Sorozatszerkeszt5: SzakPeter Otmar

Tanu1m~nyok

a

fe1s50ktat~sba ttirt~n5 bejut~s t~maktir~b51

Sorozatszerkeszt5: SzakPeter Otmar

A mezogazdasagi felv~teli

szakoktatas

tapasztalatair61

Az OKKFT Ts-4/2/4 jelu, f1~ felsooktatas meritesi bazisa, a felveteli eljarasok, a I<epzes szerepe a palyavalasztasban es a munkaba allasban" cimu a1programjanal< kiadvanya Ol
SELSe HAS1NALA1RA! A tanulmanyok a jelzett kutatasi program kereteben keszUltek Alprogramvezeto: Volgyesy Pal

Szerkesztette: Varady Katalin

Az idegen nyelvci osszefugla,16kat l<8szftettek: KarceMa Valent:iroa Kovats Gezane

ISBN "3 404 125 ·6 ISSN 02J8 - 58') X

Felelos kiad6 az Oktataskutat6 Intezet igazgat6ja Terjedelem: 10 A/5 iv Barita: Pajor Gyula Peldanyszam: 400 KeszUlt az Oktataskutat6 Intezet sokszorosft6 Uzemeben Felelos vezeto: Szabo Gyulane Engedelys'zam: 58129/1988 Munkaszam:lol/19BB Felelos szerkeszto: Volgyesy Pal

Az OrszagosKozeptavu Kutatasi Fej1esztesi Terv kereteben 1986-banonal16 kutatasi program indu1t afe1s60ktatas fej1esztesenek szolgalataban. E program segiteni hivatott az 1981. februar 3-i MSZMP KB po1itikai bitottsagi hatarozatban megjelolt ujfeladatok mego1dasat. Megindultak a reformfo1yamatok a koz- esfe1s60ktatasban. Pedag6gusok,egyetemi esf6isko1ai oktat6k, oktatasiranyit6k es -szervez6k e1emeztekazoktatasinevelesi fo1yamat egeszet azert, hogy uj, a megva1tozott igenyeknek megfe1e1o koncepci6kat dolgozzanak ki. A reformeredmenyes vegrehajtasara, a he1yes oktatasiranyitasf dontesek megalapozasara feltetlenGl szGkseg van a tudomanyos igenyu he1yzetfeltar6 es elem-. zo kutat6munkara. A felsooktatas problemait csak az oktatasi rendszer egeszenek tGkreben lehet feltarni. Ezert kapott hangsulyos szerepeta kozoktatas ·es afelsooktatas szerkezeti es tartalmi kapcso16dasanak vizsgalata. A mal felveteli rendszer - mint aza megmeretes, amely dontoafelsofoku tanulmanyokra alkalmasak korenek·kivalasztasara - nagyon sok e1lentmondast tar-· talmaz.. Ezek az ellentmondasok kGlonosen ervenyre .jutnak a mezogazdasagl szakoktatas terUleten, ahol a felvete1i alkalmaval nemcsak a tantargyi felkeszG1tseget, hanem a szakmai ratermettseget es az ertelmisegive valas lehet6seget is merni kell. KotetGnkben.azokat a tanulmanyokat kivanjuk kozreadni, amelyek osszefog1a1jak a mezogazdasagi szakoktatas felveteli poli1:ikajat, koncepci6jat, es a gyakorlati tapasztalatok alapjan kikristalyoso·dott val toztatasi javaslatokat. TeszszGk ezt azzal a hittel, hogy segithetjGk a felvete1i eljaras korszerusiteset celz6 munkakat as ezzel az oktatasi kormanyzatot. A szerkeszto

3

Szab6 Gyula

A MEM ALTAL IRANYITOTT FELSOOKTATAsI INTEZMENYEK FELVETELI POLITIKAJA ES KONCEPCldI A mezogazdasag szocialista atalakitasa 1959-60-ra fejez5dott be, es kialakultak a termeles nagyUzemikeretei. Ebben az idoszakban az orszag az alapveto elelmiszerekbol (pl. kenyergabona, hus) jelentos behozatalra szorult, 'napjainkban mezogazdasagunk az egy fore jut6 gabona-es hustermelesben a vilagranglista elso 3-6 helyezettje ktizott foglal helyet. Azeredmenyek, amelyeket a mezogazdasagunk, illetve elelmiszer-gazQasagunk magaenaktudhat, a ktivetkezetes agrarpolitika,.es az annak megfele15 mCtszakitudomanyos fejlesztes ktivetkezmenyekent johettek letre. Enneka fejlesztesnek kezdetektol fogva resze volt, nemcsak jelsz6kent, a napjainkban is sokat emlegetetthuman tenyezo. A.szakoktatas-politika mindig szerves resze volt -az agrarpolitikanak. A·FtildmivelesUgyl Miniszterium es kesobb a Mezogazdasagi esElelmezesUgyi Miniszterium is. a gazdasagpolitikai dontesekkel szoro's osszhangban· va16sitotta meg az oktatasesa tovabbkepzes feladatait. Az agrar-fels50ktatas vezetoi erzekelve a szocialista nagyUzemek szervezesevelvegbemen5 valtozasok korszakos jelent5seget, megbizast adtak egy tudomanyos igenyu tavlati szakemberszUksegleti terv~kidolgozasara. Ez amunka 1961-re keszUlt el, es igy mintegy tiz even at,a felsofoku technikumok, illetve kesobb afoiskolai karok megjeleneseig tobbe-kevesbe realisan hataroztak meg a termeles szakemberigenyet. Ez a terv azonban az .igenyeknek a nappali tagozatos oktatas kereteben ttirtenD kielegiteset alapozta meg. A kialakult uj nagyUzemi keretek es a tanulas elhatarolott fejlesztesi Uteme hamarabb es nagyobb letszamban igenyeltek az a~rarszakembereket. Ennek megoldasara egyedUli utkent alevelezooktatas meg-

5

szervezese es felfuttatasa kinalkozott, ami egyuttal a mult tarsadalmi igazsagtalansagainak j6vatetelet is szolgalta, megadva a lehet5seget a tanulasra mindazoknak, akiket a feudalkapitalista 'tarsadalmi rend abb6l kirekesztett. Lehet6ve tette a tovabbkepzest a termelesben kitQn6, megfele16 kepzettseggel nem rendelkezettek szamara. Az assznepesseg mez5gazdasagi mQveltsegi szinvonalanak emeleseennel az oktatasi formanal esak negyedrendQ feladatkent je1entkezett. II

II

A levelez6 oktatas "tarsadalmi igazsagtev5',' funkei6ja a mez5gazdasagi fels60ktatasban az ipari es human jellegQkepzessel szemben hosszabb ideig tartott, . epp a mez6gazdasagi nepesseg sz6rtsaga, valamint a parasztsag tudatanak lassUbb forma16dasa eredmenyekeppen. A mez5gazdasagi fels50ktatas tehater~ekenyenes'a~onnal r~agaIt'a sztivetkezeti szektorban bekavetkezett valtozasokra. Mindennel jobban bizonyitja, hogy a nappali tagozatok kapaeitasanak fokozatos novelesilehet6segeivel szemben a levelez50ktatas kapacitasa rugalmasan novelhet5es fontos szerepet jatszott az igenyek gyors kielegiteseben. A gyors alkalmazkodast mindenkeppen el6segitette, hogy ez az oktatasi terUlet egyUtt eit a termelessel, hogy a termeles es az azzal osszefUgg6 oktatas szalai ugyanazon kezben futottak'ossze. A levelez6 oktatas a hatvanas evek elejen keresztfeleves volt. Az oktatas ilyen cirendezese indoKolta a'levelez5k felveteli vizsgainak okt6beri id6pontjat is. Kannyen belathat6, hogy anappali tagozatra jeIentke;z5kkelegy id6ben - a mez5gazdasagi csuesid6k miatt···- azt nem lehetett lebonyolitani ~Az. okt6beriid6pont ~ az 6szi betakaritasi munkakmiatt - sem volt sokkalszerenesesebbmegoldas, de az oktatasi rendben a nappali tagozaton foly6oktatast .figyelembe veve, ezek a felveteli vizsgak esak az 5szi, okt6beri szUnetben voltak lebbnyolithat6k. Sajnos, ez a vizsgaztatasi id6szak amez6gazdasagszamara negativ szelekei6t eredmenyezett., f6kent abban az id5ben, amikor meg munkakari katattsegek nelkUl lehetett jelentkezni afels60ktatasi intezmenyekbe. Leveleza tagozaton a felvettek pontszamanak atlaga 2-3 ponttal maradt e1 a nappaIi tagozatokra felvetteketal. A levelez6 tagozaton belUl hason16 aranyu kUIBnbsegek ad6dtak a mez6gazdasagi es nem mez6gazdasagi munkakorben dolgoz6k kazott az ut6bbiak javara. A mez5gazdasagban dolgoz6 levelezo tagozatra jelentkez5k hatranyara irhat6 az egyeb munkahelyeken dolgoz6kkal szemben az is, hogy a viszonylag katetlenebb mez5gazdasagi munkakorUlmenyek utan az egyetempercre meghatarozott eletritmusabanbatortalanokka valtak (5 ugy gondolom, ez nemesak amez6gazdasagifelsaoktatasra jellemza), kevesen tudtak kBzUIUk azegyetemi es ezen tulmen6en az egyeni tanulas megkovetelte m6don tanulni. 6

mellettindu16k eset~ben azonban pozitiv szelekci6t jelentett~Ha elfogadjuk azt az dllit~st, hogy,a v~rhat6eredm~nyek legbiztosabb becslesialapja az elokepzettseg minosege, akkora jobbelok~pzetts~ggel jelentkezoka nem kielegito felkeszUlesikorUlmenyekellenere is jobb teljesitmenyt nydjthatnak a felveteli vizsgdn. Ezt a felvetest az 1965-ben, illetve 1966-ban lefolytatott vizsg~k eredmenyeinek egybevezetese igazolta. 1966-ban a jelentkezeseknel munkakori korl~toz~sokat vezettUnk be, egyidejuleg csokkentve afelveendok sz~m~t. A mezogazdas~gi munkakor e1oir~s~nak hat~sdra ajelentkezesi arany levelezo tagozatainkon javult. 1966ban megszUntettUk a keresztfelevesoktat~~t, a godolloi es keszthelyi karok a teljesideju levelezo kepzestfelsz~molt~k, egyeb szakmakbanpedig csakminden mdsodik evben indultlevelezo evfolyam. ' Azokt6beri,vizsg~ztat~saz

azonos

A t~vlati szakemberszUksegleti

felt~telek

pontosabb meghat~rozasa, a nappali tagozatok kapacit~s~nak folyamatos es tervszeru novelese egyre inkabb h~tter~ be szoritotta a levelezo tagozat kapacitast novela funkci6j~t. A mezagazdasagban a~szakember-ell~totts~g egyensLilyakb. 1975-tal kezdadoen~llt be, esa felmerUl0 Lij igenyeket mar a nappal! tagozaton torteno kepzessel is biztosithattuk .. 1975-tol a mezogazdas~gi szakon folytathat6tanulm~nyokatmezogazdasa­ gi munkakarhal kat a intezkedesek alevelezo oktat~s hat~rozottabb profilt 01to Lijabb funkci6j~t voltak hivatva al~tamasztani: azoktov~bbkepzeset sZ91g~1!1i, akik a mindennapos termelesben elerteredmenyeikkel bizonyitottak alkalmassagukat es kepessegUket az egyetemi szintu tov~bbkepzesre. Ha valamely kepzesi ~gban indokolt, akkora mezogazdas~gbanfokozottanaz volt amunkahelyes a tanul~si szak azonossag~nak kiv~nalma. B~r az elmondottak ink~bb oktatastortenet! ertekuek, nehany vonatkozasban e kor5zakesemenyei a kesobbi intezkedesek szamara fontos tanuls~gul szolgaltak.

E tortenelmi korszak

sz~mok

eredmenyeit mutatja az 1980-a5 nepszaml~l~skor ragzitett helyzet. 1980-ban a termeloszQvetkezetekben a magasabbvezetai kateg6r1aban dolgoz6 6325fo kozatt - a 885 fos szemelyzeti vezetoi allomanyt leszamitva - 1839 fa rendelkezett egyetemi es 928 fa foiskolai vegzettseggel. fgy a kepesitesi eloirasokat figyelembe veve, akepesites nelkUIi vezet5i ~llomany az asszes magasabb vezeto 49,1%-~t adta. Allami gazdas~­ gokn~l a vezetoi retegben csup~n 28,4%-ot kepviseltek a foiskolaval, egyetemmel nem rendelkezo vezetok. fgy a 5zakember-ellatottsag a termeloszQvetkezetek felso vezetesere jellemzo kozel 50%-'-05 ar~nnyal 5zemben itt 70%-ot meghalad6 merteku. Ezek az aranyok lenyegesen az eltelt idoszakban sem valtoztak. munk~j~nak

7

A kozepvezetoi allomany kepesitesi szinvonalat nemikepp jellemzi, hogy a termeloszovetkezetek II-es (foosztalyvezetoi, foagazatvezetoi szintCn vezetoi kateg6riajaban52%-ot, a III-as egysegvezet6i csoportban dolgoz6kko7ott I4%-ot kepviseltek a feIs6fokd vegzettsega~k. Azallami gazdasagok vezetesszervezetenek foosztalyvezetoi szinta kateg6riajaban 60, a III-as vezetoi csoportban 35%-otkepviseltek a felsafoku vegzetts~ggel rendelkezok. Az erafeszitesek eIIenere akepesiteshez kotott munkakorokben - kUlonosen a termelaszovetkezetek eseteben - meg mindig magas aranyban vannak a kepesitessel nem rendelkez6 vezet6k. Sulyosbitja a gondokat e teren a - kUlonosen a termelaszovetkezetekre jellemza - differencialt szakember-ellatottsag. Az agrar~fels60ktatasi intezmenyeink kibocsatasi letszamainak tervezesekor tudataban kell lennUnk annak, hogy a mezagazdasagi nagyUzemek szakemberszUkseglete csak egyik eleme a nepgazdasag agrarszakember-igenyenek. Ketsegtelen teny ugyan, hogy a palyakezda agrarszakemberek tdlnyom6 tobbsege, 50-70%-a mezagazdasagi nagyUzemben kezdi palyafutasat, de az is ismeretes, hogy a gvakorlati ida ntivekedesevelegyrenagyobb retegek keresnek nagyUzemi gazdalkodason kivUli munkat,kerUlnek a MEM tarca felUgyelete ala tartoz6 agazati hatdsagi iranyitas, kutatas, oktatas~szolgaltatas vagya kereskedelem terUletere. Szamottevo azoknak a szama is, akik az ipari, akereskedelmi, az epitoipari tarcak felUgyelete ala tartoz6munkaltat6knal talaljak meg szamitasukat. A gyakorlatban eltoltott ida hosszahoz ktit6do, egyre erasoda elvandorlassal magyarazhat6, hogy'1980-ban azaktiv agrarszakember-allomanynak csupan . 49,2%-a dolgozott -nepgazdasagi statisztikai osztalyozasi rend szerint a mezagazdasagi es erdagazdalkodasinepgazdasagi 'agban. Mindezekb61 ktivetkezik, hogy a ket terUlet mez6gazdasagi es mas nepgazdasag1 agak szakember-allomanyanak atlageletkora.jelentos mertekben alter egymast61. Mig a mezogazdasagi termeles terUleten - az idOsebb korcsoportok egyre novekvo aranyd vesztesegei kovetkezteben - permanensen fiatalod6 szakemberallomany do~gozik, addig a mezagazdasagon kivUli terUletekazzal, hogya gyakorlottabb, id6sebb szakembergardat vonzzak magukhoz, lenyegesen magasabb atlageletkord agrarszakember-allomannyal rendelkeznek. Nem alaptalan progn6zis, ha kijelentjUk, hogy mas nepgazdasagi agak agr~r­ szakember-igenyenek csokkenesere ajovaben sem szamithatunk. Ezt latszik igazolni az a teny is, hogy azon mezagazdasagi agak rna mar tobb mint 5000 agrarvegzettsega szakemberrel foglalkoztatnak tobbet, mint 1970-ben.

8

FeltUno'igenynovekedes jellemzi a kereskedelmet, a szemelyi es gazdasagi szolgaltatast es az epitoipart. 1970-hez kepest a szemelyi esgazdasagi szolgaltatas terUleten rna mar kozel ket es felszeres,a kereskedelemben ketszeres, az epitoiparban pedig 1,7-szeres az agrarszakember-letszam. Osszehasonlitaskent erdemes megemliteni, hogy sajat nepgazdasagi agunkban ez az igenynovekedes esak masfelszeres erteket mutate Mezogazdasagunk kapesolati rendszeret, mas nepgazdasagi agakhozva16 viszonyat adottnak, de szUksegszerUnek is tekintve, nem tehetUnk ugy, mintha az agazatunkon kivUli terUletek agrarszakember-igenye nem erdekelne bennUnket. E terUletek utanp6tlasi ig,enye annal is inkabb tobb figyelmet igenyel, mi vel beesleseink szerint az ottan! idosebb agrarszakember-aLl.omany - nyugd$jba vonulas miatti - levaltasa mar a kovetkezo tizevben komoly elsziv6 hatast fog gyakorolni a·mezogazdasagra. Nem lehetnek ketsegeink ugyanis afelol, hogy ez.en p6t1asi igeny, ha kozvetetten is, de mindenk,eppen a mezogazdasagbanfog leesap6dni, es jelentkezik majd . . megfelel0 informaei6k hianyaban je1enleg meg szami:tasba semvett - tenyleges hianykent. Az agrartermelesszakemberigenyeben tovabbra is meghataroz6 a mezogazdasag1 nagyUzemek szakemberszUkseglete. A kUlonfele normativ szamitasok eredmenyei me11ett a nagyUzemek beje1entett igenyet tekintjUk aszUkseglet meghataroz6 alapjanak, mivel a teny1egeshiany bemutatasa me1lett ez aszamitas tartalmazza a termeszetes fogyas miatti valtas szakemberszUksegletet is. A mezOgazdasagi nagyUzemekben 1980. evben.10.·S64 mernoki vegzettsegli es 10 277 fa Uzemmernoki vegzettsegCi agrarszakember dolgozott. Agrar-felsodktatasi intezmenyeink tavlati szakember-kiboesatasi . letszama osszessegeben' fedezia mezog.azdasagi nagyUzemekpalyakezdo szakemberek iranti igenyet. A kielegites foka azonban egyes szakmak eseteben ellentmondasokra utal.Altalanos agrarmernokok es agrarkemikusok eseteben az 1990-re sz616, osszevont nagyUzemiszakemberigeny 20-40%-ka1 meghaladja akiboesatasi letszamot. A kikepzett mezogazdasagi gepeszmernokok, kerteszek, allatorvosok BO-100%-at igenylik a nagyUzemek. Tobb evre visszamen6 elhelyezkede~i adataink azonban arra utalnak, hogy az ezen szakmakban vegz6knek esupan 70-75%-akerUl mez6gazdasagi nagyUzemekbe, 25-30%-uk a tarea egyeb terUleten vagy mas nepgazdasagi agakhoztartoz6 munkaltat6knal helyezkedikel, es a kesobbiek saran is szamottevo az elvandorlas. (KUlonosen konvertalhat6 kepzettseggel rendelkeznek a gepeszmernokok.)

