SOPRON, FERTŐI VÍZITELEP TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEIT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK

SOPRON, FERTŐI VÍZITELEP TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEIT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL ÉS A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖKRŐL, VALAMINT EGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEKRŐL SZÓLÓ 314/2012. (XI. 8.) KORM. RENDELET 1. SZ. MELLÉKLETE ALAPJÁN

KÉSZÍTETTE:

KOLLER ÉS TÁRSA TERVEZŐ KFT. 7635 PÉCS, BÁRÁNY U. 5/2. TEL./FAX:72/215-519 EMAIL: [email protected] WWW.KOLLERSTUDIO.HU

2015. JANUÁR

2

SOPRON, FERTŐI VÍZITELEP TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEIT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK

KOLLER ÉS TÁRSA TERVEZŐ KFT. 7635 PÉCS, BÁRÁNY U. 5/2 TEL.: 72/215-519, EMAIL: [email protected]


3

SOPRON, FERTŐI VÍZITELEP TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEIT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL ÉS A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖKRŐL, VALAMINT EGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEKRŐL SZÓLÓ 314/2012. (XI. 8.) KORM. RENDELET 1. SZ. MELLÉKLETE ALAPJÁN

TELEPÜLÉSTERVEZÉS, ÉPÍTÉSZET:

KOLLER ÉS TÁRSA TERVEZŐ KFT. Koller József É/1 02-0123 Dr. Kovács Péter TT-02-0656 Dr. Baracsi Viktória TT-02-0655

KÖZLEKEDÉS, KÖZMŰ:

REGIOPLAN KFT. Ferenczi Huba TE-T08-0253 TV-T08-0253 TH-T08-0253 Réder Tibor K1d-1/08-0133

TÁJ ÉS TERMÉSZETVÉDELEM, ZÖLDFELÜLETEK:

KÖRNYEZETALAKÍTÁS, KÖRNYEZETVÉDELEM, TÁJ ÉS TERMÉSZETVÉDELEM , NATURA 2000 HATÁSBECSLÉS:

Bőjte Tibor K1, SZT, TK 02-0029

KÖRNYZETI PROJEKT KFT. Dr. Király Botond Gergely SZTV, SZTjV Csordás Csaba SZKV-1.1,1.2,1.3,1.4 08-1058

RÉGÉSZET:

GEOLÓGIA, ÉPÍTÉSFÖLDTAN:

Takács Károly régész, történész 17/2011. GEO-POZS FÖLDTUDOMÁNYI SZOLGÁLTATÓ KFT. Pozsgai János földtani szakértő FSZ 30/2011


4


TARTALOMJEGYZÉK 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok ...................................................................................................................................... 7. 1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata........................................................................................................ 8. 1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata................................................ 13. 1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek – az adott település fejlesztését befolyásoló – vonatkozó megállapításai ................................................................... 17. 1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása .............................................................. 20. 1.5.1. A hatályos fejlesztési koncepció megállapításai ...................................................................... 20. 1.5.2. A hatályos integrált településfejlesztési stratégia megállapításai ............................................. 20. 1.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata ........................................... 21. 1.6.1. A hatályban lévő településrendezési eszközök ....................................................................... 23. 1.6.2. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek ................................. 23. 1.7. A település társadalma ........................................................................................................... 25. 1.9. A terület gazdasága ................................................................................................................ 25. 1.9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre ................................................................................ 25. 1.9.2. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői ....................................................................... 25. 1.9.3. A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése...................................................................................................................................... 28. 1.12. A táji és természeti adottságok vizsgálata ........................................................................... 32. 1.12.1. Természeti adottságok ......................................................................................................... 32. 1.12.2. Tájhasználat, tájszerkezet .................................................................................................... 33. 1.12.2.1. tájtörténeti vizsgálat ........................................................................................................ 33. 1.12.2.2. tájhasználat értékelése ................................................................................................... 41. 1.12.3. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek ............................................................... 42. 1.12.3.1. tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek .............................................. 43. 1.12.3.2. nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék................................................................................................................................... 45. 1.12.3.3. ökológiai hálózat ............................................................................................................. 46. 1.12.4. Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése .............................................................. 47. 1.13. Zöldfelületi rendszer vizsgálata ............................................................................................ 48. 1.13.1 A települési zöldfelületi rendszer elemei ................................................................................ 48. 1.13.1.1. szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek ..................................................................................................................... 48. 1.13.1.2. zöldfelületi ellátottság értékelése ..................................................................................... 48. 1.13.2. A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái ................................................................... 48. 1.14. Az épített környezet vizsgálata ............................................................................................. 49. 1.14.1. Területfelhasználás vizsgálata .............................................................................................. 49. 1.14.1.1. a terület szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata ....................................................... 49. 1.14.1.2. Művelési ágak ................................................................................................................. 53.



5

1.14.2. A telekstruktúra vizsgálata .................................................................................................... 54. 1.14.2.1. telekmorfológia és telekméret vizsgálat ........................................................................... 54. 1.14.2.2. tulajdonjogi vizsgálat ....................................................................................................... 54. 1.14.3. Az építmények vizsgálata ..................................................................................................... 54. 1.14.3.1. funkció, kapacitás ........................................................................................................... 54. 1.14.3.2. beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték, sűrűség) ...................................... 55. 1.14.3.3. magasság, szintszám, tetőidom ...................................................................................... 55. 1.14.3.4. településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok.......... 55. 1.14.6. Az épített környezet értékei .................................................................................................. 56. 1.14.6.2. Régészet ........................................................................................................................ 60. 1.14.7. Az épített környezet konfliktusai, problémái .......................................................................... 70. 1.15. Közlekedés ............................................................................................................................ 72. 1.15.1. Előzmények ......................................................................................................................... 72. 1.15.2. Külső közlekedési kapcsolatok ............................................................................................. 74. 1.15.3. Belső közúthálózat ............................................................................................................... 76. 1.15.4. Keresztmetszeti elrendezések, szabályozási szélességek .................................................... 76. 1.15.5. Közforgalmú közlekedés....................................................................................................... 76. 1.15.6. Járműtárolás, járműellátás.................................................................................................... 77. 1.15.7. Kerékpáros és gyalogos közlekedés ..................................................................................... 77. 1.16. Közművesítés ........................................................................................................................ 78. 1.16.1. Vízellátás ............................................................................................................................. 78. 1.16.2. Szennyvízelvezetés.............................................................................................................. 78. 1.16.3. Csapadékvíz elvezetés......................................................................................................... 78. 1.16.4. Villamosenergia ellátás......................................................................................................... 78. 1.16.5. Megújuló energia .................................................................................................................. 78. 1.16.6. Elektronikus hírközlés........................................................................................................... 78. 1.17. Környezetvédelem (és településüzemeltetés)...................................................................... 82. 1.17.1. talaj ...................................................................................................................................... 82. 1.17.2. felszíni és a felszín alatti vizek .............................................................................................. 84. 1.17.3. levegőtisztaság és védelme.................................................................................................. 91. 1.17.4. zaj- és rezgésterhelés .......................................................................................................... 97. 1.17.5. sugárzás védelem ................................................................................................................ 99. 1.17.6. hulladékkezelés.................................................................................................................. 102. 1.17.7. vizuális környezetterhelés................................................................................................... 103. 1.17.8. árvízvédelem ...................................................................................................................... 104. 1.17.9. Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák ............................................................ 106. 1.18. Katasztrófavédelem, környzetföldtani szakvélemény ....................................................... 110. 1.18.1. Földrajzi viszonyok ............................................................................................................. 110. 1.18.2. Földtani viszonyok, fejlődéstörténet .................................................................................... 110. 1.18.3. Mérnökgeológiai viszonyok................................................................................................. 111. 1.18.4. Összefoglalás..................................................................................................................... 111. 1.19. Ásványi nyersanyag lelőhely ..................................................................................................... 1.20. Városi klíma .................................................................................................................................


6


2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ............................................................................................. 113. 2.1. A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése A vizsgálatok alapján a tényleges állapotok elemzése, egymásra hatásuk összevetése, folyamataik elemzése ....................................................................................................................................... 113.

3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ ........................................................................................ 123. 3.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis, a folyamatok értékelése, a fejlesztést befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése, a településfejlesztés és -rendezés kapcsolata ..................................................................................................................................... 123. 3.2. Problématérkép/értéktérkép A település problémáinak és értékeinek összefoglalója térképi formában, a területi lehetőségek és korlátok térképi ábrázolása ............................................................................................................ 124.



7

1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok A Fertő tó Ny-i oldalán, a magyar-osztrák határtól alig 2,5 km-re helyezkedik el, az a Vízitelep elnevezésű, 25 éves múlttal rendelkező üdülőtelep mely tó egyetlen magyarországi üdülő-telepe. Szárazföldi megközelítése csak Fertőrákos községen keresztül lehetséges, a község főutcájának D-i szakaszán, egy szűk csomópontból induló, 5 km hosszúságú útról, a Rákos patak jobb partján. A telep teljesen leszakad Soprontól, bár közigazgatásilag hozzá tartozik. A Vízitelep jelenlegi bekötőútja, Fertőrákos belterületétől a 8526. számú Kópháza – Fertőrákos, valamint a 8527. számú Sopron – Fertőrákos országos közutakról érhető el. Kópházánál és Sopronnál a 84-es számú főforgalmi útra kapcsolódik, melyen keresztül határátkelőhely illetve Nagycenknél tovább a Balaton felé nyílik megközelítési lehetőség. Nagycenknél a 85-ös számú főforgalmi út Győr és Budapest felé jelent országos kapcsolatot. Kópháza és Sopron településeken vasúti kapcsolata is biztosított, Ausztria, Győr-Budapest illetve Szombathely, Nagykanizsa, Pécs felé. A kerékpáros forgalom a Fertő körül nagyon élénk, Balftól nyugatra egészen a határig elválasztott, önálló kerékpárút épült ki. A Fertő medencéjének ezen, délnyugati negyedében azonban ez még hiányzik, így a vízitelep sem érhető el elválasztott kerékpárúton. Lehetőség van a fertőrákosi Virágosmajorból vízi úton, a meglévő csatornákon keresztül is megközelíteni a Vízitelepet, ez kb. 3 kmes viziutat jelent. A Vízitelepen belül jelenleg szilárd burkolattal kiépített úthálózat nincsen, a közlekedésre használt felületek kavicsosak, füvesek. A cölöpökön álló házak megközelítése a mólón keresztül csak gyalogosan lehetséges, ill. a víz felől.


8


1.2 A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata 1.2.1. Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióval való összefüggések Az Országgyűlés 1/2014. (I. 3.) OGY határozatával 2013 decemberében fogadta el a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót (OFTK). Az OFTK az ország harmonikus területi szerkezetének és rendszerének eléréséhez, illetve a kiegyensúlyozott területi fejlődés biztosításához 2030-ig négy átfogó célkitűzést fogalmazott meg, melyek közül a természeti erőforrások fenntartható használata, értékeinek megőrzése és környezetünk védelme, valamint a térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet a soproni Vízitelep számára is értelmezhető módon jelöli ki a követendő fejlesztési prioritásokat. Az átfogó célok elérését segítő specifikus célok nemzeti jelentőségű ágazati és területi tématerületeket ölelnek fel. A célok – az OFTK hosszú távú teljes tervezési szemléletének megfelelően – a társadalom és a gazdaság egészének, valamint minden ágazatnak, térségi és helyi szereplőknek szólnak, továbbá kirajzolják azokat a fejlesztési súlypontokat is, amelyekre a középtávú – fókuszált – fejlesztési feladatok épülhetnek. A területi specifikus célok közül a „többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat fejlesztés” területen, Sopron, mint meghatározó gazdasági szerepkörű város szerepel, ahol kitörési pontjaként a turizmusfejlesztés az egyik prioritás. (Itt említésre kerül a város vonzáskörzetében található Fertő-tó is, mint számításba vehető adottság.) „Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése” célnál szintén a Fertő-tó és környéke idegenforgalmi szempontból fontos vonzerejű térségként kerül megfogalmazásra ahol az aktív, vagy éppen passzív rekreációt egyaránt szolgálhatja.

1.2.2. A Győr-Moson-Sopron összefüggések

megyei

Területfejlesztési

Koncepcióval

való

Az OFTK országos célrendszeréhez és fejlesztéspolitikai feladataihoz szervesen illeszkedik Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztési koncepciója, melyet az OFTK célkitűzéseihez igazodva, a helyi, térségi fejlesztési igényeket és specifikumokat megjelenítve a megyei önkormányzat készíttetett el. A megyei koncepció azzal a céllal készült, hogy kijelölje a megye lehetséges kitörési pontjait, meghatározza azokat a főbb fejlesztési irányokat, amelyre a megye a 2030-ig terjedő időszakban különös hangsúlyt kíván fektetni. A megye 3 átfogó célja közül a Fertő tavi strand területére a „településhálózat és infrastrukturális rendszerek adottságainak bővítése a környezeti állapotok megóvásával” célkitűzés releváns. A tématerületre megfogalmazott stratégiai célkitűzések a tervezési területre vonatkozó konkrét prioritásokat jelenít meg. A Khüne Károly stratégiai célban - azaz a „Innováció a gazdaságban” – külön foglalkozik a megyében megerősödő turizmus szektorral is, jelezve és igényelve új irányainak fejlesztését, s a meglévő szerkezetek és szolgáltatások megújítását.



9

A fejlesztési dokumentum az idegenforgalmat a megye gazdaságának meghatározó szegmenseként határozza meg, ezért kiemelten foglalkozik a turisztikai kínálat feltételeinek javításával. Itt szerepel a világörökségi területek esetében a fenntartható fejlődés megalapozása, a kultúrtáji jelleg, a tájból, régióból fakadó művelési, gazdálkodási, építési tevékenységek, fejlesztések biztosítása mely a 2001-ben világörökségi területi címet elnyert tervezési területen is kiemelt szempont. A megyei koncepció továbbá felsorolásszerűen megnevezte azon tartalmi elemeket, melyek a fejlesztési irány későbbi támogatási elemeit fogják képezni. A tervezési terület szempontjából a Fertő-tavi nádasok vízellátását biztosító csatornák rekonstrukciója illetve az elnyert világörökségi cím megőrzését, az ezzel kapcsolatos értékmegőrző intézkedések támogatását, továbbá az önfenntartás háttereként szolgáló fejlesztések, beruházások támogatását célzó sorok kiemelten fontosak. 1.2.3. Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj világörökségi helyszínének és védőövezetének világörökségi kezelési terve A - jelenleg elfogadás előtt álló - kezelési terv célja a világörökségi listába vétel alapjául szolgáló értékek megőrzése, feltárása és fejlesztési célokba integrálása, - az erre szolgáló intézményrendszer létrehozása és működésének szabályozása. A kezelési terv feladata, hogy a hatályos magyar és osztrák törvényekre, jogszabályokra, önkormányzati rendeletekre támaszkodva az országos, regionális és önkormányzati tervekkel valamint azok cél- és eszközrendszereivel összhangban és az érintettek közös elhatározásával meghatározza a világörökségi terület értékeit, jövőképét, a követendő stratégiát, a rövid-, közép-, és hosszú távú célokat Az anyag javaslatot tesz a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékeinek megőrzésére, fenntartására és bemutatására, az oktatás, ismeretterjesztés, társadalmi tudatosság növelésére, illetve a kezelési módok, korlátozások, tilalmak kialakítására. A Vízitelepre vonatkozó leírások, irányelvek, a fejlesztés lehetőségei kevésszer fordulnak elő az anyagban (jellemzően Fertőrákosi strandként említve). A területen érvényesítendő, korlátozások és tilalmak: A Fertő-tó sajátosságainak megőrzése: 

Biztosítani kell a tó vízszintjének természetes, szezonális és hosszú távú ingadozását.



A konfliktusok csökkentése érdekében ki kell építeni a jelenlegi vízszinthez igazodva a tóparti létesítmények védelmét szolgáló infrastruktúrát.



Biztosítani kell a víz szabad mozgását a tómeder teljes területén. Szabad vízmozgást akadályozó infrastruktúrákat, depóniákat nem szabad kiépíteni. A meglévő akadályozó depóniák átvágásáról, felszámolásáról gondoskodni kell.

–

A tómeder kotrását el kell kerülni, legfeljebb olyan helyen alkalmazható - korlátozott mértékben -, ahol már meglévő egyéb funkció (pl. strand, kikötő, csatorna) fennmaradását kell biztosítani vagy és az áramlásjavító kotrásokat kell végezni.



10

Az egyedülállóan nagy kiterjedésű nádasok megőrzése: 

A nádasok területén elsősorban a nádas, illetve a tó ökológiai állapotának fenntartása vagy javítása érdekében szükséges tevékenységek végezhetőek.



A korábban létezett, de felhagyott más célú hasznosítások területén a korábbi funkció visszaállítása csak abban az esetben történhet meg, ha az nem veszélyezteti a nádas, a tó és az értékes élővilág érdekeit.

A világörökségi területet érintő kezelésmódokat a terv attribútumonként, táblázatos felsorolásban is ismerteti. A táblázat értékkategóriánként, attribútum csoportonként tartalmazza a térség meghatározó attribútumainak / sajátosságainak jellemzőit, fejlesztését, kezelését. A tervezési terület épített örökségre vonatkozó attribútumai: Fürdőkultúra emlékei Értékkategória: Épített örökségi érték Száma: ÉÖ-1, ÉÖ-2, ÉÖ-4 Kapcsolódás más kezeléshez, attribútumhoz: Attribútum csoport: Egyéb védett, helyi Prioritás (1-3): Közép- és hosszútávon védett, és nem védett épületek fontos 2-3 Leírás A Fertő tó partján egyrészt értékes gyógyvizek találhatók, másrészt a tó maga is évszázadok óta vonzotta a víz, a vízi sportok szerelmeseit. Több településen működött fürdő egyrészt a tó, másrészt az itt fakadó gyógyforrások vizét hasznosítva. Ma Fertőrákoson működik fürdő a tó partján, korábban Fertőbozon Széchényi István létesített fürdőt, de ez a vízszint csökkenése miatt megszűnt, helyén ma széles nádas van. A gyógyforrások vizére épülő fürdő Hegykőn és Balfon működik. Balfon a 19-20. század elején fürdőéletet kiszolgáló mesterségesen kialakított park, ún. Kurpark is kapcsolódott a fürdőhöz. Veszélyeztetettség: Az egykor virágzó fürdőkultúra egyedi színét adó sajátosságok, történeti értékek eltűnése akár a történeti értékeket figyelmen kívül hagyó fejlesztések, akár az értékek eltűnése által. Cél/Stratégia/Prioritás – a fürdők történeti hangulatának felidézése, – fürdők történeti értékeinek megismertetése, – turisztikai potenciál kihasználása. Javaslatok/Kezelési mód Kutatás: – a helyszínek jelentőségének feltárása az ország hasonló adottságú helyszíneinek összevetésével – Jogszabály módosítás, felülvizsgálat, tervezés, korlátozás – fürdőkultúrához köthető épített örökség műemléki, illetve helyi védettségének revíziója szükséges Fejlesztés/Tervezés: – komplex, összehangolt turisztikai fejlesztés szükséges, az egyes fürdőfajták egyedi sajátosságainak kiemelésével(Balf: 19-20. század eleji hangulatának felerősítése – Hegykő- termálvízre épülő élményfürdő-Fertő nádasok arra alkalmas részein kis látogatószámra építő iszapfürdő kialakítása –Fertőrákos: Fertő tavi strand) Kommunikáció, PR: – Összehangolt turisztikai kommunikáció, csomagajánlatok kialakítása Finanszírozás: – Pályázati Fenntartás – Önkormányzati és magántulajdon



11

Fürdőkultúra emlékei - Fertő tóban álló nyaralósor Értékkategória: Épített örökségi érték Száma: ÉÖ-4.2 Kapcsolódás más kezeléshez, attribútumhoz: Attribútum csoport: Egyéb védett, helyi Prioritás (1-3): Közép- és hosszútávon védett, és nem védett épületek fontos 2-3 Leírás A Fertő tó magyarországi szakaszának egyetlen kikötője Fertőrákoson található. A jacht kikötő közelében hozták létre azt a lábakon álló üdülőtelepet, amely a tó vizére települt. A pihenőházak tömege és anyaghasználata a Fertőtájra jellemző. A nádas takarásában megbúvó épületek jól illeszkednek a védett Világörökségi területhez. Veszélyeztetettség: Nem veszélyeztetetett. Cél/Stratégia/Prioritás – A pihenőházak megőrzése, esetleges bővítése – A magyarországi vízi turizmus különleges területének népszerűsítése Javaslatok/Kezelési mód Fejlesztés – Üdülősor és Strand közötti közterületek visszafogott, Fertőtáji adottságokat kiemelő rendezése szükséges – Az üdülősor eseteleges bővítése Kommunikáció, PR – Kulturális csomagajánlatok a többi település programjaihoz Finanszírozás – magánberuházás, illetve pályázati Fenntartás: – magántulajdon A kezelési terv a Vízitelepet érintően tehát, mint az egyetlen magyarországi, fertő tavi strand fejlesztését, a vízi turizmus különleges területének fejlesztését, népszerűsítését, a cölöpházak megőrzését, esetleges bővítését, valamint közterület rendezés szükségességét nevesíti. Az itt lévő, feltöltött, zavart területekre vonatkozóan nem fogalmaz meg elvárásokat, javaslatokat.

