www.melyszegenyseg.hu
[email protected]
ÖSSZEFOGLALÓ A 2012 NOVEMBERÉBEN MEGTARTOTT TERÜLETI MŰHELYEK EREDMÉNYEIRŐL
Dél-dunántúli műhely Szigetvár 2012. november 27.
Észak-magyarországi műhely Heves 2012. november 20.
A TÁMOP 5.1.3. program 1. komponensének konzorciuma vállalt feladataival összhangban 2012 februárjában elindította szakmai műhely sorozatát. A program teljes időszakában negyedévente területi, félévente tematikus alapon szervezünk szakmai találkozókat a 2. komponens megvalósítói számára. A területi műhelyek alapvető célja, hogy lehetőséget teremtsenek a 2. komponens pályázói közti tapasztalatcserére, és ezzel megalapozzák a további együttműködéseket és a mindenki számára hasznos eredmények felhalmozását. A közös munka kezdeteként, a 2012. februárban lebonyolított műhelyek lehetőséget adtak valamennyi programmegvalósító számára a területileg hozzá közel eső projektek megismerésére. A 2012 júniusában megrendezett második területi műhely az indikátorokra, a projektek eredményeinek mérhetőségével, mérésével kapcsolatos kérdésekre épült. A 2012 novemberében megrendezésre került műhelyek célja az volt, hogy néhány szempont mentén áttekintsük, hol tartanak most a programok, milyen nehézségek és eredmények vannak az indulás utáni szakaszban. A műhelyek központi témáját – a tágan értelmezett – „együttműködések” adták. Az eddigi tapasztalatok szerint a programok alakulása szempontjából meghatározó, hogy milyen típusú és intenzitású együttműködéseket alakítottak ki a különböző szereplőkkel. Elsősorban ezeket vitatták meg a résztvevők a hevesi és szigetvári műhelyek során. Hasonlóan a korábbiakhoz, ez a műhely is több helyszínen került megrendezésre annak érdekében, hogy az egyes projektek számára viszonylag könnyen elérhető legyen. A Dél‐dunántúli és az Észak‐ magyarországi, Észak‐alföldi régiókban futó programoknak így lehetőségük nyílt egymás megismerésére, információk és tapasztalatok cseréjére is. A házigazda projekteknek köszönjük a helyszín biztosítását és a szervezésben nyújtott segítséget! Ebben az összefoglalóban azokat az ötleteket, már működő vagy megvalósításra váró módszereket, eszközöket tesszük közzé, amelyek a műhelyek során kerültek szóba. Kész megoldásokat, biztosan működő recepteket ez az összegzés nem tud nyújtani, gondolatébresztőként a további munkához azonban bizonyosan használható.
2
1.) A műhely tervezett témái A műhely kiemelt témája a program során elért vagy elérni kívánt együttműködések rendszere. A térségi szereplők együttműködése – a projekt céljainak megvalósítása érdekében – a projektstábbal a projekt sikeres megvalósítása szempontjából fontos, de a térségi intézményi és közösségi együttműködések kialakulása jelentheti a projektek eredményeinek, törekvéseinek hosszú távú fenntarthatóságát is.
I.
Együttműködések szereplői és fórumai 1. – a közvetett célcsoport
(szempontok: pl. mi volt a terv, mit/kiket sikerült idáig elérni; eszközök, technikák, fórumok; rendszeresség; a program külső támogatása stb.) • •
II.
Döntéshozók, vezetők, önkormányzatok, nemzeti roma önkormányzatok megszólítása, bevonása az együttműködésekbe; Szakma és intézményközi együttműködések (pl. közoktatási intézmények, szociális és gyermekjóléti szolgáltatások, munkaügyi kirendeltség stb.) Együttműködések szereplői és fórumai 2. – a közvetlen célcsoport
(szempontok pl. terv, jelenlegi helyzet; eszközök, technikák, fórumok; célcsoport településen belüli helyzete; aktivitásuk a programban stb.) • •
III.
Szegénységben élők bevonása, megtartása, együttműködések; A helyi társadalom, a „település” megszólítása, együttműködések a „helyiekkel” (pl. civilek, informális közösségek/vezetők, vállalkozók, érdeklődő magánszemélyek stb.) Összegzések, tanulságok
(szempontok: az együttműködések fenntarthatósága, közép‐ és hosszútávú céljai, eredményei; hasznosítható példák, módszerek)
3
2.) A résztvevők tapasztalatainak összefoglalása A két műhely lefolyása eltérő lett, a hevesi műhelyen az előre megszabott témák megbeszélése több körben megtörtént, míg a szigetvárin a projektek egyben ismertették az együttműködéssel, bevonással kapcsolatos valamennyi tapasztalatukat. A jelentős eltérés miatt a két műhelyen elhangzott tapasztalatokat a korábbiakkal ellentétben nem mossuk össze, hanem külön‐külön közöljük.
