Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek készítése Miskolc város közigazgatási területére Miskolc zajcsökkentési intézkedési tervek Műszaki dokumentációja
Miskolc Város Intézkedési terve
Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek készítése Miskolc város közigazgatási területére Miskolc zajcsökkentési intézkedési tervek Műszaki dokumentációja Megbízó: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata
Készítették: Geoview Systems Kft. Konzorcium vezető Projekt vezető: Tarr Levente
Geodézia és Térképészeti Zrt. Konzorciumi tag – geodéziai felmérés Vezérigazgató: Bíró Gyula Projektvezető: Csörgits Péter Vibrocomp Kft. Konzorciumi tag – közúti, ipari repülési zajtérképezés Ügyvezető: Bite Pálné dr. zaj- és rezgésvédelmi szakértő Magyar Mérnöki Kamara az: 01-0193 Cégvezető: Bite Pál zaj és rezgésvédelmi szakértő Magyar Mérnöki Kamara az: 01-12481
2013. április 8.
2
Miskolc Város Intézkedési terve TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK ............................................................................... 5 2. JOGSZABÁLYI KÖTELEZETTSÉG ...................................................................... 5 3. ZAJCSÖKKENÉST EREDMÉNYEZŐ INTÉZKEDÉSEK ELVI LEHETŐSÉGEI MISKOLC VÁROSBAN.............................................................................................. 7 3.1. Közúti közlekedés ........................................................................................................................................... 7 3.2. Vasúti közlekedés ........................................................................................................................................... 8 3.3.
Településrendezés, terület felhasználás................................................................................................. 9
4. A KÖZÚTI ZAJ CSÖKKENTÉSÉRE VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK ........................................................................................................... 9 4.1.
Miskolc zajterhelését befolyásoló közlekedési helyzet bemutatása .................................................... 9
4.2.
Zajvédelmet eredményező közúti közlekedésfejlesztési javaslatok .................................................. 13
4.3. Közúti zaj csökkentésére vonatkozó intézkedési javaslatok ............................................................. 13 4.3.1. Az elkövetkező 5 évben javasolt intézkedések ....................................................................................... 13 4.3.1.1. Hálózatfejlesztés ............................................................................................................................. 14 4.3.1.2. A forgalomsűrűség csökkentése ..................................................................................................... 14 4.3.1.2.1.A tömegközlekedés fejlesztése ................................................................................................ 14 4.3.1.2.2. A tömegközlekedés és a nehéz áruszállítás járműveinek felújítása ........................................ 15 4.3.1.2.3. Közlekedés szervezés és parkolás ........................................................................................... 16 4.3.1.3. A kopóréteg cseréje ........................................................................................................................ 17 4.3.2. Zajárnyékoló fal építése ......................................................................................................................... 19 4.3.3. Érintettség meghatározása ...................................................................................................................... 19 4.3.4. A tervezett intézkedések megvalósítása utáni időszakra vonatkozó javaslatok – intézkedési terv 2. fázis .......................................................................................................................................................................... 20 4.3.4.1. További hálózatfejlesztések ............................................................................................................ 20 4.3.4.2. A nehézjárművek közlekedésének korlátozása ............................................................................... 20 4.3.4.3. A kopóréteg cseréje ........................................................................................................................ 21 4.3.4.4. Sebességcsökkentés / forgalomcsillapítás ..................................................................................... 21 4.3.4.5. Területhasználat tervezés ................................................................................................................ 21 4.3.4.6. Passzív védelem.............................................................................................................................. 21
5. A VASÚTI ZAJ CSÖKKENTÉSÉRE VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK ......................................................................................................... 21 5.1.
Miskolc zajterhelését befolyásoló vasúti helyzet bemutatása ............................................................ 21
5.2.
Javaslatok a vasúti zaj csökkentésére ................................................................................................. 22
5.3. Érintettség meghatározása .......................................................................................................................... 23
6. IPPC ÜZEMEK ..................................................................................................... 24 7.
CSENDES TERÜLETEK KIJELÖLÉSE ........................................................... 25
3
Miskolc Város Intézkedési terve 7.1. Védelem alatt álló területek Miskolcon ...................................................................................................... 26 7.2. Csendes területek ......................................................................................................................................... 27
8. KÖLTSÉG, HASZON ........................................................................................... 27 9. JAVASLAT A KÖZÖNSÉGTÁJÉKOZTATÁSRA ................................................ 29 9.1. Intézkedési terv publikálása ........................................................................................................................ 30 9.1.1.Sajtókampány / Internet........................................................................................................................... 30 9.1.2.Nyilvános együttműködés ....................................................................................................................... 30 9.2. Tájékoztatási javaslat Miskolc részére ....................................................................................................... 30
10. ÖSSZEFOGLALÁS ............................................................................................ 31
4
Miskolc Város Intézkedési terve
1. Bevezetés, előzmények A Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata – mint stratégiai zajtérkép és intézkedési terv készítésére kötelezett – „Miskolc stratégiai zajtérképének elkészítése” tárgyában kiírt közbeszerzési eljárását a „Miskolc Zaj” Konzorcium nyerte meg, amelynek tagjai a Geoview Systems Kft., a Geodézia és Térképészeti Zrt, illetőleg a Vibrocomp Kft. A konzorcium 2012. év második felében elkészítette a város stratégiai zajtérképeit. Az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 17951-7/2012. számú tájékoztatásában a 2012. november 23.-án előterjesztett, Miskolc város stratégiai zajtérképe vonatkozásában megállapította, hogy a stratégiai zajtérkép megfelel a 280/2004. (X.20.) Korm. rend. 1. sz. melléklete szerinti követelményeknek és a 25/2004. (XII. 20) KvVM r. előírásainak, így Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének elfogadására javasolta. 2012. december 13.-án Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése XII-364/3755/2012. sz. határozatával jóváhagyta a Miskolc város közigazgatási területére vonatkozó, a 280/2004. (X.20.) Kormányrendelet előírásainak figyelembevételével elkészített stratégiai zajtérképet. Az elkészített zajtérkép alapján megállapítást nyert, hogy a városban a közúti és vasúti közlekedés okoz beavatkozást igénylő, küszöbérték feletti zajterhelést, így a zajcsökkentéi intézkedési tervet is elsősorban a közúti és vasúti közlekedési forrás által kibocsátott zaj csökkentésére készítettük. Az IPPC üzemektől eredő zaj csökkentésének kérdése a közlekedéstől eltérő kezelést igényel, ezért ezzel a témával külön fejezetben foglalkozunk. Az intézkedési tervben nemcsak a város számára javasolt intézkedéseket mutatjuk be, hanem az országos tervekben, a város zajterhelésére hatással lévő további fejlesztésekkel, valamint az egyéb üzemeltetők (pl. MÁV, zajos üzem) által elvégzendő zajcsökkentéssel is foglalkozunk. Az intézkedési tervben utalunk arra, hogy az egyes intézkedések közül melyek a nem Miskolc város felelősségű, de Miskolc érdekű feladatok, ill. melyek Miskolc város felelősségű, Miskolc érdekű feladatok.
2. Jogszabályi kötelezettség Az „intézkedési tervek” kifejezés a környezeti zajjal kapcsolatos problémák és hatások kezelésére kidolgozott terveket jelenti, magában foglalja a zaj szükség szerinti csökkentését. A zajvédelmi tervekben szereplő intézkedések végrehajtása az illetékes hatóságok megítélésére van bízva. Az intézkedések alapja a stratégiai küszöbérték túllépés mértéke, ill. az érintett lakosok száma. 5
Miskolc Város Intézkedési terve
Az intézkedési terv tartalmi követelményeit a 280/2004. (X. 20.) kormányrendelet 5. sz. melléklete, a részletes szabályokat a 25/2004. (XII. 20.) kvVM rendelet 10.§. tartalmazza. A stratégia zajtérképek és intézkedési kormányrendelet 9. § (3) szerint:
tervek
stratégiai
küszöbértékei
a
a) üzemi létesítmény esetén Lden = 46 dB, Léjjel = 40 dB, b) közlekedési zajforrás esetén Lden = 63 dB, Léjjel = 55 dB Az intézkedési terv csak akkor lehet eredményes, ha az a közlekedésfejlesztési tervvel, környezetvédelmi, városrendezési, településszerkezeti tervvel összhangban van, és annak intézkedéseit, lehetőségeit, célkitűzéseit figyelembe veszi. Ez azt is jelenti, hogy az intézkedési tervet csak Miskolc fejlesztési tervei ismeretében lehet elkészíteni, ill. a városi egyéb tervek készítésénél figyelembe kell venni a zajvédelem célkitűzéseit. Miskolc zajvédelmi intézkedési tervének kidolgozásánál az alábbi dokumentumokat vettük figyelembe: -
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának 18/2008. (VII. 1.) számú rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról
-
Miskolc Integrált Városfejlesztési Stratégiája, Vital-PRO Kft. – RPE Kht., 2008.
-
Miskolc Megyei Jogú Város települési környezetvédelmi programja, 2006,
-
Miskolc hosszútávú közlekedésfejlesztési és közlekedéspolitikai koncepciója, Korszerűségi felülvizsgálat, Nóvia Mérnöki Iroda Kft, 2008.
