MUNKAFELÜGYELETI FŐOSZTÁLY
ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a bányászati munkahelyek 2015. évi munkaegészségügyi célvizsgálatáról (2015. november 2-16.)
Budapest, 2015. december Összeállította: Dr. Madarász Gyula Nédó Ferenc
2/22
I. A célvizsgálat elrendelésének előzményei, indoka és célja A munkavédelmi hatóság 2015. évi ellenőrzési irányelveinek „II. A munkavédelmi ellenőrzés elvei” című részének „Az ellenőrizendő főbb tevékenységi körök, szakmák, ágazatok” fejezete 1. pontjában kiemelt ágazatként szerepel a bányászat. Az ellenőrzési irányelvekben foglaltakkal összhangban, a munkavédelmi hatóság 2015. évi országos hatósági ellenőrzési tervének 4. c) pontjában, a IV. negyedévben került meghatározásra a bányászati munkahelyek munkaegészségügyi célvizsgálata, társhatósággal egyeztetve. A célvizsgálat indokolása: „A bányászati tevékenység során számos egészségkárosító kockázattal, baleseti veszélyforrással, illetve esetenként előre nem látható veszélyek megjelenésével is számolni kell. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 86. § (1) bekezdés d) pontja a munkavédelmi hatóság jogkörébe utalja a bányafelügyelet tekintetében a munkaegészségügyi feladatok ellátását.” A fentiek alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztálya (a továbbiakban: Főosztály) által kidolgozott szempontrendszer szerint a megyei kormányhivatalok munkavédelmi hatósági ellenőrzési feladatokat ellátó kormánytisztviselői (a továbbiakban: kormánytisztviselők) által került lefolytatásra a „Bányászati munkahelyek 2015. évi munkaegészségügyi célvizsgálata” (a továbbiakban: célvizsgálat), a bányafelügyelettel közösen. A célvizsgálat célja az volt, hogy a hatósági ellenőrzéseken és a feltárt hiányosságok, szabálytalanságok megszüntetésére tett munkavédelmi hatósági intézkedéseken keresztül elősegítse az ellenőrzött bányászati munkahelyeken a biztonságosabb munkavégzést, a munkavállalók egészségét veszélyeztető munkakörülmények megszüntetését és ezzel együtt a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek megelőzését. A célvizsgálat lefolytatására a 2015. november 2-16. közötti időszakban került sor. A kormánytisztviselők célvizsgálat elrendelésétől függetlenül is vizsgálják a bányászati munkahelyeken dolgozó munkavállalók munkakörülményeit, a munkavédelmi követelmények teljesülését. II. A vizsgálat előkészítése A munkavédelmi hatóság a korábbi években a célvizsgálatot a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) koordinációjában, a Bányakapitányságokkal együtt folytatta le. A célvizsgálatot megelőzően – az eddigi gyakorlatnak megfelelően – szakmai egyeztetés történt a munkavédelmi hatóság és az MBFH között.