9

Mindezek alapjan hatarozottan ra kell iranyitani a figyelmetarra, hogy a t~vlati k~pz~si tervben e15iranyzott kibocs~tasi l~tszam a mezogazdasagi nagyUzemek - altalanos agrarm~rnokok, - agrarkemikusok, - Uzemszervez5 agrarmernokok, - mez5gazdasagi gepeszmernokok, - kerteszmerntikok, - allatorvosok iranti igenyeit nem elegiti ki. A szakemberszUksegleti tervek es kibocsata~i letszam vazolt ellentmondasai j6reszt arra a tulhaladott feltetelezesrevezethet5k vissza, hogy a nepgazdasag nem mez5gazdasagi terUleteinek agrarszakemberek iranti igenye a targyalt id5szakban mers~kI5dik. Ez a feltetelezes - mint --lattuk- ~ nem allja meg a helyet.Agrarszakember-allomanyunk tulzottan-nagy retege vallalmunkat a nagyUzemitermelesen es agazaton kivUli, zomeben szakkepzettsegenek megfele15 es azt ig~ny15 terUleteken. Tavlati demqgrafiai szamaink ismereteben I
hogy bar a kikepzett agrarszakember;.. allomany -acsokkentett beiskolazasi keret mellett is - 1990-ig szinten,ma-.. rad, 2000-igazonban marallomanycsokken~s varhat6. Mivel az agrarszakemberek dont5 tobbseg~t 1950-1980 kozott kepeztUk ki, e15relathat6, hogy az 1970-1g vegz~ttek nagy tomege az ezredfordu16ra nyugdijas' koruva valik. A munkakepeskorb61 kikerU15k p6tlasa viszonta jelenlegik~pzesi keretek kozott nem lehetseges. E valtozasr61 reszletesebben az alabbiak mondhat6k: A mez5gazdasagban dolgOZ8 agrarszakember-allomany koratlaga a hatvanas evekben beindult tomeges szakember~~pzes kovetkezteben viszonylagalacsony. Ezzel magyarazhat6, hogy 1985-ig az itt foglalkoztatottak alig 4%-a vonult csak nyugdijba. A nyugdijasok miatti allomanycsokken~s,... ha a kesobb inaktivva va16 retegek nagysagat vesszUkfigyelembe - meg 1990-ben is I
Az ezen idoszak alatti - mdrbemutatott- m~rs~keltnyugdfjbavonul~si Utem ~s·amunkciba bel~po fiatal felsofoku v~gzettseguek l~tsz~m~nak eredojekent 1990-ig szinten marad az agr~rszakember-ciIIom~ny. Ezt kovetoen azonban a " kilepok letsz~ma jelentosen meghaladja ma~da belepoket. vcizolt tendencia ismereteben nem szorul kUlonosebb bizonyitcisra, hogy az OT altaI eloira~yzott - az ezredfordu16ra varhat6 - mezogazdasagi munkaero-strukturaban szereplo 34 000 fos "feisofoku vegzettsegu· szakember-allomany nem biztosithato.Az agrars~akember-letszamglobalis valtozasan belUl egyes szakmakban eltero iaopontokban jelentkezik az allomany-csokk.enes. tgy a jelenlegi kibocsatasi letszam es struktura tovabbi fenntartasa mellettajovoben jelentoscstikkenes varhat6: A

- az agrarmernokok, - az eroomernokok, - a kerteszmernokok, - az allatorvosok," valamirit -a novenytermeszto es allattenyeszto Uzemmernokok munkakepes.koru "allomanyaban:

Az aktiv munkakepes koruak valtozasanak 8gyenlegei

Vegzettseg

1970-1980

1995-2000

198519901980-1990 -1995 -1985 idotartam alatti valtozasok

"'.M~rnoki:jk

agrarmerniik

allatorvos faipari m~rnok

+ 3.621 + 1.447 + 104 + 1.121 + 240 + 134 + 346

Mernok osszesen:

+

mg.g~peszmernok

erdOmernok kerteszmernok tart6sit6ip.m~rnok

7.013

+ 482 + 370 - 82 + 113 + 172 - 29 + 125 +1.151

11

+

+ +

77 164 107 189 153 97 97

56

+

+ +

275 59 103 278 138 112 70 501

405 26

+ +

100 311 114 108 43 793

Vegzettseg

1970,;.. -:-1980

1985- . 19901980-:"1995 -1985 -1990 idotartam alatti valtozasok

Uzemmernokok novenytermeszto al1attenyeszto mg. gepesz Uzemszervezo kertesz elelmiszeripari tartositoip. fijldmero faipari

+ 2.489 + 1.241 + 2.173 + 912 +1.742 + 1.379 + 412 + 541 + 249

Uzemmernok osszesen:

+ 11.138

+ 2489

Felsofoku vegzettsegu i::isszesen:

+ 17.251

+

+ 82 + 208 + 569 +232 + 358 + 510 + 181 + 180 + 169-

3640

+ + + + +

128 21 ·388 129 226 319 161 83 + + 137 +

- 335 - 180 + + + + + + +

218 73 74 196 134 43 131

1995-2000

- 481 - 287 + + + + +

+

56 6 50 88 99 8 104

1294

+ 354

- -'457

1238

- 147

- 1250

A gondokat sdlyosbitja, hogy a nem mezogazdasagf nepgazdasagiagakban dolgozo agrarszqkemberekkoratlaga lenyegesen.magasabb a mezogazdasagban dolgoz6l<enal. Az itt fellepapotlasi igeny, ha ktizvetetten is, demindenkeppen erinti a mezogazdasagi nagyUzemeket. A gyakorlottabb szakembergarda e1szivasaval kozvetlen hianyt idez elo. Nem keIlokeppen tisztazott napjainkban a gazdasagi szabalyozo rendszer val.. tozasanak a szakembera11dmanyragyakorolthatasa. Feltetelezeseink·szerint a letszamigenyt nemilegcsokkentheti es az a1u1fog1alkoztatas.ellen hat,de alapveto gondot nem okozhat . . Eppen ezert, ha elkerUlni kivanjuk agrarszakember-a110manyunk csokkeneset - az oktatas idoigenyessegemiatt - mar novelnunk ke11ene egyes agrarszal<mak beiskolazasi keretszamat. Ellenkezo esetben tov.abbmelyUlnek regiona1i5 szakemberellatasigondjaink. A tavlati szakemberigeny maradektalan kielegiteset teh~t a szakemberkepzes jelen1egi Uteme es szakmankenti megosz1asa nem biztositja. Fohtosnak tartjuk tav1ati szakemberigenyUnk maradektalan kie1egiteset azert is, mert . a .mezogazdasag ezredfordu1dra e10relathato fejlodeseben a mUszal
vet5 val tozasokat e15idez5 innovaci6s vciltas nem vcirllat6, a tervezett rnunkateremelekenyseg-n~vekedes rna belathat6 egyetlen forrasa pedig a munkaer5 5zakmai szinvonalanak tervezett merteku n~vekedese lesz. Ez napjaink egyik legt~bbet vitatott es a legszelesebb k~rokben is szamontartott kerdese.A mez5gazdasagi szakoktatas tortenelmi es foldrajzi kateg6ria, amely szorosan kapcso16dik a globalis gazdasagi n~vekedes szakaszahoz, a mezogazdasag fej15desehez, valamint a tarsadalmi-politikai fej15deshez. A felveteli rendszernek a tarsadalmi igazsagossagot, a rendelkezesre al16 szellemi er5forrasok gazdasagos felhasznalasat, az oktatasi rendszer optimalis ha.tekonysaganak megalapozasat egyarant szolgalnia kell. A rendszer olyan iranyu m6dositasahoz, hogy a felsorolt kovetelmenyeknek eleget tehessen, nagymerteku tenyfeltar6 munkara van szUkseg. A mez5gazdasagi szakoktatas hatekonysaganak vizsgalata elmelyUlt es szeles k~ru elemz5 munkat kivan. Ehhez kivantam segitseget adni, amikor munkakorbmben, az allamigazgatas lehet5segei kozott - az e szakoktatasi rendszert meghataroz6 k~rnyezetben - a felveteleket befolyasol6 legfontosabb elemeket ;atfog6 es hosszan tart6 vizsgalat ala vettem. Azt elemeztem, hogy a mez5gazdasagi szakoktatasi rendszer az egyetemifelvetelek reven hogyan elegiti ki a termelesnek aszakemberrel szemben tamasztott igenyeit; beleertve ebbe az egyetemi tanulmanyokra va16 felkeszUltseget es a1kalmassagot, ezen keresztUl a palyara vale alkalmassagot is .. A mez5gazdasagi szakoktatas rendszere szoros osszefUggesben all az elelmiszer~gazdasagi termeles, a kozoktatas es a tudomanyos kutatas rendszerevel .. Az egyetemi felveteli vizsgak soran - a vazolt rendszer osszefUggeseit figyelembe veve - azokat kell kivalogatni, akik az optimalis feltetelek mellett a leghatekonyabban kepesek a szakma muvelesehez szUkseges ismeretanyagot elsajatitani. Az egyetemi felveteli. yizsga mind funkci6jaban, mind pedig m6dszereiben alapvet5en kUlonbozik mind a kozoktatasi re~dszerben szerep15 altalanos es kozepiskolai, mind az egyetemi tanulmanyok soran jelentkez5 vizsgakt61. Az egyetemi felveteli vizsga a tovabbtanulasra jelentkezQ szamara "idegen" helyen es kornyezetben, es idegen szemelyek bevonasaval tortenik. Noha a k~zepis­ kola1 tantervek altaI megszabott ismeretanyag elvileg minden felveteli vizsgara jelentkez5nel az egyeni kapacitashoz viszonyitottan azonos szintG kell, hogy 13

legyen, ~e ez csakelvileg van igy, mert a vizsg~z6szem~ly~t6l fUggetlen bi tenyez6k eleve kizarjaka jelentkez6k homogenitasat: ak~z~piskolak

tervi

tipusainak

nagysz~ma

al~b­

efr az ebb6l ered6 tan-

k~vetelmenybeli kUl~nbsegek;

- az egyesiskolak szinvonala k~z~tti a tanarok felkeszUltseget6l fUgg6en

kUl~nbsegek,amelyek

aziskol~kban

meg, osz-'

talyonk~ntisvaltozhatnak;

- a tanu16k szocialis kUl~nbsegei es meg sok·m~s tenyez6, valamint nagy szamban a k~s6bbiek sor~n elemzes ala vett . t~nyez6k. Azokat a tenyez6ketigyekeztemmeghatarozni, amelyek a mez6gazdasagi p~~ lya gyakorlas~hozszUkseges ratermettseg fogalomk~rebetartoznak,abb61·acelb6lf hogyafelvetelivizsg~ztatasm6dszertanat pontosab6anesa t~rsadalom e1var~sainak megfele16bben lehessenkidolgozni. .

.

fels60ktatas rendkivUl kOmplex jellegere, es az 8ztbefolyaso16, egymast61 alapvet6en kUlonboz6 tenyez6kre va16tekihtettel igyekeztem munk~mban a:rendszerszeml~letet ervenyesfteni. A.mez6gazdas~gi

A jelenlegervenyes egyetemi felveteli rendszerr61 sokan, sok helyUtt kifejtetteknezeteiket. A t~bbseg nem vitatja az egyetem ~ltal ve9zett' szelekci6 szUksegesseget. A t~bbsegegyetert a felv~teli vizsga negyesk~vetelmenyevel,amely szerint m~rlegelni kell: -

a tehetseget, a felkeszUltseget, a r~termetts~get es a magatart~st.

8'felkeszUltseg alakultak ki. Ezekk~zUl

vizsg~latanak

es

megallapit~s~nak

egzakt m6dszerei

Napjaink egyik gondja, hogy a r~termettseg elbiralasanak m6dszereiben nan sok e16rehalad~st~rtent. A ratermettseg olyan gyUjt5fogalom, amely a tehetseget -mint" termeszetadta tulajdonsagot . ., .es magatartast - mint a valamire va16 alkalmassag egyil< elemet - is felole1i, de tobb 15, mint azok egyUttveve.

14

Ebb51 ered, hogy a ratermettseg targyalasa nem egyszeru doIog: egyreszt mert az ezzelkapcsolatos allitasokat mind ez ideig'- kiserleti uton- egyertelmuen eskifogastalanul nem igazoltak; masreszt, mert a fogalom tartalma nap .... jaink tudomanyosestechnikai forradalma uj eredmenyeinek hatasara egyrer~vi­ debb id6szakonkent es gyorsabban valtozik. Ratermettsegr6l akkor beszelhetUnk, amikor a szemely es az objektiv palyaadottsagok ~sszhangban vannak egymassal, de az ~sszhang megletere vagy kialakithat6sagara az egyetemi felveteli eljaras saran, de meg tnkabb mar azt mege16zoen kellene fenyt deriteni. Minden hivatas bet~ltesehez megfele16 hivatasszeretettel es erdek16dessel kell rendelkezni. Ezek az oktatas es neveles folyamankialakithat6 tenyez6k. A vizsgabizottsagok'feladata azok kivalogatasa, akikben ezek a tulajdonsagok legjobban kifejleszthet6k. Sokak e16tt ismeretes az a felmeres, amelyet . a Szovjetuni6ban a permi Politechnikai F6iskolara jelentkezettek k~reben vegeztek. Az ada jelentkez6k 10%-a nem tudta, mi az·altala valasztottszak jov6je; nagyobb reszUk nem volt tisztaban azzal, hogy a vegzes utan milyen munkaterUletendolgozhat; a palyaz6knaknem egeszen fele valasztotta meg alapos megfontolasutan szakjat, es mindossze 15,7%keszUlt celtudatosan a valasztott hivatasra. Szamos kUlfoldi cikk es tanulmanya permi adatokat meger5siti. Ilyen jellegu ·hazai felmeresEk nem allnakrendelkezeste. Az egyetemi felvetelekkel munkakoromnelfogva hivatasszeruen foglalkozva arra afeltetelezesre jutottam,hogy a mez6gazdasagi palyakmegvala~ztasaban egy felmeres eseten a permi adatok igazolast nyernenek. Tobb·ezer fellebbezes ... kerel~m elemzese alapjan feltetelezhet6 volt tovabba,hogy a,palya megvalasztasakor a ttibbsegnel erzelmi okok jatszottak dtint6 szerepet. Az erzelmi motivaci6 nagy karokat okozhat, mertaz a jelentkezoben elAomalyosithatjaes teljesen a hatterbe szorithatja az egyeb adottsagok es feltetelek sZUksegesseget. A t~bbseghez tartoznak azok is, akik felUlet~s benyomasok alapjan a palya, de f6kent sajat kepessegeik ismeretenek hianyaban jelentkeznek a mez6gazdasagi palyakra. A ratermettseg temaktirenek vizsgalatara, kozelebbrol a mezogazdasagi palyak valasztasa motivaci6inak felderitesere tiz evvel eze16tt valamennyi jelentkez5vel kerd6ivet t~ltettUnk ki (nev nelkUl), amely osszesen 18 kerdest tartalmazott.

a

15

Az e1s6 10k~rd~s f5k~nt azonosit~si c~lokat szolg~lt, s - a kfiz~piskolaitanulm~nyi eredm~nyeket, - a kfiz~piskola tipus~t, - a kfi~~pisko1asz~khe1y~t, - a jelentkez5 lakhelyet ~s a lak~s viszony~ra vonatkoz6 tudakoz6 tartalmazott.

A motiv~ci6 vizsg~lata szempontj~b6l ~rdek16d~sre A/a 11. szamu k~rd~s, amely igy hangzik: -Milyennek tartja a valasztott p~ly~t? h~rom v~laszlehetas~g: a/ sz~pnek, b/ nah~znek, c/ kOnnyunek.· A k~rd~sre a megfelela Az eredmeny 1800 fa

v~lasz al~huz~s~val

Osszesen:

tart6 kerdesek:

v~laszolni.

v~lasztUkreben:

tartja: neh~znek tartja: kfinnyunek tartja: sz~pnek

kellett

sz~mot

42,7% 19,8% 37,5%. ./

100,0%

S/ A 12. sz~mu kerd~s: - P~lyav~laszt~s~b$n mi volt a dont6? a/ saj~t ~lm~nyei (szUlei munk~ja, epit6t~bor stb.), b/ szUlak betoly~sa, c/ a koz~piskola befoly~sa (oszt~lyf6nok), dl P~lyav~laszt~si Tan~cs vizsgalaton alapu16 javaslata, e/ p~lyav~laszt~si t~jekoztat6, fUzetek, f/ televizi6 szakfilmsorozatai, g/ televizi6 p~lyav~laszt~si ad~sai, h/ egy~b.