Hevesi műhely, 2012. november 20. Résztvevő programok: Bodrog‐menti, Edelény, Egri SZETA, Farkaslyuk, Geszt, Heves, Hidasnémeti, Sajóhidvég, Szendrő Az alábbiakban a műhelyen résztvevő munkatársak tapasztalatait, észrevételeit ismertetjük: INTÉZMÉNYI EGYÜTTMŰKÖDÉS Milyen szakmákkal, intézményekkel működnek együtt? - Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat - Más projektekkel, amelyek az akcióterületen valósulnak meg - Munkaügyi Központ - Egészségügyi intézmények, védőnők - Oktatási intézmények (iskolák, óvodák, bölcsődék) - Rendőrség - Vállalkozók - Egyházak - Gyámhatósági ügyintéző - Roma Kisebbségi Önkormányzatok Az együttműködések formája: - Rendszeres egyeztetés a projekt és a szociális intézmények között - Különböző szakmai klubokat működtet a projekt - Az intézmények és szakemberek személyes megkeresése és meghívása - Jövőműhely tervezések - Rendezvények közös szervezése - Információ nyújtása a projektről és a kiírásra kerülő pályázatokról - Partnerségi tanács/fórum felállítása (intézmények és az érdeklődők együtt) - Szakmai műhelyek: településenként, területenként, település közi - A projekt által szervezett képzések nyitottak az intézményekben dolgozók előtt is - Látóút szervezése - A forrásteremtés segítése - Szociális kerekasztalok, civil kerekasztalok, különböző fórumok - Szociális egyeztető fórum azzal a céllal, hogy a projekt végén az intézmények vegyék át a folytatását - Szociális követ: a települések delegálják az egyeztető fórumokra, hogy a települések érdekeit képviseljék - Szervezetfejlesztés az intézményeknek, a LEADER akciócsoportnak - Partneri találkozók az önkormányzatokkal, egyházakkal, civil szervezetekkel, intézményekkel - Innovációs műhelyek, ahol a térségi tervezés zajlik
4
-
A projekt biztosít szupervíziót, különböző képzéseket a szociális intézményeknek Bekapcsolódni a Gyerekesély Programba, illetve a Biztos Kezdet Gyerekházakba Környezetvédelmi vetélkedők az iskolákban Közös rendezvények Szülő klub összehozásában használni az intézmények kapcsolatait Az intézmények segítették a célcsoport bevonását LHH projekteket közösen tervezték
Nehézségek az együttműködésekben: - Az akcióterület 10 települése 3 kistérségben található - Az akcióterület települései nem egymás mellett helyezkednek el - A megye, járás átszervezése - A munkanélküliség, mint egyik fő probléma jön elő, ami nagy kihívás ennek a programnak, hogy ezzel kezdjen valamit - Nincsenek együttműködések sem a döntéshozók között, sem a döntéshozók és intézmények között - A többcélú társulások nem hajlandóak együttműködni az időhiányra és működési bizonytalanságukra hivatkozva - Az intézményközi, szakmaközi együttműködések szervezésében lemaradása van a projektnek - Nagyon nehéz a témaválasztás a fórumokra, műhelyekre, hogy olyan dologgal foglalkozzanak, ami érdekli a szakembereket és döntéshozókat is - Kiüresedik az együttműködés, sokfelé hívják a szakembereket, polgármestereket, aminek nem látják eredményét Megoldások: - Képzések a szakembereknek - Közösségi beszélgetések a településeken, ahol együtt vannak a döntéshozók, az intézmények és az állampolgárok. Elindul a közös kommunikáció. - Közösségi feltárás, cselekvési terv készítése, majd ennek megbeszélése, közössé tétele - Tapasztalati szakértő behívása a szociális fórumokra - Mikrotérségekre bontani az akcióterületet DÖNTÉSHOZÓKKAL, TELEPÜLÉSVEZETŐKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS Döntéshozók bevonása: Miért? Mire? - Helyi közösség életére döntő befolyásuk van - Erőforrásokkal ők rendelkeznek - Előírta a pályázat - A közösségi házak (amiket a program használ) önkormányzati tulajdonúak - Nem árt a jó kapcsolat az önkormányzattal a kliensek érdekében: pl. szociális ügyintézés - Van köztük jó együttműködő, innovatív: érdemes bevonni - Protokoll események nekik fontosak - Falunapok szponzorálásában érdekeltek a vezetők - Egyes polgármesterekkel szinte napi kapcsolat - Közösségi folyamatok akár félelmet keltenek a polgármesterekben: be kell őket vonni, hogy ne álljanak ellen - Projekt folytatására, fenntartására most kell őket rávenni - Olyan témákat kell nekik felkínálni, ami nekik is hasznos - Van olyan polgármester, aki maga közösségfejlesztő - Rendezvényeken keresztül lehet megnyerni a döntéshozókat