3/22
A közigazgatási szervezeti átalakulás folytán az MBFH korábbi területi szervei, a Bányakapitányságok 2015. április 1. napjával beolvadtak a kormányhivatalokba. Az integráció során létrejött bányafelügyeletet a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 85. § (2) bekezdése az alábbiak szerint határozta meg: „Bányafelügyeletként és az állami földtani feladatokat ellátó szervként a Kormány a Hivatalt és a Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest és Veszprém Megyei Kormányhivatalt (a továbbiakban: kormányhivatal) jelöli ki.” /A bányafelügyeleti hatáskörben eljáró kormányhivatalok illetékességi területét és székhelyét a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet – integrációval összefüggésben módosított – 1. melléklete tartalmazza./ Az integráció következtében az MBFH szakmai irányítási hatásköre a célvizsgálat során ellenőrizendő munkahelyek kijelölésére vonatkozóan megszűnt, ezért a kormányhivatali rendszeren belül az egyes Bányászati Osztályokkal történő egyeztetést követően (helyi szinten) kerültek meghatározásra a célvizsgálattal érintett munkáltatók. A kormányhivatalok munkavédelmi hatósági ellenőrzési feladatot ellátó kormánytisztviselői az ellenőrzéseiket a bányafelügyelettel közösen, a Főosztály által kidolgozott egységes szempontrendszer alapján végezték, amelynek jogszabályi alapjai az Mvt. és végrehajtási rendeletei, az egyes munkahelyi kóroki tényezőkre vonatkozó külön jogszabályok voltak, pl.: - a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet, - a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről szóló 22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet. A szempontrendszerben a munkaegészségügyi ellenőrzések súlypontjai az alábbiak szerint kerültek meghatározásra: a) a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatainak elvégzése; b) a kockázatértékelés és a kockázatértékelésen alapuló egyes munkáltatói megelőző intézkedések vizsgálata (ideértve a műszeres munkahigiénés vizsgálatokat is), kiemelve az egészségkárosító kockázatot jelentő, határérték feletti expozícióval járó tevékenységeket (pl. por-, zaj- és rezgésexpozíció); c) az egyéni védőeszközök biztosítása, használata; d) általános munkahigiénés feltételek; e) a munkahelyi elsősegélynyújtás feltételei. A Főosztály a célvizsgálatot szempontrendszert.
megelőzően
a
honlapján
közzétette
a
vizsgálati
4/22
III. Vizsgálati eredmények, adatok -
Ellenőrzött munkáltatók száma: 25 Szabálytalansággal érintett munkáltatók száma: 24 Ellenőrzött telephelyek/munkahelyek összlétszáma: 1195 fő Szabálytalansággal érintett munkavállalók száma: 70 fő (6%)
A célvizsgálat során ellenőrzött munkahelyek, illetve tevékenységek jellemzően az alábbiak voltak: - andezitbánya, - mészkőbánya, - homokbánya, - lignitbánya, - kavicskitermelés, - földgáztárolás, - speciális bányászati tevékenységek: karsztvíz kitermelés (lásd IV. fejezet). -
Sérülékeny csoportba tartozó munkavállalók száma összesen: 65 fő Ebből: o nő: 54 fő o fiatalkorú: 0 fő o idősödő: 10 fő o megváltozott munkaképességű: 1 fő
-
Az egyes munkahelyi kóroki tényezők hatásának kitett (exponált) munkavállalók száma: o Veszélyes anyagok/keverék: 150 fő o Rákkeltő anyagok: 51 fő o Zajexpozíció: 644 fő o Mechanikai (kéz/kar-, egésztest-) rezgésexpozíció: 57 fő o Hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás: 98 fő.
5/22
1. ábra
Az ellenőrzések eredményeként hozott intézkedések: 1.
2.
3.
4.
Hiányosság megszüntetését előíró határozatok - Határozatok száma: - Ezen belül az intézkedések száma:
24 db 108 db
Felfüggesztő határozatok - Határozatok száma: - Érintett munkavállalók száma: - Felfüggesztett munkaeszközök száma: - Felfüggesztett tevékenységek száma:
1 db 1 fő 0 db 1 db
Foglalkoztatástól eltiltó határozatok - Határozatok száma: - Eltiltott munkavállalók száma:
2 db 3 fő
Figyelemfelhívások - Figyelemfelhívások száma:
1 db
Az eljáró kormánytisztviselők a célvizsgálat során munkavédelmi bírság kiszabását megalapozó szabálytalanságot, a munkavállalók egészségét és testi épségét súlyosan veszélyeztető munkakörülmények közötti foglalkoztatást nem tártak fel.
