderátor). 2008 és 2012 között nagymértékben gazdagodott a szakirányú továbbképzések kínálati palettája is. Különösen jelentős változás, hogy 2008-tól karunk képzési palettáján MA szintű képzések is megjelentek. 2008-tól karunk vált az egyetem keretében folyó, és több kart is érintő

15

szakmai tanárképzés alapvető bástyájává. 2010-ben a meglévő szakmai tanári (mérnöktanári, agrár-mérnöktanári) szakképzettségek köre tovább bővült a közgazdásztanár (kereskedelem és marketing) szakképzettséggel, majd 2011-ben két közismereti tanár szak indítására is sor került (játék- és szabadidő-szervező tanár, pedagógiatanár). Önálló doktori iskola nem működik karunkon, de 2008-tól a Közgazdaságtudományi Karhoz tartozó Széchenyi István Gazdasági Folyamatok Elmélete és Gyakorlata Doktori Iskola keretében karunk önálló doktori programot indított, „Az emberi erőforrások társadalmi-gazdasági összefüggései” címen. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy az elmúlt években a kar képzési kínálata jelentős mértékben bővült. Képzési kínálat szerkezete A kar 2011-re kialakult képzési kínálatának szerkezete vertikális értelemben majdnem teljesnek mondható, hiszen a szakirányú továbbképzésektől az MA képzéseken át a doktori programig (a KTK doktori iskoláján belül) kínálunk képzéseket a tanulni vágyóknak. Az egyes képzési szinteken hirdetett képzések száma arányosan oszlik meg, talán a szakirányú továbbképzési szakok kínálata eltúlzott egy kissé. A BA szinten képviselt képzési területek közül a pedagógusképzés és a társadalomtudományi képzési területek emelkednek ki kétkét szakkal, ezekhez szervesen illeszkednek az oktatási szakmacsoporthoz és a szociális szolgáltatások szakmacsoporthoz tartozó FSZ szakok. Tanári Ma szakképzettségeink a pedagógusképzés képzési területhez tartoznak. A kar a közeljövőben tervezi a szociálpedagógia és a neveléstudományi diszciplináris MA szakok indítását. Képzési kínálat értékelése A kar képzései között a vizsgált időszakban (2008-2012) találunk még kifutó főiskolai és egyetemi szintű képzéseket. Az FSZ, BA és MA szintű képzések többségének dinamikája azonban legalább stabil, vagy felfutó. Volumenüket (és hagyományaikat) tekintve több országosan is számottevő képzéssel rendelkezik a kar. Ki kell emelni az óvodapedagógus képzést. 2011-ben hazánk nappali tagozatos óvodapedagógusainak 10,19%-a karunkon folytatta tanulmányait. Az ország nappali tagozatos német nemzetiségi óvodapedagógusainak pedig ugyanekkor 40,25%-a tanult itt. 2011-ben 393 óvodapedagógus hallgatója volt a karnak. A kar az óvodapedagógus képzés és általában a kisgyermeknevelő képzés legfontosabb vidéki centrumainak egyike. Mind a nappali, mind pedig a levelező tagozatokat tekintve országosan is jelentős volumenű a csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzés (16,14%; 16,04%) és levelező tagozaton jelentősek a szociálpedagógia és a társadalmi tanulmányok BA szakok is (10,87%; 33,30%) Unikális szakképesítések vannak a kar szakmai tanári képzései között. Faipari mérnök végzettséggel mérnöktanári és vadgazda mérnöki végzettséggel agrár-mérnöktanár tanulmányokat 2011-ben hazánkban csak karunkon folytattak, de a környezetmérnök végzettségűek is többségében karunkon végezték tanulmányaikat (75%). A csak ekkor indított, felfutó levelező tagozatos közgazdásztanár képzésünk 2011-ben az országos hallgatói keretből 13,46%-ban részesedett. Jelentős az országos részesedése a levelező tagozatokat tekintve a felfutó közismereti tanári szakképzettségeinknek is (játék- és szabadidő-szervező (43,55%), pedagógiatanár (20%). Számos országosan unikális képzés van a kar szakirányú továbbképzési kínálatában is (pld. kora-gyermekkori zenei nevelés, gyermek rekreációs- és gyógyúszás, bábpedagógia).

16

A kar képzési szerkezetének számszerű változása 2008-2012 (Csak az aktív, hallgatóval rendelkező szakok)

év

fsz

alap

2008

2

3

2009

2

4

2

4

2010

3

6

3

4

2011

3

6

5

6

2012

4

6

5

4

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

mester

tanári

oszt.

szt 2

db 2

4 2

4

2 2008

szt oszt.

5

3 5

3 4

6

4

6

6

6

tanári mester alap

2

3

3

4

2009

2010

2011

2012

fsz

A kar képzési szerkezetének változása 2008-2012 (Csak az aktív, hallgatóval rendelkező szakok)

Képzési terület/szakmacsoport

A képzés megnevezése

Szintje

2008 Pedagógusképzés

Angol nyelv az óvodában

SZT

Pedagógusképzés

Pedagógus szakvizsga

SZT

Szociális szolgáltatások

Csecsemő- és gyermeknevelő- gondozó

FSZ

Ügyvitel

Gazdasági idegen nyelvű levelező

FSZ

Pedagógusképzés

Óvodapedagógus

BA

Pedagógusképzés

Óvodapedagógus (német nemzetiségi)

BA

Társadalomtudomány

Szociálpedagógia

BA

17

2012 Pedagógusképzés

Gyermekintézmények szakmai fejlesztése SZT

Pedagógusképzés

Bábpedagógia

SZT

Társadalomtudomány

Szociális menedzser

SZT

Pedagógusképzés

Német nemzetiségi óvodapedagógus

SZT

Szociális szolgáltatások

Csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó

FSZ

Oktatás

Gyakorlati oktató

FSZ

Művészet, közművelődés, kommunikáció Moderátor (média moderátor)

FSZ

Művészet, közművelődés, kommunikáció Kommunikátor (sajtótechnikus)

FSZ

Pedagógusképzés

Csecsemő- és kisgyermeknevelő

BA

Pedagógusképzés

Óvodapedagógus

BA

Pedagógusképzés

Óvodapedagógus (német nemzetiségi)

BA

Társadalomtudomány

Szociálpedagógia

BA

Társadalomtudomány

Társadalmi tanulmányok

BA

Műszaki

Műszaki szakoktató

BA

Pedagógusképzés

Tanár-pedagógiatanár

MA

Pedagógusképzés

Tanár-játék- és szabadidő-szervező tanár

MA

Pedagógusképzés

Tanár-mérnöktanár

MA

Pedagógusképzés

Tanár-agrár-mérnöktanár

MA

Pedagógusképzés

Tanár-közgazdásztanár

MA

Képzési kínálat szervezettsége A BPK-n folyó képzések jól szervezettek. Minden egyes szakirányú továbbképzési, FSZ, BA, szaknak, illetve tanári MA szakképzettségnek kijelölt oktató felelőse van, az egyes szakok intézetekhez tartozása révén az intézetigazgatók és kari szinten az oktatási dékánhelyettes is felelősek a képzések megfelelő szervezettségéért. A képzésszervezések adminisztratív teendőiben jelentős részt vállalnak a Tanulmányi Osztály munkatársai. A képzések szervezése (létesítés, indítás, tantervmódosítás stb.) egyetemi szintű „Képzési Szabályzat” szerint folyik. A szakirányú továbbképzések és FSZ képzések gördülékeny szervezésében jelentős részt vállalnak a kar szervezeti keretei között működő Szakképzési és Felnőttoktatási Központ munkatársai. A tanári szakképzettségek kari szintű koordinálása a Szakmai Tanárképző Iroda feladata. A képzések hirdetése, a hallgatók felvétele az egyes képzési területeken és tagozatokon, illetve képzési helyszíneken rendelkezésre álló kapacitásszámok messzemenő figyelembevételével történik. A kar 2011-ben a rendelkezésére álló kapacitást jelentős részben kitöltötte. A kar szakjainak finanszírozottsága jelenleg egészében nem biztosított, hiszen többnyire gyakorlatigényes szakokról van szó, melyek tényleges költségeit sem a hallgatók által befizetett költségtérítési díjjak, sem pedig az állami normatívák nem fedezik egészen.

18

Nemzetiségi képzés, idegen nyelven folyó specializációk, kurzusok Nagy hagyományokkal rendelkezik és országos jelentőségű karunkon a német nemzetiségi óvodapedagógusok képzése. A képzés az óvodapedagógus alapszak önálló szakképzettséget adó szakirányaként működik. A vizsgált években fokozatosan emelkedett a nemzetiségi képzés iránti kereslet (a 2006-2007. tanévre 7, a 2010-2011. tanévre már 21 hallgatót vehettünk fel), és 2011-ben hazánk nappali tagozatos német nemzetiségi óvodapedagógusainak 40,25%-a tanult karunkon. A szakirány 46 kreditnyi tárgyat foglal magába, a kurzusok zöme német (nemzetiségi) nyelven folyik. A szakirány hallgatói számára számos lehetőség nyílik ausztriai tanulmányutakra, a gyakorlatok különböző formáinak német nyelvterületen történő teljesítésére. Szintén az óvodapedagógus alapszakhoz kötődik két idegen nyelven folyó specializáció is, a „Német nyelv az óvodában” és az „Angol nyelv az óvodában”. Idegen nyelven folyó kurzusok más szakok hallgatói számára szabadon választható („C” típusú) tárgyként választhatók. Határokon átnyúló képzések Karunk már mintegy két évtizede a Bolyai Nyári Akadémia keretében folyamatosan részt vállal a romániai-erdélyi magyar pedagógusok továbbképzésében. Új kezdeményezésként 2012-ben részt vettünk az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete által szervezett XVI. Szabadkai Nyári Akadémia munkájában is. A vizsgált években többször is szerveztünk közös szemináriumokat a kismartoni Pädagogische Hochschule oktatógárdájával, soproni és kismartoni hallgatók együttes részvételével. Multimédiás és e-learning lehetőségek Karunkon a digitális infrastruktúra kiépülésével (öt számítógép labor, minden előadóteremben és a legtöbb szemináriumi teremben teljes oktatástechnika kialakítása, hifi hotspot-ok a Kar területén, optikai kábeles internet kapcsolat, stb.) párhuzamosan növekedett a kurzusok multimédiás támogatása részben a kari honlapra feltöltött oktatási segédanyagok (30 db), részben a Moodle keretrendszerben működtetett kari e-learning tananyagok révén. Ez utóbbi 33 db e-learning tananyagra a hallgatói feljelentkezések száma 2012-ben elérte a tízezret. Ez a szám is jelzi az új, digitális oktatási utak létjogosultságát és a Kar oktatóinak innovatív aktivitását.

1.3.2. Humánerőforrás-gazdálkodás A Kar képzési és kutatási profiljának erőteljes szerkezetváltozásai és a folyamatos gazdasági megszorítások erőterében igyekeztünk oktatói gárdánk összetételét alakítani. A változási trendeket mutatják az alábbi ábrák és a korfa, valamint az 1. sz. melléklet. NymE BPK Korfa 2008-2012 55 év felett

2012

46-54 éves

2011 2010

31-45 éves

2009

30 év alatt

2008 0

5

10

15

19

20

25

A Kar oktatói, kutatói létszámának munkakör szerinti megoszlása 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

0 1 11

2 6

3

4

4

7

10

13

3

6

7

f. adj

2011 2010

adj.

f.doc

4

e.doc.

2009

2

7

1 t.segéd

2

4 10

16

2

11

2012

2

13

3 7

2

4

11

9

0 kutató

3

13

2008

1

f.tanár

e.tanár

Minősített oktatók számának alakulása (2008-2012) 55 51

51 47

49 44

0

2008 össz. min.okt

4 2009

4038

20

16

12 4

4442

5

2

21

20

2

2

0

2

0

2010 2011 2012 teljes rész NymE DI végzett Lineáris (min.okt)

A minősített oktatók tudományos fokozat szerinti megoszlása fő

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

2

17

1

1

1 2 2

16

2012

2011

1

1

2010

16

1

1 2009

2

12

1

9

DLA

PhD

2

1 0 0 0 CSc MTA lev.MTA dr.MTA tag

20

2008

Minősített oktatók tudományterület szerinti megoszlása (2012. október 15-i állapot szerint) Tudományterület

Oktatók száma

Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok

2

Gazdálkodás- és szervezéstudományok

2

Hadtudományok

1

Hittudomány

1

Képzőművészet

1

Közgazdaságtudományok

1

Nevelés- és sporttudományok

4

Nyelvtudományok

2

Pszichológiai tudományok

2

Színházművészet

1

Szociológiai tudomány

1

Történelemtudományok

3 Összesen

21

A Kar oktatói és nem oktatói személyi állományának alakulása fő

100% 80%

39

44

38

36

31

55

51

49

44

40

2008

2009

2010

2011

2012

60% 40% 20% 0%

okt, kut.össz.

mtárs össz.

A vizsgált időszakban a Kar oktatói és dolgozói 18 db országos szakmai kitüntetésben, díjban, elismerésben részesültek, mely részletezve a 2. sz. mellékletben látható.

1.3.3. Infrastruktúra A kari infrastruktúra fejlesztése és igazítása a változó igényekhez a 2008 tervekhez képest csak részben valósulhatott meg. Ennek nem a tervek, hanem a források hiánya szabott szűk határokat.

21

A Karon megvalósult infrastrukturális fejlesztések (2008-2012) Fejlesztés

Forrás

Épület felújítás megvalósíthatósági tanulmány

Saját forrás

Összeg (eFt)

Év

5 000

2008

220 000

2008

12 800

2008

900

2008

5 000

2008

Tetőtér felújítás (előadó, tantermek, közösségi terek, bútorzat, mosdók, stb.) Gázkazánok cseréje Új lift

HEFOP 4.1.2. pályázat

Multimédia PC 40 db Tetőtér projektor + motoros vászon Kézilabdapálya felújítás

Saját forrás

PC 3db

600

2008

Projektor 1 db

Nemzetiségi - kis szak pályázat

200

2008

Projektor 1 db

SignOnOne EU pályázat

180

2008

Elek Apó kútja és tér kialakítása

Saját forrás, támogatók

5 000

2009

Saját forrás

5 000

2009

400

2009

1 700

2010

800

2010

1 400

2010

Nyomtató 2db

300

2010

PC 3 db

550

2010

900

2010

180

2010

Intézeti szobák felújítása Szaktantermek felújítása (csecsemő demonstrátor terem, drámapedagógia terem) Lépcsőházak felújítása Projektor 2 db

SNI-s hallgatók céltámogatása

PC 9 db Notebook 4 db Fénymásoló 1 db

Projektor 5 db

TÁMOP 4.1.1. pályázat

Szakképzési hozzájárulás

Notebook 2 db Irodabútor

TÁMOP-4.1.1 pályázat

1 500

2011

Földszinti büfé kialakítása, berendezése

Universitas Fidelissima Kft. beruházása

3 000

2011

Notebook 2 db

Szakképzési hozzájárulás

350

2011

Projektor 2 db

SNI-s hallgatók céltámogatása

360

2011

300

2012

500

2012

300

2012

740

2012

300

2012

300

2012

400

2012

Távolugró gödör felújítása Rajz szaktanterem világítás felújítás

Szakképzési támogatás

Járólapcserék Projektor 4 db

Szakképzési hozzájárulás

Netbook 3 db Notebook 2 db

TÁMOP 4.2.2. pályázat

Nyomtató 2db

22

1.3.4. Karok együttműködése, átoktatás, közös képzések Az egyetemi integráció egyik legfontosabb hozadéka a közös képzések megindítása, illetve az egyetemi oktatók mobilizálása adott képzések minőségi igényeinek a kiszolgálására az átoktatás lehetőségének a kihasználásával. A Kar oktatói a soproni karokon kívül a szombathelyi, a győri és a mosonmagyaróvári karokon is oktatnak, foglalkoztatásukat az egyetemi átoktatási szabályzat határozza meg. Átoktatási adatok 2008-2012 között 2008

2009

2010

2011

BPKról

BPKra

BPKról

BPKra

4

3

5

3

5

4

oktatók száma

14

7

12

5

11

kurzusok száma

23

15

29

20

25

4.453

783

6.193

1.215

karok száma

átoktatási összeg (eFt)

BPK- BPK- BPKról ra ról

2012

BPKra

BPKról

BPKra

5

2

4

3

7

10

8

8

6

16

33

14

15

20

4.386 1.344

5.025

1.296

2.545

2.493

Párhuzamos vagy közös képzések összefoglaló táblázata a 2008-2012. közötti időszakban Az együttműködő kar

Az együttműködés kezdő éve

Kommunikátor Fsz

BTK

2008

Moderátor

AK

2012

Szociápedagógia BA

AK

2006

Tanár-mérnöktanár MA (faipari mérnök)

FMK

2008

Tanár-mérnöktanár MA (könnyűipari mérnök)

FMK

2008

Tanár-mérnöktanár MA (környezetmérnök)

EMK

2008

Tanár-agrár-mérnöktanár MA (vadgazda)

EMK

2008

Tanár-agrár-mérnöktanár MA (mezőgazdasági mérnök)

MÉK

2008

Tanár-közgazdásztanár MA (kereskedelem és marketing)

KTK

2010

Tanár-pedagógiatanár MA

MNSK

2011

Tanár-játék- és szabadidő-szervező tanár MA

MNSK

2011

A párhuzamos vagy közös képzés megnevezése, szintje

A karok közötti szakmai együttműködések összefoglaló táblázata a 3. sz. mellékletben található.

23

1.4. C-SWOT analízis

LEHETŐSÉGEK kari szakfolyóiratok léte és megjelentetése határközeliségből adódó kapcsolati tőke nemzetközi projektekben való részvétel a kisváros vonzó légköre egy tíz karú, nagy egyetem részei vagyunk

VESZÉLYEK felvételi létszámkeretek változása a minőségi oktatás és kutatás ellen ható gazdasági megszorítások a pedagógusképzési reformok miatti elbizonytalanodás a pedagóguspálya elismertségének további csökkenése jogszabályi háttér bizonytalansága az oktatói presztízs, az oktatói lét bizonytalansága

ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK évszázados hagyomány a soproni pedagógus-képzésben oktatói létszám csökkenése (1899-) oktatói leterheltség országos és nemzetközi jó hírnév külső és belső felújításra szoruló épület saját gyakorló intézmények (óvodák, szakközépiskola) A képzések pénzügyi tervezetlensége élő hagyományok, értékcentrikus oktatási kultúra, az intézmény határmenti helyzetéből fakadó szűk családias légkör beiskolázási körzet kompetens, magas minősítettségű oktatói háttér elmélet és gyakorlat összhangja oktatás-kutatás és fejlesztés erős kapcsolata tehetséggondozás, tehetségpont széles nemzetközi és hazai kapcsolati háló saját, jól felszerelt szakkönyvtár korszerű informatikai háttér egyetemi háttér betagozódás a város kulturális életébe STRATÉGIA (Er+Le) STRATÉGIA (GYe+Le) a kar családias légkörének és a kisváros előnyeinek Az oktatói létszám visszaállítása egyetemi kari szintre kiaknázása a kar marketing stratégiájában kari tudománymetriai rendszer bevezetése a tehetséggondozás erősítése a külföldi ösztöndíj az oktatók tapasztalatszerzéséhez és nyelvismeretük lehetőségek kihasználásával és bővítésével bővítésére a nemzetközi szakmai fórumokon és A legújabb kutatási eredmények disszeminációja és ösztöndíjprogramban való részvétel szorgalmazása meghonosítása a mindennapi oktató munkában a munkakörülmények, az épület felújításához szükséges az egyetemen belüli, regionális és nemzetközi egyetemi és nemzetközi források felkutatása kapcsolatok további elmélyítése, szélesítése a gazdasági tervezés kultúrájának erősítése idegen nyelven folyó képzések indítása STRATÉGIA (Er+Ve) STRATÉGIA (GYe+Ve) Erősebb képzési marketing A város földrajzi helyzetéből adódó nehézséget a nemzetközi kapcsolatok, és az idegen nyelvű képzések gazdaságilag is racionális képzésszerkezet kialakítása beindításával kompenzáljuk a társintézményekkel való intenzív kapcsolat a finanszírozás és az oktatói létszámcsökkenését lobbitevékenység a pedagógus pálya elismertségének kompenzálandó kvázi tárgyak bevezetése a karon. növelésére A képzés új önköltségszámítása alapján finanszírozási és tantervi reformok szakmai/közéleti aktivitás és lobbytevékenység a szakma és a képzés színvonalának és presztízsének megerősítésére