-
Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Koncepció 2007-2013
-
Miskolc Város Gazdasági programja 2011-2014. évre
Az intézkedési terv két fázisból áll, első fázisban elkészítettük Miskolc stratégiai zajtérképeit, valamint az érintett lakosok számát 5 év múlva, amikor a korábban felsorolt intézkedések már megvalósultak. A második fázisban a további zajcsökkentési lehetőségeket mutatjuk be. A Miskolcon alkalmazandó zajcsökkentési lehetőségeket, eszközöket a következő fejezetekben mutatjuk be.
módszereket,
és
6
Miskolc Város Intézkedési terve
3. Zajcsökkenést eredményező lehetőségei Miskolc városban
intézkedések
elvi
A hatásos zajterhelés csökkentés több lehetőség együttes kihasználásával biztosítható. Miskolcon az alábbi területeken lehet zajcsökkenést eredményező intézkedéseket végrehajtani: -
az út-úthálózat fejlesztés, forgalomtechnikai átalakítás, a területrendezés, területfelhasználás, az úttechnikai beavatkozás, az utólag elhelyezhető zajvédelmi létesítmények szabályozási vagy gazdasági intézkedések vagy ösztönzők. csendesebb zajforrások kiválasztása, üzemeltetése,
Magas prioritást kell biztosítani azoknak a megelőzést célzó intézkedéseknek, melyek a zajterhelést a zajforrásnál elvégzett beavatkozással csökkentik. Eredményes és gazdaságos zajcsökkentés mindenkor a zajcsökkentési módszerek ismeretének birtokában, a közút és kapcsolódó létesítmények tervezésének fázisában valósítható meg. A meglévő, tartósan határérték felett terhelt környezet utólagos zajcsökkentésére csak korlátozott lehetőségek állnak rendelkezésre, de ezek szakszerű alkalmazásával eredményes zajcsökkentések valósíthatók meg a megfelelő akusztikai komfort biztosítása érdekében. A kerékpárutak fejlesztésének lehetőségei a vizsgált területen a meglévő hálózat alapján történik az egyes utak és útszakaszok vonatkozásában. Ez tartalmazza: - a meglévő kerékpárutak fejlesztését - új kerékpárutak építését. A kerékpáros- és a gyalogos közlekedés fejlesztésével önmagában nem csökken olyan mértékben a személygépkocsi közlekedés, hogy az zajcsökkentést eredményezne. Az intézkedési terv elkészítése során az alábbi zajcsökkentési lehetőségek közül választottunk:
3.1. Közúti közlekedés Út-, úthálózat fejlesztés - az átmenő közúti forgalom nagyobb részének új hálózati elemeken való – elkerülő – elvezetése, - a helyi és az átmenő forgalom szétválasztása, az átmenő forgalomnak a város belső és lakóterület egységeiből történő kivonása, A forgalomsűrűség csökkentése - forgalom csökkentés, forgalom átterhelés (a települések központjában az ellátó hálózat decentralizálása útján),
7
Miskolc Város Intézkedési terve -
környezetbarát közlekedési módok támogatása, a tömegközlekedés kiterjesztése, P+R lehetőségek megteremtése
A nehézjárművek részarányának csökkentése - forgalom átterelés a forgalom lebonyolítására alkalmas utakra, - útvonal kijelölés nehézjármű forgalomra, - nehézjárművek időszakos kitiltása ill. korlátozása Sebességkorlátozás / forgalomcsillapítás - sebességtúllépések csökkentése, - 30 km/h zónák kijelölése, - forgalomcsillapított (pl. üzleti) zónák kijelölése, - az út vonalvezetésének áttervezése (pl. sávelhúzás) A járműpark felújítása - kisebb zajkibocsátású nehéz áruszállító járművek beszerzése, - kisebb zajkibocsátású autóbuszok, pl. dízel EURO6 és soros hibrid típusú autóbuszok beszerzése Az útburkolat cseréje - alacsonyzajú kopóréteg használata - a városi élet és a közlekedés céljaira használt területek integrálása Zajárnyékolás - zajárnyékoló falak, töltések építése - az épületek felhasználása zajárnyékolásra, - az épületek közötti szabad tér utólagos lezárása. - Meg kell jegyezni, hogy Miskolcon zajárnyékoló falat a városi szűk beépítés, nagyszámú betorkoló utcák miatt nemigen lehet elhelyezni. A továbbiakban a vasút mellett lehet zajárnyékoló fal elhelyezését javasolni (lásd. 5. fejezet). - Véderdő, út menti fasorok létesítése Jelentős forgalmú utak mentén kombinált több szintű fa és cserje beültetés, az új utak tervezésénél, ill. meglévő utak átépítésénél megfelelő szélességű és szerkezetű zöldsávok telepítése. Meg kell jegyezni, hogy a városon belüli növényzet zajcsökkentő szerepe nem számottevő, azonban a városban élők szubjektív hangérzetére kedvező hatást gyakorol. Épületeken alkalmazható utólagos zajvédelmi célú beavatkozások (passzív védelem) - kerülőutas szellőzéssel ellátott magas hanggátlású nyílászárók beépítése, - átlátszó függönyfal elhelyezése az épületre
3.2. Vasúti közlekedés A vasúti zaj csökkentésére két módszer áll rendelkezésünkre: − aktív zajcsökkentés, − passzív zajcsökkentés. 8
Miskolc Város Intézkedési terve
Az aktív zajcsökkentés alatt a zajforrás zajkeltését - zajkibocsátását - csökkentjük, míg a passzív zajcsökkentés során a forrás által kibocsátott zaj terjedési útjába helyezett akadályok által (zajárnyékoló fal, fokozott hanggátlású nyílászárók beépítése stb.) csökkenthető a megfigyelési ponton a zajszint. Az aktív zajcsökkentés (műszaki -gépészeti- zajcsökkentés a jármű konstrukciójának megváltoztatása, pályaépítési technológia módosítása, stb.) elsősorban a pálya felújítás, új pálya építése esetén alkalmazható. Jelen esetben a passzív zajcsökkentés alkalmazására kerülhet sor. A jelenleg kidolgozás alatt álló vasúti, elővárosi közlekedésfejlesztés is jelentős zajcsökkentést eredményezhet.
3.3. Településrendezés, terület felhasználás A településrendezés, városfejlesztés során arra kell törekedni, hogy a különböző felhasználású területeket és létesítményeket minél kisebb mértékben terhelje a más területekről, létesítményektől érkező zaj. Az úthálózat - védendő területek megfelelő egymáshoz rendelésénél az alábbi szempontokat kell figyelembe venni − építési területek megfelelő egymáshoz rendelése, úgy hogy a közlekedési igények ne növekedjenek indokolatlanul, − ipari területeknek a helyközi közlekedési útvonalakhoz, szolgáltató létesítményeknek a helyközi közlekedési, főközlekedési utakhoz viszonyított kedvező elhelyezése, − közlekedési rendszerhez igazított településtervezés (repülőtér védőzónákhoz építési korlátozás, főforgalmi utaktól védőtávolság betartása stb.), − a főforgalmi utak mellé több intézmény, kereskedelmi, szolgáltató létesítmény és kevesebb lakóház építése, − a főforgalmi utak mentén a lakóterület és az út között vegyes vagy gazdasági területhasználat kijelölése javasolt, azonban ezen a területen végzett tevékenységek zajkibocsátása a lakóterületet határérték felett nem terhelheti.
4. A közúti zaj csökkentésére vonatkozó intézkedési javaslatok 4.1. Miskolc bemutatása
zajterhelését
befolyásoló
közlekedési
helyzet
A város elsődleges főúthálózati szerkezetének kialakulásában a geomorfológiai, domborzati adottságoknak volt meghatározó szerepe. A kelet-nyugati és észak-déli két fő útvonal keresztezéséből létrejött tengelykereszt határozza meg mind a mai napig Miskolc városszerkezetét. A két közlekedési tengely a domborzati zárványok (Szinva-völgy, Avas), illetve a kialakult településszerkezeti zárványok (vasúti területek, katonai területek, lakótelepek) mentén folyamatos mozgásban volt az utóbbi időkben. Az észak-déli tengely egyre „gyorsuló” mozgással tolódott kelet felé, bizonyos szempontból magával húzva a városközpontot is. Az így kialakított
9
Miskolc Város Intézkedési terve sétálóutca, a Széchenyi utca belvárosi szakaszán szükségessé tette az északi és déli tehermentesítő utak megépítésének elindítását. Ez azonban nem fejeződött be, így az északi és a déli tehermentesítő egyaránt torzóban maradt, a belváros és az összekötő városrész közötti átvezetésük, valamint egymással való kapcsolatuk kiépítése nem történt meg. Míg a déli tehermentesítő út 2x2 sávos keresztmetszettel került kialakításra, befedve a Szinvát és elvágva a Belvárost az Avastól, addig az északi tehermentesítő út a felszabadított és rendelkezésre álló hely ellenére csak fél pályával épült ki. Összességében megállapítható, hogy a város főtengelyein végzett korrekciók, kiépült tehermentesítő szakaszok és kapacitásbővítések ellenére a közlekedési hálózat szerkezete alapjaiban nem változott meg. Továbbra is fennáll az a kedvezőtlen helyzet, hogy a településrészek közötti mozgások döntő többsége csak a belváros érintésével, vagy éppen azon keresztül bonyolíthatók le. Különösen élesen jelentkezik az a nyugati és a keleti, illetve a nyugati és a déli városrészek közötti mozgások esetében. Nem oldotta meg a helyzetet az autópálya megépülése sem teljes mértékben, mert a Kazincbarcika és térsége irányába utazóknak továbbra is át kell menniük a városon. A belváros gépjármű-forgalmat tehermentesítené, ha megépülne a belváros nyugati oldalán az északi tehermentesítő összekötése. Miskolc zajterhelését a következő útvonalak befolyásolják: Térségi kapcsolatot a 3. sz. (Kassa, Mezőkövesd), 26. sz. (Putnok, Kazincbarcika), 37. sz. (Szerencs, Sátoraljaújhely) főutak és az M31 autópálya (Budapest, Nyíregyháza, Debrecen) biztosít. Kistérségi kapcsolatot a 2505 jelű (Eger), a 2517 jelű (Sajószentpéter), 2515 jelű (Harsány, Vatta), 2519 jelű (Bükkszentkereszt), 2513 jelű (Dédestapolcsány), 3604 jelű (Kistokaj) utak adnak. Az M30 autópálya jelenleg a város keleti tengelyéig halad, ahol csatlakozik a 3. sz. főúthoz. A 26. sz. főút felé a gépjárművek a város belvárosán vagy a Sajószigeti út – Zsigmondy Vilmos – Repülőtéri út felé haladnak. Az északi elkerülő út (Bosch út II. üteme, 306. sz. főút) tervezés alatt, megvalósítás előtt áll. (NIF beruházás, M30 autópályától a jelenlegi 306 főút vége közötti szakasz). Többlet forgalmi terhelést jelent a város belső úthálózatán, hogy a város nyugati felén lévő 4 számjegyű utak nem rendelkeznek közvetlen autópálya kapcsolattal, így a köztük és az autópályák között bonyolódó forgalom nem bonyolódhat le a város belső útjainak (központi belterület) érintése nélkül. Főutak: -
-
3. sz. elsőrendű főút: Pesti út – Csaba vezér út – Soltész Nagy Kálmán utca – Szilágyi Dezső u. – Király u – Zsolcai kapu – József Attila utca 26 sz. másodrendű főút: Ady Endre út – Arany János tér – Szentpéteri kapu
10