6/22
IV. Az ellenőrzések tapasztalatai Ø A munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatai A kormányhivatalok jelentései szerint az ellenőrzött munkáltatók a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatainak kötelezettségével tisztában vannak, mindössze 5 fő munkavállalót (0,42%) érintően fordult elő szabálytalanság, az ő esetükben az időszakos munkaköri orvosi alkalmassági vélemény érvényessége lejárt. A munkáltatók összesen 21 fő munkavállaló esetében kezdeményeztek záróvizsgálatot, az idült foglalkozási betegség (pl. halláskárosodás, egyes légzőszervi megbetegedések) veszélyével járó munkavégzés, illetve munkakörnyezet megszűnésekor. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 15. § (1) bekezdése értelmében a munkáltatónak írásban kell meghatároznia a munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjét, valamint a vizsgálatokkal kapcsolatos feladatait. A szabályozásnak a kockázatelemzésen kell alapulnia és kidolgozása során figyelembe kell venni a tevékenységből és a munkakörnyezetből származó kóroki tényezőket (pl. zaj-, rezgésexpozíció, veszélyes anyagok), amelyek expozíciója időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatot tesz szükségessé, továbbá meg kell határozni a vizsgálatok irányát és gyakoriságát is. A szabályozásnak tartalmaznia kell a sérülékeny csoportba tartozó munkavállalókra vonatkozó munkáltatói rendelkezéseket is (pl. tiltást igénylő megterhelések). A szabályozás kidolgozásához a foglalkozás-egészségügyi szolgálat véleményét ki kell kérni. Az ellenőrzött munkáltatók többsége (52%) teljes körűen szabályozta a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatainak rendjét, de több esetben előfordult, hogy a dokumentum kidolgozásakor a vonatkozó jogszabály szerinti szempontokat nem vették maradéktalanul figyelembe (36%), 12%-uk pedig egyáltalán nem rendelkezett ilyen szabályozással (2. ábra). A nem teljes körű szabályozást készítő munkáltatók általában nem rögzítették az alkalmassági vizsgálatok irányát (pl. határértéket meghaladó zajexpozíció esetén szükséges hallásvizsgálatok) és gyakoriságát, valamint a dokumentum nem terjedt ki minden munkakörre. A munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatával kapcsolatos szabálytalanságok részben arra voltak visszavezethetők, hogy a munkáltatók nem vonták be a szabályozás elkészítésébe a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot, amely az ellenőrzött munkahelyek 20%-ánál fordult elő.
7/22
2. ábra
Ø A kockázatértékelés és a kockázatértékelésen alapuló egyes kiemelt megelőző intézkedések vizsgálata Egy homokbányát üzemeltető munkáltató kivételével valamennyi ellenőrzött munkahelyen rendelkeztek a kockázatértékelés dokumentumával. (A homokbányában november közepétől jövő év áprilisáig „téli leállás” lesz). A 3. ábra mutatja, hogy az ellenőrzött kockázatértékelési dokumentációk nem tartalmazták teljes körűen a munkavédelemről szóló az Mvt.-ben meghatározott tartalmi elemeket. Több munkáltatónál a kockázatértékelés dokumentumából a legfontosabb tartalmi elemek is hiányoztak, ezek jellemzően az alábbiak voltak: - a veszélyeztetett munkavállalók azonosítása (32%), - a szükséges megelőző intézkedések végrehajtásának határideje (29%). - a kockázatot súlyosbító tényezők (pl. szűk térben, kényszertesthelyzetben, hideg-nedves klímakörnyezetben stb. végzett munka) megállapítása (20%), valamint - a kockázatértékelés elkészítésének tervezett következő időpontja (20%). Az ellenőrzött kockázatértékelési dokumentumok 37,5%-a nem volt teljes körű (pl. az egyes munkahelyi kóroki tényezők expozíciójából származó kockázatokra nem tértek ki, lásd 4. ábra).
8/22
3. ábra
Az ellenőrzést végző kormánytisztviselők az egyes munkahelyi kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységek esetén - por-, zaj-, illetve rezgésexpozíció tekintetében kiemelt figyelemmel - vizsgálták, hogy a munkáltatók a kockázatértékelés során a külön jogszabályok által megadott, a megelőzést szolgáló szempontokat figyelembe vették-e. Az Mvt. 54. § (3) bekezdésében foglaltakhoz képest (3 évenkénti kockázatértékelési gyakoriság) speciális („eltérő jogszabályi rendelkezés”-t tartalmazó) jogszabálynak minősül többek között a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet, illetve a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet is. Az általános előírástól való eltérést, a speciális jogszabályi rendelkezés alkalmazását - egyúttal a gyakoribb kockázatbecslés/-értékelés elvégzését a veszélyek, a veszélyeztetés várható bekövetkezésének valószínűsége és a következmények (egészségkárosodások) súlyossága, a kockázati szint indokolja. Ezen kívül az egyes munkahelyi kóroki tényezőkre vonatkozó külön jogszabályok a kockázatbecslés/-értékelés speciális tartalmi elemeit, illetve lépéseit is meghatározzák /pl. expozíció-hatás (koncentráció/dózishatás) összefüggés elemzése/. A külön jogszabályi szempontok figyelembe vételére vonatkozó megállapításokat a 4. ábra mutatja.