24

2. A KAR KULCSFONTOSSÁGÚ EREDMÉNYEI 2.1. Oktatás 2.1.1. Az intézményben/karon folyó képzések kimeneti eredményei, hallgatói létszámadatok A Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karán 2008-2012 közötti időszakban a képzési szerkezet pozitív módon változott. A képzési szerkezet pozitív változása révén a hallgató létszám 2011-ig növekvő tendenciát követett, a 2012-es keretszám csökkentés az alapképzéseken kis-, a felsőfokú szakképzéseknél nagyobb mértékű létszámcsökkenést eredményezett. A vizsgált időszakban a hallgatói létszám alakulásának részletes kimutatását a 4. sz. melléklet tartalmazza. Hallgatói létszámadatok az októberi statisztikai jelentések alapján 2008-2012

alapképzés

nappali

2008

2009

2010

2011

2012

273

289

275

306

316

15

23

53

98

120

államilag támogatott

246

236

153

101

64

költségtérítéses államilag támogatott össz. költségtérítéses összesen

117

166

269

296

294

519

525

428

407

380

132

189

322

394

414

mindösszesen államilag támogatott

651

714

750

801 1

794 1

11

20

19

57

90

3

6

5

15

14

11

20

19

58

91

3

6

5

15

14

mindösszesen

14

26

24

73

105

államilag támogatott

56

56

68

54

24

2

1

4

11

69

56

70

136

91

államilag támogatott költségtérítéses

levelező

mesterképzés

nappali

költségtérítéses levelező

államilag támogatott költségtérítéses államilag támogatott össz. költségtérítéses összesen

felsőfokú szakképzés

nappali

költségtérítéses levelező

államilag támogatott költségtérítéses államilag támogatott össz. költségtérítéses összesen

3

7

21

21

25

125

112

138

190

115

3

9

22

25

36

mindösszesen

128

121

160

215

151

25

76

66

73

26

szakirányú továbbképzés

25

A negatív változás csak a 2011-es évhez viszonyítva történt, az azt megelőző évekhez képest a kar tudta tartani a magasabb hallgatói létszámot. A szakirányú továbbképzéseknél is 2011-ig tartott a növekvő tendencia, itt a visszaesés okát a pedagógus társadalom elszegényedésében és a továbbképzéseket finanszírozó pályázatok megszűnésében kereshetjük. A hallgatói létszám alakulása a 2008-2012-es időszakban, képzési szintenként

1000 800

2008

600

2009

400

2010

200

2011

0

2012

alapképzés

mesterképzés

felsőfokú szakképzés

szakirányú továbbképzés

A hallgatói létszámok vizsgálatakor megállapítható, hogy az államilag finanszírozott alapszakosok száma folyamatosan csökkent, a költségtérítéses hallgatók száma közel négyszeresére nőtt. Mesterszakokon ezt a tendenciát nem tapasztalhattuk, mivel itt az államilag finanszírozottak száma nagyobb arányban nőtt, mint a költségtérítéses társaik száma. A felsőfokú szakképzések esetében az államilag finanszírozott létszám 2011-ig növekedett, majd 2012-ben csökkent. Az önköltségesek száma folyamatosan nőtt, de arányuk az államilag finanszírozottakhoz képest ezen a szinten a legalacsonyabb. A felvettek száma 2010-ig folyamatosan nőtt az alapképzési szakokon és a felsőfokú szakképzéseken, 2011-ben kismértékű, 2012-ben nagyobb mértékű csökkenés következett be. A tanári mesterszakokon folyamatos növekedés történt 2011-ig, majd 2012-ben kismértékű csökkenés következett be. Felvett hallgatók képzési szintenként 2008-2012 év

fsz

alap

2008

63

171

2009

63

183

12

63

2010

65

277

13

49

2011

44

268

58

27

2012

48

172

32

mester

tanári

oszt.

szt. 12

26

100%

fő

12

90%

63

80%

12

27 58

49 13

32

oszt.

70% 60%

171

50%

183

277

40%

172

268

tanári mester

30%

alap

20% 10%

szt.

63

63

65

44

2009

2010

2011

0% 2008

48

fsz

2012

Végzett hallgatók képzési szintenként 2008-2012 év

fsz

2008

48

2009

67

224

2010

49

189

14

60

19

2011

51

145

11

22

10

2012

94

157

17

53

2

100% 90%

alap

tanári

mester

oszt.

főisk.

13

417 251

fő 60

13

80%

22 11

53

oszt.

224

60%

145

50%

szt.

17

14

70%

40%

szt.

157

189

tanári mester

48

30%

alap

20%

67

10%

49

51

94 fsz

0% 2008

2009

2010

2011

2012

A felvételi után a felsőfokú szakképzésen végzett tanulók aránya a felvettekhez viszonyítva 69% és 81% között, az alapszakokon 87% és 88% között, a mester szakokon 91% és 100% között mozgott. Sajnos az oklevelet szerzettek aránya ennél jóval rosszabb képet mutat, a felsőfokú szakképzésen végzettek kivételével. Ennek oka, hogy a felsőfokú 27

szakképzésen nincs nyelvvizsga kötelezettség előírva. Az alapszakokon a 2011-ben záróvizsgát tettek 41%-a, a 2012-ben záróvizsgát tettek 53%-a vehette kézbe a diplomáját. Összegezve elmondhatjuk, hogy a 2008-ban felvett alapszakosok 87%-a végzett, de csak 36%-a kapott oklevelet, a 2009-ben felvetteknél ez az arány 88%, illetve 45%, ami javuló tendenciát mutat. Az adatokból kitűnik, hogy a karon tanuló hallgatók nagy százaléka szerez abszolutóriumot, s a nyelvvizsga hiánya miatt nem tudnak oklevelet szerezni. Az eredmény látható, hiszen 2011-hez képest 9%-kal többen kaptak oklevelet 2012-ben. A beiskolázás elősegítésére középiskolások számára pályázatot írt ki a kar vezetése, ami segítségével megismerhetik a karon folyó képzéseket, s a hallgatók életét. 2.1.2. Az oktatás és tanulás eredményessége a hallgatói teljesítmények tükrében A hallgatók előrehaladásának és teljesítményének figyelemmel kísérése, értékelése a karon a vizsgált öt évben folyamatos volt. A hallgatók által kért halasztásokról és passzív félévekről, illetve a hallgatói kérésre vagy más okból bekövetkezett hallgatói nyilvántartásból való törlésekről a minden év október közepi állapotokat tükröző statisztikai jelentések adtak/adnak számot. A mintatantervekben meghatározott félévek túllépése a Neptun rendszer segítségével felmérhető. Karunkon az elmúlt évek során az őszi és a tavaszi szemeszterek végén is szerveztünk záróvizsgákat. A záróvizsgákon született eredményekről, a diplomát szerzettek és a nyelvvizsga hiányában oklevélhez nem jutók számáról a félévvégi diplomaátadó ünnepélyeken olvastunk föl összefoglaló jelentést, illetve az egyes tanéveket követően a záróvizsgák eredményességéről, a nyelvvizsgahelyzetről jelentést készítettünk egyetemünk rektori hivatala felé. A hallgatói halasztások, passzív státusz-kérések, illetve törlések számáról, mértékéről nyújt tájékoztatást az egyes évek októberi statisztikai jelentéseire támaszkodó alábbi táblázat. Halasztott, passzív státuszt kért vagy törölt hallgatók (2008-2012) Év

Előző év október 15-én a Kar hallgatója volt, most beiratkozott, vagy passzív státuszt kért, vagy törölték (fő)

Ebből halasztott, passzív státuszt kért (fő/%)

Ebből törölték

2008

1122

94 / 8,37%

37 / 3,29%

2009

789

92 / 11,66%

20 / 2,53%

2010

466

42 / 9,01%

4 / 0,85%

2011

788

56 / 7,10%

17 / 2,15%

2012

872

38 / 4,35%

18 / 2,06%

(fő/%)

A táblázat adataiból kitűnik, hogy a halasztást vagy passzív félévet kérő hallgatók aránya az elmúlt öt évben 4,35% és 11,66% között, a törölt hallgatók aránya pedig 0,85% és 3,29% között mozgott. Általános tendenciaként megállapítható a táblázatból, hogy mind a passzív félévet kérők, mind pedig a törölt hallgatók aránya fokozatosan csökkent az évek során. További általános tendencia, hogy a vizsgált években a részmunkaidős képzésben résztvevő hallgatók magasabb arányban kértek halasztást, passzív félévet, illetve kerültek törlésre, mint a nappali tagozaton tanulók. A halasztások, passzív státusz-kérések, illetve törlések hátterében a legtöbb esetben nem tanulmányi, hanem magánéleti, anyagi28

financiális természetű okok állnak. A passzív státuszt a leggyakrabban egészségügyi (betegség, gyermekszülés) okokból, munkahelyi problémák miatt, anyagi-financiális tényezők, esetleg más intézményben, vagy szakon történő párhuzamos képzés okán kértek. A törlések kezdeményezésének leggyakoribb okai között anyagi, családi és munkahelyi tényezőket, ritkábban a képzéssel szembeni nem teljesülő elvárásokat találunk. Hagyományosan az egyéni tanulmányi rend engedélyezésével segítjük a nehéz anyagimagánéleti helyzetbe jutott hallgatóinkat. Hogy a passzív félévet vagy törlést kérők számát csökkentsük, a hallgatók tanulmányi feltételeit javítsuk, 2012-ben önköltséges formában tanuló első éves nappali tagozatos hallgatóink számára „Benedek Ösztöndíjat” hirdettünk, 15 jó felvételi eredményt, majd jó tanulmányi eredményt felmutató hallgatónk részesült, részesül komoly anyagi támogatásban. A tanulmányi eredményesség egyik fontos mutatója, hogy a hallgatók a tanulmányaikhoz a mintatantervben előírtakhoz képest mennyi félévet használtak fel. Karunkon a tanulmányi követelmények mintatantervnél rövidebb időn belüli teljesítése csak elenyésző mértékben fordult elő az elmúlt években. Annál gyakoribb azonban, hogy a hallgatók a tanulmányi kötelezettségeik teljesítéséhez a mintatantervben előírtaknál több félévet használnak fel. Az alábbi táblázat az egyes években a diplomát szerzettek körében mutatja a félévet túllépők számát, illetve arányát. A táblázat nem tartalmazza a csak abszolvált, vagy záróvizsgázott, tehát az adott évben diplomát nem szerzett hallgatók adatait. A táblázat adataiból kitűnik, hogy a diplomát szerzők csaknem 9%-a a mintatantervben előírtnál több félévet használt fel. A mintatervben szereplő félévszámot túllépők a diplomát szerzettek körében Év

Diplomát szerzett (Fő)

Félévet túllépte (Fő/%)

2008

329

34 / 10,33%

2009

228

19 / 8,33%

2010

193

21 / 10,88%

2011

123

17 / 13,82%

2012

191

4 / 2,09%

2008-2012

1064

95 / 8,92 %

Képzési szintenként vizsgálva a félévtúllépés problémakörét, megállapíthatjuk, hogy az elmúlt években ez leginkább a BA szintű képzéseinkre járó hallgatók körében volt jellemző, a legkevésbé pedig az MA szintű tanári képzéseink hallgatóira. A BA szintű képzéseink közül pedig elsősorban a szociálpedagógia szak hallgatóira. Ellentétben a passzív-státusz kérésekkel, a félév-túllépések okai között már elsősorban tanulmányi nehézségeket, a megfelelő hallgatói előképzettség hiányát, illetve egyes szakok, tárgycsoportok magas követelményeit láthatjuk. Az oktatás és tanulás eredményességének talán legfőbb mutatója a hallgatók záró- és szakmai vizsgákon nyújtott teljesítménye. Az alábbi táblázat négy tanév őszi és tavaszi szemesztereiben lezajlott záró- és szakmai vizsgák eredményét foglalja össze. Az elmúlt tanévekben a záróvizsga-eredmények csak kismértékben változtak. Minden vizsgált tanévben a leggyakrabban jeles eredmény született (a jeles eredményt elérők száma minden tanévben meghaladta a hallgatók létszámának felét), majd azt követi a jó 29

eredményt elérők (31,65% - 38,46%) és a közepes eredményt elérők száma (arányuk minden tanévben 10% alatt maradt). A záró- és szakmai vizsgák eredményei az FSZ, főiskolai, BA és MA szakokon Tanév

Jeles-kiváló db/%

Jó db/%

Közepes db/%

Elégséges db/%

Sikertelen db/%

Összesen db

2008-2009

263/57,42%

145/31,65%

42/9,17%

5/1,09%

3/0,65%

458

2009-2010

239/58,57%

141/34,55%

28/6,86%

-

-

408

2010-2011

134/54,5%

95/38,46%

18/7,28%

-

-

247

2011-2012

151/54,90

102/37,09%

22/7,99%

-

-

275

Csak a 2008-2009. tanévben fordult elő elégséges eredmény és sikertelen záróvizsga, a későbbi tanévekben a közepes eredmény volt a leggyengébb. A záró- és szakmai vizsgákon született rendkívül jónak mondható eredmények egyaránt tükrözik az oktatás magas színvonalát és a hallgatók tanulás iránti elkötelezettségét, tehát az oktatás és tanulás eredményességét. A jó záróvizsga-eredményekhez hozzájárult az is, hogy az elmúlt években két alapszakunkon is (szociálpedagógia, csecsemő- és kisgyermeknevelő) a végzést megelőző szemeszterben záróvizsga-szintetizáló szemináriumot iktattunk be a szak tantervébe. A szemináriumokat vezető oktatók a hallgatókkal áttekintették, összefoglalták a záróvizsgák főbb témaköreit. A hallgatók tanulásának eredményességét, illetve eredménytelenségét tükrözik azok az adatok, melyek a nyelvvizsga hiányában diplomához nem jutó hallgatókra vonatkoznak. Záróvizsgázott, de nyelvvizsga hiányában diplomát nem szerző hallgatók Tanév

Záróvizsgát tett hallgatók Főiskolai, BA, MA képzésben (db)

Közülük nyelvvizsga hiányában nem vehettek át diplomát (db/%)

2008-2009

435

215 /49,42%

2009-2010

359

184/51,25%

2010-2011

196

109/55,61%

2011-2012

168

81/48,21%

4 tanévben összesen:

1158

589/50,86%

A vizsgált években illetve tanévekben főiskolai és egyetemi képzésben, BA és MA szinten bizonyos kivételektől eltekintve (pld. életkor) a hallgatóknak a tanulmányi kötelezettségeik mellett nyelvvizsgát is le kellett tenniük. Sajnálatos módon az egyes szakok KKK-ra épülő tanterveiben a nyelvoktatás nem kaphatott helyet. Ennek ellenére a vizsgált években karunkon a nappali tagozatos hallgatóink számára mégis biztosítottuk a szabadon választható, órarendi keretbe szervezett, több félévre kiterjedő és ingyenes nyelvtanulás lehetőségét. Nyelvet levelező tagozaton nem lehet tanítani, hiszen szükség van a rendszeres tanár-diák kontaktusra, így a hallgatóknak önálló munkával, plusz teherként, gyakran egyetemi kereteken kívül kellett gondoskodni a nyelvvizsga megszerzéséről. Mint a fenti táblázatból is kitűnik, a hallgatók kb. felének (50,86%) a tanulmányok befejezéséig 30

nem sikerült a nyelvvizsga letétele. A nyelvvizsga kérdés hovatovább az oktatói-tanulói munka eredményességének legneuralgikusabb pontjává vált. Számos szakmailag jól képzett szakember kényszerül szakmán kívül munkát vállalni a nyelvvizsga és vele a diploma hiányában. 2.1.3. Elitképzés, tehetséggondozás, TDK munka Karunkon a tehetséggondozás és az elitképzés számos képzési szinten és szakterületen, valamint változatos szervezeti keretek között valósul meg. Benedek Tehetségpont 2010 februárjától, a Magyar Géniusz Program által létrehozott tehetséghálózatban Karunk „Benedek Tehetségpont” néven akkreditált tehetségközpontként működik. Célja a különböző életkorú tehetséges gyermekek, fiatalok segítő fejlesztése az óvodától egészen a munkaerőpiacig. Széleskörű kapcsolatot alakítottunk ki azokkal az intézményekkel, civil szervezetekkel, akik a tehetséggondozás különböző területein tevékenykednek. A Kar és a Tehetségpont aktív és példaértékű tehetséggondozó és fejlesztő munkát végez – többek között – a szakirányú továbbképzései által (például a tehetségfejlesztő szaktanácsadó szakirányú továbbképzés beindításával is). A Kar tudományos, szakmai és művészeti tevékenysége biztosíték arra, hogy az együttműködő intézmények közös tevékenysége lehetőséget teremtsen a tehetséges gyermekek és fiatalok eredményes azonosítására és fejlesztésére. A város és a régió (Sopron és környéke, valamint az ausztriai, ill. KeletAusztriai Tudóstársaság tehetséggondozó kutatómunkája) bizonyos oktatási és gyermekvédelmi intézményeivel felvett kapcsolat alapján kialakítottunk olyan munkakapcsolatot, melynek célja, tehetségígéretek azonosítása és fejlesztése. Karunk oktatói részt vesznek a Magyar Géniusz Program működtetésében, PAT és FAT akkreditált képzések meghirdetésében, amelyek az egész ország területén sikerrel és eredménnyel valósulnak meg. Ezen képzések mellett a tehetséggondozás egyéb szegmensei, a Tudományos Diákköri mozgalom, a szakkollégium és a Közgazdaságtudományi Karral közös doktori program is jelentős szerepet játszanak az elitképzésben. Hallgatóink évről évre egyre gyarapodó létszámmal vesznek részt és lelkes aktivitással mutatkoznak be a tehetséggondozás ezen színterein. TDK tevékenység Karunkon az egykori hagyományokat megőrizve, a jövőbeni eredményes hallgatói önképzőköri kutatások támogatására szerveződött újjá 2009-ben a Kari Tudományos Diákköri Tanács, melynek célja változatlanul a felsőoktatásban is kiemelt jelentőségű tehetséggondozás biztosítása a minőségi képzés és tudományos önképzés iránti elköteleződés mentén. Az évente megrendezésre kerülő Kari Tudományos Diákköri Konferenciáinkon egyre nagyobb aktivitással és változatos kutatási témákkal szerepelnek hallgatóink. A legutóbbi, 2011. évi országos konferencián egyik óvodapedagógia szakos hallgatónk pályamunkája a szarvasi Tanulás- és Tanításmódszertani, Tudástechnológiai Szekcióban országos I. helyezést ért el, valamint a legjobb előadónak járó különdíjat és egy publikálási lehetőséget biztosító felajánlást is elnyert.

