2008. J ÚL I U S
I. évfolyam 6. szám
önkormányzat
Összefogással a közbiztonságért Képes beszámoló a 21. Ugrógáláról Premier filmek a megújult Apolló moziban városunk
Beköszöntő
A polgármester válaszol
Tisztelt Olvasók! Kedves Salgótarjániak! Sokan kérdezik tőlem mostanában, hogy Salgótarján miért nem követi Monok példáját és köti munkához a szociális segélyezést. Úgy gondoltam, hogy mivel a téma villámgyorsan végigsöpört az ország közvéleményén és már a parlament is foglalkozik vele, most rendhagyóan nem több kérdésről, hanem erről az egyről fejtem ki álláspontomat. A városvezető koalícióval már a monoki közgyűlés döntése előtt elgondolkodtunk a számunkra rendkívül megterhelő segé-
3 4 6 8 9 10 11 14
Tartalom
Tarjáni Arcok – Pindroch Csaba színművész Interjú – Lőrincz Gyula, a Városfejlesztési és Informatikai Iroda vezetője – Jakab Jácint, a Tehetségkutató Rock-fesztivál főszervezője Közélet – A körforgalmak állapotáról – 15 éves a Keresztény Óvoda – Jutalmazták a pedagógusokat és a tanulmányi versenyek győzteseit Lencsevég – Hírek-képek Múlt-kor – A Kálvária kálváriája Egészségünk – Ne engedj teret a kábítószernek – Idősek otthona nyílt Baglyasalján Önkormányzat – Fontos hírek, információk – Elkezdődött a kolóniabontás – Újra üzemel az Apolló mozi Sport – Ugrógála, Erős Ember OB, – Tájfutó Diákolimpia, – Célegyenesben a sportcsarnok, – Új salakpálya a Gagarin udvarán
lyezési helyzet változtatási lehetőségein, de törvényes utat nem találtunk a probléma kezelésére. Pedig Salgótarjánban rengetegen élnek segélyből, amely éves viszonylatban közel 600 millió forintba kerül, és amelynek 10%-át a városnak kell finanszíroznia. Viszonyítási alapként szolgáljon a következő adat: közcélú munkára évente 100-150 millió forintot kap Salgótarján az államtól, ez mintegy 350 ember alkalmazását teszi lehetővé. Ha emellé állítjuk a szociális segélyre kifutó 60 milliót - ki kell mondani: amelyért cserébe nem kapunk semmit -, bizony 150-200 állampolgár munkába való visszahelyezésétől esünk el. Ezen tehát mindenképp változtatni kell, de mivel a polgármesteri és a képviselői eskü köt bennünket a törvény mindenkori betartására, azzal szemben menő határozatot nem kívánunk hozni. Ezért kezdeményeztem a Megyei Jogú Városok Szövetségének közgyűlésén a szociális törvény átfogó módosítását, melyet polgármester társaim támogattak, és amely akár még ez év őszén a parlament elé kerülhet. Az elképzelés lényege, hogy az aktív korú, munkára képes személyek esetén feltételekhez kötnék a segélyezést. A kezdeményezés célja, hogy egészséges, munkára érett generációk nőjenek fel Magyarországon, akik később értékes tagjai lesznek a társadalomnak. Éppen ezért a törvénymódosítást
Kérdését küldje az alábbi címekre:
[email protected] vagy 3100 Salgótarján, Fő tér 5.
komplex módon kell kezelni. Javaslatunk szerint a családi pótlékot, szociális segélyt csak abban az esetben kaphatnák meg az érintettek, ha gyermeküket elviszik a kötelező védőoltásokra, szűrővizsgálatokra, rendszeresen járatják óvodába, iskolába. Fontos elmondani, hogy a kezdeményezés nem azok ellen szól, akik önhibájukon kívül kerültek nehéz helyzetbe! Azt azonban nem engedhetjük meg, hogy egyesek a törvényt kijátszva, jogtalanul jussanak jövedelemhez, míg mások keményen megdolgoznak a minimálbérért is. Nem engedhetjük, hogy generációk nőjenek fel iskolázatlanul, vagy úgy, hogy nem kívánnak dolgozni. Ezzel ráadásul olyan munkanélkülieket helyezhetnénk vissza a munka világába, akik örömmel veszik azt. A kommunális feladatok mellett számos poszt van, amelynek betöltését egyes intézmények nem tudnak finanszírozni. Az új rendszerben például a megszorult iskolák újra rendelkezhetnének technikussal, könyvtárossal stb. Nagyon bízom benne, hogy társadalmi és szakmai nyomásra a parlament megfelelően fogja értékelni javaslatunkat, és hamarosan áttérhetünk egy előre vezető útra. Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester
Kedves Olvasó! Ha röviden kellene jellemeznem az elmúlt hónapot, talán azt mondanám: izzasztóan mozgalmas időszakot tudhatunk magunk mögött. Ezzel nemcsak a nyári kánikulára és a Salgótarjánban megrendezett sporteseményekre gondolok, hanem a közélet más területeit érintő programokra is. Jártunk díjátadókon, megnéztük a sportcsarnokot, ott voltunk a megújult mozi átadóján, 100 éves nénit köszöntöttünk, utánanéztünk a kolóniák felszámolását érintő terveknek, az Összefogás Napján együtt voltunk a Kálvárián. Ennek apropójából Múlt-kor rovatunkban a zarándokhely történetével és jövőjével foglalkozunk, de utánajártunk annak is, miért gazosak még mindig körforgalmaink. Kakuk Zoltánnal a közbiztonságról és a polgárőrség feladatairól beszélgettünk, Tarjáni Arcok rovatunkban pedig Pindroch Csaba színművész mesél Salgótarjánhoz fűződő élményeiről, szakmájáról és terveiről. Lakatos Kati főszerkesztő Megjelenik havonta, 10 000 példányban; 2008/6. Nyilv. tart. szám: 163/387/1/2008 Kiadja: Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, 3100 Salgótarján, Múzeum tér 2. Szerkesztőség: Városi TV, Salgótarján, Fő tér 5.; E-mail:
[email protected]; Főszerkesztő: Lakatos Katalin Nyomdai munkák: Polár Stúdió; Eng. sz.: B/PH/96/N/90 ISSN 1215-1440; Felelős vezető: Bencze Péter
2
városunk
Tarjáni arcok
„Egy város igazi értékét az adja meg, ha a polgárság kiharcol magának egy színházat”
Salgótarjánból a magyar mozi csillagai közé
R
endkívüli elhivatottságról tett tanúbizonyságot Pindroch Csaba azzal, ahogy meghódította a magyar színház- és filmipart. Különlegességére már általános iskolás korában felfigyeltek, ám jó ideig ő maga sem volt biztos abban, mi a neki kitűzött feladat. Tinédzserként papnak készült, majd a színjátszás felé fordult. Kisebb szerepei után az átütést a Valami Amerika című produkcióban nyújtott alakítás hozta meg számára. A salgótarjáni születésű Pindroch Csaba neve tehát Herendi Gábor 2002-es sikerfilmje nyomán vált igazán ismerté a nagyközönség előtt. A fiatal színészt kimagasló alakítása után kiváló karakterszerep-ajánlatok találták meg. Eljátszhatta a magyar mozgókép ipar másik nagy dobásának, a Kontrollnak a főszerepét, amely aztán végérvényesen hozzájárult hírnevének öregbítéséhez. Így lett a félénk vidéki srácból az ország egyik legismertebb színésze, aki nélkül a közeljövőben aligha képzelhető el jelentős hazai közönségfilm. Pindroch Csaba 1972. márciusában látta meg a napvilágot, 14 éves koráig élt a nógrádi megyeszékhelyen. Ez a viszonylag rövidnek mondható időszak azonban meghatározó szerepet töltött be a színész életében. A Gagarin Általános Iskola növen-
A Gagarin színpadán dékeként ismerkedett me ugyanis a versek és a próza szépségével, itt érezte először, hogy különleges. Horváth Gabriella, egykori irodalomtanára figyelt fel először az ifjú tehetségre egy fogalmazás alkalmával, melynek témája egy kisfiú ars poeticája volt. – A tanárnőnek feltűnt az írásomban valami, és jó pedagógushoz méltón jelezte is felém, hogy nem vagyok átlagos, erős érzelmi löketet adva ezzel nekem a továbbiakra - emlékszik vissza a salgótarjáni időkre. A gimnáziumi éveket Esztergomban töltötte, ott csúcsosodott ki a színészet iránti elkötelezettsége. Sorra járta a versmondó versenyeket, ám mivel ezeken sosem sikerült nyernie, a kudarcok nagy küzdővé tették: be akarta bizonyítani, mire képes valójában. A középiskola után egy esztendőt ismét városunkban élt, majd felvételt nyert az Arany János Színház stúdiójába (jelenleg Új Színház), aztán egy év múlva már a Színház – és Filmművészeti Egyetem diákja volt. Az egyetem alatt indult filmes karrierje. Első élményei Antal Nimród rendezőhöz fűződnek, akinek neve fémjelzi a Kontroll című produkciót és aki jelenleg az Egyesült Államokban él és dolgozik. A szárnypróbálgatások idején Herendi Gábor a Valami Amerikában nem kisebb feladatot bízott rá, mint magának a karakteres rendezőnek a megelevenítését. A közönség imádta Csaba alakítását, a rajongók pedig lassan elkezdhetik a visszaszámlálást: hamarosan elkészül a második rész.
