Sürgőségi kórképek és ellátásuk csecsemő és gyermekkorban

Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Egészségügyi gondozás- és prevenció szak Védőnő szakirány

Sürgőségi kórképek és ellátásuk csecsemő és gyermekkorban (Égési sérülés)

Demeter János Tanársegéd

Pálinkás Zsuzsanna 2015.

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés

2. oldal

2. Szakirodalom áttekintése

4. oldal

2.1.

Égés

7. oldal

2.2.

Gyermekkori jellegzetességek

7. oldal

2.3.

Égési sérülések okai a gyakoriság sorrendjében

8. oldal

2.4.

Az égés pathofizikája

9. oldal

2.4.1. Az égés súlyosságát befolyásoló tényezők

10. oldal

2.5.

Az égés mélysége

10. oldal

2.5.1. Bőr felépítése, szerkezete

10. oldal

2.5.2. Az égés mélysége

12. oldal

2.5.3. Az égett felszín kiterjedése

15. oldal

3. Saját vizsgálat

17. oldal

3.1.

Vizsgálat célja

17. oldal

3.2.

Anyag és módszer

17. oldal

4. Eredmények bemutatása és értékelése

19. oldal

5. Kutatási eredmények - védőnői tanácsok

34. oldal

6. Irodalomjegyzék

37. oldal

1. Bevezetés Témaválasztásomat

nagyban

befolyásolta

korábbi

munkahelyem,

a

Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórház, Intenzív- és Égés intenzív osztály, ahol nagyon sok olyan sérüléssel találkoztam, ami kellő figyelemmel

elkerülhető

lett

volna.

Szakdolgozatommal szeretném bemutatni, hogy milyen gyakori baleset a gyermekkori égési sérülés, valamint szeretnék egy átfogóbb ismertetőt adni arról, hogy a szülők milyen ismeretekkel rendelkeznek az égési balesetek ellátásáról. Úgy gondolom, mint leendő védőnő fontos feladatom, hogy felhívjam a szülők figyelmét az

esetleges

baleseti

forrásokra

és

azok

megelőzési

lehetőségeire.

Szakdolgozatom további részében, szeretném hiteles adatok segítségével bemutatni a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei családok összetételét százalékos megoszlásban, mégpedig oly módon, hogy hány fiatalkorú gyermek él egy családon belül, illetve a családokon

belül

a

fiatalkorúak

megoszlását

nemek

szerint,

valamint

korosztályonként! Témaválasztásom során nem csak a baleseti égési sérülés pathomechanizmusáról, illetve típusairól szeretnék ismereteket átadni, hanem az odavezető okokat is kutatva egy rövid áttekintést szeretnék nyújtani és kellő információt szolgáltatni a gyermekkori

mozgásfejlődés

állomásairól.

Véleményem szerint a helyzetváltoztatás, helyváltoztatás elsődleges oka a balesetek kialakulásának így a mozgásfejlődés szakaszainak ismerete elsődleges a prevenció területén a szülők számára is!

2

Munkám során az alábbi célkitűzéseket fogalmaztam meg -

Célom vizsgálni a Borsod-Abaúj-Zemlén megyében előforduló gyermekkori égések eloszlását;

-

Szülők körében felmérni, hogy mennyire ismeri az elsődleges ellátást égési sérülés esetén;

-

Rámutatni arra, hogy melyik életkorban milyen típusú égési sérülésekre kellene a legjobban odafigyelni a szülőnek.

Célkitűzéseimet az alábbi hipotézisek bizonyításával kívánom elérni: 1. Feltételezem, hogy 2011-ben a vidéken élő gyerekek körében gyakoribb volt az égési sérülés! 2. Feltételezem, hogy 2011–2013-as éveket felölelő időszakban a fiúk körében gyakoribbak voltak az égési sérülések! 3. Feltételezem, hogy a legtöbb szülő ismerete hiányos az elsődleges ellátásról! 4. Feltételezem, hogy a csak 8 általánossal rendelkező szülő ismerete hiányosabb az égési sérülés ellátásával kapcsolatban, mint az érettségivel rendelkező szülőnek!

3

2. Szakirodalmi áttekintés A balesetek, égési sérülések kialakulásának egyik fő oka a gyermeki kíváncsiság és a mozgásfejlődés dinamikus változása. A következő táblázat segítségével szeretném ismertetni a csecsemők és kisgyermekek mozgásfejlődését. Mozgásfejlődés szakaszai: Az elmúlt években tanultak alapján a táblázat saját készítésű. Kor 1 2 3 4

5

6

7 8 9

Nagymozgás Hason fekve fejét emelgeti Lábait még felhúzva tartja Melle emelkedik hason fekvéskor Fejét részben ejti Alkarokra támaszkodik hason fekvéskor Kezeire támaszkodik hason fekvésben Hasáról hátára fordul Fejét tartja Hátáról hasára fordul Ülésben húzáskor fejét emeli Hasán csúszkál, popsiját megemelve himbálózik Hátról hasra fordul és vissza Ülésben előre dől, kezeivel megtámasztja magát, fej és gerinc tartása egyenes Biztonsággal ül Felállítva rugózik és súlyát megtartja Kapaszkodva felül Négy kéz-térdre emelkedik Mászik Kapaszkodva feláll

Finom motorika Kezét ökölbe szorítva tartja, reflexszerűen mindent megmarkol Kísérletet tesz a tárgyak megfogására, de ez még általában nem sikerül 1 kézzel tárgyat markol Felfedezi a kezét, azzal játszik

