jan ismerteti az illeta alla!n felveteli gyakorlat6t. Az 1\ISZl<-ban 1980-t151 I<ezclve :fokozatosan vezettf~k be
0
fclvdtel.i. refor1.5~)
mot, amelynek lenyege az volt, hogy az ofvo51 5zakol
a felvehet6k ktizotti aranyt eros diszkrepancia, jellelTlr3ztc, numerus Cl::H.I~)tE3t
va1ositottak meg. A reform masik z~se,
i1letve tesztek
f~tos
alkalmaz~sa
a
jel1egzetessege 3 szelekci6
kiv~lasztjsi
folyamatbon. Az
~1t5zerve
~j clj~r~s
bevezeteset hosszu elmeleti vitak elo~tek meg, a morJszcr k:lserlet:i. alk~llmazd sdt vizsgalatokkal el1enorj.zb3k. (jgy gonc101juk) hogy az f'lSZi<-beli reform I'13SZlet8s ismertetese hasznos 1ehet mind a hazai oktataspo1itikusol< t mind gyakorlati
sz~<emberek
pf~(ti·O
a
szamara.
A Iletvenes evek vegen megvaltolott a szelel'\ci.6 rendje
LJ sV(~d
fels6okt3-
ti:1sb3n. Itt :is haszrla1nal< teszteket a ki valaszt6snr"il, noha ezr.:l" jelent 65 !~[jC
3
felv6teln61 kisebb, mint az NSZK-ban. Az /.\mcrikai EgyesUlt AllamoklJan a fel vf3teli kdvctelrnenyel< jlTtt}Zrr;t~1l yen·-
Iq§nt varidlodnak. Az slit j.ntezmenyekben a ben fj.Qyelembe vettek
8
kl\l31(~5ztasnal
m8l' a ne[lyve118 S
I~V8k
felveteli all
...J
sitm~nyt.
ASAT-et m~ sz~mos,. m~sfajta teszt eg~sziti ki.Az USA-ban all
I. FELV~TELI
SZELEKCld ~S FELV~TELI MdoSZEREK A OECD-HEZ TARTOzd ORSZAGOKBAN
Az OECD1-hez tartoz6 orsz~gok felv~teli politikdja a hetvenes ~vekben jelent6sen megv~ltozott. A reformokatr~szben a gazdas~gi helyzetb61 fakad6 "kUls6 nyom~s" v~ltotta ki, reszben "belsa er5k" kovetkezmenyei voltak. Noha a penzUgyi faktorok es az elhelyezkedesi lehet6segek fe1tehet61eg erosen befoly~solt~k aktizepfok ut~ni kepz~s ir~nti igenyt, mind szelesebb retegek kiv~n tak·fels5fokon tovabbtanulnl, a formalis I<epzesnek uj tipusal es iranyai jottek letre. A valtoztatasok ugyan mlndenUtt szoros fUggvenyei a kvantitativ fej15desnek, de a felv~teli javaslatok es reformok kialakulasa szelesebb ertelemben vett oktatasi as t~rsadalmi felt~telekkel magyar~zhat6. Az egyes orszagok kUlonf~le m6don kozelitik meg az oktataspolitika azonos problemait, els6sorban a formalis oktat~si renLiszeren belUli kivalasztast. Term~szetesen alapvet6 kUlonbseg vanazok ktiztitt az oktat~si rendszerek koztitt, ahol az egyetemek felveteli szelekci6t all
1. A szelekci6 tipusai 1.1. A felsofokba val6 belepes elotti szelekci6 Az ut6bbi husz evben valamennyi tagorszagban megntivekedett a kBtelezo oktat85i id6, s ugyanakkor mindenUtt emelkedett a kozepfoku kepzes utan tolAz Organization for Economic Cooperation and Development (DECO) tagors2~gai: Ausztria, Belgium, Dania, Franciaorszag, Gtirogorszag, Hollandia, Izland, frorszag, Kanada,Luxemburg, Nagy-Britannia, Norv~gia, NSZK, Olaszorsz~g, Portugalia, Spanyolorsz~g, Svajc, Sv~dorsz~g, Ttir~korsz~g ~s ~z USA. A sz~vet seghez kesobb csatlakoztak: Japan, Finnorszag, Ausztralia es Uj-Zeland, Az DECO bizonyos kutatasaiban Jugoszlavia isreszt vesz. 5
Ez a tendencia leger5sebbenaz Eur6p~n kivUli orsz~gokban ~szlelhet5 (Japan, USA~s Kanada), de igen magas a 16 ~vesn~l id5-· sebb tov~bbtanu16k aranya Hollandiaban ~s Nyugat-N~metorsz~gban is. 2 Az orsz~ gol< egy m~sik csoportjaban - Ausztriaban, Daniaban, Norv~giaban, Sv~dorszagban, Svajeban ~s Nagy-Britanniaban - a 16 ~vn~l id5sebbek 15-30 szazal~ka nem vesz reszt a formalis k~pz~sben, aranyuk Gorogorsz~gban, Olaszorszagban es Portugaliaban a legnagyobb, tobb mint 50 szazalek. A. 16 ~vesn~l id6sebbek magas a1'anyanak r~szv~tele az oktatasban nehany orszagban reszben azzal magyarazhat6, hogy a fiatalok bizonyos szazaleka csak 16 ~ves kora utan fejezi be iskolakotelestanulmanyait. Ez a helyzet oaniaban, Hollancliaban, I
A tovabbtanulast meghataroz6 okok kozott jelent6s szerepe van a Id:izepiskola-tipl,1sanak. Ausztriaban, az NSZI<-ban es Svajcban a 16-18 ~vesel< magas aranya tanu:L szakk~pz6intezmenyekben; olyan tanulm8nyokat folytatnak, arnelyek valamilyen foglalkozasra k~szitenek fel es altalaban nem vezetnek, vagy nem kvalifikalnak felsofokd kepzesre. A skandinav orszclgol
kozotti fenti
azonban csak az egyik krit~riuma a fels6fokd k~pz~s ir~nti ig~nynek. A tov~bbtanul~st sokkal inkabb a kUlonfele iskolak tarsadalfTIi-gazdas~gi je11ege hat~rozza meg. AI
ll
?
'-Az NSZI<-bari akorosztaly egyharmada munka mellett tanul tovabb.
6
A szelekci6
kiegyensdlyozas~ra,
az
es~lyegyenI5s~g
biztosit~s~ra
f~le int~zked~st
sokstruktura
foganatositottak. A gazdas~gi ~s a foglalkoz~si v~ltoz~sa is ig~nyelte a kUI~nf~le oktat~si form~k k~z~tti ~tmenet megk~nnyi t~s~t. A legut6bbi ~vek oktat~spolitikai reformjainak egyik c~lkitaz~se az volt, hogy a gyakorlati munkav~gz~st sz~mits~k be a fels6fokd k~pz~shez szUkseges eI5k~pzetts~gbe (NSZK, Svedorsz~g). 1.2.
Szelekci6afelv~tel id6pontj~ban
1.2.1 A kozepfoku·es a felsofokd .kepzes kozotti kapcsolat A kozepfokd ~s a fels6fokd kepzesi rendszer fejl6dese k~zotti koriel~ ci6 els6sorban a hetvenes ~vekig,a nagy expanzi6 korszak~ra volt jellemzo. Noha a kormanyok k~zepfok utani I,epz~si poli tik~ja is hozzajarult a k~tfele l,~pz~si szint k6zotti egyensuly megbomlas~hoz, a trend fantos faktor-a az volt, hogy a hetvenes evek kozepet51 csokkent a hagyomanyos egyetemi tipusu intezmenyekbe jelentkez6k aranya. 3 Hason16, bar
er6s tendenciatapasztalhat6 Olaszorsz~gban,Ja p~nban, Hollandi~ban, Sv~jcban·~s m~sutt 15. A jelenseget az ~rettsegizok ar~~ nyanak n~veked~se kis~rte,ami egyUttj~rt (elsosorban az USA-ban~s Sv~dor szagban) azzal, hogy a fels6foku tovabbtanulas megl,ezd~senek id6pontja elto16dott. kev~sb~
1.2.2 Korlatozott es nyitott felvetel A legt~bb tagorszag ktiz~pfok ut~lli kepz~si rendszerebenmCik~do fntezm~ nyei kozott egyar~nt tal~lhat6k olyanok, amelyekbe korlatoz~s n~lkul be.lehet· kerUlni, ~s· olyanol", ahol fel veteli szelekci6t alkalmaznak. t:.. fel veteli eljaras gyakorlati1ag mindenUtta kettos intezmenyrendszernek, az egyetemi tipusu ~s a nem egyetemi tipusu fels6oktat~si int~zmenyeknel< a fUggvenye. Azonban ezen belUl az egyes orsz~gokgyakorlata.elt~r6. Gorogorszagban, frorszagban, Nagy-Britanniaban es Jugoszlaviaban 81sosorbanazegyetemeken van szelekci6;a t6bbi orszagban eppen forditott a helyzet: az egyetemi fakul tasol,ra va16 fel vetel nyitott, mig az egyeb, kUlonf~le fokozatokkal zar6d6 felsooktatasi intezrnenyek meghatarozott feltetelekllez kotik afelvetelt. Ez nemcsal< a francia Grandes Ecoles nemtulsagosan szeles ko3Jellemzo ez e1sosorban az NSZK-ra, ahol 1978-ban az erettsegizoknek meg 87%-a, 19B1-benrnar csak68%-a akart akozepiskola befejez8se utankozvetlenUl tovabbtanulni. 7
vagy meghat~rozott, magas szinvona1G mQszaki int~z m~nyekre jellemz6, de ez a helyzet sok alacsonyabb presztizsO, r~vid tanulmanyi idejO I<:oz~pfok utani inteztneny eseteben is, amelyeknel erdel<:es modon 50hasem kerd6jeleztek meg a szigorG felveteli kovetelmenyeket. Ennek egyik aka aZ,hogy ezekbe az intezmenyekbe els6sorban a mOszaki kozepiskolak tanu16i jelentkeztek, akiknek kepesit~se ugyan lehet6ve tette afelsofokon vala tovabbtanul~st, de vegzettsegUk nem lJiztositott automatikusan jogot az egyetemre torten5 belepesre. Masik oka pedig, hogy az intezmenyek funkciaja kezdett51 fogva szorosan kapcso16dott a specifikus szak~mberellatasi kovetelmenyekhez, vagy legalabbis a szelesen fogalmazott foglalkoztatasi szUkseglethez, es ez'torvenyesitette szigoritott felveteli gyakorlatukat. k~rO
elit
int~zm~nyeire,
E variaci6k, amelyeket termeszetesen a kozepfoku kepzesi rendszer hagyornanyos struktGraival osszefUggesben kel1 szemlelni, meghatarozt~k az1:, hogy az egyes orsz8gok hogyan elegitettek ki a fels6fokG,tovabbtanul~s irant megnovekedett igenyt. Az Europan kivUliorszagok valamennyi 11811gat6 szamara 81e1'het5 rovid tanulmanyi idejO intezmenyeket szerveztek (a Junior es Communi.ty C011ege-okaz USA-ban ~s Kanadaban). Tly m6don az egyetemek es a negyeves College-ok.s'zelektivebb politikat folytathattak an~lkUl, 'hogy akielegLiIetlen tovabbtanulasi igenytul nagytarsadalmi feszUltsegetol
A legtobb nyugat-europai orszag oktataspolitil\sl elveinel< megfeleloen biztositani kivanja, hogy a megfele16 kepesitessel biro fiatalok egyeni igenyeik szerint tanulhassanak tovabb. 8
Az oktatastervezesnek ezt a fajta megl
a fe1soro1t faktorok figyelembeveteleve1 fo1yamatosan ujrabecsUlik a fels50ktatastervezes tradiciona1isan elfogadott elveit, a 1egtObb orszag ktivetkezetesen igyekszil< megtartanj. azt az elkepzeleset, hogy a meg fele1a kozepfoku vegzettsegCi tanulok felsofoku kepzes iranti igenyenek va1am:i.lyen fOI'fJlaban 81eg8t tegyen. lIgyanakl
rnessze meghaladja az oktatas kapacitasat, s a fiatal emberek meglehet6sen nagy resze hazajaban nem tud tovabbtanulni. Hasonlo, bar kevesbe akut helyzet alIt e15 az ut6bbi evekben Finnorszagban. Sv~dorszagban es Daniaban is megallapitottak a fels6fokd kepzes kapacitasanak fels6hatarat, de ezt a hatartaz egy~ni igenyek messzemen5 figyelembevete1evel szabtak meg. Mindezek alapjan vitathato, hogy a kbzepfok utani kepzes tervezesenek els6dleges kriteriumai lehetnek-e az egyeni igenyek? A del-eur6pai orszagok problemai elsosorban a ttimeges jelentkezesbol fakadnak, a nyugat- es 8szak-europai orszagok problemai mas je1legGek:itt az okozza a gondot, hogy bizonyos szakagakon tulje1entkezes tapasztalhat6, mig masokon kevesen akarnak to" vabbtanu1ni. Meghatar020tt szakok rnegnyitasa, vagy masutt a felveteli felfetelek megszigorii:asa penzUgyi, tarsadalmi es foglalkoztatasi megfontolasokon alapszik. Alapvet6en tovabbra ismegmaradt az a tendencia, hogy e1eget tegyenek a tovalJbtanulas iranti egyeni igenyeknek, de nem szUksegszeruen azokon a szal
10
korl~tozz~k
az
orsz~g (Sv~jc,
nem
n~velt~k
az
jogait. A hetvenes ~vekben n6h~ny Ausztria) az els6 utat v~lasztotta, els6sorban oly m6don~ hogy ~retts~gizettek hagyom~nyos
~ltal~nosan k~pz6 k~z~piskol~k sz~m~t.
Az eur6pai orsz~gok t~bbs~ge a m~sodik utat k~vette: fejlesztett~( az egyetemi szel
felv~tel korlatoz~sara
A hatvanas ~vekben neh~ny orszag specialis kavetelmenyekhez k~totte a kUl~nfele szakokra t~rt~no felvetelt. A. I<~vetelm~nyek els6sorban a tanulmanyi ir~nyokhoz, a k~zepiskol~banvalasztott szaktargyal
hogy numerus clausust vezettek volna be. K~ts~gtelen azonban, hogy ezek az int~zked~sek e16k~szitett~k az utat a sz~mszerO felv~ teli korl~toz~sokhoz. lekt~16dott an~lkUl,
1.2.6
Fe1v~teli politik~k:
o1'sza90n belUli variaci6k
az egyes orszagokon belUl szakonk~nt differencialt. Ausztria, Svjjc ~s Olaszorszag kiv~tel~vel valamennyi nyugat-eur6pai orszag numerus clausust vezetett be az orvosi egyetemeken. Varhat6, hogy egy~b, az egeszsegUggyel kapcso1atos intezmenyekben (gy6gyszereszeti karok, fogorvosi szak, bi016gia)hason16 intezkedeseketfoganatositanak. A numerus clausus bevezetesefe e15sz~r az NSZK-ban es SV~dor5zagban kerUlt sore Az NSZK-ban 1974-t61 szigoritott vizsga, 111et61ega hal1gat6k k~zponti elosztasa alapjan t~rtent a fel vetel tiz szakon; a szakok szama 1977-ben L~3-ra ernelkedett. Az intezkedes nagyfokd bUrokratizmussal jart egyUtt, az egyetemi tovabbtanulasra jogo5ult f1atalok elleptek az alacsonyabb kepesitesOek szamara szervezett intezmenyeket, es 81fog1a1tak 8zokallashelyeit. A nyolcvanas~vekre a numerus clausust 10 szakra szGkitettek Ie. Afelv~tel
1979 6ta va1amennyi egyetemnek jogaban all numerus cLausust elrendelni, ha a tovabbtanu1asi ig~ny meghaladja a faklJltas rendelkezesere a116 tanulmanyi helyek szamat. Sv~dorszagban
A fe1veteli politikara alta1aban a flexibi1itas je11emzo. Azokon a szakokon, ahoT tdljelentkezes van, az egyetemek 01181168n cl~nthetik 81, hogy miLyen intezkedeseket kivannak foganatositani. 1.2.7 Felvetelipolitikak:orszagokkozotti
elt~resek
Noha az egyes or~zagoknak hason16 problemakka1 ke11ett ~zembenezniUk, a fe1veteli rendszer reformjat kUlonfele m6don oldottak meg. oka ennek nemcsupan az eltera tortene1mi hatterben, akU10nfele tradici6kban keresenda, hanem az adott oktat~spolitikai rendszer meghatar.oz6 szerepeben. Mar em1itettUk, hogy olaszo1'szag, Svaic es Ausztria j6forman semmilyen felvete1i szigoritast nem vezetett be. olaszorszagban az egyetemek tomegesse val~sanak egyik f6 okaaz volt, hogy az orszagban nem fejlesztettek ki a 1'0vid tanu1manyi idejO kozepfokutani kepzesi formakat, a megfele15 korosztalynak mintegy harmada az egyetemeken tanul tovabb. Aranyuk sokkal kisebb Svajcban, ahol a kozepiskolakban eras ebb a szelekcio. 12
Masik extrem pelda Gorogorszag, Torokorsz8g es Finnorszag, ahol az igenyek messze meghaladjak afels6fokd kepzes kapacitasates djabbanDania es Svedorszag, ahol az igenyek es a lehetosegek kozotti kapcsolat ugyan kiegyensulyozottabb, mint az elozo harom orszagban, de ahol az egesz I
13
- a rekurrens k~pz~s v~lj~k legal~bb olyan kedveltt~, mint a folyamatos tanul~s. Ezt a javaslatot neh~z keresztUlvinni, legal~bbis addig nem, mig a kozvetlen tovabbtanul~s elsosorban a privilegiz~lt reteg sz~mara erheto el. A nyolevanas ~vekben az europai tok~s orsz~gok ktizepfok utani intezmenyeiben alkalmazottfelveteli m6dszerek egy viszonylag nyitott es egy ktitott szektoI' kombinaei6jab61 tev6dtek ossze. A bevezetett reformol< hoI az egyik, hal a m~sik szektor javara bill~ntett~k amerieget, de vegso soron egyik rendszert sem nevezhetjUk es'upan nyitottnak, vagy esak szelektivnek. A nem europai tokes orszagok es Nagy-Britannia hagyom~nyosankett6s int~zmenytipusaiban,a szelektiv egyetemi es a viszonylag nyitott, nem egyetemi tipusd intezmenyekb~n nem valtozott a felvetel rendje. De anemegyetemi szektor ntivekedese, els6sorbanaz USA-ban, Japanban es Kanad~ban a nyitott felvetel dominalasa iranyaba hat. Az egy egyetemen belUl indu16 kUltinfele programokra sokszor eltero 1e1v~telieljarasokatalkalmaztak,s ez egyUtt jart 3 nehezebben eleI'het6 tanulmanyok iranti igeny megnovekedesevel. A szelektiv szektorba tortent felvetel biztositotta.az elhelyezkedest,a nyitott szektor legjobb esetben jobb 811~s elnyeresereadott lehetoseget, vagy eltolta a munkanelkUliseg id6pontjat. Azut6bbi evekben nehany orszagban stagnalt a fels6foku kepzes iranti igeny . .F eltetelezhet6en sok 01yanpalyaz6, aki ugy velte, !logy nem felel meg a szigoritott felveteli kovetelmenyeknek, inkabb lemondott a tovabbtanulasrol, mintsem hogya nyitott szektorba jelentkezzek. Ezta hipot~zistugyan sem adatok,semegzakt vizsgalatok nem bizonyitjak, denehany trend alatamasztja. A nyitott egyetemi szakokra jelentkez6k arany~nak cstikkenese els6sorbanazokban az orszagokban figyel!let6meg,aholez egyUtt jar a szelektiv felvateli tanulmanyokI'a, els6sorban a I'tivid tanulmanyi idejO tanfolyamokra as a nemegyeterni szektorba palyaz6k aranyahak ntivekedesevel. 5 Erdekes volnaannak megallapitasa, hogy a nem egyetemi szektor va jon ugyanazokat a csoportokat vonzza-e, amelyek nehany evvel eze16tt az egyetemre palyaztak volna. A fenti effektus mj.ndenesetre estikkenti az alaesonyabb kozepfoku kepzettseguek, a szakkepesitesuek to\labbtanulasi eselyeit. 8gy tOnik, !logy a magasabb szinvonalG ktizepfokG vegzetts~~ 5Ez az iltin-szelekci6" aI'venyesUl FI'aneiaoI'szagban, Daniaban es Svedorszagban.
