Stratégiai terv
Gáthy Zoltán Városi Könyvtár és Helytörténeti Múzeum H-2510 Dorog, Bécsi út 42. H-2511 Dorog, Pf.: 17. Tel./Fax: +36 33/509 640 E-mail:
[email protected]
STRATÉGIAI TERV „A kultúra nem könyvesláda, tele avult, bár tisztes fóliánsokkal. A kultúra: mozgás, cselekvés, a továbbgondolkodás képessége.”1 Bevezető A dorogi, városi könyvtárban az elmúlt 10 év alatt számos és mélyreható változás indult el, ment végbe, és tart a mai napig is: szakmai, személyi, tárgyi (eszközpark), külső megjelenés, kubatúra, virtuális. 2014-ben nehéz szakmai döntést kellett meghoznunk: megszüntettük a fiókkönyvtárat (a művelődési házban). De már előtte, 2013-ban – döntési lehetőség nélkül – megyei szinten megszüntették az évekig előkészített és megvalósított (kistérségi) mozgókönyvtári hálózatot (és együttműködést), amiben sok munkánk volt. Ebből két dolog következik. Egy. Ugyan a fiókkönyvtárban volt plusz, a művelődési ház alkalmazásában álló munkatársunk, és a mozgókönyvtári rendszer kialakításában – magunk koordinátorként és szakmai felelősként – szintén (a helyi önkormányzatok által) szerződött emberekkel dolgozhattunk, mégis tartalék erőinket voltunk képesek összpontosítani: a fiókkönyvtár patronálásával szakmai tanácsok, állományának figyelése, beszerzése terén, valamint a térségi könyvtárakhoz való kiutazásokkal, a 1
Leonyid Maximovics Leonov (1899. május 31. — 1994. augusztus 8.) orosz regény- és drámaíró, akit mélyen pszichologizáló szenvedésjellegű prózája miatt a 20. század Dosztojevszkijének tartanak.
1
Stratégiai terv
könyvtári program betanításával és szervezéssel. Kettő – jelenünk és jövőnk szempontjából kulcsfontosságú: ezeket, a mostanra felszabadult energiákat, tapasztalatokat az újítások felé tudjuk terelni. A tárgyi feltételek megváltozása alatt elsősorban a technikai eszközöket értjük. Több mint két éve – egy pályázatnak köszönhetően – teljesen kicserélődtek az olvasói gépeink, a munkaállomások és a multifunkcionális hardverek. Új, fiatal kollegináink az új kihívásokat más szemmel nézik. Informatikus könyvtáros, művelődésszervező és pedagógus végzettségük több téren kamatoztatható. A könyvtár online (Facebook, majd Skype) kapcsolattartási feladatköre és karbantartása – minden más részterület biztos ismerete mellett –, valamint az archiválás, a helytörténeti anyag minél teljesebb digitalizálása – ami nagyon régi tervünk, sőt hangsúlyozott törekvésünk, tárgyi feltételeink mellet számukra könnyen megoldható feladat. A könyvtár ezen „virtuális” fejezete részben szabadon, részben regisztrációs feltétel mellett lesz elérhető. Mindez a még fejlesztés alatt álló, új honlapunkon keresztül – mint a külső megjelenésre sokat adó –, közös elképzeléseinket is tolmácsolva. A honlap hivatott arra, hogy az új arculat előfutára legyen. Részben modern, ízléses, átlátható, ugyanakkor rengeteg kapcsolódással, hivatkozással, információval ellátott weboldal; másrészt pedig a város egységes arculatát (a dorogi címer színvilága és az egységesített intézménylogók miatt) hordozó sokadik városi intézmény elektronikus/online felülete. Végül az épület teljes körű felújítását kell, hogy megemlítsük, ami az általános közhangulatnak, mindenkinek nagyon jót tett. Nagy örömmel vagy ámulattal, nagy megelégedéssel vagy megilletődve jöttek be látogatóink, és jönnek újak azóta is. Így külső-belső megjelenésünk – az azt megelőző hosszú várakozás után – totálisan más hangulatot sugároz. Sokáig régi-új munkahelyünknek neveztük a könyvtárat, hiszen gyakorlatilag újjáépítették az egészet, átrakták a közfalakat, új kubatúrát kapott, új külsőt öltött magára, s a nyílászárók immár nem komoran, hanem hívogatóan tekintenek az úton elhaladókra. Ami még a környezetünket, közvetlen vonzásterünket illeti, 2015-ben, bányásznapon átadták tőszomszédságunkban a Schmidt Sándor Agorát. Ezzel egy olyan patinás, hagyományőrző, többfunkciós közteret számunkra is lehetőségül kínálva, mely rendezvényeinknek, és a város (marketing, kulturális, oktatási) intézményeivel való együttműködésünknek közös tere lehet. Ezt a fejlődést/fejlesztést kívánjuk folytatni, megbecsülni, s leginkább – szemlélet és szolgáltatások terén – új tartalommal megtölteni.