9/22
4. ábra
Az adott munkahelyi kóroki tényező expozíciójával járó tevékenységet végző munkáltatók száma (n): veszélyes anyag (17); rákkeltő anyag (3); zaj (23); rezgés (19); kézi tehermozgatás (8)
A 4. ábrán látható, hogy gyakori volt a tartalmilag hiányos kockázatértékelés az egyes munkahelyi kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységek esetén. A szabálytalansággal érintett munkáltatók aránya mechanikai rezgés okozta kockázatok esetén 42%, veszélyes anyagok/keverékek expozíciója tekintetében 36%, míg a zajexpozíció vonatkozásban 34%-volt. Ezek a munkáltatók általában nem gondoskodtak az egészségkárosító kockázatok megítéléséhez szükséges expozíciós mérésekről sem (5. ábra). A kockázatértékelési dokumentumokból gyakran kimaradt a kockázatot súlyosbító, sajátos munkakörnyezeti tényezők figyelembe vétele is (pl. kéz/kar vibráció esetén a hideg/nedves, nyirkos munkakörnyezet). A diagramon feltüntetett munkahelyi kóroki tényezők közül a rákkeltő anyagok (döntően a földgáztárolók, -vezetékek környezetében előforduló benzol-expozíció) és a kézi tehermozgatás tekintetében voltak a legkedvezőbb tapasztalatok, az érintett munkáltatók 100-, illetve 88%-a teljes körűen figyelembe vette a kockázatértékelés során a vonatkozó előírásokat. Az 5. ábra a munkahigiénés mérések elvégzését mutatja az ellenőrzött bányászati munkahelyeken. A diagramon látható a szabálytalanságok nagy aránya, amely összefüggést mutat a fentiekben ismertetett kockázatértékeléssel kapcsolatos hiányosságokkal is.
10/22
A munkahigiénés mérések elmulasztása leginkább a porexpozíció tekintetében volt jellemző (szabálytalansággal érintett munkáltatók aránya: 64%), de a munkahelyi zajmérést és a rezgésvizsgálatot (a munkavállalók rezgésexpozíciójának meghatározása céljából végzett mérés) is gyakran elmulasztották. A rezgésexpozícióval járó tevékenységet végző munkáltatók 50%a egyáltalán nem gondoskodott az expozíciós (munkahigiénés) mérésekről. A munkahigiénés vizsgálatok hiányában a kockázatértékelés nem volt teljes körű, mivel műszeres vizsgálatokkal nem tudták igazolni az egészséget nem veszélyeztető munkakörnyezet meglétét, illetve azt, hogy a munkavállalókat nem foglalkoztatják határérték feletti expozícióban, amely a szükséges megelőző intézkedések hiányában akár maradandó egészségkárosodáshoz is vezethet (pl. krónikus légzőszervi megbetegedések, kéz-kar vibrációs szindróma). 5. ábra
A bányászati munkahelyeken előforduló porok közül a kvarcpor, a dolomit por és a mészkőpor volt a jellemző. A porexpozíciónak leginkább kitett munkakörök a következők voltak: gépkezelő, osztályozó, anyagmozgató. Azokon a bányászati munkahelyeken, ahol az előírásoknak megfelelően gondoskodtak a munkahigiénés mérésekről, a mérést végző akkreditált szervezetek (laboratóriumok), illetve engedéllyel rendelkező szakértők összesen 28 fő munkavállaló esetében állapítottak meg határérték feletti expozíciót, amely döntően a felső beavatkozási határértéket (LEX,8h = 85 dBA) meghaladó zajexpozícióval járó tevékenységekből (pl. kőtörés, zúzás, osztályozás, kotrógépekkel végzett munkák) adódott.
