Összefogás a gyűlöletcselekmények ellen Az Ebony Afrikai Egyesület projektje - Hírlevél I. évfolyam 9. szám

Összefogás a gyűlöletcselekmények ellen Az Ebony Afrikai Egyesület projektje Hírlevél I. évfolyam 9. szám

Iszlám és Európa -----------------------------------Iszlám és Európa című rendezvényünkre, amely június 4-én volt a Savannah Afrikai-Karibi Étterem különtermében, a Globoport.hu szerkesztősége is eljött. Az estről készült rövid összeállításuk megtekinthető itt: http://hir3d.hu/video/860/kerekasztal-beszeolgeteos-az-iszlaom-eos-euroopa-kapcsolataorool/

Június 20. - Menekültek Világnapja ---------------------------------------------------------------------------------------Június 20-án ünnepeltük a Menekültek Világnapját, amelynek alkalmából több civil szervezet is megemlékezett az otthonukat elhagyni kényszerülő emberekről, és egyben tiltakoztak a kormány gyűlölködő, embertelen menekültpolitikája ellen. A Menekéd Egyesület június 16-án, a Blaha Lujza téren tartott egy flash mobot akciót, amelyen az Ebony Afrikai Egyesület is részt vett: http://introblog.hu/2015/06/meg-egy-borond-flashmob-a-blahan/ Letakart holttestekkel és menekültek történeteivel demonstrált az Amnesty International a Parlament előtt június 20-án, a Menekültek Világnapján. A performance végén csónakokat és mécseseket helyeztek el a Kossuth téren épített medencében. https://www.youtube.com/watch?v=aL0p_igY4YM

Soha nem látott szintre nőtt a menekültek száma - az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának jelentése Veszedelmes új korszak beköszöntére figyelmeztet az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), miután legfrissebb jelentése szerint világszerte mintegy 60 millió ember kénytelen az otthonától elszakítva élni. A jelentéséből kitűnik, az otthonukból háborúk, fegyveres konfliktusok

és üldöztetés által elűzött emberek száma az UNHCR létezése óta sosem volt még olyan magas, mint most, ráadásul továbbra is gyorsan növekszik. Az UNHCR Global Trends 2014 című legújabb éves jelentése azt mutatja, hogy tavaly meredeken nőtt azoknak az embereknek a száma, akik arra kényszerültek, hogy elmeneküljenek az otthonukból: ez a szám 2014 végére elérte az 59,5 milliót, szemben az egy évvel korábbi 51,2 millióval, illetve az egy évtizeddel ezelőtti 37,5 millióval. Soha korábban nem nőtt olyan mértékben a világ menekültjeinek száma egyetlen év alatt, mint 2014-ben. A növekedés legfőbb motorja az elmúlt években a 2011-ben kirobbant szíriai háború volt, amelynek nyomán az ország mára a világ első számú menekült kibocsátójává vált. Tavaly naponta átlagosan mintegy 42 500 ember lett menekült, menedékkérő, vagy a hazájában maradva, de az otthonát elhagyva az ország valamely más részén biztonságot kereső belső menekült. Ez a szám négyszer akkora, mint négy esztendővel ezelőtt. Ha a világ teljes népességét nézzük, ma minden 122 emberből egy menekült, belső menekült vagy menedékkérő. Ha a világ menekültjei egy országban élnének, az a Föld 24. Legnagyobb lélekszámú országa lenne. „Egy paradigmaváltás szemtanúi vagyunk, amikor az emberiség kontrollálatlanul csúszik egy olyan korszak felé, amelyben a világszerte menekülésre kényszerítettek száma és a probléma kezeléséhez szükséges erőforrások léptéke mellett eltörpül minden, amit bármikor korábban láttunk” – mondta António Guterres, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa. – „Rettenetes, hogy míg az egyik oldalon egyre inkább büntetlenül maradnak azok, akik kirobbantják a konfliktusokat, a másikon a nemzetközi közösség minden jel szerint teljes mértékben képtelen arra, hogy együttműködjön, hogy megállítsa a háborúkat és megőrizze a békét.” Mint az UNHCR jelentéséből kiderül, szinte nincs olyan régiója a világnak, ahol ne nőne a menekültek és belső menekültek száma. Az elmúlt öt évben legalább 15 új konfliktus robbant ki vagy lángolt fel újra. Nyolc közülük Afrikában (Elefántcsontparton, a Közép-afrikai Köztársaságban, Líbiában, Maliban, Nigéria északkeleti részén, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Dél-Szudánban, az idén pedig Burundiban); három a Közel-Keleten (Szíriában, Irakban és Jemenben); egy Európában (Ukrajnában); valamint három Ázsiában (Kirgizsztánban, illetve Myanmar és Pakisztán számos körzetében). E válságok közül alig néhány oldódott meg, ellenkezőleg, a legtöbb közülük ma is emberek tíz- és százezreit kényszeríti menekülésre. A múlt évben mindössze 126 800 ember tudott visszatérni a hazájába, kevesebben, mint bármikor az elmúlt 31 évben. Mindeközben az Afganisztánt, Szomáliát és számos más országot több évtizede sújtó instabilitás eredményeként emberek milliói, akiket ezekben az országokban űzött el az erőszak az otthonukból, a biztonságot keresve továbbra is vagy menekülnek, vagy – és egyre inkább ez a jellemző – évek óta a társadalom perifériájára szorulva tengődnek a hazájukban vagy másutt, megszenvedve a hosszú távú belső menekült sorssal vagy menekültléttel együtt járó állandó léleknyomorító bizonytalanságot. A világban dúló konfliktusok és az általuk okozott rettenetes emberi szenvedés egyik friss és látványos következménye az a drámai növekedés is, amely a biztonságot keresve végső kétségbeesésükben életveszélyes tengeri utakra vállalkozó menekültek számában bekövetkezett, legyen szó akár a Földközitengerről, az Ádeni-öbölről és a Vörös-tengerről vagy éppen Délkelet-Ázsiáról.

