Spanyolország mezőgazdasága Készítette: Zagyi Nándor Geográfus III. évf.
Földrajzi-gazdasági adatok ● ● ● ●
Területe: 504 782 km². Népesség: 40,5 millió fő. Népsűrűség: 80 fő/km². GDP (PPP): 1 362 milliárd $ (2007), Földünk 11. legnagyobb gazdasága (Mexikó és Kanada összevethető).
●
teljesítményével
A gazdasági növekedés üteme: 3,8% (2007).
●
Egy főre eső GDP: 33 700 $ Franciaországéval, Japánéval (vásárlóerő paritáson !!!).
●
●
●
(2007), azonos
A GDP szektorális megoszlása: mg. 3,8%, ipar 29,4%, szolg. 66,8%. Foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágak szerint: mg. 5,3%, ipar 30,1%, szolg. 64,6%. Fenti arányok a fejlett gazdaságokra jellemző értékek, bár az EU átlagánál (GDP: 2%, fogl.: 4,4%) az agrárszektor jelentősége mindkét mutató alapján nagyobb.
Spanyolország éghajlati területei ●
●
●
●
●
●
Óceáni éghajlat a Kantábriai-hg.-től ÉNy-ra (ZöldSpanyolország). Enyhe tél, mérsékelten meleg nyár, egész évben hulló bőséges csapadék (őszi max.), mérsékelt évszakos hőmérsékleti ingadozás: jan. kh.: 7-10 °C, júl. kh.: 19-20 °C, cs.: 1000-1200 mm. Kontinentális éghajlat a Mesetán és az Ebro völgyében. Hideg tél, meleg nyár, jóval alacsonyabb csapadékmennyiség (tavasszal-kora nyáron és ősszel hullik) szélsőségesebb hőmérsékleti különbségek: Madrid jan. kh.: 4,3 °C, júl. kh.: 24,3 °C, de a Mesetán az abszolút hőingás elérheti az 50 °C-ot is. A csapadék a fennsík területén átlagosan 500 mm. Mediterrán éghajlat a Sierra Morenától délre és a keleti tengerpart mentén. Enyhe tél, meleg, forró és száraz nyár, késő ősszel-télen hulló mérsékelt mennyiségű csapadék. Jan. kh.: 10-12 °C, júl. kh.: 25-28 °C, cs.: 300-600 mm. Sevilla Európa legmelegebb városa (jan.: 12,5 °C, aug. 29,7 °C). A mediterrán éghajlat egy rendkívül száraz változata alakult ki Alicante, Murcia, Almería körzetében, a csapadék mennyisége 150-300 mm között változik. Hegyvidéki éghajlat nagy tszfm.-ban. A magasság emelkedésével csökkenő hőmérséklet. Összességében: É-ÉNy-tól D-DK felé haladva csökkenő csapadék és növekvő évi
A mezőgazdasági kultúrák és az éghajlati viszonyok kapcsolata ●
●
●
● ●
●
●
Az éghajlati elemek nagyjából É-D-i irányú változását jól jelzi néhány, jellegzetes növényi kultúra elterjedési területének határa. Délen a mediterrán polikultúra növényei mellett bizonyos trópusi fajok is megteremnek. Új-Kasztíliában eltűnnek a citrusfélék. Ó-Kasztíliában megritkul az olajfaállomány. Az atlanti területeken már a szőlőtermesztés is visszaszorul. A klimatikus körülmények, ill. a termelést szolgáló vízmennyiség természetes vagy mesterséges utánpótlásának módja alapján alapvetően háromféle termőhelyi környezet jött létre: – atlanti típus – campo secano (száraz földek) – campo regadio (öntözött földek)
Galíciában, Asztúriában, Kantábriában és Baszkföldön a bőséges csapadék következtében öntözés nélküli gabonatermesztés (kalászosok, kukorica) és legeltető állattenyésztés (főként tejelő szarvasmarha-tartás) jellemző.
