Összegző elemzés. az ÁROP Közszolgáltatások versenyképességi szempontú javítása című projekthez

Összegző elemzés az ÁROP 1.1.15 „Közszolgáltatások versenyképességi szempontú javítása”című projekthez

Az eredménykommunikációs kiadvány az ÁROP-1.1.15-2012-2012-0001 „Közszolgáltatások versenyképességi szempontú javítása” projekt keretében készült.

Az eredménykommunikációs kiadvány létrehozásában közreműködött: Balogh Tünde Dr. Cserháti Ilona Dr. Elek Péter Keresztély Tibor Kozics Anikó Kulcsár Gábor Nagyné Kun Gabriella Dr. Takács Tibor Varga Balázs

Budapest, 2013. december

Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ

3

2. A HELYI VERSENYKÉPESSÉG-JAVÍTÁS JELENTŐSÉGE, ELHELYEZÉSE A KÖZGAZDASÁGI TÉRBEN

4

2.1. Régió és versenyképesség – fogalmi alapvetés 2.2. A nemzetgazdasági és a regionális versenyképesség összefüggése 2.3. A regionális és a vállalati versenyképesség kölcsönhatása – a regionális klaszterek jelentősége

3. A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSI FÁZISÁBAN ELÉRT EREDMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA 3.1. Mikroinnovációs ötletpályázat eredményei 3.1.1 A kampány eredményeinek bemutatása 3.1.2 Az 5 legjobb pályamű megvalósíthatósági tanulmányainak összefoglaló ismertetése 3.2. Versenyképességi szerződések előkészítésének eredményei 3.2.1 Budapest XI. kerület 3.2.2 Veszprém 3.2.3 Miskolc 3.2.4 Kecskemét 3.3. Közszolgáltatások versenyképességi átvilágításának eredményei 3.3.1 Szociális ellátás és közösségszervezés 3.3.2 Felsőoktatás 3.3.3 Parkolás 3.3.4 Ár- és belvízvédelem 3.4. Disszemináció eredményei

4. JAVASLATOK A PROJEKT TOVÁBBI KITERJESZTÉSÉRE 4.1. A projekt során keletkezett módszertan és jó gyakorlatok kiterjesztése 4.1.1 Mikroinnovációs ötletpályázat eredményének gyakorlati megvalósítása, értékelése, az ötletpályázat folytatása 4.1.2 További javasolt területek a versenyképességi szerződésekhez 4.1.3 További javasolt közszolgáltatások a versenyképességi átvilágításhoz 4.1.4 Információs anyagok továbbfejlesztése, bővítése, képzések kiterjesztése 4.2. Az alkalmazott módszertan továbbfejlesztése 4.2.1 A versenyképesség javításának egyes BELSŐ FELTÉTELEI a versenyképességi elemzés alanyai (elsősorban a kis- és középvállalkozások) szempontjából 4.2.2 A versenyképesség EX POST megközelítésben történő vizsgálatának lehetőségei

4 6 7

16 16 16 17 20 21 22 23 25 26 26 27 28 29 30

32 36 36 36 38 42 44 46 51

5. ÖSSZEGZÉS

54

6. FELHASZNÁLT IRODALOM

55

Függelék: A projekt megvalósulásának folyamata

56

F.1 A megvalósítási fázis eredményeinek elemzése a megalapozási fázis módszertani ajánlásainak való megfelelés szempontjából

57

F 1.1 Mikroinnovációs ötletpályázat alprojekt F 1.2 Versenyképességi szerződések előkészítése alprojekt F.1.3 Közszolgáltatások versenyképességi szempontú átvilágítása alprojekt F 1.4 Disszemináció alprojekt

57 58 63 69

1

Összegző elemzés

F.2 A megvalósítási fázis eredményeinek elemzése a projekt céljainak megvalósulásához való hozzájárulás szempontjából F 2.1 Mikroinnovációs ötletpályázat alprojekt F 2.2 Versenyképességi szerződések előkészítése alprojekt F.2.3 Közszolgáltatások versenyképességi szempontú átvilágítása alprojekt F 2.4 Disszemináció alprojekt

69 70 71 73 78

Ábrajegyzék 1. sz. ábra: A regionális különbségek és a jövedelem kapcsolata Williamsonnál 2. sz. ábra: A régiók, térségek és városok versenyképességének Lengyel-féle piramismodellje 3. sz. ábra: A Porter-féle gyémánt-modell 4. sz. ábra: A vállalati teljesítmény értékelésének területei és azok kapcsolódása

7 9 11 51

Táblázatjegyzék 1. sz. táblázat: Megyék versenyképességét leíró mutatószámrendszer 2. sz. táblázat: A versenyképességi szerződések témaköreinek összefoglalása 3. sz. táblázat: A fejlesztendő közszolgáltatások és a versenyképességi célcsoportok kapcsolódása 4. sz. táblázat: Az alacsony képzettségű munkavállalókhoz kapcsolódó versenyképességi tényezők 5. sz. táblázat: A fiatal munkavállalókhoz kapcsolódó versenyképességi tényezők 6. sz. táblázat: A gyermekes családokhoz kapcsolódó versenyképességi tényezők 7. sz. táblázat: A kis- és középvállalkozásokhoz kapcsolódó versenyképességi tényezők 8. sz. táblázat: A fejlesztésre javasolt további közszolgáltatások és a versenyképességi célcsoportok kapcsolódása 9. sz. táblázat: A vállalati versenyképességi faktorok típusai 10. sz. táblázat: Az alprojektek kapcsolódása a versenyképességi faktorok típusaihoz 11. sz. táblázat: A vállalkozói kompetenciafejlesztés területei és a fejlesztésben közreműködő szervezetek 12. sz. táblázat: Az alprojektek és a javasolt továbbfejlesztési irányok kapcsolódása 13. sz. táblázat: A mikorinnovációs ötletpályázat alprojekt megalapozási fázisának dokumentumai 14. sz. táblázat: A közszolgáltatások versenyképességi szempontú átvilágítása alprojekt megalapozási fázisának dokumentumai 15. sz. táblázat: A versenyképességi szerződések előkészítésének eredménydokumentumai Újbudán 16. sz. táblázat: A versenyképességi szerződések előkészítésének eredménydokumentumai Kecskeméten 17. sz. táblázat: A versenyképességi szerződések előkészítésének eredménydokumentumai Miskolcon 18. sz. táblázat: A versenyképességi szerződések előkészítésének eredménydokumentumai Veszprémben 19. sz. táblázat: A közszolgáltatások versenyképességi szempontú átvilágítása alprojekt megalapozási fázisának dokumentumai 20. sz. táblázat: A szociális ellátás és közösségszervezés versenyképességi szempontú átvilágítása alprojekt megvalósítási fázisának dokumentumai 21. sz. táblázat: A felsőoktatás versenyképességi szempontú átvilágítása alprojekt megvalósítási fázisának dokumentumai 22. sz. táblázat: A parkolás versenyképességi szempontú átvilágítása alprojekt megvalósítási fázisának dokumentumai 23. sz. táblázat: Az ár- és belvízvédelem versenyképességi szempontú átvilágítása alprojekt megvalósítási fázisának dokumentumai

2

8 33 34 38 39 40 40 42 45 46 49 53 57 58 59 60 61 62 63 64 65 67 68

BEVEZETŐ

1.

BEVEZETŐ

Jelen összegző elemzés célja az ÁROP 1.1.15. „Közszolgáltatások versenyképességi szempontú átvilágítása” című projekt során keletkezett outputok főbb megállapításainak összegzése, annak értékelése, hogy a projekt egyes elemei hogyan kapcsolódnak a közszolgáltatások, illetve a helyi versenyképesség javításához, valamint olyan általános és szintetizáló ajánlások megfogalmazása, amelyek hasznosíthatók lesznek a közszolgáltatások versenyképességi szempontú javítását célzó jövőbeli tevékenységek során is. Az elemzés keretében elsőként bemutatjuk a helyi versenyképesség-javítás közgazdasági jelentőségét, valamint kapcsolódását a nemzetgazdaság és a vállalatok – kiemelten a kis- és középvállalkozások – versenyképességének javításához. Ezt követően kerül sor a négy alprojekt (mikroinnovációs ötletpályázat, versenyképességi szerződések, közszolgáltatások versenyképességi szempontú javítása, disszemináció) fő eredményeinek összefoglalására. Ezután két nagy témacsoportban fogalmazunk meg ajánlásokat a projekt továbbvitelével kapcsolatban, melyek közül az egyik a projekt során keletkezett eredmények (jó gyakorlatok) kiterjesztése az államműködés további területeire, a másik pedig a projekt keretében alkalmazott módszertan továbbfejlesztése, kiterjesztése. majd pedig az alprojektek outputjainak módszertani és tartalmi értékelésére. Végül, a Függelékben egy módszertani értékelés keretében azt vizsgáljuk, hogy a projekt megvalósítási fázisában keletkezett végső outputok mennyiben felelnek meg a megalapozási fázisban keletkezett módszertani ajánlásoknak, a tartalmi értékelés keretében pedig azt elemezzük, hogy az egyes alprojektek miként kapcsolódnak és járulnak hozzá a projekt céljainak megvalósításához. Az ÁROP 1.1.15. projekt megvalósításában a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal Kutatási osztályának munkatársain kívül az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt., a Győrfi-Tóth Ügyvédi Iroda, a Humanswot Tanácsadó Kft., az ICEG European Center Kft., a NexCon Technológiai Kft. az Európa MMXX Kft. – Ernst & Young Magyarország konzorcium és a Rávezető Projekt Kft. munkatársai vettek részt.

3

Összegző elemzés

2.

A HELYI VERSENYKÉPESSÉG-JAVÍTÁS JELENTŐSÉGE, ELHELYEZÉSE A KÖZGAZDASÁGI TÉRBEN

Az ÁROP 1.1.15. projekt célja az volt, hogy a helyi érintettek részvételével kidolgozott innovatív és megvalósítható fejlesztések körvonalazódjanak és váljanak valóra a közszolgáltatások, az igazgatás és közfeladat-ellátás területén. Cél, hogy a projekt feltárja a közigazgatást működtető, valamint közszolgáltatásokat nyújtó szervezetekben rejlő innovációs potenciált, és a javítási lehetőségeket azonosítva jó példákat generáljon, amelyek alapján a széles értelemben vett állami működés hatékonyabbá tételét szolgáló módszertani ajánlások dolgozhatók ki és terjeszthetők. A kidolgozott módszertanok és fejlesztési javaslatok pilot jellegű megvalósítása helyi (települési, esetleg regionális) szinten történik a projektbe bevont önkormányzatok és egyéb helyi szereplők aktív közreműködésével, ugyanakkor a cél az, hogy ezek a fejlesztések később országos szinten is kifejtsék versenyképesség-javító hatásukat. A projekt értelmezésében tehát a versenyképesség-javítás közvetlen színtere a település, illetve az azt körülvevő vonzáskörzet, régió, amely – a versenyképességi elemzések alanyainak szintjét vizsgálva – mezoszintnek tekinthető, amennyiben az országos szintet makroszintként, a vállalatok és állampolgárok szintjét pedig mikroszintként értelmezzük. Ezen a háttéren fontosnak tartjuk annak bemutatását, hogy a helyi-regionális szinten értelmezett versenyképességet milyen főbb tényezők befolyásolják, illetve hogy a helyi-regionális versenyképesség javulása milyen hatásmechanizmusokon keresztül képes befolyásolni a makroszintnek, azaz a nemzetgazdaság egészének versenyképességét. A nemzetközi és a hazai versenyképességi szakirodalom mezoszinten elsősorban a regionális versenyképességet elemzi, ezért a továbbiakban mi is erre koncentrálunk. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy a regionális és a települési (lokális) szint közé nem lehet egyenlőségjelet tenni, ugyanakkor a vonatkozó szakirodalom tanúsága szerint a regionális szintet versenyképességi szempontból jellemző tényezők (akár a célok, akár az eszközök oldaláról vizsgáljuk) jórészt – esetleg kisebb módosításokkal – lokális szinten is relevánsnak tekinthetők.1

2.1. Régió és versenyképesség – fogalmi alapvetés Az 1990-es évektől kezdődően a gazdasági fejlődés – és ezzel összefüggésben a társadalmi jólét – földrajzi meghatározottsága egyre jelentősebb helyet foglal el a közgazdasági gondolkodásban. Ez annak felismerését jelenti, hogy egyrészt az országok, országcsoportok fejlődésének különbözőségei kapcsolatban állnak földrajzi elhelyezkedésükkel, 2 másrészt a vállalatok gazdasági tevékenységének országon belüli elhelyezkedése jelentős befolyást gyakorol versenyképességükre, mert a versenyelőnyök forrásai a legtöbb iparágban földrajzilag koncentráltak.3 A „tér” fogalmának előtérbe kerülése a versenyképességi kutatásokra is hatást gyakorolt azáltal, hogy egyre inkább elterjedt a tradicionálisan országokra (makroszint) és vállalatokra (mikroszint) értelmezett fogalomnak a régiókra történő alkalmazása. A régió olyan gyűjtőfogalom, amely bármilyen kiterjedésű összefüggő földrajzi területet jelölhet. A két leginkább elterjedt értelmezés szerint jelenthet földrajzilag összekapcsolódó országcsoportokat (regionális integráció vagy makrorégió), és országon belüli összefüggő 1 Egyetértünk azokkal a megállapításokkal, amelyeket a projekt során a versenyképességi szerződésekre irányuló kísérleti projekt megalapozásához elkészült koncepcionális kötet tartalmaz, amely részletesen kifejti ezt a témát. 2 Krugman (1999) 142. o. 3 Porter (1998a) 78. o.

4


területi egységeket.4 Témánk szempontjából ez utóbbi értelmezés, vagyis a régiónak a mezoszintű megközelítése a releváns, ezért a továbbiakban a fogalmat csak ebben az értelemben használjuk. A regionális versenyképesség elemzésének fontosságára az elméleti közgazdaságtan területén elsősorban Krugman, a gazdálkodástan esetében pedig Porter munkássága hívta fel a figyelmet. Krugman a nemzetközi gazdaságtan összefüggéseinek elemzése során ismerte fel a földrajzi koncentráció jelentőségét, vagyis makroszintű elemzésekből kiindulva jutott el a régiók szintjére. Ezzel szemben Porter a mikroszint irányából közelítve, a globális vállalatok és iparágak versenystratégiáját vizsgálva jutott arra a következtetésre, hogy a globális gazdaságban a tartós vállalati versenyelőnyök forrásai gyakran a lokális (helyi) vagy regionális (térségi) szinthez köthetők (globális-lokális paradoxon). A régiók jelentőségének elméleti megalapozása mellett az Európai Unió regionális és kohéziós politikája tovább növelte a regionális versenyképességi kutatások fontosságát. Már az Európai Unió működését és elveit meghatározó Maastrichti Szerződés a területfejlesztés legfőbb céljai között említi a régiók fejlettségi szintje között meglévő különbségek mérséklését, vagyis a gazdasági és szociális kohéziót, az 1990-es évektől kezdődően pedig az EU regionális politikája egyre inkább a régiók versenyképességének javítását tartja a kohézió egyik leghatékonyabb eszközének. Ezzel összhangban az Európai Unió számos dokumentuma foglalkozik a regionális versenyképesség befolyásoló tényezőivel és javításának lehetőségeivel, de magának a fogalomnak a definiálására vagy nem kerül sor, vagy a meghatározás lényegében megegyezik a versenyképesség nemzetekre alkalmazott fogalmával. Ezt a szemléletet tükrözi az OECD egy másik definíciója is, amely szerint a régiók versenyképessége nem más, mint „…képesség olyan javak és szolgáltatások előállítására, amelyek a hazai és nemzetközi piacokon is értékesíthetők, miközben az állampolgárok növekvő és hosszú távon fenntartható életszínvonalat érnek el.”5 A hazai szakirodalomban megtalálható, regionális versenyképességre vonatkozó meghatározások többnyire átveszik a nemzetközi definíciók alapelemeit. Például Lengyel (2000b: 974) meghatározása szerint: „… a régiók, városok, országok akkor versenyképesek, ha gazdaságuk nyitott, és az egy lakosra jutó jövedelmük tartósan magas és növekvő, valamint magas szintű és nem csökkenő a foglalkoztatottsági ráta, azaz ebből a jövedelemből a lakosság széles rétegei is várhatóan részesülnek”. Az eddigieken bizonyos értelemben túlmutató – a projekt szempontjából lényeges elemmel bővülő – meghatározást ad Palkovits (2000: 127): „… versenyképes egy régió, ha stratégiailag beágyazott gazdasági bázisa piaci értékén megvásárolva optimálisan felhasználja és generálja (bővített újratermelődésre ösztönzi) a régió magasrendű erőforrásait, miközben tartós versenyképességet ér el a releváns nemzetközi piacokon”. Az „erőforrások optimális felhasználása” a termelékenységre, az erőforrások „magas rendű” volta a tudásintenzív tevékenységek lényeges szerepére, a „nemzetközi piacokon elért versenyképesség” pedig a gazdasági nyitottság fontosságára utal.6 De a témánk szempontjából legfontosabb elem a „stratégiailag beágyazott gazdasági bázis” említése, amely a vállalatok és a régió versenyképességének kölcsönhatására utal. Egyrészt kimondja, hogy a régió versenyképességének alapját az ott működő vállalatok képezik, másrészt utal egy olyan regionális feltételrendszer (gazdasági, társadalmi környezet) megteremtésének

4 Lengyel (2000) 966. o. 5 OECD (1997) 35. o. 6 Palkovits (2000) 126-127. o.

5

Összegző elemzés

szükségességére, amely biztosítja a „beágyazottságot”, vagyis helyben maradásra ösztönzi a vállalatokat. Az ismertetett definíciók alapján levonható az a következtetés, hogy egyrészt a nemzetgazdaság és az azt alkotó régiók versenyképessége összefügg, hiszen lényegében ugyanazon tényezők által meghatározottak, másrészt pedig a régiók és az ott működő vállalatok versenyképessége között is kölcsönös függőségi viszony áll fenn.

2.2. A nemzetgazdasági és a regionális versenyképesség összefüggése Az Európai Unió regionális politikájának alapvető célja az integráción belül tapasztalható – gazdasági és szociális téren is megmutatkozó – területi különbségek mérséklése, vagyis a gazdasági és szociális kohézió. Ez egyrészt az egyes tagállamok közötti (nemzeti kohézió), másrészt pedig az országon belüli régiók esetében fennálló (regionális kohézió) különbségek csökkentését jelenti. Az európai uniós elemzésekben a vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP-t, valamint a munkanélküliségre és foglalkoztatásra vonatkozó trendeket használják leginkább a kohézió indikátoraiként. Ez világosan mutatja, hogy a kohézió alapvető eszközének a versenyképesség javítását tekinti az EU, hiszen a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás bővülése a versenyképesség javulásának ismérvei (lisszaboni célok), amelyek segítségével előrehaladhat a reálkonvergencia, vagyis az alacsonyabb fejlettségű területek felzárkózási folyamata. A versenyképesség növelésének célja az integráción belüli fejletlenebb nemzetgazdaságokra és elmaradottabb régiókra egyaránt vonatkozik, de e két folyamat egyidejű megvalósulásának lehetőségéről megoszlanak a kutatói vélemények. Elvileg egyértelműnek tűnik, hogy ha egy ország fejletlenebb területei kezdenek felzárkózni a fejlettebb területekhez, akkor ez pozitívan hat magának a nemzetgazdaságnak a felzárkózására is. Azonban éppen az Európai Unió területén végzett több empirikus kutatás ennek az ellenkezőjét mutatta ki. Például Görögország, Portugália és Spanyolország 1980 és 1989 közötti fejlődésének vizsgálata azt az eredményt hozta, hogy az EU-n belüli legalacsonyabb növekedési rátát produkáló Görögország regionális konvergenciát vitt véghez, míg Portugáliában és Spanyolországban a nagyobb ütemű növekedést regionális divergencia kísérte.7 Ezt a jelenséget a kutatók egy része az ezredfordulótól kezdve népszerűvé váló ún. trade-off elmélettel magyarázza. Az elmélet lényege, hogy a nemzetgazdasági és a regionális konvergencia között trade-off, azaz átváltási hatásmechanizmus van. Eszerint ha egy ország kezd felzárkózni valamely fejlettebb országcsoporthoz, akkor a területén belül regionális divergencia, vagy legalábbis lassuló regionális konvergencia figyelhető meg (és ennek természetesen a fordítottja is igaz). E nézet elméleti alapját az 1960-as évek közepén kidolgozott Williamson-hipotézis adja, amely szerint: „…a nemzeti fejlődés tipikus formája a régiók között divergenciát generál a felzárkózási folyamat kezdeti szakaszában, majd konvergenciát a későbbi fázisokban”.8 Az ország gazdasági növekedése (jövedelem) és a regionális egyenlőtlenségek közötti – Williamson által feltételezett – kapcsolatot az 1.1. ábra szemlélteti. A kutatások során az elméleti görbe kezdeti (emelkedő) szakaszát sikerült empirikusan alátámasztani, amikor a viszonylag alacsonyabb fejlettségű országokat vizsgálva a nagyobb gazdasági növekedés együtt járt a regionális egyenlőtlenségek fokozódásával. Ezzel szemben a görbe csökkenő szakaszának – értelemszerűen a fejlettebb országok adatain alapuló – empirikus igazolása eddig még nem járt sikerrel.9 7 Szentes et al. (2006) 61. o. 8 Szentes et al. (2005) 97. o. 9 Szentes et al. (2006) 64. o.

6


Egyenlőtlenség

d1 d0

Y 01

Y 02

Y 11

Y 12

Jövedelem

1. sz. ábra: A regionális különbségek és a jövedelem kapcsolata Williamsonnál10 A fentiek jelentőségét témánk szempontjából a következőkben lehet összefoglalni: Az 1990-es évek közepétől a 2008-as világgazdasági válságig terjedő időszak adatai alapján a magyar gazdaság növekedése meghaladta az Európai Unió korábbi 15 tagállamára vonatkozó átlagot, ugyanakkor az ország fejletlenebb régióinak egy főre jutó GDP-je divergált a nemzetgazdasági átlagtól. Ezt mutatja egyebek mellett az is, hogy a vállalatok által előállított egy főre jutó GDP tekintetében a legalacsonyabb és legmagasabb regionális érték közötti különbség 2,3-szeresről 2,7-szeresre növekedett 2000 és 2011 között (KSH). Mindezekből arra lehet következtetni, hogy nálunk is megfigyelhető a nemzeti és a regionális konvergencia közötti trade-off, amit az országos és regionális fejlesztési politikák kialakítása és értékelése során figyelembe kell venni. A regionális konvergencia (lényegében a régiók és bennük a települések versenyképességének) alakulására jelentős hatással van a kisés középvállalatok teljesítménye, jövedelemtermelő-képessége, amely lényeges regionális eltéréseket mutat. Így a regionális fejlesztéstől nem választható el a kkv-szektor fejlesztése, emiatt a nemzeti és regionális konvergencia közötti trade-off létét nemcsak a regionális fejlesztési, hanem a kkv-fejlesztési politika kialakításakor és hatásainak értékelésekor is célszerű figyelembe venni.

2.3. A regionális és a vállalati versenyképesség kölcsönhatása – a regionális klaszterek jelentősége Az előző alfejezetben említésre került, hogy a régiók és az ott működő vállalatok – ezen belül a kis- és középvállalatok – versenyképességének elemzése nem választható el egymástól. Ezt több, a régiók versenyképességének vizsgálatát elméletileg megközelítő vagy a gyakorlatba átültető szakirodalmi példa is alátámasztja, amelyek közül két hazai és egy külföldi példát emelünk ki. Az első elemzés négy magyarországi megye (Győr-Moson-Sopron, Zala, Vas, Veszprém) versenyképességének összehasonlítását tartalmazza.11 A szerző által meghatározott és értékelt versenyképességi faktorokat és az azokhoz kapcsolódó alkalmazott mutatószámrendszert szemlélteti az 1. sz. táblázat. 10 Szentes et al. (2005) 97. o. 11 Rechnitzer (1997)

7

Összegző elemzés

Az ebben található mutatószámrendszer jól példázza a régió és az ott működő vállalatok versenyképességének kölcsönhatását. A gazdasági teljesítményt leíró faktoroknak, valamint a gazdaság fejlesztési adottságaihoz kapcsolódó faktorok döntő részének alakulásáért a vállalatok „felelősek”, vagyis teljesítményük, tevékenységük színvonala jelentős mértékben befolyásolja a régió versenyképességét. A telepítési tényezők viszont azokat a feltételeket tartalmazzák, amelyek ösztönözhetik vagy gátolhatják a vállalatok letelepedését és működését, vagyis amiken keresztül a régió adottságai hatnak a vállalatok versenyképességére. Vizsgált terület

Versenyképességi faktor Teljesítmény

Gazdasági teljesítmény

Alkalmazott mutatók (példák) Egy főre jutó GDP

Beruházási aktivitás

Egy bőre jutó beruházás

Foglalkoztatási helyzet

Munkanélküliségi ráta

Külpiaci aktivitás

Ipari értékesítés exportaránya

Szolgáltatási aktivitás

Szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya Banki hálózatsűrűség

Gazdaság fejlesztési adottságai

Vállalkozás terjedése

Ezer lakosra jutó vállalkozások

Külföldi tőke jelenléte

Egy lakosra jutó külföldi tőkebefektetés

Innovációs potenciál Népesség aktivitása

Telepítési tényezők

Szabadalmak száma Felsőoktatás: oktatók+kutatók sz. Népesség számának változása Nyugdíjasok száma

Munkaerő költségei és képzettsége

Havi bruttó átlagbér

Közlekedési és kommunikációs tényezők

Elsőrendű utak aránya

Települések infrastruk-turális ellátottsága

Lakásellátottság

Szociális infrastrukturális felszereltség

Ezer főre jutó kórházi ágyak száma

Helyi gazdaság támogatottsága Helyi gazdaság aktivitása Életkörülmények

Felsőfokú végzettségűek aránya Gépjármű- és telefonellátottság Villamosenergia-fogyasztás Orvos- és tanárellátottság Vámszabadterületek száma Iparűzési adót kivető települések aránya Kereskedelmi forgalom Épített lakások száma és lakásárak Természetvédelmi területek nagysága Színház- és kiállítás-látogatók száma

1. sz. táblázat: Megyék versenyképességét leíró mutatószámrendszer12 A második hazai példa a Lengyel-féle versenyképességi piramis, amely a vállalatok – kiemelten a kis- és középvállalatok – tevékenységét a régió versenyképességét befolyásoló alaptényezők közé sorolja (2. sz. ábra). A piramis alsó két sora egymásra épül, és a regionális versenyképességet hosszabb távon, közvetetetten befolyásoló gazdasági és társadalmi 12 Rechnitzer (1997) 33-48. o. alapján saját szerkesztés

8


tényezőket – az ún. sikerességi faktorokat – tartalmazza, amelyek releváns voltát európai uniós kutatások bizonyítják. Szintén az Európai Unió egyik dokumentuma, a hatodik regionális jelentés alapján került meghatározásra az az öt alaptényező, amely rövid távon, közvetlenül befolyásolja a regionális versenyképesség alapkategóriáit, a termelékenységet, a foglalkoztatást és a jövedelmet. Az alaptényezők EU által felállított fontossági sorrendjében a kis- és középvállalatok regionális versenyképességet befolyásoló szerepe – a K+F után – a második helyen áll.13 Ez összhangban van az Európai Unió azon álláspontjával, amely szerint a kis- és középvállalatok döntő mértékben befolyásolják az egész integráció, de nyilvánvalóan a tagországok, a régiók és a települések versenyképességét is, mégpedig elsősorban a foglalkoztatásban betöltött szerepükön keresztül (amit a piramismodell is szemléltet).

ÉletmiQĘVpJ ÉletVzínvonal

ReJionáliV, WprVpJLpV vároVi jövedelem

MunkatermeOpken\VpJ

FoJODlkoztatottViJ

KutDWiV InfraVtruktúra Külföldi KiVpV N|]pS InWpzPpnyi, fejleVzWpV pV humán WĘke befekteWpVek vállalatok tárVad. WĘke

GazdDViJL Vzerkezet TárVadalmi Vzerkezet

InnovácLyV kultúra

ReJionáliV eOprheWĘVpJ

DönWpVi közSontok

Környezet miQĘVpJH

MunkaeUĘ feONpVzültVpJH 5pJLyWirVadalmi kRKpziója

2. sz. ábra: A régiók, térségek és városok versenyképességének Lengyel-féle piramismodellje14 Emellett az sem elhanyagolható szempont, hogy a kkv-k többsége helyi, térségi piacon működik, ezért sikerességük (vagy sikertelenségük) elsősorban regionális szinten érezteti hatását. A régiók versenyképessége szempontjából azonban a globális piacra való kilépés is döntő fontosságú, amelyre a kis- és középvállalatok többsége önállóan nem képes. Ezért a régiók sikere nagymértékben függ attól, hogy mennyire képesek olyan környezetet teremteni, amely elősegíti a kkv-k regionális klaszterekbe tömörülését (beszállítói hálózatokhoz való csatlakozását), amelyek által nagyobb eséllyel jelenhetnek meg az exportpiacokon. Éppen ez utóbbihoz kötődik a harmadik példa, a Porter-féle gyémánt-modell, amelyet a regionális versenyképesség alapmodelljének is neveznek.