5
-
Befolyásolni tudjuk a döntéseiket a mélyszegénységgel kapcsolatba
Formája: - Rendszeresen személyes beszélgetések a polgármesterekkel - Intézményeken keresztül - Kerekasztal a jövőről, ahol rábeszéljük a folytatásra - A felmérés eredményeit bemutatni nekik Nehézség: - Társulási ülésen bujtogatják egymást a polgármesterek - Nincs idejük a polgármestereknek a projekttel foglalkozni, az intézményvezetőkre bízzák magukat, akik befolyásolják a véleményüket róla - Minden polgármester vagy diktátor, vagy felvilágosult abszolutista, egyetlen cél: szavazatok szerzése - A közösségfejlesztés felpiszkálja az embereket, határoznak a település bezárásáról - Nehéz a polgármesterek aktivizálása - Nem veszik komolyan ezt a projektet, mert humán fejlesztés - Nehéz az összejövetelekre olyan időpontot találni, ami mindenkinek jó - Hosszú ez a 30 hónap, de mégis rövid Megoldások: - Büszkeséggel tölti el a polgármestereket, hogy a helyi újságokban sok programról van híradás, amivel dicsekedhetnek egymásnak, és ezen programok egy részét ez a projekt adja - Ha már van valahol eredménye humán fejlesztési programoknak, annak megismertetése - Intézményekkel jó kapcsolatot ápol a projekt - A polgármesterek szerepeltetése a projekt eseményein - Falunapok támogatása ebből a projektből, amire szerződést kötnek, és ebben meghatároznak némi ellenszolgáltatást ennek fejében - Sok‐ sok személyes beszélgetés a polgármesterekkel, a problémáik meghallgatása, esetleg erre megoldás találása, illetve biztosítani arról, hogy nem a hatalmára törünk. - A települések idegenforgalmi stratégiájának kidolgozását segíteni, majd összefűzni a településeket és térségivé tenni azt. - Folyamatos és rendszeres tájékoztatás - Rendezvényeken keresztül szivárogtunk be a településekre - Nyilvánosság – láttatni a programot ELSŐDLEGES CÉLCSOPORTTAL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS Kiválasztás - Szociális szolgáltató központ kliensei közül választottak (24 település, 78 család), volt némi lemorzsolódás - Polgármesterek érdemesség alapján ajánlották a családokat - Kezdeti felmérés során azonosították be a családokat - Olyanokkal is dolgoznak, akik adminisztratív módon nincsenek a programban - Sirok: korábbi telepfelszámolási program nyomdokain A kapcsolattartás intenzitása - 10 település 10 mentor - 5 mentor, 100 család 6 település
6
-
Havi 2 kontakt mentorra +szociális vezető havonta2x/ település + rendezvények Mentor: minimum havi 2 kapcsolat/család 4 mentor, 100 család. Van település, ahol szinte az egészet lefedik 1animátor+1 asszisztens/ település
A mentorálás / kapcsolattartás módja - Család/mentor kapcsolat nagyon szoros - Személyes megkeresések, elhívások rendezvényekre - Mentorok is részt vesznek a klubfoglalkozásokon - Minden településen minden héten van a mentoroknak fogadóórája, + proaktív felkeresés - A mentor a kapcsolattartás és problémafeltárás területén aktív, az esetkezelést a szociális munkás látja el - Kicsi közösségek, szinte szimbiotikus kapcsolat mentorok és mentoráltak között: határok tartásának nehézségei - Közösségi animátorok, szociális asszisztensek alkalmazása Tevékenységek, motiváció - Családok motiválása: kiskert program, használt ruha adomány - Csoportos foglalkozások megtartó ereje - Közösségi tér folyamatosan nyitva: minden problémával fordulhatnak oda. Be is járnak, használják - Alapszolgáltatásokhoz képest kibővített, arra épülő szolgáltatások - 2 hónapos programtervek (pl. klub foglalkozásokra) Egyéb tényezők - Lemorzsolódás: elsősorban a mentorok munkájának függvénye. Volt, aki nem találta meg a helyét a közösségben. - Ahol nem jól működik, ott a mentor nem megfelelő - Helyi szakemberek összefogása - Pl. családgondozó akár önkéntesként is bekapcsolódik - GYEP‐pel együttműködés, szakmai műhelyeken is részt vesznek
