1030 WIEN, ARSENAL, OBJEKT 20 TEL. 798 26 01 • FAX 798 93 86
ÖSTERREICHISCHES INSTITUT FÜR WIRTSCHAFTSFORSCHUNG
Beszámoló a területi integrációról – vezetői összefoglaló Roman Römisch (wiiw)
May 2011
Beszámoló a területi integrációról – vezetői összefoglaló Roman Römisch (wiiw) May 2011 Austrian Institute of Economic Research, The Vienna Institute for International Economic Studies Commissioned by ARGE Centrope Project co-ordinator: Peter Huber (WIFO) Internal review: Peter Mayerhofer (WIFO) • Research assistance: Andrea Grabmayer, Andrea Hartmann, Maria Thalhammer (WIFO)
Abstract The report proposes a methodology to estimate regional foreign trade data from national trade and regional employment data supplemented by country level input-output data. The methodology allows estimating consistently regional exports and imports from the regions of a country A to a country B as well as the foreign trade flows across the regions of country A and country B. The estimation method is independent of the regional and sectoral aggregation levels of the data and can easily be implemented using common statistical programs.
Please refer to:
[email protected] 2011/000/A/WIFO project no: 5601 © 2011 Austrian Institute of Economic Research, The Vienna Institute for International Economic Studies
Beszámoló a területi integrációról – vezetői összefoglaló Table of contents 1. Bevezetés 1.1
Eredmények
1.1.1. 1.1.2.
1 2
Közvetlen külföldi befektetés – mit mutatnak az egyes közvetlen külföldi befektetés-projektek
3
Határokon átívelő vállalati együttműködés – az interjúadatokból levonható következtetések
7
1.1.3.
Regionális külkereskedelem
10
1.1.4.
A munkaerő mobilitása a CENTROPE-térségben
13
1.2
Politikai következtetések
1.2.1.
Munkaerő-mobilitás
17 21
II
List of Figures 1. ábra: 2. ábra:
Közvetlen külföldi befektetés-projektek az EU-27 régiókban, projektek 1 millió lakosonként, 2003-tól 2010 márciusáig Az együttműködést ösztönző tényezők a vállalatok nagysága alapján
3. ábra:
8
Az együttműködéssel kapcsolatos problémák a vállalatok mérete szerint
4. ábra:
4
9
A külföldön született, CENTROPE-országokból származó munkaképes korú és az EU 27 Nuts 2 régióiban lakó munkavállalók aránya (a munkaképes populációhoz viszonyított százalékos arány, 2007)
13
5. ábra:
Ingázás az EU 27-ben Nuts 2-régiónként (2009)
14
6. ábra:
Oktatási struktúra, bevándorlók, kivándorlók és anyanyelvűek a CENTROPE-térségben
15
List of Tables 1. táblázat: Közvetlen külföldi befektetések ágazatonként százalékos kimutatásban a CENTROPE-térség egészében, 2003 és 2010 között
5
2. táblázat: Az együttműködés terjedelme és formája a CENTROPE-térség vállalatai között régiónként (az együttműködő vállalatok százalékos aránya az összes vállalathoz képest) 3. táblázat: A CENTROPE régiók exportja az EU-27 és a CENTROPE országokba, a GDP százalékos arányában kifejezve
6 11
4. táblázat: A CENTROPE-régiók exportja a CENTROPE-régiók irányába (összkereskedelem a GDP %-os arányában kifejezve, a regionális részesedések az összkereskedelemből,% -os formában kifejezve)
12
Beszámoló a területi integrációról – vezetői összefoglaló 1. Bevezetés Jelen beszámolóban területi integráció alatt gazdasági integrációt értünk az EU négy szabadságelvének (vagyis az áruk, a tőke és a szolgáltatások szabad áramlása illetve a személyek szabad mozgása az európai gazdasági térségen belül) megfelelően. Mindenekelőtt a CENTROPE-régiók területi integrációját vizsgáljuk “madártávlatból”, különös tekintettel a térség országai között megvalósuló területi integrációra. Másrészt górcső alá vesszük az Európai Unióba (EU) illetve a világ többi részébe történő területi integrációt, de nem fókuszálunk az egyes projektek vagy régiók részletes leírására. A területi integráció fentiekben vázolt interpretációja azzal magyarázható, hogy a gazdasági elméletek számos okot neveznek meg annak indoklására, miért gyakorol pozitív hatást az ily módon értelmezett integráció a gazdaságra. Fokozza a versenyt a cégek, a régiók és az országok között, lehetővé teszi a nagyobb mértékű szakosodást bizonyos termékek és szolgáltatások vonatkozásában, lehetőséget nyújt a gazdasági egységek méretében rejlő költségelőnyök kiaknázására, javítja a termelési tényezők hatékonyabb elosztását, továbbá lehetőséget teremt olyan humán interakciókra, amelyek ösztönzik a tanulási folyamatokat. Mindezek a tényezők javítják a régiók versenyképességét és jövedelmi szintjét. Ebből adódóan a közvetlen külföldi befektetések illetve a külkereskedelem kiterjedésére és struktúrájára, valamint a CENTROPE-térség különböző területei között zajló munkaerőpiaci mozgásokra fókuszálunk. Ezeket az információkat a határokon átívelő munkaerőpiaci mozgással illetve a régión belüli vállalati együttműködéssel kapcsolatos elvárásokra vonatkozó interjúadatokkal támasztjuk alá, hogy mélyebb betekintést nyerjünk az előnyökben rejlő lehetőségekbe, és reálisabb képet alkothassunk a régió erőteljesebb integrációját akadályozó tényezőkről.
2
1.1 Eredmények A jelen tanulmányban tárgyalt témák terjedelme ugyan erősen változik, és az eredmények mind a régión belüli, mind a többi régió felé irányuló mozgások esetében (a javak, a tőke áramlása és a munkaerő-mozgás tekintetében) eltérő képet és árnyalatnyi különbségeket mutatnak, mégis érdemes ismertetni néhány általános következtetést. Az első ilyen megállapítás: a CENTROPE-térség az elemzett folyamatoktól függetlenül gyorsan integrálódott a világgazdaságba illetve az EU gazdasági rendszerébe. A CENTROPErégió mint több országot magába foglaló térség az EU átlagánál gyorsabban vagy ahhoz hasonló ütemben valósítja meg az integrációt az összes, határokon átívelő folyamat tekintetében, bár a régió, új tagállamokban található nagy területei csak két évtizeddel ezelőtt kezdtek integrálódni az európai gazdaságba. A második megállapítás: komoly különbségek tapasztalhatók a régión belül az integrációs folyamat terén. Mindezek jól tükrözik, és néha meg is haladják a jövedelmi viszonyok és a gazdasági feltételek terén megmutatkozó lényeges eltéréseket. Például az idegen országban született lakosok átlag feletti aránya a CENTROPE-térségen belül kizárólag annak köszönhető, hogy a CENTROPE-régió ausztriai részén magas a külföldön született lakosok hányada, miközben a beáramló közvetlen külföldi befektetések magas aránya főként az új tagállamoknak és Bécsnek köszönhető. Hasonlóképpen: a külkereskedelemtől való erőteljes függőség a CENTROPE-térség ipari régióinak exportfüggőségével magyarázható, miközben mindez nem érvényes az erősebben agrár- és szolgáltatásorientált régiókra. A harmadik felismerés: a CENTROPE-térségen belüli kapcsolatok egy világosan körvonalazott hierarchikus mintát követnek. Jól példázza mindezt a határokon átívelő migráció és a régión belül végrehajtott befektetések rendszere. A migráció (a CENTROPE-régiók közti mozgás) jelentős mértékben a CENTROPE-térség ausztriai részei felé irányul, miközben a bejövő befektetések a CENTROPE-térség ausztriai részei felől az új tagállamok felé irányulnak, fordított irányú mozgás szinte alig figyelhető meg. Végül ejtsünk szót a negyedik megállapításról: miközben a CENTROPE-térség összességében megfelelő módon integrálódott az EU-ba és a világgazdaságba, a belső integráció sokkal kevésbé hangsúlyos. Mindez a kereskedelem kivételével gyakorlatilag az összes folyamatra igaz.