Tévedések vígjátéka
Közben Csaba a filmezés mellett a színházban is megtalálta helyét és karaktereit. A Vígszínház és a Pesti Színház oszlopos tagja, jelenleg is folyamatosan játszik mindkét intézményben. Kedvenc szerepei többek között a Cseresznyéskertben, A vágy villamosaiban és a Don Quijote – La Mancha lovagjában alakított karakterek. Utóbbi produkció meghatározó pont az életében, ugyanis régi szerepálma Cervantes megformálása. Célja elérése érdekében meg is tesz mindent: énektanár segít neki a hangképzésben és a dalok megtanulásában. A vígjáték és operett kedvelői számára is üde színfolt lehet Csaba játéka, hiszen a Tévedések Vígjátékában és a Marica grófnőben is szerepet kapott. De térjünk vissza kicsit a salgótarjáni vonatkozásokhoz. Városunkban jelenleg nem működik színház saját társulattal. Ám ha minden a tervek szerint halad, hamarosan új színfoltként fogja beragyogni a völgyvárost egy önálló, helyi társulat fénye! Csaba ugyanis elárulta: színházat szeretne szervezni itt, szülővárosában. – Egy város igazi értékét az adja meg, ha a polgárság kiharcol magának egy színházat – mondja. – Az évek folyamán már többször megkerestem a városvezetést ötletemmel, de eddig folyamatos ellenállásba ütköztem. Ám most szinte felkérést kaptam a megvalósításra – folytatja. A színész fontosnak tartja, hogy a művészek ki tudjanak teljesedni otthonukban, és méltó szórakozási lehetőséggel szolgáljanak a városlakóknak. – Salgótarjánban jelenleg a kultúra területén erre még nincsen lehetőség. Egy állandó társulat létrehozása azonban nem kis feladat, hosszú idő kell hozzá. Viszont amilyen nehéz megszervezni és üzemeltetni, olyan nagy élményt okoz a helybéli színházkedvelőknek, s ezért érdemes keményen dolgozni. Elkezdtük a tárgyalásokat salgótarjáni csoportokkal és együtt gondolkodunk a városvezetéssel is. Mint nemrég megtudtam, már jelentkezett is egy pályázó a közös munkára – avat be a kezdeti stádiumban lévő projekt részleteibe. – Bízom benne, városunk felkészült már egy saját színház befogadására és nagyon remélem, hogy Salgótarján büszke lesz társulatára. Molnár Klaudia Ahogy Székyné dr. Sztrémi Melindától megtudtuk, a Vertich Színpad Stúdió évadzáróján az amatőr társulat egy saját városi színtársulat létesítésére vonatkozó ötlettel lepte meg a városvezetést és a támogatókat. „A városvezetés alapvető célkitűzése – mondta el a polgármester -, hogy a tenni akaró csoportokat összekovácsolja, a több oldali kezdeményezéseket koordinátorként azonos mederbe terelje. Véleményem szerint ugyanis csak együttes erővel hozhatunk létre maradandót, például egy régóta vágyott, sikeres színházat.”
városunk
3
Interjú
Lőrincz Gyula, a Városfejlesztési és Informatikai Iroda vezetője
Az IVS „titkairól”, egyes részleteiről és összefüggéseiről E
lőző lapszámunkban városunk polgármesterével beszélgettünk a készülő Integrált Városfejlesztési Stratégiáról (IVS), amely - az önkormányzat kezdeményezésére június hónapban lezajlott fórumok és egyeztetések eredményeként - lényegi vonásait tekintve egyre inkább ismertté válik a közvéleményben is. Gondoltuk, az önkormányzat szakembere - jelesül Lőrincz Gyula, a Városfejlesztési és Informatikai Iroda vezetője - most már az IVS egyes „titkaiba”, részleteibe és összefüggéseibe is beavathatja olvasóinkat. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉS ELMÉLETE
– Mikor és hol merült fel az integrált városfejlesztés gondolata? – Az EU-s támogatások odaítélését végző és a felhasználásnak hatékonyságát vizsgáló szakemberek gyakran tapasztalták, hogy a tagállamok városai részére nyújtott fejlesztési támogatások többnyire csak közterületek korszerűsítésére fordítódtak. Ezek állaga néhány év elteltével újra leromlott, s megint jöttek a kérelmek. E rossz gyakorlat megszüntetésére a tagállamok felelős miniszterei 2007 tavaszán közös városfejlesztés-politikai elvekben és stratégiában állapodtak meg, amely a Lipcsei Charta néven vált ismertté. Ebben kötelezettséget vállaltak, hogy nemzeti szinten is alkalmazzák az integrált városfejlesztés eszközét és megteremtik szükséges kereteit. – Miként ment ez végbe hazai gyakorlatunkban? – Azonnal elindult a munka, és 2007 októberében már be is mutatták a Városrehabilitáció 2007-2013, Kézikönyv a városok számára c. dokumentumot. Ezt az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Regionális Operatív Programok (ROP) Irányító Hatósága (IH) is szakmai útmutatóként ajánlja a városrehabilitációs fejlesztések megvalósítása, és az ehhez szükséges források megszerzése érdekében. A könyv tárgyalja mindazokat a kérdésköröket, melyeket az önkormányzatoknak ismerniük kell ahhoz, hogy sikeresek lehessenek a források elnyerésében.
Jogú Város Közgyűlése a 2007.évi költségvetését - a múlt év októberében - módosító rendeletében irányozta elő a szükséges fedezetet az IVS és az akcióterületi tervek elkészítésére, amelyek feltételei annak, hogy az önkormányzat az NFÜ által támogatott kiemelt projektek között eséllyel pályázhasson európai uniós és hazai regionális források elnyerésére. Az IVS elkészítésére kiírt egyszerű közbeszerzési eljárás nyerteseként a budapesti Városfejlesztés Zrt. kapott megbízást a feladat elvégzésére. A munkában részt vett a Városfejlesztés Zrt. alvállalkozójaként többek között a SocioScope Kutató, Tanácsadó Bt. és a Salgóterv Plusz Kft. is. A teljes dokumentáció elkészítése 14 millió forintba került. A társaság szerződéses kötelezettségének határidőben eleget tett. – Akkor nézzük a munkát „magát”! Mit érdemes kiemelni a stratégiából? – Először is: az IVS az egész városra vonatkozó fejlesztési dokumentum, amely megalapozza az önkormányzat akcióterületekre épülő integrált városfejlesztési politikáját a 2007-2013-as időszakra. Figyelmet érdemel a helyzetelemzés, amelyben a város fejlődését meghatározó szinte valamennyi tényező tükrében történt meg a város „átvilágítása”. Ennek alapján került sor a városfejlesztési akcióterületek városrészenkénti és fejlesztési célonkénti kijelölésére. Ezeket itt tételesen nem, csak típusonként sorolhatom fel. Prioritást élvez a városközpont funkcióbővítő fejlesztésének, illetve a városközponthoz kapcsolódó szociális városrehabilitáció akcióterülete. Az utóbbi típus több más városrészben is megjelenik (például: Acélgyár és környéke, Zagyvapálfalva). Szerepel a stratégiában az ún. munkahely-teremtési akcióterület (például: Nagyállomás, ipari park), turisztikai akcióterület („Tóstrand Élményfürdő”, Karancs-Medves vidéke). Végül megemlíthetem a kertvárosi lakóterületi akcióterületet is (Kőváralja-Baglyasalja). A TERVEK ÖSSZEFÜGGÉSRENDSZERE
AZ IVS SALGÓTARJÁN GYAKORLATÁBAN – Sokan firtatják - mintha valami „titok” lengné körül! – hogyan, kik kapták és mennyiért vállalták a megbízást az IVS elkészítésére? – Nincs itt semmi „titok”, meg kell nézni Salgótarján város honlapját, amely világgá kürtöli, hogy Salgótarján Megyei
4
városunk
– Tudom, lehetne még részletezni az IVS-t. Viszont az Antiszegregációs tervről nagyon sokan azt sem tudják, hogy azt eszik-e vagy isszák? – Az Anti-szegregációs terv (ASZT) az IVS kötelező melléklete, annak részét képezi. Tartalmát kiegészíti társadalmi-szociális ismérvekkel és arra alapozott célokkal. Felsorolásszerűen és elemzően is tartalmazza azokat az akcióterületeket, amelyek majd az elkövetkezendő évek során, mint realizálásra váró projektek szerepelnek a szociális rehabilitációs területenként. Az anti-szegregációs terv városfejlesztéssel kapcsolatos része megjeleníti, hogy a helyzetértékelésnél beazonosított szegregátumokra a város milyen fejlesztések megvalósítását tervezi. Tartalmazza, hogy a város milyen intézkedéseket tervez a szegregációs folyamatok elmélyülésének megakadályozására és a szegregáció oldására. Amikor egy fejlesztési akcióval belenyúlunk a város szövetébe, az adott terület státusza megemelkedik. Az ASZT egyik fő célja megakadályozni, hogy az ott élő szegény és nehéz sorsú emberek, a terület felértékelődése miatt kiszoruljanak onnan, és el kelljen hagyni lakóhelyüket. Ez az ASZT végső célja.