Miskolc Város Intézkedési terve A zajcsökkentési intézkedési terv összeállításánál a város közlekedési problémáiból indulunk ki, így a következőkben röviden ezeket foglaljuk össze. A fejezet összeállításánál alapul vettük a 2. pontban ismertetett dokumentumok megállapításait. A Bosch út 1. ütemének átadásával, a belvárosi út és közterületi beruházásokkal, a piaccsarnok átépülése kapcsán, valamint a belváros több pontján kiépült intenzív parkoló kapacitások (Hősök tere, Bazártömb, Európa tér), valamint a Közlekedési Szövetség létrehozásának előkészítésével jelentős lépések történtek ahhoz, hogy az alábbi pontok kikerüljenek a város problémái közül: - A városnak nincsen olyan belső, a városközpontot elkerülő útvonala, melyet a nehéz gépjármű forgalom használhatna, ezért az északi elkerülő (Bosch útnak is hívott) út megépüléséig az északi irányú átmenő forgalom változatlanul a Búza teret és a Szentpéteri Kaput fogja használni. - A Búza téri piac parkolása teljes mértékben megoldatlan. - A helyi és a helyközi tömegközlekedés egymástól teljesen függetlenül működő rendszerei és infrastruktúrái között a minimális együttműködés készsége sem alakult ki, mely mára már az utazóközönség számára nyújtott szolgáltatások rovására megy. - A tömegközlekedés preferálását szolgáló speciális forgalomtechnikai intézkedéseknek jelenleg csak néhány kísérleti kezdeményezése van (Kazinczy- Szemere utcai buszsáv, Szeles utcai busz jelzőlámpa zsilip), a buszközlekedést igazán segítő egységes autóbusz sávok nem jöttek létre. - A belvárosban „maradék elvű” parkolóhely gazdálkodás folyik, melynek eredménye az elmúlt évtizedben a belvárosi parkoló területek fokozatos felemésztődése annak ellenére, hogy egyes gazdasági tevékenységek (bankok, biztosítók, irodák, vendéglátás, stb) fejlődésével a belvárosi területek funkcióváltása tovább növelte a parkolási igényeket. A kiépített parkolóhelyek hiányát a szanált grundok pótolták. A foghíjak folyamatos beépülésével a parkoló kapacitások pótlása nem történik meg. Az eddig népszerű északi és déli kapu térségi beruházási területek mellé felzárkóztak a keleti kapu (Auchan, Bricostore, Baumax, MCM) és a nyugati kapu (Sportliget) befektetési területek is, és az autópálya közeli térségekben a befektetői érdeklődés további növekedése várható. Ez a folyamat a város kelet-nyugati tengelyének további közúti terhelődését jelenti. Megfigyelhető, hogy ameddig az elmúlt évtized jelentős közlekedésfejlesztési beruházásai (M30 autópálya, Bosch út, Corvin-Szentpáli kapacitásbővítés, belváros-Tapolca kerékpárút) jellemzően az észak-déli tengelyen történtek, mára érzékelhető módon előtérbe került a keletnyugati tengely egyes útszakaszainak elodázhatatlan tehermentesítési igénye, mint például az Andrássy út és a József Attila utca, a DTM és az ÉTM utakon, valamint a déli és a nyugati városrészeket összekötő útvonalon szükséges beruházások, vagy éppen a kelet nyugati kerékpárút kiépítése. A közforgalmú közlekedés tekintetében a helyzet éppen fordított. A kelet-nyugati villamos vonalon a „Zöld Nyíl” nagyprojekt keretében lényeges fejlesztések történtek. Ezek megléte után a fejlesztési erőfeszítéseket az észak-déli tengelyre lesz szükséges átirányítani. Jól mutatják ezt a folyamatot az előkészítő lépések: a folyamatos buszsáv kijelölésére, vagy éppen az észak-déli villamosra elkészített tanulmánytervek.
11
Miskolc Város Intézkedési terve
Változatlan a súlya a két tengely kereszteződésében, a Búza tér térségében meglévő közlekedési problémáknak. A probléma négy jelentős közlekedési funkció együttes jelenlétének a következménye: • A terület a miskolci tengelykereszt keresztezési pontjába esik, tehát közúti közlekedési gócpont • A területen a kelet-nyugati és az észak-déli forgalom nem csak keresztezi egymást, de fonódik is • A terület közforgalmi közlekedési gócpont, mégpedig egyszerre a helyi és helyközi buszközlekedésé is • A területen halmozódó kereskedelmi funkciók miatt célforgalmi terület is A tömegközlekedési hálózati infrastruktúra kifejlődésében meghatározó szerepe volt az úthálózat fejlődésének, mert a viszonylatok vezetése túlnyomó részben a főutakhoz kötött. Továbbá hasonlóan meghatározó szerepe volt és van a forgalomvonzó helyek sűrűsödési pontjainak, elsősorban a belváros kereskedelmi, szolgáltatási és intézményi gócponti területeinek, valamint a legnagyobb ipar- és lakótelepeknek. A helyi és a helyközi tömegközlekedés szerveződését egyformán a jellegzetes miskolci tengelykereszt „irányította”, mégis jelentős eltérés mutatkozott a két struktúra kialakulásában. Az MVK hálózata a tömegközlekedés súlyát hordó kelet-nyugati tengelyre épül. A vonalhálózat rendszere a villamos közlekedési főtengelyű vonalra épülő több központú, részben átlapolt és átmérős vonalakkal kombinált sugaras autóbusz hálózat. A kelet-nyugati tengelyen a villamossal párhuzamos autóbuszvonalak is üzemelnek. A városi tömegközlekedési hálózat fejlesztésének lényeges elemévé vált a tengelykereszt „széthúzása”, a városközpont tehermentesítése mind a viszonylat hálózat, mind a városi közlekedési infrastruktúra tekintetében. Ennek a stratégiának a folyományaként a tömegközlekedés tengelykeresztjét fokozatosan egyre több autóbusz szárnyvonallal egészítették ki, és fokozták a hálózat többközpontúságát is. A tengelykereszt központjában kialakult infrastruktúrát (végállomást) először a tengelykereszt mentén lévő további végállomások fejlesztése követte, majd létrejött (az Avason) szárnyvonali végállomás is. A városi tömegközlekedés fejlődését egy centrális jellegű hálózat felől egy többközpontú homogén hálózat felé való elmozdulás jellemezte, mellyel a városi tömegközlekedés magas területi lefedettséggel jó területi ellátottságot biztosít. A helyközi tömegközlekedés (VOLÁN) városi infrastruktúra és viszonylathálózatában éppen ellentétes folyamat zajlott le. Egy relatíve homogén hálózatból egy jelentős koncentrálódási folyamat során centrális rendszer alakult ki. A nehézipari üzemek és bányavállalatok működésének fénykorában számtalan szerződéses munkásjárat működött több viszonylaton, melyek közvetlenül ezeknek a nagyüzemeknek a főbejárataihoz közlekedtek. Ezek a járatok jelentős mértékben tehermentesítették a városi hálózatot, csökkentve az átszállási igényeket és ezzel egyúttal jobb szolgáltatási színvonalat is nyújtottak. A rendszer- és szerkezetváltás
12
Miskolc Város Intézkedési terve után a VOLÁN hálózatnak ez a részleges homogenitása fokozatosan megszűnt és hyperkoncentrált centrális struktúra jött létre, melynek középpontja megegyezik a városi úthálózati tengelykereszt új középpontjával, a Búza térrel. A tömegközlekedés történeti fejlődése során Miskolcon speciális helyzet alakult ki a helyi és helyközi közlekedés szétválasztásával. A szétválasztott rendszer akkor jött létre, mikor még úgy látszott, Miskolc, mint az ország második városa tömegközlekedésének szervezésében inkább Budapesthez, mint a többi nagyvároshoz kell, hogy hasonlítson. Jelenleg két egymástól minden tekintetben független rendszer működik. A jelenlegi megkövesedett szervezeti, tarifapolitikai és infrastrukturális szisztémára az a jellemző, hogy a két szolgáltatás nem tudja egymást tehermentesíteni és a rendszer több elemében éppúgy, mint a szállítási szolgáltatásban gazdaságtalan párhuzamosságok alakultak ki. Összefoglalva megállapítható, hogy - a Miskolcra vezető főutak erősen terheltek - a pólus és a régió kistérségi centrumai közötti közforgalmú autóbusz és vasúti kapcsolatok többnyire alacsony színvonalúak - a tranzitforgalom áthalad a városon.
4.2. Zajvédelmet javaslatok
eredményező
közúti
közlekedésfejlesztési
Az előző fejezetben említett hiányosságok ill. problémák kezelésére a város közlekedésfejlesztési koncepcióját alapul véve az alábbi intézkedéseket javasoljuk: -
-
az átmenő közúti forgalom nagyobb részének új hálózati elemeken való – elkerülő – elvezetése, a helyi és az átmenő forgalom szétválasztása, az átmenő forgalomnak a város belső és lakóterület egységeiből történő kivonása, a tömegközlekedési feltárás javítása, a tömegközlekedési hálózat fejlesztésére szervezve, hatékony P+R hálózat kialakítása, forgalomtechnikai javaslatok: o a lakózónákban a csillapított és a „lágy” forgalom eszközrendszerének megteremtése, o a város belső zónájában a gyalogos- és kerékpáros felületek jelentős növelése, a parkolási feszültségek város szintű – de az eltérő város egységekhez alkalmazkodó – megoldása,
4.3. Közúti zaj csökkentésére vonatkozó intézkedési javaslatok 4.3.1. Az elkövetkező 5 évben javasolt intézkedések Az intézkedések célja, a stratégiai küszöbértéket 10 dB-el meghaladó zajterheléssel érintett lakosok számának csökkentése, ill. megszüntetése.
13
Miskolc Város Intézkedési terve 4.3.1.1. Hálózatfejlesztés A zajcsökkentés érdekében a fejlesztési tervek, országos tervek alapján az alábbi hálózatfejlesztések javasolhatók: Miskolc Megyei Jogú Város 2008-ban fogadta el az Integrált Városfejlesztési Stratégiáját (IVS), amely meghatározta a település középtávú (7-8 évre szóló), stratégiai célokra építő, átfogó szemléletű fejlesztését. Ebben a dokumentumban jelölte ki a város a legfontosabb fejlesztési irányait és fejlesztendő területeit is, melyek közül várhatóan az alábbiak lesznek a legnagyobb hatással Miskolc közlekedésére. •
• • • • • •
306 sz. főút folytatásának építése az M30 autópálya végétől a jelenlegi 306. sz. főút végéig (Bosch út II. ütem). A főút biztosítja majd a városon kívül közlekedést észak-déli irányban. Az út segítségével a város érintése nélkül meg lehet majd közelíteni a 26. sz. főutat. Belvárosi belső körgyűrű nyugati átkötés (Petőfi utca és Meggyesalja utca között) kialakítása Északi tehermentesítő (Volgoda út) 2x2 sávosra történő bővítése Kiss Ernő u. meghosszabbítása a Harmadik utcán keresztül az Andrássy utcáig a 3. sz. főút belső elkerülő útjának kiépítése a Vörösmarty úton, a létesítendő Y-hídon tovább a Kandó térig. Thököly út szélesítése Ifjúság útja összekötése a Csermőkei úttal
A Bosch II. út vélhetően jelentős forgalmat fog levenni a város legszennyezettebb közlekedési csomópontjáról, a Búza térről. A belvárosi Dayka Gábor utca kialakítása lehetővé fogja tenni az északi és déli tehermentesítő út összekötését.