Campo secano ●
●
●
A Kantábriai-hg.-től délre a legnagyobb területen öntözés nélküli, külterjes szárazművelést folytatnak. Egyrészt rövid tenyészidejű, kora nyárra betakarítható gabonaféléket (búza, árpa) és hüvelyeseket, másrészt gyökérzetüket mélyen a talajba eresztő, és a szárazságot így átvészelő fásszárúakat (szőlő, olaj-, mandulaés szentjánoskenyérfa) termesztenek A bizonytalan mértékű csapadék következtében a campo secano területén a betakarítható termésmennyiség évről-évre ingadozó nagyságú.
Campo regadio ●
●
A Mesetán és az Ebro-völgyben a hideg-hűvös téli időjárás miatt az öntözött földekről is csak egy termés takarítható be évente. Legfőbb terményei a különböző gabonafajták, cukorrépa, zöldségfélék és takarmánynövények.
Huerták ●
●
●
Az öntözött földek másik típusát az huerták vagy vegák jelentik. A mediterrán területek (főként Sevilla, Valencia, Murcia és Málaga vidéke) intenzív művelésű, fóliázással kombinált kertgazdaságaiban a télen is enyhe éghajlat következtében kétszer, vagy akár háromszor is beérnek a növények. Főbb terményei a citrusfélék és a kora tavasszal beérő primőrök (zöldségfélék), de a campo secano kultúráit (gabona, olíva, szőlő, napraforgó) is termesztik, melyek itt több termést hoznak A nagyobb hatékonyság a kisbirtokok gazdálkodását is jövedelmezővé teszi.
A Nemzeti Öntözési Terv (Plan Nacional de Regadíos) ●
●
●
A spanyol mezőgazdaság legjelentősebb fejlesztési programja az öntözött területek folyamatos növelését célozza. Az 1930-as évek vége óta a duzzasztóművek, víztározók sora épült fel, és nem csak az öntözött földek területének kiterjesztésében, de az energiatermelésben is nagy eredmények születtek. A zöld szín a jelenleg is öntözött, a piros pedig a fejlesztés, kiépítés alatt álló, a jövőben öntözötté váló földterületeket jelöli.
Az öntözött földek aránya és elhelyezkedése ●
●
●
●
Átlagosan a mezőgazdasági művelés alatt álló területek 15%-át öntözik (37 715 km²). A legkiterjedtebb öntözőhálózattal jelenleg a mediterrán régiók (Valencia, Murcia, Katalónia, Andalúzia), ill. a Kanári-szk. rendelkezik. Legkisebb az öntözött földek aránya a Vizcayai-öböl menti, csapadékosabb tartományokban (Asztúria, Kantábria, Baszkföld). A jövőbeli fejlesztések leginkább az Ebro-völgy (Aragónia) termő-területének pótlólagos vízellátását célozzák.
UAA (h a)
Irri gate d s u rface are a (h a)
Irri gate d su rface are a/UAA (%)
A ndalucía
4798866
973800
20,3
A ragón
2410869
439245
18,2
A sturias
339423
5660
1,7
Balears
221729
20168
9,1
80397
25272
31,4
206921
1357
0,7
Castilla y León
5116182
527832
10,3
Castilla-La Mancha
4712081
514513
10,9
Cataluña
1172402
271446
23,2
820265
349891
42,7
2227941
190935
8,6
Galicia
873832
82324
9,4
Madrid
345081
28108
8,1
Murcia
622725
193907
31,1
Navarra
615949
93651
15,2
País V asco
240206
9650
4
Rioja, La
269969
43774
16,2
25074838
3,771,533
15
Canarias Cantabria
Com. V alenciana Extremadura
Not es: Ut ilised Agricult ural Area (UAA)
Source:
Anuario de Estadística Agroalim entaria (Agrifood St at ist ics Yearbook) 2004.
