SPANYOLORSZÁG- BARCELONA

SPANYOLORSZÁG- BARCELONA A Madriddal állandó rivalizálásban álló Barcelona, 1,6 milliós lakosságával Spanyolország második legnagyobb városa, és Katalónia fővárosa. Ezen felül a világ egyik leghíresebb, és legizgalmasabb városa, a legtöbben szerepeltetik az "ide szeretnék eljutni" kívánságlistájukon e katalán várost. Ez azonban, például Rómától, vagy a horvát városoktól eltérően nem ősrégi épületeinek, és több ezer éves történelmének köszönhető, pont ellenkezőleg: Barcelona a modernizmus fővárosa, és a 20. századi avantgarde művészet legbátrabb szárnypróbálgatásainak helyszíne, valamint a modern várostervezés egyik legjobb példája. Számos látnivalóját Gaudi és Luis Doménech i Montaner alkotásai adják. A város modernizmusa nem csak az épületekben látszik: az utcalámpák, az erkélyek, és Barcelona számos más eleme ezt a légkört erősítik.

2009 szeptember 12.-én délután landoltunk a Katalán fővárosban, s kisebb-nagyobb kóválygás után eljutottunk a szállásunkra. Az albérlet ahol laktunk a város szívében található a híres La Rambla nevű sétálóutca mellett. Egy öreghölgynél béreltünk szobát, aki nagyon kedvesen fogadott minket. Mivel a néni csak spanyolul beszél ezért eleinte komoly nehézség volt vele kommunikálni. De később már nem volt probléma, ugyanis elsajátítottunk néhány szót és a néni is elég türelmesen állt hozzá a mi „tudatlanságunkhoz”. Szeptember 14.-én volt az első iskolai napunk az egyetemen. Az iskola az albérlettől 9 megállóra volt metróval és hegyen, így nagyon sokat kellett lépcsőzni mire felértünk. (Legjobb esetben is 77 lépcsőfok – akkor jártunk a suli „kapujánál” ☺ )

Először is egy előadáson vettünk részt amit angolul tartottak nekünk, Erasmusosoknak, és ott találkozhattunk a többi hasonló diákkal. Minden diák kapott egy olyasfajta „indulócsomagot” az iskolakezdésre. A legtöbb országból párban voltak cserediákok. Később végigkísértek minket az iskola egyes részein. Egy óriási létesítményről kell beszélnünk, ugyanis a „Campus Mundet” ahogy nevezték több kart foglal magában. Az első hét azzal telt, hogy megismerkedtünk az iskolával és a várossal. Az egyetemen kaptunk egy kurzuskínálót, így válogathattunk az órák között. Vagyis… Annyira talán mégsem. Ugyanis a legtöbb óra vagy nem indult vagy spanyolul tartották vagy nem ajánlották, mert nehéz. Így nem volt könnyű dolgunk. Átlagosan a cserediákok itt 2-3 kurzust vettek fel. Mi így felvettünk 3-at: Angol 2-t, Testnevelést és Németet.

A KURZUSOKRÓL Llengua Estrangera 2 (anglés): Ez a kurzus- mint ahogy a neve is mutatja- az angol. A kurzus heti háromszor volt, hétfőn 10:30-tól 12:30-ig, illetve kedden és pénteken 10:30-tól 12:00-ig. Nagy reményeket fűztünk hozzá, mert abból indultunk ki, hogy otthon a 2. számjelzéssel ellátott idegen nyelvi órák könnyen teljesíthetők, ha készülünk rájuk. Nagy meglepetésként ért bennünket, mikor rájöttünk, hogy itt a diákok csak műveltségterületen tanulnak nyelvet, és ott elég magas szinten, vagyis az alap elvárás körülbelül a felsőfokú nyelvvizsga szintje, és ez sem feltétlenül biztos, hogy elég a