4.3.1.2. A forgalomsűrűség csökkentése
4.3.1.2.1.A tömegközlekedés fejlesztése Az átmenő forgalom csökkentése, elterelése mellett a tömegközlekedés átszervezése is zajcsökkentést eredményez.
városi
autóbusz-
A Búza téri VOLÁN pályaudvar kapacitása kimerült, a téren tovább nem fejleszthető a környezetterhelés jelentős növekedése és a tér egyéb funkcióinak ellehetetlenülése nélkül. A téren tárolt autóbuszok mennyisége és a tárolás jellege városesztétikai problémákat vet fel. A Búza téri MVK pályaudvar forgalmi rendje, közúti kapcsolatai és kiépítettsége korszerűtlen. Mindkét Búza téri autóbusz pályaudvar gyalogos megközelíthetősége megoldatlan, és többek között ennek következtében is a tér és az azt szegélyező kereskedelmi létesítmények gyalogos forgalma kaotikus és balesetveszélyes. Új intermodális központ kialakítása a Tiszai pályaudvar környezetében, a Kandó téren lesz. A két buszpályaudvar ide fog kerülni. A Búza tér közlekedési terhelését 14
Miskolc Város Intézkedési terve tovább kell csökkenteni, ami a tömeg-közlekedési vállalatok buszvégállomása helyének részbeni megváltoztatásával valósulna meg és a tér inkább megállóhelyként, mint buszvégállomásként funkcionálna. Az így létrejövő új autóbusz útvonalak ne okozzanak az általuk érintett területeken jelentős zajterhelés növekedést. A közösségi közlekedés szervezése szempontjából fontos feladat a városközpont kiszolgálása, mivel ez a kereskedelmi, üzleti, kulturális és közigazgatási élet – túlsúlyos – központja. Javasolt a közösségi közlekedés fejlesztésén belül az autóbusz-vonat átszállási kapcsolatok mainál jobb kialakítása. Figyelembe kell venni a vasúti menetrendet, az érkező/induló vonatokhoz történő csatlakozást, ill. a nagyobb üzemek dolgozóinak utazási igényeit. Miskolcon egy körvillamos kialakítását tervezik. A villamos a Gömöri pu.-ról indulna, egy kitérővel érintve a Tiszai pu.-t. A DAM iparvágányai segítségével érintené az avasi lakótelepet és az Egyetemvárost. Az acélművek területéről a Kerpely Antal utcán, majd a régi keskenyvágányú iparvágány területén jutna el a diósgyőri stadionhoz, ahol rávezetnék az 1-es villamos pályájára a belváros felé. Útját a 2-es villamos kitérőjén folytatná a 2-es villamos végállomásáig, majd visszakerülne a DAM iparvágányra, amelyen a pályaudvarokra érne vissza. Segítségével átszállás nélkül megközelíthető lesz az egyetem és az avasi lakótelep.
4.3.1.2.2. A tömegközlekedés és a nehéz áruszállítás járműveinek felújítása A járműfelújítás lehetőségeit a tömegközlekedés és a nehéz áruszállítás meglévő járműállománya** alapján vizsgáljuk. Itt a legfontosabb intézkedési lehetőség az autóbuszpark korszerűsítése. ** üzemeltető feladata Jelenleg Miskolcon, az MKV Zrt. tulajdonában lévő buszok állománya vegyes képet mutat: 41 db régi Ikarus, 41 db EURO2, 68 db EURO3 és 41 db EURO4 autóbusz közlekedik a város utcáin. Javítani kell az autóbuszpark összetételét, mert ma a környezetbarát kisebb buszok hiányoznak. Javítani kell a hosszú követési időközökön, a járatsűrűségen, a járatok vonalvezetésén. Javasoljuk az új autóbuszok beszerzésével kapcsolatban az akadálymentes gépjárművek előnyben részesítését (alacsonypadlós autóbuszok), mivel jelenleg is kevés a helyközi és helyi tömegközlekedésben az akadálymentes járművek száma. A közlekedési cég villamos állománya jelenleg 18 db Tatra KT8D5 és 18 db SGP E1 típusú villamosból, + 6 db Lohner C3 pótkocsiból áll. 2013 júniusától kezdődően új villamosok érkeznek Miskolc városába. A Skoda-Ganz által gyártott járművek modernebbek, csendesebbek lesznek a jelenlegi öreg
15
Miskolc Város Intézkedési terve járművekhez képest. A 31 db villamos 2015 februárjában teljesen átveszi a város villamos közlekedését.
4.3.1.2.3. Közlekedés szervezés és parkolás A javasolt fejlesztési javaslatok: -
A belváros forgalomcsillapítása, a tranzitforgalom „kiszorítása” a városi hálózatról a tervezett elkerülő utakra. (Miskolc északi elkerülő út) Kerékpárutak fejlesztése, építése. Továbbá a meglévő kerékpárutak javítása, biztonságosabbá tétele.
Parkolás A folyamatosan bővülő személygépkocsi állomány és ezzel párhuzamosan a változó utazási szokások is hozzájárulnak a város közúti forgalmának zsúfoltságához – az elmúlt években mintegy 30%-kal nőtt a városban a forgalom –, a csúcsforgalomban állandósult dugókhoz. Különösen komoly közlekedési problémákat okoz ez a belvárosban, illetve növekednek a városban a parkolási nehézségek is. A parkolási szolgáltatásokat a Miskolc Holding Zrt. 100%-os tulajdonában lévő Régiópark Miskolc Kft. nyújtja. Három díjzónára van osztva a város parkolás szempontjából, illetve a belvárosban már lehetőség van mélygarázs használatára is. A belvárosban alapvetően a zöld és a sárga díjzóna területei érhetők el a parkolóknak. A belvárosban az elmúlt években bővültek a parkolóhelyek, megépült 3 mélygarázs/parkolóház: • Hősök tere mélygarázs 120 db férőhely • Bazár tömbi parkolóház (Széchenyi negyed) 300 db férőhely • A Művészetek Háza mögötti mélygarázs 160 db férőhely A belvárosi parkolás fejlesztését intenzív parkoló létesítmények építésével, mint parkolóházak, szint alatti parkolók szükséges kiszolgálni. Az intenzív parkoló létesítmények építési helyét szabadon kell hagyni és forgalomképtelen ingatlanná tenni. A parkoló garázsok, parkolóházak hálózatát olyan sűrűséggel szükséges kiosztani, hogy a belváros lefedettségét a belváros minden pontjára vonatkozóan 150-200 m rágyaloglási távolság mellett biztosítsa. A belvárosi közterületi lakossági parkolás esetében nem valószínűsíthető a jövőben az alanyi jogon járó ingyenesség. A közös „jószág” – a köztér – fogyasztás terhei a különböző parkolási módok közötti kereszt-finanszírozással enyhíthetők, a piaci jelleg rovására. Alapvető város- és közlekedéspolitikai cél a hosszú idejű lakossági parkolási, tárolási igények átirányítása a közterületről magánterületre. Az egységes parkolás gazdálkodást egy, a parkolást szervező-koordináló társaság tudja jól biztosítani, amelyben a hatóságok/területtulajdonosok vesznek részt és amelyek tervezési, koordinálási, tájékoztatási és elosztási funkciókat látnak el.
16
Miskolc Város Intézkedési terve Mélygarázsok, parkolóházak kialakítása Patak utcai mélygarázs: A belvárosban egy kétszintes parkoló-komplexum épül fel, amelyben 129 autó és 2 motor számára lesz parkolási lehetőség.