11/22
A határérték feletti expozícióban tevékenységet végző munkavállalók esetében általában megfelelően gondoskodtak a műszaki-, szervezési intézkedésekről, valamint a szükséges egyéni védelemről. Ø Egyéni védőeszközök juttatásának vizsgálata A korábbi évek ellenőrzési tapasztalatait is figyelembe véve megállapítható, hogy a bányászati munkahelyeken a megelőzés terén egyre inkább előtérbe kerül a műszaki védelem az egyéni védelem mellett, különösen azokon a munkahelyeken, ahol lehetőség van a technológia fejlesztésére, korszerűsítésére (pl. kő- és homokbányák gépesítései). A porlekötő egységek alkalmazása jellemző az osztályozó technológiákban, porcsökkentés céljából nedvesítik a nyersanyagot az anyagfeladó-, átadó- és kihordó helyeken. A munkáltatók határértékkel szabályozott kóroki tényezők (pl. zaj, mechanikai rezgés, munkahelyi levegőt szennyező anyagok) esetén törekednek a munkavállalók expozíciós idejének csökkentésére is. A kormányhivatalok jelentései szerint összességében megállapítható, hogy a bányászati munkahelyeken kiemelt figyelmet fordítanak az egyéni védőeszközök biztosítására, illetve azok használatának megkövetelésére. A munkavállalók a tevékenységhez szükséges egyéni védőeszközökkel (pl. fejvédő sisak, védőcipő, hallásvédő eszköz) általában rendelkeztek, azokat viselték. A védőeszköz használatát igénylő tevékenységet végző munkavállalók közül csak 3 főt érintett az egyéni védelem biztosításával kapcsolatos munkáltatói mulasztás. Ezen dolgozók a szükséges egyéni védelemmel csak részben rendelkeztek: egy kavicsbányát üzemeltető munkáltató az egyéni védőeszközök juttatását szabályozó dokumentumban légzésvédő eszköz (porálarc) használatát is előírta az erős porképződéssel járó munkafolyamatoknál, de az ellenőrzés idején nem volt biztosítva a munkavállalók számára, a szabályozás elkészítésében munkaegészségügyi szaktevékenységre jogosult személy (a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa) nem vett részt. A védőeszközöket gyakran szabálytalanul, a szennyezett, poros munkaterületen tárolták, amely többletkockázatot jelentett a használók számára. Ø Munkavállalók tájékoztatása, oktatása A bányászati tevékenységet végző munkáltatók és a munkavállalók általában tisztában vannak a munkabalesetek, a foglalkozási megbetegedések (pl. zajártalom, kéz/kar rezgés okozta megbetegedések, kémiai kóroki tényezők által okozott bőrbetegségek stb.) és a fokozott expozíció kialakulásának veszélyével, a dolgozók tudatosak az egészségüket és biztonságukat veszélyeztető kockázatok és szükséges megelőző intézkedések tekintetében. Ugyanakkor e területen is előfordultak szabálytalanságok, pl.:
12/22
Egy szénhidrogének termelését, földgáz tárolását és szállítását végző cég telephelyén a munkáltató a kompresszor üzemet – akkreditált szervezet által elvégzett zajmérés eredménye (LAeq= 89,8 dB) alapján – „zajos munkahelynek” minősítette. A kompresszorkezelő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók részére készített munkavédelmi oktatási tematika nem tért ki a zajexpozícióból eredő hatásokra, kockázatokra, a kockázatok csökkentésének módjaira, illetve az egyéni védőeszközök használatával és viselésével kapcsolatos ismeretekre. A szabálytalanság összesen 25 fő munkavállalót érintett. A munkavédelmi oktatás hiányosságai ellenére a munkáltató a zajexpozícióból származó kockázatokkal szemben az exponált munkavállalók számára meghatározta és biztosította a megfelelő védelmi képességű védőeszközöket. A dolgozók viselték a hallásvédő eszközöket, amelyre a munkavégzés területén kihelyezett egészségvédelmi