Összefoglaló jelentés a munkabérrel kapcsolatos szabályok célvizsgálatáról [2014. október 13. - november 7.] A munkaügyi hatóság – a 2014. évi munkaterv szerint – a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyok
alapján
végzett
munka
ellentételezésére
vonatkozó
jogszabályi
rendelkezések érvényesülésének vizsgálata érdekében 2014. október 13. és november 7. között célvizsgálatot folytatott le. A fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek munkaügyi felügyelőségei a szakmai előírások figyelembevételével vizsgálták a munkáltatók vonatkozásában a munkaügyi előírások érvényesülését, melynek során elsődleges szempont volt a munkavállalók anyagi biztonságát, megélhetését érintő munkabér mértékére és védelmére vonatkozó jogszabályoknak ellenőrzése. A vizsgálat célja a munkavállalók törvényes foglalkoztatásának és a munkavállalói alapjogok érvényesülésének elősegítése mellett a jogszerűtlenül foglalkoztató, ezáltal tisztességtelen versenyelőnnyel rendelkező vállalkozások valamint, a foglalkoztatók által elkövetett legsúlyosabb jogsértések feltárása volt. Ennek keretében a célvizsgálat fő iránya a munkabér védelmére (a határidőben történő bérfizetés, illetve írásos elszámolás), a garantált bérminimumra, a minimálbérre, valamint a bérpótlékokra (műszakpótlék, éjszakai, vasárnapi, munkaszüneti napi rendkívüli munkavégzésért járó pótlékok) vonatkozó jogszabályok ellenőrzésére terjedt ki. Ezen felül a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettség betartását, a munkavállalók pihenéshez való jogának érvényesülését, a munkaidőre és az azzal kapcsolatos adatok nyilvántartására vonatkozó jogszabályok megtartását, a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével, megszüntetésével összefüggő – munkavállalót megillető –
-1-
igazolások kiállítására és kiadására, valamint a munkaviszony megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténtére vonatkozó jogszabályi előírások végrehajtását is vizsgálták a munkaügyi felügyelők az ellenőrzéssorozat kapcsán. A célvizsgálat keretében a felügyelőségek elsősorban az építőipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari,
vagyonvédelmi
munkáltatókat
vizsgálták.
Az
ellenőrzések
fókuszában a kis- és nagyobb volumenű építkezések, különböző kereskedelmi egységek (boltok, áruházak, standok, pékségek), vendéglátó-ipari egységek (éttermek, szálláshely szolgáltatók) feldolgozóipari munkáltatók voltak. A munkaügyi ellenőrzések, és az ezek nyomán indult eljárások egy része még folyamatban van, így a megállapítások a jelentés elkészítésekor ismert tényeken, bizonyítékokon alapulnak.
-2-
1.
Általános tapasztalatok
Az akcióellenőrzés során több mint 1000 foglalkoztató közel 6000 munkavállalója került a munkaügyi hatóság ellenőrzése alá. Az ellenőrzött munkáltatók 86 %-nál várható szabálytalanság megállapítása, mely az ellenőrzött munkavállalói létszám 67%-t érinti.
A célvizsgálat során ellenőrzés alá vont munkáltatók által elkövetett – jelen ellenőrzéssorozat keretében feltárt - szabálytalanságok egy része olyan súlyos, ismételt szabályszegésnek minősült, amelyek miatt a jelenlegi adatok alapján a munkaügyi hatóság részéről előreláthatóan 96 db munkaügyi bírság kiszabása várható.
-3-
A „kisebb” súlyú szabálytalanságokat elkövető munkáltatók közül 245 foglalkoztató esetében kell szabálytalanság megszüntetésére irányuló kötelezést, 386 munkáltatóval szemben kötelezés nélküli - szabálytalanságot megállapító - határozatot hozni, 44 munkáltatóval szemben a figyelemfelhívás eszközével él a hatóság. Harmadik országbeli állampolgárok szabálytalan foglalkoztatása miatt 2 esetben központi költségbe történő befizetésre kell kötelezni a munkáltatókat. Az első esetben elkövetett bírság alapját képező szabálytalan kis-és középvállalkozásokra pedig 143 db a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (továbbiakban Kkv. tv.) szerinti bírságot helyettesítő figyelmeztetés kiszabása várható.