Hatékonyság és birtokstruktúra ●
●
●
●
A mezőgazdasági termelés intenzitását gyakran szokták a gépesítettség és a műtrágyafelhasználás mértékével jellemezni. Az egyik legbelterjesebb európai agrárgazdasággal, a hollanddal összehasonlítva, mind a munkagépek (E: 73, NL: 170 db/1000 ha szántó), mind a mesterséges tápanyagutánpótlás(E: 161, NL: 369 kg műtrágya/ha szántó) tekintetében jelentős az elmaradása. A birtokok méret szerinti megoszlására a kisgazdaságok túlsúlya jellemző: <4ha 48,2%, 4-16 ha 30,9%, 16-40 ha 13%, 40-100 ha 5,7%, >100 ha 2,2%. Az átlagos birtokméret 22 ha. A földeket nagyrészt rövidebbhosszabb időre szóló bérlet (középbirtokok), ill. bérmunkát igénybe vevő nagybirtokok (latifundiumok) formájában művelik. A kifejezetten kis méretű,
file:///tmp/Pictures/2008-05-04%20próbaképek/próbaképek%20091.JPG
●
A termőföld művelési ágak szerint I. Lágyszárú termények, öntözött Lágyszárú termények, szárazművelés Fásszárú termények, öntözött Szőlő Olíva-ültetvények Gyümölcsös Legelő Rét Lombos erdő Örökzöld (fenyves) erdő Vegyes erdő (fenyves+lombhullató) Egyéb területek
Néhány jellegzetes termőtáj területi eloszlása jól megfigyelhető az ábrán: A Meseta szárazművelésű gabonaföldjei, A Valencia és Ebro-völgy környékének öntözött kertgazdaságai, Andalúzia olíva-ültetvényei, La Mancha szőlői, A magashegységek fenyvesei, Az atlanti partvidék rétjei, A legelők kiterjedt foltjai.
A termőföld művelési ágak szerint II. ●
●
●
●
●
Több mint 25 millió ha-os, az ország felét kitevő, mezőgazdasági hasznosítás alatt álló területének köszönhetően óriási agrárpotenciállal rendelkezik. A nálunk megszokott művelésági felosztással szemben más besorolást alkalmaznak: a növénytermesztéssel hasznosított termőföldeket a lágyszárúak (szántó + kert = 19%) és fásszárúak (gyümölcsös + szőlő = 9,8%) szerint különböztetik meg. Az évente művelés alól kivont földek aránya 8,1%. A rétek és legelők aránya az egyéb területek között található, kevésbé termékeny, főként hegyvidéki, juhés kecsketartással hasznosított részekkel (rough grazing) együtt 20,6%. Az összes erdőterület a fennsíkok sűrű bozótosait (upland thicket) és nyílt területeit (open upland) is beleértve az ország 33,4%-ára terjed ki, bár az utóbbi évek gyakori erdőtüzei arányát némileg csökkentették. Az ipari célra felhasználható zárt erdők aránya: 15,3%. Nagyságát tekintve nem, de gazdasági jelentősége alapján fontos az ipari növénynek is tekinthető eszpartófű termőterülete (0,6%).
LAND-USE DISTRIBUTION BY EXPLOITATION TYPE Area (1000 ha) 2004 Herbaceous crops Fallow and other unoccupied land Ligneous crops
Arable land Natural meadows Pastures
Meadow and pasture Timber forest Open upland Upland thicket
Total forest area Rough grazing Esparto fields Unproductive land Non-agricultural area Rivers and lakes
Other areas
Total geographical area Source: MAPA. Sub-Directorate General of Agrifood Statistics.