1.2.4. Fertő-tó stratégiai tanulmány – I. fázis A Fertő-tó stratégia rendelkezésre álló dokumentuma egy átfogó állapotfelmérést tartalmaz a vízgazdálkodás, limnológia, természetvédelem és a területfejlesztés területén. A stratégia több pontjában is említést tesz a Fertő tavi vízitelepről és környezetéről, de alapvető törekvése a táji, természeti környezet állapotfelmérése, konfliktuselemzése. A területen a vízminőség és vízállapot megőrzésén túl a Fertő tavi nádasok állapota is kiemelten kezelendő. A Fertő tó nádas öve a határon átnyúló UNESCO-Világörökség „Fertő Kultúrtáj/Fertő Tó” meghatározó része. A nádas területek a nemzeti park magterületeinek részét képezik és kisebb-nagyobb mértékben fokozott védelem alatt állnak. A nádas öv képezi a Fertő tó legnagyobb összefüggő területi egységét. A nádas öv a területi kiterjedése és sokszínű ökológiai funkcióinak köszönhetően (a növények és az állatok élettere, víztisztító szerepe, mikroklima) a település- és területfejlesztés jelentős faktora.


12


(Fertő Stratégiai tanulmány – I. fázis)

A nádas öv a helyi lakosság és a turizmus számára meghatározó hátteret, tájképi megjelenést biztosít, míg maga a nád biomasszaként (alternatív energiaforrásként való bevonásával), vagy az építőiparban való hasznosítása révén (nádtető, szigetelőanyag) is jelentős szerepet tölt be. A nádas öv hasznosítási módja - mind a múltban mind a jelenben - jelentős konfliktusok forrása a turizmus, szabadidő hasznosítás, illetve a helyben megfogalmazódó települési igényekhez kapcsolódóan. A stratégia elkészült anyaga jó megalapozásul szolgál a fejlesztési elképzelések megvalósítását megelőző részletes vizsgálatokhoz, melyek elkészítését - a beavatkozások előtt - a stratégia is szorgalmazza.



13

1.3 A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata SOPRON VÍZITELEP TERÜLETÉT ÉRINTŐ TERÜLETRENDEZÉSI TERVI, TERÜLETFELHASZNÁLÁSI KATEGÓRIÁK, ÖVEZETEK ÉS ELŐÍRÁSAIK Országos Területrendezési Terv (OTrT)

Győr-Moson-Sopron Megyei Területrendezési Terv (GyMSTrT)

Országos területfelhasználási kategóriák, övezetek

Megyei területfelhasználási kategóriák, övezetek

Vízgazdálkodási térség

Vízgazdálkodási térség

Térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények – Személyforgalmú kikötő

Országos kerékpárúttörzshálózat eleme

Országos kerékpárúttörzshálózat eleme

Országos ökológiai hálózat övezete

Magterület övezete

Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete

Az övezetre vonatkozó fontosabb előírások

A vízgazdálkodási térséget legalább 85%-ban vízgazdálkodási terület vagy természetközeli területfelhasználási egységbe kell sorolni. A térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és az egyedi építmények helyét a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell meghatározni. Az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonalait és az egyedi építmények helyét, az érintett települések településszerkezeti tervében kell meghatározni. Magterület övezetbe sorolt a Vizi-telep területe melyben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. A településszerkezeti terven pontosított lehatárolás által érintett területre a tájképi egység és a hagyományos tájhasználat fennmaradása érdekében a helyi építési szabályzatban meg kell határozni a területhasználatra és az építmények tájba illeszkedésére vonatkozó szabályokat. A helyi építési szabályzat az építmények tájba illeszkedésének bemutatására látványterv készítését írhatja elő és a készítésre vonatkozó követelményeket határozhat meg.


14


Világörökség és világörökség várományos terület övezete

Országos vízminőségvédelmi terület övezete

Ásványi-nyersanyaggazdálkodási terület övezete

Földtan veszélyforrás terület övezete

Világörökség és világörökségvárományos terület övezetben a területfelhasználás módjának és mértékének összhangban kell lennie a kezelési tervben meghatározott célokkal. Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani Az övezet tényleges kiterjedését településrendezési eszközökben kell a tényleges kiterjedésnek megfelelően lehatárolni. Az övezet tényleges kiterjedését településrendezési eszközökben megfelelően lehatárolni. A település településszerkezeti tervében beépítésre szánt terület csak kivételesen, geológiai szakvélemény alapján jelölhető ki.



15

KIVONAT A HATÁLYOS ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERVBŐL

A TERÜLETET ÉRINTŐ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERVI ÖVEZETEK

Országos ökológiai hálózat övezete

Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete

Világörökségi és világörökség várományos terület övezete

Országos vizminőségvédelmi terület övezete


16


KIVONAT A HATÁLYOS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVBŐL /GYMSTRT/

A TELEPÜLÉST ÉRINTŐ MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVI ÖVEZETEK

Magterület övezete

Ásványi nyersanyagvagyon terület övezete

Földtani veszélyforrás területének övezete



17

1.4. A szomszédos települések hatályos településrendezési terveinek vonatkozó megállapításai A tervezési területtel határos települések rendezési terveinek fejlesztési megállapításai: Fertőrákos: A Vízitelep nyugati határterületével érintkező fertőrákosi területek döntően beépítésre nem szánt kategóriába, ezen belül mezőgazdasági és vízgazdálkodási területfelhasználásba soroltak. Kis szakaszon a Víziteleptől mintegy 3 km-re – Virágosmajor területén már kialakult használattal – különleges kikötő terület, településközpont vegyes terület és üdülőházas üdülőterület határolja, mint beépítésre szánt területek. Itt a kialakult használaton túl további fejlesztési területek nem jelöltek. A terület besorolásának vizsgálatára Fertőrákos Község Szabályozási tervéről és Helyi építési szabályzatáról szóló 4/2007. (III.21.) sz. önkormányzati rendelet szolgált.

Fertőrákos hatályos külterület szabályozási terve


18


Fertőboz: A település a természeti, táji illetve építészeti örökség megőrzését tűzte ki céljául, melyet a településrendezési dokumentumaival is támogat. A többféle nemzeti és nemzetközi védettség alatt álló Fertő tó nádas, mocsaras és vízborította területein a beépítésre nem szánt – természetközeli területfelhasználás került kialakításra. A település a Fertő-tó nyílt vízfelületeivel határos területeket szintén e kategóriába sorolta. A községnek a Vízitelep fejlesztését befolyásoló elhatározása nincsen. Az érintett területfelhasználás vizsgálatára Fertőboz Község Településszerkezeti tervéről szóló 6/2012. (II.16.) sz. képviselő testületi határozat szolgált.

Fertőboz hatályos szerkezeti terve



19

Hidegség: Hidegség Község hatályos településrendezési eszköze nem ismert. 2010-ben a településrendezési tervek elkészítése a véleményazési szakaszig jutott, jóváhagyásra nem kerültek. A Fertővel érintkező hidegségi területek természetbeni állapota egyértelművé teszi, hogy a teljes szakasz beépítésre nem szánt, vízgazdálkodási területfelhasználású lehet. Az adottságok ettől eltérő területhasználatot nem tesznek lehetővé a településen.

Hidegség véleményezési dokumentációjában bemutatott szerkezeti terve


20


1.5. Hatályos településfejlesztési döntések 1.5.1. A hatályos településfejlesztési koncepció megállapításai 284/2014. (XI.27.) Kgy. határozattal elfogadott Sopron MJV Településfejlesztési Koncepció célrendszere a városra kijelölt elvárásokat és kívánatos változásokat tartalmazó célok koherens, egymásra épülő rendszere, amely rögzíti a célok egymáshoz való hierarchikus viszonyát és egyéb kapcsolatait, összefüggéseit, és amelynek elemei az alapvető, a stratégiai, a tematikus, a területi és a horizontális célok. A célrendszer hierarchiájának legfelső szintjén kapott helyet a Koncepció jövőképének elérésére kitűzött alapvető cél, - „Sopron a Fertő-térség központi városa” - amely stratégiai célok, tematikus célok és részcélok meghatározásával közelít a megvalósíthatóság irányába. A Fertő tavi Vízitelepre vonatkoztatható tematikus részcélok, - komplex és minőségi turisztikai kínálat bővítése, új célcsoportok elérése, - sport és szabadidős, rekreációs célú területek fejlesztése. A területi célok viszont- melyek a stratégiai célok megvalósítását szolgáló, városrészekre lebontott célok – már konkrét említést tesznek a Vízitelep turisztikai fejlesztéséről is.

1.5.2. A hatályos integrált településfejlesztési stratégia megállapításai 285/2014. (XI.27.) Kgy. határozattal elfogadott Sopron MJV Integrált Településfejlesztési Stratégiája a városrészi rövidtávú célok kijelölésével meghatározza a célok megvalósulását eredményező szükséges beavatkozások típusait, s az operatív tervezést (Akcióterületi Terv) megalapozva kijelöli és priorizálja az akcióterületeket. A dokumentumba 7 nagyobb, funkcionálisan és térben összefüggő városrészt került elhatárolásra. Belváros, Kurucdomb, Északi városrész, Jereván lakótelep, Lőverek, Iparterületek és a Belterületbe vont Külső településrészek. Ez utóbbi része a Fertő tavi vízitelep területe is. A Településfejlesztési stratégia hosszú távú, átfogó céljai között a várost nemzetközi turisztikai desztinációként vízionálja. Az átfogó cél megvalósulásához középtávú, elsősorban a gazdaság modernizációját szolgáló ágazati / tematikus és támogató /horizontális típusú célok kerültek megfogalmazásra. A fenti középtávú célokhoz kapcsolva, azok mintegy területi leképezéseként kerültek meghatározásra az egyes városrészek alapvető funkcióit erősítő, városrészi részcélok. A vízitelepre meghatározott fő részcél a turizmusfejlesztés, vonzerőfejlesztés azaz a fertő tavi vízi élet fejlesztése. Mind a Településfejlesztési Koncepció, mind az Integrált Településfejlesztési Stratégia célkitűzéseivel, és rögzített fejlesztési irányaival összhangban van jelen munka tervezési programja is, a településrendezési eszközök kidolgozása fontos lépcső a Vízitelep használatában és fejlesztésében.



21

1.6. A telepre vonatkozó településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata 1983-ban készült el Fertő Általános Szabályozási Terve, mely alapján folyamatos mederkotrásokat végeztek. Az ekkor kikerült zagy három helyen került elhelyezésre: - a feltöltött strandtól Ny-ra, ( 7,5 ha-os területen szilárd feltöltés alakult ki, további 3 ha-on pedig szétterült a híg iszap) - a vasbeton cölöpökön álló főmóló mögött 15,6 ha területen, - a fertőrákosi öböl K-i partján a Püspök-sziget Ny-i szélén, kb 19,6 ha nagyságú területen. A határzárak megszűnése előtti időkben készült rendezési tervek a Fertő mentét „depressziós” területként kezelték. A Fertő partján unikumnak számító üdülő-pihenő területet, a Víztelepet még ekkor is, zárványként kezelték, csak engedéllyel volt látogatható. A Fertő tó Vitorlás és Üdülőtelep rendezési terve, 1987-ben az akkori Észak-dunántúli Tervező Vállalatnál készült. Az akkor már zömében fennálló, vállalati üdülő célból felépített, építészetileg is pozitívan értékelhető cölöpházak bővítésével nem számolt. A Fertőrákosi öböltől Ny-ra elhelyezkedő nádasok nagyméretű feltöltése után, itt üdülőházas utcasorokat nyitott „balatoni” mintára. A strand mögötti területeken központi parkoló és camping elhelyezését tervezte. 1991-ben A Fertő-Hanság térség Regionális Tájrendezési Tervének készítése kezdődött, a vizsgálati munkarészekkel. A tervet Burányi Endre (URBANITAS Kft. Budapest) generálta, melyben a Koller és Társa Tervező Kft. altervezőként működött közre, a „Régészeti, kultúrtörténeti, építészeti értékek vizsgálata” című munkarészt készítette el. 1991-ben Sopron MJ. Város Önkormányzata megbízásából a Koller és Társa Tervező Kft. elkészítette a Fertő Vízitelep Részletes Rendezési Tervét. A terv a kotrásokból származó zagy elhelyezésére, egy „lagúna” rendszer kialakítását javasolta, szigetekből álló szárazulatokkal, amely rendszer egy majdani üdülőterület alapjait biztosíthatja. A tervben az új vízfelületek jellemzően É-D-i irányú csatornák, melyeket K-Ny-i irányú áttörésekkel megszakítva kapcsol össze, továbbiakban biztosította egy nemzetközi színvonalú vitorlás és üdülőtelep kialakításának a lehetőségét is. 1992-ben az INNOTECH tervező cég elkészítette a Fertő-tó Általános Szabályozási Tervét, amely már az eddigi kutatásokra támaszkodva tartalmazza azokat a vízgazdálkodási beavatkozásokat, melyek hozzájárulnak a tó természeti értékeinek megőrzéséhez, fokozásához és a hasznosítás kibővítése iránti társadalmi igény kielégítéséhez. E terv magába foglalja a vízgyűjtő területen azokat a lehetséges és szükségszerű beavatkozásokat (pl. vízgyűjtő rendezés, kemizálás megszüntetése, erdősítés, stb.), amelyek hatással vannak a tó vízminőségére és vízháztartásra. 1995-től folyamatosan születtek a Fertőrákosi öböl vízminőségének megőrzését, az iszaptömeg mennyiségének lehetőség szerinti csökkentését, a keletkező feltöltés optimális felhasználását, - a nádas területek vízellátásának, ezáltal a nádasok minőségének javítását feldolgozó megvalósíthatósági tanulmányok, hatásvizsgálatok: – 1995: Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a “Fertő-tó Fertőrákosi öböl rendezése” megvalósíthatósági tanulmány, – 1996: a fertőszéli zsilip kezelési szabályzatának módosítása.


22


1996-ban Sopron MJ Város Önkormányzata a Fertő Víztelep Fejlesztéséhez Előzetes Hatásvizsgálatot készíttetett (Szerzők voltak: Dr. Takáts Tamás agrármérnök, Mérnöki és Gazdasági Ügynökség, Koch Péter tervező). Bár a hatásvizsgálat szakhatósági egyeztetése nem zajlott le, a munka mégis megfelelő alapot szolgáltatott a korábbi részletes rendezési terv hibáinak, hiányosságainak javítására. Egy olyan alapos alátámasztó anyag állt a jelen szabályozási terv rendelkezésére, mely a Fertő-Rendszerét olyan mértékig mutatja be, hogy a Vizitelep fejlesztésére kidolgozott tervek megvalósítása esetén várható hatásokkal számolhassunk, azokat értelmezni tudjuk. A bevezetőben felsorolt részletes szakvéleményekre támaszkodva bemutatja a Fertőt. Az Előzetes hatástanulmány elvégezte a Fertő Rendszer hidrológiai, vízminőségi és biológiai bemutatását.

2001-ben a Koller és Társa Tervező Kft. elkészítette Sopron Fertő-Vízitelep Szabályozási Tervét, melyet véglül csak a 29/2007. (X. 5.) Kgy. rendelettel került elfogadásra. A településrendezési tervekben rögzített fejlesztési irányokhoz részletes beépítési javaslatok is készültek. Az elfogadásig eltelt időszaban jelentősen megváltoztak az építésügyi, és természetvédelmi jogszabályok. A Kúria Önkormányzati Tanácsa Köf.5.023/2012/9. számú határozatában 2012. október 30. napjával a helyi épsítési szabályzatot és szabályozási tervet hatályon kívül helyezte.

A 2007-ben elfogadott településrendezési tervek



23

1.6.1. A hatályban lévő településrendezési eszközök Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése 270/2012. (X. 25.) Kgy. határozatával hagyta jóvá Sopron Megyei Jogú Város igazgatási területére vonatkozó Településszerkezeti Tervét. A város több részterületére önálló helyi építési szabályzat és szabályozási terv született. Egységes terv a külterületre készült. A Fertői Vízitelepre jelenleg hatályos szabályozási terv nincs. 1.6.2. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai A hatályos településszerkezeti terv a Vízitelep vonatkozásában a 2007-ben elfogadott településrendezési tervek fejlesztési irányait tartotta meg, a tervben rögzített területfelhasználás ennek megfelelő.

Hatályos településszerkezeti terv - kivonat


24


A hatályos településszerkezeti terv az Fertő tavi vízitelepre az alábbi területfelhasználási egységeket különbözteti meg: a) beépítésre szánt területek  központi vegyes terület (Vk)  településközpont vegyes terület (Vt)  üdülőházas üdülőterület (Üü)  különleges sport és szabadidő terület (K) b) beépítésre nem szánt területek  zöldterület (Z)  vízgazdálkodási terület (V) A terület legnagyobb kiterjedésű terület-felhasználása az üdülőháza üdülőterület. a 16 sziget területének jelentős részén ez jelenik meg. A bekötőcsatornák szűkületeinél zöldterületekkel, bejáratainál, a kikötőknél településközpont vegyes területekkel tervezett. A meglévő Vízitelep szárazulatait a terv, a K-Ny-i irányú központi tengely végpontjánál a központi szolgáltató létesítmények elhelyezésére Központi vegyes területfelhasználásba, míg a strand illetve vitorláskikötő területét Különleges sport és szabadidő területfelhasználásba sorolja. Ez utóbbi területegységben a legkülönbözőbb szabadidős programok – strandolás, horgászat, sport programok – mellett a szálláshelyek camping valamint ezeket kiszolgáló létesítmények kiépítése is lehetséges. A hatályos szerkezeti terv a Fertő-tó nyílt vízfelületeit valamint nádas és gyepes területeit vízgazdálkodási területfelhasználásba sorolta. A szerkezeti terv alátámasztó anyaga, valamint a véleményezés során az államigazgatási szervek felhívják a figyelmet, hogy a Vízitelep további tervezési munkái során, a tervezett területhasználatok, fejlesztések és a természeti értékek viszonyának, és hatásainak tisztázására környezeti vizsgálat, illetve natura 2000 hatásbecslés készítése szükséges. E munkarészek kidolgozása e, folyó munkának részei lesznek, egyes elemeinek, részeinek kidolgozása már jelen szakaszban megtörténik.



25

1.7. A terület társadalma A Fertő-tavi vízitelep állandó lakossággal nem rendelkezik. A pihenést kereső, úgynevezett napi turisták a Vízitelep elsődleges használói. Társadalmi jelenléte időszakos, melynek időbeli csúcsa a nyári hónapokra tevődik. A fürdővendégek száma erősen időjárásfüggő, tavalyi évben 17 500 fő strandolt, de előfordult már a 30 ezer fő körüli vendégszám is. Az üdülőépületek jellemzően saját (vállalati) használatúak. Jelenleg a móló végén üzemelő létesítmény (Haus im see) nyitott a vendégforgalomra. Rendezvények esetén 70 fő befogadóképességgel.

