Spoločne za zachovanie prírodných hodnôt na území Poľany a Börzsöny Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén

„Spoločne za zachovanie prírodných hodnôt na území Poľany a Börzsöny” „Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén” Záverečná konferencia 04. 09. 2014

HUSK/1101/2.2.1/0352

Zárókonferencia 2014. 09. 04.

Building partnership

Zborník referátov Az előadások kivonata

Projekt „Spoločne za zachovanie prírodných hodnôt na území Poľany a Börzsöny” „Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén”

HUSK/1101/2.2.1/0352 www.husk-cbc.eu

4. september 2014 2014. szeptember 4.

O PROJEKTE: Názov projektu: Spoločne za zachovanie prírodných hodnôt na území Poľany a Börzsöny Akronym: HU-SK FOR WILDLIFE Identifikačné číslo projektu: HUSK/1101/2.2.1/0352 Názov vedúceho partnera: LESY Slovenskej republiky, štátny podnik Názov cezhraničného partnera: IPOLY ERDŐ Zártkörűen Működő Részvénytársaság Začiatok realizácie projektu: 01. 10. 2012 Ukončenie projektu: 30. 09. 2014 Výška podpory z ERDF: 614 313,77 EUR Webová stránka projektu: www.huskforwildlife.eu

A PROJEKTRŐL: Projekt címe: Közösen a Polana és Börzsöny természeti értékeinek megőrzéséért Akronym: HU-SK FOR WILDLIFE Projektazonosító szám: HUSK/1101/2.2.1/0352 Vezető partner neve: LESY Slovenskej republiky, štátny podnik Külföldi partner neve: IPOLY ERDŐ Zártkörűen Működő Részvénytársaság Projekt kezdete: 2012. 10. 01. Projekt vége: 2014. 09. 30. ERFA támogatás összege: 614 313,77 EUR A projekt internetes oldala: www.huskforwildlife.eu

Vydavateľ /Kiadja: IPOLY ERDŐ Zrt. Zodpovedný vydavateľ / Felelős kiadó: Kiss László vezérigazgató /generálny riaditeľ

Autori fotografií / A fényképek szerzői: LESY Slovenskej republiky, štátny podnik IPOLY ERDŐ Zrt.

Zodpovedný zostavovateľ / Felelős szerkesztő: František Král, Pintér Zoltán

Grafická úprava, sadzba a tlač / Grafikai tervezés, betűszedés és nyomtatás: EFFIX-Marketing Kft. Náklad / Példányszám: 400 ks / 400 db Rozsah / Oldalszám: 80 strán / 80 oldal

Editori / Összeállítók: LESY Slovenskej republiky, štátny podnik IPOLY ERDŐ Zrt.

„Obsah tohto zborníka referátov nereprezentuje oficiálne stanovisko Európskej únie“. „Jelen előadások kivonatának tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját“.

4

„Spoločne za zachovanie prírodných hodnôt na území Poľany a Börzsöny” „Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén”

Tartalomjegyzék / Obsah: Tartalomjegyzék / Obsah: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 Tisztelt Olvasó! (Kiss László vezérigazgató • Ipoly Erdő Zrt.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4 Vážený Čitateľ! (Kiss László generálny riaditeľ • Ipoly Erdő Zrt.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .6 Tisztelt Olvasó! (Ing. Pavol Kráľ a Lesy SR á.v., Kriváni erdészeti üzem igazgatója) . . . . . . .8 Vážený Čitateľ! (Ing. Pavol Kráľ riaditeľ Lesy SR š.p., OZ Kriváň) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .10 „Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén” projekt elért eredményeinek bemutatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .12 Predstavenie dosiahnutých výsledkov projektu „Spoločne za zachovanie prírodných hodnôt na území Poľany a Börzsöny“ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 A „Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén” projekt keretén belül a Polanán megvalósított tevékenységek, és a megszerzett tapasztalatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .24 Realizované aktivity na Poľane v rámci projektu „Spoločne za zachovanie prírodných hodnôt na území Poľany a Börzsöny“ a získané skúsenosti . . . . . . . . . . . . . . . .30 A vadon élő állatok természeti környezetükre gyakorolt terhelésének csökkentése az Ipoly Erdő Zrt. Börzsöny vadászterületén a HUSK 1101/2.2.1/0352 „Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Polána és a Börzsöny területén” elnevezésű pályázat keretein belül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .36 Zníženie zaťaženia prírodného prostredia divou zverou v poľovnom revíri Börzsöny spoločnosťou Ipoly Erdő Zrt. v rámci projektu HUSK 1101/2.2.1/0352 „Spoločne za záchranu prírodných hodnôt Poľany a pohoria Börzsöny“ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .39 Erdő – nagyvad – monitoring . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .42 Les – zver – monitoring . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .50 Élőhelyek és vadállomány a Bükki Nemzeti Parkban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .57 Biotopy a stavy zveri v Národnom Parku Bükk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .60 A további együttműködés lehetőségei a Szlovák Köztársaság - Magyarország Határmenti Együttműködési Program 2014 - 2020 keretén belül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .63 Možnosti ďalšej spolupráce v rámci Programu cezhraničnej spolupráce Slovenská republika -Maďarsko 2014-2020 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .68 KÖSZÖNET . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .72 POĎAKOVANIE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .73


5

Tisztelt Olvasó! Az erdő Szlovákia és Magyarország legfontosabb megújuló természeti erőforrása. Erdeink természetességének jelentősége gazdasági, közjóléti és természetvédelmi szempontból egyaránt növekszik. Örvendetes, hogy egyre több pályázati projekt támasztja alá az Európai Unió határozott szándékát az erdők közcélú értékeinek növelésére. Ezek közül kiemelten fontosak, önmagukon túlmutatóak azok a programok, melyek szakmai eredményeik mellett a nemzetközi kapcsolatok fejlődését is elősegítik. Ma már széles körben ismert és elismert az a szoros együttműködés, amire a szlovák és a magyar állami erdőket kezelő erdőgazdaságok – a LESY SR. és az Ipoly Erdő Zrt. – szerződtek, közérdeket szolgáló, közös pályázataikkal. A két ország erdészeinek és vadászainak határon átnyúló összefogásával elnyert programok egyike, a HUSK/1101/2.2.1/0352 sz., „Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Polana és a Börzsöny területén“ című projekt ,melynek most egy újabb jelentős állomásához értünk, a projekt záró rendezvényéhez. Ez a projekt természeti környezetünk állapotának megóvását, javítását cé-

6

lozza, úgy a szlovák, mint a magyar oldalon. Mindkét országban természetvédelemmel oltalmazott területeket érint. Napjainkban az erdők természetes állapotának a fenntartása az erdő és az erdőben élő vad egymásra hatásának figyelemmel kísérése, a természetes egyensúly fenntartása megnövekedett jelentőséggel bír. A természetvédelmi oltalommal érintett területek, így a Polana és a Börzsöny is elsődlegesen arra hivatottak, hogy az itt fellelhető értékek megóvásra kerüljenek és ezeket a későbbi generációk is láthassák. Másik fontos feladatuk, hogy az egyre erősebben felmerülő „közjóléti“ igényeket kellő színvonalon kiszolgálják. A projekt a vadon élő állatok „jólétének“ biztosításán keresztül, az életfeltételek javításával azt a célt szolgálja, hogy így azok kevésbé károsítsák környezetüket. Másik igen fontos célunk, ami elsődlegesen az iskoláskorú gyerekeken keresztül valósulhat meg, hogy a projekthez kapcsolódó programokkal, bemutatókkal rávilágítsunk arra, hogy természeti környezetünk oltalma védelme mindannyiunk közös feladata és érdeke.


Különösen nagy a jelentősége annak, hogy ez a program a határon átnyúló Európai Unió által támogatott együttműködés keretében valósulhatott meg, hiszen a biológia, a minket körülvevő ökoszisztémák

nincsenek tekintettel az államhatárokra, társadalmi vagy politikai berendezkedésekre. Szlovák partnerünk valamint a programban tevékenykedő munkatársaim nevében.

Kiss László vezérigazgató • Ipoly Erdő Zrt.


7

Vážený Čitateľ! Lesy sú najdôležitejšími obnoviteľnými prírodnými zdrojmi Slovenska a Maďarska. Neustále sa zvyšuje význam prirodzenosti našich lesov tak z hospodárskeho hľadiska, ako aj z pohľadu verejného blaha a ochrany prírody. Je potešiteľné, že čoraz viac grantov a projektov potvrdzujú rozhodný zámer Európskej únie pre zvyšovanie hodnôt lesov z verejných záujmov. Spomedzi týchto sú mimoriadne dôležité, ďalekosiahle tie programy, ktoré popri svojich odborných výsledkoch napomáhajú aj rozvoju medzinárodných kontaktov. Dnes je už v širokom okruhu známa tá úzka spolupráca, na ktorú vytvorili vzájomnú zmluvu spoločnosti, ktoré hospodária na slovenských a maďarských štátnych lesoch – LESY SR. š. p., a Ipoly Erdő Zrt. - vo svojich spoločných grantoch, ktoré slúžia verejným záujmom. Jedným z týchto grantov je, o ktorý sa uchádzali lesníci a poľovníci oboch štátov, projekt s názvom HUSK/1101/2.2.1/0352. „Spoločne za zachovanie prírodných hodnôt na území Poľany a Börzsöny,” kde

8

sme sa dostali k významnému bodu realizácie, k záverečnej konferencii. Cieľom tohto projektu je ochrana a zlepšenie prírodného prostredia, tak ako na slovenskej, tak aj na maďarskej strane. V oboch krajinách sa dotýka území s vysokým stupňom ochrany prírody. V súčasnosti udržať prirodzený stav lesov, sledovanie spolupôsobenia v lese žijúcej zveri a lesa navzájom, udržanie prirodzenej rovnováhy má stále väčší význam. Chránené dotknuté územia Poľany a pohoria Börzsöny sú určené na to, aby sa tu nachádzajúce prírodné hodnoty zachovali aj pre budúce generácie. Ďalšou jeho dôležitou úlohou je, aby obslúžili stále sa zvyšujúce verejnoprospešné nároky na čo najvyššej úrovni. Projekt cez zabezpečenia vhodných životných podmienok pre zver sleduje cieľ znižovania poškodzovania prostredia zverou. Druhým dôležitým cieľom projektu, ktorý sa môže uskutočniť hlavne cez školskú mládež organizovaním programov a ukážok spätých s projektom, je poukázanie na spoločný


záujem a úlohu ochrany prírodného prostredia. Zvlášť dôležité je, že tento projekt sa realizoval v rámci cezhraničnej spolupráce podporovanej Európskou úniou, nakoľko biológia a nás obklopujúce ekosystémy nepoznajú

štátne hranice, nepodliehajú spoločenským a politickým štruktúram. S úctou v mene nášho slovenského partnera a spolupracovníkov zodpovedných za projekt

Kiss László generálny riaditeľ • Ipoly Erdő Zrt.


9

Tisztelt Olvasó! A LESY SR több mint 920 000 hektár erdőn gazdálkodik, ami Szlovákia erdőterületének több mint 46 %-t teszi ki. A vállalatot Erdészeti Üzemek és kirendeltségek alkotják, melyet a Besztercebányán székelő vezérigazgatóság irányít. A Krivány Erdészeti Üzem az állami vállalat egyik szervezeti egysége, mely már több mint két éve valósítja meg magyar partnerével (IPOLY ERDŐ Zrt.) a határmenti együttműködési programot. Az Erdészeti Üzem 43 376 hektáron gazdálkodik a Polana hegységtől kezdve egészen a a szomszédos Magyarországgal határos Ipoly folyó völgyéig. Az erdészek az erdészeti-gazdálkodási munkájukkal jelentős mértékben hatnak és formálják a természet általános jellegét, és az erdei állatoknak életkörnyezetet hoznak létre. Az erdőgazdálkodás alapvető célja összehangolni az erdei gazdálkodás, és erdei állatokról való gondoskodás érdekeit úgy, hogy az erdei állatok állományai elválaszthatatlan részét képezzék az erdei ökoszisztémáknak, és emellett ne törjön meg az erdei gazdálkodás folyamatossága, és állandósága. Ez a közös projekt, amely mára már szinte teljesen befejeződött, sokban hozzájárul ennek a

10

célnak a teljesítéséhez, melyet az erdészek a projektfeladatok összeállítása során célul tűztek ki maguknak a Polana-n és Börzsönyben. Az elvégzett tevékenységek jelentősen hatnak az erdei állatok állományának egészséges fejlődéséhez szükséges megfelelő életterek kialkaítására, azok kedvezőtlen hatásokkal szembeni védelmére, elsősorban a természetes táplálék, és ivóvíz hiányára azokban az időszakokban, amikor azokból hiány mutatkozik kapcsolódva az állatok által erdei növényeken okozott károk csökkentésére a Polana Bioszféra Rezervátum Természetvédelmi Terület, és a Duna - Ipoly Nemzeti Park területén. A projekt megvalósítása során egy sor munka-, és projektmegbeszélésre került sor mindkét partner munkatársai között. Ezen találkozók során informális baráti kapcsolatok is létrejöttek, ami az emberek, és környezet további, és értékesebb megismerésének lehetőségét, az ismeretek és tapasztalatok kölcsönös átadását vetíti előre, melyek hozzájárulnak nemcsak a mi, erdészeink, hanem cégeink, és társaságaink életének és munkájának gazdagításához is.


Pontosan ez a megvalósított projekt volt a bizonyítéka annak, milyen óriási potenciállal rendelkeznek az erdészek a kölcsönös együttműködésben. A megoldandó problémákat a határmenti együttműködés közös alapján is meg lehet oldani európai

pénzügyi támogatások felhasználásával, a LESY SR á. v. és IPOLY ERDŐ Zrt. társaságok között meglévő személyes, és partneri kapcsolatok felhasználásával.

KÉPTÁR 1. kép

Ing. Pavol Kráľ a Lesy SR á.v., Kriváni erdészeti üzem igazgatója


11

Vážený Čitateľ! Štátny podnik LESY SR obhospodaruje viac ako 920 000 hektárov lesa ,čo je viac ako 46 % lesov Slovenska. Podnik tvoria odštepné a špecializované závody, ktoré zastrešuje generálne riaditeľstvo v Banskej Bystrici. Odštepný závod Kriváň je jednou z organizačných zložiek štátneho podniku, na ktorom sa už takmer dva roky realizuje projekt z programu cezhraničnej spolupráce s maďarským partnerom IPOLY ERDŐ Zrt. (Ipeľské lesy, a. s.). Odštepný závod obhospodaruje lesy na výmere 43 376 hektárov na území od pohoria Poľana po nížiny Poiplia, rozložené po hranicu so susedným Maďarskom. Lesníci svojou lesohospodárskou činnosťou vo významnej miere ovplyvňujú a formujú celkový ráz prírodnej krajiny a vytvárajú životné prostredie lesnej zveri. Základným cieľom obhospodarovateľa lesa je zosúladiť záujmy lesného hospodárstva a starostlivosti o zver tak, aby sa stavy lesnej zveri stali neoddeliteľnou súčasťou lesných ekosystémov, pri nenarušení nepretržiteľnosti a trvalosti lesného hos-

12

podárstva. Tento spoločný projekt, ktorý je dnes už takmer naplnený, by mal v mnohom napomáhať k splneniu tohto cieľa, ktorí si lesníci pred seba kládli pri zostavovaní úloh projektu na Poľane i v Börzsöny. Vykonané aktivity významne ovplyvnia vytváranie vhodného priestoru pre zdravý vývoj populácie lesnej zveri, jej ochranu pred nepriaznivými vplyvmi, hlavne nedostatkom prirodzenej potravy a vody v obdobiach strádania v nadväznosti na predpoklady znižovania škôd zverou na lesných porastoch v chránených územiach Chránenej krajinnej oblasti Biosferická rezervácia Poľana a Národného parku Dunaj-Ipeľ. Počas doby plnenia projektu dochádzalo k početným pracovným, projektovým stretnutiam pracovníkov oboch partnerov. Počas týchto stretnutí boli nadviazané aj neformálne a priateľské vzťahy, čo predurčuje k ďalšiemu a hodnotnejšiemu spoznávaniu ľudí, prostredia, v ktorom žijú a pracujú, odovzdávaniu si vájomných poznatkov a skúseností, ktoré prispejú k obohateniu práce a


života nielen nás lesníkov, ale aj našich firiem a spoločností. Práve realizovaný projekt preukázal, aký potenciál vzájomnej spolupráce lesníci majú. Problémy, ktoré je potrebné riešiť je možné aj na spoločnej báze cezhraničnej spolupráce, za použitia spoločných európskych finančných prostriedkov,

pri uplatnení a využití osobných a partnerských vzťahov oboch lesníckych spoločností LESY Slovenskej republiky, š. p. a IPOLY ERDŐ Zrt.

OBRAZOVÁ PRÍLOHA 1. obrázok

Ing. Pavol Kráľ riaditeľ Lesy SR š.p., OZ Kriváň


13

„Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén” projekt elért eredményeinek bemutatása Ing. František Král, LESY SR, á. v. Besztercebánya Vezérigazgatóság projektmenedzsere • [email protected]

A 21. századi Európában találhatók még olyan területek, ahol az erdők az ősidőktől fogva nagykiterjedésű összefüggő területet alkotnak, melyek telis-tele vannak természeti értékekkel. Magyarország északi részén ilyen a Börzsöny vulkanikus hegység több mint 40 ezer hektáros kiterjedésével. 1997-ben alapították meg ezen a területen a Duna Ipoly Nemzeti Parkot a természeti értékek, és gazdagság hosszantartó védelmének céljából. Az Ipoly folyó másik oldalán, Közép-Szlovákiában a 20 hektáros kiterjedésű vulkanikus Polana hegység, mely hasonló mértékű érintetlen területtel rendelkezik. Ez a terület 1981-ben lett

14

Természetvédelmi területté nyilvánítva, és később, 1990-ben került bele az UNESCO bioszféra rezervációinak hálózatába. Ezek az egyedülálló területek, és természeti értékek azonban veszélyeztetettek. A vadállomány nagyfokú koncentrációja, a természetes termésmentes fás növények hiánya, a hegyi legelők gondoskodásának elmaradása, és az ezzel összefüggő terület-csökkenés az oka annak, hogy az erdei állatok - főleg télen - természetes táplálék-hiányban szenved. A jelenlegi klímaváltozás időszakában az erdei állatokat a nyári időszakban is kihalás fenyegeti, elsősorban az ivóvíz hiánya miatt. Az állatok kon-


centrációja bizonyos helyszínekre a téli hónapokban intenzív etetés nélkül nagy károkat okoz a természetes vegetáción. Ahhoz, hogy ezt megelőzzük, elengedhetetlen volt megvalósítani az állatok kedvezőtlen időjárással szembeni preventív védelmét hivatott projekt-aktivitást azzal a céllal, hogy megfelelő környezetet hozzunk létre az állatpopulációk egészséges fejlődéséhez, és egyúttal támogassuk a szóban forgó védett területek egyedülálló természeti adottságait. Az erdészek ennél az oknál fogva éltek a lehetőséggel, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszírozzák a tevékenységeiket a „Közösen a Polana és Börzsöny természeti értékeinek megőrzéséért” című projekt (rövidítése: HU-SK FOR WILDLIFE) keretén belül, ahol többféle tevékenységet terveztek be az állatok életminőségének javítása céljából a Polana Természetvédelmi Terület, és a Duna - Ipoly Nemzeti Park területén belül. A LESY Rt. állami vállalat Krivány részlegéből származó szlovák erdészek, és az Ipoly Erdő Zrt. magyar erdészeinek közös projektjéről van szó, mely a Magyarország - Szlovákia Határmenti Együttműködési Program 2007 - 2013 keretén belül valósult meg, ahol a két partner teljes pénzügyi támogatási kerete 737 363,50 € öszszeget tett ki.

