ÖSSZEFOGLALÓ AZ SZKT 4 ÉVES

ÖSSZEFOGLALÓ

AZ SZKT

4 ÉVES

MŰKÖDÉSÉRŐL 2011 2015

I. ELŐSZÓ

1

II. AZ SZKT

4

III. AZ SZKT HATÁSKÖRE

5

IV. AZ SZKT ÖSSZETÉTELE

7

V. AZ SZKT ÁLTAL MEGHOZOTT FONTOS DÖNTÉSEK

16

VI. SZKT-ÜLÉSEK IDŐPONTJAI, HELYSZÍNEI ÉS NAPIRENDI PONTJAI 18 VII. AZ SZKT HATÁROZATAI

25

VIII. AZ SZKT ÁLLÁSFOGLALÁSAI ÉS KÖZPOLITIKAI DÖNTÉSEI

28

IX. VÉGSZÓ

36

I. ELŐSZÓ Tisztelt kollégák!

F

ontos viták, a szervezet életét és tevékenységét tekintve jelentős döntések fóruma volt az elmúlt időszakban is a Szövetségi Képviselők Tanácsa. Úgy gondolom, hogy az érveket felsorakoztató párbeszédnek, a munkánkról való kritikus gondolkodásnak továbbra is nélkülözhetetlen terepei ezek az ülések, amelyeken az RMDSZ sok olyan helyi döntéshozója vesz részt, aki a helyi sajátosságok és gondok függvényében alakíthatja a szövetségi álláspontot. Továbbra is legyünk kritikusak, de legyünk körültekintők és méltányosak is. Lássuk azt, hogy ezek az operatív tanácskozásaink, találkozóink változtak az idők folyamán. És ez azért is történt így, mert mi sem vagyunk azonosak azokkal, akik a kilencvenes években vitáztak a Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésein, a beszélgetések is az akkoriaktól eltérő témák margóján alakulnak ki, a munka és a döntések üteme is megváltozott, hozzáalakult ahhoz a környezethez, amely alól mi sem vonhatjuk ki magunk. Az elmúlt időszakot nézve azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az SZKT-üléseket meghatározta, befolyásolta az RMDSZ országos döntéshozásbeli helyzete, szerepe: az utóbbi négy évben kormányzati tényező is voltunk, jelenleg pedig ellenzékben képviseljük azokat az érdekeket, amelyekre megbízatást kaptunk választóinktól. Mindkét szerepvállalásunkról széles konszenzussal, átláthatóan és körültekintően döntöttünk, mindenki elmondhatta véleményét, megfogalmazhatta kritikáját a kialakult helyzetről. És azt szeretném, ha ez továbbra is így lenne, hogy az SZKT-ülések továbbra is jelentős helyszínei legyenek azoknak a vitáknak, amelyekből nem hiányozhatnak a különböző régiók különböző döntési helyzetekben lévő és emiatt eltérő nézőpontokkal rendelkező képviselőinek álláspontjai. Szükség van a tartalmas szakpolitikai véleménycserékre, így hát igazuk van azoknak, akik úgy gondolják, hogy a továbbiakban az aktuálpolitikai válaszreakciók mellett az égető országos témákról folytassunk szakmai beszélgetéseket az SZKT-ülések során. Magyarán: ezek a témák az eddiginél nagyobb nyomatékkal, határozottabb formában legyenek jelen a szövetségi képviselők tanácskozásának napirendjén. Partnere vagyok minden ilyen jellegű kezdeményezésnek, amely az RMDSZ tevékenységében csak jót hozhat helyi és országos szinten is. KELEMEN HUNOR szövetségi elnök

Tisztelt Szövetségi Képviselő! Kedves Olvasó!

A

Romániai Magyar Demokrata Szövetség huszonhat évnyi következetes, eredményes érdekképviseleti tevékenységében igen fontos, alapvető szerepet töltött be a Szövetségi Képviselők Tanácsa, mint a magyar közösség választott parlamentje, mely a stratégiai döntések meghozatalának, a véleménykülönbségek megnyilvánulásának, az ideológiai alapon szerveződő frakciók, platformok működésének kerete. Tekintettel arra a megtisztelő bizalomra, mellyel e testület választott elnökeként vezethettem az elmúlt négy évben is az SZKT tevékenységét, kötelességemnek éreztem e tevékenységi beszámoló kiadvány összeállítását, annak érdekében, hogy áttekinthető, kiértékelhető legyen a négy év alatt szerveződő gyűlések tartalma. A Szövetségünk alapszabályzatának, a működési szabályzatunknak megfelelően kifejtett tevékenységünk, határozataink és állásfoglalásaink, érdekképviseleti munkánk irányát megszabó döntéseink meghozatala képezte a lényegét e munkának. Köszönet érte valamennyi képviselőnek, frakciónak és platformnak, valamint az Állandó Bizottsági tagoknak. Kelemen Hunor szövetségi elnök úr támogatását, a Főtitkárság, illetve az Ügyvezető Elnökség partnerségét és munkáját is köszönet illeti. Az RMDSZ 12. Kongresszusán megfogalmazott újratervezési célkitűzések lehetővé teszik számunkra, hogy a következő négy évre vonatkozóan nyitottabb, változatosabb módon tekintsünk az SZKT tevékenységi lehetőségeire és megvalósítsuk azokat az elvárásokat, melyek a szakpolitikai elemzések és döntések meghozatalára, az ideológiai nézetkülönbségek összevetésére, a régiók magyar közösségei különböző prioritásainak egyeztetésére szolgáltatnak keretet. Valamennyi képviselője a Tanácsnak egy jelentős magyar közösség hangját, nézeteit testesíti meg, s ebből a felvállalt képviselői feladatkörből kiindulva kell állást foglaljon, véleményt nyilvánítson és cselekedjen az elkövetkező időszakban az SZKT ülései során. Meggyőződésem, hogy tiszteletteljes, a közösségünkre figyelő képviselettel építhetjük a romániai magyarság szülőföldön érvényesülhető sikeres jövőjét. A közös magyar álom megálmodására, a célkitűzéseink világos megfogalmazására, ezek következetes valóra váltására, értékrendünk elfogadtatására és befolyással bíró szerepünk sikeres vállalására kérem fel Önöket az elkövetkezőkben is. Tisztelettel és köszönettel: BIRÓ ROZÁLIA, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke

2

Az RMDSZ Alapszabályzatába foglaltak szerint a Szövetségi Képviselők Tanácsa a legmagasabb politikai döntéshozó testületünk két kongresszusi ülés között, amely helyet és keretet nyújt arra, hogy Szövetségünk politikai értékpluralizmusa megmutatkozzék. A működési szabályzatban rögzített pontos hatáskörökön túl, az SZKT mindig is a legfontosabb találkozási pontként szolgált a Szövetség különböző struktúráiban dolgozó kollégák számára, hiszen a kongresszusok után ez a legnagyobb létszámú országos testületünk. Több területi vezetőnktől hallottam vissza, hogy az SZKT-ülések alkalmával hatékonyabban tudnak egyeztetni, egy-egy kérdésben megoldásokat találni, hiszen a téma érintettjei mind egy helyen vannak. Az is bizonyos, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsának ülései mérvadónak számítanak a legtöbb belső testületünk naptárában is, saját egyeztetéseiket is mind az SZKT köré szervezik. 25 év alatt az SZKT fogalma tagadhatatlanul összeforrott Marosvásárhely nevével, hiszen üléseink nagy részének ez a város adott otthont. Kétségtelen azonban, hogy az Ügyvezető Elnökség kezdeményezésére bevezetett úgynevezett vándor-SZKT-k is hamar az érdeklődés középpontjába kerültek. Ennek hála mára már azt mondhatjuk, hogy a Szövetség munkálatainak keretet adó testületi ülésünket sikerült elvinnünk Erdély több régiójába. Ezek az alkalmak lehetőséget nyújtanak arra, hogy a rétegtalálkozók révén, a szervező házigazdák tolmácsolásával megismerjük a helyi közösség véleményalkotóit, tapasztalatot cseréljünk, kielemezzük a felmerülő gondokat, megoldásokat keressünk ezekre. Ennek hasznosságát felismerve egyre több megyei szervezetünk jelzi, hogy házigazdaként látná vendégül az SZKT-t. Reméljük, ezt a hagyományt tovább éltetjük! Ehhez és az eredményes munkához kívánok az elkövetkezendőkben is törhetetlen elszántságot és kitartást az SZKT küldötteinek! KOVÁCS PÉTER ügyvezető elnök

3

II. AZ SZKT A Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) két kongresszusi ülés között a Szövetség legmagasabb politikai döntéshozó testülete, amely a Szövetség politikai értékpluralizmusát jeleníti meg. Az SZKT a romániai magyar közösség belső parlamentjeként működik, a nyitottság, az átláthatóság, a szabályosság, a hatékonyság elve alapján, a magyarság sokszínűségét, minden ideológiai, politikai csoportosulás aktív jelenlétét tükrözve.

