ÖSSZEFOGLALÓ DOKUMENTUM III. FÁZIS

ÖSSZEFOGLALÓ DOKUMENTUM III. FÁZIS OKTATÁSOK ALBERTIRSA VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE

(ÁROP 3.A.1)

2010. MÁJUS 19.

Albertirsa Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése (ÁROP 3.A.1)

Tartalom 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Vezetői összefoglaló .............................................................................................................................................. 4 Informatika ............................................................................................................................................................. 8 Vállalatgazdaságtan (TQM) ................................................................................................................................. 9 Internet .................................................................................................................................................................... 9 Projektmenedzsment ........................................................................................................................................... 10 Pénzügyi tervezés ................................................................................................................................................ 11 Pályázatírási ismeretek képzés (UMFT és EU) ................................................................................................ 12 Összegzés .............................................................................................................................................................. 13

GRID CEE Tanácsadó Zrt. www.grid.co.hu

2


Mellékletek listája 1. számú melléklet

Informatika – Oktatási tematika

2. számú melléklet

Informatika – Oktatási anyag


Informatika – Jelenléti ív


Informatika – Vizsga anyag


Vállalatgazdaságtan – Oktatási tematika


Vállalatgazdaságtan – Oktatási anyag


Vállalatgazdaságtan – Jelenléti ív


Vállalatgazdaságtan – Vizsga anyag


Internet – Oktatási tematika


Internet – Oktatási anyag


Internet – Jelenléti ív


Internet – Vizsga anyag


Projektmenedzsment – Oktatási tematika


Projektmenedzsment – Oktatási anyag


Projektmenedzsment – Jelenléti ív


Projektmenedzsment – Vizsga anyag


Pénzügyi tervezés – Oktatási tematika


Pénzügyi tervezés – Oktatási anyag


Pénzügyi tervezés – Jelenléti ív


Pénzügyi tervezés – Vizsga anyag


Pályázatírási ismeretek – Oktatási tematika


Pályázatírási ismeretek – Oktatási anyag


Pályázatírási ismeretek – Jelenléti ív


Pályázatírási ismeretek – Vizsga anyag


3


1.

Vezetői összefoglaló Jelen összefoglaló dokumentum Albertirsa Város Önkormányzata az „ÁROP 3.A.1 Polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban” című pályázat keretében megvalósított képzéseket mutatja be. A szervezetfejlesztés fontos részeként kerültek megtervezésre, megtartásra és kiértékelésre az előzetesen egyeztetett képzések. A képzések az alábbiak voltak:      

Informatika Vállalatgazdaságtan Internet Projektmenedzsment Pénzügyi tervezés Pályázatírási ismeretek

A tréningek célja volt, hogy a Hivatal munkatársai – vezetők és ügyintézők – elsajátítsanak olyan szakmai ismereteket, információkat, megoldási lehetőségeket, amelyeket a gyakorlatban szinte azonnal alkalmazni tudjanak. Humán szervezetfejlesztés A szervezetfejlesztés egyik fontos, kihagyhatatlan eleme a munkatársak és a vezetők – elsősorban készségfejlesztő – képzése. Hiába kerül kidolgozásra és bevezetésre egy jól működő, kiforrott mechanizmus az ügyek intézésére, a döntések meghozatalára, a kommunikációs eszközök használatára, ha az abban részt vevő legfontosabb tényező: az „ember” nem tudja, vagy nem akarja a rendszert működtetni. A szervezetfejlesztés humán oldala az egyik legnehezebb feladat a szakemberek részére. Különösen igaz ez egy olyan közigazgatási szerv esetén, mint egy önkormányzat, mivel számos régi beidegződés és idejemúlt megoldás működteti a rendszert. Ezen régi beidegződések megváltoztatása jelenti a legnagyobb kihívást. A szervezetfejlesztés leghatékonyabb humán fejlesztő eszköze a tréning, ahol a problémák azonosítása, szemléltetése és a megoldások közös kialakítása a cél. Mélyinterjúk A megfelelő képzési program összeállítása érdekében – szem előtt tartva a szervezetfejlesztés részcéljait – mélyinterjúk kerültek lebonyolításra a Polgármesteri Hivatal, a Művelődési Ház, a Viziközmű, a Humán Szolgáltató Központ, a Városi Könyvtár, a Napsugár Óvoda, valamint az Általános Iskola vezetőivel és munkatársaival. A mélyinterjúk során olyan információk begyűjtése történt meg, amelyek a tényleges erősségeket és fejlesztendő területeket mutatták meg, segítettek megérteni a jelenlegi működést, azonosítani a humán oldali fejlesztendő területeket. A mélyinterjúk tapasztalata volt – többek között –, hogy a betöltött munkakörhöz kapcsolt kompetenciafejlesztő, pénzügyi, valamint táblázatkezelői és prezentációkészítő képzésekre jelentős igény van.


4


A képzések időpontjai úgy kerültek meghatározásra, hogy minden résztvevő, minden alkalommal részt tudjon venni, és a hivatali munkában a lehető legkevesebb fennakadást okozza. A képzések során alkalmazott felnőttképzési módszerek a következők voltak:    

interaktív előadások; kis és nagycsoportos témafeldolgozások, feladatmegoldások; esettanulmányok, tapasztalatok megbeszélése; gyakorlati feladatok.


5


Elkötelező elemzés Az előkészítő fázis során a vezetők és az ügyintézők körében elkészült egy elkötelező elemzés, amely a Polgármesteri Hivatalt, mint munkahelyet kívánta felmérni. A felmérés a következő értékeket mutatta a fő- és aldimenziókban: Fő és aldimenziók Munka minősége

Átlagértékek 1-10 skálán 7,41

A szervezet tevékenységének értéke

7,28

Az elvégzett munka értéke

7,48

Kihívás, munka érdekessége

7,65

Munkakapcsolatok minősége

8,00

Szabadság és autonómia

7,96

Teljesítmény

6,13

Belső kommunikáció minősége

6,52

Jövőbeni fejlődési lehetőségek

4,96

Tanulás és fejlődés lehetősége

5,58

Karrierlehetőségek

5,04

A teljesítmény javítása és visszajelzés

4,26

Kihívások, értékek

5,76

A szervezet elismertsége, hírneve

5,30

Elismerés

4,74

Szervezeti értékek

5,63

Ügyfél orientáció

7,56

Vezetés

5,58

Megfogható juttatások

4,66

Egyéni teljesítmények elismerése

5,30

A javadalmazás méltányossága

4,48

Juttatások

4,22

Munka és magánélet egyensúlya

5,85

Biztos jövedelem

5,00

Szociálisan egészséges környezet Támogató munkakörnyezet

6,70 6,11

Az aktuális munkakörre vonatkozó képzés, tréning, betanítás

6,04

Biztonság, stressz

6,02

Fizikai környezet

5,65

Információ és folyamatok

6,74

Az értékelésnél figyelembe kell venni, hogy 23 munkatárs – vezető beosztásúak és ügyintézők – töltötte ki a kérdőívet.


6


A felmérésből megállapítható, hogy 

    



a szervezeten belüli munkalégkört, a munkakapcsolatok minőségét és belső kommunikációt megfelelőnek tartják a szervezetet alkotó munkatársak, vezetők és ügyintézők egyaránt; az egyéni teljesítmény vezetői elismerésére nagyobb szükségük van a beosztottaknak, mint amiben eddig részesültek; a jövőbeni fejlődés és karrierlehetőségeket a válaszadók az átlagnál lejjebb értékelték; a Polgármesteri Hivatal elismertségét és hírnevét középszinten értékelték; az átlagnál magasabb az ügyfélszolgálati feladatokból származó stressz faktor; a szervezet saját teljesítményének és tevékenységének külső kommunikációja fejlesztésre szorul; a lakosság és vállalkozói kör felé több fórumon lenne szükséges a tevékenységeket és eredményeket kikommunikálni, hogy láthatóvá váljon az elvégzett munka; az ügyfélszolgálati tevékenység során alkalmazott kommunikáció fejlesztésre szorul, mely nagymértékben meghatározza a hivatal és intézményeinek megítélését a lakosság körében.

A megfogalmazott igények, valamint az interjúk tapasztalatai és az elkötelező elemzés eredményei alapján alakultak ki a képzési témakörök.


7


2.

Informatika Az előzetes igények alapján összeállított „Informatika képzés” 2010. április 26-27-28-án került lebonyolításra, amelyről jelenléti ív is készült (3. számú melléklet). Résztvevők Az előkészítő interjúkon elhangzottakra alapozott képzés résztvevői a Polgármesteri Hivatal kijelölt munkatársai voltak. A képzés menete, tapasztalatok A képzés célja volt, hogy hozzájáruljon az ECDL szintű tudásbázis megszerzéséhez, egységesítse a képzésen résztvevő munkatársak szakmai felkészültségi szintjét. Cél volt, hogy a Microsoft Office Excel és PowerPoint képzés gyakorlati segítségnyújtást adjon a táblázatkezelő és prezentációkészítő program gyors és hatékony alkalmazásához; a munkatársak olyan gyakorlati tudásra tegyenek szert, mellyel feldolgozási és ügyviteli időkereteik rövidülnek. A hallgatók a Polgármesteri Hivatal munkatársai voltak, teljesen kezdő és haladó felhasználók egyaránt. A képzés során a 2003-as Excel és a 2007-es PowerPoint alkalmazás került bemutatásra. A képzés tartalmilag a hallgatóság tudásszintjéhez és igényeihez igazodott. A képzés során több előkészített feladatot oldottak meg a résztvevők, mint pl.: összeadási gyakorlatok, bevásárlási lista készítése, adatbázis szerkesztése, beépített Excel függvények használata, sorozatok elkészítése, automatikus kitöltések, camping szórólap, ebédrendelési formanyomtatvány készítése, szövegformázási gyakorlatok, slide-ok létrehozása, design elemek alkalmazása, diagramok elkészítése és bemutatása, animálás, diavetítés. A hallgatók megismerkedtek a táblázatkezelés és a prezentációkészítés lényegével, felhasználási lehetőségeivel. A képzési blokk végén lehetőséget kaptak önálló gyakorlásra is. A hallgatók képessé váltak egyszerű táblázatok összeállítására, a szükséges képletek, függvények alkalmazására, valamint bemutatók önálló elkészítésére. A résztvevők kreatívak és nyitottak voltak, a kiadott feladatokat maradéktalanul végrehajtották. Az oktatás vizsgával zárult, melyben a résztvevőknek különböző, előre meghatározott feladatokat kellett megoldaniuk (4. számú melléklet). A résztvevők a vizsgát sikeresen teljesítették. A képzés tematikája A képzés pontos menete az alábbi előre egyeztetett tematika szerint került lefolytatásra (1. számú melléklet).


8


3.

Vállalatgazdaságtan (TQM) Az előzetes igények alapján összeállított „Vállalatgazdaságtan képzés” 2010. május 10-11-én került lebonyolításra, amelyről jelenléti ív is készült (7. számú melléklet). Résztvevők Az előkészítő interjúkon elhangzottakra alapozott képzés résztvevői a Polgármesteri Hivatal kijelölt munkatársai voltak. A képzés menete, tapasztalatok A képzés célja volt, hogy a résztvevők megismerjék a stratégia alkotás fontosságát és kialakításának lépéseit, valamint a folyamatmenedzsment jelentőségét; képesek legyenek az elméleti tudás birtokában munkafolyamatok megszervezésére és irányítására, valamint elsajátítsák a minőségbiztosítás alapjait. A hallgatók a képzés során megismerték a stratégia alkotás menetét. Tisztázódott számukra a jövőkép és küldetés fontossága a hivatali munkában. A folyamatmenedzsment kapcsán előtérbe került a feladatok rendszerezése, rögzítése. Szó esett az elvárásokról, a feladatok végrehajtása közbeni felelősség kérdéséről. A képzés során gyakorlati példák megvitatására és megoldására is sor került. A minőségbiztosítás alkalmával előtérbe került, mit jelent, miért fontos és hogyan lehet elérni a teljes ügyfél elégedettséget a munkánk során. A trénerrel átbeszélték a hallgatók, hogy miért fontos a folyamatos minőségfejlesztés. Kifejtésre került az is, hogy a partnerekkel hogyan, milyen módon szükséges kapcsolatot tartani, ápolni, és hogy ennek mekkora a jelentősége az önkormányzat szempontjából. A képzés vizsgával zárult, melynek során a résztvevők egy tesztet töltöttek ki (8. számú melléklet). Ezt a záró feladatot valamennyi hallgató sikeresen teljesítette. A képzés tematikája A képzés pontos menete az alábbi előre egyeztetett tematika szerint került lefolytatásra. (5. számú melléklet)

4.

Internet Az előzetes igények alapján összeállított „Internet képzés” 2010. május 17-18-án került lebonyolításra, amelyről jelenléti ív is készült (11. számú melléklet). Résztvevők Az előkészítő interjúkon elhangzottakra alapozott képzés résztvevői a Polgármesteri Hivatal kijelölt munkatársai voltak.


9


A képzés menete, tapasztalatok A képzés célja volt, hogy a résztvevők megismerkedjenek az internetes felületek alkalmazásának lehetőségeivel. A képzés kezdetekor az Internet általánosságban került bemutatása, a kialakulástól kezdődően, majd a biztonságról, védelemről esett szó. Ezt követően a keresőmotorokkal kezdődött a gyakorlat. Mindenkinek újdonságot jelentett a dinamikus weblap szerkesztése, melyet a képzés második felében gyakoroltak a hallgatók. A résztvevők mindegyike használta már az internetet, a levelezőrendszereket. Számukra az újdonságot a háttér információk ismertetése, illetve a weboldalszerkesztés jelentette. A képzést vizsga zárta, ahol a hallgatóknak a megszerzett gyakorlati ismeretekből kellett számot adni (12. számú melléklet). Ezeket a feladatokat a képzés résztvevői pontosan hajtották végre, így a vizsga sikeres volt. A képzés tematikája A képzés pontos menete az alábbi előre egyeztetett tematika szerint került lefolytatásra (9. számú melléklet).

5.

Projektmenedzsment Az előzetes igények alapján összeállított „Projektmenedzsment képzés” 2010. május 12-13-14-én került lebonyolításra, amelyről jelenléti ív is készült (15. számú melléklet). Résztvevők Az előkészítő interjúkon elhangzottakra alapozott képzés résztvevői a Polgármesteri Hivatal kijelölt munkatársai voltak. A képzés menete, tapasztalatok A képzés célja volt, hogy a résztvevők megismerjék és megértsék a projektmenedzsment alapjait, fő módszereit, technikáit, melynek során képesek lesznek a projektmenedzsment sikeres bevezetéséhez és alkalmazáshoz. A képzés segítséget nyújtott abban, hogy a hivatal milyen módszerekkel tud projekteket eredményesen lebonyolítani, hogyan lehet a „mega” projekteket átlátható feladatrendszerbe lebontani, valamint képet kaptak a résztvevők arról, milyen egy sikeres projekt levezetése. A képzés során a hallgatók áttekintették, hogy a szervezetben végzett feladatok közül mi az, amit érdemes projektként kezelni, valamint a szervezeti kultúra és projekt kapcsolatát. Képet kaptak a résztvevők a projektek fázisairól, szakaszairól, és arról, hogy milyen elengedhetetlen lépések szükségesek a projekt megfelelő előkészítéséhez. Megismerték a tervezés fontosságát, szakaszait, lépéseit. A Belbin teszt segítségével a résztvevők maguk állapíthatták meg, hogy egy projekt csapatban milyen pozíciót célszerű elfoglalniuk.


10


A projektmenedzsment gyakorlatokat nagy érdeklődéssel hajtották végre, melynek során az elméleti részből sikerült a hallgatóknak kiemelni azon fontos dokumentumokat, melyekkel elkezdhetik a projektmunkát. A projektmunka elengedhetetlen része az információ megfelelő áramoltatása és az egymás közötti kommunikáció gyakoriságának növelése. A képzés vizsgával zárult, melynek során a hallgatóknak a megadott kérdésekre kellett válaszolniuk (16. számú melléklet). A résztvevők a feladatokat jól oldották meg, így a vizsgán sikeresen megfeleltek. A képzés tematikája A képzés pontos menete az alábbi előre egyeztetett tematika szerint került lefolytatásra (13. számú melléklet).