A projekt 2012 októberében indult nyitókonferenciával, melyet a vezető partner szervezett meg Gyetván, ahol a konferencia résztvevői, célcsoportok, de a közvélemény is megismerkedhetett a projekttel, annak céljaival, a tevékenységekkel, továbbá bemutatásra kerültek a területek a javasolt tevékenységek indoklásával, és a vita keretében lehetőség nyílt a határ két oldaláról megjelent szakemberek közötti tapasztalatcserére is. Befejezésképpen a résztvevők meglátogatták a Polana természetvédelmi Területet - a projekt megvalósításának helyét. A projekttevékenységek megvalósítása a 2013. tavaszán lefolytatott közbeszerzési eljárások lezárultát követően kezdődtek meg. A projekttevékenységek elsősorban az erdei állatok kedvezőtlen hatásokkal szembeni védelmére irányultak, főleg a természetes élelem- és vízhiányra fókuszálva. Az ösvények, és vadátjárók hálózatának kiépítésével együtt csökken az esélye a vad által az erdei növényeken okozott kár csökkenésének a védett területeken. Ezek a tevékenységek a prioritás céljainak teljesítésére, azaz a természeti értékek védelmére irányulnak. A projekt időtartama során a Polana Természetvédelmi Területen, és Duna - Ipoly Nemzeti Park területén a Börzsönyben 16 etetőhely került kiépítésre, továbbá 62


15

automatikus szemes takarmánnyal történő etető berendezés, 23 darab lédús takarmány-etető, és 22 darab szenázs etető került kihelyezésre. Ezeket a berendezéseket az állatok téli időszakban minőségi táplálékkal történő kiegészítő etetésére használjuk. Az egész évi megfelelő ásványi sómennyiség bevitelének elősegítése céljából összesen 82 darab fedett sózó került kiépítésre, és kihelyezve. A lédús takarmány tárolására és terítésére Trnava környékén 2 silót építettünk ki és telepítettünk, amivel a takarmány közelebb került az állatokhoz, biztosítva van traktoros pótkocsira történő felrakása, és ez hozzájárul az állatok jobb, és gyorsabb táplálásához magasabb hótakaró esetén. A lédús tápanyagot a Polanán 8 helyszínen tároljuk, ahol télen sem fagy meg. A projekt keretén belül a Polanán 32 kutat és itatót építettek ki az állatok számára, és a Börzsönyben 15 nedves élőhelyet - vizes biotopot tisztítottak meg, melyek az állatok életfeltételeit javítják a száraz nyári időszakokban. Nemcsak az állatok, és madarak táplálékának bővítése, a rideg környezet elviselhetőségének növelése miatt, hanem a Polana környezetének esztétikai kiegészítése miatt is 520 darab termő fát almafát és berkenyét - ültettünk ki. Az állatok számára nagy veszélyt jelentettek a régi kerítések, melyek

16

már nem teljesítették feladatukat, a fiatal erdei növények már megnőttek, így azokat el kellett távolítani összesen 67 044 fm hosszúságban. Állatösvényeket építettünk ki és újítottunk fel összesen 93 179 fm hosszúságban. Ezen kívül a magyar partner a jó tapasztalatokra alapozva 4 140 fm hosszúságú vadátájárót tisztított meg, amivel lehetővé tette az állatok egyszerűbb eljutását az élelemhez. A kérődző állatok számára rendkívül fontos a megfelelő mennyiségű jó minőségű élelem biztosítása. Hasonlóan fontos, hogy az etetőkbe minőségi, és megfelelően előkészített széna kerüljön. A Krivány erdészei nagy hangsúlyt fektetnek az előkészítésére, és ezt nagyfokú szakmaisággal és modern gépparkkal végzik, melyet 3 kaszálógéppel egészítettünk ki, hogy a rétek szélei is kaszálhatók legyenek, az évente burjánzó erdei növények között. Az erdészek számára fontos ismerni az erdei állatok szokásait, viselkedését, megfigyelni őket, monitorozni állományukat, és fenntartható módon gazdálkodni velük. A terület, és etetőberendezések monitorozása céljából 92 vadmegfigyelő kamera került megvásárlásra, melyek a Polana és Börzsöny területén lettek elhelyezve, továbbá 21 távcső, 11 vadmegfigyelő berendezés került beszerzésre, melyekből 4 hordozható.


A Polana Természetvédelmi Terület Állami Védelmével együttműködve 20 tájékoztató információs tábla került telepítésre, melyek a tanösvény látogatóit tájékoztatják a Polana természeti értékeiről. A táblákon információk találhatók a terület földtani felépítéséről, geomorfológiájáról, erdei fáiról, kis kiterjedésű védett területeiről, a terület felhasználásáról, madarairól, természetes erdeiről, vizes élőhelyeiről, gerincteleneiről, erdeiről, vizeiről, vadászatról, és a Hátsó-Polana Nemzeti Természeti Rezervátumról. A tanösvény a Kyslinka erdészet közelében kezdődik, körülbelül kilenc kilométerre Hrochoť településtől. Az ösvény két körből áll, és 3 fi lagóriával lett kiegészítve. A hoszszabbik körút 17 km hosszú, és 17 megállóval rendelkezik, a kiindulási, és célállomás Kyslinka-n található. A rövidebb, és kényelmesebb körút hossza körülbelül 8,5 km. A közös találkozókon a projekt partnerek tájékoztatták egymást a projekt implementációjának helyzetéről, a pénzügyi lehívásokról, felosztották egymás között a feladatokat, továbbá tapasztalatokat és ismereteket cseréltek a projekt megvalósításáról. Szlovákiában került sor a nyitó konferenciára, valamint 2 további projekt-megbeszélésre. A Magyarország és Szlovákia közötti különbségek, az erdei vadállatok

védett területeken történő gazdálkodása iránt érdeklődő szakmai nyilvánosság számára 2013. őszén szakmai szemináriumot rendeztünk. Magyarország területén 3 projekt-értekezletre került sor. A projekt lezárásáig 1 projekt-találkozóra kerül még sor Szlovákiában, és Magyarországon kerül megrendezésre a zárókonferencia. A projekt teljes megvalósítása során nagy figyelmet szenteltünk a projekt publicitásának, valamint a határon átnyúló együttműködésnek. Elindítottuk a projekt internetes oldalát is (www.huskforwildlife. eu), ahol rendszeresen megjelentek aktualitások a projekt életéből, továbbá meghívók, és szakmai információk a konferenciákról, és szemináriumokról. A projekt-csapat több sajtóhírt adott ki, melyek a helyi és szakmai sajtóban jelentek meg, de internetes információs portálokon is. A projekt a 2014. 02. 13. és 16. között megrendezett Budapesti FEHOVA Nemzetközi Kiállításon is propagálva volt. Ez a kiállítás a közép-európai térségben az egyik leglátogatottabb, és 2014ben több mint 50 ezer látogatóval büszkélkedhetett. A projektről fi lmes dokumentum készült, melyet a kiállítás látogatói közvetlenül a kiállítás helyszínén tekinthettek meg. A szakmai- és laikus nyilvánosság érdeklődői számára a projektről


17

szóló fi lmet DVD-n is rendelkezésükre bocsátottuk, továbbá információs szórólapokat osztottunk szét a projektről. Ezzel a szlovák - magyar együttműködési projekt bekerült a szélesebb köztudatba. A HU-SK FOR WILDLIFE projekt tartalmával a vadászati, zoológiai, környezetvédelmi, és természetvédelmi szakmai- és laikus nyilvánosság nagy csoportjait szólította meg, akiknek új ismereteket hozott a szlovákiai és magyarországi különleges feltételek közötti állatokról történő gondoskodásról a szóban forgó védett területeken. Az új létesítmények kiépítésével támogattuk a környező erdészeti iskolák diákjainak természetvédelmi területeken folyó oktatási folyamatát, gyakorlati bemutatókkal mutattuk be számukra, milyen módon segítik a szóban forgó létesítmények az erdei vadon élő állatok életkörülményeit, csökkentik az erdei állatok által okozott károkat, és javítják az erdei állatok vízhez jutását. A projekt célcsoportjai a határ mindkét oldalán található természetvédelmi területek látogatói lesznek, melyekben a projekt emelte a védett területek esztétikai megjelenését, és részlegesen fejlesztette a turisztikai infrastruktúrát. A projekt megvalósítása 2012. 10. 01-jén kezdődött, és 2014. 09. 30-ig tart. A projekt tervezett összkölt-

18

ségvetése 737 363,50 € volt, amiből 614 313,77 € az ERFA támogatás öszszege, 86 181,55 € az állami költségvetések része, és 36 868,18 € képezte a partnerek önrészét. Ezt a költségvetést sikerült csaknem egészében kimeríteni. A projekt időtartama során benyújtásra, és jóváhagyásra került az összes projekt-jelentés, már csak a zárójelentés benyújtása van hátra. Befejezésképpen már csak annyit lehet konstatálni, hogy a projekt az összes elvárásnak eleget tett, ráadásul azokat túl is szárnyalta, mivel sikerült az összes kitűzött célt teljesíteni, sőt túlteljesíteni. 260 etető, illetve víz biztosítására szolgáló berendezés lett kiépítve, és kihelyezve, eltávolítottunk több mint 67 km veszélyes régi kerítést, és 97 km hosszúságú ösvényt, és vadátjárót építettünk ki. Ezzel több, mint 40 ezer védett területet fejlesztettünk, ahol az erdei állatok jobb életfeltételekkel fognak rendelkezni, és ennélfogva kevésbé fognak negatívan hatni a természeti környezetre. Megkezdődött továbbá az állatok monitorozása, ami szintén pozitívan hat a természeti értékekre, és azok védelmére. A projekt állandó fenntarthatósága, és a projekttevékenységek keretén belül az erdészek rendszeresen etetik, és fogják etetni az erdei állatokat a táplálékhiányos időszakokban ősztől kor tavaszig


abból a célból, hogy az állatok megtarthassák, és pótolhassák zsírkészletüket a téli időszak során. Ehhez járulnak hozzá a kiépített, és kihelyezett berendezések, melyek biztosítják a szóban forgó területen a természeti értékek megőrzését. Szlovákia, és Magyarország azon országok közé tartoznak, melyek jelentős erdőterülettel rendelkeznek, és minden bizonnyal elismerik, hogy az erdők megérdemlik gondoskodásunkat, mivel azokat nem

szüleinktől örököltük, hanem gyermekeinktől kaptuk kölcsönbe. Remélem, hogy az elolvasást követően elismerik, hogy értékes projektről van szó, és erdeink megérdemlik természeti értékeink megőrzését.


19

Predstavenie dosiahnutých výsledkov projektu „Spoločne za zachovanie prírodných hodnôt na území Poľany a Börzsöny“ Ing. František Král, projektový manažér LESY SR, š. p. Generálne riaditeľstvo Banská Bystrica • [email protected]

Aj v 21. storočí, sa v Európe ešte nachádzajú oblasti, kde lesy tvoria odpradávna rozsiahle súvislé územia plné prírodných hodnôt. Na severe Maďarska je takým vulkanické pohorie Börzsöny o veľkosti viac ako 40 tisíc hektárov. V roku 1997 bol na tomto území zriadený Národný park Dunaj – Ipeľ z dôvodu trvalého zabezpečenia ochrany vzácnej prírody a prírodného bohatstva. Za riekou Ipeľ, na strednom Slovensku, je takýmto nedotknutým rozsiahlym územím s výmerou viac ako 20 tisíc hektárov vulkanické pohorie Poľana. Toto územie bolo v roku 1981 vyhlásené za Chránenú krajinnú oblasť a

20

neskôr v roku 1990 bolo zaradené do siete biosférických rezervácií UNESCO. Tieto jedinečné územia a prírodné hodnoty sú však ohrozované. Vysoká koncentrácia zveri, absencia výskytu prirodzených plodonosných drevín, úpadok starostlivosti o horské lúky a ich následné ubúdanie spôsobujú, že lesná zver hlavne v zime trpí nedostatkom prirodzenej potravy. V období súčasných klimatických zmien začína počas leta zver hynúť aj v dôsledku nedostatku pitnej vody. Koncentrovanie zveri v zime na určité lokality spôsobuje bez intenzívneho prikrmovania tiež


vysoké škody na prirodzenej vegetácii. Aby sa tomu predišlo, bolo nevyhnutné realizovať aktivity projektu zamerané na preventívnu ochranu zveri pred nepriaznivými vplyvmi s cieľom vytvárať vhodný priestor pre zdravý vývoj populácií zveri a zároveň podporiť ochranu jedinečných prírodných daností predmetných chránených území. Lesníci z toho dôvodu využili možnosť spolufi nancovania aktivít z fi nančných prostriedkov Európskeho fondu regionálneho rozvoja a v rámci projektu „Spoločne za zachovanie prírodných hodnôt na území Poľany a Börzsöny“ (Akronym: HU-SK FOR WILDLIFE) naplánovali viacero opatrení na zlepšenie podmienok života zveri v Chránenej krajinnej oblasti Poľana a v maďarskom Národnom parku Dunaj-Ipeľ. Ide o spoločný projekt slovenských lesníkov zo štátneho podniku LESY Slovenskej republiky, Odštepného závodu Kriváň a maďarských lesníkov z Ipeľských lesov, a. s. (IPOLY ERDŐ Zrt.) z Programu cezhraničnej spolupráce Maďarsko-Slovenská republika 2007-2013, ktorého celková výška oprávnených fi nančných prostriedkov pre oboch partnerov predstavovala 737 363,50 €. Projekt naštartoval v októbri 2012 úvodnou konferenciou, kto-

rú usporiadal vedúci partner v Detve a účastníkom konferencie, cieľovým skupinám, ale i verejnosti bol odprezentovaný projekt, jeho ciele, aktivity, predstavené územia so zdôvodnením navrhovaných činností a v rámci diskusie bol priestor pre výmenu skúseností cezhraničných návštevníkov. Na záver účastníci navštívili CHKO Poľana - miesto realizácie projektu. S realizáciou nosných aktivít projektu sa začalo po vykonaní verejných obstarávaní na jar 2013. Aktivity projektu boli zamerané predovšetkým na ochranu lesnej zveri pred nepriaznivými vplyvmi, najmä pred nedostatkom prirodzenej potravy a vody v čase sucha. Spolu s dobudovaním siete chodníkov a prechodov pre zver sa zároveň vytvára predpoklad na zníženie škôd spôsobovaných zverou na lesných porastoch v chránených územiach. Tieto činnosti sú zamerané na napĺňanie cieľa priority, t.j. ochrany prírodných hodnôt. Počas trvania projektu bolo v lesoch CHKO Poľana a NP Dunaj-Ipeľ, v pohorí Börzsöny vybudovaných 16 ks kŕmnych zariadení a osadených 62 automatických kŕmnych zariadení na jadrové krmivo, 23 ks kŕmnych zariadení na objemové krmivo a 22 ks kŕmnych zariadení na prekladanie senáže.


21

Tieto zariadenia sú využívané na prikrmovanie zveri kvalitným krmivom najmä v zimnom období. Pre zabezpečenie celoročného príjmu dostatočného množstva minerálnych solí bolo vybudovaných a zriadených celkom 82 ks krytých soľníkov. Pre uskladnenie a rozvezenie jadrového krmiva boli v lokalite Trnavy vybudované a osadené 2 silá čím je krmivo bližšie k zveri, zabezpečené je nasypanie na traktorovú vlečku a napomôže sa tým k lepšiemu i rýchlejšiemu prikrmovaniu zveri pri vyššej snehovej prikrývke. Dužinaté krmivo sa na Poľane uskladňuje v 8 krytoch na uskladnenie, kde ani v zime nepremŕza. V rámci projektu sa ďalej vybudovalo na Poľane 32 studničiek a napájadiel pre zver a v Börzsönyi sa vyčistilo 15 mokradí – vodných biotopov, ktoré zlepšia životné podmienky zveri v období suchého leta. Nielen pre spestrenie potravy zvierat a vtáctva, zvýšenie úživnosti drsného prostredia, ale i estetické dotvorenie poľanského prostredia bolo vysadených 520 kusov plodonosných drevín - jabloní a jarabín. Veľké nebezpečenstvo pre zver predstavovali staré oplôtky, ktoré už neplnili svoj účel, mladé lesné porasty odrástli a tak ich bolo potrebné odstrániť v celkovej dĺžke 67 044 bm. Vybu-

22

dovali sa a obnovili i chodníky pre zver v celkovej dĺžke 93 179 bm. Okrem toho maďarský partner pre dobré skúsenosti vyčistili 4 140 bm priechodov pre zver, čím zabezpečili ľahší pohyb a presun zveri za potravou. Pre prežúvavú lesnú zver je veľmi dôležité zabezpečiť dostatok kvalitného objemového krmiva. Taktiež je veľmi dôležité, aby kŕmne zariadenia boli naplnené kvalitným a vhodne pripraveným senom. Lesníci z odštepného závodu Kriváň kladú veľký dôraz na jeho prípravu a robia to s vysokou odbornosťou a moderným strojovým vybavením, ktoré bolo doplnené o 3 bubnové kosačky, aby sa mohli dokášať aj okraje lúk už v spleti každoročne sa rozpínajúceho lesného porastu. Pre lesníkov je dôležité poznať zvyky lesnej zveri, jej správanie, sledovať ju, monitorovať jej stavy a trvalo-udržateľne obhospodarovať. Na monitorovanie územia, kŕmnych zariadení slúži spolu 92 zakúpených fotopascí rozmiestnených v lesoch Poľany a Börzsönyu, 21 ďalekohľadov, 11 pozorovacích zariadení z toho 4 prenosné. V spolupráci so Štátnou ochranou prírody správou CHKO Poľana bolo vybudovaných 20 náučných informačných tabúľ, ktoré informujú návštevníkov náučného


chodníka o prírodných hodnotách Poľany. Na paneloch sú informácie venované geológii a geomorfológii, lesným drevinám, maloplošným chráneným územiam, využívaniu územia, vtáctvu, prírodným lesom, mokradiam, bezstavovcom, živočíchom, lesom, nelesným spoločenstvám, vodstvu, poľovníctvu a Národnej prírodnej rezervácii Zadná Poľana. Nástup na náučný chodník je v blízkosti Lesnej správy Kyslinky, približne deväť kilometrov od obce Hrochoť. Chodník má dva okruhy a doplnený je o 3 vybudované altánky. Dlhší okruh má 17 zastávok v dĺžke 17 km, východisková aj konečná zastávka je v Kyslinkách. Kratší a pohodlnejší okruh má približne 8,5 km. Na spoločných projektových stretnutiach sa partneri projektu informovali o stave implementácie projektu, čerpaní fi nančných prostriedkov, rozdelili si úlohy a vymieňali skúsenosti a poznatky z priebehu realizácie projektu. Na Slovensku sa uskutočnila úvodná konferencia a 2 projektové stretnutia. Pre odbornú verejnosť so záujmom o obhospodarovanie lesnej zveri v chránených územiach, rozdieloch v Maďarsku a na Slovensku sa uskutočnil na jeseň 2013 odborný seminár. Na území Maďarska sa uskutočnili 3 projektové stretnu-

tia. Do konca projektu bude zorganizované 1 projektové stretnutie na Slovensku a záverečná konferencia sa bude konať v Maďarsku. Počas celého trvania projektu sa veľa pozornosti kládlo i publicite projektu ako i programu cezhraničnej spolupráce. Bola spustená webová stránka projektu (www. huskforwildlife.eu), na ktorej sa pravidelne objavovali aktuality zo života projektu, pozvánky a odborné informácie z konferencií a semináru. Projektový tím vydal viac tlačových správ, ktoré sa objavili v miestnej a odbornej tlači, ale i na internetových informačných portáloch. Projekt bol propagovaný aj na medzinárodnej výstave FEHOVA v Budapešti, ktorá sa konala v dňoch 13.-16.02.2014. Táto výstava je v stredoeurópskom priestore hojne navštevovaná a aj v roku 2014 mala viac ako 50 tisíc návštevníkov. O projekte bol nafi lmovaný dokument, ktorý si mohli návštevníci výstavy pozrieť priamo v priestoroch, kde sa konala výstava. Záujemcom z odbornej aj laickej verejnosti bol fi lm o projekte poskytnutý aj na DVD a taktiež boli rozdávané informačné letáky o projekte. Tým sa dostal projekt slovensko-maďarskej spolupráce do povedomia širokej verejnosti.