Interjú – Tervekből tengernyi van. Kérdés, konzisztensek-e, összefüggenek-e ezek egymással? Netán – és jó esetben - egymásra épülnek-e? – Az IVS a város érvényben lévő stratégiai és más hatályos dokumentumaira is épít és épül. Ugyanakkor az időközben megváltozott helyzetnek és céloknak megfelelően bizonyos pontokon túllép a meglévő dokumentumokon, és esetenként „felülírja” azokat. Ez azonban nem a korábbi dokumentumok lényeges elemeivel ellentétesen, hanem azokat továbbfejlesztve, árnyalva történik. Ez természetes, hiszen a meglévő tervek egyes fontos – ám sajátos – dimenziókban körvonalaztak fejlesztési elképzeléseket, mint például a város 2007-2018-ra szóló gazdasági programja vagy éppen a városrendezési terv. Ugyanakkor például a településrendezési tervvel való összhang megteremtése nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a felmerült fejlesztési igényeknek megfelelően a településrendezési tervet módosítsa a testület. AZ IVS A JÓVÁHAGYÁS UTÁN – Tételezzük fel: június 24-én a város közgyűlése határozatával elfogadja az IVS-t. Mi lesz a következő lépés, és a munka további menete? – Az IVS jóváhagyása után a következő feladat az akcióterületi terv – amelynek munkái folyamatban vannak – végleges elkészítése és várhatóan augusztus hónapban a közgyűlés elé terjesztése. Az IVS-ben a városrehabilitációs akciók célja kettős. Egyrészt a városok regionális gazdasági szerepének erősítése, ennek érdekében a városok, illetve városrészek központi területeinek funkcióbővítése. Másrészt szociális típusú fejlesztések megvalósítása, a városok szegregációs problémáinak kezelése, ahogy arról korábban szó volt. Az akciók mindkét típusát az IVS alapozza meg, de majd ezek konkrétan az akcióterületi tervekben öltenek testet. Amikor utóbbi elkészül és jóváhagyásra kerül, akkor az már olyan ismérvekkel és tartalommal
kell rendelkezésre álljon, amely megfelel a kiemelt projekt eljárás-rendnek. Utóbbi is megyei jogú városi specialitás, azaz, hogy nem pályázati, hanem ún. kiemelt projekteljárás rendben kerül lebonyolításra. A kiemelt projektnek vannak kritériumai, így legalább 1 milliárd forintot meghaladó értékű fejlesztés kell legyen, és nem pályázati rendszerben, hanem meghatározott keretre kell bebizonyítani, hogy az adott város a kritériumoknak megfelel, és akkor lehívható a fejlesztési pénz. – Tudható már összegszerűen, hogy milyen fejlesztési források állnak Salgótarján város rendelkezésére? – A 2007-2013-as időszakban minden régió önálló regionális operatív programmal rendelkezik A megyei jogú városoknak külön keretük van a régióban. Jelen pillanatban a 2007-2008-as keret van feltöltve, amely az észak-magyarországi régióban 6,6 milliárd forint, ami még nincs szétosztva a három város – Eger, Miskolc és Salgótarján - között. Az látszik, hogy ez a pénz jóval kevesebb, mintsem hogy minden város egy-egy kiemelt projektet végig tudjon vinni. Megkezdődtek az egyeztetések, de az álláspontok nem közeledtek. Ugyanakkor ez év őszén várható, hogy a 2009-2010-es támogatási időszakra is meghatározzák a keretet. Amikor meglesz ez az összeg, amit én – a korábbi 6,6 milliárd forinttal együttszámolva - 11-12 milliárd forintra becsülök, akkor ennek a rá eső részéből már mindhárom megyei jogú város megvalósíthat egy-egy kiemelt projektet. A miénk, az első, egy 3,5-4,0 milliárd forintos akció lenne, jelesül a városközpont funkcióbővítő rehabilitációja. De amíg a régi nevű projekt (városrekonstrukció II. ütem) funkcióbővítést nem tartalmazott és 2,5 milliárd forint volt rá tervezve, addig a mostani, a parkolási gondok orvosolásával együtt, 3,5-4,0 milliárd forint lehet. Ennek elérésére szerintem reális esélyünk van és akkor elkezdődhet a Salgótarján városcentrumának régen várt fejlesztése, korszerűsítése. – Köszönöm a beszélgetést. Baráthi Ottó
Elfogadta a közgyűlés Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlése június 24-én tartott soros közgyűlésén 12 igen, 4 tartózkodó és 4 nem szavazattal elfogadta a Stratégiát, így folytatódhat a megkezdett munka. A szavazás előtt konstruktív vitában tárgyalták a tervezetet, amelyben az IVS készítőinek oldaláról szakmai képviselőként Füle Gábor, a Városfejlesztési Zrt. munkatársa is részt vett.
Sztárfellépők a Tehetségkutató Rock-fesztiválon H
agyományteremtő módon, immár második alkalommal rendezi meg a Fiatalok Együtt Salgótarjánért és a Fehérpont Egyesület az Észak-magyarországi Tehetségkutató Rock-fesztivált. A rendezvény a tavalyi sikerre építve idén már kért napos lesz - július 19-20 - és a helyszín is változik: a tóstrandi kempingben várják a rockzene rajongóit. A részletekről Jakab Jácint főszervezőt kérdeztük. – Hány versenyző jelentkezett a tehetségkutatóra? – Negyvenkét zenekar küldte be hanganyagát, melyek közül a szakavatott zsűri az előzetes válogatások során tizettizet juttatott a döntőbe. A metal stílus képviselői szombaton, a rocké pedig vasárnap mérik össze tudásukat a Tóstrandon felállított nagyszínpadon. Érdekesség, hogy még Debrecenből és Sárbogárdról is érkezik hozzánk versenyző. – Idén kikből áll a zsűri? – A tavalyihoz hasonlóan most is szakavatott zsűri fogja értékelni a zenekarokat, de bővült a paletta, itt lesz például a miskolci HangArt stúdió vezetője is. – Hogy sikerült megszervezni a rendezvényt? – Nehezebb volt mint tavaly. Két nap sokkal több
támogatót igényel, de szerencsére rengetegen érdeklődtek a fesztivál iránt és a város is mellénk állt. Újdonság még az előző évhez képest, hogy amatőr Stand Up Comedy verseny is lesz, ennek jelentkezési határideje július 15. Nevezési díj nincs, viszont ajándék várja a szereplőket. Jelentkezni lehet az
[email protected] címen. – A két napra érkezők hogy oldhatják meg az éjszakai szállást? – A kempingben ingyenes lesz a sátorozás, a házakban pedig kedvezményesen lehet szállást foglalni. Azoknak sem kell aggódniuk, akik nem alszanak kint és esetleg lekésik az utolsó buszt, mert 0:45-kor különjáratok fognak indulni a Déli pályaudvar felé. – A rendezvény alaposan felpezsdíti Salgótarján életét… – Igen, már eddig is sokan foglaltak szállást és ha a megyén kívülről érkező zenekarokat és kísérőiket számoljuk, akkor elmondható, hogy 150-200 olyan fiatal fog városunkba érkezni, aki még sosem járt itt. Célunk, hogy a fesztivállal bekapcsolódjunk a turizmusfejlesztésbe, ezért is vállaljuk nyíltan - és ezt már előzetesen is ki merem mondani -, hogy jövőre még színesebb programokkal szeretnénk fogadni az érdeklődőket.
városunk
5
Közélet
Tehetetlen állami vállalat H
iába a lakossági fórumok, hiába a polgármesteri kérés, hiába a tiltakozó akció, a Magyar Közút Kht. kezelésében lévő salgótarjáni körforgalmi szigeteken továbbra is az igénytelenség az úr. Vaskos papírköteg pihen az asztalomon. Kinyomtattam azokat a cikkeket, amelyek arról szólnak, hogy miért is burjánzik gaz a Salgótarjánba vezető zagyvapálfalvai körforgalmakban. Eleinte a városvezetéstől kérték számon az újságírók, miért nem rendezett a városnak ez a része. Kiderült aztán, hogy van gazdája a területnek, a Magyar Közút Kht. Az állami cég azonban pénz hiányában nem tartotta rendben azt. A tavalyi évben a Közgyűlés döntött arról, hogy a megoldás érdekében súlyos milli-
ókat áldoz a virágosításra, noha nem az ő feladata lenne, csak legalább oldódjon meg ez az áldatlan helyzet. De sajnos ez az intézkedés sem volt elég, a Közút ugyanis nem kezdte el időben a munkát. Ezzel párhuzamosan a lakosság, a politikusok és azok, akiknek ez hivatalból feladatuk volt, egyaránt sürgették a vállalatot. Telt múlt az idő, jött a tavasz, majd nyár lett, a parkosítást azonban továbbra sem végezték el. Nemhiába, egy állami vállalat nagy úr, még akkor is, ha a munkálatok késlekedése miatt hónapokig úgy néz ki egy város kapujának, bejáratának tartott útszakasz, hogy az sokféle érzést kivált az ide érkezőkből, csak elismerést nem. Mint megtudtam, a Közút Kht. által kiírt közbeszerzés lezárult, a kiírást a salgótarTakarítják a belvárost
A városvezető koalíció figyelemfelhívó akciója
jáni VGÜ Kft. nyerte. Már(!) a szerződéskötés fázisában vannak, a jövő hónapban várhatóan elvégzik a munkálatokat. A helyi cégben legalább bízhatunk, ők már eddig is elvégezték volna a teendőket, ha lett volna rá jogosultságuk. A VGÜ Kft. folyamatosan bizonyít, így örülhetünk siekrüknek: ők végzik a város takarítását és virágosítását, munkájukat el is ismerjük, hiszen nap mint nap tapasztaljuk, hogy tiszta, virágos városban élünk! Mindazonáltal nagyon sajnálom, hogy a XXI. században, ebben a teljesítményorientált világban, egy cég megengedhet magának akkora blamát, hogy egy megyei jogú város lakosainak és vezetőinek felháborodása ellenére majd fél éves késéssel végzi el azt a munkát, amelyre a település még az anyagi forrást is biztosította. M.C.
15 éves a Keresztény Óvoda Gyermekek, szülők, óvodapedagógusok vettek részt a salgótarjáni Keresztény Óvoda 15. születésnapja alkalmából, június 7-én tartott ünnepségen a Népjólétiben, de jelen voltak az intézmény elindulását és működését segítők is. A vendégeket elsőként az óvoda vezetője, Tóthné Havasi Zsuzsanna üdvözölte, majd dr. Bercsényi Lajos, a megyei kórház főigazgatója, önkormányzati képviselő – aki az óvoda alapításában oroszlánrészt vállalt – felidézte az intézmény történetének legfontosabb mozzanatait. – Szülői kezdeményezésre 1991 augusztusában kereszténydemokrata képviselőként hivatalos előterjesztésben fogalmazhattam meg egy keresztény óvo-
6
városunk
dai csoport működtetésének igényét. Az önkormányzat a Damjanich úti tagóvoda épületét ajánlotta fel megvételre. Az épületet részletfizetéssel, gyűjtésből, adományokból sikerült megszerezni. A szülők kalákában segítették a felújítást, a taneszközöket a salgótarjáni jólelkeknek köszönhetően sikerült beszerezni. A városvezetés 2004-ig az állami fejkvóta kiegészítésével járult hozzá a működéshez, azután változott a törvény. Így az egyházi intézményeknek kevesebb forrás jut, de a keresztény emberek adakozásából biztosítható a működés. Az elmúlt években vezetők jöttek, mentek, de a Keresztény Óvoda szellemisége nem változott. Első a szeretet parancsa, azt kell keresnünk, ami
összeköt bennünket, és nem azt, ami szétválaszt – mondta dr. Bercsényi Lajos, aki az óvoda létrehozásában szerepet vállalók közül kiemelte: Lantos Judit, Deme Károly evangélikus esperes, Égető Ferenc református tiszteletes és dr.Beer Miklós püspök nevét. A kórház főigazgatója után Varga András plébános köszöntötte a Keresztény Óvoda közösségét, majd a gyermekek műsora következett. A gálaműsor után az óvodavezető emléklapot és ajándékot adott az intézmény volt és jelenlegi dolgozóinak, valamint a támogatóknak. Az ünnepség végén a Pillangó csoport, azaz az iskolába készülő nagycsoportosok elköszöntek szeretett társaiktól és óvónénijeiktől.