3
Megállapításaink tehát jelzésértékűek a CENTROPE-térség világgazdaságban mutatott versenyképességét illetően – beleértve az egyes régiókat is, amelyek egyértelműen kihasználják komparatív előnyeiket. Ugyanakkor a CENTROPE-térség belső integráltságának alacsony foka felveti azt a kérdést, hogy a politika kötelessége-e vagy csupán lehetséges feladata azon intézkedések meghozatala, amelyek révén fokozható a régió belső integrációja, és (ha igennel válaszolható meg az előbb feltett kérdés), mely területeken van leginkább szükség az említett lépésekre. Ezen kérdések megvitatásához elengedhetetlen a CENTROPE-térségen belül zajló, határokon átívelő folyamatok részletesebb elemzése, mivel az integráció struktúrája jelentős eltéréseket mutat a CENTROPE-térségben zajló folyamatok, az egyes ágazatok és a vizsgált alrégiók tekintetében.
1.1.1. Közvetlen külföldi befektetés – mit mutatnak az egyes közvetlen külföldi befektetés-projektek Ha például az 1 millió lakosra eső közvetlen külföldi befektetések alapján hasonlítjuk össze a CENTROPE-térséget az EU többi régiójával, világosan látszik, hogy ez a térség a közvetlen külföldi befektetések egyik legkedveltebb célpontja az EU-n belül. Mindez különösen a pozsonyi régióra, Györ-Moson-Sopron megyére és Bécsre érvényes. 261 NUTS 2 régió EU-szintű összehasonlításában a pozsonyi régió tekinthető a közvetlen külföldi befektetések legnépszerűbb célpontjának: egymillió lakosonként 282.4 közvetlen külföldi befektetés-projekttel a 2003 elejétől 2010-ig terjedő időszakban, Bécs pedig a 13. helyet foglalja el. Továbbá: 1303 EU NUTS 3 régió összehasonlításában (1. táblázat) 16 CENTROPE NUTS 3 régió közül 5 (a pozsonyi régió, Győr-Moson-Sopron megye, Bécs, Vas megye és a trnavai régió) az első 10%-ban szerepel a közvetlen külföldi befektetések célpontját jelentő NUTS 3 régiók között Európában, további három pedig (Dél-Csehország Bécs körzete és St. Pölten) a legjobb 25% között található, és csak kettő (Waldviertel és Közép-Burgenland) teljesített az átlag alatt.
4
1. ábra: Közvetlen külföldi befektetés-projektek az EU-27 régiókban, projektek 1 millió lakosonként, 2003-tól 2010 márciusáig
Forrás: fdimarkets.com, saját számítások.
Bár kiemelten magas a CENTROPE-régió vonzereje a közvetlen külföldi befektetések tekintetében, a közvetlen külföldi befektetések meglehetősen eltérő mintákat követnek az egész régióban. Mindez a funkcionális alapú szakosodás terén megmutatkozó különbségekkel magyarázható. Ha a régióban végrehajtott közvetlen külföldi befektetéseket öt különböző ágazatra bontjuk (vagyis: az építőiparra és egyéb szolgáltatásokra, cégközpontokra és üzleti szolgáltatásokra, kiskereskedelemre és a kapcsolódó szolgáltatásokra illetve a magas és közepes technológia-igényű iparágakra illetve az alacsony technológiaigényű iparágakra és a villamosságra – 1. táblázat), látható, hogy a legtöbb projektre az építőipar és a hozzákapcsolódó szolgáltatások területén került sor (217 ilyen jellegű projekt valósult meg az összesen 793 projektből 2003 és 2010 eleje között). Valamivel kevesebb projektet (188) jegyeztek fel a kiskereskedelemben és a szállításban. Ezenkívül a CENTROPE-térségben 178 befektetést hajtottak végre a
5
cégközpontokkal kapcsolatban, az üzleti szolgáltatások terén és az innovációs szektorban, 144 projektet a magas és közepes technológia-igényű iparágakban illetve 76 projektet az alacsony technológia-igényű termelő ipari ágazatokban. 1. táblázat: Közvetlen külföldi befektetések ágazatonként százalékos kimutatásban a CENTROPEtérség egészében, 2003 és 2010 között
CENTROPE Burgenland. Alsó-Ausztria Bécs Dél-Csehország Győr Moson-Sopron Vas Pozsony Trnava
Építőipar & kapcsolódó szolgáltatások
Cégközpontok, üzleti szolgáltatások, innováció
Magas és közepes technológiaigényű iparágak
Alacsony technológiaigényű iparágak és a villamosság
217 168 144 a CENTROPE–térséghez viszonyított százalékos arány 0.9 0.0 1.4 4.6 3.0 9.0 44.2 58.3 11.1 9.7 7.7 20.8 6.0 7.1 22.9 3.2 0.0 13.2 28.6 23.2 6.9 2.8 0.6 14.6
Kiskereskedelem és szállítás
76
188
2.6 11.8 5.3 10.5 31.6 9.2 13.2 15.8
0.5 8.5 37.2 8.5 9.0 2.1 26.6 7.4
Forrás: fdimarkets.com, saját számítások, HQ= cégközpontok
Ezen befektetések CENTROPE-térségeken belül történő elosztása ugyanakkor egyáltalán nem azonos mintát követ. A közvetlen külföldi befektetés-projektek túlnyomó többségének kivitelezésére két fővárosban, nevezetesen Pozsonyban és Bécsben került sor. Mindez a bécsi és a pozsonyi régiót – mint a régió két fővárosát – a kiemelt városi agglomerációk közé emeli a különböző szolgáltatási ágazatokat érintő közvetlen külföldi befektetések tekintetében (Pozsony a 3. helyet foglalja el, Bécs pedig a 13. helyen található az építőipar és a szolgáltatási szektorban végrehajtott közvetlen külföldi befektetések szempontjából, Pozsony a 7., Bécs pedig a 8. helyen áll a cégközpontokat érintő közvetlen külföldi befektetések vonatkozásában, a kiskereskedelem és a szállítás terén pedig Pozsony az 1. helyen, Bécs pedig a 12. helyen áll). Ebből is kiválóan látszik az erőteljes szolgáltatási orientáltság és a fontos kapufunkció a két fővárosban végrehajtott közvetlen külföldi befektetések tekintetében. Ezzel szemben a termelő jellegű közvetlen külföldi befektetés-projektek inkább a CENTROPE-régió új tagállamaira jellemzők. A kevésbé urbanizált, de erőteljesen iparosított térségekben (pl: Győr-Moson-Sopron megyében, Vas megyében, Trnavában és Dél-Csehországban) valósultak meg ilyen projektek, függetlenül attól, hogy erősen vagy kis mértékben technológiafüggő iparágakról volt-e szó. Bár a termelői szektorban
6
eszközölt közvetlen külföldi befektetések terén ezek a régiók kivétel nélkül az első 5%-ban találhatók azok között a 1303 NUTS 2 régiók között, amelyekben közvetlen külföldi befektetésekre kerül sor a magas technológia-igényű iparágakban. Ezek között a régiók között egyedül Dél-Csehország nem tartozik a legjobb 5%-ba az alacsony technológia igényű közvetlen külföldi befektetéseket “befogadó” régiók között. Ebből adódóan a közvetlen külföldi befektetések a CENTROPE-térség gazdasági fejlődésének fontos forrását jelentik. Ez elsősorban a világgazdaságba történő mély integrációnak köszönhető: Németország tekinthető a legfontosabb befektető országnak a CENTROPE-térségen belül. Mindegyik CENTROPE-régióban Németország számít az első vagy második legjelentősebb befektetőnek, és a CENTROPE-régióban végrehajtott közvetlen külföldi befektetési projektek majdnem egynegyede német gyökerekkel rendelkezik. Az egyes közvetlen külföldi befektetési projektek szempontjából az USA a második legfontosabb ország a maga 116 projektjével illetve a CENTROPE-térségben megvalósított összes közvetlen külföldi befektetés 15%-ával. Továbbá: az USA a legfontosabb befektető Dél-Csehországban. Ugyanakkor a belső integráció kevésbé hangsúlyos, illetve strukturális szempontból meglehetősen hierarchikus. Bár Ausztria a harmadik legfontosabb befektető a CENTROPE-térségben, sokkal ritkábban kerül sor a CENTROPE-régió új tagállamaiból kiinduló és valamely másik CENTROPE-régiót érintő közvetlen külföldi befektetésre. Kizárólag Dél-Csehország hajt végre ilyen jellegű komoly befektetéseket. 2. táblázat: Az együttműködés terjedelme és formája a CENTROPE-térség vállalatai között régiónként (az együttműködő vállalatok százalékos aránya az összes vállalathoz képest) Export