2 kézzel tárgyat markol

Céltudatos nyúlás, fogás Manipuláció egy tárggyal Tárgyat képes egyik kezéből átvenni a másikba Mindkét kezében 1-1 tárgyat fog Ujjaival csipeszfogást használ

10

Kapaszkodva jár

Alsó csipeszfogással tartja a golyót hüvelykujja elülső része és a mutatóujj között Apróbb tárgyakat kiszed a tartójukból

11

Önállóan áll Egyik kezét fogva lépeget

Egyedül eszik, odanyúl és elvesz tárgyakat

4

12 14 16 18 20 22

24

3 év

4 év 5 év 6 év

Önállóan lépeget Önállóan jár Lépcsőn felfelé mászik Merev lábakkal szalad Bútorra felmászik Nagyobb tárgyat tol-húz Labdát állva eldob Lépcsőn kezét fogva felfelé lépked Korlátba kapaszkodva lépcsőn mellé lépve felmegy Guggol Helyben felugrik Labdába belerúg Feje felől dob Korlátba kapaszkodva lépcsőn mellé lépve lefelé jár Váltott lábbal lépcsőzik felfelé Néhány másodpercig fél lábon megáll Váltott lábbal lépcsőzik fel és le Lábujjhegyen is tud futni Fél lábon ugrál Hintát hajt Biztos járás, egyensúlyozás

A tárgyakat úgy fogja, mint a felnőttek Épít Épít Firkálgat Könyvet lapoz Cipzárt meg tanul használni

El tud forgatni, csavarni dolgokat Függőleges vonalat húz

Önállóan tud öltözni Önállóan eszik A 4 elemi színt ismeri Ember rajzon 4 testrész felismerhető Emberi rajzon 6 testrész felismerhető Gombot begombol Ábrázolása részletező Kézmozgása kifinomult

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 100 családra 116 gyermek jut, ebből 59 gyermek 15 évnél fiatalabb. 2011-ben a lakosság 16%-a gyermekkorú (KSH, 2011. évi népszámlálás).

5

A lakónépesség Miskolcon nem és életkor szerint, 2011. 01.01.. (Miskolc megyei jogú város szociális térképe, 2011-ben) (1. táblázat) Fiú

Lány

Összesen

0-4 év

4029

3723

7749

5-9 év

3888

3577

7465

10-14 év

3881

3752

7633

1. táblázat A népesség korcsoport és nemek szerint (KSH, Népszámlálás 2011, BAZ megye) (2. táblázat) Korcsoport

Fiú

Lány

Összesen

17810

17151

34961

5 – 9 év

18585

17847

36432

10 – 14 év

20767

19425

40192

0-

4 év

2. táblázat A népesség összevont nem és korcsoport szerinti megoszlása, Miskolc 2013. 12. 30. napi állapot (Beszámoló Miskolc megyei jogú város önkormányzata gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról, Miskolc 2013) (3. táblázat)

0-14 év

Fiú

Lány

Összesen

11368

10793

22161

3. táblázat

6

2.1.

Égés Az égés olyan szöveti sérülés, amely a testfelszín felől – a behatásnak

megfelelően különböző mértékben – a mélyebb bőr- és kötőszöveti rétegekre is ráterjed. A localis sérüléseken kívül a szervezet homeosztázisának változatos formában jelentkező, eltérő súlyosságú zavarai kísérhetik (égésbetegség). A gyermekkor egyik gyakori és súlyos balesete. (Dr. Lakatos L., 1996)

2.2.

Gyermekkori jellegzetességek A csecsemőkori és gyermekkori balesetek egyik leggyakoribb oka a magas

hő által kiváltott károsodás. Ezekben a korosztályokban, ellentétben a felnőttekkel, gyakoribb a forrázás (asztalról, tűzhelyről forró folyadékot vagy inhaláló folyadékot ránt magára a gyermek, vagy a padlóra helyezett forró vízbe ül, túl meleg vízben fürdetik stb.), mint a kontakt égés. A balesetek okainak vizsgálatánál legtöbbször a gyermek fokozódó aktivitását, kellő tapasztalat hiányát és a nem kielégítő felügyeletet találjuk. A csecsemők és kisgyermekek bőre finomabb, vékonyabb, mint a felnőtteké. Így ugyanazon nagyságú és időtartalmú érintkezés forró folyadékkal vagy tárggyal, ami felnőttnél I.-II. fokú égést okoz, gyermekekben II.-III. fokú égést eredményez. Ebben az életkorban az égésbetegség másik fontos jellemzője, hogy a hosszadalmas, sokszor fájdalmas epizódokkal tarkított kezelés eredményeként súlyos, esetleg maradandó pszichés károsodások alakulhatnak ki, illetve maradhatnak vissza. (Dr. Pintér A., 1996)

7

2.3.