31

Kari TDK tevékenység Év

Kari TDK résztvevők

OTDK-ra továbbjutottak

OTDK helyezettek

2008

7

7

OTDK konferencia nem volt

2009

4

4

3

2010

14

12

OTDK konferencia nem volt

2011

6

3

1

2012

34

15

OTDK konferencia nem volt

Hallgatóink eredményei és sikerei bizonyítják, hogy a karunkon folyó tudományos diákköri tevékenység az önképzést és tudósképzést elősegítő szakmai-oktatói támogatással valósul meg. Szakkollégium, doktori alprogram A Benedek Elek Pedagógiai Kar Szociálpedagógia Szakkollégiuma hazánkban 2007-ben – a szociálpedagógia szakosok körében elsőként – alulról jövő kezdeményezésként alakult meg. 2011-től kezdődően óvodapedagógusokat és társadalmi tanulmányokat folytató fiatalokat is befogadva, a Don Bosco Szakkollégium nevet vette fel. A hallgatói tehetséggondozásban vállalt szerepe mellett, működése a tagok öntevékenységén nyugszik, melynek központi eleme az önkormányzatiság és a demokratikus működés. Céljait és feladatait a közösség, a szakmaiság és a társadalmi érzékenység jegyében igyekszik kijelölni és teljesíteni. Az oktatói-hallgatói kutatásokban való részvétellel, közös projektek megvalósításával, előadások, programok szervezésével kíván hozzájárulni a szűkebb és tágabb társadalmi környezettel, a tudományos-szakmai szervezetekkel való együttműködéshez. Karunk a Közgazdaságtudományi Karral közösen vesz részt a Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Az emberi erőforrások társadalmigazdasági beágyazottsága alprogramjának működtetésében. A Doktori Iskola törzstagjai között kari oktatók is vannak. A doktori program célja olyan doktori képzés megvalósítása, amely képessé teszi a fokozatot szerzett hallgatókat az emberi erőforrások társadalmi, kulturális és gazdasági hátterének, összefüggéseinek megértésére, elemzésére, új tudományos eredmények kidolgozására, a témával összefüggő magas szintű oktatási, kutatási, társadalomirányítási, közigazgatási tevékenység ellátására. A Tudományos Diákköri mozgalom, a szakkollégium és a doktori képzési program 2011től kezdődően a TÁMOP 4.2.2.B-10/1-2010-0018 TALENTUM - Hallgatói tehetséggondozás komplex feltételrendszerének fejlesztése a Nyugat-magyarországi Egyetemen című projekt támogatásával és keretei között szolgálja a Nyugat-magyarországi Egyetem tehetséggondozási koncepciójának megvalósulását, amelyben a tudományos utánpótlás-nevelés magas színvonalú megvalósítása, annak komplex feltételrendszerének megteremtése teszi lehetővé a tehetségek számára az egyéni és közösségi tudományos fejlődést. Művészeti alkotótevékenység A zenei tehetséggondozást a Karon elsősorban az Ének-zene Intézeti Tanszék oktatói végzik. Tapasztalataik szerint minden évfolyamon több kiemelkedően tehetséges hallgató 32

található. A cél, hogy őket felkutassuk és gyakorlásukat, felkészülésüket segítve teret adjunk tehetségük kibontakoztatására. A népdaléneklési verseny az önálló szerepvállalás lehetősége mellett elmélyíti a hallgatókban a magyarságtudatot, és ösztönzi őket a hagyományok ápolására. Az éves egyetemi karácsonyi hangversenyek, illetve saját szervezésű konferenciák, intézeti ünnepek teret adnak a hangszeren játszó hallgatók bemutatkozására. Zongora, hegedű, fuvola, gitár, szólóének. Az énekkar tudja heti rendszerességgel a legtöbb hallgatót megmozgatni. A 2012-ben újraszerveződött énekkar jobb személyi és szakmai feltételekkel tudja végezni munkáját. Újdonság, hogy vegyes kamarakórust is létre hozhattunk a nagy létszámú vegyes kórus mellett. Reméljük, hogy a kórus újra lehetőséget kap nagyobb szabású művek előadására a városi Szimfonikus Zenekarral, mint pl. 2008-ban Pergolesi Stabat Matere. A Művészeti és Sporttudományi Intézet Vizuális Intézeti Tanszékén a tehetséggondozás alapvető feladat, hiszen minden tantárgy középpontjában maga az alkotás áll. Az alkotóképesség kibontakoztatása nélkül elképzelhetetlen a művészetpedagógia és a kisgyermek művészeti nevelése. Tehetséges hallgatóink számára indítottuk a 6 szemeszteres Képzőművészeti és kézműves specializációt, melynek keretében nyolc kurzus foglalkozik a különféle művészetterületek alkotó módon való megismerésével. A specializációt végzett hallgatók szakdolgozatukat is ebből a témakörből írhatják, azt egy önálló műalkotás-sorozattal kiegészítve. Az elmúlt évek vizsgabizottsága találkozhatott már ezzel a – karunkon szokatlan – különlegesen alkotáscentrikus, kiállítással kombinált diplomavédéssel. Hallgatóink közül nem csupán a specializációt végző, hanem az összes tehetséges hallgatónak kínál bemutatkozási lehetőséget a tanszék galériája. Itt a festményeket és grafikákat 20 db falra rögzített üveges tárlóban, a plasztikákat pedig 14 (lábakon álló) zárt tárlóasztalban tudjuk bemutatni. A jelenleg is látható tárlaton 81 festmény és grafika, 190 plasztikai mű: kerámia, kisplasztika, tál, szobor, papírplasztika, különféle szövés-és batiktechnikával készült textilmunka, gyöngygallér, szalma-és csuhébáb, textilbaba, kerámiababa, 55 üvegablak szerepel,- valamennyi tehetséges hallgatónk alkotása. Keressük az új helyszíneket is: így került az első emeleti aulába állandó kiállítási műtárgyként a „Kárpát-haza népi terepasztal”, 100 hallgató közel féléves kollektív munkájának eredményeképpen. Hasonlóan közösségi munka hozta létre a tetőtéri közösségi térben a „Magyar falu” terepasztalt. Néhány fontosabb hallgatói bemutatkozás: 2008. április. „Hallgatói kiállítás” kézműves alkotások – a Kar földszinti aulájában. 2008. december. „Betlehem” – kollektív hallgatói mű, kerámia - a Kar földszinti aulájában. 2009. április. „Kárpát-haza népi terepasztal” kollektív hallgatói mű, kerámia - a Kar első emeleti aulájában. 2009. december. „Gyöngygallér” – hallgatói kiállítás 15 alkotó műveiből. A Kar tetőtéri aulájában. 2010. május. „Diplomamunka-bemutató” – ékszerkészítés témakör. 3 végzős hallgató munkája. 2011. Tanszéki Galéria kiállítása – folyamatos bemutató hallgatói művekből. 2012. december. Ádventi tárlat. A tanszéki galérián túl az üvegezett szárnyas ajtókat is bevonva a kiállítási térbe – a színes üvegablakok hordozóiként, valamint posztamensekkel kiegészítve a nagyméretű kerámia dobok számára. Valamennyi hallgatói kiállítás a tanszék művésztanárainak irányításával készült.

33

Karunk cserekapcsolatai leginkább az ERASMUS mobilitási program keretében valósulnak meg évről évre gyarapodó partnerkapcsolatokkal és hallgatói aktivitással. 2012ben 8 ország 17 partnerintézményével kötött együttműködési megállapodás mentén valósult meg az oktatói, hallgatói, személyzeti mobilitás, amelyben Nagy-Britannia, Ausztria, Spanyolország tartozott a legkedveltebb úticélok közé. Hallgatóink élménybeszámolói megerősítést és visszaigazolást jelentenek számunkra a kapcsolatok további kiszélesítésében, így 2013-ban Törökországgal bővül az ERASMUS partnereink köre. A külföldön való tanuláshoz további motivációt és ösztönzést teremtenek a képzési kínálatban idegen nyelven felkínált kurzusok: A kar által felkínált idegen nyelvű kurzusok History of Childhood

angol

BA

Német irodalom

német

BA

Német gyermekirodalom

német

BA

Angol irodalom

angol

BA

Angol gyermekirodalom

angol

BA

A külföldi együttműködések, partnerkapcsolatok keretében hozzánk érkező hallgatók számára a közeljövőben angol és német nyelvű képzési „csomagot” kívánunk összeállítani, amellyel az idegen nyelven folyó kurzusainkat bővíteni és szakmai tekintetben strukturálni kívánjuk. 2.1.4. Végzettek elhelyezkedése, alkalmazhatósága munkaerő-piaci visszajelzések alapján A Nyugat-magyarországi Egyetem az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programjában támogatást nyert a Diplomás Pályakövető Rendszer bevezetésére és kapcsolódó kutatások, adatfelvételek elvégzésére. A program keretén belül az egyetem 2010-ben két alkalommal és 2011-ben egy alkalommal az EvaSys rendszer felhasználásával on-line kutatást végzett a Nyugat-magyarországi Egyetem különböző karain. 2010-ben az akkor aktív jogviszonnyal rendelkező hallgatók körében folyt a felmérés, míg 2011-ben a 2008-ban és 2010-ben végzett hallgatók körében. Elhelyezkedés abszolutórium előtt, után A 2011-es felmérés adatai szerint a Benedek Elek Pedagógiai Kar hallgatóinak több mint fele már az abszolutórium megszerzésekor is dolgozott, 18% lépett a munkaerőpiacra diploma nélkül úgy, hogy az abszolutóriuma már megvolt, 27%-nak pedig igaz, hogy megvolt az abszolutóriuma, de nem akart munkát vállalni vagy nem tudott elhelyezkedni. A munkaerőpiacra a hallgatók 23%-a lépett ki diploma nélkül. Megállapítható, hogy 1985 után születettek fele ki tudott lépni abszolutóriummal is a munkaerőpiacra, úgyszintén a nappali tagozaton tanulók 60%-a és az állami finanszírozásban tanulók 39%-a is. Tanulmányaik alatt a végzett hallgatók majdnem 80%-a vett részt a tanulmányaik részét képező kötelező szakmai gyakorlaton. A gyakorlati helyen később a diákok 30%-át alkalmazták. A végzett hallgatók közel fele már tanulmányai előtt szerzett tanulmányaihoz kapcsolódó munkatapasztalatot részfoglalkozású munkakörben vagy teljes állásban, kétharmaduk pedig mindezt tanulmányai közben szerezte meg. A tanulmányokhoz nem 34

kapcsolódó munkatapasztalat területén többen szereztek tapasztalatot tanulmányaik megkezdése előtt, a volt hallgatók közel kétharmada rendelkezett már ilyennel még a tanulmányok előtt, 63 százalékuk pedig a tanulmányok közben szerzett ilyet. Az abszolutórium megszerzése után a 2008-ban és 2010-ben végzett diákok 37%-a rögtön keresett munkát, 55 százalékuk nem keresett, mert már akkor is dolgozott, 4 százalékuk azért nem keresett, mert folytatta tanulmányait, illetve 4% egyéb ok miatt nem keresett munkát. Álláskeresés szakmában, szakmán kívül A munkához való jutás legtöbb esetben valamilyen személyes ismeretség révén sikerült a végzett diákoknak, 24 százalékuk álláshirdetésen keresztül jutott hozzá, 23 százalékuk közvetlen a munkáltatónál való jelentkezés után, 13%-nak korábbi munkakapcsolat révén, 5 százalékuknak korábbi gyakorlati helye volt, 2 százaléknak tanári ajánlással, további 2 százalék pedig vállalkozóként vagy önfoglalkoztatóként kezdte. Érdekes adat, hogy intézményi karrierirodán és állásbörzén keresztül senki nem talált munkát. A végzett hallgatók kétharmada szerint munkájukhoz a saját és a kapcsolódó szakterületeknek megfelelő tanulmányok felelnek meg legjobban, 19 % szerint egészen más szakterület, 11 százalékuk szerint csak a saját tanulmányok szakterülete és 4 százalék szerint pedig bármilyen szakterület megfelel. A végzettség megszerzését követően a Benedek Elek Pedagógiai Karon tanulók 7%-ának nem volt még, 61%-nak egy, 24%-nak kettő, 6%-nak három és 2%-nak több főállású munkahelye, munkaviszonya volt. A végzettség megszerzése óta a volt hallgatók 73%-a nem volt munkanélküli, 27 százalékukkal azonban már előfordult. A fiatalabbak, az állami finanszírozású és nappali tagozaton végzettek körében magasabb azok aránya, akik voltak már munkanélküliek, és érdekes módon a diplomás apák körében gyakoribb az előfordulási arány. A munkanélküliként töltött időszak a karon végzetteknél átlagban 8,6 hónap. A 2008-ban és 2010-ben végzett hallgatók 79%-a jelenleg alkalmazotti státuszban dolgozik, 6 százalékuk munkanélküli, további 6 százalékuk GYES-en vagy GYED-en van, 3 százalékuk nappali tagozaton tanuló diák, 2 százalékuk önálló vállalkozó, 2 százalékuk egyéb szervezeti formában vállalkozó, illetve 1 százalékuk inaktív. A volt diákok több mit fele beosztott diplomásként dolgozik, 3 százalékuk felsővezető, 12 százalékuk középvezető, 8 százalékuk alsóvezető, egyötödük pedig beosztott, nem diplomás munkakörben dolgozik. 2.2. Kutatás-fejlesztés, alkotó/művészeti tevékenység a) A Kar kutatási-fejlesztési tevékenysége Karunk küldetésnyilatkozatában megfogalmazott törekvése, hogy a társadalom- és a humántudományok – elsősorban a kisgyermeknevelés és szociális területeken – az alap- és alkalmazott kutatások bázisa legyen, tudományos hátteret biztosítva ezzel a Kar oktatási és innovációs feladatainak. Küldetésünknek tekintjük továbbá a határainkon inneni és a külhoni kutatások ügyét. Kutatási tevékenységünk minőségi ellátásán keresztül kívánunk hozzájárulni régiónk, országunk fejlődéséhez, a jövő értelmiségének kineveléséhez. A Kar támaszkodik a kor legújabb technikai és módszertani vívmányaira, azokat innovatív módon használja tudományos céljainak eléréséhez. 35

Az oktatás mellett a kutatás is igen komoly jelentőséggel bír egy pedagógusképzéssel foglalkozó felsőoktatási intézmény életében. Munkánk nem lenne teljes, ha nem történne meg a kutatáshoz és fejlesztéshez szükséges szakmai tudás megszerzése és továbbadása, illetve a legfrissebb kutatási eredmények gyakorlati alkalmazása a képzésben. A kutatás eredményeképpen innovatív tevékenységünk kiterjedt digitális anyagok, módszertani kiadványok, jegyzetek és e-learning anyagok készítésére. A kutatásalapú értelmiségi képzés minél szélesebb körű megvalósítására törekszünk, kutatási eredményeink felhasználói is vagyunk egyben. Fontos az empirikus humántudományi kutatások támogatása, a pedagógiai kultúra megújítása, a tanárok, oktatók személyes tudásának bővítése, továbbá a kompetencia alapú oktatás széleskörű elterjesztése. A pedagógussá képzés minőségének folyamatos javítása megfelelő tudományos háttér nélkül elképzelhetetlen. A tudományos igényesség az eredményes kutatás-fejlesztés egyik legfontosabb előfeltétele. Hisszük és valljuk, hogy a kutatás és a képzés átgondolt fejlesztése alapvetően megváltoztathatja intézményünk produktivitását. Vitathatatlan tény, hogy karunk egyetemi oktatói, kutatói, pedagógusokat képző tanárai indítják el hallgatóikat a tudományos kutatás kihívásokkal, kalandokkal, erőfeszítésekkel és örömökkel teli útján. Intézményünk egyik fontos célkitűzése, hogy minél több hallgatónk számára elérhető lehetőség legyen a kutatási tevékenységben való eredményes részvétel. Mindebben katalizátor szerepe van karunk kutatóinak, oktatóinak, akik felkészültségük, motivációjuk, elkötelezett munkájuk révén hozzájárulnak a sikeres oktatói, kutatói és hallgatói együttműködések megvalósításához, a tehetséges hallgatók kiválasztásához, vagyis a kutatói életút első lépéseit közösen teszik meg tanítványaikkal. Erre egy jó példa a "Science without borders" - "Tudás határok nélkül" Tudásdisszemináció a Nyugatmagyarországi Egyetemen elnevezésű TÁMOP-4.2.3-08/1-2009-0001 projekt keretében a Benedek Elek Pedagógiai Kar Kutatói-hallgatói Workshop elnevezésű rendezvénye. Az interaktív, gyakorlatias, műhelymunka jellegű rendezvény sikeres megvalósításához olyan kollégákat kerestünk, akik szívesen bemutatták kutatási területeiket, eredményeiket, továbbá megosztották tapasztalataikat, élményeiket hallgatóinkkal. A Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karon országosan és nemzetközileg is elismert szakmai műhelyek működnek. Oktatóink számos kutatási területen végeznek tudományos munkát, publikálnak, kutatási csoportokban vesznek részt. A kutatások és az azok eredményeként megszületett könyvek, tanulmányok, valamint a szakmai konferenciákon elhangzott előadások a humántudományok területeit ölelik fel. A kar oktatóinak 60%-a tudományos fokozattal – PhD, DLA - rendelkezik. A tudományos kutatást a Karon a Társadalom- és Neveléstudományi Kutatóközpont fogta össze és koordinálta 2012. január végéig. A kutatóközponthoz saját témáival oktatóink jelentős része kapcsolódott. A Kutatóközpont több tudományos konferenciát szervezett itthon és külföldön egyaránt. A konferenciák anyagait, valamint az oktatók tudományos teljesítményeit könyvsorozatban jelenteti meg (Benedek Könyvek). Eddig hat kötet jelent meg és további kötetek vannak előkészületben. A kari struktúra átszervezése következtében 2012. február 1-től karunkon a kutatóközpont új elnevezése: Humántudományi Kutatóközpont, melynek fő feladata a Kar minél szélesebb körben történő kutatási tevékenységének koordinálása. A már eredményt elért műhelymunkák közös kutatásai tovább folytatódtak, melyet publikációink és oktatómunkáink is igazolnak. A vizsgált időszakban oktatóinknak összesen 440 publikációja jelent meg.

36

A Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karával közösen adjuk ki a Képzés és Gyakorlat című, az MTA által tudományosan elismert neveléstudományi folyóiratot, ahol a Kar oktatói rendszeresen publikálnak. A szerkesztőség három tagja karunkon főállású oktató. Karunk professzora szerkesztette a Közgazdaságtudományi Karral közösen kiadott Gazdaság és Társadalom c. tudományos folyóiratot. Karunk támogató, kölcsönös szakmai kooperációra épülő jó kutatási kapcsolatot alakított ki a környező településeken működő gyakorló intézményekkel és Ausztria határközeli településeivel. Fontosabb kari kutatási projektek, illetve szakmai műhelyek Kisgyermeknevelés kutatócsoport A személyiség fejlődésének-fejlesztésének meghatározó időszaka a kisgyermekkor. A kisgyermekkor értelmezésében paradigmatikus változások következtek be. A legújabb kutatásokból a gyermekkor egyéni életutat alapjaiban meghatározó jelentősége olvasható ki. A gyermekek fejlődése, nevelése egy nemzet gyarapodásának kritikus kérdése, mivel csak a boldog, kiegyensúlyozott és jó képességű gyermekek válhatnak alapjává egy prosperáló, hosszú távon fenntartható társadalomnak. Központi kérdés, hogy mit adunk és mit nem adunk gyermekeinknek életük első esztendeiben. Az okos korai befektetések egyfajta kulcs a boldog emberi élet megalapozásához, így – többek között – a kisgyermeknevelők és a képzésükben résztvevő szakemberek vállán nyugszik a határtalan lehetőség és a rendkívüli felelősség, hiszen a korai évek örökké tartanak. A kisgyermekkori pedagógia legújabb kutatási eredményeire támaszkodva a kar számos innovációval állt elő a művészeti, nyelvi, irodalmi nevelésben, melyek kreatív megismertetése motiválóan hathat a szakemberekre Európa-szerte. Karunk – témához kapcsolódó – főbb kutatási területei: kisgyermeknevelés története, kisgyermekkori tanulás, konstruktivizmus, a kisgyermekkor, mint az egyéni életút meghatározó szakasza, kisgyermeknevelés helyzetei, koragyermekkori fejlődés és fejlesztés, kompetencia alapú fejlesztés, gyermek és művészet, a játék, konstruktivizmus a nevelésben, gyermekkultúra, tehetséggondozás, inklúzió, kisgyermekkori stressz, kisgyermekkori agyfejlődés, érzelmi intelligencia, többnyelvűség, sporttudomány, egészségnevelés. Oktatóink intenzíven kutatják az alábbi témákat: többnyelvűség elmélete és gyakorlata Európában és hazánkban; gyermeklét, kisgyermeknevelés a többnyelvű, multikulturális Európában és Magyarországon; óvodai nevelés multikulturális közegben; kétnyelvűség és óvodai nevelés. Mivel az óvoda, a bölcsőde a kompetencia alapú nevelési gyakorlat megvalósulásának legtermészetesebb terepe, kutatómunkánkban és a képzés során egyaránt nagy hangsúlyt fektetünk a kompetencia alapú programokra. Az oktatók nemzetközi tapasztalatcseréjét, konzultációját a kari Erasmus Bizottság támogatja. Tehetségkutató projektek A Stiftung Private Pädagogische Hochschule Burgenland és a Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar közös projektben vesz részt a tehetségkutatás terén. A projekt 2010 és 2012 között került megvalósításra. A projekten belül több oktató óvodapedagógiai területen kutatta a tehetség azonosításának és fejlesztésének lehetőségeit az óvodás kortól a felsőoktatásig. A részeredmények prezentálása több alkalommal, közös szakmai fórumokon történt Magyarországon és Ausztriában. A projekt legfontosabb témakörei: Kreativitásfejlesztés – tehetséggondozás a játékban; Kreativitás – motiváltság teljesítmény összefüggéseinek vizsgálata az óvodában; Az óvoda és szülő együttműködési lehetősége; Korai idegen nyelv elsajátítás a gyakorló óvodák kétnyelvű német nemzetiségi 37

csoportjaiban; A nyelvi tehetségek azonosítása és fejlesztésének lehetőségei; Az alulteljesítő tehetséges hallgatók azonosítása és kiemelése. 2008-2011 években három éves kutatási szerződést kötött Karunk Tehetségpontja és a Kelet-ausztriai Tudománytársaság „Tehetséggondozó kutatási program Ausztriában” témában, melynek eredményeképpen publikációk és további együttműködési lehetőségek fogalmazódtak meg a Kar és elsősorban az Eisenstadti Főiskola között. A TALENTUM - TÁMOP 4.2.2. program TDK és Szakkollégium alprogramok Karunkon a Talentum projekt lehetővé tette, hogy a Kar hallgatóinak TDK és szakkollégiumi tevékenysége támogatást nyerjen, ezzel hatékonyabb és színvonalasabb munkát végezzenek. Folyamatosan erősítjük a hallgatói és oktatói tudományos együttműködést, a közös kutatásokat. Erre a hallgatók részéről is határozott igény mutatkozik. A közelmúltban újjáalakult Kari Tudományos Diákköri Tanács (KTDT) tagjai is jelentős mértékben elkötelezettek a hallgatói tehetséggondozás, a hallgatói-oktatói szakmai-tudományos kapcsolatok, az intézményi TDK tevékenység erősítése irányában. Növelni szeretnénk a TDK dolgozatot író, azt házi és országos konferencián bemutató egyetemi polgárok számát. A fentiek értelmében a hallgatói kutatások infrastrukturális feltételeit is megteremteni karunkon, így karunkon az egyik rendelkezésre álló szemináriumi tantermet átalakítottuk TDK műhellyé, kutatói bázissá, ahol a Kari Tudományos Diákköri Tanács munkájához, a hallgatói TDK kutatásokhoz, hallgatóioktatói konzultációkhoz, TDK rendezvényekhez, találkozókhoz, team-munkához adottak a tárgyi feltételek. A hallgatói tehetséggondozás másik színtere a szakkollégiumi munka. A Don Bosco Szakkollégium hallgatói részt vesznek mentor-hallgató kutatási együttműködésben. Hallgatóink a tudományos diákköri munkán túl különböző szakmai és kulturális programokat szerveznek. Falukutató táborok Téma: szociológiai, néprajzi, gender, pszichológiai és politológiai jellegű kutatások falusi közösségek körében Erdélyben és Csángóföldön. 2008 őszétől folyamatosan három falukutató tábor került megrendezésre: Az erdélyi mezőségi Mezőmadarason, a moldvai csángóknál Lábnyikban és 2010-ben ismét Erdélyben, a háromszéki Setétpatakon. Mindhárom falukutató tábor munkájában az alább említett oktatókon kívül 10-15 hallgató is részt vett. Tapasztalataikról, tudományos eredményeikről számos hazai és nemzetközi konferencián, rendezvényen beszámoltak már, a táborok során készített fotókból vándorkiállítást szerveztek. 2011. május 27-28-án a kutatási projekt résztvevői nagyszabású kárpát-medencei falukutató tudományos műhelymunkát szerveztek. Megjelenés előtt áll a tudományos műhely eddigi eredményeit összefoglalóan bemutató tanulmánykötet. Diplomás pályakövetés TÁMOP projekt keretében Téma: 2009 őszétől fut egyetemünkön a TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-0002 „Hálózatos egyetemi szolgáltatás-innováció a Nyugat-magyarországi Egyetemen” című projekt. A projekt egyik legfontosabb modulja a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR), mely fejlesztési célok mellett (a pályakövető rendszer kiépítése) kutatási célokat is tartalmaz. A kiépített rendszer, illetve a kidolgozott módszertan segítségével arra vállalkozik, hogy a 2007-től a Nyugat-magyarországi Egyetem különböző karain végzett hallgatók körében átfogó kutatásokat végezzen. Többek között a projekt keretében tudományos, szociológiai módszerekkel vizsgálják, hogy az NymE-n végzett hallgatók hogyan ítélik meg az egyetemi képzésük hasznosságát, milyen munkaerőpiaci pozícióba kerültek, milyen