Együttműködés Összesen
Győr-Moson-Sopron Vas Bécs Burgenland Alsó Ausztria Dél-Csehország Pozsonyi régió Trnavai régió
18.5 15.4 23.1 14.0 17.0 35.6 17.1 13.2
14.7 9.8 13.7 7.0 11.7 11.1 6.8 3.0
Összesen 20.4 10.2 Forrás: FAMO/AFLA adatok, saját számítások
ebből Külföldi kapcsolt vállalkozások
Alvállalkozás franchise
Egyéb jellegű együttműködés
Teljes gazdaság 3.2 2.8 9.7 4.9 10.5 7.6 4.3 1.7
7.2 4.7 5.1 2.8 8.1 3.5 1.8 1.0
5.8 3.3 3.1 2.8 4.9 0.5 1.2 0.3
6.5
3.9
2.4
7
1.1.2. Határokon átívelő vállalati együttműködés – az interjúadatokból levonható következtetések A cégek együttműködési tevékenységéről készült széles skálájú vizsgálatok megerősítik ezeket az eredményeket. Ezen adatok alapján a CENTROPE-térség egy erősen nyitott régió a vállalatok export- és együttműködési tevékenysége tekintetében (2. táblázat). A jellemző módon inkább hierarchikus kapcsolatokkal rendelkező vállalatok többsége számára fontosabb az európai piacokra illetve a világpiacra történő integráció, mint a CENTROPE-régión belüli együttműködés. A tulajdonosi társulások (vagy egyszemélyes társaság vagy egyéb vállalatokkal közösen alkotott vegyesvállalat formájában) tekinthetők a legfontosabb együttműködési formának a CENTROPE-térségen belül. A CENTROPErégió megkérdezett vállalatainak 6,5%-a legalább egy külföldi kapcsolt vállalkozással vagy vegyesvállalattal rendelkezik, összesen 1,126 ilyen kapcsolatról számoltak be a CENTROPE több, mint 4000 vállalatát érintő felmérésben. Az alvállalkozói és a franchise rendszer valamint az együttműködés egyéb formái ezzel szemben kevésbé fontosak. A CENTROPE-térség vállalatainak 3,9%-a legalább egy franchise- vagy alvállalkozói szerződést kötött egy külföldi partnerrel, és 2.4%-a valósítja meg az együttműködés valamely más formáját. Az adatok szerint az együttműködési formák között 637 volt franchise illetve 354 a külföldi partnerekkel folytatott egyéb jellegű együttműködés. A
régióban
végrehajtott
közvetlen
külföldi
befektetések
illetve
együttműködési
tevékenységek többségét a piaci jelenlét motiválja. Az együttműködés elkezdésének (vagy a befektetésnek) két legfőbb oka az ügyfelekhez való közelség és a külföldi piacban rejlő potenciál. A régió kínálta költségelőnyök állnak a harmadik helyen, illetve olyan jellegű okok következnek a sorban azonos különbséggel, mint a hálózati előnyök (pl. a szállítói hálózatok a régión belül), a versenytársak által követett stratégiákra adott válasz, valamint a piacra történő belépéssel összefüggő akadályok leküzdése. Ezzel szemben az együttműködés technológiai vagy humán erőforrás alapú ösztönzői a tulajdonnal kapcsolatos valamint az egyéb együttműködéssel foglalkozó lista végén találhatók. “A szakképzett munkaerőhöz való hozzáférés” a harmadik legkevésbé fontos ok illetve a külföldi kutatás-fejlesztési kapacitás a legkevésbé lényeges szempont. Mindez a technológiai alapú okok meglepően alacsony szintjét mutatja.
8
2. ábra: Az együttműködést ösztönző tényezők a vállalatok nagysága alapján Piaci potenciál külföldön Ügyfelekhez való közelség Költségelőnyök külföldön Hálózati előnyök külföldön A piacon való megjelenítést nehezítő akadályok leküzdése
A versenytársak stratégiájára adott válasz
A szállítás biztosítása A külföldi munka csak befektetéssel biztosítható
Szállítás a hazai piacra Piaci jelenlét harmadik országban
Jogi előnyök A közszféra elérése ügyfélként Adók, támogatások A szakképzett munkaerőhöz való hozzáférés
Egyéb K+F kapacitás külföldön
0 250 vagy több munkavállaló
0.05
50 – 249 munkavállaló
0.1
0.15
0.2
10 – 49 munkavállaló
0.25
0.3
0.35
0 – 9 munkavállaló
S: FAMO/AFLA adatok, saját számítások. Megjegyzés: a táblázat azoknak a vállalatoknak az arányát mutatja, amelyek a felsorolt kategóriákat nevezték meg fontos motívumként, a válaszok nem zárják ki egymást.
Ugyanakkor a régióban együttműködési tevékenységet folytató vállalatok közül csak kevésnek vannak problémái a kooperációval. Az együttműködés valamely formáját megvalósító vállalatok csupán 8.0%-ának vannak jelenleg gondjai a legfontosabb problémával kapcsolatban, vagyis a váltási árfolyamkockázatot és a mentalitásbeli különbségeket illetően. Az általános árfolyamkockázat, a mentalitásbeli különbségek és a nyelvi akadályok jelentik a legfontosabb problémát az együttműködésben részt vevő vállalatok szerint.
9
3. ábra: Az együttműködéssel kapcsolatos problémák a vállalatok mérete szerint Árfolyamkockázat Mentalitásbeli különbségek Nyelvi akadályok Finanszírozási problémák Jogi problémák és a keretfeltételekkel kapcs. problémák
Minőségi problémák Támogatás és tanácsok hiánya Megbízható partnerek hiánya Szervezeti problémák A dolgozók áthelyezésével kapcs. problémák
Kompetenciahiány a partnereknél
0 250 vagy több munkavállaló
0.02
50 – 249 munkavállaló
0.04
0.06
10 – 49 munkavállaló
0.08
0.1
0.12
0.14
0 – 9 munkavállaló
Forrás: FAMO/AFLA adatok, saját számítások. Megjegyzés: a táblázat azoknak a vállalatoknak az arányát mutatja, amelyek az adott kategóriával kapcsolatban problémákról számoltak be; a válaszok nem zárják ki egymást.
Ugyanakkor jelentős különbség mutatkozik a különböző típusú vállalatok között az együttműködés jellegét illetően, továbbá a kooperációra ösztönző tényezők és az említett problémák vonatkozásában. Különösen a kicsi és fiatal vállalatok képeznek speciális csoportot a határokon átívelő együttműködési tevékenység tekintetében. Ezen cégek együttműködési tevékenysége az átlagnál gyakrabban fókuszál a CENTROPE-térségen belüli együttműködésre, illetve ezen vállalkozások számára a piacra történő belépés valamint
a
technológiai
okok
fontosabb
tényezőnek
számítanak
a
kooperáció
elkezdésekor, mint a többi vállalat esetében. Ezek a vállalatok gyakrabban számolnak be arról, hogy problémákkal küzdenek az együttműködés terén. Elsősorban a jelenleg is együttműködési tevékenységet folytató, kevesebb, mint 10 munkavállalót foglalkoztató kis vállalatok több, mint 12%-a szembesül a jogi feltételrendszer, az együttműködési minőség és a kulturális különbségek okozta problémákkal.