2
Stratégiai terv
Feladatok és célok kitűzése: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Önmeghatározás újragondolása; konstruktív szerepvállalás, együttműködések kialakítása; kapcsolatrendszer átértékelése (új partnerek bevonása); ügyfélszolgálat bővítése (partneri elégedettség mérése, kérdőívek); eszközpark fejlesztése; virtuális könyvtári funkciók kiterjesztése; helyi kulturális értékek speciális kezelése, népszerűsítése (pl. vetélkedőkkel); 8. rendezvények továbbgondolása (közösségi élet fejlesztése); 9. kiállítótér fejlesztése; 10. mindezeket figyelembe vevő folyamatos pályázatfigyelés; 11. folyamatos menedzselés; 12. személyi feltételek; 13. állományrevízió. Némelyekről csak érintőlegesen, némelyekről kissé bővebben szólunk. A kiemelt pontok nem feltétlenül fontossági sorrendet feltételeznek, de az első helyen megemlített önmeghatározás újragondolását alapvetőnek és lényegesnek tartom. Ezzel kezdjük az alábbi gondolatokat, a részegységeket pedig kisebb-nagyobb arányban fogalmaztuk bele. A könyvtár – magyarul a görög bibliothéka szó tükörfordítása – klasszikus értelemben az írott dokumentumok, írásos emlékek gyűjtésére, megőrzésére és ápolására, később közzétételére hivatott/szakosodott objektum, a könyvnyomtatás megjelenését követően fokozatosan és szó szerint még inkább könyv-tárrá váló intézmény.2 Manapság viszont egy tartalmában és minőségében sokkal többet hordozó fogalommá és valósággá formálódó fórum a kulturális közterek sorában – szükségszerűen és természetszerűleg. A mai információstársadalmi közegben szinte lehetetlen megmondani, milyen lesz a jövő könyvtára, és „milyen feladatokat lesz képes ellátni… A könyvtárügy [már] 2008-2013. évi stratégiájának tervezete [is] célként fogalmazza [fogalmazta] meg a nyilvánosságra kerülő adatok, információk közvetítését, a nemzeti kultúrához való hozzáférést. Ezért a könyvtárak fontos törekvése, hogy az új technológiák bevonásával magasabb szintű szolgáltatásokat közvetítsenek, újabb felhasználói rétegeket vonjanak be a könyvtári és információszolgáltatás hatáskörébe, képesek legyenek a XXI. századi könyvtárhasználó igényeinek kielégítésére.”3
2
Az intézményesülés előtt minden könyv-, magángyűjteményt, még a könyvespolcot is könyvtárnak neveztek. És még korábban csak uralkodóknak voltak birodalmi magángyűjteményei. 3 Mihalik Laura: Virtuális valóság, virtuális könyvtár. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 56. évf. (2009) 11-12. szám. = http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5241&issue_id=510