13 Lengyel (2000b) 978-981. o. 14 Lengyel (2000b) 979. o.

9

Összegző elemzés

Porter elsőként az 1990-ben megjelent „The competitive advantage of nations” című művében rendszerezte az iparágak versenyelőnyeit meghatározó üzleti környezet jellemzőit, megalkotva ezzel az ún. gyémánt-modellt. A modell a következő négy meghatározó tényező köré csoportosítja a versenyelőnyök forrásait: • Tényezőellátottság: természeti tényezők, infrastruktúra, pénzügyi források, humán erőforrások, tudásbázis. • Vállalati stratégia, szerkezet és verseny: stratégiák, célrendszerek, hazai verseny jellemzői. • Keresleti feltételek: hazai kereslet (egyéni és szervezeti vásárlók) mennyisége és igényessége, kereslet nemzetközivé tétele. • Támogató és kapcsolódó iparágak: támogatók, kapcsolódók, klaszterek. E meghatározó tényezők nem függetlenek egymástól, hanem dinamikus rendszert alkotva kölcsönösen befolyásolják egymást. A modell a mikroökonómiai üzleti környezet elemeit tartalmazza, de megjelenik benne a makroszint is a kormányzat és a véletlen versenyképességet alakító szerepének kiemelésével. Ezek a tényezők mind a négy determinánsra hatással vannak, és a versenyfeltételeket pozitív és negatív irányban is befolyásolhatják. A modell lényege a 90-es évek végi átdolgozást követően sem változott meg (3. sz. ábra), de bizonyos elnevezések pontosításra kerültek, és két vonatkozásban is hangsúlyosabbá vált a lokalitás szerepe. Egyrészt Porter a „helyi versenyelőnyök forrásainak” („sources of locational advantage”) nevezi a modellt,15 pontosítva ezzel az eredeti mű címében kissé félrevezető „nemzetek versenyelőnyei” kifejezést. Már az 1990-es műben sem az országok versenyképességéről, hanem a vállalatok nemzetközi versenyképességét befolyásoló hazai tényezőkről van szó, ami az elnevezés megváltoztatásával egyértelművé vált. Másrészt a lokalitás fontosságát erősíti az is, hogy Porter a versenyképességi vizsgálatok alapegységéül a regionális klasztereket javasolja. Ez nemcsak azért lényeges, mert ráirányítja a figyelmet a vállalatok (és kapcsolódó intézmények) közötti hálózati együttműködések versenyképességi szempontból egyre nagyobb jelentőségére, hanem azért is, mert az országon belüli régiók sajátos jellemzőinek versenyképességre gyakorolt hatását erőteljesebben hangsúlyozza.

15 Porter (1998b) 211. o.

10


Vállalati stratégia és versengés összefüggései

Tényező (input) feltételek

Helyi szabályozás és ösztönzés: •A tőkebefektetések és a termelékenység növelésének ösztönzése •Alkalmazható stratégiák Helyi verseny intenzitása: •Erős helyi verseny •Nyitottság a nemzetközi versengésre Keresleti feltételek

Vállalati inputok minősége és specializáltsága: •Természeti adottságok •Humán erőforrások •Tőkeforrások •Fizikai infrastruktúra •Adminisztratív infrastruktúra •Információs infrastruktúra •Tudományos és technológiai infrastruktúra

Helyi kereslet igényessége és kifinomultsága: •Fogyasztók és felhasználók elvárásai •Minőségi, környezet- és fogyasztóvédelmi előírások

Kapcsolódó és támogató iparágak Támogató (beszállító) és és kapcsolódó iparágak: •Helyi rendelkezésre állásuk •Minőségük Klaszterek jelenléte

3. sz. ábra: A Porter-féle gyémánt-modell16 A modell összetevőinek ismertetése során Porter (1998a és 1998b), Porter et al. (2008), Boda-Pataki (1995), Lengyel (2000a) és Deák (2000) munkáira támaszkodunk. Tényező- (input-) feltételek Ez a determináns egyrészt az alapvető termelési tényezőket (természeti adottságok, humán erőforrások, tőkeforrások) tartalmazza, de mellettük kiemelt szerepet kapnak az infrastruktúra összetevői – mint a termelés nélkülözhetetlen előfeltételei – is. A fizikai infrastruktúra elemei között egyrészt a logisztikai (közlekedési, szállítási) infrastruktúra, másrészt pedig az információs és kommunikációs technológia (IKT) elemei (hírközlés, személyi számítógépek és internet használata) találhatók. Az adminisztratív infrastruktúra minősége a közigazgatási rendszer működésének hatékonyságát mutatja, elsősorban azt, hogy a központi és helyi jogszabályok, engedélyezési és egyéb eljárások (különösen az új vállalatok indításával kapcsolatban) mennyire segítik vagy gátolják a vállalati versenyképesség javulását. Az információs infrastruktúra elsősorban a makrogazdasági adatok, a vállalati beszámolók és egyéb adatbázisok elérhetőségével és megbízhatóságával jellemezhető. A tudományos és technológiai infrastruktúra fejlettségét egyrészt a felsőoktatás és a kutatás-fejlesztés színvonala, másrészt pedig a vállalati szféra innovációs készsége és képessége határozza meg, ami napjainkban – a tudásalapú gazdaság kiépülésének idején – döntő fontosságú a versenyképesség szempontjából. A tényezők egy része „készen kapott”, többnyire olcsó és nagy mennyiségben rendelkezésre álló alaptényező (pl. természeti erőforrások, földrajzi elhelyezkedés, alapvető infrastruktúra, képzetlen munkaerő), más részük viszont „kifejlesztett”, vagyis folyamatos 16 Porter et. al. (2008) 49. o. alapján saját szerkesztés

11

Összegző elemzés

befektetéssel előállított és megújított, éppen ezért szűkösen rendelkezésre álló fejlett tényező (pl. IKT, magasan kvalifi kált munkaerő, fejlett tőkepiac). Porter megkülönböztette még az iparágak széles körében felhasználható általános tényezőket (pl. úthálózat, hírközlési hálózat), és az egy-egy iparághoz kapcsolódó speciális tényezőket (pl. speciális szakképzettségű munkaerő, adott szakterületre specializálódott kutatóintézetek). A vállalatok, iparágak inputtényezőkön alapuló versenyelőnyeinek elemzésekor nem hagyhatók figyelmen kívül a következő szempontok: • Nem a tényezők mennyisége, hanem azok minősége és hatékony felhasználása jelenthet versenyelőnyt a vállalatok, iparágak számára. Gyakran épp valamely tényező szűkössége jelenthet előnyt, amennyiben annak pótlása, helyettesítése innovatív megoldásokra készteti a vállalatokat. • Egy ország vagy régió akkor tud az ott működő vállalatok számára jelentős és tartós versenyelőnyöket biztosítani, ha azok fejlett és speciális tényezőkön alapulnak. Ezzel szemben a gazdaságfejlesztési programok általában az alap- és általános tényezők fenntartására koncentrálnak, ami csak a versenyhátrányok csökkentéséhez elégséges. Keresleti feltételek A keresleti tényezők versenyképességre gyakorolt hatásának leírásakor egyrészt a marketing szemléletmód, másrészt pedig a termékciklus-elmélet bizonyos vonásai figyelhetők meg Porter munkáiban. Véleménye szerint – a marketing egyik „alaptételével” összhangban – a vevők igényeinek minél magasabb szintű kielégítésével lehet sikereket elérni a piaci versenyben, ezért a kereslet minősége, összetétele, igényessége közvetlen hatással van a vállalatok versenyképességére. Ha a hazai piacon jelen vannak a kifinomult vásárlók (sophisticated buyers), az a minőség javítására, termékdifferenciálásra, fejlettebb technológiák bevezetésére ösztönzi a vállalatokat, ami végső soron versenyelőnyök kialakulását eredményezi. A különbségekre érzékeny, jövőorientált hazai kereslet – a belföldi „reprezentatív kereslet” – léte és növekedése a vállalatok nemzetközi versenyképességére is pozitívan hat, mert a magas hazai követelményekhez való alkalmazkodással a vállalatok képessé válnak tartós exportsikerek elérésére is. Porter újabb munkáiban17 a keresleti feltételek közé sorolja azokat a fogyasztóvédelmi és környezetvédelmi előírásokat is, amelyek betartása kötelező – és többnyire költséges – a vállalatok számára. Viszont a korszerűsítésben élen járó vállalatok termelékenységi előnyre tesznek szert, így végeredményben a szigorú előírások megléte versenyelőnyt jelent a számukra. Vállalati stratégia és versengés összefüggései A helyi (országos, regionális) piacon tapasztalható intenzív verseny állandó fejlődésre, innovációra készteti a vállalatokat, mert csak így tudják kialakítani és fenntartani versenyelőnyeiket. Az intenzív versenyben való helytállás nem lehetséges jól felépített vállalati szerkezet és átgondolt stratégia nélkül. Ezek célszerű kialakítására jelentős hatással vannak a helyi versenykörnyezet elemei, illetve azok a szabályozó és ösztönző eszközök, amelyekkel a központi kormányzat és a helyi önkormányzatok hatást gyakorolnak a verseny feltételeire. Egyrészt a nemzetenként, sőt régiónként különböző tradíciók, vállalkozói kultúra, másrészt pedig a versenyt befolyásoló eltérő jogszabályi környezet (pl. versenyszabályozás, adókedvezmények és támogatások rendszere, stb.) miatt nincs olyan vállalati szerkezet és stratégia, amely mindenütt és mindenkor egyformán hatékony lenne. 17 Pl. Porter et al. (2008) 50. o.

12


A vállalati stratégiával és versenyhelyzettel összefüggésben Porter az ország gazdasági nyitottságának jelentőségét is hangsúlyozza, mivel a nemzetközi kereskedelembe való aktív bekapcsolódás, valamint a külföldi tőkebefektetések fogadása és kihelyezése által tudja az ország/régió kiaknázni komparatív előnyeit. Emellett a nyitottság jótékonyan hat a helyi vállalatok versenyképességére azáltal is, hogy egyrészt lehetővé teszi a fejlettebb külföldi technológiákhoz való könnyebb és gyorsabb hozzáférést, másrészt pedig az erős külföldi verseny nyomásának teszi ki, és ezzel teljesítményük növelésére készteti a hazai vállalatokat. Támogató és kapcsolódó iparágak A vállalatok többsége önállóan, saját érdekeit szem előtt tartva vesz részt a versenyben, azonban megfigyelhető, hogy a nemzetközileg is sikeres vállalatok, iparágak mögött versenyképes partnerek állnak. Így a vállalatok, iparágak versenyképességének elemzésekor nem hagyhatók figyelmen kívül a velük kapcsolatban álló és értéklánc-rendszert alkotó partnerek, amelyek a kapcsolat jellege és intenzitása alapján két fő csoportba sorolhatók: • A támogató iparágak az értéklánc-rendszerben megelőzik a vizsgált iparágat, vagyis alapanyagokat, gépeket, egyéb eszközöket szállítanak és szolgáltatásokat nyújtanak az iparág vállalatai számára. A beszállítókkal és szolgáltatókkal folytatott közvetlen üzleti kapcsolat során nem áll fenn versenyhelyzet, ezért a szereplők közös érdeke a tevékenységek összehangolása, a tapasztalatok átadása, a legjobb gyakorlat (best practice) kialakítása. Mivel a globalizált világgazdaságban az inputok elvileg bárhonnan beszerezhetők, ezért a hazai/térségi bázisban megtalálható támogató iparágak csak akkor tudnak ténylegesen együttműködni a támogatott iparággal, ha maguk is versenyképesek. Ilyenkor létrejöhetnek a térségi együttműködés azon formái, amelyek – kihasználva a földrajzi közelségből adódó agglomerációs18 és szinergiahatásokat19 – elvezethetnek a regionális klaszterek kialakulásához. • A kapcsolódó iparágak nem állnak közvetlen üzleti kapcsolatban a vizsgált iparággal, más termékpiacon versenyeznek, mégis lehetőség van bizonyos tevékenységek egyeztetése, összehangolása révén kölcsönös előnyök megszerzésére. Ilyenek lehetnek például a hasonló technológiát használó, de más-más termékeket gyártó, vagy a kiegészítő termékeket előállító vállalatok, amelyek esetében lehetőség nyílik egyebek mellett a technikai ismeretek cseréjére, az értékesítési csatornák közös kialakítására vagy a marketing tevékenység összehangolására. A földrajzi közelség itt is csökkenti a költségeket és növeli a bizalmat, így a kapcsolódó iparágak szintén beépülhetnek a regionális klaszterekbe. Porter utóbbi tíz évben megjelent munkáiban egyre inkább hangsúlyozza a regionális klaszterek jelentőségét. Megfogalmazása szerint: „A klaszter meghatározott tevékenységi területen működő, egymással kapcsolatban álló vállalatok és intézmények földrajzi koncentrációja.”20 A klaszterek létrejötte Porter szerint természetes folyamat, amely az adott földrajzi helyen felhalmozódott speciális tudáson, szakmai képességeken és infrastruktúrán, valamint a támogató iparágak jelenlétén alapul, és a termelékenység – ezzel együtt a versenyképesség – növekedését eredményezi. Mivel a globális gazdaságban egyre 18 Az agglomerációs hatás a telephelyül szolgáló település méretéből (urbanizációs előny), vagy a gazdasági egységek földrajzi koncentrációjából (lokalizációs előny) adódó gazdasági előnyök kialakulását jelenti (Rechnitzer 1998: 36-37). 19 A szinergiahatás – nagyon leegyszerűsítve – azt jelenti, hogy az „egész” több, mint a részek egyszerű összege. Vagyis a partnerek a közöttük lévő kapcsolatok révén olyan többletet (információt, tudást, tapasztalatokat, stb.) képesek produkálni, ami az együttműködés hiányában nem került volna felszínre. 20 Porter (1998a) 78. o.

13

Összegző elemzés

jellemzőbb, hogy nem egymástól elszigetelt vállalatok, hanem azok földrajzilag is koncentrált, együttműködő csoportjai vesznek részt a nemzetközi versenyben, ezért a regionális klasztereket javasolta a versenyképességi vizsgálatok alapegységéül. Emellett kutatási eredményekkel igazolta 21 az országok gazdasági fejlettsége és a klaszteresedés foka közötti kapcsolatot. Eszerint a kevésbé fejlett országokban a klaszterek létrehozására irányuló vállalati aktivitás lényegesen kisebb, mint a fejlett országokban. Mindezek alapján tehát a klaszterek léte és fejlettsége – mint az iparági versenyképesség egy külső hatótényezője – a gyémánt-modellnek ehhez a determinánsához kapcsolható, ugyanakkor a klaszterek – mint versenyző gazdasági egységek – egyúttal az elemzés alanyai is lehetnek, amelyek versenyképességét a négy determináns mindegyike befolyásolja. Ebben az értelemben tehát a gyémánt-modell a klaszterek versenyelőnyeit determináló üzleti környezet elemeit tartalmazza, és így alapul szolgálhat a régiók bottom-up jellegű (alulról felfelé szerveződő) gazdaságfejlesztési stratégiájának kialakításához. Mivel a regionális klaszterek potenciális tagjainak döntő többsége kis- és középvállalat, ezért a klaszterek számára versenyelőnyöket jelentő lokális/regionális tényezők kialakítása és fejlesztése egyben a kkv-k versenyképességének javítását is szolgálja. A gyémánt-modell mindegyik elemére hatással lehetnek olyan előre nem látható, véletlen események, amelyek nagymértékben megváltoztatják a verseny feltételeit (pl. új tudományos felfedezések, olajárrobbanás, háborúk, természeti katasztrófák, világgazdasági válságok, stb.). Az ezekhez való gyors alkalmazkodás új versenyelőnyök kialakulását eredményezheti a megváltozott körülmények adta lehetőségeket megragadni képes vállalatok, ágazatok számára. A modell ismertetése során már érzékelhető volt, hogy a kormányzat tevékenysége hatással van az üzleti környezet mindegyik összetevőjére elsősorban a gazdaság szereplőit érintő jogszabályok és gazdaságpolitikai döntések, intézkedések által. Porter szerint a vállalatok versenyképességének javítása érdekében a kormánynak célszerű egyes területeken beavatkoznia a gazdaság működésébe (pl. gazdasági és politikai stabilitás biztosítása, gazdaságfejlesztési programok kidolgozása, stb.), más esetekben viszont erre nincs szükség. 22 Összefoglalva a gyémánt-modell lényegét, ebben Porter a vállalatok, iparágak, klaszterek versenyelőnyeit meghatározó, mikroszinten jelentkező, külső tényezőket foglalta rendszerbe. A modell nem tér ki a vállalatok versenyképességét befolyásoló belső tényezőkre (pl. menedzsment felkészültsége, vállalaton belül zajló folyamatok hatékonysága, alkalmazkodóképesség stb.), és a makroszintű hatótényezőket is csak részben érinti (kormányzat, véletlen). Bár a modell nem képez teljesen új és egységes elméleti rendszert, de több új vagy újszerűen értelmezett fogalmat tartalmaz, és a gyakorlatban jól alkalmazható gondolkodási keretet biztosít a versenyképességi elemzésekhez. Igaz ez abban az esetben is, ha az közszféra – országos, de különösen helyi szinten értelmezett – működésének versenyképességi hatásait szeretnénk vizsgálni. A Porter-gyémánt bemutatásakor megfigyelhető volt, hogy lényegében mindegyik determinánsnak részét képezi legalább egy olyan összetevő, amely a közigazgatás működésének színvonala, illetve helyi sajátosságai által meghatározott, és hatással van a versenyképességi elemzés alanyának (vállalatok, klaszter, település vagy régió) sikerességére.

21 Porter et al. (2008) 50. o. 22 Porter (1998b) 245. o.

14


Az egyes determinánsok esetén az alábbi ilyen versenyképességi hatótényezők azonosíthatók: • Tényező- (input-) feltételek: Az adminisztratív infrastruktúra minősége a közigazgatási rendszer működésének hatékonyságát mutatja, elsősorban azt, hogy a központi és helyi jogszabályok, engedélyezési és egyéb eljárások (különösen az új vállalatok indításával kapcsolatban) mennyire segítik vagy gátolják a vállalati versenyképesség javulását. • Keresleti feltételek: A vállalatokra nézve kötelező érvényű fogyasztóvédelmi és környezetvédelmi előírások befolyásolhatják a vállalatok sikerességét. • Vállalati stratégia és versengés összefüggései: Szabályozó és ösztönző eszközök, amelyekkel a központi kormányzat és a helyi önkormányzatok hatást gyakorolnak a verseny feltételeire. A versenyt befolyásoló eltérő jogszabályi környezet (pl. versenyszabályozás, adókedvezmények és támogatások rendszere, stb.) eltérő stratégiák megalkotását követeli meg a vállalatoktól. • Kapcsolódó és támogató iparágak: A gyémántmodell a regionális klaszterek versenyelőnyeit determináló üzleti környezet elemeit tartalmazza, és így alapul szolgálhat a régiók bottom-up jellegű (alulról felfelé szerveződő) gazdaságfejlesztési stratégiájának kialakításához. • Kormányzat: Tevékenysége hatással van az üzleti környezet mindegyik összetevőjére elsősorban a gazdaság szereplőit érintő jogszabályok és gazdaságpolitikai döntések, intézkedések által. Az ismertetett modellek tanúsága szerint tehát a régiók és települések, valamint a vállalati szektor – amelyen belül kiemelt jelentősége van a kis- és középvállalkozásoknak – versenyképessége kölcsönhatásban áll egymással. A kkv-k teljesítménye, sikeressége döntő hatást gyakorol a telephelyül szolgáló földrajzi terület versenyképességére, mégpedig elsősorban a foglalkoztatásban betöltött szerepén, másodsorban a jövedelemtermelő-képességén keresztül, amelyekkel hozzá tud járulni a versenyképesség-javítás végső céljának eléréséhez, vagyis a lakosság életminőségének javításához. Ugyanakkor a lokális és regionális fejlesztéspolitika, a helyi közigazgatás működése és a vállalatokat körülvevő makro- és mezoszintű szabályozási környezet visszahat az adott területen működő kkv-k sikerességére, ezért ezeknek a hatótényezőknek a versenyképességi szempontú átvilágítása, majd ennek eredményeként a javítása feltétlenül indokolt.

15

Összegző elemzés

3.

A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSI FÁZISÁBAN ELÉRT EREDMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA

3.1. Mikroinnovációs ötletpályázat eredményei A projekt célja az állami feladatok ellátásában, közszolgáltatások előállításában érintett állampolgárok körében a versenyképességet növelő és a jó államműködést javító gondolkodás, valamint a céltudatos, feladattudatos munkavégzés ösztönzése és az ehhez kapcsolódód innovatív ötletek generálása volt. Ennek érdekében egy innovációs ötletpályázat került meghirdetésre, melyre a magánszemélyek által beküldött, közszolgáltatásokat, illetve állami feladatellátást javító ötleteket vártak. A beérkezett pályázatokat egy 3 fős Bíráló Bizottság értékelte, melynek végén kiválasztásra került az 5 db legjobb, megvalósíthatósági tanulmánnyá fejlesztett versenyképességi javaslat. A projekt során az alábbi főbb feladatokat kellett elvégezni: 1. A versenyképességi innovációs javaslatok gyűjtése, kampány megvalósítása; 2. Ötvenöt magas színvonalú versenyképességi javaslat kiválasztása 3. Öt megvalósíthatósági koncepció kidolgozás 3.1.1 A kampány eredményeinek bemutatása Kampány célja A népszerűsítési kampány célja az állampolgárok, mint potenciális ötletgazdák minél hatékonyabb, a lehető legnagyobb számban történő elérése volt. Annak érdekében, hogy az ötletverseny felhívása eljusson azokhoz az állampolgárokhoz, akik potenciális ötletadónak számítanak, és minél nagyobb számú ötlet érkezzen, meghatározásra kerültek az elérendő célcsoportok, kommunikációs csatornák és marketing eszközök. A kampány tervezése során megtörtént a célcsoportok szegmentálása és pozícionálása, melynek alapján kiemelt célcsoportként a 1. felsőoktatási intézmények oktatói, előadói és főként a hallgatói, illetve 2. kormányhivatalok ügyfélszolgálatai és ügyfelei kerültek kiválasztásra. A kampány eredményei Általánosan megállapítható, hogy a kampánnyal a felsőoktatási intézmények hallgatói köre megfelelő tájékoztatást kapott az ötletversenyről. Ugyan akkor a kampány sikerességét negatívan befolyásolta, hogy a közigazgatási eljárásokkal közvetlenül kapcsolatba kerülő állampolgárok, a kormányhivatalok ügyfelei és ügyfélszolgálati munkatársai nem kaptak közvetlen tájékoztatást az ötletverseny meglétéről. Mindezek ellenére a rendelkezésre álló idő alatt körülbelül 70 ezer emberhez jutott el az ötletverseny felhívása. A kampány eredményeként 124 pályamű érkezett be az alábbi témakörökben: • elektronikus ügyintézés • egészségügy • ügyintézés • pályázati rendszer • közszolgáltatás • közigazgatási HR • jogszabály-módosítás • foglalkoztatás • oktatás A kiválasztás folyamata A beérkezett pályaművek a formai ellenőrzést követően két körös bírálati folyamaton mentek keresztül, melynek végeredménye képen a 3 tagú Bíráló Bizottság által kiválasztásra 16


került az a legjobb 55 legjobb pályamű, melyekből a pályázók egy tervező sablon segítségével és mentorok közreműködésével 10 oldalas koncepciókat dolgoztak ki. Ezt követően kiválasztásra került az az 5 legjobb pályamű, amelyből megvalósíthatósági tanulmány szintű terv készült. 3.1.2 Az 5 legjobb pályamű megvalósíthatósági tanulmányainak összefoglaló ismertetése Automatikus felvétel a köztartozásmentes adózói adatbázisba A pályázat arra a problémára keresi a választ, hogy a vállalkozásoknak működésük során többször kell bizonyítaniuk, hogy nincs tartozásuk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) felé, az igazolások rendszerese beszerzése jelentős adminisztrációs terhet ró a vállalkozásokra, költséges, hiszen illetékfizetési kötelezettséggel jár. Tekintettel arra, hogy a NAV már évekkel ezelőtt létrehozta az ún. köztartozásmentes adózói adatbázist, melyben szereplés ténye általánosan elfogadható a nemleges adó-, illetve együttes adóigazolás bemutatása helyett, gyakorlatilag csak adminisztratív terhet jelent az állandó igazolási kötelezettség és az adatbázisba történő jelentkezés bonyolult procedúrája. Jelenleg az adatbázisba történő felvételt egy formanyomtatvány kitöltésével és elektronikus megküldésével kell kérelmezni az adóhatóságnál. A felvétel feltételei a kérelem elbírálásakor ellenőrzésre kerülnek, az adatbázis adatai pedig minden hónap 10-én frissülnek. A pályázó javaslata arra vonatkozik, hogy mivel az adóhatóság minden hónapban felülvizsgálja az adatbázist, az adatbázisba való bekerülésnek automatikus folyamatnak kellene működnie, az ilyen frissítések alkalmával automatikusan fel lehetne tölteni az összes adótartozás mentes vállalkozást. MoMO – Mobil Magyarország Alkalmazás Ügyfélkapu továbbfejlesztése Android és iOS platformra. A fenti két benyújtott pályázat megosztott helyezéssel került be az első öt legjobb javaslat közé, tekintettel arra, hogy mindkét javaslat lényegében egyazon célt fogalmaz meg az elektronikusan intézhető hivatalos ügyek ügyfélbarát módon történő továbbfejlesztésével. A pályázat benyújtói megfogalmazták azt a társadalom szinte valamennyi rétegét érintő problémát, hogy jelenleg a hivatalos ügyek intézése sok értékes órát elvesz az ügyfelek idejéből, továbbá a rendelkezésre álló online felületek nem támogatják megfelelően sem az online ügyintézést, sem a személyes ügyintézésre való online módon történő bejelentkezést. A fenti probléma egyrészt abból adódik, hogy a hosszú várakozási idő mellett egyik hivatalnál, illetve szolgáltatónál sincs online, valósidejű tájékoztatás arról, hogy adott ügy elintézésére hány ügyfél vár és ez mennyi időt vesz igénybe. Másrészt jelenleg kihasználatlanok azok a részben már rendelkezésre álló online felületek is, amelyek vagy a teljeskörű online ügyintézést, vagy legalább a személyes ügyintézésre való online bejelentkezést támogatják, ilyen felület pl. a magyarorszag.hu oldal. A „kihasználatlanság” oka leginkább az oldal nem felhasználóbarát kialakítottsága, valamint az a tény, hogy a mai kor információtechnológia elvárásainak nem képes megfelelni ez a felület, hiszen – megfelelő applikáció hiányában – nem használható okos-készülékekről. A nyertes pályázatok két megoldási lehetőséget is felvázoltak a probléma megoldására. Az egyik javaslat egy ingyen letölthető mobil alkalmazás kifejlesztésére vonatkozik, amely használatával könnyen, áttekinthetően lehet időpontot foglalni az okmányirodákba ügyintézésre. A javaslat innovatív jellege részint a mobil alkalmazásban, másrészt egy központi, egyedi és valósidejű információs rendszerben mutatkozik meg. Az alkalmazás 17