gOek sz~m~ra az ut6bbi ~vekben vonz6bb~ v~ltak folyamok, a foglalkoz~sra orient~lt k~pz~s.
ar~vid tanulm~nyi
idejOtan-
1.3. A felv~telut~ni szelekci6 Szamos orszagban sok gondot okoz, hogy a fels6foku int~zm~nyekbe belepok egy'r~sze sosem szerez diplomat, vagy nagyonhosszu ida alatt fejezi be tanulm~nyait. A 11embrzso16das", az "id6vesztes~g", a "tanulmanyok abbahagyasa"terminusok alatt a kUlonf~le orszagok mast-mast ~rtenek. Nemcsak osszehasonlitani, de meg~llapitani is igen neh~z azokat az okokat, amelyek miatt a tanulmanyok abbamaradtak vagy k~s~st szenvedtek. A hosszabb tanulmanyi idejO, magasabh hallgat6i-oktat6i 1~tszam6, nyitott felv~teli rendszerO int~zm~nyekben ~sprogramokon (Franciaorsz~g, Spanyolorszag, Olaszorszag)magasabbazoknak az aranya, akik nem fejezik be ta. nulmanyaikat, mint a rovidebb k~pzesi formakon. Vizsgalatok arr.61tanuskodnak, hogya tanulmanyok abbahagyasa,nem fUgga felvetel jellegetal, a szelekci6t61, elsadleges aka a fels6foku' ,vegbizonyitvany tipus~ban keresenda. A szerezheta diploma tarsadalmi-"gazdasagi presztizsenek meghataroz6 szerepe van a hallgatoi letszam tanulmanyi ida alatti esokkeneseben. Olaszorszagban, ahol valamennyiegyetemen nyitott a felvetel", az orvosegyetemeken a legkisebb aranyu a lemorzso16das, ·a pedagogia, irodalom, szocio16gia szakokon a'legnagyobb. Azut6bbi evekben a munkan~lkUli5eg aranyanak noveked~5evel megvaltoztaka hagyomanyos hallgat6sagszakva1asztasi szokasai. Afiata10k a tarsada1mi1ag elismert, nagyobb presztizsO 'szakokfe1e vonz6dnak. Anyitott felveteli rendszerCi intezmenyek hallgat6s~ga nines kedveza Ilelyzetben a munkaerapiacon, szakva1aszt~sukat, intezm~ny-v~laszt~sukat f5kent a kovetkez6 faktorok mozgatjak: - az egyetemreva16 konnyO bekerUlesegy kesabbi id6pontra tolja e1 a szelekei6t; -elkepzelhet6, hogy a magasabb evfo1yamon 1ehet65~gUk lesz egy masik szakra at1epni; - atanu1manyok kevesbe speeia1iz~ltak espa1yaelkepze1esidonteseiket menet kozben m6dosithatj~k. , Az orszag gazdasagi helyzet~ befo1yaso1ja a hallgat6kmagatartasat. A munkan~lkU1iseg veszelye arr8 keszteti oket,hogy eset1eg ida elatt hagyjak 15
abba tanulmanyaikat. Ugyanakkor abban biznak, hogy egy esetleges fels6foku v~gzetts~g n~veli t~rsadalmi statusukat.
2. Szelekci6s m6dszerek
~s krit~riumok
A felv~teli szelekci6 bevezet~s~t l
A formalis felv~teliszelekci6fentieknekmegfe1e15enels6sorban az 05Ztalyzatt61, .az e15zetes l~epzetts~gt51, ismeretekt51 fUgg. Annak ellenere, hogy mind tobben biraljak azo~
16
Az oszt~lyzatfontoss~g~t hangsdlyoz6kazzal ~rvelnek~ hogy ak~z~pis kolai jegyek motiv~lj~k a tanu16k tov~bbtanul~s~t. Helytelen volna azonban a szakv~laszt~si motiv~ci6t a k~z~piskolai tanulm~nyokra leszGkiteni ~s azt ~l litani, hogy a felsafokd tovabbtanul~st befoly~sol6 faktorok kozUl az osztalyzatoknak van a legnagyobb jelentas~ge. K~ts~gtelen viszont, hogy amig nem l~ tezik m~s objektiv m~rce a kognitiv teljesitm~nyek m~r~s~re, az oszt~lyzatok nak domin~ns szerepUk marad a szelekci6s elj~r~sban. Az
nemegyszer k~ 1'05 kovetkezm~nyeket vont maga utan. Az NSZK-ban a numerus clausus bevezet~ s~vel - arni a koz~piskolai jegyek szerep~nek novel~s~vel parosult - megfigyelt~k, hogy - az~retts~gi eredm~nyek ~tlag~nak emelkedes~re ir~nYlJ16 torekv~s egyUttjart a tanu16i-oktat6i, de a tanu16k egymas kozotti kapcsolatanakromlasaval; -atanu16k csak arra torekedtek,hogy j6 jegyeket ~rjenekel; -atanarokra er65nyom~s nehezedettBz osztalyoz~sn~l, nem lehetett standardokat kialakitani ~s a jegyeket megfelelaen· ~sszehasonlitani; ~ azoktatas "osztalyzatkozpontdva" valt a pedag6giai c~l rov~s~r.a. Az ~vek sor~n mind magasabb lett. a kiv~16 ~tlageredm~nyG tanu16k ar~nya; - a gyeng~bb elomenetelu·tanul61< jegyei a tanulmanyok veg~n romlottak, az ~retts~git61 val6 f~lelemeluralkodott rajtuk. oszt~lyzatok
jelent6s~g~nek
emelked~se
a
felv~teln~l
A k5z~piskolai osztalyzatokv~gUl t~nylegesen helyettesitett~k a szal
r-osszabb a helyzet azokban az· orszagokban, ahol a k~zepiskola tipus~nak van d~nta szerepe a tov~bbtanulasban. Franciaorsz~gban a tanu16k mar 15-16~ve5 korukban valasztasra k~nyszerUlnek. Mivel amatematikai t8gozat elv~gz~se elanyt jelent valamennyi fels6fokd intezm~nybe va16felvetelhez, a tanu16k tobbs~ge - kUlonosen a koz~posztaly gyermekei -matematikai tagozatD kozepiskolatvalaszt. Mas jellegQ probl~mak jelentkeznekSv~dorszagbanesHollandiaban,ahol csak az eretts~gi osztalyzatnak, vagy meghatarozott targyakb61 szerzett jegyek min6s~g~nek ~s nem az i5ko1a tipusanak van a szelekci6banszerepe. A ta17
nulol< f51eg human- vagy tarsadalomtudomanyi tagozatokra jarnak, mert ezeken konnyebb j6 osztalyzatot szerezni, mint a termeszettudornanyi targyakb61. Svedorszagban ez ts egyik oka annak, hogy viszonylag kevesen jelentkeznek muszaki es terrneszettudornanyi fels5fokd tanulmanyokra. Hollandiaban a termeszettudomanyi fakultasokon e16kepz6 tanfolyamokat k811ett szervezni az els6evesek 5zama1'a, mert nem e1'tek el a tanulmanyokhoz szUkseges szinvonalat. Azegyik legnagyobb problema azonban az, hogy a k~zepfokd oktatas tanrendjenek reformja es ennek a fels6foku intezmenyek altaI t~rten6 ertekelese alapvet6 feszUl tseget idezett e16 a k~zepfokd es a fels6foklJ oktatas szUksegletei ~s k~vetelmenyei koz~tt. Ez a feszUltseg alig volt erzekelhet6, amig a k~zepfoku oktatas els6dleges szerepe a fels6fokra va16 kivalasztas es felkeszites volt. A kozepfol<:d oktatas eeljainak es funkei6janak kiszelesedese azonban novelte a ket intezmeny koz~tti konfliktust. A fels60ktatasi intezmenyek aztszeretnek, haakozepiskola ?z 6 szUksegleteiknek megfele16tantervi 1'eformokat vezetne be, mig a kozepiskolai oktat6k es szervez6k els6so1'ban a kozepfok~ oktatas standardjanak es min6segenek megfele16 valtoztatasok hivei. J01 iIlusztraljak mindezt Nagy-8ritanniaban az "A II szintCi
6
I<~zepfol
ku1'zusok 1'eformjait kise1'6 jelensegek. A 1'efo1'01ki akartaszelesiteni az lIA" ku1'zusok tanrendjet oly modon, hogy az egy szelesebb k~ru, heterogen tanu16i csoport szamara is megfele15 legyen. Az egyetem velemenye szerint ez esak a min5seg rovasa1'a 01dhat6 meg es azt jelen'tene,·hogy az els5 egyeterni fokozatot nydjt6 programokat egy evvelmeg kellelle hosszabbitani, mivel a v~gzettek kepesitese nem erne e1 az egyetem altaI kivant szinvonalat. A vi tab61 VB/QUI is az egyetern kerUlt f\i gy5ztesen, a tervezett kozeplskolai tanrendi vaItoztata.. . sokat nem vezettek be.
A ket intezmeny erdekei es eeljal
kUlonbseg vegUl oda vezetett, hogy a koz~plskoia atertekeite oszt~lyozasi m6dszeret, azegyetem pedig esokkentette a kozepiskolai jegyek szerepet a felveteli elj~r~sban. Az isk01ai
k~z~tti
kapcso1atos legtobbetvitatott k6rdesek: helyettesithet6-e a vegbizonyitv~ny a tanLJlm~nyok alattszerzett osztalyzatol< ~sszesitesevel; helyettesitse-e az iskolan belDl tartott vizsgakat kUls6, nyilosztaIyoz~ssal
6 Az "AI! szintCi tanfolyamol< az egyetemen va16 tovabbtanulashoz adnak kV81ifika-
ciot.
18
vizsga; nem kellene-e elkUlbnitenia kbz~piskola befejez~s~tigazo16 vegbizonyitvanyta kbzepfoku kepz~s utani tanulmanyokra jogosit6 bizonyitvanyt61; nem kellene-e a szamszerQ, jegyeken alapu16 bizonyitv~nyt tesztekkel kiegesziteni. v~nos
A hivatalos oktataspolitika hajlik arra, hogy a v~gbizonyitvanyt a tanulmanyok alatt folyamatosan elert jegyek bsszesitesevel helyettesitse, de ez az elk~pzel~s a szU16k ellenallasaba Utkbzik. 2.2.
Felv~teli
vizsgak es standardizalt tesztek
A szelekci6sz~mos tagallamban, igy G~r~gorsz~gban, Japanban, Portugaliaban, Spanyolorszagban, Jugoszlaviaban kizar61ag a felveteli vizsgan, vagy gyakrabban annak a kozepiskolai osztalyzatokkal vala kombinaci.ajan alapszik. Spanyolorszagban e5 Portugaliaban a felveteli vizsga esak Bgy~ves e16k~szit6 tanulmanyok utan tehet6 Ie, masutt k~zvetlenUl a kozepiskolai tanulmanyok befejezese utan kerUl ra SOl'. A vizsgakat szervezhetik az egyes felsooktatasi intezmenyek is) de altalaban orszag05 szinten rendezik 6ket; e16fordul aketto kombinaciaja (Jap~n). Elmeletileg a felveteli vizsgak jobbantUkr~zhetik a fels5fokd tanulmanyok kovetelm~nyrendszeret, mint a k~z~piskolai osztalyzatok es lehet5seget nydjthatnak olyan palyaz6k tovabbtanulasahoz is, akik valaIT!ilyen okb61 nem tudtak a k~zepiskolaban rnegfelelo jegyeket szerezni. Altalaban azonbana felveteli vizsgak a k~zepiskolai ismeretek meresen alapulnak.