Kerékpárutak A kerékpáros közlekedés biztonságának fokozása és a kerékpár közlekedés ösztönzése érdekében törekedni kell egységes és folyamatos kerékpár útvonalak, illetve kerékpárút hálózat létrehozására. A kerékpárutak vonalvezetésének meghatározásánál alapelv legyen a nagy forgalmú utaktól független vonalvezetés. Fontos szempont, hogy a kerékpárutak ne a legforgalmasabb főútvonalak nyomvonalát kövessék – ahol a kerékpározók a legnagyobb kipufogógáz terhelésnek lennének kitéve – hanem zöldterületeken, vízfolyások mentén, kis forgalmú utcákon legyenek átvezetve. Hangsúlyosabb szerepet kell kapnia a biztonságos kerékpár közlekedés egyéb módon való térnyerésének is Az alábbi helyeken javasolt kerékpárutak építése: •
•
•
Kelet-nyugati kerékpárút kiépítése Felsőzsolca és Lillafüred között. A kerékpárút nyomvonala: régi felsőzsolcai bekötőút - M30 alatti átvezetés József Attila út déli oldal - Sajó híd - Sajó gát - Fonoda utca-Szinva déli parti gátmeglévő vasút alatti aluljáró - Hadirokkantak u. északi oldal-Vörösmarty tér- Arany j. u. déli oldal - Kandia u. északi oldal-Uitz északi oldal a Rákóczi utcáig - Kálvin u. - Bartók tér - Hunyadi u. – Szt. István u. - összekötő városrész központi sétány a Gyula utcáig - Szinva északi part a Ballagi utcáig (villamos deltáig) - Andrássy út déli oldal-stadion sportpark - Könyves K. u. Köztársaság u. - Nagy Lajos király u. - Bartók u. - Majláth sétány - Hegyalja u. déli oldal - Majális park - Szinva part északi oldal - Kripton gyári csp. - Szinva déli oldal - Szeleta u. - Vadas Jenő u. kétoldali sáv - Losonczy u. - Szinva északi parti sétány - Palotaszálló függőkertek - Hámori tó déli oldal. Észak-déli kerékpárút kiépítése a Bosch és Miskolc-Tapolca között. A kerékpárút nyomvonala: Szentpéteri Kapu keleti oldal-Huba u.-Lehel u.- Búza tér - Centrum tömb-Munkácsy u.-Vörösmarty tér-Vörösmarty út alatti aluljáró Danko P. u.-Görgey u., Csabai Kapu keleti oldal - meglévő kerékpárút - Hejő liget-tapolcai park. Dél-keleti kerékpárút. A kerékpárút nyomvonala: Leágazás az Észak-déli kerékpárútról az egyetemvárosnál-Hejő déli part a 304-es út vasúti felüljárójáig, ott keresztezve a 3-as út új nyomvonalát, a vasutat és a 304-es utat a felüljáró keleti nyílása alatt-Hejő part déli oldal Kistokajig
4.3.1.3. A kopóréteg cseréje A helyszíni felmérések alapján megállapításra került, hogy Miskolc közúthálózatán az útburkolat minősége számos helyen útburkolat minősége számos helyen nem megfelelő (töredezett, kátyús, stb.). Miskolcon az útburkolat cseréket az alábbi
17
Miskolc Város Intézkedési terve helyeken célszerű elvégezni az elkövetkező 5 évben az út üzemeltetőjével együttműködésben: -
Csaba vezér útja (3. sz. főút) Soltész Nagy Kálmán u. (3. sz. főút) Szilágyi Dezső u. (3. sz. főút) Király utca (3.sz főút, Lévay József u – Vörösmarty utca) József Attila u. (3. sz. főút) Ady Endre u. (26. sz. főút) Dózsa György u. Vörösmarty u. (Szemere u. – Szilágyi Dezső u.) Kiss Ernő út (Gábor Áron u. – Damjanich u.) Andrássy út (2507. ök. út, Vasgyár út – Kárpáti u.) Árpád út (2505. ök. út, Köln u. – Bölcs u.) Futó utca (2505. ök. út) Szabadságharc u. Lorántffy Zsuzsanna u. (2505. ök. út, Kiss tábornok u. – Bálint u.) Gózon Lajos u. (2505. ök. út) Csermőkei út (2505. ök. út) Kiss Tábornok u. (2505. ök. út, Táncsics Mihály tér – Vince u.) Lónyai Menyhért u. Kerpely Antal u. Mátyás király u. Volgoda u. (Ilona u. – Győri kapu) Forgács Antal u. Miskolci út (3604. ök. út, Szirma, Mohostói út – Babits Mihály u.) Harsányi u. (2515. ök. út) Szolártsik Sándor tér Bacsinszky András u. Arany János u. Szeles u. Kisfaludy u. (3604. ök. út, Tapoly u. – Mura u.) Pfaff Ferenc u. Hideg u. Nagysándor József u. Damjanich u. Petőfi Sándor u. Thököly Imre u. Pallós u. Laborfalvy Róza u. Palóczy u. (Dózsa Gy. u. – Déryné u.) Batthány Lajos u. Muhi u. (2505. ök. út) Mexikóvölgy u. (2519. ök. út)
Az útburkolat kopóréteg cseréjének a költségei nem túl magasak, a költség-haszon arány viszonylag magas. Az ellenállás a megvalósítással szemben alacsony. Szükség szerint a kopóréteg felújítás együtt járhat a teherbírás növeléssel is. A felújítások ütemét összhangba kell hozni az úthálózat fejlesztésekkel is, az építés közben kialakuló romlások elkerülése érdekében. Az útburkolati felújításokkal
18
Miskolc Város Intézkedési terve párhuzamosan több esetben is szükség lehet a járdaburkolatok megújítására is, továbbá a kereszteződések szabványos akadálymentesítése is. 4.3.2. Zajárnyékoló fal építése A közúti közlekedési zaj csökkentésére zajárnyékoló fal létesítésére a beépítési adottságok miatt nem látunk lehetőséget. 4.3.3. Érintettség meghatározása A javasolt intézkedések mellett, a korábban ismertetett módszer szerint meghatároztuk a közúti zajjal érintett lakosság számát. Miskolc város közúti közlekedésből eredő érintettségi adatait belterületre vonatkozóan a következő táblázat mutatja be. Lden távlat zajszint tartományok Óvoda és dB érintett lakos Lakóépület Iskola+ Kórház+ bölcsőde+ 55-60 19100 2333 9 17 2 60-65 19800 1934 6 26 3 65-70 15200 1463 1 20 0 70-75 3200 302 1 1 0 >75 300 35 0 1 0 Léjjel távlat zajszint tartományok Óvoda és dB érintett lakos Lakóépület Iskola* Kórház bölcsőde* 50-55 19300 1991 4 24 4 55-60 16300 1558 3 24 0 60-65 5100 458 1 4 0 65-70 500 62 0 1 0 >70 0 0 0 0 0
terület [km2] 7,12 4,13 2,45 1,08 0,13
terület [km2] 4,48 2,73 1,26 0,27 0,01
*éjszaka az érintettség nem jelent konfliktust; +minden érintett különálló intézményi épület vagy szárny
4.1. táblázat Közúti érintettség és területnagyság Lden és Léjjel /a rendelet előírása szerint 100 főre kerekítve/ Az érintettségi szám megmutatja, azon személyek becsült létszámát, akik olyan lakóépületben élnek, ahol a legzajosabb homlokzatot érő zajterhelés 4 m-rel a talajszint fölött a fent bemutatott táblázat sávjaiba esik. Megjegyzés: Az érintettségi szám meghatározásánál minden egyes épület a legzajosabb homlokzat szerinti sávba esik. Nyilván való, hogy azok a lakosok, akik az épület nem zajforrás felőli oldalán laknak kevésbé érintettek, jelen rendeletek szerinti érintettségi szám a tényleges helyzetet bizonyos mértékben túlbecsli.
19
Miskolc Város Intézkedési terve A jelenlegi ill. az intézkedési terv végrehajtása utáni érintettek számának változását a 4.2. táblázat tartalmazza. Lden zajszint tartományok (dB) jelenleg intézkedési terv 1. fázis 55-60 19600 19100 60-65 18600 19800 65-70 17200 15200 70-75 4000 3200 >75 400 300 Léjjel zajszint tartományok (dB) jelenleg intézkedési terv 1. fázis 50-55 19500 19300 55-60 17400 16300 60-65 5700 5100 65-70 500 500 >70 0 0
különbség (1. int.jelenleg) -500 +1200 -2000 -800 -100 különbség (1. int.jelenleg) -200 -1100 -600 0 0
4.2. táblázat Az intézkedési terv 1. fázis közúti érintettségének hatása Lden és Léjjel /a rendelet előírása szerint 100 főre kerekítve/ A fenti adatokból megállapítható, hogy a tervezett intézkedések után az Lden küszöbérték feletti lakosok száma (63 dB feletti adatok) 21600-ról, 18700-ra csökken, míg az Léjjel időszakban (55 dB feletti adatok) 23600 érintett lakosról 21900-ra fog csökkeni. Megállapítható tehát, hogy a tervezett intézkedések hatása jelentős mértékben csökkenti a határérték feletti lakosok számát. 4.3.4. A tervezett intézkedések megvalósítása utáni időszakra vonatkozó javaslatok – intézkedési terv 2. fázis A 2. fázis tervezése előtt, a 280/2004. (X. 20.) Kormányrendelet megfelelően, az 5 év alatt elvégzett intézkedések hatásának lemérése érdekében, felül kell vizsgálni az intézkedési tervet. Az intézkedések célja, hogy stratégiai küszöbértéket meghaladó zajterheléssel érintett lakosok számának csökkentése, ill. megszüntetése. 4.3.4.1. További hálózatfejlesztések - Az 1. fázisban nem megvalósított fejlesztések 4.3.4.2. A nehézjárművek közlekedésének korlátozása A nehézjárművek közlekedésének korlátozására akkor kerülhet sor, ha a tervezett elkerülő utak megépülnek. Az alábbiakat javasoljuk:
20
Miskolc Város Intézkedési terve - a városban max. 7,5 t tehergépjármű - a Belvárosban csak a max. 3,5 t-s áruszállító tehergépjármű közlekedésének engedélyezése. 4.3.4.3. A kopóréteg cseréje Az 1. fázisban nem megvalósított kopóréteg cserék. 4.3.4.4. Sebességcsökkentés / forgalomcsillapítás A sebességcsökkentés, forgalomcsillapítás intézkedésekre ugyancsak akkor kerülhet sor, ha a tervezett elkerülő utak megépülnek. Az intézkedési tervben javasoljuk a Belvárosra egy Tempó 30 terv kidolgozását, a bevezető szakaszok mentén forgalomszabályozás, szükség esetén sebességkorlátozás. 4.3.4.5. Területhasználat tervezés Az elkészített zajtérkép alapján megállapíthatók azok a területek, ahová lakás, iroda, stb. zajvédelmi szempontból védendő létesítmény építhető. A zajtérkép alapján a közlekedési rendszerhez igazított településtervezést lehet végrehajtani, megállapíthatók a főutaktól szükséges védőtávolságok. A magas zajkibocsátású főutak mellé intézmény, kereskedelmi, szolgáltató létesítmény építése javasolható. A főutak közvetlen közelébe, az út és a lakóház közé 2-3 emeletes raktár, szolgáltató épület építhető. Az új építési területeket úgy kell egymáshoz rendelni, hogy a közlekedési igények ne növekedjenek indokolatlanul. Az ipari területeket a helyközi közlekedési útvonalak, a szolgáltató létesítményeket a helyközi közlekedés, főutakat figyelembe vételével kell elhelyezni. 4.3.4.6. Passzív védelem A fenti eddig javasolt intézkedések csak a zaj mérséklésére szolgálnak, de előreláthatólag egyedül nem tudják biztosítani a megfelelő akusztikai komfortot. Éppen ezért az 1-2. fázisban javasolt intézkedések végrehajtása után, helyszíni mérések alapján lehet javaslatot tenni a lakások lakószobáinak fokozott hanggátlású nyílászárókkal való ellátására. A megvalósítás országos pályázati források keresésével, ill. a lakosság hőszigetelési programjának összehangolásával oldható meg.
5. A vasúti zaj csökkentésére vonatkozó intézkedési javaslatok 5.1. Miskolc zajterhelését befolyásoló vasúti helyzet bemutatása Miskolc városában összesen két vasúti vonal találkozik a város különböző pontjain. A vasútvonalak rekonstrukciójával a város és kistérsége kapcsolatai javíthatók. A vasútvonalak megtartandók, korszerűsítésük szükséges.