16

kerd~seket

A·valaszok a kerdesek sorrendjeben:

al b/

cl dl el f~gl

hi nem valaszolt Osszesen:

71,8% 3,3% 5,9% 0,4% 2,7% 1,9% 9,8% 4 , 2!k0

100,0%

A ket kerdescsoportra adott valaszok . . egy .resze kUlonosebb elemzes es magyarazat nelkUI is sak erdekesseget.tarfel. Egy amerikai felmeres sze~int a palyat valaszt6k kozott a legerosebb hivatastudattal rendelkezok a legnagyobb szamban a neheznek tartott palyakra jelentkeznek. Ezesetbenafeladat nagysaga, a varha.t6 kUzdelem, a gyozni akaras motivalja a palyavalasztast. Asajat felmeresUnk ezen a ponton teljes mertekben megegyezik a permi adatokkal,ahol 15,7% keszUltceltudatosan a palyara,ugyanis nalunk 19,8% tartja neheznek amezogazdasagi palyat. Ez az. egyezesmeg semmit sem bizonyit, ·dee felmeressel parhuzamosan vizsgalat targyava tettUkaz irasbeli vizsgadolgozatokeredmenyeit is. Matematikab61 jeles (5) ·esj6 (4) minositesu dolgozatot osszesen'17,3% irt. Az eredmenyekigy mar egybehangz6k("1ak tekinthetok, ugyanis a mezogazdasagipalyak nehezseg'et a kozepiskolasok kozUI elsosorban azok lathatjak, akik amezogazdasagi termelesben mar reszt vettek, illetveazok, akik igyekeztek ezt a palyat·sokoldaldanmegismerni, akik erreceltudatosankeszUItek. Az adatokazt is jelentik, hogy a je1entkezok mintegyqtodreszenel a11apithat6 meg avalasztott pa1ya kovete1menyei es a je1entkezo felkeszUltsege es varakozasa kozotti egyensd1y. Az egyotodos aranyelgondolkoztat6 es figyelemre me1t6, fo~ent a jelentkezokszamavalosszefUggesben vizsgalva. A mezogazdasagife1sooktatdsi intezmenyekhe~ jelentkezok szdma abszo1dt ertekben csokkeno tendenciat mutat. E csokkenes hatasa· eddig azert nem volt szembetuno, mert a fe1vete1i letszamok isaranyosan csokkentek. A valogatasi arany ugyannem valtazott, de a fel vettek minosege sem javult, evek6ta egy-egy ev kivetelevel azonos szinten mazog. A jelentkezesek csokkenesenek tendenciajakU10n vizsgalatot is szUk~egesse tesz, hiszen a demografiai novekedesselel1entetes folyamatr61 vanszo, esa jelentkezok szamanak novekedese lenne termeszetes. 17

A jelentkezok szama es fell<eszUltsege a mezogazdasagi felsooktatas vonat'koz~saban ma sajnalatosan elmarad azakt61 az elvarasokt61, amelyek biztosftanak a felveteli rendszernegyeskti~ete~menyenekmindenben megfelelo letszam kivala.sztasat es fel vetelet. A kialakult valogatasi arany rna egyre neheziti amegfelelo jelentkezok kivalasztasat, hiszen a ktivetelmenyszint is ntivekszik. A felvetelre jelentkezettek ktiztitt vegzett, karabban.emlitett felmerest egyetemi hallgat6k koreben feltett kerdesekkel ellenoriztem. Az egyetemi hallgat6k szamara feltett, idevag6 kerdes igy hangzott: - Megtalalta-eazelkepzelesenek megfelelo palyat?· Igen - netn valaszlehetoseg. Itt most a Kerteszeti Egyetem 175, es'a Debreceni Agrartudomanyi Egyetem 200 hallgat6janak valaszat ismertetjUk. Az adatok nav nelkUl, a II. felevi vizs'gaidoszak utols6 heteben kerUltek felvetelre: Igen Nem Kerteszeti Egyetem (11,1%) 156 fa 19 fa Debreceni ATE (11,5%) ,177 fa 23 fa A valaszt ad6k kozott az I-IV. evfolyamok hallgat6i egyenlQaranybanszerepel~ nek.Azegyesevfolyamok valaszai,kozott nincsenek emlitesre melt6 ,elteres~k. Ezekaz adatokkozvetve, az intezmenyek nevelohatasat ,is bizpnyitjak, ,de djb61 felhivjak a figyelmet arra, hogyafelveteli,tevekenysegettUkr(jzo adatok az oktatas, folYpmatab61 kiemeltenegyoldalu megiteleshez ,vezethetnek. A mezogazdasagi palyakonva16 helytallas -,mega specializaci6t is iigyelembe veve - inkabb 'az atfog6 tehetsegeket igenyli. Ezt a kovetelmenyt tamasztja a gyakorlati eletet tUkrozo tananyag. A~ agrarmernoki. tan~~manyok sokretuek.Abban egyforma sullyal szerepelnekaitermeszettudomanyi,a mUszaki, okon6mia';tes a vezetesi ismeretek. Nem ismeretes az sem, hogy a "gazda U kifejezes korunkban, uj ertelmezest nyert. "Gazdalkodni" - eredmenyesen- a mez5gaidasagban, ugyi's mint az elelmlszergazdasag egyik agazataban, csak magasabb szintu matematikai alapok birtokaban lehet. De nemcsak az okon6miavalkapcsolatos targyak igenylik a j6 matematil
'

18

Fel kell a figyelmet hivni arra, hogy egyoldaluan all
~pp

a mez6gazdas~gi termeles fejlesztese, tervezesees ir~nyit~sa aza ~~1ya, aho1 az absztrah~1~sra va16 keszsegnek p~rosulnia ke11 azintuitiv gondolkod~srava16 hajlammal. '-,

Egyadott szellemi teljesitmeny letrejottenel meg szamos egyeb tenyezo - igy a kornyezet-hat~sa is kimutathat6.KUls6 kornyezet ~latt itt a csal~di milli.ot'esaz iskol~t egyUttesen ertjUk. A feladatokmegfogalmaz8sakor ez ut6bbit ah~tranyos helyzetb61 indu16k erdekeben messzemen6en figyelembe kel1 venni anelkUl, hogy a kovetelmenyszintbol engednenk.

19

.1

Szekeres Bela

JAVASLATOKAZ EGYETEMI ES FOISKOLAI FELVETELI ELJARASI REND MEGUJITAsARA AZ AGRAR-FELSOOKTATAsBAN Jelen tanulmany abb61 a meggondolasb61 keszUlt, hogy a tartalmaban es·rendszereben is meguju16 felsooktatas, ezen be1Ul az agrar-felsooktatas felveteli rendjenek,-rendszerenek hosszu tavu kialakitasahoz felvazolja, korvonalazza azokat az elvarasokat, amelyeket a jovoben a jobbes igazsagosabb kivalasztas szempontjab61 a MEM Szakoktatasi es Kutatasi Foosztaly fontosnak tart, esezzel segitse azt a munkat, amely a felveteli rendszer megujitasa, megreformalasa teren megindult, kibontakozott. A felveteli eljaras, maga a felveteli rendszer mindig azegyik legneuralgikusabb pontja volt egyetemi-foiskolai oktatasi rendszerUnknek,ami ertheto is, hiszen itt dol el, hogyvalaki bekerUl-e a valasztott intezmenybe, vagy sem, folytathatja-etanulmanyait az elkepzeltpalyan ~vkihagyasnelkUl, vagy esak tobbszori pr6balkozas utan, vagy vegkepp Ie kell mondania eredeti terveirol. A jelenlegi helyzetben abb61 k811 kiindulnunk,hogy felveteli vizsgara 8Z elkovetkezo evekben is szUkseg·lesz, tehatnem az eltorlesen es az ezzeljar6 intezkedeseken,hanem a 1eheto legobjektivabb, legegyszerGbb, ajelolteket ~s hozzatartoz6kat is megnyugtat6, ugyanakkor szakmai szempontb61 is atgondolt, megalapozott, a varhat6 legjobb kivalasztast biztosit6 rendszer kialakitasan kel1 gondolkodnunk. Mindemel1ett meggyozodesUnk, hogy maga az a teny, hogy alapvetoen esak felveteli .utjan ..lehet bekerUlni felsooktatasi intezmenybe, magaban rejti a szubjektiv megiteles as ezzel egyUtt a nem megfelelo kivalasztas veszelyet. Ugyanis a jelentkezQ nem a felsooktatasi intezmeny tanulmanyi kovetelmenyszintjenek megfelel0 (i1J.. nem megfelelo) teljesitese alapjan kerUl elbiralasra - es dol el, hogy alkalmas-e felsofoku tanulmanyokra -, hanem kozepiskolai tanulmanyi eredmenyei es egyszeri vizsgaja alapjan. Ez pedigigen sok"hibalehetoseget" rejt magaban~ Hason16 vizsgan, mint a felveteli, atanu16k sosem vettek reszt, nines gyakorlatuk benne es a tet is nagy, igy sokat szamit az is, kinek milyen a fellepese, ki hogy tud vizsgazni. Tehat - a tanu16 szempontjab61 21

soran az ide~lis mindenk~ppen a felv~teli vizsga n~lkUli bekerUl~s ~s a szigoru kovetelmenyek alapjan a menetkozbeni szelel"talas lenne. Erre azonban - fer5hely, oktat6garda, muszerezettseg stb. hianyaban - belathat6 id5n belUl nem lesz lehet6seg, es a magas fokonkepzett szakemb~rek~eofele16 szintO foglalkoztatasa, a tavlati szakemberigeny sem kivan korlatlan felvetelt, amely eSEtleg a diplomak jelent6s "tultermeleset" eredmenyezne. v~gs6

Marad tehat a felveteli rendszer lehet5legjobba, legigazsagosabba tetele, illetve az a lehet5seg, hogy ahol a jelentkezes nagysaga a megadott keretszamot nem sokkal haladja meg,vagy a ttibbletletszamot az intezmeny elbirja - kiserletkeppen-, pr6baljuk ki afelveteli vizsga nelkUli felvetelt. Azert kiserletkeppen, mert ez esak ugy va16sithat6 meg, ha megfelelO, szigoru ktivetelmenyrendszer is tarsulehhez a megoldashoz, amely biztositja 1 hogy esak a legjobbak maradjanak bentaz egyetemen, faiskolan. Amint felv~telir6l, illetve felveteli vizsgar6lbeszelUnk,azonnal sz6ba kerUl a meritesi bazis kerdese. Ketfele meritesi bazisr6l beszelhetUnk, egy tagabb ertelemben vett, ugynevezett poteneialis meritesi bazisr6l,' melymindazoknak az osszesseg~,akik a felsaoktatasi intezmenyekbe torten5 jelentkezes felt~teleinek megfelelnek (fUggetlenUl att6l, hogy ezeka vizsgaltid5szakban fels6foku tanulmanyokra jelentkeztek-e vagy sem) , valamint az ugynevezett tenyleges meritesi hazisr6l, amely alatt a felvetelre jelentkezok, a vizsgaz6k ko'ret ertjUk. Az Oktataskutat6 Intezet fe;l.mereseibol kiderUl, hogy a .f.elsaoktatasi .intezm~nyekbe tenylegesen jelentkezok tt.'ilnyom6 tabbsege, kazel 90%-a a kazepiskolat nappali tagozaton vegezte. Ez azt jelenti, hogy a vizsgaz6k szamat" a tenyleges , ,merites szamszeru alakulasat alapvetoen a kazepiskolat nappalitagozaton vegzettek szamanak az alakulasa befolyasolja. Hazankban az erettsegit ad6 ket (rna mar harom, ha az ismetbeinditott technikuskepzest is szamitjuk) kazepiskola-tipusb61kUlonbtiz5 aranyban kivan~ nak fels5fokon tovabbtanulni. Altalanossagban mega11apithat6,hogy a fe1veteli vizsgat tettek 2/3-a 'gimnaziumbanerettsegizett. Ez az arany az agraregyetemek nagy reszere is vonatkozik. Nagyobba gimnaziumb61 javak aranyaaz Al1atorvostudomanyi, ' a Kerteszeti- es E1e1miszeripari Egyetemen, va1amif1t a godol15t Agrartudomanyi Egyetemen (mintegy 80-85%). Kisebb ez az arany a debreceni es a keszthelyi ATE-n, a soproni Erdeszeti es Faipari Egyetemen (70-75%), va1amint meg kisebb a f6isko1ai .karokon (50-60%). A szakmai fe1s50ktatdsnak nagy szUksege van a szakiranyu kepzest fo1ytat6 szakkazepisko1akb6l javO, kiva16 I<epessegu 22

tanu16kra, akik.mar va1amennyire megismertek jovend5 szakmajukgyakor1ati olda1at, ·annak minden·szepsegeve1, de nehezsegeve1 egyUtt is, es ~arhat6an inkabb haj1and6k visszaterni szU15he1yUkre, fa1ujukba, hogy tudasukat a mezogazdasagi terme1esben kamatoztassak. A gimnaziumok es szakkozepisko1ak fe1vete1i targyak tekinteteben e1tero szinvona1a miatt, az ese1yegyen1oseg javitasa erdekeben szUletett meg az ugynevezett he1yettesito targyas fe1vete1i rendszer, amelyet - kisebb m6dositasokka1 - tovabbra is sZUk~egesnek tartunk.

A fe1vetelizok tulnyom6 tobbseget agimnazium adja es - bar a gimnaziumban erettsegizetteknek a reszaranyaaz 1971-83. evekben koze1 10%-ka1 csokkent az osszes erettsegizo ktiztitt - ez fe1veti a nemek ktiztitti·arany kerdeset is. Az a1ta1anosan tapaszta1hat6 l e1noiesedes" az agrar-fe1sooktatasban is erezteti hatasat, a je1entkez6k mintegy 20-25%-a no. Teny, hogyaz agrar-fe1sooktatastobbszakterU1eten (mg.gepesz 1 agrarmerntik, a11atorvos stb.) aszakma je11egebfil, nehezsegebo1 ad6d6an nem ce1szerU a nok aranyanak tovabbi eme1kedese, itt afe1vete1i saran azonos pontszam eseten a nok hatranyosabb he1yzetben vannak. A mezogazdasagi terme1esben es mGszaki-techno16giai fe1tete1eiben az ut6bbi ket evtizedben vegbement va1tozasok eredmenyekent mfntegy 19-20%-ka1csokkent amez5gazdasagi nagyUzemekben fogla1koztatottakszama. Ezzel egyUtt je1entkezett a munkaero-strukturaje1entosva1tozasa,nevezetesen a nem fizikaido1goz6k, a ktizep- es fe1s6fokuvegzettsegG szakemberek reszaranyanaka ntivekedese .. Ez a tendencia- figye1embe veve amGszaki-techno16giai fejlodest, a mezogazdasagiterme1es egyremagasabb szintG gepesiteset, bonyo1u1tabbvegyi, bio16giai, biotechno16gi,ai m6dszerek, mego1dasok e1terjedeset, a termeles szolga1ataba a11itasat -csak fokoz6dik az e1ktivetkezo idoszakban es egyre nagyobb igenyt tamaszt magas szinten kepzett szakemberek irant.

AMEM fe1Ugye1ete

a~atartoz6

gazda1kod6 szervek ?zakember-e11atottsaga je1en1eg tisszessegeben megfe1e1oen minositheto. Az agrarszakember-kepzes igen sze1es skal~jalehetoseget nyujt arra, hogy vegzett szakembereink anepgazdas~g mas agaiban, oktatasban, kutatasban~ tarsada1mi, po1itikai szerveknel, testU1etekne1 fejtsek ki tevekenysegUket. Ez azonban azza1 a veszel1yel is jar, hogy sok szakemberUnkeppen a.1egproduktivabb e1etszakaszban, 35~40 evesenhagyja e1 a ktizvetlen terme1oterU1etet. A he1yzetet megrontja, hogy a jtivoben az ezredfordu16ig igen sok nyugdijba menetelre szamithatunk.

23

Az

agr~rtermel~s

szakemberig~ny~ben

meghat~roz6

amez5gazdas~gi

nagyUzemek

A felm~r~sek szerint amezogazdas~gi terme15sz~vetkezetek 1990-ig 61%-kal, az allamigazdas~gok pedig 75%-kal kiv~njak emelni szakernberletsz~mukat az 1980. ~vihez viszonyitva. Ez azt jelenti, hogy az agr~r-felsook­ tatasnak - azUzemi ig~nyek a1apj~n - tdbb agr~rszakembert kell kibocsatania az elkdvetkeza ~vekben. szakemberszUks~gletB.

Az agrar-felsaoktatas felveteli keretszama 1978 6ta 1600f6 nappa1i tagozat~n.Az 1600 fas keretszam szukdsen ugyan, de m~g megfelela.A kikepzett 5zakember~11omany 1990-ig szinten marad, 2000-ig azonbanmar. ~llomanycsdkken~s varhat6. A·felm~resek alapjan egyes agrarszakmak beiskolazasi keretszamat mar 1985~tal ndvelnikellett volna, deerre 1ehetasegUnk nem volt. 1990-t51 azonban ez a noveles elkerUlhetetlen, ellenkezo esetben regionalis szakemberellatasi gondjaink melyUlni fognak. Orvendetes teny, hogy agrar-fels50ktatasi intezmenyeink irant nagy aZ erdeklodes. Az1600 fos nappali keretszamra mintegy 4000 je1entkez5 van, tehat mintegy 2,5-szeres t111je1entkezesselszamolhatunk. Eza letszam a felveteli vizsgak soran gondot is okozott, mivelsok j6 kepessegu, j6 eredmenyt elert je1entkezot nem tudtunk felvenni. A levelezQ kepzes irant is nagyaz erdeklodes, mintegy 800 fa a 250-300helyre.,Sokszor a nappali·tagozatra nehezedo nyomast a 1evelezo tagozatra iranyit~ssal tudtuk megoldani azoknal a fiataloknal, akik m~r 1-2 evesmunkaviszonnyal rendelkeztek. Tdbb elemza munk~ban meg~llapitottak, hogy a mai felveteli szelekci6~ rendszer negativan erinti akozepiskola pedag6giai munkaj~t es ellentmondasosa,n hat a felsaoktatasra, illetve·~ bekerUla ha11gat6kra is. A felveteli sO:r~n ugyan elvi1eg vizsgalat, megmerettetes targy~t kepezi a pa1yazQ erkdlcsi, vi1agnezeti, politikai arculata, palyara val6 alkalmassaga, a szemelyiseg egesze, de teny1egesen a ddntes a1apjau1 szolga16 felveteli vizsgaszinte kizar61ag a je1entkezok szaktargyi teljesitmenyet merlegeli. 'fgy termeszetes, hogy a kdzepisko1ak - KUlonosena vegza evfolyamok - tanul6i kiz~r6lag a felvete1i targyak elsajatitasara koncentralnak. A szaktargyak kore iscsupan 2-3felveteli targyrakor1atoz6dik, es a kozepiskolab61 hozott pontszam zommel a felveteli tantargyak oszta1yzataib61 tevodik ossze. Ennek logikus kovetkezmenye, hogy a tanul6 es a kozepisl<01a is az ertelmisegge valashoz szUkseges altalanos muveltseg kialakitasa helyett lenyegeben a felveteli targyak megtanitasara koncentral. Vegsa sarona kozepiskolak a felvetelivizsgakra, es nema felsofoku tanulmanyokrakeszitenek fel. 2L~

A jelenlegi felveteli rendszerben nemervenyesUlhet maradektalanul sem az altalanos muveltseg, sem a szakmai felkeszUltsegszempontja. Az irasbeliseg, a tesztek t~ls~lya es els6dlegessege ktivetkezteben az eredeti gondolkodas~, tinal16 velemenyalkotasra kepes, tarsadalmi es gyakorlati tapasztalatokkal gazdagabban rendelkez6 tanu16k kevesebb esellyel indulnal<, mint a szorgalmas, un. "mago16s" jeltiltek. A palyaalkalmassag megitelese es a palyairanyitas ktivetelmenye olyan altalanos tarsadalmt es pedag6giai problema, amely j6val t~lmutat a felveteli vizsgaktivetelmenyek kerdesktiren. A felveteli szelekci6nak ezt a hianyossagat kUltintis s~llyal a'fels50ktatasi intezmenyek erzik, bar a ktizoktatasra is kihat. Az elmondottak az egeszfels60ktatasra altalanos ervenyOek, igyaz agrarfelsooktatas sem kivetel ez a16l. A palyaalkalmassag kerdese azonban e teruleten - figyelembe veve a mez6gazdasagi termeles sajatossagait, a gyakorlatiassag iranti igenyt - fokozottan jelentkezik. Ttibbesetben tortentkezdemenyezes valamilyen rendszer kiepitesere, de .egyertelrnuen megnyugtat6 olyan megoldast, ami a felveteli rendszerebe beepitheto - nem talaitak. Belathat6 idon belUl. nem tUdjllk megoldani azt, hogy minden jelentkezotfelvegyUnk, es a tanulmanyi eredmeny alapjan kes6bb szelektaljunk, ezert alapul a jelenlegi 120 pontos felveteli rendszert kell venni.Az elozmenyek esa lehet5segek ismeretebena 120 pontosfelveteli rendszert alapjaban j6nak tartjuk. Kiserletkeppen meg kellene pr6balni a felvetelf vizsga nelkUli, legfeljebb felveteli beszelgetes alapjanttirtenof~lvetelt, es megfelelokovetelmenyrendszert kialakitvaeservenyesitve 1 aszelekci6tazI-II. ~v saran eivegezni a tanulmanyf eredmeny. alapjan. Afelveteli pontszamitasi rendszere markomolyabb valtoztatast igenyel. Itt ttihb variaci6 is elkepzelheto, mint ahogy mar korabban, az MM altai keszitett anyagokban szerepelt is. A dtintes nem ktinnyO, mert a ktizepiskola (ktizepfok~ oktatas), atanul6 es afelsooktat~si intezmenyerdekeit egyarant figyelembe kell venni, vallalva azt a.kovetkezmenyt, hogy.am6dositas a tanitas.Es. a. tanulas egesz rendszereben valtozast hoz. A felvete1i pontszamok hozott pontjaibanaz erettseginek helyet kelLadni, visszaal1itva ezzel az erettsegi regi rangjat. Tudomasu1 ke1l venni, hogy az erettsegizoknek nagy resze ezutan sem fog bekerUlnlfelsooktatasi intezmenybe, azonban az altalanos mOveltseg, az igenyszint-kia1akitas az erettsegivel tobbnyi.re be is fejez5dik es a tovabbiakra ez lesz a meghataroz6. 25

Fit~yelembe

veve azt is) hogy az 8grar-felsooktatasban a gyakorlati szakmai ismeretek irant az atlagosnal naoyobb aff:i.nitasll tanl.l16kat szeretnenk latni,

val1juk, hogy a felveteli vizsganak semmi esetre sern a jovenda szakma ismereteit, illetve annak elsajatitasahoz szUks~ges szakismereteket kell els5sorban n~znie, illetve sz~mon k~rnie, hanem az ~ltalanos mOveltQ~rQ+ 0c ~ S~~kITIA~vagVf in~a'bb' ~ szak~rtelml·5·e·gl· letr·e vala' ratermettseget. Ez utdbbi m~r~se igen n8h~zl de nem lehetetlen.A felvetelin nagyobb hangsdlyt hellene helyezni az elbesz~lget~sre, amely ugyan a szubjektivitas veszelyet mag~ban, de mindenk~ppen a pontokban is erv~nyesiteni kellene. ennel< el1enereazt

\oJ''l...J.~.jc.. f....