A felveteli vizsgak rendszeret mindenUtt sok kritika eri. Szemere vetik peldaul, hogya tanu16kata vizsgakra egyenileg kell felkesziteni, s a felkeszites !lemesak anyagi rnegterhelest jelent, de megnyuj"tja a tanulmanyok folytatasanak idejet. A szigord felveteli vizsgahatranyos helyzetbe hozza az 81acsonyabb tars~dalmi osztalyokb61 szarmaz6fiatal~
ket lepes6ben vizsgaznak. Oecemberben "t"1ultiple-ehoiee" tesztet vegeznek e1 japan nye1vi, idegen nye1vi, matematikai, tarsada10mtudomanyies termeszet~ tudomanyi ismeretekb61.A teszt anyaga a k5zepiskolai tanulmahyok6n nyugszik. lVlareiusban ujabb vizsgara kerUl 501', most mar az egyes fels50ktatasi intezmenyekben. A vizsga a palyaz6nak a megfele16 szakra vala alkalmass~gat,kepes segelt 8l1en5rzi irasos kepessegteszt, gyakorlati keszsegteszt, interjues rovid tezistipusu tesztek formajaban. Mivel a vizsga'~at az egesz orszagban azonos id6pontban tartjak, egy palyaz6 esak egy intezmenybe jelentkezhet. t41nden egyetem onal16an dont a felvetelr51, a tesztek es az egyeb adatok (osztalytato\< stb.) alapjan. Az egyetemnek joga van nehany palyaz6t a kozepiskola ajanlasara felveteli vizsga nelkUl isfelvenni. Ez a lehet6seg novelte a kozep:i.skolai teljesitmenyek jelent6seget. Az USA-ban, ahol az iskolai osztalyzatok fontoskriteriumaiatovabbtanulasnak, tobbfele ~tandardizalt felveteli tesztetdolgoztak ki. KozUlUk a leggyakrabban hasznalt SAT teszt a klilonfele szinvonallJkozepiskolal
2.3. Interjuk els6sorban 3Z angolsz~sz oktat~si tipusdal<, ahol a fel veteli. sze1ekci6nak mar hosszabtJ hagyom~nyai vannak, gyakran alka1mazza az interjut felv~teli m6dszerkent (t~bbnyire isko1ai bizonyitv~nyokkal es referenciakka1 komlJinalva) . Sz~mos tagorsz~g,
Az interjunak t~meges felveteliken vala hasznalatan~l a Iegnagyobb probl~mat az id6ig~nyesseg je1enti. Tovabbi gondot okoz az. hogy az interju informalis es szubjektiv,nemigen teszilehet5ve a jel~ltek ~sszehason1it~sat, eredmenyei sokszor inkabb az interjuvo16 tapasztaItsagat6I es szeme1yiseget61 fLiggnek, mint aje1~lt megfele16 tu1ajdonsagait61. Ennek e1len~re egyre t~bb orsz~gban terjedt 81 az a nezet, hogy az interjd a1ka1masabb sze1ekci6s e1jaras mint az objektiv teszt. Az interjd-m6dszer szelesebb k~I'u e1terjesztese e1s6sorban azokon a terU1eteken indokolt, ahol a tanulm~nyok elv~gzeseben es a kes6bbi foglalkozas gyakorlasaban d~nt6 szerepUk van a hallgat6k motiv8ci6janal< es jellegzetes tulajdonsagainak. Ilyenekpeldaul az egeszsegugyi, a szocialis, a pedagogiai palyak. Svedorszagban a pedag6gusok kepessegvizsga16 tesztjeit interjukkal helyettesitettek. EIemzesek arra hivtak fel a figyelmet, hogy az interjdk e156sorban a negativ kepessegekre deritenek fenyt, azaz arra, hogy ki nem alkalmas 8.pedag6giai palyara. Ezert Dgy tunik, hogy interjdkat f5kent kiegeszit6 m6dszerkent erdemes vegezni a pa1yaz6k jobb megismeresere olyan esetekben, amikor az i.skolai jegyek vagy egyeb mutat6k nem elegsegesek a szelektalashoz. Az interjdk a1kalmazasa att61 is fUgg, hogy mennyire sikerU1 az azonDS kva1ifikaci6jd je1~ltek szelekcioj~hoz speciali5kepessegvizsga1& teszteket kifejleszteni, valamint att61, hogy a 1<~zep.l.5k01ak rnilyen merte1
21
2.4. Prefereneiat nyujto elJarasok
A prefereneiat nyujto eljarasok elsodleges eelja az, hogy a hatranyos helyzetu, j61 kvalifikalt esoportok tovabbtanulasi eselyet segitsek. A tarsadalmi-gazdasagi statust nagyon 1'itk8n alka~nazzak szelekei6s eelok relevrins· kriteriumakent. Nehany orszagban vagy intezmenyben meghatarolott szabalyoz6k vagy kisebb kv6tak k~nnyitik a hatranyos helyzetO fiatalok felvetelet, de semmifeleatfog6 politikai intezkedes nem biztosit e16nyt az a1aesonyabb tar5adalmi 05ztalyb6l szarmaz6k szamara. A esaladi hatternek esupan az ~szt~ndijak megitelesenel van szerepe, kiindu10a abbol a megfontolasb61, hogy he valakit mar felvettek az egyetemre, annakanyagi kor1atok miatt ne kelljerr felbehagyni tanulmanyait. A legt~bb tagorszagban indirekt m6don fogla11<0znak a tarsadalmilag l1atranyos helyzetOe~ problemaival: bizonyos kisebbsegi esoportoknal< (djabban ezek kaze szamitjak a bevandorlokat is) a fe1vetelnel elonyt bizt05itanak e1s0801'lJanazaltal, hogy elfogadjak az e10irtnal alaesonyabb kepesitesUket. Elen jar e terUleteken az NSZI<, Svedorszag, Ausztralia. t\1as jellegu problemakmerUlnel-< fel az USA-ban. A kaliforniai egyetemre fekete boru ha11gatok 1'osszabb atlagosztalyzatokkal"is bekerUlhetnek mint a feherek, ugyanakko1'azonban szo1'os kv6tahoz kotottekafelvehetok szamat. A kerdes korUli vitakhatasa1'adjabban kevesbe fo1'malis m6dsze1'eket v8zettek be, es az egyes eseteket individualisan biraljak 81. A vitak feillivtak afigyelmet masfajta hatranyos helyzetCi esoportak diszkriminaci6jara is, nevezetesenaspanyol nyelvubevandor16k1'a, a noh811gat6k1'a es az alacsonyabb tarsadalmi-gazdasagioszt~lyokb6lkikerU15 tanu16kra. A ha11gat6sag kiegyensu1yolottabb ta1'sadall1li megoszlasanak segitesE~re hozott masik indirekt intezkedes a felvetelhez szUkseges forma11s kvalifikacia szelesebb korCi meghatarozasa volt. I
vagy ~ppen anaknekbizonyos szakokon va16 tov~bbta nul~s~t erasiteni (orvosi,mGszaki stb. foglalkoz~sok). Az int~zked~sek hat~ s~t m~gnem m~rt~k fel, de dgy tOnik, hogy a hallgat6s~g nemek, szerinti megoszl~sat az egyes jnt~zm~nyek kev~ss~ tudjak befolyasolni. A pozitiv diszkrimin~ei6 (ak~r kisebbs~gi. esoportok, ak~r meghat~rozott nemCihallgat6k ~rdek~ ben) esak olyanokat ~1'inthet, akika szelekei6s felv~tel minimalis kovetelm~ nyeinek megfelelnek. esed~s~t megakad~lyozni,
A p~ly~z6kkora mindig meghataroz6 sze1'epet t~ltott be a tov~bbtanul~s neil. Az ut6bbi ~vtizedekben sok o1'sz~gban hoitak a feln6tt tanul6k e1'dekeben intezkedeseket. KUlonosen ~1'dekesek azok az eljarasok, amelyek a1yan megfele15 kva1ifikaei6ju je10ltek tovabbtanu1asat szo1'galrnazzak, akik kozepiska1ai vegzettsegUk utan do1gozni mentek. Svedorszagban o1'5zagos intezkedss mazditjae15 az id6sebb korosztaly k~pz~s~t, m~sutt (pl. I
"
2.5.
Varakoz~si
ida
A v~rakoz~si id5t elsosorban az N5ZK-ban alkalmaztak a fe1veteli szelekei6 jelentos k1'it~riumak~nt. Azokon a szak~
pedag6giai ~s t~tsadalmi konzekvenci~kkal j~rtegyUtt, ez~rt -"noha nam szUntettek meg mint szelekci6s krite1'iumot - erosen csokkentettek azull. "parkol6 hallgat6k" aranyat) elsosorban az~ltal, hO[jY szukitett~k a numerus clausus aId eso szakok szamat. Jelentos m6dosit~s az is, bogy a tanulmanyok1'a forditatt ida nem szamithato be a va1'akoz8si idobe. Kiserlet to1'tent annak bevezetesere, hogya varakozasi idabe csak a mu~
sem tartanak kivdnatosnak, e16t~rbe kerUl a sorsoldson alapu16 kivdlasztds jelent6s~ge. Ugyanakkor vil~gos, hogy a szerencs~n alapu16 krit~riumot az emberek t~bbs~ge elveti, ~s a sorsol~st a fels50ktatdsi int~zm~nyek belsa ethoszaval ~s kLils6 k~p~vel ellent~tesnek tartja. xxx
bsszefoglalva a kUl~nf~le felv~teli m6dsze1'eket, dgy tOnik, kUl~nbs~get ke11 tenni azok k~z~tta szelekci6s elj~r~sok kbzbtt, amelyek durv~n fogalmazvapozitiv orient~ci6jdak, ~s azok k~zbtt, amelyek visszafogottabbak, vagy inkdbb negativmegkbzelit~st sugallnak. A pozitiv orient~ci6jds~mdban az objektiv tenyeket m~sfajta kriteriumokkal is kieg~szitik, tobbek k~zott vizsgaljak a jel~ltek motiv~ci6j~t,. szemelyi jegyeit, tarsadalmi llatte1'et stb. Iv16dszerei az inter jdk, a pozj.tiv diszkriminaci6, a munkatapasztalatok elismerese. A rn~ sodik kateg6riaba tartoz6m6dszerek~ kizar61agosan vagy els6sorban 8zerdemjegyekvagy a ~<epessegek hagyomanyos mutat6J.t me1'ik anelkUl, Ilogy masfajta metodD
25
Irodalom
Policies for higher education in the 1980s. Paris 1983, DECO.
26
II. FELVETEL AZ NSZK FELSOOkTATASI INTEZMENYEIBE, KULONOSTEKINTETTELA TESZTELJARAS ALKALMAZASARA AZ ORVOSEGYETEMI SZELEKCIOBAN
Az NSZK·egyetemein es f5isko1ain 1987-ben 750 ezer helyen 1,3 millie diak tanult, otszor annyi, mint a hatvanas evekben. Tizez"er lakosra al
A munkan~lkUliek ktiz5tt kiriv6 a pedag6gusokmagas a fels6foku int~zmenyekben tanarhiany van. t~s~re.
Nagy vihart kavart fel tese az orvosegyetemeken. Az set1 lehet6segek sokfiatalt vesebb~ tette aszelekci6 uj a bevezetese.
ar~nya,
ugyanakkor
az NSZK tarsadalmaban a numerus clausus bevezeorvosi palya elitszakmanak szamit, a nagy kerevonzanak az orvosegyetemekre. A vitcikat meg heformajanak, a teszteken alapu16kivcilasztasnak
A fels60ktatasi intezm~nyekbe va16 felvetel 1965-1"g valamennyi palyaz6 szamara el~rhet6 volt. 1950-60 k5ztittaha11gat6i letszam mintegy 60%-1<81 emelkedett. A tartomanyi belUgyminiszterium els6 izlJen "UberfUllung del' Hochschulen" cimO jelenteseben foglalkozott az NSZK fels60ktat~sUgyenekkvan titativ kerdeseivel.A jelentes utalt nehany egyetemi es f6iskolai fakultas1'a, aho1 fe1vete1i kor1atozasokat vezettel< be. A Tudom~nyos Tanacs k~nyte1en volta numerus clausus kerdeseben allast fogla1ni. Az 1960 novemberben kiadott "Empfehlungen zum Ausbau del' \'Jissenschaftlichen Einrichtungen" Gf.mu kiadvanyaban 8zt javasolta, !logy ne kor1atozzak a fels6fokra tortenD felvetelt, hanem 1etesitsenek kepzesikapacitast a varhat6 l1a11gat6i1etszam szamara es tekintsenek el a je1en1egfennal16korlatoz6 intezkedesekt61, mihelyt a 'fels5foku intezmenyek b5vitese rnegva16sul. A jelentes n8mGsak az intezmenyek expanzi6ja fele nyitottameg az utat, hanem meghatarozta a numerus clausus hivei es ellenfelei k5ztitti mai napig tart6 vita iranyvollalatis. Az intezmenyek b5vitesehez keszU1t ajanlas felfedte az orvastudomanyi egyetemek kapacitasava1 kapcsolatos kU15nleges problemakat. A legnagyobb nehezseget az okozta, hogy nem volt el~g klinil
28
1. A felvetel altalanos kerdesei 1.1. A felsofok elottikepz8s Az NSZK iskolarendszereben minimum 4, maximum 8 eves nepiskolai kepzesre epUl aktizepfokd oktatas. A felsofokra jogosit6 bizonyitvanyt a tanu16k a kovetkez5 intezmenyekben szerezhetik meg: - gimnazium djjaszervezett, azaz differencialt felso tagozattal, - gimnazium djjaszervezett vagy differeneialt fels6tagozatnelkUl, - egyetemes isk01a (Gesamtsehule), - szakgimnazium, - esti gimnazium, - kollegium: a szakiskola es a gimnazium egyesiteseb51 .jott letre, szakmara, vagya tovabbtanulashoz szUksegesvizsgara(szakerettsegire) keszit e10,
- szakf6iskola, mernokiskola, gazdasagi al"ademia. A tanulmanyok erettsegi bizonyitvannyal -zarulnak, ami egyben belep5t jelent a felsooktatasba. Bizonyosesetekben eltekintenek az~rettsegi bizonyitvanyt61: a gyakorlatban dolgoz6, kUlonlegesen tehetseges jeloltek kepessegvizsgat (BegabtenprUfung) tehetnekes a felsooktatasi intezmenyek ezt is elfogadjak az erettsegi bizonyitvany helyett. A kozepiskolabanhatfokozat6 meroskala alapjan itelik mega teljesitlTIenyt es egy" j6"eredmenyu erettsegi bizonyitvanynak is rangja van. Az orvosi egyetemekre 1987-ben 1,4-es erettsegi atlaggal volt erdemes palyazni. A. kituna (1, O) bizonyitvany igen ritka, B.zerettsegi kovetelmenyek nehezel~ ..Az egyes tartomanyok kUlonboz6 oktataspolitikai,.oktatasi rendszerei kozotti·elteresek miatt azonban az iskolai·kovetelmenyek elteroek, s azerettsegi. atlageredlTlenyek osszehasonlitasa meglehetosen nehez. Ezert afelvetel.nel azt.is fi:"· gyelembe veszik, hogy melyik tartomanyban szereztemeg a palyaz6 a fels6fokra jogosit6 bizo~yitvanyt.Az erettsegibizonyitvany tipusa ketfele: altalanos erettsegi, amely barmelyik fels5fokd intezmenyben va16 tovabbtanulasra 'jogosit; es szakerettsegi, amivel esak meghatarozott szakd intezmeny.ekbe lehet jelentkezni. Az ~rettsegi feladatokat az iskolak szaktanarai allitjak ossze es ~< is ertekelik. Az osszehasonlithat6sag els6 feltetele 8Z egyseges feladatkitCizes lenne. Harom tartomanyban bevezettek a kozpontilag szervezett erettsegit, ami 29