23

Projekt HU-SK FOR WILDLIFE svojím obsahom oslovil veľké skupiny z odbornej i laickej verejnosti z oblastí poľovníctva, zoológie, ekológie i krajinnej tvorby, ktorým priniesol i rozšíril poznatky o spôsobe starostlivosti o zver v špecifi kách Slovenskej republiky a Maďarska, ako i v rámci predmetných chránených území. Vybudovaním nových zariadení došlo k podpore prebiehajúceho vzdelávacieho procesu v chránených územiach pre študentov blízkych lesníckych škôl, prostredníctvom praktických ukážok ako predmetné zariadenia napomáhajú pri zlepšení životných podmienok lesnej zveri, znížení škôd spôsobovaných lesnou zverou, zlepšení prístupu k vode pre zver. Cieľovou skupinou projektu sú na oboch stranách hranice i návštevníci oboch chránených území, v ktorých projekt skvalitnil estetický ráz chránených území a čiastočne dotvoril turistickú infraštruktúru. Realizácia projektu sa začala 01. 10. 2012 a bude trvať až do 30. 09. 2014. Celkový rozpočet projektu bol plánovaný na 737 363,50 €, z čoho 614 313,77 € činí príspevok ERDF, 86 181,55 € činia zdroje zo štátneho rozpočtu a 36 868,18 €

24

vlastné spolufi nancovanie projektových partnerov. Tento rozpočet sa takmer podarilo vyčerpať. Počas trvania projektu boli podané a schválené zatiaľ všetky správy a už ostáva podať len záverečnú správu. Na záver možno už len konštatovať, že projekt naplnil všetky očakávania, ba dokonca ich predčil, keďže sa podarilo splniť všetky stanovené ciele a niektoré aj navýšiť. Vybudovalo sa, alebo umiestnilo 260 kŕmnych zariadení, alebo zariadení pre zabezpečenie vody, odstránilo sa viac ako 67 km nebezpečných starých oplôtkov, vybudovalo sa 97 km chodníkov a priechodov pre zver. Týmto sa rozvinulo viac ako 40 tisíc hektárov chránených území, kde lesná zver bude mať lepšie podmienky pre život a následne bude menej negatívne vplývať na prírodné prostredie. Spustilo sa tiež monitorovanie zveri, čo má tiež pozitívny dopad na prírodné hodnoty a ich ochranu. V rámci trvalej udržateľnosti projektu i projektových aktivít lesníci pravidelne prikrmujú a budú prikrmovať lesnú zver v čase núdze od jesene do včasnej jari za účelom udržania a tvorby tukových zásob počas zimy. Tomu napomôžu vybudované a rozmiestnené zariade-


nia, ktoré zabezpečia zachovanie prírodných hodnôt na predmetnom území. Slovensko a aj Maďarsko patria medzi krajiny s významným podielom lesov a určite uznáte, že lesy si zaslúžia našu starostlivosť,

lebo sme ich nezdedili po našich rodičoch, ale požičali sme si ich od našich detí. Dúfam, že po prečítaní uznáte, že ide o zmysluplný projekt a naše lesy si zachovanie prírodných hodnôt zaslúžia.


25

A „Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén” projekt keretén belül a Polanán megvalósított tevékenységek, és a megszerzett tapasztalatok Ing. Ján Nôžka, vadászati referens, Lesy SR á. v., Krivány Erdészeti Üzem • [email protected]

A projekt 2012. októberében indult, amikor a Lesy SR, mint vezető partner egy nyitókonferenciát szervezett Gyetvára, és a konferencia résztvevőinek, célcsoportoknak, de a közvélemény számára is bemutatták a projektet, céljait, tevékenységeit, területét, a javasolt tevékenységek indoklásával. A projekttevékenységek megvalósítása a 2013. tavaszán lefolytatott közbeszerzési eljárások lezárultát követően kezdődtek meg. A projekttevékenységek elsősorban az erdei állatok kedvezőtlen hatások-

26

kal szembeni védelmére irányultak, főleg a természetes élelem- és vízhiányra fókuszálva. Az ösvények hálózatának kiépítésével együtt csökken az esélye a vad által az erdei növényeken okozott kár csökkenésének a védett területeken. Ezek a tevékenységek a prioritás céljainak teljesítésére, azaz a természeti értékek védelmére irányulnak. A projekt időtartama során a Polana Természetvédelmi Terület erdeiben megfelelő mennyiségű etető berendezés került kiépítésre, meg-


vásároltuk az állatok takarmányát, kutakat, és itatókat építettünk ki, termő fákat ültettünk ki, eltávolítottuk a veszélyes, régi kerítéseket, új állatösvényeket építettünk ki, és állatmegfigyelő- és védő berendezéseket vásároltunk. Az állatok egészséges átteleltetéséhez, amikor az életben maradáshoz szükséges korlátozott a vízhez jutás, nagy jelentőséggel bír megfelelően tárolt, és egészségileg ártalmatlan takarmány pótlása. A lédús takarmány számára kiépített fedett rész előregyártott beton elemekből áll, melynek mérete 3x5x2,5 m, épített talaj, és elülső oldal nélkül, mely beton alapokkal rendelkezik, és földdel van letakarva. Az elülső fal beton előregyártott elemekből készült, melyet terméskővel burkoltunk, és erre van elhelyezve az ajtó. A megfelelő nedvességtartalom, és konstans hőmérséklet céljából a talaj földből készült. A táplálékként szolgáló répa, és egyéb lédús táplálék farostokon kerül elhelyezésre. Egy berendezés 15 tonna répa tárolására van méretezve. A projekt keretén belül a kiválasztott helyszíneken nyolc ilyen berendezés kiépítésére került sor. A feltételezett alkalmazási időszak októbertől fog kezdődni, amikor a tároló már fel lesz töltve, és az első erősebb fagyoktól kezdve novembertől elkezdjük a lédús táplálékot kihelyezni az állatok számára egészen március végéig.

A száraztakarmány - réti széna - a legfontosabb szerepet játssza az állatok telelésében. A megfelelő arányban adagolt rostok, és tápanyagok részesülnek a legnagyobb arányban a kedvezőtlen időszak túlélésén, amikor a magas hótakaró, és erős fagyok lehetetlenné teszik a szarvasoknak, de a más kérődző állatok részére is, hogy megfelelő mennyiségű táplálékot találjanak maguknak. A száraztakarmány pótolhatatlan jelentőségét bizonyítja az a tény, is, hogy amennyiben a szarvasok nem jutnának hozzá semmilyen más egyéb táplálékhoz, képes jó minőségű szénán túlélni a telet veszteség, és emésztési problémák nélkül. A Polana Természetvédelmi Területen jelenleg száztíz hektáron gazdálkodunk hegyi legelőkön, melyekről évente 800 - 1000 q jó minőségű réti szénára teszünk szert. A múlt problémája volt ekkora mennyiségű széna tárolása, amikor gyakran a régi jászolokban, vagy kupacokban a széna egy része romlásnak indult. A projekt időtartama során kilenc nagy etető berendezést építettünk fel, melyek megoldották a réti széna problémás tárolását, és átrakását. A berendezések az állatok legsűrűbb koncentrációja helyén vannak elhelyezve, és úgy vannak megoldva, hogy ne kerülhessen sor elértéktelenedésükre. Az egyes etető berendezések 40 - 50 q széna tárolására lettek méretezve, középen talál-


27

ható egy megfelelően nagy zárható tér a száraz szénabála, vagy csomagolt szenázs tárolására. Az újonnan kiépített berendezésekben legföljebb 600q réti szénát tudunk elhelyezni. Az egész építmény beton paneleken nyugszik, melyek részben a terepbe vannak ágyazva, és jelentős segítséget nyújtanak a berendezés körüli higiéna, és tisztaság megtartásában. Az etető berendezés alapterülete 11,4 x 2,5 m, és tizenkét betonpanelen nyugszik, melyek 6 x 12 m összterületet alkotnak. A feltételezett használati időszak június elejétől terjed, amikor elkezdjük feltölteni az etetőt, egészen április elejéig, amikor a Polanáról eltűnik az utolsó hó is, és kez megjelenni a vegetáció. A hegyi területeken, ahol gyakran esik az eső, néha problémát okozott a széna jó minőségű kiszárítása, és gyakran egyáltalán nem sikerült megfelelő mennyiségben biztosítani. A legelőket azonban időre kell lekaszálni ahhoz, hogy az őszi időszakban az állatoknak megfelelő minőségű lédús legelőt, és ne csak durva rostokat biztosítson. Abban az esetben, ha a klimatikus feltételek nem kedvezőek, és az agrotechnikai határidő a végéhez közeledik, egyszerűbb, ha a lekaszált füvet hagyjuk elszáradni, csomagokba préseljük, és ezt követően kezdjük fóliába csomagolni. Ilyen módon gyorsan tudunk minőségi szenázst készíteni,

28

mely dietetikus, és íz szempontjából rendkívül attraktív az állatok számára. A füves szenázs adagolására kiépített etetőberendezések egyszerű fából készült fedett 2x2 m méretű építmények, melyeket a jobb higiénés viszonyok miatt 2x3 m méretű beton panelekre helyezünk el. A berendezések kihasználása az első szenázs-kihelyezéstől fog kezdődni október végén, egészen a vegetációs időszak kezdetéig, ami a Polana területén április eleje. A Polanán húsz ilyen berendezés kiépítését végeztük el. A csomagolt szenázs egészen az etetésig a csomagolás medvéktől, és egyéb állatoktól történő sértetlenség megóvása céljából az etetők szénás takarmány tárolására szolgáló zárható részeiben, vagy a kerítéssel, és elektromos villanypásztorral védett felületein kerülnek elhelyezésre. A hiány időszakában ezekben a berendezésekben az állatok számára évente 400 - 500 q fűszéna kihelyezését tervezzük. A szemestakarmány beszerzése szorosan összefügg a szarvasokról szóló nagyfokú gondoskodással a Polana Természetvédelmi Területen téli időszakban. Az erős fagyok, és magas hótakaró esetén elengedhetetlen, hogy a kiépített szemestakarmány - adagolóit rendszeresen feltöltsük minőségi, és dietetikus szempontból megfelelő szemestakarmánnyal. A projekt időtartama során


tizenhat szemestakarmány adagoló berendezést építettünk fel. A faszerkezet a jobb környezeti higiéna, és a nagyvad egészségügyi állapota miatt 2x3 m méretű betonpanelre épült, mely részben a terepbe van süllyesztve. Ezeket ősztől a vegetáció tavaszi beindulásáig fogjuk használni. A gyorsabb, és szállítás szempontjából gazdaságosabb feltöltésük miatt szintén a Polana Természetvédelmi Terület közvetlen központjában két középkapacitású siló került kiépítésre, melyekben csaknem 20 tonna egészségügyileg megfelelő tápanyagot tárolni az elengedhetetlenül szükséges időtartamra. Az állatok kiegészítő etetése a Polana Természetvédelmi Területen a táplálékhiányos időszakban megköveteli a tápanyaggal történő napi könnyű, és gyors szállítást, mivel az összes etetőhelyet körbejárni, és feltölteni időidényes dolog, a fölösleges zsákolások, és takarmány átrakása az ideiglenes tárolókban növeli az időigényt, emberi erőforrásokat, és költségeket. Az állatok több etetőhely közötti szétszórásával megelőzzük az erdei növényeken, valamint mezőgazdasági kultúrákon okozott károkat. A rostos, szálas, és szemes takarmány ésszerű kihelyezése javítja a vad egészségi állapotát, és nem utolsó sorban trófeaértékét is. A táplálékhiány időszakában nem stagnál az utódok növekedése, és a szarvasünő

testében lévő magzatoknak is jobb a fejlődési feltételei. A szarvasok legalkalmasabb szemes takarmánya a zab, mégpedig a növénytermesztés struktúrájában betöltött kivételes szerepe miatt, mivel jelentős takarmánygabonáról van szó, amely kiváló nutrikus és dietetikus értékekkel rendelkezik. A szemek magas fehérjetartalommal rendelkeznek, és kedvező hatásuk van fizikai kimerültség, és emésztési nehézségek esetén. A nagyvad kiegészítő táplálása miatt a Polana Természetvédelmi Terület számára 80 tonna minőségi szemes takarmányt - zabot vásároltunk, mely lehetővé tesz az állatok számára a kedvezőtlen téli időszak túlélését. A szemes-, lédús, és száraztakarmányon kívül az állatoknak kősót is adunk, vagy ásványi só nyalóhelyeket biztosítunk, mint pl. nátrium, és egyéb szükséges ásvány pótlására. A só tulajdonképpen ásványi takarmány, mely az emésztőrendszeren keresztül szívódik fel. A füves száraztakarmány esetenként nagyobb százalékban tartalmaz káliumot, ezért szükséges az állatoknak mesterségesen nátriumot adni a sóhelyek megfelelően feltöltött, és karbantartott hálózatában. A sót az állatoknak az egész év során ajánlatos kihelyezni, de főleg a vegetációs időszakban, amikor hiánya a legérzékenyebb, valamint a laktációs időszakban.


29

A projekt időtartama során húsz új fedett sótároló kiépítését végeztük el. A háziállatok esetében a vízhez jutásukról a tenyésztő gondoskodik, azonban a szabadon élő állatok ezzel sokkal rosszabb helyzetben vannak. Ebből a célból az erdészek gondoskodnak arról, hogy az állatok megfelelő mennyiségű vízhez juthassanak. Védik a forrásokat, és állandó kis patakokat a saját területükön belül. A vízhiányos helyeken mesterséges itatókat, dagonyázókat alakítunk ki, melyekhez az erdei állatok gyorsan hozzászoknak, és nem hagyják el megszokott természetes környezetüket. Harminckét új kút, és a forrásokhoz, valamint hegyi patakokhoz csatlakozó itató kiépítésével igyekszünk segíteni az embereken, és állatokon, miközben elengedhetetlen ennek a tevékenységnek az esztétikai, és tájvédelmi jelentősége is. Az újonnan kiépített és javított öszszesen 74,8 km hosszúságú állatösvények egyenletesen lettek kihelyezve a Polana Természetvédelmi Terület egész területén. Javítják az állatok vízhez és kiépített etetőberendezésekhez való hozzáférését. A megfelelő helyszíneken kiültetett termő fák jelentősen növelik a környezet eltató képességét. A termő fák kiültetése során figyelembe vettük a tengerszint feletti magasságot, és ez alapján válogattuk ki a megfelelő fás növényeket, és származásukat. A ki-

30

ültetéshez legkedvezőbb helyszínnek az erdei rétek, és erdei utak szélei mutatkoztak, ahol a kiültetett facsemeték megfelelő fényhez, és nedvességhez juthatnak. A kiültetett facsemeték egyedi mechanikai védelmét a kiültetést követően azonnal elvégeztük. Ennek megvalósítása nélkül ez a munka teljesen felesleges lenne. A projekt megvalósítása során ötszázhúsz almafát, és berkenyét ültettünk ki, melyeket tölgyfa cölöpökre rögzített fonott védőhálóval védünk. Természetvédelmi szempontból nem elhanyagolható gyümölcsfák övezte a mélyzöld lekaszált rétek, és hegyi ösvények rendkívül esztétikus látványa. Azokat a drótfonatokat, melyek már nem feleltek meg funkciójuknak, sok munkával kellett eltávolítani az erdei növényekről, és a keletkezett hulladékot ártalmatlanítani kellett. A régi elrozsdásodott, részben fűvel, és faágakkal benőtt régi drótfonatok nagy veszélyt jelentettek az állatok számára. Ez fizikailag megerőltető tevékenység volt, mivel a munkákat szinte száz százalékban kézzel, és nehezen hozzáférhető helyeken, sűrűn benőtt, és meredek, gépek hozzáférése nélküli területeken kellett elvégezni. Összesen 44,3 km hosszúságú funkció nélküli kerítést távolítottunk el a növényekről. A Polana természeti értékeiről, és érdekességeiről 20 információs tábla tájékoztat, melyek nemcsak a Hátsó


Polana Nemzeti Természeti rezervátummal foglalkoznak, hanem a vadászattal, emlősökkel, madarakkal, gerinctelenekkel, természetes erdőkkel, vizes élőhelyekkel, geológiával, és a többi kis kiterjedésű természetvédelmi területtel. A tájékoztató táblákat a Polana Természetvédelmi Terület kezelőjével, és az Állami Természetvédelemmel együttműködve alakítottuk ki, és készítettük el. A projekt költségvetésébe soroltuk be, és ezt követően valósítottuk meg a három könnyű kaszálógép beszerzését is, melyek a kisebb, erdei utaktól távolabb elhelyezkedő, nehezen hozzáférhető hegyi rétek kaszálására szolgálnak. A terület, etető berendezések, erdei állatok, ösvények, és erdei utak monitorozása céljából harminc vad megfigyelő kamerát vásároltunk, ebből öt darab GPRS-rendszerű adatátviteli rendszerrel rendelkezik, továbbá tizenhárom megfigyelő távcsövet, és négy hordozható megfigyelő berendezést szereztünk be. Az a környezet, mely jelenleg körülvesz bennünket a Polanán, az

egyik legjobban megőrzöttek közé tartozik Európában. Ennek ellenére, már túlontúl magán viseli az emberi beavatkozás jegyeit, az ezzel összefüggő hosszútávú következményekkel. A természeti értékek fenntartható gazdálkodásának alapjain nyugvó vadászat jelentős mértékben járul hozzá a megváltozott ökoszisztémákban meglévő egyensúly fenntartásához is. Nagy örömmel töltene el bennünket, ha ennek a projektnek a megvalósításával is hozzájárulhatnánk a ránk bízott értékek következő generációk számára történő megőrzéséhez.