4

ÖSSZEFOGLALÓ AZ SZKT 4 ÉVES MŰKÖDÉSÉRŐL • 2011–2015

III. AZ SZKT HATÁSKÖRE

• középtávú (két kongresszus közötti) stratégiákat fogadhat el; • szakpolitikai irányelveket fogad el; • törvényhozási prioritásokat fogadhat el a Szövetség számára; • határozatokat hozhat a Szövetség működésére és szervezésére vonatkozó olyan kérdésekben, amelyek nem igényelnek alapszabályzat- vagy programmódosítást; • megválasztja az SZKT elnökét és az Állandó Bizottságát: alelnököket és titkárokat; • a szövetségi elnök javaslatára kinevezi az ügyvezető elnököt, valamint listán megerősíti az Ügyvezető Elnökség tagjait; • megválasztja a Szabályzatfelügyelő, az Etikai, illetve az Ellenőrző Bizottságok tagjait; • elfogadja az SZKT, SZE, SZÁT és a KAT működési szabályzatát; • elfogadja az Ügyvezető Elnökség szervezési és működési szabályzatát; • elfogadja a Szabályzatfelügyelő, az Etikai, illetve az Ellenőrző Bizottságok működési szabályzatát; • elfogadja a parlamenti csoport működési szabályzatát; III. AZ SZKT HATÁSKÖRE

5

• szabályozza a parlamenti képviselők és szenátorok, valamint az önkormányzati képviselők jelölésének eljárását; • dönt a Szövetség kormányzati szerepvállalásáról, illetve a Szövetség nemzetközi szervezetekhez való csatlakozásáról vagy az ezekkel kötött partnerségről; • dönt a Szövetség önkormányzati, parlamenti, illetve az európai parlamenti képviselőjelöltek kiválasztásának szabályozásáról; • évente meghallgatja az ügyvezető elnök tevékenységi beszámolóját, és kiértékelheti az Ügyvezető Elnökség tagjainak a tevékenységét; • szövetségi képviselői indítvány esetében meghallgatja az Ügyvezető Elnökség vagy szövetségi kormányzati tisztségviselő kérdéssel kapcsolatos beszámolóját; • meghallgatja a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság állásfoglalásait azokban az esetekben, amelyekben jelentéstételre kérte fel; • évente, illetve a mandátum lejártakor kiértékeli a Szövetség kormányzati tisztséget betöltő tisztségviselőinek tevékenységét; • évente, illetve a mandátum lejártakor meghallgatja és értékeli a parlamenti csoport beszámolóját; • indokolt esetben dönthet a testületek és szervezetek újraszervezéséről

6



• szövetségi elnök; • volt szövetségi elnökök (akik legalább két teljes mandátumot gyakoroltak); • ügyvezető elnök; • parlamenti képviselők, szenátorok és európai parlamenti képviselők; • megyei/területi elnökök, illetve amennyiben a megyei/területi elnök parlamenti mandátummal rendelkezik, az MKT/TKT által az elnök javaslatára megbízott személy; • a megyei tanácsok elnökei, illetve azon megyékből, ahol nincs megyei tanácselnök, ott a me• • •

gyei tanács alelnökei – amennyiben azok megyei/területi elnökök is, az MKT/TKT által az elnök javaslatára megbízott személy; 74, a megyei/területi szervezeteken belül küldöttgyűlés által megválasztott képviselő; a Szövetségen belül működő platformok 2-2 küldöttje; a választott képviselők 15%-ával egyenlő, az RMDSZ-szel országos szinten társult országos ifjúsági egyeztető tanács által kinevezett küldött.


7

• az RMDSZ Nőszervezete mindenkori országos elnökségének tagjai, de nem több mint 11 képviselő; • a municípiumok polgármesterei. Emellett a történelmi magyar egyházfők, valamint a KAT állandó bizottsága tanácskozási joggal vehetnek részt az SZKT ülésein. Az SZKT 2011. június 25-i ülésén Biró Rozáliát választotta meg az elnöki tisztségbe. Az SZKT Állandó Bizottságának (ÁB) tagjait az SZKT 2011. szeptember 17-i ülésén választották meg: alelnökök – Péter Ferenc, Olosz Gergely, Buday Richárd és Vida Noémi – titkárok: Babos Aranka, Erdei-Dolóczki István, ennek összetétele az SZKT 2013. november 23-i ülésén az alábbiak szerint módosult: alelnökök – Péter Ferenc, Klárik László, Décsei Atilla Lehel és Vida Noémi, titkárok – Takács Aranka és Erdei D. István. 2011 júniusa és 2013 májusa között az SZKT keretén belül az alábbi kilenc platform fejtett ki tevékenységet: Kereszténydemokrata Platform, Nemzeti Szabadelvű Platform, Nők a Nőkért Platform, Szabadelvű Kör Platform, Szociáldemokrata Platform, Romániai Magyar Vállalkozói Platform, Határok Nélküli Esélyegyenlőség Platform, Erdélyi Magyar Kezdeményezés Platform, Romániai Magyar Kisgazda és Kisvállalkozói Mozgalom Platform, majd a 10. Kongresszuson módosított Alapszabályzat értelmében a platformok száma ötre csökkent, az alábbiak szerint: Kereszténydemokrata Platform, Nemzeti Szabadelvű Platform, Szabadelvű Kör Platform, Szociáldemokrata Tömörülés Platform, Romániai Magyar Kisgazda és Kisvállalkozó Mozgalom Platform.

8


Az SZKT-képviselők ideológiailag tíz frakcióban csoportosultak, garantálva ezáltal a testületen belül a sokszínűséget, a vélemény szabad megnyilvánulásának lehetőségét: Székelyföldi frakció, Partium frakció, Belső-Erdély frakció, Novum Forum frakció, Szórvány frakció, Kereszténydemokrata frakció, Tulipán frakció, Nemzeti Szabadelvű frakció, MIÉRT frakció, Progresszív frakció. A 2013. május 11-i Nagyszebeni SZKT-ülésen tizenegyedikként megalakult a Székelyföldi Ifjúsági frakció is. Minden SZKT-t az Egyeztető Kerekasztal munkálatai előztek meg. Ezen az ülésen részt kell vennie a szövetségi elnöknek, az SZKT elnökének, valamint az SZKT-ban működő frakciók elnökeinek. 1. Frakcióba nem tartozó SZKT-tagok Kelemen Hunor

Beszterce-Naszód Csík CSík Szatmár Szatmár

Markó Béla Fehér Gábor Antal Attila Bors Béla Balogh Sándor Riedl Rudolf

szövetségi elnök, parlamenti képviselő volt szövetségi elnök, szenátor választott tag választott tag területi elnök megbízottja választott tag MT-alelnök


9

Szatmár Szatmár Szilágy Temes Történelmi Máramaros RMDSZ Nőszervezet RMDSZ Nőszervezet

Pataki Csaba Véron András Lakatos Sándor Halász Ferenc Pesek Szilárd Marina Ida-Magdolna Csóti Emese

szenátor választott tag megyei elnök megbízottja megyei elnök választott tag választott tag választott tag

Hajdú Áron Hajdu Gábor Tánczos Barna Klárik László Bende Sándor Mik József Laczkó-Albert Elemér Gábor László Antal Árpád Kis József Pál Szilágyi Zoltán Tamás Sándor Tóth Birtan Csaba Bölöni Dávid Varga Attila Antal István Benedek Árpád Csaba Bunta Levente Zoltán Rafai Emil Lázár Zoltán Verestóy Attila

választott tag választott tag szenátor szenátor területi elnök választott tag választott tag választott tag választott tag választott tag választott tag MT-elnök választott tag választott tag választott tag képviselő választott tag választott tag választott tag választott tag szenátor

2. Székelyföld Frakció: Csík Csík Csík Háromszék Gyergyó Gyergyó Gyergyó Gyergyó Háromszék Háromszék Háromszék Háromszék Háromszék Háromszék Háromszék Udvarhelyszék Udvarhelyszék Udvarhelyszék Udvarhelyszék Udvarhelyszék Udvarhelyszék

Frakcióvezető: Tánczos Barna, helyettes: Birtalan József, titkár: Grüman Róbert Megjegyzések: 1) Az alakulás óta a frakcióból kivált Gyerkó László (volt szenátor), illetve Illés Andrea (lemondott) helyett Háromszék képviseletében Demeter Ferenc nyert SZKT-tagságot, aki mostanig nem nyilatkozott, belép-e a frakcióba vagy sem. 2) Bokor Tibor a 2012-es önkormányzati választásokon Kézdivásárhely polgármestere lett, így elvesztette szenátorként betöltött SZKT-képviselői mandátumát. 2013 májusában Olosz Gergely lemondott szenátori mandátumáról. Ráduly Róbert Csík területi választott SZKT-képviselő helyét Antal Attila vette át (2013. április). Tánczos Barna a 2012-es parlamenti választásokon szenátor lett, helyébe mint választott képviselő Kozma István lett, aki az Itthon, fiatalon mozgalom frakcióba lépett be.