azonban a di~kok el18nal1a5~ba Utk~ztitt. Az ti5szehasonlithat6s~g ~rdek~ben minden evben kiszamitjal< a tartomanyban eretts8giz5k bizonyitvanyai slapjan a megfe1e16 tartomanyok atlag-osztalyzat~t. Ezekb51 sz~moljak ki a sz~vetsegi ktiztarsas~g erettsegi atlago5ztalyzatat, es meghatar~zott 8gyetem~(ezt fogadjak e1 mereenek, illetve ennek alapjan igazitjak k1 az egyes je1~ltek pontszamait. (Hapeldaul egytartomanyban az ~rettsegi atlag kett5vel ttibb, mint a ktiztarsasagi atlag~ az ott ~retts~gizetteknek ket ponttal feljavitj~k a bizonyitvanyat.) 1.2. A felvetelhez va16 jog, fe1veteli kriteriumok A sz~vetsegi ttirveny szerint: I'Mindenkinek, aki igazo1ja fe1s5fokrava16 erettseget (Hoehsehulreife) joga van a fels5foku·tovabbtanulasra. Ezt a jogotesak a ttirv~ny korlatozhatja. A ttirvenyhoz6nakmeg ke11 hataroznia a felveteli korlatozas felteteleit 85 a kivalasztasi krite1'iumokat. A torvenyhoz6 nemktiteles az egyes·fels6oktatasi intezmenyeket oly m6dontovabbfejleszteni, !logy azok a tanulmanyi helyek i1'ant1 ke1'elemnekminden esetben eleget tudjanak tenni. De felvete1i ko1'latozasok meghatarozott szakokon esakakko1'vezetllet5k be, amennyiben a/nines lehet5segameglev5 kepzesikapacita~ teljeskihasznalasara, bt a kivalasztas es az elosztas olyan targysze1'Ci· k1'it~riumokalapjan t~rtenik, amelyek valamennyi jelentkez6szamara egyen16 eselyeket btztositanak. Az·abszo1lit numerus clausus bevezetese, arnikor a palyaz6k szama· messze meghaladja a rendelkez~5Te al16 tanulrnanyi helyekszamat, a·jelentkez5k egy reszenek· alig biztosit eselyt a felvetelre, s igy a ttirvenyesen .elfogadhat6 esetek hata1'an all. Ezert az allam ktiteles vecl5intezkedeseket I hozni, azaz tanulmanyi reformok reven kapaeitastJDvitest bevezetni. Az egyes egyetemekl
mar jeleztUk, a felvetel els6d1eges I
30
jelenthetnek a felvetelnel. Az erettsegi jegyt61 fUgg5en allapitjak meg a varakoz~siidot, azaz azt, hogy a jelentkez5t hany ev mdlva veszik fel az egyetemre. 1987-ben a betoltheto helyek 40 sz~zalek~ra v~r61ist~r61kerUltek bea hallgat6k.A jelolt azerettsegi bizonyitvanyat, illet61eg annak hiteles masolat~t bekUldi a ZVS (lasd kesobb) dUsseldorfi kozpontjaba, ahol is a p~lya z6kat osztalyzataik alapjan rangsorolj~k es orsz~gszerte elosztjak. A szamit6gep naprakeszen azt is kozli, hogy kinek, mennyi ideig ke11 a tovabbtanulasra varakoznia. 1.3. Felveteli koordinaci6 Az orvosegyetemekre torten6tdljelentkezes arra kenyszeritette az,egyes felsooktatasi intezmenyeket, hogy a tanulmanyi helyek elbsztasanakeljarasat leegyszerOsitsek, il1et51eg koordinalj~k. A koordinaciora annal inkabb szUI<seg volt, mi.vel' a p~lyaz6k egyszerre tobb intezmenybe is beadtak kerelmUket, amely intezmenyek sajat kriteriumaiknak megfele15en don1:ottek a felvetelrol. fgy egypalyazotgyakran tobb intezmenybe is felvettek, vagy esetleg mindenUnnen elutasitottak. 1962-t51 kezdve mind vilagosabba valt a kinalat es a jelentkezes kozotti diszkrepancia, ezert a rektori konferencia'javaslatara a tartomanyok elhataroztak, hogy a bonni egyetemen letr~hozzak az 1I0rvosi es fogorvosi tanulmanyok felvetelet intez6 kozponti nyilv~ntart6 hivataltll.A h1vatal elsa izben az 1965. nyari szemeszter felveteli kerelmeit koordinalta (a tdljelentkezes ketszeres volt),de magat a felvetelt tovabbra is az egyes intezmenyek bonyolitottak Ie. Am a jelentl,ez6k szama allandoanemelkedett es a kis hivatal nem tudtamegfele16en ellatni feladatat. A tartomanyokkultuszminiszterei esa fels50ktatasi intezmenyek kozotti feszUltsegis. mind elesebbe v~lt, ezert akozponti nyilvantart6 hivatal~ 1966 nyaran megszUntettek. A kovetkez5 teli szemeszter IIkaotikus" fe1veteli tapasztalatai nyoman a rektorikonferencia a kultuszminiszteri konferenciavalegyetertesben es a Volkswagen-mOvek ad6manya segitsegevel Gjkozponti nyi1vantart6hivatalt'letesitettHamburgban.A hamburgihivatal (ZRS) csupan technikai segitseget adott afelvetelhez (peldaul szamitogepei kimutattak a kettos jelentl<ezeseket), de nem volt dontesi joga. Az egyetemek megkaptak a Ilamburgikozpontt61 a felveendo h'allgat6k' rangsorai t, de jogukban alIt a javasolt sorrendet meyval toz~ tatni. Afelveteli alapelvek igy kialakult sokfelesege 1970-71-ben azt ered'menyez:te, hogy nerncsak regionalis es 10k31i5 szempontokat vettek figyelembe, hanem a kU1onfe1e terUletekre ervenyes teljesitmenyeket is hetfele modon sza31
ki. Az elj~r~s ~ttekinthetetlenn~ v~lt ~s a sz~mos fellebbez~sid6 vesztes~get okozott.A rektori konfereneia a felveteli elj~ras egyszerusites~rejavaslatot dolgoztatott ki. 1972 nyar~n elkeszUlt a "Javaslat a felv~ telt korl~toz6 szakokon tort~n5 tanulm~nyok felveteli rendszerere 1973-ban megszUntettek a hamburgi hivatalt ~s l~trehoztak a m~ig is mukod5 "Zentralstelle fUr die Vergabe von Studienplatze" (ZVS) I
ll
•
A ZVS a
felUgyelete alatt all. Osztalyvezet6i tarsulat~ban reszt veszneka tartom~nyok mindenkori miniszt~riumainak k~pvise15i, ~s a SZOvets~gi kbztarsas~g k~t l<epvise15je. A rektori .konferencianal-< belesz61asi joga van abba, hogy rnilyen szakokat vonnak be a tanulm~nyi helyek kbzponti eloszt~sanak rendszer~be, ~s hogy mi legyen a fels50ktatasi int~zmeny~( kapaeit~s megallapitasanak alapelve. E k~rd~sek·eldontesehez meg kelL hallgatni a l
tartom~nyok
Fe1 veteli eljaras
Azak a~aly~z6k, akik olyan szakol
helyzetbe (peidaulhosszabbbetegseg miatt volt rosszabb az erettsegi eredmenyUk) . A ZVS a valasztott szakt61 fUgg5en ketfele ielveteli eljarast alkalmaz: - az elosztasi eljaras alapjan valamennyi jelentkez5 felvetelt nyer, ha nem is arra a foldrajzl. helyre, ahova elsodlegesen jelentkezett; - a kivalasztasi eljarasra azokon a szakokon kerUI SOl', ahol a jelentkez5k aranya tdl magas es nines lehet5seg valamennyipalyaz6 felvetelere. A kivalasztasi eljaras isdiffereneial; - az altalanos kivalasztasi eljaras felveteli kriteriumai aze1'ettsegi osztalyzat atlaga ~sa varakozasi id5; - a kUlonleges kivalasztasi eljarastaz orvosi tanulmanyoknal vezettek be, ahol a jelentkez5karanya majdnem haromszorosa a felvehet5k aranyanak. 1.4.1Elosztasieljaras A tanulrnanyi helyek elosztasi eljarasanak eelkitCizese az, hogy valamenynyi fels60ktatasiintezmeny lehet61eg egyenletes igenybevetel~vela jelentkez6knek- tanulmanyl. atlagukt61 esa varakozasiid5t61 fUggetlenUl - azaltaluk els5helyenmegpalyazott szakon felvetelt biztositson. Ez tulajdonkeppen azt jelenti, hogyaz elosztasi.eljaras garantalja a palyaz6k tovabbtanulasat. Amennyibena megpalyazott fels60ktatasi intezmenyben nines annyi hely, mint ahanyan odafelvetelUket kertek, az elosztasnalels6sorban a·szoeialiskorUlmenyeket, kUlonosen a jelentkez5k gazdasagies esaladi helyzetet veszik figyelembe. 1.4.2 Az altalanoskivalasztasi eljaras A felveteli dontes els5sorban az erettsegi osztalyzatok atlaga es a va.rakozasi id5 alapjan tortenik. Az altalanos kivalasztasi eljar~5ban a tanulmanyi helyeknekmintegy 10 szazalekat'afelvetelre jelentkez5k meghatarozott esoport~aval toltik be. Az un. "els5dleges kv6ta" alapjantovabbtanu16knak tobb mint a fele kUlfoldi hal1gat6. A helyek 2 szazalekara olyan palyaz6kat vesznek fel, akiket az elutasitas kUlonosen sulyosan erintene (un. "nehaz esetek ll ) . Ebbe a esoportba tartoznak peldaul a mozgasserUltek, 8ki\< esak a O1egjelo1t palyara alkalmasqk, indokolhatjak a felvetelt meghatarozott esaladi korUlmenyek stb. Ugyanesa\< 2szazalek azoknak az aranya, a\
1yeit olyan je1entkez6kke1 toltik be, akiknek kozszo1galati hivatasuk gyakorl~sahoz szUks~gUk van a megfele15 szak elv~gz~s~1'e, valamint olyan palyaz6kkal, ald.k valamilyen mas, meg be nem fejezett tanulmanyi szakon sze1'eztel< a kert tanu1manyokhoz szUkseges kvalifikaci6t (fels6fokd tovabbtanul~sra jogosit6 kUlonleges igaz01as). Az els6d1eges kv6ta alapjan t~rten5 felvetel utan marad6 tanulmanyi helyek 60%-8t az erettsegi bizonyitvanyokatlageredmenyei szerint osztjak szeto A kozpont kialakitja a tartomanyi kv6takat es rangso1'o1j8 az azonos tartomany..:. ,ban erettsegizetteket osztalyzataik alapjan. Az NSZI< terUleten kivUl erettsegizetteket sorsh~zas alapjan soroIjak valamelyik tartomany kv6tajahoz. A tanulmanyihelyek 40%-a a fels5fok~ tanulas1'a'va16 jogosultsag megszerz~senek id5pontja (varakozasi i.d5)alapjan kerUJ. elosztasra. A palyaz6kat az ~retts~gi let~tele utan, illetaleg a felveteli kerelem beadasautaneltelt felevek alapjan rangsoroljak. (A lista elen a r~gebben varakoz6kallnak.) A varakozasi ida kiszamitasanal figyelembe veszik azt, ha valaki atovabbtanulasra jogosit6 bizonyitvany megszerzese utan jovend5szakmajaban dolgozott, vagy ha a fels60ktatas kereten kivUl valamilyen s~akrnai kvalifikaci6t szerzett. Ily m6don maximum negy felevvel novelhet6 a varakozasi ida. Novelik a varakozasi idejet annak is, akinek rajta kivUl al16 okokb61' (betegseg stb.) nem alIt m6djaban a varakozasi id6a1att szakmai tevel~enyseget folytatni, vagy nam tudta szakmailag kepezni magat. Nem szamitjak .be a varakozasi .id6beaz un ...'"parko16 tanulmanyokat", azt az, idaszakot, amelyalatt a paIyaz6 valamilyen felsaokta~ tasi.tntezmeny beiratkozott halIgat6ja volt. Amennyiben tanulmanyait befejezte esvegzettseget diploma igazo1ja, a palyaz6t "masodik szakra" jelentl<ez6nek tekintik ~s csak azdn~ els6dIeges kv6ta alapjan veszikfel. 1.4.3 A· kUlonleges kivalasztasi eljaras A kUlonleges I
34
A megmarad6 helyek 45%-a az ~retts~gi oszt~lyzatok~tlaga ~SB teszteredm~nyek kombin~ei6jaalapj~n kerUl sz~toszt~sra. Az ~rt~kel~sn~l az ~rett segi oszt~lyzatol
2. Az orvosegyetemi felvetel djraszabalyozasaval kapesolatos vitak 2.1. Palyavalasztasi tanaesadas Az orvosi tanu1manyokra jelentkezok kivalasztasanak kerdesei vel az NSZI(beli szakemberek a hetvenes evek kozepetol kezdtek el behat6an fog1alkozni. 35
olyan diagnosztikai e16rejelzi. C~ljuk
elj~r~s kidolgoz~sa
volt, amely a tanulmdnyi sikert
A hal1gat6knak a tanulm~nyok elott vagy a' tanulm~nyok megkezdese idej~n megl~vo ismertetojegyei ~s a tanu1manyi siker kUlonfele kriteriumai kozotti osszefUgges regtal fogva empirikus vizsgalatok targya. Sok orsz~gban 5z81es korCi er6feszitessel kutattak a tanulmanyi siker ismertet6jegyeit es folyamat~t, valamint a siker megismeresere ~s e16rejelzesere all
Mint
alkalmazott diagnosztikai vizsg~latokat egyar~nt hasznositj~k ap~lyav~laszt~si tan~esad~sn~l ~s a £elveteli kiv~laszt~sn~l. Els6 pillant~sra ezek egymas ellentetjeinek tCinnek. A tan~esad~s els6sorban az egyen szolgalat~ban all essegiteni akarja abban, hogy megtal~lja es kivalasszaazt a kepzesiform~t, amely speeialis kepessegeinek es hajlamanak leginkabb megfelel. A felveteli szelekei6 ezzel szemben els6sorban a fels6oktat~si intezm~nyt szolg~lja, amely arra t6rekszik, hogy a jelentkez6k nagy szam~b61 aleginkabb ratermetteket valassza ki. Ha azonban jobban szemUgyre vesszUk e ket k~rUlmenyt, megmutatkozik, hogy celjaik nem ~sszeegyeztethetetlenek. A kepessegeknek a kivalasztasi eljaras keret~pen t5rten6 ertekelesea hatarozatlan fiataloknak ertekes dtmutatast adhat kepessegeikmegismeresehez es ez~ltal segitid~ntesUket; egymegalapozott tanaesad~s a palyaz6k kepessegeiken alapu16 "onertekelese" I'even csijkkentheti a szelekci6 szigo1'at. Mindazonaltal sz~mos vizsg~latj, eszkoz, amelyeket a palyavalasztasi tanaesadas felhaszn~l, nem alkalmazhat6 a felveteli szelekci6s elj~ 1'~sban, mivel e1'edmenyei tLilsagosan konnyen megharntsithat6k. m~r
emlitettUk, a
felv~teli elj~r~sban
A tovabbtanulni·szandekoz6k es·a tanulmanyi helyek k~zotti er6s diszkrepaneia eseten azonban - ami az NSlK-ban eppen az orvosi tanulmanyi 5zakokra jellemz6, ahol egy tanulm~nyi helyert hat ·vagy !let palyaz6 versenyzik - Jambor illuzi6 volna azt kepzelni, hogy a palyavalaszt6si tanaesadas, vagy a jelentkez6k ~no1'ienta16dasa (peldaul egy klini~an t~ltott hosszabb·gyakorlati tev~ kenyseg utjan) elke1'Ulhet6ve teszi·aszelekci6t. Ameddig az·orvosi hivatas egyike a ta1'sadalmilag leginkabb elisme1't palyaknak, ameddig·az orvosi paly~ kon a munkanell
lbltek kbzUl, akiknek tbbbs~ge bizony~ra alkalmas a p~ly~ra, lehet6 legalkalrnasabbakat, es azokat javasolj~1<: felvetelre.