Az ellenőrzések során társhatóságok is közreműködtek, így a vizsgálatok egy része a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal és a Katasztrófavédelmi
Igazgatóság
szerveivel,
valamint
a
kormányhivatalok
szakigazgatási szerveinek (Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, Közlekedési Felügyelőség, Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv) bevonásával zajlott. A legtöbb munkaügyi ellenőrzés azonban a rendőrség, valamint – az egy szervezeti egységben és általában egy épületen belül található szerv lévén - a kormányhivatalok munkavédelmi és -4-
munkaügyi szakigazgatási szerveinek munkavédelmi felügyelőségeivel közösen történt. Az ellenőrzéseket - a felügyelőségek beszámolói szerint - a munkáltatók és munkavállalók nagy része megértéssel fogadta, még a feketefoglalkoztatás feltárásával érintett munkáltatók többsége is együttműködött a hatóságokkal és az ellenőrzés hatására legalizálta a foglalkoztatást. 2.
Tipikus jogsértések
Az ellenőrzött foglalkoztatók vonatkozásában jellemzően az alábbi szabálytalanságok miatt kellett a munkaügyi hatóságnak eljárnia: -
jogviszony (munkaviszony, illetve egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony)
bejelentésének
elmulasztása,
illetve
munkaszerződés
nélküli
foglalkoztatás, -
munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos szabályok megszegése (hiányos, hamis nyilvántartás, illetve nyilvántartás hiánya),
-
munkabérre vonatkozó szabályok megszegése
-
munkaidőre
vonatkozó
szabályok
megszegése
(munkaidő-beosztással,
munkaidőkerettel kapcsolatos rendelkezések), -
pihenőidőre
vonatkozó
szabályok
megsértése
(napi/heti
pihenőidővel,
munkaközi szünettel kapcsolatos szabályok) -
rendkívüli munkavégzés szabályainak megszegése (készenlétre, ügyeletre, a munkaszüneti napokon történő foglalkoztatással kapcsolatos szabályok)
-
egyéb
jogsértések
(a
jogviszony
megszűnésével
összefüggő
igazolások
kiállításának és kiadásának elmulasztása, késedelme, elszámolással kapcsolatos szabályok megszegése, munkaviszony létesítésével kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség elmulasztása) A célvizsgálat során feltárt jogsértésekből is megfigyelhető, hogy ezen időszakban is csakúgy, mint 2014. első háromnegyed évében – a nyilvántartással kapcsolatos szabályok megsértése miatt intézkedtek legtöbbször a munkaügyi felügyelők, mely jogsértést a vendéglátásban, kereskedelemben, építőiparban és feldolgozóiparban
-5-
foglalkoztatott munkavállalókkal kapcsolatban követték el a munkáltatók. A nyilvántartással kapcsolatos szabályok megsértésén túl, a munkaviszonyhoz illetve egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyhoz kapcsolódó bejelentési kötelezettség megszegése továbbra is jelentős arányban került feltárásra, valamint nagy számban fordult elő a célvizsgálat tárgyát képező munkabérrel kapcsolatos jogszabályi rendelkezések megszegése. Ezen három jogsértés tette ki az intézkedések több mint 75%-át.
A munkaügyi felügyelőségek a kisebb és közepes vállalkozások mellett a nagy létszámot
foglalkoztató
összefüggésben
elkövetett
munkáltatókat
is
szabálytalanságok,
ellenőrizték. azonban
A
célvizsgálattal
jellemzően
a
kis-
és
középvállalkozásokat érintették.
3.