Égési sérülések okai a gyakoriság sorrendjében

Forrázás Leggyakoribb okai: forró víz, kamilla, tea, kávé, leves, tej, olaj, zsír. A forrázás során a folyadék gyakran ruhával fedett területre kerül, ahol a textil magába szívja a forró folyadékot, ezáltal megnövelve a behatás időtartalmát, amely súlyosbítja az égést. A zsírok és olajok 100 fokot meghaladó hőmérséklete miatt mélyebb égéseket okoznak, és az acut stádiumban jelentős oedema alakul ki. Kontakt égés Leggyakoribb okai: forró főzőlap, kályha, vasaló, hajszárító. Ezek a sérülések általában a 4 év alatti korosztályra jellemző, ezen belül pedig főleg a 2 év alattiakra. Lángégés Leggyakoribb okai: gyúlékony, robbanásveszélyes anyagok, szabadtéri és lakástüzek. A láng a másodperc tört része alatt is súlyos sebeket okozhat a magas hőmérséklet miatt. A behatási időtartamát és ezzel a sérülés súlyosságát fokozza a ruha meggyulladásakor a hosszú oltási idő. A bőr teljes vastagságú elhalása jellemzi. Elektromos égés Leggyakoribb okai: háztartási balesetek, alacsony feszültségű áramütések. A magasfeszültségű áramégés főként a 12 év feletti fiúkra jellemző. Leggyakoribb oka a vagonra, magasfeszültségű oszlopokra való felmászás, nagyfeszültségű berendezések veszélyes méretű megközelítése. Rendszerint maradandó károsodással jár, a hegesedésen kívül végtag amputációk, idegrendszeri – és pszichés tünetek, súlyos belszervi sérülések jöhetnek létre. Rendkívül rossz gyógyulási hajlam jellemzi, mivel a szövetelhalás zónáját necrobiotikus terület veszi körül. Vegyi égés 4 éves kor alatt 1%, 12 év felett 2% gyakorisággal fordul elő. Általában vegyi anyagokkal való kísérletezés és a vegyszerek helytelen kezelése okoz égési sérülést, valamint maró anyagok megivása esetén a nyelőcső sérül.

8

Sugárégés Túlzott idejű napozás, kvarcolás, szoláriumozás idézheti elő, valamint ritkán sugárzó anyag okozhat sérülést.

2.4.

Az égés pathofizikája Az égés az egész szervezetre kiható változásokat hoz létre. Ezek a kórélettani

változások annál súlyosabbak, minél kiterjedtebb az égés. Az égés során károsodott szövetekből olyan anyagok − úgynevezett mediátorok − szabadulnak fel, amelyek a kapilláris

erek

áteresztőképességét

testszerte

kórosan

fokozzák.

Ennek

következtében az erekből nagy mennyiségű víz, kismolekulasúlyú oldott anyag, és fehérje − elsősorban albumin − lép ki a szövetközi térbe. Ez egyrészt a keringő vérvolumen gyors csökkenéséhez, másrészt oedemaképződéshez vezet. Az érfal integritása az égés után 12−24 órával áll helyre. Az égett szövetekből származó madiátoroknak más hatásai is vannak: csökkentik a szívizom összehúzódó−képességét, értágulatot okoznak. Ez a két utóbbi hatás és a keringő vérvolumen gyors csökkenése együttesen felelős a súlyos égéssel járó keringési elégtelenség-az égési shock-kialakulásáért. A vizelet kiválasztás jelentősen csökken az égés után. Ez részben a fenti keringési okokra vezethető vissza, részben pedig arra, hogy antidiuretikus hatású hormonok (ADH, aldoszteron) szabadulnak fel a szervezetben. Ezek a hormonok felelősek a keringés normalizálódása után is fennálló oliguriáért, amely megnehezíti az oedemák lecsapolását. A súlyos égést gyakran kísérik légúti szövődmények. A forró levegő és füst belégzése a légúti nyálkahártyák ödémáját-ezáltal felsőlégutak elzáródását okozza, az alveoláris szövetek károsodása pedig felnőtt típusú respiratórikus-distressz szindrómát (ARDS) vált ki. Ezek az elváltozások súlyos légzési elégtelenséget okozhatnak, mely jelentős szerepet játszik az égett betegek halálozásában. (Oroszlán Gy., 2003)

9

2.4.1. Az égés súlyosságát befolyásoló tényezők Az égés súlyosságát több tényező határozza meg. Ezek a következők: 1.

Az égés mélysége

2.

Az égett felszín kiterjedése

3.

A beteg kora

4.

A sérülés előtti általános állapota

5.

Égés lokalizációja

6.

Inhalációs sérülés

7.

Társsérülések

2.5.

Az égés mélysége Az égési sérülés térben zajló folyamat, ami háromdimenziós szövettömböt

érint. Az égés mélységét négy fokozattal jelöljük, sőt, a másodfokú égésnek még két alcsoportját is elkülönítjük.

2.5.1. Bőr felépítése, szerkezete Bőr –a testünk külső felszínét borítja. Ez a test legnagyobb szerve. Az újszülött testfelülete 0,25m2, a felnőtté több mint 2m2 is lehet. Szerepe: 1.

a mechanikai behatásoknak ellenáll és védi s mélyebb képleteket

2.

pigment termeléssel védi a szervezetet e túlzott sugárzás ellen

3.

szarurétegével védi a szervezetet a kiszáradástól

4.

a hőszabályozás legfontosabb része

5.

fontos tápanyagraktár, a bőr alatti zsírrétege révén

6.

a bőr alatti kötőszövet a szervezet fontos só- és vízraktára

7.

immunológiai folyamatok részese

8.

tapintószerv a benne lévő idegvégződések révén

9.

a bőr származékai fokozzák mechanikai védő- és hőszabályozó szerepét

10

A bőr 3 fő rétege (1. ábra) 1. Felhám –elszarusodó többrétegű laphám. A hám állandóan elszarusodik és a felső szaruréteg lelökődik, de állandóan újra is képződik a mélyebb rétegek felől (fiziológiás regeneráció). 2. Irha –a hám alatt helyezkedik el, kollagén és elasztikus rostok hálózata alkotja. 3. Bőr alatti kötőszövet –laza rostos kötőszövet és változó mennyiségű zsírszövet alkotja. Ez a réteg biztosítja a bőr elmozdulását és ez a fő raktározó réteg.