A MENEKÜLTEK FELE GYERMEK Az UNHCR Global Trends jelentése rámutat, hogy egyedül 2014-ben 13,9 millió ember vált újonnan menekültté – négyszer annyian, mint 2010-ben. Világszerte a múlt év végére 19,5 millióra nőtt a menekültek száma (szemben az egy esztendővel korábbi 16,7 millióval), míg az erőszak által saját hazájukon belül földönfutóvá tett embereké 38,2 millióra ugrott (a 2013. végi 33,3 millióról), és 1,8 millióan várták menedékkérőként, hogy a kérelmük ügyében döntsenek annak az országnak a

hatóságai, ahova a biztonság reményében menekültek (egy évvel korábban ez a szám 1,2 millióra rúgott). Riasztó adat, hogy a menekültek fele gyermek. „Hatalmas lyukak tátonganak a menekültek ellátásának finanszírozásában, a háborúk áldozatairól gondoskodni és őket oltalmazni hivatott nemzetközi rendszer pedig súlyos hiányosságokkal küzd, aminek következtében az együttérzésre és segítségre szoruló emberek millióinak magukra hagyatva kell valahogyan túlélniük” – hangoztatta António Guterres. – „Egy olyan korszakban, amikor korábban soha nem látott számú tömegek kényszerülnek menekülésre, korábban soha nem látott léptékű humanitárius választ kell adnunk erre a helyzetre, egyben a világnak meg kell újítania a tolerancia, valamint a háborúk és az üldöztetés elől menekülő emberek védelme iránti elkötelezettségét.” Ma Szíria „termeli ki” a világon a legtöbb belső menekültet (7,6 millió 2014 végén) és menekültet (3,88 millió). A menekülteket tekintetében másodikként utána következik Afganisztán (2,59 millió), a harmadik pedig Szomália (1,1 millió). Miközben a számok ilyen meredeken emelkednek, a menekültekről való gondoskodás terhei a jómódú országok helyett drámai mértékben egyre inkább a szegényebb országokat sújtják. Szinte minden tíz menekültből egy (86 százalék) valamely gazdaságilag kevésbé fejlettnek tartott régióban vagy országban talált menedéket. Az összes menekült kereken egynegyede olyan országban él, amelyek az ENSZ legkevésbé fejlett országainak listáján szerepelnek.