6.

Pénzügyi tervezés Az előzetes igények alapján összeállított „Pénzügyi tervezés képzés” 2010. május 4-5-6-án került lebonyolításra, amelyről jelenléti ív is készült (19. számú melléklet). Résztvevők Az előkészítő interjúkon elhangzottakra alapozott képzés résztvevői a Polgármesteri Hivatal kijelölt munkatársai voltak. A képzés menete, tapasztalatok A képzés célja volt, hogy a Hivatal kijelölt munkatársai megismerjék az alapvető számviteli fogalmakat, az éves beszámolót, annak tartalmát. Cél volt továbbá, hogy megértsék a résztvevők a mérlegelemzés alapjait, a fő módszertanokat, technikákat annak érdekében, hogy sikeresen tudjanak elkészíteni egy pénzügyi tervet. A résztvevők megismerkedtek az üzlet nyelvével, a számvitellel. Gyakorlati példákon keresztül sajátították el a számvitel jellemzőit, a mérleg kategóriáit és tartalmi felépítését. Részletesen megismerték mit jelent a saját tőke, az eredmény, a céltartalék. Egy gyakorlat során elemezték az eredmény kimutatást. A képzésen a hallgatók különböző hozamszámítási eljárásokat ismertek meg. Az Excel program segítségével feladatokat oldottak meg annak érdekében, hogy a tanultakat rögtön a gyakorlatban tudják alkalmazni. Megtanulták, hogy a táblázatkezelő program használatával hogyan lehet a szükséges számításokat kényelmesen és egyszerűen elvégezni. A képzés vizsgával zárult, melynek során a résztvevők egy tesztet töltöttek ki, számot adva megszerzett tudásukról (20. számú melléklet). Ezt a záró feladatot valamennyi hallgató sikeresen teljesítette.


11


A képzés tematikája A képzés pontos menete az alábbi előre egyeztetett tematika szerint került lefolytatásra (17. számú melléklet).

7.

Pályázatírási ismeretek képzés (UMFT és EU) Az előzetes igények alapján összeállított „Pályázatírási ismeretek képzés” 2010. május 21-22-23-án került lebonyolításra, amelyről jelenléti ív is készült (23. számú melléklet). Résztvevők Az előkészítő interjúkon elhangzottakra alapozott képzés résztvevői a Polgármesteri Hivatal kijelölt munkatársai voltak. A képzés menete, tapasztalatok A képzés célja volt, hogy a résztvevők megismerjék a városfejlesztési és pályázati projektek elkészítéséhez szükséges ismereteket, a pályázatok céljait, a hatékony pályázati módszereket, valamint hogy gyakorlati segítséget kapjanak pályázatok megírásához. A képzés során a résztvevők megismerkedtek a hazai pályáztatás folyamatával. Részletesen megbeszélték a trénerrel az Új Magyarország Fejlesztési Tervet, valamint az egyes Operatív Programok rendszerét. A hallgatók a gyakorlati feladatokkal fűszerezve képzés végére megismerték a pályázatok elkészítésének menetét, lebonyolítását és a beadandó dokumentumokat. Megvitatták a résztvevők a pályázókkal szembeni elvárásokat, felelősségi köröket. Tisztázódott a projekt alkalmával történő kommunikáció és annak eszközei. Olyan ismeretek birtokába kerültek, amelyek révén hatékonyan és eredményesen tudnak a település fejlesztésében részt vállalni. A képzés vizsgával zárult, melynek során a hallgatóknak a megadott kérdésekre kellett válaszolniuk (24. számú melléklet). A résztvevők a feladatokat helyesen oldották meg, így a vizsgán sikeresen megfeleltek. A képzés tematikája A képzés pontos menete az alábbi előre egyeztetett tematika szerint került lefolytatásra (21. számú melléklet).


12


8.

Összegzés

Az előzetesen megfogalmazott szervezetfejlesztési célokkal összehangoltan a képzések során kapott információkat a hallgatók hasznosítani tudják a mindennapi munkavégzésük során. A képzések során konkrét, azonnal hasznosítható módszereket ismertek meg. A hallgatók végig figyelmesen és érdeklődve vettek részt a képzéseken, melyeket visszajelzésük szerint hasznosnak ítéltek. A pályázati projekt által támasztott szervezetfejlesztési céloknak és elvárásoknak a képzések megfeleltek.


13



Informatika – Oktatási tematika



INFORMATIKA KÉPZÉS A program tematikája 1. Hardver Alapismeretek I. (HW) 1.1. A számítógép rövid története 1.2. Input eszközök 1.2.1. Merevlemezek, USB 1.2.2. Billentyűzet 1.2.3. Mouse alkalmazások 1.3. Output eszközök 1.3.1. Nyomtatók és beolvasó készülékek 1.3.2. Multifunkcionális készülékek 1.4. Alaplapok 1.5. Processzorok 1.6. Memóriák 1.7. Hálózatok 1.8. Kapcsolatok 2. Szoftver Alapismeretek 2.1. A Windows operációs rendszer 2.1.1. Sajátosságai 2.1.2. Hatékonyság és könnyítés 2.2. MS Office alkalmazások röviden 2.3. Testre szabások és finomhangolások 2.4. Gyakorlati feladatok 3. Prezentáció készítés alapjai 3.1. Felkészülés 3.1.1. Mit vegyél számításba? 3.1.2. A sikeres prezentáció alapelemei 3.2. A prezentáció megtervezése folyamata 3.2.1. Célok megfogalmazása 3.2.2. Ötletbörze és forgatókönyv papíron 3.3. Az MS PowerPoint 3.3.1. Nézetek és beállítások 3.3.2. Ábrázolás 3.3.2.1. Sablonkészítés 3.3.2.2. Beszúrási lehetőségek 3.3.2.2.1. Diagramkészítés 3.3.2.2.2. Képek, hangok és animációk, médiaklippek GRID CEE Tanácsadó Zrt. www.grid.co.hu


3.3.2.2.3. Hivatkozások alkalmazása 3.3.2.3. Animáció és áttűnés szerkesztés 3.3.2.4. Nyomtatási beállítások 3.4. Gyakorlati feladatok 4. MS – Excel ismeretek 4.1. Táblázatkezelési alapismeretek 4.1.1. Eltérés a Word táblázatoktól 4.1.2. Képletek használata 4.1.3. Dinamikus újraszámolás 4.1.4. Grafikonok 4.1.5. Fájltípus társítások (xls, xlt, …) 4.2. Az Excel használatba vétele 4.2.1. Indítás, munkaképernyő, elnevezések 4.2.2. Adatbevitel, törlés, módosítás 4.2.3. Adattípusok 4.2.4. Műveletvégzés, dinamikus újraszámolás módosításkor 4.2.5. Dokumentum mentése, megnyitása 4.3. Szerkesztési műveletek 4.3.1. Sor, oszlop beszúrás, törlés, méretezés 4.3.2. Kijelölések 4.3.3. Blokkműveletek (Másolás, mozgatás 4.3.4. Munkalapműveletek 4.3.5. Formázások és másolásuk 4.4. Képletek és függvények használata 4.4.1. Cellahivatkozások típusai 4.4.2. Képletek szerkesztése, zárójelezés 4.4.3. Képletek másolása és mozgatása 4.4.4. Az Excel beépített függvényei, a függvényvarázsló 4.4.5. Szum, Max, Min, Átlag, Darab, Darab2 függvények 4.5. Grafikonok készítése 4.5.1. Grafikon lényege, típusai 4.5.2. A grafikonvarázsló használata 4.5.3. Kész grafikon formázása 4.6. Dokumentum nyomtatása 4.6.1. Oldalbeállítási lehetőségek 4.6.2. Oldaltörések megtekintése, módosítása 4.6.3. Nyomtatási paraméterek megadása 4.6.4. Nyomtatási kép 4.6.5. Nyomtató választás, beállítás 4.7. A dokumentum védelme GRID CEE Tanácsadó Zrt. www.grid.co.hu


4.7.1. Kapcsolatos fogalmak 4.7.2. Cellák zárolása és védelme 4.7.3. Képletek eltüntetése 4.7.4. Dokumentum megnyitása elleni védelem 4.7.5. Közös munka egy munkafüzeten 4.8. Gyakorlati feladatok




Informatika – Oktatási anyag


Informatika

Hardver Alapismeretek Input eszközök • Merevlemezek • Billentyűzet • Mouse alkalmazások

Output eszközök • Nyomtatók és beolvasó készülékek • Multifunkcionális készülékek

2

Hardver Alapismeretek • Alaplapok

• Processzorok • Memóriák • Hálózatok • Kapcsolatok 3

Szoftver Alapismeretek • Windows operációs rendszer

• Sajátosságai • Hatékonyság és könnyítés • MS Office alkalmazások • Testre szabások és finomhangolások

4

PowerPoint

5

TÉMAKÖKÖK • • • •

A Power Point Előadástervezés Gyakorló feladatok Vizsga

6

A POWERPOINT FELÉPÍTÉSE

• Menüsor • Eszköztárak • Munkaterület

7

ELŐADÁSTERVEZÉS Milyen típusú előadást tervezünk? • Előadó nélküli „kirakati” • Kísérőszöveggel, aláfestő zenével • Élő emberes bemutató, segédanyaggal

8

ELŐADÁSTERVEZÉS • • • • • • •

Új bemutató létrehozása, mentési funkciók Sablonok használata A bemutató diáinak kezelése A diák hátterének beállítása Animálás, áttűnés Vetítés, időzítés Nyomtatási lehetőségek

9

GYAKORLAT • Bemutató diáinak kezelése • Formázási lehetőségek § elrendezések § szövegdobozok § design

• Alakzatok, diagramok, szervezeti diagramok • A bemutató különböző nézetei

10

Vizsga Készítsen egy 5 diából álló bemutatót a következő szempontok alapján: • szabadon választott témakör • statikus és dinamikus kép beszúrása, animálás • diákon szereplő szöveg animálása • a diák hátterének formázása • diagram beszúrása • hangaláfestés

11

Excel

12

TÉMAKÖKÖK • Az Excel felépítése • munkaterület • kezelőfelület

• Gyakorló feladatok • Vizsga

13

AZ EXCEL FELÉPÍTÉSE • Menüsor • Eszköztárak • Munkaterület

14

GYAKORLAT • Munkafüzet megnyitása, mentés • Munkalapok szerepe § § § § § §

felépítés beszúrás törlés másolás áthelyezés védelem

15

GYAKORLAT • Cellaműveletek, formázás § § § § § § §

adattípusok adatbevitel javítás cellahivatkozások betűtípus igazítás szegély, mintázat formátumok

16

GYAKORLAT • Oszlop és sorformázás § méret § elrejtés § formázás

• Nyomtatási beállítások § § §

margók, tájolás élőfej, élőláb oldalszámozás

17

GYAKORLAT • Képletek, függvények § SZUM, MIN, MAX, ÁTLAG

• Hivatkozás típusok § relatív, abszolút

• Táblázatok rendezése • Diagramok beszúrása, formázása • Külső adatok átvétele

18

Vizsga A mellékelt Excel dokumentumban hajtsa végre a következő feladatokat: • Mentse el a dokumentumot az Ön nevére • Készítsen egy 10x10-es szorzótáblát függvény segítségével • Készítsen diagramot a megadott adatok alapján • Nevezze át a munkalapot és védje jelszóval

19

Vizsga • Rejtse el a munkalapot • Számolja ki az összesen és az átlagértéket a megadott táblázat alapján, formázza meg a táblázatot • A ‘szűrés’ munkalapon a beépített szűrő segítségével szűrje le a kért adatokat

20



Informatika – Jelenléti ív




Informatika – Vizsga anyag



INFORMATIKA Vizsga feladatok PowerPoint Készítsen egy 5 diából álló bemutatót a következő szempontok alapján: • Szabadon választott témakör •

Statikus és dinamikus kép beszúrása, animálás

•

Diákon szereplő szöveg animálása

•

A diák hátterének formázása

•

Diagram beszúrása

•

Hangaláfestés

Excel A mellékelt Excel dokumentumban hajtsa végre a következő feladatokat: • Mentse el a dokumentumot az Ön nevére •

Készítsen egy 10x10-es szorzótáblát függvény segítségével

•

Készítsen diagramot a megadott adatok alapján

•

Nevezze át a munkalapot és védje jelszóval

•

Rejtse el a munkalapot

•

Számolja ki az összesen és az átlagértéket a megadott táblázat alapján, formázza meg a táblázatot