1. ábra: A bőr rétegei

11

2.5.2. Az égés mélysége I.

fokú égési sérülés A hámra lokalizálódik (2. ábra). Fájdalom és bőrpír jelentkezik, bullaképződés

nélkül (3. ábra). Forró, érzékeny, fájdalmas, nyomásra a bőrpír elmúlik, de gyorsan visszatér. Torzító heg nélkül gyógyul 5 -7 nap alatt. Leggyakoribb oka: napégés, láng.

2 ábra. Sérülés mélysége

II.

3. ábra: Sérülés a bőrön

fokú égési sérülés Két fokozatra osztható. Itt az epidermis mellett a dermis is érintett különböző

mélységben. II./1 fokú – felszínes II. fokú égés. A hám elhalt és a dermispapillaris régiója is érintett (4. ábra). Égési hólyagok keletkeznek, melyek a borsónyitól a tenyérnyi nagyságúig terjedhet mérete. Bennük általában áttetsző, szalmasárga, bő fehérjetartalmú folyadék van. A sebalap hámfosztott, rózsaszín – halvány vörös és nedves (5. ábra). Fájdalmas, oedemas, de az érzési képesség megtartott. Nyomásra elfehéredik és a vörös szín hamar visszatér. Oka: láng, forrázás.

12

4. ábra: Sérülés mélysége

5. ábra: Sérülés a bőrön

II./2 fokú – mély másodfokú égés, amely a szőrtüszőket és a faggyúmirigyeket is elpusztítja (6. ábra). Nagy bullák láthatók véresen beívódott felülettel. A sebalap száraz, a bőr fehér – sárga (7. ábra). Fájdalmas, oedemas, nyomásra nincs elváltozás, és az érzőképesség megtartott. Oka: láng, marószer, robbanás, áram, forrázás (műszálas ruha!).

6. ábra: Sérülés mélysége

7. ábra: Sérülés a bőrön

13

III.

fokú égési sérülés Az egész epidermis és dermis érintett (8. ára). Elhal a hám és az irha is. A

károsodás a subcutan szövetekre is terjed. A terület érintésre érzéketlen, színe fehér vagy színes: sárga, barna, fekete (9. ábra). Bőrpír az érintett terület szélén látható, oedemas. A sebfelszín alatt trombotizált erek látszanak. A bőr elveszti elaszticitását. 2 – 3 nap telhet el, amíg az égés teljes mélysége klinikailag manifesztálódik. Műtéttel 7 – 10 nap alatt gyógyul, műtét nélkül 20 napon túl, hegesedéssel. Oka: elektromos áram, láng, elhúzódó hőhatás.

8. ábra: Égés mélysége

IV.

9. ábra: Sérülés a bőrön

fokú égési sérülés A bőr teljes vastagságában elhal (10- ábra): epidermis, dermis, bőralja, izom-

, ín-, ideg- és csontelhalással (11. ábra). Oka: nagyon elhúzódó idejű lánghatás, magas feszültségű áram, kémiai szerek.

10. ábra: Égés mélysége

11. ábra: Sérülés a bőrön

14

2.5.3. Az égett felszín kiterjedése A testfelület százalékában fejezzük ki. A felnőtteknél alkalmazott Wallace – féle kilences szabály (12. ábra) a gyermekeknél nem használható. Kisebb gyermekeknél a Lund – Browwder séma (4. táblázat és 13. ábra) -ami tartalmazza az életkor szerint változó felszínkülönbségeket - nagyobb gyermekeknél a Parkland – séma alkalmazható az égett felszín kiterjedésének meghatározásához. Wallace-féle kilences szabály

12. ábra

15

Lund – Browwder séma 0 éves

1 éves

5 éves

10 éves

15 éves

Felnőtt

Fej fele (A)

9½

8½

6½

5½

4½

3½

Egy comb fele (B)

2¾

3¼

4

4½

4½

4¾

Egy lábszár fele

2½

2½

2¾

3

3¼

(C) 4. táblázat

Lund – Browwder séma

13. ábra

16

3. ½

3. Saját vizsgálat 3.1.

Vizsgálat célja Célom vizsgálni a gyerekkorban előforduló égési sérülések gyakoriságát,

nemek szerinti megoszlását, az ellátással kapcsolatos szülői ismereteket.

3.2.

Anyag és módszer

A vizsgálathoz két kutatási módszert alkalmaztam: -

Dokumentumok reprospektív másodelemzése – a dokumentumok elemzését az Országos Mentőszolgálat miskolci mentőállomásán végeztem 2014.12.10. és 2015.01.23. között. A mentőszolgálat által használt informatikai szoftver segítségével kiszűrtem a 2011. 01. 01. és 2013. 12. 30. közötti gyermekkori termikus traumákat. A mentőállomás vezetőjének engedélyével a kiszűrt mentési dokumentációkat (esetlap, mentési dokumentáció) a mentőállomás irattárában áttekintettem. Az OMSZ adatok nem a teljes adathalmaz, mert van, aki nem jut sürgősségi szakellátó kezébe, mert otthon látják el, háziorvos kezeli, vagy magán úton szállítják kórházba.