10


3. Partium Frakció: Arad Arad Bihar Bihar Bihar Bihar Bihar Bihar Bihar Nagybánya Nagybánya Nagybánya Szatmár Szatmár Szatmár Szatmár Szilágy Szilágy Szilágy Szilágy Bihar

Bognár Levente Király András Biró Rozália Bradács Alíz Ildikó Hasas János Kiss Sándor Nyakó József Pásztor Sándor Szíjjártó Zoltán Ludescher István Vicsai János Vida Noémi Gaman Mihály Gáti István Ilyés Gyula Kovács Jenő Csóka Tibor Dombi Attila-János Szilágyi Róbert Boncidai Csaba Cseke Attila

megyei elnök választott tag SZKT-elnök, szenátor választott tag választott tag MT-alelnök megyei elnök megbízottja választott tag választott tag választott tag választott tag területi elnök megyei elnök megbízottja választott tag választott tag választott tag MT-alelnök választott tag megyei elnök megbízottja választott tag képviselő

Megjegyzések: 1) Cseke Attila 2014 decemberében átlépett a Tulipán frakcióból a Partium frakcióba. 2) A 2015. március 28-i SZKT-ülés előtt Kovács Jenő helyett Cseke Attila lett a frakcióvezető. 4. Belső-Erdély Frakció: Fehér Fehér Kolozs Kolozs Kolozs Kolozs Kolozs Kolozs Kolozs Kolozs

Ladányi Árpád Csaba Köble Csaba Máté András Levente Fekete Emőke László Attila Oláh Emese Póka András György Deák Ferenc Szedilek Lenke Vákár István

megyei elnök választott tag képviselő választott tag szenátor megyei elnök megbízottja választott tag választott tag választott tag MT-alelnök


11

5. Novum Forum Frakció: RMDSZ vezetőség Maros Maros Maros Maros Maros Maros Maros Maros Maros Maros Maros Maros Maros Maros Maros

Borbély László Brassai Zsombor Peti András Balogh József Csép Éva Andrea Szabó Albert Dávid Csaba Osváth Csaba Gáll Ernő Kelemen Atilla Kelemen Atilla-Márton Vass Levente Ilyés Tóth Sándor Péter Ferenc Simon István Frunda György

volt politikai alelnök, képviselő megyei elnök választott tag választott tag választott tag választott tag választott tag választott tag választott tag képviselő MT-alelnök választott tag választott tag választott tag választott tag választott tag

Frakcióvezető: Kelemen Atilla, helyettes: Borbély László Megjegyzés: Kerekes Károly képviselő a 2013. nov. 23-i SZKT-n átlépett a Progresszív frakcióba. Frunda György 2014 februárjában a Kereszténydemokrata frakcióból átlépett a Novum Forum frakcióba. 2014 márciusától a Maros Megyei Tanács alelnöke Kelemen Atilla-Márton lett (Lokodi Edit Emőke helyett, aki visszavonult). 6. Szórvány Frakció: Beszterce-Naszód Brassó Brassó Brassó Hunyad Hunyad Krassó-Szörény Krassó-Szörény Szeben Szeben Temes

Décsei Atilla Lehel Kovács Attila Géczi Gellért Tóásó Áron Zoltán Winkler Gyula Dezméri István Bálint Mihály Pénzes Tünde Balázs Béla Attila Benedek Zakariás Molnár Zsolt

megyei elnök megyei elnök választott tag választott tag EP-képviselő megyei elnök megbízottja megyei elnök választott tag megyei elnök választott tag képviselő

Frakcióvezető: Winkler Gyula, helyettes: Kovács Attila

12


7. Kereszténydemokrata Frakció: Brassó Csík Csík Kolozs Szatmár Szilágy Kereszténydemokrata Platform Kereszténydemokrata Platform Szilágy Gyergyó Háromszék

Szente László Korodi Attila Sógor Csaba Horváth Anna Erdei D. István Seres Dénes Kelemen Kálmán Kiss Tibor Pop Imre Moldován József Fejér László Ödön

választott tag képviselő EP-képviselő választott tag képviselő képviselő választott tag választott tag választott tag képviselő képviselő

Frakcióvezető: Frunda György kilépésével jelenleg nincs frakcióvezető. Megjegyzések: 1) Frunda György 2014 februárjában a Kereszténydemokrata frakcióból átlépett a Novum Forum frakcióba. 2) A 2014. december 13-i SZKT óta Moldován József a frakcióvezető. 8. Tulipán Frakció: RMDSZ-vezetőség Arad Bihar Csík Háromszék Szatmár Háromszék Szatmár Bihar Bihar

Kovács Péter Faragó Péter Szabó Ödön Borboly Csaba Markó Attila Kereskényi Gábor Tischler Ferenc Magyar Lóránd Ritli László Csongor Grim András

ügyvezető elnök választott tag képviselő MT-elnök képviselő képviselő megyei elnök megbízottja választott tag választott tag választott tag

Frakcióvezető: Szabó Ödön Megjegyzések: 1) Cseke Attila a 2014. dec. 13-i SZKT-ülést megelőzően átlépett a Partium frakcióba. 2) A 2014. december 13-i SZKT-ülés előtt Ritli László Csongor és Grim András Bihar megyei SZKT-képviselők beléptek a Tulipán frakcióba. 3) Lengyel Erika, Olt Megyei RMDSZ-elnök lemondott tisztségéről, így SZKT-tagságát is elvesztette.


13

9. Nemzeti Szabadelvű Frakció: Bákó Bukarest Bukarest Galac Gorj Mehedinti Suceava Temes Temes Valcea Nemzeti Szabadelvű Platform Nemzeti Szabadelvű Platform Konstanca

Pogár László Buday Richárd Vizi Krisztián Dr. Székely Levente Danciu Nicoleta Molnár Endre Hapenciuc Adriana Pastean Erika Takács Mihály Szántó Csilla Kovács Levente Dénes István Jakab Ughy István

megyei elnök területi elnök választott tag megyei elnök megyei elnök megyei elnök megyei elnök választott tag választott tag területi elnök választott tag választott tag megyei elnök

Frakcióvezető: Buday Richárd Megjegyzés: Kovács Levente (Nemzeti Szabadelvű platform) és Ughy István (Konstanca) a 2013. nov. 23-i SZKT-n a frakció tagja lett. 10. MIÉRT Frakció: Hunyad Ifjúsági szervezetek Ifjúsági szervezetek Ifjúsági szervezetek Ifjúsági szervezetek Ifjúsági szervezetek Ifjúsági szervezetek Ifjúsági szervezetek Ifjúsági szervezetek Ifjúsági szervezetek Ifjúsági szervezetek

Takács Aranka Bodor László Antal Lóránt Molnár Gábor Debreczeni Sándor Széll Lőrincz Erős Levente Kovács Máté Demyen István Jakab Adorján Szabó József

választott tag választott tag választott tag választott tag választott tag választott tag választott tag választott tag választott tag választott tag választott tag

Frakcióvezető: Bodor László Megjegyzés: A 2013. május 11-i SZKT-ülésen Fancsali János, Lőrincz Csilla és Grünstein Szabolcs belépett az Itthon, fiatalon mozgalom frakcióba.

14


11. Progresszív Frakció: Kolozs Történelmi Máramaros Szabadelvű Kör Platform Szabadelvű Kör Platform Szociáldemokrata Platform Szociáldemokrata Platform Romániai Magyar Kisgazda és Kisvállalkozó Mozgalom Platform Romániai Magyar Kisgazda és Kisvállalkozó Mozgalom Platform Maros Kolozs

Eckstein Kovács Péter Béres István László Babóczi Imre Hegedüs Csilla Gál Éva Kira Miklós Boros Gyula

választott tag területi elnök választott tag választott tag választott tag választott tag választott tag

Szász László

választott tag

Kerekes Károly Csoma Botond

képviselő választott tag

Frakcióvezető: Bognár Zoltán Megjegyzések: 1) Boros János Kolozs megyei SZKT-képviselő (a frakció volt tagja) 2012 nyarán elhunyt. 2) Csoma Botond Kolozs megyei SZKT-tag 2014 elején lépett be a frakcióba (kivált a Belső Erdély frakcióból). 3) A 2014. december 13-i SZKT-ülés előtt a Romániai Magyar Kisgazda és Kisvállalkozó Mozgalom Platform két korábbi képviselője (Papp Attila és Miklea István) helyett Boros Gyula és Szász László lett SZKT-képviselővé választva. í4) 2015 márciusában Bognár Zoltán lemondott SZKT-képviselői mandátumáról, helyette a Szabadelvű Kör platform választott SZKT-képviselője Babóczi Imre lett. 12. Székelyföldi Ifjúsági Frakció: Háromszék Csík Háromszék MIÉRT MIÉRT Udvarhelyszék Háromszék Udvarhelyszék Csík Udvarhelyszék

Demeter Ferenc Kozma István Ajgel Ágnes Grünstein Szabolcs Lőrincz Csilla Fancsali János Grüman Róbert Birtalan József Becze István Biró Barna Botond

választott tag választott tag választott tag választott tag választott tag választott tag választott tag választott tag választott tag területi elnök megbízottja

Frakcióvezető: Demeter Ferenc Megjegyzések: Itthon, fiatalon mozgalom frakció – megalakult a 2013. május 11-i SZKT-n Frakcióvezető-helyettes: Kozma István A frakció a 2014. március 1-i SZKT-n felvette a Székelyföldi Ifjúsági frakció elnevezést.