VALAMENNYI CÉLCSOPORTTAL KAPCSOLATBAN Együttműködések fenntarthatósága: -
Közös érdekek megtalálása Ötletek marketingje Cigányokat, szegényeket célzó projektek ellenérzést váltanak ki, meg kell ismertetni, értetni További projektek generálása Közösen végzett munka sikere és élménye fenntartja az együttműködést A 3 célcsoport együttes bevonása a fenntarthatóság kulcsa: szegénységben élők, civil szervezetek, potenciális önkéntesek Az a cél, hogy fennmaradjanak az együttműködések, klubok a projekt után is Tudás és kapacitás megteremtése a fenntartáshoz Nyilvánosság fontossága a szélesebb közösség felé
7
Szigetvári műhely, 2012. 11. 27. Résztvevő programok: Alsómocsolád, Baranya Megyei Falugondnokok, Tab/Törökkoppány ‐ Völgy Hangja, Tamási, Siklós, Szigetvári Zöld Zóna
A szigetvári műhelyen a résztvevő programmunkatársak általános áttekintést adtak a bevonással kapcsolatos munkáról, ezért ebben az esetben térségenkénti, és nem témánként bontásban adjuk közre a tapasztalatokat: Törökkoppány, Völgy Hangja Iskolákkal jó az együttműködés, ennek van náluk múltja, velük rögtön elkezdték az együttműködést, ami közben alakult is. A pályázatban még csak 3 iskola volt megjelölve, de bővült ötre. Törökkoppányi iskoláért Közalapítvány konzorciumi partner is. Iskolákba programokat visznek (tehetséggondozás, „reál foglalkozások” – vállalati szemlélet erősítése, környezettudatossági vetélkedő, fotókör, hagyományőrző íjászat). A három kötelező iskola mindig meg van, de többet is bevonnak, több helyre is mennek. Önkormányzati vezetőkkel nehezebb, külön modul van a véleményvezérek motivációjára; ezt az egy elemet még nem igazán kezdték meg. Nehéz elérni, hogy érdekelje őket, ráérjen stb. Volt projektirányító bizottság (PB), de arra elment 3 fő. Módszer: 5 mikro‐térség van, 5 szociális munkás a településeken, ők tartják a kapcsolatot az önkormányzatokkal, rajtuk keresztül tudnak kommunikálni. Projektirányító Bizottság – évente egyszer összeül, informálás, ötletelés. Ez az elején teljes kudarc volt, azóta alakult, ide pm‐et, tanárokat, véleményvezéreket stb. hívnak. De nem túl sikeres ez az elem. Tervező műhelyek – havonta/negyedévente, ide mindenkit meghívnak, van már egy kialakult körük, akik mindig jönnek. 2‐3 település kimaradt az akcióterületből, de jár oda ki a projekt szociális munkása, esetkezelésbe, programokba ezek is be vannak vonva. Köztár Háló, Alsómocsolád 11 település – alapgondolat az volt, hogy a problémáról mindenki azonos nyelven beszéljen, de ezt nem nagyon sikerült elérni, de vannak erre elemek a programban (lásd később) képviselőtestületeknek akartak indító képzést, ESZA ezt kihúzta; segítő településvezetők klubja benne van, ez működik. Sok minden változott (volt választás); erre kellett reagálni. Cél, hogy a pm‐eket, jegyzőket, segítő településvezetőket bevonják. Célja, hogy azonosan lássák a problémát, kölcsönös információk legyenek, legyen érdemi kapcsolat. Fölajánlottak témákat a klubra, eddig 4 ilyen volt (részvétel témafüggő volt, pl. önkormányzati rendszer átalakítása volt a téma, akkor sokan voltak, Munka tv. –re összesen 10‐en mentek el). Lényeg, hogy ezek alkalmak információcserére stb., de tervezés nem igazán van ezeken. térségi tervező műhely – szakmai és fejlesztő szervezetek, párhuzamos programokat hívják, ez sokkal jobban megy. Előzetesen személyesen megkeresték, meghívták őket. mentorok szintjén a GYEP‐pel együttműködnek a településeken. Ők a GYEP miatt nem foglakoznak gyerekekkel. együttműködésre nagyon sok energiát fordítanak, ez megsokszorozza az energiát, mindig ad plusz lehetőségeket (pl. Málta – lesz egy közös alapítványuk, a Málta benne lesz a kuratóriumban, ennek keretében már a fenntarthatóságot tervezik.) szociális intézményi szereplők – együttműködők a programban, rendszeresen járnak egymáshoz, szakmai műhelyre stb. (Máltával, GYEP ‐pel pl. nagyon jó az együttműködésük – kölcsönös előnyökre épülő együttműködések nagyon fontosak.) – Konkrét haszon pl. a közös pályázatírás, GYEP‐pel közösen vannak helyi rendezvények, sok szakmai műhely van a GYEP ‐ben, pécsi