Közélet
Pedagógusnap 2008
Köszöntötték és díjazták a pedagógusokat
Az Impro színpad „A kamaszkorunk körül” című műsorával kezdődött a városi pedagógusnapi ünnepség, melyre június 2-án került sor a József Attila Művelődési és Konferencia Központ színháztermében. A drámajáték után Salgótarján polgármestere, Székyné dr. Sztrémi Melinda mondott ünnepi beszédet, majd elismerések átadása következett. Elsőként azokat a nyugdíjas pedagógusokat köszöntötték, akik 65, 60, illetve 50 évvel ezelőtt kapták meg diplomájukat. Vasdiplomát kapott Gebhardt Józsefné, aki 1943-ban diplomázott az esztergomi tanítóképzőben. Gyémántoklevél elismerésben részesült Elisher Edit és Köröskényi Zoltánné. Aranydiplomát vehetett át Balázs Lászlóné, dr. Borsodi Béla, dr. Gajzágó Aladár, Herold Lászlóné, Kazinczi Ernőné, Kosiczky László Zoltánné, Kotrócz Vilmosné, Kovács Árpád, Kovács Erzsébet,
Az oktatási miniszter által adományozott Arany Katedra Emlékplakett elismerésben részesült Szalai Zoltánné, a Salgótarjáni Összevont Óvoda Mackóvár Központi Övodájának pedagógusa, és Valecsikné Tamás Zsuzsanna, a Kodály Zoltán Tagiskola pedagógusa. Pedagógus Szolgálati Emlékérmet vehetett át az ünnepségen Árpád Sándor, dr. Bélyei Lajosné, Becze Lajos, Bercelly Béláné, Gusztos István, Kulhavi Gáborné, László Gyula, Osztafi Sándor, Pálné Somodi Ilona, Rozgonyi István, dr. Schablik Béláné, Szászné Molnár Zsuzsanna, Szeles Gyuláné Torják Vilmosné és Vajvoda Györgyné. A Csiki Jolán és Csiki Mária Alapítvány díját dr. Gaálné Bakallár Zsuzsanna, a SKÁID székhelyintézményének tanítója kapta.
Márton Ferencné, Menich Istvánné, Mikes Lászlóné, Nagy Róbertné, Szarvas Józsefné, Szepesi Antalné, Szilasi András Miklósné, Szilasi András Miklós, Szorcsik László, Tavaszi Lászlóné és Tóth Aladárné.
Az elismeréseket Székyné dr. Sztrémi Melinda, a város polgármestere, Fenyvesi Gábor, a város alpolgármestere és Simon Tibor, az Oktatási Kulturális és Sport Bizottság elnöke adták át.
Az ünnepségen díjazták az önkormányzat közoktatási intézményeiben kiemelkedő munkát végző pedagógusokat is. A városi közgyűlés döntése alapján 21-en részesültek havi 30.00 Ft-os kereset-kiegészítésben. Az ünnepségen átadták a Nógrád Megyei Közoktatási Alapítvány „Az év pedagógusa” díját is. Életmű kategóriában „Az év pedagógusa” díjat posztumusz Gyarmati Attilának ítélték. Vezető kategóriában Herczegné Varga Ilona kapta az elismerést, pedagógus kategóriában a kitüntetett Kele Szabó Ágnes lett. A Cserhát-Takarék a Szakemberekért Alapítvány „Az év pedagógusa” kitüntetését Scholz Katalin, a Gagarin Tagiskola pedagógusa és Simon Ottóné, a Mackóvár Központi Óvoda óvodapedagógusa vehette át. Az elismeréseket Horváth Attiláné, a Cserhátvidéke Takarékszövetkezet Salgótarjáni Kirendeltségének vezetője és Holes Imre, a kuratórium elnöke adta át. Az ünnepségen átadták a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság emlékplakettjét is. Ebben az elismerésben Rozmanné Bátfai Ágnes, a II. Rákóczi Ferenc Tagiskola pedagógusa részesült.
A Pedagógiai Intézet versenyeinek győzteseit jutalmazták
Oklevél és ajándék a legjobbaknak
105 diák vehetett át ajándékot a Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet tanulmányi és művészeti versenyeinek díjkiosztó ünnepségén, melyre június 5-én, csütörtökön került sor a SKÁID székhelyintézményében, azaz a Gagarin iskola aulájában. A meghívottakat, a diákokat és a felkészítő tanárokat a Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet igazgatója köszöntötte. Bratinkáné Magyar Éva elmondta: az intézet összesen 86 kategóriában hirdetett versenyt általános és középiskolás diákok-
nak. Az iskolai fordulókon közel 10.000 diák vett részt, a megyei döntőkig pedig 1374-en jutottak el. Közülük 31 általános iskola, 8 középiskola és 2 művészeti iskola összesen 223 tanulójának adhatjuk át a legjobbaknak járó díjat – mondta Bratinkáné Magyar Éva Az igazgatónő gratulált a kiváló eredményt elért versenyzőknek, megköszönte a felkészítő tanárok és a szülők támogatását és biztatását, a nyári szünetre pedig kellemes kikapcsolódást és sok vidámságot kívánt tanárnak és diáknak egyaránt.
A díjazottak között a 2007/2008-os tanév tanulmányi és művészeti versenyeinek Nógrád megyei fordulóin első, második és harmadik helyezést elért versenyzők és felkészítő tanáraik szerepeltek. Az ünnepségen átadták Salgótarján Megyei Jogú Város önkormányzatának különdíjait is. Ebben az elismerésben részesült a gagarinos Guszlev Donát, és Racs Eszter, a Bolyai János Gimnázium és Szakközépiskola növendéke. Az ajándékcsomagot és a könyvutalványt Fenyvesi Gábor alpolgármester adta át.
városunk
7
Lencsevég
Kárpátaljai táborozók A Salgótarjáni Önkormányzat, a Megyei Közgyűlés és a helyi Pofosz összefogásának köszönhetően idén is érkeztek kárpátaljai magyar gyerekek a tóstrandi táborba. A kísérő tanárukkal együtt nyolcfős csapat június 23-28. között túrázott a környező hegyekben, felfedezték a Salgói várat, meglátogatták a Bánya Múzeumot és a Csillagvizsgálót, fürödtek Bükkszéken és a helyi strandon. A program szervezői jövőre a csereüdültetés beindítását tervezik.
Kárpátaljai táborozók
Összefogás Napja A Kálvárián rendezett ünnepséget június 6-án a városi önkormányzat és a dr. Förster Kálmán Városvédő és Városszépítő Egyesület. Beszédében Székyné dr. Sztrémi Melinda arra a kérdésre kereste a választ: Vajon lesz-e feltámadás a Kálvárián, és Salgótarján városában? A polgármester ismertette a zarándokhely építés mozzanatait, majd reményét fejezte ki afelé, hogy hamarosan újra megteremtődik minden feltétele a Kálvária rendbehozatalának. Gondolatai után a megjelentek koszorút helyzetek el a 2003-ban felállított emléktáblán. A koszorúzás után az ünnepség résztvevői a loudres-i barlang elé vonultak, ahol előadásokat hallgattak meg, melyeket közös beszélgetés és jó hangulatú szalonnasütés követett.
Tisztelgés a mártírok előtt A Bolyai János Gimnázium és Szakközépiskola diákjainak színvonalas műsorával kezdődött a Holocaust salgótarjáni áldozataira való emlékezés június 13-án délelőtt a Fő téri Radnóti szobornál. A műsor után Székyné dr. Sztrémi Melinda mondott beszédet. – Olyan közélet biztosításán őrködünk, amelyben a város minden polgára, fajra, nemre és vallási hovatartozásra való megkülönböztetés és félelem nélkül dolgozhat a saját maga és a közösség javára. Ebben a városban, Salgótarjánban, nincs többé helye semmilyen gyűlöletkeltésnek, kirekesztésnek, lelki és fizikai erőszaknak – hangsúlyozta a városvezető. A megemlékezés végén a jelenlévő szervezetek képviselői megkoszorúzták a Radnóti szobrot.
Megélte az egész huszadik századot Családja mellett számos városi szervezet is köszöntötte 100. születésnapja alkalmából Kerényi Jánosnét június 18-án. Az önkormányzat nevében Fenyvesi Gábor alpolgármester látogatta és ajándékozta meg otthonában Margit nénit, aki vendégeinek elárulta a hosszú élet titkát: – Mozogni kell! Én már hajnaltól a kertemben dolgozgatok, aztán még este is kimegyek, a nagy meleget nem szeretem, azt inkább elkerülöm. Margitka néni büszke unokáira, déd- és ükunokáira - akik ös�szesen negyvenheten vannak- , arra, hogy tíz gyermeket nevelt föl, öt lányt férjhez adott. Életéből nem tud kiemelni jó és rossz élményeket, mert ahogy mondja, nem volt idő ilyesmin gondolkodni. Ez úton is boldog születésnapot kívánunk neki!