38

további karrierterveik vannak, és mindezek milyen viszonyban vannak az egyetemista korukban nyújtott szakmai teljesítményükkel. Üldözöttek és embermentők a 20. században Téma: A 20. század diktatórikus rendszereinek, a fasizmus és a kommunizmus áldozatainak és az üldözöttek segítőinek kutatása. Zsidó és cigány holokauszt, zsidó-, cigány- és gyermekmentők munkássága. Politikai menekültek az osztrák-magyar határ közelében az 1930-as évektől az 1950-es évekig. Karunk egyik professzora, a kutatási projekt vezetője a téma nemzetközileg ismert és elismert kutatója. Már több mint két évtizede folyamatosan kutat és publikál (idegen nyelven is) a jelzett témakörben, a budapesti Holocaust Dokumentációs Központ igazgatója. Kezdeményezésére az utóbbi két évben több nagyszabású tudományos szimpózium is zajlott a kar szervezésében. 2010. október 23-án a kismartoni Pedagógiai Főiskola és a Benedek Kar közös rendezésében az ausztriai Raidingban (Doborján) nemzetközi konferencia zajlott a roma történelem, üldöztetés és kultúra tárgyában, melyet a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa is megtisztelt jelenlétével. Osztrák pályázati forrásból fogják kutatni a határ közeli politikai menekültek témakörét. A kari kutatási témákról összeállított részletes listát lásd az 5. sz. mellékletben. Az Intézményfejlesztési Tervvel összhangban Karunk jövőbeni stratégiai elképzelései a kutatás területén - A hallgatók, az oktatók kutatási aktivitásának további bővítése. - A külföldi oktatók és hallgatók (partnereink) kari kutatásokba való bevonása. - Észak- és Közép-Dunántúlon a kisgyermeknevelés tudományos központja kívánunk maradni. - A Kar a kisgyermekkori kutatások tudományos központja kíván lenni a Kárpátmedencében. - A Kar kutatási portfólió-szemlélet (kari, intézeti, egyéni) kialakítására és a kari munkakultúra tovább erősítésére törekszik az önálló kezdeményezés és a teammunkában folyó kutatások terén. - Karunk neveléstudományi és társadalomtudományi téren a négy soproni kar tudományos központja kíván lenni. - A Kar – más karokkal együttműködve – a neveléstudomány és a társadalomtudomány területén BA és MA szinten bővíteni kívánja kutatási palettáját (pl. Neveléstudományi MA). - Közreműködés a már meglévő, karok közötti humántudományi kutatási eredmények, tapasztalatok kölcsönös cseréjében. - A kárpát-medencei humántudományi kutatások meghatározó fóruma kívánunk lenni. - A kisgyermekkori kutatások nemzetközileg is elismert központja kívánunk lenni. - A Kar az egyetem tehetséggondozásának koordinálásában központi szerepet kíván felvállalni. b) A Kar alkotó/művészeti tevékenysége A Benedek Elek Pedagógiai Kar tehetséges, alkotó művésztanárokkal rendelkezik az irodalom, a színházművészet, a zene és a képzőművészet területén. Karunk 2 oktatója DLA fokozattal rendelkezik. Oktatómunkájuk eredményeit különböző kiállításokon, zenei programokon és versenyeken ismerhetjük meg. 39

Művészeti területek eredményei Mutató neve

Eredmények (db) 2008

2009

2010

2011 2012

40

42

42

36

40

festmény, grafika hallgatói munka

25

25

25

10

10

plasztika

40

50

35

30

35

Iparművészet hallgatói munkák Képzőművészet

üvegablak

55

oktatók kiállításai

6

9

10

11

12

2

3

3

3

2

5

3

3

4

5

Színházművészet bábelőadás, színpadi mű bemutatása Zeneművészet kórus, - hangszeres fellépés

Sportban elért eredményeink A Kar képzési rendszeréből fakadóan a sport, a testnevelés is fontos szerepet tölt be hallgatóink életében. A Benedek Diáksport Egyesület szakosztályai – aerobik, röplabda, kézilabda, kondicionálás – lehetőséget nyújtanak a rekreációs és a versenyszerű sportolásra is. Az integrációval lehetővé vált, hogy a Nyugat-magyarországi Egyetem tehetséges sportolói közös csapatokban szerepeljenek a Magyar Egyetemi és Főiskolai Országos Bajnokságon. Kiemelkedő volt a női és férfi kosárlabda csapat 2011. és 2012. évi döntőbeli szereplése e szempontból, mely csapatok szakmai irányítója a Kar egyik oktatója volt. Az elmúlt 5 esztendőben 4 karnak szolgáltattunk testnevelés kurzusokat megközelítőleg 10 sportágban. 2.2.1. Publikációs és pályázati eredményesség 2.2.1.1. A Kar publikációs tevékenysége Oktatóink jelentős számú publikációval igazolják a Kar minősítettségi helyzetét. A Kar oktatói elsősorban alkalmazott kutatásokat folytatnak. A kutatások eredményeit tankönyvek írásában, valamint az oktatómunkában történő alkalmazással hasznosítjuk. 2009-ben könyvbemutatókat szerveztünk 5 fő oktatónk megjelent könyveiből. A Benedek Books lehetőséget ad oktatóink tankönyveinek/jegyzeteinek megjelentetésére. A publikációk témája oktatóink kutatási eredményeit, érdeklődését, motivációját öleli fel. Oktatóink jelentős számú tankönyvet írtak, mely segítségével a tanulás-tanítás folyamatát eredményesebbé tették.

40

Publikációk

2008

2009

2010

2011

2012

Folyóiratcikk

12

24

27

20

12

Könyvfejezet

17

27

17

19

39

Könyv

5

8

5

7

10

Szabadalom

0

0

0

0

0

Konferenciaközlemény/absztrakt

4

4

4

6

3

Egyéb

34

30

33

30

43

Publikációk száma összesen

72

93

86

82

107

- Független idézetek* - Függő idézetek* Idézetek száma összesen *A fenti táblázat az MTMT adatait tartalmazza, de a jelenlegi feltöltöttségi állapotban ilyen adatok még nem állnak rendelkezésünkre.

2.2.1.2. Pályázati munka A képzési profil adta lehetőségek figyelembe vételével a vizsgált időszakban közművelődési, könyvkiadási, OTDK, képzések megújítása, kompetencia alapú tanítástanulás elterjesztése, fogyatékosság, tehetséggondozás, hálózatos egyetemi szolgáltatás, kutatóhálózat kialakítása, képzők képzése, tudásdisszemináció, eCompetence, innovatív képzésfejlesztés, gyermekvédelmi szakellátás témákban pályázatunk. Több uniós pályázatban projektmenedzseri, alprojekt felelősi, szakmai vezetői, projektasszisztensi feladatot láttunk el. A fenti pályázatok aktív kari munkát és rendezvények sorozatát indította el, melyben oktatók és hallgatók együtt és tevékenyen vettek részt. A pályázati munkák legtöbb esetben képzéssel, tananyag modernizálással, valamint tankönyv-csomag kiadásával zárultak. A vizsgált időszakban az oktatói egyéni nemzetközi mobilitási pályázatok (Grundtvig, Comenius, Erasmus, Study Visit) száma jelentősen megemelkedett. Karunk oktatói az elmúlt 5 évben összesen 10 alkalommal vettek részt nemzetközi programban Finnországban, Spanyolországban, Angliában, Cipruson, Izlandon, Olaszországban, Portugáliában, Ausztriában és Németországban. A kar által benyújtott és elnyert K+F+I és egyéb pályázatok adatait mutatják a 6-9. sz. mellékletek. 2.2.2. Belső és külső kapcsolatok és azok hatásai Karunk 2008-2012-ig terjedő időszakban is tovább ápolta a hagyományosan jó kapcsolatait az ország hasonló profilú képzőintézményeivel. Szoros kapcsolatokat építettünk az esztergomi, a nyíregyházi, a hajdúböszörményi, a kecskeméti, a szekszárdi, szarvasi, egri, budapesti, váci és a kaposvári pedagógusképző, valamint szociális képzéseket folytató karokkal, intézményekkel. Külön kiemelendő, hogy a szociálpedagógia MA szak létesítése érdekében számos kart egyesítő konzorcium működött, melynek fakultásunk volt a gesztora. A kar főképp a gyakorlóhelyei révén szoros szakmai kapcsolatot tartott fenn soproni bölcsődékkel, óvodákkal és számos soproni, Sopron környéki és pápai szociális intézménnyel. Aktív tagja vagyunk az Óvó- és Tanítóképzők Egyesületének. A hazai együttműködési kapcsolatok összefoglaló táblázata a 10. sz. mellékletben található. 41

Továbbra is szélesíteni szükséges az intézményi kapcsolatokat, mivel a különböző képzési programok benyújtásánál a konzorciumi összefogás eredményes lehet. A képzések indításának realitását is a területi egyeztetések és kooperáció adhatja. Vállalati partnerkapcsolataink között említésre méltó a GYSEV, a Sopron Holding és az UniCredit Bank. Ezen időszakban képzési hozzájárulás címen azonban voltak vállalati kapcsolataink, melyek támogatását képzésfejlesztésre, hallgatói programokra fordítottunk. Számos non-profit partnerkapcsolattal és kiterjedt hálózattal rendelkezünk, melynek számszerű adatait az alábbi táblázatban szemléltetjük. Intézményi partnerkapcsolatok 2008-2012 Év

Nemzetközi intézményi partnerkapcsolatok száma

Vállalati partnerkapcsolatok száma

Non-profit partnerkapcsolatok száma

2008

7

3

15

2009

9

1

22

2010

9

2

25

2011

14

2

40

2012

17

2

45

Mintegy másfél évtizedes szoros kapcsolat áll fenn karunk és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége között. A kapcsolat legfőbb hozadéka, hogy karunk a vizsgált években is részt vehetett a Bolyai Nyári Akadémia munkájában. A Bolyai Nyári Akadémia (BNYA) a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége által szervezett tanfolyamsorozat, melynek hagyományosan a szovátai Teleki Oktatási Központ ad helyet. Az elmúlt években BNYA keretében három (egy-egy hetes) tanfolyamot szerveztek: az óvónők, a tanítónők és a tanárok számára. Az óvodapedagógusok továbbképző tanfolyamának szakembergárdája a kezdetektől javarészt Sopronból, és főképp karunk oktatógárdájából kerül ki. Legújabb kapcsolatunk, a Szabadkai Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete meghívására előadóként részt vettünk a Szabadkai Nyári Akadémián. Legutóbb a Nyitrai Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara részéről érkezett megkeresés, miszerint a szlovákiai magyar nemzetiségű óvodapedagógusok továbbképzésein szakértőként és előadóként számítanak ránk. Büszkék vagyunk további határon túli magyar intézményekkel fennálló, komoly múlttal rendelkező kapcsolatainkra: Komárno, Nyitra, Szabadka, Beregszász. A Benedek Elek Pedagógiai Kar részéről a 2008-2012-es években intenzív nemzetközi kapcsolatépítés folyt. Arra törekedtünk, hogy a történelmi, illetve geopolitikai adottságokat kihasználjuk. Kapcsolatot igyekeztünk kiépíteni minden olyan határon túli magyar, vagy magyar nyelven is oktató felsőoktatási intézménnyel, melyekben a mi képzési profilunkkal rokon szakok találhatók. Földrajzi helyzetünkből fakadóan törekedtünk arra, hogy minél több ausztriai felsőoktatási intézménnyel, szociális intézménnyel, karitatív szervezettel tartsunk fenn szoros szakmai kapcsolatot.

42

Nemzetközi intézményi partnerkapcsolatok (2008-2012) Partnerintézmény megnevezése

Város

Kapcsolat jellege

ANGLIA Newman University College

Birmingham

oktatói, hallgatói mobilitás (Erasmus)

AUSZTRIA Alpen-Adria-Universität Klagenfurt

Klagenfurt

oktatói, hallgatói mobilitás (Erasmus)

Hochschule für Agrar- und Umweltpädagogik Wien

Wien

oktatói, hallgatói mobilitás (Erasmus)

Kirchliche Pädagogische Hochschule Graz

Graz

oktatói, hallgatói mobilitás (Erasmus)

Pädagogische Hochschule Steiermark Graz

Graz

oktatói, hallgatói mobilitás (Erasmus)

Pädagogische Hochschule Salzburg

Salzburg

oktatói, hallgatói mobilitás (Erasmus)

Private Pädagogische Hochschule Burgenland Eisenstadt

Eisenstadt

oktatói, hallgatói mobilitás (Erasmus)

Private Pädagogische Hochschule der Diözese Linz

Linz

oktatói, hallgatói mobilitás (Erasmus)

CIPRUS University of Nicosia

Nicosia

oktatói, hallgatói mobilitás (Erasmus)

GRÚZIA Gori University

szakmai együttműködés

Gori LENGYELORSZÁG

Jesuit University Ignatianum in Krakow Faculty of Education

Krakow

oktatói, hallgatói mobilitás (Erasmus)

NÉMETORSZÁG Katholische Stiftungfachhochschule München

München

oktatói, hallgatói mobilitás (Erasmus)

ROMÁNIA Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem

Kolozsvár, Marosvásárhely, Csíkszereda

szakmai együttműködés

Babes-Bolyai Tudományegyetem

Kolozsvár, Székelyudvarhely

szakmai együttműködés

Partiumi Keresztény Egyetem

Nagyvárad

szakmai együttműködés

Teleki Oktatási Központ

Szováta

szakmai együttműködés

Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége

szakmai együttműködés 43

Partnerintézmény megnevezése

Város

Kapcsolat jellege

SPANYOLORSZÁG Universidad de Valladolid

Valladolid

oktatói, hallgatói mobilitás (Erasmus)

Universitat de Barcelona Faculty of Teacher Training

Barcelona

oktatói, hallgatói mobilitás (Erasmus)

SVÁJC Institut Vorschul-/Unterstufe der Pädagogischen Hochschule der Fachhochschule Nordwestschweiz, Abteilung Brugg

Brugg

oktatói, hallgatói mobilitás (Erasmus)

SZLOVÁKIA Konstantin Filozófus Egyetem (Constantine the Philosopher University in Nitra

Nyitra

oktatói, hallgatói mobilitás (Erasmus)

Katolicka Univerzita v Ružomberku

Ruzomberk

oktatói, hallgatói mobilitás (Erasmus)

Selye János Egyetem (Univerzita J. Selyeho, Komárno)

Komárno

oktatói, hallgatói mobilitás (Erasmus)

THAIFÖLD Naresuan University Faculty of Education

Phitsanulok

szakmai együttműködés

TÖRÖKORSZÁG Hacettepe University Faculty of Education Division of Preschool Education

Ankara

szakmai együttműködés

UKRAJNA II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola

Beregszász

szakmai együttműködés

Kijevi Szlavisztikai Egyetem Kihelyezett Tagozata

Ungvár

szakmai együttműködés

Munkácsi Humán-Pedagóiai Főiskola

Munkács

szakmai együttműködés

A nevezett időszakban a hazai tudományos kapcsolatrendszert bővítették az oktatók más egyetemeken folytatott PhD tanulmányai, a konferenciaszervezések és részvételek és természetesen a különböző városi, regionális vagy országos tudományos (művészeti, szakmai) egyesületek (társaságok, bizottságok stb.), illetve a tudományos folyóiratok szerkesztőségi munkájában való részvétel. Tudományos folyóirat szerkesztőségi tagságok 2008-2012-ig 12 fő volt. Az oktatók nemzetközi és hazai tudományos szervezetekben viselt tisztségei 2008 óta 110 kapcsolatra terjed ki. (Lásd 11. sz. melléklet)

44

Erasmus program Karunk Erasmus tevékenységét a Kari Erasmus Bizottság, az operatív feladatokat az Erasmus Iroda látja el. Igen örvendetes tény, hogy karunk nemzetközi kapcsolatrendszere és mobilitási aktivitása a vizsgált 2010-2011-es időszakban mennyiségileg jelentősen kiterjedt, minőségileg pedig az együttműködések a korábbi időszakhoz képest jóval intenzívebbé váltak. Az elmúlt években a nemzetközi kapcsolatok kiépítésének fő irányait a kari küldetésnyilatkozatban foglaltak, karunk földrajzi-regionális helyzete, és az európai uniós finanszírozású ösztöndíj-lehetőségek kihasználásának igénye határozta meg. A kari küldetésnyilatkozatban lefektetett célok értelmében mindent megtettünk annak érdekében, hogy karunk szoros kapcsolatokat építsen ki a Kárpát-medence határon túli, de magyar nyelven oktató, magyar kulturális érdekeket szolgáló felsőoktatási intézményeivel. Egyetemen belül karunk hallgatói, oktatói és személyzeti mobilitási programokra kiemelt támogatást kap, amit teljes mértékben fel is használunk. A táblázatból is látszik, hogy a kari mobilitási aktivitás megsokszorozódott. Mobilitási programok Év

Hallgatói mobilitás

Oktatói mobilitás

Személyzeti mobilitás

Kiutazó (fő) Beutazó (fő) Kiutazó (fő) Beutazó (fő) Kiutazó (fő) Beutazó (fő)

2008

4

0

1

0

0

0

2009

9

0

1

2

2

3

2010

8

2

3

0

1

4

2011

7

2

9

0

3

0

2012

24

5

5

4

2

0

Összesen

52

9

19

6

8

7

2.3. Gazdálkodás A Benedek Elek Pedagógiai Kar gazdálkodását a vizsgált időszakban a takarékosság, a hallgatói létszámhoz igazított humánerőforrás gazdálkodás és a saját bevételek növelésére tett erőfeszítések jellemezték. A Kar pénzügyi mozgásterét a hallgatói létszám csökkenése mellett a központi elvonások, zárolások csökkentették. Az országos felvehető létszám keretek drasztikus szűkítése ellenére karunk iránti érdeklődés, a jelentkezők száma alig csökkent. Karunk jelentős tartalékkal rendelkezett 2008-ban és 2009-ben, ezen összeg 2010-ben teljesen felélésre került. A hallgatói létszám 2010-ben volt a legkevesebb, majd a hallgatók létszáma növekedésnek indult. A kari stratégia a képzési kínálat szélesítésére és erőteljesebb marketing munkára koncentrált. A csökkenő költségvetési támogatás, a központi zárolás ellensúlyozásaként a Kar a saját bevételek növelését tűzte ki célul. Ez a cél teljesült, de ennek legfőbb összetevője a költségtérítéses hallgatói létszám növekedése volt. A hallgatói létszámcsökkenés megállítása, sőt létszámnövelése és a szigorú megszorító intézkedések sorozata ellenére is 2011. évben már komoly hiányt termelt Karunk. A pénzforgalmi adatokból kiolvasható, hogy a Kar mindent elkövetett, hogy csökkentse kiadásait. A Kar a vizsgált időszakban 45

saját lehetőségeit (hallgatói létszámnövelés, takarékosság, elbocsátások) kihasználva mindent elkövetett, hogy a lehetetlenül szűk keretek ellenére működőképességét megőrizze. A Kar működőképességét és az alaptevékenység minimumának ellátását is veszélyeztető megszorítások ellenére is a vállalt intézkedési tervekben foglaltakat teljesítette. A gazdasági megszorítások kigazdálkodásával, a gazdálkodás hosszútávon történő fenntarthatóságára való törekvéssel és a változások figyelembevételével a Kar igyekezett a működését biztosítani. A gazdálkodás eredményeit a pénzforgalmi adatok alapján a bevételek növekedése és a kiadások csökkenése jellemezte. A legnagyobb kiadási csökkenést a személyi jellegű kiadások teljesítése érte el, az előírt intézkedéseknek, megszorításoknak megfelelően teljesültek. Igyekeztünk a gazdasági előírások, utasítások alapján végezni munkánkat. A Kar gazdálkodásának eredményeit dolgozóink tevékenysége, minden munkatársunknak megfeszített tempójú munkája ebben a nehéz helyzetben elszántsággal, odafigyeléssel segítette. A kari gazdálkodás részletes adatait a 12-15. sz. mellékletek tartalmazzák.

