Statisztika I. 1. előadás Előadó: Dr. Ertsey Imre
A STATISZTIKA FOGALMA 1. Gyakorlati számbavételi tevékenység 9 tömegjelenségek számbavétele, elemzése 9 összefüggések feltárása
9 következtetések levonása
Célja: 9 tájékoztatás, 9 a termelésirányítás biztosítása
és
kutatás
adatbázisának
A statisztikai szolgálatot, a statisztikai információs rendszer működését törvény szabályozza.
A STATISZTIKA FOGALMA
(folytatás)
2. Elméleti, módszertani ismeretek rendszere
9 Az általános elméleti kérdéseket és módszereket
foglalja magába, illetve az általános elvek és módszerek egy-egy területen történő konkrét alkalmazását.
9 9 9 9
Általános statisztikai módszertan, Gazdaságstatisztika, Ágazati statisztika, (ipar, mezőgazdaság) Funkcionális statisztika (munkaerő, beruházás).
Kapcsolata a különböző tudományokkal: 9 matematika 9 logika 9 társadalomtudományok (ökonometria, szociometria), 9 természettudományok (biometria)
A STATISZTIKA TÖRTÉNETE I.
Az ókor államaiban 9
népszámlálás
9
adófizetésre kötelezhetők
II. Kapitalizmus kialakulása 9
német leíróiskola ¾
Achenwall (1719-1772)
¾
Schlözer (1735-1809)
A STATISZTIKA TÖRTÉNETE III. A matematika fejlődése (valószínűség számítás) Pascal (1623-1662) Bernoulli (1654-1705) Laplace (1749-1827) Gauss (1777-1855)
(folytatás)
Poisson (1781-1840) Csebisev (1821- 1894) Markov (1856-1922) Ljapunov (1857-1918)
angol-amerikai matematikai statisztikai Iskola: Pearson (1857-1936) Fisher (1890-1962)
A STATISZTIKA MAGYARORSZÁGI FEJLŐDÉSE Középkorban 9 dézsmajegyzék (kilenced, tized) 9 urbáriumok (1530-tól) 9 jobbágyösszeírások (1700-as években) 9 népszámlálások (1800-as években)
A STATISZTIKA MAGYARORSZÁGI FEJLŐDÉSE A statisztika tudományos művelői 9 Bél Mátyás
(1684-1749)
9 Hatvani István
(1718-1786)
9 Schwartner Márton
(1759-1823)
9 Fényes Elek
(1807-1876)
9 Keleti Károly
(1833-1893)
9 Rényi Alfréd
(1921-1969)
A statisztika oktatása: Ratio Educationis (1777) 9 az
egyetemeken
tanszék felállítása
önálló
statisztikai
FONTOSABB STATISZTIKAI KIADVÁNYOK 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9
Magyar Statisztikai Évkönyv Magyar Statisztikai Zsebkönyv Gazdaságstatisztikai Évkönyv (1990-től) Élelmiszeripari Statisztikai Zsebkönyv Külkereskedelmi Statisztikai Évkönyv Magyarország Demográfiai évkönyv Ipari és építőipari statisztikai évkönyv Mezőgazdasági statisztikai évkönyv Területi statisztikai évkönyv Nemzetközi Statisztikai Évkönyv FAO Trade Yearbook FAO Production Yearbook EUROSTAT kiadványok
Havonta vagy negyedévente 9 Legfrissebb adatok 9 A KSH jelenti
9 Statisztikai havi közlemények 9 Statisztikai Szemle
9 Gazdaság és Statisztika 9 Területi Statisztika 9 Demográfia
9 Módszertani Füzetek
A statisztikai munka fázisai 1.
A statisztikai megfigyelés (adat felvétel)
1.1. A statisztikai program elkészítése: a feladat kitűzése és a megfigyelés megszervezésre készített terv. 1.1.1.A feladat kitűzése
1. A statisztikai megfigyelés 1.1.1. A feladat kitűzése
Rögzíti: 9 a megfigyelés célját, 9 a megfigyelés tárgyát, 9 a megfigyelés egységét, 9 számbavételi egységet,
1. A statisztikai megfigyelés 1.1.1. A feladat kitűzése Rögzíti (folytatás): 9 megfigyelés körét:
¾ teljes körű, ¾ részleges, • reprezentatív • nem reprezentatív ¾ monografikus
9 megfigyelés módját
9 megfigyelés gyakoriságát
(folytatás)
1.1.2. Közlési táblák, kérdőívek elkészítése: A kérdőívek a statisztikai megfigyelés tervének megfelelően a különböző ismérvekre vonatkozó adatokat tartalmazzák (mellékelni kell a kitöltési és adatfelvételi végrehajtási utasítást). 1.2. Az adatfelvétel végrehajtása: Történhet: 9 önszámlálással 9 összeírók segítségével
1.3. Az adatok ellenőrzése: Kiterjed: 9 az adat szolgáltatás teljességére (az
adat gyűjtés helyszíni ellenőrzésére),
9 az adatok helyességére 9 mechanikus 9 logikai
ellenőrzés
9 statisztikai rendszer ellenőrzésére
2. Adattárolás és feldolgozás 9 2.1.
Adatfelvétel: - adatbank vagy adatbázis - tömeges adatok rendezett tárolása és gyors elérése.