8
városunk
Múlt-kor
Lokálpatrióták összefogásával épült
A Kálvária kálváriája Melyek voltak azok a kiváltó tényezők, melyek életre hívták a Kálvária stációit Salgótarjánban? S melyek voltak azok az okok, amelyek miatt ma a megmentésére kell sietnünk? Az 1920-as évek sorsfordító időszak volt Salgótarján történetében. A trianoni döntés miatt az ipari központ határ menti település lett, melynek következtében változások álltak be a lakosság összetételét tekintve. Hívő katolikus honfitársak települtek a bányavárosba a felvidékről és Erdélyből. Ez, és Trianon lelkekben okozott tragédiája hozzájárult a nemzeti identitásérzés felerősödéséhez, a vallásos érzület kibontakozásához. Mindehhez hozzájárult 1922. január 22-én a várossá válás. Először Tóth Gyula, kereskedő, hívő katolikus fejében fogant meg a Kálvária létesítésének ötlete. 1927 őszén a helyi lap így tudósított az elhintett gondolatról: „Kálvária-építés terve merült fel a napokban a salgótarjáni róm. katholikus hívek körében. A kegyeletes terv szerint a kálvária 14 stációja a Pipis-hegynek a Fő-téri állomás előtti oldalán helyezkedne el, fent a csúcson pedig egy kis kápolna koronázná a hegyet és fejezné be a kálvária stációit. A terv igazán szép és megfelel a 75 %-ban katholikus és szép hitéletet élő Salgótarján közönségének…” 1928 tavaszán már arról ír az újság, hogy megalakult a szervezőbizottság és aktívan dolgozik. A következő év tavaszán Dr. Förtster Kálmán polgármester megbízta Stolár Ede városi műszaki tisztviselőt, hogy a felvezető lépcső terveit és költségvetését sürgősen készítse el. A polgármester a város részéről anyagi, az emberek részéről erkölcsi támogatást várt el az építkezés kapcsán. A munkálatok hamarosan el is kezdődtek. A lépcső és a szerpentin kialakításához szükséges földmunkákat Dr. Pitta Lipót rendőrfőtanácsos vezetésével és lelkes közreműködése mellett a város által biztosított munkások, önkéntesek, levente egyesületek, cserkészcsapatok, valamint a Báthori István
7. Kerékpáros Zászlóalj katonái végezték. A stációk építési költségeit különféle társadalmi szervezetek, testületek és családok vállalták. A kivitelezést Obrincsák Ernő építőmester saját tervei szerint jobbára maga végezte. A munkák teljes körű befejezése azonban pénzhiány miatt megrekedt. Szent Imre herceg 900 évvel azelőtti tragikus halálára emlékezvén azonban már a kész stációk és fakeresztek fogadták azokat a híveket, akik részt vettek a 1930. május 31-én tartott ceremónián, melynek keretein belül a Pipis-hegyet Szent Imre-hegyre keresztelték. 1931-ben Bulyovszky Lajos kőműves mester megépítette a Nagy-Magyarország körvonalaival övezett lourdesi barlangot, melyben elhelyezték az ország-felajánlás szentséges pillanatát megjelenítő szoborutánzatokat. A világválság idején kialudt a láng, elfogyott a támogatók sora, az építkezés abba maradt, teljesen ekkor sem fejeződhetett be. A város polgármestere 1942 tavaszán értekezletet hívott össze, amelyen Tóth Gyulával karöltve ismertette a Kálvária helyreállításának, felújításának és végső befejezésének tervezett munkálatait. 1943. június 5-én dr. Pobozsny Róbert püspöki helynök emelkedett ünnepi ceremónia keretében szentelte fel a hit és a hazaszeretet összeforrott szimbólumát, Salgótarján város büszkeségét, a Kálváriát. A helyi közösség összefogásának is szimbólumaként szolgáló, áldozatos munkával, a jövőbe vetett hittel megépített kegyhely sajnos mindössze két évig szolgálhatott a város vallásos polgárainak zarándokhelyéül. Túlélte ugyan a háború pusztítását, de a radikális rendszerváltozás és az új uralkodó ideológia első értelmetlen megnyilvánulásai egyikének áldozata lett. A szoborcsoportot megsemmisítették, építményeit lassan betakarta a növényzet, a loudresi barlangot földdel töltötték fel, majd befalazták. A kilencvenes évek elején az újonnan alakult, dr. Dornyay Béla nevét felvett cserkészcsapat összefogva az Önkormányzattal
megtisztította a Kálváriát, padokat telepített, vaskorlátokat állított a lépcsősorok mellé, biztosították a világítást. Állapota azóta újra hihetetlen mértékben leromlott, a Kálváriát célzó felújítási tervek másfél évtizeden át hangzatos ígéretek maradtak. Jelentős érdemei vannak viszont környékének gondozásában, emlékének ápolásában a Vass Csaba által vezetett dr. Förster Kálmán Városvédő és Városszépítő Egyesületnek, amely 2003. június 5-én emlékművet állított a domb alján. Azóta itt gyűlnek össze az Összefogás Napján Salgótarján lakói, emlékezve a trianoni tragédiára és felidézni a városra egykor jellemző összefogást, amely a Kálváriaépítés ügyében kialakult a lakosság között. – Vajon lesz-e feltámadás a Kálvárián és egyáltalán Salgótarján városában?- erre a kérdésre kereste a választ az idei megemlékezésen Székyné dr. Sztrémi Melinda. A polgármester idézett Vass Csabának a Kálvária 60. évfordulója alkalmából felállított emléktábla-avatáson elmondott ünnepi beszédéből egy részletet: „Tudatosítani kell magunkban, hogy ez a város a mi városunk, történelme a mi történelmünk, ez a Kálvária a mi kálváriánk, s a Golgotán a hármas kereszt fölött felragyogó húsvéti nap a mi feltámadásunkat hozhatja el. Azt a feltámadást, amely a lelkekben megy majd végbe. Amikor majd ennek a településnek a lakói újból büszkék lesznek szűkebb pátriájukra, amelynek megbecsülik, óvják, védik és gyarapítják értékeit. Egy jó ügy érdekében újból megvalósulhat az a széles társadalmi összefogás, amellyel a kálváriát, ezt a csodálatos szentélyt építették meg egykoron…leginkább a lélek egysége, a közösségi harmónia hiányzik.” A jelenlegi városvezetés a Kálvária rendbetételét elsődleges céljának tekinti. A változások már el is indultak: az Ipoly Erdő Zrt.-vel folytatott együttműködés eredményeként a stációkat megtisztították a fáktól és a gaztól. Városi szervezetek és intézmények fognak össze a kegyhely tisztán tartásáért. Egy modern, ugyanakkor őseink keze nyomát megőrző Kálvária tervezete pedig már készülőben van. L.K.
városunk
9
Egészségünk
Ötnapos programsorozat fiataloknak
Ne engedj teret a kábítószernek!
A
z ENSZ döntése alapján június 26-a 1987 óta Kábítószer-ellenes világnap. Az Egyesült Nemzetek Kábítószerellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (UNODC) minden évben megfogalmazza a nap témáját, így az idei kábítószerellenes világnap szlogenje: „A függőségek irányítják az életedet? A Te életed. A Te közösséged. Ne engedj teret a kábítószernek!” Salgótarjánban június 23.-val kezdődően ötnapos programsorozat várta az érdeklődőket. A kábítószer-ellenes hét főszervezője városunkban az egy hónapja újjáalakult Kábítószerügyi Egyezető Fórum volt. – A röviden csak KEF-nek nevezett szerveződés egy jogi személyiséggel nem rendelkező, tanácsadó, egyeztető szakmai munkacsoport, amely feltárja az adatokat, helyzetértékeléseket végez, feltérképezi a szükséges feladatokat, megszünteti az esetleges hiányosságokat, biztosítja az információáramlást, javaslatokat fogalmaz meg a helyi közigazgatás számára, segít a városon belüli erőforrások mozgósításában, összekapcsolja a szereplők tevékenységét, és azon dolgozik, hogy maximalizálja a szolgáltatók hatékonyságát. Ugyanakkor kapcsolódik az országos programokhoz is. A KEF működésének szervezése elsősorban az Önkormányzat feladata – mondja Fenyvesi Gábor alpolgármester, a KEF elnöke. A fórum megalakulásának előzménye, hogy az Országgyűlés 2000 decemberében elfogadta a „Nemzeti Drogstratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására” című dokumentumot, amely meghatározza az alapcélokat, értékeket, a stratégiai fejlesztés fő irányait. Társadalmi konszenzus kialakítását célozza meg a különböző csoportok aktivizálására, az önkormányzatok, a civil szervezetek és a helyi közösségek bevonására. – A Salgótarjáni KEF-et 2001 júliusában alakították meg, 2002-ben elfogadásra került a városi drogstratégia, melyet 2005-ben felülvizsgáltak, ma ez alapján dolgozunk – teszi hozzá az ifjúsági ügyekért felelős alpolgármester. A tehát főként koordinációs feladatokat ellátó KEF 2008. május 27-én alakult újjá, miután 2006 óta még az előző városvezetés emberi erőforrás hiánya okán működését átmenetileg szüneteltette. A helyi Ifjúsági Koncepció céljai között azonban szerepel a fórum megléte, épít munkájára, továbbá a kábítószeres és egyéb szenvedélybetegségek prevenciója elsődleges cél, újjáalakulását így nem halogathatták tovább. A KEF titkári feladatait Katonáné Torák Éva népegészségügyi szakember látja el, aki kérdésünkre ismertette az idei eredményeket és feladatokat. – 12 tagszervezet vezetője írta alá az együttműködési megállapodást, amelyben az általános feladatokon kívül valamennyi tag, külön vállalásokat fogalmazott meg. Az operatív szakmai tevékenységben azonban, ennél jóval több szervezet és szakember vesz részt. A megalakulás után az uniós elveknek megfelelően, létrehoztuk 4 munkacsoportunkat. Így a kezelés, ellátás-, a prevenció-, a kínálatcsökkentés- és a közösség és
együttműködés munkacsoportokat, melyek élére munkacsoport-vezetőket választottunk. Ők tartják a kapcsolatot a külsős intézményekkel, szervezetekkel. Csak a példa kedvéért pl. a Kínálatcsökkentés munkacsoportban a rendőrség, ügyészség, bíróság, és polgárőrség közreműködik együtt. A Kezelés, ellátás csoport feladatellátásába pedig besegít a balassagyarmati Drog Ambulancia, az Addiktológiai osztály, és a megyei Igazságügyi Hivatal is. Az ellátás egyik legfontosabb részét a Kistérségi Szociális és Gyermekjóléti Központban végzik, ők foglalkoznak ugyanis a függéshez vezető okok feltárásával majd megszüntetésével – ismerteti a szerveződést Katonáné Éva, majd áttér az idén elvégzett munkára. – Megalkottuk a Szervezeti és Működési Szabályzatunkat, majd elkészítettük a 2007. évi szakmai beszámolót, melyből kiderül, hogy városunkban széles körű, magas szintű munka folyt a kábítószer fogyasztás visszaszorítása érdekében. Elkészítettük az éves cselekvési tervünket is, ezen dokumentumok szükségesek a hamarosan benyújtandó pályázatunkhoz, mely a KEF működéséhez és a helyi stratégiai célok megvalósításához biztosít forrásokat. A Nemzeti Drogmegelőzési Intézet támogatásával szerveztük meg az idei Kábítószer-ellenes Hét eseményeit. Több mint harminc program várta az érdeklődőket, körülbelül tíz szervezet működött együtt a siker érdekében. Közel 1000 gyermeket sikerült elérnünk, amely külön öröm számunkra, hiszen elsődleges célunk volt a világnap szlogenjének és programjaink mondanivalójának minél szélesebb körben való terjesztése – mondja. A drogellenes hét eseményei között volt lelki egészség nap, pszichológiai tanácsadás, ping-pong bajnokság, rajzfoglalkozás, kortárssegítők találkozója, táncbemutató és egyéni drogkonzultáció. A programok összeállításában és lebonyolításában a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum partnere volt többek között a SITI, a Kistérségi Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltató Központ és a HA-JÓ Gyermek és Ifjúságsegítő Egyesület. A hét témájához kapcsolódva az ifjúsági irodában két kiállítás is megrendezésre került a közel múltban: az egyik Váczy J. Tamás grafikáiból készült kiállítás „Szárnyalj, de ne szállj el!” címmel, a másik pedig a megelőzés egy speciális formájáról szól, a Baglyasaljai Diákotthonban működő „Roma-mentor program” kapcsán készült képeket, gyermekrajzokat, alkotásokat mutatta be. – A drog-ellenes hét eseményeihez kapcsolódva, június 10- én kortársoktató fiatalok tartottak előadásokat általános és középiskolában a kábítószerfogyasztás veszélyeiről. A 6 lelkes fiatal 12 osztályban kb. 400 tanulónak közvetítette a világnapi üzenetet: „Ne engedj teret a kábítószernek!”A tanév végéhez közeledve pedig számos oktatási intézményben rendeztek drogprevenciós programot, melyek létjogultságát az is indokolja, hogy a gyerekek a hosszú nyári vakációban, szükség esetén tudjanak nemet mondani a felkínált drogokra, ellenállni a kísértésnek – avat be a szakember. K.SZ.