•

A ‘szűrés’ munkalapon a beépített szűrő segítségével szűrje le a kért adatokat



Egy pizzéria adatbázisának kivonata Név

Cím

Dátum

Darab

Pizzanév

Ár

Kívánság

Árkülönbözet

Kalandos Iván

Dunaújváros

2000.02.02

4

Mama

600 Ft

0 Ft

Szellő Irén

Budapest

2000.05.03

5

Sápadt Pizza

650 Ft

0 Ft

Lányi Katalin

Lenti

2000.05.05

7

Di Mare

800 Ft kukorica

Krémes Tibor

Veszprém

2000.02.05

5

Sápadt Pizza

650 Ft

Bánki Klaudia

Zalaegerszeg

2000.02.05

8

Hawaii

650 Ft olíva

120 Ft

Benedek Izolda

Kaposvár

2000.05.08

10

Acapulco

700 Ft olíva

120 Ft

Kalap Frigyes

Dunaújváros

2000.05.08

4

Mama

600 Ft gomba

100 Ft

József Izolda Sivatagi Gabriella

Zalaegerszeg

2000.05.08

3

Papa

600 Ft

0 Ft

Székesfehérvár

2000.02.25

4

Mama

600 Ft

0 Ft

Lányi Katalin

Lenti

2000.03.01

5

Sápadt Pizza

650 Ft

0 Ft

Kalandos Iván

Dunaújváros

2000.03.01

9

Tejfölös kukoricás

550 Ft hagyma

80 Ft

Arany Attila

Budapest

2000.03.01

9


550 Ft kukorica

100 Ft

Arany Attila

Budapest

2000.05.07

4

Mama

600 Ft hagyma

80 Ft

Krémes Tibor

Veszprém

2000.05.07

1

Margarita

300 Ft

0 Ft

Benedek Izolda

Kaposvár

2000.05.08

2

Sonkás-gombás

500 Ft

0 Ft

Bánki Klaudia

Zalaegerszeg

2000.05.15

10

Acapulco

700 Ft

0 Ft

József Izolda

Zalaegerszeg

2000.05.30

5

Sápadt Pizza

650 Ft

0 Ft

Bánki Klaudia

Zalaegerszeg

2000.06.28

6

Bolognai

630 Ft olíva

Szellő Irén

Budapest

2000.06.28

4

Mama

600 Ft

0 Ft

Lányi Katalin

Lenti

2000.07.20

3

Papa

600 Ft

0 Ft

Lányi Katalin

Lenti

2000.07.20

4

Mama

600 Ft

0 Ft

Kalandos Iván

Dunaújváros

2000.02.02

4

Mama

600 Ft

0 Ft

Szellő Irén

Budapest

2000.05.03

5

Sápadt Pizza

650 Ft

0 Ft

Lányi Katalin

Lenti

2000.05.05

7

Di Mare

800 Ft kukorica

Krémes Tibor

Veszprém

2000.02.05

5

Sápadt Pizza

650 Ft

Bánki Klaudia

Zalaegerszeg

2000.02.05

8

Hawaii

650 Ft olíva

120 Ft

Benedek Izolda

Kaposvár

2000.05.08

10

Acapulco

700 Ft olíva

120 Ft

Kalap Frigyes

Dunaújváros

2000.05.08

4

Mama

600 Ft gomba

100 Ft


Zalaegerszeg

2000.05.08

3

Papa

600 Ft

0 Ft

Székesfehérvár

2000.02.25

4

Mama

600 Ft

0 Ft

Lányi Katalin

Lenti

2000.03.01

5

Sápadt Pizza

650 Ft

0 Ft

Kalandos Iván

Dunaújváros

2000.03.01

9


550 Ft hagyma

80 Ft

Arany Attila

Budapest

2000.03.01

9


550 Ft kukorica

100 Ft

Arany Attila

Budapest

2000.05.07

4

Mama

600 Ft hagyma

80 Ft

Krémes Tibor

Veszprém

2000.05.07

1

Margarita

300 Ft

0 Ft

Benedek Izolda

Kaposvár

2000.05.08

2

Sonkás-gombás

500 Ft

0 Ft

Bánki Klaudia

Zalaegerszeg

2000.05.15

10

Acapulco

700 Ft

0 Ft


100 Ft 0 Ft

120 Ft

100 Ft 0 Ft



Cím

Dátum

Darab

Pizzanév

Ár

Kívánság

Árkülönbözet

József Izolda

Zalaegerszeg

2000.05.30

5

Sápadt Pizza

650 Ft

Bánki Klaudia

Zalaegerszeg

2000.06.28

6

Bolognai

630 Ft olíva

Szellő Irén

Budapest

2000.06.28

4

Mama

600 Ft

0 Ft

Lányi Katalin

Lenti

2000.07.20

3

Papa

600 Ft

0 Ft

Lányi Katalin

Lenti

2000.07.20

4

Mama

600 Ft

0 Ft

Benedek Izolda

Kaposvár

2000.05.08

2

Sonkás-gombás

500 Ft

0 Ft

Bánki Klaudia

Zalaegerszeg

2000.05.15

10

Acapulco

700 Ft

0 Ft

József Izolda

Zalaegerszeg

2000.05.30

5

Sápadt Pizza

650 Ft

0 Ft

Bánki Klaudia

Zalaegerszeg

2000.06.28

6

Bolognai

630 Ft olíva

Szellő Irén

Budapest

2000.06.28

4

Mama

600 Ft

0 Ft

Lányi Katalin

Lenti

2000.07.20

3

Papa

600 Ft

0 Ft

Lányi Katalin

Lenti

2000.07.20

4

Mama

600 Ft

0 Ft

Kalandos Iván

Dunaújváros

2000.02.02

4

Mama

600 Ft

0 Ft

Szellő Irén

Budapest

2000.05.03

5

Sápadt Pizza

650 Ft

0 Ft

Lányi Katalin

Lenti

2000.05.05

7

Di Mare

800 Ft kukorica

Krémes Tibor

Veszprém

2000.02.05

5

Sápadt Pizza

650 Ft

Bánki Klaudia

Zalaegerszeg

2000.02.05

8

Hawaii

650 Ft olíva

120 Ft

Benedek Izolda

Kaposvár

2000.05.08

10

Acapulco

700 Ft olíva

120 Ft

Kalap Frigyes

Dunaújváros

2000.05.08

4

Mama

600 Ft gomba

100 Ft


Zalaegerszeg

2000.05.08

3

Papa

600 Ft

0 Ft

Székesfehérvár

2000.02.25

4

Mama

600 Ft

0 Ft

Lányi Katalin

Lenti

2000.03.01

5

Sápadt Pizza

650 Ft

0 Ft

Kalandos Iván

Dunaújváros

2000.03.01

9


550 Ft hagyma

80 Ft

Arany Attila

Budapest

2000.03.01

9


550 Ft kukorica

100 Ft

Arany Attila

Budapest

2000.05.07

4

Mama

600 Ft hagyma

80 Ft

Krémes Tibor

Veszprém

2000.05.07

1

Margarita

300 Ft

Kalandos Iván

Dunaújváros

2000.03.01

9


550 Ft hagyma

80 Ft

Arany Attila

Budapest

2000.03.01

9


550 Ft kukorica

100 Ft

Arany Attila

Budapest

2000.05.07

4

Mama

600 Ft hagyma

80 Ft

Krémes Tibor

Veszprém

2000.05.07

1

Margarita

300 Ft

0 Ft

Benedek Izolda

Kaposvár

2000.05.08

2

Sonkás-gombás

500 Ft

0 Ft

Bánki Klaudia

Zalaegerszeg

2000.05.15

10

Acapulco

700 Ft

0 Ft

József Izolda

Zalaegerszeg

2000.05.30

5

Sápadt Pizza

650 Ft

0 Ft

Bánki Klaudia

Zalaegerszeg

2000.06.28

6

Bolognai

630 Ft olíva

Szellő Irén

Budapest

2000.06.28

4

Mama

600 Ft

0 Ft

Lányi Katalin

Lenti

2000.07.20

3

Papa

600 Ft

0 Ft

Lányi Katalin

Lenti

2000.07.20

4

Mama

600 Ft

0 Ft

Benedek Izolda

Kaposvár

2000.05.08

2

Sonkás-gombás

500 Ft

0 Ft


0 Ft 120 Ft

120 Ft

100 Ft 0 Ft

0 Ft

120 Ft



Cím

Dátum

Darab

Pizzanév

Ár

Kívánság

Árkülönbözet

Bánki Klaudia

Zalaegerszeg

2000.05.15

10

Acapulco

700 Ft

0 Ft

József Izolda

Zalaegerszeg

2000.05.30

5

Sápadt Pizza

650 Ft

0 Ft

Bánki Klaudia

Zalaegerszeg

2000.06.28

6

Bolognai

630 Ft olíva


120 Ft



Vállalatgazdaságtan – Oktatási tematika



VÁLLALATGAZDASÁGTAN KÉPZÉS A program tematikája 1. Stratégiaalkotás 1.1. A stratégia gondolkodás fejlődése 1.2. Jövőkép – küldetés – stratégia 1.2.1. A jövőkép és küldetés az önkormányzatnál 1.3. Stratégia típusok 1.3.1. Tervezői 1.3.2. Vállalkozói 1.3.3. Adaptív 1.4. Alkossunk stratégiát! 2. Folyamatmenedzsment 2.1. A folyamatmenedzsment szemléletmód alapjai 2.1.1. A folyamat teamek 2.1.2. Átfedő munkakörök 2.1.3. Munkakör gazdagítás 2.1.4. Önirányító teamek 2.2. Az elvégzendő feladatok rendszerezése, rögzítése 2.2.1. A feladat célja és eredménye 2.2.2. Az eredménnyel szembeni elvárások 2.2.3. A végrehajtás módja 2.2.4. A kapcsolódó felelősségek és a felhasznált erőforrások 2.2.5. Az elvégzéshez szükséges információk és dokumentációk 2.2.6. A végrehajtás eredményességét és hatékonyságát mérő indikátorok 2.2.7. Folyamatleírások módszertani támogatása az értékesítőknek 2.2.8. Pontos definiálás 2.2.9. A folyamatok automatizálása 2.2.10. A sztenderdizált dokumentumok 2.2.11. A folyamatokba épülő kompetencia-szabályozás 2.3. Gyakorlati példák 3. Minőségbiztosítás (EN, MSZ, ISO) 3.1. Mi a minőség? 3.2. TQM alapismeretek 3.2.1. TQM alapelvek 3.2.1.1. Az ügyfél teljes megelégedettségének elérése 3.2.1.2. A vezetőség aktív részvétele 3.2.1.3. Az emberi erőforrások folyamatos fejlesztése GRID CEE Tanácsadó Zrt. www.grid.co.hu


3.2.1.4. A minőség mint állandó cél 3.2.1.5. Folyamatos minőségfejlesztés 3.2.1.6. Folyamatirányítás 3.2.1.7. A hatáskörök és átruházásuk 3.2.1.8. Kommunikációs és információs láncok 3.2.1.9. Minőségbiztosítási rendszer kialakítása 3.2.1.10. 0 hiba 3.2.1.11. Beszállítókkal való partnerkapcsolat 3.3. Minőségirányítási rendszerek 3.3.1. Mérési módszerek




Vállalatgazdaságtan – Oktatási anyag


Vállalatgazdaságtan 1

Stratégia fogalma A szervezeti stratégia olyan koncepció, amely • rögzíti a szervezet hosszú távú célkitűzéseit, • meghatározza a célok megvalósulásához erőforrásokat, valamint • a lényegesebb fejlesztési akciókat.

szükséges

A stratégia a szervezeti működés vezérfonala!

2

Stratégia lényege A stratégia közvetlenül kapcsolódik a vállalat alapvető céljához. Meghatározza a cél megvalósításának alapvető kereteit. Feladata, hogy: • olyan módon szervezze meg a szervezet érintettjeit, • olyan mozgásformákat tegyen kívánatossá és lehetővé az érintettek számára, • amelyek hatékonyan szolgálják a szervezet alapvető céljait. (Chikán Attila)

3

A vállalati stratégia szerepe A stratégia megalapozza • a környezeti lehetőségek és a vállalkozás rendelkezésére álló erőforrások összehangolását; • a külső környezettel (elsősorban a piaci környezettel) való együttműködés kereteit: o o o

A lehetőségek kihasználásának, A környezeti változásokhoz való alkalmazkodásnak és módjait A környezet befolyásolásának módjait;

• meghatározza a hosszú távú fejlesztések irányait és az azokhoz kapcsolódó fontosabb akciókat; • irányt mutat a folyamatos működés során a piaci lehetőségek közötti választásban; • az üzleti kockázat csökkentésének és a veszélyek elhárításának eszköze. 4

A vállalati stratégia típusai - a kialakítás módja szerint • Vállalkozói típusú stratégia o Azokra a szervezetekre jellemző, amelyekben a tulajdonosi és menedzseri funkciókat jórészt egy személy képviseli (magánvállalkozó).

• Adaptív típusú stratégia o Azokra a szervezetekre jellemző, amelyek bonyolult környezetben működnek és tartózkodnak a jelentős változásoktól → a konfliktusok feloldására törekednek.

• Tervezői típusú stratégia o Elsősorban nagyvállalatok alkalmazzák.

5

A stratégiai tervezés folyamata 1. Stratégiai elemzés: a külső és a belső környezet vizsgálata 2. A küldetés és az alapvető stratégiai célok meghatározása 3. A stratégia tényleges kialakítása: alternatívák kidolgozása és értékelése, döntés a stratégiáról 4. A stratégiai akciók megtervezése: a stratégiai fejlesztési célok megvalósulását szolgálják

6

FOLYAMATMENEDZSMENT BPM: Business Process Management A szervezeti átalakulás célja: q „Üzleti kiválóság” elérése „A folyamatok termelik meg azokat az eredményeket, amelyeket a vállalat eljuttat a fogyasztókhoz.” Michael Hammer Ezt biztosítja • FMR folyamatmenedzsment rendszer, • ISO minőségirányítási/ biztosítási rendszerek stb. kiépítése és működtetése. 7

FOLYAMATMENEDZSMENT

Dátum

8

FOLYAMATMENEDZSMENT A rendszerek bevezetéséhez aktív támogatást nyújt a • benchmarking, • a reengineering (Business Process Reengineering, BPR) és • a folyamatos fejlesztés folyamata (Continuous Improvement Process, CIP) módszerének adaptálása, használata.

9

FOLYAMAT-TEAM Funkcionális osztályok helyett folyamat-team-ek! A team egy kis létszámú csoport, • • •

amelynek tagjai egymást kiegészítő tudással rendelkeznek, ugyanazon általános cél, teljesítménycélok és megközelítés mellett elkötelezettek és kölcsönösen felelősségre vonhatók.

10

ÖNIRÁNYÍTÓ TEAMEK A csúcsteljesítményű szervezetek alapját az önirányító munkacsoportok/teamek képezik! Megosztott vezetési szerepek • Egyéni és közös felelősségre vonhatóság • Specifikus cél, amelyet a team maga teljesít • Kollektív munkatermékek • Támogatja a nyitott végű párbeszédeket és az aktív problémamegoldó értekezleteket • Teljesítményét közvetlenül, a közös munkatermékek értékelésével mérik • Megvitatnak, döntenek és együtt valódi munkát végeznek

11

MUNKAKÖR-GAZDAGÍTÁS Job enrichment: • hosszú távú stratégiai megoldás a munkaköri rotáció és bővítés lehetőségére • meglehetősen eltérő feladatokat csoportosít egy-egy munkakörbe • munkatársak pszichológiai növekedésének lehetőségét biztosítja

12

AZ ÚJJÁALAKÍTÁS HATÁSAI Átalakítás

Üzleti hatás

Emberi erőforrás-hatás

a munka párhuzamos végzésének megszüntetése

nagyobb eredményesség és jobb szolgáltatás

megtakarítás a fizetésekben

a munkafolyamatok átalakítása

jobb koordinálás és integráció

nagyobb lehetőség a belső munkaerőcserére

a rutinmunkák automatizálása

költség-megtakarítás és nagyobb pontosság

csökkentett elégedetlenség a munkával szemben

13

ÁLTALÁNOS CÉLKITŰZÉSEK • A folyamatok flexibilis, átlátható megjelenítése és dokumentálása. • Az üzleti folyamatok kritikus kapcsolódási pontjainak definiálása. • Döntési és intézkedési kötelezettségek, jogosultságok meghatározása, egymástól való elhatárolása, az esetleges átfedések kiszűrése. • A folyamatok optimalizálása, igény esetén újjászervezése, a megújítás lebonyolítása. • Az új működési struktúrák folyamatos elemzése, szükség esetén további korrekciója. • Az új struktúrákat támogató szervezeti kultúra meghonosítása, a munkatársak folyamatos továbbképzése, a tanulás egyéni és csoportos gyakorlatának kialakítása.

14

VÉGREHAJTÁS MÓDJA

15

VÉGREHAJTÁS EREDMÉNYESSÉGE A folyamatok minősítésére a következő minősítési skála használható: • 0. Nem ismert • 1. Ismert és dokumentált • 2. Eredményes • 3. Hatékony • 4. Hibátlan • 5. Világszínvonalú

16

VÉGREHAJTÁS EREDMÉNYESSÉGE

17

HATÉKONYSÁGI MUTATÓK Hatékonyság= Hozam/Felhasznált erőforrás • Anyagmentes termelési érték = bruttó termelési érték anyagköltség - anyagjellegű szolgáltatások • Nettó termelési érték = anyagmentes termelési érték ÉCS • Hozzáadott érték = személyi jellegű ráfordítás - ÉCS + adózás előtti eredmény • Vállalkozási pénzjövedelem - cash flow = adózott nyereség + (megtérülő) ÉCS 18

FOLYAMATLEÍRÁS • • • • • • • • •

cél résztvevők adott tevékenységet megelőző tevékenység input lépések output felhasználható minta / template a tevékenységet követő tevékenység mérőszámok 19

DEFINIÁLÁS • Folyamat q egymással összefüggő események egységes, időbeli rendezettsége q egymáshoz kapcsolódó tevékenységek sorából épül fel • Folyamatmenedzsment • Folyamatgazda • Folyamatszponzor • Folyamat teljesítménymutató 20

VÉGCÉL Egy együttműködő modellező környezet,

amely közös adattáron alapszik, támogatja vállalti portál készítését, és elősegíti az információcserét a környezettel.