46

3. A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ALAPELVEI ÉS GYAKORLATA A Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar az oktatás és kutatás eddig elismert magas színvonalának megőrzése és minőségének folyamatos fejlesztése céljából minőségirányítási rendszert működtet. Minőségirányítási rendszerét céljaival összhangban, alkalmazott és bevált módszereire, az egyetemi hagyományokra alapozva alakította ki, figyelembe véve a minőségirányítás különböző megközelítéseit és kar sajátosságait egyaránt. A Benedek Elek Pedagógiai Kar minőségbiztosítási feladatainak végrehajtását közvetve az Egyetemi Minőségfejlesztési Bizottság felügyeli, közvetlenül a kari Stratégiai és Minőségbiztosítási Bizottság végzi az egyetemi minőségbiztosítási szabályzat és a kari szabályzatok rendelkezései alapján. 3.1. Stratégia és eljárások a minőség biztosítására Megközelítés: A kari minőségbiztosítási rendszert a kari Stratégiai és Minőségbiztosítási Bizottság (KSMB) irányítja, egy dékánhelyettes és egy asszisztens végzi az operatív feladatokat, a dékánhelyettes tagja az egyetemi Minőségfejlesztési Bizottságnak. Kiemelt területek, mutatók: - a hallgatókat bevonása a minőségbiztosítási feladatokba, - az értékelési folyamatot követően a beavatkozások elvégzése, - EvaSys értékelő eszközök folyamatos bevezetése, folyamatos kiértékelések, - a kar vezetése által kidolgozott rugalmas képzési, humánerőforrási, gazdálkodási és szervezeti stratégia az új nemzeti felsőoktatási törvényhez igazodva, - a folyamatos gazdasági megszorítások ellenére törekvés a minőség megtartására, - az új kari struktúra bevezetése - kvázi tárgyak számának növelése, a gyakorlati képzés reformja, - Szakmai Tanárképzési Iroda, Erasmus Iroda létrehozása, - a kari tudománymetriai rendszer kidolgozása, - minőségügy kari honlap létrehozása. Alkalmazás: Az alábbi méréseket vizsgáljuk és értékeljük az önértékelés során: MÜL-3. Oktatók kari elégedettség mérése MÜL-3. Vezetés értékelése MÜL-3. Stratégia értékelése Értékelések: Felmérések eredménye, grafikonok, átlag, kérdések MÜL-3. Oktatók kari elégedettség mérése A kari vezetők hogyan inspirálják és segítik a kar célkitűzéseit? A kar hogyan fogalmazza meg a stratégiáját, hogyan alkalmazza?

47

I. Vezetés

5

4

3,32

3,50

1.

2.

II. Stratégia

3,36

3,57

3,59

3,62

3,48

3,62

3,14

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

3,32

3,29

10.

11.

3,67

3 2 1 12.

A felmérés az EvaSys felméréskészítő és kiértékelő rendszerrel készült (Sopron, 2011. március 7.)

MÜL-3. Vezetés értékelése A kari vezetők hogyan inspirálják és segítik a kar célkitűzéseit? A vezetők világosan meghirdetett jövőbeli irányvonalat fogalmaznak meg az oktatók számára. A vezetők figyelembe veszik mások ötleteit, és segítik azok megvalósulását. A vezetők ösztönzik a munkatársakat, hogy folyamatosan javítsák teljesítményüket, jutalmazzák a teljesítményt javító fejlesztéseket. A vezetők megtesznek mindent azért, hogy a szervezet működését megismerjék és elismerjék. A vezetők a szervezeti és egyéni konfliktusok megoldásának feloldásakor a tárgyalásos kompromisszumokra épülő egyezségekre törekszenek. A vezetés megfelelően működteti kapcsolatrendszerét, képviseli az intézmény, a kar érdekeit. A vezetők biztosítják a hallgatók részvételét az oktatási programok kialakításában. MÜL-3. Stratégia A kar hogyan fogalmazza meg a stratégiáját, hogyan alkalmazza? A vezetők kialakítják és működtetik az egyértelmű stratégiai tervezési folyamatot, ami a szükséges változást létrehozhatja. A vezetők biztosítják a konkrét feladattervet, amelyet teljesíteni kell. A vezetők kellően informálják/beavatják és meggyőzik a feladatok végrehajtóit. A vezetés megfelelő egyensúlyt alakít ki a feladatok és a rendelkezésre álló erőforrások, valamint a rövid és hosszú távú célkitűzések között. A vezetők biztosítják, hogy a kiemelkedő megoldások, eredmények, eljárások szakmai fórumokon és kiadványokban ismertté váljanak.

A felmérés eredményéből látszik, hogy a kar vezetése nyitott a kollégák egyéni ambíciói, ötletei tekintetében. Továbbá a vezetés megfelelően működteti kapcsolatrendszerét, képviseli az intézményt. Biztosítják a konkrét feladattervet és az eredmények publikálását is. Továbbfejlesztés: Minőségfejlesztési javaslatok a PDCA elv alapján. Cél: az elégedettségmérések eredményeinek hasznosítása, beépítése a stratégiába, jó gyakorlatok kialakítása. Erősségek: hallgatók bevonása az oktatási tervek kidolgozásába, továbbá a kari eredmények disszeminációja.

48

P (tervezés) fejlesztés célja, terve Vezetés a jövőbeli irányvonal meghatározása vezetők által kidolgozott ösztönzőrendszer szervezet vezetők részéről történő megismerése Stratégia informáltság növelése egyensúly javítása a célok, feladatok és erőforrások között

D (végrehajtás) C (ellenőrzés) A (beavatkozás) megvalósítás és önértékeléssel fejlődés eredmények bizonyítás fenntarthatósága Fejlesztendő terület: A célrendszer felülvizsgálata, a visszacsatolás és az elismerési rendszer oktatói értekezleten, MÜL3, a 1. kérdés vezetői célrendszer dékáni tanácson mért átlagértéke 3,32 kidolgozása, stratégiai célkitűzések nyilvánosságra hozatala markáns megjelenése munkatársi motivációs MÜL3, a 3. kérdés teljesítményfokozás, rendszer kidolgozása mért átlagértéke 3,14 jutalmazási rendszer fejlesztése oktatói, dolgozói MÜL3, a 4. kérdés a kari visszacsatolási fórumok, mérések, mért átlagértéke 3,36 folyamtok fejlesztése konzultációk Fejlesztendő terület: A motivációs, értékelési rendszer és a kooperációs képesség fejlesztése belső információs MÜL3, a 10. kérdés munkatársak rendszeres rendszer, hatékony mért átlagértéke3,32 tájékoztatása, működtetetése kooperációs képesség fejlesztése az erőforrások MÜL3, a 11. kérdés teljesítményértékelés és elosztásánál mért átlaga értéke motivációs rendszer teljesítményértékelési, 3,29 alkalmazásának motivációs rendszer kiterjesztése és következetes hatékony működtetése alkalmazása

3.2. Képzési programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése Megközelítés: Kiemelt területek, dokumentumok, lehetséges mutatók: - Tananyagfejlesztés új MA és FSZ szakok kidolgozásával és az indítási engedély beadásával: Közgazdásztanár MA, Ember és társadalom műveltségterületi tanár MA, Multikulturális nevelés tanára MA, Játék- és szabadidő-szervező tanár MA, Ifjúságsegítő FSZ, Moderátor FSZ. - Új szakirányú továbbképzési szakok – 11 szak - alapítási és indítási kérelmeinek kidolgozása. - Az óvodapedagógia szakhoz kapcsolódó specializációk (német nyelv az óvodában, angol nyelv az óvodában) iránti érdeklődés növekedése miatt új gyakorlati terepek megteremtése a gyakorló óvodáinkban. - A MAB által elfogadott új szakok (Csecsemő- és kisgyermeknevelő, Gyakorlati oktató) gyakorlati terepeinek kiépítése és megteremtése. - Társadalmi tanulmányok BA, Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA, Gyakorlati oktató FSZ és Kommunikátor FSZ, Sajtótechnikus szakirányának indítása. - Az óvodapedagógus BA és a Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szakok gyakorlati terepeinek kiépítése és megteremtése. - FOSZK képzések kidolgozása. - A képzések értékelése, a kurzusértékelő lapok eredményeinek hasznosítása a karon. - Közismereti tanári MA szakok indítása karunkon 2011-ben, a Játék- és szabadidőszervező és a Pedagógiatanár szak.

49

-

A szakfelelősi fórum működtetése, az egyes szakok szakfelelőseinek kommunikációja, az egyes vezetők hatáskörének, döntési jogkörének dolgozása. Az erősen gyakorlat-orientált alapképzések gyakorlati képzési rendszerének értékelése, racionalizálása. A kar határon túli képzési kapcsolatrendszerének erősítése.

Alkalmazás: Az alábbi méréseket vizsgáljuk és értékeljük az önértékelés során: MÜL-2. OHV A tárgy értékelésére vonatkozó vizsgálat MÜL-6. A képzés hallgatói véleményezése Értékelések: Felmérések eredménye, grafikonok, átlag, kérdések MÜL-2. (OHV) II. A tárgy értékelésére vonatkozó kérdések 1. A kurzuson tanultak segítettek a szakmai fejlődésben.

4,48

2. A tárgyat és a megszerzett ismereteket a képzés célja szempontjából fontosnak tartom.

4,42

3. A megadott kötelező és ajánlott szakirodalom használható, elérhető.

4,52

(OHV- oktatói munka hallgatói véleményezése)

MÜL-6. Képzés hallgatói véleményezése 1. Mennyire elégedett a szak mintatantervével? 2. Mennyire épülnek egymásra a tantárgyak a szakon? 3. Mennyire egyenletes a heti óraterhelés? 4. Mennyire elégedett az órák színvonalával? 5. Mennyire elégíti ki szakmai érdeklődését, irányultságát a választható tárgyak köre? 6. Ön szerint mennyire megfelelő a kötelező és válaszható kurzusok aránya?

Képzés hallgatói véleményezése 5

4,39

4,26

4,35

4,48

4,57

4,35

1.

2.

3.

4.

5.

6.

4 3 2 1

A képzés hallgatói véleményezése tekintetében a legjobb eredményt a megtartott órák színvonala, a mintatanterv és a hallgatók egyéni érdeklődésének megfelelő választható tárgyak területén értük el. A leggyengébb minősítést a tantárgyak egymásra épülésénél láthatjuk. Továbbfejlesztés: Minőségfejlesztési javaslatok a PDCA elv alapján. Cél: az elégedettségmérések eredményeinek hasznosítása, beépítése a stratégiába, jó gyakorlatok kialakítása. Erősségek: a választható tárgyak köre és a megtartott órák színvonala.

50

P (tervezés) fejlesztés célja, terve

D (végrehajtás) megvalósítás és eredmények

Képzési programok

Fejlesztendő terület: Folyamatos tananyagfejlesztés

piacképes megszerzett tudás biztosítása

tantárgyi programok, tantervek karbantartása, korszerűsítése, tantárgy kínálat összehangolása

szakértők állandó jelenléte, azonos képzési területek összehasonlítása

záróvizsga bizottságokban szakértők állandó jelenléte, a végzett hallgatókat foglalkoztató intézmények megkérdezése kurzus értékelések az oktatók és a szakfelelősök részéről

oktatói portfólió, oktatói feladatok dokumentálása képzési portfólió folyamatos fejlesztése a változások tükrében

külső, belső potenciálok folyamatos értékelése, piacképes képzési programok meghirdetése

C (ellenőrzés) önértékeléssel bizonyítás az OHV tantárgyra vonatkozó felmérések, a MÜL-6 a záróvizsgázó hallgatók véleménye, észrevételezése alapján MÜL-7 záróvizsga bizottságok véleménye alapján, MÜL8-10 partneri elégedettség mérése MÜL20 kurzusértékelő lap, MÜL-21képzést értékelő lap kitöltése az IFT-ben meghatározott mutatószámok elemzése alapján

A (beavatkozás) fejlődés fenntarthatósága a tantárgyak tematikáinak, és a tantervek folyamatos gondozása, racionalizálása, frissítése társ karok, intézményekkel való összehasonlítás, azonos képzési területekről készült elemző jelentések kommunikálása a képzési szabályzatban foglaltak szerint a rendszeres értékelés képzési portfólió hatékony megvalósítása, erőforrások megfelelő elosztása, a hálózat nyújtotta előnyök kihasználása

3.3. A hallgatói teljesítmények értékelési rendszere Megközelítés: Kiemelt területek, dokumentumok, lehetséges mutatók: - a tantárgyi követelmények nyilvánossága (a számonkérés követelményeinek érvényesülése), - vizsgáztatás rendszere, új BA szakok záródolgozati témái és vizsgatételei, - szak és záródolgozati portfólió, - komplex pedagógia szigorlati tételsor, - a hallgatók előrehaladásának és teljesítményének követése, - a hallgatók előrehaladásának segítése, a képzési időn túl végzettek (aránya) okainak vizsgálata, támogatások tutori-mentori rendszeren keresztül, - oklevél-minősítések, oklevél/ZV, - esélyegyenlőség, - TDK, szakkollégium, Erasmus mentori program, - hallgatói támogató programok, - nyelvtanulás hatékonyságának növelésére irányuló tervek, - a karon alkalmazott egyéb eljárások, mutatók. Alkalmazás: A fenti terület vizsgálati eredményeit a MÜL-2. (Oktatók Hallgatói Véleményezése) és a MÜL-5. kérdőíves felmérések, illetve a végzettek szakmai felkészültségét, képességeit, készségeit vizsgáló partnerségi elégedettségi felmérés (MÜL8 Partnerségi elégedettség) adatai szolgáltatták. 51

Értékelés: MÜL-2. OHV kérdőív, 4.5. kérdés Az oktató a félév során megfelelő tájékoztatást adott a tantárgyról (tananyag, ütemezés, követelmények, számonkérés módja) és azt be is tartotta. A számonkérési követelmény az átadott ismerettel összhangban volt (zárhelyi, vizsga, munkaértékelés). MÜL-5. Tanulástámogatás - ügyintézés 5. kérdés: 5. A Neptun rendszerben a tárgyakról minden információ elérhető. MÜL-5. Tanulástámogató háttér 1. A nyomtatott jegyzetek tananyagok rendelkezésre állása. 2. Az elektronikus tananyagok rendelkezésre állása. 3. A választható kurzusok mennyisége. 4. Tantárgyfelvételi, tantervi tájékoztatás. 5. Szakmai továbbfejlődés, kutatásokba való bekapcsolódás lehetősége

átlag 4,62 4,63 3,45 2,94 3,13 3,28 3,45 3,56

Az oktatók a tantárgyaikról megfelelő tájékoztatást adtak, és azt be is tartották. A MÜL-2. kérdőív eredménye (4,62) mindezt alátámasztja. A számonkérési követelmények az átadott ismeretekkel összhangban voltak, ezt igazolja a MÜL-2. kérdőív eredménye (4,63). A tanulástámogatás-ügyintézés területén a visszajelzések alapján a hatékonyság növelése lenne indokolt, ugyanis a mért eredmény valamelyest elmarad az elvárttól (lásd MÜL-5. kérdőív: 3,45-ös átlaga). A tanulástámogató háttér vizsgálati eredményei az átlagnál gyengébbek: kiemelten a nyomtatott jegyzetek, tananyagok rendelkezésre állása és a választható kurzusok mennyisége. MÜL8- Partneri elégedettség A végzettek szakmai felkészültsége, képességei, készségei

1. Sorozatok1 4,4

2. 4,0

3. 3,8

4. 4,2

5. 4,4

1. A cég/intézmény elégedett az elméleti szakmai felkészültséggel. 2. A cég/intézmény elégedett a gyakorlati felkészültséggel. 3. Tisztában vannak a szakma legújabb elméleti és gyakorlati eredményeivel. 4. Szakmai tudásuk komplex és integrált. 5. Ismereteiket innovatív módon tudják alkalmazni.

6. 4,8

7. 3,5

8. 4,4

9. 4,4

10. 4

11. 4,2

12. 4,2

13. 4,6

6. Önképzéssel, képzéssel képesek tudásukat továbbfejleszteni, bővíteni. 7. Idegen-nyelvismeretük és annak alkalmazása megfelelő. 8. Informatikai felkészültségük naprakész. 9. Jó a kommunikációs képességük. 10. Viselkedéskultúrájuk megfelelő. 11. A munkához való hozzáállásuk példamutató. 12. Képesek az önálló munkavégzésre. 13. Alkalmasak a csapat munkára.

A partneri elégedettségmérés a végzett hallgatók szakmai felkészültségét, továbbá képességeit és készségeit vizsgálja. A mérés eredményeinek ismeretében megállapíthatjuk, hogy partnereink a legnagyobb problémát az idegen nyelvi kompetenciák hiányában látják, kiemelkedő viszont a hallgatók önképzési, továbbképzési szándéka. A mérésben résztvevők szerint, végzett hallgatóink alkalmasak a csapatmunkára.

52

Továbbfejlesztés: A kritériumérték (3,5) alatti területekre a fenti táblázatban (beavatkozás, fejlődés fenntarthatósága) megfogalmazott feladatok beépítése a stratégiába. P (tervezés) fejlesztés célja, terve

D (végrehajtás) megvalósítás és eredmények

C (ellenőrzés) önértékeléssel bizonyítás

A (beavatkozás) fejlődés fenntarthatósága

Tanulástámogatás – ügyintézés fejlesztése

A Neptun rendszerben a tárgyakról minden információ elérhetővé tétele, aktualizálása

MÜL-5. kérdőív: 3,45ös átlaga, hallgatói visszajelzések alapján

A neptun rendszer folyamatos informatikai fejlesztése

Tanulástámogató háttér (nyomtatott jegyzetek, elektronikus tananyagok, kurzusok, tantárgyfelvétel) hatékonyságának növelése

Nyomtatott ill. elektronikus tananyagok hozzáférhetőségének növelése, választható kurzusok számának ill. óraszámának megemelése, tantervi, tantárgyfelvételi tájékoztatás információátadási hatékonyságát célzó intézkedések

Az oktatók motiválása a háttéranyagok növelésére

A hallgatók idegennyelvismeretének és alkalmazásának fejlesztése

Nyelvi képzési paletta színesítése, külföldi cserekapcsolatok

nyomtatott jegyzetek tananyagok rendelkezésre állása MÜL-5. kérdőív: 2,94es átlagú értékelés alapján; elektronikus tananyagok rendelkezésre állása MÜL-5. kérdőív: 3,13as átlagú értékelés alapján; választható kurzusok mennyisége MÜL-5. kérdőív: 3,28-as átlagú értékelés alapján; Tantárgyfelvételi, tantervi tájékoztatás MÜL-5. kérdőív: 3,45ös átlagú értékelés alapján; Partnerségi elégedettségi visszajelzések 7. pontja 3,5-ös átlaga

Hallgatók értékelése

Idegen nyelvű kurzusok indítása

3.4. Az oktatók minőségének biztosítása Megközelítés: Kiemelt területek, dokumentumok, lehetséges mutatók: - az oktatói pontrendszer bevezetése (bevezetésének módja, alkalmazása, fogadtatása, eredményesség) egyéni teljesítményértékelések, interjúk eredményei, előléptetések száma a karon; - kari HR stratégia; - az oktatók tudományos továbbképzésének támogatása, publikációk; - az oktatók oktatási terhelése, trendjének elemzése; - tehetséggondozási program, doktori program; - OHV vélemények visszacsatolása (előléptetés, kitüntetés, elbocsátás); - a karon alkalmazott egyéb eljárások, mutatók. 53

Alkalmazás: Érdekelt felek elégedettsége Hallgatói értékelések: MÜL-2. OHV Oktatói munka hallgatói véleményezése éves eredmények Oktatói, munkatársi értékelések: MÜL-3. III. Emberi erőforrás Értékelések: Az oktató értékelésére vonatkozó kérdések

átlag

1. Az oktató előadása rendszerezett, figyelemfelkeltő, ill. a foglalkozások/szemináriumok 4,51 interaktívak, tartalmasak voltak. 2. Az oktató egyéni szakmai, kutatási vagy alkotói tapasztalatai mélyítették a kurzus tartalmát.