8
-
-
Caritas segít a Praktikák Házának felszerelésében, a tartalmak bővítésében, adománygyűjtés közösen, Málta adósságkezelési programjával elmegy az ő településeikre stb. szakmai kör bevonása – van újság, elküldték a helyi szakembereknek, ckö‐nek, papnak stb. aktuális: kistérség – járás, miden megváltozott, van olyan település, ami visszakerült az 1990‐es járáshoz, amibe bele volt kényszerítve. – fontos az önkormányzatok, polgármesterek informálása, tájékoztatás; ezt csinálják, amennyire tudják. Képben vannak, fontos, hogy tudják, a településnek mi a problémája, erre ők figyelnek, mennek testületi ülésekre stb., erre sok energiát kell fordítani. hátrány, hogy egy település önkormányzata a főpályázó (370 fővel). A jövőre nézve ez nagyon nehéz, mert nem biztos, hogy utána is érdekelni fogja a többi település. azon dolgoznak, hogy lehessen náluk 30 napos önkéntes munkát végezni (FHT miatt), önkormányzat alkalmazza, a projektben dolgoznak. az önkormányzatok valamiben együttműködnek, valamiben nem
Tamási és környéke 3 mikro‐térségi központ (Dombóvári és Tamási kistérség) kapcsolattartásról: zöldmezős projekt az övék, semmilyen előzménye nincs a térségben, semmi ilyen tapasztalat nincs. Folyamatos változások vannak, ezek az együttműködéseken is érzékelhetők, pl. a pm‐ekkel elmúlt félévben nem sikerült nagyon kapcsolatba lenni, Tamási kistérség felbomlik, a 9 település viszont marad a programban, tehát van beágyazottsága a programnak, a pm‐ek végig akarják vinni. Dombóvári kistérségben a társulás is együtt marad. Gyulajon nyertek most komplex telepprogramot (1000 főből 700 roma), első önálló programja a falunak (Málta konzorciumi partner). nyilvános volt a projekt tervezése, így most nincs konfliktus, ez kellett ahhoz, hogy ez itt védhető, működtethető legyen. De mióta elindult, nincs ennek előnye, mert szakmailag nem tesznek hozzá semmit. Ami a nevüknél van, megcsinálják, de ennyi (konzorciumi partner: tamási kistérségi szociális alapszolgáltató). döntéshozói szint: van olyan pm, akivel a kezdetek óta jó az együttműködés, vannak, akikkel alakul, és vannak, akikkel sok gond van, lesz még. volt szakmai műhely, erre 3 pm ment el – ez jó indikátor, hogy hol tartanak, ebben kell előrelépni. ebből is látszik, hogy semmi előzménye nem volt a programnak, jövőre ez már valószínűleg jobb lesz egy pm. jött, hogy tanoda kéne a faluba, ebbe segít pl. a projekt, a pályázatban. szociális szakma, pedagógus, védőnő stb. – mélyebb kapcsolatok alakultak ki. Voltak nyári táborok mindhárom mikro‐térségi központból, ennek szervezésébe bevonták a helyieket, tanárokat, mindenkit. Ez fontos volt az együttműködések megalapozása szempontjából, ez most is jól működik. települési munkások (2‐3 falu jut egyre), ők tartják a kapcsolatokat helyben, és mindenhol van egy‐egy olyan helyi szakember, akivel lehet együttműködni. van újság 2 havonta, szeretik az emberek, ebből ismerik őket Baranya megyei Falugondnokok, Pécsi Málta akcióterület kialakítása – Zöld Zónával, mint egy sakktábla, pályázatíráskor szinte versenyhelyzet volt, hogy ki tudja megnyerni a települést. Most úgy csinálnák, hogy egyeztetnének, hogy ne legyen ez, hogy homogénebb legyen az akcióterület; volt olyan település, ami mindkettőhöz csatlakozott. Szempont volt még: olyan települések, ahol a falugondnokokkal végig tudják vinni a módszertani elemeket. (Volt még egy pályázó a területen, nekik is meg volt az akcióterületük, de nem nyertek.) 23 település, 40 fős stábbal dolgoznak – együttműködéseket előzetesen kitűzött cél motiválja: olyan projektet akarnak, aminek nincs vége, olyat csinálni, aminek hosszú távon is van hatása, fenntarthatóságot megpróbálták komolyan venni.