21
Miskolc Város Intézkedési terve A keskeny nyomközű vasútvonalak idegenforgalmi hasznosítása várható továbbra is a hivatásforgalom mellett, javasolt a kisvasút meghosszabbítása a Diósgyőri várhoz.
5.2. Javaslatok a vasúti zaj csökkentésére Miskolc stratégiai zajtérképének műszaki dokumentációja alapján megállapítható, hogy jelentős (a küszöbértéket 10 dB-lel meghaladó) zajterhelés van belterületen több zajtól védendő lakóépület környezetében, így •
Alkotmány utca több épületénél.
Éjjel 5-10 dB konfliktus van több épület környezetében, így • • •
Alkotmány utca épületeinél, Pfaff Ferenc utca három épületénél Gyimesi utca 1. épületénél.
Éjjel 0-5 dB konfliktus van számos épület környezetében, így • • • • •
Alkotmány utcára merőleges utcák 4.-5. házánál, MÁV-telep 7 épületénél, Besenyői utca és a Sajószigeti út sarkán 1 épületnél, Vereckei utca 1. épületnél, Tömösi utca 1 épületnél.
Éjjel a küszöbérték feletti zajterhelésű helyek, amelyek területi helyüket illetően nagyfokú megegyezést mutatnak az Lden lehatárolással, jellemzően kiterjedtebbek, a küszöbérték feletti zajterhelés éjjel tehát több védendő létesítményt érint. A zajtérkép alapján megállapítható, hogy a vasút további szakaszai mellett (mindkét vasúti vonal esetében) a beépítési távolságoknak köszönhetően sehol sincs küszöbérték feletti vagy jelentős zajterhelés. Ezeken a helyeken a vasútvonal mellett található védendő épületek környezetében éjjel 45-50 dB közötti zajterhelés mérhető. A Pfaff Ferenc utcai MÁV épületek a területrendezési terv szerint vegyes beépítésű területen találhatóak, melyeket a későbbiekben elbontanak. A Besenyői útnál lévő 1-1 épület (Sajószigeti út, Tömösi utca, Vereckei utca, Gyimesi utca) gazdasági területen található. A vasúti zaj csökkentésére zajárnyékoló fal létesítése* szükséges az alábbi helyeken: - 80. sz. vasútvonal mellett a jobb oldalon, a Lajta utca és az Alkotmány utca mellett (lásd. Int-V-fal-1. ábra) * MÁV feladat
22
Miskolc Város Intézkedési terve
5.3. Érintettség meghatározása A javasolt intézkedések mellett, a korábban ismertetett módszer szerint meghatároztuk a vasúti zajjal terhelt érintett lakosság számát. Miskolc város vasúti közlekedésből eredő érintettségi adatait belterületre vonatkozóan a következő táblázat mutatja be. Lden távlat zajszint tartományok Óvoda és dB érintett lakos Lakóépület Iskola+ Kórház+ bölcsőde+ 55-60 1100 146 0 0 0 60-65 300 44 0 0 0 65-70 0 1 0 0 0 70-75 0 0 0 0 0 >75 0 0 0 0 0 Léjjel távlat zajszint tartományok Óvoda és dB érintett lakos Lakóépület Iskola* Kórház bölcsőde* 50-55 700 85 0 0 0 55-60 200 28 0 0 0 60-65 0 0 0 0 0 65-70 0 0 0 0 0 >70 0 0 0 0 0
terület [km2] 1,44 0,68 0,39 0,27 0,18
terület [km2] 1,15 0,56 0,32 0,24 0,13
*éjszaka az érintettség nem jelent konfliktust; +minden érintett különálló intézményi épület vagy szárny
5.1. táblázat Vasúti érintettség és területnagyság Lden és Léjjel /a rendelet előírása szerint 100 főre kerekítve/
Az érintettségi szám megmutatja, azon személyek becsült létszámát, akik olyan lakóépületben élnek, ahol a legzajosabb homlokzatot érő zajterhelés 4 m-rel a talajszint fölött a fent bemutatott táblázat sávjaiba esik. Megjegyzés: Az érintettségi szám meghatározásánál minden egyes épület a legzajosabb homlokzat szerinti sávba esik. Nyilvánvaló, hogy azok a lakosok, akik az épület nem zajforrás felőli oldalán laknak kevésbé érintettek, jelen rendeletek szerinti érintettségi szám a tényleges helyzetet bizonyos mértékben túlbecsli. A jelenlegi ill. az intézkedési terv végrehajtása utáni érintettek számának változását az 5.2. táblázat tartalmazza. Lden zajszint tartományok (dB) jelenleg intézkedési terv 55-60 1300 1100 60-65 600 300
különbség (int.-jelenleg) -200 -300
23
Miskolc Város Intézkedési terve 65-70 70-75 >75
200 100 0
0 0 0 Léjjel
zajszint tartományok (dB) jelenleg intézkedési terv fázis 50-55 900 700 55-60 300 200 60-65 200 0 65-70 100 0 >70 0 0
-200 -100 0
különbség (int.-jelenleg) -200 -100 -200 -100 0
5.2. táblázat Az intézkedési terv vasúti érintettségének hatása Lden és Léjjel /a rendelet előírása szerint 100 főre kerekítve/ A fenti adatokból megállapítható, hogy a tervezett intézkedések után az Léjjel időszakban (55 dB feletti adatok) 600 érintett lakosról 200-ra fog csökkeni. Megállapítható tehát, hogy a tervezett intézkedések hatása jelentős mértékben csökkenti a határérték feletti lakosok számát.
6. IPPC üzemek A zajtérképek alapján megállapítható, hogy stratégiai zajtérkép készítés szabályai szerint > 75 dB feletti, ill. 70-75 dB közötti zajterhelés a védendő épületek közelében nem található sem éjjel (lásd I-Z–Léjjel) sem nappal (lásd I-Z–Lden). 65-70 dB közötti zajterhelés található Lden időszakban: - Holcim és a Kalcinátor Kft. környezetében, a Pesti út mentén (5 db lakóépületnél. 60-65 dB közötti zajterhelés található Lden időszakban: - Holcim és a Kalcinátor Kft. környezetében, a Bizony Ákos és Fogarasi utcák lakóépületeinél. 55-60 dB közötti zajterhelés található Lden időszakban: - Holcim és a Kalcinátor Kft. környezetében, a Foch János u., Fogarasi u., Nagyszebeni u., Koboz u., kázmér u., Csaba vezér út, Garbai S. u., Világ u., Cement u., Futó u., Görgős u., Ács u., Bádogos u., Szűcs S. u., Deák F. utca lakóépületeinél és az Erzsébet királyné útja mentén 3 db lakóépületnél. 55-60 dB közötti zajterhelés található Léjjel időszakban: - Holcim és a Kalcinátor Kft. környezetében, a Pesti út és a Bizony Ákos utcák lakóépületeinél. 50-55 dB közötti zajterhelés található Léjjel időszakban: - Holcim és a Kalcinátor Kft. környezetében az alábbi utcákkal határolt területen: Fogarasi út – Koboz utca – Csaba Vezér út – Balassi Bálint utca –
24
Miskolc Város Intézkedési terve Rozmaring utca – Mész utca – Futó utca – Farkas Antal utca – Görgős utca – Ács utca – Bádogos utca – Eszperantó utca – Bognár utca – Pesti út. 45-50 dB közötti zajterhelés található Léjjel időszakban: - Holcim és a Kalcinátor Kft. környezetében az alábbi utcákkal határolt területen: Gátőr utca – Malom utca – Sütő János utca – Világ utca – Beniczky Lajos utca – Deák Ferenc utca – Borbély utca – Cukrász utca – Esztergályos utca – Kárpitos utca – Kovács utca – Kőműves utca –Lakatos utca – Erzsébet királyné útja – Vizirózsa utca – Kaffka Margit utca – Pesti út. A fentiek alapján megállapítható, hogy a -
Holcim Hungária Cementipari Zrt. Kalcinátor Kft.
okoz stratégiai küszöbérték feletti zajterhelést. Ennek oka a stratégiai zajtérkép készítés módszere és a magyar jogszabályok közötti különbség eltérésével magyarázható. Jelenleg a két IPPC üzemben nincsen termelés, azonban ha a későbbiekben újraindítják az üzemeket, akkor a fenti zajterhelésekre lehet számítani. Továbbiakban a zajcsökkentésre kötelezés a környezetvédelmi hatóság feladata. A zajszint túllépés megállapítására, zajcsökkentési intézkedésekre a magyar jogszabályok szerint, a védendő létesítmények tényleges magasságának figyelembe vételével kerülhet sor.
7.
Csendes területek kijelölése
„A város csendes területe az önkormányzat által jogszabály szerint kijelölt, zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület, ahol valamennyi zajforrásra teljesülnek a jogszabály szerinti szigorúbb zajterhelési határértékek.” A zajmentes környezet az önkormányzat által jogszabály szerint kijelölt, beépítetlen terület, ahol sem közlekedési, sem ipari vagy szabadidős zajforrástól származó zavaró zaj nem észlelhető. A 280/2004. (X. 20.) Kormányrendelet 9. § szerint: (3) Az intézkedési tervben kell meghatározni azokat a zajcsökkentési vagy más, a zaj elleni védelmet célzó műszaki, szervezési, településrendezési megoldásokat és egyéb intézkedéseket (például hatósági eljárás kezdeményezését), amelyekkel megakadályozható a zaj növekedése azokon az önkormányzat által kijelölt csendes területeken, a zajtól védendő vagy védelemre szánt területeken, ahol a zajjellemzők megfelelnek a következő stratégiai küszöbértékeknek vagy nem haladják meg azokat: a) üzemi zajforrás esetén Lden = 46 dB, Léjjel = 40 dB. b) közlekedési zajforrás esetén Lden = 63 dB, Léjjel = 55 dB. A hazai környezeti zajvédelemben már mintegy 20 éve szerepel ez a fogalom, még ha a szabályozási tervekben eddig ritkán foglalkoztak is ezzel. Az ilyen terület kijelölésének szabályai meghatározottak (lásd az 1991. évi XX. tv.): 25
Miskolc Város Intézkedési terve „KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI IGAZGATÁS Építésügy Környezet- és természetvédelem 85. § (1) A települési önkormányzat képviselőtestületének feladat- és hatáskörébe tartozik: c) területek zajvédelmi szempontból fokozottan védetté nyilvánítása; d) csendes övezet kialakításának elrendelése a zaj ellen fokozott védelmet igénylő létesítmény körül; e) helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályok megállapítása;” Ezt az alábbiak szerint kell végrehajtani: 1. A város önkormányzat képviselő testülete ki kell jelölje a város területén belüli csendes területeket, tehát azokat a területeket, melyek elzajosodása a továbbiakban megakadályozandó. 2. A csendes területek kijelölésének folyamatát helyi rendeletbe kell beilleszteni. Ezek a területek lényegében az üdülőterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület olyan kijelölt részét jelentik, ahol a kedvező zajhelyzetet hosszútávon biztosítani kívánják. Ezekre a területekre, ill. azok környezetében ipari, közlekedési zajforrás még védelemmel sem telepíthető. Ezeken a területeken a megengedhető maximális lakosszám-sűrűség értékét is meg kell adni. A fenti követelmény az összes zajforrás (közút, vasút, ipar, stb.) együttes zaját korlátozza. Megjegyezzük, hogy ez az érték meglehetősen szigorú, így ezzel a kikötéssel a nyugodt területek elzajosodása megakadályozható, ugyanakkor elég magas ahhoz, hogy a meglévő, már eddig is fokozott védelmet igényelt (pl. üdülőterületek) beleessenek. A kijelölést térképi formában is meg kell jeleníteni, és fel kell tüntetni a terület szabályozási tervén.