Összegző elemzés

segítségével állandó valósidejű tájékoztatást kapnának az ügyfelek a mobiltelefon készülékükre az adott okmányirodában, hivatalban várakozókról, a napi átlagos ügyintézési időből számított becsült várakozási időre vonatkozólag. A javaslat szerint a sorszámhúzást is mobilról lehetne intézni, gyakorlatilag időkiesés nélkül, online módon, biztosítva ezáltal a tervezhető, gyors ügyintézést. Ezáltal az alkalmazás hozzájárul a társadalom széles rétegét érintő ügyfél elégedettség növeléséhez, a hivatali ügyfélfogadási idő optimális időkihasználásának tervezéséhez, és nem utolsó sorban a gördülékenyebb ügyintézéshez. A másik javaslat egy olyan technológiai újítással támogatja meg, egészíti ki a fentiekben bemutatott fejlesztési elképzelést, amely viszonylag kevés ráfordítással lehetővé tenné a magyarorszag.hu honlap, illetve az ügyfélkapu felhasználási területének bővítését. A javaslat értelmében bővítésre kerülne az ügyfélkapu elérhetősége IOS és Android platformokon. Újszülöttek személyi okmányokhoz jutásának racionalizálása Könnyebb életkezdést! Hasonlóan az előzőekben bemutatott két pályázathoz, a fent hivatkozott két iktatószámon benyújtott pályázat is megosztott helyezéssel került be az első öt legjobb javaslat közé. Mindkét javaslat arra az élethelyzetre kínál bürokráciacsökkentésre irányuló megoldást, amikor újszülött érkezik a családokba és az öröm mellett meg kell küzdeni az újszülött igazoló okmányainak beszerzése okozta komoly adminisztratív akadályokkal és stresszhelyzettel. Az újszülött gyermekek okmányainak (születési anyakönyvi kivonat, adószám, TAJ szám, lakcímkártya) beszerzése jelenleg különböző hivatalokban, helyszíneken, különböző nyomtatványok kitöltésével történhet, ami a gyermek első néhány hónapjában igen nagy terhet ró a családra, esetenként kivitelezhetetlen, hogy a gyermek felügyeletét az ügyintézéshez szükséges hosszú időre a szülők megoldják. A fenti probléma kezelésére mindkét pályázat azt a lehetséges megoldást kínálja, hogy azokba a kórházakba, ahol lehetőség van a szülésre egy olyan kiszolgáló egység „telepítése” javasolt, ahol a szükséges okmányok beszerzése egyszerre megtörténhet. A javaslattal nem a teljes körű hivatali ügyintézési lehetőséget biztosító kiszolgáló egység létrehozatala lenne a cél, hanem egy szolgáltató pont kialakítása, ahol kifejezetten az újszülöttek személyes okmányainak igénylése és kiadása intézhető. A javaslat szerinti szolgáltató pont kialakítása nem jár jelentős infrastrukturális igénnyel, és az üzemeltetéshez szükséges humán erőforrás jelenlétére sincs folyamatos szükség, hiszen a beérkező igényeket a nap egy időszakban, egy relatív rövid időtartamban lehet biztosítani. A javaslat megvalósítása egyértelműen pozitív hatással lehet mind a szolgáltatás nyújtójára, mind annak igénybevevőjére, az elérhető adminisztratív teher csökkenés jelentős és érzékeny rétegét érinti a társadalomnak. A javuló ügyfél elégedettség mellett csökkenhet azon állampolgárok száma, akik a vonatkozó jogszabályi előírások ellenére sem rendelkeznek a szükséges okmányokkal. Járulékos pozitív hatást eredményez az is, hogy ezen szolgáltató pontok munkalehetőséget biztosíthatnának azoknak, akik csak részmunkaidőben tudnak munkát vállalni, vagy akár a megváltozott munkaképességű dolgozóknak is. Adóbevallást segítő mobilalkalmazás A versenyképességi innovációs ötlet kidolgozója arra az évek óta fennálló és a társadalom valamennyi adófizető állampolgárát érintő problémára hívja fel a figyelmet, hogy az adóbevallást támogató általános nyomtatványkitöltő program (ÁNYK), amelyet a Nemzeti Adó és Vámhivatal alkalmaz, JAVA rendszerű, nehézkesen használható, és alapvetően nem felhasználóbarát. Amellett, hogy maga a program nem felhasználóbarát, megállapítható, 18


hogy a jelenlegi magyar adóbevallási szabályok között laikusoknak nagyon nehéz eligazodni, a nyomtatványkitöltést támogató útmutatók sem jelentenek gyakorlati segítséget, sőt inkább eltántorítanak az adóbevallás önálló kitöltésétől. A fejlesztési ötlet egy okos telefonra optimalizált adóbevallás kitöltő program, amellyel a jelenleg használtnál sokkal gyorsabban el lehet készíteni a bevallást. A programhoz készülne egy foglalkoztatóknak szánt szoftver is, amely az adóbevallás adatait QR kódban összesíti és a munkáltató által kiállított papírra nyomtatja, amely az okos telefonnal leolvasható lenne, és a program azonnal be is töltené az adatokat. A program mind Android/ iOS rendszerben elérhető lenne, de igény esetén más rendszerekre is könnyen átalakítható lenne. Pályázati rendszer fejlesztése érdekében pályázói adatbázis és kezelőfelület létrehozása A pályázati javaslat arra az egyre szélesebb kört érintő problémára keres és kínál gyakorlati választ, hogy az Európai Uniós pályázati rendszerben mind a pályázóknak, mind a közreműködő szervezeteknek rendkívül sok problémát okoz a pályázat benyújtásához szükséges, jelenleg kötelező jelleggel alkalmazandó felület kezelése. A kitöltő programok labilisak, az adatlapok generálásban hibát ejtenek, a csatolandó mellékletek esetében pedig sokszor megnyithatatlan fájlokat töltenek fel. Központi szerverhez ezek a programok minimális funkcióban csatlakoznak, egyedül frissítéseket lehet rajta ellenőrizni, illetve egy-egy pályázói adatot van lehetőség néhol ellenőrizni. A pályázati rendszer úgy lett kialakítva, hogy minden pályázó minden pályázatához külön-külön kell minden egyes igazoló dokumentumot benyújtani (aláírási címpéldány, alapszabály stb.), amely a kitöltő program szempontjából megint egy lehetséges hibaforrást feltételez, illetve fölösleges (papír)munkát eredményez a közreműködő szervezetnek. A kitöltő programok hibái a közreműködő szervezetek szempontjából is sok energiát lefoglalnak, a hibákból adódó problémák orvoslása sok időbe telik, továbbá a papírmunka ugyanúgy leterheli a közreműködő szervezeteket, hiszen nekik ugyanúgy meg kell őrizni a papíron benyújtott dokumentumokat. Az innovációs javaslat felveti azt a lehetőséget, hogy egy pályázói adatbázis létrehozásával a többletmunka megspórolható a közreműködő szervezeteknek és a pályázóknak egyaránt, ilyen módon a szervezetekhez kapcsolódó dokumentumok már a közreműködő szervezet kezében lenne a pályázat benyújtása előtt. Az értékelők egy felületen láthatják a szervezet minden dokumentumát, a pályázati történelmét közreműködő szervezettől függetlenül. Egy ilyen adatbázis létrehozása első lépése lehetne annak a folyamatnak, amely egyszerűsítené a pályázati rendszer egészét. A következő lépés egy olyan kitöltő program fejlesztése, amely szinkronizál ezzel az adatbázissal, ezáltal már a pályázat benyújtása előtt kiderülhetnek olyan problémák, amelyek miatt az előző költségvetési időszakban több pályázó sikertelenül pályázott. A szinkronizálás által egy „felhőbe” lehetne menteni egy félig kész pályázatot és nyugodtan lehetne azt folytatni egy másik számítógépen. A benyújtással kapcsolatos kérdések feltevése sokkal egyszerűbben folyhatna, a frissítések automatikusan települnének. A javaslat komplex módon kezelendő, megvalósítása esetén, több lépcsőben és célszerűen fokozatosan, de alapjaiban megreformálhatná a pályázás, pályázatkezelés támogató rendszerét. A javasolt adatbázis létrehozása hozzájárulhatna a pályázók átláthatóságának fejlődéséhez, továbbá megalapozná a lényegében papírmentes ügyintézés folyamatát, amelyet folyamatosan fejlesztve lehetne a pályázati rendszert tisztán online felületen végezni. Tekintettel arra, hogy a 2014-2020-as támogatási időszak pályázati rendszere még 19

Összegző elemzés

kialakítás alatt van, továbbá források nyílhatnak meg ilyen adminisztratív jellegű fejlesztésekre is, a javaslat időszerű és esetlegesen támogatási forrásból is megvalósítható.

3.2. Versenyképességi szerződések előkészítésének eredményei A kísérleti projekt célja a versenyképesség elősegítését célzó megállapodás létrehozása, továbbá mint pilot projekt, későbbi hasonló sikeres együttműködések alapjaként szolgálhasson. A projekt célja a versenyképességi szerződések rendszerének kidolgozása négy önkormányzatnál megvalósítandó kísérleti projekt lefolytatásával, a tapasztalatok összegzésével és azok alapján a versenyképességi szerződések elterjesztését célzó módszertan véglegesítésével. Az egyes versenyképességi szerződések tervezetének elkészítése az alábbi négy kijelölt helyszínen került elvégzésre: Kecskemét, Veszprém, Miskolc és Budapest XI. kerület. A pilot projekt helyszínei kiválasztásának célja az volt, hogy olyan települések kerüljenek fókuszpontba, melyek egymástól eltérő adottságokkal és fejlettséggel bírnak, így különböző adottságok mellett vizsgálhassuk a versenyképességi megállapodások megvalósításának lehetőségeit. A versenyképesség javítását célzó megállapodások számos pozitív hatást gyakorolhatnak egy adott település, kerület életére: • a helyi kis- és középvállalkozások gazdasági helyzetének erősítése, érvényesülésének elősegítése; • a közös cél előtérbe helyezésével a helyi kis- és középvállalkozások összefogása, együttműködésük elősegítése a helyi önkormányzatokkal, proaktivitás beindítása • a vállalkozások megerősítésével az érintett település, kerület munkahelyeinek megőrzése • a helyi lakosság elégedettségének növelése • a létrejövő versenyképességi szerződések konkrét tapasztalatainak felhasználásával a folyamat továbbfejlesztése, esetlegesen még szélesebb, az Állam részvételével történő együttműködés létrehozása. • A konkrét eredmények beépülése a helyi jogalkotási folyamatba A projekt során az alábbi feladatokat kellett végrehajtani: 1. A munka ütemtervének elkészítése helyszínenként: A munka elvégzésének menete, tervezett erőforrás-felhasználás bemutatása, a feladat elvégzéséhez kapcsolódó ütemezés. 2. A jogszabályi környezet felmérése: a vonatkozó jogszabályi környezet (helyi szabályozás és egyéb jogszabályok) felmérése és a jogszabályok témához kapcsolódásának, vonatkozó tartalmának ismertetése. 3. Jogi tanácsadás, koncepció kidolgozása: a projekt megalapozása során kidolgozott versenyképességi szerződés-koncepciót előkészítése, melyet az Európai Unió és Magyarország versenyjogi szabályainak figyelembevételével kell elkészíteni. 4. Szerződéstervezetek elkészítése: „Versenyképességi szerződés vagy szándéknyilatkozat elkészítése. 5. Dokumentáció elkészítése: A versenyképességi szerződések elkészítésekor lefolytatott egyeztetési eljárás tapasztalatainak összefoglalása, mely pontos és részletes képet nyújt a versenyképességi szerződések kialakításának legfontosabb lépéseiről, eseményeiről és döntési helyzeteiről. 20


3.2.1 Budapest XI. kerület Együttműködés lényege az adott helyszínen: Az Önkormányzat és a vállalkozások együttműködése keretében olyan közbeszerzési adatbázis létrehozása, mely segíti a helyi közbeszerzések lebonyolítását. Az adatbázisba a kerületi mikro- és kivállalkozások, önkéntes regisztráció során regisztrálhatnának. Célja, hogy egy olyan helyi adatbázis jöjjön létre, mely elsősorban a mikro és kis-vállalkozások pozícióba hozását, a lokális együttműködések kialakulását segíti a jogszabályok és helyi szabályozási elemek által biztosított keretek között. Megjegyzés: A jelen összefoglalóban megjelölt együttműködés egy korábbi, a felek által potenciális célok között megjelölt koncepción alapszik, a versenyképességi szerződés még nem került aláírásra. Az önkormányzat vállalásai: a) vállalja, hogy ellátja a szerződés működéséhez szükséges koordinációs feladatokat, melynek keretében elősegíti a tapasztalatok, illetve információk akadálytalan áramlását a vállalkozások és a szakhatóságok között, b) vállalja, hogy a Felek közötti tapasztalatcserét információs rendszer kialakításával biztosítja, c) Polgármesteri Hivatal állományából vállalkozói referenst jelöl ki, aki végigkíséri és koordinálja a vállalkozói ügyeket az ügymenetek lehetséges gyorsítása érdekében, d) biztosít egy olyan állandó elérhetőséget, ahol a vállalkozások az ügyintézéssel kapcsolatban tájékoztatást kaphatnak, illetve ahova esetleges panaszaikkal fordulhatnak e) vállalja, hogy folyamatos nyilvántartást vezet a szerződésben részt vevő vállalkozások személyéről, releváns adatairól, f) vállalja, hogy felügyeletet gyakorol a jogszabályok és a szerződés szabályainak betartása felett, g) vállalja a Polgármesteri Hivatal állományának kompetencia alapú továbbképzését a vállalkozói igények maximális kielégítése érdekében, h) vállalkozások számára fontos hatósági ügyek menetéről részletes információt tesz közzé a honlapján. Mit vállalnak a vállalkozók, és ez milyen konkrét módon segítheti elő a helyi versenyképesség javulását: a) a vállalkozások jogosultak a szerződés keretében létrehozott információs rendszerhez, az abban felhalmozott adatokhoz hozzáférni, azokat a jelen szerződés szellemének és céljának megfelelően felhasználni, b) a vállalkozások jogosultak az Önkormányzat kijelölt kapcsolattartójától adatot kérni, valamint konkrét hatósági ügyekben segítséget kérni, ezenkívül a szerződés alapján szervezett szakmai fórumokon, konferenciákon részt venni, c) a vállalkozások kötelesek szerződéses jogaikat és kötelezettségeiket jóhiszeműen, a Felekkel együttműködve gyakorolni; a szerződés keretében a felekről szerzett információkkal nem élhetnek vissza, azokat tisztességtelen versenyelőny elérésére nem használhatják fel; d) jogosultak az Önkormányzat kijelölt kapcsolattartójától – a versenyképességi szerződés speciális tárgya kapcsán adatot/információkat kérni, valamint a versenyképességi szerződés alapján szervezett szakmai fórumokon, konferenciákon részt venni.

21

Összegző elemzés

A helyi vállalkozók egyszerűbben, gyorsan és átlátható módon jutnának információkhoz/ adatokhoz az adatbázis révén a kerületi beszerzésekkel kapcsolatban, ezáltal eredményesebben, hatékonyabban tudnának bekapcsolódni és részt venni a folyó és jövőbeli közbeszerzési eljárásokban. 3.2.2 Veszprém Együttműködés lényege az adott helyszínen: Veszprém sétáló utcájában (Kossuth utca) az Önkormányzat aktív koordinálásával és támogatásával „sétáló utca” brand létrehozása, mely a helyi lakosság és a városba látogató külföldiek számára egységes utcaképet és azonos értéket jelenítene meg. Az önkormányzat vállalásai: a) megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy rendezvények, bevásárló napok esetén, illetve egyéb időszakokban is az érintett parkolási zónában a parkolási díjmentességet biztosít; b) a „közös” megjelenés koordinációs feladatainak az ellátása érdekében az Önkormányzat kizárólagos tulajdonába álló Veszprémi Programiroda Rendezvényszervező és Kulturális Szolgáltató Kft-vel együttműködik; c) az együttes megjelenést az alábbi fórumokon biztosítja: Veszprém Megyei Jogú Város honlapja, Veszprém Városi Televízió, városi lap, önkormányzati kiadványok, önkormányzati szervezésű rendezvények; d) városmarketing során kiemelt elemként jeleníti meg az új belváros képet és a sétáló utcát; e) lehetőségeihez képest az önkormányzati rendezvényeket a sétáló utcába szervezi, az Önkormányzattól függetlenül megszervezésre kerülő rendezvények sétáló utcába történő rendezése érdekében eljár; f) partnervárosi kapcsolatokban kiemelt szerep juttat a sétáló utcának és szereplőinek; g) Polgármesteri Hivatal állományából vállalkozói referenst jelöl ki, aki végigkíséri és koordinálja a vállalkozói ügyeket az ügymenetek lehetséges gyorsítása érdekében; h) folyamatos egyeztetések, monitoring, visszajelzések beépítése az ügyintézői rendszerbe; i) biztosít egy olyan állandó elérhetőséget, ahol a vállalkozások az ügyintézéssel kapcsolatban tájékoztatást kaphatnak, illetve ahova esetleges panaszaikkal fordulhatnak; j) Önkormányzat megszólítja (pl: ajánlatot kér) a vállalkozásokat azon termékek és szolgáltatások tekintetében, amelyek a vállalkozások termék- és szolgáltatás-portfóliójában is megtalálhatóak, és amelyek kapcsán az Önkormányzat is bizonyos helyzetekben és esetekben vásárlóként jelenik meg a piacon, k) vállalja olyan javaslattételi fórum megszervezését, ahol a vállalkozásoknak a működési területüket érintő témákban közvetlen vélemény-nyilvánítási, visszacsatolási és javaslattételi lehetőséget biztosít, különösen hosszabbtávú városfejlesztési stratégia kidolgozása során, l) Balatoni Korona és a Veszprém és térsége népszerűsítése során a sétáló utcát és a brandet megjeleníti, m) Veszprém Város Helyi Vállalkozásokat Támogató Közalapítványt fenntartja és működteti és a Közalapítvány pályázati lehetőségeiről naprakész információkat biztosít, n) megvizsgálja az e-ügyintézés továbbfejlesztésének lehetőségét, o) vállalja a Polgármesteri Hivatal állományának kompetencia alapú továbbképzését a vállalkozói igények maximális kielégítése érdekében, p) Vállalkozások számára fontos hatósági ügyek menetéről részletes információt tesz közzé a honlapján, q) Pannon TISZK képzési struktúrájában az érintett vállalkozói kör képzési igényeit folyamatosan figyelembe veszi. 22


Mit vállalnak a vállalkozások, és ez milyen konkrét módon segítheti elő a helyi versenyképesség javulását: vállalják a sétáló utca megújult környezetéhez való igazodást, különösen üzleteik homlokzati és kirakati elemeinek tekintetében; vállalják a helyiségeik belső színvonalas kialakítását; szolgáltatásaikat város megújult belvárosi miliőjéhez és színvonalához igazítják, tudatában annak, hogy az kiemelten fontos a város turisztikai elképzeléseinek teljesítéséhez; a sétáló utcai „rendezvényekhez” igazodnak a nyitvatartási rendjük tekintetében; őket érintő koncepciók tekintetében javaslataikkal, véleményeikkel, ötleteikkel, információikkal igyekeznek maximálisan támogatni a koncepció kialakítását; fentieken túl jelen együttműködésüket érintő minden egyéb esetben együttműködnek az Önkormányzattal a lehető legjobb megoldások kialakítása érdekében, erre vonatkozó igény esetén döntés-előkészítő információkkal szolgálnak az Önkormányzat részére; folyamatos visszacsatolással élnek az Önkormányzat felé a minőségfejlesztés érdekében; jogosultak az Önkormányzat kijelölt kapcsolattartójától – a versenyképességi szerződés speciális tárgya kapcsán adatot/információkat kérni, valamint a versenyképességi szerződés alapján szervezett szakmai fórumokon, konferenciákon részt venni. A gazdaság teljesítőképességét (és versenyképességét) hátrányosan befolyásoló gazdasági szereplők közötti formális együttműködés hiányának kiküszöbölése érdekében a felek összefogásra ösztönözik a helyi gazdasági élet valamennyi szereplőjét, helyi igényekre és adottságokra támaszkodva mozgósítják a gazdasági szereplőket úgy, hogy mindezt külső fejlesztési források bevonása nélkül valósítsák meg. A részvevők kifejezett szándéka, miszerint együttműködésük révén további hasonló versenyképességi szerződések jöjjenek létre, amelyek helyi hatáskörűek és elsősorban a vállalkozásfejlesztési (helyi gazdaságfejlesztési) tevékenységekre/együttműködésekre koncentrálnak. 3.2.3 Miskolc Együttműködés lényege az adott helyszínen: Miskolc turisztikai, idegenforgalmi szolgáltatásainak fejlesztése annak érdekében, hogy Miskolc kiemelkedő turisztikai és idegenforgalmi jelentősége minél magasabb színvonalon és minőségben, minél szélesebb kör számára ismert és elérhető legyen. Emellett Miskolc turisztikai ágazatának fejlesztése, erősítése, hatékony érdekképviselete, reklámozása a jogszabályok és helyi szabályozási elemek által biztosított keretek között Az Önkormányzat vállalásai: a) a vállalkozások bevonásával összehangolt kapacitásbővítési és minőségfejlesztési programokat dolgoz ki; b) megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy a vállalkozások által nyújtott szolgáltatások milyen feltételek mellett és körben vonhatóak be a MiskolcpONt kedvezményrendszerbe, c) az állami és esetlegesen európai uniós pályázatokon való eredményes részvétel érdekében együttműködik, és - amennyiben szükséges – segítséget nyújt a vállalkozások részére a pályázatok elkészítésében; d) segítséget nyújt a vállalkozások részére a piackutatási felmérések megszervezésében, lebonyolításában; e) lehetőséget biztosít a vállalkozások számára a kommunikációs kampányai összehangolására, ajánlatainak a nyilvánosság felé történő közvetítésére;

23

Összegző elemzés

f) a vállalkozások részére megjelenést biztosít az alábbi fórumokon: Miskolc Megyei Jogú Város honlapja, Miskolc Városi Televízió, városi lap, önkormányzati kiadványok, önkormányzati szervezésű rendezvények; g) városmarketing során kiemelt elemként jeleníti meg Miskolc turisztikai szolgáltatásait; h) a Polgármesteri Hivatal állományából vállalkozói referenst jelöl ki, aki végigkíséri és koordinálja a vállalkozói ügyeket az ügymenetek lehetséges gyorsítása érdekében, és szükség esetén üzletviteli tanácsadást szervez a vállalkozások részére; i) megteremti a lehetőségét a folyamatos egyeztetések, monitoring, visszajelzések beépítésének az ügyintézői rendszerbe; j) biztosít egy olyan állandó elérhetőséget, ahol a vállalkozások az ügyintézéssel kapcsolatban tájékoztatást kaphatnak, illetve ahova esetleges panaszaikkal fordulhatnak; k) vállalja olyan javaslattételi fórum megszervezését, ahol a vállalkozásoknak a működési területüket érintő témákban közvetlen vélemény-nyilvánítási, visszacsatolási és javaslattételi lehetőséget biztosít, különösen hosszabbtávú városfejlesztési stratégia kidolgozása során; l) megvizsgálja az e-ügyintézés továbbfejlesztésének lehetőségét; m) vállalja a Polgármesteri Hivatal állományának kompetencia alapú továbbképzését a vállalkozói igények maximális kielégítése érdekében; n) a vállalkozások számára fontos hatósági ügyek menetéről részletes információt tesz közzé a honlapján, és o) képzési struktúrájában az érintett vállalkozások képzési igényeit folyamatosan figyelembe veszi. Mit vállalnak a vállalkozások, és ez milyen konkrét módon segítheti elő a helyi versenyképesség javulását: a) a közös szerződéses cél elérése érdekében az Önkormányzattal együttműködnek, biztosítják a rendszerbe szervezett információáramlás lehetőségét; b) vállalják, hogy a vállalkozásokat érintő koncepciók tekintetében javaslataikkal, véleményeikkel, ötleteikkel, információikkal igyekszenek maximálisan támogatni a koncepció kialakítását; c) az Önkormányzat által szervezet szakmai napokon, városfejlesztési és egyéb programokon megjelennek; d) kommunikációs kampányaik során figyelembe veszik Miskolc más turisztikai vállalkozásai által követett értékeket, ezekkel a vállalkozásokkal egységes arculati elemeket dolgoznak ki és használnak; e) állami és esetleges európai uniós pályázatokon való eredményes részvétel érdekében együttműködnek az Önkormányzat által kijelölt szervezettel, az eredményesség növelése érdekében; f) a turisztikai ágazatot érintő fejlesztések meghatározásakor Miskolc más turisztikai vállalkozásaival konstruktívan, a közös cél szem előtt tartásával együttműködnek; g) a fentieken túl, a jelen együttműködést érintő minden egyéb esetben együttműködnek az Önkormányzattal a lehető legjobb megoldások kialakítása érdekében, erre vonatkozó igény esetén döntés-előkészítő információkkal szolgálnak az Önkormányzat részére; h) folyamatos visszacsatolással élnek az Önkormányzat felé a minőségfejlesztés érdekében; i) jogosultak az Önkormányzat kijelölt kapcsolattartójától – a versenyképességi szerződés tárgya kapcsán adatot/információkat kérni, valamint a megkötendő versenyképességi szerződés alapján szervezett szakmai fórumokon, konferenciákon részt venni. 24


3.2.4 Kecskemét Együttműködés lényege az adott helyszínen: Egyablakos ügyintézési szolgáltatás kiterjesztése, továbbfejlesztése, melynek célja, hogy a Kecskeméten letelepedni kívánó vagy már jelen lévő vállalkozások hozzáférjenek mindazon információhoz, amelynek ismerete elősegítheti a helyi beruházásaik megvalósítását. Az önkormányzat vállalásai: a) Az Önkormányzat vállalja, hogy ellátja a szerződés működéséhez szükséges koordinációs feladatokat, melynek keretében elősegíti a tapasztalatok, illetve információk akadálytalan áramlását a szervezetek, a vállalkozások és a szakhatóságok között. b) Az Önkormányzat vállalja, hogy a szervezeteket és a vállalkozásokat maga is ellátja a szerződés célja szerinti, a hatósági ügyintézésre vonatkozó tapasztalattal, információval. c) Az Önkormányzat vállalja, hogy a felek közötti tapasztalatcserét információs rendszer kialakításával biztosítja. d) Az Önkormányzat vállalja, hogy a felek számára egy alkalmazottját kapcsolattartóként jelöli ki. e) Az Önkormányzat konferenciákat, közös érdekegyeztetéseket, szakmai fórumokat szervez a felek számára. f) Az Önkormányzat folyamatos nyilvántartást vezet a szerződésben részt vevő vállalkozások személyéről, releváns adatairól. g) Az Önkormányzat felügyeletet gyakorol a jogszabályok és a szerződés szabályainak betartása felett. Feladatai ellátása során köteles jóhiszeműen eljárni, a tudomására jutott üzleti titkot megőrizni. h) Az „egyablakos ügyintézés” kiterjesztéséhez kötődő, az együttműködés elindítását célzó első tájékoztatás szervezése, végrehajtása. Mit vállalnak a vállalkozások, és ez milyen konkrét módon segítheti elő a helyi versenyképesség javulását: a) A vállalkozások jogosultak a szerződés keretében létrehozott információs rendszerhez, az abban felhalmozott adatokhoz hozzáférni, azokat a szerződés szellemének és céljának megfelelően felhasználni. b) A vállalkozások jogosultak az Önkormányzat kijelölt kapcsolattartójától adatot kérni, valamint konkrét hatósági ügyekben segítséget kérni. Ezenkívül a szerződés alapján szervezett szakmai fórumokon, konferenciákon részt venni. c) A vállalkozások kötelesek szerződéses jogaikat és kötelezettségeiket jóhiszeműen, a Felekkel együttműködve gyakorolni; a szerződés keretében a Felekről szerzett információkkal nem élhetnek vissza, azokat tisztességtelen versenyelőny elérésére nem használhatják fel. d) Az egyablakos ügyintézéssel az adminisztrációs terhek csökkennek, csökken az ügyintézés ideje, az ügyfelek egy ügyfél-barát közigazgatási eljárás részesei lehetnek. Az egyablakos ügyintézés lehetővé teszi, hogy az ügyfél egyetlen helyen intézze el az ügy szempontjából szükséges cselekményeket.

25

Összegző elemzés

3.3. Közszolgáltatások versenyképességi átvilágításának eredményei A projekt célja a közszolgáltatások versenyképességét javító és azok versenyképességhez való hozzájárulását elősegítő négy olyan kísérleti projekt megvalósítása, amelyek során négy közszolgáltató kerül versenyképességi szempontok mentén átvilágításra, hogy feltárásra kerüljenek a szervezetben meglévő javítási lehetőségek és innovációs potenciál továbbá azok kiaknázására intézkedési terv is készüljön, majd a tapasztalatok alapján olyan szakmai ajánlások és módszertan készülhessen, amely lehetővé teszi más szervezetek számára is hasonló potenciálok feltérképezését és hasznosítását. A négy átvilágítandó közszolgáltatás a következő: • Ár- és belvízvédelem területéhez tartozó egyes közszolgáltatásokat nyújtó intézmények versenyképességi szempontú átvilágítása. • Felsőoktatás területéhez tartozó egyes közszolgáltatásokat nyújtó intézmények versenyképességi szempontú átvilágítása. • Szociális ellátáshoz és közösségszervezéshez tartozó egyes közszolgáltatást végző intézmények versenyképességi szempontú átvilágítása. • Személy- és tehergépjárművek parkolásával kapcsolatos szabályozási rendszerek és a területhez kapcsolódó közszolgáltatást végző egyes intézmények versenyképességi szempontú átvilágítása. A projekt során az alábbi feladatokat kellett végrehajtani: 1. Projektterv: az egyes teljesítések ütemezését, azok mennyiségi és minőségi indikátorokhoz való illeszkedését koordináló munkaterv elkészítése. 2. Célkijelölés: az adott közszolgáltatások versenyképességi szempontú vizsgálata, mely fókuszában az áll, hogy az adott közszolgáltatások milyen hatással vannak a jelenlegi vagy potenciális felhasználók versenyképességére. 3. Lehetőségek feltárása: a versenyképességre gyakorolt hatás fényében annak feltárása, hogy milyen lehetőségei vannak az adott közszolgáltatásoknak a versenyképességi elvárásoknak való jobb megfelelésre. 4. Megvalósíthatóság elemzése: A feltárt lehetőségek megvalósíthatóságának elemzése. 5. Javaslatok megfogalmazása: A megvalósíthatósági elemzések alapján cselekvési tervek kidolgozása. A továbbiakban részletesen is bemutatjuk az egyes átvilágítandó közszolgáltatás területén végrehajtott feladatokat és elért eredményeket. 3.3.1 Szociális ellátás és közösségszervezés A szociális szolgáltatások átvilágítása kapcsán Kecskemét Megyejogú Város szociális (köz) szolgáltatóinak átvilágítása került elvégzésre a munkaerőpiaci (köz) és nem közszolgáltatókkal, valamint a vizsgálat szempontjából még relevánsnak tekinthető szolgáltatókkal. A vizsgálat fókuszában az állt, hogy a vizsgálatban kiválasztott két célcsoport (kismamák: GYES-ről, GYED-ről visszatérők, valamint fogyatékkal élők) tagjai számára hogyan nyújtható olyan szolgáltatás, mely a munkaerőpiaci megjelenésüket (integráció – reintegráció, habilitáció - rehabilitáció) segíti úgy, hogy nem csak számszerűségben, hanem minőségben, azaz versenyképességben is javuló lehetőségek nyílnak számukra. A projekt feladataként megjelölt versenyképesség növekedés: mind a köz-szolgáltatói, mind a célcsoport oldaláról értelmezésre került, azaz olyan összefüggésben került 26


átvizsgálásra hogy a szolgáltatónak a kijelölt területen – területeken való versenyképesség javulása (szolgáltatási minőség és/vagy irányváltozása) a célcsoport tagjai számára is versenyképesség-növekedést eredményezhet. Az átvilágítás, mint diagnosztikai módszer alapozta meg azokat a javaslatokat, melyeket az érintett szolgáltatókkal, valamint a város felelős vezetésével is egyeztetésre kerültek. A feladat-végrehajtásra során olyan vizsgálati módszer került alkalmazásra, amely alkalmas és elégséges volt nemcsak a szolgáltatók (és perifériális szereplők) átvilágítására, hanem a célcsoportok tagjainak felmérésére is. Ennek megfelelően: • szakmai és szervezeti szabályzatok elemző áttekintése (szakértői elemzés) • Survey módszer • e-kérdőíves megkeresés • mélyinterjú és interjúk (személyes megkereséssel és „e”módszerrel) • konzultációs team • telefonos interjú módszerei kerültek alkalmazásra. A projekt végrehajtása során célként fogalmazódott meg, hogy a vizsgálati eredményeken alapuló innovációk direkt, illetve indirekt módon segítsék a célcsoportok tagjait a munkerőpiaci versenyképesség fokozásában úgy, hogy egyidejűleg és/vagy megelőzően maga a szolgáltató, illetve az általa nyújtott szolgáltatás versenyképessége is javuljon. A felmérések eredményei alapján egységesen elmondható, hogy az innovációra való nyitottság mindenhol, a szükséges bázis ismeretek kb. 75%-nál, míg a humán és finanszírozási erőforrások szinte sehol nem álltak rendelkezésre. A célcsoportok igény-feltárásakor tapasztalható volt , hogy szinte valamennyi érintett fontosnak tartja nem csupán a lehetőséget, hogy a munkaerőpiacon megjelenjen, illetve oda visszatérjen, hanem azt is, hogy a betöltött pozíció valóban versenyképes legyen. A (köz)szolgáltatói oldalon is hangsúlyos, hogy szolgáltatásuk ne csak quantitatív növekedjen, hanem a qualitás növekedése versenyképességi helyzet-javulást is eredményezzen. A projekt során az alábbi fejlesztési javaslatok jöttek létre: 1. sz. fejlesztési javaslat:

Felhő alapú szolgáltatás ASP rendszerben;

2. sz. fejlesztési javaslat:

Tanoda program az alapkompetencia fejlesztésre;


Szociális klaszter létrehozása;


Érzékenyítés - önkéntesség, mint javaslat és módszer;


Társadalmi felelősségvállalás, mint módszer és távlat.