Európai színvonalú ellátás a nyugdíjasoknak
150 fős idősek otthona nyílt Baglyasalján Kizárólag Nógrád megyei vállalkozók munkájával, zöldmezős beruházással, közel 1,7 milliárd forintból, a pályázat benyújtásától kezdve majd három év alatt készült el a június 26-án átadott és felszentelt idősek otthona Baglyasalján. Az impozáns épületben 150 fő számíthat bent lakásos ellátásra, konyhája 300 fős, illetve egy 20 fős idősek klubja is az érdeklődők rendelkezésére áll. Az intézmény teljes mértékben akadály-mentesített, aulájából kápolna és rendezett belső kert nyílik, ezzel is az ott élők kényelmét és igényeit szolgálva. Az otthon megnyitásával 82 új munkahely létesült a városban. L.K.
10
városunk
Önkormányzat
A bérlakások helyzetének rendbetétele a jövő nagy feladata
A munka elkezdődött
A
város képviselő testülete által alkotott középtávú „lakásgazdálkodási koncepció” érvényessége ebben az évben lejár, így az új városvezetésnek komoly feladatot jelent a jövőre vonatkozó teendők meghatározása, tekintetbe véve a bérlakás állomány egyre romló állapotát. Az önkormányzati lakások kezelése a város megbízásából a Salgó Vagyon Kft. feladata, amely a közgyűlés által megalkotott szabályok alapján hajtja végre munkáját. A jövőt érintő döntésekről Tatár Csaba ügyvezetővel beszélgettünk. – A kolóniák helyzete kényes téma, a megoldáskeresés azonban nem halasztható tovább. Jól gondolom? – A korábbi, szocialista városvezetés halogató taktikájából adódóan Salgótarjánban extrém módon magas a komfort nélküli, száz évesnél idősebb, pusztulófélben lévő lakások száma. Ezen az állapoton változtatnunk kell mind az ott élők komfortérzete, mind a város megítélése miatt. Ugyanakkor bármilyen döntések születnek az ügy kapcsán, tudni kell, hogy az nagyban fogja befolyásolni a bennük lakó, részben alacsony jövedelmű nyugdíjas és többségében munkanélküli segélyből, alkalmi munkából élő, általában sok gyermeket eltartó családok sorsát, ezért többszörösen felelősen kell cselekednünk. – Az Integrált Városfejlesztési Stratégia is foglalkozik a leszakadó városrészek felzárkóztatásával. A benne foglaltak alapján tervezik megoldani a problémákat? – A döntéseket megalapozó koncepciónak természetesen harmonizálnia kell a közgyűlés által elfogadott – 20 évre szóló - Integrált Városfejlesztési Stratégiában megfogalmazott alapelvekkel, hisz azok pontosan arra születtek, hogy irányt mutassanak a városi fejlesztéseknek. Az IVS külön fejezetben foglalkozik az antiszegregációs irányelvekkel, amelyből fakadó előírások nagymértékben érintik a bérlakások állományának alakulását. A bérlakások fenntartása egyébként – és ezt fontos tudni - az Önkormányzatok számára nem előírás, hanem önként vállalt kötelezettség. – Hány lakást érintenek a jövőbeli változtatások? És melyek azok a tényezők, amelyek miatt nem lehet tovább halogatni a megoldást? – A jelenlegi felmérések szerint 1315 bérlakás van a városban, ebből 578 komfort nélküli kolónialakás. Ezeknek a működtetése a magas fenntartási költségek miatt indokolatlanul nagy terhet ró az Önkormányzatra. A bérleti díjak – szociális okok miatt - tartósan alacsony szinten kerülnek megállapításra, ezáltal nem fedezik a fenntartási költségeket. Az alacsony bérleti díjak ellenére a bérlők tartozásaiból több év alatt 128 millió Ft hiány halmozódott fel bérleti és közüzemi díjakból.
Ezen túlmenően, évente mintegy 20-30 millió Ft kerül leírásra, behajthatatlan követelésként, mivel az adósok ismeretlen helyre költöztek. A problémát valahogyan kezelni kell, mert egyrészt, a város erre a célra fordítható forrásai kimerülőben vannak, másrészt az embertelen lakáskörülményeket szükséges lenne felszámolni, mert sok esetben már a minimális közegészségügyi feltételeket sem lehet biztosítani. – Pontosan milyen munkálatokat terveznek megvalósítani? – Az IVS-ben megfogalmazott irányelvek szerint törekedni kell az életkörülmények javítására. A város 530 olyan komfortos bérlakással rendelkezik, amely megfelel az érvényes szabályozásoknak, és az is fontos, hogy az új építésű lakások már csak komfortosak lehetnek. A felmérések során kiderült, hogy 220 komfort nélküli lakásban a feltételek javítására fogunk sort keríteni, hiszen azok teljes kivonása és a helyükre újak építése a közeljövőben nem tervezhető. Legalább 250 bérlakás sorsa szintén el fog dőlni a jövőben annak függvényében, hogy a prioritások szerint, melyik célterület fejlesztésére teremthető meg a szükséges pénzügyi fedezet. Ötven kolónialakás elbontásáról a közeljövőben intézkedni szükséges, mert néhány esetben már életveszélyes állapotok uralkodnak az épületekben. Ezzel kapcsolatos munkák már megkezdődtek a Zagyvarakodón és a Hősök útján. Döntéseket kell hozni mintegy 300 bérlakás értékesítéséről is. Ezek a lakások, az úgynevezett „szórványban” helyezkednek el, az első nagy értékesítési hullám után maradtak meg az Önkormányzat kezelésében. Fenntartásuk, a jelenleg alkalmazott, vegyes társasházi formában körülményes és nem kedvező a város számára. Az IVS tisztán önkormányzati tulajdonú bérlakás-tömbök kialakítását célozza meg, ilyenekkel már jelenleg is rendelkezik a város. – Az értékesítésre kijelölt lakásokat a jogcím szerinti bérlők vásárolhatják majd meg? Mi lesz azokkal, akik nem tudják előteremteni a szükséges összeget? – Elsősorban a bérlőknek fogjuk kiajánlani, kedvező feltételekkel. Azoknak a bérleti jogviszonnyal rendelkezőknek pedig, akik nem tudják, vagy nem akarják megvásárolni a lakást - illetve az elbontandó lakásokban jogcím szerint tartózkodnak - az elhelyezéséről gondoskodik a város. A jogcím nélküli, rosszhiszemű lakásfoglalókkal szemben az érvényes jogszabályok szerint fogunk eljárni, amely nyilván szociális problémákat is felvet majd a jövőben. Foglalkozni fogunk a hajléktalanok és a különlegesen nehéz helyzetbe került családok helyzetének kezelésével, problémájukat szervezett keretek között igyekszünk majd megoldani. Tehát a fentiek mikéntjét a készülő lakásgazdálkodási koncepció fogja tartalmazni, melyet a képviselőtestület várhatóan a szeptemberi közgyűlésen fog tárgyalni. L.K.