21

Minőségmenedzsment – Mi a minőség? • A szabvány definíció (ISO 9001:2000) értelmében a minőség: „Annak mértéke, hogy hogyan teljesíti a saját jellemzők egy csoportja a követelményeket.” másképpen, • „A minőség valamely termék vagy szolgáltatás olyan tulajdonságainak és jellemzőinek összessége, amelyek alkalmassá teszik kifejezett vagy elvárt igények kielégítésére.” A követelmény lehet: • • • • •

Műszaki minőség Költség (ár, használat, szerviz) A vevő, a gyártás és a környezet biztonsága A viselkedés (gyorsaság, udvariasság) A vevőszolgálat (reklamációk kezelése, tanácsadás) 22

TQM – Total Quality Management • A TQM olyan menedzsment filozófia és ennek szervezeti megvalósítási gyakorlata, amelynek célja a rendszer anyagi, technikai és emberi erőforrásait hasznosítania rendszer céljainak leghatékonyabb úton való elérése érdekében. • A TQM egy adott szervezet olyan irányítási koncepciója: o melynek központjában a minőség áll, o összes tagjának részvételén alapszik, o hosszú távon sikereket ér el, a használó, a partner megelégedettsége révén o és hasznára van a szervezet összes tagjának és a társadalomnak. 23

TQM alapelvek ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü

Az ügyfél teljes megelégedettségének elérése A vezetőség aktív részvétele Az emberi erőforrások folyamatos fejlesztése A minőség mint állandó cél Folyamatos minőségfejlesztés Folyamatirányítás A hatáskörök és átruházásuk Kommunikációs és információs láncok Minőségbiztosítási rendszer kialakítása 0 hiba Beszállítókkal való partnerkapcsolat 24

TQM-háromszög

Csath Magdolna: Minőségstratégia – TQM, Budapest, 2005 NTK (2. ábra)

25

Köszönöm a figyelmet!

26



Vállalatgazdaságtan – Jelenléti ív




Vállalatgazdaságtan – Vizsga anyag



VÁLLALATGAZDASÁGTAN Vizsga feladatok

Stratégia készítésénél csak a cselekvési tervet kell figyelembe venni. Igaz Hamis A stratégia fogalma: viselkedésmódja.

egy

szervezet

hosszú

távon

követett

tevékenységi

iránya,

Igaz Hamis A vezetői tevékenység alapvető összetevői: feladatok, problémák, emberek. Igaz Hamis A stratégiai döntés egyik jellemzője a standardizáltság. Igaz Hamis A stratégiai menedzsment belső elemzés mérésekor megpróbálja felmérni a szervezet erősségeit és gyengeségeit. Igaz Hamis A folyamatmenedzsment működését segítik a folyamat- és önirányító teamek. Igaz Hamis A folyamatleírás az egyik lényeges eleme a folyamatmenedzsmentnek. Igaz Hamis A folyamatmenedzsment általános célkitűzései között szerepel a folyamatok optimalizálása, igény esetén újjászervezése, a megújítás lebonyolítása. Igaz Hamis


Albertirsa Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése (ÁROP 3.A.1) A TQM filozófiája nem a nyereségre fekteti a hangsúlyt, hanem hogy kielégítse társadalom jogszabályi és egyéb követelményeit. Igaz Hamis A TQM szerint a vállalat legértékesebb vagyona: az emberi erőforrás. Igaz Hamis A minőségirányítási rendszerben a MIL.STD.105D szabvány 2010-ben lépett hatályba. Igaz Hamis




Internet – Oktatási tematika



INTERNET ALKALMAZÁSOK KÉPZÉS A program tematikája 1. Internetes alkalmazások 1.1. Hogyan működik az internet? 1.2. Mi is a Website? 1.3. Böngésző programok 1.4. WEB2 1.5. A Weboldal szerkesztés alapjai 2. A Hatékony keresés 2.1. Keresőmotorok 2.2. Különleges keresők 2.3. Keresés megosztott könyvjelzőkben 2.4. Keresés a hírek között 2.5. Különleges képkeresők 2.6. Blogkeresők 3. Biztonságos Adatkezelés 3.1. Amire érdemes odafigyelni 3.1.1. Szerver 3.2. A Https protokoll 3.3. Jelszókezelő szoftverek 3.4. A jelszavak alkotása 3.5. Az adathalászat 3.6. A vírusok és a vírusirtó programok 4. Gyakorlati feladatok




Internet – Oktatási anyag


Internet

A KEZDETEK • • • • • • •

1969 USA Hadügyminisztérium ARPAnet Oktatási, kutatási intézmények csatlakozása MILnet SATnet és WIDEBAND NFSnet USEnet 1990 –World Wide Web - Internet

2

JÖVŐ • multimédia kommunikáció • iparágak összefonódása „ICE age” • szolgáltatások korlátozása adminisztratív eszközökkel • könyvtár jellegű alkalmazások

vagy

jogi

3

HOGYAN ÉPÜL FEL?

NET MODEM, ROUTER TŰZFAL SWITCH FELHASZNÁLÓK 4

Internetes keresőmotorok • • • • • • •

Heuréka (HU) Google Origo Yahoo Excite Altavista MSN

5

LEVELEZŐRENDSZEREK • • • • • • • •

küldés, fogadás, továbbítás mellékletek válaszadási módok levél fontosságának megjelölése piszkozat mentése levelek rendszerezése csatolás korlátai levélszemét

6

WEBLAPSZERKESZTÉS • Statikus weblap • Dinamikus weblap § § § § § §

cikkek feltöltése, szerkesztése, áthelyezése, másolása statikus és dinamikus képek elhelyezése menükezelő szekciókezelő címlapkezelő médiakezelő

7

Vizsga Az Internet keresőrendszereinek használatával válaszoljon az alábbi kérdésekre: • Hogyan alakult ki a World Wide Web és hogyan fejlődött tovább? • Mi a Domain név és mi a gyakorlati haszna? • Mi az FTP? • Mik a spam robotok?

8

Vizsga Weboldal szerkesztés • Készítsen szabadon választott témában egy 10 soros cikket ‘bővebben’ tartalommal • Egészítse ki a cikket statikus és dinamikus képpel • Helyezze át a cikket a ‘Friss Hírek’ menü alá • Vonja vissza a Tigrisekről szóló cikk közzétételét

9



Internet – Jelenléti ív




Internet – Vizsga anyag



INTERNET Vizsga feladatok Az Internet keresőrendszereinek használatával válaszoljon az kérdésekre: • Hogyan alakult ki a World Wide Web és hogyan fejlődött tovább? •

Mi a Domain név és mi a gyakorlati haszna?

•

Mi az FTP?

•

Mik a spam robotok?

Weboldal szerkesztése • Készítsen szabadon választott témában egy 10 soros cikket ‘bővebben’ tartalommal! •

Egészítse ki a cikket statikus és dinamikus képpel!

•

Helyezze át a cikket a ‘Friss Hírek’ menü alá!

•

Vonja vissza a Tigrisekről szóló cikk közzétételét!


alábbi



Projektmenedzsment – Oktatási tematika



PROJEKTMENEDZSMENT A program tematikája 5. Projekt és projektmenedzsment 1.1. Projekt szemléletmód alapjai 1.1.1. Mi a projekt 1.1.2. A projekt jellemzői 1.1.3. A projektek és működésük 1.1.4. A projektek és a stratégia 1.2. Projekttípusok 1.2.1. Irányultság 1.2.2. Gyakoriság 1.2.3. Projekt mérete 1.2.4. Program, multi projekt, projekt portfolió 1.3. Projektmenedzsment 1.3.1. Projektmenedzsment tudásbázis 1.3.2. Projekt életciklus 1.3.3. Folyamatcsoportok 1.3.4. Tudásterületek 1.3.5. Alkalmazási területek 1.3.6. Projektkörnyezet ismerete 1.3.7. Személyek közötti kapcsolat 1.3.8. Projektmenedzsment vállalati érettsége, fejlesztendő területek 2. Projekt folyamata 2.1. Kezdeményezés 2.2. Tervezés 2.3. Végrehajtás 2.4. Zárás 3. Projekt előkészítés 3.1. Projekt érintettjei, szerepek 3.1.1. Projekt menedzser 3.1.2. Ügyfél, felhasználó 3.1.3. Megvalósító szervezet 3.1.4. Projekt csapat tagjai 3.1.5. Projekt szponzor 3.1.6. Projekt és a szervezet felépítése 4. Az MS projekt 4.1. a program alkalmazási területei GRID CEE Tanácsadó Zrt. www.grid.co.hu


5.

6.

7.

8.

9.

4.2. a program használata Stakeholder kezelés 5.1. Jelentése 5.2. Azonosítás 5.3. Csoportosítás, rangsorolás 5.4. Elemzés, a teendők meghatározása Projekttervezés 6.1. Projekt terjedelem tervezés 6.2. Projekt struktúra 6.3. Feladat lebontási struktúra 6.4. Tevékenységek lépések 6.5. Tevékenységek kapcsolatai 6.6. Hálóterv 6.7. Gantt diagram 6.8. Tevékenységek függése 6.9. Erőforrás-tervezés 6.10. Költségtervezés 6.11. Minőségtervezés 6.12. Kommunikációtervezés Kockázatkezelés 7.1. projekt kockázatok 7.2. Kockázatkezelés tervezés Projektdokumentáció 8.1. Projektalapító okirat 8.2. Elemzések 8.3. Projektterjedelem Projektvégrehajtás 9.1. Projekt kontrolling 9.1.1. Hatókör 9.1.2. Idő 9.1.3. Költségek 9.1.4. Emberi erőforrás 9.1.5. Minőség 9.2. Beszámolási rendszer működtetése 9.3. Projekt kommunikáció




Projektmenedzsment – Oktatási anyag


Projektmenedzsment 1

PM Tematika – I. Blokk 1) Projekt szemléletmód alapjai 1) Mi a projekt (példákkal) 2) A projekt jellemzői 3) A projektek és működésük 4) A projektek és a stratégia 2) A Szervezet és a Projekt 1) A szervezeti célok és a projekt kapcsolata 2) Szervezeti struktúrák és a projekt 3) Szervezeti kultúrák és a projekt 2

PM Tematika – I. Blokk

3

PM Tematika – II. Blokk 4) Projektmenedzsment Gyakorlatok 1) 2)

Projektmenedzsment alkalmazása a gyakorlatban (példák). Projektmenedzsment rendszer vállalati működésbe integrálása: sikerek és nehézségek

4

Szervezeti célok és projekt kapcsolata Szervezet Vízió

Program

Szervezet stratégiai célok Szervezet részletes célok

Stratégiai cél

Nem projektben elérendő célok

Feladatok szervezeti működés

Átfogó cél

Projekt

Projekt részletes célok Specifikáció, projektterv stb. 5

Szervezeti Jellemző Projekt struktúra és projektteamek szervezet

Hagyományos, funkcionális szervezet

Gyenge mátrix

Erős mátrix

Projekt orientált szervezet

Súlytalan projekt teamek

Pehelysúlyú projekt teamek Nehézsúlyú projekt teamek

Autonóm projekt teamek

Jellemző működés

Projektvezető jellemző feladatai

Projektvezető célszerű megnevezése

Projekt adminisztrátor; projekt asszisztens

„A projektek megtörténnek”

Projekt adminisztráció

Operatív projektmenedzsment

Projekt koordináció

Projekt koordinátor

Stratégiai projektmenedzsment

Funkcionális projekt menedzsment működtetése

Projekt menedzser

Projekt orientált működés

Vezetési feladatok

Projekt vezető

Projekt és szervezeti feladat Projekt

Szervezeti feladat

Tevékenység

különleges, újszerű

mindennapi

Probléma

összetett, új

megszokott gyakorlat szerint

Feladat Megoldás

meghatározott idejű

ki kell találni

folyamatos hagyományos

7

Szervezeti kultúra és a projekt • Mi is az a szervezeti kultúra? • A projektszervezet kultúrája feladatkultúra, amelyen a mindenkori anya-szervezet kulturális elemei nyomot hagynak, és viszont.

8

Hatalomkultúra • Legjobb a krízisben • Központi döntéshozatal • Autokratikus vezetés • Növekedés újabb hálókkal

Pókháló 9

Szerepkultúra • Rutinmunkában a legjobb •Döntés többségi elv alapján • Vezetés szakemberek által • Tanulási cél a szakmai fejlődés

Görög templom 10

Feladatkultúra • Legjobb új dolgok létrehozásakor • Döntés kölcsönös egyetértés alapján • Célközpontú vezetés • Legjobb embert a szabad piacról

Háló / Mátrix 11

Személyi kultúra • Legjobb formakeresés idején • Döntés: hirtelen többség • A vezetés anarchia • Véletlenszerű előrejutás

Halmaz 12

Mi a projekt? (1) • Nem ismétlődő, célirányos, tervezett tevékenység, amelynek költség- (erőforrás-) és határidő kerete van. • Átmeneti szervezetet hoznak rá létre, amelynek saját működési rendje van.

13

Mi a projekt? (2) • • • • • •

Cél

egyedi cél határidő erőforrások minőségi előírások, keretek saját, feladatmegoldó szervezet PM módszertan

Minőség

Határidő

Erőforrás 14

Kiscsoportos feladat • Milyen a szokásostól eltérő feladatokat tudnál felsorolni a szervezeted életében?

15

Projektmenedzser fókusza • • • •

Célok, elvárások pontosítása A tervezés irányítása Megvalósítás vezetése, kontrollja Erőforrások felügyelete (emberek, eszközök, költségek) • Projekt csapat motiválása • Kommunikáció (jelentések, beszámolások) működtetése

16

A projektek hat fázisa 1. Lelkesedés 2. Csalódás

3. Pánik 4. Bűnbak keresés

5. Az ártatlanok megbüntetése 6. Dicséret és hála a távolmaradóknak 17

Projekt és projektszerű feladat végrehajtás • Azt, hogy egy feladatot projektben célszerű-e megoldani, a feladat KOMPLEXITÁSA határozza meg. • A projektszerű feladat-végrehajtás során a projekt folyamata egyszerűbb módon valósul meg, de ugyanúgy, strukturált módon kezeli a feladatok kivitelezését.

18

A projektszerű feladat végrehajtás fázisai

Indítás

Végrehajtás

Zárás

19

Projekt szakaszai 1. Előkészítés

Előkészítés

Tervezés

2. Tervezés 3. Végrehajtás 4. Zárás-rétékelés

Végrehajtás Zárás – értékelés

Az előkészítés szakasza Input

Projekt Előkészítés

Stratégia elérésére elindított program

Kötött sorrendű lépések Szervezet rövidtávú terve Külső elvárás, amire reagálni kell Belső elvárás Korábbi projektek tapasztalatai

1.1 Üzleti célok megfogalmazása

1.4 Előkészítés és tervezés menetének kialakítása 1.7 Hatókör meghatározás a

1.2 Megvalósíthatóság vizsgálata

1.5 Stakeholder analízis 1.8 Vázlatos szervezeti ábra és felelősségi körök, fázis terv és erőforrásbecslés

Output

1.3 Projekt indítás kezdeményezése

1.6 Célrendszer és sikerkritériumok meghatározása

Projekt Definíciós Dokumentum (PDD 1.0)

Business Case (BC 2.0)

1.9 Projekt Definíció véglegesítése, elfogadása (alakuló értekezlet)

21

Az előkészítés lépései • • • • • • • • •

Üzleti célok megfogalmazása Megvalósíthatóság vizsgálata Projekt indítás kezdeményezése Előkészítés és tervezés menetének kialakítása Stakeholder analízis és menedzsment Célrendszer és sikerkritériumok meghatározása Hatókör meghatározása Vázlatos szervezeti ábra, felelősségi körök, fázisterv és erőforrásbecslés Projekt Definíció véglegesítése és elfogadása 22

Projekt kezdeményezése • Célkitűzés a vállalati stratégiában • Vállalati szintű elvárások pontosítása • Ötletek, megvalósíthatósági tanulmányok a projekt termékére • Előzetes költségszámítások • Többi projekt, akció számba vétele (projekt portfolió menedzsment)

23

Sikerkritériumok • Az eredményt, a cél elérését mérhetővé, viszonyíthatóvá tévő adatok és tények. • A célban megfogalmazott elvárások mindegyikére mérhető értéket vagy viszonyítást adnak. • Nem tartalmaznak többet, mint ami a célban megfogalmazódott.