kurzus teljesítéséhez. A félév során egy kurzuskönyvből folyt a tanulás, ami inkább egy „gyorstalpaló” tanfolyamhoz hasonlított, ugyanis az olvasmánytól kezdve a nyelvtani feladatokig minden házi feladatnak volt feladva, és órán maximum egy gyors leellenőrzés történt. Ugyanez volt a helyzet a nyelvtani gyakorlókönyv feladataival, illetve a „reading-gel”. A reading része a kurzusnak abból állt, hogy a fénymásoló irodából be kellett szereznünk egy angol nyelvű novellákból készült összeállítást, amiből minden megadott órán dolgoztunk fel egyet, olyan formában, hogy egy önkéntes diák elmesélte a történetet. Ezeken kívül foglalkoztunk hivatalos levél írásával is. Ebből két „megmérettetés” volt az óra keretein belül. Ez volt a kurzus legmeglepőbb része, ugyanis bizakodva álltunk hozzá, mondván „Levelet írni mindenki tud!”. Ez igaz is, csak az nem mindegy, hogy hogyan. Mellettünk szóljon, hogy a hivatalos levél írása nem csak nekünk, Erasmusosoknak, hanem a diákok nagy részének is problémát okozott. Mindennek ellenére, hogy kemény és szigorú volt az osztályozás, csak előnyünkre vált, ugyanis rákényszerültünk az angol nyelv választékos használatára. Ezek mellett a diákoknak- köztük nekünk is- egy kb. 20-25 perces, Power Point-os bemutatót kellett megtartani kis csoportokban, egyénileg választott témában. Mi kis hazánkat, Magyarországot és azon belül főleg főiskolánkat mutattuk be spanyol illetve katalán diáktársainknak. Összességében véve nagyon nehéz, de igazán hasznos kurzus volt.

Lllengua alemanya 1: Ez a kurzus a német volt, amire heti kétszer, kedden és pénteken 13:00-tól 15:00-ig jártunk. Ez a tantárgy tényleg kezdőknek szól, tehát a köszönésnél és a bemutatkozásnál kezdtük el tanulni a német nyelvet. Mivel mind a ketten tanultunk már korábban németül, nagy nehézségeket nem okozott a kurzus, de tényleg hasznos volt az ismétlés és egy két új kifejezés elsajátításának céljából. A kurzus egyetlen nehézsége az volt, hogy bár a tanárnő német anyanyelvű, és angolul is jól beszél, természetesen a helyi diákok kedvéért spanyolul tartotta az órát, sokszor az egészet, mert ezen a nyelven beszélgetett a diákokkal Németországról és a német kultúráról. A német tanárnőnk is elég furcsának tartotta, hogy nem tudunk spanyolul, és

igazából nem is értette, hogy miért merészkedtünk ide jönni spanyol tudás nélkül. Minden esetre iskolai kereteken belül ezen az órán tanultunk legtöbbet spanyolul. A kurzus során a tankönyv leckéiből írt dolgozatokból tevődött ki a jegy.

Teoria i práctica dels esports col.lectus: Ez a tantárgy a testnevelés volt, ami nagyon hasonlít a főiskolai testnevelés órákra. Ez a kurzus heti kétszer, hétfőn és csütörtökön 19:30-tól 21:30-ig tartott. Ez volt az egyetlen óra, ahol más Erasmusosokkal is együtt voltunk, bár szomorúan meg kell említeni, hogy nem sokat számított, ugyanis ahogy már korábban (és később) is megtapasztalhattuk, a többi ország Erasmusos diákjai nem nagyon állnak szóba az ember fiával, még ha a közös nyelv az angol is volt, ha nem tud spanyolul. Hogy ez miért van így, arra 3 hónap alatt sem sikerült rájönnünk. ☺ Az óra élvezetes volt, amikor részt tudtunk venni a játékokban, ugyanis nagy gondot jelentett a kurzus nyelve. Eleinte természetesnek vettük, hogy nem értjük meg amit a tanár mond, és szükségünk van rá, hogy valaki lefordítsa nekünk angolra az instrukciókat, de miután már 1,5 hónapja itt voltunk, és mondhatni a spanyol nyelvből már elég sok minden ránk ragadt, de még mindig nem értettünk semmit az órán, jöttünk rá, hogy a testnevelés óra nyelve katalán. A kurzus teljesítésének feltétele az órai részvétel mellett egy 40-45 perces óratartás volt egy szabadon választott labdajáték előkészítésére. Mi a kézilabdát választottuk.

Mindent összefoglalva a nyelvi nehézségek és egyéb hátráltató tényezők ellenére elmondhatjuk, hogy hasznos és élvezetes órákon vehettünk részt a félév során. Azon diákoknak, akik esetleg fontolgatják, hogy Erasmussal Barcelonába jönnek, el kell mondanunk, hogy nem árt egy alap szintű spanyol tudással rendelkezni, mielőtt kiutaznak, egyrészt, hogy legyen mire „építkezni”, másrészt az egyetemen- a Kecskeméti Főiskolával ellentétben- alap elvárásnak számít, hogy az Erasmusosok is tudják az ország nyelvét, ugyanis nem indulnak nagyon olyan kurzusok, ahol spanyol tudás nélkül is meg lehet értetnie magát az embernek. Jó tanács még, hogy ne

számítson senki arra, hogy majd itt eljár nyelvtanfolyamra, és felzárkózik, ugyanis tény, hogy ahogy az iskola weboldalán és a prospektusokban is szerepel, tényleg számos nyelvtanfolyamot indítanak a külföldiek- főleg a diákok számára-, de ezek mind haladó szintnél kezdődnek.