10
A nagy vállalatok kisebb jelentőséget tulajdonítanak a piaci jelenlétnek, és nagyobb hangsúlyt fektetnek a költségekre a kooperáció motivációs tényezői között. Ezen cégek számára a külföldi piacban rejlő potenciál és az ügyfelekhez való közelség a költségelőnyök mögött helyezkedik el az együttműködésre ösztönző elemek sorában. Az említett vállalkozások nagyobb hangsúlyt fektetnek a szakképzett munkaerőhöz való hozzáférésre. Ezenkívül saját bevallásuk szerint általában kevesebb problémájuk akad az együttműködéssel, mint a kisebb vállalatoknak. Továbbá van még néhány fontos különbség az ágazatok és a tulajdonformák között. A belföldi tulajdonban levő cégek és a több üzemből álló vállalatok cégközpontjai aránytalanul gyakran vesznek részt kutatás-fejlesztési együttműködésben és építőipari vállalkozásokban (amelyek piaci kiterjedése korlátozottabb, mint a termelő tevékenységet folytató cégeké), de a részben vagy teljes mértékben külföldi tulajdonban levő vállalatok gyakrabban hajlandók együttműködni valamely más CENTROPE-országgal, mint harmadik országból származó partnerekkel.
1.1.3. Regionális külkereskedelem Külkereskedelmi szempontból a CENTROPE-térség egyrészt erősen exportorientált régiókból áll (Dél-Csehország, Győr-Moson-Sopron, Vas és a trnavai régió), másrészt olyan régiókból tevődik össze, amelyek kisebb aktivitást mutatnak a külkereskedelem terén – vagy azért, mert inkább a szolgáltatások felé orientálódnak, mint a pozsonyi régió vagy Bécs, vagy kevésbé iparosodottak, mint Burgenland. Összességében a kereskedelmi minták és a külkereskedelem mértéke közvetlen összefüggést mutat a CENTROPErégiókban eszközölt közvetlen külföldi befektetések típusával. Az exportorientált régiókban elsősorban a termelői szektorban kerül sor közvetlen külföldi befektetésre. A multinacionális cégek elkötelezettsége ezekben a régiókban egyértelműen a kedvező termelési feltételeknek, a nyugati határ közelségének és a viszonylag alacsony bér- és termelési költségeknek köszönhető. Bár a legtöbb terméket, amelynek gyártása a közvetlen külföldi befektetés keretében történik, Európa vagy a világ különböző országaiba exportálják, ami világosan kiderül a kereskedelmi statisztikákból is. Kis mértékben mindez érvényes a pozsonyi régióra, amely – annak ellenére, hogy főváros – viszonylag komoly bevételekhez jutott a termelői ágazatban végrehajtott közvetlen külföldi befektetéseknek köszönhetően.
11
3. táblázat: A CENTROPE régiók exportja az EU-27 és a CENTROPE országokba, a GDP százalékos arányában kifejezve 1999
2000
2001
2002
EU27 CZE HUN SVK
26.9 0.9 1.7 0.4
28.9 1.0 1.9 0.4
30.3 1.1 1.8 0.5
30.1 1.1 1.7 0.5
EU27 CZE HUN SVK
26.2 1.0 1.9 0.4
29.0 1.2 2.1 0.5
31.3 1.2 2.1 0.6
32.1 1.2 2.0 0.6
EU27 CZE HUN SVK
11.5 0.5 0.9 0.2
13.1 0.6 1.0 0.2
13.7 0.6 0.9 0.3
14.2 0.5 0.9 0.3
EU27 AUT HUN SVK
40.7 2.9 0.7 3.8
46.4 3.2 0.9 4.1
48.2 3.2 0.9 4.4
45.5 3.0 1.2 4.1
EU27 AUT CZE SVK
71.0 7.3 1.0 0.7
81.3 7.3 1.4 0.7
85.4 6.5 1.7 1.0
80.4 5.6 1.7 1.1
EU27 AUT CZE HUN
23.0 2.7 5.7 1.6
30.0 3.8 7.3 2.2
29.6 3.6 7.2 2.1
27.7 3.4 6.1 2.1
64.3 5.4 9.7 3.3
65.9 5.2 9.4 3.5
EU27 52.6 60.7 AUT 4.4 5.2 CZE 9.2 9.6 HUN 2.2 2.7 Forrás: Eurostat, saját számítások
2003
2004
Burgenland 30.8 31.9 1.2 1.2 1.6 1.5 0.6 0.6 Alsó-Ausztria 32.1 33.0 1.3 1.4 1.8 1.8 0.6 0.7 Bécs 14.6 15.4 0.6 0.7 0.9 0.9 0.3 0.4 Délkelet-Csehország 48.5 57.4 3.5 3.9 1.1 1.6 4.4 5.3 Nyugat-Dunántúl 64.9 73.6 5.6 4.9 1.7 2.1 1.5 1.5 Pozsonyi régió 30.5 30.2 3.3 4.4 6.1 5.9 1.7 1.7 Nyugat-Szlovákia 70.8 68.5 5.7 5.3 8.5 8.4 3.6 3.7
2005
2006
2007
2008
2009
32.5 1.3 1.4 0.7
32.9 1.4 1.5 0.8
33.9 1.6 1.6 0.9
35.3 1.9 1.8 1.0
28.7 1.5 1.3 0.8
32.5 1.5 1.7 0.9
33.5 1.6 1.8 0.8
34.0 1.8 1.8 1.0
36.4 2.2 2.1 1.2
28.6 1.7 1.5 0.9
15.2 0.7 0.9 0.4
15.1 0.7 0.9 0.4
15.4 0.8 0.9 0.5
16.3 1.1 1.0 0.6
13.3 0.9 0.7 0.4
56.9 3.6 1.7 5.7
59.6 3.5 1.9 5.7
62.6 3.4 2.1 6.3
68.7 3.8 2.1 7.4
56.0 3.1 1.6 5.8
83.3 4.5 3.3 2.8
94.1 4.6 4.4 4.4
95.9 4.2 5.1 5.4
98.8 5.0 5.4 6.1
81.1 3.9 3.2 5.2
27.4 3.7 5.7 2.1
30.6 3.6 6.0 2.6
31.5 3.6 5.6 2.5
34.3 4.5 6.5 3.0
27.0 3.6 5.1 2.2
70.0 5.1 9.3 4.3
73.5 4.1 10.0 4.7
78.8 4.6 9.8 5.3
86.4 5.0 11.5 6.3
74.0 4.4 10.2 5.6
A régiók általános külkereskedelme főként közepes-magas illetve közepes-alacsony képzettségű szakemberek által gyártott termékekre épül, ami összhangban van a közvetlen külföldi befektetések jellegével; Nyugat-Dunántúl szintén tekintélyes mennyiséget exportál a jelentős technológia-igénnyel készült termékekből. Ebből adódóan az európai szabványok szerint jónak mondható a CENTROPE-térség kereskedelmi integrációja. Külkereskedelmi szempontból a CENTROPE-országok sokkal fontosabbak egymás számára, mint ahogy azt a GDP sugallja. Miközben a CENTROPE országok az EU GDP-jének kevesebb, mint 3%-át biztosítják, a CENTROPE-térség az
12
EU-27-országokba irányuló exportjának 12-40%-át a többi CENTROPE-régióba irányítja. 4. táblázat: A CENTROPE-régiók exportja a CENTROPE-régiók irányába (összkereskedelem a GDP %os arányában kifejezve, a regionális részesedések az összkereskedelemből,% -os formában kifejezve) 1999
2000
2001
CENTROPE Délkelet-Csehország Nyugat-Dunántúl Pozsonyi régió Nyugat-Szlovákia
0.61 24.5 38.5 11.4 25.6
0.66 24.8 38.9 11.2 25.1
0.70 24.6 34.8 12.5 28.0
CENTROPE Délkelet-Csehország Nyugat-Dunántúl Pozsonyi régió Nyugat-Szlovákia