A javaslatok alapoznak a helyben feltárt potenciálokra, ugyanakkor olyan újszerű (szemléletváltás, szemléletmegújítást is követelő) módszereket, rendszereket tartalmaznak, melyek reális idő- és finanszírozási keretben (gyakran külső erőforrást nem igényelve) segíthetik elő a szolgáltatói, és a célcsoport tagokat érintő versenyképesség javulást. 3.3.2 Felsőoktatás A győri Széchenyi István Egyetem fejlesztési programjainak középponti eleme 2007 és 2015 között a regionális versenyképesség fokozásának előmozdítása. Ennek kulcsát az egyetem elsősorban az innovációs készség, valamint a kutatás + fejlesztés + innováció 27

Összegző elemzés

jelentős térnyerésében látja. Ehhez az Egyetem értelmezése alapján elválaszthatatlanul kapcsolódik a térség, a régió gazdasági szereplőivel való megfelelő kapcsolattartás, egymás igényeinek maximális kiszolgálása. Az Egyetem szemlélete alapján – amely napjainkban beigazolódni látszik – a gazdasági szereplőkkel való kapcsolattartás eredményeként a képzési programok hatására indukált gazdasági fejlődés növekvő mértékű, amely magasabb szintű foglalkoztatást eredményez. Az Egyetem versenyképességi szempontú átvilágítása során feltérképezésre kerültek az egyetem szolgáltatásnyújtási folyamatai. A helyzetfeltárás során megállapítást nyert, hogy egy adott felsőoktatási intézmény versenyképességét elsősorban a térség gazdasági szereplőivel való kapcsolattartás minősége és intenzitása határozza meg. A célcsoportok igényeinek megismerésénél a célcsoportok két fő területre oszthatóak: 1. közvetlen célcsoport: felsőoktatásban részt vevő hallgatók, felsőoktatási intézmény 2. közvetett célcsoport: már végzett hallgatók, térség gazdasági szereplői. A célcsoportok egyes képviselői véleményének megismerésére kérdőívek, illetve személyes interjúk útján került sor. A közvetlen célcsoport igényeinek megismerése alapján olyan fejlesztési javaslatok kerültek megfogalmazásra, melyek többsége megvalósítható lenne a felsőoktatási, illetve a gazdasági szféra szereplőinek hatékony együttműködésével: 1. sz. fejlesztési javaslat:

Szakmai gyakorlati helyek biztosítása több alkalommal, vagy akár folyamatosan a képzés során;


Belső anyagi nehézségek leküzdése a kevés állami támogatásból adódóan;


Gazdasági élet szereplői és a hallgatók között létrejövő előszerződések;


A gazdasági élet szereplői által a hallgatók körében felmérések készítése.

3.3.3 Parkolás A fenntartható közlekedési politikák kulcskérdése, hogy hogyan biztosítható a városokban a gépjárművek, illetve a közösségi közlekedési eszközök egyensúlya, úgy, hogy megoldott legyen a környezeti szempontból is elfogadható, élhető város megteremtése. Külön figyelmet érdemel a közszolgáltatást végzők és a közszolgáltatást igénybevevők hatékony és eredményes kapcsolata. Az olyan közlekedési intézkedések, mint például a városok központi részeibe a behajtás korlátozása, gyalogos zónák kialakítása, csak akkor lesz sikeres, ha egyidejűleg biztosított az alternatív megoldás. A járművel történő várakozás (parkolás) esetében az átfogó szabályozás alapja a közúti szabályozásról szóló többször módosított 1988. évi I. törvény. A helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken járművel történő várakozás biztosítását célzó közszolgáltatás biztosítása a 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján a helyi önkormányzat kötelezettsége. Balatonfüred város 2008-ban elkészített integrált városfejlesztési stratégiája így mutatja be a parkolással kapcsolatos helyzetet: „Ismert probléma, hogy Balatonfüreden a parkolási lehetőségek főként a nyári időszakban igencsak szűkösek, a régi városközpont (Kossuth utca) pedig hétvégenként az év minden szakában túlzsúfolt”. A városban összesen 105 parkoló található 3707 parkolóhellyel. A legtöbb parkolót, illetve parkolóhelyet a turisták által leginkább látogatott Füredi (52 parkoló 1491 parkolóhellyel), valamint az Üdülőtelepi

28


(42 parkoló 1944 parkolóhellyel) városrészben találjuk. A parkolókat utcaszinten, közterületen található, városban nem üzemel mélygarázs.” Balatonfüred város tekintetében a közszolgáltatási kötelezettség helyi felelőse a szakmai felügyelet ellátója a Városfejlesztési és Üzemeltetési Osztály. A közszolgáltatást, a parkolók üzemeltetését Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2004es számú rendelete - a fizető parkolás szabályozásáról és a várakozás igénybevételének rendjéről – alapján az Önkormányzat 100 %-os tulajdonában lévő Probio Zrt. látja el. Balatonfüreden a fizető parkolási rendszer kezdetei a 2000-re nyúlnak vissza. A szabályozott parkolási rendszer bevezetése 2002. április 1.-én történt. A város reformkori településközpontra integrált, magánforrásokat is bevonó, partnerségen alapuló településfejlesztési programja során az Önkormányzat több százmillió forint értékű fejlesztést valósított meg, amihez Európai Uniós pályázati forrásokat is igénybe vett. Az önkormányzati vagyon hasznosításából származó bevételeket a közterületek fejlesztésébe forgatták be, ami igencsak jó befektetésnek bizonyult: 500 ezer forintnyi önkormányzati beruházás négymilliárdnyi magán tőkét mozgatott meg Balatonfüreden. A városban egyre határozottabban érzékelhető a több zónás parkolási rendszer forgalomszabályozó hatása. A fizetőparkolók jegy-automatából előre váltott jeggyel, vagy bérlettel vehetők igénybe, egyre népszerűbb a mobiltelefonon keresztül fizetett parkolás A bevezetett bérletrendszer mind a lakosság, mind az üdülőközönség, mind pedig a vállalkozók számára lehetőséget biztosít kedvezmények igénybe vételére. A széles kedvezménykör kielégíti az igényeket. Mára megnyílt a felsővárosban a tervezett mélygarázs, a parkoló őri jelenléttel javult a biztonságérzet, és a fizetési morál. Az évente történő felülvizsgálat biztosítja a folyamatos szolgáltatásjavítást. A panaszok – az üzemeltető megfogalmazásában észrevételek – kezelése terén még van javítási lehetőség. Az átvilágítás eredményeként az alábbi fejlesztési javaslatok kerültek beazonosítása: 1. sz. fejlesztési javaslat:

Az ügyfélszolgálati tevékenység alternatív elektronikus útjának bevezetése, beleértve a bérletek kiadását, valamint a pótdíjazással kapcsolatos elektronikus ügyintézést;


Felszín alatti, vagy zárt parkolók kialakítása;


Elektronikus parkolóhely információs szolgáltatás;

3.3.4 Ár- és belvízvédelem A hazai mezőgazdasági művelés intenzifi kálódása az elmúlt 50 évben fokozódott, az intenzív monokultúrás szántóföldi növénytermesztés a belvízi elöntések miatt kialakuló károkat nehezen viseli el, a gazdaságosságot rontja, a termésbiztonságot jelentősen elbizonytalanítja. Az 1990-es évek után elaprózódott birtokszerkezet a területhasználati, szántóföldi növénytermesztési kitettséget jelentősen növelte, így a belvizek okozta károkozásra igen érzékennyé vált a gazdatársadalom. Ezen károk megelőzése, mérséklése, kártalanítása jelentős terhet ró a központi államigazgatásra és a gazdálkodókra egyaránt. A belvízvédekezés környezet- és költséghatékonyságával kapcsolatban az alábbiakat érdemes vizsgálni: • a közfeladatok, a közszolgáltatás körének, mértékének újragondolása; • a tájhasználat, földhasználat új, az ökológiai és az ökonómiai szempontokat egyaránt figyelembe vevő területi szerkezet kialakítása; • a fentiek érvényesítéséhez szükséges jogi és gazdasági szabályozók kidolgozása.

29

Összegző elemzés

A projekt során a belvízzel érintett mezőgazdasági vállalkozások, kis és közepes gazdálkodók kerültek átvizsgálásra. A belvíz és a mezőgazdasági vállalkozók vonatkozásában a KIH által javasolt módszertani megközelítés alkalmazása történt, azaz feltérképezésre kerültek a célcsoport (gazdálkodók) közszolgáltatással kapcsolatos igényei, melyek priorizált fejlesztési javaslatokká alakultak át. A vizsgálandó közszolgáltatások szempontjából a belvizekkel kapcsolatos 5 legfontosabb szolgáltatás került átvizsgálásra: Megelőzés (fenntartás, üzemeltetés), Védekezés, Kártalanítás, Kárenyhítés, Helyreállítás. A munka során 12 problémakör került feltárásra és a 12 problémakörön belül pedig számos további gazdálkodói panaszt, „ügyféligény” került azonosításra. Az előzetes helyzetfelmérés, illetve a lehetőségek feltárása rávilágítottak arra, hogy belvízi védekezéssel kapcsolatos jelenlegi rendszer nem optimális. 1. Felerősödik az igény a vizek helybentartására a gyors elvezetéssel szemben. 2. Javasolt lenne a táji adottságokhoz való területhasználatra áttérni, és ennek feltételeit megteremteni. 3. A korábbi egységes védekezési fellépés széttöredezett, ugyanakkor a megváltozott helyzethez való alkalmazkodás elmaradt. A projekt eredményeképpen 3 fejlesztési javaslat és azok megvalósításához vezető cselekvési terv került rögzítésre: 1. sz. fejlesztési javaslat:

Területhasználati reform megvalósítása


Védelmi és kárenyhítési képesség újradefi niálása


Belvízi infrastruktúraépítés, rekonstrukció, védművek jó karba helyezése.

3.4. Disszemináció eredményei A projekt elsősorban a hazai mikro-, kis- és középvállalkozásokat, a közszféra szereplőit (helyi polgármesterek, hivatali szereplők, köztisztviselők és közalkalmazottak, helyi közszolgáltatásokat nyújtó cégek vezetői), a civil szervezetek vezetőit, illetve a közösségi szerepre törekvő magánszemélyeket célozta meg azzal, hogy segítse őket helyi együttműködési megállapodások létrehozásában. A projekt keretében szervezett workshopok és előadások az információgyűjtésben és a helyi együttműködések elindításában voltak segítségére az említett szereplőknek. A stabil együttműködések kialakításához szükséges tevékenységek azonosításán túlmenően a műhelymunkák a résztvevők motiválására is irányult annak demonstrálásával, hogy bármely helyi közösségben megvannak az együttműködés alapjai. A munka részét képezte egy 38 oldalas tananyag, amely támogatásul szolgált a workshopok levezetéséhez, az információgyűjtéshez valamint az együttműködési ötletek és azok megvalósulásához szükséges feladatok meghatározásához. A tananyag az alábbi központi kérdésekre segít választ találni: • A versenyképesség szerepe – a fejezet a versenyképesség, valamint a közösségi versenyképesség fogalmait definiálja, példákat nyújt versenyképes helyi történetekre • A helyi együttműködések alapjai – a fejezet arra nyújt válaszokat, hogy miért érdemes és lehetséges helyben együttműködni

30


• Mi lehet az együttműködés tárgya? – azt mutatja be, hogy az együttműködés milyen klubjavakat eredményezhet, valamint hogyan csoportosíthatóak az együttműködések a megtérülés és a szervezés szempontjából. • Hogyan érdemes megszervezni az együttműködést? – tipizálja az együttműködésekben potenciálisan résztvevő szereplőket, általános javaslatokkal szolgál a szervezéshez, valamint bemutatja az együttműködések fázisainak sémáját A tananyag, és így a workshop is, konkrét példákkal, esetekkel is illusztrálja a helyi együttműködések funkcióit, sikereit.

31

Összegző elemzés

4.

JAVASLATOK A PROJEKT TOVÁBBI KITERJESZTÉSÉRE

Jelen projekt célja az államműködés – benne a közigazgatás és közszolgáltatások – javítását célzó innovatív megoldások feltárása, pilot jellegű megvalósítása, valamint ezek alapján más területeken is alkalmazható módszertanok kidolgozása és jó gyakorlatok generálása volt. A projekt során megvalósult eredmények előzőekben bemutatott értékelése rávilágít arra, hogy milyen lehetőségek kínálkoznak annak továbbvitelére, kiterjesztésére. Ennek alapján a továbbfejlesztési lehetőségeknek legalább két nagy területe azonosítható: 1. A projekt során keletkezett módszertan és jó gyakorlatok kiterjesztése a széles értelemben vett állami működés további területeire. 2. A projekt során alkalmazott módszertan továbbfejlesztése. 1. A módszertan és jó gyakorlatok kiterjesztése témában természetszerűen adódnak az egyes alprojektek által átfogott területek, amelyek esetében – a teljesség igénye nélkül – az alábbi továbbviteli lehetőségek azonosíthatók: a) Mikroinnovációs ötletpályázat alprojekt A mikroinnovációs ötletpályázaton a Bíráló Bizottság a 5.2.3. fejezetben felsorolt témakörökben érkezett javaslatokat ítélte alkalmasnak arra, hogy megvalósíthatósági tanulmányok szülessenek belőlük (megjegyezzük, hogy az eredeti célkitűzés szerint a legjobb 5 pályamű kerül ebbe a kategóriába, de a témák kapcsolódása miatt végül 7 téma szerepel a listán). A 6.1.3. fejezetben javaslatot teszünk a mikroinnovációs ötletpályázat eredményeinek gyakorlati hasznosítására, valamint a projekt során az ötletek gyűjtésére kialakított jó gyakorlat továbbvitelére. b) Versenyképességi szerződések alprojekt Miután a versenyképességi szerződés egy eddig még nem alkalmazott szakpolitikai eszköz, ezért széleskörű elterjesztése előtt kísérleti projektek formájában kell kipróbálni. A jelen projekt célja az volt, hogy eredményeként létrejöjjön a versenyképességi szerződések végleges definíciója, elvárásai és ajánlásai, amelyek kipróbált és ténylegesen működő modellekre épüljenek, és ez által alkalmasak legyenek a szélesebb körű alkalmazásra. A kísérleti projektek színterei a következő önkormányzatok voltak: • Budapest XI. kerület; • Kecskemét; • Miskolc; • Veszprém.

32


A kísérleti projektekben a versenyképességi szerződések alábbi koncepcionális elemei, témakörei kerültek elfogadásra: Versenyképességi szerződések témakörei Település Lehetséges területek

elfogadott témakör(ök)

Budapest XI. kerület

• Oktatás-nevelés • Civil szervezetekkel való együttműködés • Gazdasági szervezetekkel, kamarákkal, felsőoktatási intézményekkel való együttműködés • Rekreáció, egészség-gazdaság és idegenforgalom fejlesztése • Társadalmi kohézió erősítése

• Regisztrációs adatbázis létrehozása a közbeszerzési eljárások gyorsítására

Kecskemét

• Gazdaságfejlesztő, vállalkozásokat támogató szolgáltatások • Oktatás • Egészségügy • Szociális ellátás • Közüzemi feladatellátás

• Vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, esélyegyenlőség biztosítása az ügyintézésben, „egyablakos ügyintézés” kiszélesítése

Miskolc

• Turizmus • Vállalkozásfejlesztés • Veszélyes hulladékok újrahasznosítása • Közterület tisztasága • Közbiztonság javítása

• Közterület tisztaság, veszélyes hulladék feldolgozás • Turisztikai klaszter létrehozása • Inkubáció, vállalkozásfejlesztési program

• • • •

• Sétáló utca brand

Veszprém

Gazdaságfejlesztés Szakképzés Kultúra Turizmus

2. sz. táblázat: A versenyképességi szerződések témaköreinek összefoglalása A fentiek alapján a továbbfejlesztés két iránya adódik: • Olyan további önkormányzatok bevonása a versenyképességi szerződések koncepcionális kidolgozásának rendszerébe, amelyeknél – az elkészítendő előzetes helyzetelemzés alapján – a projekt során kidolgozott módszertanok a leginkább alkalmazhatók. • A versenyképességi szerződések koncepcionális elemeinek, témaköreinek bővítése annak érdekében, hogy a helyi gazdasági szereplők – mindenekelőtt a kis- és középvállalkozások – további versenyképességi előnyökre tehessenek szert. A 6.1.2. fejezetben javaslatokat fogalmazunk meg a fenti két fejlesztési irány vonatkozásában. c) Közszolgáltatások versenyképességi átvilágítása alprojekt A versenyképesség javításának – mint végső célkitűzésnek – a projekt által meghatározott kiemelt alanyai az alábbiak: • alacsony képzettségű munkavállalók; • gyermekes családok; • fiatal munkavállalók; • kis- és középvállalkozások.

33

Összegző elemzés

Az egyes versenyképességi célcsoportokhoz kapcsolódó fejlesztendő közszolgáltatásokat a következők szerint határozta meg az alprojekt: A fejlesztendő közszolgáltatások elhelyezése a versenyképességi térben CÉLCSOPORTOK

VERSENYKÉPESSÉGI TÉNYEZŐK

ÉRINTETT KÖZSZOLGÁLTATÁS

Alacsony képzettségű munkavállalók

Szolgáltató intézményrendszeri attitűd

szociális ellátás

Az alacsony jövedelmű, a munkanélküliség által kiemelten veszélyeztetett célcsoport számára kiemelten fontos, hogy a létbiztonság fenntartásához szükséges, illetve az álláskeresést elősegítő szociális támogatások biztosítása a célcsoport igényeinek megfelelően valósuljon meg. Fiatal munkavállalók

Középfokú és felsőfokú oktatás, szakképzés

továbbképzés (felsőoktatás)

Az átlagosnál magasabb jövedelemmel rendelkező munkavállalók jellemzően fogékonyabbak az „élethosszig tartó tanulás””koncepciójára, így számukra olyan szakirányú továbbképzési rendszer kialakítása indokolt, amely megfelel a célcsoport és a munkaerőpiac igényeinek. Gyermekes családok

Helyi adottságoknak megfelelő helyi közlekedés (pl. parkolás) infrastruktúra

A gyermekes családok számára kiemelt feladatot jelent a család közlekedésének megszervezése, így a helyi közlekedés (tömegközlekedés, parkolás) hatékony megszervezése és az igénybevétel támogatása jelentősen támogathatja a célcsoport versenyképességét. Kis- és középvállalkozások

Helyi adottságoknak megfelelő infrastruktúra

infrastruktúra (pl. ár- és belvízvédelem)

Az árvíz vagy belvíz által érintett területeken működő kis- és középvállalkozások számára kiemelt kockázatot jelentenek az árvíz/belvíz által okozott károk és termeléskiesés, így a célcsoport versenyképességét támogathatja a megfelelő árvízvédelmi és támogatási struktúra kialakítása.

3. sz. táblázat: A fejlesztendő közszolgáltatások és a versenyképességi célcsoportok kapcsolódása 23 A fentiek szerint meghatározott közszolgáltatásoknak a projekt során kidolgozásra került – versenyképességi szempontú – fejlesztése mindenképpen indokolt, azonban ugyanezekhez a kiemelt célcsoportokhoz további olyan közszolgáltatások azonosíthatók, melyek fejlesztése, javítása legalább a már vizsgált közszolgáltatásokhoz hasonló mértékben hozzájárulhat az egyes célcsoportok versenyképességének javításához. A 6.1.1. fejezetben javaslatot teszünk ezeknek a közszolgáltatásoknak az azonosítására, bemutatva azok szerepét az adott célcsoport versenyképességének javításában. d) Disszemináció alprojekt A disszemináció alprojekt elsődleges feladata, hogy az előző három alprojekt kulcsfontosságú eredményeit megismertesse az érintettek lehető legszélesebb körével annak érdekében, hogy az államműködés javítására irányuló – a projekt által támogatott – törekvések a lehető leghatékonyabban menjenek át a gyakorlatba. Emellett olyan „önálló” célkitűzése is van az alprojektnek, mely szerint felvállalja a versenyképesség és az adminisztrációs terhek csökkentése témákban információk, praktikus megoldások és szemlélet átadását különböző érintett célcsoportok számára.

23 Tartalmi támpontok kötet a közszolgáltatások versenyképességi szempontú javításához, 5. táblázat

34


Az alprojekt során a 5.1.4. fejezetben ismertetett anyagok készültek el. A 6.1.4. fejezetben olyan további területekre teszünk javaslatot, amelyek esetében szintén hasznosnak ítéljük a fentiekhez hasonló anyagok kidolgozását. A módszertan továbbfejlesztése témában – a projekt során alkalmazott módszertanhoz képest – két újszerű megközelítésre teszünk javaslatot a versenyképességi tényezők vizsgálati lehetőségei tekintetében az alábbiak szerint: a) A versenyképesség javításának BELSŐ FELTÉTELEI a versenyképességi elemzés alanyai (elsősorban a kis- és középvállalkozások) szempontjából Jelen projekt célja annak feltárása volt, hogy miként tudja az államműködés – mint a vállalatok és állampolgárok szempontjából külső feltétel – javítani a vállalatok és állampolgárok – és ez által az adott térség, végső soron pedig az ország – versenyképességét. Azonban a sikernek vannak a vállalatok és állampolgárok szempontjából belső feltételei is. Ilyen mindenekelőtt a megfelelő befogadó készség és képesség, amit fejleszteni szükséges. A befogadó készség és képesség fejlesztésének egyik nagyon fontos eszköze – nevezetesen a versenyképesség javítását célzó, az államműködés egyes kiemelt területeire vonatkozó elvek és módszerek érintettekkel történő megismertetése – a disszemináció alprojekten keresztül beépült a projektbe. A disszemináció során alkalmazott módszereket megfelelőnek tartjuk arra, hogy viszonylag gyorsan és viszonylag kis befektetéssel eljuttassák a projekt legfőbb üzeneteit az érintettekhez, azaz rövid távon mindenképpen hatékonyak. Úgy véljük azonban, hogy a versenyképesség javítására irányuló bármilyen törekvés csak akkor lehet hosszú távon is sikeres, ha elsősorban a kis- és középvállalkozások, de végső soron minél több állampolgár magas szintet ér el az Európai Unió egyik 2006-os ajánlásában24 megfogalmazott nyolc „alapkompetencia” közül különösen a „vállalkozó kompetencia és kezdeményezőkészség” elnevezésű kompetenciában. Ez a tág értelemben vett „vállalkozókészség”, „vállalkozói szellem” fejlesztését jelenti, ami az EU „Vállalkozás 2020 cselekvési terv – A vállalkozói szellem felélénkítése Európában”25 c. dokumentumának is központi gondolata. Itt egy olyan alapkompetencia fejlesztéséről van szó, amire egy vállalkozónak mindenképpen, de egyébként minden egyes állampolgárnak szüksége van, ha sikeres, azaz versenyképes akar lenni. Ahhoz tehát, hogy a projekt során megvalósult és megvalósuló fejlesztések hatásosak legyenek és elérjék a céljukat, feltétlenül foglalkozni kell a „befogadói oldallal” is. A 6.2.1. fejezetben kifejtésre kerül a vállalkozói kompetenciafejlesztés belső tartalma és kapcsolódása a projekt céljainak sikeres megvalósításához, valamint rámutatunk arra is, hogy milyen további módszertanok kidolgozására nyílik lehetőség a téma kapcsán. b) A versenyképesség EX POST megközelítésben történő vizsgálatának lehetőségei Jelen projekt – a céljából következően természetesen – ex ante megközelítést alkalmazott a versenyképesség javítási lehetőségeinek feltárása érdekében, vagyis a versenyképesség javításának feltételeit igyekezett feltárni az államműködés bizonyos területein. A továbbfejlesztés egyik útja lehet, hogy ex post megközelítésben is, vagyis az eredmények oldaláról is vizsgáljuk a versenyképesség alakulását, ami lényegében a projekt során megvalósult fejlesztések hatásainak vizsgálatát jelenti. Ezek a hatások 24 2006/962/EK 25 COM(2012)795végleges

35

Összegző elemzés

a vállalatok szempontjából lehetnek input oldaliak (pl. foglalkoztatottak számának növelése, K+F+I aktivitás fokozódása), és lehetnek output oldaliak (pl. árbevétel, piaci részesedés, nyereségesség emelkedése), amelyek mind a versenyképesség javulását mutatják ex post, vagyis az eredmények oldaláról. A 6.2.2. fejezetben egy újabb módszertani fejlesztési lehetőségre teszünk javaslatot, nevezetesen a projekt következtében várhatóan javuló versenyképességi feltételek ténylegesen megvalósuló versenyképesség-javító hatásainak feltérképezésére és mérésére alkalmas módszertan kidolgozására.

4.1. A projekt során keletkezett módszertan és jó gyakorlatok kiterjesztése Ebben a fejezetben sorra vesszük a négy megvalósult alprojektet, és megvizsgáljuk – az előzőekben felvázolt gondolatmenetnek megfelelően – a továbbfejlesztési lehetőségeiket. 4.1.1 Mikroinnovációs ötletpályázat eredményének gyakorlati megvalósítása, értékelése, az ötletpályázat folytatása A mikroinnovációs ötletpályázat alprojekt során megvalósult az államműködés egyes területeinek versenyképességi szempontú javítására irányuló ötletek összegyűjtése és értékelése. A következő lépés ezen ötletek – elsőként konkrétan a legjobbnak minősített és részletesen kidolgozott öt ötlet – gyakorlati megvalósítása. Javasoljuk, hogy egyrészt az ötletgyűjtés és értékelés tárgykörében kidolgozott módszertanra támaszkodva, másrészt a jelen alprojekt eredményeként megvalósításra kerülő ötletek tapasztalatait felhasználva folytatódjon tovább az államműködés jobbítására vonatkozó javaslatok gyűjtése, kidolgozása és gyakorlati bevezetése. Ennek módja lehet: • a jelen projekt során összegyűjtött javaslatokból (elsősorban az 50 db koncepcióvá fejlesztendő ötlet közül) továbbiak kiválasztása megvalósíthatósági tanulmány készítése céljából, ezek kidolgozása és bevezetése. • új mikroinnovációs ötletpályázat kiírása. Mivel a jelen projekt tapasztalatai alapján a felsőoktatási hallgatók voltak azok, akik a legnagyobb arányban képviseltették magukat az ötletgazdák körében, ezért javasoljuk, hogy az ötletpályázat továbbvitele esetén kiemelt intenzitással történjen az ötletgyűjtést elősegítő feléjük irányuló kommunikáció. Ennek módja lehet az eddigiek mellett további felsőoktatási intézmények célzott bevonása a projektbe: • a lefolytatott ötletpályázat legfőbb eredményeinek bemutatásával, „népszerűsítésével”, • a javaslatok megfogalmazását és kidolgozását segítő módszertanok, segédletek rendelkezésre bocsátásával. 4.1.2 További javasolt területek a versenyképességi szerződésekhez A versenyképességi szerződések rendszerét – a projekt során kidolgozott módszertan, valamint a pilot jelleggel létrejövő versenyképességi szerződések tapasztalatainak felhasználásával – javasolt kiterjeszteni további településekre, illetve együttműködési területekre, vállalási körökre. 36


A földrajzi kiterjesztéskor legalább két dologra célszerű figyelemmel lenni: • Olyan települések kerüljenek be a rendszerbe, amelyek esetén – hasonló méretüknél, adottságaiknál fogva – a projektben szereplő településeken megvalósított versenyképességi szerződések tapasztalatai várhatóan a legnagyobb mértékben adaptálhatók (figyelembe véve természetesen a helyi sajátosságokat is). • Lehetőség szerint olyan településeken kerüljön bevezetésre a versenyképességi szerződések rendszere, amelyek az adott régió – és ezáltal az egész ország – versenyképességének javítása szempontjából kulcsszerepet töltenek be. Véleményünk szerint a fenti kívánalmaknak leginkább azok a települések tesznek eleget, amelyeket a hazai fejlesztéspolitika fejlesztési pólusokként azonosít. Ezeknek a településeknek a listája nem egészen egyértelmű, ugyanis a jelenlegi szakirodalomban fellelhető 5, 6, 8 és 9 fejlesztési pólusváros koncepció is. 26 Ezek közül a legtágabb körű felfogás szerint az alábbi városok képezik Magyarország fejlesztési pólusait: • Debrecen • Miskolc • Szeged • Pécs • Győr • Kecskemét • Székesfehérvár • Veszprém • Nyíregyháza Látható, hogy a városok közül három szerepel a versenyképességi szerződés alprojektben. Javasoljuk, hogy földrajzi kiterjesztés lehetőség szerint a felsorolt pólusvárosok körében kezdődjön el. Emellett az alprojektben szerepel még Budapest XI. kerülete, amivel kapcsolatban a megszerzett tapasztalatok további budapesti kerületek esetén is várhatóan alkalmazhatók lesznek. A tartalmi elemek (témakörök) kiterjesztése kapcsán az alábbi megfontolásokkal célszerű élni: • Törekedni kell arra, hogy a versenyképességi szerződések témakörei ne legyenek túlzottan specifi kusak abban az értelemben, hogy a térség gazdasági szereplőinek – kiemelten a kis- és középvállalkozásoknak – lehetőség szerint minél nagyobb körére legyenek pozitív hatással versenyképességi szempontból. • Olyan témakörök kiválasztása javasolt, amelyek a legfőbb helyi versenyképességi hátrányok megszüntetésére, javítására irányulnak. • A témakörök kiválasztásakor figyelemmel kell lenni arra, hogy megvalósításuk ne jelentsen aránytalanul nagy terheket az érintettek számára a várható előnyökhöz képest. Mivel a témakörök fenti elvek szerinti kiválasztásához speciális tudásra, helyismeretre van szükség, ezért javasoljuk, hogy a versenyképességi szerződések tartalmi kiterjesztésének alapját az önkormányzat részéről kijelölt illetékes személyekkel, a gazdasági kamarákkal, a helyi gazdaságfejlesztésben érdekelt egyéb szervezetekkel, illetve a vállalkozói kör képviselőivel folytatott szakmai egyeztetések képezzék. 26 Peli (2013) 37. o.