9
-
-
-
-
-
-
-
meglévő intézményrendszerek használata, bevonása, így tervezték a projektet; alap: 23 településen működő 20 falugondnokra építenek, a falugondnoki szerepek újragondolásával (munkájukba erőteljesebben legyen benne a szociális vonulat, a segítő szerep), így jött be a pécsi Málta (Jelenlét program). A jelenlét programos módszert adaptálták ide, a falugondnokokat erre felkészítették, ez így működőképes, és ez, ha működőképes, nélkülük is fog tovább működni. önkormányzatokkal együttműködési megállapodások, de ezek formálisak, ezt ki akarták kerülni, ezért a tervezési fázisban is leültek mindenkivel (falugondok az önkormányzat alkalmazottja), megbeszéltek mindent. 20 falugondnok stábtag és az önkorm. alkalmazottja, két főnöke van így. Együttműködési szempontból előnye, hogy már a projekt indulásakor és az elmúlt 8 hónap alatt személyes, közvetlen kapcsolat jött létre a pm‐ekkel (mintha a stáb tagjai lennének). Ez a megvalósítás szempontjából nagyon fontos. Úgy alakították, hogy legyenek effektív előnyök is (pénzben is), így komolyan veszik az egészet; úgy csinálták, hogy náluk is csapódjon le valami pénz. falugondnokok felkészítése – képzések voltak, vannak; kreditpontokat kell gyűjteniük, ezt az önkormányzatok finanszírozzák, ez most így nekik nem kerül pénzbe, ezt a pm‐ek méltányolják. önkormányzatokkal – gyakori személyes találkozások; ha új kolléga van, az egyből megkeresi a pm‐et stb.; rendszeresen vannak szakmai‐módszertani összegzések a projektben (visszacsatolások); 3 db képzés van – önkormányzatoknak, ckö‐knek, pm‐eknek stb. Megnézik, mit szeretnének, mire van igény, így alakítják a képzés tematikáját. voltak települési fórumok már két körben (minden településen) – ezek alapján akarnak területi műhelyeket csinálni (több településsel, azonos érdeklődéssel); családsegítők – bevonták őket a stábba a 2 kistérségből (Szigetvári, Sellyei), 8 fő van megbízással a projektben, mellette dolgozik az alapszolgáltatásban; ezt egyeztették a vezetőkkel. Cél, hogy tapasztalataikat használni tudják, falugondnokok mellé tudják tenni őket (kölcsönös tanulási folyamat); a cssk‐sok is részt vesznek a képzések egy részén (pl. a máltai adaptálós képzésen), és együtt dolgoznak a falugondnokokkal. Háztartásfejlesztési tervet csináltak a mélyszegénységben élő családokkal, ebben dolgoznak együtt; minden háztartásba a falugondnok hetente kétszer, a cssk‐s kéthetente egyszer megy el. (A projekt előtt is volt valamennyi munkakapcsolat, ez most változott, intenzívebb, jobb lett.) közoktatási intézmények – tervezéskor számoltak velük (mint a településen élő potens személyek, nem intézményi szinten); a gyakorlatban ennél több jött létre, intézményi szinten is vannak kapcsolódások. A háztartási diagnózisokból kijött az, hogy kell foglalkozni a gyerekekkel (ezzel nem számoltak), így 5 tanulást segítő csoport állt össze, ehhez kellett az iskolák bevonása (helyi pedagógusok), kb. 2 hét múlva fog indulni. Du. az iskolában egy üres teremben a projekt által fizetett tanár foglalkozik a gyerekekkel, de az a tapasztalat, hogy ez nem feltétlenül így van, nem mindenhol megy. Állami kézbe kerülnek az iskolák, van olyan iskola, ami nem meri azt mondani, hogy ez mehet. Nem mindenhol van így, van, ahol erre van fogadókészség. Az 5 csoportból most 9 lesz, az egy településen élő gyerekek kerülnek egy csoportba. Most abban gondolkodnak, hogy tanodát csinálnak, ebben partnerek voltak az önkormányzatok, a gyerekekkel való foglalkozást akarják így tovább vinni (több helyszínen, fiók tanodákkal). helyi potentátok – véleményformálók, ezekkel mindenhol kapcsolatba próbálnak kerülni; ők bázis szereplőként jelennek meg, rajtuk keresztül további emberek bevonása; ők pl. védőnő, nyugdíjas pedagógus (településenként 10‐15 fős ilyen adatbázisuk van). Projekt elejétől megy ez a kapcsolatépítés. GYEP‐pel nincs kapcsolat a Szigetvári kistérségben
Zöld Zóna polgármesterek – képzést akartak nekik adni (célcsoport ők is); jó lenne, ha változna a véleményük a mélyszegényekről – ezért tervezték az érzékenyítő tréninget, közösségi tervezés, de ez nem sikerült. Januárban visszatérnek rá. De most nekik is nagyon rossz a helyzetük (az önkormányzatoknak). De a kapcsolat megvan, jó, van korábbi kapcsolat is a Zöld Zónával. A
10
-
-
különböző eseményekre, programokra, a pm‐ek kb. 50%‐a el szokott menni, köszönhetően a meglévő kapcsolatnak. közösségi tervezés irányába akarták őket vinni, erre van ráépítve az egész. Olyan érzékenyítő alkalmak vannak (beszélgetés, filmnézés, fókuszcsoportos interjúk), lett volna ennek egy eleme a közösségi tervezés képzés, és vannak tematikus workshopok, amikor konkrétan már dolgoznának (térségfejlesztési koncepció létrehozása közösségi tervezéssel). Ehhez kapcsolódnak a különböző összejövetelek (mikro‐térségenként). Érzékenyítő tréninget szerveztek a polgármestereknek, megnéztek filmet a cigányságról, voltak pozitív élmények is (pl. somogyapáti pm.); ezen volt 8‐10 polgármester. iskolákkal – van kapcsolattartás; van helyi érdek, amit figyelembe kell venni, de előbb‐utóbb meg lehet velük egyezni. A délutáni foglalkozások az iskolákban lesznek. Családsegítősökkel is van kapcsolat, kezdettől fogva benne voltak a tervezésben is (csks, védőnő, gyerek orvos, tanárok stb.), és most is nagyon jó a kapcsolat. Pl. napközis tábort a gyermekjóléti szervezte, a projekt finanszírozta.