0.66 24.9 40.0 10.5 24.6
0.73 25.7 40.5 10.2 23.5
0.79 25.0 36.4 11.7 26.9
CENTROPE Délkelet-Csehország Nyugat-Dunántúl Pozsonyi régió Nyugat-Szlovákia
0.32 23.8 38.0 11.5 26.7
0.35 25.0 39.5 10.8 24.6
0.37 24.2 35.5 12.3 28.0
CENTROPE Burgenland Alsó-Ausztria Bécs Nyugat-Dunántúl Pozsonyi régió Nyugat-Szlovákia
3.32 2.4 14.9 17.7 2.7 19.4 42.8
3.60 2.4 14.9 17.8 3.1 19.2 42.5
3.81 2.3 14.2 17.0 3.1 19.7 43.7
CENTROPE Burgenland Alsó-Ausztria Bécs Délkelet-Csehország Pozsonyi régió Nyugat-Szlovákia
3.6 5.4 34.3 45.2 4.6 3.2 7.3
3.6 5.3 33.7 44.3 6.1 3.3 7.4
3.5 4.8 31.2 40.1 7.7 5.0 11.1
CENTROPE Burgenland Alsó-Ausztria Bécs Délkelet-Csehország Nyugat-Dunántúl
2.1 3.7 21.8 22.6 42.7 9.3
2.9 3.9 23.0 23.4 40.1 9.5
2.8 3.8 22.8 23.3 40.8 9.3
CENTROPE Burgenland Alsó-Ausztria Bécs Délkelet-Csehország Nyugat-Dunántúl
3.5 3.4 21.2 25.3 42.0 8.2
4.0 3.6 22.4 26.7 38.5 8.9
4.1 3.6 22.4 26.6 37.4 10.1
2002
2003 Burgenland 0.70 0.72 24.8 25.5 33.0 29.4 13.1 13.9 29.1 31.3 Alsó-Ausztria 0.80 0.78 24.0 25.8 34.2 30.4 12.7 13.2 29.1 30.6 Bécs 0.37 0.38 22.9 24.9 33.1 30.3 13.5 13.6 30.5 31.2 Délkelet-Csehország 3.57 3.89 2.3 2.5 13.9 14.9 16.8 17.8 4.4 3.8 19.5 18.9 43.2 42.1 Nyugat-Dunántúl 3.2 3.4 4.6 4.3 29.8 27.7 38.0 35.6 8.7 7.7 5.8 7.7 13.0 17.0 Pozsonyi régió 2.5 2.4 4.0 4.0 23.5 23.6 23.9 24.2 38.4 39.4 10.1 8.8 Nyugat-Szlovákia 4.0 4.1 3.5 3.8 21.9 23.7 26.1 28.0 37.2 33.2 11.2 11.2
2004
2005
2006
2007
2008
2009
0.74 26.1 26.9 14.3 32.7
0.76 26.1 24.2 15.1 34.6
0.84 27.0 23.9 14.9 34.1
0.92 27.7 22.1 15.3 34.9
1.06 27.8 21.5 15.5 35.1
0.83 28.1 20.2 15.9 35.8
0.85 26.2 28.1 13.7 32.0
0.92 25.6 24.4 15.0 35.1
0.94 27.0 24.4 14.5 34.1
1.03 27.4 22.3 15.0 35.3
1.26 27.8 21.5 15.1 35.6
0.96 27.7 20.3 15.5 36.5
0.42 25.6 27.8 14.0 32.6
0.46 23.8 25.2 15.2 35.8
0.47 24.3 25.4 15.1 35.2
0.53 25.4 22.1 15.9 36.6
0.64 28.3 21.1 15.3 35.3
0.48 29.3 20.3 15.3 35.1
4.69 2.3 14.2 16.9 4.4 19.1 43.0
4.76 2.1 12.8 15.3 4.7 20.2 44.9
4.80 2.0 12.5 15.0 5.2 20.2 45.1
5.06 1.8 11.3 13.5 5.5 21.0 46.8
5.79 1.8 11.0 13.1 4.8 21.4 47.9
4.62 1.9 11.4 13.8 4.5 21.2 47.2
3.2 4.1 26.0 32.8 10.5 8.2 18.5
3.9 3.1 19.6 24.2 13.6 12.0 27.5
5.0 2.5 15.7 19.0 13.9 15.0 33.9
5.5 2.1 13.1 15.9 14.7 16.6 37.7
6.2 2.2 13.5 16.3 13.7 16.8 37.5
4.9 2.1 13.3 16.2 10.3 18.3 39.8
2.8 4.7 27.4 27.1 33.3 7.4
2.6 4.3 25.1 24.9 35.2 10.5
2.6 4.1 23.8 23.6 36.2 12.3
2.6 4.2 24.4 24.5 34.6 12.3
3.1 4.4 25.5 25.4 32.6 12.1
2.4 4.4 25.7 25.7 32.8 11.3
3.9 3.7 23.1 27.1 34.0 12.0
4.0 3.4 21.2 25.0 36.7 13.6
3.8 2.9 18.4 21.4 41.5 15.7
4.1 3.1 19.1 22.5 38.3 17.0
4.7 2.9 18.3 21.7 39.3 17.7
4.1 2.9 18.1 21.8 39.1 18.1
Forrás: Eurostat, saját számítások
A földrajzi közelség természetesen fontos szerepet játszik, akárcsak a történelmi szálak vagy egy csaknem közös nyelv, például Szlovákia és Csehország esetében, ahol a kereskedelmi integráció erősebb, mint bárhol másutt a CENTROPE-térségben.
13
4. ábra:A külföldön született, CENTROPE-országokból származó munkaképes korú és az EU 27 Nuts 2 régióiban lakó munkavállalók aránya (a munkaképes populációhoz viszonyított százalékos arány, 2007)
≤ ≤ ≤ ≤ ≤
0,0 0,1 0,5 1,0 3,0
Forrás: ELFS, 2007. Megjegyzés: Németország és Írország nem szerepel a listán a hiányzó adatok miatt, munkaképes korú populáció = 14 és 64 év közti lakosok.
1.1.4. A munkaerő mobilitása a CENTROPE-térségben A jelenlegi migrációs és ingázási minták a CENTROPE-régióban Miközben a közvetlen külföldi befektetések és a kereskedelem előtt tornyosuló akadályok már az EU-csatlakozást megelőzően elhárultak a CENTROPE-térségben, a határokon átívelő munkaerő-mobilitásra vonatkozó intézményi korlátozások az utóbbi időkig akadályozták a munkaerő mozgását a régióban. Ennek ellenére átlagosnak mondható a külföldiekkel szemben tanúsított nyitottság a CENTROPE-térségben. Mivel Ausztriában magas a külföldi születésű lakosok aránya, összességében a CENTROPE-térség teljes munkaképes populációjának 8.1%-ról mondható el, hogy külföldön született. Mindez csak kevéssel alacsonyabb az EU-országok 8,6%-os átlagánál. A CENTROPE-térség belső kapcsolatrendszere ugyanakkor meglehetősen gyenge a munkaerőpiaci migráció
14
tekintetében. A CENTROPE-térség NUTS2 régióinak valamelyikében lakó személyek mintegy 1,2%-a született a lakhelyül szolgáló CENTROPE-országon kívül. Még Bécsben is csak a lakosság 2.6%-a született valamely más CENTROPE-országban. Bár a munkaerőpiaci integráció valamivel egyértelműbben nyomon követhető az ingázás terén, a régió még messze van az igazi integráció szintjétől. A CENTROPE egyik NUTS2régiójában dolgozó alkalmazottak 1.8%-a ingázott a határon túlra 2009-ben. Ez az érték 0.7%-kal meghaladja az EU27-es átlagot illetve az első 10-ben elhelyezkedő Európai NUTS 2-régió között található CENTROPE-térségeket a határon túlra történő ingázás vonatkozásában. Ez az arány jóval azon ingázási érték alatt van, amely olyan erősen urbanizált régiókról feltételezhető lenne, mint amilyen a CENTROPE-térség, feltéve, ha a régió egy országot fedne le. Ugyanakkor a nemzeti határok még mindig jelentős akadályt képeznek a határon túlra irányuló munkaerő-mobiltiás tekintetében a CENTROPEtérségben. 5. ábra: Ingázás az EU 27-ben Nuts 2-régiónként (2009)
Forrás: Eurostat. ELFS Az adatok az adott régió munkavállalói számához viszonyított százalékos arányban tüntetik fel az ingázók számát.