Részletes megállapítások
A célvizsgálat során feketefoglalkoztatás tárgykörében, a korábbi tapasztalatokkal egyetemben, továbbra is a bejelentés elmulasztása – mind munkaviszonyban, mind -6-
egyszerűsített foglalkoztatás keretében – a leggyakoribb, több esetben pedig munkaszerződés nélküli foglalkozatást állapított meg a hatóság. A feltárt jogsértések során alkalmazott intézkedések közel 40%-a az építőiparban valósult meg, mivel ezeken munkavégzési helyeken, jellemzően rövid ideig tartó munkavégzés történt. A munkáltatók bíznak abban, hogy az aránylag rövid ideig tartó tevékenységüket az ellenőrzés csekély valószínűsége miatt bejelentés nélkül, adó- és járulékfizetési kötelezettségeik mellőzésével tudják megoldani. Színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás, valamint részmunkaidős bejelentés, teljes munkaidős foglalkoztatás mellett a célvizsgálat során ritkábban fordult elő. Harmadik országbeli állampolgárok szabálytalan foglalkoztatásával is találkoztak a munkaügyi hatóság képviselői a vizsgálatok során, ami munkavállalási engedély nélkül történő munkavégzéssel valósult meg. Több foglalkoztató esetében bizonyítást nyert, hogy a munka- és pihenőidővel kapcsolatos adatokat hiányosan vagy nem a valóságnak megfelelően vezette (hamis, illetve kettős nyilvántartás). A munkaidő-nyilvántartással összefüggő legjellemzőbb szabálytalanság, hogy a munkáltató nem rögzíti a nyilvántartáson a munkaidő kezdő és befejező időpontját (ez a látszólag csekély szabálytalanság leplezi legtöbbször a napi maximális
munkaidő
szabálytalanság
túllépését,
további
tipikus
illetve
a
rendkívüli
megvalósulási
formája,
munkavégzést). hogy
a
Ezen
munkaidő-
nyilvántartás nincs a munkavégzés helyén, amely több más szabálytalanság megvalósulását leplezheti. A vizsgálat tapasztalatai szerint több munkáltató esetében előfordult, hogy a munkavállalók munkaideje meghaladta a napi munkaidő megengedett legmagasabb mértékét, emellett a munkaidő-beosztás szabályainak megsértésével is lehetett találkozni. Több ízben megállapításra kerülő szabálytalanság volt emellett, hogy a pihenőidő kiadása nem felelt meg a jogszabályban foglaltaknak, mellyel sérült a munkavállalók pihenéshez való joga (napi, illetve heti pihenőidő, valamint a -7-
munkaközi szünet be nem tartása). Ezek a szabálytalanságok a munkavállalók túlterheltsége miatt akár közvetlen veszélyt is jelenthetnek a munkavégzés során.
4.
Jogsértések okai
Feketefoglalkoztatás tekintetében a feltárt jogsértések egyik oka az ellenőrzési tapasztalatok szerint a munkáltatók részéről megjelenő tudatosság, ugyanis a foglalkoztatók egy része továbbra is kockáztat, mivel bizonyos cégek nehezen megközelíthető „eldugott helyen” működnek vagy tevékenységüket a már előzőekben említett rövidebb ideig fejtik ki, bízva az ellenőrzések elmaradásában. Egyszerűsített foglalkoztatás során gyakori, hogy a munkáltató havi 15 napnál több alkalommal foglalkoztatja a munkavállalót, ám rendes munkaviszonyban történő bejelentés helyett inkább megpróbálja „elbliccelni” az alkalmi munka havi korlátját meghaladó munkanapok bejelentését. Előfordul még az adminisztrációs hibára való hivatkozás, vagy az a magyarázat, hogy próbaidő után kívánta bejelenteni a munkavállalót a munkáltató, valamint tipikus „kifogás”, hogy a munkavállalók bejelentéséhez szükséges adatait időben leadták a könyvelőnek, de a könyvelő elmulasztotta a bejelentésüket. A munkaidővel kapcsolatos adatok nyilvántartásával összefüggő szabálytalanságok mögött számos esetben – különösen a nyilvántartás hiánya, illetve a hamis nyilvántartás vezetése esetében – a munkaidőre, pihenőidőre, munkabér összegére