37

Összegző elemzés

4.1.3 További javasolt közszolgáltatások a versenyképességi átvilágításhoz A közszolgáltatások versenyképességi átvilágítása alprojektben a négy kiemelt célcsoport (alacsony képzettségű munkavállalók, fiatal munkavállalók, gyermekes családok, kis- és középvállalkozások) esetén meghatározásra kerültek a legfontosabb versenyképességi tényezők, és az ezek javításában leginkább érintett közszolgáltatások. A 13. sz. táblázatban mutattuk be, hogy milyen módon és elvek mentén került kiválasztásra az a négy közszolgáltatás (szociális ellátás, felsőoktatás, parkolás, ár- és belvízvédelem), amelyeknek a fejlesztésére javaslatok születtek a projekt keretében. A következőkben sorra vesszük az említett kiemelt célcsoportokat, és megvizsgáljuk, hogy melyek azok a további közszolgáltatások, amelyek fejlesztése versenyképességi szempontból feltétlenül javasolható. Ezeknek a közszolgáltatásoknak az átvilágítása során hasznos segítséget nyújthatnak a projekt keretében kidolgozott módszertanok, figyelembe véve természetesen az újonnan vizsgálandó közszolgáltatások sajátosságait. Alacsony képzettségű munkavállalók Alacsony képzettségű munkavállalók Versenyképességi tényező Munkaerő-piaci mobilitás Munkaerő-piaci keresleti és kínálati oldal rugalmas összhangja

Érintett közszolgáltatás tömegközlekedés lakáspolitika munkaügyi hivatalok működése

Középfokú és felsőfokú oktatás, szakképzés

felnőttoktatás



4. sz. táblázat: Az alacsony képzettségű munkavállalókhoz kapcsolódó versenyképességi tényezők27 A célcsoportot jellemző alacsony jövedelmi szint és magas munkanélküliségi adatok indokolták, hogy a projekt során a szociális ellátás volt az a fejlesztésre kiválasztott közszolgáltatás, amely leginkább hozzájárulhat a csoport versenyképességének javításához azáltal, hogy az alacsony jövedelem kiegészítésével támogatja a létbiztonság fenntartását, és elősegíti az álláskeresés folyamatát. A fő cél tehát mindenképpen az, hogy az alacsony képzettségű munkavállalók minél nagyobb arányban jussanak munkához, és lehetőség szerint olyan állásokba kerüljenek, ahol az aktív munkavállalói státusz hosszú távú fenntartása a leginkább biztosított. Ennek a célnak az elérése érdekében mindenképpen szükség van egy jól működő, a munkaerő-piaci igényekhez folyamatosan alkalmazkodó, a szükségszerű bürokratikus folyamatokat a lehető legegyszerűbben koordinálni képes munkaügyi hivatali rendszerre. Javasoljuk, hogy a munkaügyi hivatalok működésének átvilágítása legyen a következő állomása a közszolgáltatások versenyképességi szempontú fejlesztésének. Ennek keretében kiemelt figyelmet javaslunk fordítani arra, hogy a munkaügyi hivatalok kellőképpen felkészültek-e az alacsony képzettségű munkavállalók speciális igényeinek kielégítésére.

27 Tartalmi támpontok kötet a közszolgáltatások versenyképességi szempontú javításához, 1. táblázat módosítása

38


Fiatal munkavállalók Fiatal Munkavállalók Versenyképességi tényező Középfokú és felsőfokú oktatás, szakképzés

Érintett közszolgáltatás továbbképzés felnőttoktatás (ezen belül felsőoktatás)

KKV innovációs potenciál

induló vállalkozások támogatása

Elérhető egészségügyi szolgáltatások

egészségügyi alapellátás

5. sz. táblázat: A fiatal munkavállalókhoz kapcsolódó versenyképességi tényezők 28 A projekt során alkalmazott közösségi versenyképesség-felfogás három pillére az együttműködés, az értékteremtés és a kihíváskeresés. A fiatal munkavállalók szakmai továbbképzése kiemelt szerepet játszhat a célcsoport közösségi értékteremtéshez való hozzájárulása szempontjából, ami indokolta a felnőttképzés, ezen belül is különösen a felsőoktatás, mint közszolgáltatás versenyképességi szempontú átvilágítását. Mivel a diplomával rendelkező fiatalok elhelyezkedési kilátásai mind a munkát találók arányát tekintve, mind pedig az elérhető jövedelmi szintet illetően lényegesen jobbak, mint alacsonyabb végzettségű társaiké, ezért a felsőoktatás közvetlenül hozzájárulhat a fiatalok körében egyébként az átlagosnál magasabb munkanélküliségi ráta csökkentéséhez. Azonban a fiatalok munkavállalási lehetőségeinek vizsgálatakor figyelemmel kell lenni a következő két tényre: egyrészt a fiatalok jelentős része nem tud, vagy nem akar a felsőoktatásban továbbtanulni, másrészt a diplomás fiatalok egy része nem tud, vagy nem akar alkalmazottként elhelyezkedni. (Az okok mindegyik esetben igen szerteágazóak, amelyek elemzése a jelen tanulmánynak nem feladata.) Mindkét szituációban megoldást jelenthet az önfoglalkoztatás, vagyis a fiatalok vállalkozóvá válása. Az életképes vállalkozások minél nagyobb számban történő létrejötte – a kihíváskeresés és az értékteremtés versenyképességi pilléreivel összhangban – nagymértékben hozzájárulhat az egyéni sikerekből kiindulva az adott település, régió, és végső soron az ország versenyképességének javulásához. A fentiek miatt javasoljuk, hogy az induló vállalkozások támogatása kerüljön be a versenyképességi szempontból átvilágítandó közszolgáltatások körébe. A terület igen szerteágazó, mivel az induló vállalkozások támogatásának számos eszköze lehetséges, de ezek alapvetően két kategóriába sorolhatók: • A vállalkozások (vállalatok) létrehozásának és a „fiatal” cégek működtetésének segítése, vagyis a vállalatnak, mint szervezetnek a támogatása (pl. finanszírozási forrásokhoz, ún. „magvető tőkéhez” való hozzájutás megkönnyítése, cégalapítási szabályok egyszerűsítése, adminisztratív terhek csökkentése, stb.). • A vállalkozók (emberek) segítése a vállalkozóvá válás útján elsősorban a „vállalkozó kedv” felélénkítése, a vállalkozói szemléletmód, attitűd, készségek és tudás fejlesztése révén. Mindegyik kapcsolódó részterület versenyképességi szempontú átvilágítása érdekes lehet, de véleményünk szerint az induló vállalkozások minél nagyobb számú létrejöttében döntő jelentőségű a fiatalok vállalkozó kedvének felkeltése, amit a tág értelemben vett vállalkozásoktatás nagymértékben elősegíthet. Az oktatási rendszer minden szintjére, sőt 28 Tartalmi támpontok kötet a közszolgáltatások versenyképességi szempontú javításához, 2. táblázat módosítása

39

Összegző elemzés

az iskolarendszerű oktatáson kívülre is kiterjedő vállalkozásoktatási tevékenység – mint közszolgáltatás – jellemzőinek és javítási lehetőségeinek feltárása nagyban hozzájárulhat a fiatalok nagyobb arányú vállalkozóvá válásához, és ezen keresztül a kis- és középvállalati szektor versenyképességének javításához. Gyermekes családok Gyermekes családok Versenyképességi tényező

Érintett közszolgáltatás




helyi közlekedés (ezen belül parkolás)

Munkaerő-piaci mobilitás

részmunkaidős foglalkoztatás

Elérhető egészségügyi szolgáltatások

egészségügyi alapellátás

6. sz. táblázat: A gyermekes családokhoz kapcsolódó versenyképességi tényezők 29 A gyermekes családok számára komoly kihívást jelenthet a családtagok közlekedésének megszervezése, valamint az ezzel kapcsolatos költségek fedezetének előteremtése, ami indokolja a projektben való szerepeltetését konkrétan a parkolásra, mint közszolgáltatásra vonatkozóan. Ugyanakkor ennél is alapvetőbbnek gondoljuk a gyermekes családok szempontjából a megfelelő színvonalú egészségügyi alapellátás rendelkezésre állását, aminek az átvilágítását javasoljuk. Fontossága versenyképességi szempontból több oldalról is indokolható. Egyrészt a gyermekes családok felnőtt tagjai többségükben foglalkoztatottak, hozzájárulva ezzel saját családjuk létfenntartásához és a közösségi értékteremtéshez egyaránt, így munkaképességük – azaz jó egészségi állapotuk – folyamatos fenntartása alapvető fontosságú. Másrészt a gyermekek magas színvonalú egészségügyi ellátása – a kétségbe vonhatatlan humanitárius szempontok mellett – azért is lényeges, mert betegségük esetén legalább az egyik szülő kiesik a munkavégzésből, így nem tud hozzájárulni a közösségi értékteremtéshez, ami végső soron versenyképességi hátrányt jelent. Mindezekből következően az egészségügyi alapellátás, és ezen belül véleményünk szerint leginkább a háziorvosi és házi gyermekorvosi rendszer kiépítettsége és működésének színvonala komoly versenyképességi tényező, így fejlesztési lehetőségeinek feltárása mindenképpen indokolt. Kis- és középvállalkozások Kis- és középvállalkozások Versenyképességi tényező


Kölcsönösen előnyös együttműködések az intézményrendszer és a vállalkozói szféra között

helyi közszolgáltatók beszerzései


infrastruktúra (ezen belül ár- és belvízvédelem)


kutatás-fejlesztés induló vállalkozások támogatása

7. sz. táblázat: A kis- és középvállalkozásokhoz kapcsolódó versenyképességi tényezők 30 29 Tartalmi támpontok kötet a közszolgáltatások versenyképességi szempontú javításához, 3. táblázat módosítása 30 Tartalmi támpontok kötet a közszolgáltatások versenyképességi szempontú javításához, 4. táblázat módosítása

40


Hazánk éghajlati adottságai miatt viszonylag gyakran okoz komoly gondokat az árvíz és a belvíz. Az ár- és belvízveszélynek fokozottan kitett területeken működő kis- és középvállalkozások számára jelentős terheket (bevételkiesést, rendkívüli költségeket) okozhat ez a két természeti jelenség, így az ellenük való megfelelő szintű védekezés, illetve a kapcsolódó támogatási rendszer kétség kívül hozzájárulhat a veszélynek kitett vállalkozások ebből adódó versenyképességi hátrányának minimalizálásához. Ezen a háttéren mindenképp indokolt volt az ár- és belvízvédelemnek – mint a helyi infrastruktúra fontos elemének – versenyképességi szempontú átvilágítása. A versenyképességi vizsgálat alanyainak, köztük kiemelten a kis- és középvállalati szektornak a versenyképességére számtalan tényező31 van hatással. Ezek közül napjainkban kétség kívül az egyik legfontosabb elem a kkv-kban rejlő innovációs potenciál kiaknázásának segítése. Az innováció szűkebb értelmezése szerinti ún. „technológiai innováció” – vagyis az új termékek, technológiák, gyártási eljárások kifejlesztése és gyakorlati bevezetése – mindenképpen jelentős volumenű és magas színvonalú kutatás-fejlesztési tevékenységet feltételez, ugyanakkor az innováció tágabb értelmezése szerinti ún. „szervezeti és marketing innovációt” is gyakran előzi meg bizonyos – nem technológiai jellegű – kutatás-fejlesztési folyamat. A K+F tevékenység jellemzője, hogy többnyire igen erőforrás-igényes, ide értve a pénzügyi és a magasan kvalifi kált humán erőforrás iránti igényt is. Hazánkban a kis- és középvállalati szektor mintegy 95%-a 10 fő alatti létszámot foglalkoztató mikrovállalkozás, így a szektor döntő többségére az jellemző, hogy nem rendelkezik a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység önálló megvalósításához szükséges erőforrások megfelelő mennyiségével, sőt – a kvalifi kált humán erőforrás tekintetében gyakran – megfelelő minőségével sem. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezeknek a vállalkozásoknak ne lennének innovatív ötleteik, és ne lennének nyitottak a fejlesztések megvalósítására. Ahhoz, hogy a K+F+I tevékenység sikeres megvalósításához szükséges erőforrások „kritikus tömege” rendelkezésre álljon, hatékony módszer lehet a kkv-k együttműködése egyrészt egymással, másrészt pedig olyan oktatói-kutatói háttérrel rendelkező intézményekkel, amelyek szakmai támogató szerepet tölthetnek be abban a folyamatban, melynek során az innovatív ötletből piaci értékkel rendelkező termék, technológia, szolgáltatás, eljárás, stb. lesz. Az együttműködés legalkalmasabb formájának a klaszterek létrehozását tartjuk, melyhez a tagok önkéntesen, a közös – innovatív gondolaton alapuló – cél és az elérhető közös előnyök érdekében csatlakoznak, ugyanakkor – a tapasztalatok szerint – az állami ösztönző eszközök katalizátor szerepe nem elhanyagolható tényező a sikeres klaszterek létrejöttében. Ezen a háttéren indokoltnak tartjuk és javasoljuk, hogy a versenyképességi átvilágítás terjedjen ki az állam által fenntartott intézmények kutatás-fejlesztési tevékenységének, ezen belül pedig különösen azok gyakorlati hasznosulásának vizsgálatára. Ennek során kiemelt figyelmet javaslunk fordítani az oktatási-kutatási intézmények és a kkvszektor kapcsolatának elemzésére, javítási lehetőségeinek feltárására a tudástranszfer megvalósulásának, ezáltal az innovatív klaszterek létrehozásának és sikeres működésének segítése érdekében. A 8. sz. táblázatban összegezve láthatók a közszolgáltatások versenyképességi átvilágításának kiterjesztése témakörben megfogalmazott javaslataink és azok indoklása.

31 Ezek rendszerezésével a 5.2. fejezetben foglalkozunk.

41

Összegző elemzés

Fejlesztésre javasolt további közszolgáltatások elhelyezése a versenyképességi térben Célcsoportok

Alacsony képzettségű munkavállalók

Versenyképességi tényezők Munkaerő-piaci keresleti és kínálati oldal rugalmas összhangja


munkaügyi hivatalok működése

A munkanélküliség által átlagon felül veszélyeztetett célcsoport számára kiemelten fontos, hogy álláskeresését minél kevesebb bürokráciával és a célcsoport speciális igényeinek szem előtt tartásával működő munkaügyi hivatali rendszer támogassa. Fiatal munkavállalók


induló vállalkozások támogatása (pl. vállalkozásoktatás révén)

A fiatal – diplomás vagy érettségizett – munkavállalók esetén az önfoglalkoztatás, azaz a vállalkozóvá válás az alkalmazotti léttel szembeni reális alternatíva. Annak érdekében, hogy minél több fiatal számára valóban azzá válhasson, szükség van az induló vállalkozások minél többféle eszközzel történő támogatására, melyek között kiemelt szerepe van a vállalkozásoktatásnak. Elérhető egészségügyi szolgáltatások

Gyermekes családok

egészségügyi alapellátás (pl. háziorvosi és házi gyermekorvosi rendszer)

A gyermekes családok számára kiemelten fontos minden családtag jó egészségi állapotának megőrzése, vagy betegség esetén azok gyors és szakszerű kezelése, aminek fő letéteményese a jól kiépített és színvonalasan működő háziorvosi és házi gyermekorvosi rendszer. Kis- és középvállalkozások


kutatás-fejlesztés (pl. klaszteresedés révén)

A kis- és középvállalkozásokban rejlő innovációs potenciál kiaknázása mind a pénzügyi, mind a humán erőforrások szűkössége miatt akadályokba ütközhet. A megoldás egyik hatékony eszköze lehet a kkv-k – és lehetőség szerint oktatási-kutatási intézmények – együttműködésének, azaz az innovatív klaszterek létrejöttének támogatása, amely elősegíti a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységhez szükséges anyagi és szellemi erőforrások „kritikus tömegének” elérését, ezáltal e tevékenységek megvalósulását.

8. sz. táblázat: A fejlesztésre javasolt további közszolgáltatások és a versenyképességi célcsoportok kapcsolódása 32 4.1.4 Információs anyagok továbbfejlesztése, bővítése, képzések kiterjesztése A disszeminációs alprojekt keretében kitűzött célok az alábbiak voltak: • A versenyképesség és az adminisztrációs terhek csökkentése, mint a közigazgatás és az állami feladatok ellátásának fejlesztését meghatározó két fő cél esetében információk, praktikus megoldások és szemlélet átadása különböző érintett célcsoportok számára annak érdekében, hogy mindennapi munkájuk során is aktívan hozzá tudjanak járulni e célok eléréséhez. • A projekt három pillére (VKSZ, KSZJAV, MIKROINNOVÁCIÓ) keretében előállt fontosabb módszerek és eredmények elterjesztése azok célcsoportjainak körében, ezáltal annak elősegítése, hogy a projekt során megvalósított kísérleti fejlesztések eredményei hasznosuljanak.

32 13. táblázat módosításával saját szerkesztés

42


A fenti célokhoz illeszkedően elkészült a „Narratíva a közszféra versenyképességi szempontú javításához” c. tananyag, amely a versenyképesség szempontú gondolkodás közelebb hozatalát célozza a közösségi versenyképességben rejlő potenciálra helyezve a hangsúlyt. Elkészült továbbá a „Segédlet az adminisztrációs terhek csökkentéséről szóló javaslat kidolgozásához” c. anyag is, amelynek célja, hogy az adminisztratív tehercsökkentő javaslattal rendelkező emberek kezébe eszközt adjon az egyszerűsítési ötletek kidolgozásához. A disszeminációs alprojekt keretében a többi alprojekthez elkészült tájékoztatási és oktatási anyagok (brosúra, tananyag, ppt-előadás, workshop-tematika, képzési terv) elsősorban a versenyképességi szerződések témakörére koncentrálnak. Miután ez egy teljesen új szakmapolitikai eszköz, amelynek sikeressége nagyban függ attól, hogy az érintettek mennyire tájékozottak a versenyképességi szerződések lényegét, célját és várható pozitív hatásait illetően, ezért ennek az alprojektnek a disszemináció keretében történő kiemelése indokolható. A disszeminációs alprojekt kiterjesztését a következő dimenziók mentén látjuk megvalósíthatónak: • Információs és oktatási anyagok elkészítése a még le nem fedett résztémákhoz. • Az egyes résztémákhoz elkészült anyagok körének bővítése. • Az információátadásba bevont célcsoportok hatékonyabb elérése, a célcsoportokon belül elért személyek számának növelése. A fentiekkel összhangban a disszeminációs alprojekt továbbvitele tekintetében az alábbi javaslatokat fogalmazzuk meg: • A versenyképességi szerződések alprojekthez hasonlóan a közszolgáltatások versenyképességi átvilágítása és a mikroinnovációs ötletpályázat estében is javasoljuk elkészíteni a tájékoztató és oktatási anyagokat. • Javasoljuk annak biztosítását, hogy az egyes résztémáknál elkészült / elkészülő írott anyagok online formában is elérhetőek legyenek az érintettek számára áttekinthető, rendszerezett módon. Ehhez megfelelő platformot biztosíthat annak a specifikus honlapnak az üzemeltetése és folyamatos frissítése, melynek létrehozása szintén szerepelt a projekt eredeti célkitűzései között. • A fenti javaslat megvalósulása már önmagában hozzájárul ahhoz, hogy az érintettek minél nagyobb számban legyenek elérhetők. Ugyanakkor megfontolásra javasoljuk, hogy – a személyes kommunikáció által elérhető interaktivitásból adódó lehetőségek kihasználása érdekében – mindegyik résztémában (beleértve a versenyképesség és adminisztrációs tehercsökkentés általános témáit is) kerüljön sor előadások és workshopok szervezésére, amelyek természetesen feltételezi az ezekhez szükséges anyagok (előadások, tematikák) előzetes kidolgozását.

43

Összegző elemzés

4.2. Az alkalmazott módszertan továbbfejlesztése A projekt megalapozási fázisában elkészült ún. „koncepcionális kötetek” tartalmazzák azt a versenyképesség-felfogást és elemzési módszertant, amely a megvalósítási fázisban alkalmazásra került. A kialakított defi níció mikroszinten, konkrétan a helyi közösségek szintjén közelít a versenyképességhez, amit lényegében a sikeresség szinonimájaként határoz meg. A sikeresség három pillére az értékteremtés, az együttműködés és a kihíváskeresés, amely a versenyképességi alanyok ezen értékeken keresztüli érvényesülési szándékában jelenik meg. Az értékteremtés szándéka alapvetően abban nyilvánul meg, hogy az érintettek nem mások kárára akarnak érvényesülni, hanem proaktív magatartásukkal folyamatosan új értékek kialakítására törekszenek. Az együttműködő szereplők nyitottak az összehangolt, közös cselekvésre, és emellett képesek betartani megállapodásaikat, vállalásaikat. A kihíváskeresés olyan innovációs fókuszt jelent, mely az új partnerekkel való együttműködést helyezi előtérbe, kiegészítve ezt az újdonságok kipróbálására vonatkozó kockázatok önkéntes vállalásával. A versenyképesség alanyaiként kiemelt célcsoportok egyrészt a lakosság (ezen belül elsősorban az alacsony képzettségű munkavállalók, a fiatal munkavállalók és a gyermekes családok), valamint a kis- és középvállalkozások. Elismerve mindegyik célcsoport fontosságát, a versenyképesség vizsgálati módszertanának kibővítése témában a kis- és középvállalkozásokra, mint versenyképességi alanyokra helyezzük a hangsúlyt. Ennek oka, hogy mind a versenyképességi szakirodalom, mind pedig az európai uniós és hazai gazdaságfejlesztési stratégiák amellett teszik le a voksukat, hogy a helyi közösségek (települések, régiók), az országok és makrorégiók versenyképességének javításában egyaránt döntő szerepe van a kis- és középvállalkozások teljesítményének, éppen ezért a versenyképesség javítását célzó intézkedéseknek elsősorban erre a szektorra kell irányulniuk. A jelen fejezet célja olyan módszertani ajánlások megfogalmazása, amelyek – a projekt célkitűzéseihez illeszkedő módon – kiegészítik a projekt során eddig alkalmazott versenyképesség-vizsgálati megközelítéseket. Ahhoz, hogy világosan érthetőek legyenek az új irányok, előzetesen szükség van a versenyképesség elemzési módszereinek rendszerezésére, amit a következőkben mutatunk be. A versenyképesség elemzési módszereinek áttekintése A versenyképesség fogalmának – a több évtizede tartó tudományos és szakmai viták ellenére – még ma sincs egységesen elfogadott defi níciója, abban viszont egyetértés mutatkozik a témát kutatók körében, hogy egy igen összetett, számos tényező által befolyásolt és sokféle eredményben megnyilvánuló kategóriáról van szó. A versenyképesség jellemzése, javulásának vagy romlásának mérése történhet úgy, hogy a hatótényezők, vagyis a versenyképességet alakító feltételek, körülmények és adottságok vizsgálata kerül a középpontba. Ez az ex ante típusú megközelítés, amely tehát az okokra, a versenyképesség kialakításának vagy javításának jövőbeni lehetőségeire koncentrál. Ezzel szemben az ex post megközelítés az okozatokból, vagyis a múltbeli teljesítmények alapján elért eredményekből kiindulva jellemzi, méri a versenyképességet. Ennek megfelelően a vállalatok – és ezzel együtt a kis- és középvállalati szektor, mint vállalatcsoport – versenyképessége egyrészt a befolyásoló tényezők (ex ante megközelítés), másrészt pedig az eredmények (ex post megközelítés) oldaláról vizsgálható. Az eredmények egyértelműen a vállalathoz kötődnek, vagyis mikroszintűek, de a befolyásoló tényezők származhatnak a vállalat makrokörnyezetéből (nemzetgazdasági vagy 44


integrációs szintről) éppúgy, mint a külső (vállalaton kívüli) vagy belső (vállalaton belüli) mikrokörnyezetből. A vállalati versenyképességi faktorok típusait mutatja be a 20. sz. táblázat. MAKROSZINT EX ANTE megközelítés KÜLSŐ tényezők

MIKROSZINT EX ANTE megközelítés KÜLSŐ tényezők

BELSŐ tényezők

EX POST megközelítés BELSŐ tényezők

9. sz. táblázat: A vállalati versenyképességi faktorok típusai 33 A vállalati versenyképességet befolyásoló (azaz ex ante) külső tényezők egyik része a vállalat makrokörnyezetéből, mindenekelőtt a telephelyül szolgáló ország által biztosított feltételrendszerből származik. A külső befolyásoló tényezők másik része azonban mikroszintű, vagyis a helyi (települési, regionális) gazdasági, társadalmi, önkormányzati, stb. szereplők által meghatározott. Mikroszinten azonban további versenyképességi tényezők azonosíthatók, amelyek – az eddigiekkel ellentétben – nem külső adottságként jelentkeznek a vállalatok számára, hanem magához a vállalathoz köthető belső tényezők. Ezeket a belső tényezőket tovább bonthatjuk abból a szempontból, hogy a vállalati versenyképesség javításának feltételeit (ex ante) vagy eredményeit (ex post) testesítik-e meg. A projekt során vizsgált versenyképességi tényezők túlnyomórészt a mikroszinten értelmezhető, ex ante típusú, külső versenyképességi tényezők csoportjába tartoznak. A versenyképességi szerződések esetében ez nem kérdéses, hiszen itt egy olyan lehetőségről van szó a vállalatok számára, ami alapvetően az önkormányzatok kezdeményezésére jön létre annak érdekében, hogy a területükön működő vállalkozásoknak – és ezzel együtt természetesen az ott élő lakosságnak és magának a településnek is – javuljon a versenyképessége, vagyis helyben (mikroszinten) kívánja a vállalatok számra kívülről javítani a versenyképesség feltételeit (ex ante megközelítés). Ugyanezek elmondhatók a közszolgáltatások javításának kapcsán is, azonban itt több esetben nem pusztán mikroszinten meghatározott feltételrendszerről van szó. A parkolás kivételével – ami egyértelműen települési szintű kérdés – mind a szociális ellátásnak, mind a felsőoktatásnak, mind pedig az ár- és belvízvédelemnek vannak országos, azaz makroszinten meghatározott összetevői, ugyanakkor természetesen mikroszintű specialitások is jellemzik. A mikroinnovációs ötletpályázat kiírásakor nem volt meghatározva, hogy a közszféra működésének valamely részterületére vonatkozó fejlesztési javaslatnak országos vagy helyi hatókörűnek kell-e lennie, ezért a beérkezett ötletek között mindkettő előfordulhatott. A disszemináció alprojekt célja a versenyképesség javítását célzó módszerek és eredmények megismertetése mindazokkal az érintettekkel, akiktől a fejlesztésre vonatkozó intézkedések megvalósítása függ. Ilyen szereplők elsősorban a helyi polgármesterek, hivatali szereplők, köztisztviselők és közalkalmazottak, helyi közszolgáltatásokat nyújtó cégek vezetői, helyi civil szereplők és magánszemélyek, ugyanakkor természetesen a helyi vállalkozók is. A versenyképesség javítására irányuló ismeretek és gondolkodásmód terjesztése, népszerűsítése elengedhetetlen feltétele a fejlesztések sikeres megvalósításának. Ez a vállalkozások szempontjából szintén külső feltétel mindaddig, amíg más szereplők ismereteinek bővítéséről van szó, azonban belső feltétellé válik akkor, ha maguk a vállalkozók válnak az ismeretközlés befogadóivá. 33 A szerző saját szerkesztése

45

Összegző elemzés

Az egyes alprojekteknek a versenyképességi faktorok típusaihoz való kapcsolódását a 21. sz. táblázat szemlélteti. MAKROSZINT EX ANTE megközelítés KÜLSŐ tényezők

MIKROSZINT EX ANTE megközelítés KÜLSŐ tényezők

BELSŐ tényezők

EX POST megközelítés BELSŐ tényezők

közszolgáltatások javítása, mikroinnovációs ötletpályázat versenyképességi szerződések disszemináció