9 2.2.
Adathordozók:
¾ az
adatok szolgálnak,
rögzítésére,
¾ kérdőívek,
statisztikai
mikrofilmek,
¾ gépi
adathordozók, mágnesszalag, CD, DVD)
megőrzésére kiadványok, (mágneslemez,
2. Adattárolás és feldolgozás
(folytatás)
9 2.3.
Osztályozási rendszerek: az osztályozás vagy csoportosítás a feldolgozás és elemzés legalapvetőbb eszköze.
9 2.3.1
Hagyományos osztályozás: a sokaság csoportosítását valamely jellemző tulajdonság, vagy csoportképző ismérvek alapján végezzük. Fontos az ismérvek helyes megválasztása. Az osztályozás a vizsgálandó fősokaságot a sokaság különbözősége szerint részsokaságokra bontja.
9 Hármas követelmény: ¾ teljesség ¾ átfedés mentesség ¾ homogenitás 9 Egyszerű csoportosítás: egy ismérv szerint. 9 Összetett csoportosítás: két vagy több ismérv
szerinti csoportosítás.
Összetett csoportosítás 9 Párhuzamos
csoportokra bontás: ugyanazon sokaság egymástól függetlenül más-más tulajdonságok szerinti külön-külön csoportokra bontása (aktív keresők fizetési kategóriák és életkor szerint).
9 Kombinatív
csoportosítás: az egyik ismérv szerint már csoportosított adatok egy másik ismérv szerint további csoportokra bontása (aktív keresők megoszlása fizetési kategóriák és nemek szerint).
9 2.3.2 Automatikus osztályozás:
Számítástechnikai eszközökkel, az automatikus osztályozás a sokaságelemek különböző tulajdonságai alapján kombinatív úton, típus jellegű csoportokat hoz létre (pl. vállalatok termelési típus szerinti besorolása).
9 2.3.3.
Hierarchikus osztályozás: az osztályozás szintekre tagolódik és minden szint eleget tesz az osztályozás módszertani hármas követelményének (teljesség, átfedés mentesség, homogenitás).
üzem ⇒ főágazat ⇒ ágazat csoport ⇒ ágazat
3.Elemzés, értékelés Az adatokat össze kell vetnünk egymással, hogy a jelenségeket változásukban, kapcsolataikban vizsgálhassuk.
ALAPFOGALMAK 9 Statisztikai sokaság: a vizsgálat tárgyát képező
egyedek összessége. 9 A sokaság egységei: a sokaság egyedei 9 Az egységek jellegük szerint lehetnek:
¾ valóságos egységek: (pl.: állatok, tárgyak, emberek,
intézmények) érzékelhető jelenségek mennyiségük egy adott időpontra vonatkoztatható. ¾ események: (pl. fénymásolópapír felhasználás) adott időtartam alatt bekövetkezett cselekmények vagy teljesítmény. 9 A sokaság egységeinek mértékegységét
meg kell adni.
mindig
A sokaság típusai álló sokaság
-
mozgó sokaság
véges sokaság
-
végtelen sokaság
valóságos
-
elméleti sokaság
teljes sokaság
-
minta sokaság
fősokaság
-
részsokaság
sokaság
9 Álló vagy állapot sokaság: valóságos egységek
alkotják, a sokaság egységeinek egy adott időpontban fennálló állapotát rögzítik (alkalmazottak létszáma). 9 Mozgó sokaság: események alkotják, melyek egy adott időtartam alatt következnek be, (cég
árbevételének értéke). 9 Véges sokaság: gyakorlatilag számba vehető. 9 Végtelen
sokaság: gyakorlatilag számba (búzaszemek).
nem
vehető
9 Valóságos sokaság: ténylegesen meglévő egységekből tevődik össze. 9 Elméleti
sokaság: valamely esemény egységei lehetséges értékeinek összessége (a lehetséges minták száma).
9 Teljes sokaság: a körülhatárolt sokaság minden
egységét tartalmazza (az összes választópolgár). 9 Minta
sokaság: a teljes statisztikai sokaság egységeinek bizonyos szempontok szerint kiválasztott része.
9 Fősokaság: a sokaság egységei valamely alapvető
tulajdonság tekintetében azonosak (adott üzem dolgozói). 9 Rész sokaság: a fősokaságon belül elkülönített
tulajdonság dolgozók).
változatok
(szellemi
ill.
fizikai
A sokaság pontosan legyen körülhatárolva tárgyi, térbeli, időbeli ismérvekkel.
Az ismérvek
(A sokaság egységeit jellemző tulajdonságok) 9 1.Tárgyi ismérvek: ¾ Minőségi
ismérvek: a vizsgált jelenség számszerűen kifejezhetetlen tulajdonságai (nemek szerinti megoszlás)
¾ Mennyiségi
ismérvek:
tulajdonságok • Folytonos: fizetés • Diszkrét: dolgozó létszám
számszerűsíthető
Az ismérvek
(folytatás)
9 2.Térbeli ismérvek: változatai területi egységek
(megye, régió, állam, körzet) 9 3. Időbeli ismérvek: változatai lehetnek időpontok, v. időtartamok. A sokaság egységeit időbeli alakulásának alapján különíti el. 9 4. Alternatív ismérvek: csak két változattal rendelkező ismérvek (férfi, nő)