1.9. A terület gazdasága 1.9.1. A terület gazdasági súlya, szerepköre A telep a turisztikai ágazat vezető településének Sopron közigazgatási területének a része. Annak ellenére, hogy a terület országos, sőt nemzetközi szintű egyedi adottságokkal rendelkezik, az ágazatban elfoglalt szerepe csekély. Térségi szervező funkciói a telepnek gyengék, sokkal meghatározóbb Sopron, vagy a szomszédos települések, mint Fertőrákos illetve Balf. A terület a jelenleginél lényegesen nagyobb potenciállal rendelkezik, melynek kihasználása mindeddig nem történt meg. A hatályos fejlesztési programokban mindenképpen megjelenik a fejlesztési szándék, de talán nem zászlóshajóként. A 2014 – 2020 tervezési ciklusban a terület fejlesztése bő 1,5 Mrd összeggel megjelenik. A fejlesztések alapfeltétele a lehetőségek peremfeltételeinek rögzítése (településrendezési tervek elkészítése). 1.9.2. A terület főbb gazdasági ágazatai, jellemzői Hajózás Ma két hajózási vállalkozás tevékenykedik Fertőrákoson: a Drescher Hajózási Kft és a Fertő tavi Hajózási Kft. Mindkét hajózási vállalkozás bejegyzett kikötővel rendelkezik a vízitelepen. A vállalkozások sétahajókat üzemeltetnek a nyári szezonban (május-október) részben belföldi, részben magyar-osztrák (Mörbisch, Rust, Illmitz) viszonylatban. A járatok száma a kereslethez is igazodik. A Drescher a Fertő tavi hajózás meghatározó vállalkozása 1989 óta szervezi és biztosítja a magyarországi, fertőrákosi kikötőből az átkelést és a sétahajó utakat a Fertő tó összes kikötőjébe. Szervezett hajós programjaik: a Mulatságok, az Ínyencutak, a Pusztatúrák, a Rusti élményút. A Fertő tó legmodernebb és legnagyobb hajója, a Queen Liner a Drescher Line büszkesége akár több mint 300 fő egyidejű hajózását is lehetővé teszi. Flottájuk 11 hajója egyidejűleg összesen 1400 vendéget képes fogadni. A Fertő-tavi Hajózási Kft. sétahajó járatokat működtet a tavon. Burgenland hajójuk 120 fő, Gabi hajójuk 20 fő szállítására alkalmas, kisebb csoportok sétahajózására szolgál, és igény szerint Fertőrákos, Mörbisch, Illmicz járatként is működik. Legnépszerűbb programuk az 1 órás sétahajózás, amely alatt megtekinthetők a Fertő-tó magyar területének jellegzetességei. Éves vendégforgalma 6-7000 fő. Két csónakkikötő működik a Vízitelepen, a Rákos patakon lévőt a Soproni Vízmű Zrt. üzemelteti, a strand, illetve a vitorláskikötő alattit az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság


26


Vízisport A terület meghatározó, és hagyományokkal rendelkező vízisportja a vitorlázás. A Fertő tavi Vitorlás Szövetség (rövidítve: FVSZ) a Fertő tavi vitorlás klubok által 1957-ben alapított sportszövetség. A Fertő tavi verseny- és túravitorlázást sportszerű keretekben folytató sportegyesületek, illetőleg ezek sportági szakosztályainak tevékenységét irányító, összehangoló, munkájukat segítő és támogató társadalmi szervezet. A Szövetség tagegyesületei: Fertő Tavi Vitorlázó Egyesület, Fertő Tavi Túravitorlázó Egyesület, Soproni Építők SK, Széchenyi István Vitorlás Club, Yacht Club Fertőrákos Közhasznú Egyesület. A klubok taglétszáma 160 fő. A vitorlás sportban érdekelt összes létszám mintegy 500 fő. A Szövetség célja a Fertő tavi vitorlás sportág fejlesztése, a sport- és túravitorlázás eredményességének növelése, a szövetség tagjai sportérdekeinek védelme, az egészséges életmód, a nemesebb sportszellem, a sporterkölcs népszerűsítése, a természeti környezet megóvásának elősegítése, széleskörű szolgáltatások nyújtása a szövetség tagjai számára. A Szövetségben a működéssel kapcsolatos feladatokat a tisztségviselők önkéntes alapon látják el, a közhasznú szervezetként működő nem országos jellegű sportági szakszövetség, gazdasági tevékenységet kizárólag az Alapszabályban meghatározott célok megvalósítása érdekében végez. FVSZ támogatja a vízi sport tevékenységek egyéb formáit (kajak, kenu, szörf, vitorlás hajómodellezés, horgászat) és a vízi turizmust, továbbá (szerződésben vállalt kötelezettségének megfelelően) vállalja a Sopron városi iskolák és egyéb önkormányzati intézmények fertői programjainak befogadását. A szövetség telephelyén a nyári időszakban (április 15-okt.15) a 62 férőhelyes kikötőt üzemeltet. A lábon álló hajók tárolása körbekerített, zárt területen megoldott. Tagszervezetek adatai: Fertő Tavi Vitorlázó Egyesület Alapítva:1984. Taglétszám: 38 fő. Tevékenysége: A vitorlás sportág népszerűsítése, fejlesztése, a vitorlás vízi túrázás a versenyvitorlázás eredményességének növelése, ifjúságnevelés és az egészséges, sportszerű életmód, a nemes sportszellem terjesztése. Fertő Tavi Túravitorlázó Egyesület Taglétszám: 12 fő Soproni Építők SK Taglétszám: 55 fő. Telephelye: Fertő tavi vitorlás kikötő Tevékenysége: a sport és versenyvitorlázás népszerűsítése, utánpótlás-nevelés, hazai és nemzetközi versenyek rendezése. Széchenyi István Vitorlás Club Taglétszám: 18 fő Tevékenysége: A klub kiemelt célja a fiatalok sportszerű és egészséges magatartásának elősegítése, támogatása és szervezése. További célja a szabadidő sport népszerűsítése, a túravitorlázás és versenyvitorlázás sportszerű keretek között való megvalósítása.



27

Yacht Club Fertőrákos Közhasznú Egyesület taglétszám: 30 fő Tevékenysége: Vitorlázás elősegítése, népszerűsítése a Fertő tavon; vitorlásversenyek szervezése, lebonyolítása; hazai vitorlásversenyek, vitorlázóprogramok megismertetése az osztrák klubokkal; vitorlás sportolók más belföldi és külföldi tavakon való versenyzésének elősegítése, külön kiemelt fontossággal a Fertő tó ausztriai részén; túravitorlázás előmozdítása a Fertő tavon, részben túracélpontként, részben kapcsolódva az osztrák túravitorlázók programjához túraszervezőként, közvetítőként; vitorlázók oktatása nem csak a fiatalok körében. A yacht vitorlázás megismertetése, elterjesztése elsősorban a Fertő tó magyarországi részén; vízi mentés.

Strand A Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zrt. 2002. óta gyakorolja az üzemeltetési jogot Sopron fürdőiben (Lővér Fürdő – Csik Ferenc uszoda, Tómalom fürdő, Fertő-tavi vízitelep). A közel 5ha területű, feltöltésen álló, fűvel borított strand az egyetlen a Fertő magyarországi szakaszán. partjának egy része a legutóbbi mederkotrás után, (2008) kaviccsal borított. A strand mindentekintetben fejlesztésre vár. Szabad területein az igénybe vehető szolgáltatás szegényes, a kiszolgáló épületek idény jellegűek, időszakos kisebb felújításokkal, festésekkel karbantartott, de alapvetően nélkülözik a ma elvárható megjelenést. Felújításuk, leginkább újjá építésük indokolt. A strandon egyidejűleg 3800 fő tartózkodhat (vonatkozó jogszabály alapján, a vízfelület, partszakasz, illemhelyek, zuhanyzók kialakításától függő érték), a napi maximum 6000 fő. A strand vendégforgalma a 2014-es évben 17 500 fő volt. A strand területén lakókocsi, illetve lakóautó részére 15-20 férőhely van kijelölve. A sátras kempingezés nem megengedett. A központi területen kívül, a strand területén is van lehetőség a parkolásra, füves területen, ennek nagyságrendje 250-300 férőhely. Nyitva tartás Május 1. – szeptember 30-ig: minden nap 8:00 – 20:00 óra Árjegyzék Felnőtt belépőjegy: 720,-Ft Diák, nyugdíjas belépőjegy: 500,-Ft Gyermek belépőjegy (3-6 éves korig): 300,-Ft 1. Családos belépőjegy: 1740,-Ft 2. Családos belépőjegy: 1320,-Ft Soproni diákjegy: 250,-Ft Soproni gyermekjegy: 150,-Ft Csoportos diák belépőjegy (min. 8 fő): 420,-Ft Csoportos gyermek belépőjegy (min. 8 fő): 250,-Ft Személygépkocsi parkolójegy (Ft/óra) (max. fizetendő: 4 óra/nap): 150,-Ft Motorkerékpár parkolójegy (Ft/óra) (max. fizetendő: 4 óra/nap): 90,-Ft Autóbusz (9 fő fölött) parkolójegy (Ft/óra) (max. fizetendő: 4 óra/nap): 750,-Ft


28


1.9.3. A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése A Vizitelep területén a strand és környezete fejlesztésére a Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zrt dolgoztatott ki részletes fejlesztési programot 2010-ben, valamint a déli vitorláskikötőre a Fertő Tavi Vitorlás Szövetség fogalmazott meg fejlesztési elképzeléseket. Fertő-tavi vízitelep fejlesztési koncepció tanulmánytere, 2010. Megrendelő: Sopron és Környéke Víz és Csatornamű Zrt. Az üzemeltető célja a terület, fürdő, sport és rekreációs célú újrahasznosítása, fejlesztése, a jelenlegi természeti értékek megtartása mellett. Az üzemeltető elsődleges célja a jelenleg is általa üzemeltetett strand ütemezett fejlesztése, a hozzá kapcsolódó kiszolgáló és egyéb szolgáltató funkciók telepítésével, létesítésével. A koncepció és tanulmányterv a korábbi településrendezési tervek alapján került kidolgozásra, annak szerkezeti elemeit, területhasználatait vette jellemzően alapul, azok alapján dolgozta ki a terv részleteit. Egy elemben tér el a két terv egymástól. A rendezési terv a strand területébe integrálta a tervezett kempinget, a sportterületet, pedig külön, az É-D irányú út nyugati oldalán helyezte el. E tanulmányterv pedig a strand és a sport funkciókat szervezte egymás mellé, és a kempinget helyezte az út másik oldalára. Ez a javaslat átgondolt, és mindenképpen támogatható. Összességében a terv logikusan átgondolt, és felépített, a rendezési tervet megalapozó koncepcióba alapvetően átemelhető. Jelen tervezési szakaszban, az egyes részterületekről az alábbiak rögzíthetők: Parkoló területe: helye a korábbi rendezési tervvel összhangban van, ma is ezt a helyszínt tartjuk e funkcióra legalkalmasabbnak. Szerkesztése logikus. A busz és gépkocsi parkolás mellett fel kell készülni a hajóvontatmányok parkolási lehetőségeinek kiszolgálására is. Kemping: a kemping új, javasolt helye jó választás, a tervezési programban e helyen jelöljük. A várható igény a lakókocsis, lakóautós igények kiszolgálása, a tanulmányterv ezen része erre szervezett. Strand és sportterület: a funkciók összekapcsolása támogatható. Az elhelyezett funkciók alapvetően támogathatók. Az ábrázolt tervhez szöveges leírás nem áll rendelkezésünkre, így az egyes részletek elhelyezése, telepítése, szervezése, nem pontosan ismert, ezek esetleg a mai igények és lehetőségek szerint átgondolandók. A rendezési tervezés szempontjából fontos elvárások mélységéig vizsgálva a megrajzolt kialakítás elképzelhető. Kikötő: a terv a kikötőre is kidolgoz egy javaslatot, mely a korábbi rendezési terv elhatározásaival van összhangban. E tekintetben a kikötő jelenlegi üzemeltetője a jelenlegi adottságokhoz, és telekalakulathoz kidolgoztatta a hosszútávú fejlesztési elképzeléseit szolgáló programot. Összességében a rögzített fejlesztési elképzelések illeszkednek a terület egészére megfogalmazott tervezési programmal, a területhasználatok határában várhatók kisebb változások, melyeket a program, az alapvető szándékok módosulása nélkül követni tud majd.



29

Tervezett beépítés paraméterei: Strandfelület: Strand előtti közterület: Parkoló felület: Kemping terület: Vitorlás klubok terület: „Vitorlás” tér: Közlekedési terület Parti sétány Összesen:

52083 8998 16835 17413 9027 3306 10576 4308 122546

m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2 m2


30


Fertő-tavi vízisport telep fejlesztése - koncepcióterv, 2015. Megrendelő: Fertő Tavi Vitorlás Szövetség A Fertő Tavi Vitorlás Szövetség fejlesztési elképzeléseinek a rögzítése folyamatban van. A most bemutatott elképzelések a frissen elkészült koncepciótervben rögzítettek. A fő fejlesztési irányok, a tervezett funkciók a Vízitelep fejlesztésével összhangban állnak. A beépíthetőség feltételeit és építészeti elvárásait a jelen munka végeredményeként kialakuló építési szabályzat és szabályozási terv rögzíti majd. Kivonat a koncepció tervből: „tervezési program - multifunkcionális épület az alábbi követelményekkel: ~ 900 nm - folyamatos fejleszthetőség - több épület pavilonszerű kialakítással - téli szakaszolható működtetés - iroda a fertő Tavi Vitorlásszövetség részére / versenyiroda ~ 20nm - irodák – helyi egyesületek, klubok részére ~ 50nm - edzői apartmanok 2 db ~ 80nm - vendégszobák 5-10 db /2+1 fő saját vizes blokkal ~ 200nm - nagy terű vendégszobák ~ 100nm - közös zuhanyzó / wc ~ 40nm - oktatótermek 15-20 fő számára összenyitható kialakítással ~ 100nm - hajótároló kisebb hajók részére( min 7,50 m magas kapu ) ~ 200nm - egyéb eszköz tárolók ~ 50nm - büfé-étterem funkció ~ 30nm - teakonyha ~ 30nm - daru - kikötő fejlesztés előzmény A Fertő Tavi Vitorlás Szövetség, mint a Fertő tavon működő vízisport egyesületek koordinálója célul tűzte ki egy korszerű vízisport telep létrehozását a meglévő építmények és infrastrukturális adottságok fejlesztésével. A projekt megvalósításához kialakítottak egy önálló építési telket, amely csatlakozik a meglévő kikötőhelyekhez, a strandterülethez és egy kiszolgáló úton keresztül könnyen megközelíthető. A tervezés első lépéseként egy tervezési program összeállítása történt meg. Ez alapján vázlat tervek készültek, melyeket a Szövetség több körös véleményezéssel megvitatott az egyesületekkel. A társadalmi vitákon az eredeti tervezési program kiegészítésekkel elfogadásra került és ez alapján elkészült a koncepció terv, melynek célja a Fertő tavon működő sportegyesületek fejlesztési terveinek bemutatása egységes formában, a készülő Szabályozási Tervhez a tervezési paraméterek tisztázása, valamint pályázati csatornákon a pénzügyi források biztosítása. terv bemutatása Az 1 ha nagyságú területen az alábbi sportolási tevékenységek kapnak helyet: vitorlázás, evezős sportok, kite-surf, surf, modellezés, a sport funkciókat kiegészítő egyéb szolgáltatások: oktatási helyiségek, vendéglátás, szálláshely szolgáltatás, valamint a kikötőhelyek számának jelentő növelése. A beruházás kiemelt célja, hogy a vízisportok a fogyatékkal élők számára is elérhetőek legyenek, ennek szellemében kell az építményeket és az épületeket megtervezni és kialakítani. A vízisport telep szervesen kapcsolódik a Fertő tó körül kiépített kerékpárút hálózathoz, infrastruktúrájával azt is fejleszti. A különböző vízisport egyesületek a terv szerint egy telken, de egymástól szeparáltan működnének. A kiszolgáló helyiségek közös használatával racionalizálni lehet az épületek nagyságát. A terek, funkciók kialakításánál mobil falrendszerekkel az épület multifunkcionális működésre alkalmas, ugyanígy a tervezett parkoló terület kiemelt rendezvényeken kempingként is működtethető.



31


32


1.12. A táji és természeti adottságok vizsgálata 1.12.1. Természeti adottságok A Fertő-táj, a Hanság, a Tóköz és a Soproni-hegység alkotta terület hazánk egyik legváltozatosabb természet és ember formálta vidéke. Geográfiai tekintetben itt találkozik egymással az Alföld és az Alpok, de a különböző klímahatások révén - kontinentális, szubmediterrán, alpin-dealpin – biogeográfiai határok találkozási helye is. A Fertő-tó és a Hanság a Kárpát-medence második legnagyobb síksági jellegű tájához, a Kisalföldhöz tartozik. Magának a tónak az alakját - melyet a vízszintváltozások jelentősen nem befolyásolnak - veséhez lehet hasonlítani, melynek öble kelet felé néz. Ebben az öbölben és még a tőle néhány km-re keletre eső sík területen kb. 80 kisebb-nagyobb szikes tó található, melyek közül a legnagyobb a 2 km-es Zick-lacke (Szikes tócsa). A területet Dél felől a Hanságfőcsatorna határolja, mely hosszú szakaszon egyben a Magyarország és Ausztria közötti határt is képezi. A szóban forgó sík terület neve Fertőzug, magassága 120 m. A Fertőzug Kelet felől a Hansággal határos, amelyen a Hanság-főcsatorna, majd a Rábca vezet keresztül. A Fertő-tó 35x9 km kiterjedésű, tektonikai süllyedés, vagy az Ős-Duna, Ős-Rába medermaradványaként kialakult tó. Sekély, magas sótartalmú tó, amiben a gyakran változó vízjárás (kiszáradás, áradása) hatására kedvező viszonyok alakultak ki a nádasok és azzal együtt élő társulások megtelepedésének, megerősödésének. A tóterület 300 km 2, amelynek 54%-át nádas és kapcsolt vegetáció borítja. A tó teljes területének déli 1/4 része a magyar "nádöv", cca. 76 km2, amelynek mára 85%-a nádas. A tó hossztengelyével közel párhuzamosan fújó szelek hatására a tó víztömegének egy része átáramlik a tó egyik feléből a másikba, vízszintemelkedést, illetve süllyedést idézve elő. A jelenséget vízlengésnek nevezik. A Fertő-tó esetében az északi, illetve a déli szelek idézhetnek elő vízlengést. A vízlengés mértéke a szél erősségétől, tartósságától, illetve a tó vízszintjétől függ. Az uralkodó széljárásból adódóan nagyobb a vízlengés mértéke az északi, mint a déli szelek esetében. A vízlengés szélsőséges értéke északi irányú szelek esetében 65-70 cm-re becsülhető a tó nyíltvízi tartományában, vagyis a Neusiedl és a Hanságfőcsatorna kitorkollása közötti szakaszon. A vízlengés „tengelye" Rust és Oggau vonalában van. A vízszintkülönbségek kb. a harmadát a tó északi végében kialakuló vízszintcsökkenés, a kétharmadát, pedig a déli nyíltvízi szélének vízállás emelkedése idézi elő. A Fertő-medence mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz éghajlatú terület. A térségben a napfénytartam éves összege eléri az 1950 órát, a nyári évnegyed sokéves átlagban 760 óra körüli, a téli pedig 180 óra körüli napsütést kap. A régióban az évi középhőmérséklet 10,0°C körüli, a vegetációs időszak sokévi átlaga 16,0°C. A fagymentes időszak a területen április 20. és október 20. közé esik, átlagosan 185 napon át tart. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok és minimumok sokévi átlaga: 33,0°C ill. –15,5°C. A térségben (az országos tendenciákkal összhangban) az év leghidegebb hónapja a január (0,7°C-os havi középhőmérsékleti értékkel), a legmelegebb pedig a július (20,2°C-os havi középhőmérséklettel). Bár jelentős az évről-évre változékonyság, a hőmérséklet emelkedő tendenciája a térségben az utóbbi 50 évben egyértelműen kimutatható. A térség az ország közepesen csapadékos régiói közé tartozik. A legtöbb csapadék nyáron hullik, azon belül is május, június és július a régió legcsapadékosabb hónapjai, a csapadékhozamban emellett egy késő őszi, novemberi másodmaximum figyelhető meg. Az évi csapadékösszeg kb. 590-630 mm, ebből 350-360 mm eső hullik a vegetációs időszakban. A hótakarós napok átlagos száma 40-42 nap, az átlagos maximális hóvastagság 26 cm körüli.



33

A vizsgált terület belső, víz borította részeit síkláp talajok borítják, amelyek nagy része kifelé haladva már kiszáradó, jellegtelen, telkesített típus. Jelentős a különböző öntés- és réti talajok részesedése, magasabb térszíneken (Balf és Fertőrákos térségében) pedig a barna erdőtalajok is megtalálhatók. A vízhatás alatt álló területeken jellemző folyamat a szikesedés, amely főleg szolonyeces típusú (réti szolonyec talajok), s legerősebben Fertőújlak térségében érvényesül. Megjegyzendő, hogy a szikesedés itt zömmel másodlagosan, a lecsapolások következtében jelentkezik. Az osztrák Tószögben megfigyelhető ősi szoloncsákos szikesekhez hasonlóak a magyar oldalon nincsenek. A Fertő-tó medencéjében a potenciális vegetációt mocsári és lápi társulások jelentik, peremrészein ligeterdők, esetleg erdőssztyep-erdők is kialakulhattak. Helyenként sós tavi növényzet is létrejött, melynek kiszáradásával sziki társulások képződtek. A nyílt vízfelület aránya a vízszint ingadozásaival összefüggésben nagymértékben változott. Ma a kistáj legnagyobb részét nádasok borítják, nagy nyílt vízfelület csak az osztrák tórészen van. Feltűnő a hínártársulások csekély térfoglalása és fajszegénysége. A zonációban a nádasokat a télisásosok, magassásosok és kékperjések keskenyebb gyűrűje követi, helyenként nedves (néhol láposodó) szikes rétekkel. A gyepek egy részét ma is legeltetik. A szántók részesedése csak a keleti részen jelentősebb, a mai gyepek nagy része azonban a parlagok visszagyepesedésével keletkezett. Más sziki élőhelyek (szikes tavak, szikfok-növényzet) csak töredékesen alakulnak ki. Természetszerű erdő ma már nincs, csupán telepített erdősávok. A Fertő-medence flórája számos, a nagyalföldi sztyeptavakkal közös fajt tartalmaz. A sós mocsári növényzet különlegessége a Schoenopelctus litoralis és Juncus maritimus. A nedves szikes gyepekben figyelemreméltó az Astragalus sulcatus, Cirsium brachycephalum, a láposodó részeken fontos a Schoenus nigricans. Az iszaptársulások pionírjai az Eleocharis quinqueflora, Samolus valerandii, a legeltetés hatására megjelennek igazi halofiták (Suaeda pannonica, Salicornia europaea) vagy más sziki fajok (Crypsis aculeatus, Puccinellia limosa) is. A kiszáradó csatornák, laposok későnyári – őszi aszpektusában Chenopodium botryoides, Ch. glaucum, Spergularia media válhat tömegessé.