10. sz. táblázat: Az alprojektek kapcsolódása a versenyképességi faktorok típusaihoz34 Az előbbiekben rámutattunk arra, hogy a projekt során – a kitűzött célok természetéből adódóan – a külső, ex ante típusú megközelítés került előtérbe. A következőkben javaslatokat fogalmazunk meg a belső, ex ante és ex post típusú módszerek alkalmazásának lehetőségeire. 4.2.1 A versenyképesség javításának egyes BELSŐ FELTÉTELEI a versenyképességi elemzés alanyai (elsősorban a kis- és középvállalkozások) szempontjából A versenyképesség javulásának elsődleges forrása a vállalati szektor teljesítménye. Miután hazánkban a vállalatok 99,9%-a kis- és középvállalkozás, és ezek a cégek foglalkoztatják a versenyszférában dolgozók kb. 70%-át, valamint ők állítják elő a GDP mintegy 55%-át, ezért – már pusztán gazdasági súlyukból következően is – egyértelműen igazolható, hogy a versenyképesség alakulása települési, regionális és országos szinten is elsősorban ennek a vállalatcsoportnak a teljesítményétől függ. A versenyképesség javítására irányuló, a kkv-szektor szempontjából külső kezdeményezések, intézkedések csak akkor érhetik el a céljukat, ha a vállalkozásoknál megfelelő befogadó készségre és képességre – vagyis kedvező belső feltételekre – találnak. Ez lényegében magának a vállalkozónak a készségét és képességét jelenti az innovatív megoldások befogadására, ami fejleszthető és fejlesztendő. Különösen fontos ez azért, mert kutatási eredmények igazolják, hogy a magyar vállalkozások jelentős részének nem célja a növekedés, fejlesztéseket csupán a „szinten tartás” érdekében végeznek. A versenyképesség javulásához azonban nem elegendő, ha a cégek többsége csupán a tulajdonos(ok) és családja(ik) megélhetését biztosítják – bár foglalkoztatási és szociális szempontból természetesen ez sem mellékes –, mindenképpen szükség van a növekedni akaró és képes, innovatív szemléletmóddal és proaktív hozzáállással rendelkező vállalkozások minél nagyobb tömegére. Ez véleményünk szerint elsősorban tudástranszfer és szemléletformálás útján valósítható meg, ami természetéből adódóan egy hosszabb távú folyamat. A disszeminációs alprojekt célja, hogy a projekt eredményeként kialakuló, a versenyképesség javítását célzó koncepciók megismerését és megértését segítse a megvalósításban érintettek – köztük a vállalkozók – körében. Ez a projektelem tehát részben már a fenti célt, vagyis a vállalkozók versenyképesség-javítással kapcsolatos ismereteinek bővítését szolgálja, ami rövid távon, a projekt által érintett területeken mindenképpen szükséges és hatásos eszköz. Ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy hosszabb távon szükség van olyan 34 A szerző saját szerkesztés

46


szemléletformáló megoldásokra, amelyek egyrészt a vállalkozók – vagy leendő vállalkozók – sokkal szélesebb köréhez tudnak eljutni, másrészt általánosabbak abban az értelemben, hogy a kreativitás kibontakozását, az innovatív gondolkodásmódot és a kezdeményezőkészséget támogatják, ösztönözve ezáltal a már vállalkozóként tevékenykedőket, vagy vállalkozni szándékozókat az újítások befogadására, sőt a fejlesztések terén megnyilvánuló proaktív magatartásra. Véleményünk szerint ilyen megoldás lehet a vállalkozói kompetenciák tudatos fejlesztése, amely amellett, hogy serkentheti a fiatalok – egyébként hazánkban sajnos alacsony szintű35 – vállalkozó kedvét, hozzájárulhat a már működő vállalkozások szemléletformálásához és ezáltal sikeresebbé, versenyképesebbé tételéhez. A vállalkozói kompetenciafejlesztés további pozitív hatása, hogy olyan – a következőkben részletes ismertetésre kerülő – alaptulajdonságokat fejleszt, amelyek a közszférában vagy a vállalati szférában alkalmazottként dolgozók számára is szükségesek ahhoz, hogy hatékonyan tudjanak részt venni a versenyképességet javító innovatív megoldások gyakorlati megvalósításában. A vállalkozói kompetenciafejlesztés Az Európai Bizottság és Tanács 2006-os ajánlása „az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról” tartalmazza azt az európai referenciakeretet, melyben megfogalmazásra kerülnek azok a kulcskompetenciák, melyek minden ember számára szükségesek a tudásalapú társadalomban való személyes önmegvalósításhoz és foglalkoztathatósághoz. A referenciakeret a következő kulcskompetenciákat határozza meg:36 1. Az anyanyelven folytatott kommunikáció; 2. Az idegen nyelveken folytatott kommunikáció; 3. Matematikai kompetencia és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén; 4. Digitális kompetencia; 5. A tanulás elsajátítása; 6. Szociális és állampolgári kompetenciák; 7. Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia, 8. Kulturális tudatosság és kifejezőkészség. A fentiek alapján tehát a vállalkozói kompetencia nem kizárólag azok számára szükséges, akik vállalkozóként szeretnének élni és dolgozni, hanem mindenki számára hasznos, alapvető kompetencia. Ez akkor válik érthetővé, ha megvizsgáljuk a vállalkozói kompetencia belső tartalmát az idézett dokumentum alapján: „A kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia az egyén azon képességére utal, hogy elképzeléseit meg tudja valósítani. Ide tartozik a kreativitás, az innováció és a kockázatvállalás, valamint annak képessége, hogy az egyén célkitűzései érdekében terveket készít és visz véghez.”37 Mindezek a készségek és képességek segítik az egyéneket a lehetőségek felismerésében és megragadásában egyrészt a mindennapi életük, másrészt a munkájuk során, segítve ezzel személyes boldogulásukat. A vállalkozói kompetencia soktényezős fogalom, mely magában foglal ismereteket, készségeket és attitűdöket egyaránt. Az ismeretek a vállalkozási tevékenység megértését 35 Ezt igazolja a GUESS kutatások eredménye, mely alacsony felsőoktatási vállalkozói indexet mutatott ki. 36 2006/962/EK: 13 o. 37 2006/962/EK: 17 o.

47

Összegző elemzés

jelentik, vagyis a gazdaság és benne a munka világa alapvető folyamatainak megértését, a vállalkozás társadalmi szerepének, működési elveinek és alapfolyamatainak átlátását. Készségek alatt azokat a – többnyire tanulható, fejleszthető – tulajdonságokat értjük, amelyek elengedhetetlenek az egyéni és a csapatban történő hatékony munkavégzéshez egyaránt. Ide tartozik a kockázatok értékelésének és vállalásának képessége, valamint a projektben gondolkodás (tervezés, szervezés, irányítás, delegálás, elemzés, beszámolás, kommunikáció, értékelés) képessége is. A vállalkozói attitűd leginkább a proaktivitással és az innovatív gondolkodással jellemezhető, de magában foglalja a célkitűzések elérését szolgáló motivációt és eltökéltséget is. 38 Mindezek alapján a vállalkozói kompetencia fejlesztésére azért kell kiemelt fi gyelmet fordítani, mert ez olyan „többletet” jelent az egyén számára, amely akkor is elősegíti a foglalkoztathatóságát, ha nem akar vállalkozóvá válni. Az Európai Unió azonban nagy hangsúlyost helyez arra, hogy a fiatalok minél nagyobb számban vállalkozzanak, és az oktatási rendszer egyik fontos feladataként jelöli meg a vállalkozásalapítás lehetőségének, mint karriercélnak előtérbe helyezését, „népszerűsítését”. 39 A „Vállalkozás 2020 akcióterv” leszögezi, hogy a válság utáni gazdasági növekedés újraindításához és a foglalkoztatás szintjének emeléséhez Európának több vállalkozóra van szüksége. Ennek oka, hogy az új vállalatok – különösen a kkv-k – új munkahelyeket teremtenek, tevékenységükkel innovatívabbá és versenyképesebbé teszik a gazdaságot, hozzájárulva ezzel a jólét növeléséhez.40 Emiatt nyilvánvaló kívánalom az oktatási rendszer felé, hogy ösztönözze a fiatalok vállalkozóvá válását, amely egyértelműen a vállalkozói kompetencia egyes összetevőinek fejlesztésével valósítható meg. Az alap- és középfokú oktatás elsősorban a vállalkozói gondolkodásmód, attitűd kialakításában játszik meghatározó szerepet, de részben – különösen a középiskolák révén – bekapcsolódhat a vállalkozói készségek fejlesztésébe is. A készségek és különösen a vállalkozói tudás és speciális szakismeretek fejlesztése és oktatása már sokkal inkább a felsőoktatási intézmények (emellett az iskolarendszeren kívüli felsőfokú képzések) feladata.41 A vállalkozói kompetenciák fejlesztési területeinek, valamint a fejlesztésben közreműködőknek a rendszerező összefoglalását a 11. sz. táblázat tartalmazza.

38 39 40 41

2006/962/EK: 18 o.; EC 2012b: 43. o. COM(2012)669végleges: 4. o. COM(2012)795végleges: 3-4. o. EC 2012b: 44. o.

48


VÁLLALKOZÓI KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE

Fejlesztési területek

Fejlesztésben közreműködők

ISMERETEK

KÉSZSÉGEK

ATTITŰDÖK

Vállalkozói tudás (elméleti és gyakorlati) fejlesztése, pl.: • gazdasági alapismeretek, • marketing ismeretek, • számviteli, pénzügyi és adózási ismeretek, • jogi ismeretek, • szervezési és vezetési ismeretek, • stb.

Vállalkozói készségek fejlesztése, pl.: • projektben gondolkodás, • kommunikációs és prezentációs készség, • tervezési készség, • kockázatvállalás, • döntési képesség, • egyéni és csapat-munkára való alkalmasság, • vezetői készségek, • stb.

Vállalkozói szemléletmód fejlesztése, pl.: • önismeret, • önbizalom, • proaktivitás, • kreativitás, • innovatív gondolkodás, • céltudatosság, • kitartás, • felelősségérzet, • rugalmasság, • stb.

alap- és középfokú oktatás



felsőoktatás és iskolarendszeren kívüli képzések



11. sz. táblázat: A vállalkozói kompetenciafejlesztés területei és a fejlesztésben közreműködő szervezetek42 A 2012-ben napvilágot látott „Vállalkozás 2020 akcióterv” a világgazdasági válságból való kilábalás időszakában született. A dokumentum kiemeli, hogy a válság következtében alapvető változások mentek végbe a világgazdasági környezetben, de az továbbra sem változott, hogy a vállalkozói szellem a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés hajtómotorja, éppen ezért a növekedés újraindításához és a történelmi mélypontra zuhant foglalkoztatási szint emeléséhez Európának több vállalkozóra van szüksége. Ez egyre égetőbb kérdés, ugyanis az Európára jellemző alacsony vállalkozói kedv a válság következtében még tovább romlott, egy 2012-es felmérés43 szerint már csak az emberek 37%-a választaná inkább az önfoglalkoztatást az alkalmazotti státusszal szemben, amely arány három évvel korábban még 47% volt. Számos további probléma azonosítására is sor kerül, például: az új vállalatok lassabban növekednek, és kisebb arányban válnak naggyá, mint az kívánatos lenne, az oktatás nem biztosít megfelelő alapot a vállalkozói karrier kiépítéséhez, a piaci és szabályozási környezet „szigorú” a kkv-khoz, a szakpolitikákban nem érvényesül kellőképpen a „gondolkozz először kicsiben” elv44, a közvélemény pedig nem ismeri el kellőképpen a sikeres, munkahelyteremtő vállalkozókat.45 Ezen a háttéren nagy kihívást jelent a vállalkozói szellem felélénkítése és a vállalkozók számának növelése, aminek eléréséhez a cselekvési terv a több területen javasol azonnali beavatkozást, melyek közül az első a vállalkozásoktatás.

42 2009/962/EK és EC (2012b) alapján saját szerkesztés 43 EC 2012a: 16. o. 44 Az elvben az jut kifejezésre, hogy a vállalatokat érintő minden szakpolitikai kezdeményezésben és a szabályozók megalkotásakor fi gyelembe kell venni a kkv-k szempontjait, sőt azoknak prioritást kell élvezniük. (EC 2007, 5. o.) 45 COM(2012)795végleges: 3-4. o.

49

Összegző elemzés

A vállalkozásoktatás területén a következő fő megállapítások és ajánlások azonosíthatók:46 • Európa számára a vállalkozásoktatásba történő befektetés lenne az egyik legnagyobb megtérüléssel járó befektetés. • A vállalkozói ismeretek, készségek és attitűdök megszerezhetők a formális oktatási rendszeren kívül is, aminek ki kell dolgozni az elismerési rendszerét. • A tantervek kidolgozásakor – az oktatási rendszer minden szintjén – együtt kell működni a gazdasági élet szereplőivel, hogy az iskolában megszerzett tudás a való életben ténylegesen használható legyen. • A felsőoktatási intézmények feladata messze túlmutat a vállalkozói ismeretek átadásán, aktív szerepet kell vállalniuk az ipari szövetségekben, és szorosabbá kell tenni a kapcsolatot az oktatás és az innovatív vállalatok között. • Az egyetemeknek vállalkozó szelleműekké kell válniuk, amire az EU kidolgozza a „vállalkozó egyetem” keretrendszerét. • A tagállamok 2015 végéig – összhangban az „EU 2020” stratégiával – az oktatási rendszer minden szintjén építsék be a tantervekbe a vállalkozói kompetencia fejlesztésének elemeit. • Minden tanuló számára váljon lehetővé gyakorlati vállalkozói tapasztalatok szerzése a tanulmányok ideje alatt. A fentiek alapján az alábbi összegző megállapítások tehetők: • A vállalkozásfejlesztésben döntő szerepe van a vállalkozásoktatásnak, amelynek a vállalkozói kompetenciák gyakorlatorientált fejlesztésében kell megnyilvánulnia az oktatási rendszer minden szintjén és a formális oktatási rendszeren kívül is. • Szorosabbá kell tenni az oktatási intézmények – elsősorban a felsőoktatás – és a vállalati szféra kapcsolatát, elősegítve ezzel az egyetemek vállalkozó szelleművé válását éppúgy, mint az innovációk létrejöttét. Az Európai Unió ajánlásaival teljes egészében összhangban áll a „Kis- és középvállalkozások stratégiája 2014-2020”. c. kormányzati dokumentum, amely leszögezi a következőket: „Hosszú távon a vállalkozói képzés a kkv-szektor teljesítményének legfontosabb magyarázó tényezője. Továbbá a vállalkozói ismeretek oktatásának előnyei nem csak a vállalkozásindításban, az innovatív vállalkozásokban és a munkahelyteremtésben mutatkoznak meg. A „vállalkozói szellem” leegyszerűsítve az egyén azon képességére utal, hogy elképzeléseit meg tudja valósítani, képes erőforrásokat jól kombinálni, vagyis olyan kulcskompetencia ez mindenki számára, amely elősegíti, hogy hosszabb távon egy a kreatívabb és magabiztosabb társadalom épüljön.”47 Mindezek alapján a projekt végső céljának – vagyis a versenyképesség javításának – hosszú távon sikeres megvalósítása érdekében javasoljuk, hogy a projekt továbbviteleként kerüljön sor a vállalkozásoktatás helyzetének felmérésére, valamint annak javítására, hatékonyabbá tételére vonatkozó módszertanok és ajánlások kidolgozására. Ezen az átfogó témán belül első lépésként helyzetfelmérést javaslunk a következő részterületeken: • a közoktatásban (alap- és középfokú oktatásban) miként jelennek meg a vállalkozói kompetenciafejlesztés módszerei, • a nem gazdasági jellegű felsőoktatás (elsősorban a műszaki és a természettudományi képzési területek) tanterveibe miként épül be a vállalkozói ismeretek és készségek oktatása, fejlesztése, 46 COM(2012)795végleges: 6-8. o. 47 NGM (2013) 25. o.

50


• a formális oktatási rendszeren kívüli képzések esetén miként jelenik meg a vállalkozói kompetenciafejlesztés. 4.2.2 A versenyképesség EX POST megközelítésben történő vizsgálatának lehetőségei A versenyképesség ex ante megközelítése a lehetőségekre, képességekre helyezi a hangsúlyt, ami sok minőségi jellegű, „puha” tényező elemzését – és olykor nem könnyű számszerűsítését – vonja maga után. Ezzel szemben az eredményekre koncentráló ex post megközelítés alkalmazása során szinte kivétel nélkül kvantitatív tényezők vizsgálata történik, ezért itt a „mérhetőség” nem központi kérdés (hiszen eleve adott), inkább a versenyképesség szempontjából valóban releváns tényezők körének meghatározása jelenthet nehézséget. Empirikus kutatások támasztják alá, hogy a vállalatok működési teljesítményének javulása jobb piaci szerepléssel és magasabb jövedelmezőséggel jár együtt, vagyis a működési, a piaci és a pénzügyi teljesítmény egymásra épül. A működési teljesítmény a működő- és változásképességgel jellemezhető48, amely képességek a vállalatok versenyképességét ex ante módon befolyásolják. Ezek a tényezők hatással vannak a piaci teljesítményre és a jövedelmezőségre, amik viszont ex post módon jellemzik a vállalatok versenyképességét. A három terület összefüggését, illetve a hozzájuk kapcsolódó, és a versenyképességi vizsgálatokban leggyakrabban alkalmazott mutatókat (a teljesség igénye nélkül) szemlélteti az 4. sz. ábra. MŰKÖDÉSI teljesítmény

PIACI teljesítmény

Működőképesség: •Termelékenység •Költséghatékonyság •Versenyképes árak •Termékminőség •Szolgáltatások színvonala •Rugalmasság •Egyéb Változásképesség: •Piaci kapcsolatok •Emberi felkészültség •K+F és innováció •Egyéb

Belföldi piac: •Piaci részesedés alakulása •Relatív piaci részesedés alakulása •Egyéb Exportpiac: •Exportból származó árbevétel aránya az összes árbevételben •Exportpiaci részesedés alakulása •Egyéb

JÖVEDELMEZŐSÉG •Árbevétel-arányos eredmény •Sajáttőke-arányos eredmény (ROE) •Eszközarányos eredmény (ROA) •Befektetett tőke hozama (ROIC) •Egyéb

4. sz. ábra: A vállalati teljesítmény értékelésének területei és azok kapcsolódása49

48 Chikán (2006) 46-47. o. 49 Chikán (2006) 46-47. o. alapján saját szerkesztés

51

Összegző elemzés

A versenyképesség javulását vagy romlását eredmény oldalról (ex post) tehát a piaci teljesítményt és a jövedelmezőséget jellemző mutatószámok alakulásával lehet mérni. A működési teljesítmény – a hivatkozott empirikus kutatás szerint – hatással van a piaci sikerességre, és ezen keresztül a jövedelmezőségre, ugyanakkor közvetlenül (pl. a hatékonyabb erőforrás-felhasználás révén) is befolyásolhatja azt. A 4. sz. ábrán látható nyilak az „elsődleges” hatásokat mutatják, ugyanakkor a piaci sikerek és a jövedelmezőség visszahat(hat)nak a működési teljesítményre: a magasabb jövedelmezőség több lehetőséget biztosít egyebek mellett a termék-, technológia- és szervezetfejlesztésre, az innovatív eladásösztönzési módszerek alkalmazására vagy a humán erőforrás színvonalának emelésére, mint az alacsonyabb. Ezért dinamikus szemléletben a versenyképesség input oldali – alapvetően ex ante megközelítésben vizsgálható – tényezőiben bekövetkezett kedvező változások is felfoghatók eredményként, vagyis ex post módon a versenyképesség javulását mutathatják. Ilyen lehet például a K+F kiadásoknak, a foglalkoztatottak számának, vagy akár az idegen tőke bevonásának – nem eseti, hanem tartós tendenciaként megmutatkozó – növelése, amely többnyire a piaci versenyben sikeres, vagyis versenyképes vállalatokat jellemzi. Összefoglalva: a vállalatok versenyképességének ex post megközelítésben történő vizsgálata mind input, mind output oldalról elvégezhető. Mindegyik esetben számos olyan mérhető teljesítményelem létezik, amely releváns képet adhat a versenyképesség alakulásáról – úgy is fogalmazhatunk, hogy a versenyképességi feltételek (ex ante tényezők) javítását célzó intézkedések eredményességéről. A vonatkozó szakirodalom, valamint az európai uniós és hazai gazdaságfejlesztési dokumentumok alapján azonban egyértelmű, hogy a kkv-k versenyképességi szerepe alapvetően két nagy területen jelenik meg: az általuk képviselt foglalkoztatási potenciálban (input oldali teljesítményelem), valamint a gazdasági növekedéshez (hozzáadott érték előállításához) való hozzájárulásukban (output oldali teljesítményelem), ami támpontként szolgálhat ahhoz, hogy elsődlegesen milyen paraméterek mentén célszerű értékelni a szektor versenyképességének javulását/romlását. A fentiek alapján a projekt továbbvitelként javasoljuk, hogy mind a közszolgáltatások javítása, mind a versenyképességi szerződések, mind a mikroinnovációs ötletek megvalósulásának színterein (azaz a pilot jellegű megvalósításban közreműködő településeken és/ vagy régiókban) a megvalósulást követő 1-5 éves időtartamban évente készüljenek felmérések az ex post megközelítésben értelmezett versenyképességi faktorok alakulásáról. Ez egy részletes szempontrendszer és módszertan előzetes kidolgozását feltételezi, amihez az általunk most bemutatott nézőpontokat javasoljuk figyelembe venni.

52


A 12 sz. táblázatban összefoglaljuk, a megvalósult alprojektek, valamint a projekt továbbviteleként általunk javasolt elemzési irányok kapcsolódását a versenyképességi faktorok típusaihoz. MAKROSZINT

MIKROSZINT

EX ANTE megközelítés KÜLSŐ tényezők

EX ANTE megközelítés KÜLSŐ tényezők

közszolgáltatások javítása, mikroinnovációs ötletpályázat versenyképességi szerződések

EX POST megközelítés

BELSŐ tényezők

BELSŐ tényezők

vállalkozói kompetenciák fejlesztése

input és output oldali eredmények mérése

disszemináció

12. sz. táblázat: Az alprojektek és a javasolt továbbfejlesztési irányok kapcsolódása a versenyképességi faktorok típusaihoz50

50 Saját szerkesztés

53

Összegző elemzés

5.

ÖSSZEGZÉS

A „Közszolgáltatások versenyképességi szempontú átvilágítása” projekt értékelő, szintetizáló elemzésének eredményeként a következő főbb megállapítások tehetők: • A témára vonatkozó hazai és külföldi szakirodalom áttanulmányozásának tanúsága szerint helyi és regionális szintű versenyképesség vizsgálata igen aktuális és fontos két okból is. Egyrészt a régiók és települések versenyképessége hatással van az egész nemzetgazdaság versenyképességére, másrészt kölcsönhatásban áll az adott területen működő vállalatok – különösen a kis- és középvállalkozások – versenyképességével. Ezen a háttéren a lokális versenyképességet javító intézkedések – köztük a széles értelemben vett államműködés egyes területeinek javítását célzó elképzelések és javaslatok – feltárása és gyakorlati bevezetése rendkívül indokolt. A jelen projekt tartalma teljes egészében megfelel ennek a célkitűzésnek, miután a közszféra működésének versenyképességi szempontú javítására vonatkozó lehetőségek több alprojekt keretében történő feltárását végzi el, illetve azok pilot jellegű megvalósítására tesz javaslatot. • Az egyes alprojektek eredményeként létrejöttek mindazok az outputok, amelyek lefedik a „Megvalósíthatósági tanulmányban” feltüntetett vállalásokat, illeszkedve a projekt célkitűzéseihez. A négy közszolgáltatás átvilágítása, a négy önkormányzatnál létrejött versenyképességi szerződés koncepciók és a mikroinnovációs ötletpályázat eredményei – megtámogatva a disszemináció eszközeivel – egyaránt olyan konkrét és megvalósítható javaslatokat fogalmaznak meg a közszféra működésének javítása és hatékonyságának fokozása témában, amelyek – sikeres megvalósításuk esetén – jelentős mértékben hozzájárulhatnak a települések, és ezen keresztül az ott élő és dolgozó lakosság és vállalati szféra, valamint az egész nemzetgazdaság versenyképességének javításához. • A projekt megalapozási fázisában olyan elméleti áttekintést és módszertani útmutatást tartalmazó anyagok készültek el, amelyek egyrészt komoly segítséget nyújtottak a projekt megvalósítási fázisában létrehozandó outputok elkészítéséhez, másrészt további hasonló célú fejlesztések esetén is jól alkalmazhatók lesznek. • A projekt megvalósítási fázisában alkalmazott módszerek csak részben illeszkedtek a módszertani ajánlásokhoz, aminek elsődleges oka a végrehajtásra rendelkezésre álló szűkös határidőben keresendő. Ez több esetben nem tette lehetővé a viszonylag hosszabb időigényű módszerek következetes végig vitelét, de végül is a megvalósítók által alkalmazott módszertanok eredményre vezettek. • A projekt eredményeinek tartalmi elemzése megmutatta, hogy mindhárom alprojekt olyan értékes javaslatokat, célkitűzéseket tartalmaz, amelyek megvalósítása – esetenként kisebb mértékben vagy áttételesen, máskor közvetlenül és igen jelentős mértékben – képes lesz hozzájárulni a helyi versenyképesség javításához. Az elemzés zárásaként a projekt során keletkezett módszertan és jó gyakorlatok kiterjesztése, valamint a projekt megvalósítása során alkalmazott módszertan továbbfejlesztése témákban fogalmaztunk meg javaslatokat a projekt továbbvitelének segítése érdekében.

54

FELHASZNÁLT IRODALOM

6.

FELHASZNÁLT IRODALOM

2006/962/EK: Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról. Az Európai Unió Hivatalos Lapja, 2006.12.30., Brüszszel. BODA ZSOLT – PATAKI GYÖRGY (1995): A nemzetközi versenyképesség és a környezetügy. Közgazdasági Szemle, XLII. évf. 1. 66-94. CHIKÁN ATTILA (2006): A vállalati versenyképesség mérése. Pénzügyi Szemle, 1. 42-56. COM(2012)669végleges: Gondoljuk újra az oktatást: beruházás a készségekbe a jobb társadalmi-gazdasági eredmények érdekében. Európai Bizottság, Brüsszel. COM(2012)795végleges: „Vállalkozás 2020 cselekvési terv”. A vállalkozói szellem felélénkítése Európában. Európai Bizottság, Brüsszel. DEÁK SZABOLCS (2000): A Porter-féle rombusz-modell főbb közgazdasági összefüggései. In: Farkas B. – Lengyel I. (szerk.): Versenyképesség – regionális versenyképesség. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei. JATEPress, Szeged, 67-87. EC (2007): Soroljuk a kkv-kat az első helyre! Európai Bizottság, Brüsszel. EC (2012a): Entrepreneurship in the EU and beyond. Flash Eurobarometer 354. European Commission, Brussels. EC (2012b): Effects and impact of entrepreneurship programmes in higher education. European Commission, Brussels. K RUGMAN, P. (1999): The Role of Geography in Development. International Regional Science Review, 2. 142-161. (Magyarul: Krugman, P. (2000): A földrajz szerepe a fejlődésben. Tér és Társadalom, XIV. évf. 4. 1-21.) LENGYEL IMRE (2000a): Porter-rombusz: A regionális gazdaságfejlesztési stratégiák alapmodellje. Tér és Társadalom, XIV. évf. 4. 39-86. LENGYEL IMRE (2000b): A regionális versenyképességről. Közgazdasági Szemle, XLVII. évf. december, 962-987. NGM (2013): A kis- és középvállalkozások stratégiája 2014-2020 (tervezet), Nemzetgazdasági Minisztérium, Budapest, 2013. május OECD (1997): Regional Competitiveness and Skills. Paris. PALKOVITS ISTVÁN (2000): Szempontok a területi versenyképesség értelmezéséhez. Tér és Társadalom, XIV. évf. 2-3. 119-128. PELI L ÁSZLÓ (2013): Növekedési pólusok főbb regionális gazdaságtani összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon. PhD-értekezés, Szent István Egyetem, Gödöllő. PORTER, M. E. (1998a): Clusters and the New Economics of Competition. Harvard Business Review, November-December, 77-90. (Magyarul: Porter, M. E. (1999): Regionális üzletági központok – a verseny új közgazdaságtana. Harvard Business Manager, I. évf. 4. 7-19.) PORTER, M. E. (1998b): On competition. Harvard Business Scholl Press, Boston. PORTER M. E. – DELGADO M. – K ETELS C. – STERN S. (2008): Moving to a New Global Competitiveness Index. In: The Global Competitiveness Report 2008-2009. World Economic Forum, 43-63. R ECHNITZER JÁNOS (1997): Az Észak-Dunántúl térségének gazdasági adottságai és versenyelőnyei. Tér és Társadalom, XI. évf. 1. 1-50. R ECHNITZER JÁNOS (1998): Területi stratégiák. Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs. SZENTES TAMÁS ÉS MUNKAKÖZÖSSÉGE (2005): Fejlődés Versenyképesség Globalizáció I. Akadémiai Kiadó, Budapest. SZENTES TAMÁS ÉS MUNKAKÖZÖSSÉGE (2006): Fejlődés Versenyképesség Globalizáció II. Akadémiai Kiadó, Budapest. 55

Összegző elemzés

Függelék: A projekt megvalósulásának folyamata Az egyes alprojektek (közszolgáltatások versenyképességi szempontú átvilágítása, versenyképességi szerződések, mikroinnovációs ötletpályázat) megvalósításának folyamata alapvetően két nagy fázisra bontható: • Megalapozási fázis: Ennek keretében részletes kifejtésre kerültek az egyes alprojektekhez kapcsolódó megvalósítandó tevékenységek és megvalósítási módok (módszertan), valamint megtörtént a lehetséges vizsgálódási témák és a projekt során együttműködő szervezetek, szereplők azonosítása. • Megvalósítási fázis: Ebben a fázisban lezajlottak a kísérleti projektek az önkormányzatoknál (érintettjeikkel is együttműködve), megtörtént a kiválasztott közszolgáltatások átvilágítása, illetve az államműködés javításához kapcsolódó ötletpályázat lebonyolítása. A disszemináció alprojekt esetében nem különült el ilyen élesen az említett két fázis. Ennek keretében a fenti három témakörben megvalósuló fejlesztések, tevékenységek eredményei, és általánosságban a jobb államműködés és a versenyképesség kapcsolatára vonatkozó és rendelkezésre álló ismeretek kerültek bemutatásra az érintett és releváns célcsoportok számára. Így ez a projektelem egyrészt horizontálisan átfogja a teljes projektet, másrészt a projekt önálló területeként is azonosítható. Jelen fejezetben a projekt értékelő elemzését két nézőpontból fogjuk elvégezni. Elsőként arra keressük a választ, hogy az egyes alprojektek megalapozási fázisaiban keletkezett módszertani útmutatók, ajánlások milyen mértékben és milyen módon kerültek alkalmazásra a megvalósítási fázisban. Ezt követően tartalmi elemzést végzünk, melynek keretében megvizsgáljuk, hogy az egyes alprojektek hogyan és mennyiben járultak hozzá a projekt által kitűzött szakmai célok megvalósításához, vagyis milyen értelemben és módon segítik elő a versenyképesség javulását.