KÉPTÁR 2. kép, 3. kép, 4. kép, 5. kép, 6. kép, 7. kép, 8. kép, 9. kép, 10. kép


31

Realizované aktivity na Poľane v rámci projektu „Spoločne za zachovanie prírodných hodnôt na území Poľany a Börzsöny“ a získané skúsenosti Ing. Ján Nôžka, referent poľovníctva, Lesy SR š. p., OZ Kriváň • [email protected]

Začiatok projektu bol v októbri 2012, keď Lesy SR ako vedúci partner usporiadali úvodnú konferenciu v Detve a účastníkom konferencie, cieľovým skupinám, ale i verejnosti bol odprezentovaný projekt, jeho ciele, aktivity, predstavené územia so zdôvodnením navrhovaných činností. S realizáciou prác projektu sa začalo po vykonaní verejných obstarávaní na jar 2013. Aktivity projektu boli zamerané predovšetkým na ochranu lesnej zveri pred nepriaznivými vplyvmi, najmä pred nedostatkom prirodzenej potravy a vody v čase sucha. Spolu s dobudo-

32

vaním siete chodníkov pre zver sa zároveň vytvára predpoklad na zníženie škôd spôsobovaných zverou na lesných porastoch v chránených územiach. Tieto činnosti sú zamerané na napĺňanie cieľa priority, t.j. ochrany prírodných hodnôt. Počas trvania projektu boli v lesoch CHKO Poľana vybudované potrebné prikrmovacie zariadenia, nakúpené krmivo pre zver, vybudované studničky a napájadlá pre zver, vysadené plodonosné dreviny, odstránené nebezpečné staré oplôtky, vybudované nové chodníky pre zver a nakúpené zariadenia na


pozorovanie a ochranu zveri, ako aj celého chráneného záujmového územia Poľany. Pre zdravé prezimovanie zveri, kedy má obmedzený prístup k vode potrebnej pre život má veľký význam podávanie správne uskladnených a zdravotne neškodných dužinatých krmív. Vybudovaný kryt na dužinaté krmivo je betónový prefabrikát s rozmermi 3x5x2,5m bez podlahy a prednej steny, osadený do terénu na betónový základ a prihrnutý zeminou. Predná stena je vymurovaná z betónových prefabrikátov , obložená lámaným kameňom a sú v nej osadené dvere. Podlahu v kryte tvorí zemina kvôli udržiavaniu dostatočnej vlhkosti a konštantnej teploty. Kŕmna repa, alebo iné dužinaté krmivá budú v kryte umiestnené na drevených roštoch. Jedno zariadenie je dimenzované na 15 ton repy. V rámci projektu sme na vybraných lokalitách vybudovali osem takýchto zariadení. Predpokladaná doba využitia je od mesiaca október, kedy bude kryt naplnený a od prvých silných mrazov v novembri sa začne priebežne dužinaté krmivo predkladať zveri až do konca marca. Objemové krmivo - lúčne seno zohráva pri prezimovaní zveri najdôležitejšiu úlohu. Dostatočným podielom vlákniny a živín sa najväčšou mierou podieľa na prečkaní

nepriaznivého obdobia, keď vysoká snehová pokrývka a silný mráz znemožňujú jelenej, ale aj inej prežúvavej zveri nájsť si dostatok prirodzenej potravy. Na nenahraditeľný význam objemového krmiva poukazuje aj fakt, že pokiaľ by jelenia zver nemala prístup k žiadnemu inému krmivu, dokáže na kvalitnom sene prečkať zimu bez strát a zažívacích problémov. V CHPO Poľana obhospodarujeme v súčasnosti takmer stodesať hektárov podhorských a horských lúk, z ktorých každoročne pripravujeme pre zver 800 – 1000 q kvalitného lúčneho sena. Problémom minulosti bolo uskladnenenie takéhoto množstva, keď často v starých krmelcoch, alebo kopách podľahlo časť sena skaze. Počas trvania projektu sme vybudovali deväť veľkých kŕmnych zariadení, ktoré vyriešili problematické uskladňovanie a prevoz lúčneho sena. Zariadenia sú umiestnené do oblastí s najväčšou koncentráciou zveri a sú riešené tak, aby v nich nedochádzalo k jeho znehodnoteniu. Jednotlivé kŕmne zariadenia sú dimenzované na 40 – 50 q sena, v strede je dostatočné veľký uzavierateľný priestor na uskladnenie suchého balíkového sena, alebo balíkovej senáže. Celkove vieme v novovybudovaných zariadeniach umiestniť až 600q lúčneho sena. Celá stavba je postavené na betónových paneloch,


33

ktoré sú čiastočne zapustené v teréne a značne pomáhajú pri udržiavaní hygieny a čistoty v okolí zariadenia. Kŕmne zariadenie má pôdorys 11,4 x 2,5 m a je osadené na dvanástich betónových paneloch, ktoré vytvárajú ucelenú plochu 6 x 12 m. Predpokladaná doba využitia je od mesiaca jún, kedy začneme kŕmne zariadenia napĺňať, až do začiatku apríla, keď na Poľane mizne posledný sneh a začína nástup vegetácie. V horských oblastiach, kde často prší, bolo niekedy problematické seno kvalitne vysušiť a niekedy vôbec dorobiť v dostatočnom množstve. Lúky však musia byť pokosené načas, aby v jesennom období ponúkli zveri dostatok kvalitnej šťavnatej paše a nielen hrubú vlákninu. V prípade, keď sú klimatické podmienky nepriaznivé a agrotechnický termín sa približuje ku koncu, je jednoduchšie pokosenú trávu nechať zavädnúť, zlisovať do balíkov a následne zabaliť do fólie. Takto vieme pomerne rýchlo pripraviť kvalitnú trávovú senáž, ktorá je dieteticky aj chuťovo pre jeleniu zver veľmi atraktívna. Vybudované kŕmne zariadenia na podávanie trávovej senáže sú jednoduché drevené prístrešky s pôdorysom 2x2 m, umiestnené kvôli lepším hygienickým pomerom na betónových paneloch s rozmermi 2x3 m. Doba využitia zariadení bude od prvého

34

vyloženia senáže koncom októbra až do začiatku nástupu vegetácie, čo je v oblasti Poľany začiatok apríla. Na Poľane sme zrealizovali výstavbu dvadsiatich dvoch takýchto zariadení. Balíkovaná senáž sa bude až do podania uskladňovať kvôli ochrane pred porušením obalu medveďmi a inou zverou v uzatvorených častiach kŕmnych zariadení na objemové krmivo – seno, alebo na oplotených a elektrickým ohradníkom ochránených plochách. V čase núdze plánujeme zveri v týchto zariadeniach podať každoročne 400 – 500 q trávovej senáže. Nákup jadrového krmiva úzko súvisí so zvýšenou starostlivosťou o jeleniu zver v CHKO Poľana v zimnom období. Pri silných mrazoch a vysokej snehovej pokrývke je nevyhnutné, aby vybudované násypníky na jadrové krmivo boli pravidelne dopĺňané kvalitným a dieteticky vhodným jadrovým krmivom. Počas trvania projektu sme postavili šestnásť zariadení na podávanie jadrového krmiva. Drevená konštrukcia je kvôli lepšej hygiene prostredia, ako aj zdravotnému stavu ratíc zveri postavená na betónovom paneli s rozmermi 2x3 m čiastočne zapustenom do terénu. Ich využitie bude od jesene až do jarného nástupu vegetácie. Pre ich rýchlejšie a z hľadiska dopravy ekonomickejšie napĺňanie


boli tiež z projektu priamo v centre CHKO Poľana postavené dve strednokapacitné silá, v ktorých dokážeme uskladniť takmer 20 ton zdravotne nezávadného krmiva na nevyhnutne potrebnú dobu. Režim prikrmovania zveri v CHKO v čase núdze vyžaduje denne ľahkú a rýchlu manipuláciu s krmivami, pretože obísť a naplniť všetky krmoviská je časovo náročné, zbytočné vrecovanie a preskladňovanie krmiva v provizórnych skladoch zvyšuje nároky na čas, ľudské sily a financie. Rozptýlením zveri na viacerých krmoviskách predchádzame škodám na lesných porastoch, ako aj poľnohospodárskych kultúrach. Rozumné podávanie dužinatého, objemového a jadrového krmiva zlepšuje zdravotný stav zveri a v neposlednom rade i jej trofejovú hodnotu. V čase núdze nedochádza k stagnácii rastu mláďat a aj plod v tele jeleníc má lepšie podmienky na vývoj. Najvhodnejším jadrovým krmivom pre jeleniu zver je v našich podmienkach ovos siaty, a to hlavne pre jeho výnimočné postavenie v štruktúre rastlinnej výroby, nakoľko ide o významnú kŕmnu obilninu, ktorá sa vyznačuje vynikajúcou nutričnou a dietetickou hodnotou. Zrno má vysoký obsah bielkovín a má priaznivé účinky pri telesnej vyčerpanosti a tráviacich poruchách.

Pre potreby prikrmovania raticovej zveri v CHKO Poľana sme nakúpili 80 ton kvalitného jadrového krmiva – ovsa siateho, ktorý pomôže zveri prečkať bez väčších strát nepriaznivé zimné obdobie. Okrem jadrových, dužinatých a objemových krmív podávame zveri aj kamennú soľ, alebo minerálne lizy, ako zdroj sodíka a ostatných potrebných minerálov. Soľ je vlastne minerálne krmivo, ktoré je vstrebávané tráviacim traktom. Sušina trávnych porastov obsahuje niekedy zvýšené percento draslíka a preto je potrebné zveri dodávať sodík umelo, v dostatočnej sieti naplnených a udržiavaných soľníkov. Soľ je vhodné zveri podávať po celý rok, ale najmä v období vegetácie, kedy je jej nedostatok najciteľnejší a v období laktácie. Počas trvania projektu sme vybudovali dvadsať nových krytých soľníkov. Pri domácich zvieratách zaisťuje prístup k vode chovateľ, ale ďaleko horšie sú na tom voľne žijúce druhy. Za týmto účelom sa poľovníci a lesníci starajú, aby zver mala dostatok vody. Chránia prameniská a trvalé potôčiky vo svojich revíroch. V miestach, kde je nedostatok vody zriaďujeme umelé napájadlá, kaliská a bahniská, na ktoré si zver rýchlo zvyká a neodchádza zo svojho prirodzeného prostredia. Vybudovaním tridsiatich dvoch


35

nových studničiek a napájadiel na prameniskách horských potôčikov a následne ich údržbou sa snažíme pomôcť ľuďom a zveri, pričom nezanedbateľný je aj estetický a krajinársky význam tejto činnosti. Novovybudované a opravené chodníky pre zver v celkovej dĺžke 74,8 km sú rovnomerne rozmiestnené po celom území CHKO Poľana. Uľahčujú prístup zveri k vode, pasienkom a vybudovaným prikrmovacím zariadeniam. Plodonosné dreviny vysadené na vhodných lokalitách výrazne zvyšujú úživnosť prostredia. Pri výsadbe plodonosných drevín sme zohľadňovali nadmorskú výšku a podľa nej vyberali vhodnú drevinu a jej provenienciu. Najvhodnejším miestom na výsadbu sa nám ukázali lesné lúčky a okraje lesných ciest, kde majú vysadené stromčeky dostatok svetla a vlahy. Individuálnu mechanickú ochrana jednotlivých stromčekov sme vykonali hneď po ich vysadení. Bez jej realizácie by bola táto práca úplne zbytočná. V našich podmienkach sme počas realizácie projektu vysadili päťstodvadsať jabloní a jarabín, ktoré sú chránené pevným stočeným pletivom osadeným na dubových koloch. Z pohľadu krajinárskeho je nezanedbateľné aj vysoko estetické hľadisko ovocných stromov lemujúcich vykosené sýtozelené lúky a horské cestičky.

36

Oplôtky, ktoré už prestali plniť svoj účel bolo potrebné z lesných porastov prácne odstrániť a vzniknutý odpad zlikvidovať. Staré zhrdzavené a čiastočne trávou a drevinami prerastené pletivo predstavovalo pre zver veľké nebezpečenstvo. Bola to fyzicky namáhavá činnosť, pretože práce boli robené takmer na sto percent ručne v ťažko prístupných, hustých a svahovitých porastoch bez prístupu techniky. Celkovo sme z porastov odstránili 44,3 km nefunkčných oplôtkov. O prírodných hodnotách a zaujímavostiach Poľany informuje 20 náučných tabúľ, ktoré sú venované nielen NPR Zadná Poľana, ale aj poľovníctvu, cicavcom, vtáctvu, bezstavovcom, prírodným lesom, mokradiam, geológii a ostatným maloplošným chráneným územiam. Informačné tabule sme navrhli a vytvorili v spolupráci so Štátnou ochranou prírody, správou CHKO Poľana. Do rozpočtu projektu sme zahrnuli a následne aj zrealizovali nákup troch ľahkých bubnových kosačiek určených pre vykášanie malých, horšie prístupných horských lúk vzdialených od lesných ciest. Na monitorovanie územia, prikrmovacích zariadení, lesnej zveri, chodníkov a lesných ciest sme zakúpili tridsať fotopascí, z toho päť kusov s prenosom informácií pros-


tredníctvom systému GPRS, trinásť pozorovacích ďalekohľadov a štyri prenosné pozorovacie zariadenia. Životné prostredie, ktoré nás v súčasnosti na Poľane obklopuje, je jedno z najzachovalejších v Európe. Aj napriek tomu je už priveľmi pozmenené ľudskou činnosťou a jej následnými dlhotrvajúcimi dopadmi. Poľovníctvo založené na princípoch trvalo udržateľného obhospodarovania prírodných zdrojov sa významnou mierou podieľa aj na

udržiavaní rovnováhy v zmenených ekosystémoch. Boli by sme radi, aby sme aj realizáciou tohto projektu pomohli zachovať nám zverené hodnoty pre ďalšie generácie.

OBRAZOVÁ PRÍLOHA 2. obrázok, 3. obrázok, 4. obrázok, 5. obrázok, 6. obrázok, 7. obrázok, 8. obrázok, 9. obrázok, 10. obrázok


37

A vadon élő állatok természeti környezetükre gyakorolt terhelésének csökkentése az Ipoly Erdő Zrt. Börzsöny vadászterületén a HUSK 1101/2.2.1/0352 „Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Polána és a Börzsöny területén” elnevezésű pályázat keretein belül.

Guzsik Alfréd, Ipoly Erdő Zrt. fővadász • [email protected]

A vadon élő állatok állandó kölcsönhatásban élnek a környezetükkel. Az életminőségükre meghatározó jelentéssel bír a környezet, a táplálkozási, rejtőzködési és szaporodási feltételek megléte vagy hiánya kapcsán. Bizonyos mértékig megfordítva is igaz, hiszen a vad is hatást gyakorol

38

a környezetére, esetenként akár veszélyezteti is azt. A környezeti értékek fenntartása, a biológiai sokféleség megőrzése fontos cél. A vadállomány és a környezete között sok dolog hatására keletkezhet, hosszabb vagy rövidebb ideig tartó konfliktus. Első helyen a nagyvadállományok túlzott


létszámban való jelenléte áll. De sokszor az okozza a problémát, hogy bizonyos természeti (időjárási) vagy emberi hatásokra egy helyen koncentrálódik a vadállomány, itt nyilvánvalóan „feldúsul” a sűrűség és jelentős környezetkárosítás jöhet létre.

Ez utóbbi hatást próbáltuk meg mérsékelni a pályázat keretei által biztosított források felhasználásával. Az volt a cél, hogy a vadászterületen belül tudatos „széthúzó” etetéssel, víz biztosításával kevésbé engedjük koncentrálódni a vadállományt.

A tervezett és megvalósításra került projektelemek bemutatása Projektelem megnevezése Terv

Mennyiség

Mértékegység

Mértékegység/ár

Összesen

62

db

450,00 EUR

27 900,00 EUR

62

db

300,65 EUR

18 640,30 EUR 4 340,00 EUR

automata vadetető Tény Terv

62

db

70,00 EUR

Tény

62

db

65,65 EUR

4 070,30 EUR

Terv

14

db

2 600,00 EUR

36 400,00 EUR

Tény

14

db

2 501,36 EUR

35 019,04 EUR

Terv

22744

fm

3,50 EUR

79 604,00 EUR

22744

fm

3,41 EUR

77 557,04 EUR

4140

fm

2,00 EUR

8 280,00 EUR

4140

fm

2,62 EUR

10 846,80 EUR 40 500,00 EUR

sózó

szálastakarmány nagyvadetető

Tény

régi, erdővédelmi kerítés bontása

Terv vadközlekedő folyosó Tény Terv

15

db

2 700,00 EUR

Tény

15

db

1 473,07 EUR

22 096,05 EUR

Terv

25

db

400,00 EUR

10 000,00 EUR

Tény

62

db

282,66 EUR

17 524,92 EUR

Terv

75

db

70,00 EUR

5 250,00 EUR

Tény

75

db

77,59 EUR

5 819,25 EUR

Terv

18379

fm

0,50 EUR

9 189,50 EUR

18379

fm

0,60 EUR

11 027,40 EUR

vizes élőhely karbantartás

vadfigyelő kamera

kameravédő lemezkazetta

vadösvények kiépítése Tény Terv

7

db

750,00 EUR

5 250,00 EUR

7

db

1 251,30 EUR

8 759,10 EUR

vadmegfigyelő les Tény

A projekt jóváhagyott módosításával beszerzésre került, a tervezett eszközökön kívül még 6 db távolságmérős távcső 2.500 EUR/db. Összesen: 15.000 EUR értékben Így a tervezett költségvetés 226.713,50 EUR, a tényleges költségvetés 226.360,20 EUR.