4,59

3. Az oktató kihasználta a rendelkezésre álló időt (órakezdés, befejezés, óraelmaradás, pótlás).

4,64

4. Az oktató a félév során megfelelő tájékoztatást adott a tantárgyról (tananyag, ütemezés, 4,62 követelmények, számonkérés módja) és azt be is tartotta. 5. A számonkérési követelmény az átadott ismerettel összhangban volt (zárhelyi, vizsga, 4,63 munkaértékelés). 6. A kurzussal kapcsolatban az oktató az órákon kívül is elérhető, kapcsolattartó.

4,56

Az oktatóink teljesítményének értékelésére adott hallgatói válaszokból kiderül, hogy karunk kielégítő eredménnyel zárta a vizsgált időszakot. A 4,5 körüli szórásérték alapján az oktatóink felkészültsége, szakmai, kutatási tapasztalata, a rendelkezésre álló időkeret kihasználása, a követelményrendszer és a kapcsolattartás is az elvárt minőségnek megfelelő. MÜL-3 III. Emberi erőforrás A kar hogyan hasznosítja a személyi állomány képességeit, ismereteit, adottságait?

III. Emberi erőforrás 5 4

3,29

3,23

3,29

3,50

3,45

1.

2.

3.

4.

5.

3,14

3,14

6.

7.

3 2 1

A felmérés az EvaSys felméréskészítő és kiértékelő rendszerrel készült (Sopron, 2011. március 7.)

54

1. A vezetés rendszeresen elemzi az emberi erőforrás szükségleteit annak érdekében, hogy a kar eredményesen működhessen. 2. A vezetés pontosan meghatározza a munkatársak feladatait, hatáskörét és felelősségi körét. 3. A teljesítmény értékelés alapján a vezető változtatásokat kezdeményez a kar működésében és erőforrásaiban. 4. A vezetés megfelelő munkafeltételeket biztosít a karon. 5. A kar támogatja a kommunikációra és a párbeszédre épülő szervezeti kultúra kialakítását. 6. A kétirányú kommunikáció jól működik. 7. A vezetés fejleszti, erősíti a kar munkaerő-megtartó képességét.

A MÜL-3. III. pont értékeléséből az következik, hogy a kari vezetés közepes mértékben érvényesíti a személyi feltételrendszerhez kötődő elvárásokat, különösen az emberi erőforrás szükségletek, a feladat és hatásköri kérdések, a kari működést érintő változtatások, a kétirányú kommunikáció megteremtését érintő feladatok, vagy a munkaerő-megtartó képesség terén. A személyi feltételrendszer többoldalú stabilitásának megteremtése így feltétlenül szükséges és elérendő célkitűzés. Továbbfejlesztés: Minőségfejlesztési javaslatok a PDCA elv alapján. Cél: az elégedettségmérések eredményeinek hasznosítása, beépítése a stratégiába, jó gyakorlatok kialakítása stb. P (tervezés) fejlesztés célja, terve Emberi erőforrás az oktatói, személyi erőforrás-igény rendszeres felülvizsgálata, a kar munkaerőmegtartó képességének növelése,

feladat és hatásköri kérdések pontosítása, a kétirányú kommunikáció hatékonyságának növelése

D (végrehajtás) C (ellenőrzés) A (beavatkozás) Megvalósítás és önértékeléssel fejlődés eredmények bizonyítás fenntarthatósága Fejlesztendő terület: a személyi feltételrendszer többoldalú stabilitásának megteremtése erőforrás MÜL3, a 1.,3. és 7. - a szükséges tárgyi vagy átcsoportosítások kérdések mért átlagérté személyi erőforrások megvalósítása, ke 3,29-3,14 átcsoportosítása, az oktatói leterheltség - az intézetek oktatói arányosítása, leterheltségének félévre innovatív oktatói kivetített felülvizsgálata, kezdeményezések az arányos terhelés támogatása elvének kari egységben történő szintetizálása, - a változtatásra irányuló oktatói, munkacsoporti kezdeményezések hatékonyabb biztosítása folyamatos, hatékonyabb MÜL3, a 3. és 6. - a feladat és hatáskörök vezetői kontroll kérdés mért átlagértéke hatékonyabb rendszeres, gyors vezetői 3,23- 3,14 egyeztetésének kommunikáció, intézeti kidolgozása: vezetői értekezletek interjúk, feladatkontroll, minősítés - VIR rendszer alkalmazása, indokoltság szerinti összmunkatársi értekezlet összehívása

55

3.5. Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások Megközelítés: Kiemelt területek, dokumentumok, lehetséges mutatók: - Oktatási infrastruktúra: előadó- és szemináriumi termi ellátottság stb. hozzáférhetőség, kihasználtság - Szolgáltatási infrastruktúra: - könyvtár szakirodalmi ellátottság (pl. könyvállomány/hallgató, számítógépes állomány/hallgató) - kollégiumi adat, szociális, közösségi élet, sport, rekreációs kulturális élet stb. adatok - infrastrukturális fejlesztések könyvtár, laborok, tanműhely, kutató központ, kollégium Alkalmazás: Hallgatói értékelések: MÜL-5. Tanulástámogatás felmérés 2012 évi eredménye Értékelés: MÜL-5. Tanulástámogatás – ügyintézés 5 4 3 2 1

Tanulástámogatás - ügyintézés 3,65

1.

4,09

2.

3,59

3,67

3,45

3.

4.

5.

3,87

6.

1. A tanulmányi/dékáni hivatal nyitva tartása. 2. A tanulmányi/dékáni hivatal munkatársainak segítőkészsége. 3. A tanulmányi ügyek intézése. 4. A Neptun elérhetősége tárgyfelvétel és vizsgaidőszakban. 5. A Neptunban a tárgyakról minden információ elérhető. 6. Neptunban a kurzusokra időben lehet jelentkezni.

A hallgatói válaszokból kiderül, hogy a diákok elégedettek a tanulmányi ügyeikkel kapcsolatos ügyintézés lehetőségével és annak minőségével. A legjobb minősítést a tanulmányi/dékáni hivatal munkatársainak segítőkészsége kapta. Jónak ítélték a hallgatók a tanulmányi ügyekben illetékes egységek nyitva tartását, valamint a Neptun rendszer elérhetőségét és működését (tárgyfelvétel, vizsgajelentkezés). Ugyanakkor hiányosságokat jeleznek a Neptun rendszerben a tárgyakról közölt információk tekintetében. MÜL-5. Tanulástámogató háttér 1. A nyomtatott jegyzetek tananyagok rendelkezésre állása.

2,94

2. Az elektronikus tananyagok rendelkezésre állása.

3,13

3. A választható kurzusok mennyisége.

3,28

4. Tantárgyfelvételi, tantervi tájékoztatás.

3,45

5. Szakmai továbbfejlődés, kutatásokba való bekapcsolódás lehetősége

3,56

6. A számítógépekhez való hozzáférés lehetősége.

4,23

7. A laborokhoz/műhelyekhez/műtermekhez/sportcsarnok (műszerekhez/ műtermi felszereléshez/ sporteszközökhöz) való hozzáférés. 8. A laborok/műhelyek/műtermek/sportcsarnok (műszer-park/műtermi eszköz/sporteszköz) megfelelősége. 9. A tantermek berendezése, felszereltsége.

3,70 3,63 3,41

56

A tanulástámogató háttért illetően a hallgatók a leginkább kielégítőnek tartják karunkon a számítógépekhez való hozzáférést. Jónak ítélik a műtermi eszközöket/sporteszközök megfelelőségét és ezek igénybevételének, valamint a szakmai továbbfejlődés lehetőségét. Kevésbé megfelelő a hallgatók visszajelzései alapján a választható kurzusok mennyisége, a tantervi tájékoztatás és a tantermek berendezése, felszereltsége. A legnagyobb hiányosságokat a nyomtatott és elektronikus tananyagok rendelkezésre állása terén jeleznek a hallgatók. MÜL-5. Szolgáltatás hallgatói véleményezése Szolgáltatói infrastruktúra

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. Sorozatok1 4,15 4,13 4,15 4,04 4,43 3,97 3,87 3,52 2,99 3,87 3,63 3,62 3,71 3,24 3,98 3,11

1. Az internethez való hozzáférés az egyetemen/karon. 2. A kari honlap tartalma. 3. Az egyetemi honlap szerkezete, átláthatósága. 4. A könyvtár nyitva tartása. 5. A könyvtár munkatársainak segítőkészsége. 6. A könyvtár szolgáltatásai, a könyvtári ellátottság színvonala. 7. Az egyetem területén kínált étkezési lehetőség. 8. Az internethez való hozzáférés a kollégiumban. 9. A kollégium berendezése, felszereltsége. 10. A kollégium munkatársainak segítőkészsége.

11. Sportolási, egészségfejlesztő lehetőségek az egyetemen/karon. 12. Öntevékeny kulturális lehetőségek egyetemen/ karon. 13. Tudományos-ismeretterjesztő lehetőségek az egyetemen/karon. 14. A hallgatók tájékoztatásának színvonala. 15. Külföldi tanulási lehetőségek. 16. A szociális-jóléti támogatások rendszerének igazságossága.

A hallgatók elégedettek az internethez való hozzáféréssel, a kari honlap szerkezetével és tartalmával, a könyvtári szolgáltatással és a külföldi tanulás lehetőségével. Jónak tartják a kar által kínált étkezési, sportolási, öntevékeny kulturális és tudományos lehetőségeket. A hallgatók véleménye szerint javítandó a kollégium felszereltsége, a hallgatók tájékoztatásának színvonala és a szociális-jóléti támogatások igazságossága. Továbbfejlesztés: Minőségfejlesztési javaslatok a PDCA elv alapján. Cél: az elégedettségmérések eredményeinek hasznosítása, beépítése a stratégiába, jó gyakorlatok kialakítása. Erősségek: külföldi tanulás lehetősége, tanulmányi ügyintézés és könyvtári szolgáltatások színvonala, számítógépekhez, internethez való hozzáférés, kari honlap szerkezete, tartalma.

57

P (tervezés) fejlesztés célja, terve Hallgatók értékelése Tanulástámogatás – ügyintézés fejlesztése Hallgatók értékelése Tanulástámogató háttér (nyomtatott jegyzetek, elektronikus tananyagok, kurzusok, tantárgyfelvétel) hatékonyságának növelése

Hallgatók értékelése Infrastruktúra fejlesztése

D (végrehajtás) megvalósítás és eredmények

C (ellenőrzés) önértékeléssel bizonyítás

A (beavatkozás) fejlődés fenntarthatósága

Fejlesztendő terület: A tanulástámogatás - ügyintézés fejlesztése A Neptun rendszerben a tárgyakról minden információ elérhetővé tétele, aktualizálása

MÜL-5. kérdőív: 3,45ös átlaga, hallgatói visszajelzések alapján

A Neptun rendszer folyamatos informatikai fejlesztése

Fejlesztendő terület: A tanulástámogató háttér fejlesztése Nyomtatott, ill. elektronikus tananyagok számának növelése, választható kurzusok számának ill. óraszámának megemelése, tantervi, tantárgyfelvételi tájékoztatás információátadási hatékonyságát célzó intézkedések

nyomtatott jegyzetek tananyagok rendelkezésre állása MÜL-5. kérdőív: 2,94es átlagú értékelés alapján; elektronikus tananyagok rendelkezésre állása MÜL-5. kérdőív: 3,13as átlagú értékelés alapján; választható kurzusok mennyisége MÜL-5. kérdőív: 3,28-as átlagú értékelés alapján; Tantárgyfelvételi, tantervi tájékoztatás MÜL-5. kérdőív: 3,45ös átlagú értékelés alapján;

Az oktatók motiválása a nyomtatott és elektronikus jegyzetek számának növelésére

Fejlesztendő terület: Szolgáltatói infrastruktúra fejlesztése a hallgatók kiszolgálását szolgáló infrastruktúra fejlesztése, különös tekintettel a kollégium berendezésére és felszereltségére

MÜL-5 kérdőív:2,99-es átlagú értékelés alapján;

Saját pénzügyi forrás hiányában pályázati források felkutatása

3.6. Belső információs rendszer Megközelítés: Kiemelt területek, dokumentumok, lehetséges mutatók: - kari belső információs rendszer működésének adatai, információk gyűjtésével, adatok rögzítésével, elemezésével összefüggő, ügyvitelei vezető rendszerek bemutatása, EGIR. VIR rendszerek stb.; - információs és közlés, tájékoztatási rendszerek: milyen gyakorlatot követ, mi célból, milyen tényszerű adatokat, mutatókat rögzít és milyen gyakorisággal; - tanulmányi rendszerek (Neptun, moodle, e-learning, stb.); - képzési tájékoztatók (tanév elején); - értékelő rendszerek EvaSys felméréskészítő és kiértékelő rendszer, értékelés eljuttatása az érintettekhez; - digitális kérvényezés, digitális leckekönyv; 58

-

új szakdolgozati, záródolgozati elektronikus archiválási rendszer; a karon alkalmazott egyéb eljárások, mutatók.

Alkalmazás: A fenti terület vizsgálati eredményeit a MÜL-3. (III., IV., V., VI.) kérdőíves felmérések, adatai szolgáltatták. Értékelés: MÜL-3. 18-19. IV. 21. kérdés eredményére hivatkozva MÜL-3. III. EMBERI ERŐFORRÁS ÉRTÉKELÉSE

átlag

A kar támogatja a kommunikációra és a párbeszédre épülő szervezeti kultúra kialakítását.

3,45

A kétirányú kommunikáció jól működik.

3.14

IV. ERŐFORRÁSOK ÉRTÉKELÉSE 21. kérdés Az információs rendszer kiépítettsége megfelelő

3,91

Az információs rendszer kiépítettsége megfelelő a MÜL 3. IV. 3,91 átlagértéke alapján. A kar támogatása a kommunikációra és a párbeszédre épülő szervezeti kultúra kialakításának, illetve a kétirányú kommunikációnak a visszajelzések alapján a hatékonyság növelése lenne indokolt, ugyanis a mért eredmény valamelyest elmarad az elvárttól (lásd MÜL-3. III. kérdőív: 3,45-ös, 3,14-es átlaga). (MÜL4 Munkatársi eredmények I/4.5. kérdés, a felmérés bevezetése folyamatban) MÜL-3. V. Folyamatok értékelése Hogyan szabályozza a kar a változások folyamatait, és hogyan tartja kézben ennek a működését?

5 4

V. Folyamatok értékelése 3,33

3,40

1.

2.

VI. Munkatársi elégedettség

3,10

3,05

3,10

3.

4.

5.

3,45

3,23

3,23

7.

8.

3 2 1 6.

A felmérés az EvaSys felméréskészítő és kiértékelő rendszerrel készült (Sopron, 2011. március 7.) Az oktatás tervezésében és megvalósításában a visszacsatolási folyamatok biztosítottak. A kutatás tervezésében és megvalósításában a visszacsatolási folyamatok (oktatás, hasznosítás) biztosítottak. A kar az értékelések eredményeit mindig hatékonyan felhasználja. Az intézet/tanszék teljesítményét a karon értékelik (összehasonlítják a többi intézet/tanszék teljesítményével). A kar biztosítja az erőforrásokat a változások megvalósításához. VI. Munkatársi elégedettség Milyen az Ön munkahelyi légköre, kultúrája? A munkahelyi légkör inspiráló. Az egyéni motiváció összhangban van a kar teljesítmény elvárásával. A feladatok összehangolása a karon megfelelően történik. 59

A kari folyamatok értékelését vizsgáló kérdésekre vonatkozó eredményekből megállapítható, hogy a visszacsatolási folyamatok, az értékelési eredmények felhasználása, valamint az erőforrások biztosítása jelentős mértékű fejlesztést kíván. A munkahelyi légkör, a motiváció és a kari elvárások összhangjának megteremtése, továbbá a kari folyamatok összehangolása is problematikus. Ezeken a területeken jelentős fejlesztés, beavatkozás szükséges. Továbbfejlesztés: A kritériumérték (3,5) alatti területekre a fenti táblázatban (beavatkozás, fejlődés fenntarthatósága) megfogalmazott feladatok beépítése a stratégiába. P (tervezés) fejlesztés célja, terve

D (végrehajtás) megvalósítás és eredmények

C (ellenőrzés) önértékeléssel bizonyítás

A (beavatkozás) fejlődés fenntarthatósága

Emberi erőforrás fejlesztése

Kommunikáció hatékonyságának növelése

MÜL-3. III. kérdőív: 3,45-ös, 3,14-es átlaga alapján

Kommunikációs stratégia kialakítása, kommunikációs tréningek

Folyamatok értékelésének hatékonysága

Feed-back

MÜL3. V. 3,33; 3,40; 3,10; 3,05; 3,10 átlagok alapján

Munkatársi elégedettség növelése

Motiváció, az egyén és a szervezet összhangjának megteremtése

MÜL3. VI. 3,45; 3,23; 3,23 átlagok alapján

Értékelési szempontrendszer kidolgozása és alkalmazása Anyagi, erkölcsi megbecsülés, pozitív jövőkép elérésére való törekvés

3.7. Nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása Megközelítés: Kiemelt területek, dokumentumok, lehetséges mutatók: - honlapon kötelezően közzétett alapdokumentumok, adatok, mutatók, információk; - tanulmányi tájékoztatók, programok; - teljesítmények, elismerések, referenciák: díjak, hazai és nemzetközi elismerések, TDK kutatási eredmények; - projekt aktvitások, megvalósulások; - tanulási és teljesítményértékelési eljárások, a kutatási területek, azok eredményei, az oktatók publikációs teljesítménye, hazai és nemzetközi tanulási lehetőségek, sajtó- és médiaközlemények rendszeressége, tartalma; - elégedettségmérések eredményeinek kezelése és közzététele (kari minőségügyi honlap); - kar képviselete, média megjelenés (gyakorisága, módja) stb.; - saját kiadású szakkönyv; - honlap forgalom; - honlap minősége (információ a karról, az intézetekről, képzési kínálatról, adatokról, minőségbiztosításról) stb.; - a karon alkalmazott egyéb eljárások, mutatók.

60

Alkalmazás: Társadalmi értékelések: MÜL-8. Partneri elégedettség, MÜL-1. IV. Nyilvánosság Értékelés: MÜL-8. Partneri elégedettség a végzett hallgatókat foglalkoztató munkáltatók Az NymE-ről kialakított vélemény 1. Az NymE-ről kialakult általános kép kedvező.

4,6

2. Az egyetem a fejlesztési tervéhez bekéri a cég/intézmény igényeit.

2,5

3.Az egyetem a cég/intézmény változó igényeinek meg tud felelni.

3,5

A végzett hallgatóinkat foglalkoztató munkavállalók partneri elégedettségvizsgálata alapján kifejezetten jó kép alakult ki karunkról. Ennek értelmében karunk is meg tud felelni a változó munkaerőpiaci igényeknek, bár a fejlesztési terv összeállításában - a jövőre nézve - sokkal nyomatékosabban szükséges figyelembe venni a konkrét munkáltatói igényeket. MÜL-1. IV. Nyilvánosság Milyen forrásból szerzett információt a Nyugat-magyarországi Egyetemről/karról és mennyire motiválta?