15
Továbbá: a határon túlra történő ingázás és migráció egy meglehetősen hierarchikus mintát követ a régióban. Különösen a határon túli migráció vonatkozásában volt érvényes, hogy a mozgás jelentős részben az új tagállamok felől Ausztriába irányult, nagyon csekély mértékű volt a migráció az új tagállamok által képviselt régiók között, valamint rendkívül alacsony mértékű volt a migráció Ausztriából az új tagállamok irányába. A helyzet némileg különbözik az ingázás vonatkozásában. A történelmi kapcsolatoknak köszönhetően valamivel hangsúlyosabb a határon túlra történő ingázás az új tagállamok között (elsősorban Szlovákiából Csehországba, illetve Magyarországra is), ebben a vonatkozásban Ausztria kevésbé jól integrált. Eltekintve a CENTROPE magyarországi régiója felől Ausztriába irányuló ingázástól, amelynek részleges liberalizálása speciális intézményi határozatok révén megtörtént, az Ausztria irányába történő határon túli ingázás meglehetősen alacsony mértékű, illetve a határon túlra történő ingázás a CENTROPEtérség ausztriai részéről az új tagállamokba szinte nem is létezik. 6. ábra: Oktatási struktúra, bevándorlók, kivándorlók és anyanyelvűek a CENTROPE-térségben 100% 90%
14.5
11.2
17.2
27.5
34.2
80%
11.0
15.8
12.0
13.0
18.2
26.2
30.6
70% 60%
59.7
58.0
46.3 70.1
50%
59.4 53.6
41.9
40%
60.2
64.9
55.1
54.2
53.6
30%
Ausztria
Magyarország Magas
Forrás: ELFS (2007), saját számítások Megjegyzés: Kivándorlás az országos adatok alapján
19.6
Szlovákia
27.9
Kivándorlók
22.1
Külföldön születettek
Kivándorlók
Külföldön születettek
15.9
Cseh Közt. Alacsony Közepes
26.7
Anyanyelvűek
31.0 19.0 Kivándorlók
24.8 Külföldön születettek
18.7 Anyanyelvűek
Kivándorlók
Anyanyelvűek
0%
23.9 Külföldön születettek
10%
36.5 25.9
Anyanyelvűek
20%
16
A CENTROPE tehát még messze van a kétoldalú ingázástól valamint a cirkuláris és időszakos munkaerő-mobilitásra jellemző migrációs folyamatoktól, amelyek különösen jellemezték a regionális fejlődést számos esettanulmányban. A régió egészének nézőpontjából sokkal fontosabb az Európa egyéb részeibe (illetve a világ többi részébe) történő kivándorlás, mint a belső migráció és az ingázás. A CENTROPE-térség valamely országában született személyek körülbelül 10%-a jelenleg valamely másik EU27országban él. Amíg néhány eredményre a munkaerő mobilitását érintő, csak nemrég megszüntetett intézményi akadályok, valamint a CENTROPE-térség ausztriai része és az új tagállamok között ténylegesen meglévő bérkülönbségek miatt lehetett számítani (amely a CENTROPE ausztriai régióiból az új tagállamok felé irányuló mozgást anyagi szempontból kevésbé teszi vonzóvá), a tanulmány egyik legaggasztóbb felfedezése az agyelszívás magas foka a régióban. Bár a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya magasabb a CENTROPE-térségbe vándorlók között, mint az anyanyelvűek körében, a CENTROPEtérség EU27-országaiban élő, külföldi születésű lakosok körében nem éri el az átlagot a felsőfokú végzettségű személyek aránya. Ráadásul majdnem kétszer olyan magas a felsőfokú végzettségűek aránya a CENTROPE-országokból érkező bevándorlók között, mint az összes CENTROPE-régió bevándorlói körében, kiévve a szlovákiai részt. A tehetségekért folytatott világméretű verseny tekintetében a CENTROPE ebből adódóan csekély mértékű versenyképességgel rendelkezik.
Migrációs és ingázási szándékok Valószínűleg nem fognak megváltozni ezek a tények azoknak a május elsején hatályba lépő intézményi változtatásoknak köszönhetően sem, amelyek a CENTROPE-térségen belül történő munkaerő-áramlást szabályozzák. Az ingázási és migrációs hajlandósággal kapcsolatos adatok azt bizonyítják, hogy alacsony a régió migrációs potenciálja. 2004 óta csökkent, és gyakran a CENTROPE-térségen kívül eső országokba irányul. 2010 végén az új tagállamokban a munkaképes korú lakosság 1,1%-a tartotta fontosnak a határon túli mobilitást. Ez az érték alacsonyabb volt, mint Bécsben (ahol a lakosság 3,1%-ának volt ilyen jellegű kívánsága). A mobilitás vágyát valamilyen konkrét lehetőség ismeretében megfogalmazó személyek mintegy egyharmada szeretne Ausztriába költözni. Az Auszriába irányuló ingázás az egyetlen terület, ahol valamilyen változás várható a korábbi mintákhoz képest. Ebben a vonatkozásban gyenge növekedésre lehet számítani.
17
Továbbá: a CENTROPE új tagállamaiból kivándorolni szándékozók nagy csoportot alkotnak, akiket erőteljes mértékben vonzanak a fogadó országban fennálló jobb gazdasági körülmények, miközben az osztrák munkavállalók döntésében fontosabb szerepet játszik a tapasztalatszerzés. Ezzel szemben teljesen eltérőek a motivációk azok esetében, akik nem hajlandók költözni. A külföldi munkavállalás elutasításának legfontosabb okai között személyes tényezők és a munkavállalás nem pénzügyi természetű költségei említhetők, mint például a család és a személyes kapcsolatok elvesztésétől való félelem, a hazaszeretet illetve a lényeges helyi tényezők ismerete. Az anyagi jellegű tényezők között csak az ingatlantulajdon (egy ház, egy otthon vagy egy kert tulajdonlása) és a humántőkébe eszközölt befektetések hiánya, például az idegennyelvtudás hiánya, tekinthető lényeges faktornak. Azok a munkavállalók, akik a CENTROPE-országokban történő munkavállalást preferálják, többnyire a földrajzi közelség és a magas bérszínvonal miatt szeretnének a szóban forgó országban dolgozni. Egy konkrét ország választását befolyásoló számos egyéb fontos motívum, mint például a nyelvtudás, a célországban letelepült családtagok, rokonok és barátok hasonló mértékben fontos a CENTROPE-térségbe tartozó és a CENTROPE-régión kívüli országok esetében. Az összes, humántőke megszerzésével kapcsolatos fontos ok, mint például a nyelvtanulási szándék, vagy az oktatási illetve továbbképzési lehetőségek inkább a CENTROPE-térségen kívül található országokba történő migráció irányába hatnak. Ebből adódóan azok a munkavállalók, akiket elsősorban a humántőke megszerzése motivál, kevésbé vonzó célállomásnak tekintik a CENTROPEországokat, mint a többi EU 27 országot.
1.2.
Politikai következtetések
Összegzésként megállapíthatjuk, hogy a CENTROPE-térség egy rendkívül nyitott régió. A térségben működő vállalatok illetve a régióban élő lakosság többsége számára az európai és a globális piacokra történő mélyebb integráció fontosabb, mint a CENTROPE-térségen belüli integráció. Következésképpen a régió még messze van a szoros köteléktől, valamint azoktól a nem hierarchikus, régión belüli hálózatoktól, amelyek a technológiára és a tapasztalatcserére fókuszálnak, ami az olyan régiókkal, mint például a Szilikon-Völgy vagy Kis-Olaszország kapcsolatos esettanulmányok szerint gyakran a regionális siker meghatározó elemének tekinthető.
18
Ez azonban nem jelenthet komoly problémát, mivel a CENTROPE-térség egy kis régió, amely számára a világgazdaságba történő integrálódás sokkal fontosabb a belső integrációnál. A fentiekben említett különleges eseteket másoló stratégia követése valószínűleg kevés sikerrel kecsegtet, mivel ezeket a példákat nehéz utánozni. A CENTROPE-térségen belüli integráció elmélyítésével kapcsolatos pragmatikusabb felfogásnak a korlátozott számú politikai kezdeményezésre kell fókuszálni, amelyek a régió szempontjából különleges jelentőségű problémák megoldására törekszenek.