9,625.4 4,085.9 4,932.0
18,643.3 1,408.3 4,884.1
6,292.4 7,733.1 4,093.4 5,046.6
16,873.1 4,136.2 328,1 1,440.5 2,204.9 618,4
8,728.0
50,536.8
A növénytermesztés ágazatainak területi arányai 4% 17% Gabona Ipari növ ény ek Takarmány növ ény ek
48%
8%
Zöldségf élék Gy ümölcsös Szőlő Olív a-ültetv ény ek
10%
5%
6%
2%
Egy éb termény ek
Szántóföldi növénytermesztés ●
●
●
●
●
●
A gabonafélék fő termőterülete a szárazművelésű campo secano (Ó- és Új-Kasztília) így terméseredményeikre az évről évre ingadozó csapadékmennyiség erős hatással van. A fő kenyérgabonából, a búzából behozatalra szorul az ország, az átlagosan 6 millió t körüli termés nem elégíti ki a hazai szükségleteket (2000: 7,3 Mt, 2005: 3,8 Mt). A földek termékenységének javítására a búzát vetésforgóban babbal váltogatják. A búzánál jobb eredményeket érnek el az árpa termesztésében: a betakarított mennyiség több év átlagában valamivel több mint 8 millió t. Ugyancsak ingadozó hozamokat produkál: 2000: 11,1 Mt, 2005: 4,4 Mt. A jó évnek számító 2000 és a szűkösen termő 2005 terméseredményei között több mint kétszeresek a különbségek; hasonlóak az arányok a búza esetében is. Az árpatermést tekintve a világ nagy termelői között található: 2000-ben 4., 2005-ben 10. Az elsősorban atlanti klímájú Galíciában elterjedt kukorica sokkal kiegyenlítettebb termésmennyiségekkel jellemezhető, évente 4-5 millió tonnás eredményre számíthatnak. Szintén a csapadékosabb vidékék jellemző növénye a burgonya (2,5-3 Mt). Az Andalúziában és Valenciában termesztett rizs fedezi a hazai szükségletet. Az agrárgazdaság értékes növénye az Ebro-medencében, Granada környékén és Ó-Kasztíliában gyakori cukorrépa, 6-8 millió tonnás hozamaival a világranglista 10-11. helyén áll.
Szőlő A fás kultúrák szerepe kiemelkedő gazdasági jelentőségű a spanyol agrártermelésben. A szőlő és olajbogyó piaci értéke évek óta az 1-3. hely valamelyikén áll, egymással és a sertéshússal váltakozva. A bor- és csemegeszőlő a leghűvösebb atlanti partvidéket és a legszárazabb medenceterületeket kivéve mindenhol előfordul. Az évente megtermelt 5,3-7,3 Mt szőlő mennyiségét tekintve a nemzetközi mezőny élvonalába tartozik, váltakozva a 2-4. helyezett, Franciaországgal és az USA-val, az elsőség egyértelműen Olaszországé. Bortermelésben szintén a világelsők között van. 36 millió hl-es eredményével Franciaország és Olaszország után a harmadik. A kivitelben ugyancsak nagy aránnyal részesedik, a közel 40%-ban exportra kerülő bormennyiséggel a világpiaci részesedése majdnem 10%. A szigetekéivel együtt 67 borvidéke közül legnevezetesebbek Rioja, Navarra, a keleti mediterrán partok termőhelyei (Penedès, Tarragona, Alicante, Valencia), a legnagyobb területű La Mancha (193 ezer ha, 700 ezer hl bor), Valdapeñas és az andalúziai Málaga és Sierras de Málaga, valamint Jerez-XerèsSherry. E legutóbbi borvidék híres terméke a sherry, amely ma már a tokajihoz hasonlóan eredetvédettséget élvez az EU-ban. A kizárólag itt termesztett Palomino szőlőből készült, és sajátos erjesztésű-érlelésű bort a gyártók borpárlattal keverik, amíg a maximum 16%-os
Olíva ●
●
●
●