megtal~lj~k
a
A szakemberek alternativ megold~sokat igyekeznek az.elutasitott paly~ z6knak javasolni. Ahol teh~t a kiv~laszt~s elkerUlhetetlen, a szelekci6t egy eddiginel jobb tan~csad6 szolg~ltat~ssal kiv~nj~k bsszek5tni. Azok a pszicho16gusok, akik azdj felveteli e1j~r~ssal foglalkoznak vagyfoglalkoztakCmint tesztbssze~11it6k, tan~csad6k vagy szakert6k), nyomatekosan hangsdlyoztakezt a kbvetelmenyt. A p~lyav~laszt~si tan~csad~st azonbanmeg nem sikerUltkielegit6en megoldani. 2.2. Tanulmanyi te1jesitmeny Az a meg~llapitas, amely szerinta jbv6beni teljesitmenyek 1egjobb e16~ reje1z6je az eddigi teljesitmeny,~lta1~nosanelfogadott. Ez magyar~zzaazt is, hogya kozepisko1ai oszta1yzatok at1agat tekirltik a1tal~ban a fe1s5fol
A tanulmanyi sikernek
alapu10 e16rejelzese sem apa1yava1aszt~si tanacsad~snal,sem pecJiga hal19at6k kivalasztas~nal nem elegseges.At~n~csad~snal nemcsak. arrol van szo: tanuljon vagy ne tanuljontov~bb fe1s6fokona fiata1ember, hanem arr61 is, s6t kUlonosen ar1'ol, hogy a tan~csker6 els5sorban milyen jellegG tanulm~nyokra alkalmas. Ez ut6bbi kerdes megv~laszolasara az isk01,ai bizonyitvanyok oszta1yz8t8i nem mindig a1ka1masak Cszamos, a kes6bbiel
az isk01ai
oszt~lyzatokon
A kiva1asztrisi sziturici6kban, amennyiben az ~rettsegi ~redmeny azegyetlen kiv~lasztasi kriterium, a fe1sorolt prob1emakhoz egyeb nem kivanatos hatasok is jaru1nak. (Pe1daul ha a je1entkez5karanya so~
-
az NSlK-beli orvosegyetemek felv~telein~l a hetvenes ~vekben 1~that6 volt, smikor csak 1,5 vagy enn~l magasabb ~retts~gi ~tlagokl(al vett~k fel a hal1gat6kat az egyetemre.) Ennek a kbrUlm~nynek sziv6 hat~sa van a legkiv~16bb ~retts~gi eredm~nyG
tanu16kra, akik r~szben an~lkUl, hogy az orvosi p~lya kUlbn5s8bben ~rdekeln~ 6ket, nem akarnak lemondani egy olyan szakra tbrt~n6 felv~telr61, amely~rt a legjobbak harcolnak. Minden kis~rletJ ah01 a szakt~rgyak jegyei kUldnds sdllyal esn~nek latba a felv~teli kiv~laszt~sn~l, visszahat a tanu16k (taktikai) tanulm~ny-v~laszt~s~ra~steIjesitm~ny~re; ez~rt~s a felv~telre palyaz6 tanu16k lonrekruta16dasa" miatt az NSZI<-beli szakemberek szerint egy ilyen jellegO 5zelekci6s rendszer prognosztilcai hasznalhat6s~ga igen gyorsan veszit a jelent6s~g~b51. Mind a tanacsadas, mind a kivalasztas c~ljab61 c~lszerOnek tartjak, ha az iskolai osztalyzatok altaI ·f~mjelzett teIjesitm~nyeket 1ehet51eg szakmaspecifikus vizsgalati eljarasokkal eg~szitik ki, amelyek fel~pit~se nem az elmdlt' Ilanem az eljove.nd5 k~pze5i tipusok tartalm~ra orienta16dik. EIs5sorban teh~t olyank~pe~s~geket vizsgalnak, amelyek az iskolai teljesitmenyeld<el nem merhet6k, de szUks~gesek es hasznosak meghatarozott szakok sikeres tanul~sahoz. 2.3. A tanulm~nyi siker
krit~riumai
A feiveteinel aikaimazott vizsgalati eszkozok hasznalh3t6s~ga megiteIesenek Iegfontosabb merteke az, hogy e16re tudjak-e jelezni a tanulm~nyi sikert (prognosztikai validitas).De mennyire alapszanak a v61etlen kiv~laszt~son azok a krit~riumok, amelyek segits~g~vel a tanulmanyi 5ikert m~rik? Az a kev~sNSZK~beIi kutat~s, ami a vizsgaeredm~nyeknek, mint a tanul~ m~nyi siker Ieghasznosabb krit~riumanak megbizhat6sagat elemezte,·kets~gbe vonja egyr~szt az osztalyzatokobjektivit~s~t - abban az ~rtelemben, hogy egyazon jeloltet ugyanazon a szakvizsgan tbbb vizsgaz6 kUlonf~lekeppen osztalyoz -, masr~szt akUlbnbbz5 fels60ktatasiint~zm~nyek egyazon szakjain kapott osztalyzatokosszehasonlithat6sagat. Ezel<et a k~telyeket taplaljak az iskolaj. osztalyzas megbizhat6sagat elemz6 vizsgalatol< eredmenyei is. Az NSZK altal~nos orvosi szakjain ~s a gy6gyszereszetl szakon az utolso vizsgaid6szakok kiv~t8level 1974, iIlet61eg 1976 6ta egyseges irasbeli vizsQakat tartanak, ameIyek tbbbsz~z felelet-v~laszt6s k~rd~sb61 aiinak. Valamenynyi vizsgat ugyanazon a napon tartjak ~s az eredmenyeket egy kozponti intezet, az tllnstitut fUr medizinische und pharrnaz8utische PrUfungsfragen" (n~pp) gep39
pel ~rt~keli. tgy teh~t egy bizonyos napon vizsg~z6valamennyi jel~lt sz~m~ra biztositv8 van az egys~ges vizsgak~vetelm~ny ~s az objektiv ki~rt~kel~s. oe.a vizsga-elj~ras megbizhat6sag~nak egy m~sik aspektusa, az eredm~ nyekstabilitasa nem ~rv~nyesUlt a kiv~nt m~rt~kben, amint ezt az orvosiel6vizsgakon el~rtjegyek ~sszehasonlitasa bizonyitotta. 197 fl- osz8t61 1979 tavaszaig az orvosi el6vizsgakon (amely 300
keI'd~s
megvalaszolasab61 alIt) resz"tvev5k eredmenyeinek kozepertekei 187-207 pont kozott mozogtak, az 1979 6sz ~s 1983 tavasz k~i.otti vizsgakon a vizsgaz6k 1,0-zep~rtekeinek sz6rasa 185-237 pont I,oz~tt mozgott(a maxima1isan elerhet6 . pontsz~m 320 volt). K~t egymast kovet5 vizsgaid6szak (1980 5sz - 1981 tavasz) ereclmenyenek 52 pontos k~zepertek-elterese nem magyar~zhat6 a vizsg~z6k teljesitmenyszintj~nek ingadozasaval. Az elteres elsEn:-Jorban a vizsga es a vizsgaeszkozok nehezsegi fokanak a kovetkezmenyevolt. t~indennek nem volna konzekvenciaja, ha az orvosi e15vizsgat Id.zar6lag "normara orientalva II ertekelnek, ha egy jel~ltmegfeleleserol vala dontest egyedUl az hataroznameg,hogy milyen a relativ teljesitmenye valamennyi tobbi vizsgazo teljesitrnenyehez viszonyitva. Am a megfelelesi szabalyzat 11krJteriurnra-orientalt": a vizsgakercJ~sek 50, illetve (1979 6ta) 60 szazaleka"t kell helyesen megvalaszo1ni.(1981 5sze 6ta kieg~szit5szab~lyoz6svan ~rv~nyben, amely az elt~r5~nehezs~gi fokok kikUszobol~sere bizonyos normavonatkozasokat is figyelembe vesz: eszerint az is megfelel az elovizsgan, aki az NSZI< vizsgaz6i .atlageredmenyeinel esupan 18%-kal gyengebb e1'edrnenyt e1' el.) Ha a tanulmanyok megkezdeset nem tul hosszu ida utan l
L~O
kbzbtti bsszefUgg~sek megtal~las~ra iranyulo k~pess~g~nek felm§r~s~re, tovabb~ a szakmai kbvetelm~nyekhezszUks~ges gyakorlati k~szs~g~nek vagy tarsadalmi magatartas~nak megit~l~s~re. Az elmGlt id5szakban hasznalt k~rd~sek bssze~llit~sa ~s bsszefUgg~se alapj~n az or-vosok ~s a pszicho16giai vizsg~latokkal fogla1koz6 szakemberek k~ts~gbe vont~k, hogy a vizsga tartalma - figyelembe v~ve a kUlbnf~le v~lasz tipusok korl~tait is - reprezentativ-e valamennyi vizsgaid5szakban a vizsgaz6k ismereteinek ~s k~pess~geinek bsszess~g~re. Az orvosi e15vizsg~k stabilitas~t ~s tartalmi validitas~t bemutat6 kor1~toz6 szempontok arra kesztettek az Gj tipusG felv~teli eljaras bevezet~s~t figyelemmel kis~r5 tudom~nyos bizottsagokat, hogy az alkalmazott vizsgalati eszkbzbk kiert~kel~s~hez tovabbi krit~riumok beiktat~sat javasolj~k. Eszerint figyelembe kellvenni: - tov~bbi orvosi vizsgakat, igy p~ld~Ul az orvosi szakvizsga egyes szakaszait. Az orvosi szakvizsga eredrnenyei azonban java1 k~s5bb allnak csak rendelkez~sre, mint az orvosi e15vizsga eredm~nyei. Amennyiben ezek is felelet-valasztos kerd~sekb61 allnak, itt is fellepnek az e15vizsgakhoz hasonla problemak. Az egyetlen sz6beli vizsgaracsak a tanulmanyok vegen kerUl Sal' es f81tehet5, hogy az egyes vizsgaz6k altaI adott ~s a I
ttl
- a hallgat6k velemenyet a tanulrnanyi. problemal
42
- Va1amennyi orvostanha11gat6 azonostanu1manyokat vegez es avelUk szemben tamasztott kovete1menyek is j6forman azonosak. Egy meghatarozott id6pontban megje1ennek a siker k~iteriumai es ezek a kriteriumok - e1tekintve a fent vazo1t prob1emakt61 -.egyseges m6don jelennek meg. Az NSZK kozponti szervei az erveket elfogadtak es a fels60ktatasi kerettorvenyben 1976 6ta (33.§), 1978 6ta az al1ami szerzodesben a tanulmanyi helyek elosztasanal (155.cikk) atanulmanyokhoz va16 alkalmassagot, mint kivalasztasi kriteriumot nem emlitik. 2.4. Javaslatok azorvosegyetemi fe1vete1 kriteriumaihoz
Ahetvenes evek kozepe 6ta az orvosi egyetemre torten6 felvete1 ujraszaba1yozasar61 fo1y6 nyi1vanosesszakmai vitakon szamos olyan kriteriumot ismertettek, amelyek a tovabbtanulas fel tetelei lehetnek. ~·1egvitattak azokat az eljarasokat is, amelyekkel a kriteriumok meglete e11en6rizhet6. 2.4.1 15kolai teljesitmeny A kozepiskolai teljesitmeny szerte a vilagon a tovabbtanulas egyiklegfontosabb mutat6ja. Az e16z6ekben mar sz61tunk az erettsegi osztalyzatok atlaganakszereper61a kUlonfele szakterUleteken elerhet6 tanulmanyi siker vonatkozasaban, valamint az erettsegi jegyekaltalanos figyelembevetelenek problemair61 egy szigorusze1ekci6s folyamatban. Az NSZK-be1i vizs_galati eredmenyek ar.ra u:ta1nak, hogy az orvosi tanu1manyok sikerenek prognosztiza1asahoz is hozzajar.ul az erettsegi. jegyek atlaganal< ismerete. Ezert az erettsegi. osztalyzatoknak fontos szerepUk vanaz orvosi tanu1manyi szakokra palyaz6k szelekci6jaban. 2.4.2 A megi.smeresre vonatkoz6 kepessegek es keszsegek 1smeretes, de empirikusan is bizonyitott, hogy a kognitiv kepessegekre - ame1yeket a 5zokasos intel1igencia-tesztekkel mernek - szUksegvan va1amenynyi fe1s6foku tanulmanyi. szaksikeres e1vegz8sehez. Sok minden azonbanamellett 5z61, hogy bizonyos szakokbanelerhet6 sil<erB16rejelz8sehez biztosabb tampontok is 1eteznek. A rnegfele16 tanu1manyi szakok specifikus kovetelmenyrendszerenek elemzese alapjan olyan vizsgalati eszktiltiket fejlesztettek ki, ame1yek az intelligencia szakspecifikus jellemz6it merik, tovabba hozzajarulnak mas sz~kspecifikus kepessegek es keszsegek megismeresehezis (peldaul diagramok es tablazatok kezelese). Valamely tanulmanyi szakra vonatkoz6 megismer6 funl<43
ci6t olyan probl~m~k ~s feladattartalmak r~v~n vizsg~lnak, amelyek lehet5leg tipikusak a vonatkoz6 tanulm~ny probl~m~ira ~s tartalm~ra.A IITest fUr medizinische Studieng~nge'l (TMS)szerkeszt~se a fenti elvek alapj~n t~rt~nt. 2.4.3 Pszichomotorikus
k~pess~gek ~s k~szs~gek
a fogorvosi tanulm~nyokra val6 alkalmass~g meg~llapit~s~hoz van szUkseg a psz1chomotorikus k~pessegek es keszsegek vizsgaJatara. Ezert az uj kiv~lasztasi eljar~s bevezetesenek eli5munk~latai sor~n ket kUl~nfele muszeres teszt-batt~riat allitottak ~ssze (illet5leg vettek ~t kUlf~ldral) ~s pr6baltak ki. A gyakorlati probl~m~k (peldaul a csoportvJzsgalatok alkalmazasan~l fellep5 technikai zavarok gyakorisaga) ~s nehany vizsg~lati eredmciny alapj~n felmerUlt a gyand, hogy ezen eljarasok teljesitmenyei r~vid gyakorl~ si :Lda alatt erosen emelkedhetnek. Mlndez meggy5zte a kultuszmlnlszterl konferenciat arrol, hogy a fe1vete1l klva1asztas ce1jab61 t~rtello pszichomotor.ikus funkci6k vizsg~latara egyel5re ne hasznaljanak mOszer.es teszteket. KUI~n~sen
2.4.4Termeszettudomanyiismeretek Az orvosi karok sz~mos oktat6ja arr61 panaszkodott, hogya kezd6 ha11ga-tak nagyreszenek termeszettudom~nyi ismeretei hi~nyosak, es ezert javasoltnk, hogy a termeszettudomanyi ismereteRre kiterjed5 vizsgatis iktassjk be a fe1s60ktatasi felveteli eljarasba. EIs5sorban biologiai, kemiai, matematikai ~s fizikai alapismeretek vizsg~ztatasat szorgalmaztak. I<etsegtelen, hogy az emlitett alapismeretek hozzajarulnak a tanulmanyi anyag gyorsabb elsajatitas~hoz. A teTIneszettudomanyi ismereteket vlzsgalo amerikai "Medical College Admission Test" (MeAT) eredrnenyeinek kiertekeleseben i.s megmutatkolott, hogy a termeszettudomanyi. alaplsrneretek mertekeb5l e16rejelezheta a k1inikai tanulmanyok elatti szakaszban elert slker. Ugyanel<:kor a fe1s60ktatasi felvetel sorant~rtena ism~ret-vizsgak nem problemamentesel<: - Nem lehet abb61 kiindulni, hogy valamennyi. palY8z6nak all
- A gimnazium·kepvise15i a terrneszettudomanyi isme1'etekre vonatkoz6 vizsgat "me ll ek-e1'ettsegi -kent fogtak fe1, 8s att61 feltek, hogy bevezetese csBkkentene ahagyornanyos 81'etts8gi 81't8k8t. - Isme1'etek - kUIBn~sen egy specialis vizsgahoz szUksegesismeretek - sakkal kBnnyebben sajatithat6k el, mint kepessegek es keszsegek (konynyebben el is felejthet5k) .t~as1'eszt az isme1'etekre vonatkoz6 vizsgak tartal. . mat kevesb8 lehet az egymast kovet6 vizsgaid6szakokban vari~lni, mint a kepessegvizsga16 tesztek tartalmat, amelyeknel els6so1'ban nem a l
2.4.5 Tanu1manyiesszakmai erdek15des es motiv8ci6 E1s6sorban az orvosokkertek mar regt61 fogva, hogy az orvostanhallgat~< k~valasztasana1er6teljesebben vegyenekfigyelembe bizonyos tanulm~nyi es szakmai erdeklodestes motivaci6t. A I
laszt
nehezebbenism~rik fel,
esakl~tsz61agos kiutat jelent~ m~g
itt is 1ehet6s~g van elonyos reakei.6s strat~gi~k kia1akit~s~ra; tovabbi hatr~nya a projektiv teszteknek, hogy nem ertekelhetok ~s interpretalllat6k a I
46
- a palyaz6 melyebb betekintest szerez az orvosi tevekenysegbe: ilym6don lehet6sege nyilik a palya iranti motivaci6ja felUlvizsgal~sara ~s palyaelkepzeleseinek (a gyakorlati munka reven) a realitassal va16 ~sszevete sere; - a palyaz6 gyakorlati tevekenysegenek hosszabb ideig t~rten6 megfigyelese (peldaul egy k6rhazban) tajekoztat gyakorlati es tarsadalmi kepessegeir61, a betegekkel kapesolatos beal1itottsagar61.
A szakemberekegy resze szerint nem reali5 az az els6kent emlitett
el~
varas,hogy a gyal
A szemelyisegjegyekprognosztikai erejer61kUl~nfele szakterUleteken vegzett empiril<us vizsgalati eredmenyek arra utalnak,hogy legjobb esetben is igen gyenge a kapesolat ezen jegyek es a tanulmanyi siker kozott. 47
A szem~lyis~gjegyek ~~r~se l~nyegileg ugyanolyan tipusd vizsg~lati e1j~r~sokkal t~rt~nik, mint amilyeneket az 810z6 pontban r~szletesen bemutattunk: k~rd5ivek, projektiv elj~r~sok, interjdk ~s a viselked~s megfigyel~se a gyakorlati munk~ban. Az elj~r~sok metodik~j~r61 fent ismertetett szempontok a szem~lyisegjegyek meghataroz~sara is ervenyesek. A szemelyis~gjegyekfeltarasa az orvosegyetemek felv~teli kiva18szta5~ na1 a szakemberek velem~nye szerint t~bbfele probl~mat vet fel. Eltek:i.rrtve att61 a nehezs~gtol, hogy egy kiv~laszt~si szitu8ci6ban a sz~nelyis~gjegyek megbizhatoan megismerhetok-e, sz~molni ke11 bizonyos szal<mai-etikai kerdesekkel is: szUkseges-e a p~lyazok szemelyis~gjegyeinek felt~rasa es valamely jelblt felveteli kerelrnenek megtagadasa pusztan az~rt, mert a t~bbiel
ll
Az orvosegyetemi felveteli szelekeioval kapesolatos megbeszeleseken 50kat vit~ztak a szemel~is~gjegyek szerep~rol a kivalasztas folyamat~ban. TUbbek velemenye szerint, amennyiben egy~ltalan leteznek bizonyos elkepzelesek arrol, hogy a j~vendo orvos elsosorban milyen szemelyisegtulajdonsaggal rencle1kezzel<, az e tulajdonsagok megletere alapozo felveteli d~ntes a kivalasztottak szemelyis~g- es tehetsegtipusai spektrum~riak beszOkites~hez vezetne, peld~ul az 01'vasi ~llom~ny bsszet~telenek egyolda18sag~hoz, ami a t~rsadalom elszegenyede- set jelentene. Ezeket azervel<et a HilS elodjevel, a "Hochschuleingangtest fUr das Studienfeld tvtedizin" (HE1)-te1 kapcsolatos vizsgalat saran elosz1attak, azt bizonyitva, hogy a kognitiv tanl.llmanyi kepesseget vizsgal6 tesztek kozbmbosek a szemelyisegjegyek fenti ertelrnezese vonatkoz8saban, alkalmazasuk teh~t nem jelenti a szemelyis~gtipu50k sokoldaldsaganak szOkiteset. (A HET teljesitm~nyei ~s a p~lyazok szemelyiseg-skalajanak .azon e1'tekei k~zbtt, amelyek elsosorban a korabban felso1'o1t szemelyisegjegyeket vizsgaltak, nem volt 5zignifikans korrelaci6.) 2.4·. 7 SOI'solcls
A tanulmanyokra vagy a Il:l vatas1'a valo alkalmassagot vizsga16 fel veteli szelekcios modszerek nem problemamentesek. Ezert az orvosok es a pszieho16gusok egy r~sze Ggy veli, hogy a felveteli folyamatban nines szUk5eg vizsgalati 48
helyzetbe hozz~k a gyeng~bb k~ ezzel szemben valamennyi retegnek
elj~r~sok h~tr~nyos
pessegu p~ly~z6-csoportokat: a sorsol~s egyen16 eselyeket biztosit. - esak a sorsol~s szerinti kiv~laszt~s biztositja azt, hogy a fe1vettek kaze sokfele tehets~g- ~s szem~lyis~gtipu5 kerUlj~n. - K~ztudott, !logy a rendelkezesre ~116 vizsg~lati eszk~z~k prognosztikus ereje gyenge, becsUletesebb teh~t bevallani - mint ezt a veletlenen alapu16 elj~r~s teszi - hogy a tanulm~nyi es szakmai sikert nem le!let e16re~ jelezni. - A sorsol~son alapu16 Id.v~laszt~s abb61 indul ki, hogy tu1ajeJonkeppen va1~mennyi, vagy majdnem va1amennyi orvosi karra·p~ly~z6 fiata1 81kalm8saz orvosi tanulm~nyok elvegzes~re~s az orvosi hivat~s el1~t~s~ra, es esak azert nem vesznek fel mindenkit, mert keves a tanu1m~nyi hely. - A sorsol~s olcs6bb,mint bdrmely m~s vizsg~lati elj~rds. A v~zolt alternativ~kat a szakemberek t~bbs~ge er6teljesen c~folja. A sorso1~st, mint kiv~laszt~si eszk~zt az al~bbi ~rvek alapj~n biT~lj~k: - Ha bizonyithat6, hogy apedag6giai vizsg~lati elj~r~sok alkalmaz~sa reven t~rtent kiv~lasztassa1 felvett ha11gat6k k~zatt je1ent6sen "magasabb a sikeresek ar~nya, mint asorsolassa1 vald sze1ekci6 reven tovdbbtanu16k k~ z~tt,tov~bbaha a diagnosztil
L~9
- Nem szabad elfeledkezni azokr61 a nem materi~lis jellegO hat~sok 1'61 sem, amit a tanulmanyi helyek kisor-solasa okozna: vegzetesek lennenek pedag6giai konzekvenciai. A felvetel1'e palyaz6k valamennyi eddigi me~(e1'dezdse azt mutatta, hogy esak egy e1enyesz5 kisebbseg fogadna e1 a so1'501ast d~nt5 kivalasztJsi eljarasnak. Elhangzott olyan jav8s1at is, hogy vegyek fel az egyeternre va1amennyi. palyaz6t, es az els6 ev utan tartott szigord vizsga d~ntse el a kivalasztast. Avizsga alapu1jon az els6 tanulmanyi ev tartalmi kerdesein. A javaslatok a tlfrancia model1re" utalnak. A dijon-i egyetemen peldaul az elsoeves hallgatoknak csupan 22 szazaleka megy at az els5 evfolyam veg~n ta1'tott vizsgan. A javaslat ellenz6i szerint: - Az orvoskepzesben a ferohelyek szama eppen az els5 szemesztereken a legkevesebb. Ha valamennyi palyaz6t felvennek) a jelenleginel mintegy hat5zor tobb els6eves hal1gato lenne,·ilyen magas letszamban nem lehatne oktatni. - Az els6 tanulmanyi ev utani kivalasztasi k1'iteriumok nem megfele16ek, mert az els6 8vfo1yamon szintekiza1'olag te1'me5zettudom~nyi alapl(epze~ folyik .. - A masodik 5zemeszter utani veglegeselutasitas (ami hat h811gat6 kbzUl ot~t erintene) sokkal szigordbb elja1'as, mint a tanulmanyokmegl<ezdese e16tti elutasitas, ami djrapa1yaz8si lehet6seggel jar egyUtt.