jelzések is figyelmeztették őket. Ø Általános munkahigiénés feltételek Az általános munkahigiénés feltételek, a munkahely és a munka jellegének megfelelő öltözködési-tisztálkodási lehetőség - 3 ellenőrzött munkahely kivételével - biztosítottak voltak. A szabálytalansággal érintett munkahelyeken külön öltözőszekrény hiányában nem volt lehetőség az utcai ruházat és a szennyezett, nedves munkaruházat elkülönített tárolására, valamint az étkezés előtti hideg-meleg vizes kézmosás és kézszárítás lehetősége, valamint zuhanyozó sem volt biztosítva. Egy homokbánya területén a diesel üzemű gépek gázolajjal történő tankolását végző munkavállalók számára tisztálkodási célra csak egy kézmosó „lavór” állt rendelkezésre. Ø Munkahelyi elsősegélynyújtás A munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi feltételei általában megfelelőek voltak, de 2 munkahelyen nem gondoskodtak a hiányzó, lejárt szavatosságú eszközök (pl. kötszerek, fertőtlenítőszerek) pótlásáról, illetve cseréjéről, 1 homokbánya területén pedig egyáltalán nem volt biztosítva elsősegélynyújtó felszerelés vagy mentődoboz. A munkavállalók közül kiképzett, elsősegélynyújtásra kijelölt személy jelenléte 3 ellenőrzött munkahely kivételével biztosított volt.
Ø Speciális bányászati tevékenységek Komárom-Esztergom megyében egy földalatti víztermelő bányaüzemben a föld mélyén lévő karsztvíz kitermelése kezdetben passzív védekezésre, később aktív vízvédelem megvalósítására és tervszerű csapolására épült. A vízbánya ma már csak ivóvíz ellátási célt szolgál. Ivóvízzel ellátott területek a Komárom-Esztergom megyében lévő települések jelentős területei, Fejér és Pest megye egyes térségei.
13/22
A vízbánya hőmérséklete 16oC volt, mélysége 244 m (függőleges akna), míg az oldalirányban lévő szivattyúkamra mélysége elérte a 250 métert is. A vízbányába a lejutást kas biztosította. 6. ábra
Szivattyúház
7. ábra
Zsomp
A földalatti munkát végző munkavállalók száma műszakonként 5 fő, munkakörök: aknász, diszpécser, aknaszállító gépkezelő, szivattyúkezelő, gátőr. A munkaidő nyolc órás, folyamatos munkarendben három műszakban dolgoznak, a pihenőidőt „rotációval” biztosítják. A vízbánya bányatérségi területén a búvó nyílásgátnál a munkahelyen fellépő zaj egyenértékű A-hangnyomásszintje 92,8 dB, míg a szellőzőgépeknél 95 dB volt. A munkáltató biztosította és meg is követelte a munkavállalóktól a hallásvédő eszközök használatát is. Zajvédő fülke is kialakításra került a földalatti bányaterületen. A vízbánya területén a bányamentők és elsősegélynyújtók képzése folyamatos, naprakész. A mészkőbánya megmunkálási területén nemcsak elsősegélynyújtó mentőládát biztosítottak a fúró-, mélyásó-, kotró- és rakodógépekben, hanem központi helyen automata defibrillátor is elhelyezésre került, ahol a személyzet szakszerű elméleti és gyakorlati oktatását elvégezték.
Összefoglalás A bányászati tevékenység során számos – esetenként előre nem látható – egészségkárosító kockázattal és baleseti veszélyforrással is számolni kell. A műszaki haladás a munkavállalók munkakörülményeit javította, biztonságukat növelte, de még ma is a bányászat az egyik legveszélyesebb iparág a baleseti és a foglalkozási megbetegedések létrejöttének kockázata alapján. Azon ellenőrzött bányászati munkahelyek esetében, ahol korszerűsítésekre, fejlesztésekre volt lehetőség, a munkakörnyezet kialakítására, a munkavállalók expozíciójának (pl. zaj, rezgés, por) csökkentésére és a megfelelő egyéni védelem biztosítására is nagyobb figyelmet fordítanak, ez a munkahelyek munkavédelmi helyzetének javulását eredményezte.