ÉLETÜNK BARCELONÁBAN AZ ISKOLÁN KÍVÜL Mint ahogy korábban említettük, nem nagyon számíthattunk a többi Erasmusos diákra, a szabadidős tevékenységek terén sem. Bár az egyetem egy megbízott szervezője az egyik közösségi portálon rendszeresen közzé tette az Erasmusosoknak szervezett programokat, de ennek többsége sajnos az esti bulikban merült ki, ahol a hangos zene miatt sincs lehetőség az ismerkedésre, beszélgetésre, másrészt pedig minden estére kb. 8-9 bulit szerveztek egyszerre, így az a pár ember, aki rávette magát a kimozdulásra is, értelem szerűen 8-9 felé szóródott. 3 hónapunk alatt nem sok buliba mentünk el, egyrészt a fenti indokok miatt, másrészt pedig azért is, mert még ha egy szórakozóhelyre ingyen is lehet bejutni, a fogyasztásnak elég borsos ára van. Így szabad estéink nagy részét az albérletben töltöttük TV-nézéssel, vagy az idős hölggyel történő beszélgetéssel való próbálkozással. Ezek nagyon hasznosak voltak a spanyol nyelvtudásunk fejlesztésében. Szabadidőnkben eleinte szintén sok időt töltöttünk a lakásunkhoz közel található pubban, ahol a spanyolok nemzeti italát, a sangriát kortyolgattuk. Szabad napjainkon sokat kirándultunk, és felfedeztük a város nevezetességeit. Ezekről lejjebb bővebben írunk. Sajnos csak az utolsó hónapunkban- kis segítséggel-, de találtunk egy Hostel Bar

nevű helyet, ahol az egyik pultos lány magyar, akivel sokat beszélgettünk, és össze is barátkoztunk. Az utolsó 2-3 hétben közös programokat is szerveztünk vele és még 2 magyarral.

La Sagrada Familia / A Szent Család Temploma La Sgarada Familia 2006-ban Spanyolország leglátogatottabb turisztikai látványossága volt - több, mint 2,3 millió turista nézte meg belülről, igaz még mindig építkezés folyik ott. Gaudi élete fő művének tekintette, 40 évet dolgozott rajta. A Sagrada Familia több, mint 100 éve épül (Gaudi 1883-ban kezdte el tervezni), elkészülte után a világ legnagyobb bazilikája lesz. A tervek szerint 2026-ra, Gaudi halálának 100. évfordulójára készül el. Amikor Gaudit a rendkívül hosszú kivitelezésről kérdezték, ő állítólag csak ennyit mondott: "Az ügyfelem nem siet." Mint Gaudi több más alkotása, a Sagrada Familia is a Világörökség része. A

bazilika az organikus építészet mintájának számít, de sorolják a szecesszióhoz, és a kubizmushoz is. Mi egyszer jártunk belül, de kívülről többször is.

La Sagrada Familia

Templom előtt lévő tavacskánál

Güell park Az 1900 és 1914 között épült parkot Antoni Gaudi eredetileg egy "lakóparknak" szánta, azonban a park üzletileg sikertelennek bizonyult olyannyira, hogy senki sem akart itt lakni. Így végül maga Gaudi költözött ide családjával. Az épületek, a sétányok, és a lépcsők, mind-mind egy rendkívül különös fantáziavilághoz hasonlítanak, ezt nehéz leírni, ezt látni kell! (Ezek a képek november elején készületk☺)

Montjuic A Barcelona városközpontjához közel található 213 méter Montjuic (szószerinti fordítása: a zsidók hegye) rengeteg látványosságot kínál, melyek nagy része az 1929es világkiállítás, vagy az 1992-es olimpia alkalmából épült, vagy ezek alkalmával újították fel. Itt látható a Palau Nacional, amely a Katalán Nemzeti Múzeumnak ad helyt. Az olimpiai falut, és az olimpiai stadiont is a Montjuicra építették. A domb legrégebbi nevezetessége a Castell de Montjuic, egy hatalmas, 18. századi erődítmény.

Barcelona Aquarium A Barcelona akváriuma a gyermekek számára (is) nagy élményt nyújt. A Barcelona Aquariumban 35 akvárium található, melyekben 11.000 tengeri állat (összesen 450 különböző faj) él. Az akvárium rendelkezik egy 80 méter hosszú, víz alatti csatornával is.