A kari nyilvánosság több szempontú értékeléséből megállapítható, hogy a legnagyobb motivációs erővel még mindig a nyilvános felvételi tájékoztató, a kari honlap, valamint az itt végzett hallgatók, vagy ismerősök, rokonok informális hálója bír. Fejlesztendő 61

területként kiemelhető az oktatási kiállításokon, középiskolai szakbemutató előadásokon való hatékonyabb jelenlét, a kari információs kiadványok minőségi és mennyiségi fejlesztése, valamint a sajtókapcsolatok - a mostaninál is célzottabb - fejlesztése. Továbbfejlesztés: Minőségfejlesztési javaslatok a PDCA elv alapján. Cél: az elégedettségmérések eredményeinek hasznosítása, beépítése a stratégiába, jó gyakorlatok kialakítása stb. P (tervezés) fejlesztés célja, terve Fejlesztendő terület: a kar a fejlesztési terveibe hatékonyabban bevonja a munkáltatói szférát

a kar sajtókapcsolatainak hatékonyabb szervezése

ún. szakbemutató „roadshow”-n és oktatási kiállításokon való aktívabb, hatékonyabb részvétel

D (végrehajtás) megvalósítás és eredmények Nyilvánosság munkáltatói fórumok szervezése, terepgyakorlati, szakmai gyakorló intézményekkel való rendszeres kapcsolattartás rendszeres kapcsolattartás a helyi média képviselőivel, sajtótájékoztatók gyors, hatékony szervezése

C (ellenőrzés) önértékeléssel bizonyítás

A (beavatkozás) fejlődés fenntarthatósága

MÜL-8. 2. kérdés mért átlagértéke 2,5

nyílt nap szervezése a munkáltatói szférának, rendszeres szakmai fórumok, terepkonferenciák szervezése

MÜL-1. 7., 8., 9. kérdés mért átlagértéke 1,69 -1,58 – 2,04

rendszeres megjelenés az oktatási kiállításokon, szakbemutató előadások szervezése középiskolákban

MÜL-1. 13., 14., 15. kérdés mért átlagértéke: 1,85 – 2,35 – 1,78

a kari PR munkatárs személyes kapcsolati tőkéjének kiépítése, gyors, hatékony reagálás, híradás, a média rendszeres tájékoztatása megfelelő, informatív szóróanyaggal, nagyobb oktatói, vezetői létszámmal való megjelenés a főbb oktatási kiállításokon, középiskolai előadások szervezése oktatók és hallgatók bevonásával, az ehhez szükséges infrastruktúra megteremtésével

62

MELLÉKLETEK

63

1. sz. melléklet NymE BPK

AKTUÁLIS ÖSSZESÍTETT OKTATÓI / KUTATÓI LÉTSZÁMOK

SZEMPONT

Munkakör

FOI -hez tartozás AT

egyetemi tanár

egyetemi docens

főiskolai tanár

főiskolai docens

adjunktus

tanársegéd

nyelvtanár

testnevelő tanár

egyéb tanár

kutató

összesen

2

13

3

2

3

11

2

1

1

0

38

1

AE

1

2

V összesen

2

14

3

2

3

11

2

1

2

0

40

minősítettség

egyetemi tanár

egyetemi docens

főiskolai tanár

főiskolai docens

adjunktus

tanársegéd

nyelvtanár

testnevelő tanár

egyéb tanár

kutató

összesen

MTA rendes t. MTA lev. t. MTA doktora

1

1

CSc

1

1

PhD

11

DLA

2

összesen

2

13

3

2

1

17 2

3

2

1 64

21

2. sz. melléklet Szakmai kitüntetések, díjak, elismerések

Országos tudományos/művészeti kitüntetések, díjak, elismerések száma

Tudományterület 2008

2009

Bibliotéka Emlékérem

2010

2011

1

Brunszvik Teréz díj

1

1

Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett

1

Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkereszt

1

Oktatási Miniszter Elismerő Oklevele Pedagógus Szolgálati Emlékérem

2012

1 2

2

Radnóti-díj

2

4

3

5

1

Wlasits Gyula-díj

1

Összesen

3

4

3

65

3. sz. melléklet Karközi szakmai együttműködések bemutatása Jelölések: A: 15 (db v. alkalom) vagy annál több; B: 10-14; C: 7-9; D: 4-6; E: 1-3; X: nemleges MUTATÓK ÉS DEFINÍCIÓIK

AK

BTK

EMK

FMK

közös képzések folytatása átoktatás I. (oktatói kapacitás jobb kihasználása): más karok tárgyainak száma, melyek oktatásában a Kar oktatója bármilyen arányban részt vett az elmúlt 5 évben. átoktatás II. (hiányzó kapacitás helyettesítése): más karok oktatói közreműködésével oktatott tantárgyak száma az elmúlt 5 évben összesen közös tananyagok kidolgozása: (a kidolgozásba más karon dolgozó szerző is bevonásra került) az elmúlt 5 évben, összesen más karok dolgozóival közös publikációk száma az elmúlt öt év alapján éves átlagban tananyagok átvétele (más kar által készített jegyzet, oktatási segédlet alkalmazása a 2011/12 tanévben) szakdolgozat/diplomamunka/TDK témavezetésébe, bírálatába, védési bizottságába bevont más karhoz tartozó oktatók száma a 2011/12 tanévben más kar infrastruktúrájának igénybevétele a 2011/12 tanévben (gyakorlati bázis, műszerpark, tanterem, jármű stb., alkalom/ tanév) szakindítási/akkreditációs dokumentációban más kar infrastruktúrájának, oktatójának, teljesítményének szerepeltetése. Szakok száma, az elmúlt 5 évben összesen a Kar saját kutatási projektjeinek száma, melyekbe más karról vont be résztvevőt: az elmúlt 5 év alapján éves átlagban (az egyetemi nagyprojektek nélkül!) záróvizsga bizottságba más karról bevont oktatók száma a 2011/12 tanévben részvétel más kar doktori iskolájának munkájában: meghirdetett doktori tantárgy, védés bizottságában részvétel, bírálat, stb. a 2011/12 tanévben (fő).

E

E

E

B

A

KTK

MÉK

MNSK

E

E

E

E

A

A

A

E

B

A

C

B

E

E

GEO

X

E

E

X

B

E

E

X

TTK

E

E

X

X

X

E

E

E

E

E

E

E

E

X

X

X

X

X

E

X

X

X

A

66

X

4. sz. melléklet A Kar hallgatói létszámának alakulása 2008-2012 NYME BPK

ÉV

HALLGATÓK LÉTSZÁMA

KÉPZÉS TÍPUSA

TELJES IDEJŰ KÉPZÉSBEN

2008. OKT. 15.

VÉGZETT HALLGATÓK SZÁMA

RÉSZIDEJŰ KÉPZÉSBEN

TELJES IDEJŰ KÉPZÉSBEN

RÉSZIDEJŰ KÉPZÉSBEN

első évfolyam

összes1 évfolyam

első évfolyam

összes1 évfolyam

záróvizsgát tett2

oklevelet szerzett

záróvizsgát tett2

oklevelet szerzett

felsőoktatási szakképzés

29

56

35

72

19

19

29

29

alapképzés

79

288

88

363

14

14

12

25

13

13

mesterképzés osztatlan mesterképzés szakirányú tk. doktori képzés

2009. OKT. 15.

felsőoktatási szakképzés

33

58

33

63

31

31

36

36

alapképzés

95

312

94

402

91

46

133

52

12

26

63

76

mesterképzés osztatlan mesterképzés szakirányú tk. doktori képzés

1 2

passzív féléves hallgatók nélkül záróvizsgát / doktori szigorlatot tett hallgatók 67

NYME BPK

ÉV

HALLGATÓK LÉTSZÁMA

KÉPZÉS TÍPUSA

TELJES IDEJŰ KÉPZÉSBEN

2010. OKT. 15.

VÉGZETT HALLGATÓK SZÁMA

RÉSZIDEJŰ KÉPZÉSBEN

TELJES IDEJŰ KÉPZÉSBEN

RÉSZIDEJŰ KÉPZÉSBEN

első évfolyam

összes1 évfolyam

első évfolyam

összes1 évfolyam

záróvizsgát tett2

oklevelet szerzett

záróvizsgát tett2

oklevelet szerzett

felsőoktatási szakképzés

39

69

64

91

22

22

27

27

alapképzés

137

328

167

422

84

40

105

37

13

24

14

14

57

66

60

60

mesterképzés osztatlan mesterképzés szakirányú tk. doktori képzés

2011. OKT. 15.

felsőoktatási szakképzés

20

58

24

157

27

27

24

24

alapképzés

169

404

99

397

59

28

86

32

1

1

61

72

11

4

27

73

22

22

mesterképzés osztatlan mesterképzés szakirányú tk. doktori képzés

1 2

passzív féléves hallgatók nélkül záróvizsgát / doktori szigorlatot tett hallgatók

68

NYME BPK

ÉV

HALLGATÓK LÉTSZÁMA

KÉPZÉS TÍPUSA

TELJES IDEJŰ KÉPZÉSBEN

2012. OKT. 15.

VÉGZETT HALLGATÓK SZÁMA

RÉSZIDEJŰ KÉPZÉSBEN

TELJES IDEJŰ KÉPZÉSBEN

RÉSZIDEJŰ KÉPZÉSBEN

első évfolyam

összes1 évfolyam

első évfolyam

összes1 évfolyam

záróvizsgát tett2

oklevelet szerzett

záróvizsgát tett2

oklevelet szerzett

felsőoktatási szakképzés

19

35

29

116

38

38

56

56

alapképzés

125

436

47

358

69

42

88

41

1

59

104

17

13

26

53

53

mesterképzés osztatlan mesterképzés szakirányú tk. doktori képzés

NYME BPK

ÖSSZESEN 2008– 2012

felsőoktatási szakképzés

140

276

185

499

137

137

172

172

alapképzés

605

1768

495

1942

303

156

412

162

1

2

159

240

42

31

159

266

148

148

mesterképzés osztatlan mesterképzés szakirányú tk. doktori képzés 1

passzív féléves hallgatók nélkül 2 záróvizsgát / doktori szigorlatot tett hallgatók

69

5. sz. melléklet A Kar oktatóinak kutatási témái (2008-2012) Sporttudomány és a művészet területén: Digitális tananyagfejlesztés hatásvizsgálata E-learning tananyagfejlesztés hatása a gimnasztikai tananyag elsajátítására A rekreációs testedzés és a gyógytestnevelés cél-és feladatrendszerének hasonlóságai és különbözőségei Gyógytestnevelés pedagógiai aspektusai Rekreációs és gyógyúszás hatékonyságának vizsgálata Gyermekdalok és népdalok szövegeinek rejtett jelentése Nyelvtudomány és kommunikáció területén: Kétnyelvűség: egy német nemzetiségi település nyelvi viselkedésének vizsgálata Többnyelvűség elmélete és gyakorlata az Európai Unió országaiban Alkalmazott nyelvészet A mese és a vers szerepe a 3-6 éves korú gyerekek személyiségének fejlesztésében és az anyanyelvi nevelésben Mai mesék Gyermeknyelv, ifjúsági nyelv, nyelvművelés Narrativitás, kommunikatív emlékezet a határmentiség szituációjában. Neveléstudomány és szociális területen: Projektpedagógia, Freinet-pedagógia Környezetünk az erdő. A pedagógus továbbképzések hatékonyságának vizsgálata Erdészeti és vadgazdálkodási ismeretek fiatal felnőtt gyermeket nevelő családok körében Szexuális nevelés Bolognai-folyamat Gyermekvédelmi jelzőrendszer alapjai Gyermekek stresszhelyzetei Kompetencia alapú nevelés és oktatás Posztmodern kor és a gyermek Gyermekszemlélet alakulása a XX. század első felében Mesék és mítoszok szerepe és lehetősége a felnőttoktatásban A felnőttkori kreativitásfejlesztés lehetősége, a művészetpedagógia eszközeivel Női minőség, női hatékonyság Gyógypedagógiai integráció a felsőoktatásban Fogyatékosok társadalmi integrációja /foglalkoztatás/ Tanulási zavar jelenségköre és a segítő szakma kapcsolata A szabadidő aktív eltöltése különböző életkorokban A természeti tanulás lehetőségei Modern tanulásszervezési módok A kreatív (természetes anyagokkal) való foglalkozások személyiségfejlesztő hatásai A Korán és a Biblia politika-képe Kommunikatív kompetenciák fejlesztése a szociálpedagógus képzésben Intencionalitás a szociális esetmunka hatékonyságvizsgálatában 70

Társadalomtudomány, történelemtudomány és pszichológia területen: Egyháztörténet Nyugat-Magyarországon Benedek Elek, az újságíró és szerkesztő A soproni evangélikusság története 1900-1950-ig A múlt magyar tudósai. Akadémikusaink 1825-1945 között Orvoslás történetéből Nyugat-Magyarországon (Gensel Ádám, stb.) A Festetich család soproni kapcsolatai A soproni németek kitelepítése Akadémiatörténeti kutatások: id. Szinnyei József, id. Szily Kálmán A bécsi felsőoktatási intézményekbe irányuló dualizmuskori magyarországi peregrináció A soproni nevelés- és szociális gondoskodás története A 450 éves Berzsenyi Dániel Evangélikus Líceum története. Család-, gyermek- és ifjúságvédelem Alternatív konfliktus megoldások A gyermekek fejlődésének és nevelésének lélektani kérdései, a gyermekkor társadalmi–kulturális kontextusai Gyermekkor és felnevelkedés megközelítései a pszichológiában és a társtudományokban A pszichoanalizis, a budapesti pszichoanalitikus iskola nézetei a nevelésről Az iskolai eredményesség és az értelmi képességek, az erkölcsi szocializáció, a média szocializációs hatásai A gyermekkor kulturális konstrukciójának történeti változásai Pszichoanalitikus személyiségfejlődési elméletek szépirodalmi reprezentációi A gyermekvédelembe került fiatalok globális személyes kötődésrendszerének alakulását befolyásoló hatások vizsgálata A gyermekkor személyes kötődési motívumainak alakulásának vizsgálata Terület- és vidékfejlesztés A fenntartható fejlődés társadalmi aspektusai Falusi munkanélküliség, informális gazdaság Tanárképzés témakörben: Elvek, elméletek és rendszertani kutatások a környezeti nevelésben Szakmastruktúra; kompetenciák és modulok nemzetközi vizsgálata Holokauszt, a cigányság háborús üldöztetése Környezeti-természeti attitűd vizsgálata középiskolások körében Szakképzés pedagógiai kísérlet a faipari szakmákban - Képesítési rendszerek, kvalifikációk nemzetközi vizsgálata Vertikális modularizáció, MTP modell továbbfejlesztése - Iskolarendszeren kívüli szakképzés Faipari képesítések összehasonlítása Európában Valiwood Projekt (LEONARDO) TISZK a faipari szakoktatásban és tudástranszferben A környezeti mérések és módszerei Tanösvények tervezése és módszertana Munkalélektan, Ergonómiai kutatások

71

6. sz. melléklet K+F+I pályázati eredményesség Beadott K+F+I pályázatok Nyertes K+F+I pályázatok száma (db) száma (db)

Év

Hazai

Nemzetközi

Hazai

Nemzetközi

2008

3

2

1

2

2009

5

2010

1

2011

1

1

Elnyert K+F+I pályázati összeg (eFt) Nemzetközi

Hazai 1 011

12 651

300 41 921

1

700

2012 Összesen

10

2

3

2

43 932

12 651

7. sz. melléklet K+F+I tevékenységből származó bevétel aránya a teljes működési bevételhez képest

K+F+I tevékenységből származó bevétel (eFt)

Teljes működési bevétel (eFt)

K+F+I tevékenységből származó bevétel aránya a teljes működési bevételhez képest (%)

2008

4 502

60 124

7,49%

2009

6 824

70 425

9,69%

2010

1 858

84 682

2,19%

2011

5 558

99 370

5,59%

2012

28 913

98 730

29,28%

Összesen

47 655

413 331

11,53%

Év

72

8. sz. melléklet Nyertes K+F+I pályázatok felsorolása (2008-2012)

Nyertes K+F+I pályázat címe

Pályázati azonosító

Támogató szervezet

Elnyert összeg (eFt)

Futamidő (tól-ig)

Együttműködő hazai partner megnevezése, székhelye (város)

Együttműködő külföldi partner megnevezése, székhelye (város, ország)

Kiadványok megjelentetése (Benedek Books kötetek)

NKA

1 011

2007-2008

67öu7 projekt

Osztrák Magyar Akció Alapítvány

2 601

2007.03.012008.02.29.

Ausztria

72öu7 projekt

Osztrák Magyar Akció alapítvány

5 158

2008.09.012009.07.31.

Ausztria

A pedagógus képzés tartalmi és szerkezeti fejlesztése

HEFOP-3.3.1-P

6 000

2007-2008

Kompetencia alapú tanítás-tanulás elterjesztése a nyugat-dunántúli térségben” projekt

HEFOP-3.3.205/1

25 000

2007-2008

4 891

2008

300

2009

SignOnOne – SignOn-Begginers – English for the Deaf nemzetközi EU-s pályázat

Education, Audiovisual and Culture Executive Agency

Ismeretlen Benedek Elek III. kötet megjelentetésének támogatása

OKM

73

Ausztria

Nyertes K+F+I pályázat címe

Pályázati azonosító

Hálózatos egyetemi szolgáltatásinnováció a Nyugat-magyarországi Egyetemen

TÁMOP-4.1.108/1-2009-0002

Pedagógiai szolgáltató és kutató hálózat kialakítása a pedagógusképzésben a nyugatdunántúli régióban

Támogató szervezet

Elnyert összeg (eFt)

Futamidő (tólig)

NFÜ

kari közreműködés

2009.10.012011.12.31.

TÁMOP-4.1.2/B. NFÜ

kari közreműködés

2009-2011

Képzők képzése program a NyugatTÁMOP-4.1.2/C. NFÜ magyarországi Egyetemen

kari közreműködés

2009.11.012011.04.30.

Tudásdisszemináció a Nyugatmagyarországi Egyetemen

TÁMOP-4.2.3.

NFÜ

kari közreműködés

2009-2011

eCompetence Multidiszciplináris Egyetemi Tudásmenedzsment rendszer fejlesztése és regionális innovációs keretrendszert megalapozó szervezeti fejlesztések a Nyugat-magyarországi Egyetemen

TÁMOP-4.2.1.

NFÜ

kari közreműködés

2009.09.01.2011.08.31.

Innovatív képzésfejlesztés a szociális felsőoktatásban

TÁMOP-5.4.409/2-C-20090004

NFÜ

41 921

2009-2012

kari közreműködés

2011.06.012013.05.31.

Hallgatói tehetséggondozás komplex feltételrendszerének TÁMOP-4.2.2.BNFÜ fejlesztése a Nyugat-magyarországi 10 /1-2010-0008 Egyetemen

74

Együttműködő hazai partner megnevezése, székhelye (város)

Együttműködő külföldi partner megnevezése, székhelye (város, ország)

Nyertes K+F+I pályázat címe Tehetséges hallgatók személyiségfejlesztése, képzőművészeti és a színházi műhely eszközeivel Tehetségsegítő szervezetek és a gyermekvédelmi szakellátás intézményei közötti együttműködés támogatása A pápai Városi Óvodák tagintézményébe külföldről érkező nem magyar állampolgárságú, nem magyar ajkú gyermekek befogadása, nevelése és oktatása A pápai Városi Óvodák tagintézményébe érkező migráns gyermekek befogadása, nevelése és oktatása II. szakasz Multilinguale Betreuung in Agendorf und Draßburg Többnyelvű nevelés Ágfalván és Draßburgban (MULTILING)

Pályázati azonosító

Támogató szervezet

NTP-OKA-XXII. NTP-OKA

NTP-OKAXVII/2.

NTP-OKAXVII/2.

TÁMOP-3.4.1/BNFÜ 08/2-2009-0001

TÁMOP 3.4.1.B-11/22012-0001

NFÜ

Elnyert összeg (eFt)

Futamidő (tólig)

700

2011

kari közreműködés

2011

kari közreműködés

2011

kari közreműködés

2012-2013

kari közreműködés

2012.10.012014.12.31.

75

Együttműködő hazai partner megnevezése, székhelye (város)

Együttműködő külföldi partner megnevezése, székhelye (város, ország)

Ausztria

9. sz. melléklet Karunkon megvalósult pályázatok (2008-2012) Pályázat neve

Ssz.

Kiíró

Pályázat időtartama

Pályázatban betöltött szerep

Elnyert támogatás

1.

2008. évi közművelődési támogatás („Vásárfia” utcaszínház megrendezése)

Sopron MJV Önkormányzata

2008

megvalósító

200.000 Ft

2.

Kiadványok megjelentetése (Benedek Books kötetek)

NKA

2008

megvalósító

kari hányad 1.010.625 Ft

3.

XXIX. OTDK Sporttudományi Szekció megrendezése

OKM

2008-2009

megvalósító

590.000 Ft

4.