" .. J

CJ.

.t:_!~,,\

d..l.,

.

.,~_. ~·t

,.

C"

J

_

Ha a pontoz~50S rendszerbe a palyaalkalmassagat nem illesztjUk be, akkor csak az Bzonos porrt5z~rr~ak kbzbtt eshet err51sz6 egyaltalan, ami pedig nagyon lehet6s8[let ad 8 valogatasra. Ha csak jogsertes eseten lehet fellebbezni, a ponthatdrmeghdzjsn61 tulajdonkeppen a felvettek sz~mates nevsor~t j~b61eldbntbttUk, mert 100 pontos relativ ponthat~r eseten 100 mindenki. t , ,A, livaloj:latast tehat mar a felveteli vi.zsgan 1. pecl.ig f"1om:;zabbelbeszelgeteses a valogataseredmenyea pontsz~mokban jelentkez~se szUkseges. Tovabbi valogatasra az atiranyilik , ez azonban eleg szQk kbrQ ~s nem mentes a ll

vizsga t~rgyai az agrjr-fels50ktatasterUleten megfele16ek: - a m(lszaki jellegi) szakmal< ki vetelevel a bia16gia-kemia (vagymatematika), - a ' jellegG szakmakn~l pedig a matematika-fizika t~s megfele16~ Ezeken v~ltoztatni nines szandekunkban. Az alkalmass8gi viZ5g~k 5th.) meghataroZ8sa a fels50ktat~si int~zm~ny es a szakmai f5haA

t6s~i!J

v~teli

felad8ta,

Az IJgynBvetett helyettesito targyak rendszere kenyszerCiseg, de egyben , szUks~gGzerQs~g is. Az agr~r-fels50ktat~sn~k szUksege van a Ezakiranyd k~pzest folytat6 szakkbz~piskol~kb61 jav6; ~ mez5gazdas~gi termel~s saj~toss~gait m~r jobban isrnero,tobbnyire.falusi, a mezogazdasaggal m~r valamilyen kapesolatban lev6 tehets~ges fiatalokra. A jelenlegi helyzetben sz~mukra a tovabbtanul~st, a szakir~ny6 magasabb szintO k~pzettseg megszerz~senek lehet6seget, a bekerU1~5t a helyettesit6 targyas felveteli rendszer biztositja. Tisztaban vagyunk azzal,'hogy az igy bekerUltek az els6 ~vekben h~tr~nyos helyzetben vannak, ez 8zonban nem behozhatatlan. Ahianyokat a fels60ktatasi intezmenynek kUlon orak, felk~szit~s v~llal~saval kell p6talnia.

26

Celszeru lenne, ha a helyettesit5 targyasfelveteli esal< az erettsegi 8veben, ill~tveaz aztkovet5 evben lenne elfogadatt. A tavabbiakban szakiranyu tovabbtanulas eseten sem celszeru a helyettesit5 targyb61 va16 vizsgat megengedni. Ugyanis a tanu16elfelejti aztis, amit a k~zepiskolaban tanult,illetvea bio16giai-kemiai tudasa es~kken, mivel nem abb61 keszUl, es az alapaz6 targyak..;. kal foglalkoz6els5 evekben a kibukas lehet5sege meg inkabb megna. ' A szakmai ratermettseg merese igen nehez. A szakertelmisegi hivatasra va16

alkalmassagmeresevel egyUtt a felveteli elbeszelgetes reszet kel1 hogykepezze, esha komolyan akarjukvenni es e15nyben reszesiteniazt,akiBrre - a bizotts~g tagjainak megitelese alapjan - alkalmas, akkorezt - mint karabban jeleztem a pontszamitas rendszerebe be kel1 vonni~ Nem veletlen, hogy szakmai ratermettseg helyett jobbnak tartjuk az ertelmisegi, szakertelmisegi hivatas hangsulyoZasat,. hiszen vegUl is nem szaros ertelemben .vett szakismeretet.kell itt·szamon kerni (annak megtanitasa az egyetem feladata), hanem a szakma irantierdekladest, a valasztott szakmaval kapesalatos elkepzeleseket, esetleges elazmenyeket,·· de legalabb ennyire akontaktusteremtakeszseget, bizonyos beszedkeszseget, fellepest, altalanos napi politikai tajekozottsagotstb. Celunkaz,hogy a gazdasagi-tarsadalmi-PQlitikai .vezetes minden sZintjenhelytallni.tud6 szakertelmiseget neveljUnkesne szakbarbarokat. Halaszth.atatlan kerdes az idegenny.elvtudas valamilyen· elismerese mar a felveteli vizsganal.· Evekkel ezelattstkerUlt elernUnl< azt, hagy azonos pontszam esetenaz idegen nyelvet is tud6 (allami k~zep- vagy felsafoku nyelvviz~­ ga-bizonyitvannyal rendelkeza) tanu16 elanyben reszesUlj~n. Ez azonban a sokfeleprefereneia k5zUl esak .azegyik, igy va16di ervenyesUlese igenkerdeses, illetveelegszOktis a lehetosegek merlegelesere. VaI6 igaz,hogy ezzel - figyelembe veve mai helyzetlinket - nem a fizikai szarmazasuak bekerlilesenek aranyat, sot nem is a szakk~zepiskolakb61 jovak bekerUlesi szazalekat noveljUk. Igazsagosnak tattjuk azonban, hogy ilyent~bblettudassal -es feltehet61eg tovabbi tanulasikeszseggel -rendelkez6 tanu16kpontszamban is elismerte15nyt elvezzenek. Meg lehetne, esmeg is kellene fogalmazni, hogy az egyetemi kepzes utan kapott diploma esak egy k~zepfoku allami nyelvvizsga-bizonyitvannyal legyen ervenyes. Ez elvarhat6 minden egyetemet vegz5tal, egyetemi diplomaval rendelkez5t6l. A f5iskalakon, illetve f6isko1ai karokan isolyan szintre kell' a k~vetelmenyt emelni, hogy bizonyos alapvet5 altalanos nyelvtudas, szakszovegolvasasi, forditasi keszseg, ismeret nelkUl ne kerUljon ki fels5foku vegzett27

szakember. De hangsdlyozzuk, hogy kel1 hogy maradjon. s~gQ

anyelvtanit~s

a

kbz~pisko1a

feladata

Ugyanilyen, illetve hasonlo aranyd - pontszamban I
rendszert, csak a plusz pontszamok merteker61 kellene donteni,es nyilvanvala, hogy kiveteles esetekben 120 pont feletti ertek is eloadadhatna. Egyben megntiveln~ a felveteli vizsgan vale szereples jelentoseget, hiszen a jelenlegi 60-60 pontos aranyeltoladna a felvetelin szerezhet6 pontok ja\tara. 2. A 60 pontes rendszerbe kellene beilleszteni az e16bbiekben emlitett plusz pontokat. fgy a maximalis pontszam 120 maradna, azonban azaddigi rendszert at kellene alakitani. A ketv~ltozat ktizUl az elsa kidolgozasa egyszerubbnek es celravezet6bbnek latszik. A preferenciak kerdese - ha helyhiany miatti fellebbezes nem lesz - eg8sten szuk terUleten fog jelentkezni, ami helyes tendencia is, ugyanisszubjektiv iteletekre) elbiralasra ad es adott alkalmat. Mindenekelott felmer-lila fizikai szarmaz8sdak elonyben reszesitesenek kerdese. Ennek a mal gyakorlat szerinti merev szemlelete a jtiv6ben valoszinOleg nem jarhat6 ut. A felveteli rendszerbe vala beepitese azonbanfeltetlen szUkseges es kozvetve jelenleg;is' megvan:

28

- a helyettesito targyas rendszer.elsosorban ezeket a gyerekel<et segiti, -aSZET-~ozgalom r~v~n-barigenkis szamban -lehet5s~g van alegtehets~gesebb szakmunkasok bejutasara, - a FEB-mozgalorn"az ilyen gyerekek felk~szit~s~t vallalja, - a vanalhuzas saran ezt a szempantat ismesszemenokig lehet ~rv~nyesiteni (term~szetesen rugalmasabb keretszam-megallapitas lehet6s~ge eset~n), - az atiranyitasak saran ezt a szempantot is figyelembe vesszUk. A fizikai szarmazasuak aranyatnem szabad rna mar fetisizalni, illetve nem a felv~telivizsga alkalmaval kel1 az e16nyben reszesit~sre ttirekedni, mert ez sok esetben visszatetsz6, hiszen azt hirdetjUk, hogy a tudas, a ratermetts~g a1apjan szelekta1unk. Azonban szigoruan torekedni ke11a kozefokuoktatasnak esa politikai feladatk~nt is vallalt FEB-5ZET-mozgalomnak '. az eselyegyenlotlens~g min~l sikeresebb lekUzdesere a fe1keszites soran. Afelvete1i rendszer mechanizmusa az e16z6ekben v8zo1tak kovetkezm~nye­ k~ppenvarhat6an a kovetkez6 evekben alapvet6 valtozason megy keresztU1. A legl~nyegesebb es mar mais korvona1azott va1tozasok - a nyilvanossagnagyobb,biztositasa, - az eddigi rendszeru fellebbezesmegszUntet~se. A felv~teli bizattsag a jovoben tulajdonkeppen "nevesiti" a felvetteket, ~s dont.aza~iranyitasok(atvete1ek) kerd~s~ben. A fe1veteli bizottsag dontes~vel tulajdonkeppen kialakul afelvettek (135 atiranyitassalfelvettek) listaja. Felvetel a tavabbiakban marcsaka fe11ebbezes saran tortenhet. A fellebbez~si bizottsag(a tervek szerint) csak a jogsertes miatt fel1ebbezokkel fogla1kozik, ezazonban csak igen elenyesz6szamlehet. Ameltanyossag kU10nleges eset, e1biralasa a muve16desi miniszter feladatao Egy szukkorGmeltanyossagmindenkeppen szUksegesa jov6benis. A felveteli szempontjab61 figye1embe veendo kitUntetesekkel rendelkezo szU16k, illetve felveteliz6k szama egyre csokken. Ezt a megkUlonbtiztetest meg I<ellene szUntetni, 135 a meltanyossag keretebe vonni. A I
nagy

- sokakat kirekeszt a

a tov~bbtanu­ 1~5 lehet6s~g~b51. Ezcsak r~szben objektiv szOr5, de tdrekedni kell min~l objektivabb~ t~tel~re~ mert akik itt kiesnek, azoknak nincs lehet5s~gUk bebizonyitani, hogy esetleg jobbak lettek voina bekerUlt t~rsaikn~l~ jelentkez~$ek

A szGr6sre

~z~m~t

fels6oktat~sb61,

van minden rendszernek - vagy a tanulm~­ nyok sor~n, vagym~r a bekerUl~sn~l. A szOr~snek, a kiV~laszt~snak azonbanfokozotta felelfiss~ge akkor, amikor m~r a fels6oktat~siint~zm~nybe va16 bejut~s­ n~lv~logat, ~s Bzt a fele16ss~get v~llalni kell. Ezt viszontcsak~'lehet5 legobjektivabb, legsokoldaldbb elbir~l~ssal lehet megoldani, ahola rendszer tisztas~g~ra, ~rthet5s~g~re, rnindezekkel egyUtt pedig nyitotts~g~ra fokozottan tbrekedni kell. mindenk~ppen szUks~ge

30

Veszeli Tibor

TANULMANY A FELVETELI VIZSGAI
Agrarmernoki diplomaval rendelkez5 szakemberek a nepgazdasag kGlonbozo ffiunkaterUletein tevekenykednek. fgy: termelo esfeldolgoz6 vallalatoknal, 31- la~igazgatasi ~s politikai apparatusokban, szakiranyitasnal, kutat6 es oktat6 intezetekben, az elelmiszer-gazdasag termeloeszkoz- es anyagellatasanal, te~­ kek felvasarlasanal, szolgaltat6 es kereskedelmi egysegeknel, penzugyi es e11enorzesi feladatokat ellat6 szakhivataloknal es intezmenyeknel, termelesi rendszereknEH stb. Valamennyi t~rUletet, amely a diplomas agrarmernokoket foglalkoztatj8~ nehel lenne felsorolni. A fentiekb61 erzekelni lehet, hogy milyen soksz.irHJ az agrarmernoki munka, es ezert a hozza tartoz6 kovetelmenyrendszert 5zelesh:br(jeri Ie kell hatarqlni. A kovetelmenyrendszerek megfogalmazelsa segitheti az egY€Tleketc; tudatos palyavalasztasban es segitheti az ol
Az egesz folyamatrendszerben nagy szerep jut a foglalkQz3siaghoztartozo elmenyeknek. Napjaink nagyUzemi termelese zartabb, mint a lmezogazdasagszocia~ lista atszervezese e15tti mez6gazdasagi termeles volt, folega !f1llBmlJeezOgazdasagi foglalkozasL1ak es a gyermekek elott. Ezert nem jellemzo, hogykozvetlen szakmaielmenyel< valtjals ki a palyavalaszt6 fiatalban a mezogazda;:ag iranti 32

erdel
.'

-

-

'

','

.:.

\'

~-

.,

'. . , ' , - .

' .

33

" ' "

,

:.;

.. ;.

-'.,'

"

,

~

~;:

presztizse alul marad az un. "human ertelmisegi palyak"presztizserteketol, es ebba1 fakad6an a bio16giai, kemiai targyak er5sebben motivalnak a termeszettudomanyi. k81~ok, mint az agrar-fels5ol
Mosonmagyaravarott az egyetemikar hagyomanyaira es tapasztalataira a1apozva szervezzUka beisko1azasi tevekenysegUnket es az ervenybenlev5. szabalyok alapjan hajtjukvegre a felveteli vizsgakat,valamint az agrar-fels50ktatasikutatasokhoz kapcsoladaan kiserleti jelleggel inditottunk felveteli kepessegvizsgalatokat. A beiskolazasimunkank szervezes~t es beiskolaz8si propagandank sat evek ata bevalt madszerekkel vegezzUk. F5bbterU1etei: -

kia1akit~­

a tanszekek bevonasava1 szervezett beisko1azasi korutak, az egyetemUnket es ezen belUl karunkatbemutat6 nyomtatott propagandaanyagok, "Nyi1t napok" szervezese karunkon, a kari FEB-munkan keresztUl ervenyesU15 beisko1azasi tevekenyseg.

Beiskolazasi korutaink alkalmaval minden evben fe1kerestUk azokat a kozepiskolakat, melyekb51varhata tanu16k je1entezesekarunkra. Beiskolazasimunkat cs?k a nappa1i tagozaton folytattunk.

A nappali tagozatra jelentkezettek szamat es szocialis megoszlasataz 1. tab1azat tartalmazza. 1. tab1azat

A nappali tagozatra jelentkezettek szama· ' es SZOC18'1 15 megosz 1asa 1983 1984 0

o

MEGNEVEZES Jelentkezok szama Ebb51: fizikaido1g. gyermeke term.-iranyit6k gyerme~e

egyeb n6k szama kitUntetett szU16k gy. SZET-es

1985

1986

116

110

121

126

40

·42

46

48

10 66 30

14 54 13-

15 60 21

10 68

-

-

-

1 1

-

2

.

2l~

Ebb51 megallapithat6, hogykismertekben, de emelkedett a karra jelentkez5k szama. Ami a jelentkez5k megyenkenti megosztlasat illeti, Gy5r-Sopron megye megkUlonboztetett jelent6segu meritesu bazis, ezt kaveti Komarom, Vas es Veszprem megye. Ebb51 Gy6r-Sopron 50% korUli aranyban szerepel, az emlitett harom megye egyUttesen nem kepvisel ilyen aranyt, Pest, Csongrad, Tolna es Baranya megyekbo1 evtizedes hagyomanyai vannak a jelentkezesnek egyetemi karunkra. ·A tobbi megye beiskolaz8sunkban elhanyagolhat6 szerepet jatszik. 35

Propagandaanyagainl
Karunkon afeiveteli vizsgakes a hozza kapcsol6d6

eljar~sok minden~vben

a torvenyese15irasoknak megfeleloen, zavartalanul folynak. A nappali tagozat

felveteli adataita 2. tablazat tartalmazza. Ebb51 lathato,hogy felveteli keretszamaink evek cta stabilak, amelyeket altalaban sajat felvetelizo allomanyunkb61 toltottUnk be. 2. tablazat 'l"lt Nappa I'1 t agoza t as Je ek f e1ve"tel'1 adat 81' 0 "

"c

MEGNEVEZES .

felveteli keretstam Fel1ebbezesi keret i:lozoevben felvettek Egyenesbe felvettek E15felvetelt nyertek" Relativ ponthatar

1983

1984

1985

1986

56 4 38 18 43 84

60 4 43 17 47

61 3 47 15 46 94

60 4 46 18 41

90,5

"c,"

95

'Anappalitagozaton a felveteli vizsga atlageredmanye az alabbiak voltak az 1986. e'iben: 47,38 - kozepiskoIab61 hozott pontat1ag 42,83 - felvetelin kapott pontatlag 89,23 ·-elert tisszpontatlag 8,60 - bio16giai irasbeli pontatlaga 7,37 - kemiai ir~sbeli ~ont~tlaga 13,54 - bio16giai sz6beli pont~tlaga 36

- kemiai szobeli pontatlaga ~ matematikai irasbelipontatlaga - matematikai sz6beli pontatlaga - cHlattartas-technologiai irasbeli - allattartas-technologiai sz6beli - allatbetegsegek irasbeli pontatlaga - allatbetegsegek szobeli pontatlaga

13,10 [1-,88

10,00 11,85 1L~ , 33 9,73

13,42

Az irasbeli vizsgak pontatlagai - tantargyankent eltero merekben - emelkedtek az elozo evekhez kepest. Kiemelkedoen magasak voitak az dn. szaktargyak irasbeli vizsgainak pontatlagai. Megitelesem szerintazonban azok·az eredmenyek, melyeket szakkozepiskolasok dn. szakmai targyakb6l ertek el, nem segitik kellokeppen az elso evek alapoz6 targyainak eredmenyes elsajatitasat, sot fokozzak az amdgyis hatranyos helyzetbol indu16 szakkozepiskolat vegzettek konfliktusait. Karunk folyamatosan reszt vallalt az agrar-felsooktatasi kutatasokban,es ennek reszekent erdeklodesvizsgalatokatvegeztUnk, munkakoti orientaci6hoz szemelyisegvizsgalatokat szerveztUnk, valamint 1981.es 1982. evbenkiserletkeppen felvetelizoknel kepessegeket vizsgaltunk. A felveteli kepessegvizsgalatokata mellekelt agrarmernoki palyaprofil alapjan a Gyor-Sopron megyei Palyavalasztasi Tanacsad6 Intezet pszicho16gusai terveztek meg, es avizsgalatokat is 6kfolytattak Ie: Az alkalmazott vizsgalatok: Koch -fa teszt Alkaimazasa a szemelyiseg kUlonbozodimenzi6inak erzekelese es az anamnesztikus es exp1oraci6s adatok ertelmezese vegett tortent. Disztributivfigyelemvizsgalas A figyelemnek mint psziches alapfunkci6nak termeszetet kivanta meghatarozni. Revesz-Nagy figyelemvizsga16 A gyotsasagi teszt segitsegevel a vizsgalt szemely tart6s munkaban va16 helytallasat, monot6niatureset vizsgaltuk.