A frakciókra vonatkozó adatokat az SZKT titkársága saját nyilvántartásai alapján állította össze.


15


Az SZKT számos kiemelkedő fontosságú problémát tárgyalt: a 2012. évi önkormányzati választások jelöltállítási kritériumainak és módszereinek, valamint ütemtervének elfogadása, a 2012-es parlamenti választásokkal kapcsolatos döntések meghozatala (a választások előkészítésére és a jelöltállítás lebonyolítására szóló határozat elfogadása), a 2014-es európai parlamenti választásokra vonatkozó teendők, az ezzel kapcsolatos politikai és stratégiai döntések, valamint a jelöltlista elfogadása, a 11. és 12. Kongresszussal kapcsolatos határozatok és döntések meghozatala, azok időpontjáról és előkészítéséről, a szövetségi testületek működési szabályzatainak elfogadása,

• • • • •

16


• az RMDSZ családtámogató és gyermekvállalást ösztönző cselekvési tervének és szórvány cselekvési tervének, valamint az RMDSZ közép- és hosszú távú oktatáspolitikájának elfogadása, • a 2013-as esztendő Bethlen Gábor és Kós Károly emlékévvé való nyilvánítása, • 2012 decemberében az RMDSZ kormányzati szerepvállalásáról, majd 2014 végén a kormányból való kilépésről döntöttünk, • állásfoglalásokat és nyilatkozatokat fogalmaztunk meg a magyar nemzeti kisebbség ér-

dekképviselete és érdekérvényesítése mellett (a Székely Mikó Kollégiumról, a Markó Attila, Marosán Tamás és Silviu Clim elleni igazságtalan bírósági ítéletről, az 1989-es rendszerváltás 25 éves évfordulójával kapcsolatban).


17

VI. SZKT-ÜLÉSEK IDŐPONTJAI, HELYSZÍNEI ÉS NAPIRENDI PONTJAI 1. 2011. június 25., Marosvásárhely Napirendi pontok: SZKT- képviselők mandátumigazolása Az SZKT elnökének megválasztása A főtitkárhelyettesek kinevezésének megerősítése A szövetségi elnök politikai tájékoztatója Az SZKT működési szabályzatának elfogadása A Főtitkárság szervezési és működési szabályzatának elfogadása A regionális (Belső-Erdélyi, Partiumi és Székelyföldi) önkormányzati tanácsok szervezési és működési szabályzatának elfogadása Az SZKT szakbizottságainak megalakítása

• • • • • • • •

Az SZKT által tisztségükben megerősített főtitkárhelyettesek: Hegedüs Csilla – Kulturális Főosztály Horváth Anna – Önkormányzati Főosztály Székely István – Társadalomszervezési Főosztály Bodor László – Program és Ifjúsági Főosztály 2. 2011. szeptember 17., Marosvásárhely Napirendi pontok: A szövetségi elnök politikai tájékoztatója Az Állandó Bizottság tagjainak megválasztása Az Oktatási Főosztályt vezető főtitkárhelyettes tisztségének megerősítése A Szövetségi Szabályzatfelügyelő, Etikai és Fegyelmi és Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztása A Szövetségi Állandó Tanács működési szabályzatának elfogadása Az RMDSZ parlamenti csoportjának szervezési és működési szabályzatának jóváhagyása Az Országos Önkormányzati Tanács működési szabályzatának elfogadása

• • • • • • •

Az SZKT határozata értelmében az Oktatási Főosztályt vezető főtitkárhelyettes Magyari Tivadar. 3. 2011. december 17., Sepsiszentgyörgy Napirendi pontok: A szövetségi elnök politikai tájékoztatója Politikai vita

• •

18


• Az RMDSZ „Együttműködés a magyar jövőért” családtámogató és gyermekvállalást ösztönző cselekvési tervének elfogadása • Az RMDSZ „Minden magyar számít” elnevezésű szórvány cselekvési tervének elfogadása • Ezüstfenyő-díjátadás Ez alkalommal került sor a 2011. évi Ezüstfenyő díjak átadására, melyekkel az alábbi személyek tevékenységét értékelték: Jakab Károly nyugdíjas agrármérnök, Kresz Béla szervezési referens, Gellért Gyula, az Érmelléki Református Egyházkerület volt esperese, Bacsó László, Bihardiószeg polgármestere, Szegedi László Tamás lelkész-esperes, szórványkollégium-vezető, Bors Béla, az RMDSZ Csík területi szervezetének alelnöke, Pálosy János mérnök, Szabó Á. Rudolf, az RMDSZ Gyergyó területi szervezetének ügyvezető elnöke, Balázsi Dénes, Bardóc polgármestere, Bálint Olga igazgató, Dezméri István, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének ügyvezető elnöke, Boros János építkezési tanácsadó, Egyed Péter egyetemi tanár, Nagy Péter, az RMDSZ Krassó-Szörény megyei szervezetének alelnöke, Dénes Irénke igazgató, Nagy Márton, Koronka polgármestere, Pataki Enikő iskolaigazgató, Rácz Éva miniszteri tanácsos, Tóth Ferenc vezérigazgató-helyettes, Bogdán Zsolt-Miklós esperes, Molnár József, Szilágyszeg polgármestere, Halász Ferenc főtanfelügyelő-helyettes, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke, Dr. Márton Pál Árpád nyugdíjas sebész, főorvos, Sándor Kálmán elnök, Szabó István-Károly főtanfelügyelő-helyettes, Hegyeli Attila néprajzkutató, Kónya László nyugdíjas pedagógus, Barna Gergő szociológus, Kiss Tamás szociológus.

VI. SZKT-ÜLÉSEK IDŐPONTJAI, HELYSZÍNEI ÉS NAPIRENDI PONTJAI

19

4. 2012. február 25., Marosvásárhely Napirendi pontok: A szövetségi elnök politikai tájékoztatója Politikai vita Az önkormányzati választásokra vonatkozó jelölési szabályzat elfogadása Az önkormányzati választások ütemtervének elfogadása A kampányfőnök tisztségének megerősítése

• • • • •

5. 2012. július 1., Marosvásárhely Napirendi pontok: A szövetségi elnök politikai beszámolója A Főtitkárság tevékenységi beszámolója Politikai vita, az önkormányzati választások kielemzése A Székely Mikó Kollégiumról szóló Állásfoglalás elfogadása A Marosvásárhelyi RMDSZ-szervezet átalakítására vonatkozó határozati javaslat elfogadása A 2012-es parlamenti választások előkészítéséről és a jelöltállítás lebonyolításáról szóló határozati javaslat elfogadása A Giurgiu és a Vaslui megyei RMDSZ-szervezetek megalakulásának SZKT általi jóváhagyása

• • • • • • •

6. 2012. szeptember 29., Zilah Napirendi pontok: A szövetségi elnök politikai tájékoztatója Politikai vita A parlamenti választásokkal kapcsolatos döntések meghozatala A regionális önkormányzati tanácsok és az Országos Önkormányzati Tanács működési szabályzatának elfogadása

• • • •

7. 2012. december 15., Marosvásárhely Napirendi pontok: Az önkormányzati főtitkárhelyettes tisztségének megerősítése A szövetségi elnök politikai tájékoztatója Az országos kampánystáb beszámolója a 2012-es parlamenti választásokról Politikai vita

• • • •

20


• Határozat a Szövetségi Állandó Tanács felhatalmazásáról, hogy döntsön az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának kérdéskörében

Az SZKT határozata értelmében az Önkormányzati Főosztályt vezető főtitkárhelyettes Ilyés Gyula. 8. 2013. február 23., Marosvásárhely Napirendi pontok: A szövetségi elnök politikai tájékoztatója Az RMDSZ 11. Kongresszusával kapcsolatos döntések meghozatala Határozat a 2013-as esztendő Bethlen Gábor és Kós Károly emlékévvé való nyilvánításáról Ezüstfenyő-díjátadás