3. Teszteles az orvosegvetemi felvetelnel
3.1. A teszt celja es szerkesztese A "Test fUr Meclizinisclle Studieng'ange" (Tt"lS) alkalmassfigi teszt. Celja, hogy a felvetelre jelentkez5k kazUl kivalassza azokat, al
A TNS teszt els5sorban az eml~kezetet, a t~relk~pzel~st, a felfog~st, a koncentraci6t, a term~szettudomanyi ~s a matematikai meg~rtes teljesitmenyeit meri~ Mivel a szakemberek szerintezek a tulajdons~gok ~s kepessegek az orvosi tanulmanyokhoz kUl~n~sen fontosak,orienta16ak a kivalaszt~si d~ntesben. A teszt szerkeszteset t~bb kutatas e15ztemeg, amelyek ce1jaaz orvosi szakok specialis k~vete1menyeinek megismer~se volt. - Amelang meglevo teljesitmeny-,szemelyiseg- es erdek15destesztekb51 tesztbatteriat 811itott ~ssze, amitkeresztmetszeti vizsgalat formajaban az e16vizsgan megfelelt, szdr6pr6bava1 I
1979-ben atartom~nyok kultuszminiszterei es szen~torai ell1atarozt~k, hogy az a1ta1anos-, a1lat- es fogorvost karokra palyaz6k kivalasztasanal 1980t61 kezdveatmeneti eljaras keret~benbevezetik a TM5-t. Az atmeneti eljaras tartame a tervek szerint harom evvolt, idokozben azonban ez az Idoszal< hat 8vre to16dott el. 51
tvJinden szemeszterlJen 1080 tanulmanyi helyet osztottal< szet az erettsegi , osztalyzatok atlaganak es a tesztertekeknek a kombinaci6ja alapjan ;-a ketfele teljesitmenykriteriumot 55~45%-os megoszlasban szamitottak. A legmagasa~b teszterteketelert120 palyaz6t erettsegi eredmenyet5l fUggetl~nUl vettek fel az egyetemre. A te~ztelesen val6 reszvetel ~nkentes volt. Mivel a teszteles nbvelte a felv~teli eselyeket, az orvosi'palyara jelentkez5knek mintegy 80%-a reszt kivant venni a tesztben. A jelentkez6k k~zUl 6000-t kisorsoltak; a kisorsoltaknak t~bb mint 90%-a altalaban tenylegesen megjelent a tesztelesen. Azoknak az orvosi tanulmanyokra p~ly~z6knak~ akik nem vegeztek ela te5zt8t, es azoknak a teszte16knek, akiket aket "teszt-kv6ta" reven nem vettek fel az egyetemre, a felvetele a "t~ljesitmeny-iranyitott sorsolasi eljarast6l l1 fUgg~tt: a jobb erettsegi eredmenyOek t~bb sorsjegyet hdzhattak, mint . azok, akiknek rosszabb-volt az erettsegi osztalyzatuk atlaga. A helyeknek legfeljebb 30 szazalekatosztottak el ezena modon. A tanulm~nyi helyek tovabbi 10 szazalekat fenntartottak az egyes tartomanyok legjobberettsegi eredmenyO diakjainak. Emellett meg kUlonleges kv6tak is leteztel<, peldaul- "nehez esetek ll vagy kUlfoldiek szamara. A kiserleti elj~ras e1s6 harom eveben kUlonleges kv6ta l8tezett a "regen varakoz6k" szamara is. \
A TMS az atmeneti id5szakban 13 altesztb51; ~sszes8n 2BO feladatb6l alIt as korUlbelUlot 6ra hosszat tartott. A tesztte1 szakiranyLi kep8ssegeket es keszsegeket mertek, az altalanos szeme1yisegjegyeket, a motivac16t es azerdek16dest a teszt nem merte.Nem vizsg~lta a teszt a palyaz6 specifikus ismeretanyag~t sem; de a termeszettudom~nyi es otvostudomanyi tartalrnak es kerdesfeltevesek bizonyos ismerete szamos feladat megoldasat konnyitette. A TMS-t az ~tmeneti eljaras id6szakaban evente ketszer, tolJb mint 100 tesztfelv8v6 helyenugyanazon id6pontban tartottak az egesz NSZK-ban. A tesztv8zet5k altalaban oktat6k voltak~akiket errea feladatra a kultuszminiszteriurn valasztott ki, es akiket a tesztfelvetelek e15tt az Institut fUr Test-- und BildJngsforsehung pszicho16gusai munkajukra felkeszitettek. A teszt Jebonyolitasategy tesztvezer15-kezil<~nyvpontosanmeghatarozta. Minden fe1vetel alkalmaval Lijabb teszt-valtozatot hasznaltak, amely el5re l
52
sag-I<:riteriumoknak" megfele16en ezeket a beiktatott feladatol
KUl~nleges
kivalasztasieljaras
A kUl~nlegeskivalasztasi eljaras bevezetesevel al
A teszt
a Zentralstelle fUr die Vergabe del' Studienpl~tze (ZVS) vegzi. A maximalisan elerhet5pontszam 500. Valamennyi feladatot azonosan ertekelnek, a pontszamok az egyes altesztek fe1adatainal szerzett ertekek kiertekel~set
53
osszeadasab61 ad6dnak, a pontertekel<et standardizalt tesztertekke szamitjak at. A teszte16k altaI szerzett ertekek 70 es 130 "kozott mozognak. ~1indenki csak egy tesztelesi id6pontbanvehet reszt; az ott elert teljesitmenyet 5Z8mitj~k be tobbszori felveteli kerelemnel is. A felvetel eselye att61 fUgg, hogy a meghatarozottfelveteli id6~ontban teszte15k milyen teljesitmenyeket ertek el. A felvetelt azonban - mint ezt az e15z5 fejezetben leirtuk - nem csupan a tesztteljesitmeny hatarozza meg, hanem abban egyeb kriteriumoknak is szerepUk van. 3.~. Ateszteredm~ny~k
es az erettsegi jegyek kozotti osszefUgges
A kUlonleges kivalasztasi eljarasban a rendelkezesre al16 tanulmanyi helyek 55%-~nak betoltese atesztekben elert "teljesitmenyt51 fUggott. A k18rteke15 bizottsag r~szletes e1emzeseket vegzett annak megallapitasara, hogy a tesztteljesitmenyel'\ figyelembevetelevel milyen mertekben nyerhetnek felvete1taz orvosi karokraakevesbe j6 eretts8gi eredmenyOtanu16k. A ha11gat6i struktdranak a tesztbevezetese reventortent megvaltozasat II paternoszter effektusnak" nev~ztek el. Az Institut fUr 1est- und Begabungsforschung kidolgozta a paternoszter effektus modelljet es megallapitotta, hogy - adottszelekci6s rata eseteberr a hal1gat6i struktdravaltoz8sa annal kisebb,minel szorosabba kapcsolat az ~rettsegi eredmeny ~s a tesztteljesitmeny kozott; - a ha11gat6i struktdra v~ltoz~sa fUgga szelekci6s r~ta megass~g~ tol, azaz a paly~z6k szama es a renclelkezesre al16 tanulmanyi helyel< szama koz~tti viszonyt61 (az erettsegi osztalyzat 8tlaga es a teszteredmeny adott korrelaci6ja eseten annal nagyobb avaltozas,minel er5sebb a kivalaszt6das) . . Az atmeneti elj~ras id5szakaban, amikor az erettsegi-teszt kv6t~ban az erettsegi jegyek arany~nak volt nagyobb sulya (55%), es amikor a "1egjobb teszte16k kv6taja" reven csak a palyaz6knak 3%-at vettek fel, igenkis aranyban kerUltek be az egyetemre olyan tanu16k, aklknek gyenge erettsegi osztalyzataik voltak. Ezt a k~rUlmenyt a nyilvanos vitakon ugy interpretaltak, h6gy a teszt nem, vagy csak alig tolti be azt a funkcl6jat, hogy a I<evesbe j6 kozepiskolai tanu16knak felvetelt biztositson. ll
54
A kUlonleges kivalasztasi eljarasban a tanulmanyi helyek 10%-at tartjal< fenn a tesztben legjobb teljesitm~nyt el~rtek szamara, fUggetlenUl att61, hogy milyen volt az ~rettsegi osztalyzatuk, de az eretts~gi-teszt kombinaci6jan alapul6 felvetelnel tovabbra is az erettsegi bizonyitvanynak van nagyobb sulya, mint a tesztteljesitmenynek. A ZVS statisztikai - amit a "1egjobb teszte16k" tesztertek es eretts~gi osztalyzat szerintimegoszlasa alapjan allitottak ossze - azt mutatjak, hogy a kUlonleges kivalasztasi eljarasban nagyobb lett a paternoszter effektus hatasa. Az altalanos orvosi karra 3,8, az allatorvosi I<arra 3,6 esa fogorvosi k~rra 4,1 erettsegi atlagokkal rendelkezo palyazak is felvetelt nyertek magas tesztteljesitmenyeik reven. Az altalanos orvosi karon ily m6don a felvett hallgat6k egyharmadanak 2,8 vagyrosszabb volt az erettsegi jegyeinek atlaga. {Az elerhet6 legjobb atlag: 1,0.) Tovabbi adatok azt jelzik, hogy az altalanos orvosi karon 31%, a fogorvosi karon 30% volt azoknak a felvett hall'gat6knak az aranya, akik nem kerUlhettek volna be az egyeternre, ha csupan erettsegi osztalyzataikat veszik figyelembe. 3.5. Atesztteljesitmenyt meghataroz6 jegyek A tesztfelvetellel egy id6ben a palyaz6kat felkertek, hogy toltsenek ki egy kerd5ivet.A kerd6iv segitsegevel az alabbi teffiakra kerestek valaszt: - a fels6foku tovabbtanulashoz jogosit6 bizonyitv~ny megszerzesenek id6pontja; - a tovabbtanulashoz szUkseges bizonyitvanyt kiad6 iskola tipusa; - a tanu16 erdekl6desenek sulypontja az iskolaban; - az erettsegiosztalyzat atlaga, illet61eg a 12. osztaly bizonyitvanyanak atlaga; - szakvalasztas; - eddigi tanulmanyok; - szakmai-gyakorlati munkavegzes; - a TMS-re vala felkeszUles formai; - az apafoglalkozasa. A kerdoiv adatait kiegeszitettek a jelentkez8si lapnak a palyaz6k nemere es korara vonatkoz6 adataival. Az igy osszegyGlt jegyeket osszevetettek a TMS-ben elert teljesitmenyekkel, valamint az iskolai osztalyzatokkal.
55
Az 1986. februari teszt resztv8voinek 48%-a no volt. Az atlagos teszt-
te1jesitmenyek nemek kozotti kUlonbsege 2,1 standardpont a ferfial< javara. A ferfiak a IImennyisegi es formalis problemak megoldasa ll es a IIdlagramok es tablazatok ertekelese altesztekben elozil< meg a n6ket; a n6k e1sosorban az em1ekezet tesztekben es a koncentraci6s tesztben ernek el jobb eredmenyeket, mint a ferfiak. A noi resztvev6k isko1a1 teljesitmenye valamival magasabb, mint a ferfi teszte16ke; atlagosztalyzataik kozepertekei egy tized jeggyel m~gasabbak a ferfiakenal. ll
A teszte16k 36%-a meg nem erettsegizett. Atlagos tesztteljesitmenyUk lenyegileg nem kUlonbozott azok~t61,akik mar megszereztek a tovabbtanulashoz va16 jogosultsagot. Az eletkor es a tesztteljesitmeny I
56
tov~bbtanulni, ~tlagos tesztteljesitm~nyei jobbak voltak, mirrt az ~ltal~nos
orvosi szakra
palyaz6k~.
Azoknak a teszteloknek a teljesitmenyei, akik m~r vegeztek vagy eppen akkor tanultak valamilyen fels6fokd intezmenyben, gyakorlatilag nem kUl~nb~z tek azok~t61~ akik meg sosem tanultak felsofokon; a kcit csoport ,iskolai oszt~lyzatainak atlaga elt~ro volt. A felsofokd tanulmanyokat vegzettek csoportjan belUliek teszteredmenyeit a tanult szak meghatarozta. A k~zepertekek lTlaxim~lis kUl~nbsege (a matematikusok es a jogaszok k~zott) 7,5 standardpont volt. A vegzett ha11gat6ktesztte1jesitmenye es isko1ai tanulmanyail< befejez8senek idopontja k~zott nincs egyenes ~sszefUgges. A megkerdezettek mintegy 35%-a vegzett mar szakmai-gyakorlati murik~t, ketharmaduk orvositerUleten dolg020tt. A meg nem dolgoz6kteszteredmenyeinek kOZ8p~rteke jobb volt, mint azoke, akil< mar vegeztek szakmai munk~t (2 standardpont volt a kUl~nbseg); az ~t1agos tesztte1~esitmenyt nem befo1yasolta, hogy valaki orvosi szakterUleten, vagy masutt dolgozott-e, dee hosszabb ideje dolgoz6k tesztteljesitmenyei rosszabbakvoltak, mint a nem regen dolgoz6ke (az at evner regebben dolgoz6k es a maximalisan fel ~ve dolgoz61< koztitti. kUlonbseg 7 standardpont). A szakmai munkat vegzettel< erettsegi jegyeinek ~t laga a tobbieknel rosszabb volt~ A tesztelok t~rsadalmi-gazdasagi hatterenek mutat6ja az apa fogla1koz8sa volt, amit kilenc kateg6rialJ8 soroltak a kutatok. Az apa foglalkoz8sa esa tesztteljesitmeny kozotti osszefUgges gyenge (az isko18i jegyeket meg ennel is kevesbe befoly~so~ja az apa fog1alkozasa). A beta~itott- es szakmunk~sok gyermekei teszteredmenyeinek atlagakUlonbozott viszonylag legjobban a vezet5 pozici6t betolto apak gyermekeinek atlagteljesitmenyeitol (a kUlonbbeg 4 standardpont volt az ut6bbi csoport javara.). Osszefogl~16lag megallapithato,
hogy a tesztteljesitmeny es a vizsgalt jegyek kozotti kapcsolat nem szignifikans. A teszt sikereselvegzesevel viszonylag legszorosabban a kovetkezo mutat6k fUggtek ossze: a felsofokra fe1keszito iskola tipusa es az esetleges e15z6 szaktanulmanyok; ezt I
57
3.6. A TMfr
k~t altesztj~nek
kis~rleti elemz~se
Az Institut fUr Test- und Begabungsforschung \
"orvosi-term~szettudom~nyi
felfog6k~pess~g"
alteszthezkapcso16d6 ismeretl~lektani vizsgalatok a kovetl<ez5 ,kerd~sel,re I<erestek a valaszt:. milyen tipikus megismer5 folyamatokkal j~r egyUtta csoportba ~artoz6 feladatok megold~sa? Hogyan jon l~tre a sikertelenseg? t\1i a szerepUk az 81talanos ~s a specialis ismereteknek a feladatok megerteseben as hogyan tortenik a megoldas? Mi1yen szerepe van a megoldasi viselkedesekre a feladatok formal is magyaraza-, t~nak ~s az id5korlatoknak? A l
58
- mar afeladat szovegenek olvasasakor fellep5 megertesi problemak; - az oksagi kapesolatra vonatkoz6 kijelentesek okozati es hatasbeli Bsszetev5i felismeresenek nehezsege; - helytelen, vagy a szoveggel nem adekvat modellel< felallitasa; - hibas ismeretelemek a1kalmazasa a vegs5 kovetkezteteshez; - szisztema hianyaa felelet-valaszt6s ke1'desek m~gitelesenek e1len5rzesere.