1.2.1 A közvetlen külföldi befektetések CENTROPE-térség
marketingje
mint
a
közvetlen külföldi
befektetések
célpontja Eredményeink többek között azt jelzik, hogy a külföldi befektetések bevonzása egészséges stratégia a CENTROPE-régió számára, amely révén biztosítható a gazdasági növekedés és fejlődés. Ebből adódóan van némi potenciál olyan közös kezdeményezések számára, amelyek a CENTROPE-térséget a közvetlen külföldi befektetések célpontjaként próbálják népszerűsíteni. Valójában ezen kezdeményezések során figyelembe kell venni a közvetlen külföldi befektetésekért folytatott potenciális versenyt, amelyet az egyes CENTROPE-régiók vívnak egymással. Ahogy az a fentiekből is kitűnt, a közvetlen külföldi befektetések a CENTROPE-térségben nem kölcsönösek. A CENTROPE-régiók vagy országok nem hajtanak végre befektetéseket más CENTROPE-régiókban. A CENTROPErégiók inkább egymással versenyeznek a közvetlen külföldi befektetésekért, amelyek a világ más részeiből érkeznek. Ennélfogva az egyik megoldás az lenne, hogy figyelembe vesszük a régió közvetlen külföldi befektetés-típusok vonatkozásában tapasztalható heterogenitást, mivel például Bécs vagy a pozsonyi régió, az eltérő funkcionális specializációnak köszönhetően olyan közvetlen külföldi befektetés-struktúrával rendelkezik, amely erőteljesen fókuszál a cégközpontokra, az üzleti és innovációs szolgáltatásokra, míg Győr-Moson-Sopron, Vas, Trnava, Dél-Csehország illetve esetleg Alsó-Ausztria valamint Burgenland főként a termelő tevékenységet folytató multinacionális vállalatok odacsalogatásáért harcol. Egy másik lehetőség szerint figyelembe kell venni, hogy a közvetlen külföldi befektetésekért folytatott küzdelem nemcsak a CENTROPEtérségre korlátozódik, hanem a CENTROPE-régiók is versenyeznek az összes többi régióval. Ebből az következik, hogy az említett kezdeményezések nagy valószínűséggel
19
magas árbevételt eredményeznek majd, ha a közvetlen külföldi befektetéssel kapcsolatos döntések korai stádiumaiban születnek meg, amikor a vállalatok kiválasztanak egy nagyobb régiót, amelyen belül befektetést szeretnének végrehajtani és/vagy amikor a figyelem a közvetlen külföldi befektetés-piac egyes részeire irányul (pl. országokra vagy ágazatokra), ahol csak kevés közvetlen külföldi befektetés “származik” távoli országokból.
A CENTROPE-térség mint a közvetlen külföldi befektetések-célpontját jelentő régió vonzerejének növelése A marketingen kívül a régió közvetlen külföldi befektetések számára meglevő vonzerejét is fenn kell tartani. Ezzel kapcsolatban az újabb tanulmányok számos lényeges elemet határoztak meg, amelyek fontosak a közvetlen külföldi befektetések szempontjából. Ezek között említhetők a jó szállítási infrastruktúra, az ipari klaszterek és/vagy a külföldi cégek által alkotott, már létező klaszterek, a lakosság képzettségi szintje, az adókulcsok és a belföldi piacok nagysága. Továbbá a vállalatok vezérigazgatói gyakran említik a piac méretét vagy a piacok növekedési potenciálját, a gyártási költségeket, a szállítók jelenlétét, az egyetemeket, a kutatást és a lakosság képzettségét a közvetlen külföldi befektetésekkel összefüggő fontos tényezők között. Az említett meghatározó elemek közül sok (például az adópolitika, a munka- illetve gyártási költségek, valamint a piac mérete) nem politikafüggő, illetve a CENTROPE-régiók ellenőrzésén kívül esik. Egyéb tényezők, mint például az infrastruktúra, az oktatás, a nyelvi készségek, ezzel szemben politikai kontroll alatt állhatnak, bár nehéz befolyást gyakorolni ezekre az elemekre a határokon átívelő regionális politika eszközével. Végül említést kell tennünk néhány tényezőről, amelyekkel kapcsolatban a határokon átívelő együttműködés némi eredményt hozhat. Ezek közé a tényezők közé tartozik az ipari klaszterképzés, egyéb multinacionális cégek és beszállítók jelenléte. Ebből adódóan a határokon átívelő stratégiák kidolgozásakor komoly figyelmet kell szentelni ezeknek a faktoroknak.
A már létező közvetlen külföldi befektetések beillesztése az adott régióba Továbbá a régióban befektetéseket eszközlő multinacionális vállalatok nem független illetve önálló gazdasági egységek, hanem javak vagy szolgáltatások formájában köztes inputokat végrehajtó, helyi vagy a közeli térségből érkező beszállítók hálózatától függő piaci részvevők. A termelés komplexitásából eredően illetve a multinacionális cégek értékteremtő láncának bonyolultsága folytán nagyon valószínűtlen, hogy egy régió egyedül képes lenne - akár közepes méretű multinacionális cégek esetében is – az összes
20
szükséges inputot biztosítani. Mindezt olyan stratégiák révén lehet kiaknázni, amelyek célja egyrészt a közvetlen külföldi befektetők odacsábítása, másrészt a régióban már létező közvetlen külföldi befektetések mélyebb integrációja a regionális gazdaságba, ami az egész régió javát szolgálja. Figyelembe véve a közvetlen külföldi befektetések fontosságát, ez utóbbi cél (vagyis a már létező közvetlen külföldi befektetések beágyazása a regionális kínálatba és a beszállítói hálózatokba) még a közvetlen külföldi befektetők odacsábításánál is fontosabb elem, és számos pozitív hatása lehet, például hozzájárulhat a beszállítók felkutatásával együttjáró költségek csökkentéséhez, mérsékelheti az egyes CENTROPE-régiók (mint üzleti célpontok) gyengeségét, és erősebben hozzákötheti a közvetlen külföldi befektetéseket az adott régióhoz, illetve több tartalékot generálhat a helyi cégek számára. A vállalatok közti, határokon átívelő kötelékek megszilárdítása – többek között – számos olyan feltétel függvénye, amely megkönnyíti az együttműködést. Ezek közé tartozik az oktatás, a kommunikáció, az infrastruktúra, az idegennyelv-ismeret és a szállítási infrastruktúra. Ezek a tényezők természetesen a közvetlen külföldi befektetésektől függetlenül is fontosak az integráció szempontjából, de a közvetlen külföldi befektetések megléte esetén több értelme van nagyobb hangsúlyt fektetni az említett elemekre a határokon átívelő stratégia kidolgozásakor.
A már létező és az új kis- és középvállalkozások illetve a kutatás-fejlesztési hálózatok mélyebb integrációjának elősegítése Továbbá: a CENTROPE-régióban van némi lehetőség az erősebben lokális alapú, vertikálisan integrált vállalati hálózatok fejlesztésére valamint a nemzetközi vállalatok között kialakult kutatás-fejlesztési hálózatokba történő integrálódásra. Eredményeink azt mutatják, hogy a CENTROPE-térségen belüli együttműködés erősítését és/vagy a kutatásfejlesztési hálózatokba történő integráció javítását célzó stratégiáknak figyelembe kell venniük a vállalatok különbözőségét. Például a határokon átívelő vállalati együttműködés elsődleges célcsoportjai külföldi tulajdonban levő cégek illetve a fiatal és kis vállalatok lennének, mivel jók az esélyeik a régión belüli együttműködésre. Az említett vállalatokkal kapcsolatos stratégiáknak meglehetősen különböző irányvonalakat kell követniük. Például a fiatal és kis vállalatoknak nagy valószínűséggel a tanácsadási illetve pénzügyi szolgáltatások formájában megvalósuló komoly támogatásra lesz szükségük, mivel súlyosabb problémákkal kell szembenézniük a határokon átívelő együttműködés terén, mint a vizsgált vállalatcsoportok bármelyikének. Ezzel szemben a külföldi tulajdonban levő vállalatok esetében már a potenciális partnerek felkutatásához nyújtott segítségre irányuló
21
intézkedések sokkal szűkebb spektruma is elegendő, mivel ezek általában kevés problémáról számolnak be az együttműködés kapcsán. Hasonlóképpen, a nemzetközi kutatás-fejlesztési együttműködésekbe való integráció javítása érdekében a célcsoportok a multicégek hazai tulajdonban levő cégközpontjai lennének és adott esetben a fiatal vállalkozások is – azzal a komoly támogatással együtt, amelyre a fiatal vállalkozásoknak szükségük van.