Siklós, Új Esély Egyesület 20 település – van előzménye a programnak, ez a 4. program, amiben konzorciumban vannak a társulással. Ismerik az egész kistérséget, a döntéshozókat stb. Ebben a kiírásban tudtak komplexen gondolkodni, bekacsolni a döntéshozókat, a településeket összehangolni stb. Lehetőséget akarnak adni az összefogásra, a közös gondolkodásra, volt előkészítő folyamat (kérdőívezés a pm‐ek körében és a településeken), ez segített sokat az akcióterület kialakításában (együttműködések már látszódtak). Már a tervezéskor kértek olyan nyilatkozatokat a polgármesterektől, hogy miben képzelik el a szerepüket, ehhez tartják is magukat. Számos programelem irányul rájuk. Mindig tudják, hogy mikor, mi lesz, hiszen sok helyen ők adják a helyszínt, ők engedik el a közmunkásokat stb. Húsz önkormányzatból 4 kritikus település van, ennek oka többes. (Pl. nem szeretik a szegényeket, egy önkorm. csak a pénzt akarta, hogy utalják át neki; egy helyen feloszlott a testület, itt átmeneti állapot van stb.). Vannak olyan települések, ahol nagyon oda kell figyelni, mert pl. feledékeny. Viszont a 20 településből 65%‐kal nagyon jó az együttműködés, közvetlen kapcsolat, szerepvállalás van. Családsegítősökkel megalapozott együttműködés, kapcsolat van. Új kapcsolatok – védőnők, velük korábban nem volt, most a projekt során sikerült velük kialakítani együttműködést, több településen a helyi védőnő a kontaktember (ahol nincs közösségi mentor); egy aktív, együttműködő partnerként van jelen, kapcsolatban van a programmal. iskola – nem volt tervben; egyszer meghívták őket egy iskolába, hogy oda vigyenek egy programelemet, ez kialakult – a projektben lévő különböző, gyerekeknek szóló programelemek kapcsán, és ez még tovább alakulhat. ckö – előkészítés során kialakultak az együttműködések. Ez is nagyon vegyes, van olyan ckö‐tag, aki a projekt szegény célcsoportjába tartozik. Tényleges szerepük? – nem nagyon vesznek részt programokon, rendezvényeken, de számíthatnak rájuk, ha nagyobb helyi rendezvényt akarnak a projektben, ebben segítenek (szervezési feladatok). Szakmai programelemekre is elmegy néhányuk. Nekik is lehetőség lehet: adja el úgy, hogy ez neki köszönhető, hogy ez a program, rendezvény van a településen. megszűnik a társulás (2013. júniustól, a munkaszervezet már 2012. decemberben), munkaszervezetnél van a projektvezető stb.; nem tudni, hogyan lesz (társulás főpályázó a konzorciumban). mélyszegénység kerekasztal ‐ Siklóson volt (mentorok, pm‐ek és szegények, ügyfelek is ott vannak); aztán kistelepülésekre viszik inkább; 3‐8 pm. mindig elmegy (nem ugyanazok); most lesz (holnap) a harmadik.
11
Területi műhelyekkel kapcsolatos visszajelzések, igények: tanulságok, tapasztalatok összegyűjtése – milyen formában lehet ezt megcsinálni, továbbadni? az 1. komponens által végzett hatástanulmány‐felmérésről jó lenne visszajelzés, ez fontos lenne érdemes lenne a műhelyeken feldolgozandó témákat megkapni egy héttel korábban, felkészülni, akkor az itteni munka intenzívebb lehetne; közvetlenül lehessen beszélni, olyan dolgokról is, amiket máshol, ismeretleneknek nem mondanának; jobb az, ha kb. ugyanazokkal az emberekkel van a műhely; van ennek előnye. jó lenne más régiók programjait is megismerni – viszont ezt csak 2 napos műhelyekkel lehet megoldani, ami nehézség a projekteknek (sok a munka a projektben, nem biztos, hogy a 2 napot tudnák vállalni, kiesik az itteni munkából 2 nap stb.) Érdemes lenne arra is időt fordítani, hogy nézzük meg a külső, tőlünk független dolgokat, irányokat, változásokat; kitekintsünk kicsit; az nagyon jó lenne, ha az érintettek is ott lennének. (pl. azok, akik kiírják a pályázatokat, a képzéseket stb.); speciális szakmai kérdésekről beszélgetni (pl. kiegészítő jövedelemszerzés lehetőségei, szociális szövetkezet stb. – tőlünk független megoldások is vannak, ezek lehetnek jók, hogyan lehet ezeket hasznosítani, saját eszközeinkkel segíteni). témajavaslat – szociálishoz kapcsolódó; izgalmas szakmai kérdés: teljesen más ma a mélyszegény családoknak az összetétele, mint 10 éve volt; az elmúlt 10‐15 évben kidolgozott szakmai‐módszertani eszközök (komplex beavatkozás, képessé tétel stb.) a mai viszonyok között nem alkalmazhatók; ez az eszköztár nem jó már. műhelyek – mi is közösséggé kellene, hogy váljunk, egymást is jobban meg kellene ismernünk (résztvevők); ehhez interaktív elemek kellenének a műhelyekre is.