56


F.1 A megvalósítási fázis eredményeinek elemzése a megalapozási fázis módszertani ajánlásainak való megfelelés szempontjából Az egyes alprojektek esetén különböző előkészítő anyagok, módszertani ajánlások készültek, amelyeknek célja az volt, hogy segítséget nyújtsanak a megvalósításban részt vevők számára a tartalmi elemek és alkalmazott módszerek tekintetében egységes és szakmailag magas színvonalú outputok elkészítésében. A következőkben minden alprojekt esetén áttekintjük, hogy melyek voltak konkrétan az említett előkészítő anyagok, ezekre épülve milyen eredménydokumentumok születtek a megvalósítás során, és ez a két dokumentumcsoport hogyan kapcsolódik egymáshoz.

F 1.1 Mikroinnovációs ötletpályázat alprojekt Az alprojekthez kapcsolódó megalapozási fázisban a 13. sz. táblázatban felsorolt előkészítő dokumentumok készültek el. Dokumentum megnevezése

Dokumentum célja

Módszertani keret

Átfogó módszertani keret kidolgozása a mikroinnovációs ötletpályázat szakmai feladatainak végrehajtásához.

Módszertani kötet

Részletes módszertani keret kidolgozása a mikroinnovációs ötletpályázat alprojekt végrehajtásához, valamint az elvégzendő feladatok és eredménytermékek részletezése.

Témakörök és célcsoportok

A mikroinnovációs ötletpályázat alprojekt lehetséges témaköreinek és célcsoportjainak feltérképezése, ami a beérkező pályázatok lehetséges – szakmai alapú – csoportosításához nyújthat támpontot, és nem publikus a pályázók felé.

Pályázati útmutató, adatlap és nyilatkozat Népszerűsítési terv

A pályázat lebonyolításának menete és szükséges dokumentumai. Segítségnyújtás az ötletpályázat sikeres megvalósításához, kiemelten a megfelelő mennyiségű és minőségi pályázat generálásához.

Támogatás nyújtása a bírálóknak a legjobbnak ítélt mikroinnovációs javaslatok kiválasztására az értékelési szempontrendszer kritériuÉrtékelési módszertan mainak és alapelveinek, valamint a beérkezett pályázatok kezelési eljárásának kidolgozásával. Továbbfejlesztési követelményrendszer

A Bíráló Bizottság által kiválasztott 5 db legjobbnak értékelt pályázat megvalósíthatósági tanulmánnyá fejlesztéséhez szükséges formai és tartalmi követelmények részletes bemutatása.

Bíráló Bizottság eljárásrendje

Útmutatóul szolgál a végső értékelést végző Bíráló Bizottság részére az 55 db legjobb és kiválónak minősített ötlet kiértékeléséhez és kiválasztásához.

Záró konferencia javaslat

Javaslattétel a mikroinnováció alprojekt utolsó lépéseként defi niált záró konferencia meghívotti körére, tematikájára és az előadók körére.

13. sz. táblázat: A mikorinnovációs ötletpályázat alprojekt megalapozási fázisának dokumentumai

57

Összegző elemzés

A megvalósítási fázisban elkészült eredményelemek az alábbiak: • Beszámoló a versenyképességi javaslatok benyújtását ösztönző kampány megvalósításáról • A Bíráló Bizottság döntésének eredménye • Összefoglaló prezentáció a mikroinnovációs ötletpályázat lényegéről, népszerűsítéséről és a beérkezett pályázatok jellemzőiről • 50 részletesen kidolgozott koncepció • az 5 legjobbnak minősített javaslathoz kapcsolódó megvalósíthatósági tanulmány. Az ötletpályázat lefolytatásának módja alapvetően megfelelt az előzetes módszertani koncepciókban meghatározottaknak, ugyanakkor véleményünk szerint a rendkívül szűk határidők rontották az eredményességet. Egyrészt a tájékoztatásra rendelkezésre álló időintervallum nem tette lehetővé minden érintett célcsoport megszólítását, másrészt az ötletek benyújtására rendelkezésre álló rövid határidő tovább csökkentette a beérkező ötletek lehetséges számát.

F 1.2 Versenyképességi szerződések előkészítése alprojekt Az alprojekthez kapcsolódó megalapozási fázisban a 14. számú táblázatban felsorolt előkészítő dokumentumok készültek el. Dokumentum megnevezése

Dokumentum célja

Koncepcionális kötet

A versenyképességi szerződések előkészítéséhez kapcsolódó elméleti háttér bemutatása.

Módszertani keret

Átfogó módszertani keretet adása a versenyképességi szerződések előkészítése szakmai feladatainak végrehajtásához, és az elvégzendő feladatok és eredménytermékek részletezése.

Módszertani kötet

A versenyképességi szerződések létrehozása alprojektben megvalósítandó kísérleti projektek végrehajtásához szükséges általános módszertani útmutató kidolgozása.

Tartalmi támpontok kötet

Célja, hogy a versenyképességi szerződések létrehozása alprojektben megvalósítandó kísérleti projektek végrehajtásához – a módszertani kötetben bemutatott általános eszközök testre szabásával – részletes módszertani útmutatót adjon.

14. sz. táblázat: A közszolgáltatások versenyképességi szempontú átvilágítása alprojekt megalapozási fázisának dokumentumai A következőkben sorra vesszük az alprojektbe bevont négy önkormányzat versenyképességi szerződésekkel kapcsolatos eredménydokumentumait, és megvizsgáljuk kapcsolódásukat a táblázatban feltüntetett előkészítő dokumentumokhoz. Az előző alprojekthez hasonlóan általánosságban itt is elmondható, hogy a megalapozási fázisban keletkezett első három dokumentum egyrészt általános elméleti keretet ad a projektelemek végrehajtásához, másrészt ismerteti az alapvető módszertani logikát és az egyes – opcionálisan „bevethető” – módszerek szakszerű alkalmazásának módját. A versenyképességi szerződések előkészítése során konkrétan alkalmazásra javasolt módszertannal kapcsolatban a „Tartalmi támpontok kötet” ad eligazítást, így elsősorban az ennek való megfelelés vizsgálata indokolt. 58


A „Tartalmi támpontok” kötet részletes módszertani útmutatót, végrehajtásra javasolt lépéssorozatot tartalmaz a versenyképességi szerződések előkészítési folyamatára, amelynek alkalmazása megkönnyíti ennek a viszonylag összetett – és újszerűsége miatt kihívást jelentő – feladatnak a magas szakmai színvonalon történő megoldását. Budapest XI. kerület – Újbuda A versenyképességi szerződések előkészítése alprojekt megvalósítási fázisában Újbuda esetén elkészült eredménydokumentumokat a 15. sz. táblázat tartalmazza. Dokumentum megnevezése

Dokumentum célja

Dokumentum rendelkezésre állása

Részletes munkaterv

A kísérleti projekt során elvégzendő feladatok, a feladatok elvégzéséhez kapcsolódó tervezett ütemezés, valamint a KIH és a helyi szereplőkkel kapcsolatos egyeztetési és működési kérdések bemutatása.

igen

Jogszabályi környezet felmérése

A versenyképességi szerződések rendszeréhez kapcsolódó jogszabályi környezet – kiemelten a helyi szabályozás ismertetése, illeszkedésének bemutatása a versenyképességi szerződés témaköreihez, jogi segítség nyújtása az érintettek számára.

igen

Versenyképességi szerződés – Megvalósíthatósági koncepció

A versenyképességi szerződés elkészítése során alkalmazott munkamódszer bemutatásán túl a potenciális szerződő felek céljainak, elvárásainak bemutatása, a szerződés tárgyának, feltételrendszerének, a szerződés kockázatainak, valamint nyomon követésének ismertetése.

igen

Versenyképességi szerződések (szándéknyilatkozat)

Versenyképességi szerződések, valamint a szándéknyilatkozat célja, hogy a Felek kölcsönös együttműködése útján elősegítse a város és vállalkozásai versenyképességének javítását.

nem (csak tervezet)

Összegző dokumentáció

Összefoglalja a munkatervben foglalt feladatok megvalósulását, valamint pontos és részletes képet nyújt a versenyképességi szerződések kialakításának legfontosabb lépéseiről, eseményeiről és döntési helyzeteiről.

igen

15. sz. táblázat: A versenyképességi szerződések előkészítésének eredménydokumentumai Újbudán Az alprojekt megvalósítása során alkalmazott munkamódszer részben illeszkedik a „Tartalmi támpontok” kötetben javasoltakhoz, bár az önkormányzati megbeszélések elhúzódása miatt az alkalmazott csoportos szakértői technikák alkalmazására nem volt mód. A vállalt eredmények közül egyelőre a szándéknyilatkozatok nem állnak rendelkezésre, viszont a projekt egésze szempontjából ez nem hiányosság, mivel a „Megvalósíthatósági tanulmány” legalább két önkormányzat esetén vállalta fel a szándéknyilatkozatok létrehozását.

59

Összegző elemzés

Az egyes dokumentumok esetén konkrétan alkalmazott módszertani elemek az alábbiak: • Jogszabályi környezet felmérése: jogszabályok és stratégiai dokumentumok elemzése. • Megvalósíthatósági koncepció: jogszabályi környezet felmérési eredményeinek felhasználása, szakmai egyeztetések az önkormányzat illetékes munkatársaival a versenyképességi szerződés koncepciójának kidolgozása és a potenciális vállalkozói partnerek feltérképezése tárgyában Az alkalmazott módszereket megfelelőnek tartjuk, ugyanakkor hiányosságként kell megemlíteni, hogy a lehetséges témakörök átvizsgálását követően kijelölt szakmailag leginkább megfelelőnek és megvalósíthatónak ítélt témakör az önkormányzat képviselőivel nem lett véglegesen leegyeztetve és jóváhagyva. Kecskemét A versenyképességi szerződések előkészítése alprojekt megvalósítási fázisában Kecskemét esetén elkészült eredménydokumentumokat a 16. sz. táblázat tartalmazza. Dokumentum megnevezése

Dokumentum célja


Részletes munkaterv

A kísérleti projekt során elvégzendő feladatok, a feladatok elvégzéséhez kapcsolódó tervezett ütemezés, valamint a KIH és a helyi szereplőkkel kapcsolatos egyeztetési és működési kérdések bemutatása.

igen



igen

Versenyképességi szerződés - Megvalósíthatósági koncepció


igen



igen



igen

16. sz. táblázat: A versenyképességi szerződések előkészítésének eredménydokumentumai Kecskeméten Az alprojekt megvalósítása során alkalmazott munkamódszer jórészt illeszkedik a „Tartalmi támpontok” kötetben javasoltakhoz.

60


Az egyes dokumentumok esetén konkrétan alkalmazott módszertani elemek az alábbiak: • Jogszabályi környezet felmérése: jogszabályok és stratégiai dokumentumok elemzése. • Megvalósíthatósági koncepció: jogszabályi környezet felmérési eredményeinek felhasználása, több fordulós szakmai egyeztetések az önkormányzat illetékes vezető munkatársaival a versenyképességi szerződés koncepciójának kidolgozása és a potenciális vállalkozói partnerek feltérképezése tárgyában Az alkalmazott módszereket megfelelőnek tartjuk, amit alátámaszt a folyamat eredményessége is, az 5 db aláírt szándéknyilatkozat. Miskolc A versenyképességi szerződések előkészítése alprojekt megvalósítási fázisában Miskolc esetén elkészült eredménydokumentumokat a 17. sz. táblázat tartalmazza. Dokumentum megnevezése

Dokumentum célja


A kísérleti projekt során elvégzendő feladatok, a feladatok elvégzéséhez kapcsolódó tervezett ütemezés, Részletes munkaterv valamint a KIH és a helyi szereplőkkel kapcsolatos egyeztetési és működési kérdések bemutatása.

igen



igen

Versenyképességi szerződés Megvalósíthatósági koncepció


igen



igen



igen

17. sz. táblázat: A versenyképességi szerződések előkészítésének eredménydokumentumai Miskolcon Az alprojekt megvalósítása során alkalmazott munkamódszer jól illeszkedik a „Tartalmi támpontok” kötetben javasoltakhoz.

61

Összegző elemzés

Az egyes dokumentumok esetén konkrétan alkalmazott módszertani elemek az alábbiak: • Jogszabályi környezet felmérése: jogszabályok és stratégiai dokumentumok elemzése. • Megvalósíthatósági koncepció: szakmai egyeztetések az önkormányzat részéről kijelölt illetékes személyekkel, illetve a vállalkozói kör képviselőivel, a városfejlesztési koncepció célkitűzésinek vizsgálata. Az alkalmazott módszereket megfelelőnek tartjuk, amit alátámaszt a folyamat eredményessége is, a 7 db aláírt szándéknyilatkozat. Veszprém A versenyképességi szerződések előkészítése alprojekt megvalósítási fázisában Veszprém esetén elkészült eredménydokumentumokat a 18. sz. táblázat tartalmazza. Dokumentum megnevezése

Dokumentum célja


Részletes munkaterv A kísérleti projekt során elvégzendő feladatok, a feladatok elvégzéséhez kapcsolódó tervezett ütemezés, valamint a KIH és a helyi szereplőkkel kapcsolatos egyeztetési és működési kérdések bemutatása.

igen



igen

Versenyképességi szerződés - Megvalósíthatósági koncepció


igen



igen



igen

18. sz. táblázat: A versenyképességi szerződések előkészítésének eredménydokumentumai Veszprémben Az alprojekt megvalósítása során alkalmazott munkamódszer teljes egészében illeszkedik a „Tartalmi támpontok” kötetben javasoltakhoz. Az egyes dokumentumok esetén konkrétan alkalmazott módszertani elemek az alábbiak: • Jogszabályi környezet felmérése: jogszabályok és stratégiai dokumentumok elemzése. • Megvalósíthatósági koncepció: workshop, stratégiai és szakmai interjúk, brain-storming, SWOT-elemzés. 62


Az alkalmazott módszereket megfelelőnek tartjuk, amit alátámaszt a folyamat eredményessége is, a 10 vállalkozó által aláírt szándéknyilatkozat.

F.1.3 Közszolgáltatások versenyképességi szempontú átvilágítása alprojekt Az alprojekthez kapcsolódó megalapozási fázisban a 19. sz. táblázatban felsorolt előkészítő dokumentumok készültek el. Dokumentum megnevezése

Dokumentum célja

Koncepcionális kötet A közszolgáltatások versenyképességi szempontú fejlesztéséhez kapcsolódó elméleti háttér bemutatása. Módszertani keret

Átfogó módszertani keret felvázolása a közszolgáltatások versenyképességi szempontú átvilágítása szakmai feladatainak végrehajtásához, valamint az elvégzendő feladatok és eredménytermékek részletezése.

Módszertani kötet

Általános módszertani útmutató adása a közszolgáltatások versenyképességi szempontú átvilágítása alprojektben megvalósítandó kísérleti projektek végrehajtásához.

Tartalmi támpontok kötet

Célja, hogy iránymutatása alapján a megcélzott közszolgáltatás-fejlesztési projekteket végre lehessen hajtani, így annak eredményeképpen a versenyképességi szempontból fontos célcsoportok élete, működése, gazdasági pozíciója jelentősen javuljon.

19. sz. táblázat: A közszolgáltatások versenyképességi szempontú átvilágítása alprojekt megalapozási fázisának dokumentumai A következőkben sorra vesszük az alprojekt keretében átvilágított négy közszolgáltatás eredménydokumentumait, és megvizsgáljuk kapcsolódásukat a 2. sz. táblázatban feltüntetett előkészítő dokumentumokhoz. Általánosságban elmondható, hogy a megalapozási fázisban keletkezett első három dokumentum egyrészt általános elméleti keretet ad a projektelemek végrehajtásához, másrészt ismerteti az alapvető módszertani logikát és az egyes – opcionálisan „bevethető” – módszerek szakszerű alkalmazásának módját. Az egyes közszolgáltatások esetén konkrétan alkalmazásra javasolt módszertannal kapcsolatban a „Tartalmi támpontok kötet” ad eligazítást, így elsősorban az ennek való megfelelés vizsgálata indokolt. A „Tartalmi támpontok kötet” az alábbi két fő módszertani irányt javasolja a közszolgáltatások versenyképességi szempontú átvilágítására: • ügyféligények feltérképezése, • folyamatfejlesztés, folyamatoptimalizálás. • A dokumentum mindkét esetben részletes módszertani útmutatót, végrehajtani javasolt lépéssorozatot tartalmaz, amely megkönnyíti a módszerek alkalmazását. Szociális ellátás és közösségszervezés A szociális ellátáshoz és közösségszervezéshez kapcsolódó közszolgáltatást végző egyes intézmények versenyképességi szempontú átvilágítása során a vonatkozó műszaki leírás szerint elkészítendő eredménydokumentumokat a 20. számú táblázat tartalmazza.

63

Összegző elemzés

Dokumentum megnevezése

Dokumentum célja


Részletes munkaterv A feladatok pontos ütemtervének és megvalósítási módjának meghatározása.

igen

Célkijelölés

A közszolgáltatás jelenlegi versenyképességi hatásának bemutatás, javaslattétel a javítás céljából átvilágítandó tevékenységekre, területekre.

igen

Lehetőségek feltárása

Annak feltárása, hogy milyen lehetőségek vannak a közszolgáltatás versenyképességet javító hatásának fokozására, elkülönítve a belső erőforrásokból megoldható és a külső beavatkozást igénylő területeket.

igen

Megvalósíthatóság elemzése

A feltárt lehetőségek megvalósíthatóságának elemzése.

igen

Javaslatok megfogalmazása

A megvalósíthatósági elemzés alapján részletes cselekvési terv, intézkedési koncepció kidolgozása, amely alapján a közszolgáltatás javítható.

igen

Javaslatok egyeztetése

Az átvizsgálás eredményeinek és javaslatainak egyeztetése az arra kijelölt érintett személlyel, a felvetett szempontokra való reflexió és azok lehetőség szerinti beépítése a javaslatokba.

igen

20. sz. táblázat: A szociális ellátás és közösségszervezés versenyképességi szempontú átvilágítása alprojekt megvalósítási fázisának dokumentumai A szociális ellátás és közösségszervezés témakörben a „Tartalmi támpontok” kötet az ügyféligények megismerését jelöli ki, mint javasolt módszertani megoldást. Ennek konkrét megvalósítási formája a marketingkutatás módszertanához tartozó kérdőíves megkérdezés lenne (online, telefonos vagy személyes formában), azonban ennek időigénye és a célcsoportok kérdéses elérhetősége és válaszadási hajlandósága okán a kötet – alternatív megoldásként – az ügyfelekkel közvetlenül kapcsolatban álló munkatársak információinak, tapasztalatainak összegyűjtését javasolja. Ennek keretében a javasolt módszerek: • tematikus műhelymunkák szervezése az ügyfélkapcsolati kollégákkal, • ügyfélpanaszok, visszajelzések tanulmányozása, • legjobb gyakorlatok felkutatása. A megvalósítási fázisban az átvilágításra kiválasztott • település: Kecskemét • két kiemelt célcsoport: GYES-ről, GYED-ről visszatérő kismamák és a fogyatékkal élők • kiemelten vizsgált közszolgáltatók: Munkaügyi Központ, Kecskemét város szociálist szolgáltatás nyújtó egyesített intézménye Az elkészült szakértői anyagok jórészt követték a javasolt módszertani irányokat az alábbiak szerint: • Lehetőségek feltárása: interjú a terület felelős vezetőjével, Kecskemét város szociális ügyekért felelős alpolgármesterével, valamint szolgáltatáselemzés az érintett közszolgáltatóknál. • Megvalósíthatóság elemzése: SWOT-analízis, fókuszcsoport interjúk az érintett közszolgáltatók munkatársaival. 64


• Javaslatok megfogalmazása: primer és szekunder adatgyűjtés, kérdőíves és fókuszcsoportos mélyinterjúk a közszolgáltatók munkatársaival. • Javaslatok egyeztetése: interjú a közszolgáltatók felelős munkatársaival, kérdőíves megkérdezés ill. mélyinterjúk (50 fő a célcsoport tagjai közül), „szakértői team” igénybe vétele a közszolgáltatóknál, a nem közszolgáltató munkaerő-piaci szereplőknél e-kérdőív alkalmazása a javaslatok megvalósíthatóságának ellenőrzésére. A fentiek alapján a megvalósítási szakaszban elkészült dokumentumok megfelelnek a megalapozás szakaszában lefektetett módszertani követelményeknek. Felsőoktatás A felsőoktatáshoz kapcsolódó közszolgáltatást végző egyes intézmények versenyképességi szempontú átvilágítása során a vonatkozó műszaki leírás szerint elkészítendő eredménydokumentumokat a 21. számú táblázat tartalmazza. Dokumentum megnevezése

Dokumentum célja



igen

Célkijelölés


igen



igen



igen



igen



nem

21. sz. táblázat: A felsőoktatás versenyképességi szempontú átvilágítása alprojekt megvalósítási fázisának dokumentumai A felsőoktatás témakörben a „Tartalmi támpontok” kötet szintén az ügyféligények megismerését jelöli meg, mint javasolt módszertani megoldást a szociális ellátás és közösségszervezés témánál már ismertetett módon.

65

Összegző elemzés

A megvalósítási fázisban az átvilágításra kiválasztott • település: Győr • célcsoportok: Közvetlen célcsoport – – – – –

Közvetett célcsoport

felsőoktatási tanulmányokat folytató diákok felvételi eljárásban részt vevők végzett diákok oktatók, óraadók felsőfokú továbbtanulást tervezők

– család – felsőoktatási (szak)/szervezetek – kkv-k, multinacionális vállalatok

• kiemelten vizsgált közszolgáltató: Széchenyi István Egyetem Az elkészült szakértői anyagok követték a javasolt módszertani irányokat, ugyanakkor a javasolt ügyféligények megismerése módszer – saját elhatározás következtében – kiegészült a folyamatoptimalizálás módszerével. Az egyes dokumentumok esetén alkalmazott konkrét módszertani bázis: • Lehetőségek feltárása és Megvalósíthatóság elemzése: dokumentumelemzés, kérdőíves megkérdezés az egyetem hallgatóinak és oktatóinak, kis- és középvállalkozások képviselőinek, valamint az AUDI Hungária Kft.-nek a bevonásával. • Javaslatok megfogalmazása: szakértői műhelymunka. A fentiek alapján a megvalósítási szakaszban elkészült dokumentumok megfelelnek a megalapozás szakaszában lefektetett módszertani követelményeknek, bár a folyamatfejlesztési lépések kevésbé hangsúlyosan érhetők tetten az elkészült anyagokban, mint az ügyféligények megismerése. Parkolás A személy- és tehergépjárművek parkolásával kapcsolatos szabályozási rendszerek és a területhez kapcsolódó közszolgáltatást végző egyes intézmények versenyképességi szempontú átvilágítása során a vonatkozó műszaki leírás szerint elkészítendő eredménydokumentumokat az 22. számú táblázat tartalmazza: Dokumentum megnevezése

Dokumentum célja



igen

Célkijelölés


igen



igen



igen

66


Dokumentum megnevezése

Dokumentum célja




igen



igen

22. sz. táblázat: A parkolás versenyképességi szempontú átvilágítása alprojekt megvalósítási fázisának dokumentumai51 A parkolás témakörben a „Tartalmi támpontok” kötet a foyamatfejlesztést jelöli meg, mint javasolt módszertani megoldást. Ennek konkrét megvalósítási formája a folyamatoptimalizálás három fázisának: • szolgáltatásfejlesztési projekt indítása • érintett folyamatok felmérése, elemzése, • érintett folyamatok fejlesztése a kötetben részletesen ismertetett módon történő végrehajtása, melynek segítségével meghatározhatók a közszolgáltatáson belüli azok a legproblémásabb folyamatok, amelyek javítása várhatóan a legnagyobb versenyképességi előnyt – vagy versenyképességi hátrány csökkenést – eredményez. A megvalósítási fázisban az átvilágításra kiválasztott • település: Balatonfüred • két kiemelt célcsoport: gyermekes családok, kis- és középvállalkozások • kiemelten vizsgált közszolgáltatók: Önkormányzat Városrendezési és Építési Osztálya valamint Városfejlesztési és Üzemeltetési Osztálya, a parkolási közszolgáltatás szolgáltatójaként az önkormányzat tulajdonában lévő ProBio Zrt. Az elkészült szakértői anyagok részben követték a javasolt módszertani irányokat azzal a kiegészítéssel, hogy a folyamatfejlesztés mellett az ügyféligények megismerésének módszere is alkalmazásra került. Az egyes dokumentumok esetén alkalmazott módszerek az alábbiak szerint foglalhatók össze: • Lehetőségek feltárása: közszolgáltatók feladatelemzése, korábbi fejlesztések tapasztalatainak feltérképezése dokumentumelemzés segítségével. • Megvalósíthatóság elemzése: közszolgáltatóktól beszerzett primer információk szakmai interjúk segítségével, szekunder források (internetes információk, dokumentumok, jogszabályok) feldolgozása. • Javaslatok megfogalmazása és egyeztetése: szakirodalmi feldolgozás, hazai és nemzetközi jó gyakorlatok összegyűjtése, szakértői műhelymunkák és interjúk. A fentiek alapján a megvalósítási szakaszban az ajánlott módszertan részben alkalmazásra, részben kibővítésre került, így az elkészült dokumentumok megfelelnek a megalapozás szakaszában lefektetett módszertani követelményeknek. 51 Saját szerkesztés

67

Összegző elemzés

Ár- és belvízvédelem Az ár- és belvízvédelemhez kapcsolódó közszolgáltatást végző egyes intézmények versenyképességi szempontú átvilágítása során a vonatkozó műszaki leírás szerint elkészítendő eredménydokumentumokat a 23. számú táblázat tartalmazza. Dokumentum megnevezése

Dokumentum célja



igen

Célkijelölés


igen



igen



igen



igen



nem

23. sz. táblázat: Az ár- és belvízvédelem versenyképességi szempontú átvilágítása alprojekt megvalósítási fázisának dokumentumai Az ár- és belvízvédelem témakörben a „Tartalmi támpontok” kötet szintén a folyamatfejlesztést jelöli meg, mint javasolt módszertani megoldást a parkolás témánál már ismertetett módon. A megvalósítási fázisban az átvilágításra kiválasztott • terület: Alföld • két kiemelt célcsoport: ár- és belvízveszélynek kitett területeken működő kis- és középvállalkozások (elsősorban mezőgazdasági vállalkozások) • kiemelten vizsgált közszolgáltatók: Vízügyi Igazgatóságok, Vizitársulatok, Önkormányzatok A „Részletes munkaterv” leszögezi, hogy – a fenti ajánlással ellentétben – az ügyféligények feltérképezésének módszerét fogják alkalmazni a projekt megvalósítása során a „Tartalmi támpontok” kötetben lefektetett részletes útmutató szerint. Az egyes dokumentumok esetén alkalmazott módszerek az alábbiak szerint foglalhatók össze: • Lehetőségek feltárása: ügyféligények, „ügyfélpanaszok” felmérése gazdálkodókkal folytatott mélyinterjúk segítségével.

68

F.2 A megvalósítási fázis eredményeinek elemzése a projekt céljainak megvalósulásához való hozzájárulás szempontjából

• Megvalósíthatóság elemzése: szakértői mélyinterjú a Törökszentmiklósi Önkormányzat Városüzemeltetési Osztályának vezetőjével. • Javaslatok megfogalmazása: szakértői műhelymunka az ügyféligények súlyozására javasolt módszertan következetes alkalmazásával. Ugyan nem az elsődlegesen ajánlott módszertan került alkalmazásra a megvalósítási fázisban, azonban az eredményesség szempontjából az alkalmazott módszert megfelelőnek találjuk.

F 1.4 Disszemináció alprojekt A versenyképes államműködést segítő ismeretek terjesztése (disszemináció) alprojekt keretében a következő anyagok készültek el: A versenyképességhez kapcsolódóan: • tananyag (narratíva) Az adminisztrációs terhek csökkentéséhez kapcsolódóan: • módszertani segédlet A versenyképességi szerződésekhez kapcsolódóan: • tananyag • brosúra • ppt-előadás • workshop-tematika Képzéssorozatok ütemterve: • Kecskemét: versenyképességi szerződések és mikroinnováció témában • Veszprém: versenyképességi szerződések és mikroinnováció témában • Miskolc: versenyképességi szerződések, közszolgáltatások versenyképességi átvilágítása és mikroinnováció témában Az elkészült anyagokat módszertani szempontból alkalmasnak tartjuk arra, hogy egyrészt a versenyképesség és az adminisztrációs terhek csökkentése témakörökben, másrészt az előző három alprojekt eredményeinek tekintetében információforrásként és/vagy oktatási anyagként szolgáljanak az érintettek számára. Ugyanakkor szükségesnek tartjuk az anyagok körének bővítését, amire a Függelékben teszünk javaslatot.

F.2 A megvalósítási fázis eredményeinek elemzése a projekt céljainak megvalósulásához való hozzájárulás szempontjából Jelen összegző, szintetizáló elemzés egyik legfontosabb feladata, hogy rámutasson a projekt során keletkezett outputok versenyképességre gyakorolt hatására. Ebben a fejezetben azt vizsgáljuk, hogy • a közszolgáltatások versenyképességi szempontú átvilágításának eredményeként megfogalmazott konkrét javaslatok, • a versenyképességi szerződések tervezetének, illetve az ezek előkészítéseként létrejött szándéknyilatkozatoknak a konkrét tartalmi elemei, és • a mikorinnovációs ötletpályázatra beérkezett legjobb pályaművek konkrét fejlesztési javaslatai

69

Összegző elemzés

milyen területen és milyen hatásmechanizmusokon keresztül szolgálhatják az adott földrajzi terület, ezzel együtt az ott működő vállalatok – elsősorban a kis- és középvállalkozások – és az ott élő állampolgárok versenyképességét. Az elemzés elméleti keretéül a Porter-féle gyémánt-modell alkalmazását választottuk. Ennek oka, hogy az 2.3. fejezetben bemutatott modell két, a projekt szemszögéből vizsgálva lényeges vonásában is alkalmasnak mutatkozik erre: • egyrészt az elemzés alanyaiként földrajzi területek (pl. települések, régiók) és vállalatok, vállalatcsoportok (pl. kis- és középvállalkozások, klaszterek) is értelmezhetők, • másrészt a modell determinánsai és azok belső összetevői jól áttekinthető elméleti keretbe foglalják a versenyképesség regionális és vállalati szintű összetevőit, rámutatva a közöttük lévő kölcsönhatásokra is.

