Stratégia
VISZ VI. Kongresszus 2015. november 30.
1
VISZ STRATÉGIAI CÉLJAI Kiterjesztett Ágazati KSZ megőrzése. A helyi kollektív szerződések megőrzése, a juttatások továbbfejlesztése. A munkavállalók számára kedvező Munka Törvénykönyve módosítás elérése. MÉDOSZ‐VISZ kapcsolat szorosabbra fűzése a kölcsönös előnyök érdekében. A jogi képviselet, tanácsadás biztosítása. A szolgáltatások körének bővítése. A nemzetgazdasági átlagbérekhez való felzárkózás folyamatos szorgalmazása, felhasználva, hogy az ágazatunkban munkaerőhiány alakult ki. Lobbizás annak érdekében, hogy a munkáltatók számára forrást lehessen teremteni a szociális hozzájárulási adóból /27%/, úgy, hogy a munkaadóknak csak az ötven százalékot kelljen a költségvetésbe befizetni, a másik felét kötelező lenne a fizikai munkakörben dolgozók alapbér ‐ növelésére fordítani, amíg az ágazatban dolgozók átlagkeresete nem éri el a nemzetgazdasági átlagot. Az egészséges, biztonságos, környezetbarát munkahely biztosításának segítése. Lobbi tevékenységünk folytatása. A munkaerő‐kölcsönzéssel foglalkozó vállalatokkal együttműködési megállapodás megkötése. Az Ágazati Párbeszéd Bizottságunk eredményes munkájának megőrzése az új körülmények között. Tagszervezési kampány folytatása. A fiatalok aktív szakszervezeti taggá válásának motiválása. A béren kívüli juttatások adójának csökkentésére javaslatok megtétele. A Turizmusról szóló törvény elfogadásának szorgalmazása. A Nemzeti Üdülési Alapítványnál pályázati lehetőség kijárása az ágazat alacsony jövedelmű munkavállalói részére. Kapcsolatfelvétel a Kereskedelmi és Vendéglátó‐ipari és Idegenforgalmi Iskolák Szövetségével, annak érdekében, hogy tanóra keretében tájékoztatást tarthassunk a szakszervezet munkájáról, és a munkavállalói jogokról. Közbeszerzési pályázat kiírásánál ne minimálbérrel kalkuláljanak. Kiszámíthatóság legyen a munkaidő beosztásnál. Jövőkép, életpálya modell kialakítása az ágazatban, a munkavállalók itthon tartása érdekében. 2
Részletesebben a létszám és bér adatokról: A teljes munkaidőben az ágazatban foglalkoztatottak átlagos statisztikai létszáma a válság előtt /a KSH 4 fő feletti létszámot foglalkoztató gazdasági szervezetekben mért adatai alapján/ 2008‐ban: 62 890 fő 2012‐ben: 48 129 fő volt. A nem teljes munkaidős foglalkoztatottak létszáma: 2008‐ban 12 891fő 2012‐ban 22 649 fő volt. Ezek a számok is mutatják, hogy a munkáltatók a mért helyeken közel 24 százalékos létszámcsökkentést hajtottak végre a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében. Ugyanakkor a forgalom növekedésével a nem teljes munkaidőben foglalkoztatok száma nőtt 75 százalékkal. Ez szürke munkát, kölcsönzött munkaerőt, bizonytalan foglalkoztatást jelent. 2014‐ben a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset: 237 695 Ft/hó volt. Az ágazatunkban foglalkoztatottak /4 fő feletti létszámú társaságoknál/ bruttó átlagbére: 151 105 Ft/hó volt, amely 64 %‐a a nemzetgazdasági átlagnak, a közösségi étkeztetésben pedig még alacsonyabb: 50%. A minimálbér és a létminimum:
2015. 2014. 2013. 2012. 2011. 2010. 2009. 2008. 2007. 2006.
Létminimum (nettó) Ft/hó 87 351 87 510 85 960 83 941 78 736 75 024 71 736 66 271 60 128
Minimálbér (nettó) Ft/hó 68 775 66 483 64 190 60 865 60 600 60 235 57 815 56 190 53 914 54 062
Nemzetgazdasági átlagfizetés (nettó) Ft/hó 155 690 151 118 144 085 141 151 132 604 124 116 121 969
Forrás: KSH 3
A minimálbér nettó és bruttó értékének alakulása
2015. 2014. 2013. 2012. 2011. 2010. 2009. 2008. 2007. 2006. 2005. 2002.