EURÓPA (51%-OS NÖVEKEDÉS) Az ukrajnai konfliktus, a Földközi-tengeren át rekordszámban a kontinensre érkezett 219 000 ember, valamint a Törökországban élő rengeteg szíriai menekült – akiknek köszönhetően Törökország 2014ben az év végén ott lévő 1,59 milliónyi szíriaival a világ legnagyobb menekültbefogadó országává lépett elő – negatív és pozitív értelemben egyaránt élesen ráirányította a közfigyelmet azokra a kérdésekre, hogy a világ mit is kezdjen a menekültekkel. Az Európai Unióban tavaly Németországban és Svédországban adták be a legtöbb menedékkérelmet. Összességében Európában az év végére elérte a 6,7 milliót azoknak a száma, akik az otthonukból elűzve itt kerestek biztonságot – szemben az egy évvel korábbi 4,4 millióval. Ezen belül a két legnagyobb menekült csoport a Törökországban élő szíriaiaké és az Oroszországi Föderációban élő ukrajnai állampolgároké volt.

Magyarország A Magyarországra érkező menedékkérő száma 2014-ben tér adtak, míg az előző évben 18 600-at. E növekedés következtében az ország tavaly a 9. legtöbb enedékkérelmet fogadta be a világon. A legtöbben Koszovóból, illetve Afganisztánból és Szíriából érkeztek. Előbbiek száma a 2013. évi 6 200 főről tavaly 21 000 fölé ugrott (240%-os növekedés), míg az Afganisztánból érkezők az előző évi 2 300 menedékkérelem után 2014-ben közel négyszer annyi, 8 500 kérelmet adtak be, a Szíriából jövők pedig 6 700-at, szemben az előző esztendei 960-nal. Ez a három ország adta 2014-ben a magyarországi menedékkérők közel 90 százalékát. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a Magyarországon menedékkérelmet benyújtóknak döntő többsége igen rövid időn belül továbbutazik az Európai Unió valamely más tagországába.

KÖZEL-KELET ÉS ÉSZAK-AFRIKA (19%-OS NÖVEKEDÉS) A Közel-Keletet 2014-ben önmagában a 7,6 millió embert belső menekültté tevő és 3,88 milliót a környező országokba, illetve azokon túlra száműző szíriai háború a világ első számú menekült kibocsátó és befogadó régiójává tette. Ráadásul a menekülésre kényszerült szíriaiak riasztóan magas számához az

elmúlt évben hozzáadódott még legalább 2,6 millió az otthonából frissen elűzött iraki, akikkel együtt Irakban immár 3,6 millióra nőtt a belső menekültek száma. Líbiában pedig tavaly 309 000 kényszerült az országot sújtó válság és erőszak nyomán arra, hogy elmeneküljön az otthonából.

SZUBSZAHARAI AFRIKA (17%-OS NÖVEKEDÉS) Afrika számos, a hírekben gyakran szinte nem is szereplő konfliktusa a Közép-afrikai Köztársaságtól Dél-Szudánon, Szomálián, Nigérián és a Kongói Demokratikus Köztársaságon át a kontinens jó néhány más országáig együttesen óriási tömegű embert kényszerített 2014-ben menekülésre, alig valamivel kevesebbet, mint a Közel-Keleten. Összességében a Szubszaharai Afrika térségében tavaly 3,7 millió menekült és 11,4 millió belső menekült élt, akik közül 4,5 millióan tavaly kényszerültek elhagyni az otthonukat. A térségben regisztrált 17 százalékos növekedésben ráadásul Nigéria nincs is benne, miután a belső menekültek számba vételének módszertana 2014-ben megváltozott, aminek nyomán az ország statisztikai adatai nem voltak összevethetőek a többi országéval. A menekülteket befogadó országok listájának élén Afrikában tavaly szintén változás történt: Etiópia átvette az első helyet Kenyától, és ma az ország az ötödik legtöbb menekültnek ad otthont a világon.