Spanyolország agrártermékei közül az elsőség mind piaci értékét, mind a mindennapokban betöltött szerepét illetően az olívát illeti meg. A meleg nyarú, enyhe telű dombvidékeken 600-800 m magasságig húzódó, ligetszerű ültetvényeken termesztik. Elterjedési területének északi határát az Ebro-medence jelenti. A termés kb. 80%-a Földünk legnagyobb olívatermesztő vidékéről, Andalúziából – Jaén és Córdoba vidékéről – kerül ki, ezek egyben a legjobb minőségű, legalacsonyabb savtartalmú olajat szolgáltatják. Jelentősebb termőhelyek találhatók még Extremadurában, ÚjKasztíliában és a Földközi-tenger partvidékén, ill. a Baleárokon is. A több mint 2 millió ha-nyi termőterületről évente betakarított, és a gabonához hasonlóan igen ingadozó mennyiségű (2003: 7,6 Mt, 2005: 3,7 Mt), hozzávetőleg 5-6 millió tonnás olívatermés világelsővé teszi Olasz- és Görögország előtt. A terméseredményektől függően 600 ezer és 1 millió tonna közötti mennyiségű olajat sajtolnak ki évente, melynek nagy része a belföldi piacon talál gazdára (konyha,
Paratölgy és eszpartófű ●
●
●
A táplálkozásban a magyarországinál sokkal nagyobb szerepet betöltő szelídgesztenye mellett két másik, sokkal inkább speciális, és ipari felhasználású növény, a paratölgy és az eszpartófű jelentősége kiemelendő: A főként a Portugáliával határos Extremadurában és Cádiz környékén honos paratölgy kérge által szolgáltatott parafa (legjelentősebb termelője egyébként Portugália) az egyik fontos exportcikke Spanyolországnak is. A főként a legszárazabb DK-i Mediterráneumban vadon növő eszpartófű szintén fontos kiviteli cikk, a papírgyártás alapanyagául, és fonott háncseszközök készítésére szolgál.
Öntözött huerták: citrus- és zöldségfélék ●
●
●
●
A déli kertgazdaságok Sevilla és Valencia között húzódó sávjában teremnek az országnak jelentős exportbevételeket biztosító citrusfélék. E gyümölcsfajták legjelentősebb európai termelője. Mandarinfélékből 2 millió t körüli mennyiséget szüretelnek. Ezzel a teljesítménnyel évek óta Kína mögött a 2. helyen áll a világranglistán. A 2,5-3 millió tonnás narancs-, és 0,9-1 millió tonnás citrommennyiség Földünk 5-7. termelőjének rangjára emeli. A vegák másik fontos növénytermesztési ágazata a zöldségkertészet. A rendkívül intenzív módon, sokszor már mesterségesnek tekinthető termelési eljárásokkal előállított, jelentős részben kivitelre szánt termékei közül legnagyobb piaci értéket a paradicsom (4-4,5 Mt, 7-8. hely) és a paprikafélék (1 Mt, 4-5. hely) képviselnek. Paradicsomfesztiválok !! Az andalúziai gyapottermés még a hazai igényeket sem fedezi, világgazdasági szerepe elhanyagolható.
Állattenyésztés I. ●
●
●
Az állattenyésztés az agrárium termelési értékének kisebb hányadát adja. Hozzávetőleg 6,5 milliós szarvasmarha-állományának területi eloszlása egyenlőtlen képet mutat: az abszolút számok nem arányosak az egyes tartományok nagyságával: a legnagyobb szarvasmarha-sűrűség az északi, atlanti területekre jellemző, ahol korszerű, magas termelékenységű tejgazdálkodást folytatnak (Kantábria: 54,8 db/km², Asztúria: 37,6 db/km², Galícia: 33,1 db/km², Baszkföld: 23,2 db/km²). Legritkább az állomány a száraz, zöldtakarmányokban szegény, déli régiókban (Valencia: 3 db/km², Kasztília-La Mancha: 4,6 db/km², Murcia: 4,8 db/km²). Andalúziában jelentős a viadalok céljára történő bikatenyésztés.