24

Erőforrásbecslés • Pénz • Emberi erőforrás igény kompetenciák szerint (mértékegységek: embernap, emberév, tanácsadói nap, mérnökév, stb.), ebből mennyi belső, mennyi külső • Eszközigény • Anyagigény

25

Scope (1) • A scope, avagy hatókör alapvetően a projekt által a

célok eléréséhez elvégzendő szakmai feladatok, eljárások, elérendő eredmények és elkészítendő

termékek meg-határozását tartalmazza.

26

Projekt definíciós terv (PDD) minta (1) Projekt neve : Projekt azonosító: Projekt kezdete: Projekt befejezése: 1. Projekt célja

2. Projekt leírása (Business case) 3. Projekt hatóköre/Project scope/ 4. Projekt hatókörét nem érinti /Out of scope/

27

Projekt definíciós terv (PDD) minta (2) 5. Erőforrások

6. Mérföldkövek

7. Tervezett költségvetés és várható haszon kalkulációja

8. Kockázati elemek, kritikus sikertényezők

9. A projekt szervezete, szabályok

28

A tervezés szakasza Projekt tervezés

Output

Input

Projekt Definíciós Dokumentum (PDD 2.0)

Kötött sorrendű lépések Projekt Definíciós Dokumentum (PDD 1.0)

2.8 Beszállítókkal való együttműködés tervezése

2.1 Projekt szervezet felállítása

2.2 Működés kialakítása

2.9 Projekt szervezeti és működési rend elfogadása Business Case (BC 2.0)

2.3 FLS létrehozása

2.4 Hálótervezés

Komplex Projektterv 2.5 Kockázat és lehetőség menedzsment terv

Támogató lépések 2.6 Külső kommunikáció tervezése

Business Case (BC 3.0)

2.10 Döntés a megvalósítás indításáról

Projekt Szervezeti és Működési Rend (PSZMR)

2.7 Minőség tervezés

29

A tervezés fontossága • A siker nagyrészt múlik az alapos tervezésen • A stakeholdereknek a projekt előrehaladtával egyre kevesebb lehetőségük van a scope befolyásolására • Ezzel együtt a változtatás és a hibajavítás költsége növekszik

30

A tervezési szakasz lépései • Projekt szervezet kialakítása • Scope (hatókör) meghatározásából levezethető a Feladat Lebontási Struktúra (FLS) • Hálóterv kialakítása • Projekt terv (idő és erő-ráfordítások is) • Támogató folyamatok tervezése (kockázat menedzsment terv, kommunikáció tervezés, minőség tervezés, emberi erőforrás tervezés)

31

A projektmenedzser feladatai (1) • • • • •

A projekt munkájának operatív irányítása A projekt team vezetése, projekt értekezletek tartása Szakmai munka összehangolása Beszámolás a Projekt Irányító Bizottságnak A projekt részletes előkészítése

32

A projektmenedzser feladatai (2) • • • • •

Projekt terv, működési rend és erőforráskeretek betartása Költségvetés nyomon követése Külső szállítók munkájának összehangolása, Szerződések előterjesztése, adminisztrálása Projekt eredményeinek illesztése a szervezeti működésbe 33

WBS (FLS) PROJEKT CÉL FŐCSOPORT

1 1.1 1.1.1 1.1.1.1 TEVÉKENYSÉG

FELADAT

FŐCSOPORT

ALRENDSZER

ALRENDSZER

FELADAT

FELADAT

FŐCSOPORT

TEVÉKENYSÉG TEVÉKENYSÉG

36

Hálótervezés lépései 1. 2. 3. 4.

Tevékenységek listázása Tevékenységek sorrendbe állítása Tevékenységek átfutásának becslése Ütemezés elkészítése

37

Hálótervezés • Feladat lebontási struktúra

• Logikai kapcsolatok

1.0.0.0.

1.1.0.0.

1.2.0.0.

1.3.0.0.

1.3.1.0

1.3.2.0

1.3.2.1

1.3.2.2.

1.3.2.3

• Hálóterv

38

Időterv (1) • • • •

Tevékenységek időbecslése A feladat átfutási idejének meghatározása A kritikus út kijelölése Az időtartalékok meghatározása

39

Időterv (2) • Gantt diagram: grafikus módon szemlélteti a projekt végrehajtásához szükséges feladatokat, a feladatok elvégzéséért felelős személyeket és a feladatok végrehajtásának határidejét.

40

Időterv (3) • Mérföldkő: kulcsfontosságú esemény a projekt életében (fontos fázisok lezárása, kezdete; döntő fontosságú egyedi események; fontosabb döntési pontok • Átfutási idő: a tevékenységek megkezdésétől azok befejezéséig szükséges teljes időtartam • Kritikus út (critical path): leghosszabb útvonal, mely az összes olyan tevékenységet tartalmazza, amelyek késedelmes elvégzése a teljes projekt késedelmes végrehajtását okozza (mely mentén a tartalék idő 0).

41

Időterv – rövidítési módszerek • Meglévő erőforrások intenzívebb kihasználása • Újabb erőforrások bevonása • Tevékenység kapcsolatok logikai típusainak átértékelése (pl. befejezés-kezdés feltétlenül szükséges-e?) • További feladatlebontás és a tevékenységek párhuzamosítása

42

A PM támogató software-ek előnyei • Számítások gyors elvégzése • Tervezési változatok és hatáselemzések egyszerűbb kidolgozása • A terv látványos és érthető megjelenítése • Modellezés lehetősége • A végrehajtás naprakész nyomonkövetése

43

Mit nem tud a PM software? • • • • • • •

Projekt célok kitűzése Részletes tevékenységi terv kidolgozása Logikai kapcsolatok felállítása Erőforrás szükséglet megbecsülése Erőforrás hozzárendelés Külső korlátok feloldása Jelentések megtétele 44

Kompetencia piramis

Viselkedés

Készségek Személy es Személy közi

1

2

3

4

5

1 2

Tudás

4 3

6

8 7

Hajlam, hozzáállás

Személyes jellemzők 45

Milyen az ideális csoport? Belbin vizsgálatai szerint a legfontosabb szerepek a következők:

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

A Vállalatépítő Az Elnök A Formáló A Palánta (ötletember) A Kapcsolatépítő A Felügyelő – Ellenőrző A Csapatépítő A Befejező 46

Milyenek vagyunk mi? • ÖNÁLLÓ FELADATMEGOLDÁS • KÉRDŐÍV

47

Milyenek vagyunk mi? • Olvassuk vissza önként az eredményt és beszéljük meg a tulajdonságokat

48

Projekt megbeszélések, fórumok • Rendszeres időközönként projektmegbeszéléseket szükséges tartani. • Témák: • P előrehaladása • Felmerült problémák • Hatása a P véghatáridejére (kritikus út)

49

Projekt dokumentációs rend • előállított elektronikus és papír alapú dokumentumok strukturáltan rendelkezésre álljanak, tárolhatók és egyértelműen visszakereshetők legyenek. • Fontossága: • Más P-hez felhasználhatók

50

Kommunikáció általában • Belső, külső kommunikáció Felelőse • Formája: szóbeli, írásbeli… • Publikálások • Cél • Eredmények • Elfogadtatása

51

A végrehajtás feladatai: • • • • • • •

Projektindító értekezlet (kick-off meeting) A projekt termék megvalósítása A projekt termék átadása – átvétele Változáskezelés Kockázatmenedzsment A projekt kommunikáció működtetése Beszerzés- és beszállító menedzsment

53

Kick-off meeting • Az értekezletnek meg kell adni a „súlyát”, erősítheti a csapattá válást és egyéni elköteleződést • Emlékeztető készül róla • Résztvevői: megbízó, teljes projekt team, esetleg stakeholderek is • Az értekezlet napirendi pontjai: • Bemutatkozás • A projekt fő célja • A projekt feladatai • A projekt szervezeti felépítése • Működési szabályok 54

A projekt kontrolling célterületei • • • • •

Hatókör Idő Költségek Emberi erőforrás Minőség

55

A zárás lépései • • • • • • •

Követő feladatok, munkák meghatározása Projekttagok visszaillesztése a szervezetbe Eszközök re-integrációja Lezáró elemzés, tapasztalatok rögzítése Lezáró értekezlet Záró jelentés Tájékoztatás

61

Tapasztalatok rögzítése • A végeredmény összevetése a PDD sikerkritériumaival és a rögzített idő, ill. erőforrás keretekkel; annak megállapítása, hogy melyik teljesült és melyik nem • Az eltérések és a sikerek elemzése • A projekt folyamatának elemzése • Tanulságok összegyűjtése

64

Lezáró értekezlet • A projekt eredményei/termékei • A záró szakasz projektmenedzsment termékei • A termékekhez kapcsolódó vélemények, kiegészítések rögzítése • Tapasztalatok, tanulságok összefoglalása • A zárójelentés tartalma, határideje, készítői • A projekt vezetése megköszöni a projektben elvégzett munkát és kiosztja a megérdemelt jutalmakat.

65

Projekt problémák

66

Projekt problémák

67

Projekt problémák

68

Kritikus területek • • • • •

Információ és kommunikáció Nem egyértelmű szabályozás Ütemezés Erőforrás költségvetés

69




Projektmenedzsment – Jelenléti ív




Projektmenedzsment – Vizsga anyag



PROJEKTMENEDZSMENT Vizsga feladatok 1. Mi a szervezeti kultúra?

2. Mi a projekt?

3. Sorolja fel a projektek hat fázisát!

4. Melyek a projektszerű feladat végrehajtás fázisai?

5. Melyek a projekt szakaszai?

6. Melyek a tervezési szakasz lépései?



7. Sorold fel a projektmenedzser feladatait!

8. Sorold fel a hálótervezés lépéseit!

9. Mit tartalmaz az időterv?

10. Melyek a projekt kontrolling célterületei?




Pénzügyi tervezés – Oktatási tematika



PÉNZÜGYI TERVEZÉS A program tematikája 1. A költségvetési szervezetek 1.1. Szerepük, Sajátosságaik 2. A számvitel, mint az üzlet nyelve 2.1. Alapfogalmak 2.2. Jogi szabályozások 2.3. A pénzügyi számvitel és a vezetői számvitel jellemzői 2.4. A mérleg 2.4.1. Tartalmi felépítése 2.4.2. Mérlegkategóriák 3. Eszközök és értékelésük 3.1.1. Befektetett eszközök 3.1.2. Forgóeszközök 3.1.3. Készletek 3.1.4. Követelések 3.2. Értékpapírok 4. Források és értékelésük 4.1. Saját tőke 4.2. Eredmény 4.3. Céltartalékok 4.4. Kötelezettségek 4.5. Passzív időbeli elhatárolások 5. A mérlegelemzés technikái 5.1. Viszonyítások 5.2. Mutatószámok 5.2.1. Dinamikus viszonyszámok 5.2.2. Megoszlási viszonyszámok 5.2.3. Vertikális és horizontális viszonyszámok 5.2.4. Mutatók elemzése technikái 6. Eredmény kimutatás 6.1. Meghatározása 6.2. Értékelése 7. A pénzügyi beszámoló 7.1. Számviteli beszámoló és elemei 7.2. Egyszerűsített és a konszolidált beszámoló 8. Kamatszámítási eljárások GRID CEE Tanácsadó Zrt. www.grid.co.hu


8.1. Hozamszámítási eljárások 8.2. Az inflációs ráta 8.3. A nominális hozam 9. Pénzügyi modellezés Excel programban 9.1. A pénzügyi terv általános jellemzői 9.2. Összeállítása számítógép segítségével. 9.3. Kötvények hozama és árfolyama 9.4. Beruházások megtérülésének elemzése, 9.5. Kockázat és hozamelemzések 9.6. Portfolió-analízis 9.7. Pénzügyi tervezés optimalizációja




Pénzügyi tervezés – Oktatási anyag


Pénzügyi tervezés 1

KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK Fajtái: • Alapítójuk szerint q központi költségvetési szerv q helyi önkormányzati költségvetési szerv q helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv q országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv q köztestületi költségvetési szerv.

2

KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK • Tevékenységének jellege alapján q közhatalmi, illetve q közszolgáltató költségvetési szervről. • A feladatellátáshoz gyakorolt funkciói szerint q önállóan működő és gazdálkodó, illetve q önállóan működő költségvetési szervről.

3

ALAPFOGALMAK A számvitel (könyvvitel) gyűjti, rögzíti, rendszerezi és bemutatja egy gazdasági egység vagyonára és eredményességére vonatkozó adatokat. • kettős könyvelés • éves beszámoló • mérleg q eszközök q források • eredmény-kimutatás • kiegészítő melléklet

4

JOGI SZABÁLYOZÁSOK 2000. évi C. törvény a számvitelről, mely jogszabály tartalmazza • a számviteli alapelveket, • a legfontosabb számviteli kategóriák meghatározását, • az adatrögzítési, beszámolási és adatmegőrzési kötelezettség szabályait. A számvitellel foglalkozó szakmai szabványok: • EU-ban: IFRS • Nagy-Britanniában: UK GAAP • Amerikai Egyesült Államokban: US GAAP

5

A MÉRLEG Az üzleti év végén kötelező a mérlegkészítés. A formája lehet: • kétoldalas (bal oldalon az eszközök, jobb oldalon a források) • lépcsős (az eszközök és források lejárat szerint vannak csoportosítva). (A tőzsdén jegyzett vállalatok negyedévente kötelesek a beszámolásra.)

6

BEFEKTETETT ESZKÖZÖK Hosszabb időn keresztül a vállalkozás vagyonában marad: • az immateriális javak • a tárgyi eszköz • a tárgyi eszközök

A fentieken kívül hosszú lejáratú eszköznek minősülnek még • a befektetési célú ingatlanok és • a halasztott adókövetelések is.

7

FORGÓESZKÖZÖK Nem maradnak hosszú ideig a vállalkozás vagyonában: • készletek • követelések • értékpapírok (rövid lejáratra tartott) • pénzeszközök

8

SAJÁT TŐKE Az a szabadon használható saját forrás, amelyet a tulajdonosok időbeli korlát nélkül a vállalkozás rendelkezésére bocsátanak: • jegyzett tőke • tőketartalék • eredménytartalék • lekötött tartalék • értékelési tartalék • mérleg szerinti eredmény

9

CÉLTARTALÉK Az a kötelezettség, amelynek az összege vagy az esedékessége bizonytalan: • céltartalék várható kötelezettségekre • céltartalék jövőbeni költségekre • egyéb céltartalék

10

KÖTELEZETTSÉGEK

• hátrasorolt kötelezettségek • hosszú lejáratú kötelezettségek • rövid lejáratú kötelezettségek

11

PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK • bevételek passzív időbeli elhatárolása • költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása • halasztott bevételek

12

MÉRLEGELEMZÉS TECHNIKÁI A mérleg a vállalkozás vagyoni helyzetét tükröző kimutatás. Minden mutatószám információk sokaságát egyetlen értékre redukálja.

A mérleg alapvető szerkezete:

Befektetett eszközök Forgó eszközök

Saját tőke Kötelezettsé gek

13

MÉRLEGELEMZÉS TECHNIKÁI Dinamikus viszonyszám = időbeni változást kifejező viszonyszám • Jele: Vd • Kiszámítása: Vd = a tárgy időszak adata / bázisidőszak adata Vd = f1 / f0 Megoszlási viszonyszám: • valamely sokaság belső szerkezetét, belső arányait, összetételét fejezi ki • Jele: Vm • Kiszámítása: Vm = statisztikai sokaság részadata (részsokaság) / statisztikai sokaság egésze (fősokaság) Vm = f / n

14

MÉRLEGELEMZÉS TECHNIKÁI Vertikális mutatószámok: • eszközök • források Horizontális mutatószámok: • Tárgyi eszközök fedezettsége • Befektetett eszközök fedezettsége • Rövidlejáratú kötelezettségek fedezettsége • Szállítók fedezettsége

15

EREDMÉNYKIMUTATÁS Bemutatja egy adott időszak (üzleti év) • bevételeit és ráfordításait, • a vállalkozás nyereségét, • illetve veszteségét. Kétféle módon állapítható meg: • összköltségi eljárással, • forgalmi költség eljárással

16

PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓ Bemutatja az érdekelt felek (tulajdonosok, befektetők, hitelezők) számára egy vállalkozás vagyoni helyzetét és eredményességét egy adott üzleti év lezárultával. Tartalma: • mérleg • eredménykimutatás • kiegészítő melléklet

IFRS szerint tartalmaznia kell még: • a casch-flow kimutatást, • saját tőke változást

17

Egyszerű kamat számítása : • egy évre jutó kamat = kezdőtőke * éves kamatláb Példa: 200 000 Ft, 24%-os kamatláb Egy évre jutó kamat = 200 000 * 0,24 = 48 000

18

Kamatos kamat: Képlete: Ct=C0*(1+r)t Ct : az alaptőke t idő után kapott jövőértéke C0 : az alaptőke r : a kamatláb t : az alaptőke kamatozási periódusa Példa: 6 000 Ft tőke 12%-os kamatláb mellett 3 év alatt

Év

Év eleji tőkeösszeg

Kamat

Év végi tőkeösszeg

1. 2. 3.