39

A vad életfeltételeinek javítása érdekében lebontottuk 22744 fm régi erdővédelmi kerítést, ami jelentősen megkönnyítette a vad szabad mozgását és nem utolsó sorban javította a természeti környezetünk arculatát. Az utóbbi években egyre gyakrabban előforduló aszályos periódusok könnyebb átvészelését biztosítják az általunk kialakított „vizes élőhelyek”. A projekt megvalósításának egyik nem titkolt célja a természeti értékek megőrzésének fontosságára való figyelemfelhívás, amit a nagyközönség, elsősorban az iskolás gyerekek bevonásán keresztül szeretnénk elérni. Vadfigyelő lesek, mozgásérzékelős vadfigyelő kamerák és távcsövek kerültek beszerzésre. A vadállomány állapotának figyelemmel kísérése „monitoringozása” fontos

40

információkat biztosít, megmutatja a különböző populációk változásait, az általános egészségi állapotot, jelzést adhat az esetleges beavatkozások szükségességére, végső soron a vadgazdálkodási stratégia kialakításához biztosít segítséget. Végezetül azzal szeretném zárni, hogy a szavaknál a képek mindig beszédesebbek.

KÉPTÁR 11. kép, 12. kép, 13. kép, 14. kép, 15. kép, 16. kép, 17. kép, 18. kép, 19. kép, 20. kép, 21. kép, 22. kép, 23. kép, 24. kép, 25. kép, 26. kép, 27. kép


Zníženie zaťaženia prírodného prostredia divou zverou v poľovnom revíri Börzsöny spoločnosťou Ipoly Erdő Zrt. v rámci projektu HUSK 1101/2.2.1/0352 „Spoločne za záchranu prírodných hodnôt Poľany a pohoria Börzsöny“ Guzsik Alfréd, Ipoly Erdő Zrt. referent poľovníctva • [email protected]

Divo žijúca zver žije v stálom spolupôsobení so svojím prostredím. Na kvalitu života podstatnou mierou vplýva prostredie, existujúce alebo chýbajúce podmienky pre výživu, skrytý spôsob života a podmienky pre rozmnožovanie. Do určitej miery je to pravda aj opačným smerom, pretože aj zver vplýva na svoje prostredie, prípadne ju môže aj ohrozovať. Ochrana prírodných hodnôt a biologickej diverzity je dôležitým cieľom. Me-

dzi zverou a prostredím často pod vplyvom určitých činiteľov môže vzniknúť krátkodobý alebo aj dlhodobý konflikt. Na prvom mieste stoja vysoké stavy divej zveri. V mnohých prípadoch, ale problém spôsobuje to, že pod vplyvom prírodného (počasie) alebo aj ľudského činiteľa sa zver skoncentruje, tu je zrejmá vyššia hustota zveri a môže dôjsť k značným škodám na prostredí. Tomu sme chceli predísť a znížiť vplyv zveri využitím zdrojov z pros-


41

Prehľad plánovaných a uskutočnených projektových prvkov Projektový prvok Plán Skutočnosť

Automatické kŕmne zariadenie

Plán

Množstvo

Merná jednotka

Cena/mer.j.

Spolu

62

ks

450,00 EUR

27 900,00 EUR

62

ks

300,65 EUR

18 640,30 EUR

62

ks

70,00 EUR

4 340,00 EUR

62

ks

65,65 EUR

4 070,30 EUR 36 400,00 EUR

soľník Skutočnosť Plán

14

ks

2 600,00 EUR

Skutočnosť

14

ks

2 501,36 EUR

35 019,04 EUR

Plán

22744

bm

3,50 EUR

79 604,00 EUR

Veľkokapacitné senníky

Likvidácia starých oplôtkov Skutočnosť

22744

bm

3,41 EUR

77 557,04 EUR

Plán

4140

bm

2,00 EUR

8 280,00 EUR

Skutočnosť

4140

bm

2,62 EUR

10 846,80 EUR

Plán

15

ks

2 700,00 EUR

40 500,00 EUR

Priechody pre zver

Údržba vodných biotopov Skutočnosť

15

ks

1 473,07 EUR

22 096,05 EUR

Plán

25

ks

400,00 EUR

10 000,00 EUR

Skutočnosť

62

ks

282,66 EUR

17 524,92 EUR

Plán

75

ks

70,00 EUR

5 250,00 EUR

Pozorovacie kamery

Púzdro ochranné Skutočnosť

75

ks

77,59 EUR

5 819,25 EUR

Plán

18379

bm

0,50 EUR

9 189,50 EUR

Výstavba chodníkov pre zver Skutočnosť

18379

bm

0,60 EUR

11 027,40 EUR

Plán

7

ks

750,00 EUR

5 250,00 EUR

7

ks

1 251,30 EUR

8 759,10 EUR

Posedy na pozorovanie Skutočnosť

Na základe schválenej zmeny projektu mimo plánovaných prostriedkov sme zaobstarali 6 ks ďalekohľadov s diaľkomerom v cene 2 500,- EUR/ks, spolu za 15 000,- EUR. Plánovaný rozpočet 226 713,50 EUR. Skutočný rozpočet 226 360,20 EUR. Ukončiť by som chcel tým, že obrázky nám vždy viacej napovedia ako slová.

triedkov tohto projektu. Cieľom bolo obmedziť koncentráciu zveri v rámci poľovného územia pomocou rozptýlenia kŕmenia a zabezpečenia vody. Pre zabezpečenie lepších životných podmienok pre zver sme odstráni-

42

li 22 744 bm starého oplotenia, čo značne uľahčilo voľný pohyb zveri a v neposlednom rade zlepšilo samotné prírodné prostredie. V posledných rokoch sa stále častejšie objavovali suché roky a na pre-


klenutie takýchto období slúžia nami vytvorené „vodné biotopy“. Jedným zo známych cieľov projektu je upozorniť na dôležitosť zachovania prírodného prostredia, čo chceme dosiahnuť zapojením verejnosti, hlavne školskej mládeže. Posedy na pozorovanie zveri, kamery a fotopasce i samotné ďalekohľady sme zaobstarali na tento účel. Pozorné sledovanie stavu zveri, ich monitoring, nám zabezpečuje dôležité informácie, poukáže na zmeny v populáciách zveri, ich zdravotný stav, včas nás upozor-

nia na prípadný potrebný zásah a v konečnom dôsledku nám zabezpečuje pomoc pri vytváraní stratégie v oblasti poľovného hospodárenia. Ukončiť by som chcel tým, že obrázky nám vždy viacej napovedia ako slová.

OBRAZOVÁ PRÍLOHA 11. obrázok, 12. obrázok, 13. obrázok, 14. obrázok, 15. obrázok, 16. obrázok, 17. obrázok, 18. obrázok, 19. obrázok, 20. obrázok, 21. obrázok, 22. obrázok, 23. obrázok, 24. obrázok, 25. obrázok, 26. obrázok, 27. obrázok


43

Erdő – nagyvad – monitoring Dremmel László, Náhlik András, Tari Tamás, Sándor Gyula Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet • [email protected]

A magyarországi nagyvadfajok állományainak napjainkban tapasztalható növekedése a természetvédelemben, az erdő- és mezőgazdaságban, valamint a lakott területeken újra és újra felmerülő problémákat okoz, az ezzel együtt járó és egyre gyakrabban jelentkező szakmai és társadalmi konfliktusok miatt a nagyvad és környezete közötti kapcsolatrendszer vizsgálata nagyon fontos. Az ilyen irányú kutatások jelentős része különböző okok miatt rövid távú, néhány évet felölelő időszakra terjed ki, ezzel szemben mind a nagyvad élettani tulajdonságai és állománykezelési ideje (6-12 év), mind az élőhelyének, környezetének sajátosságai (például a növényzet természetes fluktuációja, 20-120 éves erdőkezelési időszak, időjárás) indokolttá teszi hosszabb távú, monitoring jellegű vizsgálatok bevezetését annak érdekében, hogy a fontosabb összefüggések feltárhatók és elemezhetők legyenek.

44

Magyarországon a nagyvad tekintetében az egyik legismertebb, és legrégebben (1960-tól) futó monitoring jellegű munka, amelyet 1993-tól a Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézete vezet, az Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA). Az OVA nagyon sok értékes adatot őriz az apróvad és a dúvad fajok mellett a hazai nagyvadfajok állománynagyságáról, minőségi mutatóiról országos és regionális szinten egyaránt. Bár rendelkezésünkre állnak korábbi vadgazdálkodási statisztikák (FARAGÓ, 2009), ezek felhasználhatósága azonban erősen korlátozott, mert a történelmi Magyarország területéről származnak, illetve az adatgyűjtés is eltérő volt. A vadállomány kvantitatív és kvalitatív tulajdonságainak monitorozása azonban kisebb léptékben, lokális szinten is nagyon fontos, mert az eltérő körülmények miatt a részletes ok-okozati összefüggések feltárása csak így lehetséges.


A Börzsöny területén a Nyugatmagyarországi Egyetem Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézete több hosszú távú vizsgálatot indított el annak érdekében, hogy információkat nyerjen a nagyvad és az erdő kapcsolatáról, választ adva néhány természetvédelmi és erdőgazdasági szempontból fontos kérdésre. A 2007-ben elindított nagyvad táplálkozás-vizsgálatok és a vadkizárásos kísérletek már az első néhány évben értékes adatokat szolgáltattak, melyek igazolták a monitoring

tele közötti különbségek mind a három vizsgált társulás-típusban. A p érték minden esetben szignifi káns különbséget jelzett a vad elől elzárt és a kontrol mintaterületek növénycsoportjainak adatsorai között (1. táblázat). A táplálkozás-vizsgálatok rámutattak arra, hogy a muflon téli táplálékfelvételét nagyban befolyásolja az aktuális időjárás, a tartósan magas hótakaró miatt nem fér hozzá az egyébként általa kedvelt fűfélékhez a gyepszintben, így a hótakaró felett

1. táblázat: A három élőhely-típus zárt és kontrol mintaegységei közötti homogenitás tesztek eredményei 2007-2011-ig

χ2 Bükkös zárt - Bükkös kontrol

Cseres-tölgyes zárt – Cseres-tölgyes kontrol

Sziklagyep zárt Sziklagyep kontrol

df

2007

2008

2009

2011

3,346712

30,17492

151,3244

474,5218 7

7

7

7

p

0,851184

0,000088

0

0

χ2

4,143429

17,48097

22,98904

23,20418

df

7

7

7

7

p

0,763116

0,014547

0,001713

0,001571

χ2

6,839578

25,71693

19,29954

50,8105

df

7

7

7

7

0,44577

0,000566

0,0073

0

p

jellegű vizsgálatok szükségességét. A vadkizárást követően már a kísérlet második évében kimutathatók voltak a zárt és kontrol kvadrátok növényzetének fajcsoport-összeté-

található táplálékot – mint például a bükk újulat hajtása (1 – 2. ábra) – kezdi fogyasztani (DREMMEL ET AL., 2011).


45

ennek következtében a muflon által fogyasztott táplálékban a növényi taxoncsoportok aránya módosul, és szélsőségesebb esetekben az egyébként alacsonyabb arányban jelen levő fajcsoportok, táplálék-komponensek dominánssá válnak. A muflon és a gímszarvas táplálkozását vizsgálva az eredmények rámutatnak arra, hogy a preferált taxoncsoportok (mint amilyen például a fűfélék, fő fafajok) és a táplá1. ábra: Havas napok száma havonként és a havas napok számának összege időszakonként (2007 ok- lékban 10%-nál nagyobb arányban tóber, november, december; 2008 január, február, megjelenő növényfajok, fajcsopormárcius, október, november, december és 2009 január, február, március) (Országos Meteorológiai tok esetében is évszakonkénti váltoSzolgálat Szolgáltatási Osztálya) zik, különbségeket mutat a táplálékA környezeti hatások, valamint a összetétel (2 – 3. táblázat). növényzet természetes fluktuációja miatt a táplálékkínálat megváltozik,

2. ábra: A muflon makroszkópikus bendőtartalmából kimutatott táplálék-összetevők mintázata a táplálékalkotók %-os előfordulási gyakorisága alapján a 2007-es és a 2008-as vadászati idényben

46


2. táblázat: A 2007 tavaszától 2009 nyaráig évszakonként gyűjtött muflonhullaték-minták χ 2 homogenitás-vizsgálatának eredményei (n=60) a taxoncsoportok szintjén és taxon (10%, vagy annál magasabb előfordulási arányt elért fajok, fajcsoportok) szinten Taxoncsoportt szinten

2007 tavasz - 2007 nyár

Faj szinten

χ2

df

p

χ2

df

p

69,17511

8

0

101,1092

14

0


127,7135

8

0

66,32219

14

0

2008 tavasz - 2008 ősz

70,83642

8

0

139,8009

14

0

2008 tavasz - 2008 tél

5,793995

8

0,670295

12,64052

14

0,555005

2008 nyár - 2008 ősz

11,74622

8

0,162896

31,37174

14

0,004917

2008 nyár - 2008 tél

39,4483

8

0,000004

31,98015

14

0,004033

2008 ősz - 2008 tél

28,03791

8

0,000467

35,37521

14

0,001294


62,47843

8

0

107,8396

14

0

2008 Vegetációs időszak 2008 Vadászati idény

5,972151

8

0,650351

12,53925

14

0,56081

3. táblázat: A 2008 tavaszától 2009 nyaráig évszakonként gyűjtött gímszarvashullaték-minták χ 2 homogenitás-vizsgálatának eredményei (n=56) a taxoncsoportok szintjén és taxon (10%, vagy annál magasabb előfordulási arányt elért fajok, fajcsoportok) szinten Taxoncsoportt szinten


Faj szinten

χ2

df

p

χ2

df

p

71,51397

8

0

49, 91186

14

0,000006 0,000015

2008 tavasz - 2008 ősz

104,1774

8

0

47,59536

14

2008 tavasz - 2008 tél

13,35881

8

0,100091

96,47137

14

0

2008 nyár - 2008 ősz

37,3682

8

0,00001

41,95585

14

0,000126

2008 nyár - 2008 tél

15,65238

8

0,04764

56,23359

14

0,000001

2008 ősz - 2008 tél

25,96441

8

0,001065

102,7801

14

0

11,1895

8

0,191196

113,4127

14

0



47

Az eltérő élőhelyi viszonyok következtében a gímszarvas táplálkozási szokásai a kínálatnak megfelelően megváltoznak, és akár a fajra kevésbé jellemző tulajdonságokat mutathatnak. A Börzsöny hegyvidéki viszonyai között a szegényes cserjeszint alacsony kínálata miatt a szarvas nagymértékben fűfogyasztóvá válik, táplálkozási szokásait tekintve tömegevő, illetve generalista lesz. Az erdőgazdálkodás törvényi szabályozásának változása az erdők kezelésében, ezáltal azok szerkezetében, növényi összetételében is változásokat hoz. Ezzel kapcsolatban indítottuk el 2011-ben azon kutatásunkat, melyben összehasonlító vizsgálatokat végeztünk, hogy megállapítsuk, a vágásos üzemmódú, egykorú idős bükkösök cserjeszintjéhez képest a szálalással, illetve lékes felújítással kezelt erdők kezdeti,

indulás utáni időszakában tapasztalható-e eltérés az ott a vad számára fellelhető biomassza mennyiségében és faji összetételében. A 3. ábrán jól látható, hogy a szálaló erdőben a bükk dominanciája volt jellemző, amit a szeder kiugróan magas aránya követett, így e két faj teljes mértékben meghatározta a terület összes hajtáskínálatának alakulását is. Az elegyfajok közül a hegyi juhar regisztrált magasabb előfordulási aránya ugyancsak a szálalással kezelt erdőrészletre volt jellemző. A diagram oszlopairól azonban az is leolvasható, hogy a fekete színnel jelzett egykorú szálerdő kínálata a bükköt, illetve vele együtt az összes hajtáskínálatot tekintve jóval alatta marad a szálaló, illetve a lékes területrészekben számolt hajtásmennyiségnek (NÁHLIK ET AL., 2012).

3. ábra: A vizsgálat alá vont erdőrészletek összesített adatai (db hajtás/ha)

48


A számolt hajtások mennyiségéből a mintaterületek nagyságának figyelembevételével meghatároztuk a mintaegységek biomassza kínálatát a szárazanyag tömegében, majd ezt az értéket kg/ha-ban adtuk meg fajonként (4. táblázat). Lékes

A fajszám tekintetében is hasonló tendencia figyelhető meg, ami a választék bővülését vetíti előre a tömeg növekedésével együtt. Ugyanez elmondható a lékes felújítású erdőről, de itt a biomassza növekedése kisebb ütemű, azonban így is az alap-

Szálaló

Vonalas szálaló

Egykorú szálerdő

Bükk

0,44

20,38

27,18

9,43

Hegyi juhar

0,49

4,49

4,72

0,21

Mezei juhar

0,00

0,03

0,46

0,00

Gyertyán

0,19

2,38

0,64

0,00

Magas kőris

0,25

0,48

0,00

0,00

Bodza

0,00

0,05

0,50

0,00

Szeder

22,87

70,93

0,03

0,00

Össz

24,23

98,74

33,54

9,64

4. táblázat: A vizsgált területek biomassza kínálata (szárazanyag kg/ha)

A táblázat alapján elmondható, hogy a szálaló erdőrészek kínálata jóval magasabb az egykorú szálerdő kínálatánál és a lékes felújítás alá vont erdőrészlet kínálatánál, ami statisztikailag is igazolható (p=0,000). A lékes felújítás alá vont erdőrészlet és az egykorú szálerdő tekintetében is kimutatható ugyanez a szignifi káns (p=0,000) különbség. Itt is jól látható, hogy a szálalás hatására az első beavatkozásokat követő néhány év elteltével a vad számára hozzáférhető biomassza mennyisége az egykorú szálerdőt tükröző mennyiség tízszeresére emelkedett.

állapotnak tekinthető egykorú szálerdőhöz képest több mint duplájára emelkedett (NÁHLIK ET AL., 2012). A vonalas szálalás kezdeti szakaszában tapasztalható biomassza kínálat mennyiségét (NÁHLIK ET AL., 2011) a Bükk hegység északnyugati területén vizsgáltuk (adatai tájékoztató jellegűek), azok az összes, a vad számára hozzáférhető biomassza tekintetében a lékes üzemmódú erdőben kapott értékeket közelítik meg leginkább. A Börzsönyben folytatott kutatásaink eddigi eredményei is alátámasztják azt, hogy rövid távú


49

50

vizsgálatokkal nem lehet egyértelműen kimutatni a nagyvad rágásának hatását a növényzetre (PECZE ÉS MÁTRAI, 2001), ezért hosszú távú, monitoring jellegű kutatások indítása szükséges ahhoz, hogy pontosabb eredményeket kapjunk (DREMMEL ÉS NÁHLIK, 2009). Belátható, hogy a cserjeszint kínálatának vizsgálatát különböző erdőkezelési módok esetén szintén hosszú távon kell folytatni, ugyanis a lékes és szálaló üzemmódra történő átállás folyamata az átalakító üzemmód alkalmazásával megközelítőleg 60 év. A vágásos üzemmódú erdők esetében a reális, teljes táplálékkínálat

megállapításakor a különböző (egy) korú erdőállományok átlagát kell venni, beleszámítva a szegélyterületeket is. Fontos lenne az érintett élőhelyekkel, vadállománnyal kapcsolatos döntéseknél az ilyen vizsgálatok eredményeit figyelembe venni, mert igazából más területek, tájegységek adatait adaptálni az eltérő körülmények miatt nem, vagy csak nagyvonalakban, fenntartásokkal lehet.