DISTRIBUTION OF LIVESTOCK POPULATION BY SPECIES AND AUTONOMOUS COMMUNITY (2005) Autonomous C ommunity Galicia
C attle
Sheep
Goats
Pigs
980,368
329,628
75,807
847,991
Principado de Asturias
398,601
63,983
28,818
29,569
Cantabria
291,339
74,063
17,216
16,712
País Vasco Comunidad Foral de Navarra
168,124
354,445
26,694
31,991
118,335
753,609
9,669
557,879
La Rioja
38,545
198,174
29,657
105,869
Aragón
325,239
3,144,790
49,063
4,508,756
Cataluña
608,979
947,289
90,774
6,314,101
27,02
336,413
11,037
41,223
1,314,596
4,042,187
132,962
3,577,256
64,171
119,761
24,169
45,459
366,268
3,589,594
343,041
1,557,902
69,513
481,747
89,007
1,227,404
54,661
666,162
118,382
2,055,883
826,094
4,545,955
295,689
1,682,492
Andalucía
791,71
3,146,572
1,107,228
2,220,807
Canarias
19,96
114,204
392,740
62,728
6,463,530
22,908,576
2,841,953
24,884,022
Illes Balears Castilla y León Comunidad de Madrid Castilla-La Mancha Comunidad Valenciana Región de Murcia Extremadura
Spain
Állattenyésztés II. ●
●
●
Az állatok számát tekintve a juhállomány (jó minőségű gyagjút adó merinói fajta) a legjelentősebb az országban (22,9 millió db), egész Európában csak Nagy-Britanniáé előzi meg; a közel 3 milliónyi kecskével együtt viszont Spanyolországé a vezető a szerep. A legnagyobb állomány-sűrűséggel a Pireneusok előterében fekvő Navarrában (72,5 db/km²) és Aragóniában (65,9 db/km²), valamint a csapadékban szegény Extremadurában (109,2 db/km²) találkozhatunk. Ez utóbbi régió az állatok abszolút számában is az első (4,5 M db). A juhtartás jellemző formája az ún. transhumance pásztorkodás: télen a síksági, nyáron a megashegyi, friss takarmányt biztosító területekre hajtják az állatokat.
Állattenyésztés III. ●
●
●
●
Közel 25 milliós sertésállományát tekintve szintén a nagy állattartók közé tartozik, ezt a létszámot az Európai Unióban csak Németországé haladja meg. Mind abszolút mennyiségét, mind a területegységre eső állatszámot tekintve a vezető sertéstenyésztő régió Katalónia (6,3 M db, 196,6 db/km²), de jelentős a szomszédos Aragónia állománya is (4,5 M db). Extremadura sertéseit jórészt a paratölgyesekre támaszkodó makkoltatás élteti. A fekete ibériai sertésből készül a híres sonkaféle, a jamon serrano. A DK-i mediterrán vidékeken – Murcia, Valencia – még élő ágazat az eperfák leveleit felhasználó selyemhernyó-tenyésztés.
Halászat ●
●
●
A spanyol konyhában nagy szerepet betöltő halak és egyéb vízi állatok zsákmányolása és tenyésztése hazai és európai uniós viszonylatban jelentősnek számít, de világgazdasági szerepe nem kiemelkedő. Az összes mennyiség 1 millió t körül alakul, amely nagyjából 3/4-1/4 arányban oszlik meg a tengeri halászat és az aquagazdaságok termelése között. Érdekesség, hogy a puhatestűek (polipfélék) többsége a tenyésztő-gazdaságokból kerül ki. A konzervipar az olívaolaj és a halfélék jelentős felhasználója.
HEADLINE FIGURES IN 2005 FOR MARINE FISHERIES AND AQUACULTURE Marine fisheries (catches) Aquaculture Fattening to Group of species commercial Live weight (t) size weight (t) Fish 697,344 57,342 Crustaceans 13,619 154 Molluscs 45,931 164,425 Other 905 Total 757,799 221,921 Source: MAPA. Sub-Directorate General of Agrifood Statistics
Felhasznált irodalom ●
●
●
Probáld Ferenc – Szabó Pál (szerk.): Európa regionális földrajza 2. Társadalomföldrajz. ELTE Eötvös Kiadó, Bp. 2007. http://www.mapa.es/: a spanyol Mezőgazdasági Halászati és Élelmezésügyi Minisztérium (Ministerio de la Agricultura la Pesca y la Alimentación en España) honlapja http://www.fao.org/ : az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezete (Food and Agriculture Organization of the United Nations) honlapjának statisztikai oldalai.