-

Kérdőíves felmérés – a felmérés két módon történt: interneten keresztül, illetve nyomtatott formában. A kérdőív (1. melléklet) 8 kérdésből állt, melyek között volt egyszerű feleletválasztásos és több válaszlehetőséget is tartalmazó. A kérdőívek célcsoportja kisgyermeket nevelő szülők voltak. Összesen 83 kitöltött kérdőív került vissza, ebből 1 értékelhetetlen, mivel fiatalkorú gyermek töltötte ki. Az első 4 kérdés általános kérdés, ahol a kitöltő életkorára, legmagasabb iskolai végzettségére, a gyermekeinek számára és azok nemére voltam kíváncsi. A kitöltők 19 – 60 év közöttiek voltak. Iskolai végzettségük változó, a befejezett 8 általánostól a főiskolai/egyetemi diplomáig terjedt. Az ötödik kérdésemben arra voltam kíváncsi, hogy történt-e már égési sérülés a gyerekeknél. A válaszadók között 29 esetben fordult már elő valamilyen égési sérülés.

17

Leggyakoribb a forró tárgy által okozott sérülés, mint például a vasaló vagy kályha érintése. Ezt követte a forrázás, amit általában forró víz vagy olaj okoz. Egyéb kategóriába a napégést írták be a válaszadók. Forró gőz okozta sérülés a válaszadók között nem fordult elő. Hetedik kérdésemben arra voltam kíváncsi, hogy azoknál a családokban, ahol fordult már elő sérülés, melyik testtájak sérültek meg (2. melléklet). A diagramon is látszik, hogy mennyivel gyakrabban sérül a kéz és a kar. Mivel a sérülés módjánál kiemelkedő volt a forró tárgy okozta sérülés, így érthető is, hogy miért a kéz és a kar sérül a leggyakrabban. A forró kályha, vasaló érintésével, annak ismerkedésekor a leggyakrabban a kéz sérülhet. Nyolcadik kérdésem egy esethez kapcsolódott. Ezt az esetet azért választottam, hogy olyan szülő is tudjon válaszolni, akinél nem fordult elő égési sérülés. A kérdés az volt, hogy mit tenne a szülő, ha 4 éves gyermeke forró vizet rántana magára és mindkét lábán folyadékkal teli hólyagok keletkeznének?

9 válaszlehetőséget adtam a kérdéshez, és ebből

többet is megjelölhettek a válaszadók. A minimum, amit elfogadtam jó válasznak, mivel sürgősségi ellátásról van szó, az, hogy fizikálisan hűtsék, valamint orvoshoz vigyék/ mentőt hívjanak hozzá. Szakmai szempontból az elsődleges ellátáshoz tartozik a steril gézzel való fedés is, de a laikusoktól nem feltétlenül elvárható. Helytelen ellátásnak, illetve az ellátás ismeretének hiányának minősítettem az ettől eltérő válaszokat.

18

4. Eredmények bemutatása és értékelése I.

Hipotézis Feltételezem, hogy 2011-ben a vidéken élő gyermekek körében gyakoribb

volt az égési sérülés! A hipotézisem eredményét az Országos Mentőszolgálat miskolci állomásán végzett kutatásom igazolhatja. Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakossága 684000 fő. Megyei jogú városa 1 van, Miskolc. Itt a megye lakosságának 23,5%-a lakik (161000 fő). Egyéb város a megyében 27, településszám 358. Értékelésnél Miskolcot vettem városnak, a többi helységet településnek, így nem tettem különbséget az egyéb város és a települések között. Az Országos Mentőszolgálat Miskolci állomáson végzett kutatásom szerint, 2011.01.01 és 2013.12.31 között a megyében összesen 492 hívás történt 14 éven aluli égési sérült gyermekhez. Ebből 53 hívás történt Miskolcon (5. táblázat) Megyei szinten mentőhívás 14 éven aluli égési sérültekhez és abból a miskolci esetszám (5. táblázat és 1. diagram): Év

Összes megyei hívás

Miskolci hívás

2011

169

21

2012

151

16

2013

172

16

5 táblázat: Mentőhívások megoszlása

19

Mentő hívások megoszlása égési sérülések esetén B.A.Z.-megyében 2013

156

16 Megyei hívás Miskolci hívás

2012

135

2011

16

148

0

50

21

100

150

200

1. diagram Az adatok a 2011. évi Népszámlálásból származnak. Borsod-Abaúj-Zemplén megye gyermek lakossága (0-14 év) 2011-ben 111858 fő (2. diagram). Ebből a fiúk száma 57435 fő, míg a lányok 54423 fő. A miskolci gyermek lakosság 2011-ben 22847 fő, míg a megye egyéb településének gyermek lakossága 88011 fő (3. diagram).

A megye lakosság-összetétele életkor alapján 2011 0-14 év 16%

0-14 év 15- év

15- év 84%

2. diagram

20

3.diagram

2011-ben az egész megyében 169 gyermek sérült meg termikus balesetben. Ebből 21-en Miskolcon, míg 148-an a megye egyéb településein (4. diagram). Ez alapján a megye egyéb településeinek a gyermek lakosságának a 0,16%-a került szállításra az Országos Mentőszolgálat által (5. diagram).