• • • •

Ez alkalommal került sor a 2012. évi Ezüstfenyő díjak átadására, melyekkel az alábbi személyek tevékenységét értékelték: Dr. Asztalos László főorvos, Bálint Erzsébet tanítónő, a Krassó-Szörény megyei RMDSZ egyik alapító tagja, Béres István László, az RMDSZ Történelmi Máramaros Területi Szervezetének elnöke, Csehi Árpád, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének elnöke, a megyei tanács elnöke, Farkas Zoltán Balázs János közgazdász, Ferkő Jenő, nagyváradi erdészmérnök, Gudor Kund Botond, a nagyenyedi Református Egyházmegye esperese, a Bod Péter Megyei Művelődési, Közoktatási és Műemlékvédő Alapítvány elnöke, Hajdó Levente, az RMDSZ farkaslaki szervezetének elnöke, Illyés István nyugalmazott radiológus főorvos, Illyés Tóth Sándor mezőcsávási vállalkozó, Kerekes Sándor, a kolozsvári külmonostori kerületi RMDSZ alapító tagja, Kolozs Megye Tanácsának volt alelnöke, Khell Levente, Arad város kerületi RMDSZ-elnöke, pedagógus, Márton Benjamin, a Temes megyei Kastély község alpolgármestere, Márton István, Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesületének igazgatója, Muresan Ildikó, Bálványosváralja polgármestere, Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Kultúráért Egyesület alelnöke, Novák Károly Eduárd paralimpiai bajnok, Osváth Csaba, Ákosfalva polgármestere, Schreiber István Ferenc nyugalmazott tanár, Szombatfalvi Török Ferenc, a Szórványtengely mozgalom társalapítója, Varga András, Szilágycseh városának polgármestere, Villand Ernő, az RMDSZ Történelmi Máramaros Területi Szervezetének politikai alelnöke, Vitályos Barna, Hegyközcsatár polgármestere, valamint Post mortem Ezüstfenyő Díjban részesült Lőrincz Zsigmond Kovászna város volt polgármestere, az RMDSZ Orbaiszéki Szervezetének volt elnöke. 9. 2013. május 11., Nagyszeben Napirendi pontok: A szövetségi elnök politikai tájékoztatója Politikai vita A szövetségi Alapszabályzat Kongresszuson való módosításának előkészítése A Program Kongresszuson történő módosításának előkészítése

• • • •

10. 2013. november 23., Marosvásárhely Napirendi pontok: A szövetségi elnök politikai tájékoztatója Politikai vita

• •


21

• Az Állandó Bizottság két új tagjának megválasztása • Az RMDSZ európai parlamenti képviselőjelöltjeinek kiválasztásáról szóló szabályzat elfogadása • Határozat elfogadása az RMDSZ oktatáspolitikájára vonatkozóan • A Szövetségi Elnökség, a Szövetségi Állandó Tanács és a Kulturális Autonómia Tanács működési szabályzatának elfogadása • Ezüstfenyő-díjátadás

Az eseményen sor került a 2013. évi Ezüstfenyő Díjak átadására. Az alábbi személyek kaptak elismerést: Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Tamás József segédpüspök, szentszéki tanácsos, kanonok, pápai prelátus; Zelenák József evangélikus-lutheránus esperes, püspökhelyettes; Dr. Bálint István, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum igazgatója és tanára, Dáné Tibor Kálmán művelődésszervező, Thoroczkay Sándor nyugalmazott történelemtanár; Dombi Attila, Sarmaság polgármestere; Kelemen Atilla Márton biológus, környezetvédelmi szakértő, Maros megyei tanácsos, Csepella János, az RMDSZ Pécska városi szervezetének alelnöke, Décsei Atilla-Lehel, az RMDSZ Beszterce-Naszód Megyei Szervezetének elnöke, Nagy Miklós Szalárd község polgármestere, a Bihar megyei RMDSZ vidékfejlesztésért felelős ügyvezető alelnöke, a 150. évfordulóját ünneplő Brassói Magyar Dalárda, Szentes Csaba, Madéfalva polgármestere, László István, a Szövetség Fehér megyei irodájának munkatársa, Păștean Erika tanítónő,

22


pszichológus, Szabó M. Attila nyugalmazott tanár, Haller Béla tanár, az RMDSZ Marosvásárhelyi Városi Szervezetének oktatásügyi alelnöke, Széman Péter tüdőgyógyász-orvos, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke, Isán Sándor, az RMDSZ Galócási Szervezetének elnöke, Segesvári Erzsébet nyugdíjas pedagógus, Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke, Makay Botond, resicabányai nyugalmazott lelkipásztor, volt megyei RMDSZ-elnök, Găman Mihai, Pusztadaróc község polgármestere, Vicsai János pedagógus, az RMDSZ Nagybánya Központú Területi Szervezetének tanügyi alelnöke, Szakács Gábor, az RMDSZ aknasugatagi szervezetének alapító tagja és elnöke, Szász Edit Ilona, a gyulafehérvári Caritas életvédő és beteggondozói szolgálatának megálmodója, Kisgyörgy Zoltán geológus, földtani és helytörténeti szakíró. 11. 2014. március 1., Marosvásárhely Napirendi pontok: A szövetségi elnök politikai tájékoztatója Politikai vita Az európai parlamenti választási lista első öt helyén szereplő jelölt felszólalása Az európai parlamenti választásokkal kapcsolatos döntések meghozatala Határozat a szövetségi elnök megbízására az RMDSZ kormányzati szerepvállalására vonatkozó tárgyalások lefolytatására

• • • • •

12. 2014. június 21., Marosvásárhely Napirendi pontok: A szövetségi elnök politikai tájékoztatója Az európai parlamenti választások kiértékelése A Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság összetételének kiegészítése

• • •

13. 2014. december 13., Marosvásárhely Napirendi pontok: A szövetségi elnök politikai tájékoztatója Az államelnök-választási kampány kiértékelése Politikai vita Határozat a kormányból való kilépésről A 12. Kongresszussal kapcsolatos döntések meghozatala A 25 évvel ezelőtti rendszerváltás évfordulójával kapcsolatos nyilatkozat elfogadása Állásfoglalás a Székely Mikó Kollégium ügyében

• • • • • • •

Ez alkalommal a Szövetség Ezüstfenyő-díjjal tüntette ki a következő személyeket: Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere, Antal János, Körösfő polgármestere, Benedek Zakariás, az RMDSZ Szeben Megyei Szervezetének alelnöke, a Szilágy megyei Haraklány község polgármestere, Dobrai Ferenc, Erdő Ernő nyugdíjas, az RMDSZ Sepsiszentgyörgyi Városi irodájának munkatársa, Fancsali János, a Farkaslaki Fiatalok Fórumának elnöke, Fekete Pál, a Maros megyei Székelyvécke polgármestere, főtiszteletű Geréd Péter pápai káplán, főesperes-plébános, Gindele Imre iskolaigazgató, Hegedüs Csilla kulturális miniszter, Kökényesdi Mihály, a Szövetség Történelmi Máramarosi Szervezetének ügyvezető elnöke, Marosán Tamás jogász, Mészár Julianna, a nagyszalontai Arany János


23

Elméleti Líceum igazgatója, Nagy Gabriella, a margittai Horváth János magyar tannyelvű elméleti líceum igazgatója, Nádudvary György Gusztáv Jenő nyugalmazott jogász, Pásztor Gabriella, a nagyváradi Szacsvay Imre Általános Iskola igazgatója, Simori Sándor, az RMDSZ Nagybányai Szervezetének alelnöke, Sipos György, Arad megyei tanácsos, Sütő-Udvari Magdolna Ilona, az RMDSZ Nőszervezet Temes megyei szervezetének elnöke, főtiszteletű Szász János pápai káplán, kanonok, Székely Ernő, Csíkszentkirály polgármestere, Szilágyi Árpád Attila, Marosnagylak alpolgármestere, Szőcs Ildikó, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatója, Tamás Mónika, az RMDSZ Gyergyó Területi Szervezetének irodavezetője, Tamási Zsolt, a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója, Tóth János, az RMDSZ Krassó-Szörény Megyei Szervezetének ügyvezető elnöke, Tóth-Páll Miklós, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának örökös tagja. 14. 2015. március 28., Zilah Napirendi pontok: A szövetségi elnök politikai tájékoztatója A Főtitkárság éves tevékenységi beszámolója Politikai vita A szövetségi Alapszabályzat Kongresszuson való módosításának előkészítése

• • • •

15. 2015. május 30., Marosvásárhely Napirendi pontok: A szövetségi elnök politikai tájékoztatója Az ügyvezető elnök és az ügyvezető alelnökök megválasztása

• •

Az SZKT határozata értelmében Kovács Péter ügyvezető elnök, ügyvezető alelnököknek pedig az alábbi személyeket választották meg: Programokért felelős főosztály: Bodor László Ifjúsági főosztály: Geréd Imre Kulturális főosztály: Hegedüs Csilla Önkormányzati főosztály: Ilyés Gyula Oktatási főosztály: Magyari Tivadar Területi szervezetekért felelős főosztály: Nagy Zoltán Társadalomszervezésért felelős főosztály: Székely István

• • • • • • •

24


VII. AZ SZKT HATÁROZATAI

• HATÁROZAT a Szövetségi Képviselők Tanácsának megválasztásáról (2011. június 25.) • HATÁROZAT a főtitkárhelyettesek tisztségének megerősítéséről (2011. június 25., 2011. szeptember 17. és 2012. december 15.) • HATÁROZAT az SZKT működési szabályzatának elfogadásáról (2011. június 25.) • HATÁROZAT az Országos Önkormányzati Tanács és a regionális önkormányzati tanácsok mű• • • • •

ködési szabályzatainak elfogadásáról (2011. június 25., 2011. szeptember 17. és 2012. szeptember 29.) HATÁROZAT a Főtitkárság szervezési és működési szabályzatának elfogadásáról (2011. június 25.) HATÁROZAT a Szövetségi Állandó Tanács működési szabályzatának elfogadásáról (2011. szeptember 17. és 2013. november 23.) HATÁROZAT az RMDSZ parlamenti csoportjának szervezési és működési szabályzatának jóváhagyásáról (2011. szeptember 17.) HATÁROZAT az RMDSZ „Együttműködés a magyar jövőért” családtámogató és gyermekvállalást ösztönző cselekvési tervének elfogadásáról (2011. december 17.) HATÁROZAT a megyei tanácselnökök jelöléséről (SZÁT 2008. március 17.)