3
Stratégiai terv
Az információhordozók robbanásszerű megváltozása és átalakulása forradalmasítja a könyvtárról alkotott elképzeléseinket, toposzainkat és előítéleteinket is. Manapság nem csak a különböző adathordozókon rögzített dokumentumok tárolására kialakított helyet, épületet, és ezen dokumentumok gyűjtésére, gondozására, feltárására, rendszerezésére, őrzésére és szolgáltatására hivatott intézményt tekintjük könyvtárnak!4 Hiszen a legújabb felhasználói igények és a legkorszerűbb technikai eszközök kölcsönhatásának eredményeként már megszületett a virtuális könyvtár fogalma.5 Ráadásul a virtuális könyvtárak egy részét nem is „klasszikus” könyvtárak tartják fönn. A virtuális könyvtár kifejezés alatt azonban ma több mindent értenek, nagyon tág fogalom – még az internetre is használják szinonimaként –, így nem vállalkozunk arra, hogy a meghatározását taglaljuk. Mindenesetre felvillantunk néhány fontos aspektust, amit „virtuális könyvtári oldalról” továbbgondolásra alkalmasnak gondolunk. Alapvetően azokat a funkciókat kell figyelembe vennünk, amelyek a megszokott könyvtári szerepekhez köthetők, de új információtechnológiákat feltételeznek, alkalmaznak. A hangsúly itt az elektronikus formában történő felhasználáson van. Az alapfeladatok megmaradnak: információgyűjtés, rendszerezés és szolgáltatás. A könyvtári munka: módszerei modernizálódnak, hatékonysága nő. A szolgáltatások mennyisége és minősége bővül. Részben/egészben digitalizált helytörténeti állomány. Ritka, sérült/sérülékeny, egyedi dokumentumok digitalizálása, archiválása. Online hozzáférés: katalógus(ok)hoz; akár hosszabbításhoz és előjegyzéshez is. A szolgáltatások online kifizetésének lehetőségei. Online kommunikáció – tér-idő kikerülése. E-könyv (=e-book) szolgáltatás: eszközökkel és letöltéssel. E-folyóiratok. Virtuális kiállítás, virtuális gyűjtemények. Országos adatbázisok közvetítése (pl. Magyar Elektronikus Könyvtár). Internetfelhasználó-képzés (az idősebb korosztály számára). Szakemberek szaktudással és hozzáértéssel közvetítenek a rendszerben. Az információk ellenőrzése és hitelessége garantált. Ezekkel a lehetőségekkel – ezen funkciók folyamatos kiterjesztésével – a könyvtár szerepe felértékelődni látszik, jelentősége újra megnövekedik. A rendszer nem válhat teljesen személytelenné, mert továbbra is 4 5
https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6nyvt%C3%A1r Mihalik Laura uo.