1.12.2. Tájhasználat tájszerkezet 1.12.2.1. Tájtörténeti vizsgálat A Fertő-tó a Balaton után Magyarország második legnagyobb tava volt – ha egész területét gondoljuk – területének kétharmada ma Ausztriához tartozik. A tó sekély, átlagos vízmélysége, a magas sótartalom miatt vize lúgos. A Rába vízgyűjtőjének legmélyebb pontján fekszik, vízgyűjtő területe kicsi, ezért az időjárás változásaira érzékenyen reagál. A Fertő annak a kontinentális sztyepp-tó sornak a legnyugatibb tagja, mely az Aral-tótól, és a Kaszpi-tengertől indulva a kiskunsági szikes mocsarakon át az Alpok lábáig húzódik. Nyugati szegélyén húzódó dombsor mögött már az Alpok magas csúcsai láthatók, ahogy mondani szokták a puszták itt érnek véget. A Fertő-tó története tulajdonképpen a vízállás-változásainak - kiszáradásainak és újratöltődéseinek - története. Korabeli leírások szerint a tópart régóta kedvelt lakhely az embernek. Illírek, kelták, rómaiak, hunok, avarok, besenyők lakták a vidéket, szoros kapcsolatot tartva a tóval. A tó vízállásváltozása, a terület vízborítása meghatározta a tóparton élők gazdálkodási lehetőségeit. Száraz időben mezőgazdasági termelésbe vonták a tó kiszáradt medrét. Utakat építettek, vámot szedtek az átvonulóktól. Nedves időszakban, amikor KOLLER ÉS TÁRSA TERVEZŐ KFT. 7635 PÉCS, BÁRÁNY U. 5/2 TEL.: 72/215-519, EMAIL: [email protected]

34


a tó medre ismét megtelt vízzel, a halászat és a hajózás fejlődött. A XX. század első harmadában a nádasok területének térnyerésével kifejlődött a nádgazdálkodás. A tó eredeti állapotában, egészen a XVIII. sz. végéig lefolyástalan volt. A Hanság 1775-ben megkezdett lecsapolása során épített Fertő-csatorna, majd Hanság-csatorna tették lehetővé a tóból való vízlebocsátást és ez a helyzet napjainkig is. A táj változásának mértéke tervezési területünk tágabb körzetében a korabeli térképek tanulmányozásával érzékeltethető.

ARCANUM.HU

Az első katonai felmérés térképén (1763-1787) ábrázolt déli terület jelentős részét még vízfelület borítja, keleti oldalán a Hanság lápterülete kapcsolódik hozzá. Az alsó térképlapon – átfedéssel – a mai állapotot tükröző változás mértéke látható.

ARCANUM:HU



35

ARCANUM.HU

A tervezési terület az első katonai felmérés kinagyított térképlapján, az alsó térkép a mai állapothoz való viszonyát mutatja. A település melletti művelt terület mellett már a nádas sávját feltüntetik. A nádas terület keleti vonala látható a későbbiekben a partvonal jelölésnek. A másolaton jelöltük a tervezési területet.

ARCANUM.HU


36


Kainrath Lajos Fertő-térképe 1783-ból (Országos Széchényi Könyvtár Térképtára, TA1731.)

ARCANUM.HU

A térképlap a tervezési területet mutatja a második katonai felmérés térképén, az alsó térkép a mai állapottól való eltérést ábrázolja. (1806-1869) Az első felméréshez képest a területhasználat a második felmérés alapján nem változott, a XIX. szd-i kiszáradás folyamata ebben az időszakban történik, a tó déli medencéje 1867-ben már teljesen kiszáradt.



37

ARCANUM.HU

A harmadik katonai felmérés térképe (1869-1887) és a mai állapot közötti különbség. A tó felületén már jelzik a bővülő nádas foltokat, a partvonal még a régi vonalat követi. A Virágosmajor keleti széle a partvonallal megegyező, mely a jelenlegi nádas szélétől (tervezési terület) közel 1985 m távolságra van. Ez az az időszak, amikor a valóságban a Fertő kiszáradt és újból megtelt vízzel (1869-1876)

ARCANUM.HU


38


ARCANUM.HU

ARCANUM.HU



39

Az 1812. évi kataszteri térképen a Virágos major még a Fertő part menti sávjában található. A változó vízszint és a változó partmenti nádas szélessége miatt a tó szélét ábrázolták a térképen, de már a terjeszkedő nádas terület szélét is jelölték a térképen. A Virágos major szélétől a térképen feltüntetett nádas széle közel 1590 m távolságra van, mely a jelenlegi állapothoz képest 395 m-rel keskenyebb. A vízmélységtől függően terjeszkedő nádas a következő közel száz év alatt tette meg a hiányzó területsávot. A Fertő stabil vízszintje jelenthetne olyan tényezőt, mely a nádas életterét – a világörökség kezelési tervével összhangban – meghatározná, a gyors változást lelassítaná. Az I. katonai felmérés térképe 1783-ban a tó nyílt vízfelszíne a mainál többszörösen nagyobb volt. Azóta a tó többször kiszáradt és a fenéken szikes rét-szikfok jellegű társulások alakultak ki. Több terv készült a Fertő-tó teljes lecsapolására. Megásták a hosszanti és övcsatornák jelentős részét, ezzel megkezdődhetett a földek kiszárítása. A nádban több száz kilométer hosszú csatornahálózatot alakítottak ki a halászok és a nádaratók mozgásának megkönnyítésére. Elkészült a Körgát (Pomogy – Eszterháza töltés), amely a Fertő tó növekvő vízszintjétől védte a földeket. A kiszárított földeken próbálkoztak szántással-vetéssel, de az erősen szikes területeken gyorsan felhagytak a műveléssel és helyette kaszálóként, illetve legelőként hasznosították. A XIX. század második felében megkezdődött – és ahogy látható az 1920. évi topográfiai térképen – a XX. század első évtizedében befejeződött a Fertő mocsárvilágának lecsapolása. A III. katonai felmérés már nagyobb szárazulatokat mutat az egykor vízborította területeken, hiszen a tó néhány évvel korábban teljesen kiszáradt (186872). A tómeder szárazon lévő területein legelők és kaszálók váltakoztak. A következő években a víz szintje lényegesen nem változott, majd az 1930-as években megkezdődtek a lecsapolások. A III. katonai felmérés (1883) térképén a Fertő mocsárvilágának összterülete 12222 hektárt tett ki, azaz mintegy 1169 hektárral csökkent. A vízfelület 7184 hektár, 2003 hektárral kisebb, mint 1845-ban volt. Jelentősen megnövekedett a nádas terület a mai tóhatáron belül. A szabad vízfelszín a 7523,70 hektár kiterjedésű tóterületnek már csak a 89 %-át tette ki. A nádas-mocsár terület aránya 11 %-ra nőtt. A parti nádas-mocsár övezet már a partvonal teljes hosszában jelen van, sőt megjelennek a nádas szigetek a parttól távoli tóvízben is. A tó mai formája a Mekszikói körgát (1911) és a Hansági főcsatorna tűzsilipjének (1912) megépítésével alakult ki. A tó többé nem tudta az iszapját a keleti parton szétteríteni, megkezdődött a körgát által elzárt tó gyors feltöltődése és elnádasodása. A körgáttal a tóból kizárt parti mocsaras területek kiszárítása és mezőgazdasági művelésbe vonása – a vízrendezés-lecsapolás eredményeképpen – előrehaladt. A Fertő tó 1920 évi topográfiai térképén a Fertő mocsárvilágának összterülete 8215 hektár, 1883 óta 4006 hektárral csökkent. A tóhatáron kívül rekedt vizes-mocsaras területek területe 692 hektárra zsugorodott, a szabad vízfelszín kiterjedése 8 hektár. A körgáttal határolt tó jelentős része gyorsan feltöltődött és elnádasodott. A szabad vízfelszín területe az 1920. évi topográfiai térképen már csak 2743 hektár (a 7523,70 hektár tóterület 37 %-a), a nádas-mocsaras terület kiterjedése 61 %, a kiszáradó parti terület (rét) térfoglalása (162 hektár, 2 %) feltűnően nagy. Közismert, hogy a balfi-fertőbozi tóparton a II. világháború előtti évtizedekben – a rendkívül alacsony vízszintnek köszönhetően – kiterjedt legelők és kaszálók voltak, amelyek később visszamocsarasodtak. A tó területe később már nem változott. A magyar részre eső tómedence partvonalának meghatározására az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 1972-ben tervet készített. A terv alapján a partvonalat a 7970/1960. sz. határozatában a 116,00 moAf szintvonalban állapította


40


meg. A partvonal-töréspontok koordinátáiból (Vízrajzi Atlasz Sorozat 24. Fertő tó. Vízgazdálkodási Tudományos Központ. Budapest, 1981.) számították a jogi partvonallal határolt tóterületet, amely (a Hansági főcsatornához tartozó területtel együtt) 7523,70 hektárnak adódott.

A nád terjeszkedése a Fertő-tavon

1961-től 1984-ig a vízszint mintegy 0,5 méteres emelkedése hatására a nádas övezet előre nyomult a part felé, a magassásos, mocsár- és láprétek visszahúzódtak. Az 1984-2007. időszakra jellemző a szabad vízfelszín lassú területcsökkenése és a feltöltések területének további, mintegy kétszeres növekedése. A 2007. évi nádas térképen a szabad vízfelszín területfoglalása 1195,27 hektár, 15,88 %, a nádasok területe 5884,71 hektár, 78,22 %, a magassásos-mocsaras terület 405,43 hektár, 5,39 %, a feltöltések területe 38,29 hektár, 0,51 %. Jelenleg a tó közvetlen környéke a Fertő-Hanság Nemzeti Park kezelésében van. Az igazgatóság több élőhelyrekonstrukciós tervet valósított meg. A gyepes és mocsaras területeken kaszáló és legeltető jellegű művelés folytatnak. Az 1950-re, a már tekintélyes méretű nádast elkezdik aratni, kezdetben kézzel, majd gépesítve. A jelenleg használt Seiga típusú gépek több helyen a nád ritkulását okozták.



41

1.12.2.2. Tájhasználat értékelése A Fertő-tó/ Neusiedlersee kultúrtáj, kiemelkedő természeti (táj, élővilág) értékekkel rendelkező terület. A Fertő-tájban az elmúlt időszakok gyors változásai ellenére a különböző hagyományos területhasználatok és tájhasználatok széles spektruma fellelhető még mind a mai napig. A térségben a területhasználatok számos típusa a tó hasznosításától kezdve a nádgazdaságig, a réteken, legelőkön történő legeltetésig, a szántóföldi és kertészeti kultúrákon át, a szőlő és borkultúra területéig egyaránt megtalálható. A tervezési terület közvetlen környezetének tájhasználata a felszínborításnak megfelelően a nyílt vízhez, a nádashoz és gyepterületekhez kapcsolódik. A területen a hasznosítások a természetvédelem alá rendeltek. A nádas övezet alapvetően határozza meg a táj jellegét, természetvédelmi szempontból is kiemelt jelentőségű, mely a nádgazdálkodás - mint gazdasági tevékenység - korlátja is. A nád évenkénti aratása kedvező a nád egészsége és a víz minősége szempontjából, a levágott nád jól hasznosítható, ugyanakkor az alkalmazott nádarató gépek taposása a nád gyökérzetét károsítja, a nádarató vállalkozások nem mindig tudják betartani a természetvédelmi előírásokat. A tartósan magára hagyott nádas viszont elöregszik, kiritkul, területe feliszapolódik. A természetes, természetközeli gyepek fontos élőhelyek, jelentős botanikai értékekkel, melyek fenntartása kaszálással és legeltetéssel történik. A gyephasználat a nemzeti parkban a régi magyar háziállatfajtákkal történő legeltetés, racka és szürkemarhatartás a gyepek egy részén természetvédelmi szempontból és a génmegőrzés szempontjából is jelentős. Növekvő szerepet kap a természetvédelmi oktatás (különösen a madármegfigyelés), kirándulás. A terület jelentős része a látogatók elől elzárt, védelem alatt áll, bioszféra magterületek, tanösvények révén kijelölt útvonalakkal lehetséges a bemutatás, ismeretterjesztés. A tó körül kiépült kerékpárút a kerékpárturizmust segíti elő. A nyílt vízfelületen a turisztikai, üdülési hasznosítás részeként a viziturizmus a fertőrákosi strand és üdülő- és vitorlástelep szolgálja, amely alárendelt szerepű a védett terület egészében. A jelenlegi tájhasználat értékelése abból a szempontból fontos, hogy a Fertő tó melletti vizitelem fejlesztési lehetőségét tájhasználati szempontból is megvizsgáljuk. A Sopron város hatályos Településszerkezeti tervét 270/2012.(X. 28.) Kgy határozattal hagyták jóvá. Ebben a szabályozásban a vízitelep fejlesztési irányát nyugati irányban jelentős mértékben irányozták elő. A fejlesztésre kijelölt terület értéke és védettsége újragondolásra késztette a várost, a feladat az, hogy a meglévő telep jelentős környezeti rombolás nélküli, a meglévő (kialakult) lehetőségek felhasználásával a lehetséges fejlesztési nagyságrendet határozza meg. A fejlesztési lehetőség kialakítása során tisztázni kell a későbbi tulajdonviszonyokat, a megvalósítás iránti igény nagyságát, a természetkárosítás nélkül igénybe vehető területeket, az élőhely műszakilag megoldható javító beavatkozását. Az űrfelvételen jól látszik a víziteleptől nyugatra eső területsáv zavartsága (01161 hrsz), mely jól elkülönül az északra eső terület homogenitásától (Virágos majori csatornától északi irányban) és a délre eső terület vizes foltokkal tarkított nádas (01179 hrsz) területtől. Az igénybe vehető – jelentős károsítás nélküli - területsáv szárazulata (01164 hrsz) jól elkülönül. A szárazulaton megjelentek a pionír fajok, zömében Populus alba, Populus nigra, Populus tremula, Salix alba, Salix caprea, Betula pendula, néhány helyen az Elaeagnus angustifolia,


42


Morus alba, Robinia pseudoacacia, cserjeszinten a Cornus sanguinea, Sambucus nigra, a Solidago gigantea. Sajnos az egyes egyedek száradása mutatja a nem megfelelő fajtaválasztást. A parkoló, a strand és a camping meglévő telepített növényanyaga (Salix alba) a későbbi fejlesztések, a területhasználat változtatása után is megtartandóak. Ezek lehetnek a fejlesztés, valamint a zöldfelületi rendszer kiinduló alapelemei. A tájhasználat meglévő elemeinek hatása:

és

tervezett

 a világörökség részeként a tervezési területe való bárminemű módosítással, összhangban a kezelési tervben foglaltakra, a vízitelep maximális bővítésének határvonalát meg kell határozni  az élőhely vízháztartásában (vízpótlásában) is szerephez jutó csatorna kialakításával, mesterséges határt kijelölő elemmel lehatárolható az igénybevett terület  kerülni kell a nagy tömegű épített elemeket  kerülni kell a zavaró sziluetteket a víz és a szárazföld felől  kerülni kell a harsány színek alkalmazását.

1.12.3. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek A legmagasabb védett kategóriát jelenti a Nemzeti Park besorolás, a nemzetközi elismerést pedig a Ramsari Terület, a NATURA 2000 élőhelyi besorolás emeli. A legmagasabb elismerés a világörökség kategória. A természet védelméről szóló törvény országos jelentőségű védett területeket az alábbi sorrendben állapíthatja meg:  nemzeti park (legmagasabb kategória)  tájvédelmi körzet  természetvédelmi terület  természeti emlék Az Fertő-tó Tájvédelmi Körzetet 1977-ben alakították meg, de az osztrák területen lévő tavat és környezetét a Burgenlandi Tartományi Kormányzat már 1965-ben tájvédelmi körzetté nyilvánította.



43

1989-ben a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek – ramsari területek - listájára felkerült, ez a vonuló vízimadarak pihenő és táplálkozó helyeit jelöli meg. A tájvédelmi körzet területéhez csatolva a szikes pusztákat, a Fertőmelléki dombsor egy részét magába foglaló Fertő-tavi Nemzeti Parkot 1991-ben létrehozták. 1993-ban alakult meg osztrák oldalon a Nationalpark Neusiedler See-Seewinkel néven nemzeti parkjuk. 1994-ben a 1976 óta védett Hanság Tájvédelmi Körzetet 1994-ben a nemzeti parkhoz csatolták s a két terület Fertő-Hanság Nemzeti Park néven működik tovább. 2001-ben az UNESCO Világörökség Bizottsága a Fertő-tájat kultúrtáj kategóriában a világörökség részévé nyilvánította. A jogszabályokban nevesített védett területeken kívül a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 23.§ (2) szakasza a törvény erejénél fogva védett értékeket felsorolja, ezek: valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. Ezen értékek országos jelentőségű értékeknek felelnek meg.

1.12.3.1. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek A tájvédelem illetve a tájképvédelem fogalma a legkülönbözőbb hazai és nemzetközi jogi dokumentumokban megtalálható. Hazánkban a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 21/1996-os törvény és a végrehajtásáról szóló 18/1998-os rendelet teremtette meg a területrendezési tervekben a tájképvédelmi övezetek lehatárolásának lehetőségét. A hatályos OTrT szerint tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a természeti adottságok, rendszerek, valamint az emberi tevékenység kölcsönhatása, változása következtében kialakult olyan területek tartoznak, amelyek a táj látványa szempontjából sajátos és megkülönböztetett fontosságú, megőrzésre érdemes esztétikai jellemzőkkel bírnak. A tervezési terület az OTrT szerint tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területnek minősített. Kivonat az OTrT vonatkozó tervlapjából



44

A 2015 január 1-ig hatályos Országos tájképvédelmi terület övezete 2008-as lehatárolása közigazgatás határosan történt, amely településrendezési tervezésben konfliktusokat okozott. A módosítás során pontosították és területhatáros övezet került kialakításra, amely hatálybalépését követően megkönnyíti a tervezési gyakorlatot. Vonatkozó előírások (OTrT 14/A. §): (1) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete területét a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv és annak alapján a településszerkezeti terv pontosítja. (2) Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a kiemelt térség és a megye területrendezési tervének megalapozó munkarésze keretében meg kell határozni a tájjelleg helyi jellemzőit, valamint a település teljes közigazgatási területére készülő településrendezési eszköz megalapozó vizsgálata keretében meg kell határozni a tájjelleg megőrzendő elemeit, elemegyütteseit, valamint a tájképi egység és a természeti adottságokhoz igazodó hagyományos tájhasználat helyi jellemzőit. (3) Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a tájképi egység és a hagyományos tájhasználat fennmaradása érdekében a helyi építési szabályzatban meg kell határozni a területhasználatra és az építmények tájba illeszkedésére vonatkozó szabályokat. (4) A helyi építési szabályzat az építmények tájba illeszkedésének bemutatására látványterv készítését írhatja elő és a készítésre vonatkozó követelményeket határozhat meg. (5) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (6) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, erőműveket és kiserőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény tervezési területünket tájvédelmi szempontból több fontos kategóriába is sorolta:   

országos jelentőségű tájképvédelmi területek övezetébe kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő területek övezetébe ökológiai háló övezetébe

Mindhárom övezetbe sorolt területek feltétele az övezet feltételeinek maradéktalan teljesítése. A fejlesztésre kijelölt területen elvárható a megjelenés visszafogottsága, a helyi értékek megtartása, az ökológiai háló folytonosságának biztosítása. A megyei területrendezési terv az OTrT-ben megfogalmazott övezeteknek megfelelően sorolja övezetbe, illetve pontosítja, vagy tovább bontja a területre vonatkozó besorolásokat, elvárásokat. Az országos, illetve a megyei területrendezési terv eltérő időpontban történő módosításiból fakadó értelmezésekre vonatkozóan az átmeneti rendelkezések adnak iránymutatást.