Minimálbér (bruttó) Ft/hó 105 000 101 500 98 000 93 000 78 000 73 500 71 500 69 000 65 500 62 500 57 000 50 000
Minimálbér (nettó) Ft/hó 68 775 66 483 64 190 60 865 60 600 60 235 57 815 56 190 53 914 54 062 49 305
4
Az átlagkereseti statisztikákat illetően elsőként nézzük meg, hogy a 2000 és 2014 között a bruttó és nettó átlagkeresetek hogyan alakultak. A nemzetgazdaságban a bruttó átlagkeresetek átlagosan 6,5%‐kal nőttek átlagosan évente, elérve a jelenlegi 237.695 Ft‐ot. A nettó átlagkeresetek ugyanezen az időtávon 7,7%‐kal nőttek, elérve a jelenlegi 155.690 Ft‐ot. Látható, hogy a különbözet a 6,5% és a 7,7% közötti 80 bázispont az egykulcsos adókulcsnak tudható be ahol is az átlagkereset és a fölötte keresők továbbra is a rendszer nyertesei. A bruttó kereseteken lévő adóteher átlagosan 55,8% volt (bruttó/nettó‐1) ami 60 bázispontos csökkenés, amelynek magyarázata, hogy számosságában egyre többen vannak azok, akik az átlagkereset és afölött vannak. Ez a szám nem tartalmazza a különböző jogcímeken kifizetett adókedvezményeket és jóváírásokat, csak azt mutatja, hogy a bruttó keresetből mennyit vesz el az állam.
Forrás ksh.hu Látható, hogy a bruttó átlagkeresetek adóterhelése, a kritikus időszakokat leszámítva trendszerűen csökken. Ez azt jelenti, hogy a jövedelemadó túlsúlyos adórendszer átalakulóban van, és a fogyasztási valamint a vagyoni jellegű adónemek felé tolódik hosszútávon a hangsúly. A fent említett arányeltolódás is befolyásolja az arányokat, és a versenyszféra erőteljesebb bérfejlesztést hajtott végre az inflációhoz képest és egyre többen vannak, akik az egykulcsos adórendszer miatt
5
immáron annak előnyeit élvezik, azaz elérték és akár meg is haladták az úgynevezett adómegtérülési küszöböt. A bruttó‐nettó reálkereseti index, mutatja, hogy a bruttó és a nettó átlagkeresetek reálértékének változása hogyan alakult. A következő képet mutatja: átlagosan a 2000‐2014 között a bruttó reálkereseti index 2,7% volt, azaz évente ennyivel nőtt a bruttó átlagkeresetek reálértéke, míg a nettóké 2,6%, külön érdekes megjegyezni, hogy a 2014‐es évben a bruttó és nettó kereseti index növekedése azonos volt, ami azt jelenti, hogy 2013‐hoz képest nem történt javulás.
Forrás: ksh.hu 2009‐2014 között‐ 2012‐t leszámítva –a bruttó reálkeresetek erőteljesebben nőttek, mint a nettó, tehát ezen idő alatt az adóterhelés átmenetileg megnőtt, de 2000 óta a trend ‐ kisebb gyorsulásokat és lassulásokat nem tekintve –2007‐től elkezdett nagyon kicsi mértékben, emelkedni (1%‐3%), amely azt jelenti, hogy bruttó és nettó béremelkedés kiegyensúlyozott lett. Összegzés: Megállapítható, hogy a lassuló gazdasági növekedés lassuló bérfelzárkózást eredményez, és lassuló reálkereset‐növekedést lásd ábra fent, valamint lassuló vásárlóerő‐növekedést okoz, amely a GDP fogyasztási oldalát befolyásolja erőteljesen. Ezen faktort, mint ahogy a múltban is csak erőteljes kormányzati fogyasztás élénkítő lépésekkel lehet javítani, önmagától és fenti statisztikákból fakadóan sajáterőből 6
történő vásárlóerő növekedés és az azzal járó fogyasztás bővülés saját erőből organikusan nem elérhető Ugyanakkor az is igaz, hogy a minimálbér konvergencia lassú, tehát a bruttó minimálbér‐színvonal lassan közelít a bruttó átlagkeresetek szintjéhez, de ez a növekedés a nettó minimálbér esetében a kivezetett adókedvezmények miatt, valamint a minimálbér megadóztatása miatt nem jelenik meg. A társadalmi stabilitás továbbra is megköveteli, hogy a nettó minimálbérnek belátható időn belül el kell érnie a vonatkozó létminimum‐értékeket, ellenkező esetben a társadalmi különbségek továbbra is mélyülni fognak. Főbb gazdasági mutatószámok prognózisa: A munkavállalói oldal szeretné megfontolásra bocsátani, hogy egyfajta előre definiált rendszerben elinduljon egy olyan több éves bérajánlási mechanizmus, amely mechanizmus bizonyos feltételek teljesülése esetén automatikusan lépne életbe a tripartit egyeztetésben résztvevők egyetértésével. A mechanizmusnak a következő főbb gazdasági mutatók prognózisán kell alapulnia. A következő 3 éves konszolidált előrejelzés (GDP,Infláció, munkanélküliségi ráta, bruttó keresetek) összefoglalva az alábbiak szerint néz ki. 2015 GDP % 2,5% ‐ 3,3% infláció % 0% ‐ 2,9% Munkan. ráta % 7,4% ‐ 8,8% Forrás: MNB, GKI, Kormány
2016 2,1% ‐ 2,5% 2,3% ‐ 3% 6% ‐ 8,5%
2017 2,2% ‐ 3,1% 3% 7% ‐ 8,2%
Budapest, 2015. 11. 30. Elfogadta: VISZ Beszámolót és Stratégiát készítő bizottsága VISZ Társelnökök Tanácsa VISZ Elnöksége Véleményezte: VISZ Titkárok Tanácsa 7