7.1. Védelem alatt álló területek Miskolcon A helyi jelentőségű védett és védendő természeti értékei az alábbiak: • Miskolc-Tapolca parkrendszere • Greutter-kert • dr. Kovács Miklós rózsagyűjteménye • Junó Szálloda melletti és Szatmári Király Pál utcai mocsáriciprusok • Majális parki égeres • Boldogasszony papucsa élőhely • Vár utcai vadgesztenye fasor • Gárdonyi Géza Művelődési Ház parkja • Kisköves • Kőszál • Vár utcai törökmogyorófák • Görömbölyi gyurgyalag fészkelőhely és bányató
26
Miskolc Város Intézkedési terve • • •
Tapolcai régi mészkőbánya (Várhegyi felhagyott kőfejtő) Avasi Arborétum Bulgárföldi fekete nyárfa
Tájvédelmi szempontból értékes területek és értékek: • ökológiai folyosó, • magterület, • pufferterület, • tájképi szempontból értékes terület, Miskolc közigazgatási határán belül található Natura 2000 területek: • Bükk-fennsík és a Lök-völgy • Miskolctapolcai Tatár-árok – Vörös-bérc • Kisgyőri Ásottfa-tető – Csókás-völgy • Sajó-völgy • Bükk-hegység és peremterületei 7.2. Csendes területek Csendes területek az Lden< 50 dB zajterhelésű területek. A zajtérkép alapján vannak olyan területek, melyek a vizsgálat alapján csendes területté kijelölhetőek lehetnének. Ugyanakkor a várost érintő tervezés alatt álló közlekedési fejlesztések valamint a meglévő egészségügyi, turisztikai funkciók fejleszthetősége miatt mérlegelni szükséges a védelem ilyen eszközének alkalmazását, azaz a csendes terület kijelölés szükségességét.
8. Költség, haszon A dokumentációban leírt intézkedések becsült költségét a 10.1. táblázat tartalmazza. (Fontos kiemelni, hogy a tervezés jelenlegi fázisában kizárólag egy a szakmai tapasztalaton alapuló becslést végeztünk. A 2. fázisban jelölt tételek estében a pontos költség az 1. fázisban elvégzett zajvédelmi intézkedések függvényében, új felmérések után határozható meg (pl. passzív védelem). Zajvédelmi intézkedések esetén a haszon elsősorban externális társadalmi haszonként értelmezhető. A társadalmi költség-haszon elemzés alapadati többek között a pénzügyi elemzés adatai is, kiegészülve a projekt megvalósulása esetén jelentkező externális és egyéb társadalmi hasznokkal.
8.1. Az externális és egyéb társadalmi hasznok 8.1.1. Az externális hasznok Amint az intézkedések alapvető céljából is következik az elsődleges haszon a Miskolc lakosságának zaj elleni védelme. Az intézkedések megvalósulásával az érintett a területen élők zajterhelése csökken. A közlekedés és ezen belül is elsősorban a közúti közlekedés egyik neuralgikus pontja annak egészségkárosító hatása, ezen hatások mérése, illetve az, hogy ezen
27
Miskolc Város Intézkedési terve károkat ki fizeti meg. Általában kevesebbet foglalkoznak a közlekedés által okozott zaj és rezgések egészségkárosító hatásaival, de szakirodalom azért addig eljut, hogy ezek az egészségkárosító hatások elmaradnak a levegő szennyezés hatásaitól. A szakirodalmakban eltérő értékekkel találkozhatunk, van ahol a közúti közlekedés zajának károsító hatását levegőszennyező hatás felére becsülik más esetekben ennél kisebb értékűre harmada, negyedére becsülik. A vizsgálatok részletes megbízható elemzése úgy tűnik még várat magára. A zaj káros egészségügyi hatásai a következők: − halláskárosodás, − beszédérthetőség romlása, − alvás zavarása, amelynek következményei lehetnek többek között magas vérnyomás, megemelkedett pulzus, érösszehúzódás, a légzés megváltozása, szívritmus-zavar, utóhatás: kipihentség hiánya, teljesítőképesség csökkenése. − fiziológiai hatások, amelyek lehetnek ideiglenesek, de állandóak is: magas vérnyomás alakulhat ki, és károsodhatnak a szív koszorúerei. − mentális betegségek, − teljesítőképességre kifejtett negatív hatások, − társasági viselkedési hatások, bosszúság, kellemetlenség. Sérülékeny csoportok: − egyes betegségben szenvedő vagy jellemzőkkel rendelkező emberek (pl. magas vérnyomás, − kórházban vagy otthon gyógyuló emberek, − autisták, értelmi sérültek, − halmozottan sérültek, − mozgáskorlátozottak, − összetett kognitív feladatokkal foglalkozó emberek, − látássérültek, − hallássérültek, − magzatok, csecsemők és kisgyermekek, − idősek. Az egészségkárosodás a következőképen jeleníthető meg számszerű értékekkel: − táppénzes állomány napjainak a száma, − kórházi ápolási napok száma, − új rokkantsági esetek száma, − és a halálesetek száma. A zajszint csökkenés arányában csökkennek a fent felsorolt káros hatások, melynek indirekt társadalmi, gazdasági haszonként (kevesebb betegszabadság, nagyobb munkabírás,…) nehezen számszerűsíthetők. 8.2.
Egyéb társadalmi hasznok
Az egyéb társadalmi hasznok többes számú megjelölése ellenére itt mindössze egyet veszünk számításba, mégpedig az érintett lakóingatlanok értéknövekedését.
28
Miskolc Város Intézkedési terve Egy adott lakóterületen létesített nagy forgalmú út megépítésével, annak hatására jelentősen csökken az ottani ingatlanok értéke. Az értékcsökkenés elismertethető Magyarországon már számos megegyezés és bírósági döntés született a kártalanításra, a kár mértékének megállapítására. Legutóbb nagy port ver fel a Budapest, M5 ap. bevezető szakasz esete, ahol a megengedettnél lényegesen nagyobb zajterhelést okozó forgalom zúdult a Wekerle telepre. Bírósági döntés értelmében a perlő lakók kártérítést kaptak az elmaradt zajárnyékoló fal építése miatt. Az említett eseten túl más esetekben is születtek a károsultak javára szóló döntések, de nemzetközi példák is találhatók ilyen esetekre. A mi esetünkben az említettekkel szemben fordított a helyzet, zajvédelemmel ellátott terület lakóingatlanainak értéknövekedésével lehet számolni. Az irodalmi feltárás eredményeként a közúti forgalom lakóingatlanok értékére gyakorolt hatását a hedonikus ármódszer segítségével lehet számszerűsíteni. A hedonikus ármódszer: Ez a módszer a rendelkezésre álló empirikus adatok alapján nagy mintákon végez statisztikai elemzéseket. A nagyszámú ingatlan adásvételi ár mellett a változók négy csoportjára gyűjt információt: pl. szobák száma, elérhetőség, szomszédságra vonatkozó változók, környezeti változók. A négy csoportba tartozó ismérv alapján az ingatlanárak becslésére staisztikai modell készül. Ezt követően a kompenzációra jogosító hét faktort (köztük a zajt) is bevonják a modellbe, hogy az ingatlanok árára gyakorolt hatásukat kimutassák. A kompenzációra jogosító hét faktor közül végül egyedül a zaj került be a modellbe, mert a legtöbb kártérítési követelés a zajra hivatkozik, a vásárlók döntésük meghozatalakor jellemzően nagy fontosságot tulajdonítanak a környék csendességének, a zaj szoros kapcsolatban áll a másik hat kompenzációra jogosító tényezővel is és végül mind a hét tényező számszerűsítése túlzott költségekkel jár. A kapott eredmények alapján a forgalmi zaj 1 decibellel való növekedése az ingatlanok árát 0,60 százalékkal csökkenti. Összegezve a hasznokat megállapítható, hogy az intézkedések végrehajtását követően egyfelől csökken a zaj okozta egészségi panaszok száma, és 1 decibel zajcsökkenéssel átlagosan 0,6 százalékkal nő az érintett ingatlanok ára.