6 000 6 720 7 526,4

6 000 * 0,12 = 720 6 720 * 0,12 = 806,4 7 526,4 * 0,12 = 903,168

6 720 7 526,4 8429,6 19

HOZAMSZÁMÍTÁS A befektetett tőkéből származó nyereség a befektetett összeghez viszonyítva. Magában foglalja a befektetés által biztosított folyó • jövedelmeket (kamat, osztalék), • az árfolyamnyereséget, • veszteséget • és az esetleges devizaárfolyam-változásból adódó nyereséget, veszteséget is. Mértékegysége: százalék/adott időtartam (általában egy év)

20

NOMINÁLIS HOZAM nominális hozam = befektetés, befektetési alap névleges, vagy teljes hozama

A nominális hozam nincsen korrigálva az infláció mértékével.

21

PÉNZÜGYI TERV Az éves tervek elkészítésekor • eredményterv, • mérleg, • pénzforgalmi (Cash-flow) tervezést értünk.

22

PÉNZÜGYI TERV Eredményterv • egy időszak pl. hónap , év bevételeit és kiadásait, és a mérleg szerinti eredmény képzését mutatja be. Ez az alapja az év végi mérleg elkészítésének. Mérleg • egy adott időpillanatban mutatja be a vállalkozás eszköz ill azok forrásainak összetételét Pénzforgalmi (Cash-flow) terv • egy meghatározott időszakának készpénz mozgása

23

KÖTVÉNYEK HOZAMA, ÁRFOLYAMA A kötvények piaci ára futamidő során naponta változik:

piaci ár

hozamszint

24

BERUHÁZÁSOK MEGTÉRÜLÉSÉNEK ELEMZÉSE • Piackutatás q a termék értékesítési potenciálja évekre lebontva, q a várható eladási ár, q a szükséges beruházás nagysága, q az állandó és változó költségeket • Az üzleti lehetőségtől elvárt hozam • Nettó jelenérték, jövedelmezőségi index, belső megtérülési ráta, diszkontált megtérülési idő

25

BERUHÁZÁSOK MEGTÉRÜLÉSÉNEK ELEMZÉSE

• Érzékenységvizsgálat, vagy egyéb módszer: forgatókönyv elemzés, Monte-Carlo szimuláció, nyereségküszöb-vizsgálat, stb. (megvizsgálni, mi történne, ha például 10%-kal csökkenne az eladási ár, 5%-kal nőne a bekerülési ár, 10%-kal kevesebbet sikerül értékesíteni évente, stb.)

26

KOCKÁZAT ELEMZÉS A lehetséges kockázatok • azonosítása, • csoportosítása és • értékelése Az elemzés során a kockázat • bekövetkezési valószínűségét, • okozott hatását, • a kockázat bekövetkeztének elkerülésére, illetve • hatásának csökkentésére teendő intézkedéseket vizsgálják. Az elemzés a lehetséges kockázatcsökkentő intézkedések kidolgozásával zárul.

27

KOCKÁZAT ELEMZÉS A kockázatpotenciál mértéke:

28

HOZAMELEMZÉS

• a hozam mindig azonos mennyiséggel nő à akkor lineáris a kapcsolat • a hozam egyre nagyobb mértékben nő à akkor progresszív a kapcsolat • a hozam egyre kisebb mértékben nő à akkor degresszív a kapcsolat

29

Ezt egy négy részre osztott mátrix segítségével tehetjük meg, amely tartalmazza az összes fontos termék/piaci szegmenset.

30


31



Pénzügyi tervezés – Jelenléti ív




Pénzügyi tervezés – Vizsga anyag



PÉNZÜGYI TERVEZÉS Vizsga feladatok A költségvetési szerveket megkülönböztetjük alapítójuk szerint, tevékenységének jellege alapján és feladatellátáshoz gyakorolt funkciói szerint. Igaz Hamis Az EU számvitellel foglalkozó szakmai szabványa: UK GAAP Igaz Hamis A mérleg formája lehet kétoldalas és egyoldalas. Igaz Hamis Hosszabb időn keresztül a vállalkozás vagyonában maradnak az immateriális javak és a tárgyi eszközök. Igaz Hamis Hosszabb időn keresztül a vállalkozás vagyonában maradnak a készletek, követelések, rövidlejáratú értékpapírok és a pénzeszközök. Igaz Hamis Saját tőkének tekintjük, többek között, az eredménytartalékot, a lekötött tartalékot és a mérleg szerinti eredményt. Igaz Hamis A mérleg alapvető szerkezetét képezi: befektetett eszközök, forgó eszközök, a saját tőke és a kötelezettségek. Igaz Hamis A mérlegelemzésben használjuk mind a vertikális, mind a horizontális mutatókat. Igaz Hamis



Az éves terveknél elegendő eredménytervet és pénzforgalmi (Cash-flow) tervezést elkészíteni. Igaz Hamis A kötvények piaci ára és a hozamszint fordított arányosságban mozog. Igaz Hamis




Pályázatírási ismeretek – Oktatási tematika



PÁLYÁZATÍRÁSI ISMERETEK – Új Magyarország Fejlesztési Program és Európai Uniós Programok A program tematikája 1. Az Európai Uniós támogatási rendszer és céljai 1.1. Uniós és 1.2. Hazai Szervezetek 1.3. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 1.3.1. A pályáztatás hazai folyamata 1.3.2. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv bemutatása 1.3.3. Az egyes Operatív Programok céljainak és támogatási rendszerének bemutatása 1.4. Pályázati információs csatornák 2. A pályázat összeállítása és dokumentációja 1.1. Tudnivalók a közbeszerzésekről 1.2. Általános feltételek a pályázati induláshoz 1.3. Eljárásrend ismertetése 1.4. A pályázat elkésztésének menete 1.5. Pályázati dokumentációk 1.6. Pénzügyi ismeretek és a tervezés 1.7. A pályázat beadása 1.8. A pályázat lebonyolítása 1.9. Mi történik a pályázat beadása után? 1.10. A támogatási szerződés megkötése 1.11. A pályázókkal szemben támasztott elvárások 1.12. Projekt-előrehaladási jelentési kötelezettség teljesítése 1.12.1. A projektek pénzügyi végrehajtása 1.12.2. Projektek kommunikációja és eszközei 3. Kitöltő programok használata 4. A pályázat beadása során gyakran előforduló hibák 4.1. Tipikus hibák 4.2. Elemzések 5. Gyakorlati tanácsok 5.1. Esettanulmány feldolgozása




Pályázatírási ismeretek – Oktatási anyag


Pályázatírási ismeretek

A regionális politika története A regionális politika gyökere az EU-ban Római szerződés (1957), 158. cikkely „Átfogóan harmonikus fejlődésének elősegítése érdekében a Közösség lépéseket tesz gazdasági és szociális kohéziójának erősítése érdekében. Ezen belül a Közösség célul tűzi ki az egyes régiók fejlettségi szintje közötti eltéréseknek és a leghátrányosabb helyzetű régiók – beleértve a vidéki területeket – elmaradottságának csökkentését. 2

A regionális politika története •

• •

• •

•

1957 A Római Szerződés aláíró államok a preambulumban kifejezik hogy szükséges a gazdaságok harmonikus fejlődésének biztosítása, a régiók közti különbségek csökkentése, valamint a hátrányos helyzetű régiók elmaradottságának csökkentése 1958 Létrejön két ágazati jellegű alap: az Európai Szociális Alap (ESZA), valamint az Európai Mezőgazdasági orientációs és Garancia Alap (EMOGA). 1975 Létrejön az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), amelyen keresztül csatornázzák a tagállamok költségvetési befizetéseinek egy részét a szegényebb régiók felé1986 Lefektetik a kohéziós politika alapjait, melynek célja, hogy csökkentse az egységes piac bevezetése miatt a szegényebb országokra nehezedő terheket. 1989-93 A Tanács 1988 februárjában átalakítja a szolidaritási alapok (ezt követően strukturális alapok) működését, és 68 milliárd ECU-t biztosít az alapok számára. 1992 Az 1993-ban életbe lépő, az Európai Unió létrehozásáról szóló szerződés a kohézió megteremtését – monetáris unió és az egységes belső piac megteremtésével párhuzamosan – az Unió legfontosabb célkitűzéseként deklarálja. 3

A regionális politika története 2. • 1994-99 A kohéziós vagy strukturális politikára mintegy 177 ECU-t allokálnak, amely mintegy egyharmada a közös költségvetésnek. Egyúttal létrejön a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE). • 1997 Az Amsterdami Szerződés megerősíti a kohézió fontosságát, valamint hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak közösen kell felvenniük a harcot a munkanélküliség ellen. • 2000-2006 Megreformálják a Strukturális Alapok működését, és kiigazítják a Kohéziós Alap működését. Éves szinten 30 milliárd eurót,azaz összesen hét évre 213 milliárd eurót csoportosítanak az alapokba. A PHARE forrásokat az ISPA és SAPARD programokkal egészítik ki. 4

Magyarország régiói és a „NUTS”

5

Magyarország régiói és a „NUTS” A konvergencia célkitűzés alá sorolt régiók A 2006/595/EK bizottsági határozat értelmében a konvergencia célkitűzés keretében a 2007-2013-as időszakban finanszírozásra jogosult régiók az alábbiak: Közép-Dunántúl (HU21, 2. sz. régió) Nyugat-Dunántúl (HU22, 3. sz. régió) Dél-Dunántúl (HU23, 4. sz. régió) Észak-Magyarország (HU31, 5. sz. régió) Észak-Alföld (HU32, 6. sz. régió) Dél-Alföld (HU33, 7. sz. régió) Közép-Magyarországi Régió (HU11, 1. sz. régió), ahol a GDP index meghaladja az EU-25-ök átlagos GDP indexének 75%-át, a regionális versenyképességi és foglalkoztatási célkitűzés hatálya alá esik, és a 2006/597/EK bizottsági határozatnak megfelelően átmeneti és egyedi alapon jogosult támogatásra („bevezető” időszak). 6

Magyarország régiói és a „NUTS” A „régió” Klasszikus értelemben valamilyen szempontból összetartozó térség, vidék, terület. Szempontok: - földrajzi jellemzők - kulturális értékek, hagyományok - gazdasági, társadalmi ismérvek - politikai,közigazgatási jellemzők 7

Magyarország régiói és a „NUTS” NUTS – Nonenclature des unités territoriales statistique Területi statisztikai egységek rendszere 5 szint: 1-3 regionális szint 4-5 helyi szint Magyarország: Nuts 1. Régiók:Nuts 2. (az SA alapok legfontosabb régiószintje!!) Mo. megyéi: Nuts 3. Mo. kistérségei: Nuts 4. Mo. települései: Nuts 5.

8

A strukturális alapok és a kohéziós alap A Strukturális Alapok működését meghatározó alapelvek Koncentráció

Partnerség

Programozás

Addicionalitás

9

A strukturális alapok és a kohéziós alap • Koncentráció: a nagyobb hatékonyság érdekében a Strukturális Alapokból biztosítható támogatások néhány – prioritást élvező – célterületre koncentrálnak • Programozás: a Strukturális Alapokból támogatás komplex, regionális szinten elfogadott fejlesztési programok megvalósításához biztosítható • Addicionalitás: az alapok előirányzatai nem pótolhatják a tagállamok közkiadásait, vagy ezzel egyenértékű strukturális ráfordításait • Partnerség: a programok tervezése és megvalósítása során szoros együttműködést kell kialakítania közösségi, regionális és helyi intézmények között.

10

A strukturális alapok és a kohéziós alap Az alapok áttekintése • Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA, ERDF, 1783/1999.) • Európai Szociális Alap (ESZA, ESF, 1784/1999.) • Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA, EAGGF, 1257/1999.) • Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE, FIFG, 1263/1999) • 2007-től Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA, 1698/2005. EK) • Kohéziós Alap: 1993-tól működik, jelentős közlekedési és környezetvédelmi projektek megvalósítását támogatja. 11

A strukturális alapok és a kohéziós alap Támogatható területek – ERFA • • • • •

Termelő beruházások végrehajtása tartós munkahelyek létrehozása és munkahelymegtartás érdekében Infrastrukturális beruházások (közlekedés, telekommunikáció, környezetvédelem, energia) megvalósítása Helyi fejlesztés,foglalkoztatási kezdeményezések, valamint a KKV-k tevékenységének támogatása Technikai segítségnyújtás Konkrét példák: • • • • • • •

versenyképesség növelését szolgáló beruházások (főleg KKV-k) K+F és innovációs tevékenységek fejlesztése információs társadalom fejlesztése turizmus fejlesztés, a kulturális és természeti örökség védelme környezetvédelmi fejlesztések nők és férfiak esélyegyenlősége a foglalkoztatás terén interregionális együttműködések 12

A strukturális alapok és a kohéziós alap Támogatható területek – ESZA • • • •

Munkanélküliség, tartós munkanélküliség leküzdése Esélyegyenlőség a munkaerőpiacon a társadalmi kirekesztetteknek Élethosszig tartó tanuláshoz kapcsolódó oktatás, képzés, tanácsadás Alkalmazkodóképesség; vállalkozókészség; K+F-hez kapcsolódó humánerőforrás-fejlesztés • Női esélyegyenlőség • Támogatható tevékenységek: • • • •

oktatás és szakképzés foglalkoztatáshoz ill. önfoglalkoztatáshoz támogatás K+F posztgraduális és egyéb oktatás új foglalkoztatási formák 13

A strukturális alapok és a kohéziós alap Támogatható területek – EMVA • • • • • •

Mezőgazdasági birtokba történő beruházás Fiatal farmerek támogatása Szakképzés Mezőgazdasági termékek feldolgozásának és marketingjének javítása Erdőgazdálkodás Egyéb vidékfejlesztés - termőföld javítás - falvak újjáépítése, fejlesztése, a vidéki örökség megőrzése - újraparcellázás - mezőgazdasági vízforrások - farmok engedélyezése - falusi turizmus - minőségi agrártermék marketingje - környezetmegőrzés - alapszolgáltatás a vidéki népesség számára - természeti katasztrófa helyreállítása - mezőgazdasághoz kapcsolódó infrastruktúra - pénzügyi eszközök - mezőgazdasági eszközök diverzifikálása 14

A strukturális alapok és a kohéziós alap HOPE: Mo.-on nem jellemző Kohéziós Alap: Támogatható projektek: • Környezetvédelmi projektek, amelyek célja: - a környezet minőségének megőrzése, védelme és javítása - az emberi egészség védelme - a természeti erőforrások gondos és racionális használata • Közlekedés infrastruktúra fejlesztése: - a Transzeurópai Hálózat – TEN – továbbfejlesztése, illetve a hálózat megközelítésének biztosítása 15

Az NFT I. A Nemzeti Fejlesztési Terv Nemzeti Fejlesztési Terv

Gazdasági Versenyképesség Operatív Program

Humánerőforrásfejlesztési Operatív Program

Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program

Regionális Operatív Program

Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program

16

Az UMFT Az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjai

GOP

KEOP

KÖZOP

TÁMOP

ÁROP

TIOP

EKOP

ROP

17

Az UMFT és az UMVP felépítése Fejlesztési stratégia: A foglalkoztatás bővítése: • A munkaerő-kínálat növelése: az egyén foglalkoztathatóságának javítása • A munkaerő-kereslet bővítése: munkahelyteremtés • A kereslet és a kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása A tartós növekedés feltételeinek biztosítása: • A versenyképesség növelése • A gazdaság bázisának a szélesítése • Az üzleti környezet javítása, az állami szolgáltatások hatékonyságának növelése 18

Az UMFT és az UMVP felépítése Az UMFT prioritásai: 1. Gazdaságfejlesztés 2. Közlekedésfejlesztés 3. Társadalom megújulása 4. Környezeti és energetikai fejlesztés 5. Területfejlesztés 6. Államreform 19

Az UMFT és az UMVP felépítése 1. prioritás: A gazdaság fejlesztése Az innovatív, tudásalapú gazdaság megteremtése: •

•

a piacorientált K+F-tevékenységek támogatása; a vállalkozások és a felsőoktatás innovációs tevékenységének és együttműködéseinek ösztönzése; a technológia-intenzív (spin-off) kisvállalkozások létrehozásának bátorítása; a technológiatranszfer ösztönzése; a hídképző és inkubációs tevékenység megerősítése, a K+F infrastrukturális hátterének fejlesztése.