(DET) Oifferencialt erdeklodest vizsga16 ffi6dszer Az egyeni erdeklodes kUlonbtizo faktoraira jeIlemzo kifejezesi szintet vizsgaltuk, hogy a teljesft6kepessegek tendenciaerosseget, ezen keresztUl az egyeni aktivitas erossegenek befolyasolhat6sag~t feitarjuk.

37

Ir18 - Csirszl
LUscher-:.teszt

A vizsg~lt·

affektiv diszpozici6ir61 ~s azok szerkezet~r61 adott kapet. EzenkivUl a torekvesi es alkalmazl
19S1-ben 33, 1982-ben 27, mar felvetelt nyert hal1gat6t vizsgaltunk meg) ·akiknel folyamatos utankovetest vegeztUnk. Vizsgalataink celkituz8se az volt) hogy a kfserletbe bevont hallgat6k kepzesi id5ben 8S az azt koveto e1somunkaevek~en milyen szakmai teljesitmenyeket nyujtanak, es azak mennyire korrelalnak a vizsgalat megallapitasaival. Pozitiv eredmenyek eseten ki ke1l do1goznunk a kepessegvizsgalatok csatlakozasat felv~teli rendszerUkhoz. E c81kituzeseink megegyeznek az MSZMP KB 1981. februari hatarazatava1. AdatgyujtesUnk kiterjed a kiserletbe vont szemelyek tanu1manyi eredmenyeire, a tantargyi es Uzemi gyakorlaton tanusitott magatartasukra es az Uzemi bei1leszkedesUkre. A kepessegvizsgalatok elv~gzesen~l a legnagyobb korlatat a vizsgalatok idejenek kituzese adta. A celszeruseg azt I
beszamithat6 vagy szamba veheto .a felveteli donteseknel. Ennel< a legnagyobb al
39

A laborat6riumi hatteret azert tartom elsodlegesnel<, mert ez biztosithatja a m~sik kdt felt~tel megva16sul~sat. Valamennyi egyetemn~l ~s ~nal16 f6iskol~n~1 Istre ke11 hozni a munka- as vezet~studornanyi laborat6riumokat. A laborat6riumol< a munl
a jelenlegi rendszer "rutinelemei" is kiszur6dnenek, hisz a I<:epessegvizsgalatok megszUntethetneka felveteli vizsgak kampanyjelleget, es ezzel a racionalis elemei eros~dhetnenek. A felveteli id5szak n~vekedese uj m6don kivanna meg az oktat6k reszvetelet a felvetelimunk~ban, es felvetne az intezmenyi felveteli d~ntesek teljes ~n­ ~116saganak igenyet. A miniszteriumoknak olyan rendelkezeseket kell hozniuk, amelyek nemcsal< javasoljak, Ilanem elrendelik a kepessegvizsgalatok beiktatasat a felsool
41

:tvlelleklet Az okleveles agrarirernoki tevel<enyseg jellemz6i. CJ,alyaprofi.l) A mez6gazdasagi terrneles a t81'me16hely sajatossagaib61 fakad6an tabt1i.ranyu szakerclek16dest Cpl. bj.o16giCli) mus?,aki, keresl<edelmi, vezet6i stb.) es fizip16gia.i all
Nem szorul ezel< utan boveb9 megokolasra, hog~ aiagrarmernok Ilivatasat csak akkor tudja te1jesen betalteni, ha az ehhez szUkseges fizio16g1ai a1kaltnassaggal, az ismeretek elsajatitasanak kepessegevel es a palya gyal<;orlasahoz szUkseges szeme1yisegjegYekkel rendelkezik. ' Testi, erzekszervi.es

egeszs~giallapot

Azagrarmerntiki palya mozoalmas eletvit~lt igenyel, ezert szervi betegsegel
adotts~gok

Egy adottgazdasagi egyseg eredmertyesiranyitasanak feltetele az ~tgondolt, tudatos vezetesi as szerv~zes! tevekenyseg, melynek alapja n rendszerezett, logikus szellemi munka. 'Ezert a perspektivikus gondolkodas, az analiza16 es szintetizal6 kepesseg elengedftetetlen kovetelmeny. A tervez6i munkafeladatol
gyakorlati megva16su1asig k811 elvinni, ellllez feltetlenUl szLiI<seoes korlati intellektus meglete.

3

"gya_

ll

A vezet6mernoki munka!loz j6 emlekez6kepessegre van ,szUkseg, melynel< e150sorban a tart6ssaga es pontossaga lenyeges. 'Az agrarmernol
8zonhan az inditeknak mi ndlg j6 celt Cpl. gazdasagi eredmeny) kel1 szolgalni, es a kockazatnak aranyosnak kell lennie a varhat6 eredmennyel. A mez5gazdasagi szakembert avaltoz6 termeszeti k~rUlm~nyek is kenyszeritika " kockazatvallalasra. Az akarati tUlajdonsagok kfizUl alapvet5 az ~nal16s~g kepessege, mivel a diploma megszerzese utan r~vid idon belUl altalaban vezet6 beosztast kapnak az agrarmern~k~k. Szorosan hozzatartozik a munka . vegrehajtasahoz, hogy meggondoltan hatarozott legyen a szakember. Mint munkat vdgz5 emberi k~z~ssegeket iranyit6 vezetonek, szUkseges, hogy legyen kitartasa . a feladatok megoldasahoz, de legyen kepessege ahhoz is, hogymagclt felUlbiralja (onkontroll), es masok problemait is fel tudja ismerni. legyen megert5 es tUrelmes (onuralom), a munkatarsakbizzanak benne. Alapveto, hogynyilt, oszint~ es emberseges legyen. A mernokvezet5vel szembeni lenyeges kovetelmeny az ujit6kepesseg (innovaci6)meglete. A mezogazdasagi termelesi folyamatok fUggvenyei a termeszeti tenyezoknek as az e15 szervezetek viselkedesenek,melyeket sablonokba szoritani nem lehet, ezert az eredmenyes gazdalkodashoz a folyamatos es le1emenyes, ujat kereso, all
.......-

I

.-" :~"';...._ ..4_•• 't"~::"

.

.,1

Nagy jelentosege van azagrarmernoki palysn a felelossegtudatnak. Szamtalan ........ :. azan dtinteseinek sora - akarl"mindennapi munkak idejen, akar ·nagy volumenu fejlesztest tervekben -, amelyek kihatnak a munkat vegzo emberre es a gazdalkodas eredmenyessegere. A felelossegtudat tobb ~sszefUggest tetelez fel, mert egyuttal ktitelesseg is, melyhez hozzatartozik, hogy az egyeni er;.. dekeket szolga16 cselekveseket es szokasokat ktizvetlenUI a szocialista tarsadalmi ~rdekekhez ke11 hozzarendelni.A gazdalkodas gyakorlataban a vezeto szakembernek felelni kel1 a vegrehajtasra nekiadott tisszes feladatok teljesiteseert is, tehat nemcsak azokert,amelyekben sajat maga donttitt. .'

SzUkseges, hogy az agrarmernok tevekenysegeben megtalalja a munka tiromet. Ez szUksegesazert is. mert ma meg sok munkahelyen a merntiki munka feltetelrendszeret nem tudjak mindig biztositani. A hivatasszeretet, a j6 er.... zelmi beilleszkedes a munkaba, megktinnyitheti az atmeneti neh~zsegeken val6 tuljutast. Az agrarmerntiki munka jellemz5je, hogy emberi kozossegekben zajlik, es a munka eredmenyesseget e16segiti a megfelelo szocialis erzekenyseg. Elengedhetetlen kovetelme.ny ezert az agrarmernoki munkahoz a sZQciabilitas. l~5

A terme16Uzemekbena kUlonbozo munkakorokben dolgoz6k kepzettsegi szintje nagyon eltern. Azonban a termelesi cel erdel<eben el kell erni, hogy tevekenysegUk azonosuljon a kituzott cellal. Ehhez a szociahilitas mellett szUksege van az agrarmernoknek a megfele15 motiva16 kepessegekre is. A sokfele munkaszituaci6 megkoveteli afokozott munkaerkolcs igenyet, mivel peldat kell mutatni az agrarmernokoknel<, es ·masokat is erre nevelni. Mint vezet6t51, aki alland6 "reflektorfenyben tl dolgozik esel, megkiva,:",and6 a normalis erkolcsi erzek, amely nemcsak tarsadalmi kovetelmeny, hanem az egyeni tekintely alapja is. I
46

Szeles

Gyula~

KOVETELMENYEK A FELVETELI VIZSGAKRA JELENTKEZ6KKEL SZEMBEN Az allati termekek eloallitasaval foglalkozQ mezogazdasagi szakemberek kep-' zeseben kiemelt jelentoseget kell kapnia egyfelol a gyakorlati ismeretekre epUlo bizonyos keszseg fokaig elsajatitott tananyagnak, masresztpedig az elm~leti i5meretekhez kapcso16d6felkeszUltsegbeli es tehetsegbeli adottsagoknak. Mindezek egyUttes jelenlete teszi alkalmassa szakmai munkajanak eredmenyes'ellatasara. Ebbol kovetkezik, hogy az egyetemi, foiskolai felvetelek merc~jeben meg kell jelenni a kovetkezoknek: - felkeszUltseg, - tehetseg, - ratermettseg, -.magatartas. A felkeszUltseg szukebb ertelemben olyan ertelmi allapotot jelent, amely - ismereti es kepessegbeli5sszetevok alapjan - elegseges felt~tele adott felv~­ teli feladat teljesit~senek. A tehetseg az Jtlagosnalnagyobb teljesitmenytmegva16sit6 kepesseg, illetve

kepessegstrukt~ra.

A ratermettseg egy bizonyos palyara va16alkalmassaghoz szUksegesaltalanos es sajatos tulajdonsagok osszessege. Ennek megallapitasa kUlonosen nehez, mert az egyes palyakra va16 ratermetts~g rendkivUl osszetett es palyankent valtoz6. Amagatarta~

olyan cselekvessorozat, ami kifejezi az emberek masokhoz vale viszonyat is, amelynek nemcsak targyi, hanem meghatarozott tarsadalmi tartalma is van. Az e16z6ekben felsorolt kovetelmeny kozUl szakmai espolitikai szempontbol is ez a legfontosabb, ugyanis ennek segitse-gevel itelheto meg leginkabb a munkara vaIn alkalmassag, sot a jovobeni bevalas is. Az elozoel
A felveteli. vizsgal< I
A 5zakktizepiskolaban

sulyos ellentmondast takaI'. Azak a 5zakktizepiskolai tanul6k ugyanis, akik tanulmanyaikat atlagon felU1~ eredmennyel vegeztek el, es magatartasuk, kUlonosen a gyakorlati munkahoz va16 viszonylJk kifogastalan volt, szinte bizonyosra veheto, hogy a bevezetoben megjelolt negy ktivetelmenyktizUl legalabb kettonek, a ratermettsagnek as a magatartasnak jtivendobeli palyajukonmegfelelnek. De az illeto szakmarautal6 tehetseg is jobban lemarheto a szakktizepiskolat vagzetteknel, elsosorban az ed~ diginel reszletesebbes al~posabb iskolai jellemzes alapjan. Agimnaziumban erettsegizetteknel ugyanis a jellemzes - erthetoen -csak az emberi tUlajdonsago~v magatartas, alakulasara ter-het ki. v~gzettekhatterbeszorulasa

Ma 8:4" mar egyaltalan nem vitathat6, hogy a paly·aalkalmassag vizsgalata minden 5zakmanal fontos ktivetelmany. 8gy veljUkazonban,hogy a mezogazdasagi termelo agazatoknal - I
arendeletekben szab~lyo~ott felv6teli vizsg~k mellettk~pess~g- ~ssze­ melyisegvizsgalatot is. Ezeknek a szakmai erdel
A szakmai~rdeklodesi teszt konkret osszeallitasa saran az a feladat kerUlt ktir~onalazasra, hogy a kerdeseket mezogazdasagi szakkozepiskolatvegzett diakok slintjereallitsuk 05SZ8", igy a munka kozben a masodik cel kerUlt eloterbe, mivel az irasbeli felveteli feladatok ktizben a szakkole~iskolasok a gimnaziumot vegzettekkel szemben hatranyban voltak. A munka megkezdesekorrogzitettUk, hogy a feltetelezett elony esak akkor realizalhat~ ha a sikeres teszt pontot is hoz, tehat a felveteli vizsga osszpontszama kialakitasaban figyelembeveheto. Erre azonban az akkorervenyben leva merev felveteli szabalyok miatt nem volt m6d, ennek azutan az lettakovetkezmenye, hogy a masodik evtal kezdve, amint kiszivargott a teszt puszta etikai jellege,a jeltiltek esak immel-ammal irogattak be a valaszokat, es mind ttibben mulasztottak el pontosan megirni. A felveteli vizsgabizottsagokban is hason16 lett a megiteles mereeje. A kezdetiidoszakban 'a bizonytalan jegyu hallgat6k eseteben m~g korrekei6s alapnak tel
itelhetjuk meg 8Z a11attenyesztoi palyara je1entkez61< palyaalka1massagat.Az al
50

Az

1. tablazat k6z6tti

teszt, valamint az egy~bmutat6k osszefLigg~selemz~s, a legjobban illeszked5 fUggv~nyek korrelaci6s koefficiensei alapjan ~rdekI5d~si

ELEi~ZES

FUGGETLEN VALTOZO

SORSZAMA

x 1.

Erdekladesi tesztpont

2.

Erdekl5d~si

3. !~ .

5. 6.

7. 8. .

tesztpont Etdek15desi tesztpont Erdekl5desi. tesztpont Hozott (kozepisk.) pont Hozott (ktizepisk.) pont Szerzett (felveteli) pont Felveteli osszes pont

FUGGO VALTOZO y

I
HOOMEZOvASARHELY

Fel~vi atlagosztalyzat Hozott (I
0,21

0,12

0,22

0,16

0,07

0,14

0,08

0,04

Felv~teli

0,76

0,75

Fel~vi .atlagosztalyzat

0,33

-

Fe1eviatlagosztalyzat

0,31

0,27

F~levi atlagosztalyzat

0, l~3

0,23

OSSZ8S

pont

A tablazat adatai alapjan v~lem~nyUnk akovetkezoklJen osszegezhet5. Azegyetlenpozitiv korrelaci6 (5. vizsgalat) a hozott koz~piskolai pontszam es .0 felveteli osszespontszamkozottmutatkozott. (Azt"meg kell jegyeznem, hogyez az eredmeny nem meglepa szamunkra, miv~la korabbi evekben, fLiggetlenLiI ettal az elemzestal, hasonl6 matematikai-statisztikai ertekeles saran ehhez kozel:(t6 eredmenyt kaptunk.)

. Az

6sszefLigg~s

olyan er5s (0,75, illetve 0,76), es a ketf5iskola kozott annyira megegyez5, hogy nyugodtan kijelenthetjLik, a jeloltel< felveteletgyakorlatilag a koz~pj.skola, pontosabban fogalmazva a koz~piskolaban szerzett osztaly.. . zatok atlaga donti el,fLiggetlenLil a felv~teli vizsgakon szerzett pontszamokt61. Ez talanm~g onmagaban nem isvolna baj (legfeljebb az vet5dil< fel gondolatkent mindnyajunkban, hogy akkor mi s2:Likseg van a mindenl
felveteli vizsgakra), de allitsuk melle a 6., 7. as 8. statisztikai elemzes, eredmenyet, amelyarr61 tandsl
Az.elozoek isalatamasztjak.azt a mindnyajunkban megfogalmaz6dott.gondolatsort, hogyfelveteli vizsgarendszerUnl
kvantalhato·intelligenciatesztet (I.S.T.) hasznaltuk fel. A ket f5iskolah (K852

r.

posvar. H.6dmeZllVaSarl.,. , .lY)... felvett h. all. gat61
ezeket

matematikai-st~tisztil
ertel<elesnel< vetettUkala. .

"

.

2. tablazat

Az erdeltodesi teszt, valamint egyeb mutatok I
FUGGETLEN VALTOZO x

Hozo1t felv.

1.

1977 2. 3. 4. 5. 6.

1

" " "

It

Szerzett felv.\ 1977.

. .

7. I

B.

~

II

9. !

10. 11.

\

II

,)

.. ~. Ossze;s felv. 1977.i;

.

+'

~~\

12. 13.

:t;i

.......

.

14. 15. 16.

II

Hozat1t felv ..

FOGGCi VALTOZO y

KORRELAcIOS KOEFFICIENS' KAPOsvAR

Elettan szigorlat ~emia szigorlat Matematika szigarlat Felevi stiag ~'vvegi atiag ~"lettan szigarlat Kemia szigoriat Matematika szigorlat Fe1evi stlpg Evvegi stiag Elettan szigor1at Kemia.szigorlat Matematika szi;.. gorlat Fe1evi ~atlag Evvegi atlag Szerzett.felv.

0,55

tisszes felv. Hozott felv.

0,84

HOOMEZ(jVASARHELY 0,22 0,19 0,34 0,18

0,57 0,37

0,39 0,39 0,39

0,31 0,13

9,54.

0,21 0,33 0,13 0,23

0,47 0,31

0,37

1978.; 17. 18.

• ,.

.

II

.. Erde~4odesi ~;

t esz·~.:-i1977 .~i • :.'

~

:;. If

Szerzett felv. ; '.11 Osszes felv. t " .. Elettan szigor". ·f lat Tablazat folytatasat lasd al
0,16

~

}

If

53

0,15

0,12 0)12 0,21

ELEt~ZES

SORSZAtvtA

22.

FUGGETLEN VALTOZO

FUGGO VALTOZO

x

Y

E1"del
23.

"

24.

"

25. 26. 27.

" "

28. 29. 30.

E1"del
" Intelligencia teszt 1978.

31. 32.