9. Javaslat a közönségtájékoztatásra Az Irányelvben a tájékoztatás és a közvélemény részvétele elő van írva a zajterhelés mérséklését célzó cselekvési tervek összeállításakor. A zajterhelés csökkentésével kapcsolatos tervezési munka hosszú távú folyamat. A magas szintű elfogadhatóság támogatja a kívánt hatást és a tervezett intézkedések eredményességét a lakosság, és ugyanígy az érintett hatóság részéről. A közvéleménynek a projekt legelejétől fogva történő folyamatos tájékoztatása a folyamatban lévő eseményekről lehetőséget biztosít az embereknek a részvételre. A tapasztalat megmutatja, hogy az eljárások és az intézkedések elfogadottsága sokkal magasabb olyankor, amikor az érintett 29
Miskolc Város Intézkedési terve lakosok a kezdeti fázisban informálva voltak az intézkedések miben létéről, hatásköréről és fontosságáról. Ugyanígy a lakosság mindennapi “bizalmas” ismeretei a lakóhelyet érintő ügyekről sokat segíthet a tervezőnek. Szintén igen gyakran van nagy jelentősége az intézmények és szervezetek, pl. a közlekedési szervezetek illetékességének és erőforrásainak. A tájékoztatás fontos tényezője a zajcsökkentéssel kapcsolatos tájékozottság javítása a helyi politikusok, művészek és tisztviselők révén, ami a a lakosságot részvételre, a project és a kezdeményezések támogatására bátorítja. Nagyon lényeges, hogy kezdettől fogva legyen felelős személy vagy munkacsoport, aki ellátja a koordinálás és a közvetítés feladatait egyrészt a hatóság és az érintett szakértők között, másrészt ellátja ugyanezeket a feladatokat a közvéleménnyel összefüggésben is. Ez a moderátori szerepkör kiterjed a kidolgozás folyamatán a szakértői csoporttal történő szóbeli egyeztetések és megállapodások előkészítésére és lebonyolítására. A moderátor biztosítja az információk áramlását és az átláthatóságot. Biztosítja továbbá a vélemények figyelembevételét és azt, hogy az érdekeltek között konszenzus jöhessen létre. Ha a konszenzus nem lehetséges, akkor dönt. A moderátor kötelessége az ülésekről szóló tájékoztató összeállítása is.
9.1. Intézkedési terv publikálása Az intézkedési terv témái publikálásának több lehetősége is van. Az Irányelv előírja a cselekvési terv legfontosabb pontjainak összegző ismertetését, a világos érthető közlési formát, a könnyű elérhetőség biztosítását. 9.1.1.Sajtókampány / Internet Az egész eljárás során a sajtó a legfontosabb partner. A közvélemény tájékoztatására rendszeresen sajtóértekezleteket kell tartani. Az újságírókat rendszeresen tájékoztatni kell és kell legyen működő hírszolgálat. Az Internetet fel lehet használni a tájékoztatásra a projekt folyamán. Egy e célra szolgáló honlapon lehet közzétenni a fontos információkra: 9.1.2.Nyilvános együttműködés Nagyon fontos a nyilvános együttműködés biztosítása a cselekvési terv teljes folyamatában. Ez nem csak az adott terület érintett lakosságára vonatkozik, hanem az érintett politikusokra és a közérdekű szervezetekre is.
9.2. Tájékoztatási javaslat Miskolc részére Jelen megbízás kereti között a javasoljuk a zajtérképek és intézkedési tervek a következő fejezetben található összefoglalójának valamint a grafikus ábráknak az internetes publikációját, lehetőség szerint Miskolc város hivatalos honlapján. Az interneten lehetőséget kell biztosítani a közvélemény visszajelzéseinek, valamint a visszajelzések feldolgozására is.
30
Miskolc Város Intézkedési terve
10. Összefoglalás A „Miskolc zajtérkép 2012” Konzorcium a 280/2004 (X.20.) Kormányrendelet és a 25/2004. (XII.20.) miniszteri rendelet előírásai szerint elkészítette Miskolc Város közúti és vasúti közlekedésből eredő stratégiai zajtérképeit, valamint a zajtérképen alapuló stratégiai intézkedési tervet. Meghatároztuk zajterhelési térképet, a konfliktustérképet és a magasabb zajterhelésnek kitett személyek számát. A stratégiai zajtérképekből, analízisből az alábbiak állapíthatók meg: Közút A zajtérkép alapján megállapítható, hogy különösen magas a zajterhelés (Lden>75 dB, azaz 10 dB-nél nagyobb konfliktus) • Csaba vezér út (3. sz. főút; Fogarasi u. – Nagyszalonta u.) • József Attila út (3. sz. főút; Besenyői út – Vásártéri u.) • József Attila út (3. sz. főút; Zsigmond Vilmos u. – Szekerész u.) • Szentpéteri kapu (26. sz. főút; Bulcsú u. – Levente Vezér u.) melletti lakóépületek környezetében. Vasút A zajtérkép alapján megállapítható, hogy jelentős (a küszöbértéket 10 dB-lel meghaladó) zajterhelés van több zajtól védendő lakóépület környezetében, így •
Alkotmány utca több épületénél.
A feladat második részeként, az aktualizált zajtérképek valamint a fent említett jogszabályok alapján elkészítettük Miskolc stratégiai intézkedési tervét. A zajcsökkentési intézkedési tervet az alábbiak szerint építettük fel: 1. Fázis A következő 5 évben a város által tervezett, ill. az országos közlekedési projektekben szereplő intézkedések zajvédelmi szempontú hatása. Az intézkedések célja, hogy stratégiai küszöbértéket 10 dB-el meghaladó zajterheléssel érintett lakosok számának csökkentése, ill. megszüntetése.
2. Fázis A tervezett intézkedések megvalósítása után további szükséges és lehetséges intézkedések. A 2. fázis tervezése előtt, a 280/2004. (X. 20.) Kormányrendelet megfelelően, az 5 év alatt elvégzett intézkedések hatásának lemérése érdekében, felül kell vizsgálni az intézkedési tervet. Az intézkedések célja, hogy stratégiai küszöbértéket meghaladó zajterheléssel érintett lakosok számának csökkentése, ill. megszüntetése.
31
Miskolc Város Intézkedési terve
1.fázis javaslatai: Hálózatfejlesztés • 306 sz. főút folytatásának építése az M30 autópálya végétől a jelenlegi 306. sz. főút végéig (Bosch út II. ütem). A főút biztosítja majd a városon kívül közlekedést észak-déli irányban. Az út segítségével a város érintése nélkül meg lehet majd közelíteni a 26. sz. főutat. • Belvárosi belső körgyűrű nyugati átkötés (Petőfi utca és Meggyesalja utca között) kialakítása • Északi tehermentesítő (Volgoda út) 2x2 sávosra történő bővítése • Kiss Ernő u. meghosszabbítása a Harmadik utcán keresztül az Andrássy utcáig • a 3. sz. főút belső elkerülő útjának kiépítése a Vörösmarty úton, a létesítendő Y-hídon tovább a Kandó térig. • Thököly út szélesítése • Ifjúság útja összekötése a Csermőkei úttal A közösségi közlekedés fejlesztése - Közösségi közlekedés fejlesztése, tömegközlekedés előnyberészesítése A közösségi közlekedés és a nehéz áruszállítás járműveinek felújítása - Járműbeszerzés (korszerű autóbuszok és villamosok beszerzése) Közlekedés szervezés + parkolás - A belváros forgalomcsillapítása, a tranzitforgalom „kiszorítása” a városi hálózatról a tervezett elkerülő utakra. (Miskolc északi elkerülő út) - Kerékpárutak fejlesztése, építése. Továbbá a meglévő kerékpárutak javítása, biztonságosabbá tétele. A kopóréteg cseréje 2.fázis javaslatai: További hálózatfejlesztések A nehézjárművek közlekedésének további korlátozása - a városban max. 7,5 t tehergépjármű - a Belvárosban csak a max. 3,5 t-s áruszállító tehergépjármű közlekedésének engedélyezése. További sebességcsökkentés / forgalomcsillapítás További kopóréteg cseréje Területhasználat tervezés Javasoljuk, hogy a Belváros környezetminőségi szempontból legyen kiemelten védett.
32
Miskolc Város Intézkedési terve Az elkészített zajtérkép alapján megállapíthatók azok a területek, ahová lakás, iroda, stb. zajvédelmi szempontból védendő létesítmény építhető. A zajtérkép alapján a közlekedési rendszerhez igazított településtervezést lehet végrehajtani, megállapíthatók a főutaktól szükséges védőtávolságok. A magas zajkibocsátású főutak mellé intézmény, kereskedelmi, szolgáltató létesítmény építése javasolható. A főutak közvetlen közelébe, az út és a lakóház közé 2-3 emeletes raktár, szolgáltató épület építhető. Passzív védelem Az elvégzett vizsgálatokból megállapítható, hogy az 1-2. fázisban javasolt intézkedésekkel jelentősen csökkenthető a magas zajterhelésnek kitett lakosok száma. Azokon a területeken, ahol még az intézkedések után is stratégiai küszöbértéket meghaladó lesz a zajterhelés, helyszíni mérések alapján passzív védelem kialakítását javasoljuk. A megvalósítás országos pályázati források keresésével, ill. a lakosság hőszigetelési programjának összehangolásával oldható meg. Vasút A vasúti zaj csökkentésére zajárnyékoló fal létesítése szükséges az alábbi helyeken: -
Int-V-fal-1: Miskolc-Budapest (80-as) vasútvonal környezete
33
Miskolc Város Intézkedési terve Összesítő táblázat a javaslatok, költségek megadásával 1.fázis sorrend 1. 2.
projekt neve Bosch II. (306. sz. főút) Miskolc északi elkerülő Belvárosi belső körgyűrű nyugati átkötés (Petőfi utca és Meggyesalja utca között)
3.
Északi tehermentesítő út 2x2 forgalmi sávos kialakítása,
4.
Kiss Ernő utca meghosszabbítása, rávezetés az Andrássy utcára
6. 7. 8.
9. 10. 11. 12. 13.
felelős
költségek (Forrás/Forint)
NIF
KÖZOP forrás
Miskolc önkormányzata Miskolc önkormányzata
Miskolci önkormányzata Miskolc Thököly út szélesítése önkormányzata Ifjúság útja összekötése a Csermőkei Miskolc úttal önkormányzata üzemeltető tömegközlekedési járműpark felújítása és/vagy Miskolc Önkormányzata üzemeltető Körvillamos kialakítása és/vagy Miskolc Önkormányzata Miskolc Közlekedés szervezés Önkormányzata Kopóréteg csere (a dokumentációban a út üzemeltetőjével fontossági sorrend alapján) együttműködésben Miskolc Kerékpárút fejlesztése Önkormányzata vasúti zaj csökkentésére zajárnyékoló falak építése a dokumentációban leírt MÁV helyszíneken
4 500 000 000
3 180 000 000
50 000 000 2 027 844 000 120 000 000 78 300 000
2. fázis sorrend
2.
projekt neve az 1. fázisban meg nem valósult projektek az 1. fázisban meg nem valósult kopóréteg cserék
3
Tempó 30 terv a Belvárosra
4.
passzív védelem (az 1. és 2. fázis végrehajtása, helyszíni mérések után)
1.
felelős
költségek (Forrás/Forint)
-
-
Miskolc Önkormányzata Miskolc Önkormányzata, közútkezelő, pályázati források hőszigetelő program (lakosság)
-
10.1. táblázat Összefoglaló a költségekről, felelősökről
34