1.2.1. Munkaerő-mobilitás A már létező kezdeményezések megerősítése a munkaerő határokon átívelő mozgásának megkönnyítése és a határokon átnyúló állásközvetítő tevékenységek javítása érdekében A CENTROPE-térségnek a munkaerő-mobilitás terén három, egymással szorosan összefüggő politikai kihívással kell szembenéznie: az első kihívás a belső mobilitás javítása. Az adatok - a nemrég eltörölt intézményi korlátozásoktól függetlenül, amelyek az ausztriai munkaerőpiacot érintő, határokon átívelő munkaerő-mobilitásra vonatkoztak - azt bizonyítják, hogy a határokon átívelő munkaerő-mobilitást a képesítés kölcsönös elismerésével összefüggő (az eltérő oktatási rendszerekből fakadó) akadályok is nehezítik, további problémát jelentenek a túlképzett munkaerő foglalkoztatása illetve az információszerzés terén tapasztalható nehézségek. Ennélfogva meg kell erősíteni a képesítések összehasonlíthatóságának és határon túl történő elfogadtatásának javítását célzó kezdeményezéseket, a nyelvi képzés fejlesztését előirányzó valamint a munkaerőpiaci lehetőségekkel kapcsolatos információk munkavállalók számára történő biztosítására irányuló törekvéseket, amelyek célja, hogy a CENTROPE-térség integrált munkaerőpiaccá válhasson. Ezen törekvések egyik aspektusa a munkaügyi hivatalok szerepének és hitelességének megszilárdítása a határokon átívelő munkaerő-piaci állásközvetítések során, mivel a külföldön munkát vállalni szándékozók csupán csekély hányada veszi igénybe a munkaügyi hivatalok által nyújtott szolgáltatásokat, amikor a határon túl munkáltatót keres. A határon túlra történő állásközvetítés jelenlegi rendszereit, például az EURES-t, gyakran éri kritika az idegen országban munkát vállalni akarók részéről az ügyintézés lassúsága és feltűnően bürokratikus jellege miatt. A határon túlra történő állásközvetítés rugalmasabb és kevésbé bürokratikus formáit kell megvalósítani a regionális munkaügyi hivatalok együttműködése révén.
22
Az átmeneti létrehozása
és
a
cirkuláris
migráció
rendszereinek
támogatása
és
Továbbá: a politikának figyelnie kell a cirkuláris és az átmeneti migráció ismert csatornáinak kialakítására és megszilárdítására - méghozzá azzal a céllal, hogy az egyirányú munkaerőmozgás jelenlegi mintáit megváltoztassa, aminek köszönhetően az agyelszívás helyét a szakemberek cseréjén alapuló kétoldalú kapcsolatok vehetik át. Jelen tanulmány szerzői szerint azok a személyek, akik hajlandók a CENTROPE-térségbe költözni, úgy ítélik meg, hogy a CENTROPE-régión belül működő mobilitás előnye abban rejlik, hogy csak kis távolságokat kell megtenni, a hátrányt viszont gyakran abban látják, hogy kevés a tanulási lehetőség a régióban. A belső mobilitás javítása érdekében szükség van arra, hogy komoly figyelmet szenteljünk a migráció humántőke-tartalmának javítására. Mivel a külföldi munkavállalás gondolatával foglalkozó személyek többsége fiatal, fontos lehet a migráció különböző életciklusaira történő fókuszálás. Ebből adódóan prioritást kell élvezniük azoknak a programoknak, amelyek a diákcsere rendszerének javítását szolgálják (az oktatás minden szintjén, a szakmunkásképzéstől kezdve egészen az egyetemekig), illetve a pályakezdők (bármely képzési formából érkező munkavállalók) mobilitásának javítására fókuszálnak. Ráadásul a munkavállalók átmeneti migrációját javító tevékenységek (pl. a tanulmányi szabadság) tovább erősíthetik ezeket a törekvéseket.
A CENTROPE-térség versenyképességének javítása a tehetségekért folytatott nemzetközi versenyben A második politikai kihívás a CENTROPE-térség versenyképességének javítása a tehetségekért folytatott világméretű küzdelemben. Ebben a vonatkozásban a politikai intézkedések sokkal szélesebb spektrumát kell alkalmazni a helyzet javítására, mint amilyenek a regionális politika rendelkezésére állnak. A migrációval kapcsolatos döntések jelentős részét illetve a magasan képzett bevándorlók esetében a lakhelyül szolgáló ország megválasztását olyan tényezők befolyásolják, amelyek az országos szintű politika hatáskörébe tartoznak. Például a diákok és a felsőfokú végzettségűek mobilitását az egyetemi szektor és az innovációs rendszer teljesítménye határozza meg egy régióban, miközben a mérnökök, az ipari kutatók és a menedzserek mobilitása sokkal nagyobb mértékben függ az üzleti szektor teljesítményétől; a vállalkozókat gyakran a kedvező pénzügyi feltételek, a hatékonyan működő hivatalok illetve a megfelelő adópolitika vonzzák az adott országba. Ezeket a tényezőket legfeljebb részben képes alakítani a regionális politika.
23
Ennek ellenére a regionális poltika hozzájárulhat ahhoz, hogy növekedjen a térség vonzereje a magasan képzett szakemberek számára. Mindezt az alábbi eszközökkel érheti el: a) a kiválóan képzett munkaerő mobilitásával összefüggő feltételrendszer javításával, ahol lehetséges, valamint b) olyan szolgáltatások révén, amelyek a bevándorlók igényeihez igazodnak, és csökkentik az integrációs költségeket. A migráció kérdésével foglalkozó szakirodalom eredményeiből is az tűnik ki, hogy a kisebb munkaerőpiacok kevésbé vonzóak a jól képzett munkavállalók számára, mint a nagy munkaerőpiacok, ezért a határon túlra irányuló munkaerő-mozgás javítása a CENTROPE-térségen belül (ami a nemzeti munkaerő-piac bővülését is jelenti egyben) - különösen a jól képzett munkavállalók igényeihez igazítva – kiegészítő célnak tekinthető a CENTROPE-régió (mint a magasan képzett munkaerő célállomása) vonzerejének fokozása mellett.
A törekvések erősítése a régióból történő agyelszívás megelőzése érdekében illetve a külföldön élő munkavállalók támogatása A harmadik politikai kihívás az egyéb régiók felé irányuló agyelszívás megakadályozása. Mindez valószínűleg szorosan összefügg azzal a célkitűzéssel, amely a CENTROPEtérség versenyképességének növelését irányozza elő a tehetségekért folytatott világméretű küzdelemben, mivel minden olyan politika, amely fokozza egy régió vonzerejét a magasan képzett munkaerő számára, egyben “mérsékli” a jól képzett munkavállalók vágyát a kivándorlásra. Ezenkívül számos további politikai szempontot mérlegelni kell. Több régió és ország indított el a közelmúltban olyan kezdeményezéseket a visszatért, magasan képzett munkavállalók számára, amelyek keretében információkkal látják el a munkavállalókat az állásajánlatokkal kapcsolatban, illetve segítenek abban, hogy a család és a gyerekek integrálódjanak a hazai gazdaságba. A jól képzett munkaerő nagymértékű elvándorlása következtében kiegészítő megoldásként szolgálhat az anyaországba történő visszatérésre nem hajlandő kivándoroltak mobilizálásának lehetősége, akik - például összekötőként alkalmazhatók külföldi hálózatok kialakításakor (ez az úgynevezett Diaszpóra opció). Az utóbbi időben számos politikai kezdeményezés született (pl. Osztrák Tudósok Észak-Amerikában, Siss-List.com) olyan hálózatok működésének elindítására, amelyek célja a külföldi kutatókkal kialakított kapcsolatok illetve a külföldi kutatók egymás közti kapcsolatának javítása, valamint az anyaországgal való kapcsolat fenntartása és megszilárdítása.