25

• HATÁROZAT az RMDSZ „Minden magyar számít” elnevezésű szórvány cselekvési tervének elfogadásáról (2011. december 17.) • HATÁROZAT a 2012-es önkormányzati választásokra vonatkozó jelölési szabályzat elfogadásáról (2012. február 25.) • HATÁROZAT az önkormányzati választások ütemtervének elfogadásáról (2012. február 25.) • HATÁROZAT az önkormányzati választások kampányfőnöki tisztségének megerősítéséről (2012. február 25.) • HATÁROZAT a Marosvásárhelyi RMDSZ-szervezet átalakításáról (2012. július 1.) • HATÁROZAT a 2012-es parlamenti választások előkészítéséről és a jelöltállítás lebonyolításáról (2012. július 1.) • HATÁROZAT a Giurgiu és a Vaslui megyei RMDSZ-szervezetek megalakulásának SZKT általi jóváhagyásáról (2012. július 1.) • HATÁROZAT a parlamenti választások kampányfőnöki tisztségének megerősítéséről (2012. szeptember 29.) • HATÁROZAT Kelemen Hunor szövetségi elnök képviselőjelöltségéről az általa választott egyéni választókerületben (2012. szeptember 29.) • HATÁROZAT a Szövetségi Állandó Tanács döntéshozatali felhatalmazásáról az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának kérdéskörében (2012. december 15.) • HATÁROZAT az RMDSZ 11. Kongresszusa kongresszusi biztosának személyéről és hatásköréről (2013. február 23.) • HATÁROZAT az RMDSZ 11. Kongresszusának helyszínéről és időpontjáról (2013. február 23.) 26


• HATÁROZAT a kongresszusi mandátumok elosztásáról (2013. február 23.) • HATÁROZAT az RMDSZ 11. Kongresszusának előkészítési ütemtervéről (2013. február 23.) • HATÁROZAT a kongresszusi képviselet kiválasztásáról (2013. február 23.) • HATÁROZAT az Alapszabályzat-módosító és a kongresszusi dokumentumokat kidolgozó bizottságok struktúrájára vonatkozóan (2013. február 23.) • HATÁROZAT a 2013-as esztendő Bethlen Gábor és Kós Károly emlékévvé való nyilvánításáról (2013. február 23.) • HATÁROZAT az RMDSZ Alapszabályzatának Kongresszus általi elfogadására vonatkozóan (2013. május 11.) • HATÁROZAT az RMDSZ Programjának Kongresszus általi elfogadására vonatkozóan (2013. május 11.) • HATÁROZAT az RMDSZ európai parlamenti képviselőjelöltjeinek kiválasztásáról szóló szabályzatról (2013. november 23.) • HATÁROZAT a helyi oktatáspolitikai cselekvési tervek kialakításáról (2013. november 23.) • HATÁROZAT a Szövetségi Elnökség működési szabályzatáról (2013. november 23.) • HATÁROZAT az RMDSZ európai parlamenti képviselőjelöltjeinek rangsorolásáról (2014. március 1.) • HATÁROZAT az RMDSZ kormányra lépésének feltételeivel kapcsolatos megbeszélések lefolytatásáról (2014. március 1.) • HATÁROZAT a kormányból való kilépésről szóló SZÁT-határozat elfogadásáról (2014. december 13.) • HATÁROZAT az RMDSZ 12. Kongresszusának helyszínéről és időpontjáról (2014. december 13.) • HATÁROZAT a 12. Kongresszus kongresszusi biztosának személyéről és hatásköréről (2014. december 13.) • HATÁROZAT az RMDSZ 12. Kongresszusának előkészítési ütemtervéről (2014. december 13.) • HATÁROZAT a kongresszusi képviselet kiválasztásáról (2014. december 13.) • HATÁROZAT a kongresszusi mandátumok elosztásáról (2014. december 13.) • HATÁROZAT az Alapszabályzat-módosító és a kongresszusi dokumentumokat kidolgozó bizottságok struktúrájára vonatkozóan (2014. december 13.)


27

VIII. AZ SZKT ÁLLÁSFOGLALÁSAI ÉS KÖZPOLITIKAI DÖNTÉSEI HATÁROZAT az RMDSZ „Minden magyar számít” elnevezésű szórvány cselekvési tervének elfogadásáról • 2011. december 17., Sepsiszentgyörgy A Szövetségi Állandó Tanács 2010. február 24-i ülésén határozatot fogadott el, és javaslatot tett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség 10. Kongresszusának, hogy november 15-ét, Bethlen Gábor születésnapját, az Összefogás jegyében a Magyar Szórvány Napjává nyilvánítsa. A határozattervezet ezáltal csatlakozik ahhoz a felhíváshoz, amelyet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Hunyad megyei és háromszéki szervezetének képviselői az alábbi nyilatkozatban fogalmaztak meg: Fontosnak tartjuk, és egyben kezdeményezzük, hogy november 15-ét, Bethlen Gábor fejedelem születésének napját a Magyar Szórvány Napjává nyilvánítsuk. Legyen ez az a nap, mikor a magyar nemzet jobban odafigyel a szórványmagyarságra rendezvények, híradások, előadások, konferenciák, közösségépítő programok révén. Bethlen Gábor, Kún Kocsárd és még nagyon sok előttünk járó személyiség nyomdokain haladva komoly esély van arra, hogy az összmagyar szolidaritás megteremtse a magyar nemzet pozitív jövőképét, megeddze a székelység jövőbe vetett hitét, erősítse a szórványmagyarság valós alapokon nyugvó optimizmusát. Ehhez járulhat hozzá a Magyar Szórvány Napja is. Csatlakozzon kezdeményezésünkhöz! A felhívást Demeter László megyei tanácsos, a Kún Kocsárd Egyesület elnöke, Babos Aranka, az RMDSZ vajdahunyadi elnöke, Nemes Előd szórványprogram-felelős, Kovászna Megye Tanácsa, Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke látta el kézjegyével. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség 10. Kongresszusa november 15-ét, Bethlen Gábor születésnapját, az Összefogás jegyében a Magyar Szórvány Napjává nyilvánítja, beleértve a csángó magyar közösségeket is. HATÁROZAT az RMDSZ „Együttműködés a magyar jövőért” családtámogató és gyermekvállalást ösztönző cselekvési tervének elfogadásáról • 2011. december 17., Sepsiszentgyörgy A 2011. évi romániai népszámlálás részeredményei által mutatott népességfogyási tendenciák előtérbe helyezik egy hatékony családtámogatási rendszer kialakításának szükségességét. Az államnak el kell ismernie, hogy a gyermekvállalás által egy többletteher nehezedik a családokra, és be kell látnia, hogy a gyermekvállalás a fenntartható gazdasági fejlődés alapját jelentheti. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség ebben a kérdésben minden eddiginél határozottabban kíván fellépni, és cselekvő-kezdeményező szerepet vállal egy széles körű társadalmi együttműködés kialakításában. Ennek értelmében az RMDSZ útjára indítja az Együttműködés a magyar jövőért családpolitikai kezdeményezést, amely megállíthatja a népességfogyás folyamatát. Ezt a tevékenységet két síkon bonyolítjuk le:

28


1. Családbarát közösségek Az RMDSZ 2012-től kezdődően, a „Családbarát közösségek” önkormányzati programon keresztül, helyi költségvetésekből finanszírozott családtámogatási és gyermekvállalást ösztönző kezdeményezést indít, együttműködve a civil-, ifjúsági és egyházi szervezetekkel. A Szövetség színeiben, illetve támogatásával mandátumot nyert önkormányzati tisztségviselők érvényesítik a következőket: a településfejlesztésben érvényesíti a „Családbarát közösségek” program kritériumrendszerét (lásd a mellékletben); a 2012-es helyi költségvetésekbe belefoglalják a családtámogató és gyermekvállalást ösztönző programok finanszírozását, ezek kivitelezésében együttműködnek a civil-, ifjúsági és egyházi szervezetekkel. A program megvalósításában élen járó önkormányzatok erőfeszítésének elismerésére az RMDSZ évente, a Család Nemzetközi Világnapja alkalmából (május 15.) megítéli a „Családbarát közösségek” díjat azon önkormányzatok számára, melyek nem csupán szavakban vagy a törvények minimális szintű teljesítésével, hanem ezen túlmenően is támogatják a gyermeket nevelő családokat.

• •

2. Családbarát törvénykezés Az RMDSZ egy hatékony családtámogatási és gyermekvállalást ösztönző törvénykezési, valamint kormányzati intézkedéscsomagot dolgoz ki, amelynek alapját az Európai Unióban már alkalmazott jó gyakorlatok jelenthetik. A javaslatcsomag általános célja, hogy egyidejűleg serkentse a gyermek- és a munkavállalást, kiemelt figyelmet fordítva a következőkre: a nők munkába való visszakerülésének elősegítése; a gyermeket nevelő anyák részmunkaidős munkavállalásának ösztönzése; a gyermekvállalás adópolitikai ösztönzése; a gyermeket nevelő családok számára fenntartott szociális háló erősítése.