Az orvosi-termeszettudomanyi felfog6kepessegaltesztben elert alacsony teljesitmeny teh~t els5s~rban annak tulajdonithat6, hogya ki8erleti szemely nem kepes a verb~lis informaci6k~t, els5so1'ban a kauzalisosszefUggesek1'e vonatkoz6kijelenteseket mege1'teni esadekvat modelle alakitani. Nehezen ismeri fel a vegs5 kovetkeztetesek premisszait es nem tud azokb61 szisztematikus kovetkeztetes~ketlevonni. A speeifikus ismerete1emel< hianya sohasem vezetett rosszte1jesitmenyhez. Ez a korUlmeny azert jelent5s, mert a TMS-nek 81ta18ban - es az orvosi jellegO alteszteknel< kU1tinosen . . azt vetettek a szemers, hogy olyan speeialis tudast ellen5riz, amit a gimn~zium fels6 osztalyaiban nem oktatnak. KetsegtelenUl szUkseg van speeialis ismeretek1'e a rovid feladatismerte.tes es a javasolt valaszlehet5segek megertesehez mar esak azert is, 'mert a verbalis kijelentesekmegertese e16zetes tudas nelkUl lehetetlen. A vizsgalat megmutatta, hogy az erettsegiz5k i1yenfajta ismeretekke1 problema nelkUl rendelkeznek. Am azok az ismerete1meleti hianyok,amelyek a sikertelen feladatmegoldasokhoz vezettek, nemp6tolhat6kaz orvosi vagy ater~eszettudomanyi faktorokbetanul~sa reven. Nem utols6sorban ezen a korU1menyen alapszik az "orvosi-termeszettudomanyi felfog6kepesseg" alteszt magas prognosztikaivaliditasa. A kise1'let kiterjedt a "felfujhat6 alakok" alteszt fe1adatesopo1'tjara
is, amivel els5sorban a terbeli elkepzelest mertek. A kutat6ktisszehasonlitottak a tesztet a haszn~latos intelligeneiatesztek terbeli elkepzeleset mer5 81,tesztjeivel es arra az eredmeny1'e jutottak, hogy az inte11igeneiatesztekben alkalmazott fe1adatok egy resze megoldhat6 ketdimenzi6s feladatok pontos esz1e1ese es 10gikai mOve1etek segitsegevel anelkUl, hogy a fe1do1goz6nak a testeket terben e1 kellene kepzelnie. A "fe1fujhat6 alakok" altesztnel csal< a terbeli elkepzelesenalapul6 strategiaval erhet6 e1 sikeres megoldas.
59
Akiserleti eredmenyek osszessegUkben ket fontos vegkovetl<ezteteshez vezettek: - a terbeli elkepzelest vizsga16 alteszt feladatainak nehezsege att61 fUggott, hogy milyen sikban kellett a t~rgyat gondolatbanelforgatni (vagy hogyan mozgott a szemle16 gonclolatban a targy korUl), a horizontal is helyzetvaltoztatasokat konnyebb felismerni, mint a vertikalisakat.Az eredmenyt a targyakkalva16 mindennapi kapcsolatok hatasaival magyarazzak; - valtozatlan feladatok eseteben is megvaltozik afeladat nehezsege (i11et61eg a vizsgalati szemely mego1dasi magatartasa), ha a kiindulasi perspektiva kevesbe ismert (peldaul felUlnezet). 307. A Tt~S sikeres elvegzesehez felhasznalhat6 9yakor16 anyagol<, feldolgozasi
dtmutat6kes
form~lis
megoldasi strategiak
A Zentralstelle fUr die Vergabe von Studienpl~tze (ZVS) eventeketszer, minden tesztfelveteli idopontban megjelenteti a ZVS-Info es a Test-Info IJros81'at, amelyek nemcsak a teszt felepit~seve1~ lebonyolitasavalkapcsolatos informaci6kat tartalmaznak, hanem segitseget adnak a tesztsikeres feldo1gozas~hoz is. Az informaci6sfUzeteket azigeny16k koltsegmentesen kapj~k meg. Mind jobban kiszelesedik azoknak a kereskedelmiaktivitasoknaka kore. is, amelyek a tesztre va16kUlonfele felkeszite5iformakkal fogla1koznal<. 1986. januarban kilencszervez6 rendezett TMS-re e15k85zit6 tanfolyamokat. A tartomanyok kultuszminiszterei es szenatorai megbiztal< az Institut fUr Test- unci Bildungsforschung szakembereit, vizsgaljak meg, hogya kereskedelmi kurzusokon milyen gyako1'16 anyagokat hasznalnak es milyen formalis fe1dolgoza5i strategiakatajan1anak a TMS elvegzesehez.
Aku1'zusokon hasznalt anyagok alig te1'tek el a ZVS altalkiadottakt61. A tanfolyamok, ugyanugy ,mint HZ "Info"-k a teszt original-verzi6jat gyal~o roltattak a hallgat6kat, nehol a szervez6k az eredeti feladatol< alapjan kUlonfele h05szusagu gyakor16-valtozatokat a1litottak ossze. A nem autentikus teszteken alapu16 felkeszUles nem jarult hozza a Tt4S sikeres megoldasalloz, helyenk~nt rossz strat~giak begyakorlasat eredmenyezte. A kurzusok r~sztvev5i tobbnyire pozitiven ertekelt~k a tanfolyamokat, pontosabb rakerdezessel azonban megmutatkozott, hogyelsosorban azert 1te11k ezel<et hasznosnal<, mert 19y 1'8kenyszerUlnek a begyakorl~sra, amire onal16an nem tudjak raszanni rnagul
A tanfolyamok e15nybs feldolgoz~si strat~gi~kra isoktatt~k a ha11gat6kat (amelyeket reszben az informaci6s fUzetek is tartalmaztak), detisszehasonlitva a kurzus hallgat6inak tesztteljesitmenyeit mas teszte16k eredmenyeivel, ugy tal~lt~k, hogy a formalis megold~si javaslatok nem jarulnak hazza a TMS sikeres megoldasahoz.(Ilyen formalis javaslatok peld~ul: a helyes valasz altal~ban j6valrovidebb,mint a helytelen valasz; a'helyes valasz legtobbszbr a megoldasi javaslatok sorrendjenek meghatarozott pozici6janhelyezkedik eli jobban hasonlit a feladatmag reszeihez, mint a tobbi v~lasz stb.). Mindez termeszetesen nem jelenti azt, hogy a felelet-v~laszt6s kerdesekre bizonyos fo1'malis informaci6k revenhelyenk~nt ne lehetne a helyes valaszokatmegtala1ni, anelkUl, hogya teszte15k a feladatokat tartalmilag megoldanak vagy eppen a talalgatas m6dszeret alkalmaznak. Ezt a lehet5s8get a 11kijelentes-kombinaci6s feladatok" megoldasana1 ellen5riztek, harom, az Intezetben hipotetikusan kidolgozott formalis feldolgoz-asi szabaly ssgitsegevel. Egyes esetekben a st1'ategia alkalmazasa tenylegesen helyes megoldasol
61
4.A
felv~telielj~r~s eredm~nyeinek e15rejelz~se
Az InstitutfUrTest- und Bildungsforschung kifejlesztett egy olyan szimul~ci6s modellt, amelyik kUl~nf~le felt~telek meIIett prognosztiz~lja a kUI~nleges kiv~laszt~si elj~ras eredm~nyeit ~s hat~s~t. A progn6zisok az al~bbi adatokra ~pUlnek: - az egyes feIv~teIi idaszakokra jelentkezok 5sszl~tsz~ma ~s a meg~ felela szeIekci6s r~tak; - a felv~teinel a IteIjesitm~nykv6tan" belUI elerend5 hatar~rtekpontok; -a TMS-t egyazon napon feldolgoz6knak (teszte15k csoportja) 8 felvettekhez viszonyitott aranya; - a kUlon:f~le teszte15 csoportok "v~rakozasi ideje". A szimuIaci6s modellt 1986-ban szamit6g~pes pr.ogramma alakitottak at. A program az egyes kiindulasi adatok (a becsUlt jeloltel< szama, az erettsegi. osztalyzatok atlaganak, illetve a tesztben nyujtott teIjesitmenynek a v~lto z~sai)alapjanid5rendi egymasutanban szimuiaijaa hallgat6i helyek betoltesi eljarasanak egesz sorat ~s az eredmenyeket tablazatok es diagramok formajab3n k~zli. A programotez ideig kizar61ag az ~ltalanos orvosi tanulmanyokra vonatkoztatv8 alkaimaztak. Az egyik lege1s5 szimul~ci6s lefutasban az 1986-ban teszte15k es jelentkez5k sz~mab61, valamintnehany egyeb jellegzetes adatb61kiindu1vakiszamitottak a ha11gat6i helyek betoltes1 e1jarasa eredm~nyei.nek varhat6 alal~ulasat. Megmutatkozott,hogy - a kovetkez5 tiz evben a h811gat6i helye\< betoltesi elj~rasaban a fel vettek aranya valamennyi paIyaz6hoz viszonyitva koze150~o-l
62
Egy m~sik szimul~ci6bankimutatt~k, hogy 1987-ben igen alacsony lesz a palyaz6k letsz~ma es az egyszer m~r hiaba palyaz6k rnagas aranyb8n fognak lemondania felvetelr51; az egyeb feltev8sek valtozatlanok maradnak. Az eredmenyek azt jelzik, hogy ha ezel< az extrem v~rakozasok a palyazd-l~tszamr61 bekbvetkeznek, az 1995-bs nyari szemesztert51 kezdve nem lesz szUkseg semmilyen kivalasztasra. Egy harmadik szimulaci6, amelyik az e15z5vel ellentetben a p~lyaz6k szam~nak folyamatosan magas emelkedeset es a felvetelt51 visszalep6k alacsony aranyat fel1:etelezi, a kovetkez6 eredrnenyhez vezetett: - a hatarertekpont alakulasa j6form~n teljesen azon05 az e155 5zimulacidban jelzettekkel az akkori legva16szinObb feltetelezett fej16desi kbrUlrnenyek kozott. Az e1'etts8gi osztalyzatok ~tlaganak es a teszte1'edmenyel
e1eget t~ve az aktu~lis old:ata-sp01itil
3Z Cl7
A szimulaci6s modell nyitott a kiindulasi adatok tovabbi valtoztatrls~ra 1987-es ev teszte16i ~s pj1yaz6i szama a1akulas~nak megfe1e15en, amennyiben adatok 8 vart sZ811lokt6l e1 tern~nek. A modell mindenl<eppen fontos segedesz63
kbz a ktizeli ~vek oktat~spolitikai tervez~s~hez, 'valamintaz orvosi tanulm~ nyok ir~nt ~rdek15d5k sz~m~ra, amennyiben.segiti 5ket felv~teli es~lyeik becsleseben.
64
Hivatkozott irodalom Amelang, M.: Validierung von Anforderungsprofilen fUr das Studium del' Medizin, Zahnmedizin, Pilarmazie und Psychologie. Hamburg 1975. Amelang, M.: Del' Hochschulzugang. In: Handbuch del' Band 4. DUsseldorf 1978. 1013-1022. old.
P~dagogischen
Diagnostik,
Amelang, M.: Tests als Instrumente del' Hochschulzulassung. Anmerkungen zu einer vielschichtigen Problematil< . In: Tests-\'Jeg\'Jeiser fUr die Bildungsund Berufsplanung. ,Koln 1980. 125-163. old. Amelang, M., Hoppensack, T.: rersonlichkeitsstruktur undHochschulbesuchII. Vorhersage des Studierenden verschiedener Fachrichtungen. In~ Psychologie in Erziehung und Unterricht. 1977. 24. 193-204. old. Arnhold, ~J.: Hochschulzulassungstests? In: Report Psychologie,6. Frankfurt 1977. 4-12. old. Asche, H.:.Der numerus clausus und,das'Dilernma staatlicherPlanungin Kapitalismus. In: DeI' numerus clausus odeI' WeI' darf studieren? Hamburg 1973. 11~56. old. Beirat fUr psychologische und allgemeine Fragen del' Testenh'Jicklung. In: Kultusministerkonferenz, Anlage 13. Bonn 1978. Biberstein, B.: Diskussionsbeitrag. In: 1st Psychodlagnostik Bern 1978. 286. old.
verant~iDrtbar?
Birkel, P.: tvlUnpische PrUfungen. Zur Objel
Hi tpass, J.: Test im "Besonderen AusvJahl verfahren" fUr die Hochschulzulassung. KLiln 1975. Hitpass, J., Trosien, J.: Aufbau und Analyse eines Besonderen Auswahltests Zahnmedizin (BATZ). KLiln 1976. Hitpass, J., Trosien, J.: Bewahrungskontrolle von Tests zur Diagnose der Studieneignung fUr das Fach Zahnmedizin bei der Hochschulzulassung. Koln 1978. Ingekamp, K.:
Di~
FragwUrdigkeit der Zensurengebung. Weinheim1977.
Institut fUr medizinische und pharmazeutische PrUfungsfragen: Vorberichte und Ergebnisberichte Uber die schriftlichen PrUfungen nach der Approbationsordnung fUr Arzte. Mainz 1974-1983. Kriesi, H., Ries, H.: Studienverlauf an Schweizer Hochschulen. Band 6. Studienplanung und Studienmotivation. Aarau 1974. Lavin, D.E.: The Prediction of Academic Performance. New York 1965. Lennertz, A. et alii: Ausbi1dungsplatzanalyse in den Bereichen Medizin, Veterin~rmedizin und Zahnmedizin. KLiln 1977. Lissmann, U.: Gewichtung von Abiturnoten und Studienerfolg. Weinheim 1977. McDermid, S~D.: Some Correlates of Creativity in Engineering Personnel. In: Journal of Applied Psychology, 1965. 49. 14-19. old. Meil~,
R.: Bemerkungen zur sogenannten Krise der psychologischen Diagnostil<. In: 1st Psychodiagnostik verantwortbar? Bern 1978. 87-90. old~
Michel, L. et alii: Hochschuleingangstest fUr das Studienfeld Medizin. Schriftenreihe Hochschule, 25. Bonn 1977. Mingat, A.: Essai sur la demande de
66
11~ducation.
Dijon 1977.
Pm'Jlik, 1<.: Hochschulzulassungstests: I
Diagnostik.In: Intelligenz- und Leistungsdiagnostik. Enzyklop~die derPsychologie~ Band 2. Gtittingen 1983. 308-386. old. P~dagogische
Trost, G.: ~1og1ichkeiten und Nutzen del" Aufbereitung von Reifezeugnissen fUr die Verbesserung del' Studienerfolgsprognose. Bonn 1975. Trost, G.: Vorhersage
~es
Studienerfolgs. Braunschweig 1975.
Trost, G.: Begabungsforschung und Testentwicklung in del" Studienstiftung des deutschen Volkes. In: Studienstiftung des deutschen Volkes, Jahresbericht 1976. Bonn 1977. 182-205. old. Trost, G. et alii: Studienfeldbezogene Tests zur Abiturientenberatung. Bonn 1979. Turner, G.: H~rtetest fUr Aerzte. Ein Praktikum VOl" dem Medizinstudium? Die Zeit, 12.3. 1982. 67
vJestdeutsche RektoI'enkonfeI'enz: Vorschltige zur Ausgestaltung des zukUnftigen Zulassungsverfahrens fUr die medizinischen Studiengange. Arbeitsbericht 1982. Bonn 1983. 89-112. old. Wilcke, B.A.: Studienmotivationund Studienverhalten. Gtittingen 1976. Ziegenspeck, J.: Zensur und Zeugnis del' Schule. Hannover 1973.
Tov~bbi
Die Hochschulzulassung ab
irodalom
\~intersemester
1987-88, insbesondere zu den
medizinischen Studiengangen.Bonn 1985.