4
Stratégiai terv
szükséges a szakember iránymutatása. Ezzel együtt kevésbé lesz probléma a helyszűke, az időkorlát – az alapvonások megerősödésével azonban hatékonyabb, színvonalasabb, precízebb, átláthatóbb szolgáltatás, felhasználóbarát köztér jöhet létre. A könyvtár jövője alapvetően nem helyfüggő és helyigényes, a könyvtár jövője technikafüggő és virtuális. A kor igényei, telekommunikációs fejlődése arra sarkall bennünket, hogy a virtuális háló adottságait és a technikai vívmányokat a magunk javára fordítsuk, eredményesebben tudjuk szűrni az információáradatot – valamint az adathordozókat, közvetítő elemeket saját érdekünkben – akár önés továbbképzéssel – maximálisan ki tudjuk használni. Elengedhetetlen a multimédia fejlesztése: kivetítő(k), vetítővászon és LCD/plazma/LED tévék beruházása – a múzeumi tér teljesebb kihasználása6 és a könyvtári foglalkozások, rendezvények színvonalasabbá tételének érdekében. Az ügyfélszolgálat, a közönségkapcsolat fejlesztése szintén az elektronikus eszközök hatékonyabb használatával kezdődik. Facebook oldalunk honlapunk arculatával harmonizál. Ez a közösségi oldal gyors reagálást biztosít, abszolút naprakész állapotot és legfrissebb vagy közelgő aktualitásokat tükröz, és interaktív, visszajelzésekre alkalmas felület. Ez részben a fiatalabb és felnövekvő generációk igényeihez igazodnak, az általuk elfogadott kommunikációs csatornákat használva. A kapcsolattartási lehetőségek körének bővítése, fejlesztése, átláthatósága és a tapasztalatcsere mind a felhasználók, mind a régi és potenciális partnerek szempontjából fontos tényező. Koordinátori szerepet vállalunk a városmarketing irodával és a művelődési házzal karöltve a programok lebonyolításában és átláthatóbbá tételében, az éves, városi programfüzet elkészítésében, továbbá a Dorog és Térsége Turizmus Egyesülettel a város imázsának népszerűsítésében, a Kulturális Közalapítvánnyal és egyéb városi, valamint civil szervezetekkel a dorogi értékek ápolásában. És megfontolás tárgyává tenném a testvérvárosi kapcsolatok mélyebb kiaknázását és együttműködéseit. Aktívabban kívánok szakmai fórumokon részt venni, és szakmai kapcsolatokat ápolni – főként térségi és megyei szinten. Folyamatosan mérjük a felhasználói elégedettséget, illetve a felmerülő igényeket. Ezen kérdések kiterjednek a szolgáltatások minőségére, programokra, vendégek meghívására, állományra, ügyfélszolgálatra, stb. is. Az észrevételeket értékeljük, s a szükséges korrekciót – lehetőségeink szerint – megtesszük, az ügyfélkör kényelmének minél teljesebb figyelembevételével.
6
Nemcsak elektronikai fejlesztéssel, hanem vitrinekkel, tablókkal való felszereléssel…
5
Stratégiai terv
„A könyvtárak nem csupán könyvek és egyéb dokumentumok gyűjteményei. A könyvtárak beszélgetések helyszínei, ahová embereket, felhasználókat hívunk ötletek és alkotások dinamikus cseréjére. A könyvtárak nemcsak léteznek a közösségekben, hanem ők maguk a közösségek; közösségi emlékeket őriznek meg, tanácsokat adnak a megőrzésre, újfajta megőrzési technikák létrehozására. A könyvtárak könyvek digitális letöltéseit nyújtják, globális és globálisan hozzáférhető katalógust hoznak létre, fórumra hívják az olvasókat. A legújabb információs infrastruktúrák segítségével a könyvtár mindenhol van, akadálymentes és résztvevő. Egyre több információ válik hozzáférhetővé, ezért az embereknek tapasztalt idegenvezetőkre van szüksége.”7 Manapság mégis hallani efféle kérdéseket: „Vannak még könyvtárak?”