14/22
A korábbi évek célvizsgálatai ellenére a kormánytisztviselők még mindig nagy számban tártak fel hiányosságokat, illetve szabálytalanságokat pl. a por- és rezgésexpozícióból származó kockázatok értékelése és kezelése tekintetében, amelyek megszüntetésére a szükséges intézkedéseket megtették. A kormánytisztviselők az ellenőrzések során tájékoztatással is segítették a munkáltatókat, a munkavállalókat, illetve munkavédelmi képviselőket, amelynek a hatósági intézkedésekkel együtt kiemelt szerepe lehet a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzésében.
Budapest, 2015. december 09.
Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztály
15/22
PÉLDATÁR Pozitív példák: 1.)
Mobil törőgép használata a dolomitbányában
A törőgépnél a kiporzás megelőzésére/csökkentésére nedvesítik a kőzetet
16/22
2.)
Az osztályozó sor kezelőfülkéje
A kezelőfülkében mobil klímaberendezéssel, illetve olajradiátorral biztosítják a megfelelő hőmérsékletet
17/22
3.)
Automatizált, állandó felügyeletet nem igénylő nedves osztályozó a kavicsbánya területén
4.)
Agyagkitermelés külszíni fejtéssel: a gépek klímaberendezéssel vannak felszerelve, a szellőző berendezés légszűrőit évente 2-3 alkalommal cserélik
18/22
5.)
Hallásvédő egyéni védőeszköz használatára figyelmeztető jelzés a kompresszor üzem bejáratán
6.)
Kompresszor üzem (földgáztárolás, szállítás): nagyfokú rendezettség, átlátható munkaterület, tisztaság
19/22
A kompresszor üzemben kiépített jelzőberendezések
7.)
A földgáz tárolását és szállítását végző cég telephelyén a munkavállaló rendeltetésszerűen viseli az egyéni védőeszközöket (antisztatikus munkaruházat, védőlábbeli, fejvédő sisak hallásvédő fültokkal, védőkesztyű)
20/22
8.)
A homokbánya területén a munkáltató konténert helyezett el az öltözködési-tisztálkodási feltételek biztosításához, pihenőhellyel és illemhely-használati lehetőséggel.
9.)
A gázelőkészítő és stabilizáló üzemben az elsősegélynyújtó felszerelésen kívül defibrillátort is biztosítottak.
21/22
Negatív példák: 1.)
A szénbánya külfejtésén a gépkezelő munkavállaló lánctalpas kotrógéppel nyitott ajtó mellett végezte a rakodási tevékenységet. A munkáltató nem gondoskodott a munkahigiénés mérésekről, a zaj- és porexpozíció mértékének meghatározásáról. A munkavállaló nem viselte a számára biztosított légzésvédő eszközt és a hallásvédő fültokot.
2.)
A lignitbányaüzemben a kotrógép kezelőfülkéjének korábbi padló borítását („melegpadló”: fa) a karbantartás során lecserélték csúszásmentes fémlemez padlóra, így a kedvezőtlen külső hőmérsékleti hatások (hideg) fokozottabban érvényesültek. Az átalakított padlóburkolat nem megfelelő csavarrögzítése miatt növekedett a kezelőfülkében dolgozók zajterhelése.
22/22
3.)
A homokbányában a munkavállaló a képen látható kotrógéppel végezte a jövesztést napi rendszerességgel, amelynek vezetőülése nem légrugós kivitelű. A géppel végzett tevékenység során jelentős a zaj- és az egész testre ható rezgés expozíció, azonban ennek mértéke a munkahigiénés mérések és a kockázatértékelés hiánya miatt nem ismert.
4.)
Kőzetporral szennyezett egyéni védőeszközök (légzésvédő eszköz, hallásvédő fültok, védőszemüveg) a bazalt kőbánya laboratóriumában