21

4. diagram

5. diagram

22

Miskolcon 2011-ben a 14 év alatti lakosság 0,09%-ánál történt égési sérülés, amiről az Országos Mentőszolgálathoz bejelentés érkezett. (6. diagram).

6. diagram Az előzőekben említett és bemutatott adatok összehasonlításából tehát látható, hogy B.A.Z. megye egyéb települései és Miskolc város viszonylatában a megyei hívások száma 65%, míg Miskolc városban 35% volt (7. diagram).

23

7. diagram Az I. Hipotézisem igaznak bizonyult.

II.

Hipotézis Feltételezem, hogy 2011–2013-as éveket felölelő időszakban a fiúk körében

gyakoribbak voltak az égési sérülések! Ezen feltételezést is a mentőállomáson végzett kutatásom során kapott eredmény alapján vizsgáltam. Az OMSZ Miskolci mentőállomására befutott 492 hívásból 64,02%-a fiúknál történt égési sérüléshez riasztották a mentőket (8. diagram).

24

8. diagram A 492 híváson kívül valószínűleg több sérülés is történhetett, de az nem került a mentők rendszerébe. Ekkor a szülő kezelhette otthon gyermekét, vagy a háziorvos látta el a sérülést, de az is lehet, hogy a szülő magán úton vitte be sérült gyermekét a kórházba. A termikus baleseteket eltérő okokra vezethetjük vissza korosztályonként. Míg újszülött és csecsemőkorban az esetek többségében szülői gondatlanságon alapszik a baleset, addig kisgyermek- és iskolás korban már a gyermeki kíváncsiságból is adódhat sérülés. Az égési sérülések egy részéhez hozzájárulhatnak a mesék és rajzfilmek. A mesékben általában nagyon jól kirajzolódik a nemenkénti fejlődés is: a lányok nővé és asszonnyá, a fiúk férfivá válásának útja (Dr. Kádár G.). Mivel a filmek a gyerekek gondolkodására hatnak, a fiúk jobban veszélyeztetettebbek, mivel a nekik szánt mesék általában vadabbak, harcosabbak, sok bennük az agresszió, sokszor ijesztő képeket tartalmaznak. Megjelenik a jó és a rossz harca, de nem öleli körbe egy történet. Mivel a szerepjátékok 2-7 év között jelennek meg a fejlődésben, így ebben a korban gyakran utánozzák a rajzfilmekben, filmekben látott szereplőket, történeteket. A szülőnek itt fontos szerepe van abban, hogy megtanítsa gyermekének az érzelmeinek kezelését, és fontos azt is megtanítani nekik, hogy nem minden igaz,

25

ami a filmekben van. Ezért nem lenne szabad a tévét bébiszitterként használni, mert nem ez a funkciója. Teljesen eltiltani sem lehet a tévénézéstől a gyerekeket, de úgy gondolom, hogy komoly szelektálás szükséges hozzá. Régebbi munkám során találkoztam olyan 9 éves égett gyerekkel, aki kaszkadőrt szeretett volna utánozni, vagyis leöntötték benzinnel a kerékpárt és meggyújtották, majd így próbált ugratni. A következménye több hetes kórházi, majd pár éves utókezelés lett.

Kognitív fejlődés szakaszai Piaget- féle táblázat Szakasz Szenzomotoros

Kb. életkor Születés – 2 év

Művelet előtti

2-7 év

Konkrét műveletek

7-11 év

Formális művelet

11 évtől

Fő sajátosság Az észlelés és a mozgás közti különbség felfedezése. Pl.: rázza a csörgőt, hogy szóljon Szimbólumhasználat tárgyak reprezentációjára, nyelv segítségével Szerepjátékok Logika elsajátítása, a „racionális” gondolkodás fejlődése Elvont és hipotetikus gondolkodás fejlődése

6. táblázat Az egyén saját élete során konstruálja, megépíti saját maga számára az őt körülvevő világról a mentális reprezentációit. A kogníció tehát sem nem veleszületett, sem pedig puszta tapasztalat. Piaget szerint a biológiai érés és a környezet adta elemekből konstruálja a gyermek a tudást. Gondolatrendszerében a fejlődés minőségileg eltérő periódusokra és alszakaszokra tagolódik, ahol a szakaszok sorrendje minden emberi megismerésre jellemző, kultúrától függetlenül. Elmélete az egyik legátfogóbb terület általános megközelítés, mely szerint a változások a reprezentációs struktúrában egyszerre jelentkeznek a különböző területeken.

Az

elme

alkalmazkodásra

(adaptáció)

képes,

melynek

két

funkciója van: asszimiláció (a saját rendszeréhez való igazítás) és akkomodáció

26

(a sémák környezethez való igazítása). E két folyamat változó egyensúlya a fejlődés alapmechanizmusa. Az egyensúly (ekvilibráció) elérése után az újra és újra felbomlik, majd magasabb szinten szerveződik újjá. (www.sulinet.hu) Az érzelmi és értelmi fejlődés ismerete éppen ezért fontos lehet a szülők számára is, hiszen a fiús és lányos szülőknél eltérő veszélyforrásokra lehet számítani. A 8. diagram bemutatja, hogy a fiúk körében gyakrabban fordul elő égési sérülés, mivel olyan típusú meséket néznek, amelyek hatással vannak gondolkodásukra. A mozgásfejlődésben általában nagy eltérések nem mutathatók ki fiúk és lányok között, de mind a két nemben lehetnek jól, illetve lassabban fejlődő csecsemők. A fenti adatok alapján és ismerve a Piaget féle kognitív fejlődés szakaszait, kijelenthetjük, hogy a II. Hipotézisem igaznak bizonyult.