. Nyilván az az egyik legtipikusabb nézet derül ki ebből, hogy a könyvtárban csak könyvek vannak, ugyanakkor könyveket gyakorlatilag nem olvas már senki – vagy legalábbis azon kevesek, akik efféle igényüket ódon padlások pókhálós ládáiból, lomtalanításokból vagy „kulturáltabb” esetben antikváriumokból elégítik ki. (Az e-book-okról ne is beszéljünk!) És abból is ez következik, hogy csak maximum újságokat olvasunk, alapvetően pedig az internetet (számítógépen, okostelefonon) használjuk mindennemű kommunikációra és információszerzésre (Second Life jelenség); pluszban szükséges információkhoz a tévéből és a(z autó)rádióból értesülünk. Még hozzá megnézünk annyi filmet, amennyit csak bírunk moziban és DVD-n (vagy letöltéssel). Könyvre se idő, se energia, se kedv nem marad – ráadásul igen drága is. Így teljesen érthetetlen, miért is kellene létezniük könyvtáraknak! Tovább lehet fokozni a történetet, ezeket a döbbent arcokat elképzelve: Ha van is olyan épület – gondolhatják –, amit könyvtárnak szántak, biztosan egy kísértetház, ahol csak elvétve fordul meg egy-egy idős ember (ez nem minősítés!), aki nem bír a korral haladni; a kiszolgáló személyzet pedig zombiként ül a pult mögött vagy a raktárban kódexeket preparál. Bizony a szakma is még mindig arról panaszkodik, hogy megítélésünk nagyon nehezen változik pozitív és emberszabású léptékűvé. Lehet, hogy átmenetileg vesztettek a könyvtárak népszerűségükből, „más kontextusban viszont a könyvtár szerepét az információs társadalmi technológiák ismételten felértékelték.”8 Az embereket azonban szinte lehetetlen pusztán szlogenekkel és önreklámozással, sőt akár tradícióra és értékekre való hivatkozással meggyőzni egy adott ügy fontosságáról, ha nem tapasztalnak őket meggyőző dolgokat, eseményeket. Ha nem tesszük elsősorban részeseivé,
7 8
Mihalik Laura uo. Mihalik Laura uo.
6
Stratégiai terv
majd érdekeltjeivé őket egy programban, egy intézmény életében és egy bizonyos közösségben. Nincs könyvtár közösség nélkül, egy érdektelen közegben nem tud aktív szereplőként működni. Ugyanakkor érdekeltté tevő képességei vannak. A könyvtárnak a közösség egyik fontos terévé kell válnia, a folytonosságot garantálva, közös érdekek alapján. Nincs könyvtár közösség nélkül, és nincs közösség nélkül kultúra sem. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy mi, kulturális szakemberek is a közösség szerves, és lehetőség szerint aktív résztvevői vagyunk. Azonban nekünk kell a kultúrát „újraértelmeznünk”, a kultúra iránti igényt újrafogalmaznunk, majd tudatosítanunk a köztudatban, és a folytonosságot biztosítanunk. Elsősorban közvetlen környezetünkben. A kultúra menedzselése „Egyszerűen elkezdett foglalkoztatni, hogy lehet-e már itt tenni valamit? Én mindent a kultúrán keresztül nézek. A kultúrát én igen tág értelemben értelmezem, és azt szeretném, ha az emberekben tudatosulna, hogy minden kultúra.”9 Az újabb idézettel arra szeretnénk utalni, hogy a kultúra gyakorlatilag azért „minden”, mert annak jelentéskörét legtágabban értelmezve, az embert körülvevő mesterséges élettérre is terjeszthetjük. Arra az élettérre, melyet maga az ember teremtett meg absztraháló, teleológikus és alkotói képességein keresztül, az által elsősorban, ahogyan a környező világhoz aktívan viszonyul, értelmezi azt, s ahogyan abban cselekszik. Ennek mintegy terméke, tárgyiasulása az ún. kulturálisan felhalmozott örökség összessége, melyet fenntart, ápol és hagyományoz. A kultúra szövetét és működőképességét pedig az garantálja, hogy az ember a kulturális életteret egy civilizációs szabályrendszerben, egyezményes normatívában, szocializálódással átörökített viszonyrendszerben éli meg. Mivel a kultúra hangsúlyozottan humán produktum, az ember minden más élőlénnyel szemben gyakorlatilag kulturális lény. Alapvetően nemcsak ösztönlény, s pusztán a létezését fenntartani képes létező, hanem életminőségén és környezetén tudatosan változtatni bíró és azt alakító; konkrétabban a szabadidejét hasznosan eltölteni
9
Kukorelly Endre: Úristen, jó ez nekem? c. riportjából az FN.hu-n.