vonatkozó rendelkezések megsértésének leplezése áll. A munkaidővel kapcsolatos adatok – egy-egy munkanapra vonatkozó – hiányos nyilvántartása (a munkaidő-nyilvántartásban nem tüntették fel a munkaidő kezdő és/vagy befejező időpontját) mögött figyelmetlenség, feledékenység, a következetesség hiánya mutatkozik, ezen jogsértések mögött szándékosság nem feltételezhető a munkáltatók részéről. Emellett bizonyos vállalkozások az ügyfelek igényeihez igazítják munkaidejüket és kevésbé figyelnek oda a munka- és pihenőidő nyilvántartására. A nyilvántartás naprakész vezetésében a munkavállalók sem mindig -8-
partnerek. A munkaidő-nyilvántartást pl. nem minden munkavállaló tölti ki naprakészen, hiába hívja fel erre a munkáltató a figyelmet, igaz a nyilvántartás vezetése a törvény szerint kizárólag a munkáltató kötelezettsége. A munkaidő-beosztás írásbeli közlési kötelezettségének megsértése hátterében egyrészt a jogszabály ismeretének hiánya, másrészt a rendkívüli munkavégzés leplezésére irányuló szándék áll. A
jogviszony
megszűnéséhez
kapcsolódó
szabálytalanságok
esetén
gyakran
tapasztalható, hogy a munkáltató az igazolásokat visszatartja, az elszámolást elmulasztja, vagy a munkavállalót „nem jelenti ki” (nem jelenti be a jogviszony megszűnését) az illetékes adóhatóságnál. Ezek hátterében elszámolási vita, illetve adminisztrációs hiba állhat. 5. Munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságok A célvizsgálat központi elemét képező munkabérrel kapcsolatos jogsértések jelentős arányt (20%) képviseltek a megállapított szabálytalanságok között. A munkabérre vonatkozó jogsértések tipikus esetei: · a munkabér védelmére vonatkozó szabályok megszegése (a munkabér nem határidőben
történő
megfizetése,
jogviszony
megszűnésekor
munkabér
megfizetésének elmaradása, a kifizetett munkabér elszámolásáról adott tájékoztatás (bérjegyzék) hiánya · garantált bérminimumra, valamint minimálbérre vonatkozó rendelkezések megszegése · pótlékokra vonatkozó szabályok megszegése (műszakpótlék, éjszakai pótlék, rendkívüli munkavégzés ellentételezése, munkaszüneti napi pótlék, vasárnapi pótlék) · egyéb
szabálytalanságok
(egyéb,
jogszabályban meghatározott
mértékű
kötelező juttatásra vonatkozó szabályok megszegése, kollektív szerződésben megállapított bértől eltérés) -9-
A
legtöbb
intézkedést
a
pótlékok
fizetésének
elmaradása
miatt
hozták a
felügyelőségek. Az ellenőrzésekből megállapítható, hogy az új. Mt. hatályba lépése óta egyre több munkáltató „él” a bérpótlékok alapbéresítésével. A munkáltatók az új Mt. bevezetése előtt már munkaviszonyban álló munkavállalók munkaszerződését - közös megegyezéssel - módosították, illetve az új Mt. hatálybalépését követően létesített munkaviszony esetében pedig eleve kikötötték, hogy az alapbér összegébe már benne vannak a bérpótlékok. Negatív tapasztalat, hogy több munkáltató is csupán minimálisan 1000 Ft-tal emelte a munkavállaló alapbérét a bérpótlékok alapbéresítése során. Természetesen előfordult olyan korrekt munkáltatói magatartás is, amikor közel 20000 Ft-tal emelkedett a munkavállaló alapbére.
A szabálytalanságok
többségével kapcsolatban, „csak” jogsértést megállapító határozatok kerülnek kiadmányozásra, mivel a munkáltatók nagy része az ellenőrzést követően, a munkaügyi hatóság által az eljárás alatt kitűzött határidőkön belül kifizette a bérpótlékokat. A munkáltatók a műszakpótlékkal, rendkívüli munkáért járó és vasárnapi pótlékkal kapcsolatos jogsértést a kereskedelem, az éjszakai bérpótlékkal
- 10 -
összefüggésben megállapított szabályszegést a személy- és vagyonvédelem területén foglalkoztatott munkavállalókkal szemben követték el leggyakrabban.