Sarktizy Erika: A helyoszt6 hivatal. In: Heti Vilaggazdasag. 1987. 26. 60-61. olel. Test-Info. Test fUr medi.zinisclle Studiengange, Herbst 186. Informationen fUr anmeldung zum Test. Beschreibung des Tests. Beispielaufgaben. Dortmund 1986. Trost ,G.: Padagogische Oiagnosti.k beim Hochschulzugang, dargestell t am Beispieider Zulassung zu den medizinischen Studiengangen. In: Test und Trends L~. Basel 1985. 41-81. old. Trost, G.: UbeTblf~k Uber die Ergebnisse del' Aus\'lertungen zum zehnten und elften Testtermin de~ Ubergangverfahrens sowie weitere Untersuchungen zum TMS. In: Test fUr medizinische Studieng~nge.Bonn 1987.1-42. old. Vom SchUler zum Studenten. Monographien MUnchen 1981.
68
ZUI'
Padagogischen Psychologie, 7.
III. FELVETELI RENDSZER SVEDORSZAGBAN
1. Az
iskolarendszerrtivid~ttekint~se
A sved oktataspolitika legfontosabb celja az, hogy mindenki szamara biztosftsa a tovabbtanul~s lehetaseget. Ennek jegyeben vezettek be 1962-ben a kilenceves ktiteleza altalanos iskolaioktat~st (grundskola)als6, ktizepsa es felsO tagozattal.A tov~bbtanulasra iranyu16 szervezett orientaci6 az iskola felsa tagozataban kezdadik. A hetedik osztalyban tajekoztatjak a tanu16kat a . I
programot is, amelyeket aze15tt ~n~116 ~llami int~zm~nyekben, vagy esetleg a kozepfoku isko1ai rendszer kereteben oktattak. (Elsosorban az apol6i es egyeb eg~szsegUgyi szemelyzet kepzeset vontak kia kozepfoku kepzes koreb5l.) Ez ut6bbi kepz8si tevekenyseg alkotja rna a varosi Chelyi kormanyzati) felsofoku oktatas legnagyobb raszet. Valamennyi fels5foku kepz8si forma c~lja~ hogy a hallgat6kat egy meghatarozott palyan vaIn keres6 foglalkoz8sra keszitse fel. A kUlonfele idotartamu tanulmanyi programok szervezeseert as tartalmaert a National Board of University and College eNSUe) fele15s. A programok 1-5 8vig tarthatnak. Minden egyes intezmeny kidolgozz8 a sajat sillabuszat, hivatkozva az NBUC altaI meghatarozott keretre. Ez a rendszer szales kora szabadsagot nyujt bizonyos programok valasztasahoz, de ugyanakkor szOkiti mas programok valasztasi lehet6s~g~t. A hallgat6knak azonban ~ltal~ban nagyobb lehet6s~gUk van a tanulmanyok valtoztatasara mint azelott, ~s mod nyi1t az interdiszciplinaris tanulmanyok folytatasara is, ami a felsooktatasi reform egyik celja volt.
2. Felveteli alkalmassag A sved fels50ktatas 1977-e5 reformjat gyakorlatilag valamennyi felsofokd tanulmanyra vonatkoz6 egys~ges felv~teli rendszer bevez8t~se kis~rte. A felveteli alkalmassag es szelekci6 azonos elveit veze~l~kbeHzGegesz orszagban. A felveteli rendszabalyok _QjJajta hallgat6sagot celoztakmeg, olyanokat, akik az edgigieKf1elvalamivel rovidebb e15zetes kepzettseget szereztek. A mi- -----nlmalis kovetelmeny a kotelezQ iskolai oktatas utani ketev8s kepz~s lett. A jelentkez5k zome a grundskola befejez8se utan altalaban kat vagy harom eveselm~leti oktatasban reszesUlt, de az egyetemek elfogadjak a f51eg gyakorlati jellegu szakkepz8st szerzett tanu16kat is . "
,~.~ • . - - '
~-
. A sved felveteli rendszer egyik legf5bb je11egzetessege az, hogy e1sosorban targyi BS nem formalis alkalmassag alapjan dontik el, megfelel-e a palY3zQ a felveteli kovetelmenyeknek. Ebb51 kovetkezik, hogy nem csupan azok tanulhatnak tovabb~ akik a fels6foku kepzest hagyomanyosan mege15zQ iskolat, a kozepiskola fels5 tagozatat elvegeztek, hanem barki, akinek ahhoz hason16 kepesitese van. fgy peldaul alkalmasak a fels5fokon va16 tanulasra azok is, akik befeje~tek a nepf5iskola valamelyik tanulmanyi programjat vagy a varosifeln6ttkepz6 intezmenyek kurzusait; annak ellenere, hogy e kat ut6bbi intezmeny tanterv8 aIapvet6en kUlbnbozik a kozepiskola feiso tagozatanak tantervet61. 70
A felveteli rendszer masik fontos jellegzetessege, hogy olyan jeloltek is bekerUlhetnek a fels6oktatasba, al
3. Szelekci6s eljaras A tanu1manyi programokat meghatarozott szamu hal1gato latogathatja 85 a felvetelt ennek megfelelaen korlatozzak. A felsaoktatas allami szektora szamara a tanulmanyi programok szamit6gepes felvetelirendszereta NBUC dolgozta ki az 1977-es reform kereteben. A felsooktatas varosi (helyi) szektoraba tartoz6 tanu1manyi programokra tortena felvetelt a Higher Education Admission Board of the Swedish'Federation of County Councils (LFA) szervezi. Mint ahogy az NBUC, dgy az LFA is az egesz orszag kozponti fe1veteli hatosaga. A felvetelt teljes egeszeben a hivatalnokok hatarozzak meg, es az eljaras erosen formalis. Az eload6muveszette1 kapcso1atos tanu1manyokra torteno felvete1 kivetel ez a161 a szaba1y a161: itt sz~les 1<~rOen felhasznaljak az alkalmassagi tesztekat es vizsgaljak a fe1vete1 elotti tevekenyseget is. Az 6rt~keleseket ezeken a tanfolyamokon a megfele16 tanarok vegzik.
71
A Ieg~bbb tanulm~nyi programra ~vente k~t5zer van felv~tel. Az 55Zi tanulmanyi ev kb. szeptember I-jen, a tavaszi januar 20-a korLil kezd5dik. A jelentkezes aprilis I-jen, iIIetve okt6ber I-j~n fejez5dik be. A palyaz6k szelekci6janak legproblematikusabb pontja az, hogy a jeloltek meglehet5sen heterogencsoportokat alkotnak. A felvete1re jelentkez5k oktatasi hattere eIteI'5, kepesitesUk nem hasonlithat6 assze kazvetlenUl. Ezert a kUlbnfele csoportokban einyerhet5tanulmanyi helyek biztositasara szabalyz6kat dolgoztak ki. A hallgat6kat e16zetes kepzettsegUk alapjan un. kv6ta-csoportokba 501'01jake Ezek a csoportok megfelelnek annak az at utnak, amelyek reven az altalanos kepesitesi kavetelmenyek megszerezhetok: 1. Jelaltek, akik harom vagy negy eves felso tagozatos kozepiskolai vegzettseggel, vagy avval egyen1'angu kepesitesselrendelkeznek. 2. Jeloltek, akik ket~ves felso tagozatos kozepiskolaivegzettseggel, vagy avval egyenrangu kepesitessel I'endelkeznek. 3. Jelo1tek, akik befejeztek egy nepf5isko1ai tanu1manyi p1'og1'amot. 4. Olyan je101tek, akik koruk vagy gyakor1ati tapaszta1ataik I'even szereztek a1kalmassagot (feln5tt hallgat6k), vagy mas alkalmas jeloltek, akiknek e16zetes kepzettsege egyik fenti csoportba sem soI'olhat6·Cmas i5ko1a1fokozaton 5zereztek osztalyzataikat vagy ki..iIfo1dbn tanultak). 5. AkUlfoldi iskolakban vegzett jelo1tek Cskandinav bevandorI6k). 1985 osze 6ta a nem skandinav a1lamokb61 erkezettha11gat6kat specialis e1jaras alapjap veszik fel. A csoportokkozotti tanulmanyi helyeket az egyes csoportokbaje1entkez6k szamanak aranyaban osztjak el. Az 1977-es szabalyzat m6dositasakentaz aranyos rendszer a161 van kivetel: a tanulmanyi helyek egyharmadat fenntaI'tjak a fiatal hallgat6k szamara, akik a kozepiskola felso tagozatat a feisofokra va16 fel vB.tel elott legfeljebb harom evvel fejeztek be. A rendszer ~lsodleges celjaaz, hogy megfele16 aranyokat alakitson ki a kUlonfele palyaz6i csoportok kozott, biztositva, hogy a csopo1'tba taI'toz6 jelentkez6k reszaranyosan kerUljenek felvetel1'e. Ezutankbvetkezik az egyeni szelekci6 az egyes csoportokon belUl.
72
A szelekei6s rendszer a jel~lteket harom krit~riumszerint~rt~keli: 1. A fels6fokra val6 alkalmass~g form~lis m~rt~kei: azokndl akik befejeztek a kozepiskola felso tagozatat els6sorban az oszt~lyzatok dtlag~nak es egy al tal~nos tanulmanyi all
4. Felveteli
pontsz~mok
Befejezett felso tagozatos kozepiskolaivagy annakmegfelelo vegzettseggel (lasd 1.es~. kv6tacsoportok) 5,0 pont szerezheto.Abizonyitvannyal za~ r6d6 nepf5iskolai vegzettseg maximum l~, 0 pontsz~mot biztosit. Valamennyi csoportba tartoz6 jelolt kiegeszit5 pontol
73
Az egyes kv6ta csoportokat kLilonfe1em6don tovablJ osztjak. Az 1. es 2. csoport alosztalyaiban a 1(~zepisko1afe1so tagozatan haro~ evne1 nem r~gebben vegbizonyitvanyt szerzett pa1yaz6k kizar61ag egymas kozott versenyeznek a fe1vetelert isko1ai osztalyzataik alapjan. Ugyanezek a palyaz6k a f5csoportjaikh6z is'tartoznak, aho1 megkapjak a kozepiskola felso tagozatanak elvegzeseert jar6 pontokat es kiegeszit5 pontokat szerezhetnek az esetleges munkavegzesert is. A 4. kv6ta csoport helyeinek felet olyan jeloltek szamara tartjak fenn, akik egyik csoportba sem soro1hat6k (peldaul n8m fejeztek be a kozepiskola felsa tagozatanak egyik fo1'majat sem). A nem svedvegzettsegOek kiveteleve1 a palyaz6k besoro~lat~( mind a negy kv6ta csopo1'tba- amennyiben azok alkalmassagi k~vetelmenyeillek megfelelnek 85 abba a csopo1'tba ke1'Ulnek beosztasra, amelyik szamul
5. A gyako1'lati tapaszta1at szerepe a felvetelnel Svedorszag egyike azon kev8s nyugat~eur6pai orszagoknak, amelyik a felsofokra va16alkalmassag"" hagyomanyos mercei mellett er5teljesen hangsulyozza a munkatapasztalatok e1'teket. A gyakorlati tapasztalatok pontozasaval (e1te~ kintve a tanulas folytatasara oszt0l1Z0 altalanos celt61) cstikkentettek az iskolai osztalyzatoknak asze1ekci6s folyamatra gyakorolt uralkod6 befolyas~t. A gyako1'lati tapasztalatokat igen szelesene1'telmezik s bele~rtve a gye1'meknevel~st es a katonai szolgalatot is. A kUlonfele tevekenysegek vegz8se kozatt nem tesznek minosegi kUlonbseget: va1amennyi gyakorlati munkat_Clzono5 pont~rtekkel jutalmazzak. 8gy valik, hogy a munkatapasztalat jelenlegi erte1mezese szerint a gyakorlati munka j61 ertekelheto a munl
A tanulmanyokon alapu16 I<epesseg es a gyakorlati tapaszta18tol< merteke ktizatti I
6. Eselyegyen15seg
A sved felveteli rendszer eeljat, a jelentkez5k eselyegyen15segenek biztositasat, er5s formalizmus jellemzi. A politikai hat6sagok reszletes szabalyoz6kat dolgoztak ki az i5kolai osztalyzatok es a gyakorlati munka alapjan szerezheta pontok kiszamitasara. Korlatozott lehetaseg megis ad6dik arra, hogy ne esak a pontok alapjan vegyek fel a jelentkezaket az egyetemre. A felveteli rendszer bevezetese idejen azzal erveltek, hogy a 25:4-es forma szUksegtelenne teszi az egyen15tlen erdemjegyu palyaz6k szabad ertekel~set. Aze15tt letezett egy dn. szabad kv6ta, amely szerint a hatranyos helyzetben leva vagy mas, kUlonleges ok miatt megkUltinbpztetett palyaz6kat a ttibbiek ele sorolhattak, es ezek akkor is felvetelt nyerhettek, ha tisszpontszamuk nem volt eleg az e15irt felveteli kovetelmenyekhez. Ezt az eljarast nem hataroltak pontosan ktirUl es a gyakorlatban ritkan alkalmaztak, a felvett palyaz6knakkevesebb mint fel szazaleka kerUlt be ily m6don az egyetemre. Az ebbe a esoportba tartoz6hallgat6k tulajdonkeppen mindig szereztek annyi pontot, ami ktizeljart a szUkseges pontszamhoz. S bar az dj rendszer celki"tuzese alapjan a felvetelnel a fels50ktatasba jelentkez5k szUksegleteit es kepessegeit veszi fig~elembe,a gyakorlatban nem kerUl sor ezeknek a szUksegleteknek es kepessegeknek szabad es atfog6 ertekelesere. A felvetel formalisszabalyozason alapszik, amely dgy rendezi a palyaz6kat, mintha sarban allnanak. A felv~tel eselye a jelentkez6k szamanak es a tanulmanyi helyel< szamanak aranyat61 fUgg, es ez egyarant vanatkazik minden palyaz6ra, fUggetlenUl e16zetes kepzeset51.
75
A fels6fokra va16 alkalmass~g m~r~s~re nem haszn~lnak felv~teli teszteket es nem is kis~relt~k meg, hogy a jelaltek kepesites~t kozas nevezore hozzak. A hi vatalos ~llaspont szerint ilyen standardizalasra technil
7. Ktizepiskolai osztalyzatok, tanulmallyi siker es ffiunkatapasztalat Az 1977~esreformelfo9adasa 6ta nem sok kutatast vegeztek annak vizsgalatars, hogy a kiszelesitett felveteli rendszernek milyenhatasa van a hallgat6k tanulmanyiteljesitmenyere. Ezt reszben azzal indokoljak, hogyprognosztikai kerdeseket, mintpeldaul a sikere15rejelzeset nehez hagyom~nyos kutatasim6dszerekkel v.izsgalni. A vizsgalati csoportoknak relative nagyoknak kell lenniUk; alapvetoen varialni kel1 mind a prognosztikai valtoz6kat, mind a 5ikerkriteriumait. Gondot okoz-az is, hogy nehez a keresett valtoz6k izo1a1asa egyeb,a temat erint6 kerdesekt51, mint peld~ul a kUlanfele hallgat6i csoportak helyzetetol stb. Egy 1985-ben vegzett vizsgalat arra torekedett, hogy a felso1'olt nel18zs~geknek legal~bb egy reszet lekUzdje. Tizenk~t) els5s6rban mOszaki ~s t~rsada lomtudomanyi, igazgatasi es gazdasagl. foglalkozasol
sikeres fels5foku tanulmanyok kozott, de inl
lai osztalyzatok ~s az egyetemi teljesitmenyek k~zott, akorrelaei6 igen cse'kely eS'a legtobb variaci6ra nemad magyarazatot. A munkahelyi tapasztalatok es az egyetemi teljesitmenyek kozotti negativ korreIaei6t annal< a 9yal
8.
Torekv~sek HZ
1977-es felvete1i reform ujraszabalyozasara
A felv~teli rendszerbevezetes~nek egyik.ce1jaaz volt,hogy az eddigi-
nel szelesebbkoru tarsadalmi retegeket vonjanak be a felsofokd kepzesbe. Azt hittek, hogya~ alkalmazott szelekci6s szabaIyoz6k ebbol a szempontb61 j6 politikanak bizonyu1nak, de ez az elkepzeles nem valt valora. Sokan ugy velik, hogy az egyenlo eselyek biztositasat a kozepiskola fe1so tagozatan l<e11 megkezdeni. A sved oktatas- es mOve16desUgyi miniszter a nyolcvanas evekben bizotts~got alakitott afelveteli szabalyzat felUlvizsgalatara. Abiz6tts~g feladata els6sorban az volt, hogy olyan szelekci6s eszkoz~ket talaljon, amelyek re-
77
ven a palyaz6k alkalmassaguk mertekenel< megfele15en kiegeszit5 pontokat szerezhetnek. felvett majdnem 20 000 hallgat6 ketharmada meg nem t~lt~tte be a 25. eletevet. A miniszter velemenye szerint a fiatsl korosztalynal< a jijv6ben is els6bbseget kell elvezni.e a fels6fol osztaly fele is, els5sorban azoknak nyujtv3 tovabbtanulasi lehet5seget, skiknek nines meg a megfele16 kepzesi hatterUI<, azaz nem vegeztel< el a k~zepi.s kola fe1so tagozatat. Az