Irodalom DREMMEL L. ÉS NÁHLIK A. (2009): A muflon élőhely-terhelése kizárásos kísérletek eredményei alapján. Kari Tudományos Konferencia. Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar. Sopron, 2009. október 12. Konferencia kiadvány, pp. 271-273. DREMMEL L., TARI T., SÁNDOR GY. ÉS NÁHLIK A. (2011): Adatok a muflon táplálkozásáról. Kari Tudományos Konferencia. Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar. Sopron, 2011. október 5. Konferencia kiadvány. 284-288.

FARAGÓ S. (2009): A történelmi Magyarország vadászati statisztikái – 1879-1913. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, 455 pp. NÁHLIK A., SÁNDOR GY., DREMMEL L. ÉS TARI T. (2011): Gazdasági és természetvédelmi szempontból hatékony vad- és élőhely-kezelési technológiák kidolgozása – Szálaló vágás kezdeti szakaszának értékelése a benne található és a vad számára hozzáférhető biomassza-kínálat alapján– Egererdő Zrt., Kutatási jelentés, GOP-1.1.208/1-2008-0004

KÉPTÁR 28. kép, 29. kép, 30. kép, 31. kép, 32. kép, 33. kép


NÁHLIK A., SÁNDOR GY., PECZEB. ÉS MÁTRAI K. (2001): DREMMEL L. ÉS TARI T. (2012): A muflon hatása a vegetációra és a Kezdeti lékes felújítású és szálaló talajra a Dél-Börzsönyben. Vadbioüzemmódú bükkösök vad számá- lógia 8: 49-58. ra hozzáférhető biomasszájának vizsgálata az Ipolyerdő ZRt.-nél. Kutatási jelentés. NymE-ERFARET Nyugat-magyarországi Egyetem Erdő- és Fahasznosítási Tudásközpont Nonprofit Kft., 23 pp.


51

Les – zver – monitoring Dremmel László, Náhlik András, Tari Tamás, Sándor Gyula Západomaďarská univerzita, Lesnícka fakulta, Ústav poľovného hospodárstva a biológie stavovcov • [email protected]

Stúpajúce stavy zveri v Maďarsku spôsobujú znovu a znovu stále väčšie problémy v ochrane prírody, v lesnom hospodárstve, v poľnohospodárstve ako aj v obývaných územiach a s tým súvisia aj stále častejšie konflikty či v odborných kruhoch alebo i v celej spoločnosti, a preto je veľmi dôležitý výskum prepojenia života zveri a okolitého prostredia. Výskumy takéhoto charakteru sú z viacerých dôvodov krátkodobé, zvyčajne majú dosah na niekoľko rokov, naproti čomu, biológia zveri či obhospodarovanie ich stavov (6-12 rokov), či zvláštnosti biotopov i okolitého prostredia (napr. fluktuácia prirodzených fytocenóz, 20 – 120 r. doba obhospodarovania lesov, počasie) odôvodňujú zavedenie dlhodobého monitoringu v záujme získavania dôležitých súvislostí a údajov potrebných k ďalším rozborom.

52

V Maďarsku z hľadiska divej zveri najznámejším i najstarším projektom charakteru monitoringu je vedený Ústavom zachovania divej prírody Univerzity sv. Štefana od roku 1993 (Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézete). Štátna databáza poľovného hospodárstva (Országos Vadgazdálkodási Adattár - OVA) eviduje množstvo údajov popri drobnej zveri a šelmách aj o stavoch raticovej zveri či po stránke kvalitatívnej alebo kvantitatívnej na úrovni regiónov i celého územia štátu. Síce máme i staršie štatistiky poľovného hospodárstva (FARAGÓ, 2009), ich využitie je značne obmedzené, pretože pochádzajú z územia historického Maďarska a spôsob zberu údajov bol odlišný. Monitoring kvalitatívnych i kvantitatívnych znakov stavov divej zveri postupnými krokmi je dôležitý aj na regionálnej úrovni, pretože len


na základe odlišných podmienok je možné nájsť podrobné súvislosti, určiť príčinu a dôsledok. Na území pohoria Börzsöny Ústav poľovného hospodárstva a biológie stavovcov Západomaďarskej univerzity (Nyugat-magyarországi Egyetem Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézete) zaviedol viacero výskumov v záujme získavania informácií o súvislostiach medzi lesom a zverou a nájdenia odpovede na dôležité otázky z hľadiska ochrany prírody a lesného hospodárstva.

oplôtkov už v druhom roku pokusu boli zreteľné zmeny v druhovom zložení rastlín v uzavretých kvadrátoch a na kontrolných plochách vo všetkých troch skúmaných typoch spoločenstiev. Hodnota p v každom prípade ukazovala signifi kantný rozdiel na uzavretých a kontrolných plochách v rade údajov rastlinného spoločenstva. (1. Tab.). Výskumy výživy poukázali na to, že príjem potravy u muflónov značne ovplyvňuje aktuálne počasie, pri trvalej snehovej pokrývke sa nedo-

1. Tab.: Výsledky testov homogenity na uzavretých a kontrolných plochách troch typoch spoločenstiev v rokoch 2007-2011

χ2 Bučina oplotená - Bučina kontrolná

df

2009

2011

151,3244

474,5218

7

7

7

7

0,000088

0

0

2

4,143429

17,48097

22,98904

23,20418

df

7

7

7

7

p

0,763116

0,014547

0,001713

0,001571

χ2

6,839578

25,71693

19,29954

50,8105

df

7

7

7

7

0,44577

0,000566

0,0073

0

χ

Kamenitá step oplotená kamenitá step kontrolná

2008 30,17492

0,851184

p Cerová dubina oplotená – Cerová dubina kontrolná

2007 3,346712

p

Prvé výskumy výživy zveri uskutočnené od r. 2007 i prvé pokusy vylúčenia zveri zriadením oplôtkov poslúžili cennými údajmi, ktoré nám potvrdili potrebu monitoringu. Po vylúčení zveri zriadením

stáva k svojej obľúbenej tráve a tak nad snehovou pokrývkou sa nachádzajúcu potravu – ako napr. Výhonky zmladeného buka – (1 – 2. obr.) začína konzumovať (DREMMEL ET AL., 2011).


53

1. obr: Počet dní so snehom podľa mesiacov a spolu za zimnú sezónu (2007 október, november, december; 2008 január, február, marec, október, november, december a 2009 január, február, marec) (Országos Meteorológiai Szolgálat Szolgáltatási Osztálya)

následkom toho sa podiel skupiny taxónov v potrave muflónov mení, v krajných prípadoch sa jednotlivé druhy a potravinové komponenty s nižším podielom stávajú dominantným. Pri skúmaní potravy muflónej a jelenej zveri výsledky poukazujú na to, že preferované skupiny taxónov (ako sú rôzne druhy tráv, hlavné lesné dreviny) a rastlinné druhy nachádzajúce sa v potrave s podielom vyšším ako 10%, sa v priebehu ročných období menia a vykazujú zmeny v zložení potravy (2 – 3. tab.).

Samotné prostredie, ako aj prirodzená fluktuácia rastlinstva majú vplyv na zmenu ponuky potravy a

3. obr: Zložky potravy muflóna v % určené z makroskopického obsahu bachora v poľovníckej sezóne 2007 a 2008

54


2. tab.: Výsledky výskumu homogenity χ 2 (n=62) muflónieho trusu zbieraného od jari 2007 do leta 2009 na úrovni skupín taxónov taxónu (druhy a skupiny druhov dosahujúcich min. 10% podiel) Skupina taxónov

2007 jar – 2007leto

Druh

χ2

df

p

χ2

df

p

69,17511

8

0

101,1092

14

0

2008 jar – 2008leto

127,7135

8

0

66,32219

14

0

2008 jar - 2008 jeseň

70,83642

8

0

139,8009

14

0

2008 jar - 2008 zima

5,793995

8

0,670295

12,64052

14

0,555005

2008 leto - 2008 jeseň

11,74622

8

0,162896

31,37174

14

0,004917

2008 leto - 2008 zima

39,4483

8

0,000004

31,98015

14

0,004033

2008 jeseň - 2008 zima

28,03791

8

0,000467

35,37521

14

0,001294

2009 jar - 2009 leto

62,47843

8

0

107,8396

14

0

2008 Vegetačné obdobie 2008 Poľovnícka sezóna

5,972151

8

0,650351

12,53925

14

0,56081

3. tab.: výsledky výskumu homogenity χ 2 h vzoriek jelenieho trusu zbieraného od jari 2008 do leta 2009 na úrovni skupiny taxónov a taxónu(druhy a skupiny taxónov dosahujúcich min.10% podiel)) Skupina taxónov

2008 jar - 2008 leto

Druh

χ2

df

p

χ2

df

p

71,51397

8

0

49, 91186

14

0,000006 0,000015

2008 jar - 2008 jeseň

104,1774

8

0

47,59536

14

2008 jar - 2008 zima

13,35881

8

0,100091

96,47137

14

0

2008 leto – 2008jeseň

37,3682

8

0,00001

41,95585

14

0,000126

2008 leto - 2008 zima

15,65238

8

0,04764

56,23359

14

0,000001

2008 jeseň - 2008 zima

25,96441

8

0,001065

102,7801

14

0

11,1895

8

0,191196

113,4127

14

0

2009 jar – 2009 leto


55

Následkom odlišných podmienok biotopov stravovacie návyky jeleňov na základe ponuky sa menia, ale môžu poukázať aj na vlastnosti netypické pre daný druh zveri. V podmienkach pohoria Börzsöny chudobný krovinatý podrast neponúka dostatok potravy a jeleň sa v značnej miere stáva konzumentom trávy, ohľadom stravovacích návykov sa stáva hromadným konzumentom, generalistom. Úpravy zákona o lesoch a lesnom hospodárení prinášajú aj zmeny v obhospodarovaní lesov a tým aj zmeny v štruktúre obnovovaných porastov i v zložení rastlinných druhov. V súvislosti s tým sme v roku 2011 spustili náš výskum porovnávacími metódami, aby sme zistili v krovinatej etáži bučín obnovovaných podrastovým spôsobom resp. v lesoch obnovovaných jednotlivým alebo skupinovým

výberom v počiatočných štádiách lesa rozdiely v produkcii biomasy prístupných pre zver po kvantitatívnej stránke i stránke druhového zloženia. Na 3. obr. dobre vidieť, že vo výberkovom lese bola dominancia buka typická, po ňom vysoký podiel černičia a tým oba druhy v plnej miere ovplyvnili ponuku výhonkov. Z vedľajších drevín bol zaznamenaný vyšší výskyt javora horského, takisto v porastoch obhospodarovaných výberkovým spôsobom. Zo stĺpcov diagramu sa dá vyčítať i to, že rovnoveké bučiny ponúkajú oveľa menej obživy v porovnaní s porastami obhospodarovaných výberkovým spôsobom (NÁHLIK ET AL., 2012). Z množstva narátaných výhonkov a z veľkosti skusných plôch sme určili množstvo biomasy v sušine, tieto hodnoty sme udali v kg/ha podľa jednotlivých druhov (4. tab.).

3. obr.: Zhrnuté údaje v skúmaných lesných porastoch (ks výhonov/ha)

56


a na základe údajov z tabuľky môžeme konštatovať, že ponuka porastov obhospodarovaných jednotlivým výberom, je oveľa vyššia oproti rovnovekým porastom, ale aj oproti porastom obnovovaných skupinovým výberom, ktorá je aj štatisticky Skup.výb.

aj tak je 2x väčsia oproti rovnovekým porastom (NÁHLIK ET AL., 2012). Množstvo ponuky produkcie biomasy pri radovom výberkovom spôsobe sme v začiatočnej fáze skúmali v severozápadnej časti pohoria Bükk (NÁHLIK ET AL., 2011) (údaje sú

Jednotl.v.

Radový výber

Rovnoveký porast

Buk

0,44

20,38

27,18

9,43

Javor horský

0,49

4,49

4,72

0,21

Javor poľný

0,00

0,03

0,46

0,00

Hrab

0,19

2,38

0,64

0,00

Jaseň

0,25

0,48

0,00

0,00

Baza

0,00

0,05

0,50

0,00

Černica

22,87

70,93

0,03

0,00

Spolu

24,23

98,74

33,54

9,64

4. tab: Ponuka biomasy na skúmaných plochách (sušina v kg/ha)

preukázateľná (p=0,000). Vo vzťahu porastov obnovovaných skupinovým výberom s rovnovekými porastmi zisťujeme to isté a rozdiel je signifikantný (p=0,000). Aj tu dobre vidieť, že po prvom výberkovom zásahu po niekoľkých rokoch produkcia pre zver prístupnej biomasy je desaťnásobne vyššia oproti rovnovekému porastu. Podobná tendencia je aj v náraste počtu druhov, čím sa rozširuje ponuka nielen po kvantitatívnej stránke. To isté konštatujeme aj o porastoch obnovovaných skupinovým výberom, ale tu zvýšenie produkcie prístupnej biomasy je pomalšie, ale

informačného charakteru), výsledky ohľadom prístupnej biomasy sú podobné s porastmi obhospodarovanými skupinovým výberom. Doterajšie výsledky našich výskumov v pohorí Börzsöny potvrdzujú, že krátkodobé výskumy jednoznačne nepreukážu vplyv ohryzu na rastlinstvo (PECZE ÉS MÁTRAI, 2001) preto je potrebné zavedenie dlhodobých prieskumov s charakterom monitoringu, aby sme dostali presnejšie výsledky (DREMMEL ÉS NÁHLIK, 2009). Vidíme, že aj vo výskume krovinatého podrastu pri rôznych hospodárskych spôsoboch


57

58

treba pokračovať, pretože doba prebudovy porastov na výberkový spôsob je okolo 60 rokov. V prípade holorubného a podrastového spôsobu na určenie celkovej potravinovej ponuky treba zobrať priemer rôznych rovnovekých porastov aj s okrajovými plochami. Bolo by dôležité pri dotknutých biotopoch, vo veci týkajúcich sa aj stavov zveri, brať ohľad na

výsledky takýchto prieskumov, lebo údaje z iných území vzhľadom na odlišné podmienky, sa dajú adoptovať len v hrubých rysoch a s určitými výhradami.

Literatúra: DREMMEL L. ÉS NÁHLIK A. (2009): A muflon élőhely-terhelése kizárásos kísérletek eredményei alapján. Kari Tudományos Konferencia. Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar. Sopron, 2009. október 12. Konferencia kiadvány, pp. 271-273. DREMMEL L., TARI T., SÁNDOR GY. ÉS NÁHLIK A. (2011): Adatok a muflon táplálkozásáról. Kari Tudományos Konferencia. Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar. Sopron, 2011. október 5. Konferencia kiadvány. 284-288. FARAGÓ S. (2009): A történelmi Magyarország vadászati statisztikái – 1879-1913. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, 455 pp. NÁHLIK A., SÁNDOR GY., DREMMEL L. ÉS TARI T. (2011): Gazdasági és természetvédelmi szempontból hatékony vad- és élő-

hely-kezelési technológiák kidolgozása – Szálaló vágás kezdeti szakaszának értékelése a benne található és a vad számára hozzáférhető biomassza-kínálat alapján– Egererdő Zrt., Kutatási jelentés, GOP-1.1.208/1-2008-0004 NÁHLIK A., SÁNDOR GY., DREMMEL L. ÉS TARI T. (2012): Kezdeti lékes felújítású és szálaló üzemmódú bükkösök vad számára hozzáférhető biomasszájának vizsgálata az Ipolyerdő ZRt.-nél. Kutatási jelentés. NymE-ERFARET Nyugat-magyarországi Egyetem Erdő- és Fahasznosítási Tudásközpont Nonprofit Kft., 23 pp. PECZEB. ÉS MÁTRAI K. (2001): A muflon hatása a vegetációra és a talajra a Dél-Börzsönyben. Vadbiológia 8: 49-58.

OBRAZOVÁ PRÍLOHA 28. obrázok, 29. obrázok, 30. obrázok, 31. obrázok, 32. obrázok, 33. obrázok


Élőhelyek és vadállomány a Bükki Nemzeti Parkban Duska József erdőmérnök, fatermesztési szakmérnök • [email protected]

A Bükköt sokan kedvelik, ismerik és valamennyien egyet értenek abban, hogy a Bükk-hegység változatos élőhelyek sorozata, melynek elemei folyamatos kölcsönhatásban állnak egymással. Ezek egyformán fontosak, és közülük bármelyik elem hiánya vagy túlsúlya a még meglévő egyensúlyt veszélyezteti. Tehát egyformán fontos a szarvas bika vagy a szarvas bogár, csak másmás szerepet töltenek be az erdő életében. Minden itt élő faj a természetes élőhely részeként, az élőhelyet használja élettérként, vagy táplálékként. Az emberek ugyanezt teszik csak megpróbálják a saját céljaiknak megfeleltetni, gazdálkodás alá vonni a kiválasztott elemeket. Így történt ez az erdő fafajaival, vagy a vadon élő állatok közül kiválasztott vadfajokkal is. A területek különböző céloknak alávetett használata nem új keletű, már évszázadok óta megjelent. Inkább az jelenti a konfliktust, hogy ugyanazt a területet egyszerre több

célra próbálnak használni úgy, hogy az egyes igénybevételek között vagy nem döntik el, vagy nem ismerik el az elsődlegességet. A vadászat vadgazdálkodás nem önállóan megjelenő területhasználat. Erdős területen az erdőgazdálkodás után, mint az élőhelyet alapvetően fenntartó használat után következik mint további haszonvétel. Védett természeti területen, így például a nemzeti parkban az erdő elsődleges rendeltetése a védelem, amit az erdőgazdálkodás követ. A védelmi elsődleges céloknak megfelelő gazdálkodással szemben alapvető követelmény, hogy megőrizze az élőhely minden elemét, megóvja a termőtalajt a növények és állatok természetes közösségeit. Az első lépés az élőhely terhelésének megfigyelése, majd a tapasztalatokra alapozva a gazdálkodás összehangolása következik. A nyolcvanas évek végén felmerült, hogy mi az oka a dél-bükkben jelentős területen található, mag-


59

termő képes bükk, és kocsánytalan-tölgy idős állományokban nem jelenik meg újulat. A vizsgálat célul tűzte ki a felújulást korlátozó tényezők meghatározását. A felmérés 10x10 m-es vadkizáró kerítések építésével kezdődött, és az eltelt időszakban dokumentálásra került, hogy vadmentesen mi történik ezekben az állományokban. A képek jól szemléltetik a folyamatokat. A 90-es évek elejére a felmerült a kérdés, hogy a vadkizáró kerítések felméréseit az állományalkotó fafajokon túl célszerű kiterjeszteni a társulás többi elemére, és a botanikában alkalmazott módszerekkel kell kiértékelni. Vizsgálni szükséges a növénytakaróban esetleg bekövetkező degradációt, és be kell határolni a kiváltó tényezőket. Ezért a területet jellemző faállomány típusok több korosztályában 10x10 m-es vadkizáró kerítések készítése kezdődött. Az így létrejött mintaterületek éves visszatéréssel, a parcella összehasonlítása alkalmas a percellával azonos adottságú de nem kerített környezetével kerültek felvételezésre. Vizsgált társulások: • kettő zonális társulás (cseres-tölgyes, szagos mügésbükkös) • kettő sziklaerdő típus (hársas-kőrises sziklaerdő, szurdokerdő)