A kis- és középvállalatok jövedelemtermelő képességének a javítása: • •

a kkv-k tőkeellátottságának javítása; a vállalkozói kultúra szélesítése; szervezetfejlesztés; technológiai korszerűsítés; a kkv-k közötti együttműködések bátorítása.

Az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése: • •

ipari parkok fejlesztése; az infokommunikációs technológiák (IKT) és a fizikai infrastruktúra javítása; a logisztika parkok hálózatának kiépítése; a szélessávú IT-hálózatok kiépítése; az üzleti környezethez kapcsolódó jogi és szabályozási keret kidolgozása.

Ezek a beavatkozások a Gazdaságfejlesztés Operatív Program, valamint a regionális operatív programok (KMOP) keretei között valósulhatnak meg. 20

Az UMFT és az UMVP felépítése 2. prioritás: A közlekedés fejlesztése

Az ország nemzetközi elérhetőségének javítása: • •

a TEN-T hálózat Magyarországon áthaladó elemeinek gyorsforgalmi úthálózati fejlesztése; a fő nemzetközi vasútvonalak korszerűsítése; a folyami infrastruktúra bővítése

A térségi elérhetőség javítása: •

A TEN gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésén túl szükséges a főúthálózat egyéb elemeinek fejlesztése; vasútfejlesztéssel harmonizáltan a közösségi közlekedés és az alternatív megoldások fejlesztése, regionális közlekedési szövetségek felállítása.

Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedésinfrastruktúrájának fejlesztése: • •

a különböző közlekedési módok összekapcsolása, együttműködésének javítása (komodalitás) céljaival összhangban a vasúthálózat, kikötők, intermodális központok megközelíthetőségének javítása az odavezető vasúti, vízi és közúti kapcsolat fejlesztésével.

A városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése: • az elővárosi vasútvonalak fejlesztése és összekapcsolása a helyi tömegközlekedéssel; • kerékpárutak építése; forgalomcsillapítás a belvárosokban. Ezek a beavatkozások a Közlekedés Operatív Program, valamint a regionális operatív programok (ROP) keretei között valósulhatnak meg.

21

Az UMFT és az UMVP felépítése 3. prioritás: A társadalom megújulása A foglalkoztathatóság javítása: •

•

•

a munkaerő-piacra való belépést segítő és munkavállalásra ösztönző szolgáltatások; a munkavállaláshoz szükséges tudás és készségek fejlesztése; a munkanélküliség tartóssá válásának megelőzése; a munkaerőpiacon belüli átmeneteket segítő intézkedések; a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását segítő támogatások; járulékkedvezmények; a foglalkoztatási rehabilitáció fejlesztése;

Az alkalmazkodóképesség javítása: • • • •

a szakképzés intézményi szerkezetének átalakítása, valamint a szakképzés és az akkreditált felnőttképzés regionális hálózatának kialakítása; a szociális partnerek készségeinek fejlesztése; a szerkezetváltás munkaerő-piaci hatásainak csökkentése; rugalmasság és biztonság a munkaerőpiacon (beleértve a munka és a családi élet összehangolását segítő szolgáltatásokat és a családbarát munkahelyi gyakorlat elterjesztését); a civil szervezetek, az egyházak szolgáltatói szerepre felkészítése. 22

Az UMFT és az UMVP felépítése A minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek: •

• • • • •

a problémamegoldó képesség, a digitális írástudás, a nyelvi, természettudományos és életviteli készségek fejlesztése; a képzés, valamint a társadalom és a gazdaság igényeinek összehangolása; a gazdálkodási és vállalkozási készségek fejlesztése; a komplex pedagógiai fejlesztési programok; mérési és értékelési rendszer kiépítése; a pedagógusképzés és –továbbképzés megújítása; költséghatékony szervezeti formák bevezetése; a területi együttműködések és a hátrányos helyzetű tanulók integrált oktatásának támogatása.

A kutatás-fejlesztéshez és az innovációhoz szükséges humán-erőforrások fejlesztése: • • • • •

a felsőoktatási reform, a bolognai folyamat folytatása, a felsőoktatás minőségi fejlesztése; a regionális tudásközpontok kialakítása; kutatóegyetemek, főiskolák támogatása; a tehetséggondozás intézményrendszerének fejlesztése; gyakorlatorientált felsőoktatási programok; a műszaki és természettudományos képzés bővítése.

23

Az UMFT és az UMVP felépítése Az egészségmegőrzés, valamint a társadalmi befogadás és részvétel: • • • • •

az egészségfejlesztés és egészségmegőrzés fejlesztése, az egészséges életmódra ösztönzés; a szociális szolgáltatások fejlesztése, a gyermekszegénység csökkentése; a hátrányos helyzetűek – köztük különösen a romák és a fogyatékossággal élők – társadalmi integrációja; az iskolai lemorzsolódást és devianciát csökkentő intézkedések; diszkrimináció elleni küzdelem, a szociális, gyermek-, ifjúsági és esélyegyenlőségi szolgáltatások fejlesztése, a társadalmi tőke és a helyi közösségek erősítése, a civil szervezetek megerősítése, a fogyasztók és az ellátottak védelme, a kulturális tőke fejlesztése.

A humán infrastruktúra fejlesztése: • • • • • • • • •

fizikai, környezeti és kommunikációs akadálymentesítés, a rehabilitáció rendszerének korszerűsítése, a gyermekek napközbeni ellátásainak fejlesztése, többfunkciós humán szolgáltató központok létrehozása; a nagy létszámú szociális és gyermekvédelmi intézmények korszerűsítése; a szakképzés infrastrukturális feltételeinek javítása, regionális képzési hálózatok kialakítása; oktatási és egészségügyi informatikai fejlesztések; a felsőoktatási alapinfrastruktúra, a műszaki és természettudományos képzést szolgáló infrastruktúra, a szolgáltatóés innovációs központok megerősítése; az egészségügyi ellátórendszer struktúraváltását támogató ellátási formák és az infrastrukturális feltételek javítása, prevenciós, gyógyító és rehabilitációs célú kiemelt egészségügyi intézmények fejlesztése; az integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató rendszer infrastrukturális feltételeinek megteremtése; kulturális szolgáltatásokhoz és a kreatív gazdasághoz kapcsolódó fejlesztések; az Európa kulturális fővárosa projekt. 24

Az UMFT és az UMVP felépítése • Ezek a beavatkozások a Társadalmi Megújulás Operatív Program, valamint a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programok keretei között valósulhatnak meg. E programokat kiegészítik majd a regionális operatív programok és az Államreform operatív program és az Elektronikus közigazgatás operatív program intézkedései is. A fizikai és környezeti akadálymentesítést valamennyi operatív program fejlesztései esetében meg kell valósítani.

25

Az UMFT és az UMVP felépítése 4. prioritás: Környezeti és energetikai fejlesztés Környezetjavító fejlesztések: • •

•

egészséges és tiszta települések megteremtése, ezen belül hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés, az ivóvíz minőségének javítása; vizeink jó kezelése, ezen belül az árvizek elleni védekezés, a vizeink mennyiségi és minőségi védelme, a vizek további szennyezésének megakadályozása (kiemelt víztestek védelme, ivóvízbázis-védelem, hulladéklerakók rekultivációja és környezeti kármentesítés), a Víz-keret Irányelv (VKI) végrehajtásának állami intézkedései, természeti értékeink jó kezelése; a fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése, a környezet- és klímatudatosság terjesztése.

Környezetbarát energetikai fejlesztések: •

az energiahatékonyságra és –takarékosságra, illetve a megújuló energia termelésére és használatára irányuló fejlesztések ösztönzése.

E beavatkozások elsősorban a Környezeti és Energia Operatív Programban, valamint a Regionális Operatív Programokban valósulhatnak meg. 26

Az UMFT és az UMVP felépítése 5. prioritás: Területfejlesztés Együttműködő és versenyképes városhálózat, amelynek legfőbb eleme a fejlesztési Pólusok kialakítása. Megújuló vidék: falusias, térségek integrált, fenntartható fejlesztése. Az elmaradott térségek felzárkóztatása, ami komplex felzárkóztatási programok megvalósítását jelenti. Kiemelten a Balaton, s emellett a Duna és a Tisza vidékének fenntartható fejlesztése. Ezeket a beavatkozásokat hét regionális operatív program foglalja keretbe, melyek a következők: Dél-alföldi OP, Dél-dunántúli OP, Észak-alföldi OP, Észak-magyarországi OP, Közép-dunántúli OP, Közép-magyarországi OP, Nyugat-dunántúli OP.

27

Az UMFT és az UMVP felépítése A regionális operatív programok legfontosabb céljai a következők: • a regionális gazdasági versenyképesség erősítése, • a régiók turisztikai vonzerejének növelése, • a térségi közlekedési infrastruktúra és a közösségi közlekedés fejlesztése, a helyi környezeti állapot javítása, • az energiatakarékosság és –hatékonyság, illetve a megújuló energiaforrások felhasználásának ösztönzése, • települések átfogó, integrált fejlesztése, • a régión belüli társadalmi és területi különbségek mérséklése, • a társadalmi infrastruktúra fejlesztése. 28

Az UMFT és az UMVP felépítése 6. prioritás: Államreform Államreform prioritás célja a különböző szakterületeken megvalósuló reformlépések koordinációja, továbbá a közigazgatás megújítása. • A közigazgatás megújítása terén az alábbi beavatkozásokat tervezik: • a kormányzás megújítása, s ennek keretében a politikaalkotás − kiemelten a jogalkotás − és a végrehajtás társadalmi eredményességének javítása; • a civil társadalom közügyekben való részvételének erősítése; • a közigazgatás szolgáltatóvá tétele, az elektronikus ügyintézés elterjesztése; • a közigazgatási intézmények költséghatékonyabb működése és a magasabb szervezeti teljesítmény elérése; • a humánerőforrás felkészültségének javítása; • az integrált kistérségi és a regionális döntési szint megerősítése a szubszidiaritás elvének érvényesítése érdekében. Ezek a beavatkozások az Államreform Operatív Program és az Elektronikus Közigazgatás Operatív Programok keretei között valósulhatnak meg. 29

Az UMFT és az UMVP felépítése I. tengely: A mezőgazdasági versenyképességének javítása

és

erdészeti

ágazatok

• • • • • • • •

Szakképzés, információs tevékenység, innováció Fiatal gazdák induló támogatása Gazdaságátadási támogatás (korai nyugdíjazás) Tanácsadói szolgáltatás igénybevétele A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése Az erdők gazdasági értékének javítása A mezőgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése A természeti katasztrófák által sújtott mezőgazdasági termelési potenciál helyreállítása és megfelelő megelőző intézkedések bevezetése • A szerkezetátalakítás alatt álló, félig önellátó gazdaságok támogatása • Termelői csoportok létrehozásának támogatása 30

Az UMFT és az UMVP felépítése II. tengely: A környezet és a vidék fejlesztése • • • • • • • • • • • •

Kifizetések a hátrányos helyzetű, hegyvidéken élő gazdálkodóknak A hegyvidéki területeken kívüli kedvezőtlen adottságú területek mezőgazdasági termelőinek nyújtott kifizetések Natura 2000 kifizetések és a 2000/60/EK irányelvhez kapcsolódó kifizetések Agrár-környezetgazdálkodási (AKG-) kifizetések Genetikai erőforrások megőrzése Nem termelő beruházásoknak nyújtott támogatás A mezőgazdasági földterület első erdősítése Agrár-erdészeti rendszerek első létrehozása mezőgazdasági földterületeken Nem mezőgazdasági földterület első erdősítése Erdő-környezetvédelmi kifizetések Az erdészeti potenciál helyreállítása és megelőző intézkedések bevezetése Nem termelő beruházásoknak nyújtott támogatás 31

Az UMFT és az UMVP felépítése III. tengely: A vidéki életminősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása • • • • • • • • •

A nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás Mikro vállalkozások létrehozásának és működtetésének támogatása A turisztikai tevékenységek ösztönzése A vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások A falvak megújítása és fejlesztése A vidéki örökségének védelme és fenntartható fejlesztése A vidéki örökség megőrzése és fenntartható fejlesztése - Natura 2000 gazdálkodási tervek elkészítése Képzés és tájékoztatás Készségek elsajátítása, ösztönzés és a helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása és végrehajtása

IV. tengely: LEADER 32

Pályázatok tervezése, megvalósítása 1. Előkészítés: • • •

Szaktárca, Irányító Hatóság, Társadalmi Szervezetek, Közreműködő Szervezetek Társadalmi egyeztetés Pályázati kiírás megjelentetése

2. Pályázat bírálati folyamat: • • •

Kiírás megjelentetése Benyújtás, formai, tartalmi értékelés Támogató döntés megjelentetése

3. Megvalósítás: • • •

Támogatási szerződés Jelentések, kifizetés igénylés benyújtása, bírálat, döntés Helyszíni ellenőrzés

4. Fenntartás: • •

Jelentések Lezárás

33

Néhány fontos információ Általános kérdések: Mire lehet pályázni? •

6 prioritás, 15 operatív program, alintézkedések, pályázatok

Ki pályázhat? • •

Minden Mo.-on bejegyzett Társaság, egyesület, alapítvány, közigazgatási szerv stb. Bizonyos feltételeknek meg kell felelni: működési idő, árbevétel, esetleges büntetések (OMMF, APEH, ),

Mennyi pénzt lehet elnyerni? • •

A támogatási intenzitás (%) minden kiírásnál változó, általában 25-95 % függ: kiírás jellegétől, pályázói körtől, területi besorolástól (311/2007),

Milyen gyorsan lehet pénzt kapni? • •

A kifizetések befogadástól számított 60 napon belül kerülnek átutalásra függ: a kiírás jellegétől 34

Néhány fontos információ Mi kell a nekünk a pályázathoz? •

Előminősítéshez elegendő egy pontos cégnév és az utolsó beszámoló.

Mennyi ideig tart egy teljes pályázati életciklus? •

Döntésig 75 nap, szerződéskötés 30 nap, megvalósítás 2-3 év (kiírástól függ!), fenntartás 3-5 év (pályázói kör függő, kkv v. nagyvállalat)

Mennyit kérnek az elkészítésért? •

Általában a beruházás összköltségének 6-10 %-át, de nagyobb beruházások esetén ez összességében sokkal több is lehet (előtanulmányok készítése stb.).