45

1.12.3.2. Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Országos és helyi jelentőségű védett természeti területek A tervezési terület egésze a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, védett természeti területen fekszik. A Fertő-Hanság Nemzeti Park (magyar része) eredetileg a korábbi Fertő-tó Tájvédelmi Körzet (19/1977. (TK. 58.) OKTH határozat) területén alakult Fertő-tavi Nemzeti Park néven (2/1991. (II. 9.) KTM rendelet). Az 5/1994. (III.8.) KTM rendelet módosította a Nemzeti Park területét, és nevét, kibővítve a Hanság Tájvédelmi Körzet területével. A Fertő-tavi Nemzeti Parkhoz 1994-ben csatolták hozzá az 1977 óta védett Hanság Tájvédelmi Körzet területeit (14/1976. OTVH számú határozat; 2/1990. (XI. 21.) KTM rendelet). Egyidejűleg elnevezése Fertő-Hanság Nemzeti Parkra változott. Ennek területe 1999-ben tovább bővült a Kónyi-tó és környéke, illetve a csáfordjánosfai tőzikés erdő és a körülötte lévő mocsárrétek területeivel, így alakult ki a nemzeti park jelenlegi területe (1/1999. (I. 18.) KöM rendelet). Különleges madárvédelmi területek (SPA) A tervezési terület egésze a Fertő-tó (HUFH 10001) elnevezésű különleges madárvédelmi területen fekszik. A terület a Fertő-tó magyar oldala, mely a korábbi határvédelmi zóna miatt sokáig megőrizte zavartalanságát. Javarészt zárt nádas, kisebb nyílt vízfelületekkel. A vízpótlását biztosító Rákos és Vulka patakok ingadozó vízhozama miatt a Fertő vízmagassága is változó, a legmelegebb nyári napokon a párolgás a napi 10 mm-t is megközelítheti. Környezetében gyepek, szántóterületek, valamint a Dunántúlra már nem jellemző szikes élőhelyek fordulnak elő. A vonuló lúd- és récealakúak jelentős élőhelye a Nyéki-szállás és a Borsodi-dűlő,amelyeken vizesélőhely-rekonstrukció valósult meg. Eddig több mint 250 madárfajt figyeltek meg a területen. Elsősorban a vízimadarak számára fontos fészkelő- és vonulóhely. A terület ausztriai részének (Neusiedler See) 23 272 ha területű nemzetközi jelentőségű madárélőhelyén jelentős gémtelepek találhatók; a madarak a magyar oldalon is rendszeresen táplálkoznak. Jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SCI) A tervezési terület egésze a Fertő-tó (HUFH 20002) elnevezésű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen. A Fertő-tó kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület magába foglalja az elnádasodott tómedret, a keleti parton található szikeseket és a déli part mocsár- és láprétjeit. A terület legnagyobb mennyiségben előforduló közösségi jelentőségű élőhelye a természetes eutróf tavak (3150), de mellette jelentős mennyiségben találunk meszes lápokat télisással (7210) és sík- és dombvidéki mocsárréteket (6510). A vizes élőhelyek közösségi jelentőségű faja a dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus) és a vöröshasú unka (Bombina bombina). Szintén a vizekhez kötődik a lápi szitakötő (Leucorrhinia pectoralis), díszes légivadász (Coenagrion ornatum), a réticsík (Misgurnus fossilis) és a hazánkban nem védet balin (Aspius aspius). A lápréteken él a vérfűboglárka (Maculinea teleius), a zanótboglárka (Maculinea nausithous), a nagy tűzlepke (Lycaena dispar) és az északi pocok (Microtus oeconomus mehelyi). A keleti part szikes élőhelyei a pannon szikes sztyeppék és mocsarak (1530) kategóriájába tartoznak. A szikes mocsarak és gyepek közösségi jelentőségű növényfaja a kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum). A Sarród-Fertőújlak határában található száraz dombok faja az ürge (Spermophilus citellus).


46


Egyéb, természetvédelmi szempontból fontos területek A korábbi Fertő-tó Tájvédelmi Körzet teljes területe 1979 óta Bioszféra Rezervátum, több magterület besorolású folttal (Tómalom, Szárhalom: sztyepprét, Herlakni-tó környéke, Madárvárta-öböl és a környező szikesek, területük együttesen 1660 ha). A Fertő-tó nagy része 1989 óta szerepel a nemzetközi vadvizek (Ramsari területek) jegyzékében. Ezek kiterjedése 8432 ha.

1.12.3.3. Ökológiai hálózat A teljes projektterület a Nemzeti Ökológiai Hálózat része, mégpedig (a védett természeti ill. Natura 2000 területeknek köszönhetően) magterület besorolással

Kivonat az OTrT vonatkozó tervlapjából

Kivonat a NYMSMTrT vonatkozó tervlapjából



47

1.12.4. Tájhasználati konfliktusok és problémák A Fertő táj térségében az évszázados tájhasználat, az itt élők jellemző gazdálkodási típusai és a természetvédelmi érdekek és szükségszerű korlátozások, az idegenforgalom növekedése és az ezzel együtt járó igények és terhelés, a világörökségi státusszal szigorodó örökségvédelmi érdekek érvényesítése számos konfliktust generál. A tájhasználat szempontjából leglényegesebb konfliktusok:  a magyar és az osztrák érdekek különbségei (a térség és a Fertő tó vízgazdálkodásában, a tó vízszint szabályozásában, a szélkerekek telepítésében, a tájkép védelmét hatékony biztosító övezeti rendszer és szabályozás tartalma meghatározásában),  a magyar és az osztrák oldalon a tervezés és szabályozás összehangolatlansága, az alkalmazott eszközök különbségei,  a védőterületek nem megfelelő lehatárolása,  a művelési ágak változásából adódó tájhasználati konfliktusok (a hagyományos kisparcellás szőlőterületek csökkenésével, a szántóterületek növekedésével összefüggő konfliktusok),  a települések víztől, nádasoktól való elzártsága, a természetes és a gyógyvizek nem megfelelő hasznosítása, a települések vízhez való kijutásának akadálya,  több település igénye tavi kikötőre,  a turizmus és a természetvédelem érdekeinek ütközése,  a nádgazdálkodással kapcsolatos konfliktusok,  a területek kezelésével összefüggő konfliktusok (amelyek elsősorban a kezelő szervezetek eltérő érdekeltségéből, összehangolatlanságából adódnak),  a hagyományos építészeti arculatot, egységet rontó beépítések, épületek, építmények megjelenéséből adódó konfliktusok,  komplex tájgazdálkodási modell hiánya,  a fejlesztéseket generáló és koordináló szervezeti keretek hiánya a “térségi gazda” szerep gyengesége,  a helyi tudás megőrzését, a hagyományőrzést szolgáló, hosszú távon is fenntartató eszközök hiányából adódó konfliktusok. A Sopron Város közigazgatási területéhez tartozó Vízitelep megléte tény. Országos szinten egyedülálló, nemzetközileg is jegyzett hely. A vízitelep helye fontos turista látványosság, melyen belül a kiszolgáló létesítmények kapacitása a minőségi ellátás feltétele.


48


1.13. Zöldfelületi rendszer vizsgálata 1.13.1 A települési zöldfelületi rendszer elemei A zöldfelületi rendszer hagyományos módon nem értelmezhető, hiszen a tervezési terület teljes egészében természeti védelem alatt áll. A fejlesztés során a lehető legnagyobb, biológiailag aktív felületet kell biztosítani a területen. Tekintettel a meglévő és a fejlesztés során létrehozandó létesítményekre, azok befogadó képességére. A meglévő elemek felhasználása, újakkal kiegészítése a folyamatos kapcsolat feltétele. A meglévő zöldfelületi elemek (fasorok, facsoportok) megtartása és kiegészítése eredményes lehet. 1.13.1.1. szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek A biológiailag aktív felületek között fontos szerepe van a vízfelületeknek, törekedni kell az élőhely-rehabilitációt elősegítő beavatkozások alkalmazására. 1.13.1.2. zöldfelületi ellátottság értékelése A hagyományos beépítésű övezetekre meghatározott maximális ellátottság kívánatos, elvárható a 80-85%-os zöldfelületi ellátottság célja. 1.13.2. a zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái A zöldfelületi rendszer elemeit alá kell rendelni az ökológiai háló, a védett területen elvárható borítottságnak, ezeknek kell elsősorban megfelelni. a zöldfelületi elemek magassági korlátozása a sík, alacsony magasságú terület jellegét megtarthatja. Az eltérő elemek közötti átmenetet biztosítva az éle határok eltűnnek. a vízitelep határvonalán belül a botanikailag alkalmas fajokat szabad alkalmazni, kerülni kell a tájidegen fajokat.



49

1.14. Az épített környezet vizsgálata 1.14.1. Területfelhasználás vizsgálata 1.14.1.1. A Vízitelep szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata A Fertő táj korábban a környező lakosság megélhetését biztosította, a fő tevékenységek a halászat, a nádaratás valamint a legeltetés voltak. A térségben azonban fokozatosan megjelent az üdülés, a sportolás, a pihenés is. Ma a Fertő magyarországi szakaszán a tervezési terület az, ahol kialakított lehetőségek állnak rendelkezésre a strandolás, sportolás és üdülés tekintetében. E védett területen e lehetőségek hosszú távú fenntartása, minőségi fejlesztése szabályozott körülmények között történhet. A terület mai állapota, használata és szerkezete sok esetben nélkülözi a minőségi elemeket, gyakran alakító tényező a spontaneitás. A Vízitelep szerkezetének kialakulásában a földrajzi környezetnek alapvető szerepe volt. A kutatások szerint már a római korban is használták a tavat. A tó történetében az egyik legnevezetesebb év, 1866 volt, mikor a tó teljesen kiszáradt. Az 1880-as évekre újra feltöltődött a Fertő-tó medre, melynek mélysége 2-3 méter lett. A második világháború idején a tó létesítményei elpusztultak, és 1948-ban a városi ifjúsági bizottság munkatervei szerint újjá épültek. A II. világháború után alakult ki végleges formája. 1966-ban - Schneider Lipót írása alapján - a telep nagyrészt cölöpépítményre állított kikötőből, mólókból és különböző vállalatok és üzemek hétvégi házaiból áll. Ekkor a parttól mintegy 3 km-re a nádas víz felőli részén megépített faházak csak csónakon voltak megközelíthetőek, később töltésutat létesítettek. A mai vízitelep teljes egészében mesterségesen töltött talajon került kialakításra. A vízitelep mai szerkezetét, területhasználatát az alábbi ábra mutatja be: 1. Csónakkikötők helyszínei 2. Vitorláskikötő, vízi sporthoz kapcsolódó létesítmények 3. Strand 4. Központi tér, parkoló 5. Séta és kirándulóhajók kikötőhelyei 6. Üdülők 7. Vízfelület 8. Rákos patak 9. Nádas


50


1. Csónakkikötők helyszínei

2. Vitorláskikötő, vízi sporthoz kapcsolódó létesítmények

3. Strand



51

4. Központi tér, parkoló

5. Séta és kirándulóhajók kikötőhelyei


52


6. Üdülők

8. Rákos patak



53

1.14.1.2. Művelési ágak A földhivatali alaptérkép adatállománya alapján az ingatlanok, alrészletek használati módja a következő ábrán szereplő megoszlást mutatja.


54


1.14.2. Telekstruktúra vizsgálata 1.14.2.1. Telekmorfológia és telekméret vizsgálat A vízitelep telekalakulatai jellemzően nem követik a valós használatot. A szárazulatokon a legnagyobb területi kiterjedésű, 6,7 ha-os strand területe, a parkoló és út területeivel együtt (narancssárga). A strand alatti vitorlás telep ingatlana az utóbbi években került leválasztása, területe 1 ha (citromsárga). A sporttelep, illetve a közlekedésre használt területek, hajókikötő szárazföldi része egy ingatlan, 0,5 ha-os. Az ingatlanhatáron belül az egyes területrészek használata a kialakultságon alapul, igen vegyes, bizonytalan határokkal. (halványsárga). A 01162/1 helyrajzi számon nyilvántartásba vett földterület, gyakorlatilag vízfelület, parti sávval, illetve ezen állnak a cölöpházak, valamint azok megközelítését szolgáló stégrendszer is (piros). 1.14.2.2. Tulajdonjogi vizsgálat A hazánkra eső tórész a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 1. melléklete alapján az állam kizárólagos tulajdonában áll, vagyon kezelője pedig az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. A Sopron és Környéke Víz-és Csatornamű Zrt. a Fertő-tavi strand üzemeltetési jogát 2002. óta gyakorolja.

1.14.3. Az építmények vizsgálata 1.14.3.1. Funkció, kapacitás Az egyes építmények használata természetesen a területhasználathoz kapcsolódik. A strand alapvetően idény jellegű működésű, így épületei is ezen követelmény szerint épültek, és működnek. Kisebb felújítások, festés a jellemző az idény elején. A strand alatti vitorlásegyesület területe fejlesztés előtt áll, jelenlegi, könnyűszerkezetes épületállománya helyébe a tervek szerint új kerül. A fa szerkezetű, nádtetős üdülőházak (21 db) jellemzően cégek, szervezetek tulajdonában vannak, többségük tetőtere is hasznosított, általában jól karban tartott építmények. A sétahajó kikötő favázas épületei esetlegesek, elhelyezésük, kialakításuk, környezetük zavaros. A rendszeres hajójárat kikötője (Drescher) kiszolgáló épülete új építés, kialakítása követi az üdülőépületek által meghatározott építészeti vonalat.



55

1.14.3.2. Beépítési jellemzők A Vízitelep a beépítés jellege szerint két teljesen különböző területegységre osztható. Az üdülőházak, és még néhány épület vízfelület felett, cölöpökön áll. Esetükben telek nem értelmezhető, így beépítettség sem számítható. Az egész területen 3 olyan telek van, melyre a beépítettség, mint mutató értelmezhető, azonban a valós használathoz képest ez is torz képet mutat, hisz a tényleges telekhasználatok határai jelentősen eltérnek az ingatlanhatároktól. A számított értékek a következők: 01162/2 hrsz: 9,5%, 01162/5 hrsz: 1%, 01162/6 hrsz: 6%. A beépítési mód jellemzően szabadonálló. 1.14.3.3. Magasság, szintszám, tetőidom A telep beépítési magasságát a földszint illetve a cölöpházak esetében a földszint plusz tetőteres kialakítás jellemzi. Az üdülőházak a molóra merőleges gerincű, nádfedésű, csonkakontyolt, kontyolt magas tetős kialakításúak. A strand környezetében az épületek nyeregtetős kialakításától a büfésor lapostetős formálása tér el. A beépítettség a jelölt ingatlanokra értelmezhető

1.14.3.4. Karakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok A telep karakterét alapvetően a könnyűszerkezetes, nádfedésű üdülőépületek kialakítása határozza meg. A cölöpökre épült házakat környezetük, tömegformai rokonságuk, azonos anyaghasználatuk, egységes keretbe foglalja, mely összhangban van a környező tájjal is. Az üdülőépületek egységes, és illeszkedő megjelenése, a sajátos vízre telepítés, a megközelítésüket szolgáló stégrendszer megjelenése a terület egyedi megjelenésének, arculatának hordozói.


56


1.14.6. Az épített környezet értékei A tervezési területen nemzetközi, országos, vagy helyi, területi vagy egyedi védelem alatt álló építészeti érték nincs. A terület épített környezete, alacsony beépítettségéből fakadóan amúgy is kevés elemmel bír, és ezek egyedi megoldásai sem olyan jelentősek, ami a védelmet indokolná. A terület építészeti értéke az előző fejezetekben már több oldalról bemutatott üdülőházak sora. A 21 db vasbeton cölöpökön álló, faszerkezetes, nádfedésű üdülőépület, bár önálló épületek, együttesében kezelve olyan monumentális, és meghatározó építészeti elem, mely mindenképpen figyelmet érdemel. Az egyes elemek egységhez, tájhoz való viszonyulása példamutató. Külön-külön vizsgálva az épületeket persze jelentős eltérések is mutatkoznak, azonban, amíg ezek anyahasználattal, színezéssel, tetőfedéssel, egyszóval megjelenésükkel nem lógnak ki, az egységet erősítik. Az alábbi egységekből áll össze a harmonikus összkép:



57


58




59


60


1.14.6.2 Régészet Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata a városhoz tartozó Fertő-Vízitelep szabályozási tervének felülvizsgálatát határozta el. A jelen tanulmány a rendezési terv módosítása kapcsán készült örökségvédelmi hatástanulmány régészeti szakterületi részét képezi. Jelen tanulmányt a “szerzői jogról” szóló 1999. évi LXXVI. törvény alapján szerzői jogi védelem illeti meg. A közölt adatok szerződéstől eltérő célra való felhasználása, régészeti lelőhelyre vonatkozó adatok nyilvánosságra hozása vagy továbbadása csak a szerző engedélyével, a 17/2002 (VI. 21.) NKÖM rendelet 7. §, valamint a 47/2001 (III. 27.) Kormányrendelet szabályai szerint történhet. Törvényi környezet: A régészeti lelőhelyekre, a régészeti kutatásra és a régészeti leletekre vonatkozó főbb jogszabályok: 1979. évi 2. törvényerejű rendelet – kulturális javak jogtalan átruházásáról 1997. évi CXL. törvény – múzeumi törvény 218/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet – szabálysértésekről 149/2000. (VIII. 31.) Kormányrendelet – a régészeti örökség védelméről szóló Európai Egyezmény kihirdetéséről 2001. évi LXIV. törvény – örökségvédelmi törvény 191/2001. (X. 18.) Kormányrendelet – örökségvédelmi bírságról 324/2010. (XII. 27.) Kormányrendelet – Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról 17/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet – kulturális javak kiviteli szabályairól 17/2002. (VI. 21.) NKÖM rendelet – kulturális örökség hatósági nyilvántartásáról 3/2002. (II. 15.) NKÖM rendelet – a kulturális örökség védetté nyilvánításának részletes szabályairól 3/2003. (I. 25.) NKÖM rendelet – egyes lelőhelyek védetté nyilvánításáról 10/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet – a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárásaira vonatkozó szabályokról 19/2010. (IV. 23.) OKM rendelet – a kulturális szakértői tevékenység folytatásának feltételeiről 5/2010. (VIII. 18.) NEFMI rendelet – a régészeti lelőhelyek feltárásáról 257/2012. (IX. 14.) Kormányrendelet -a nagyberuházásokkal összefüggõ régészeti feltárások szabályairól 26/2012. (IX. 14.) EMMI rendelet -a régészeti lelõhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelõhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 5/2010. (VIII. 18.) NEFMI rendelet módosításáról 2012. évi CLII. törvény -a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról 395/2012. (XII. 20.) Kormányrendelet – az örökségvédelmi hatástanulmányról

A 2001. évi LXIV. törvény és végrehajtási rendeletei alapján a régészeti területeket három kategóriába lehet besorolni: 1. 5. fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhelyek 2. 6. nyilvántartott régészeti lelőhelyek 3. 7. régészeti érdekű területek.