városunk 11
Önkormányzat
Együttműködés a nagyvárosi Polgárőr Egyesülettel
A
Közösen a közbiztonságért
z Önkormányzat és a Salgótarjáni Nagyvárosi Polgárőr Egyesület Együttműködési megállapodást kötött a közbiztonság javítása érdekében. A dokumentumot június negyedikén írták alá, mellyel hosszú ideje tartó közös gondolkodás végére került pont. Az önkéntesekből álló egyesület elnökével, Kakuk Zoltánnal az elvégzendő feladatokról, munkájuk körülményeiről beszélgettünk. – Mikor alakult és hány tagot számlál jelenleg a Polgárőr Egyesület? – Szervezetünk tavaly januárban lett bejegyezve, de már több mint tíz éve együtt dolgozunk. Most 81-en vagyunk, a polgármester asszonnyal kötött megállapodásunk óta folyamatos az új tagok jelentkezése. Egyre több fiatal érdeklődik munkánk iránt, de természetesen tárt karokkal várjuk az idősebb korosztályt is. – Elkel a létszámbővítés, ugye? – Bizony el, hiszen rengeteg a tennivalónk. Jelenleg is igyekszünk minél több helyen ott lenni, de új terveink is vannak. A járőrözés, rendezvénybiztosítás mellett szeptembertől szeretnénk beindítani az „Egy iskola egy polgárőr” mozgalmat, amellyel az oktatási intézmények környékén kívánjuk erősíteni a közbiztonságot, különösen odafigyelve a gyermekekre reggel és délután. A program elindításához azonban még több önkéntesre lenne szükségünk, ezért ez úton is felhívom a figyelmet arra, hogy – korosztálytól függetlenül - várunk mindenkit, aki szívesen dolgozna velünk. – Mivel telik munkájuk? Meséljen kérem kicsit a hétköznapokról! – Nemrég ért véget egy nagy zsebtolvaj razzia a helyi járat buszokon, a piacon és az állomásokon. Együttműködünk a közterület felügyeletesekkel a fekete
árusok visszaszorítása érdekében, legfőbb profilunk pedig a járőrözés, megfigyelés, jelzésadás a rendőrségnek. A mi konkrét tanácsunk alapján sikerült például néhány hete elfogni egy magánházat feltörő és fémlopással is foglalatoskodó csoportot. Célunk városunk megóvása a vandálok ellen, mellyel kapcsolatban sajnos a fiatalok szórakozási szokásairól kell szólnom néhány szót. Sokan panaszkodnak, hogy nem tudnak aludni a fiatalok hangoskodása miatt, akik ráadásul az utcán kukát borítgatnak, üveget törnek. Sajnos azzal, hogy haza tessékeljük, esetleg hazavisszük őket, csak ideig-óráig oldjuk meg a problémát. Éppen ezért a rendőrséggel összefogva szeretnénk kidolgozni egy megoldást, amely a szülők értesítését jelentené. A közterületen végzett alkoholfogyasztás és szemetelés helyszíni bírsággal sújtható, ezek behajtásával talán visszaszorítható lenne a kulturálatlan viselkedés. Másik profilunk a rendezvények biztosítása, legutóbb a Tóparty- és a Dixieland Fesztiválon találkozhattak velünk a városlakók. – A kábítószer- kereskedelem és fogyasztás területén is értek már el eredményeket… – Kapcsolatban vagyunk a megfelelő szervekkel a kereskedelem felszámolása érdekében, és különösen büszke vagyok
arra, hogy működésünk során több gyermeket sikerült elvonókúrára rábeszélni, akikkel azóta is tartjuk a kapcsolatot és örömmel mondhatom, hogy egészséges életet élnek. – Az emberek hogy viszonyulnak Önökhöz? – A többség pozitívan, nekik köszönjük a támogatást és az információkat. Akikkel szemben viszont intézkednünk kell, azok nyilván nem kedvelnek minket. Fontos elmondanom, hogy önkéntes szervezet vagyunk, munkánkért cserébe ellenszolgáltatást nem várunk. Ingyen óvjuk mások értékeit, sőt, tagdíjat fizetünk, de ez így van rendjén, ezért jöttünk létre. – Mi szükséges ahhoz, hogy valaki csatlakozhasson a csapathoz? – Elsősorban elszántság és kitartás. Aztán ha ez megvan az illetőben és valóban komolyan megfontolta a dolgot, már csak ki kell töltenie egy belépési szándéknyilatkozatot. – Az Önkormányzattal kötött megállapodásnak milyen hozadékai lesznek munkájukat tekintve? – A megállapodás szerint az Önkormányzat a költségvetési helyzet – jelen esetben a 2008 második félévi - függvényében anyagi támogatást fog nyújtani egyesületünknek, melyet formaruhák és eszközök beszerzésére fordítjuk majd, továbbá a városi honlapon lehetőséget biztosít a közérdekű információk megjelentetésére. Külön köszönjük, hogy üléseinkre biztosítanak számunkra egy helyiséget a városházán. L.K.
Határon túli városvezetők is részt vettek a rendezvényen
Polgármesterek Világtalálkozója Gödöllőn 2008. június 28-30. között hetedik alkalommal rendezték meg Gödöllőn a határokon átívelő, Magyar Polgármesterek Világtalálkozóját, melyre Székyné dr. Sztrémi Melinda is meghívást kapott. Mára nagyhírű rendezvénnyé nőtte ki magát az 1996-ban útjára indított Magyar Polgármesterek Világtalálkozója. A kétévente megrendezett eseményen a hagyományos konferenciaprogramok – előadások és szekcióülések- mellett Önkormányzati Szakkiállítással és Vásárral is várta a határon innen- és túlról érkező magyar vendégeket.
12
városunk
Az évtizedes múltra visszatekintő gondolat, mely szerint a „magyar települések közötti kapcsolatokat polgármesteri szinten össze kellene fogni”, beigazolódott, ugyanis a találkozó iránt évről-évre egyre nagyobb az érdeklődés. Idén is jelen volt az eseményen a magyar önkormányzati és kormányzati szféra valamennyi jeles képviselője, sőt a határon túli települések magyar vezetői is fontosnak tartották a részvételt. A világtalálkozóra érkezők többek között Dr. Vizi E. Szilveszter, Kósa Lajos, Dr. Szili Katalin és Varga Mihály
előadását hallgathatták meg, a szekcióülések közül pedig „Településüzemeltetés – településfejlesztés”, „Önkormányzati reform” vagy „A magyar nemzet esélyei a határnyitás után” témákban cserélhettek véleményt. A hagyományokhoz híven, idén is jutalmazták a kiemelkedő munkát végzőket, így ketten részesültek Polgármesteri Ezüstlánc kitüntetésben, és négyen kaptak Polgármesteri Arany Pecsétgyűrű Díjat. Az idei világtalálkozó fővédnöke Sólyom László köztársasági elnök volt. M.C.
Önkormányzat
Premier filmek az Apolló moziban
K
Újra forog a film
özönségét június 19-től megújult technikával, környezettel és a legújabb hollywoodi produkciókkal várja a sokakban nosztalgiát ébresztő Apolló mozi. A Garzonház lábainál fénykorában hétről-hétre új kínálattal csábító intézmény újra a régi: találkahely és a filmkedvelők fellegvára. A közelmúltbeli események miatt a mára már tragikomikussá vált kérdés azonban a sikeres indulás ellenére is sokakban újra és újra felmerül: Most valóban van mozink, de meddig? A bizalmatlanság érthető, hiszen az Apolló Center fejlesztésére és funkciójának bővítésére pályázati forrás igénybevételével, százmilliós nagyságrendben korábban már történt beruházás, de a fejlesztések megrekedtek, a szórakoztató központból csak egy torzó maradt. Kezdjük tehát itt, az előzményeknél! A beruházást az önkormányzat az akkori bérlővel (FUSZ centrum Kft.) együtt szándékozott végrehajtani, a későbbiekben azonban a szerződés felmondásra került, mégpedig a bérlő beruházással kapcsolatos szerződésszegése okán. A Salgó Vagyon Kft. az Önkormányzat megbízásából bérleti szerződést kötött a Bjó Kft-vel a filmvetítésre, valamint az elmaradt fejlesztések befejezésére, indulási dátumként 2007. 07. 01-ét határozva meg. A szerződésben vállalt kötelezettségeit azonban sajnos ez a bérlő sem hajtotta végre, ráadásul mintegy 2 millió Ft tartozást halmozott fel. Idén januárban pedig megszüntette a filmvetítést és vandál pusztítást hajtott végre az épületben és a technikai berendezésekben. A szerződés természetesen felmondásra került, bírósági per van folyamatban, a károk tételes felmérése után pedig rendőrségi feljelentésre is sor kerül.
S
Időközben a Salgó Vagyon Kft. megszervezte az épület őrzését, megkezdte a szeméthegyek elszállítását és a takarítást. A korábbi sikertelen és megbízhatatlan üzemeltetés tapasztalataira építve a közgyűlés úgy döntött, a jövőben nem engedhető meg, hogy ez a nagy értékű ingatlan kikerüljön az Önkormányzat tényleges ellenőrzési köréből. Ennek megvalósítása érdekében az Önkormányzat a Salgó Vagyon Kft.-t bízta meg az épület üzemeltetésével. A működtetés fenntartása így jelenleg közös teherviseléssel történik az Önkormányzat és a Salgó Vagyon Kft. között, a mozi helyreállítására és üzemeltetésére a városvezetés és a Salgó Vagyon húszmillió forintot különített el. A június 19-i nyitás előtt a vetítőterem 107 új széket, 5.1 Dolby Digital hangrendszert és korszerű vásznat, a gépház pedig új, modern műszereket kapott, megújult az előtér, akadálymentesítették a teljes épületet, így a megyében elsőként Salgótarjánban érezhetik magukat egyenrangú félként kerekes székes társaink. És ami talán a legfontosabb: az Apolló mozi bekapcsolódott a premier filmek vérkeringésébe, így a budapesti multiplexekkel egy időben vetíti a legújabb sikereket. Gyurkó Péter, a mozi igazgatója elmondta, óriási érdeklődés övezte az első két hetet, gyakran mentek teltházzal a vetítések. Ez tehát a jelen. A tapasztalatok arra mernek következtetni, hogy a mozi végre jó kezekben van. A bevezetőben elhangzó kérdésre tehát bizakodó válasszal szolgálhatunk: minden bizonnyal sokáig és töretlenül szolgálja majd közönségét az Apolló mozi. F.I.
Hasznos tapasztalatok Vantaaból
zékyné dr. Sztrémi Melinda polgármester, Dr. Kádár Zsombor jegyző és Filkorné Oó Katalin, a nemzetközi kapcsolatokért felelős irodavezető látogatáson járt Vantaaban, június 16-18 között. Finn kollégáikkal konkrét együttműködési lehetőségekről tárgyaltak. Székyné dr. Sztrémi Melinda kérdésünkre elmondta, Paajanen polgármester úrral egyetértettek abban, hogy a több évtizede meglévő együttműködési megállapodást konkrét tettekre kell váltani. Ilyen lehetőségként felmerült a leszakadó rétegek kezelésének kérdése, melyre a vantaai felnőttoktatási iskola által kidolgozott eljárás Salgótarjánban is alkalmazható lenne. Azért is reményteljes a módszer adaptációja, mert Budapest 21. kerületében már bevált a finnek rendszere. Egy másik találkozási pont a két város gasztronómiája, amely területen a szakképzés kapcsán született új és hasznos ötlet a városvezetők között. – A Kereskedelmi és Vendéglátó Ipari Szakközépiskolánk cserekapcsolatot létesíthetne egy vantaai iskolával. A két intézmény között a finn-magyar konyha alapjaira épülő tematikus
kapcsolat kidolgozásán gondolkodunk – mondja Székyné dr. Sztrémi Melinda. Az ötletek között szerepel az is, hogy Salgótarján bemutatkozhatna a finnek nagy, hagyományszerűen Vantaaban tartott idegenforgalmi szemléjén. Mivel a helyi Tourinform iroda kapcsolatban áll a kinti szervezőkkel, akár már a következő, jövő januárban tartandó eseményen is megmutathatja magát a nógrádi megyeszékhely. Viszonzásul Salgótarján az Utazás Kiállításon kiemelt színfoltként fogja megjeleníteni Vantta városát. – A helsinkii Magyar Kultúra Házában találkozhattam egy régi bolyais diákkal, Schmidt Mártával aki ma már a Helsinkii Egyetemen tanít zenét és van egy magániskolája is. Kapcsolódva a városunkban hamarosan megrendezésre kerülő Tehetségkutató Rock-fesztiválhoz, felajánlotta, szívesen foglalkozna környékünkről származó tehetséges fiatalokkal – árulta el Salgótarján polgármestere. A finnek részéről legközelebb jövő év augusztus 20-án érkezik delegáció városunkba, a felmerült terveket azonban addig is tovább gondolják az illetékesek. L.K.