III. Hipotézis Feltételezem, hogy a szülők többségének az ismerete hiányos az égési sérülés elsődleges ellátásában! A hipotézist a kérdőív utolsó kérdésére adott válaszok alapján - „Mit tenne, ha 4 éves gyermeke forró vizet rántana magára és mindkét lábán folyadékkal teli hólyagok keletkeznének?” - vizsgálható (9. diagram).

27

9. diagram

A begyűjtött 82 darab kérdőív alapján azt az eredményt kaptam, hogy a kérdőívet kitöltők 36%-a, vagyis 44 válaszadó tisztában van azzal, hogy az égett területet hűteni kell. A kitöltők 59%-a vinné el orvoshoz vagy hívna hozzá mentőt; 2%-a bekenné zsírral vagy tejföllel; 4% hűsítő krémet használna; és csak 7% fedné be steril gézzel is (10. diagram).

28

10. diagram A minimálisan elvárt első ellátást, ami fizikális hűtés és orvoshoz szállítás vagy mentő hívása lenne a kitöltők 24%-a tudja elméletben. A válaszadó szülők közül csak 4%-a tudja, hogy az előbbiek mellett a steril gézzel való befedés is az elsődleges ellátás része (11. diagram).

29

11. diagram Vizsgálatom során az általam helyesnek és helytelennek minősített alapvető ellátási formákat a 12. diagramon tekinthetjük meg részletesen.

30

12. diagram Feltételezésem, miszerint a szülők többsége az égési sérülés elsődleges ellátásáról hiányos információkkal rendelkezik igaznak bizonyult, mert az azoknak a szülőknek a száma, akik megfelelő tudással és információval rendelkeznek az égési sérülés alapvető ellátásáról kisebb arányban mutatható ki.

IV. Hipotézis Feltételeztem, hogy a csak 8 általánossal rendelkező szülő ismerete hiányosabb az égési sérülés ellátásával kapcsolatban, mint az érettségivel rendelkező szülőé!

31

Ez a hipotézis a saját kutatás céljára kiadott kérdőívek alapján vizsgálható. A válaszadók iskolázottságát a következő kördiagramon szeretném bemutatni (13. diagram).

13. diagram A kérdőívet kitöltő szülők iskolai végzettségét tekintve 13%-a csak 8 általánossal; míg 26%-a középfokú végzettséggel (érettségi) rendelkezett. Az ellátás minőségét tekintve a 14. diagramon szembetűnő különbségek jelentkeznek az iskolai végzettségek tekintetében.

32

14. diagram Szakszerűbbnek nevezhető ellátást biztosítottak gyermekük részére az érettségivel vagy magasabb iskolai végzettséggel rendelkező szülők, mint a csak 8 általános iskolát végzettek. IV. Hipotézisem alátámasztást nyert, miszerint az ellátás minőségére hatással van az iskolai végzettség.

33

5. Kutatási eredmények - védőnői tanácsok Hipotéziseim felállításánál szerettem volna egy áttekinthető képet adni B.A.Z. megye területén élő családok összetételéről, és kerestem a választ, hogy a megyében a gyermekkorú lakosság miért és hogyan szenved el égési baleseteket. Kutatási eredményeim és a rendelkezésemre álló adatok alapján úgy gondolom, hogy hipotéziseimet kellő objektivitással vizsgáltam, így a következő eredményekre jutottam. I. hipotézisemet 2011 év adataira alapoztam, mivel erről az évről található megfelelő összlakossági adat B.A.Z. megyéről. II. hipotézisem alátámasztása a 2011-2013-as évet öleli fel, melynek oka, hogy a 3 év adatmennyisége reprezentatív mintát szolgáltatott számomra. III – IV hipotézisem bizonyításához a saját kutatási eredményeimet használtam fel, amelyek ugyan nem nevezhetőek reprezentatívnak, de rámutatnak a szülők hiányos ismereteire. Részletes kutatási eredményeim mind a 4 hipotézisemet alátámasztották, éppen ezért, mint leendő védőnő, úgy gondolom fontos munkám során segítséget nyújtani és megfelelő prevenciós tanácsokkal ellátni a nem kellően tájékozott szülőket! Számomra elsődleges szempont már újszülött kortól a szülők felvilágosítása gyermekük mozgásfejlődésének pontos ismeretére, ezzel megelőzve az esetleges baleseti helyzetek kialakulását.

Védőnői tanácsok szülők részére Újszülött- és csecsemőkor: -

NE kávézzon/teázzon kezében a gyermekével!

-

A tápszer/ gyümölcs/ főzelék hőmérsékletét mindig ellenőrizze le, mielőtt oda adná gyermekének!

-

Vasaló/ olajsütő zsinórja ne lógjon le a földre a kúszás/ mászás/ felállás időszakában, mert kapaszkodónak használhatja gyermeke!

-

Kályha/ kandalló köré, elé helyezzen védőrácsot!

34

-

Gáztűzhelyen melegített fürdővizet már a hideg vizet tartalmazó kádba öntse!

-

A forró fürdővizet tartalmazó kiskád megfelelően stabil helyen legyen elhelyezve.