ÁZSIA (31%-OS NÖVEKEDÉS) A világ legnagyobb menekülteket kibocsátó régiói közül hosszú ideje nem egy Ázsiában található, amelyeknek köszönhetően a menekültek és belső menekültek száma a kontinensen tavaly 31 százalékkal növekedve 9 millióra ugrott. Afganisztán, amely korábban bő három évtizeden át volt a világ első számú menekült kibocsátó országa, mára átengedte ezt a szomorú címet Szíriának, ám a sorban továbbra is a második. Emellett az elmúlt évben folytatódott a menekültek – elsősorban a rohingya kisebbséghez tartozók – kiáramlása Myanmarból, illetve tovább nőtt az országon belüli belső menekültek száma is. Irán és Pakisztán pedig továbbra is ott van a világ legtöbb menekültet befogadó első négy országa között.

DÉL- ÉS ÉSZAK-AMERIKA (12%-OS NÖVEKEDÉS) Dél- és Észak-Amerikában ugyancsak emelkedett tavaly az otthonukból az erőszak elől elmenekülők száma. A kolumbiai menekültek száma 36 300 fővel mérséklődve 360 300-ra csökkent ugyan, de ennek oka elsősorban a Venezuelában regisztrált menekültek számának statisztikai felülvizsgálata volt. Ugyanakkor 6 millió fővel továbbra is Kolumbiában él a világon az egyik legtöbb belső menekült, miközben az év során újabb 137 000 ember hagyta el az erőszak elől menekülve az országot. Ahogyan egyre több és több ember menekül a bandaháborúk és az üldöztetés különböző formái elől KözéAmerikából, az Egyesült Államokban tavaly 36 800-zal több menedékkérelmet adtak be, mint 2013-ban, ami 44 százalékos növekedés.

A teljes Global Trends jelentés letölthető itt: http://unhcr.org/556725e69.html

Június 26. – A kínzás áldozatai támogatásának világnapja

A kínzás áldozatai támogatásának világnapja az ENSZ kínzás elleni egyezménye alapján létrejött nemzetközi világnap, melyet 1987. június 26-án tartottak meg először. A kínzás elleni egyezmény kötelezi az aláíró 105 államot, hogy küzdjön a kínzások ellen, szüntesse meg a büntető és egyéb eljárásaiban a kínzás gyakorlatát, s az ezt elkövetőket büntesse meg, valamint hozzon létre központokat a kínzás áldozatainak rehabilitációjára. IRCT hálózat Az első, a kínzás áldozatait segítő intézetet (Rehabilitation and Research Centre for Torture Victims RCT) 1982-ben dr Inge Genefke alapította Koppenhágában. Az IRCT (International Rehabilitation Council for Torture Victims) ernyőszervezetet 1985-ben alapították azzal a céllal, hogy nemzetközi szinten tudjon támogatást adni a kínzás áldozatainak, valamint megelőzze a kínzást világszerte. A hálózatba ma a világ minden részéről több mint 140 független szervezett tartozik, több mint 70 országból. Az ernyőszervezet munkája a tagszervezetek irányítása, koordinálása. Ma az IRCT a legnagyobb taglétszámmal rendelkező civil szervezet, amely a kínzás áldozatainak rehabilitálásával és a kínzás megelőzésével foglalkozik. A rehabilitációs központok és programok helyi vagy országos szinten, különböző célcsoportokkal és számos különleges módszerrel dolgoznak hogy a kliensek, a családjuk és közösségek által elszenvedett kínzás hatásait enyhítsék. Ezt a sokféle szervezetet az a közös erőfeszítés köti össze, amelynek az áldozatok fizikai és pszichológiai szenvedésének enyhítése a célja, és amely – amennyire ez lehetséges – újra biztosítani próbálja a teljes élet lehetőségét a kínzás áldozatai számára.