67öu7 projekt

Osztrák Magyar Akció Alapítvány

2007.03.012008.02.29.

közreműködő

2.602.412 Ft

5.

72öu7 projekt

Osztrák Magyar Akció alapítvány

2008.09.012009.07.31.

közreműködő

5.157.700 Ft

6.

HEFOP-3.3.1-P. A pedagógus képzés tartalmi és szerkezeti fejlesztése

2007-2008

6.000.000 Ft

7.

HEFOP-3.3.2-05/1 Kompetencia alapú tanítás-tanulás elterjesztése a nyugat-dunántúli térségben” projekt

2007-2008

25.000.000 Ft

8.

SignOnOne – SignOn-Begginers – English for the Deaf nemzetközi EU-s pályázat

Education, Audiovisual and Culture Executive Agency

9.

Ismeretlen Benedek Elek III. kötet megjelentetésének támogatása

OKM

2009

10.

TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-0002 Hálózatos egyetemi szolgáltatás-innováció a Nyugat-magyarországi Egyetemen

NFÜ

2009.10.012011.12.31.

76

2009-2010

Magyarországi résztvevő

4.891.081 Ft

megvalósító

300.000 Ft

projektmenedzser, modulvezetők

kari hányad 45.446.000 Ft

Ssz.

Pályázat neve

Kiíró

Pályázat időtartama

11.

TÁMOP-4.1.2/B. Pedagógiai szolgáltató és kutató hálózat kialakítása a pedagógusképzésben a nyugat-dunántúli régióban

NFÜ

2009-2011

közreműködés

kari hányad

12.

TÁMOP-4.1.2/C. Képzők képzése program a Nyugatmagyarországi Egyetemen

NFÜ

2009.11.012011.04.30.

szakmai vezető, modulvezető

kari hányad

13.

TÁMOP-4.2.3. Tudásdisszemináció a Nyugat-magyarországi Egyetemen

NFÜ

2009-2011

közreműködés

kari hányad 6.500.000 Ft

14.

TÁMOP-4.2.1. eCompetence Multidiszciplináris Egyetemi Tudásmenedzsment rendszer fejlesztése és regionális innovációs keretrendszert megalapozó szervezeti fejlesztések a Nyugat-magyarországi Egyetemen

NFÜ

2009.09.012011.08.31.

közreműködés

kari hányad 3.000.000 Ft

15.

TÁMOP-5.4.4-09/2-C-2009-0004 Innovatív képzésfejlesztés a szociális felsőoktatásban

NFÜ

2009-2012

projektvezetés, szakmai vezetés

41.921.578 Ft

16.

TÁMOP-4.2.2.B-10 /1-2010-0008 Hallgatói tehetséggondozás komplex feltételrendszerének fejlesztése a Nyugatmagyarországi Egyetemen

NFÜ

2011.06.012013.05.31.

alprojekt vezetés, közreműködés

kari hányad 26.250.000 Ft

17.

NTP-OKA-XXII. Tehetséges hallgatók személyiségfejlesztése, képzőművészeti és a színházi műhely eszközeivel

NTP-OKA

megvalósító

700.000 Ft

18.

19.

20. 21.

NTP-OKA-XVII/2. Tehetségsegítő szervezetek és a gyermekvédelmi szakellátás intézményei közötti NTP-OKA-XVII/2. együttműködés támogatása TÁMOP-3.4.1/B-08/2-2009-0001 - A pápai Városi Óvodák tagintézményébe külföldről érkező nem magyar NFÜ állampolgárságú, nem magyar ajkú gyermekek befogadása, nevelése és oktatása TÁMOP -3.4.1.B-11/2-2012-0001 A pápai Városi Óvodák tagintézményébe érkező migráns gyermekek befogadása, nevelése NFÜ és oktatása II. szakasz Multilinguale Betreuung in Agendorf und Draßburg Többnyelvű nevelés Ágfalván és Draßburgban (MULTILING) 77

2011

Pályázatban betöltött szerep

Elnyert támogatás

kari hányad

2011

2011

közreműködés

2012-2013

közreműködés

2012.10.012014.12.31.

projektpartner

925.000 Ft

10. sz. melléklet Hazai intézményi partnerkapcsolatok (2008-2012) Hazai partnerintézmény megnevezése, székhelye (város) Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Vác Ágfalvi Óvoda Apáczai Kiadó Kft., Celldömölk Bánfalvi Óvoda ELTE Társadalomtudományi Kar ELTE Tanító- és Óvóképző Kar Eötvös József Főiskola Neveléstudományi Kar, Baja Eszerházy Károly Főiskola Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar, Eger

Kapcsolat jellege szakmai együttműködés gyakorlati képzőhely pályázatírás, továbbképzés gyakorlati képzőhely szakmai anyagok egyeztetése szakmai anyagok egyeztetése szakmai együttműködés

Együttműködés időtartama folyamatos 2012. 05. 01. 2008-tól folyamatos 2008-tól folyamatos folyamatos

szakmai együttműködés

Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar, Hajdúböszörmény

szakmai együttműködés

Fáy Ltp. Óvoda, Pápa

közös pályázati projektek, korai kétnyelvűség, multikulturális 2008. 01. 01. nevelés

Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona, Komédiás Magyar Integrált Színházért Egyesület, Baptista Szeretetszolgálat

kulturális tevékenység, tehetséggondozás, karitatív tevékenység

2010. 06.07. –

Gyermekpszichológiai és Pedagógiai Tanácsadó Győri Kistérség

képzés és továbbképzés

2010.01.01 –

Jereváni Kék Óvoda, Sopron

gyakorlati képzőhely

2009. 10.01. –

Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar, Kaposvár

Közös folyóirat (Képzés és Gyakorlat) szerkesztése és kiadása

2010.12.17 –

Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskola Kar, Nagykőrös

szakmai együttműködés

folyamatos

Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar, Kecskemét

szakmai együttműködés

folyamatos

Király Jenő Utcai Óvoda, Sopron

gyakorlati képzőhely

2009. 10.01. –

Magyar Olimpiai Bizottság

sporttevékenység, tehetséggondozás

2009.04.28 – 2012.12.31.

Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége

képzés, továbbképzés, tehetséggondozás, pályázatírás

2010. 01. 01. -

Miskolci Egyetem Comenius Főiskolai Kar, Sárospatak

szakmai együttműködés

folyamatos

Nap Rádió, Sopron

reklám, képzés, továbbképzés

2010. 09. 01. -

78

folyamatos

Hazai partnerintézmény megnevezése, székhelye (város)

Kapcsolat jellege

Együttműködés időtartama

Napsugár Óvoda, Sopron

gyakorlati képzőhely

2011.09.05 – 2011.12.9.

Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

tananyagfejlesztés, könyvkiadás, képzés és továbbképzés

2011. 04.1 5.

Nyíregyházi Főikola Pedagógusképző Kar, Nyíregyháza

szakmai együttműködés

Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara Pannon Helyi Termék Klaszter menedzsment szervezete, a Pannon Helyi Termék Nonprofit Kft

képzések, konferenciák, továbbképzés

2009. 06.12. –

pályázat, képzés

2011. 07. 07. -

Pápa Város Önkormányzata

közös pályázati projektek, korai kétnyelvűség, multikulturális 2000. 01. 01. nevelés, képzés

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Kar, Eszergom

szakmai együttműködés

Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar, Szekszárd

szakmai együttműködés

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ, Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda, Sopron

folyamatos

oktatási együttműködés

2011. 09. 15. -

TÁMOP-3.4.3-11/2 „Iskolai tehetséggondozás”

2012. 05. 11. –

Sopron és Környéke Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat

tananyagfejlesztés, pályázati tevékenység, szakmai gyakorlat, képzési tevékenység

1990.01.01. –

Sopron Megyei Jogú Város Erzsébet Oktató Kórház, Sopron

szakmai gyakorlat

2011. 06. 23. -

Sopron Megyei Jogú Város Egyesített Bölcsődék

gyakorlati képzőhely

Soproni Református Egyházközség

Családi napközi létrehozása

2012. 05. 21. -

Sopronkőhidai Fegyház és Börtön, Sopronkőhida

gyakorlati képzés, pályázati együttműködés

2008. 02. 08. -

Soproni Szociális Foglalkoztató

gyakorlati képzőhely

SZBB 2002 Oktatásszervez és Kereskedelmi Közkereseti Társaság

gyakorlati oktatás és záróvizsgáztatási tevékenység

Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Szeged

szakmai együttműködés

Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar, Szarvas

szakmai együttműködés

79

2011. 12. 13. -

Hazai partnerintézmény megnevezése, székhelye (város)

Kapcsolat jellege

Együttműködés időtartama

Szent László Katolikus Kollégium, Sopron

képzés, konferenciák, könyvkiadás

2008. 09. 01.-

Szent Margit Óvoda, Sopron

gyakorlati képzőhely

2011-

Szociális Szakmai Szövetség, Iskolaszövetség, Budapest

képzés, szakmai felügyelet, továbbképzés

2008. 05. 01. -

Trefort Téri Óvoda, Sopron

gyakorlati képzőhely

2009.10.01 -

UniCredit Bank Hungary Zrt.

szakmai támogatás (szakképzési hozzájárulás)

2008. 04.14. –

Városi TV, Pulzus TV, Sopron

reklám, képzés, továbbképzés

2009. 01. 01. -

Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

képzés, koordináció

2011. 01.26. –

Vas Megyei Markusovszky Kórház, Egyetemi Oktatókórház Nonprofit Zártkörű nyári szakmai gyakorlat Részvénytársaság

80

2011. 04. 18. -

11. sz. melléklet Oktatóink részvétele szakmai szervezetekben Oktatóink a következő hazai szakmai, tudományos szervezetekben töltöttek be elnöki/titkári funkciót: - MTA VEAB Soproni Pedagógiai Albizottsága - MTA VEB Neveléstudományi Bizottság Képzési- és Továbbképzési Munkabizottság - NYME Esélyegyenlőséget Biztosító Bizottság - OTDT Testnevelés- és Sporttudományi Szekció Szakmai Bizottsága - Soproni Campusért Közhasznú Alapítvány - A Holocaust Dokumentációs Központ (Budapest) - Nemzetközi Mauthausen Committee (Wien-Linz) - Magyar Tudományos Akadémia VEAB Környezetpedagógiai Munkabizottsága - Magyar Tehetséggondozó Társaság Oktatóink a következő hazai szakmai, tudományos szervezetekben voltak tagok: - Demoszthenész Egyesület - DOSZ - Fodor József Iskolaegészségügyi Társaság - GuG - Hungaro – Dalton Pedagógiai Egyesület - KÖRLÁNC Országos Környezeti Nevelés Egyesület - Kutató Diákok Szervezet - Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete - Magyar Edzők Társasága - Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság „Orvos-, egészség- és sporttudományi Bizottság” - Magyar Germanisták Egyesülete - Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete - Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége - Magyar Kommunikációtudományi Társaság - Magyar Pedagógiai Társaság Neveléstörténeti Szakosztálya - Magyar Pszichológiai Társaság Gyermekpszichológiai Szekciója - Magyar Pszichológiai Társaság Szociálpszichológiai Szekció - FETA - Magyar Sporttudományi Társaság - Magyar Szociológiai Társaság Oktatásszociológiai Szakosztálya - Magyar Tudományos Akadémia Köztestülete - Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottsága Szomatikus Nevelési Albizottság - Magyar Újságírók Szövetsége - Modernizációs Charta - MPT Családi Szakosztálya - MTA Országos Doktori Tanács - MTA Egyetemtörténeti Albizottsága - MTA II. Osztálya Tudomány- és Technikatörténeti Komplex Bizottsága 81

-

MTA VEAB Soproni Tudós Társaság Művelődéstörténeti Szakbizottság Nemzeti Pedagógiai Műhely Óvó- és Tanítóképzők Egyesülete Szociális Szakemberek Fóruma Egyesület Szociálpedagógia Képző Intézmények Szakmai Konzorciuma Tanárképzők Szövetsége Tudományos Ismeretterjesztő és Tájékoztató Egyesület Budapesti Holokauszt Intézet International Task Force for International Cooperation on Holocaust Education (Remembrance and Research) magyar delegátusa Nemzetközi Mensch Alapítvány (USA) Carl Lutz magyar-svájci alapítvány MTA-OR-ZSE Kultúratudományi kutatócsoport OR-ZSE Doktori Iskola Cziráki József Doktori Iskola, Euregio Tud. Kutatócsoport Keresztény-Zsidó Társaság Emlékezés 1944-2004 Közhasznú Alapítvány Budapesti Carl Lutz Alapítvány Magyar Tudományos Akadémia VEAB Neveléstudományi Szakbizottság MTA VEAB Társadalomtudományi Szakbizottság Magyar Szakképzési Társaság Magyar Környezeti Nevelési Egyesület MTA VEAB Szakképzés-pedagógiai Munkabizottság Nemzeti Szakképzési Intézet Tudományos Tanácsa, Tankönyv-taneszköz Tanács Schilling János Alapítvány International Gesellschaft für Ingenieurpädagogik (IGIP) International Sociological Assotiation(ISA) Environment and Society Group

82

12. sz. melléklet Pénzforgalmi kimutatás 2008 - 2012

Megnevezés Személyi juttatás Munkaadókat terhelő járulék Dologi kiadás Támogatás értékű műk. kiadás Ellátottak pénzbeli juttatása Intézményi beruházás Keretátadás Kiadás összesen Költségvetési támogatás Működési bevétel Átvett pénzeszközök Keretátvétel Bevétel összesen Bevétel - Kiadás Maradványmódosítás (keretáthelyezés) Előző évi maradvány Kötelezettségek (szállítói) Vevői követelések Tárgyidőszaki módosított maradvány

2008. év 314 908 97 003 91 954

2009. év 306 392 91 088 122 596

2010. év 286 110 74 210 93 889

69 805 14 200

60 756 9 748

50 066 3 451

587 870 452 260 60 124 14 713

590 580 428 443 70 425 18 331

507 726 300 375 84 682 27 258

527 097 -60 773 21 150 194 435 -19 972 24 134 864

517 199 -73 381 21 891 154 812 -15 357 80 88 045

412 315 -95 411 9 431 103 322 -19 938 256 -2 340

2011. év 267 003 70 663 112 105 14 698 52 889 5 901 8 501 531 760 292 978 99 370 22 903 14 107 429 358 -102 402 1 969 17 342 -27 339 2 234 -108 196

adatok e Ft-ban 2012. év 232 468 61 882 101 704 52 536 11 673 2 199 462 462 338 978 98 730 33 908 12 422 484 038 21 576 6 985 -83 091 -24 820 1 056 -78 294

Költségvetési támogatások

Megnevezés Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Előirányzat módosítás

2008. év 443 883 452 260 8 377

83

2009. év 448 968 428 443 -20 525

2010. év 324 357 300 375 -23 982

2011. év 324 357 292 978 -31 379

adatok e Ft-ban 2012. év 340 793 338 978 -1 815

13. sz. melléklet

Személyi jellegű kiadások összesen teljesítése

Megnevezés Személyi juttatások Munkaadói járulék Összesen

2008. év 314 908 352 97 002 586 411 910 938

2009. év 306 392 258 91 087 792 397 480 050

2010. év 286 110 392 74 209 566 360 319 958

adatok Ft-ban 2011. év 2012. év 267 002 254 232 467 721 70 662 842 61 881 883 337 665 096 294 349 604

Költségvetési támogatás terhére teljesült személyi jellegű kiadás Megnevezés Személyi juttatások Munkaadói járulék Összesen

2008. év 268 911 230 84 866 968 353 778 198

2009. év 299 004 676 89 077 627 388 082 303

2010. év 275 399 827 71 334 753 346 734 580

adatok Ft-ban 2011. év 2012. év 252 588 753 206 619 040 66 791 370 54 871 750 319 380 123 261 490 790

Működési bevétel terhére teljesült személyi kiadás Megnevezés Személyi juttatások Munkaadói járulék Összesen

2008. év 45 997 122 12 135 618 58 132 740

2009. év 6 061 285 1 669 391 7 730 676

2010. év 7 353 565 2 052 581 9 406 146

adatok Ft-ban 2011. év 2012. év 8 295 074 12 600 296 2 226 768 3 455 203 10 521 842 16 055 499

Átvett pénzeszközök (pályázatok) terhére teljesült személyi jellegű kiadás Megnevezés Személyi juttatások Munkaadói járulék Összesen

2008. év

2009. év 1 326 297 340 774 1 667 071

84

2010. év 3 357 000 822 232 4 179 232

adatok Ft-ban 2011. év 2012. év 6 118 427 13 248 385 1 644 704 3 554 930 7 763 131 16 803 315

14. sz. melléklet

Költségvetési támogatás terhére teljesült személyi jellegű kiadás összesen

Megnevezés Személyi juttatások Munkaadói járulék Összesen

2008. év 268 911 230 84 866 968 353 778 198

2009. év 299 004 676 89 077 627 388 082 303

2010. év 275 399 827 71 334 753 346 734 580

adatok Ft-ban 2011. év 2012. év 252 588 753 206 619 040 66 791 370 54 871 750 319 380 123 261 490 790

Alkalmazási jogviszonnyal kapcsolatosan teljesült személyi jellegű kiadások

Megnevezés Személyi juttatások Munkaadói járulék Összesen

2008. év 238 468 572 76 953 321 315 421 893

2009. év 261 360 565 79 606 596 340 967 161

2010. év 248 725 265 64 778 065 313 503 330

adatok Ft-ban 2011. év 2012. év 229 836 345 189 089 798 60 964 987 50 609 167 290 801 332 239 698 965

Túlóra, többletfeladatok, megbízások, óraadók, tereptanárok, vizsgáztatók, gyakorlatvezetők (Témaszámok: 40016,40022,40023-40030)

Tételkód Többletfeladatok Megbízási díjak Személyi juttatások Munkaadói járulék Összesen

2008. év 14 308 612 16 134 046 30 442 658 7 913 647 38 356 305

2009. év 20 375 610 17 268 501 37 644 111 9 471 031 47 115 142

85

2010. év 14 919 020 11 755 542 26 674 562 6 556 688 33 231 250

2011. év 9 808 940 12 943 468 22 752 408 5 826 383 28 578 791

adatok Ft-ban 2012. év 4 190 687 13 338 555 17 529 242 4 262 583 21 791 825

15. sz. melléklet Szakképzési támogatás - felhasználás 2008 - 2012

Gyakorlóhely

Maradvány 2007. évi

Maradvány felhasználása 2008. évben

Bevétel 2008. évi

Kiadás 2008. évi

adatok Ft-ban Maradvány 2008. évi

BPK Aranykapu Gyak. Óv. Lewinszky Gyak. Óv.

160 000 291 966 233 371

160 000 291 966 233 371

1 478 000 688 900 576 000

688 560 509 532 492 453

789 440 179 368 83 547

Összesen

685 337

685 337

2 742 900

1 690 545

1 052 355

Gyakorlóhely

Maradvány felhasználása 2009. évben 789 440 179 368 83 547 1 052 355

Bevétel 2009. évi

Bevétel 2010. évi

BPK

Maradvány felhasználása 2010. évben 3 002 723 3 002 723

Aranykapu Gyak. Óv. Lewinszky Gyak. Óv. Összesen

422 968 207 647 3 633 338

BPK Aranykapu Gyak. Óv. Lewinszky Gyak. Óv. Összesen

Gyakorlóhely

Gyakorlóhely

Maradvány 2008. évi 789 440 179 368 83 547 1 052 355

Maradvány 2009. évi

Maradvány 2010. évi

422 968 207 647 3 633 338

Maradvány felhasználása 2011. évben

3 350 000 779 000 210 500 4 339 500

Kiadás 2009. évi 347 277 356 032 2 853 706 162

Kiadás 2010. évi

adatok Ft-ban Maradvány 2009. évi 3 002 723 422 968 207 647 3 633 338 adatok Ft-ban Maradvány 2010. évi

5 206 000

198 355

5 007 645

411 000 69 000

21 429 16 581 236 365

389 571 52 419 5 449 635

5 686 000

Bevétel 2011. évi

Kiadás 2011. évi

adatok Ft-ban Maradvány 2011. évi

BPK

5 007 645

5 007 645

9 406 000

36 221

9 369 779

Aranykapu Gyak. Óv. Lewinszky Gyak. Óv. Összesen

389 571 52 419 5 449 635

389 571 52 419 5 449 635

334 200 5 000

15 000 5 000 56 221

319 200

Gyakorlóhely

BPK Aranykapu Gyak. Óv. Összesen

Maradvány 2011. évi

Maradvány felhasználása 2012. évben 9 369 779 9 369 779 319 200 319 200 9 688 979 9 688 979

86

9 745 200

Bevétel 2012. évi

8 000 8 000

Kiadás 2012. évi

8 000 8 000

9 688 979 adatok Ft-ban Maradvány 2012. évi