"

KORRELAclOS KOEFFICIENS /

I<.L\POSVAR

HOOlvtEZOVASARHELY

I<emia szi.gorlat

0,30

Matematil
0,22

Sze1"zett felv. Osszes felv. Hozott' felv.

sze~zett felv

0,15 '0,11

0,22 0,34

0,16

0,09

0,21 0,13

0,10 9

o,'11 ,

li

0,13 0,25

Oss1 es ~lel v. ;£

A legjobban illeszkedo fUggvenytipus, a 1egl
O,5l~;

- a felveteli osszes pontszam es az evyegi r

= O,l1-7. 54

sz~gor1ati

at1ag kozott

E viszonylager6s osszefUgges nem okozhat meglepetest, haarra gondolunk, hogy az els6 ev szigorlatialapoz6szaktant~rgyai (kemia,~llattan-~llatelettan). a kozepiskolai tbrzsanyag all
Felveteli bsszes

r

y

0,33 0,21

kemia

pontsz~m

~llattan

matematika felevi· ~tlag

0,13 0,23

Ez azadatsor olyan logikus, hogy erdemesnek tartjuk a tov~bbiakban viszo~ nyit~si alapkent tekinteni; a viszonylag legjobb korrelaei6 az osszes pontsz~m es a kemia kbzbtt van. A leggyengebb az·osszefUgges a matematik~val. TekintsUk.most az erdek16desi sZintetfelmer6irasbelivizsg~t fUggetlen -v~ltoz6nak, 5 rendeljUk melle a ket f6iskol~n kigyOjtott killonfele eg~eb adatokat. Ennek alapj~n a kbvetkez5 megiteles alakithat6 ki~ y

x

Erdek16desi teszt

Kaposv~r

Hozott felv. 1977. Hozott felv. 1978. Szerzett felv. 1977. Szerzett felv. 1978. dsszes felv. 1977. Lisszes felv. 1978. Elettan-~llattan

0,22 0,34 0,07 0,09 0,08 0,09 0,15

1978. I(emia 1978.

Felevi Evvegi

~tlag ~tlag

H6dmez5vas~rhely

0,16 0,16 0,14 0,21 0,12 0,13 0,21 0,30 0,11

1977. 1977.

0,22

55

Ebb61 az adatsorb61 is l~tszik, hogy az ~rdek15d~si teszt pontsz~ma ~sa kemia erdemjegy kbzott 0,30 korUli az ~rdeklodes, es az allattan-allatelettan erdemjegye kozott 0,20 korU1i korre1aei6s koeffieiens alakult ki. Ezel< is igen kicsi ertekek, es esakisegymashoz, vagy az elobb jelzett adatsorhoz (x = felve~ teli risszes pontsz~m) viszonyitva fogadhat6k el. Az ~rdek15d~si tesztnek sern a felveteli pontszamokkal, sem a felevi, vagy ~vv~gi vizsgaeredm~nyekl<el nines' osszefUggese. Ah6dmezovasarhelyi gyujt~s lehet5v~ tette az osszehasonlitast a pszicho16giai vizsgalat I.S.T.-tesztj~vel: Intelligeneiaszint (I.S.T.)

- hozott

felv~teli

1978. -szerzettfelv~teli 1978. -osszes felv~teli 1978.

0,41 0,13 0,25

Az elozoek alapjan megallapithat6, hogyaz altalanos intelligeneiaszint meglehet5senj61(0,41) megmutatkozik a koz~piskolaban megszerzett~rdemjegyek alapjan, viszont nines osszefUggesben a felvete1i·vizsgakon a lexikalis tudast mer5irasbeli feladatokkal, vagy a nehany perces sz6beli ismerkedes alapjan szerzett pontokkal. Az erdekl5dest es a pszichol6giai k~szs~get vizsgal6 felmereseknek a szaktargyi erdemjegyekkel, a felevi es az~vvegi atlagos oszta1yzatokkal mutatott igen·gyenge osszefUgg~seie1keserithetn~nek bennUnket abban az esetben, ha nem volnaugyanilyen gyengeaz osszefUgg~s afelve~elivizsgan szerzett pontsz~m ~s a hallgat6k eves teljesitmenye kozott. Ez allapithat6 meg. a kaposvari, gyujtesb51 szarmaz6 adatok 'alapjan: x

Evvegi atlagosztalyzat

y

- hozott felv~teli 1977. - szerzett felveteli 1977. - osszes felv~teli 1977. - ~rdekl. teszt 1977.

r

0,57 0,13

0,47 0,22

Az 1977-78. tan~vben v~gzett e1emz~sUnk ertekel~se kapesan ugy veltUk, hogy az erdek10desi teszt es a felv~te1i vizsgan (irasbeli + sz6beli) szerzett pontok kozott semmif~le korrelaei6 nines (0,07 - 0,14); az 1978-79-es felmeres megerositi az eddigi tapasztalatokat (0,09 - 0,21). Az elmult evben azt allitottuk, hogy va1amivel szorosabb a korrelaei6az erdeklodesi tesztpontes al
er, mint a felveteli bizottsagoke". Ugyanesak hivatl
KaposvariMez5gazdasa~

- a szemelyiseg ertekelesenek m6dszereit valamennyi agrar-fels50ktatasi in-. tezmenyreki kellene terjeszteni, es a szemelytsegjegyekrekUlon pontszamot adni; - a palyaalkalmassagot legjobban ~ze15felveteli rendszer altalanossa tetelevel lehetneelbiralni~Ennekmegoldasara ketalternativat javasoltunk: - az elmeleti tanulast megel5z5 egyeves, vagy pedig harom h6napos szervezett es folyamatosan el1en5rzott gyakor1ati munkat. A palyaa1kalmassag meresere legalka1masabb m6dszer az el6zetes Uzemi gyakorlat, amelyneklenyege, hogya felvett hal1gat6k az els5 ev elejen 12 hetet nagyUzemi fizikai munkaban toltsenek e1, .tanari vezetes es felUgyelet mellett. Ez a 12 het magaba: fog1alja a korabbi napo~i" feladatokat is. A 12 het gyakorlat gyakorlati vizsgaval zarul. AkJ megbukik, vagy magatartasa nem uti mega kivant normakat, az nemalkalmas a palyara, tanulmanyait nem folytathatja. !50kan a fizikai munkat nem birvan, onkent tavoznak.) Az ilyen m6don kia1akitott palyaalkalmassagi merest nem tudja semmilyen felveteli vizsga potolni. Ez a m6dszer nemhosszabbitja mega tanulmanyi id6t, mert a harom ev id6beosztasa a kovetkez6 lenne. Az esztend6 52 heteb6147 het oktatas es 5 het szUnet (1 het XII. h6, 4 het VIII. h6), mivel jelenleg sines tobb szUneti..ik a hallgat6knal<:

57

A 47

oktat~si

h6t

~ltaI~nos feloszt~sa:

2 x 13

h~teIm~leti

oktat~s

= 26

2 x

h~t elm~leti

vizsga

= 8 h~t =.12 het = 1 het

4

1 x 12 1 x 1

h~t h~t

gyakotiat gyakorlati vizsga

h~t

[0 het

Osszesen (Minden tanev 3 blokkb61all.) Az egyesevfolyamok id6beosztasa:

I. eVfolyam

1. harmad

IX. 1. XI.21.

XI.2D. XI.22.

gyakorlat (6szi) gyakorlati viisga

12 het 1 het

2. harmad

XI.22. 111.1.

Ill. 1. 111.31.

elmelet elmeleti vizsga

llhet

IV. 1. VII.l.

VII. 1.

elmelet elmeleti vizsga

13het 4 het

3.harmad

VII~31.

Osszesen II.

4

h~t

47 !let

~vfolyam

1. harmad

IX. 1. XI. 3D.

XI.3Q. I. 5.

elmelet elmeleti vizsga

13 het 4 h~t

2. harmad

I. 5. 111.31. -

111.31. IV. 5.

gyakorlat (tell) gyakorlati vizsga

12het 1 het

3. harmad

IV. 5. VI. 4.

VI. [~. VI.3l.

elme1et elmeleti vizsga

13 het 4 het

dsszesen

47 het

III. evfolyam 1. harmad

IX. 1. XI.3D.

XI. 30. I. 5.

elme1et elmeleti vizsga

13 het 4 het

2. harmad

I. 5. 111.15.

111.15. IV.ID.

elmelet elmeleti vizsga

10 het 4 het

3. harmad

IV.1D. IV.22. VII. 1. VII. 7. VII.15. -

IV.22. VII. 1. VII. 6. VII .14·. VII. 30.

2 het szakdolgozat bef. 10 het gyakorlat (nyari) gyakorlati vegszig. 1 het allamvizsg. felk. 1 het 2 Ilet allamvizsga [0 het

Osszesen 58

Ezzel a m6dszerrel a fel vetelil<eretszam ntivelheto, mert ki-alakulna egy lemorzso16dasi szintmar az elsa 12 het utan. A felveteli vizsgak kikUsztibblhetetlenhibait ezzel a m6dszerrel lehetne ellensdlyozni (nagyobb felvcit~like­ retszam,a gyakorlatban e1ttil ttitt hosszabb ida, nagyobb fizikai es akarati megterhe1es). Az e16z6ekben resz1etesenkimunka1t model1 gyakorlati bevezetesere nem volt 1ehetasegUnk, ezert kidolgoztunk egy olyan, a gyakorlatunkon 1983-t61 a1kalmazott rendszert, amely a ktivetkeza: - Az els6eveshal1gat6k 6 hetes allattenyeszt6 telepeken vegzett fizikai munkasgyakorlattal kezdik tanulmanyaikat, amelyeket a f5isl\olahoz l
hallgat6k telen (januar20. - februar vege) a gazdasagi merlegbeszamol6k elemzese es a vallalati tervezes munkajaban vesznek reszt, elore kiadott feladatok teljesitesevel. Az el5zoek alapjan is lathat6, hogy hallgat6ink a vallalati gazdalkodas harom lenyeges id5szakaban reszletes ismereteket szerezhetneka gazdasagokgyakor1ati mUllkajar61. Ugyanis az 5szi, a nyari"es a te1i gyakorlatok sajatosan i11eszkednek egymashoz, a szervezett rotaci6 alapjan tisszefUggesben latjak a vallalati muktides bio16giai es gazdasagi kapcsolatat. Javaslatok a fe1vete1i e1jaras tovabbi korszerOsites~re - MegitelesUnk szerint va1toztatni kellene a jtiv5ben azon, es megteremteni a feltete1eit annak, hogy legyen lehet5seg a keszseg, a kepesseg es a hivatastudat vizsga1atara. Az e15z5ekben ismertetett, ha megoly rtivid (hathetes) fizikai munkas gyakorlat tapasztalatai alapjan dgy veljUk, hogy ezek egyerte1muen pozitivak. Ittval6jaban olyan vallalati interakti6 kereteben lehet merni a kesz59

seget, a kepesseget es a hivatastudatot, amely megbizhat6 m6don segiti a palyaalkalmassag egzakt felmereset. - Meg kellene valtoztatni a j~v6ben felveteli rendszerUnknek olyan tartalmi lenyeget, amelyek kizar6lag a lexikalis ismeretekre alapoznak,esa palyaalkalmassagot teljesenfigyelmenkivUl hagyjak. 8gy veljUk, a gimnaziumokban is hatarozottabban kellene a mez5gazdasagi szakmak irant az erdeklodest.felkelteni. A sokiranyu es indokolatlanul szetforgacsolt gimnaziumi fakultaci6s rendszer helyett bizonyosszakmai k~r~ket, ~nkepz5 k~r~ket, mez5gazdasagi szakk~r~ket vissza kelleneallitani, es ecel erdekebenalkalmazni. - Nyitottabba kellene tenni afels50ktatasi intezmenyeket. Valtozatianul tartjuk (a6hetesfizikai elogyakorlat kapcsan megszerzett tapasztalataink alapjan meginkab~meger6sitjUk) aztajavaslatunkat, hogyel6zze meg a mez6gazdasagi jellegu fels60ktatasi intezmenyek eimeleti tanulmanyait egy mindenki altaI es minden felvetelre jelentkez6·altal.abszolvalt gyakorlati munka, amelyaz egyetemek szervezeseben kerUlj~n megoldasra. - Novelni kellene az agrar-fels50ktatasi intezmenyek hallgat6inak letszamat, mivel.nagyonhatarozottan allithat6, hogy a j~v5bent~bb agrarertelmisegre lesz szUkseg, es ez Ielveteli keretszamok noveleset es' az intezmenyha16zat boviteset egyarantszUksegesse teszi.

60

STUDIES ON THE ENROLEMEm FOR HIGHER EDlCATION

Editor-ill Chief: Peter Otrrar SZAK - On the exr:eriences with the comr:etitive .selection in the field of agricul-

twal training Editor: Katalin· vARADy Preface Gyula SZABO: The policy andasr:ects. of the .admission· into university-level institutiqns governed by· the Ministry of Food and AgricultUl:'e Bela SZEKERES: Suggestions ·on the ·revision of the college.and university selection in agricultural higher education Tiber VESZELI: Essay on entrance examinations and on the necessary amendments basecl on the experiences obtained at the Facl.llty of Agricultural Scienc~

in Magyar6var·of .the Agricultural. University in·Keszthely

Cyula SZELES: Requirements set for applicants for the entrance. examination

61

Preface In 1981 a decision. was made to analyse the· conditions· of the Hungarian higher education as well as to· set the trend of development. To justify. the decision .a. widescale analyzing research work has been launched. This work concerned not only the. Ministry of Education as supervising and governing .authority of this field and its institutions, but also other ministries that assist at its vocational supervision, thus the Ministry of Food and Agriculture and educational research institutes under its guidance have also participated in this work.. In addition to the aboveit has been aimed at developing· the agricultural higher education so that its purport cgnplies as much as possible with the requirements of the large-scale fanning which is to keep· to the level of the intemational marketprcrluction. The achivements of the Hungarianagriculture materialize the educational level reached so far of our professionals as well as the outcane of their canpetence. Under .the present econanic conditions professional skill and profound knowledge are of special importance. The efficiency of professional training is affected by a number of .factors, particularly by the so-called "populaticn involved", that means the canposition of the milieu students are selected fran and

the

method of selection.

In Hungary the revision of entrance examination is urgent. The present reports comprise the analysis of competitive selection with .its many

cootra~

dictions and proposals for the improvement. Gyula SZAB6: The policy and.aspects of ·the· admission into university-level institutioos governed by the Ministry of Food and Agriculture During the establishment of socialist large-scale. fanning the demand for skilled labour increased radically and the only way to meet this demand was to introduce evening courses. From 1975 the balance between the nUIPber of graduated professionals and the demand for them has gradually set in and today the demand for skilled labour can be met by full-time studies. The admission quo-ta.s are fixed according to the planned .need in skilled 62

labour . Nowdays when planning tl1e number of graduates of agricultural university-level institutions it is to bear in mind that there is a demand for agri-

cuI turalprofessionals in other braches (such as industry, .trade , services etc.) as well. According to the prognostic estimates the number of agricultural skilled labour will not change till 1990 but a decrease is probable -till 2000, since thosegradua-ted between 1950 and 1980 will reach -the retiring age. A sensible decrease is to be expected in the number of wo.rking agricultural engineers, horticultural engineers, veterfuaries as well as college-graduated plant- and zoo-techniciances. ,'Ib anticipa.tethis decrease in the nurnber 'of agricultural skilled labour the enrolment quotas of these fields ought to be increased right noo .. Professional knowledge of university- and college-graduates will be determinant. for, the probable developnent of, agricul-ture at the end of the century" The efficiency of education depends on the educational level reached so far of the applicants admitted as well as on their careeraptitude. Thus" the entrance examination ·,is of decisive importance. Therefore, ,we ,have made a carprehensive analysis of factors that most affect the entrance examination. Those factors related to the aptitude needed to practise agricultural career were -to be defined first of all in order to \vork out the methodics of entrance examination more thouroughly ,and so as to comply as much as possjJ)le \'lith the expectations of the society. -Bela, SZEKERES : Suggestions on' the revision of the colleg-e 'and university seloction in agricultUral higher education In Hlmgary, entrance examinations in tl1e university-level institutions will

be needed in

the:

future I a$ well. This necessity is confirmed by several factors

but -actually there are two rna in reasons, one is that the admission capacity of un.iversities and colleges is limited and -the other is the labour demand of the society. Applicants for university....level education are both from high schools and from secondary vocational schools .. 'TWo thirds of the applicants have high school graduation. In agricultural higher education there is a need for

~rticti­

larly able applicants who have become found ofagricultura.l \vork in the secondary vocational school and have practical sense. So it. is our in-tereS: that applicants with two types of secondary school graduation start withegual chances at 63

the entranceexarn.ination. The present system of competitive selection concerns' negative high school teaching and affects inconsistent the higher education. The student concentrates on learning the subjects of the entrance examinations instead of a general education. Thus the old status of the final exam has to be restored. High schOOl scores have to be compiled so that grades fran subjects of the final exam form two thirds and those from subjects of the

entr~nce ~rn

one third. Scores

that can be obtained during ,the entrance examination are the result of the written and verbal tests of both subjects of the entrance examination to which plus scores can be obtained if the applicant· proves his professional aptitude, has medium degree in foreign languages etc. The entrance examination is a significant selection ,and efforts should be made that it be as objective as possible, therefore it needs sensible revision in' the future. Tibor VESZELI: Essay on entrance examinations and on the necessary amendments based on the experiences . • obtained· at the Faculty of Agricultural SCience in .Magyar6var of the Agricultural University in Keszthely Research'·· of factors motivating. the. choice of career of young· people was made in the frame of a nation-wide sociological assessment between 1983 and 1982. About 1800 .young agricultural .engineers were inquired by questionnaires

on the conditions of their choice Qfcareer and debut. Parallelly high school teachers were inquired. on their knowledge of' the .agricultural career. It was proved that the family environment, l::arents" influence, chilclhOOd experiences are determinant among the motivations of the choice of Career. 'Ihe motivation of high school is negligeable since our representative survey has proved that teachers do not know the career of agricultural engineers at all, so they do not draw the attention to it. The experiences of the surveys pranpted to summarize the features of the ac·tivity of agricultural engineers and to set up the so called field of career. In the same years aptitude tes·ts had been made, as. \Alell and then the perforrcance of students was continously monitored during the training . and then at the first working place. It was proved that the aptitude test of the entrance examination· should be placed into a precess system whose final 64

aim is to promote the successful adapting of the entrant to the working conditions. Gyula SZELES:

Requiremerlts set for applicants for the en-trance exarnina·tion During the entrance examination atlmiversities and colleges the education level' reached so far, the ability, aptitude

and at-titude of the applicant have

been tested. The present admission system is suitable for testing the educational level reached so far only and provides no infonn:rtion on ·the other three requirements. 'Ib make up for this lack career aptitude tests \vere made during the entrance axaminations at the facul·ties in l
regression analysis was made at the end of the intennediate exams of the first term using the entrance examination scores, those of the test of interest and

the average of grades of the ·taln as variable. Only the relation between the scores achieved in high school and the overall scores of the ent:rance e.xamination showed positive correlation, 0,75. It

\YaS

startling t.hat there

\'Ias'

no

correlation be-tween scores of the tes·t of interes·t and those of entrance examination. A ne\'1 aptitude test that examined p:lrticlllarly the i.nterest in stock-breeding, was worked out based on these e.xperiences. '!he second test year confi~lned

again the former results with an even closer correlatio1 of 0,84.

It has been proved that - despite of all efforts of entrance examination boards - ·the high school selection is more reali.stic. An at leas·t 12 week continuous physical working practice before

s~rting

with studies seems us -to

be most appropria·te measuring methcx:1 of cai:-eer aptitude.