7
Stratégiai terv
képes, szórakozásra igényt tartó, és mindezt akár szuverén módon, akár közösségi-intézményi szinten megszervezni bíró lény. A kultúra az ember mibenlétéből fakadó és eredő szükségszerűség. A kultúra az emberiség egyedisége és sajátossága. A kultúra az emberi méltóság szimbóluma. Nincs ideálisabb kontextus a könyvtárat elhelyezni, mint a kultúra maga. Stratégiánkat ekképp megfogalmazva: „Könyvtár, közösség, kultúra, könyvtár”, adja meg azt a teljes panorámát és körképet, mely látóterünket kitölti céljaink szempontjából. A kicsitől a nagy, majd az egésztől a rész felé haladva. A könyvtárnak még inkább köztérré, a közösség potenciális fórumává kell formálódnia, ahol a közösségi lét megnyilvánul és virágzik, mely közösség ugyanakkor a kultúra megélője is egyben. „A hagyományt nem ápolni kell, hisz nem beteg. Nem őrizni kell, mert nem rab. Hagyományaink csak akkor maradhatnak meg, ha megéljük őket!”10 Tehát a kultúra gyakorlására fizikailag a könyvtár is hivatott mozgásteret adni, cselekvésre biztatni és késztetni. Ugyanakkor a könyvtárnak azzá a műhellyé is szükséges válnia, amely a továbbgondolások kezdeményezője és forrása. Ennek elengedhetetlen velejárója a folyamatos elmélkedés, útkeresés és fejlesztés. A könyvtár eszközeinek, állományának és emberi erőforrásainak mentális megújulása. Továbbá: a felmerülő problémák (kihívások, lehetőségek) felismerése; őszinte, önkritikus és elmélyült helyzetelemzés; stratégia kidolgozása: a rendszer-szemléletű „akcióterv” szakszerű, de világos megfogalmazása; áttekinthető és tagolt cselekvési programsor készítése; maga a projekt megvalósítása; párhuzamos, folytonos mérés (monitoring); a tapasztalatok értékelése; a szükséges korrekciók megtétele. És beszéljünk újra konkrétan a Mi Könyvtárunkról! Hiszen a fentebb említett problémák – a könyvtárfogalom, a kultúrafogalom, stb., stb. – igazából, törvényszerűen egy adott kor (a mi korunk) követelményei, szükségletei, természetes folyamata, kihívásai (tehát megoldandó feladatok) több aspektusból. Egy a miénk, a kis könyvtáraké, más a nagy (megyei, régiós, szak- és nemzeti) könyvtáraké. Utóbbiak egyre inkább tudásközpontokká egyesülve (al-, fiók-, szak- és kari könyvtárakat összevonva), hihetetlen technikai apparátussal (külföldön) szinte óriásintézményekké (ld. Pécsen 10
Sebő Ferenc: a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas énekes, gitáros, tekerőlantos, dalszerző, népzenekutató és építészmérnök, a hazai hangszeres népzenei és táncházmozgalom egyik elindítója, a Sebő Együttes vezetője.