61

1. Védett régészeti lelőhelyek esetében: A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken nem lehet olyan tevékenységet folytatni, amely a lelőhely akár részleges állapotromlását eredményezheti. Védett régészeti területen bármilyen, a talajt 30 cm-nél mélyebben megbolygató tevékenység végzéséhez a fővárosi és megyei kormányhivatalok Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) hatósági engedélye szükséges, függetlenül az adott beruházást egyébként engedélyező államigazgatási szerv engedélyétől. A Hivatal határozatának hiányában semmilyen munka nem végezhető. Egyebekben mindenben az adott területre a régészeti védelmet elrendelő miniszteri rendeletben (a korábbiak esetében határozatban) foglaltakat kell követni és betartani. (2001. évi LXIV. tv. 63. § (2) bekezdés a) pont) 2. Nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében: A régészeti lelőhelyek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. (2001. évi LXIV. tv. 11. §) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében minden az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, építkezéshez, a talaj bolygatásával járó tevékenység végzéséhez a Hivatal előzetes (hatósági vagy szakhatósági) engedélye szükséges. (2001. évi LXIV. tv. 63. § (2) bekezdés a) és (4) bekezdés a) pontjai) Az engedélyezési eljárás miatt célszerű már a tervezés előtt a Hivatal előzetes nyilatkozatát kérni, hogy az adott beruházáshoz, hasznosításhoz (pl. építkezés, művelési ág változtatása, halastó kialakítása, stb.) hozzá fognak-e járulni, s ha igen, akkor milyen feltételekkel. Így a később megvalósíthatatlannak minősülő fölösleges tervezés, illetve a feltárás miatt történő nem várt időbeli csúszás és költségnövekedés kiküszöbölhető vagy előre kalkulálható lesz. (2001. évi LXIV. tv. 65. § (1) bekezdés) A földmunkával járó fejlesztésekkel a Hivatal által nyilvántartott régészeti lelőhelyeket lehetőség szerint el kell kerülni. Amennyiben erre nincs mód, mert az a fejlesztések, beruházások költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. (2001. évi LXIV. tv. 22. § (1)-(2) bekezdések) A beruházás feltételeként adott esetben előírt régészeti feltárás költségei mindig a beruházót terhelik, mivel az ő érdeke a már ismert lelőhely megbolygatása. A régészeti feltárásra vonatkozó szerződést a beruházónak a területileg illetékes múzeummal kell megkötnie. A szerződés érvényességéhez a Hivatal jóváhagyása szükséges. Nyilvántartott régészeti lelőhelyen a lelőhely jelenlegi használati módját csak akkor kell korlátozni, ha annak folytatásától a lelőhely súlyosan károsodhat, vagy fennáll a megsemmisülés veszélye. Ugyanez vonatkozik az ott a Hivatal hozzájárulásával végzett tevékenységekre is, amennyiben ennek során előre nem kalkulálható örökségvédelmi érdek merül fel, vagy nem várt jelenség mutatkozik, a végzett tevékenységet korlátozni kell. A Hivatalnak a munka felfüggesztése esetén lehetősége van kártérítés fizetésére, kisajátítás kezdeményezésére, vagy régészeti védelem megindítására. (2001. évi LXIV. tv. 22. és 23. §; 18/2001 NKÖM rendelet 14. §) A régészeti lelőhelyben vagy a leletekben okozott kár, illetve ezek megsemmisítése büntetendő cselekmény (BTK hatálya alá esik), továbbá örökségvédelmi bírság kirovását eredményezi. (2001. évi LXIV. tv. 82-85. §; 191/2001 Kormányrendelet) 3. Régészeti érdekű területek, továbbá valamely tevékenység során bárhol újonnan észlelt régészeti lelőhely előkerülése esetében: Régészeti érdekű területnek számít minden olyan területrész, ahol régészeti lelőhely előkerülése várható vagy feltételezhető. E területekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a beruházás során nem várt módon előkerülő régészeti leletekkel és objektumokkal fedett


62


területekre. Az ilyenkor követendő eljárásban a helyi önkormányzat is feladatot kap. (2001. évi LXIV. tv. 7. § 14. pont) Amennyiben ezeken a nem ismert vagy hivatalosan nem nyilvántartott régészeti lelőhelyeken régészeti jelenség vagy lelet kerül elő, a végzett tevékenységet abba kell hagyni és a helyszín vagy lelet őrzése mellett értesíteni kell a jegyzőt, aki a területileg illetékes múzeum és a Hivatal szakmai bevonásáról köteles gondoskodni. A bejelentési kötelezettség a felfedezőt, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli. A múzeum 24 órán belül írásban köteles nyilatkozni a munka folytathatóságáról. A szükséges beavatkozás költségeit (amennyiben időközben a Hivatal nem regisztrált lelőhelyet a helyszínen) a feltárásra jogosult intézmény köteles állni. (2001. évi LXIV. tv. 24. és 25. §; 18/2001 NKÖM rendelet 15. §) A lelet, illetve a lelőhely bejelentőjét jutalom illeti meg, amely nemesfémek esetében nem lehet kisebb a beszolgáltatott lelet nemesfémtartalmának piaci értékénél. A nyilvántartásban nem szereplő régészeti lelőhelyben vagy az onnan származó leletekben okozott kár, illetve ezek megsemmisítése ugyancsak büntetendő cselekmény (BTK hatálya alá esik). (2001. évi LXIV. tv. 26. §; 18/2001 NKÖM rendelet 16. §)

Az örökségvédelmi hatástanulmányról A Hivatal a rendeletben foglalt esetekben és tartalommal örökségvédelmi hatástanulmány elkészíttetéséhez kötheti szakhatósági állásfoglalásának megadását. Kötelező az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése a település fejlesztési koncepciójának kidolgozása során. Amennyiben a fejlesztési koncepció készítésekor nem készült vagy a rendezés alá vont területre nincs örökségvédelmi hatástanulmány, vagy van, de az tíz évnél régebbi, akkor azt a rendezés alá vont területre el kell készíteni (2001. évi LXIV. tv. 66. § (1) bek.). A készítendő hatástanulmányok tartalmi követelményeit részletesen tartalmazza a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet melléklete. Ugyanezen rendelet 6. §-a értelmében a hatástanulmány elkészítésére jogosult: a) a régészeti szakterületi munkarész vonatkozásában kizárólag a kulturális szakértői tevékenység folytatásának feltételeiről és a kulturális szakértői nyilvántartás vezetéséről szóló miniszteri rendelet szerint régészeti részszakterületen kulturális szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő; b) az, aki a hatástanulmány alapjául szolgáló tervfajta elkészítésére egyébként jogosultsággal bír; c) az a jogi személy, amely az a) és/vagy b) pontban előírtak szerinti munkatársak részvételét biztosítja. A hatástanulmányban szereplő műemléki szakterületi részeket csak az adott szakterületen felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező személyek készíthetik. A hatástanulmány készítőjének nyilatkoznia kell arról, hogy a tervezett megoldás megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, továbbá, hogy a hatástanulmány elkészítésére jogosultsággal rendelkezik.



63

1) Vizsgálat (értékfelmérés): a) Történeti leírás, régészeti örökség: 1. 1. Földrajzi-topográfiai leírás A tervezési terület a Fertő-tó nyugati oldalán, a Fertőrákosi-öböl nyugati részén, a magyarosztrák határtól alig 2,5 km-re helyezkedik el. A Vízitelep Sopron közigazgatási területéhez tartozik, de ahhoz szervesen nem kapcsolódik. A város 2012-ben jóváhagyott szerkezeti terve, Sopron közigazgatási területétől levált zárványként jelöli meg. Tájföldrajzi elhelyezkedését tekintve, a Vízitelep a Fertő-tó magyar oldalán, a Fertő-Hanság kistájon belül, a Fertő kismedence északnyugati részén található. A tervezési terület tengelyében folyik a Fertő magyarországi rész-vízgyűjtője, a Rákos-patak. A mai vízitelep teljes egészében mesterségesen töltött talajon került kialakításra. A terület feltöltése valószínűleg több ciklusban történt, a Vízitelep igazi „megszületését” a strandfelület 1974-ben kezdődő feltöltésétől számíthatjuk. 1973 és 1993 között egymillió köbméter iszapot termeltek ki a tóból, melyek célja a vízfelület növelése és az áramlási viszonyok javítása volt. A kotrásból kikerült iszap eleinte a strand, illetve a 22 db cölöpház mögötti területen került elterítésre, az utolsó időkben az iszap elhelyezése a Virágosmajori-csatornától északra lévő területeken folyt. 1993ban a kotrás befejeződött a Fertőn. Összesen 54,7 hektár a feltöltött területek nagysága. A mesterséges szárazulatoktól nyugatra és délre még érintetlen nádas övezet helyezkedik el, mely az év nagy részében víz alatt áll. 1. 2. Történeti összefoglaló A Fertő és partvidéke mind földrajzi, mind pedig történeti szempontól különleges területnek tekinthető: Európa legnyugatibb fekvésű szikes tava és annak közvetlen környéke földrajzi jellemzőinél, sekélységénél, ugyanakkor kiterjedt vízfelületénél fogva is egy, a környezeti változásokra – különösen a klímaingadozásokra és az emberi beavatkozásra – igen érzékenyen reagáló terület. Ma a tó vízutánpótlása döntően a felszínére hulló csapadékból származik. A szabályozási munkálatok megkezdése előtt azonban egy jóval nagyobb vízrendszer része volt, mely a Fertő– Hanság–Rába–Rábca rendszeren keresztül a Dunához kapcsolódott, így a Duna igen magas vízállása esetén a Rábcát visszaduzzasztva a Fertő– Hanság medence mintegy természetes „víztározóként” is működhetett. Az árvízmentesítési munkálatok nemcsak ezt a kapcsolatrendszert szüntették meg, hanem valószínűleg a Kisalföld e részének talajvízszintjére és párolgási viszonyaira is jelentős kihatással voltak. A Fertő-tavat említő első történeti adat a római korból maradt ránk. Idősebb Plinius Kr. u. 50-57 között Noricum határainak leírásánál említ egy tavat, melyet lacus Pelsonak nevez és amely Noricumot a bojok pusztaságától elválasztja. Egyes kutatók a Pelso említése alatt a Fertő tavat értik, mások ezt a forráshelyet a Balatonra vonatkoztatják. Feltételezhető ugyanakkor az is, hogy a rómaiak mindkét nagy tavat Pelso névvel illették. A középkortól kezdve már részletesebb leírások állnak rendelkezésünkre. A tavat egy német forrás már 1074-ben említi Vertowe néven, majd 1199-ben Ferteutu-nak nevezik egy oklevélben. A középkori oklevelekben a Fertőt leggyakrabban a lacus (tó), stagnum (állóvíz), vagy éppen mindkét névvel illetik, néhány esetben a Fertőt aqua (víz), locus (hely), vagy éppen fluvius (folyó) kifejezésekkel is illették. Az elnevezések közül különösen a fluvius, azaz folyó megnevezés keltette fel a kutatók kíváncsiságát. A 19. század végén Nagy Imre foglalkozott részletesebben a témával: szerinte abban az időben, mikor a Fertő vízállása igen alacsony volt, a Fertő folyó biztosította a vízáramlást a tó északi és déli medencéje között. Körülbelül


64


80 évvel később Károlyi Zoltán hidrológusként foglalkozott ugyanezzel a kérdéssel. A fluvius Fertő földrajzi helyéül – habár az ezzel kapcsolatos okleveleket nem vizsgálta – mint az egyetlen, hidrológiai szempontból erre „alkalmas” színhelyet, a Fertő és a Hanság közötti vízáramlást biztosító gázlót jelölte meg. Kiss Andrea a Fertő folyót a vonatkozó oklevelek részletes elemzése, és a terület hidrológiai viszonyainak felmérése alapján a pomogy–sarródi gázlóra és környékére vonatkoztatja, amely a különböző intenzitású, de többé-kevésbé állandóan jelen lévő vízáramlásnak köszönhetően a halbőség, s így a halászat szempontjából is kiemelkedő terület lehetett. Az említett források a tó korabeli viszonylag alacsonyabb szintjére utalnak. Ugyanerre következtethetünk egy 1281-ben keletkezett, Homok és Hidegség falvak határjárásával foglalkozó oklevélben: „... magnam viam ducentem in Suprunium in Ferteu ubi habent iura dicte possessiones in piscinis, fenetis, aquis et aliis utilitatibus, que eisdem possessionibus competunt ab antiquo ...". Itt tehát egy, a Fertőn keresztül Sopronba vezető (nagy!) út létezéséről, illetve a falvak Fertőben található haszonvételéről, mint például halastavakról (halászatra alkalmas állóvizekről), kaszálókról és egyéb vizekről írnak. A leírás érdekességét az adja, hogy mindezeket a Fertőben említi. Feltételezhető, hogy a Fertő déli, Homok és Hidegség falvak közelében elterülő partközeli része az oklevél születésének idejében tartósan nem volt vízzel borított, inkább egy nedves, de bejárható, kisebb-nagyobb nyílt vízfelülettel tarkított terület, melynek egyes részei még kaszálóként is használhatóak voltak. Ugyanez érvényes lehet a tó más részeire, így az általunk vizsgált területre és környezetére is. A 16-17. századi forrásokból jól kiolvasható a sekély tó időjárás-érzékenysége: egyes években szinte teljesen kiszáradt (pl. a 16. század közepén, 1627-ben, 1730-40 között), majd árvizes évek következtek: 1579, 1648, 1663, 1699, 1742. Az 1770-es években folyamatosan emelkedett a tó vize, amely 1786-ban érte el legnagyobb kiterjedését. A vízemelkedés természetesen a Hanság mocsarát is érintette. Nem véletlen, hogy ebben az időben kezdődnek a mocsár-lecsapoló és vízszabályozási munkálatok, melyek érintik a Fertő medencéjét is, s amelyek végső soron a Fertő vízszintjének stabilizálódásához, illetve a nagy áradások megszűnéséhez vezetnek. A feljegyzések szerint már a múlt században a Sopron Csónakázó Egylet lovaskocsi járatokat szervezett Sopron és a fertőrákosi öböl, Sopron és Fertőboz között. A második világháború előtt pedig autóbuszjáratot indított a fertőrákosi öbölhöz, és a balfi Pittner srtandhoz. Az 1855-ben „az akkori cs. kir. katonai kormány a Fertőből hasznot akarván húzni, Sopron és Moson vármegyék közt vitorlás hajó által teljesítendő rendes közlekedést óhajtott létesíteni.” A hajójárat Fertőrákos és Illmitz között közlekedett, „de a vállalathoz fűzött szép remények csakhamar meghiúsultak, mert már augusztusban a víz rohamosan apadt és a hajójárat, számtalan akadállyal küzdött, a közlekedést végre be is kellett szüntetni”. A II. világháború előtt az ú.n. cserkész vízitelep Fertőrákostól keletre kb. 3 kilométerre az akkori nádas és nyílt víz találkozásánál épült, a Virágos-majori csatorna és a Rákos-patak torkolata között. A II. világháború után 1957-ben indult meg ismét a vízitelep felépítése, az akkori biztonságpolitikai korlátozások között, először kizárólag zártkörű sportolási céllal. Ez a tevékenység az 1960-as évek második felében hallgatólagosan, majd az 1970-es évektől hivatalosan is bővült az üdülési, pihenési funkcióval, de még elzárt formában. Történeti szakirodalom: Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában III. Bp., 1897; Belitzky János: Sopron vármegye története. Bp., 1938.; Soós Imre: Ősi sopronmegyei nemzetségek. Képek a sopronmegyei községek és családok történetéből. Sopron, 1942. 263.; Maksay Ferenc: Sopron vármegye birtokos társadalma a XVI. század közepén. Soproni Szemle 1979. 157-170.; Herczegh Frigyes: Sopron vármegye története a



65

Hunyadiak korában (1437-1490), Pannonhalma, 1928.; Gömöri János: Castrum Supron. Sopron vára és környéke az Árpád-korban. Die Burg von Sopron (Ödenburg) in der Árpádenzeit. Sopron, 2002.; Stessel József: Néhány történeti adat Sopron-és Mosonvármegyéből. Századok 31/1 (1897) 31.; Stessel József: Adalékok Sopron vármegye földrajzához. Századok 40 (1906) 239252.; Kiss Andrea: A Fertővel kapcsolatos vitás földrajzi kérdések középkori okleveleinkben. Soproni Szemle 53/1 (1999) 53-62.; Kiss Andrea: A Fertőtó partvidékének írott források alapján rekonstruálható tájviszonyai a késő középkortól a szabályozások megkezdéséig. In: Füleky György (szerk.): A táj változásai a Kárpátmedencében. Gödöllő, 1999. 215-221.; Békési Sándor: Fenséges pocsolya. A Fertő. Egy táj kultúr-, és szemlélettörténetéről. Soproni Szemle 63/2 (2009) 185-203.; Horváth Gergely Krisztián: Rendi autonómia és fiziokratizmus. Kísérlet a Hanság lecsapolására az 1820-30-as években (1. rész). Soproni Szemle 62/4 (2008) 378-390, (2. rész) Soproni Szemle 63/2 (2009) 167-184.; Katona Csaba: Ember és környezet a 19. században: a Fertő. Soproni Szemle 62/4 (2008).

Kiadott források: Sopron vármegye története. Oklevéltár. (szerk.) Nagy Imre. Sopron 18891891.; Hans Wagner -Irmtraut Lindeck-Pozza: Urkundenbuch des Burgen-landes und der angrenzenden Gebiete der Comitate Wieselburg, Ödenburg und Eisenburg I-IV. Graz-KölnWien 1955-1985.; Hazai Ománytár (Codex diplomaticus patrius) I-VIII. Győr-Budapest 18651891.; Wenzel Gusztáv: Árpád-kori új okmánytár I-XII. Pest-Budapest 1860-1874.; Anjou-kori okmánytár I-VII. Szerk.: Nagy Imre-Nagy Gyula, Budapest 1878-1920.; Anjoukori oklevéltár. Szerk.: Kristó Gyula-I-II., VII-VIII. Budapest-Szeged, 1990-1993.; Zsigmond-kori oklevéltár III. Összeállította: Mályusz Elemér. Budapest. 1951-1958. III-IV. Mályusz Elemér kéziratát kieg. és szerk.: Borsa Iván (A Magyar Országos Levéltár kiadványai II. Forráskiadványok). Budapest 1993-1994.; Tóth Péter: Sopron vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I. (1579-1589) Sopron, 1994.; Turbuly Éva: Sopron vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. (1595-1608) Sopron, 2002.; Fényes Elek: Magyarországnak és a hozzákapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geographiai tekintetben. I. Pest, 1836.; Vályi András: Magyarországnak leírása. III. Budae, 1799.; Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I. Descriptio comitatus Semproniensis I. Sopron, 2001.; Kis József: A Fertő tavának geographia, historiai és természeti leírása 1797-ben. In: Rumi Károly György: Monumentra Hungarica 1. kötet. Pest, 1816. 229-424.


66


2. Régészeti örökség A Fertő-tó időszakos kiszáradásaival függhet össze, hogy a tó medrében időről időre kerültek elő régészeti leletek. A legkorábbi ilyen tárgyú megfigyelések gróf Széchenyi Béla nevéhez fűződnek, aki 1874-ben őskori leleteket (egyebek mellett csiszolt kőbaltákat, kovapengéket, őrlőköveket, cserépedény-töredékeket) talált a kiszáradt tómederben, Balf, Fertőboz, illetve Hidegség vidékén (Gróf Széchenyi Béla: Kőkori lelet a Fertő-tava medrében. Budapest, 1876.; Uő: Funde aus der Steinzeit im Neusiedler Seebecken. Budapest, 1876; Uő: A Fertő taváról. „Sopron” 1877. 4. sz.). 1903 előtt Russ Oszkár két – állítólag a Fertőben talált – (középső bronzkori?) bronz nyakperecet ajándékozott a soproni múzeumnak (Ltsz.: 54.203. 1-2). A Sopron közigazgatási területéhez tartozó Burgstallwiese alsó részén, a régi tófenéken házak építésekor cölöpöket találtak a tulajdonosok (Bella Lajos: Voltak-e a Fertőben őskori czölöpépítmények? Archaeológiai Értesítő 13. 1893. 97-104.). Az ugyanitt 1931-32-ben végzett régészeti feltáráson 16-17. századi edénytöredékek kerültek elő (Gallus Sándor, Soproni Hírlap 1932. augusztus 28.). A vizsgált terület szempontjából fontosabb információkkal szolgálnak Nováki Gyula 1962. évi feljegyzései és leltározott római kori és középkori edénytöredékei (Ltsz.: 64.14.1-4). A leletek egy régi csatorna (valószínűleg a Soproni-csatorna, esetleg a Csárdai-csatorna) szélesítésekor a Fertőcsárdától északkeletre, a nyílt víztől 150 méterre, a nádasban kerültek elő (Dr. Gömöri János: A Fertő-tó nádasainak és a tómeder vízpótló csatornáinak rekonstrukciója. Régészeti hatástanulmány. 2012). A pontosan nem azonosítható lelőhely a Víziteleptől mintegy másfél-két kilométerre délre helyezkedik el. A felsorolt adatok arra utalnak tehát, hogy a tó nádas övezetében is számíthatunk régészeti leletek, lelőhelyek előkerülésére. Ebből következően a Vízitelep területén is számíthatunk régészeti leletek felbukkanására. A tervezési területen belül a nádassal fedett területrészek túlnyomórészt víz alatt állnak (1. ábra). A víz és a növényzet együttes jelenléte miatt ezek a területek a ma alkalmazott felszíni vizsgálati módszerekkel nem kutathatók (terepbejárás, műszeres lelőhely-felderítés, légifényképezés). A tervezési területen belül jelentős nagyságot tesznek ki a magasabb szárazulatok, melyeket a korábbi évtizedekben a tómederből származó iszappal töltöttek fel. Ilyen például a strand területe és az azzal nyugatról szomszédos földsáv, valamint a cölöpházaktól nyugatra, a vízpart és nádasöv közötti fás-bokros szárazulat (1-3. ábra). Ezeken a területrészeken helyenként több méter vastag iszapfeltöltéssel is számolhatunk, amely elfedi előlünk a hajdani tófeneket. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy miután a feltöltés anyaga a tómeder szomszédos sávjából, részben az érintetlen iszaprétegből származik, ezért számítani lehet szórványleletek előkerülésére. A beépítettség és a növényzettel való fedettség miatt azonban felszíni vizsgálati módszerekkel ez utóbbi területek sem kutathatóak. Régészeti leletek előkerülésére a nádas övezeten belül elsősorban az érintetlen iszapréteg megbolygatása során számíthatunk. Ilyen munkálat lehet a meglévő csatornák bővítése, kotrása, új csatornák építése, illetve a tervezett lagúnák kotrása és kikötők, hidak, cölöpházak építése. Védettségek: A Vízitelep területén régészeti lelőhelyről jelenleg nincs tudomásunk. Az örökségi értékek elemzése: A tervezési területen régészeti leletek eddig nem kerültek elő, vagy nem tudunk róla. Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggés rendszerében: A Vízitelep területén régészeti leletek előkerüléséről nincs tudomásunk.