65

BEITRAGE DEER DIE ZULl-\SSUNG ZUR ··HOCHSCHULBILDUNG Chefreclakteur: Peter Ooor SZAK -. Uber. die. Erfahi:ungen mit der Studienbewerberauswahl in·der Ausbildung

fUr Landwirtscha.ft Redakteur: Katalin vARADy

Vorwort Gyula. sZABO: Die Zulassungspolitik und ~ konzeptiorlen derllnt~r der Aufsicht des Ministeriums . fUr Landwirtschaft und El.iilihrungswesen tatigenHochschulbildtingsinstitlltionen

J3ela·SZEKERES:.vorschl~gezurErneuerungd er HoChschulzulassungsprlifverfahren in ·der ·landw4tschaftlichen Hochschulbildung Tibor \7ESZELI:BeitragUber die Zulassungsptii.fimgen unddienotwendigen Mderungen auf Grund der Erfahrung in der· landwirtschaftlichen .Sektion in Mosornnagyar6var der·AgrarwissenschaftlichenUniversitat in Keszthely

Gyula·· SZELEs:Anforderungen.·.·gegen den. StudierIDev.erbern

67

VOThOrt

In 1981wurde der Beschluss iiber die Analyse derrage derungarischen Hochschulbildung und tiber die Aufgabestellung fUr die Entwicklung getroffen. Z-wecks Begriindung

der~

Beschliisse· wurde eine weitgehende Forschungsarbeit

angelassen. Die Arbeitbei:raf nicht nur das Kultusministerium als Aufsichtsund Verwaltungsbehorde dieses. Gebietes uqd seine Institutionen, sondem auch die Ministerien, die in der Fachaufsicht der Ausbildung teilnehmen. So \.olaren auch das Ministerium fUr Landwirtschaft und Emahnmgsw=senund·unter seine leitung verschiedene Forschungsunterrichtkollektiven inder Arbeit beteiligt. Das ·Ziel Uber die obengenanntenwar auch· die landwirtschaftliche ·Hochschulbildung so auszubilden, dass sie in ihrem Inhalt dem Bedarf der Grosswirtschaft,

d~e

sieh nach demProduktionsniveau desWel1:m:irkets :r;ichten will,

am besten entspricht. In den Ergebnissen der ungarischen.landwirtschaft ist die ·Fachkunde und die Ergebnisse .der Kermtnisse der

Fach-~aft.

verkopert. In der .gegenwartigen

Wirtschaftslage bewertet sich besonc1ers· die Fachkunde und· das gegriindete Fachkenntnis. Die Wirksarnkeit des Verfahrensder Fachausbildung wird durch zahlreiche Faktoren. beeinflusst·.. vor allem· aber .durch

di~

sogenannte ItEnt-

na.hnEbasis lt ; d.h. wie die ZusanUlensetzung des Kreises, woraus die zugelassenen Studenten ausgewah1.t werden, und wie die Auswahlmethode ist. Die Refonn der

Z~lassungsprlifungen istdringend

in ungaro. Die Betrage

dieses. werkes.·umfassen die Analyse der ·in sich zahlreiche Widersprtiche bergenden Studienbewerberauswahl und die Vorschlage fUr die Veranderung. Gyula SZAB6:

Die Zulassungsp::>litik und -konzeptionen der unter der· Aufsieht des Ministeri\.UllS fiir Iandwirtschaft und Ernahrungswesen tatigen Hochschulbildungsinstitutionen Beim Zustandekommen der sozialistisehen Grosswirtschaft erhOhte sieh

der .Bedarf an Spezialisten sprunghaft. oem erhohten Bedarf konnte nan nur durch die Einfiihrung des· Fernstudiums entgegenkommen. 8eit 1975 hat sich dasAusgleich zwischen der Anzahl der Hochschulabganger und dem Spezialisten-bedarf eingeste1lt und heute kann der Bedarf an spezialistel1 dureh Direkt-. studiumgedeckt werden.

68

Die Einschulungsquoten werden auf Gl.:und der Bedarfsplane bestimnt. Eei der Planung der Anzahl del:' 1anc1\\]i.rtschaftlichen Hochschulabganger salles heutzutage auch berUcksichtigt werden, dass auch in. anderen G9bieten(z .B. Industrie, Handel, Dienstleistungen usw.) ein Beclarf an Agrarspezialisten besteht.Nach den Prognosen bleibt die Anzahl von aktiven Agrarspezialisten bis 1990 gleich, bis 2000 is·t es aber einen Abgang zu .en'larten,

\·~i.l

die z\vischen 1950 lomd 1980 ausgebilde-ten Spezialisten

das Ruhestandsalter erreichen. Einen besonders auspragenden· Abgang ist bei . den Agraringenieuren, Garteningenieuren, Ve'terinaren, sowie Betriebsingenieuren fiir Pflanzenund Viehzucht z1.1 erwarten .. SolI dieser Abgang in derAnzahl.· der Agrar-

spezi.alisten vorgebeugt we:cden, so ist schon heutedasZulassungsquO'ten in diesen Fachgebie'ten zuerhohen. DieFachkenntnisseder Hochsch1.1labganger wird die bis zum Ende des Jahrhuliderts zu. eTh'artende Entwicklung. deJ::-randwirtschaf,t besti.mrren. ·Die Wirksamkeit der Ausbildung. hangt von den I<enntnissenund von derBenlfseignung cler zugelassenen ab. Die ZulasslomgsprUfung ist also ausschlaggebend. Inder Forschungsarbeit wurden also diewichtigsten auf die. ZulasslomgspriiEung auswirkenden Faktoren einer umfassenden

Unter~

suchung unterWJrfen.Es waren die·· Faktoren bestimmt, die in dem I
prlifungnoch prazieser den Erwartungen der Gesellschaft gemass auszuarbeiten. BelaSZEKERES: Vorschlage zur. Erneuerung der Hochschulzulassungpriifverfahren in der landwirschaftlichen HQChschulhildung InUngarn\vird .die Zulassungsprlifung im Hochschulwesen auch in der Zukunft beno"tigt. Die Notwendigkeit ist durch n-eh.rere Faktoren rechtfertigt, grundsatzlich besteht aber zwei H:luptgrUnde, eine is't die Tatsache I dass die Platze auf den Universitaten und Ibchschulen begrenzt sind, di.e andere ist der Arl:eitskraftbectarf der Gesellschaft~ Z\Eidrittel der Studienbewerber besi'tzt Abiturzeugnis.. Das landwirschaftliche Hochschul\'1esen b@d:u::-f .hochbegabte. S-tudienbew:erber I die mit der landwir"l:!?chaf·tlichen Arbeit. schon . in der Fa9P~chul~ bef~elomc1eten lomd einen guten prCiktischen Sinn

haben~ .Es

liegtalso in unsel:-em Interessei dass die.

Studienbewerber mit zwei Arten von mittleren Vorbildung bei der Zulassungsprlifung .mit gleichen Chancen starten. Das gegenwartige System der

Studienbe~rbeauS\vahl.nach

EignlIDg betrifft-

negative die padagogische Arbeit der mittleren Schule lmd bewirkt auch das Hochschulwesen kontradiktorisch. Statt Beschafflmg einer allgemeinen Bildung, strebt sich der Student nach dero

Erl~men

ZulassungprUfung. Deswegen solI der alte Rang der

der Lehrfacher fUr die ~bitur

wiederhergestel1t

werden. Die Punktzahl aus der mittleren Schule ist so zusamrrenzustellen, class zweidrit-tel die Ergebnisseaus den Abiturfachem und eindrittel die Ergebnisse aus den Fachem fUr die Zulassungprlifung· ausnachen. Die bei· der ZulassungsprUfungerschaffbaren Puhkte sind das Ergebnis . der schriftlichen -und mlindlichenPriifung aus .den· beiden Zulassungsfachern,

~zu

noch Pluspunkte

e:r:werben.werden ·kennen, die. ·ihre Eignung beweisen, eine .mittlere Stufe von. frerrden Sprachen haben usw. Die Zulassungsprlifung isteinewichtige Selektion, so fst es danachzu streben, dass sie so objektive wie ni5glich sei, deswegen solI sie in der Zukunft grundsatzlich· geandert· werden. Tibor .VESZELI : Beitrag. i.iberdie Zulassungsprlifungenund die notwendigen Andenmgen auf Grund der Erfahrungin der landwirtschaftlichen Sektion in

~soI1Itagyar6var der.Agrarwissenschaftlichen

Univer-

siret in Keszthely Die Motivationsfaktoren der Berufswahl der Jugendlichen wurde im Fahrren einer sozio1ogischen Landesuntersuchung zwischen 1973 und 1982

untersucht.Mit einer Fragebogenrrethode. wurden 1800 jugendliche Agraringenieuren tiber· die Urnstande ihrer Berufswahl und BerufseinmGndung gefragt. Gleichzeitig wurden auch die Lehrer dartiber·. gefragt ,was sie tiber den Agrarberuf wissen.

Es war festgestellt, dass unter derMotivationsfaktoren der Berufswahl die FamilienlUl'qebung, derEinfluss der Eltem und die Kindheitser- -

lebnisse detenninant waren. Die Motivation der mittleren Schule ist vernachlassigbar, da lIDsere representative Erhebung bewies, dass· die- Lehrer die Tatigkeit von Agraringenieuren gar nicht kennen, so kennen sie die

student~

darauf nicht aufmersam machen. Die Erfahrungen der Untersuchungen bewegteI1 uns dazu die Kennzeichen derTatigkeit von Diplom-Agraringenieuren zusarnrnenzufassenund das sogenaru1te

~lfsprofilaufzustellen.

In den gleichen Jahren waren im Rahmen der Zulassungsprlifungen Fahig70

keitsteste vorgertomrren worden und nachher fo.rtlaufend tmtersucht, \\tlsflir erne.· Leistung der Vp wahrend der Ausbildung und an dem ersten ArOOitsplatz leisteten. Es wurdefestgestellt, dass dit~ Fahigkeitsteste der Zulassungspriifungnur mein Prozessystem eiilgegliedert werden kannen, dessen Ziel ist die erfolgreiche Berufseinmlindung zu befordern. Gyula sZELEs:

Anforderungen gegen den S-L-udienbewerbern Anlasslich der Zulassungspriifungen an universitatenund Hochschulen sollen das Wissen, die Begabung, die Eignung und dasVerhalten des Studien. bew=rbers untersucht werden. Dasgegenwartige System der ZulasstUlgpriifung ist eigentlichnururn. Enressen des Wissens geeignet I undgibt keine Antwort auf die .drei· weiteren Anforderungen. Urn diesem .Mangel nachzukornren, wurden im Rahrren der zulcissoogspriifungenin den Ibchschulsektionen in Kaposvar und

H6dmez6vasarhelyim Schuljahr 1977/78 Berufsfahigkeits-lmd Eerufseignungsteste vorgenoIl'lIreI1. 87% der Studenten, die die bestenTeste schrieben, wurde zugelassen. Dann nach dem Abschluss· der PrUfungendes ersten senesters wurde eine Regressionsanalyse gemacht· und als Variable dienten ·die Angaben der Zulassungsprlifung und die Werte des Interessetestes. Eine positive Korrelation, 0, 75, .wurde riur bei der Beziehung zwischen dem Punktzahl aus der mittleren Schule und der Gesamtpunkte der Zulassungspri.ifungen W3.hrgenomrIEl1. Es war verbliiffend, dass zwischen der Punktzahl des Interessetestes und

deren der Zulassungspri.ifung keine· Korrelation gab. Auf .Grund dieser Erfahrungen wurdeein neuer Interessetest ausgesprochen fUr Viehzuhtspe.zialisten ausgearbeitet •.Da.s zweite Versuchsjahr bestatigte die friiheren Ergebnisse mit einem noch engeren Korrelationswert, 0,84. Es wurde bewiesen, dass die Selektion in der mittleren SChule trotz allen Bestrebungen. der Zulassungsprlifungsausschlisse der· Hochschule rrehr realistisch war. FUr beste Messrrethode der· Berufseignung halten wir eine ununterbrochene physische Praxis von mindestens. 12 WOChen.

71

04epK~ Kpyro BOnpOCOB, nocTynIleH~eM

rIlOBHbl~

CBH30HHWX C

B BbICUreeOOp030BOH~e

P'8AOKTOP:'" HeTep OTMOp"COK

-; On bl fbi np~eM H'bIXSK 30 Me HO BS'·C ellbC KO X03 H~ CTB e HHbl e By 3bl PeAOKTOp: ·K.o TOIl~ H'·. BOPOA~ "

,

npeA~CIlOB~e (KOTOJlVlH ,

BOPCAVl')

'

Ab10 no Co 60 :00 nVl t VlKa

npVl8M QVl

MVl H~ Crepc TBOM'.C e Il'b CKO r 0 68 J10CeK8 p,8W:

e.eKo Hlien II Vl VI

B

BY3 ax,Ii yKOB (J AVI Mbl X

x 03 R~ e T ao Vln Vlllte BO ~ npOMbl Wile HHOC TLt1

np eAII om e HVlHAII H

YC 0 Bep III eH CTBOB 0 HVlHnp0l.\e AYP bl

BY30BCKVlX np~eM'HblX SK30M8HOB B c~eTeMe GeIlbCKOX03~'~CTBeHHO~ ro OOP030BUHVlH 'TVlOOP BecellLt1:

04epH 0 np~leMHblX

TVl VlX Vl3MeHeHVlH AO npVlMepe

SK30MeHOX BSY3bl- WHeO'OXOAVlMOC-

IDVlJ1VlOJlaKe'eTXe~Gf{Oro (h~'l1beHOXO-

3 ~ •. ~CTa8HHO rOyH VlB epe ~.TeTa B r. Momo HMO Ab OPO BOP

~blOIIQ

Cellew ~ . TpeOOBOHWH, .npeAbHB!1HeMble ,H noerynat0lltV1M B BY3bl

73

B 1981

r.

6 bl II 0 np L1 H ~ TOP e UJ e HL1 e 0 6 0 H011 L13 e L1 n y T RX P0 3 B ~ T L1 ~

Be Hrep CK0 rOB bl ClUe roo 0 p 0 3 0 B0 HL1 H. HLt11ii BenL1Cb UJL1pOHL1e oocYHtAeHL1~

AII H

00 OC HOB 0 HL1~ n PL1 HL1 Mae Mbl X

P e ill e -

OHlI1 ox-

Lt1 MCClleAOBOTellbCKL1e p060Tbl.

BOT1I11111 He TOllbKOML1HL1CTepCTBO 06P030BHL1~, HOK ynpoBlleH4eCKO-KOHTpOllbHoe BeAOMCTBO, HO L1 era Y4peJKAeHt1~, 0 TOHJKe lt1 Te ML1Hlt1CTepCTBO, HOTopble npollJeCCL10HOllbHO HOHTPOIIL1PYIOT npOl~ecc

06P030BOHL1SJ. TOHlt1M06-

p a 30M .lt1 MMHL1 CTe p CTBO Cell b CK 0 r 0 x 0 3 ~ ~ CTBa L1 n L1 ute B0 ~ n p 0 Mbl UJ II e HHOC TL1 , ,lt1 PYHOBOAlt1Mble L1ML1 HOY4HQ-neAOrOrL14eCKL1e KOIl1l8KTL1Bbl Y40CTBOBOII~

8TO~po6oTe.

Uellb- HQP~AY·C BblweCK030HHbIM,

-

B

6blllO TOKO~ peOprOHL1-

301.H1~ GellbCHOX03~~CTBeHHoro Bblcwero 06P030BOHL1~,4T06bl ero COAep-

mOHlt1e H0lt1nY41UL1M06p030M cnoco6CTBOBOIIO dbl nplt1CnOC06I1eHV11O Tpe6oBO-

Hlt1~ KpynHQMOCWT06Horo cenbCKoxo3~ti1cTBeHHoro np0lt13BOACTBO

t{

np0ll13-

BOACTBeHHoMy Y'POBHIOMlt1pOBOrO pbIHKO. Bpe3YllbTorox BeHrepCKoro cellbCKorOX03R~CTBO OTpOHtOeTCSf nOAfOI'oBlleHHOCTbHOWL1X Cne4L101lt1CTOB, pe3YJlbTOT lI1X 3HOHlt1~. HSfWHeM 3KOHOML1~eCKOM

B

cerOA;.,.

nORO~eHt1L1 ac060 B~COKO oueH~BOIOTcSfnpojec-;

CV1 0 Hall b HUH KOMn eTeHT HOCT b 1I1 n po 4 Hble 3H 0 HlI1 fl.

Pe3 y II b TnTL1 BHOC T b n pOIDe c-

CV1 0 Ha II b H0 r 00.6 P03 0 BOH L1 Sf 0 6 y CliO Bile HOM H0fll1 M1'1 WO KTOP 0 MlI1' H0 np e )K Ae BC8ro K04eCTBOM nocrynolOUleti1 B By3 MQIIOAeHtL1,

TO eCTb K04eCTBOM Ta-

ro Hpyra nocTynOlOutL1X, 1'13 KOTOP~X aT6t1pOffiTCSf nplt1HlI1MOeMMe CTYAeHTM, a Ta K )K e L1 T eM, K0 Klt1 M1I1 MeT 0 A0 M1I1 0 CYut e CTB II ~ eTC ~ Bbl60 P CT Y Ae HT0 B •

B

BeHrpL1L1 pe~opMo

Bcrynlt1TellbHblx 3K30MeHOB~BII~eTC~ HeoTllo-'

rOreJlbHblM TpeOOBOHL1eM. 04epH1'1,BKJlI04eHHble B HOW C60PHL1K, OH01H13111PY,IDT 'npOT~lBOpe4L1~ V13MeHeH~Sf,

np04ec_co npweMO B By3b1 L1 COAepHtOT peHOMeHAOl,tL1l11

ynY4weHL1R 3Toro npouecco.

74

An~

llbl0110 Cooo nO~~T~KO np~eMa

~ ee KOHyeny~~ BBY30X

PYKOBOA~M~X M~H~CTepCTBOM ce~bCKoro X03 ~CTBO ~

n~weBO~ npOM~ill11eHHOCT~

B n e p ~ OA 0 0po 3 0 Ba H~ H KPYn Hbl X Ce 11 b CHO X0 3 fI t1 CTBe HHbl X n peA n P ~ H -

T~~ pe3Ko B03POC110 nOTpeOHOCTb B cneu~o11~cTOX. nOTpe6HOCT~ CTOllO B03MomHbiM

11~illb

YAOBlleTBopeH~e 8T0&1

OllorOAopfl c03AOHl11O C11CTeMbl 3004--

Horo 06p030BaH~H. C1975 rOAn nocreneHHO YCTOHOBli1110Cb MemAY 411C110M cneuwoll~cTOB

AeRTe11bHocT~;

11nOTpeOHOCTflM~

pOBHOBeC~le

B KOAPOX npOHT114eCKO~

B HOcToHlllse BpeMH8T11 nOTpeOHOCTl1YAOB11eTBopHIOTCH

04HWM OOP030BOH118M.

K. 0 HTli1 Hr e HT

n p ~ H11 Mae Mbl X B By3 bl GT Y Ae HT0 B

b n peA e 11 ReT CH

,OTBeTCTB11~C nllOHOM~ nOTpe6HOCT~ BcneU1101111CTOX.

4~CllO

cneU~011~CTOB,

B C0 -

np11 n110Hli1pOBOH~V1

BbinYCHoeMblX ~3 ce11bCHox03Ht1cTBeHHbIX BY30B, HO

AOHHOM8Tone He06xoA~MO ~MeTb B BlilAY 11 TOT .~OKT, POC1111 (npOMblillJleHHOCTb,

.