Mennyi önerő szükséges, és milyen alternatív lehetőségek vannak? •

Általában min. 10-25 % (kiírás függő!). Lehetőség van bankhitel bevonására is. 35

A pályázatok készítésének elvei, általános szabályai

36

A pályázatok típusai 1. Kétféle típusú pályázatot hirdetnek meg: • Támogatás • Beszerzés (tender). Ez is fontos, hiszen ez arról szól, hogy ki szállítja mindazt, amit Magyarországon támogatásból szereznek be. A magyar vállalkozók nemcsak úgy kapcsolódhatnak be EU programokba, hogy támogatást kapnak, hanem úgy is, hogy az európai uniós forrásból megvalósuló beruházásokban szállítóként részt vesznek. • Szolgáltatás beszerzés (tanácsadó cégek). • Eszközbeszerzés (kereskedők, gyártók). • Építés (építőipari vállalkozások).

37

A pályázatok típusai 2. A támogatások csoportosítása: Ø Támogatott szerint:

• Non-profit • Profit-orientált szerv (AVOP és GVOP több intézkedése, HEFOP és ROP néhány intézkedése)

Ø Tevékenység szerint:

• Programok (pl. képzési, felzárkóztatási programok, konferenciák, etc.) • Beruházások

38

A pályázatok típusai 3. A támogatások csoportosítása (folytatás): Ø Finanszírozás szerint:

• Csak magyar költségvetési forrásból meghirdetett programok (minisztériumok, regionális és megyei fejlesztési tanácsok). • Az Európai Unió Strukturális Alapjainak társfinanszírozásával megvalósuló programok.

• Magyar és EU pénzek közösen finanszírozzák. • 2004. január végétől folyamatosan nyílnak meg. • Hosszabb időszakra szólnak (költségvetési időszak vége, jelenleg 2006. december 31.) • Törekvés van egységes formátumra, az EU alapelveinek egységes hazai alkalmazására. • A pályázatok magukon viselik a korábbi magyar pályázatok, valamint az előcsatlakozási alapokból kiírt pályázatok jellegzetességeit, ezek valamiféle keverékei. Ugyanazok az intézmények és ugyanazok az emberek kezelik, akik a korábbi pályázatokat is.

Ø Nem mindig pénzbeli támogatásra lehet pályázni (oktatás tanácsadás, soft programok). 39

A pályázatok felépítése 1. A pályázati csomag felépítése: Ø Ø Ø Ø

Pályázati felhívás Pályázati útmutató Pályázati formanyomtatvány Egyéb útmutatók • • • • • • • •

útmutató a formanyomtatvány kitöltéséhez, esélyegyenlőségi útmutató, útmutató a környezeti fenntarthatósághoz, közbeszerzési útmutató, útmutató a megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez, útmutató az elszámolható költségek meghatározásához, tájékoztató a települések besorolásáról, mutatók (indikátorok) kiszámításának javasolt módszerei 40

A pályázatok felépítése 2. A pályázati csomag felépítése (folytatás):

Ø A támogatási szerződés mintája Ø Kitöltendő és aláírandó nyomtatványok, nyilatkozatok • Adatlap a támogatási döntésről - az ún. kincstári adatlap, • Különböző nyilatkozatok: • • • • • • • • • •

Jelzálog nyilatkozat, Felhatalmazó nyilatkozat azonnali beszedési megbízásra, Készfizetői kezességi nyilatkozat Támogatás visszafizetési bankgarancia minta Tervező nyilatkozata Kötelezettségvállaló nyilatkozat (tulajdonjog nem csökken, fizetőképességet fenntartják) ÁFA-visszaigénylési nyilatkozat Nyilatkozat a saját hozzájárulás biztosításáról Generális nyilatkozat („Kijelentem…”, „Hozzájárulok…”, „Tudomásul veszem…”, stb.) Egyéb, pályázat-specifikus nyilatkozatok 41

A pályázatok felépítése 3. A pályázati csomag felépítése (folytatás): Ø Minták, sablonok: • konzorciumi megállapodás, • önéletrajz, • szakértők összefoglaló táblázata, • költségvetési tábla • pénzforgalmi terv.

42

A pályázatok felépítése 4. A benyújtott pályázat felépítése: Ø Kitöltött pályázati formanyomtatvány, amely tartalmazza a projekt költségvetését is. Ø Mellékletek • „Formai” mellékletek összefüggésben, hanem dokumentumok)

amik nem a jogi és/vagy

pályázat tartalmával vannak a bonyolításhoz szükséges

• jogi státuszt igazoló dokumentumok • aláírási címpéldány • nyilatkozatok (köztartozás-mentességről, rendezési tervhez való igazodásról, továbbfoglalkoztatási kötelezettségről, jelzálog felajánlásról, készfizetői kezesség vállalásról, azonnali beszedéshez való hozzájárulásról, üzemeltetésről, szolgáltatott adatok valóságosságáról, etc.) • igazolások (pl. köztartozás mentességről) • Adatlap a támogatási döntésről 43

A pályázatok felépítése 5. „Tartalmi mellékletek” • tervek • engedélyek • beszerzendő gépek, berendezések listája, előzetes műszaki leírása • konzorciumi megállapodás • ütemterv • logikai keretmátrix • alátámasztó tanulmányok (pályázattól függően pl. .megvalósíthatósági tanulmány, üzleti terv, településfejlesztési akcióterv, képzési igények felmérése, képzési terv, foglalkoztatási terv, etc. • önéletrajzok

Egyszerre „tartalmi” és „formai” mellékletek • beszámolók (szakmai és pénzügyi eredménykimutatás) • önrész rendelkezésre állásának igazolása

-

mérleg, 44

Mit kell végiggondolni egy pályázat megkezdése előtt? 1. • Milyen tevékenységre van kiírva a pályázat, az általunk megvalósítani szándékozott tevékenység beleillik-e a pályázat által támogatni kívánt tevékenységek közé? • Jogosultsági kritériumok (kik pályázhatnak, milyen formában) • • • • • •

standard feltételek szervezeti forma tevékenység (TEÁOR szám) a szervezet életkora elmaradott kistérség egyéb feltételek (iskolás pályázat)

• Értékelési szempontok – tudjuk-e teljesíteni úgy, hogy megfelelő pontszámot kapjunk?

45

Mit kell végiggondolni egy pályázat megkezdése előtt? 2. • Finanszírozás • támogatási arány - önrész • finanszírozás módja

• Van-e elég időnk? Prompt piaci igények kielégítésére nem alkalmas! • Megfelelő készültségi szinten vagyunk-e, ha nem, akkor el tudunk-e jutni megfelelő készültségi szintre a pályázat beadási határidőig? Elsősorban az építési tevékenységnél, ahol műszaki tervek kellenek: • elvi építési engedéllyel rendelkező tervek • építési engedélyezési szintű, engedélyezésre beadott tervek • jogerős építési engedéllyel rendelkező tervek – egyre inkább ez a gyakorlat! Ha a beadáskor elég is ennél enyhébb, a szerződéskötésnek mindenképpen feltétele!

• Nem kezdtük-e meg már a tevékenységet? Különböző tevékenységek esetén más minősül megkezdésnek. Megkezdett beruházás nem támogatható. 46

Mit kell végiggondolni egy pályázat megkezdése előtt? 3. Nem kezdtük-e meg már a tevékenységet? Megkezdett beruházás nem támogatható. • Különböző tevékenységek esetén más minősül megkezdésnek.

• Építés: építési naplóba történ első bejegyzés, ha építési napló vezetése nem kötelező, akkor a kivitelező nyilatkozata a munkálatok megkezdésére vonatkozóan • Gépbeszerzés: az első beszerzett gép szállítását igazoló okmányon feltüntetett dátum (pl. vámáru-nyilatkozaton, vagy szállító levélen lévő dátum) • Közműfejlesztési hozzájárulás: annak a szolgáltató részére történő átutalása • Több célterület esetén: az egyes célterületekre vonatkozó tevékenységek kezdési időpontjai közül a legkorábbi időpont

• Különböző pályázatok esetében más-más időpont az, ami előtt nem lehet megkezdeni a tevékenységet • ROP: A megvalósítást csak a támogatási szerződés aláírását követően lehet megkezdeni, de a közbeszerzési eljárás megkezdhető a pályázat befogadását (tehát nem a benyújtását!) követően. • GVOP: A pályázat benyújtása (a postai feladás igazolt dátuma) után megkezdhető a tevékenység 47

Mit kell végiggondolni egy pályázat megkezdése előtt? 4. • Igazodik-e az elképzelésünk a vonatkozó fejlesztési dokumentumokban foglaltakhoz (NFT, OP-k, települési, kistérségi, megyei, regionális fejlesztési koncepciók, stratégiák, stb.)? • Projektméret • • • • •

A maximális és a minimális összeghatárok között van-e? Elég nagy-e? Koncentráció alapelve. Beszerzési eljárás, összetettség, árfelhajtó tényezők. A pályázatkezelő szempontja.

• Képesek vagyunk-e betartani a szigorú előírásokat? 48

Mire kell figyelni a pályázat összeállítása során? 1. Formai szempontok

• Amit az útmutató előír (terjedelmi korlátok, beérkezési határidő, beadás módja, eredeti és másolati példányok, mellékletek, igazolások, aláírás, bélyegző, kötés, fűzés, hiánypótlás) • Szellős áttekinthető elrendezés • Jól strukturált, tagolt szöveg • Tartalomjegyzék • Oldalszámozás • Ábrák, grafikonok, táblázatok használata • Olvashatóság (betűstílus, méret, kiemelések használata) • Terjedelem (rövid, lényegre törő, tömör megfogalmazások) • Figyelemfelkeltő cím választása • Világos érthető írásmód • Logikus felépítés, világos gondolatmenet • Speciális szakkifejezések minimális szinten • Visszafogottság, konkrétság 49

Mire kell figyelni a pályázat összeállítása során? 2. Tartalom

I. Megalapozottság

• Helyi (települési, kistérségi, megyei, regionális), valamint ágazati szükségletek, igények, problémák (NFT, HEFOP, statisztikák, regionális dokumentumok) - problémaelemzés, problémafa • A célcsoport(ok) igényei (pl. ágazatok, szektorok, nők, munkanélküliek, fogyatékkal élők stb…) - célhierarchia felállítása • A sikeresség feltételeinek végig gondolása, a kockázatok és kiküszöbölésük számbavétele • Összhang a kiírással, innovativitás, esélyegyenlőség

II. Módszertan (a projektterv)

• Hogyan visszük végig a projektet? • Mennyire egységes, koherens, vagy széteső, nem összefüggő részekből „összetákolt” a projekt? • Minőség a leírt folyamatban, és termékben • Partnerség, a partnerek részvételének bemutatása • Cselekvési és ütemterv - reális legyen! • Mérhető eredmények, outputok a célok elérést mérhető mutatókkal/indikátorokkal kell alátámasztani - számszerűsítés! 50

Mire kell figyelni a pályázat összeállítása során? 3. III. Fenntarthatóság • • • • •

Pénzügyi Intézményi Szakmai Multiplikátor hatás A célcsoportra való hosszú távú hatás

IV. Költségvetés • Tervezésének lépései 1: résztevékenységek meghatározása, ezek időigényének és logikai kapcsolatuknak meghatározása • Tervezésének lépései 2: a résztevékenységek erőforrásainak , költségének meghatározása • Tervezésének lépései 3: a résztevékenységek átfordítása a költségvetési táblában szereplő kategóriákká és elhelyezése a költségvetési tábla megfelelő soraiban • Tervezésének lépései 4: a költségvetési sorok összesítése, ellenőrzések (maximális százalékok!) • Tervezésének lépései 5:forrástábla kitöltése

51

Mire kell figyelni a pályázat összeállítása során? 4. IV. Költségvetés (folytatás) • Fontos: • a költségek legyenek lényegesek, vagyis a projekthez szükségesek, azok nem merülnének fel, a projekt nem valósulna meg • a költségek legyenek reálisak • költséghatékonyság • inkább fölülárazzunk! • kerekítések önrész-támogatás arány!

52

Mire kell figyelni a pályázat összeállítása során? 5. V. Szaktudás (projektmenedzsment) • Fontos az alkalmasság: korábbi sikeres projektek végrehajtása, önéletrajzok, humán erőforrás, technikai felszereltség, korábbi sikerek, referenciák, támogató nyilatkozatok • A pályázó korábbi projektjei • A pályázó partnereinek korábbi projektjei • A bevont szakértők tapasztalatai (CV-k) • A pályázó erőforrásai (beleértve pénzt, szakképzett munkatársakat, infrastruktúrát, tapasztalatot, módszert - általában erősségek, amik kellenek a projekt végrehajtásához, vagy legalábbis segítik azt)

53

A pályázatok értékelése 1. A pályázat érkeztetése, regisztráció • Azonosító szám • Néhány alapvető feltétel teljesülésének vizsgálata • • • •

Határidő Példányszám Formátum Elektronikus adathordozó

Jogosultság értékelése • aki nem felel meg a jogosultsági kritériumoknak, annak a pályázatát elutasítják

Formai értékelés / teljesség értékelése • Hiánypótolható formai hiányosságok • Nem hiánypótolható formai hiányosságok

54

A pályázatok értékelése 2. Értékelés megvalósíthatósági szempontból (igen/nem) – ROP • A projekt magalapozottsága és megvalósíthatósága • A projekt tervezésének módszertana • • • • •

A projektszerkezet egységessége Partnerek bevonása és tevékenysége A célcsoport szükségleteinek való megfelelés Cselekvési és ütemterv részletezettsége és realitása A mutatók mérhetősége és objektív mérése

• Fenntarthatóság

• Pénzügyi szempontból • Intézményi szempontból

• Költségvetés és költséghatékonyság

• A kiadások összhangja a célokkal és a tevékenységekkel

• A pályázó szervezet értékelése • Menedzsment tapasztalat, kapacitás, szaktudás • • • •

A pályázó szervezet tapasztalata A kijelölt projekt menedzser tapasztalata A pályázónál rendelkezésre álló egyéb szakértelem A szervezet irányítási struktúrája

• Pénzügyi értékelés

• A pályázó pénzügyi stabilitása 55

A pályázatok értékelése 3. Tartalmi követelményeknek való megfelelés – GVOP • Az információk az elbíráláshoz szükséges részletezettséggel és tartalommal rendelkezésre álnak-e?

• VAGY: mélyebb vizsgálat, pl. • A megvalósíthatósági tanulmány összhangban van-e az üzleti tervvel, a marketing tervvel? • Az üzleti terv reális-e, az adatok nem konzisztensek-e? • A marketing terv nem tartalmaz-e irreális feltételezéseket tartalmaz (pl. a tervezett árbevétellel kapcsolatban) • A cash-flow nem negatív-e több éven át a beruházás befejezését követően? • Az IRR és/vagy az NPV nem elfogadhatatlan-e? • A beruházás környezetbarát-e, a kibocsátási mutatók nem elfogadhatatlanok-e?

56

A pályázatok értékelése 4. Értékelés szakmai szempontból (pontozás) • Minden pályázat esetén értékelhető szempont • Pályázat-specifikus szempont • Értékelési táblázatok a segédanyagban mellékelve

57


58



Pályázatírási ismeretek – Jelenléti ív




Pályázatírási ismeretek – Vizsga anyag



Pályázati ismeretek Vizsga feladatok 1. Sorold fel Magyarország régióit!

2. A Strukturális Alapok működését mely alapelvek határozzák meg?

3. Milyen programokból épül fel a Nemzeti Fejlesztési Terv?

4. Melyek az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjai?

5. Melyek az Új Magyarország Fejlesztési Terv prioritásai?

6. Sorolja fel a pályázatok tervezésének lépéseit!



7. Soroljon fel legalább 5, a pályázathoz szükséges fontos információt!

8. Milyen típusú pályázatot ismer?

9. Sorolja fel a pályázati csomag felépítését!

10. Milyen szempontokra kell figyelni a pályázat összeállítása során?


ÖSSZEFOGLALÓ DOKUMENTUM III. FÁZIS

Recommend Documents