A pótlékkal kapcsolatos jogsértéseken túl, igen jellemzőek a munkabér kifizetésével kapcsolatosan elkövetett szabálytalanságok. Ezen belül a munkabér kifizetéséről szóló tájékoztatással (bérelszámolással) kapcsolatos előírások megsértése, valamint a munkabér nem határidőben történő kifizetése miatt közel azonos számban kellett intézkedni a hatóság munkatársainak. Előfordult, hogy a munkavállalók egyáltalán nem kaptak írásbeli tájékoztatást a bérelszámolásról, de gyakoribb eset, hogy a kiadott tájékoztatás formális, az elszámolás helyessége, a levonások jogcíme és összege nem ellenőrizhető. A munkabér nem határidőben történő kifizetése minden ágazatban megjelent, de egy-egy munkáltatónál a feldolgozóiparban, valamint gépiparban nagyobb munkavállalói létszámot érint. Egy esetben a hatóság közel 250 munkavállaló vonatkozásában állapította meg, hogy a munkáltatónál nem került sor a bérek időben történő megfizetésére.
- 11 -
Szinte minden megyében kellett intézkedni a felügyelőknek a törvényes minimumot el nem érő munkabérekkel kapcsolatosan. A garantált bérminimumra vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 28 esetben került sor intézkedésre, mely 57 munkavállalót érintett, míg minimálbért el nem érő bérezés miatt 10 intézkedés 16 foglalkoztatottat
érintett.
A
célvizsgálat
adataiból
kitűnik,
hogy
ezek
szabálytalanságok a kereskedelem területén dolgozókat érintették leginkább. A munkabérrel kapcsolatos jogsértések elkövetésének több oka is lehet. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a főleg a kisebb munkavállalói létszámot foglalkozatók és azok könyvelői továbbra sincsenek tisztában a pótlékokra vonatkozó szabályokkal. A kiskereskedelmi egységekben, annak ellenére, hogy a munkáltató a szabályok betartására törekszik, továbbra is csak az egyszerűen megállapítható pótlékok (pl. éjszakai pótlék, túlóra) megfizetésére kerül sor. Gyakran a munkáltatók a gazdasági szükséghelyzettel próbálják igazolni a munkabérek ki nem fizetését, mivel vagy a megrendelések maradnak el, vagy az üzleti partner csúszik el a kifizetéssel. A harmadik eset a munkáltatók tudatos jogellenes magatartása, mely adó és járulékfizetési kötelezettség alóli kibújásra, a cégek rövid időn belüli megszüntetésére - 12 -
irányul. Előfordult olyan eset is, hogy a munkáltató egy tavalyi lopással több munkavállalót gyanúsított, ezért visszatartotta bérük egy részét, ám a büntetőeljárás befejezését követően sem fizette azt ki (a visszatartás persze már önmagában jogsértő volt).
6.
Összegzés
Összességében a munkavállalók anyagi biztonságát, megélhetését érintő munkabér mértékére és védelmére, a pótlékok megfizetésére vonatkozó jogszabályok megtartása érdekében elrendelt célvizsgálat kedvezőtlen tapasztalatokkal zárult. Továbbra is az egyik leggyakrabban előforduló jogsértési forma a munkabérrel kapcsolatos szabályok megsértése, amit még jobban beárnyékol az a tény, hogy a legtöbbször előforduló jogsértési forma a munkáltató nyilvántartási kötelezettségével kapcsolatos szabályok megszegése, mely elfedi az esetleges munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságokat is. A munkaidő nyilvántartás hiányossága, vagy hiánya miatt nem ellenőrizhető a pihenőidőre, pihenőnapra, munkaszüneti napon történő munkavégzésre vonatkozó szabályok betartása és a pótlékfizetés teljesítése sem, tehát közvetetten a munkavállalók alapvető jogai sérülnek. A célvizsgálat során a munkaügyi felügyelőségek minden ágazatban végeztek hatósági ellenőrzést, de kiemelendő, hogy a célvizsgálat ideje alatt október 23. illetve november 1. napjai munkaszüneti napra estek, így több esetben is a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásokkal szemben érkeztek a munkaszüneti napi munkavégzés szabályainak megszegését sérelmező közérdekű bejelentések, így ennek is köszönhető, hogy az ellenőrzések 30%-a, ezen ágazatban történt a célvizsgálatok során. Az ellenőrzések sajnos a célvizsgálat elrendelésének szükségességét támasztották alá, mivel a munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságok továbbra is nagymértékben jelen vannak sértve ezzel a munkavállalók anyagi biztonságát és megélhetését, mind hosszú, mind rövid távon.