ToprOB11H,

o6cllym11BOH11e) -

4TO 11 APyr~e

OT-

HymAoloTCH B cneQ~Q-

J1~CTOX B 00110CT11cellbC,Koro X03H~CTBO. Cor llOCHO nporH030M 411CllO CneUlt1011~CTOB--orpopH~KOB

He ·~CH~3~TCH

AO 1990 rOAO OCTOHeTCH HO cerOAHHillH:eM ypOB-

K 2000-MY rOAY,

TOK KOKn0J1Y411Billli1e OOP030BOH11e B ne-

P110A 1950-1980-ro rOAO~ AocTKrHyT n&HC110HHorOB03paCTa~ 3Hn4~TellbHoe CH~meHl1e om~AoeTCHB

X03H~CTBeHHblx ltlHmeHepoB, p OCTe H~1 e BOA 4 8 CK ~ X ltl TO.

OcooeHHO

Kpyry AMn110M11ponOKHMxce11bCKO-

B8Tep~HopOB 1 a rOKme Bc~epe

COAOBOAOB,

m~ BOT HOB 0 A4 e CKltl X

Ka AP0 B Tp Y A0 Cn OC 0 0 H0 rOB 0 3pac -

Bo lt130eH{OH~e CH~H{8Hlt1~4lt1C~eHHOCT~ c~eU11o1111cToB-orpopHl1KOB yme

B HOCTO~mee BpeMH HBOOXOAl1MO nOBMC~Tb

Ae HTO B

KOHTl1HreHT·npKHKMneMMx CTy-

no 0 T Aell b Hbl M Ce 11 b CK0 X0 3 R~ CT Be HHbl Men e U11 a 11 b HOC T HM• On peA e 11 fllO III ~ Mqi a KTOP 0 M po 3 B111 T ~ H Ce 11 b CKG r 0 x 0 3 H~ GTB0 K 2000 - MY

rOAY HBHTCH 3HOH~H

cne~~011~CTOB,

BwnycKoeMwx BWCIDII1Mltl Y4eOHMMltl 30-

BeAeHHRMH yHltlBepCHTBTOB ltl ~HCTHTyTOB.3~IDeKT~BHOCTb BHCHT ,OT nOArOTOB~eHHOCTltl CV1l~ •

C11 e A0 B Q Te 11 b H0,

np~HHTWX

B By3W,

Oop030BaHH~

30-

ltlX npltlrOAHOCTltl K npoqiec-

BeT y n l~ T e 11 b Hbl e :3 ~{ 30M e Hbl V1 Me 10 T I{ 11104 eB 0 e 3 H0 4 e H111 e •

75

°

ill a K-

n 0 8 TOM Y B M0 8 ~ l~ CC11 8 A0 Ba T8 11 b CK0 t1 p a 6 T 8 a Hall V1 3 V1 P y Kl T 8 r 11 QBHbl e TOP bl,

K0 TOP bl 8 B11 L1 H10 THO H 0 4 8 CTBOO T 60 p 0 CT Y A8 HT 0 B.

non bl Ta 11 C ~

YC-

Ta HOB L1 T b T8 3 11 8 Me HT hI, K 0 TOP bl e 0 THO C51 T C ~ I-{ 0 6 11 0 CT L1 n 0 H51 T L1 51 n p L1 r HOGTltlAllH np0I-{TL11-{0BOHL151 C811bCHOX03Ht1CTB8HH0t1 npOill8CCL11~ C TOM 4 T 0 6 bl 00 11 8 8 T04 H0 0 n pe A811 V1 T b MeT 0 AV11-{ Y n P VI 8 MHbl X 3 I-{ 30M 8 HOB lJ1

°A-

11811bIO,

P0 3 Pa -

OOTDTb eeBCOOTB8TCTBV1V1 C HYlliAOMV1 06~8CTBD.

58110 C8K8P8W

npeAllDlli8HV151 AllSlYCOB8PW8HCTBOBOHV151npOY8AYPW BY30BCKV1X npL18MHWX3K30M8HOB B CV1CTeMe CBllbCHOX0351t1CTB8HHoro OOP030BOHL151

npltleMHbl8SK30MeHbi B By3bl HOlllet1 CTPQHbl V1 B OYAY~8MOYAYT Heo 0 x 0 AV1 Mbl • V1 X He 0 6 x 0 AV1 M0 CT b MOTL1 BL1 PyeT C51 MHO r 0 4 V1 ell eH Hbl MV1~ QKTOP a MV1 , HO BOCHOBHOM ltl3 HV1X MOlliHO BblAellV1Tb

ABO r110BHblX=

orpOHV14eHHoe

I{Ollltl-

lIeCTBO MeCT B BY30X L1 1l0TpeOHOCTb OO~eCTBQ B Cnel.lV10111~CTOX.

B

ay3bl nocTynoKlT .KOK V13 rltlMH03V1t1,

HWX CP8AHL1X WKOll. HL1KGMltlrltlMHG3L1t1.

M3 DO~8ro

2/3

B TO

TOI{ L1ltl3 npo~eCCV10HOJlb-

4V1CllO nocTynoKl~ltlX

~B1l5leTC5I

B~nYCI{­

~8 BpeM5I cellbCKox0351t1cTBeHHoe BWClllee 06PD30-

BOHL18 HYlKAoeTC5I B TaKV1X OOV1TypltleHTOX,

KOTopble YlKe B cpeAHet1 npOIDIllI{O-

11 e n 0 1110 0L1 11 V1 cell b CK0 X0 3 51 t1 CT B8 HHbl t1 TPYA L1 V1 Me Kl T CK11 0 HHOC T b K np a KT V1 4 e CK0 t1 P0 00 T 8 •

Mbl

3 a V1 HT e p ec 0 B0 Hhi B TOM,

4 TOO bl 0 K0 H4 V1 BIllltl eST V1 WK0 11 bl

L1M811V1 paSHwe c' OKOH4V1BlllltlMV1 rl!1MH03V1L1WaHCWnpL1 nocTynneHL1L1 B By3W. C8rOAH5IIllH5I5IC8n8KUltlOHH051 CV1CT8MO OTPL1UOT811bHO BllL1518T

lJ1

HO

n8AOrOrL148CHYKl POOOTYCP8AHL1X WKOll L1 npOTltlBOpe4L1BO HO BWCIllYIO WKO11 y.

Y1I 0 ~ L1e C51

CP8 AH8 t1 Ul K0 11 hi BMe CTO n p L1 0 6 peT e HV1 H 0 61~ 8 0 6 p 03 0 BOT e 11 b Hbl x

3HOHL1t1 KOHij8tITPV1PYKlT caOltl yCV111L1Sl

Ha YCB08HV18Y4eOHwxnp8AM8TOB,

He 0 6 x 0 AL1 Mbl X n p ltl C A0 4 8 BCT Yn L1 T e It b Hbl X 3 H3 a M8 HOB. BOCCTOHOffL1Tb

npelKHV1t1 paHr

o 6 p a 3 H0 t1 6 bl 11 0 0 bl T a KQ51

n 0 3 T0 My H8 0 6 x 0 AV1 M0

3K30M8HO Ha aTTeCTOT 3p8nocTV1.

CL1 CT e rA a,

K0 r

CK110AWBOllOCb

A0

K0 11 V111 e CT B0

ow c11eAYKl~L1M

60 11 11 0 B,

HWXB cpeAHet1

WK011B,

n p ~1 0 6peT 0 eTC 51

B X0 ,t1 e :3 H3 a Me Ha Ha a T Te CTaT 3 p e 11 0 CT til,

76

06P030M:

Ue1l8con 0 11 Ylle H-

2/3

1/ 3 -

60nlloB

CH11 a I'~ hi [3 0-

eTCH

H3 OU8HOK Tex npeAMeTOB cpeAHe~ illKon~, KOTopwe B TO

51 B11 HIO T CH H

me

BpeM~

AHCUHn JI ltl HO Mltl BCT Yn lt1 Ten b Hbl X 3 K3 a Me HOB. K0 11 L1 4 ee TB 0 0 a JI-

II 0 B , n p L1 0 0 peT a eM bl x B X0 Ae B CTy n lIlT e JI b Hbl X 3 K3 a Me HOB, p e 3 yn bTOT 0 M

ABYX

n ltl Cb Me HHbl X ltl YCT Hbl X 3 K3 a Me HOB,

AOOOBHTb 00l1l1bl TeM,

L1 C1I HC1151 eTC 51n 0

K K0TOP bl M Mom H0

KTO AOK.03bIBoeT npoiI!eCCL10HOJlbHYlOnpHTOAHOCTb,

ltlM88T rOCYAopCTBeHH~~ 3K30MeH no KOKOMY-H~6YAb ltlHOCTpOHHOMy 5l3~KY ltl

T.A. BCTynltlTeJlbHbl~ 3K30MeH

~ltlM [jOKTOPOM;AJl51 Toro,

51BJlHeTC51 048Hb

somHblM CeneKUltlOHltlPYIO-

4TOGbi OH CTOJlOOJlee OObeHTL1BHbIM,

B oYAYlUeM

A0 JI m.e Hn peT e p neT b 3 H0 II ltl Te JI b Hbl e ltl3 Me He HL151. TL100p BeCe11ltl

OllepK 0 npltleMHbl.x 3K30M8HOX B By3blltl H800XO,LlV1MOCTltl ltlX ltl3M8HeHltl51 HonpV1Mepe mltlllltlOJlO K8CTx8~cHoro cellb-

CKOX0351~cTBeHHoro YHltlBepCltlTeTO BT.MowOHMO,LlbOPOSOP

B

pOMHOX oo~eHOUHOHOJlbHOrO

npOBOAltlMOrO Bnepltl0A

1973-1982

COUltlOll0fltl48CKoro ltlCC11eAoBOHltl~,

rr.,

nonbIT011lt1CbBbl~BV1Tb IDOKTOPbl,

B11V1HIO~V1eHO BblOOP npOmeCCHltl MOJl.oAem1.1.AHK8THbIM M8TOAOM onpOCltlnVl . OKOfl01800 MOflOAbix VlH}I{8HepOB C8J1bCKOrO X03~~CTBO 0 MOTVlBOX V1 06c-

TO~TenbCTBOX BblOOPO ltlMltl AOHHO~

npoqiecCl'1Vl Vl

° npoo118MOX ,CB~30HHbIX

C H040110MltlX TPYAoBO~ Ae~Te11bHOCTVl. OAHoBpeMeHHo C 3TVlM onpOCVl11ltl npenoAoBoTene~

CpSAHVlX illKO~,KOKVlMltlCellbCKox03~~cTBeHHWML13HOHVl~­

MVl OHltl 00110AOIOT.

YCT 0 HOB Vlll Vl, ceMe~HOH

cpeAo,

4 T0 CpeA Vl MOT lt1 BOB Bhi 00 pan p 0 IDe CCL1 V1 n p e 0 0 11 a Aae T

B11lt1HHVle pOAltlTene~,

BnellOT118HHH A8TcKoro B03pOCTO.

MOT ltl BVl PY10 ~ e e B11 HHH Vle Cp 8 AHe ~ ill K0 11 bl 0 Ka 3 a 11 0 Cb HVlll TO }I{ Hbl M. 3 e HTOT ltl 0 Hbl Vi

°n p 0 C

n 0 Ha 3 an

,

Ha IU pen p 8 4 TOY q Vl Ten 51 COB CGM He 3 Ha K0 Mhi C A8 ~ T8 11 b -

HOC T b 10 or pap Hbl X Vl H}I{ e H.e p 0 B,

TO HVlM 00 po 30M Vl He n p Vl B11 e HalO T BHltl Ma IH151

YlIeHI~KOB

npOB8A81Hl'bl8 onblTbl no6y,~L111lt1 HOC nOALITO-

K 3T0[1 npoql8cCVlVl.

H
illv1 JI b •

C03AO~~8fO TOK

H03WB08MW~

77

c.811bCKOX0351~CT­

npO~8CClt10HO]bHW~

n~o-

B

8 T l'1

m8 r O,l\ bl BOB Pe M51 BCTy n ~1 T8 Jl b HblX 8 K30 M8 H0 Bn PO B8 Ill'1111 00-

CIl8,l\OBOHl'18 CnOCOOHOCTe~, Tbl ,l\ 0 CTVl r 010 T CT Y,l\ 8 HT bl,

nOCT05JHHO CJl8,l\l'1Jlltl 30 T8M, HOKl'18 P83YllbTO.,..

BI{ JlIO 48 HHbl 8 B 8 KCn 8 p Vl Me HT,

B n p oq e Cceo 0 p a -

30 B0 Hl'15J l'1 K0 K0 Bhi l'1 X Pe 3 y Jl b TOT hi H0 n 8 p B0 M Me CT e p 0 0 0 T bl • H0 0 CHOB e npOB8,l\8HHOrO l'1CCn8AOSOHVl5J npl'1WJlVl K BbISO,l\Y,

4TO Vl3Y4e·HVl8 cnOCOOHO-

CTe~ ,l\OIlJKHOCTOTb Jll'1Wb O,l\HO~ Vl3 COCTOBHblX eAL1HO~ CVlCT8,Mbi tOKor.o npOllecco,

lleJlblO KOToporo

LtYlOIll'1CTY HO~Tlt1

5JBIl5J8TC51 OK030Tb nOMOUlb

H04l'1HOIOUl8MY cn8-

C808 M8CTO HO pOOOT8.

AbfOIlO C8Il8UJ

TPe 0OBO Hl'1 51,

n peA b 5J BJl51 8 Mbl 8 K n OC T Yn 0 fO lit l'1 M B By 3 bl

npeAM8TOM BHl'1MOHVl5J HO BCTynVlT811bHbiX SK30M8HOX B By3bl AOllIKHbl CTOTb

nO,l\rOTOBJl8HHOCTb,

O,l\OpeHHOCTb,

npl'1rO,l\HOCTb

V1 HO,l\118mOme8 nOB8-

AeH~e nocTynolO~l'1x.HoCT05JUlO5J CV1CTeMoBcTyn~T8IlbHWX 8K30M8HqB,

CTBeHHO rOBOp5J,

5JBJl5J8TC5J npl'1rO,l\HO~

HO He cnOCOaHO,l\OTb

COO-

Jll'1Wb,l\Jl5J OlleHKVl CT8n8HVl 3HOHl'1L1,

HymHbl8 OTBeTbl HO ,l\PyrVle Bblw8ynOM5JHYTb18 TpVl

Tpe-

OOBOHl'1s:l.~Il5J yCTpoHeHVl5J 8Tl'1X HeAoCTOTKOB B XO,l\e BCTynl'1TeIlbHbIX 3K30M8HOB npl'1 KonOUJsopCKOM l'1 XO,l\Me38BOUJOPX8~GKOM

rpOKYIlbT8TOX B

1977 - 78 - M' Y4 8 a HOM r 0 AY BBe I1Vl Te CTbl,l\ 11 5J Vl CCJl e A0 B0 Hltl 5J n p l'1 r 0 ,l\ HOC T Lt1 ltl cnOCOaHOCTl'1 K npoIDeccltlltl.

~3 oamero 4l'1CJlOBWnOJlHltlBUJltlX HOltlJlY4UJltlM06-

P030M T8cTw87%awnltl npV1H5JTw.30TeM~nOCJle CA04ltl 8K30M8HOB nepaoro ceMeCTpo npOB8Ill'1 perpeCCl'1BHblL1 OHOIlltl3, HOL1' ,l\OHHW8 BCTynltlT8IlbHWX 8K30M8HOB,

B39.B B H04eCTBe n8peM8H-

TeCTa VlCCIl8,l\OBOHltl5J lt1HTepeCOB ltl

cpeAHlO1O Benltl4l'1HY Y480HWX pe3YJlbTOTOB.

n03l'1TltlBH05J KOpeIl51I..llt15J (0,75)

HOaJlIO,l\0I10CbJlVlWbMem,l\Y GYMMo~aaJlJlOB, nOJlY4eHHwx B Cpe,l\H8L1 UJKOJl8, V1 COB 0 K Yn HOC T b fO a a Jl JI 0 EJ, 3YJlbTOT OWJI HeO*l'1,l\OHHWM: Jl a MV1 Te CTO no 0 3 a Me HO B.

Ha

n OJl y If e HHbl X HOB CT Yn Vl T e 11 b Hbl X 8 H3 a M8 Ii Q X.

Pe -

Hl'1KOKylO I{OpeJl51I1l'11O He oOHopyml'1J1l'1 MemAY OOIl-

aCII e ,l\ 0 B0 HV110

V1 HT e p ec 0 B lt1

aa Jl 11 0 Mltl

BCT Yn ltl T 8 JI b Hbl X 8 K .,..

0 CH0 8 e Bbl we 0 n ltl Ca HH0 roo n bl TOP a 3 p a a 0 T a Jll'1 HOB bl ~

T e CT

nOOOCJl8AOBOHVllO ltlHTepeCoB K mV1BOT~OBOACTBY •. nOCJl8AHV1L1 Y4eOHw~

rOA

no AT BSp Alt1 Jl n p 8 lKH lt1 e p e 3 yJl b TOT bl, C I{ 0 Pe Jl5J IlltlO HHbl M I{ 08 ID ffilt1 Lt l·1 e HTO MO

,84 .

78

TQKltlM

Dope

00P030M,

OK030110Cb,

OYAylltVlX crYA8HToB,

4TO BOnp8Hltl BC8M YCVl11Vl5lM B OT-

CP8,llH5I51 WK0110,l108T 001188 p8q11bHbl8 048HH~1,

48 M K0 MVl CCVl Vl nOB CT Yn Vl T8 11 bH bl M 3 K3 a M8 HOM. DOM ~3y"48HVl51 11 8 Hltl ~

~ 0 T 51

°

COM bl M n p Vl 8 MJ1l/1 Mbl M Cn C0 -

npltlrO,llHOCTVl H npOmeCCltlltl C4ltlT08M H80DXOAVlMOGTb Bbli\8-

Dbl 12- H8,ll 8 11 bH

°

~1Ii ltl 3ltl 4 8 CK 0 M n p aKT ltl K vl n 8 p 8,if Ha 4 a11 0 M 3 a-

H51 T Vl ~".

79

Tartalomjegyzek Szabo Gyula: A,MEM altaI iranyitott felsooktatasi intezmenyek felveteli politikaja es koncepci6i it • • • • ••• • • • • • • • • • • • • • • • • ••• • • • • • • •••• • • • • • • 5 Szekeres Bela: Javaslatok· az egyetemies foiskolai felveteli eljarasirendmegujftasaraaz agrar-felsooktatasban ......•....•... .... •. .. • ... .. .. 21 Veszeli Tibor: Tanulmany a felveteli vizsgakr61 es a szUksegesm6dositasokroi a KATE Mosonmagyar6vari MezogazdasagLKaranszerzett tapasztalatok alapjan it. • • • • • .• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • .• •• • • • • • • •••• 31 SzelesGyula: Kovetelmenyek a felveteli vizsgara'jelentkezokkelszemben •..... 47 Ide 9e n nye1 vU ass ze fog 1a10k ....•.......•..•..••. ... . • .• •. . • • . • . ... 61

81

Az alprogram megjelent kiadvanyai

A mez6gazdas~gi talatair61

szakoktat~s

felv~teli

tapasz-

- A fels6oktat~si felvetel, alkalmass~ges bevalas problemai a testneve16 tanarkepzesben - Esely 6s merites - Tanulmanyok a muszaki felsooktatasba torteno bejutas temakiireb61 felveteli rendszerek a fejlett ipari orszagokban -A fels50ktatashoz

vezet6~t