F 2.1 Mikroinnovációs ötletpályázat alprojekt A mikroinnovációs ötletpályázatra beérkezett 124 pályamű közül a Bíráló Bizottság a következőket találta a legjobbnak, és javasolta megvalósíthatósági tanulmányokká történő továbbfejlesztésüket: 1. Automatikus felvétel a köztartozásmentes adózói adatbázisba 2. Ügyfélkapu továbbfejlesztése Android és iOS platformra 3. Újszülöttek személyi okmányokhoz jutásának racionalizálása 4. Adóbevallást segítő mobilalkalmazás 5. Könnyebb életkezdést! 6. Pályázati rendszer fejlesztése érdekében pályázói adatbázis és kezelőfelület létrehozása 7. MoMO – Mobil Magyarország alkalmazás A fenti ötletek megvalósításának versenyképességi hatása: A legjobbnak ítélt témakörök mindegyike – a 3. és az 5. kivételével – valamilyen módon a modern IKT technológiákban rejlő lehetőségek kihasználásán alapuló javítási lehetőségre fókuszál a közigazgatás és közszolgáltatások területén. Ennek megfelelően a javaslatok a gyémánt-modell „Tényező (input) feltételek” determinánsának Fizikai (ezen belül IKT) infrastruktúra és Adminisztrációs infrastruktúra elemeihez kapcsolhatók. Versenyképességi szempontból az e-közigazgatás fejlesztése – amire a javaslatok lényegében vonatkoznak – egy rendkívül fontos tényező, konkrétan a vállalatok – elsősorban a kis- és középvállalkozások – adminisztrációs terheinek csökkentése oldaláról. A vállalkozások adminisztratív terheit mérő nemzetközi összehasonlításokban Magyarország rendszeresen igen rosszul szerepel52, azonban az utóbbi néhány évben jelentős előrelépés tapasztalható ezen a területen. Azt, hogy még vannak a rendszerben „tartalékok”, jól mutatja az a tény is, hogy a széles értelemben vett államműködés javítására irányuló javaslatok többsége ezt a témakört érinti. Ezen a háttéren mindenképpen javasolható, hogy – természetesen a megvalósíthatósági tanulmányok elkészülte és értékelése után – minél több ötlet kerüljön megvalósításra, mert minden adminisztratív könnyítés vagy szolgáltatásbővítés és -korszerűsítés egyértelműen pozitív versenyképességi hatást eredményez.

52 NGM (2013) 27. o.

70


F 2.2 Versenyképességi szerződések előkészítése alprojekt Jelen alfejezetben áttekintjük, hogy a projektbe bevont egyes önkormányzatok és partnereik között létrejött, a versenyképességi szerződések megkötésére vonatkozó szándéknyilatkozatok milyen fő tartalmi elemeket jelölnek meg az együttműködés tárgyaként, majd értékeljük ezek lehetséges versenyképességi hatásait. Budapest XI. kerület – Újbuda Újbudán eddig ugyan még nem történt meg a versenyképességi szerződések kötésére vonatkozó szándéknyilatkozatok aláírása, ugyanakkor elkészült a szándéknyilatkozat tervezete, amely a versenyképességi szerződés alábbi specifikus célját határozza meg: Az önkormányzat és a vállalkozók együttműködésének kialakítása, amelynek lényegi eleme egy olyan közbeszerzési adatbázis létrehozása, mely segíti a helyi közbeszerzések lebonyolítását. Célja, hogy olyan helyi adatbázis jöjjön létre, mely elsősorban a mikro- és kisvállalkozások pozícióba hozását, a lokális együttműködések kialakulását segíti a jogszabályok és helyi szabályozási elemek által biztosított keretek között, kölcsönös előnyök elérése érdekében, hozzájárulva ezzel a vállalkozók versenyképességének, bevétel- és humántőke növeléséhez, beleértve közvetve az önkormányzat bevételeinek növelését is. A megjelölt cél megvalósításának versenyképességi hatása: A fenti cél a egyrészt a gyémánt-modell „Tényező (input) feltételek” determináns Információs infrastruktúra eleméhez, másrészt a „Vállalati stratégia és versengés összefüggései” determináns Helyi szabályozás eleméhez kapcsolódik. A közbeszerzési adatbázis létrehozása több szempontból is jótékony hatással lehet a kkv-k, és ezzel együtt a település versenyképességére. Egyrészt az információkhoz való koncentrált és tartalmi értelemben biztonságos hozzájutás lényegesen csökkenti azok „beszerzésének” költség- és időigényét, ami ebből kifolyólag jó példa a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentésére. Emellett az információs előny tartalmi előnyt generálhat akkor, ha ennek következtében több vállalkozó ismeri meg a közbeszerzésekben rejlő lehetőségeket és él is azokkal. További előny, hogy a közös adatbázis használata elősegíti a vállalkozások együttműködését, ami újabb versenyképesség-javító potenciált hordoz magában. Kecskemét Kecskeméten eddig öt esetben történt meg a versenyképességi szerződések kötésére vonatkozó szándéknyilatkozat aláírása, amely a későbbiekben megkötendő versenyképességi szerződés alábbi specifikus célját határozza meg: A Kecskeméten letelepedni kívánó vagy már jelen lévő vállalkozások számára biztosítják a hozzáférést mindazon információkhoz, amelynek ismerete elősegítheti a helyi beruházásaik megvalósítását. Az önkormányzat a szerződés céljának elérése érdekében vállalja a már korábban létrehozott egyablakos ügyintézési szolgáltatás kiterjesztését, továbbfejlesztését. A megjelölt cél megvalósításának versenyképességi hatása: A fenti cél a gyémánt-modell „Tényező (input) feltételek” determináns Adminisztratív infrastruktúra eleméhez kapcsolódik. Az egyablakos ügyintézés rendszerének – mint ismert és sikeres rendszernek – a kiterjesztése, továbbfejlesztése versenyképességi szempontból versenyelőnyöket generálhat az azt igénybe vevő vállalkozások és magánszemélyek számára. Ez az előny közvetlenül 71

Összegző elemzés

az adminisztrációs terhek csökkenésében mutatkozik meg, aminek a konkrét mértéke attól függ, hogy pontosan milyen jellegű és mértékű lesz az egyablakos ügyintézésnek, mint közszolgáltatásnak a fejlesztése. Emellett ez a fejlesztés közvetett módon hozzájárulhat a település vállalkozásbarát jellegének erősítéséhez, ösztönözve a vállalkozások letelepedését és beruházásaik megvalósítását, ami mind foglalkoztatási szempontból, mind a jövedelemtermelés oldaláról javíthatja a város és vonzáskörzete versenyképességét. Miskolc Miskolcon eddig hét esetben történt meg a versenyképességi szerződések kötésére vonatkozó szándéknyilatkozat aláírása, amely a későbbiekben megkötendő versenyképességi szerződés alábbi specifikus célját határozza meg: A helyi turizmusban érdekelt szervetek (vállalatok, intézmények) között kialakítandó stratégiai együttműködési megállapodás létrehozása, tevékenységük öszszehangolása és a szinergiában rejlő lehetőségek kihasználása olyan formában, hogy az a résztvevők számára a forgalom bővülésében, az erőforrások hatékonyabb kihasználásában nyilvánuljon meg. A megjelölt cél megvalósításának versenyképességi hatása: A fenti cél a gyémánt-modell „Kapcsolódó és támogató iparágak” determináns Klaszterek eleméhez kapcsolódik. Jelen szakmai anyag 2.3. fejezetében részletesen bemutattuk a regionális klaszterek versenyképességi szempontú jelentőségét. Ez alapján nagy biztonsággal állítható, hogy a turisztikai területen kezdeményezett együttműködés, amelynek – az alprojekthez kapcsolódó „Megvalósíthatósági elemzés”-ben olvasható módon – egy turisztikai klaszter létrehozása a végső célja, jelentősen javíthatja a benne résztvevő vállalatok és intézmények, a helyi turisztikai ágazat, valamint a település és vonzáskörzete versenyképességét. Emellett további szektorokra és vállalatokra kiterjedő, áttételes kedvező hatások is várhatók, mivel a turizmus fellendülése – a gyémánt-modell „Keresleti feltételek” determinánsához köthető módon – maga után vonja egyebek mellett a kiskereskedelmi és vendéglátó-ipari ágazat fellendülésének lehetőségét is. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy ha egy városban, régióban sikeres klaszterkezdeményezések valósulnak meg, ez „jó gyakorlatként” ösztönözheti más ágazatok szereplőit is a hasonló jellegű együttműködésre. Veszprém Veszprémben eddig tíz esetben történt meg a versenyképességi szerződések kötésére vonatkozó szándéknyilatkozat aláírása, amely a későbbiekben megkötendő versenyképességi szerződés alábbi specifikus célját határozza meg: A veszprémi sétáló utcai (Veszprém, Kossuth utca) vállalkozói kör együttműködésének létrehozása, melynek központi eleme a „sétáló utcai brand” kialakítása. Ennek lényege a sétáló utcában működő üzletek marketing szempontból egységes megjelenése, amely az önkormányzat aktív közreműködése és koordinációja mellett valósul meg. A megjelölt cél megvalósításának versenyképességi hatása: A fenti cél leginkább a gyémánt-modell „Kapcsolódó és támogató iparágak” determináns Klaszterek eleméhez kapcsolható annak ellenére, hogy itt nem klaszter keretében történő együttműködésről van szó. A cél a marketing területén történő együttműködés, ami azonban – mint minden együttműködés – fontos versenyképesség-javító tényező lehet. Meg kell azonban jegyezni, hogy versenyképességi szempontból a vállalkozások közötti együttműködés csak akkor lehet hatásos, ha hosszú távon fennmarad. Ennek feltétele, 72


hogy a résztvevők folyamatosan érdekeltek legyenek az együttműködés fenntartásában, ami az abból származó kölcsönös előnyök folyamatos „megtalálását” vagy „kitalálását” feltételezi. Ehhez mindenképpen szükség van egy olyan szereplőre, aki hatékonyan tudja betölteni a koordinátori szerepkört, amire – jelen esetben – a helyi önkormányzat vállalkozott. Az alprojekt további eredményei A versenyképességi szerződések előkészítése alprojekthez további két tanulmány elkészítése is kapcsolódott: • A versenyképességi szerződések elterjedésétől várható makrogazdasági hatások feltárása, a helyi versenyképesség indikátorainak kidolgozása és az ehhez szükséges adatbázis koncepciójának kialakítása • A versenyképességi szerződések megvalósíthatóságának feltételei és végrehajtási kockázatai az ösztönzőkre gyakorolt hatásai és a garanciális elemek szempontjából • A versenyképességi szerződés – mint új szakmapolitikai eszköz – széles körű elterjesztése alapos hatásvizsgálatok és pilot projektek megvalósítását teszi szükségessé, amely a jelen projekt egyik kiemelt célja volt. A versenyképességi szerződések megvalósíthatóságának, kockázatainak és előnyeinek, összességében a helyi, regionális és makrogazdasági versenyképességre gyakorolt hatásainak feltárását jól szolgálják a fenti témákban készült tanulmányok. Legalább ennyire fontos azonban a versenyképesség javítására tett intézkedések hatásainak visszamérése a versenyképesség alakulásának folyamatos nyomon követése által. Ehhez meg kell határozni a versenyképesség adott területen releváns indikátorait, amelyhez – a fenti tanulmányok mellett – a jelen szakmai anyag 2.3. és 5.2.2. fejezetei is segítséget kívánnak nyújtani.

F.2.3 Közszolgáltatások versenyképességi szempontú átvilágítása alprojekt A következőkben külön-külön áttekintjük a négy közszolgáltatás versenyképességi szempontú javítása kapcsán megfogalmazott konkrét javaslatokat a versenyképesség javításához való hozzájárulásuk szempontjából. Szociális ellátás és közösségszervezés Az alprojekt pilot jellegű megvalósításának színtere Kecskemét város, a kiválasztott célcsoportok pedig a munka világába visszatérő kismamák és a fogyatékkal élők. A projektelemhez kapcsolódó „Megvalósíthatósági elemzés” összesen hat intézkedésre tesz javaslatot a városban folyó szociális és közösségszervezési tevékenység javítása, elsősorban a kiemelt célcsoportok munkaerő-piaci versenyképességének javítása érdekében. A javaslatok megvalósítását a 2014-2020-as fejlesztési ciklusra javasolja a szakértői anyag Kecskemét Város Integrált Városfejlesztési Programjával összehangolva. A javaslatok az „integrált szolgáltatások megvalósítása” központi prioritás köré szerveződnek, melyen belül cél: • az integrált szolgáltatások infrastrukturális hátterének kialakítása, valamint • a szolgáltatások integrált megszervezése és működtetése.

73

Összegző elemzés

A konkrét intézkedési javaslatok az alábbiak szerint foglalhatók össze: 1. Többfunkciós terek kialakítása: Integrált szolgáltatásoknak helyet adó infrastruktúra kiépítése, egy ún. „életház” létesítése, amely egészségügyi, szociális és kulturális szolgáltatásoknak is helyet ad. 2. A komplex rehabilitáció és idősellátás infrastrukturális és humán feltételeinek megteremtése: Ennek keretében különösen a krónikus/rehabilitációs kapacitás fejlesztése, ápolás/geriátria/hospice ellátások fejlesztése, rehabilitációs szakemberképzés és továbbképzés, kórházi szociális munkát támogató projektek szervezése. 3. Komplex reintegrációs szolgáltatások infrastrukturális és humán feltételeinek megteremtése, kísérleti projektek megvalósítása: A munkaerő-piactól tartósan távol lévők társadalmi, munkaerő-piaci reintegrációja a szociál-, a foglalkoztatás- és az oktatáspolitikai eszközök, szervezetek és intézmények összehangolásának segítségével. 4. A humán szolgáltatások hiányzó szakembereinek életpálya-programja: A cél a humán szolgáltatások területén dolgozó diplomás szakemberek megtartása elsősorban a képzések és továbbképzések támogatása és szolgálati lakások biztosítása révén. 5. Szolgáltatások igénybevételének ösztönzését szolgáló kommunikációs projektek megvalósítása: A humán szolgáltatások igénybevételének promóciója elsősorban média-megjelenés, kiadványok és rendezvények segítségével. 6. Egységes humán információ-technológiai és intézményi hálózat kialakítása: A humán szolgáltatások városi szintű összehangolására és minőségük folyamatos javítására alkalmas info-kommunikációs környezet és együttműködő intézményi hálózat fokozatos létrehozása. A javasolt intézkedések versenyképességi hatása: A bemutatott intézkedési javaslatok mindegyike a gyémánt-modell „Tényező (input feltételek)” determinánsához kapcsolódik, azon belül is elsősorban a Humán erőforrások biztosítása (főként rekreációs, rehabilitációs, reintegrációs szolgáltatások révén), illetve ezzel összefüggésben a Fizikai infrastruktúra kiépítettsége (főként megfelelő ingatlanok és IKTtechnológiák révén) területekhez. A javasolt intézkedések megvalósításának jelentős versenyképesség-javító hatása várható, mivel rendkívül komplex módon fogja át a fejlesztendő területet. A humán szolgáltatások igénybe vétele elemi feltétele a vállalatok számára megfelelő munkaerő-állomány tartós biztosításának, amihez egyrészt a szükséges fizikai és infokommunikációs infrastruktúra, másrészt a szintén rendkívül fontos humán feltételek (szakszemélyzet) fejlesztésére is találunk javaslatokat. Az alprojekt „Javaslatok megfogalmazása” című szakértői anyaga nem csupán Kecskemét városra vonatkozó, hanem országosan megvalósítható opciókat sorakoztat fel. A konkrét javaslatok az alábbiak: 1. Ee-térkép (Elektronikus Emberi Erőforrások Térkép) létrehozása: A kiemelt fókuszcsoportok földrajzi elhelyezkedésének feltérképezése egy térinformatikai alapú adatbázis segítségével, segítve a munkaerő keresleti és kínálati oldal összehangolását. 2. Felhő alapú szolgáltatás ASP rendszerben: Hozzájárul a szociális és közösségszervező feladatok ellátásának hatékonyabbá tételéhez az által, hogy az e-közigazgatási környezet fejlesztésével a szolgáltatások jelenlegi szigetszerű működése integrálható. 3. Tanoda program az alapkompetenciák fejlesztésére: Célja, hogy segítséget nyújtson a tanulni vágyóknak bizonyos alapkompetenciák fejlesztése (informatika, idegen nyelv), de mindenekelőtt a munkaerő-piaci versenyképesség szempontjából 74


kulcsfontosságú ismeretek és készségek megszerzése területén. Ez utóbbi kapcsán a lexikális tudás átadása helyett motivációs tréningek, egyéni és csoportos tanácsadás, pályaorientációs és álláskeresési technikák megismertetése a javasolt módszer. 4. Szociális klaszter: A szociális klaszter keretében olyan gazdasági egységek tömörülhetnek egy szervezet alatt, amelyek a munkaerő piaci szolgáltatásokra épülve segítik elő a hátrányos helyzetűek elhelyezkedését, a leszakadó társadalmi csoportok fejlesztését. A javaslatok megvalósulásának versenyképességi hatása: A fenti javaslatok szintén a gyémánt-modell „Tényező (input) feltételek” determinánsához kapcsolódnak, mégpedig az 1-2. javaslat egyrészt a Fizikai (ezen belül IKT) infrastruktúra, másrészt az Információs infrastruktúra, a 3-4. javaslat pedig a Humán erőforrások területhez. Az első két javaslat versenyképesség-javító hatása áttételesen érvényesülhet, mivel elsődlegesen a szociális ellátás és közösségszervezés közfeladat ellátását végző szervezetek munkájának hatékonyságát javítja, ami természetesen pozitív hatással lehet munkájuk eredményességére, vagyis arra is, hogy mennyire képesek segíteni a szolgáltatások igénybe vevőit a munkaerő-piaci sikeresség szempontjából. A 3-4. javaslatok versenyképességi hatása közvetlen abban az értelemben, hogy a javasolt tevékenységek kifejezetten a kiemelt célcsoportokra irányulnak, ami – sikeres megvalósítás esetén – közvetlenül hozzájárul a munkanélküliség csökkentéséhez, ezzel együtt az érintett személyek, de az egész település, régió versenyképességének javulásához is. Felsőoktatás Az alprojekt pilot jellegű megvalósításának színtere Győr város, konkrétan a Széchenyi István Egyetem, a kiválasztott célcsoportok pedig közvetlenül a felsőoktatási tanulmányokat folytató diákok, a felvételi eljárásban részt vevők, a végzett diákok, az oktatók és óraadók, és a felsőfokú továbbtanulást tervezők, közvetetten pedig a családok, a felsőoktatási (szak)/szervezetek, a kkv-k és multinacionális vállalatok. Az alprojekt „Javaslatok megfogalmazása” című szakértői anyaga elsődlegesen a győri Széchenyi István Egyetemre vonatkozó, de más felsőoktatási intézmények esetében is megfontolandó szolgáltatásjavító lehetőségeket sorakoztat fel. A konkrét javaslatok az alábbiak: 1. Tanulmányi átlaghoz kapcsolódó komplex ösztönző rendszer kialakítása: A legjobb tanulmányi átlagú diákokkal készített kérdőíves felmérés és mélyinterjúk alapján a valós igények felmérése, ez alapján a megvalósíthatóság feltérképezése, a releváns javaslatok költségelemzése. 2. A gazdasági szereplők által tartott szintfelmérés: Célja a munkaerő-piaci igényeknek való jobb megfelelés, a diploma megszerzése utáni elhelyezkedési esélyek javítása. 3. A foglalkoztatási előszerződés jogintézményének kialakítása: Célja a hallgatók elhelyezkedési esélyeinek javítása, de kialakítását meg kell előznie egy, a vállalati szférában végzett igényfelmérésnek a friss diplomások foglalkoztatása iránti igény vonatkozásában. 4. Fakultatív szakmai gyakorlat bevezetése: Előnye, hogy a hallgató a kötelező gyakorlaton túli szakmai tapasztalatok birtokába jut, de emellett – a hallgatók megfelelő motiválása érdekében – ki kell dolgozni a kreditpontokkal történő elismerés rendszerét, illetve fel kell mérni a vállalati szektor fogadó-kapacitását is.

75

Összegző elemzés

5. Megfelelő forrásellátottság biztosítása: Olyan együttműködési rendszer kiépítése szükséges, amely esetében a legjobban tanuló, de nem államilag finanszírozott képzési rendszerben részt vevő hallgatók esetében az adott gazdasági szereplők átvállalják a képzési költségek egy részét, vagy egészét. 6. Szakmai gyakorlat hasznosságának fokozása: Kiemelt jelentőségű, hogy minden hallgató esetében megvalósuljon a szakmai gyakorlat alatti érdemi munkavégzés. Ennek érdekében az egyetem részéről komoly kapcsolatfeltáró tevékenységre és marketing munkára van szükség a meglévő és potenciális fogadó vállalatok, intézmények felé. A javaslatok megvalósulásának versenyképességi hatása: A megfogalmazott javaslatok a gyémánt-modell „Tényező (input) feltételek” determinánsának Humán erőforrások eleméhez kapcsolódnak. Versenyképességi szempontból fontos kiemelni, hogy a felsőfokú végzettséggel és egyúttal szakképzettséggel is rendelkező munkaerő a vállalatok számára kifejezetten versenyelőnyöket biztosító, ún. fejlett tényezők közé tartozik. Még nagyobb versenyképességi előnyt jelenthet, ha a vállalatnál megszerezhető speciális tudást is magáénak tudhat a hallgató már a tanulmányai alatt, amit közvetlenül a 4. és 6., közvetetten pedig akár az összes többi javaslat megvalósítása is képes indukálni. Ez alapján tehát a javaslatok potenciálisan jelentős versenyképesség-javulást eredményezhetnek mind a felsőoktatásban közvetlenül érintett hallgatók számára, akiknek érzékelhető mértékben javulhatnak az elhelyezkedési esélyeik, másrészt pedig a vállalati szektor számára is, miután magasan és speciálisan képzett munkaerő-utánpótlásuk biztosítottá válhat. Mindez természetesen pozitív hatást fejt ki az adott térség foglalkoztatási adataira is a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliségi arányok csökkentése által, ami egyúttal javítja a térség versenyképességét is. Parkolás Az alprojekt pilot jellegű megvalósításának színtere Balatonfüred város, a kiválasztott célcsoport pedig a gyermekes családok köre. Az alprojekt „Javaslatok megfogalmazása” című szakértői anyaga elsődlegesen Balatonfüred városra vonatkozó, de más városok esetében is megfontolandó opciókat sorakoztat fel. A konkrét javaslatok az alábbiak: 1. Kedvezmények rendszere: Elektronikus ügyintézés bevezetése ezen a területen is. 2. Parkolók elhelyezkedése: Felszín alatti vagy zárt parkolóházas rendszerű parkolók kialakítása. 3. Tájékoztatás: Parkolással kapcsolatos előrejelző információs táblák kihelyezése, hoszszabb távon elektronikus parkolóhely információ szolgáltatás kiépítése. 4. Ügyfélszolgálat: Pótdíjazással kapcsolatos e-ügyintézés bevezetése. A javaslatok megvalósulásának versenyképességi hatása: A javaslatok a gyémánt-modell „Tényező (input) feltételek” determinánsának Fizikai infrastruktúra területéhez kapcsolódnak, ezen belül az 1-3-4. javaslatok az IKT, míg a 2. a logisztikai (konkrétan a közlekedési) infrastruktúra elemei. Versenyképességi szempontból a javaslatok megvalósítása mindenképpen pozitív, de véleményünk szerint csak mérsékelt hatású tud lenni. Ez következik egyrészt a parkolásnak, mint közszolgáltatásnak a közszolgáltatások palettáján elfoglalt mérsékelt súlyából, másrészt pedig a szolgáltatás javítására vonatkozó javaslatok jellegéből is. Ugyanakkor 76


mind a kiemelt fókuszcsoportként megnevezett gyermekes családok, mind pedig a kis- és középvállalkozások esetében egyetlen versenyképesség-javító intézkedés sem elhanyagolható, különösen akkor nem, ha az intézkedések – mint a jelen javaslatokban szereplők is – az adott területhez (itt a parkoláshoz) kapcsolódó ügyintézés egyszerűsítését, ugyanakkor a szolgáltatás színvonalának növelését célozzák. Ár- és belvízvédelem Az alprojekt pilot jellegű megvalósításának színtere az Alföld, a kiválasztott célcsoport pedig az ár- és belvízveszélynek kitett területeken tevékenykedő kis- és középvállalkozások (elsősorban a mezőgazdasági vállalkozók) köre. Az alprojekt „Javaslatok megfogalmazása” című szakértői anyaga az ügyféligények feltárása szegmentálása és súlyozása és eredmények szintetizálása alapján fogalmazta meg átfogó fejlesztési javaslatait. A konkrét fejlesztési javaslatok az alábbiak: 1. Területhasználati reform megvalósítása alapvetően a következő két lépés végrehajtásával: • A birtokviszonyok feltárása a területhasználati struktúrák, belvízi elöntési adatok, illetve korábban kiépült, még üzemelő, meglévő belvízvédelmi infrastruktúra tükrében. • Területalapú mezőgazdasági támogatási rendszer újratervezése. 2. Védelmi és kárenyhítési képesség újradefi niálása: A reform során kialakuló, felülvizsgált területhasználat váltással párhuzamosan nyílik lehetőség a belvízi elöntések kockázati értékelésére, az elviselhető kár definiálására, az érdekeltek belvízi védelemmel, biztonsággal kapcsolatos igényének feltárására, majd e szempontok figyelembe vételével a belvízi infrastruktúra elemeinek felülvizsgálatára, védelmi szint, képesség meghatározására. 3. Belvízi infrastruktúra-építés, rekonstrukció, védművek jó karba helyezése: Megvalósításának feltétele az 1. és 2. fejlesztési javaslat megvalósítása, amelyeket követően az újonnan kialakult – konszenzusos – rendszer üzemeltetésének forrásai biztosíthatóvá válnak. A javaslatok versenyképességi hatása: A témakörben megfogalmazott javaslatok elsősorban a gyémánt-modell „Tényező (input) feltételek” determinánsának Természeti adottságok, valamint az ezekhez kapcsolódó Fizikai infrastruktúra elemei közé tartoznak. Ez alól kivételt képez a „területalapú mezőgazdasági támogatási rendszer újratervezése” javaslat, amely a „Vállalati stratégia és versengés” determinánson belül a Szabályozási környezet elemhez kapcsolható. A megfogalmazott javaslatok rendkívül átfogóak és igen nagy horderejű fejlesztések mellett teszik le a voksukat, amit a szükséges pénzügyi források megjelölt nagyságrendje és a feladatok megvalósításának időigénye is jól mutat. Egyrészt ebből következően, másrészt amiatt, hogy földrajzi adottságaink következtében az ország területéhez képest relatíve nagy az ár- és belvízveszélynek kitett területek – és így a veszélyeztetett gazdaságok, gazdálkodók – aránya, a javaslatok megvalósításának versenyképességet javító hatása igen jelentős lehet. Fontos megjegyezni, hogy az ár- és belvízvédelmi védművek állapotának javítása és magas szinten tartása nem okoz versenyképességi előnyt, viszont jelentős versenyképességi hátrányt küszöböl ki az érintett gazdálkodók esetében. Ugyanakkor a területalapú mezőgazdasági támogatási rendszer újragondolása kifejezetten versenyelőnyöket 77

Összegző elemzés

biztosíthat akkor, ha az új rendszerben alkalmazott változtatások – akár a mezőgazdasági termelés struktúraváltását támogatva – egy fenntartható agrárgazdálkodási rendszer kialakulásának irányába mutatnak.

F 2.4 Disszemináció alprojekt A disszemináció projektelem keretében a 4.1.4. fejezetben felsorolt outputok jöttek létre. Az elkészült tájékoztató és oktatási anyagok, előadások és workshop-tematikák egyrészt a versenyképességet középpontba állító szemléletformálást, másrészt a projekt során keletkezett konkrét eredmények megismertetését szolgálják. A projektelem versenyképességi hatása: Ahogyan az a jelen tanulmányban részletesen kifejtésre került, a versenyképesség javítására irányuló, az érintettek szempontjából külső kezdeményezések, intézkedések csak akkor érhetik el a céljukat, ha megfelelő befogadó készségre és képességre – vagyis kedvező belső feltételekre – találnak. Ez a bizonyos befogadó készség és –képesség nagymértékben serkenthető azáltal, ha egyrészt általában a versenyképesség fogalomkörében, másrészt pedig a versenyképesség javítására irányuló „jó gyakorlatok” terén az érintettek minél több ismeretre és tapasztalatra tesznek szert. Éppen ennek a célnak az egyik megvalósítási módja lehet az olyan tájékoztató és oktatási anyagok elkészítése, illetve személyes és online kommunikációs alkalmak és felületek tematikus kialakítása, amelyek a disszemináció alprojekt keretében megvalósultak. Fontos azonban megjegyezni, hogy a szóban forgó eszközök versenyképességi szempontból csak akkor lehetnek hatásosak, ha mind a közszolgáltatásokat nyújtó szervezetek, intézmények munkatársainak, mind pedig a közszolgáltatásokat igénybe vevőknek minél szélesebb köréhez eljutnak az információk, ugyanis a megfelelő szemléletmód és a tájékozottság a szolgáltatói és a befogadói oldal esetében is a siker kulcseleme.

78


79

Összegző elemzés

80

Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www.ujszechenyiterv.gov.hu 06 40 638 638 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Összegző elemzés. az ÁROP Közszolgáltatások versenyképességi szempontú javítása című projekthez

Recommend Documents