60

• kettő melegkedvelő erdő (melegkedvelő tölgyes, dolomit tölgyes) • három gyeptípus (lejtősztyepp rét, dolomit sztyepprét, sziklagyep) A program végrehajtására szerződés jött létre az akkori Mátra Nyugat-Bükki EFAG, a Kossuth Lajos Tudomány Egyetem, az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság között. A felméréseket több visszatéréssel KLTE Ökológiai és a EKTF Botanikai tanszéke végezte. A felmérésekből levonható következtetések: Fitomassza • A teljes fitomassza tömege a vadkizárt területen szignifikánsan magasabb • Élő fitomassza, holt fitomassza, dudvanemű fitomasza tömege a vadkizárt területen szignifikánsan magasabb • Fűnemű fitomassza tömege nem különbözik Fajok virágzási sikere • 30 faj a bekerített állományban, 17 a legeltben hozott több virágzó hajtást • A bekerített kvadrátban a dudvaneműek és a természetes termőhelyek fajainak virágzó hajtásszáma magasabb, a fűneműek illetve a bolygatott, másodlagos és


mesterséges termőhelyek fajainak kimutatható terhelésnek töredéke virágzási sikere alacsonyabb lehet, óvatos becslés szerint közel tizede. • Természetes termőhelyek fajainak (55 faj) virágzási sikere szigAz ismertetett program kiérténifi kánsan magasabb a bekerített kelése és eredménye felveti a kükvadrátban lönböző gazdálkodási célok öszszehangolásának igényét, és azt a A vadkizáró kerítések felvett felelősséget, hogy védett természeti adatainak kiértékelése alapján területen nem fogadható el olyan cél megállapítható: vagy gazdálkodásból eredő követ• A vadkizárt mintaterületek pro- kezmény ami az élőhely leromlását duktuma magasabb, egészségi ál- eredményezi. lapota jobb. Bibliográfia • A vadkizárt mintaterületeken egyes fajok produktuma csökken, Arany Ildikó, Török Péter, Asza„optimális” legelés hatására nő. lós Réka, Matus Gábor (2007): Vad• Állományalkotó fafajok fiatal kizárás hatásának vizsgálata egy egyedeinek hajtásai a szabad te- déli-bükki endemikus erdőtársulásrületen rágottak, néhány kont- ban: kompozíció, produktivitás és rollparcellában meg sem jelennek, virágzási siker. Természetvédelmi míg a vadkizárt területen jelen Közlemények 13, pp. 81-92. vannak. Less N. (1991a): A természetvéde• A mintaterületek többségében lem és a vadkár kapcsolatáról. – Era szabad kontrol terület a vad- dészeti Lapok, 126: 88. Less N. (1991b): A Délkeleti-Bükk kizárttól jelentősen különbözik, vegetációja és xerotherm erdőtársudegradáltnak tekinthető. lásainak fitocönológiája.– KandidáA védett természeti területeken tusi értekezés, KLTE Debrecen. elvárt célállapot: • Kijelenthető, hogy optimális állapot nem képzelhető el fogyasztás, KÉPTÁR „legelés” nélkül. • Természetes állapotban a fogyasz- 28. kép, 29. kép, 30. kép, 31. kép, tás jelen van, de nem degradációt 32. kép, 33. kép okozó mértékben. • Az optimális fogyasztás a jelenleg


61

Biotopy a stavy zveri v Národnom Parku Bükk Duska József lesný inžinier • [email protected] Pohorie Bükk je rad rozličných biotopov, ktorého prvky sú vo vzájomnej neustálej interakcii. Tieto sú rovnako dôležité a z nich hociktorý nedostatok prvku ohrozuje existujúcu rovnováhu. Čiže je rovnako dôležitý jeleň karpatský alebo roháč obyčajný, len každý z nich má inú úlohu v živote lesa. Každý tu žijúci druh ako súčasť biotopu využíva toto prostredie ako svoj životný priestor alebo ako potravu. Ľudia robia to isté, len skúšajú jednotlivé prvky daného prostredia dostať pod hospodárenie a upraviť pre svoje potreby. To sa stalo s lesnými drevinami alebo aj s vybranými druhmi divej zveri. Využívanie pozemkov na rôzne účely nie je novodobé, objavilo sa dávno pred stáročiami. Konflikty vyvstávajú z toho, že tie isté plochy sa chcú využívať naraz na viaceré účely tak, že jednotlivé nároky spolu nekomunikujú a obyčajne nie je rozhodnuté o prvoradom účele použitia určitej plochy. Poľovníctvo, poľovné hospodárenie nie je prvoradé, samostatné využitie pozemkov. Na lesných po-

62

zemkoch nasleduje po lesnom hospodárstve, ktoré vlastnou činnosťou udržiava životné podmienky - biotopy v lese, v podobe ďalšieho nájmu. Na chránených prírodných územiach, ako napr. v národných parkoch prvoradým účelom je ochrana, po ktorom nasleduje lesné hospodárstvo. Pre prvoradé ciele ochrany základnou požiadavkou je, aby sa vhodným hospodárením zabezpečili a zachovali všetky prvky biotopu, ochránili pôdu a prirodzené rastlinné a živočíšne spoločenstvá. Prvým krokom je pozorovanie zaťaženosti územia, nasleduje na základe skúseností zosúladenie hospodárskej činnosti. Na konci osemdesiatych rokov sme hľadali odpoveď na otázku, prečo v semenných, rodiacich porastoch buka a duba v južnej časti pohoria Bükk sa na značnom území neobjavuje zmladenie. Cieľom prieskumu bolo určiť aj faktory obmedzujúce zmladenie v daných porastoch. Prieskum sme začali výstavbou oplôtkov proti zveri na výmere 10x10 m a v priebehu doby sledova-


nia sme zdokumentovali, čo sa udeje na týchto plochách bez prístupu divej zveri. Obrázky dobre ukazujú vývoj v oplôtkoch. V 90. rokoch vyvstala ďalšia otázka, či výsledky prieskumu v oplôtkoch neobmedziť len na hlavné dreviny tvoriace porasty, ale rozšíriť prieskum na všetky prvky tvoriace dané spoločenstvo a treba vyhodnotiť výsledky metódami aplikovanými v botanike. Je potrebné skúmať možnosť degradácie v bylinnom kryte a treba určiť vyvolávajúce činitele. Preto sme začali s výstavbou oplôtkov 10x10m na rôznych lesných typoch a v rôznych vekových triedach. Tieto pokusné plochy sme monitorovali aj s neoplotenými plochami s podobnými podmienkami a výsledky zapisovali každý rok. Skúmané spoločenstvá: • dve zonálne spoločenstvá (cerové dubiny, Marinková kvetnatá bučina) • dva skalnaté typy (kamenitá lipová jasenina, úžľabinový ) • dva teplomilné typy (teplomilná dubina, vápencové dubiny(na dolomitoch)) • tri lúčne spoločenstvá (svahové stepi, stepi na dolomitoch, skalnaté stepi) Na uskutočnenie programu sa

podpísala zmluva medzi vtedajšou spoločnosťou Mátra Nyugat-Bükki EFAG, univerzitou Kossuth Lajos Tudomány Egyetem, vysokou školou Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola a riaditeľstvom národného parku Bükki Nemzeti Park. Merania vykonávala Katedra ekológie KLTE a Katedra botaniky EKTF. Z výsledkov meraní môžeme vyvodiť nasledovné: Fytomasa • Celkový objem biomasy v oplôtkoch je signifi kantne vyšší • Objem živej fytomasy, mŕtvej fytomasy, bylinnej fytomasy je signifi kantne vyšší • Objem trávnej fytomasy sa nelíši Kvitnutie druhov • 30 druhov v oplôtkoch, 17 druhov na spásaných plochách malo viac kvetných výhonkov • v oplotených kvadrátoch byliny a druhy prirodzených stanovíšť majú väčší počet kvetných výhonov, trávne druhy a druhy narušených stanovíšť majú menej kvetných výhonov • kvitnutie druhov prirodzených stanovíšť (55 druhov) je signifikantne vyššie, úspešnejšie v oplotených kvadrátoch


63

Po vyhodnotení údajov z oplôtkov proti zveri môžeme konštatovať: • Produkt oplotených plôch je vyšší, zdravotný stav lepší • Produkt jednotlivých druhov v oplôtkoch klesá, pri optimálnom spasení stúpa • Výhonky hlavných lesných drevín sú zhryzené na voľných plochách, na niektorej kontrolnej parcele sa ani neobjavujú, v oplôtkoch sú prítomné • Vo väčšine skusných plôch sú voľné plochy značne odlišné od oplôtkov, sú doslova degradované. Očakávaný cieľový stav na chránených prírodných územiach: • Môžeme vyhlásiť, že optimálny stav nie je možný bez spotreby, bez „spásania”. • V prirodzenom stave spotreba je prítomná, ale nespôsobuje degradáciu. • Optimálna spotreba je len zlomkom voči terajšej, preukázateľnej spotrebe, opatrný odhad je asi 10% terajšieho zaťaženia.

64

Vyhodnotenie uvedeného programu a jeho výsledky nás upozorňujú na nutnosť zosúladenia jednotlivých hospodárskych cieľov a poukazujú na zodpovednosť, že v chránených prírodných územiach nemôžeme prijať také ciele hospodárenia, ktoré umožnia poškodenie daných biotopov.

Bibliografia Arany Ildikó, Török Péter, Aszalós Réka, Matus Gábor (2007): Vadkizárás hatásának vizsgálata egy déli-bükki endemikus erdőtársulásban: kompozíció, produktivitás és virágzási siker. Természetvédelmi Közlemények 13, pp. 81-92. Less N. (1991a): A természetvédelem és a vadkár kapcsolatáról. – Erdészeti Lapok, 126: 88. Less N. (1991b): A Délkeleti-Bükk vegetációja és xerotherm erdőtársulásainak fitocönológiája.– Kandidátusi értekezés, KLTE Debrecen.

OBRAZOVÁ PRÍLOHA 28. obrázok, 29. obrázok, 30. obrázok, 31. obrázok, 32. obrázok, 33. obrázok


A további együttműködés lehetőségei a Szlovák Köztársaság - Magyarország Határmenti Együttműködési Program 2014 - 2020 keretén belül Ing. Jozef Zatlukal, LESY SR Állami Vállalat EU-projektek osztályvezetője • [email protected]

A LESY SR Állami Vállalat fő feladata a Szlovák Köztársaság tulajdonában lévő erdők, és egyéb vagyontárgyak kezelése. A társaság a Gazdasági Törvénykönyv értelmében állandó vállalkozási tevékenységi joggal felruházott gazdálkodó szervezet. A LESY SR olyan állami vállalat, mely közérdek kielégítésére hivatott, amivel stratégiai jelentőségű státuszra tett szert. A LESY SR pozitívan értékelte az EU-alapokból társfinanszírozott támogatások lehívásának lehetőségét, és az utolsó, 2007-2013 közötti időszakban külső források segítségével sok tevékenységet valósítottunk meg, elsősorban

az Európai Regionális Fejlesztési Alapból. A vállalat óriási lehetőséget lát a közérdekű tevékenységek fejlesztéséhez a határmenti együttműködési programokban. Mivel Szlovákiának pont Magyarországgal van leghosszabb közös határa, és az Ipoly Erdő Zrt-vel, EGERERDŐ Erdészeti Zrt-vel már sikeres projekt-együttműködési tapasztalattal is rendelkezünk, sikeres jövőt jósolunk, és óriási lehetőséget látunk a határmenti erdők közös fejlesztésére, a természeti erdők és területek védelmére a Szlovák Köztársaság Magyarország Határmenti Együttműködési Program 2014-2020


65

keretén belül. A szomszédos országok erdészeivel való közös, sokéves partnerség, sőt azt is mondhatnám, hogy barátság a magyar állami részvénytársaságok erdészeinek képviselőivel ennek jó előfeltétele. Kivonat a Szlovák Köztársaság Magyarország Határmenti Együttműködési Programból 2014 - 2020 A szlovák – magyar határmenti terület gazdag biodiverzitással rendelkezik, jól fennmaradtak az ökoszisztémák, a határ közelében, illetve a határ két oldalán húzódó erdők, védett területek, melyeknek védelemre, jelentős ivóvíztárolókra van szükségük, ahol a folyók, és tavak átlépik a határ vonalát, valamint községek, és városok, melyek gazdag történelemmel, és örökséget képviselő építménnyel rendelkeznek. Ez az egyedülálló természeti, és kulturális örökség óriási potenciált nyújt a helyi gazdaság fejlődéséhez, azonban felveti a környezetvédelem fontosságának kérdését is, és ezáltal a helyi lakosság, és érdekcsoportok felelősségét a különböző ágazatokban. Éppen ezért fontos a Szlovák Köztársaság – Magyarország Határmenti Együttműködési Program 20142020 keretén belül prioritások szintjén, és allokáció szempontjából is támogatni azokat az intézkedéseket, és tevékenységeket, melyek lehetővé teszik a határmenti területeken található közös természeti, és kultu-

66

rális örökség fejlesztését, és kihasználását a turizmus céljaira, beleértve a közös vízgazdálkodást, katasztrófa-megelőzést, valamint a kulturális, és épített örökség megújítását szolgáló feltételeket, és a határon átnyúló idegenforgalmi termékeket és szolgáltatásokat, és támogatni ezt a széles tevékenységi skálát megfelelő allokációval. Az 1. sz. prioritás tengely által támogatott fentiekben felsorolt érdekek, és széleskörű tevékenységek alapján az erre a prioritás tengelyre szánt össz-allokáció az egész programban a legnagyobb, és a pénzügyi források allokációjának összesen 42 %-t teszi ki. 1. SZ. PRIORITÁS TENGELY, PO1: TERMÉSZET, ÉS KULTÚRA Tematikus cél: A környezet megtartása, és védelme, valamint a források hatékony felhasználása (6. sz. tematikus cél). ERFA Alap. 1.1 BERUHÁZÁSI PRIORITÁS A természeti, és kulturális örökség megtartása, védelme, és támogatása (ERFA-rendelet 5. Cikk (6). szakasz (c) pontja). Specifi kus célkitűzés A beruházási prioritásnak megfelelő specifi kus cél: A határmenti terület népszerűségének növelése.


Az elvárt eredmények és környezetvédelmi, valamint a nyilvánosságnak szánt funkciók, • A régiók endogén természeti, és kulturális potenciáljának jobb integrált határon átnyúló stratékihasználása a lokális gazdaság giai tervek a zöld infrastruktúra fenntartható fejlődésének támohelyreállítása, és megtartása célgatása mellett; jából, a környezettudatos gondolkodásmód növelésére irányuló • Az eredetileg kohéziós felszínek tevékenységek, satöbbi); jobb integrációja a természeti és kulturális örökség részeként meg- • Határon átnyúló akciótervek határozott helyszínekhez történő tervezése, beállítási modellek, jobb elérhetőség segítségével; és pilot-tesztelő akciók a kulturális-, és természeti örökség • A szociális, gazdasági, és területi kohézió javítása a természet, és kapitalizációjának javítása és kultúra védelméhez vezető társaturizmus kombinálása céljából dalmi tevékenységek támogatásápropagációval, valamint a terméval; szeti- és kulturális örökség védelmével (desztinációs menedzs• Az érintett terület látogatói számának bővítése. ment, közös marketingstratégiák, tapasztalatcserék, kölcsönös tanuA támogatandó tevékenységek lás, pilot-tevékenységek); típusai, és példái • A természeti- és kulturális örökség helyszíneit összekötő helyi • A kulturális örökség helyszíneinek együttműködési kooperációcsatlakozó utak tervezése, és kiépíjának javítása (pl. megújítási stratése, határon átnyúló közúti infratégiák, tanulmányok, és tervek, struktúra előkészítése, és kiépítése, rekonstrukciók, megfelelő inframely az egyik oldalon csökkenti struktúra kiépítése, mint például az utazás idejét a régiók helyszíparkolóhelyek, vagy lokális látonei között, ezáltal csökkentve az gatói központok, csatlakozó utak, üvegházhatást előidéző gázok kihidak, satöbbi); bocsátását (környezetvédelem); másrészről ezek az új kapcsolatok • A természeti örökség megtartása, és propagálása az érintett terünövelik a látogatók számát (kultúleten (pl. mocsaras területek, vira, és idegenforgalom). Arra való zes területek megújítása, folyók, tekintettel, hogy a tervezett utak, és folyópartok renaturalizációja, és hidak súlykorlátozással lesznek az erdők inproduktív funkcióira ellátva, a nehéz teherforgalom száirányuló projektek – ökológiai, mára nem lesznek engedélyezve,


67

aminek következtében csökken a szennyezés; • Környezetbarát turisztikai termékek és ajánlatok közös fejlesztése, határon átnyúló ökoturizmus infrastruktúrájának fejlesztése (pl. kishajó-forgalomnak szóló biztonságos, és fenntartható vízi utak, és ezzel kapcsolatos infrastruktúra tervezésének és építésének támogatása, mint pl. a vízi útvonalakhoz vezető csatlakozó útvonalak, parkolás, vízi járművek kirakására és berakására szolgáló helyek, biztonsági berendezések a folyamokon, stb., a biztonságos, és fenntartható határon átnyúló zöld folyosók, és a velük kapcsolatos infrastruktúrák tervezésének és kiépítésének támogatása, mint például magát a fejlesztést megelőző fázis, mely magában foglalja a megvalósíthatósági tanulmányt, és tervezési tanulmányt, az idevágó szolgáltatások, mint például parkolók, mellékhelységek, zuhanyzók, kerékpármosók, fedett részek, információs központok, csatlakozó utak, hidak, satöbbi kiépítését); • Az apróbb beruházásokat támogató Kisprojekt Alap.

• Egyházak; • Európai területi együttműködési társulások; • Civil szervezetek; • Fejlesztési ügynökségek; • Települések, és megyék; • Egyetemek, és kutatóintézetek; • Kamarák; • Közszolgáltatásokat nyújtó, külön törvény által megalapított szervezetek (például alapítványok, szövetségek); • Kis- és közepes vállalkozások. A fő cél- és támogatott csoportok: A jogosult terület lakossága, helyi közösségek, vállalkozók, turisták, nonprofit szervezetek. Ezek a tevékenységek nem vonatkoznak semmilyen specifikus területre.