67

3. Változtatási szándékok Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei A Vízitelep területén régészeti lelőhelyről jelenleg nincs tudomásunk. Az eddigi régészeti kutatások alapján ugyanakkor a jelenlegi tómederben, így a tervezési területen is számíthatunk régészeti leletek előkerülésére. Leletek felbukkanására elsősorban a még érintetlen, nádassal borított területrészek iszaprétegének megbolygatása során számíthatunk (1. ábra). Ilyen munkálat lehet a meglévő csatornák bővítése, kotrása, a beépítésre szánt vízmentes szárazulatok (szigetek) között tervezett lagúnák kotrása, mélyítése, hajó-, és csónakkikötők illetve hidak építése, továbbá a tervezett cölöpházak, valamint a hozzájuk tartozó cölöpszerkezetes mólók építése. A felsorolt munkák kivitelezése során indokoltnak látom régészeti szakfelügyelet ellátását. A tervezési területen belül jelentős nagyságot tesznek ki a víz felszíne fölé emelkedő meglévő szigetek, szárazulatok, melyeket a tómederből származó iszappal töltöttek fel. Ilyen például a jelenlegi strand területe és az azzal nyugatról szomszédos földsáv, valamint a cölöpházaktól nyugatra, a vízpart és nádasöv közötti fás-bokros szárazulat. Ezeken a területrészeken helyenként több méter vastag iszapfeltöltéssel is számolhatunk, melyek elfedik előlünk a hajdani tófeneket. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy miután a feltöltések anyaga a tómeder szomszédos sávjából, többnyire az érintetlen iszaprétegéből származik, ezért itt is számítani lehet szórványleletek előkerülésére. Mindezek alapján az említett területeken végzett földmunkák (tereprendezések, épületalapozások, közművesítések) során is javasolni lehet régészeti szakfelügyelet ellátását. (Az 1. ábrán sárgával jelölt területrészek.) Felhívom a beruházó(k) és a kivitelező(k) figyelmét arra, hogy ha a felsorolt kotrási és egyéb földmunkák közben régészeti emlék vagy lelet kerül elő, a munka felelős vezetője köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni és az illetékes múzeum nyilatkozatának kézhezvételéig szüneteltetni. Az emléket vagy leletet az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul be kell jelenteni, és gondoskodni kell a helyszín és a lelet őrzéséről. Kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei A jogszabályok nem írnak elő kárenyhítési vagy ellentételezési kötelezettséget arra az esetre, ha egy terület tulajdonosát vagy bérlőjét az előírások vagy a jogszabályból eredő kötelezettségei miatt hátrányok érik. Ugyanakkor semmi nem zárja ki a kárpótlás lehetőségét, ez minden esetben az érintett felek megegyezésétől függ.

4. Összefoglaló A tervezési területen belül jelentős nagyságot tesznek ki a víz felszíne fölé emelkedő szigetek, szárazulatok, melyeket az elmúlt évtizedekben a tómederből származó iszappal töltöttek fel. Ilyen például a jelenlegi strand területe és az azzal nyugatról szomszédos földsáv, valamint a cölöpházaktól nyugatra, elhelyezkedő fás-bokros szárazulat. A feltöltött területektől nyugatra és délre még érintetlen nádas övezet helyezkedik el, mely az év nagy részében víz alatt áll. (1. ábra)


68


A Vízitelep területén régészeti lelőhelyről jelenleg nincs tudomásunk. Az eddigi kutatások alapján azonban a tervezési területen is kerülhetnek elő régészeti leletek. Leletek felbukkanására elsősorban a még érintetlen, nádassal borított területrészek iszaprétegének megbolygatása során számíthatunk. Ilyen munkálat lehet a meglévő csatornák bővítése, kotrása, a beépítésre szánt vízmentes szárazulatok (szigetek) között tervezett lagúnák kotrása, mélyítése, hajó-, és csónakkikötők illetve hidak építése, továbbá a tervezett cölöpházak, valamint a hozzájuk tartozó cölöpszerkezetes mólók építése. A felsorolt munkák kivitelezése során indokoltnak látom régészeti szakfelügyelet ellátását. Miután a jelenlegi mesterséges szárazulatok feltöltése a tómeder szomszédos sávjából, többnyire az érintetlen iszaprétegéből történt, ezért itt is számítani lehet szórványleletek előkerülésére. Mindezek alapján az említett területeken végzett földmunkák (tereprendezések, épületalapozások, közművesítések) során is javasolni lehet régészeti szakfelügyelet ellátását. (Az 1. ábrán sárgával jelölt területrészek).



69


70


1.14.7. Az épített környezet konfliktusai, problémái A tervezési terület világörökségi táji környezetben, több nemzetközi és országos szinten védett környezetben helyezkedik el. A vízitelep egésze mesterségesen létrehozott feltöltésen, illetve cölöpökön áll. Ezek, a tájat érintően nagy beavatkozások több lépcsőben zajlottak. nagyjából 20 éve nem zajlott hasonló beavatkozás a területen, az utolsó, kotrásokból eredő feltöltések 1993 véget értek. Ekkorra jellemzően már kialakult a Vízitelep mai képe is. Azóta az épített környezetben érdemi fejlesztés nem történt. A terület épített környezetének problémája inkább pontosan a fejlesztések elmaradásában fogalmazható meg. Az épített környezet állapota nem javul, nem fejlődik, szinten marad, de inkább avul. A strand jelenlegi épített környezete messze alulmarad az elvártnak. A kiszolgáló épületek idejét múltak, és megjelenésük negatív képet mutat. Ennek persze oka lehet a szűk strandidény. Ami pedig a terület sajnálatos monofunkcionalitását mutatja. A déli vitorláskikötő vegetál a jelenlegi épített környezetével, a fejlesztést várja. A terület közterületeinek kialakítása gyakorlatilag hiányzik. Az ide érkező érdeklődő, gyalogosan, kerékpárosan, gyakorlatilag elvész. A terület érkező tere nem fogadja az érkezőn, nem kínálja fel a látnivalókat, nem irányít, mert nincs kialakítva. A déli terület gyakorlatilag azt az egyébként valós képet mutatja, hogy az utóbbi 15 évben az épített környezet alakításában pozitív lépések nem történtek. A terület üde foltja a cölöpökön álló üdülőépületek. Bár jellemzően a közönségforgalom elől elzárt épületek ezek, az érdeklődő forgalom a terület arculatát meghatározó építmények iránt igen nagy. Összképükkel, megjelenésükkel igen pozitív képet mutatnak. Megjelenésük, elsősorban anyaghasználatuk érezteti a táji és épített környezet egyensúlyi viszonyát. E viszony fenntartására azonban energiát kell fordítani, mert kezdenek megjelenni e viszonyt megbontó tényezők. Ezek pedig a következők: parabola antennák látszó homlokzatokon elhelyezve (következők talán a klímaberendezések lesznek?), valamint megjelennek a jellemzőtől eltérő tömegek, és színezések, melyek már zavaróak.



71

parabola antennák megjelenése

a jellemző színhasználattól eltérő színezés


72


1.15. Közlekedés 1. 15. 1. Előzmények Jelen településrendezési terv közlekedési munkarészének készítésekor a helyszín vizsgálatának eredményeiből, a hatályos területrendezési és településrendezési tervek közlekedésfejlesztési munkarészeiből, valamint a „Sopron, Fertői Vízitelep Településrendezési Terv Tervezési Program”-ban foglalt fejlesztési célokból indultunk ki. Ezek: 1. A fejlesztés a meglévő szárazulatokra terjed ki, új feltöltések létesítése nem javasolt. 2. A strand és kapcsolódó sportfunkciók fejlesztése kiemelten fontos. 3. Reprezentatív fogadótér és közösségi tér kialakítása a terület súlypontjában, a megérkezéshez közeli területen. 4. Vízi járművek kikötési helyeinek koncentrálása. 5. A területen belüli gépjárműforgalom minimalizálása, központi parkoló kialakítása. 6. Szervezett, egységes gyalogos és kerékpáros forgalmi rendszer kialakítása. 7. A terület hasznosítása nagyobb egységekben történhessen. 8. A meglévő funkciók fejlesztése mellett újabb, kapcsolódók elhelyezése. 9. Az épületekre vonatkozó előírások megfogalmazása. Ez fejlesztési program több részletében eltér a ma hatályos rendezési tervet megalapozó fejlesztési programban megfogalmazottaktól, mely eltérések a terület közlekedési feltárását és kiszolgálását is érintik:  lényegesen kisebb a fejlesztési terület  ebből következően kevesebb az elhelyezhető objektum  ennek következtében várhatóan kisebb lesz az ide irányuló kommunális, hivatás és üdülő forgalom  a kisebb kiterjedésű területen /a rágyaloglási távolságok figyelembevételével/ már reálisan megoldható a koncentrált, központosított parkolás és a területen belüli gyalogos- kerékpáros mozgások igényekhez igazodó irányítása Mindezekből következik, hogy a hatályos településrendezési tervben szereplő közlekedésfejlesztések közül a külső közlekedési kapcsolatok vonatkozásában változtatásra nincs szükség /hiszen a programban megfogalmazottak szerint a terület nagyságát tekintve visszalépés történik, az ide irányuló forgalom intenzitása, nagysága csökken/, ugyanakkor a lecsökkentett tervezési területen a belső közlekedést már reálisan koncentrálni lehet és kell. A ma hatályos Országos Területrendezési Terv a módosítással érintett területre nem tartalmaz közlekedést érintő fejlesztéseket. A módosítással szomszédos közigazgatási területen, Fertőrákoson is csupán az ott átvezető országos jelentőségű kerékpárutat jelöli. Sopron és tágabb térsége tekintetében az M85 jelű, és M9 jelű gyorsforgalmi utak kerültek kijelölésre, valamint a 8. számú és 15. számú vasútvonalak összevonását tartalmazza a terv, melyek közvetlenül nincsenek hatással a tervezési területre, közvetve a nagytérségi közlekedési kapcsolatokban jelenthet javulást.



73

Kivonat az OTrT-ből

A ma hatályos Győr-Moson-Sopron Megyei Területrendezési Terv a módosítással érintett terület térségében, Sopron közigazgatási területén, a Fertő tavon, a Fertői Vízitelepnél személyforgalmi kikötőt jelöl, ugyanakkor nem jelöl országos közúthálózati elemként kikötőhöz vezető bekötőutat. A Vízitelep térségében ezenkívül a szomszédos Fertőrákos területén jelöli az országos érdekeltségű kerékpárutat /lásd, mint az OTrT/, valamint Fertőmeggyes felé térségi határátlépési pontot.

Kivonat a GYMSTrT-ből


74


A hatályos településrendezési terv kitér a településrész külső, nagytérségi és szomszédsági közlekedési kapcsolataira mind közúti, mind vasúti, mind vízi, mind közösségi mind kerékpáros közlekedés vonatkozásában, megoldást tartalmaz a belső közúthálózat szerkezetére és annak fejlesztésére, tárgyalja a keresztmetszeti elrendezéseket, vizsgálja a járműtárolás módjait, tárgyalja a kerékpáros és gyalogos közlekedéshálózat fejlesztési lehetőségeit. A most készülő településrendezési tervi módosítás során mindezeket tiszteletben tartjuk, a külső közlekedési kapcsolati rendszereken, mivel nem szükséges, nem változtatunk. A jelen módosítás során a lecsökkenő beépített és beépítésre szánt területek közlekedési feltáró rendszerét szükség szerint módosítjuk a meglévőségek lehető legnagyobb mérvű megtartásával, a kialakult közlekedési szokások tiszteletben tartásával, a módosítás céljaként megfogalmazottaknak megfelelően. A jelen településrendezési tervi módosítás várható közlekedési hatásai: A tervezett településrendezési változtatásoknak a település, Sopron MJ városára nézve a külső megközelítésekben, illetve a város belső úthálózatának szerkezetére tekintve sem lesz mérhetően módosító hatása. A vizsgált, Fertői Vitorlástelep területének területhasználata alapvetően a mai használathoz képest, illetve a hatályos településrendezési tervben rögzített használathoz képest nem fog változni, várhatóan nem okoz jelentős, mérhető forgalomnövekedést, vagy forgalom csökkenést. Mivel a módosítások következtében nem lesz az utakra jutó forgalomban jelentős változás, nem változik mérhetően annak összetétele sem, ezért nem változnak a közúthálózat vonali, illetve csomóponti kapacitási kihasználtságai, így nem szükséges beavatkozni sem Sopron város, sem a megközelítéssel érintett Fertőrákos település belső közúthálózati rendszerébe, sem a külső közlekedési kapcsolatokat biztosító, érintett utak keresztmetszeti elrendezésébe. A módosítás jellege miatt, mivel nem történik az egyes területegységeken funkcióváltás, a járműtárolás rendszerében és módjában nem lesz jelentős változás, a meglévő, kialakított járműtároló egységek felhasználásával a parkolás a megközelítő úthoz kapcsolódva egy területegységre fog koncentrálódni. A tervezett módosítások nagyságrendi csökkenése következtében a hatályos rendezési tervben szereplő területegységen belüli gyalogos, és kerékpáros hálózatot lehetséges jobban koncentrálni és irányítani. 1.15.2. Külső közlekedési kapcsolatok Módosítással érintett területen és térségében a hatályos rendezési terv jóváhagyása óta olyan jelentős, a közlekedést érintő beavatkozás nem történt, mely az érintett terület közlekedését, megközelíthetőségét, a kialakult közlekedési szokásokat befolyásolta volna. Így a hatályos településrendezési tervben a külső közlekedési kapcsolatokra tett megállapítások továbbra is változatlanul érvényesek. Légi közlekedés A tervezéssel érintett terület légi közlekedéssel közvetlenül nem érintett. A szomszédos település, Fertőrákos közigazgatási területén, /Margitbánya irányába/ a tervezési területtől mintegy 10 km távolságra található egy, a megyei területrendezési terv által is jelölt „Egyéb nyilvános és nem nyilvános polgári célú repülőtér”, a „Fertőrákos Piusz-Puszta Reptér”. Ez a



75

reptér IV. kategóriás, szolgáltatás nincs. A repülőtér repülési síkja nem érinti a tervezési területet, ezért emiatt magassági korlátozást nem jelent. Tágabb térség tekintetében Fertőszentmiklósnál, mintegy 28 km távolságra működik 1997 óta a Meidl Airport, mely a megyei területrendezési tervben „Kereskedelmi (nemzetközi) repülőtőrré fejleszthető repülőtér” besorolást kapott. A repülőtér kisgépes repülés számára vehető igénybe belföldi és nemzetközi forgalomban egyaránt, minden nap 8,00 órától napnyugtáig. Vízi közlekedés A jelen tervezési terület azon helyek egyike, mely a Fertő tó magyarországi területén közvetlenül érintkezik a tó vízfelületével. A Fertő tó 1867-es kiszáradását követően a tó 1880ra már feltöltődött és átlagos vízmélysége 2-3 méter közötti volt. Ekkor indult meg a Fertő tavi vitorlázás. A vitorlás telep a háborúban teljesen elpusztult és csak 1966-ra elkészült a mai telep alapját is jelentő, cölöpökre épített kikötő és móló. 1989 óta van rendszeres hajózás, átkelés és sétahajózás a fertőrákosi kikötőből indulóan a magyar és az ausztriai oldalon. A menetrend szerinti járatok indulnak május 1-től szeptember 30-ig naponta a Fertő tó négy kikötője Fertőmeggyes-Ruszt-Fertőrákos-Illmic között. Májustól októberig – igények szerint – naponta akár többször is indítanak sétahajózást, csoportos utakat is. Vasúti közlekedés A tervezési terület nem szeli át vasútvonal, nincs közvetlen vasúti kapcsolata. A 8. számú Győr-Sopron Ebenfurt vasútvonal mintegy 9 km távolságban Balf-fürdő megállóhelynél, vagy 12 km-re Sopronban érhető el. Sopron MJ város egyben vasúti gócpont is, ahonnan Ausztria felé, Győr irányába, illetve a 15. számú vasútvonalon Szombathelyre lehet eljutni. Közúti közlekedés A módosítással érintett terület külső közlekedési kapcsolatait, kapcsolódását az országos közúthálózathoz, kapcsolódását a térségi kapcsolatokat biztosító közlekedéshálózatokhoz továbbra is a területegységet feltáró, meglévő részben önkormányzati közút, részben közforgalom számára megnyitott magánút biztosítja. Az út Fertőrákos és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kezelésébe tartozik. A fertőrákosi szakasz, bár lakóingatlanokat is kiszolgál külterületi kiépítettségű, gyűjtőúti rangú út, melyet itt Strand utcának neveznek. Az út folytatása egészen a Vízitelepig külterületi kiépítésű. Az út Fertőrákos település közigazgatási területén, annak belterületén csatlakozik egyszerű elsőbbségadás táblával biztosított útcsatlakozáson keresztül a 8526. jelű Kópháza-BalfFertőrákos összekötőút települési átkelési szakaszába, a 10+790 kmsz-nél.


76


A 8526 jelű összekötőúton érhető el Sopron Balf településrésze, illetve Fertőrákos település belterületén a Sopron centrumába vezető 8527. jelű Sopron-Fertőrákos összekötőút. Ezen az útvonal-együttesen, több mint 10 km megtételével érhető el Sopron közigazgatási területén, az országos és nemzetközi kapcsolatokat biztosító 84. számú Balatonederics-Sárvár-Sopron II. rendű főút. Megállapítható, hogy a hatályos rendezési tervben rögzítettekhez képest, jelen településrendezési módosítás a külső közlekedési kapcsolatokban nem igényel, és nem okoz változtatást. 1.15.3. Belső közúthálózat A jelen módosítással érintett területegység nem rendelkezik strukturált, tagolt belső közúthálózattal. A fertőrákosi összekötőúti útcsatlakozástól a Vízitelepig vezető vízügyi igazagatósági kezelésű út a tervezési terület határánál ér véget, itt lép be telep területére. A telep területén ez az út /strandszezonban/ magánútként működik, a forgalom korlátozott, a közforgalom számára visszafordulási lehetőséget és járműtárolást telken belül biztosít. A vízitelep területén, a bevezető úton kívül a déli oldali vitorlás és csónak kikötő megközelítését biztosító burkolat található, mely a telephelyen belül a központi parkolóból indulóan vezet déli irányba a kikötőig, illetve a móló végénél egy végfordulóban végződik. A telephelyen belül a gépjárműves közlekedés számára kialakított burkolatok megegyeznek a hatályos rendezési terven jelöltekkel, többségük murvázott, illetve kavicsolt. A terület belső útjai nem rendezettek, önálló területtel, helyrajzi számmal nem rendelkeznek. 1.15.4. Keresztmetszeti elrendezések, szabályozási szélességek Ezen egymással szorosan összefüggő dolgokat értelemszerűen egy fejezetben célszerű tárgyalni. A módosítással érintett terület megközelítését biztosító 01165/2 hrsz-ú feltáró út külterületi kiépítettségű. Az út lejegyzett szélessége 7,67 méter. Az aszfalt rendszerű útburkolatot szélessége 5,4 méter, melyet 1-1 méteres füves padka kísér. A telephelyen belül a megközelítő út hasonló paraméterekkel folytatódik, kivéve a portaépület előtti teresedést. A telephelyen belül az építmények megközelítő útjai, illetve a parkoló burkolata murvázott. A telephelyen belüli gyalogos felületek beton burkolatúak, kiselemes beton burkolatok, murvázottak, illetve a víz feletti megközelítő járdák palló terítésűek. 1.15.5. Közforgalmú közlekedés A hatályos rendezési terv a közforgalmú közlekedés vizsgálatánál, és az abból következő fejlesztéseknél a jelen tervezési területet mai funkciójával, üdülő területekként vette figyelembe, így jelen módosítás során azon változtatni nem szükséges. A tervezési terület közforgalmú közlekedési ellátása alatt a menetrend szerint közlekedő autóbuszos feltárást értjük. A Sopron autóbusz végállomásról induló Sopron-Fertőrákos járatviszonylatnak nyaranta – május 1-től és szeptember 30-ig – naponta 6 darab betétjárata van, mely a Fertő-



77

tó Vitorlástelephez betér. A Fertőrákos iskola megállótól 2,9 km távolságra lévő Fertő-tó Vitorlástelep megállóig az autóbusz 4 perc alatt teszi meg az utat. A járatviszonylat megállóhelye a vitorlástelep területén van. A vitorlás telepi megállóhoz 2014 év folyamán utas tájékoztató oszlopot helyeztek el. A jelen módosítással érintett terület közvetlenül buszmegálló mellett található, így a terület legtávolabbi helye, a déli vitorlás és csónak kikötő is csak 460 méterre, vagyis „rágyaloglási” távolságon belül van. 1.15.6. Járműtárolás, járműellátás A járműtárolás a módosítással érintett területen belül a hatályos terv szerinti megoldott. A járműtárolásban a hatályos rendezési tervhez képest alapvető változást nem terveztünk. Ma a vitorlástelepre bevezető feltáró út mentén, a telep bekerített területén belül került kialakításra egy központi elhelyezkedésű, térszinti parkoló. A parkoló murvázott burkolatú, kétoldali merőleges beállású és árnyékadó növényzettel ellátott. A központi parkolóban 210 személygépkocsi elhelyezésére van lehetőség. Strand-szezon idején a bevezető út mentén, a burkolattal párhuzamosan, a padkán esetenként mintegy 40-96 személygépkocsi is parkol (alapvetően nem a túlterheltség, hanem a fizetési kötelezettség elkerülése miatt), illetve többen parkolnak a déli vitorláskikötő felé vezető út mentén is /átlagos strand idejű napokon 25-40 személygépkocsi/. Strandidőszakban a strandon belül, füves területen mintegy 250-300 parkoló férőhely biztosított. 2010-ben a vitorlás telep területén bevezetésre került az időarányos parkolási díj fizetési rendszer, melyben a 4 órás, vagy annál hosszabb idejű parkolásnak már egységes tarifája van. 1.15.7. Kerékpáros és gyalogos közlekedés Fertőrákos és a Fertő-tavi vízitelep között független pályás gyalogos, kerékpáros kapcsolat nem került kiépítésre. A kerékpárosok a Fertőrákostól a vitorlástelepig bevezető burkolt utat veszik igénybe. A jelen módosítás fejlesztési programjának ismeretében a ma hatályos településrendezési terv kerékpáros közlekedéssel kapcsolatos megállapításai ma is helytállóak. A módosítással érintett területek fejlesztése során a terület feltárásában, megközelítésében a kerékpáros közlekedés jelentősége, és lehetősége mindenképpen nőni fog. Újabb kerékpáros létesítményeket kerülnek elhelyezésre, kialakításra. A gyalogos közlekedési hálózat elemei gyengén kialakítottak ma a területen. A terület különlegessége a cölöpökön álló épületek megközelítését biztosító, ugyancsak cölöpökre állított palló borítású gyalogutak. A vízitelep gyalogos közlekedési rendszerének hiányossága, hogy a közforgalmú közutak mentén nincs járda, illetve hiányzik a buszmegálló biztonságos gyalogos megközelítését biztosító járda is.