Besztercebányaiak vendégeskedtek Salgótarjánban T
öbb évtizedes testvérvárosi kapcsolat állomásaként június 6-án városunkba látogatott a besztercebányai polgármesteri hivatal szűk dolgozói gárdája. Az Ivan Saktor polgármester és Jaroslaw Sumny jegyző vezetésével érkező harminc fős delegáció programja a Múzeum téren kezdődött, ahol a városháza Dr. Förster Kálmán termében lehetőség nyílt az utolsó találkozó óta megválasztott új tisztviselők
bemutatkozására. Székyné dr. Sztrémi Melinda köszöntőjében üdvözölte a lelkes társaságot majd Besztercebánya polgármestere is szólt az egybegyűltekhez. A városvezetők zártkörű megbeszélésen tárgyaltak a további közös munkáról. A másnap délutáni hazautazást megelőzően közös vacsora a salgótarjáni hivatal dolgozóival, városnézés, szabadprogram és Ipolytarnóc felfedezése szerepelt a besztercebányaiak programjában. L.K.
városunk 13
Sport
Összefogással gyermekeinkért
Új salakpálya a Gagarin udvarán Alig néhány hét alatt, mintegy 1 millió forintból épült fel az a modern salakpálya, amelyet június 6-án adott át Salgótarján polgármestere a SKÁID Gagarin Tagintézményének udvarán. A kivitelezés nagyfokú összefogás eredményeképp valósult meg: közreműködött benne a Styl-Bau Kft. és a Triász Sport Bt., a költségek nagy részét pedig az Egészséges Gyermekekért Alapítvány fedezte, de besegített az iskola Szülői Munkaközössége is. A környezetbarát salakbevonatnak köszönhetően többfunkciós pálya áll a
gyermekek rendelkezésére: a röplabda, a lábtengó és a tollaslabda szerelmesei is használhatják. A megnyitón részt vett Farkas Szabolcs, a Magyar Röplabda Szövetség Észak-Magyarországi Területi sportreferense, aki az ünnepi hangulatban átnyújtotta a Magyar Serdülőválogatott meghívóját SiklósiDutkay Dávidnak, aki egyúttal Baló Tamással együtt az Észak-Magyarországi területi válogatottba is meghívást kapott. Megnyitó beszédében Székyné dr. Sztrémi Melinda az összefogás erejét emelte ki.
Tájfutó Diákolimpia
Átadás focival, utcabállal, augusztus 30-án
– Érdekes egybeesés, hogy épp ma, az összefogás napján avathatjuk fel ezt a pályát, hiszen ez is sokak együttes és kitartó munkájának eredményeképp jött létre. Kívánom, hogy leljétek örömötöket benne, hódoljatok ezeknek a csodálatos sportoknak, és mindig tartsátok szem ellőtt: igazán nagy sikereket csak együtt érhettek el – szólt a polgármester az iskola diákjaihoz. Ezután a szalag átvágása következett, majd egy avatómérkőzés a gagarinos röplabdacsapatok részvételével. F.I.
Remekeltek a helyiek
Célegyenesben a sportcsarnok
Salgótarjánban rendezték meg június első hétvégéjén a Tájfutás Diákolimpia országos döntőjét. A szervezők - a Salgótarjáni Dornyay SE és a Nógrád Megyei Tájfutó Szövetség - kísérő versenyként sort kerítettek a Salgó Kupára is, melyre nemcsak diákok nevezhettek: a korhatár a nőknél 60 év, a férfiaknál pedig 70 év volt. A díjakat a verseny fővédnöke, Székyné dr. Sztrémi Melinda adta át. A Diákolimpia helyi egyéni eredményei: Fiúk: III. kcs, Tábori Milán (Dornyay SE) 5. hely; IV. kcs, Kovács Sebestyén (Medosz) 4. hely; V. kcs, Kovács Boldizsár (Medosz) 6. hely; VI. kcs, Fehérvári Zsolt (Dornyay SE) 2. hely. Lányok: IV. kcs, Goldmann Dóra (Dornyay SE) 4. hely; V. kcs, Ozsvárt Dóra (Dornyay SE) 1. hely; V. kcs, Kovács Anett (Dornyay SE) 3. hely. A szervezők váltóversenyt is hirdettek, melyre iskolai csapatok, illetve úgynevezett vegyes csapatok nevezhettek. A váltóversenyben Nógrád megye lánycsapata a 4. helyet szerezte meg. A csapat tagjai: Kovács Anett, Kovalcsik Anna és Ozsvárt Dóra. Megyénk fiúcsapata ezüstérmes lett. A csapat tagjai: Kovács Sebestyén, Kovács Boldizsár és Fehérvári Zsolt. A diákolimpia június 1-jén a normáltávú országos rangsoroló versennyel folytatódott. Helyszíne a Salgói vár és környéke, valamint a Medves-fennsík volt. Ebben a versenyszámban a salgótarjá niak közül a II. korcsoportban Cseh Anett az előkelő harmadik helyen végzett. Az V. korcsoportban Kovács Anett a második, Ozsvárt Dóra pedig a hatodik helyet szerezte meg.
A sportcsarnok felújítási munkálatai befejeződtek, de mint ismeretes, a korábban elnyert pályázat nem az egész épületegyüttes felújítására vonatkozott, ezért a forrásból csak a létesítmény egy részét tudták felújítani. Teljesen megújult a tető, a küzdőtér, a fűtésrendszer, a világítás és a vizesblokkok. Utóbbi száma is gyarapodott, köztük mozgássérültek számára kialakított mellékhelyiségekkel. Június 9-én Salgótarján polgármestere vezette körbe a városi közgyűlés tagjait a felújítás eredményeinek megtekintése céljából. A körbejárás során a Székyné dr. Sztrémi Melinda több problémáról is szót ejtett, melyekkel a kivitelezés során szembesültek. A tetőszerkezet például egyedülálló szépségű, az építkezéskor azonban pontosan különlegessége okozott gondot, a későbbiekben pedig több gyakorlati problémát váltott ki. A monumentális tetőszerkezetet robosztus és építészetileg is esztétikus tartóoszlopok tartják, méretei miatt viszont sokat elvesz a nézőtér és a tároló helyiségek kihasználhatóságából. Ugyanakkor a megújult csarnokban a korábbihoz képest kétszer annyi néző, szám szerint 1500 látogathatja a sporteseményeket, ahol a remények szerint nemzetközi szintű meccsek lebonyolítására is sor kerül majd. A polgármester elmondása szerint az előző közgyűlés által benyújtott pályázat nem tartalmazta az eredményjelzőt, a hangosítási rendszert és a kosárpalánkokat, amelyeket a kivitelezés során még sikerült pótolni. A büfé a Létesítmény és Sport Kht. ráfordításából kapott új külsőt, azonban a sportolókat kiszolgáló öltözők és edzőtermek, a látogatókat fogadó bejárat és a folyosókat körülölelő nyílászárók továbbra is elavultak és ráfordítást igényelnek. Ezzel tisztában van a városvezetés is, de ahogy a polgármester elmondta, a már meglévő pályázati pénzt csak a beadványban szereplő területekre használhatták fel. Így a hiányosságokat további beruházásokkal igyekeznek pótolni. Mint megtudtuk, be van adva egy 25 millió forintos pályázat, amelyet még az idén szeretnének a sportcsarnok további szépítésére költeni. A nagyközönség előtt augusztus 30-án nyitja meg kapuit a régóta szunnyadó csarnok. Itt tartják majd délelőtt a városi tanévnyitót, amely után sportversenyeket rendeznek, majd sor kerül az ünnepélyes megnyitóra és pályaavatóra, melyen az SBTC öregfiúk csapata az FTC veteránjait látja vendégül. A nyári szünet utolsó napját a tervek szerint a sportcsarnok előtti térre szervezett utcabál zárja majd. L.K.
14
városunk
Sport
A
Somoskői varázslat
z egyedi hangulatú ugrógála Bessenyei Péter műrepülő égi parádéjával kezdődött, majd a pilóta búcsúja után a nézősereg figyelme a Somoskő Váralja Sportcentrumra terelődött. A rendezvényt Székyné dr. Sztrémi Melinda nyitotta meg, utána pedig Gyulai Márton, a Magyar Atlétikai Szövetség főtitkára üdvözölte a megjelenteket. Angyal János versenyigazgató remek mezőnyt hozott össze, a versenyre mindent felülmúló csúcsnevezés érkezett: tizenöt férfi és öt nő magasugró mérettette meg magát. Először az erősebbik nem képviselői vették birtokukba a pályát. Az öt magyar induló közül Harsányi Olivér szerepelt legjobban, 210 centiméterrel a hetedik lett. A versenyt az abszolút esélyes orosz világsztár, az európa- és világbajnok Jaroszlav Ribakov nyerte 233 centiméterrel, az olasz Ciotti ikerpár előtt. Az ugrógála somoskői pályacsúcsa Sotomayor nevéhez fűződik 235 centiméterrel. Ribakov megpróbálkozott egy centiméterrel túltenni a kubai legendán, de hiába a biztató próbálkozások, nem sikerült megdöntenie a rekordot. A közönséget azonban így is elkápráztatta. A folytatásban a nők csatája következett. A mezőnyből kiemelkedett a későbbi győztes, a cseh Romana Dubnová, aki versenytársait alaposan maga mögé utasítva 191 centiméterrel állhatott fel a dobogó legfelső fokára, míg a holt versenyben második helyezett Farkasné Babos Rita és Zuzana Rozsypalova egyaránt 175 centimétert teljesített.
Erős emberek csatája Nagy érdeklődésre tartott számot a június 7-én, a város Fő terén megrendezett Országos Páros Erős Ember Bajnokság. A kánikulai melegben kora délután először a tehetségkutató résztvevőinek szurkolhattunk. A profi viadal három órakor kezdődött, a látványos előadáson a szereplők hat versenyszámban - rönknyomás, traktorkerék-forgatás, autótartás, autóval guggolás, koffercipelés és kőgolyó pakolás - szálltak harcba a helyezésekért. A helyi versenyző, Juhász Csaba, a dunántúli Saliga Tamással alkotott párt. A legjobbnak a Szabó Zsolt Darázs Ádám duó bizonyult.
városunk 15
Salgótarján, Fő tér 4. telefon: (06 32) 520 400