Összefoglalás A különböző operatív programokból, és az Európai Unió alapjaiból biztosított különböző külső források egyedülálló, és megismételhetetlen lehetőséget biztosítanak az erdészeti társaságok számára közhasznú tevékenységek, és egyéb tevékenységek ellátására, melyekre már manapság nehéz forrásokat biztosítani a megszokott gazdálkodási tevékenységből. Az erdeinket, terA kedvezményezettek fajtái mészeti- és kulturális gazdagságot • Közintézmények; a Földhöz hasonlóan nem az előde• Közcélú magán-intézmények; • Állami tulajdonban lévő társaságok; inktől örököltük, hanem gyermeke-

68


inktől vettük kölcsön. Éppen ezért Forrás: www.husk-cbc.eu Szlorendkívül fontos, hogy a ránk bízott vák Köztársaság - Magyarország örökséget megfelelő módon gon- Határmenti Együttműködési Progdozzuk, gazdálkodjunk vele, védjük, ram 2014 - 2020 és éppen ezért vétek lenne nem kihasználni az értékek megőrzésének kínálkozó lehetőségeit a jövő generációi számára.


69

Možnosti ďalšej spolupráce v rámci Programu cezhraničnej spolupráce Slovenská republika -Maďarsko 2014-2020 Ing. Jozef Zatlukal, vedúci odboru projektov EÚ, LESY Slovenskej republiky, štátny podnik • [email protected]

LESY Slovenskej republiky, štátny podnik je podnikom, ktorého hlavnou úlohou je spravovanie lesného a iného majetku vo vlastníctve Slovenskej republiky. V zmysle Obchodného zákonníka je hospodárskou organizáciou s právom trvalej podnikateľskej činnosti, trvalou prevádzkovou výrobou a obchodom. LESY Slovenskej republiky, š. p. je aj štátnym podnikom na uspokojovanie verejnoprospešných záujmov, čím získal štatút podniku strategického významu. Možnosti získania finančnej podpory vo forme spolufinancovania z fondov EÚ uvítal aj štátny podnik LESY SR a v poslednom programovacom období 2007-2013 zrealizoval s pomocou externých zdrojov veľa aktivít, hlav-

70

ne z Európskeho fondu regionálneho rozvoja. Obrovskú možnosť pre rozvoj verejnoprospešných aktivít vidí podnik v programoch cezhraničnej spolupráce. Keďže Slovenská republika má najdlhšiu hranicu práve s Maďarskom a za sebou úspešnú už aj projektovú spoluprácu s Ipeľskými lesmi, a.s. (IPOLY ERDŐ Zrt.), Egerskými lesmi, a.s. (EGERERDŐ Erdészeti Zrt.) vidí veľkú budúcnosť a obrovskú príležitosť na spoločný rozvoj prihraničných lesov, prírodných hodnôt a území práve z Programu cezhraničnej spolupráce Slovenská republika – Maďarsko 2014-2020. Spoločné dlhodobé partnerstvá medzi susednými lesníkmi, ba až priateľstvá s predstaviteľmi maďarských štátnych lesníckych ak-


ciových spoločností sú tomu veľkým predpokladom. Výňatok z Programu cezhraničnej spolupráce Slovenská republika - Maďarsko 2014-2020 Slovensko-maďarská pohraničná oblasť má bohatú biodiverzitu, dobre zachované ekosystémy, lesy, chránené územia nachádzajúce sa blízko hranice alebo na oboch stranách hranice a územia, ktoré potrebujú ochranu, významné zásobárne pitnej vody, rieky a jazerá, ktoré prekračujú hranice a obce a mestá, ktoré majú bohatú históriu a veľa stavieb predstavujúcich dedičstvo. Toto jedinečné prírodné a kultúrne dedičstvo ponúka obrovský potenciál pre rozvoj miestneho hospodárstva, nastoľuje však aj otázku dôležitosti ochrany, a tým aj zodpovednosti miestneho obyvateľstva a záujmových skupín v rozličných odvetviach. Preto je dôležité v rámci Programu cezhraničnej spolupráce Slovenská republika – Maďarsko 2014-2020 na úrovni priorít aj z hľadiska alokácie podporovať opatrenia a činnosti, ktoré umožňujú rozvoj a využívanie spoločného prírodného a kultúrneho dedičstva pohraničných oblastí pre účely cestovného ruchu, vrátane spoločného vodného hospodárstva a prevencie katastrof a vytvárania podmienok pre obnovu kultúrneho a architektonického

dedičstva a rozvoj cezhraničných produktov a služieb cestovného ruchu a podporovať túto širokú škálu činností dostatočnou alokáciou. Na základe predchádzajúcich záujmov a širokej škály činností, ktoré podporuje prioritná os 1, je celková alokácia pre túto prioritnú os najväčšia v celom programe a predstavuje 42% celkovej alokácie finančných prostriedkov. PRIORITNÁ OS 1, PO1: PRÍRODA A KULTÚRA Tematický cieľ: Zachovanie a ochrana životného prostredia a presadzovanie efektívneho využívania zdrojov (tematický cieľ č. 6). Fond ERDF. INVESTIČNÁ PRIORITA 1.1 Zachovávanie, ochrana, podpora a rozvoj prírodného a kultúrneho dedičstva (Nariadenie ERDF, Čl. 5 (6) (c)). Špecifický cieľ Špecifický cieľ korešpondujúci s investičnou prioritou: Zvýšiť príťažlivosť pohraničnej oblasti. Očakávané výsledky • Lepšie zužitkovanie endogénneho prírodného a kultúrneho potenciálu regiónov pri podpore udržateľného rastu lokálnych ekonomík;


71

• Ďalšia integrácia pôvodne kohéznych povrchov pomocou zlepšenia prístupu k miestam označovaným ako súčasť prírodného a kultúrneho dedičstva; • Zlepšenie sociálnej, ekonomickej a územnej kohézie vďaka podpore spoločných aktivít vedúcim k ochrane prírody a kultúry; • Zvýšenie počtu návštevníkov programovej oblasti .

plánov, modely nastavení a pilotné testovacie akcie na zlepšenie kapitalizovania regiónov kultúrneho a prírodného dedičstva a kombinácia turizmu s propagáciou a ochranou prírodného a kultúrneho dedičstva (destinačný manažment, spoločné marketingové stratégie, výmena skúseností, vzájomné učenie sa, pilotné aktivity); • Návrh a výstavba miestnych Typy a príklady aktivít, ktoré prístupových ciest spojených s majú byť podporené miestami prírodného a kultúrneho dedičstva, príprava a výstavba • Podpora kooperácie a rozvoja lokalít kultúrneho dedičstva (napr. cezhraničnej cestnej infraštrukdedičstvo stratégií obnovy, štúdií túry, ktorá na jednej strane znižua plánov, rekonštrukcie, výstavby je čas cestovania medzi mestami príslušnej infraštruktúry ako naregiónov, a tým znižuje emisie príklad parkovisko či lokálne znaskleníkových plynov (životné pročenia, návštevnícke centrá, prístustredie); na druhej strane tieto pové cesty, mostíky a tak ďalej); nové spojenia zvýšia počet návštevníkov (kultúra a cestovný • Zachovávanie a propagácia prírodného dedičstva v programovej ruch). Vzhľadom na to, že plánooblasti (napr. ako obnovenie lužvané cesty a mosty budú konštruných oblastí, mokrín, renaturaliované s váhovým limitom, ťažká zácia riek a riečnych brehov, propremávka nebude povolená, čím sa zníži znečistenie; jekty zamerané na neproduktívne funkcie lesov – ekologické, envi- • Spoločný rozvoj turistických proronmentálne a funkcie určené veduktov a ponúk, ktoré sú šetrné rejnosti, integrované cezhraničné k životnému prostrediu a rozvoj strategické plány na restoráciu a cezhraničnej infraštruktúry ekozachovávanie zelenej infraštrukturizmu (napr. podpora plánotúry, aktivity na zvyšovanie envivania a výstavby bezpečných a ronmentálneho povedomia, a tak udržiavateľných vodných ciest urďalej); čených pre malé plavidlá a s tým spojenú infraštruktúru ako prístu• Návrh cezhraničných akčných

72


pové a výstupové zariadenia k vodným tokom, parkovanie, priestory určené na nakladanie a vykladanie plavidiel, smerové a bezpečnostné značenia na vodnom toku, atď., a podpora plánovania a výstavby bezpečných a udržiavateľných cezhraničných zelených koridorov a s nimi spojenou infraštruktúrou, ako napríklad fázu predchádzajúcu samotný vývoj, ktorá zahŕňa uskutočniteľnosť a plánovacie štúdiá, dostupné vybavenie príslušných služieb ako parkovisko, toalety, sprchy, čističku bicyklov, prístrešky, informačné centrá, prístupové cesty, mostíky a tak ďalej); • Fond malých projektov podporujúci drobné investície.

• • • • • • • • • • •

•

Hlavné cieľové podporované skupiny: Obyvateľstvo oprávnených regiónov, miestne komunity, podnikatelia, turisti, neziskové organizácie. Tieto činnosti sa nevzťahujú na žiadne špecifické územia.

Záver Externé zdroje finančných prostriedkov poskytované z rôznych operačných programov a fondov Európskej únie sú jedinečnou a neopakovateľnou možnosťou aj pre lesnícke subjekty na verejnoprospešné činnosti a iné neziskové činnosti, na ktoré je už dnes ťažké vyhradiť čiastky z bežného hospodárenia. Lesy, prírodné bohatstvo a kultúrne bohatstvo podobne ako Zem sme nezdedili od našich predkov, ale poTypy prijímateľov žičali sme si ich našich detí. Je preto Verejné inštitúcie; veľmi dôležité, aby sme sa o zverené Súkromné inštitúcie slúžiace ve- dedičstvo patrične starali, obhosporejnému záujmu; darovali ho, chránili a bolo by preto Spoločnosti v štátnom vlastníctve; hriechom ponúkané možnosti neCirkvi; využiť pre zachovanie hodnôt pre Európske zoskupenia územnej budúce generácie. spolupráce; Mimovládne organizácie; Zdroj: www.husk-cbc.eu Program Rozvojové agentúry; cezhraničnej spolupráce Slovenská Obce, vyššie územné celky; republika - Maďarsko 2014-2020 Univerzity a výskumné ústavy; Komory; Organizácie zriadené osobitným zákonom, poskytujúce verejné služby (napr. nadácie, združenia); Malé a stredné podniky.


73

KÖSZÖNET A projekt befejezésekor már nem maradt más hátra csak kifejezni köszönetünket. A vezető partner a LESY SR állami vállalat nevében szeretném megköszönni Ing. Jozef Zatlukal úrnak, az EU projektek osztályvezetőjének, mert az odaadása nélkül, meg se született volna maga az ötlet, és nem sikerült volna a pályázat beadása. Továbbá köszönöm a pályázat íróknak, a szakmai szerzőknek és az aktivitások javaslóinak, Guzsik Alfréd mérnök úrnak és Ing. Ján Nôžkának, de ugyanúgy a Nemzeti Erdészeti Központ – pontosabban az Erdészeti Tanácsadó és Oktatási intézetnek az közreműködését és segítségét. Továbbá szeretném kifejezni köszönetemet az irányító hatóságnak és a program menedzsereknek Budapesten, az első szintű ellenőröknek Egerben, Pozsonyban, a Nyitrai Regionális

Információs Pont munkatársainak a támogatásukért, értékes javaslataiért, amelyek nélkül nem lehetett volna sikeresen megvalósítani a projektet. Az együttműködés nem lett volna sikeres a felelősségteljes partnerek nélkül, ezért köszönet illeti az IPOLY ERDŐ Zrt. és a LESY SR, állami vállalat és a Kriványi igazgatóság vezetőségét a támogatásukért, a projektcsapatok megfelelő munkakörülményei megteremtéséért, a projekt sikeres kivitelezéséért. Nem utolsó sorban szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki bármilyen módon segített a munkálatokban, mert nélkülük nem lehetett volna sikeresen befejezni a projektet. KÖSZÖNÖM a természeti értékek nevében Poľanán és a Börzsönyben is.

Král František projekt menedzser

74


POĎAKOVANIE Na záver realizácie projektu mi neostáva nič iné ako poďakovať. V mene vedúceho partnera, štátneho podniku LESY SR, by som chcel poďakovať Ing. Jozefovi Zatlukalovi, vedúcemu odboru projektov EÚ, lebo bez jeho zanietenosti by sa ani nezrodila myšlienka tohto projektu a nepodarilo by sa projekt podať. Ďalej ďakujem autorom projektu, jednak odborným autorom i garantom navrhovaných aktivít Ing. Alfrédovi Guzsikovi a Ing. Jánovi Nôžkovi, jednak zamestnancom Národného lesníckeho centra – presnejšie Ústavu lesníckeho poradenstva a vzdelávania, za ich sformulovanie do komplexného projektu a pomoc pri implementácii projektu. Následne sa chcem poďakovať riadiacemu orgánu a programovým manažérom v Budapešti, prvostupňovým kontrolným manažérom v Egri a v Bratislave, regionálnemu informačnému bodu v Nitre za ich podporu, usmer-

nenie a cenné rady, bez ktorých by nebolo možné úspešne zvládnuť realizáciu projektu. Partnerstvo by však nefungovalo bez zodpovedných partnerov a preto ďakujeme vedeniu spoločnosti IPOLY ERDŐ Zrt. a Lesy SR, š. p. OZ Kriváň, za podporu a poskytnuté kapacity pre realizáciu, projektovým tímom za zodpovedné plnenie stanovených úloh, projektových aktivít a úspešnú implementáciu projektu. V neposlednom rade chcem poďakovať všetkým, ktorí sa akokoľvek pričinili k vykonaným aktivitám – dodávateľom prác a ich pracovníkom, všetkým zamestnancom partnerov, ktorí sa na projektových prácach podieľali, lebo bez nich by sme nemohli úspešne ukončiť tento projekt. ĎAKUJEM v mene prírodných hodnôt Poľany a Börzsönyu.

Ing. František Král projektový manažér


75

•KÉPTÁR – OBRAZOVÁ PRÍLOHA

1. kép - Poľana – a pályázat megvalósításának helyszíne Szlovákiában 1. obrázok - Územie Poľany – miesto realizácie projektu

2. kép - Takarmány etetők és tárolók a Poľanán 2. obrázok - Kŕmne zariadenia a kryt na Poľane

3. kép - A kutak és vaditatók egyik példája 3. obrázok - Jedna z mnohých studničiek s napájadlom pre zver

4. kép - A fedett sózók egyike 4. obrázok - Rad plodonosných drevín pre zvýšenie úživnosti krajiny

5. kép - A gyümölcsfák sora – a vadeltartó képesség javításáért 5. obrázok - Rad plodonosných drevín pre zvýšenie úživnosti krajiny

6. kép - A 20 információs tábla egyike - a TK BR Poľana természeti értékeiről 6. obrázok - Jedna z 20 informačných tabúľ o prírodných hodnotách CHKO BR Poľana

76



7. kép - Turisztikai berendezés – Esőbeálló a tanösvény mellett 7. obrázok - Turistické zariadenie – altánok popri náučnom chodníku

8. kép - A projekt bemutatása a FeHoVa 2014 nemzetközi kiállításon Budapesten 8. obrázok - Predstavenie projektu na medzinárodnej výstave FeHoVa 2014 v Budapešti

9. kép - Medvelátogatók az egyik pályázati etetőnél, vadmegfigyelő kamerával rögzítve 9. obrázok - Medvedí návštevníci pri jednom z projektových zariadení spozorovaní fotopascou

10. kép - A projektcsapat Poľanán 10. obrázok - Projektový tím na Poľane

11. kép - automata vadetető 11. obrázok - automatické kŕmne zariadenie

12. kép - sózó 12. obrázok - soľníky


77


13. kép - szálastakarmány nagyvadetető 13. obrázok - veľkokapacitné senníky

14. kép - vadközlekedő folyosó 14. obrázok - priechody pre zver

15. kép - vadfigyelő kamera 15. obrázok - pozorovacia kamera fotopasca

16. kép - vizes élőhely 16. obrázok - vodný biotop

17. kép - vadösvény 17. obrázok - chodníky pre zver

18. kép - vadmegfigyelő les 18. obrázok - pozorovacie posedy

78



19. kép - A vadmegfigyelő kamerák által rögzített felvételek 19. obrázok - Snímky zachytené pozorovacími kamerami (fotopascou)







79





28. kép - Megszokott téli kép egy „túltartott”, 130 éves, „természetszerű” bükkösben 28. obrázok - Obvyklý pohľad na 130 r. prirodzenú „predržanú”bučinu

80



29. kép - Mi rejlik a szűz hó alatt a 10 x 10 m-es, frissen bekerített -parcellán 29. obrázok - Čo sa skrýva pod čerstvým snehom v novej oplotenej 10 x10 m parcele

30. kép - Fél év elteltével dús Asperula szőnyegben bükkös újulat jelenik meg, körben a megszokott barna núdum. 30. obrázok - Po polroku zmladenie buka v bujnom koberci marinky voňavej, okolo listnatý opad

31. kép - Két év után jól fejlődő fiatalos elegyes bükkös újulat, körülötte a felújulatlan avarborítás. 31. obrázok - Po dvoch rokoch sa dobre vyvíjajúce bukové zmladenie, okolo opad lístia bez zmladenia

32. kép - Nyolc év után csak a keítés védelmében fejlődik az új erdő, körülötte meg sem jelenik. 32. obrázok - Po ôsmych rokoch sa zmladenie vyvíja len v oplôtku, okolo sa ani neobjavuje.

33. kép - Tizenkét év elteltével elegyes bükkös fejlődik a kerítésben. 33. obrázok - Po dvanástich rokoch sa vyvíja bukové zmladenie aj s prímesami len vo vnútri oplôtku.


81

Vedúci partner/ Vezető partner: LESY Slovenskej republiky, š. p. Námestie SNP 8

Cezhraničný partner/ Külföldi partner: IPOLY ERDŐ Zártkörűen Működő Részvénytársaság

975 66 Banská Bystrica tel.: +421 48 43 44 111 fax: +421 48 43 44 191 e-mail: [email protected]

2661 Balassagyarmat Bajcsy u. 10 tel.: +36 35 300 769, + 36 20 468 7131 fax: + 36 35 301 424 e-mail: [email protected]

Lesy Slovenskej republiky, š. p. Odštepný závod Kriváň 334 Kriváň 962 04 Kriváň

Poštová adresa / Postacím: IPOLY ERDŐ Zrt. Pf.: 34, 2661 Balassagyarmat

Projekt je spolufinancovaný z prostriedkov Európskeho fondu regionálneho rozvoja podporou Európskej únie. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai RegionálisFejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.

„Obsah tohto zborníka referátov nereprezentuje oficiálne stanovisko Európskej únie“. „Jelen előadások kivonatának tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját“.

www.husk-cbc.eu www.hungary-slovakia-cbc.eu 82



Projekt je spolufinancovaný z prostriedkov Európskeho fondu regionálneho rozvoja s podporou Európskej únie. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.

www.husk-cbc.eu • www.hungary-slovakia-cbc.eu

Spoločne za zachovanie prírodných hodnôt na území Poľany a Börzsöny Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén

Recommend Documents