Utcai akció a Kínzás áldozatai támogatásának világnapján Utcai akcióval készül az Amnesty International Magyarország június 26-án, pénteken 18 órától a Kínzás Áldozatainak Világnapján az Erzsébet téri sétányon (az óriáskerék mellett). Ezen a napon az Amnesty International tagjai és támogatói több mint 55 országban szerveznek programokat, hogy emlékeztessék az embereket arra, több ezer embert kínoznak meg ma is világszerte. Az események között lesznek figyelemfelkeltő futórendezvények, utcai színházelőadások és tüntetések is. Az Amnesty International 2014. május 13-án indította el Kínzás STOP! (Stop Torture) kampányát, azzal a céllal, hogy feltárja a kínzás egész világot érintő problémáját. Azóta több kínzást vizsgáló jelentést is nyilvánosságra hoztak öt országban: Mexikóban, Marokkóban, Nigériában, Fülöp-szigeteken és Üzbegisztánban. Annak ellenére, hogy kínzás tilalma alól nincs kivétel, semmilyen körülmény nem igazolhatja kínzás alkalmazását, az Amnesty International tavalyi globális felmérése szerint még mindig 141 országban követnek el a hatóságok rendszeresen kínzást, az így kicsikart „beismerő vallomásokat” pedig törvénysértő módon felhasználják a bírósági tárgyalások során. Rendszerszintű probléma, hogy a kínzás elkövetőit nem vonják felelősségre, az áldozatok és ügyvédeik panaszait és feljelentéseit nem vizsgálják ki. Az Amnesty International évtizedek óta küzd azért, hogy a világ minden országa a gyakorlatban is eleget tegyen ennek a kötelezettségnek, és minden lehetséges eszközzel védje az embereket a kínzástól. Munkánkat 1977-ben Nobel-békedíjjal ismerték el.

Az Amnesty International Magyarország eseménye itt található https://www.facebook.com/events/1676178619277862/

Norvégminta fesztivál - Civilek testközelben Június 26-27. DÜRLIN (Budapest, XIV. Ajtósi Dürer sor 19-21)

A fesztiválon közel nyolcvan, eltérő területen dolgozó szervezet munkáját ismerhetjük meg. A beszélgetések, gyerekprogramok, kiállítások, színházi előadások, koncertek, városi séták, vetítések és játékok között mindenki megtalálhatja, ami érdekli, függetlenül attól, hogy hány éves, honnan érkezik, és milyen nehézségek és örömök jellemzik mindennapjait. A civil szervezetek és munkájuk épp olyan sokszínű, mint a társadalom, amelyben élünk. Most bárki megkérdezheti, kipróbálhatja, elkészítheti, végigjárhatja, megnézheti, eljátszhatja, megvitathatja mindazt, amire máskor nem nyílik lehetőség. A hazai civilek mellett, több, mint 10 ország képviselteti magát ezen a két napon. A programok ingyenesek, de a résztvevő civil szervezetek adományokat elfogadnak. A műsorváltozás jogát a szervezők fenntartják! A fesztivál szervezője a Norvég Civil Támogatási Alap, norvegcivilalap.hu. Kapcsolat: [email protected] (06 1) 237- 6020 Részletes program: https://norvegcivilalap.hu/hu/fesztival ---------------------------------------Mondj NEMET a gyűlöletre! - Say No to hate! címmel működik a projekt Facebook oldala, ahol a legfrissebb híreket osztjuk meg. Lájkoljátok minél többen, ha követi szeretnétek minket! https://www.facebook.com/pages/Mondj-nemet-a-gy%C5%B1l%C3%B6letre-Say-NO-tohate/189742954569609?ref=hl

-----------------Várjuk továbbra is azon civil szervezetek jelentkezését, akik csatlakozni szeretnének a projekthez. Érdeklődni az [email protected] e-mail címen lehet.

-----------------Szeretnél egy jó ügy mellé állni, és valamit tenni az idegengyűlölet, a rasszizmus, a gyűlöletcselekmények visszaszorítása érdekében? Legyél Te is az Ebony önkéntese, és vegyél részt programjaink megszervezésében és lebonyolításában.

További információ: [email protected] +36 20 235 66 04

This message was intended for '%%emailaddress%%' You have received this message because you are subscribed to '%%listname%%' Unsubscribe | To contact us please email [email protected]