8
Stratégiai terv
is), modern megjelenéssel (vagy felújított régi, patinás, de minden modern igényt kielégítő), vonzó környezetben válnak újra „versenyképessé”, azaz gyakorlatiassá, hasznossá, használhatóvá, sokoldalúvá, multivá, egyszóval életképessé, mint pl. egy bevásárlóközpont. Ha az összevonás ésszerű, szükséges, akkor kifizetődőbb és hatékonyabb „lédig hasznosítani” az információt. Ez nyilván az életmód és életritmus, igényeink kielégítésének megváltozásával is összefügg – megvan a maga létjogosultsága, prakticitása. De aki jobban szereti a „helyi termelőket”, helyben szeret „kisboltba” járni, az a maga léptékeivel mérve se járjon rosszul, minél több alapvető szükséglethez juthasson hozzá. Ez a kiskönyvtárak, a kis települések könyvtárainak, a dorogi könyvtárnak a kihívása és célkitűzése. Mint a helyi kulturális élet egyik zászlóvivője olyan kultúra-, információ- és értékközvetítő képességekkel kell rendelkeznie intézményünknek, melyek a helyi közösséget összetartják, erősítik, az emberek tudásvágyát és kikapcsolódási igényét messzemenően kielégítik, tudatos (fel)használóvá, önképzővé, tudatos és élethosszig tartó tanulóvá, igényes és elégedett polgárrá teszik. Egy jó minőségű, jól működtetett közösség képes a kultúráját fenntartani, ápolni és hagyományozni, tehát megélni. A hagyományos, éves prózamondó és versszavaló versenyeket a város kulturális rendezvényeivel kívánjuk összekapcsolni: a győztesek és/vagy különdíjasok előadásukkal bemutatkozhatnak a rendezvények keretében. Célunk a dorogi ifjúság tehetséggondozása, ösztönzése, felkarolása és patronálása. Minden évben szándékozunk pályázato(ka)t kiírnunk, mely(ek) a város tehetséges palántáit bátorítaná, fiatal művészeinek utánpótlását gardírozná. Fontosnak tartjuk a mindenkori felnövekvő generáció nevelését. Hagyományosan jó gyermekkönyvtári munkánkat az óvodákkal, iskolákkal és a pedagógusokkal való kapcsolat szorosabbra fűzésével, és az együttműködés folyamatos mélyítésével kívánjuk tenni. Éppúgy nyitottak vagyunk a külsős foglalkozásokra, tájékoztatásra és előadásokra, mint szakmai napok, fórumok rendezésére. Az országos ünnepi könyvhét keretében intenzív „kulturális fesztivált” szándékozunk lebonyolítani, más városi és civil szervezetekkel karöltve. Az agora és a város egyéb terei ideális terepet nyújtanak ennek megvalósítására. Országos hírű és jelentőségű kortárs írókat, költőket hívunk meg aktuális könyvbemutatókkal, előadásokkal fűszerezett programjainkhoz. Mindezt könyvsátrakkal, kiadókkal, helyi könyvesboltok termékeivel, kézművesekkel és portékáikkal, foglalkozásokkal, vásárral tarkítva, koncertekkel színesítve. A menedzserszemléletű és értelmiségi álláspontok értékvilágait közelíteni kell, leginkább az utóbbiak érdekében, hogy a kultúra és a 9
Stratégiai terv
közművelődés ne csupán számok és táblázatok halmaza, rideg egyenlet, egy nyűgös tétel legyen, vagy a finanszírozás és a pénzügyi mozgások tekintetében érdekelt mátrix kényszerű része. Mégis, a kultúrának költségvetési tényezőnek kell maradnia. Jelenlegi stábunk szakmai tapasztalata, elhivatottsága és hozzáértése vitathatatlan, a változásokra nyitott, a közös cél érdekében minden hasznos és nagyszabású dologra csatarendbe állítható. A könyvtár, a könyvtáros és a kulturális szakember ma újszerű és soha nem látott kihívások elé van állítva. De annál nagyobb lehetőségek elé is! A helyi közművelődésre abszolút rálátó, azt befolyásolni bíró, menedzserszemléletű (értsd: élelmes, kreatív) kulturális szakember és intézményi apparátusa új vérkeringést vihet közössége(i) életébe. Hiszen például Dorog tekintetében a – helyi, kistérségi és testvérvárosi kapcsolatok bányakultúrára, hagyományokra, és az európai-stratégiai fejlesztésekre építő – közművelődési tevékenység tudatos koncepcióval, az információs társadalom multimédiás, virtuális, technikai adottságaival, összehangolt fejlesztéspolitikával és közös akarattal talán sosem látott lehetőségeket tartogat a kultúráért tevékenykedők, a közművelődésben fáradozók, településünk lakosai számára, városunk jelmondatának szellemében, miszerint: „A jövőnket építjük, de a múltunkat nem feledjük!”.
___________________, ______. __________ ___. __________________________ Szabó-Berghauer Zoltán intézményvezető
10