• • • •

Állásfoglalás a Székely Mikó Kollégiumról • 2012. július 1., Marosvásárhely A Romániai Magyar Demokrata Szövetség felháborodva és értetlenül fogadja azt a döntést, hogy Markó Attila államtitkárt három év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság alapfokon. A Korrupcióellenes Ügyészség közérdek elleni hatalommal való visszaélés vádjával indított eljárást a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása miatt. Határozottan elítéljük a Markó Attila ellen folyó bűnvádi eljárást, az alapfokon meghozott döntést igazságtalannak tartjuk. Az RMDSZ megalakulása óta az elkobzott és államosított egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáért harcolt, sokszor nagyon erős és negatív politikai ellenszélben. Ma már a Szövetségnek köszönhetően számos egyházi és magáningatlan került vissza jogos tulajdonosához, a restitúciós folyamatnak azonban távolról sincs vége. 1990 óta az RMDSZ tisztségviselői ezért is dolgoznak. Ezt tette Markó Attila is, aki politikai pályája során több mint 1000 államosított ingatlan visszaszolgáltatásában segített. A bíróság alapfokú döntése során nem csak Markó Attila államtitkárt hurcolják meg, hanem visszaállamosítják a Székely Mikó Kollégium épületét, és 1,1 millió lejes kártérítés kifizetésére kötelezik a református egyházat. Ezt a jogállamiság teljes mértékű lábbal tiprásának tartjuk, és úgy véljük, az erdélyi magyar közösséget ért egyik legaljasabb támadásról van szó.


29

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség megengedhetetlennek és elfogadhatatlannak tartja, hogy ilyen tisztességtelen módon kompromittáljanak egy felelős politikust, aki a romániai magyar közösség és a Szövetség érdekeit tartva szem előtt végezte feladatait. Felháborítónak tartja ugyanakkor, hogy a román igazságszolgáltatás ezzel a döntésével gyakorlatilag visszafordítja az időt, és a legsötétebb kommunista érát idézi, amikor egy egyházi ingatlan visszaállamosításáról dönt. Mindez azt bizonyítja, hogy Romániában továbbra is etnikai és politikai jellegű bírósági döntések születnek, az igazságszolgáltatás valós reformja még nem történt meg.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az erdélyi magyar történelmi egyházak az elmúlt 22 esztendőben az együttműködés fontosságát felismerve egységes cselekvési terv mentén, közösen, folyamatosan konzultálva foglalkozott az elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatásával. Romániában megközelítőleg 1700 államosított ingatlant kértek vissza az erdélyi magyar történelmi egyházak a restitúciós törvények alapján, az ingatlan-visszaigényléseiknek körülbelül kétharmada, mintegy ezer épület esetében született kedvező döntés. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség szolidaritást vállal Markó Attilával és a bűnvádi eljárás két másik vádlottjával, Marosán Tamással, az Erdélyi Református Egyházkerület volt jogi tanácsadójával, valamint Silviu Climmel, az igazságügyi minisztérium volt tanácsadójával. Kiállunk mellettük, biztosak vagyunk abban, hogy az ellenük felhozott vádak alaptalanok, és bízunk abban, hogy a most zajló politikai per minél hamarabb lezárul. Úgy véljük, Markó Attila ügye nem egyéb, mint boszorkányüldözés, rossz szándékú meghurcolás, amely nyilvánvalóan a magyar érdekképviselet ellen is irányul.

30


Biztosítjuk a visszaszolgáltatási ügyben érintetteket és a közvéleményt, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség mindent megtesz annak érdekében, hogy a Mikó-per ügye eljusson a legfontosabb nemzetközi fórumokhoz, ugyanakkor széles körű társadalmi szolidaritás kifejezésére kérjük az egyházakat, a civil társadalmat, az egész erdélyi magyar közösséget! Határozat a helyi oktatáspolitikai cselekvési tervek kialakításáról • 2013. november 23., Marosvásárhely Tekintettel arra, hogy az oktatási törvény hangsúlyos decentralizációs elemeket tartalmaz, és a szubszidiaritás jegyében a tanintézetek működtetését a korábbiaknál nagyobb mértékben és több vonatkozásban a helyi közösségekre bízza, illetve lehetővé teszi, hogy oktatási intézmények valóban övezetfejlesztési műhelyekké váljanak, a közérdeket szolgálják; figyelembe véve, hogy a célként kitűzött kulturális autonómia már most megköveteli a helyi közösség pontos önismeretét, tényszerű helyzetelemzését; hangsúlyt fektetve arra a tényre, hogy az oktatás problémái, zavarai, várható veszélyei, esetleges konfliktushelyzetei, illetve a rájuk adandó válaszok egyre erősebben helyi jellegűek; felismerve, hogy a demográfiai változások – a születésszám visszaesése –, de annak következményei is differenciáltan jelentkeznek régióként; hivatkozva az RMDSZ Alapszabályzat 50. cikkelyének a) és b) pontjára a Szövetségi Képviselők Tanácsa elhatározza, hogy az RMDSZ oktatáspolitikájának kiemelkedő eleme a rövid és középtávú helyi oktatási tervek kialakítása a folyó tanév során. Az RMDSZ a stratégiák végső formáját saját oktatáspolitikai programjaként tekinti, ezek kidolgozásában számít minden érintett, vagyis a pedagógusok, szülők, szakmai és civilszervezetek, egyházak, tanulók aktív közreműködésére. A helyi oktatáspolitikai tervek olyan dokumentumok, amelyek a következő fejezeteket tartalmazzák: 1. Az összes szükséges, 4-5 éven belüli helyi konkrét döntés terve és megvalósításának ütemterve. Csakis azokról a döntésekről és végrehajtásukról van szó, melyeket a helyiek, a saját adminisztratív, szakmai és politikai eszközeikkel, a hatályos oktatásjogi keretben vállalnak, és amik a következőkre vonatkoznak: a) az egyes települések és az egész megye iskolai szerkezetének szükséges változásaira (profilok, szakok, oktatási szintek stb.), a döntések cselekvési tervével, különös tekintettel a szakoktatás fejlesztésére; b) a 2014-es beiskolázási számokra és az azt követő három év beiskolázási számainak projekcióira, települések, tanintézetek, szakprofilok szerint; c) a szükséges szimbolikus, kulturális változásokra (pl. iskolanév, ünnepek stb.); helyi cselekvési terv ezekkel kapcsolatban, a meglévő jogi keret kihasználásával; d) bármire ezeken kívül, amit a helyiek fontosnak tartanak. 2. A megyei magyar nyelvű oktatás 4-5 éven túli, tehát 2018–2025-ig tartó jövőjének konkrét alakításáról szóló, számszerű elképzelések.


31

3. A helyi oktatáspolitika tételes, konkrét elképzelései az országos szintű oktatáspolitika szükséges jövőbeli változásairól. 4. Bármilyen más fejezet(ek), amit a helyiek fontosnak látnak. Az SZKT a kezdeményezés koordinálásával és lebonyolításával a Főtitkárságot bízza meg. Állásfoglalás a Székely Mikó Kollégiummal kapcsolatos bírósági döntésről • 2014. december 13., Marosvásárhely A Romániai Magyar Demokrata Szövetség felháborodva és értetlenül fogadja azt a döntést, hogy a Székely Mikó Kollégiumot visszaállamosították, és Markó Attila parlamenti képviselőt, Marosán Tamást, a református egyház volt jogtanácsosát, valamint Silviu Climet, az Igazságügyi Minisztérium akkori bizottsági tagját három év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte jogerősen a bíróság. A SZÁT álláspontja szerint igazságtalan az ítélet az egyházzal szemben, azokkal szemben, akik a törvényt alkalmazták, és azokkal szemben is, akiktől a kommunista diktatúra ingatlanokat kobozott el. Az ítélet veszélyes precedenst teremt, amely alapján a hasonló módon meghozott vis�szaszolgáltatási döntések érvénytelenítését kérhetik. Veszélybe kerül mindaz, amit a Romániai Magyar Demokrata Szövetség az elmúlt két évtizedben tett a visszaszolgáltatás terén.