- 13 -
Melléklet Példatár 1. Egy egészségügyi intézményre vonatkozóan panaszbejelentést tettek a GyőrMoson-Sopron megyei felügyelőségen. A panaszbejelentőnek - az egészségügyi intézményben foglalkoztatott takarító munkakörű munkavállalónak - nem fizetnek a munkaszüneti napokon történő munkavégzésekért bérpótlékot. A munkavállaló kérte a hatóság intézkedését azzal kapcsolatban, hogy a felügyelőség kötelezze a munkáltatót a bérpótlék kifizetésére 3 évre visszamenőleg. A panaszbejelentő közvetlenül a nyugdíj előtt áll, ezért a nevét is adta a bejelentéshez. A lefolyatott helyszíni munkaügyi ellenőrzés során - a munkaidő-nyilvántartások és munkabérről készült írásbeli elszámolás alapján megállapítást nyert, hogy a fent nevezett munkáltató a panaszbejelentőnek és egy másik szintén takarító munkakörű munkavállalónak nem fizetett a munkaszüneti napokon történő munkavégzésekért bérpótlékot. A munkáltató képviselője arra hivatkozott, hogy egészségügyi intézményt üzemeltetnek, nem tudtak róla, hogy van, illetve jár munkaszüneti napon történő munkavégzésért bérpótlék a munkavállalóknak. A munkáltató képviselője az eljárás során jelezte, hogy 3 évre visszamenőleg kifizeti a munkavállalóknak a munkaszüneti napokon történő munkavégzésekért a bérpótlékokat.
2. Egy budapesti autómosó és büfé üzemeltetését végző munkáltatónál a munkaügyi felügyelők ellenőrzést tartottak, mely során bizonyítást nyert, hogy a munkavállalók részmunkaidőben vannak bejelentve a céghez. Az autómosók vezetnek munkaidő nyilvántartást, de a büfében dolgozó eladók nem. A mosó és a büfé is 0-24 órában tart nyitva. Beosztást a munkavállalók szóban beszélik meg egymás közt a vezetőség tudtával. Pótlékokat nem kapnak, sem műszak, sem éjszakai, sem munkaszüneti napon végzett munkáért. A bérükről nem kapnak elszámolást. - 14 -
3. Hajdú-Bihar
megyében
egy
orvosi
eszközöket
gyártó
munkáltató
vonatkozásában az eljáró munkaügyi felügyelők munkaügyi ellenőrzés folytattak le. A munkáltató alkalmazásában az ellenőrzés időpontjában 246 fő munkavállaló írásos munkaszerződés alapján végzett munkát. Az eljáró munkaügyi felügyelők az ellenőrzés és az azt követő iratvizsgálat során megállapították, hogy nevezett munkáltató munkavállalói részére rendszeresen, késedelmesen fizet munkabért. Munkáltató a megállapított szabálytalanságot elismerte. Az ügyben munkaügyi eljárás került megindításra, melynek eredményeként megállapító határozat kerül kiadmányozásra.