12
3) Összefoglaló I.
Együttműködések szereplői és fórumai 1. – a közvetett célcsoport
Intézményi együttműködés A projektek a térségi intézményekkel való együttműködéseket részben tervezetten, részben spontán módon alakítják, az együttműködések minősége azonban mindenhol fontos tényező a program sikere és fenntarthatósága szempontjából. Az együttműködések kialakításának, fenntartásának főbb eszközei a következők: 1. Informáló, visszacsatoló fórumok tartása (egyeztető fórumok, partneri találkozók, partnerségi tanács, projektirányító bizottság) 2. Közös tervező műhelyek tartása (jövőműhelyek, szakmai műhelyek, szociális, civil kerekasztalok, innovációs műhely) 3. Intézmények bevonása a projekttevékenységekbe (intézmények közreműködése a bevonás során, intézmények számára is nyitott képzések, látóutak, forrásteremtés segítése, szervezetfejlesztés, pedagógusok bevonása projekt‐eseményekbe, pl. nyári táborokba, iskolai programokba) Döntéshozókkal, településvezetőkkel való együttműködés A döntéshozókkal való együttműködést szinte minden program problematikus területként említette, ugyanakkor jelentős eltéréseket látni abban, hogy ki hogyan közelíti meg a kérdést, mennyire találja meg a hangot a településvezetőkkel. A velük való jó kapcsolat és eredményes együttműködés azonban szintén kardinális fontosságú, hiszen a településvezetők jelentős befolyással vannak a helyi közösség életére, a projektek által használt infrastruktúrák egy része önkormányzati tulajdonú, és a program fenntartásában is jelentős szerep jut a települések (mindenkori) vezetésének. Speciális helyzetet jelent, amikor önkormányzat a főpályázó. A döntéshozók bevonásával kapcsolatos fő tevékenységeket az alábbiakban foglalhatjuk össze: 1. Személyes kapcsolattartás (informálás, a döntéshozók érezzék a magukénak a programot, ismerjék, lássák a céljait és az eredményeit) 2. A településvezetők szerepet kapnak a programban (a polgármesterek szerepeltetése, házigazda szerep, protokoll események, véleményeik, kívánságaik beépítése a programba stb.) 3. Önkormányzatokat segítő programelemek (forrásteremtés, képzéseken való részvételi lehetősége önkormányzati dolgozóknak, hozzájárulás a térségi tervezéshez, pl. idegenforgalmi stratégia) 4. Településvezetői fórumok (segítő településvezetők klubja, kerekasztalok) II.
Együttműködések szereplői és fórumai 2. – a közvetlen célcsoport
Az elsődleges célcsoport kiválasztásával a korábbi műhelyeken is foglalkoztunk. A kapcsolattartást elsősorban a településre kijáró mentor/animátor végzi. A mentorok és a családok kapcsolata általában igen szoros, így a mentor aktív a kapcsolattartás és a problémafeltárás területén. Értelemszerűen a mentor személyisége, munkája nagyban meghatározza a bevonás minőségét. A mentorok munkáját – és így a bevonást, a mélyszegény családokkal való foglalkozást – a helyi szociális ellátó munkatársai kiegészíthetik. A bevonás és együttműködés módjának két alaptípusát látjuk (amelyek persze keverednek a programokban, vagy párhuzamosan is működhetnek): 13
1. (Pro)aktív mentorok, akik a családokat folyamatosan keresik, látogatják 2. Settlement típusú segítés, ahol nyitvatartási rend szerint a mentorok rendelkezésre állnak egy közösségi térben Egyes projektek tudatosan egészként kezelik a település teljes közösségét, és a projekt tevékenységeit is eszerint határozzák meg.
14
4.) Fotók Hevesi műhely, 2012. november 20.
Szigetvári műhely, 2012. november 27.
15