32


Az RMDSZ megalakulása óta az elkobzott és államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáért harcolt, sokszor nagyon erős politikai ellenszélben. Ma már a Szövetségnek köszönhetően számos egyházi és magáningatlan került vissza jogos tulajdonosához, a restitúciós folyamat azonban még nem fejeződött be. 1990 óta az RMDSZ tisztségviselői ezért is dolgoznak. Ezt tette Markó Attila is, aki politikai pályája során több mint 1000 államosított ingatlan visszaszolgáltatásában segített. A bíróság jogerős döntésével nem csak Markó Attila képviselőt ítélték el igazságtalanul, hanem visszaállamosították a Székely Mikó Kollégiumot. Biztosítjuk a visszaszolgáltatási ügyben érintetteket és a közvéleményt, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség mindent megtesz annak érdekében, hogy a Mikó-per ügye eljusson a legfontosabb nemzetközi fórumokhoz, ugyanakkor széles körű társadalmi szolidaritás kifejezésére kérjük az egyházakat, a civil társadalmat, az egész erdélyi magyar közösséget! Nyilatkozat a 25 évvel ezelőtti rendszerváltás évfordulójával kapcsolatosan • 2014. december 13., Marosvásárhely Ezelőtt huszonöt esztendővel, 1989. december 16-án Temesvárról indult az a népfelkelés, amely néhány nap múlva átterjedt az egész országra. Temesváron, Bukarestben, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és másutt sokan életükkel fizettek azért, hogy végre összeomlott a Ceaușescu-diktatúra, és elkezdődhetett egy új, demokratikus rendszer fölépítése. Tisztelettel adózunk a hősök és áldozatok emlékének mindannyian, és ugyanakkor kötelességünknek tartjuk az eltelt negyedszázad változásait számba venni, tanulságait megfogalmazni. 1989-ben Románia népe nagy reményekkel vágott bele a kommunizmus maradványainak felszámolásába és egy új társadalmi-gazdasági rend fölépítésébe. A magyar közösség, amely cselekvően részt vett a diktatúra megdöntésében, ugyanazokért az általános demokratikus célokért dolgozott kezdettől fogva, mint az egész társadalom. A román többséggel együtt az európai és euroatlanti integrációban láttuk egy tartós, stabil demokrácia legfőbb garanciáját. Ugyanakkor mi, magyarok abban bíztunk, hogy végre mélyrehatóan rendezni lehet a román–magyar viszonyt, és a jogfosztott kisebbségi közösségek a román többséggel folytatott párbeszéd és politikai együttműködés útján kivívhatják anyanyelv-használati, oktatási, önkormányzati jogaikat. Ilyen érdekvédelmi és politikai programmal hoztuk létre már 1989 karácsonyán a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, amely huszonöt éven át következetesen haladt ezen az úton, és ma is bírja a romániai magyarok túlnyomó többségének támogatását. Románia a térség más államaihoz viszonyítva későn, csupán a kilencvenes évek második felében erősítette meg a képviseleti demokrácia és a piacgazdaság intézményeit. Az áttörésben jelentős szerepe volt a demokratikus pártokkal szövetségre lépő RMDSZ-nek, amely kormányzati szerepet vállalva hozzájárult az euroatlanti integráció feltételeinek megteremtéséhez. Romániának a NATO-ba, valamint az Európai Unióba történő felvétele reményeink szerint végérvényesen eldöntötte a térség hovatartozásának kérdését: ismét annak az Európának részei vagyunk, ahová a történelem során mindig is tartoztunk. A demokratikus intézményrendszer kiépítése, a piacgazdaságra való áttérés és az euroatlanti struktúrákba való integráció történelmi jelentőségének elismerése mellett nem hallgathatjuk el, hogy az újonnan kialakult társadalmi rend továbbra is ellentmondásokkal terhes és az átmenet nehézségeivel küszködik. A rendszerváltozás ígéretei közül nem minden teljesült, és még mindig


33

nem jött létre a középosztályra alapozott jóléti társadalom. A kilencvenes évek súlyos gazdasági problémái, a magánosítás visszásságai olyan helyzetet teremtettek, amelyben a társadalom többsége a mindennapok létbiztonsága szempontjából a rendszerváltás vesztesei közé sorolja magát. Az államosított magán- és közösségi javak visszaszolgáltatása, amely Szövetségünk egyik legfontosabb célkitűzése, nagyban hozzájárult a magyar közösség helyzetének javításához, azonban a nehéz gazdasági feltételeket alapvetően nem tudta megváltoztatni. A jogállam intézményi keretei lassan kiépültek ugyan, de a hatalmi ágak szétválasztása máig nem valósult meg teljesen, az államigazgatás decentralizációja nehézkesen halad, a demokratikus rendszert alapjaiban kikezdő korrupció elleni fellépésnek gyakran politikai színezete is van. Kétségtelen, hogy a demokratikus intézményi keretek kiépítése enyhítette a magyar közösségre nehezedő nemzetállami nyomást, mint ahogyan az is, hogy a kilencvenes évek elején megfogalmazott nemzetpolitikai célkitűzéseink többségének sikerült érvényt szerezni. Ennek ellenére sokszor azzal szembesülünk, hogy az igazságszolgáltatást eszközként használják nemzeti törekvéseink ellehetetlenítésére, elég, ha csak a nemzeti szimbólumok és az anyanyelv szabad használatára vagy a visszaszolgáltatás összetett kérdésére gondolunk. Bár a nyilvános anyanyelvhasználat és a teljes körű anyanyelvű oktatás jogát sikerült törvénybe foglalni, ezeket a törvényes rendelkezéseket számos esetben nem tartják be vagy nem léptetik életbe azok a hatóságok, amelyeknek ez kötelességük lenne.

34


A magyar nyelvű felsőoktatás terén – néhány visszavonhatatlanul jelentős eredményt leszámítva – elképzeléseinknek nem tudtunk mindenben érvényt szerezni, ugyanakkor a különböző autonómiák tekintetében is sok munka vár ránk, el kell ismertetnünk a kisebbségi közösségek jogát a saját döntéshozatalhoz minden olyan kérdésben, amely nyelvi, kulturális, vallási, regionális identitásukat érinti. Az átmenet bizonytalanságai, a nehéz gazdasági helyzet demográfiai szempontból aggasztó mutatókat eredményezett, az ezt ellensúlyozó családközpontú szemléletváltás egyelőre nem történt meg. A jóléti társadalom kiépítésének lassúsága, valamint az európai integrációval megnyíló lehetőségek közülünk sokakat arra késztettek, hogy boldogulásukat máshol keressék, jövőjüket más országban tervezzék. Legfontosabb célunknak olyan életfeltételek, olyan társadalmi környezet kialakítását tartjuk, amely szülőföldünkön nyújt esélyt a kényszerűségből távozóknak, hiszen jövőnket velük együtt képzeljük el. Európai uniós tagságunkra nem beteljesedett álomként tekintünk, hanem olyan esélyt látunk benne, amely térségünk számára biztosíthatja a modernizáció és a felzárkózás gyorsított ütemét, a jóléti társadalom megteremtésének feltételeit. Meggyőződésünk, hogy nemzetpolitikai elképzeléseink, beleértve a különböző szintű autonómiákat, csakis európai összefüggésben valósíthatók meg, azon értékekre alapozva, amelyek kontinensünk nyugati felét a világ legélhetőbb részévé tették. A közjogi kérdések mellett nagyobb hangsúlyt kívánunk fektetni a mindennapok gondjainak orvoslására, a szolidaritásra és partnerségre alapozott társadalomszervezésre. Úgy gondoljuk, hogy a megerősödött önkormányzatok nagyobb szerepet tudnak vállalni ezekben a kérdésekben, ugyanakkor a kormányzati szerepvállalást továbbra is az érdekképviselet fontos eszközének tekintjük. Erősíteni kívánjuk partneri kapcsolatunkat a civilszervezetekkel és a történelmi egyházakkal. Tevékenységünket, társadalmi szerepvállalásunkat olyan értéknek tekintjük, amely segít a közjogi keretek tudásalapú, értékelvű tartalommal való megtöltésében. Tudatában vagyunk annak, hogy célkitűzéseinket csak a magyar emberek cselekvő részvételével valósíthatjuk meg, ezért a teljes nyitottság jegyében kínálunk számukra partnerséget közös gondjaink orvoslásában, jövőnk alakításában. Huszonöt évvel ezelőtt, 1989 decemberében magyar közösségünk, az ország más polgáraihoz hasonlóan, esélyt kapott egy méltó emberi jövő kialakítására. Meggyőződésünk, hogy amennyiben továbbra is erős közösségként, szolidárisan lépünk föl, meg tudjuk teremteni a szülőföldön magyarként való boldogulás feltételeit.


35

IX. VÉGSZÓ

Áttekintve az SZKT 2011 júniusától 2014 decemberéig végzett tevékenységét, megállapíthatjuk, hogy az alapszabályzatban megszabott hatáskörök betartásával tevékenykedett, ülései az SZKT működési szabályzatának tiszteletben tartásával zajlottak, lehetőséget nyújtva – bár korlátozott időtartamban – a véleménynyilvánítás szabadságának és tiszteletben tartásának, lehetővé téve ezáltal, hogy a testület választott képviselői minden Romániában élő magyar nemzetiségű polgár véleményét, észrevételeit összegezve képviseljék e közösséget.

36

Kiadja a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Felelős szerkesztő: Biró Rozália Főszerkesztő: Szikszai Tibor Szerkesztő: Ursuța Éva Fotók: Banga Előd-Ernő, Henning János Nyomdai munkálatok: IDEA PLUS, Kolozsvár Borítóterv: Könczey Elemér Műszaki szerkesztés: Fazakas Botond Korrektúra: Szenkovics Enikő Kolozsvár, 2015

www.rmdsz.ro

ÖSSZEFOGLALÓ AZ SZKT 4 ÉVES

Recommend Documents