4. Közérdekű bejelentésre indult ügyben egy Veszprém megyében található kulturális intézményben az eljáró munkaügyi felügyelők helyszíni ellenőrzést tartottak. A bejelentés tartalma szerint 4 fő közalkalmazottra terjedt ki az ellenőrzés. A bejelentő a munkaidőkereten felüli túlmunkavégzés pótlékának meg nem fizetésére, továbbá a heti, napi munkaidő felső korlátjának megsértése miatt tett panaszt. A helyszíni ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a bemutatott munkaidő-nyilvántartást nem vezette naprakészen a munkáltató 2 fő esetében, illetve a munkaidő beosztási szabályait is megsértette, mivel nem 7 nappal korábban, hanem késve adta át a beosztást 4 fő közalkalmazott részére.
5. Egy Zala megyei kiskereskedelmi üzletben a munkaügyi hatóság munkaügyi ellenőrzést tartott, melynek során 4 munkavállalót hallgattak meg. A tanúk előadták, hogy eladó munkakörben foglalkoztatja őket a munkáltató. Az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a munkáltató 1 munkavállalót szabálytalanul osztott be munkaszüneti napon munkavégzésre, továbbá nem biztosít a munkavállalók részére vasárnapi pótlékot. A munkáltatóval szemben várhatóan munkaügyi jogsértést megállapító határozat kerül kiadmányozásra.
- 15 -
6. Bejelentésre munkaügyi ellenőrzést kezdtek a felügyelők egy Vas megyei Zrt. munkáltatónál. Megállapítást nyert, hogy a panaszos részére munkaviszonya megszűnésekor
kiadták
az
igazolásokat,
de
munkabérével,
egyéb
járandóságával nem számoltak el. Továbbá egy jelenleg is alkalmazásban levő állatgondozó munkakörben foglalkoztatott munkavállaló szeptember havi munkabérét nem fizették ki az ellenőrzés megkezdéséig. A munkáltató a jogsértést megszüntette, a kifizetéseket az ellenőrzés hatására teljesítette. A munkáltató a munkaviszony megszűnésekor követendő eljárással kapcsolatos jogsértés miatt már figyelemfelhívásban részesült. Az ügyben munkaügyi szabálytalanságot megállapító határozat kiadmányozására kerül sor. 7. A munkaügyi hatóság munkaügyi ellenőrzést tartott egy Vas megyei egyéni vállalkozó dohányboltjában. Megállapítást nyert, hogy a vállalkozó 3 főt foglalkoztat írásba foglalt munkaszerződéssel és adóhatósághoz történt bejelentéssel eladó munkakörben. A vállalkozó a munkaszerződésben 4 havi munkaidőkeretet határozott meg, de annak kezdő és befejező időpontját írásban nem határozta meg, arról a munkavállalókat nem tájékoztatta. Továbbá a munkavállalók
részére
nem
került
kifizetésre
a
munkaszüneti
napi
munkavégzés bérpótléka a 2014. március – június közötti időszakban. A vállalkozó a nyár folyamán könyvelőt váltott, augusztus hónaptól a bérpótlék már határidőben kifizetésre került.
8. A munkaügyi felügyelők helyszíni munkaügyi ellenőrzést folytattak le egy Nógrád megyében található Kft. munkavégzési helyén. Az ellenőrzés helyszínén
1
munkavállaló
végzett
munkát.
A
tanút
írásba
foglalt
munkaszerződéssel foglalkoztatta a munkáltató, pultos munkakörben. A tanúként meghallgatott munkavállaló nyilatkozatai szerint a munkáltató munkaidő-nyilvántartást írásban vezetett, azonban az nem tudta bemutatni, mert nem volt a munkavégzés helyszínén. A tanú elmondta, hogy a - 16 -
megállapodás szerinti munkabére bruttó 114.000,- Ft/hó. Elmondta továbbá, hogy a munkájához kapcsolódó középfokú szakmai képesítése van, aminek a megléte a foglalkoztatása feltétele volt. A helyszíni ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a munkáltató megsértette a munkaidő-nyilvántartásra vonatkozó jogszabályokat 1 fő munkavállaló vonatkozásában, illetve a kötelező legkisebb munkabér (garantált bérminimum) mértékére vonatkozó jogszabályi előírásokat 1 fő munkavállaló vonatkozásában.
- 17 -