Tibidabo A Barcelona északnyugati részén lévő, 512 méter magas Tibidabo-hegyről fantasztikus kilátás nyílik a városra. Nevét onnan kapta, hogy a katalán legenda szerint az ördög itt kísértette meg Krisztust, ezt mondta neki: "neked adom", latinul "tibi dabo". A kilátáson kívül az idelátogatókat Barcelona legrégebbi vidámparkja is szórakoztatja. A Tibidabo tetején egy csodálatos katolikus templom, a Temple de Sagrat Cor áll, amely Barcelona nagy részéről látható. Egy futurisztikus kinézetű tvtv-torony, torony a Torre de Collserola is a Tibidabo része. A 288,4 méter magas, a tengerszínt felett 445 méterrel álló tornyot az 1992-es nyári olimpiai játékokra építették. A 135 méter magasságban lévő 10. emelete látogatható, így ez Barcelona legmagasabban lévő kilátópontja, ha összeadjuk, ez azt jelenti, hogy ekkor 580 méterrel vagyunk Barcelona felett! A kilátószint körpanorámát nyújt, tiszta időben akár 70 km-re is ellátni innen.

Camp Nou Nou Camp Nou – stadion. Fc Barcelona hivatalos stadionja. 98.000 néző fér el itt.

Casa Batlló A Passeig

de Gracia 43 alatt található szecessziós ház 1905-1907 között épült Gaudi, és Josep Maria Jujol tervezésében, és szintén a világörökség része. A Barcelona egyik igen előkelő negyedében álló lakóépület eredetileg egy középosztálybeli család számára készült. A Casa Battlóra nézve úgy tűnhet, hogy a tervezők célja nem más volt, minthogy az egyenes vonalakat teljes mértékben mellőzzék. A két híres Gaudi épület, a Casa Batlló, és a Casa Milá a híres barcelonai sugárúton, a Passeig de

Gracián található, amelyről önállóan is érdemes megemlékezni. Ez Barcelona legszebb, és legimpozánsabb sugárútja, a katalán város ChampsElysées-je, vagy Andrássy útja. Az Avenida Diagonaltól a Placa Catalunaig húzódó sugárúton találhatók a legjobb boltok, üzletek, éttermek, és kávéházak - persze mind nagyon drágák. Gaudi két épületén kívül más fantasztikus modernista alkotások is találhatóak itt. A 20. század első felében épült házak lakói Barcelona leggazdagabb polgárai voltak.

Casa Milá Híres nevezetesség Barcelonában, tehát természetesen ismét Gaudi műve, és ugyancsak a Világörökség része. Passeig de Grácia 92. szám alatt lévő lakóház. A Casa Miliá Gaudi utolsó lakóháza, melyet egy gazdag textilgyáros, Roger Segimon de Milá megrendelésére tervezett, és 1905-től 1907-ig épült. Ebben az öt emeletes bérházban valósítja meg Gaudi leginkább a természet és az építészet összeolvasztását - mintha egy lepusztult, barlangos hegyet látnánk. A tetőn lévő kémények pedig a szürrealista szoborművészet előfutárainak számítanak. A Casa Milá gyakorlatilag mindennek az ellenkezője, mint amit szokványos építészetnek ismerünk. Érdekesség, hogy a Casa Milát terv nélkül, csupán vázlatok alapján építették fel.

La Rambla Barcelona fő sétálóutcája a széles és hosszú La Rambla, amelyet csodás platánsor szegélyez. A sétálóutca mindig tele van helyiekkel, és turistákkal. La Rambla sétálóutcán kávézók, butikok, üzletek, trafikok, és piacok találhatók. A sétálókat komédiások, zsonglőrök, és mutatványosok is szórakoztatják. Frankeinsten aki mellékesen magyar ☺

A tengerpart Barcelonában, az időjárásnak köszönhetően, még október közepén aktívan ment a strandszezon. Igaz már nem a turistáktól volt tele a tengerpart hanem az ott élő emberekkel. Szeptemberben mikor kijöttünk még bőven tartott a rövidnadrág és pólós szezon. Olyan 30-35 fokot mértek akkor. Október végén még mi pólóban és farmerban szaladgáltunk, novemberben már-már előfordult hogy pulóvert kellett venni, de az őszi kabát csak december első hetében került elő a szekrényből. Itt a tél elég enyhe, ugyanis minimális hőmérséklet a 10fok. Annál hidegebb itt Barcelonában nem igen van. De hozzá kell tenni, hogy az itteniek már 16-20 fokban szövetkabátban jártak, az egyetemisták is majd megfagytak, tőlünk kérdezgették hogy nem fázunk e. Mi meg csak mosolyogtunk és mondtuk, hogy ez a legtökéletesebb időjárás amit el tudunk képzelni október végén. ☺

Szilágyi Eszter [email protected]

Varsányi Annamária [email protected]