-

Gyermekét levegőztetés gyanánt ne a tűző napra helyezze ki!

Kisded kor: -

Lábas/ fazék füle a tűzhelyen ne kifelé álljon, hogy gyermeke ne tudja magára rántani!

-

A forró vasalót ne hagyja az állványon gyermeke keze ügyében!

-

Vidéken élő szülők figyelmébe ajánlom, hogy a „kopasztó vizet” kellő odafigyeléssel használja!

-

Gyermeke kerti játszó részét ne a napon alakítsa ki vagy használjon fölé árnyékolót!

-

Apuka a szerszámait (pl. forrasztó, hegesztő eszközök) kellő odafigyeléssel használja, hogy a felforrósodott eszközökkel gyermeke ne tudjon érintkezni!

-

A tisztító szereket megfelelően zárható szekrényben tárolja!

Kisgyermek kor: Előzőeken kívül, az alábbiakra kell még odafigyelni az adott korosztálynál -

Szabadtűzön történő sütögetés kapcsán a gyermek ne maradjon egyedül a tűzzel, arra ne dobáljon felügyelet nélkül fadarabot!

-

Kerti grill használata során a szülő figyeljen oda, hogy gyermeke nem nyúljon ahhoz!

-

Gyufa/ öngyújtó/ gázgyújtó ne kerüljön gyermekei kezébe!

-

Megfelelő valóságtartalommal rendelkező mesék/ rajzfilmek megtekintése!

Gyermekkor: A fentiek mellett az adott korosztályra jellemző sérülések okai -

magasfeszültségű oszlopra mászás

-

vonattetőre mászás

-

kaszkadőr jelenetek/ filmes trükkök kipróbálása.

35

Mindezek

ismeretében

az

égési

sérülések

megfelelő

odafigyeléssel

megelőzhetőek lennének. Leendő védőnői munkám során célom, hogy a szülők ismereteit bővítsem, ezzel megakadályozva a lehetséges égési baleseteket (3. melléklet).

„Egy csipet megelőzés többet ér, mint száz mázsa gyógyítás.” David B. Agus

36

6. Irodalomjegyzék

1. Dr. Pintér András: Gyermeksebészeti vezérfonal, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1996 2. Dr. Lakatos Lajos: Heveny gyermekgyógyászati betegségek kezelése, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1996 3. Dr. med. Sönke Müller: Memorix - Sürgős esetek ellátása, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2007 4. Dr. Balogh László: Gyermekápolástan, Medicina könyvkiadó Rt., Budapest, 1997 5. Dr. Szél Éva: A csecsemő és a gyermek fejlődése, Medicina Könyvkiadó Rt, Budapest, 1992 6. Dr. Gaál Csaba: Sebészet, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1998 7. Pénzes István: Aneszteziológiai és Intenzív terápia, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1998 8. Piaget – Inhelder: Gyermeklélektan, Osiris, 1999 9. Oroszlán György: Gyermekgyógyászat és határterületei gyakorló védőnők részére, 2003 10. http://www.terezvaros.hu/testuleti/nepsz2011-3/pdf/nepsz2011_03_05.pdf 11. www.gabriellakadar.hu 12. http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/2001/28het/pszicho/pszicho28.html

Ábrák forrásai: 1-11. ábra: http://www.vuburncenter.com/downloads/WounCare.pdf 12-13. ábra és 4 táblázat: http://www.burnsurgery.org/Modules/orders/seck.htm

37

Mellékletek

Sürgősségi kórképek és ellátásuk csecsemő és gyermekkorban Kedves Szülő! Pálinkás Zsuzsanna vagyok, a Miskolci Egyetem Egészségügyi Karának IV. éves Védőnő hallgatója. Szakdolgozatom témája a Sürgősségi kórképek és ellátásuk csecsemő és gyermekkorban, ezen belül is az “Égési sérülés”. Kérem segítsék kutatómunkámat azzal, hogy kitöltik az alábbi kérdőívet! Válaszait előre is köszönöm! *Kötelező • • •

• • •

•

•

•

Az Ön életkora * év Legmagasabb iskolai végzettsége? * o Befejezett általános iskola o Szakiskola / Szakmunkás iskola o Érettségi o Főiskolai / Egyetemi diploma Gyermekek száma * Gyermek/ek neme * o Fiú o Lány Történt-e már a gyermek/eknél égési sérülés? * o Igen o Nem Ha igen, milyen módon sérült meg? Több válasz is megjelölhető! o Forrázás (Pl. víz, olaj) o Lángégés o Forró gőz o Forró tárgy (Pl.: vasaló, kályha) o Egyéb: Melyik testtája sérült meg? Több válasz is lehetséges! o Arc o Nyak o Mellkas o Hát o Kar o Kéz o Has o Nemi szervek és környéke o Farpofák o Láb

•

Mit tenne, ha 4 éves gyermeke forró vizet rántana magára, és mindkét lábán folyadékkal teli hólyagok keletkeznének? * o Bekenném hűsítő krémmel o Fizikálisan hűteném o Pánikba esnék o Bekenném zsírral / tejföllel o Elájulnék o Befedném steril gézzel o Ledörzsölném a hólyagokat o Szabadon hagyom szellőzni o Orvoshoz vinném / mentőt hívnék 1. melléklet

2. melléklet

Az égési sérülés kialakulásának és megelőzésének folyamata

3. melléklet