78


1.16. Közművesítés 1.16.1. Vízellátás A terület jelenlegi ellátása a fertőrákosi vízbázisról biztosított. A fertőrákosi vízvezeték hálózatról D 160 KPE vezetéket építettek ki a feltáró út D-i oldalán. A part közelében a vezeték elágazik: az É-i irányban haladó nyomóvezeték elsősorban a cölöpökre épített üdülők ellátását biztosítja, míg a D-i irányú vezeték a strand, a camping és a vitorlás-kikötő ellátására szolgál. A területen csak nyáron van lényegében vízfogyasztás a terület használatának jellegéből adódóan. Az oltóvíz a Fertő tóból biztosítható. 1.16.2. Szennyvízelvezetés A vízitelep üdülőházai, a camping, a strand, a vitorlás-kikötőnél köt rá a közműves szennyvízelvezető hálózatra. A cölöpházak szennyvizeit a stég alatt vezetett gravitációs csatorna gyűjti össze és vezeti egy közbenső átemelőre, majd innen a többi létesítmény szennyvizeit összegyűjtő gravitációs vezetékre kerül, és újabb átemelő juttatja a területről kivezető mintegy 2 km hosszúságú 200 KM méretű nyomóvezetékre. Korábban a Fertőrákoson lévő szennyvíztisztítóra került a vízitelep szennyvize és itt történt a tisztítás is. Az ISPA program keretében 2009-ben elkészült a 21 000 m3 kapacitású soproni tisztítómű és ezzel egy időben megszűnt a fertőrákosi tisztítómű. Ma már a korábban itt tisztított szennyvizeket is a központi tisztítóműben kezelik, így a vízitelep szennyvizeit is itt tisztítják. 1.16.3. Csapadékvíz elvezetés A terület felszíni vizeinek a befogadója a Fertő tó. A vitorlás telepen nincs kiépítve zárt csapadék elvezető csatorna. A Fertőrákosról a telepre vezető út mentén halad a Rákos patak, ami a Fertő tóba torkollik, így a patakba kerülő csapadékvizek végbefogadója is a tó. 1.16.4. Villamosenergia ellátás A tervezési terület villamosenergia ellátására Fertőrákos felől a feltáró út É-i oldalán kiépítettek egy 20 kV-os földkábelt, mely az üdülőterület súlypontjában lévő transzformátorállomást táplálja. Az állomásból kisfeszültségű kábelek haladnak a cölöpökre épített üdülőházak, illetve a strand, a kemping, a vitorlás kikötő irányába. A közvilágítást is kiépítették a parti sétány, a strand, a kemping mellett haladó úton a vitorlás kikötőig, de ezen a területen, a látvány szempontjából zavaró a légvezetékes rendszer. A jelenlegi 20 kV-os vezeték és a transzformátorállomás kapacitása a meglévő igényeket ki tudja elégíteni. 1.16.5. Megújuló energia A vízitelep a napenergia hasznosítás szempontjából kedvező területnek tekinthető. 2300 az éves napsütéses órák száma. Ezzel a fejlesztéseknél mindenképpen célszerű számolni. 1.16.6. Elektronikus hírközlés Sopronban vezetékes távbeszélő hálózattal a Magyar Telekom Nyrt, az UPC Magyarország kft. és az Invitel Zrt. rendelkezik, de a vízitelepen egyiknek sincs kiépített rendszere. Korábban a határőrségnek volt a telepre vezető távbeszélő kábele, de ez ma már nem üzemel. Kábel TV hálózat is csak Fertőrákoson üzemel. Mobil szolgáltatók biztosítják a területen a távközlési ellátást.



79

Meglévő szennyvízelvezetés helyszínrajza


80


Meglévő villamos energia ellátás helyszínrajza



81

Meglévő vízellátás helyszínrajza


82


1.17. Környezetvédelem 1.17.1. Talaj

Földtani jellemzők: A Fertő medencéjének alapját kristályos paleozoikus pala alkotja. Ez a Sopronihegységben még a felszínen tanulmányozható, de a Fertő-tó peremvonalában egy tektonikus zökkenéssel 1000 m alá került. A lezökkent őskőzetet a miocénban a Pannon-tenger öntötte el, mely lassan kiédesült, majd kiszáradt. A tenger nyomát a néhol több száz méter vastag mészkőrétegek őrzik. A Ruszt- Fertőrákos- Balf paleozoikum kori gerincére közvetlenül települt mészkő az úgynevezett lajtamészkő. Ennek felszíni előfordulása elég gyakori, legismertebb a fertőrákosi kőfejtő. A Pannontenger a tó medencéje alá vastag rétegben agyagot, márgát és kisebb mértékben löszt halmozott fel. A Duna, az Ikva és a Lajta erre terítette rá a jégkorszakban a kavics és a homoktakarót. A térség alaphegységének földtani térképe:



83

Talajtípusok: A meghatározó geológiai és klimatikus adottságok révén a talajtípusok is sokfélék. Az erősen szikes szoloncsák és szolonyec talajoktól a humuszban gazdag, agyagbemosódásos barna erdőtalajig számos talajféleség megtalálható. A barna erdőtalajok Sopron talajtakarójának 23,8%-át alkotják, amelyet az erősen erodált helyeken köves-sziklás váztalajok bontanak meg. A barnaföldek (4,7%) és a rendzina talajok (4,7%) harmadidőszaki üledéken, ill. lajtamészkövön képződtek. A város talajának legnagyobb részét (43,8%) kitevő agyagbemosódásos barna erdőtalajok vályog mechanikai összetételűek, melyek Sopronpuszta környékén a mészkőtörmelék szelvénybeli megjelenése következtében sekélyebb (40-70 cm) termőrétegűek és gyenge termőképességűek (ext. 20-40, int. 25-50). A harmadidőszaki üledéken képződött talajok erősen savanyú, a löszön képződöttek gyengén savanyú kémhatásúak. Az Ikva árterén nyers öntéstalajok (2,7%) és réti talajok (7,7%) alakult ki. A Fertő tóba torkolló Rákos-patak menti öntés réti talajok területi részaranya 0,6%. A város keleti, Fertő menti részein a vízborítástól mentes üledékeken lecsapolt és telkesített síklápok (12%) találhatók.1 Használatok:2 A jelenlegi területhasznosításra sokszor ellentmondó mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és természetvédelmi igények jellemzőek. A Fertő tó magyarországi vízgyűjtőterületének mezőgazdaságilag használható összterülete kb. 26.705 hektár, amiből 13 000 hektár ténylegesen mezőgazdasági céllal használt termőterület. A magyar oldalon főleg a kis és közepes gazdaságok működnek. Fertőrákos, Sopron, Fertőboz, Hidegség, Fertőhomok, Hegykő, Fertőszéplak és Sarród térségében a művelési ágak megoszlása:  Szántóföld 8 332 ha  Gyep (rét és legelők) 3 073 ha  Szőlő 1 244 ha  Gyümölcsös 276 ha  Kertek 83 ha  Nád 6 455 ha  Erdő 7 237 ha  Kivett területek 5 564 ha A szántóföldeken a területre jellemző, hagyományos növénytermesztés folyik gabonaés olajos növényekkel. A soproni borvidéken két hegyközség - Sopron Városkörnyék és a Sopron Fertőmenti –, foglalkozik szőlőtermesztéssel, ahol jelentős (84–86 %) a Magyarország Kistájainak Katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. (MTA Földrajztudományi Kutatóintézet Budapest, 2010) 2 Sopron Megyei Jogú Város Településfejlesztési koncepciójának felülvizsgálata és integrált településfejlesztési stratégiájának elkészítése – megalapozó vizsgálat 1



84

kék szőlő fajták előfordulása. A hegyközségi tagok száma 3 321 fő. Az osztrák borok a térség borászainak komoly konkurenciát jelentenek. Az ökológiailag művelt területek terjedelme folyamatosan növekszik, jóllehet inkább a külföldiek által használt területeken. A nagy kiterjedésű gyepterületeken ökológiai alapú rét-legelő gazdálkodást és ősi magyar állatfajták tenyésztését végzi a FertőHanság Nemzeti Park Igazgatósága. A meglévő jogi hátteret kihasználva a Fertő tó mentén csaknem minden gyep a Fertő-Hanság Nemzeti Park vagyonkezelése alatt áll.

1.17.2. Felszíni és a felszín alatti vizek Felszíni vizek Vízgyűjtő A tervezési terület a Rábca és Fertő részvízgyűjtő alegység területén található. A „Rábca és Fertő” tervezési alegység Magyarország és a Duna (közvetlen) részvízgyűjtő észak-nyugati határán, a Szigetköz és a Rába között helyezkedik el. Két tájegységen (Hanság, Rábaköz) a Répce és a Rábca folyók vízgyűjtőjét, illetve a Fertő tó magyarországi részét foglalja magában.3 Rábca Fertő alegység:

Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság: Rába és Fertő alegység vízgyűjtő gazdálkodási terv. 2010. 3



85

A 123,7 km hosszú magyar Répce-Rábca szakasz hazai vízgyűjtő területe 2677 km2. A vízgyűjtő teljes nagysága 4816 km2. A Répce folyó völgye morfológiai szempontból középhegységi (500-900 mBf.), dombvidéki (200-500 mBf.), táblás (150-200 mBf.) és síksági (150 mBf. alatt) tájra osztható. A Répce völgye akkumulációs ártérré alakult régi folyások fattyúágaival és morotváival. A Répce 200 m-es tengerszint feletti magasságban éri el hazánkat, és a Rábca 107,62 m magasságban ömlik a Mosoni-Dunába. A hazai vízgyűjtő teljes egészében 110 és 250 m közötti síkvidék. A Hanság felszíne sík, átlagos tengerszint feletti magassága 113-117 m. A sík felszínt csak a szél által kialakított kisebb dombok, a gorondok törik meg. A gorondok 2-3 méterrel magasabbak a környezetüknél, és elsősorban a Hanság peremi részein fordulnak elő. A felszín a peremektől a medence belseje felé általában enyhén lejt. A Pomogy-Fertőd kaputól Győr irányába szintén enyhén lejt a terület. Az érintett terület környezetében kettő, egymással kapcsolatban lévő felszíni víz található, a Rákos patak és a Fertő-tó.

Rákos patak: Az országhatár közelében ered, hossza 9,844 km. Sopronkőhidán és Fertőrákos belterületén áthaladva a Fertő-tóba ömlik. Jelentősebb mellékvízfolyása a Tómalom csatorna. Ezen kívül befogadója még 7 db, kisebb csatornának is. A 0-2,7 km között földmeder, a 2,7-4,7 km között - belsőségi szakasz - részben burkolt. A belterületi szakasz fogadja Fertőrákos csapadékvizeit is. Fertő-tó: A tó rendkívül kis vízgyűjtője a Mosoni-Duna hatalmas, fele részben Ausztria területére eső vízgyűjtőjének része.


86


A tavat tápláló felszíni vizek közül legjelentősebb a Wulka-patak, amely a vízhozam 60%-átadja. A patak osztrák területen Feketeváros (Purbach) és Oka (Oggau) között ömlik a tóba. A második legnagyobb táplálója a magyarországi területen található Rákospatak, amely Fertőrákosnál torkollik a Fertőbe. A két fő befolyón kívül néhány kisebb patak pl. a Bozi-dombsor lábánál kibukkanó réteg- és geotermikus források patakjai, a Bozi- és Balfi említhető meg. Az elpárolgott víz mennyiségének közel 70%-a a közvetlenül tóra hullott csapadékból származik.4 A Fertő-tó vízi környezeteit négy csoportba oszthatjuk: nyílt víz, belső zárt tavak, nádi víz és csatornák. Legnagyobb hányadot a nádas területek képeznek, kb. 85 %-a magyarországi tórésznek nádas. A tó eddigi történelme során a természetes tófejlődési folyamatok mellett, amelyek egyébként a tó megszűnése irányában hatnak, jelentős emberi beavatkozásoknak volt kitéve. Ezen emberi beavatkozások egyrészt gyorsítják, másrészt lassítani, megakadályozni kívánják a feltöltődési folyamatokat. Egy jellemző Ny-K irányú tószelvényt mutatunk be az alábbi ábrán:

Az ábra forrása: „A Fertő-táj Monográfiáját előkészítő adatgyűjtemény 2. kötet Természeti adottságok: A Fertő-táj hidroszférája és vízgazdálkodása”; Fertő-táj Bizottság 1975.

Kutrucz Gyula, Pannonhalmi Miklós, Némethné Deák Irén, Kovács Richárd, Keserü Balázs, Tóth Ildikó: A Fertő tó vizsgálatának jelene és jövője. ÉDUKÖVIZIG 4



87

A tó átlagos vízszintje kb 115,40-115,60 mBf közötti, a szabályozási vízszintek:  Téli időszak (október-február): 115,60 mBf 

Nyári időszak (április-augusztus):

115,70 mBf

Az eredeti tómeder –ásványi fenék- kb. 1-2,4 m mélyen húzódik. Az ásványi fenékre települ a tó eddigi feltöltődése során keletkezett iszapréteg. Az iszap vastagsága kb 0,8-1,2 m között változik. Az iszap feletti víz a nádasokban 1-2 dm, a nyílt vizeken kb 0,7-1,4 m. A tavat érintő emberi beavatkozások egyik fontos eleme volt a nagy kiterjedésű nádas területeket felszabdaló csatornahálózat kialakítása. Kezdetben csak a tó környéki településekről kiinduló, a tó belső, nyílt vizei felé irányuló, egymástól független csatornák jöttek létre. A XX. században a csatornahálózat a nagyüzemi nádaratás létrejötte, valamint határrendészeti okok miatt jelentősen kibővült. Az utóbbi évtizedekben a nádas területek belső részein nádpusztulás lépett fel. Az eddigi tanulmányok a nádpusztulás fő okaiként a csatornahálózat kialakítását és a nagyüzemi nádaratást jelölik meg. A tó magyar részének mederviszonyaira vonatkozó feltárást 1967-ben kezdte meg az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság, geodéziai felméréssel, valamint a nádasodás és feliszapolódás mértékének meghatározásával. Megfigyeléseket végeztek a szél hatására történő víz –és iszapmozgás jellemzőinek meghatározására. 1996-ig az ÉDUKÖVIZIG, a VITUKI és a BME Vízgazdálkodási Tanszéke folytatott le több ízben áramlási vizsgálatokat. A Fertőrákosi öbölhöz hasonló kitettségű, közel egyenletes mélységű víztérben kialakuló áramlásokat elsősorban az egyenlőtlen eloszlású szél csúsztatófeszültsége határozza meg, mely szélirányba hajtja a víztömegeket, melyek a szélnek kevésbé kitett helyeken tudnak visszaáramolni. A folyamatosan ingadozó szél és a belső vízlengések következtében a Fertőrákosi-öböl északi felén - mind a mértékadó É-ÉNY-i, mind a D-DK-i szelekre egy, az óramutató járásával egyező irányba forgó cirkuláció alakul ki, míg az É-ÉK-i irányból fújó viharok esetén a cirkuláció a kitettség változásával forgási irányt vált. 5 Áramlásképek kismintakísérletek alapján északi szél esetén6: A nádasok okozta szél- és egyúttal hullámzásárnyékolás is jelentős szerepet játszik a cirkulációs áramlások kialakításában, másrészt a nádas szélek a hordalékanyagok, szerves törmelék egyik lerakodó térsége is, mely nagyban befolyásolja a Fertő vízminőségét is.

Pannonhalmi Miklós, Sütheő László: A Fertő tó múltja, jelene és jövője. ÉDUKÖVIZIG, Győr, 2007. Dr. Márkus István, Király Géza, Dr. Kovács Gyula, Magyar Zsolt: A Fertő tó öblözeteinek hínárállománytérképezése. Nyugat–Magyarországi Egyetem, Sopron 2001. 5 6


88


Vízminőség A Fertő vize, megjelenése és összetétele alapján három jól elkülöníthető területre osztható fel, a nyílt víz a nád közötti víz és a – nádasok által körbezárt, különböző időpontokban lefűződött – un. belsőtavak vize. Átmenetet képez a nyíltvíz a nádas víz és a belső vize között a 300 km hosszúságot meghaladó csatornahálózat vize, amelynek megjelenése, összetétele az éppen fennálló vízszintektől, időjárási – és áramlási viszonyoktól, illetve elhelyezkedésétől függően áll közelebb a nyíltvízhez, a nád közötti vízhez illetve a belső tavak vizéhez. A fent említett tényezők egyébként jelentősen befolyásolják mindhárom terület – sekélyvizű nádasok – vízminőségének alakulását. A nádas vize – beleértve a belső tavak és a csatornák vizét is – már megjelenésében is jelentősen eltér a nyíltvizes területek vizétől. A „nádmentes” területek vize alapvetően színtelen, de mér viszonylag kis szél is felkavarja az iszapot, amely iszap szürkés árnyalatot ad a víznek, átlátszóságát a szél erejének illetve tartósságának függvényében jelentősen lecsökkenti. Erős szél esetén az átlátszóság 10 cm alá csökken. A nádasok vize az oldott huminsavaktól sárgásbarna, barna színeződést kap, a nádfal védelme miatt a szél hatása kevésbé érvényesül, a víz átlátszósága itt nagy, a mederfenék még a viszonylag nagyobb mélységű belső tavakban is láthatóvá válik. A Fertő a geológiai és hidrológiai adottságai által meghatározott magas sótartalma és só összetétel alapján sztyepp jellegű tó. A víz sótartalma főleg nátrium és magnézium kationokból, valamint hidrokarbonát, szulfát és klorid anionokból tevődik össze. Mivel a nátrium nátrium-hidrogénkarbonát formájában van jelen, a tavat „szikes tó”-ként, vagy más néven „szóda tó” – ként tartják számon. Vize tehát erősen alkáli jellegű, ezért kémhatása lúgos, pH értéke általában 8,0 felett van. A sókoncentráció széles határok között ingadozik, legnagyobb értéke a nyári hónapokban meghaladhatja a 2500 mg/l-t is. Az oxigéntartalom tekintetében a tó két teljesen különböző területre osztható, a nyíltvízi tófelületre és a nádövezetre. Míg a nyíltvízi tófelületen, ahol a levegőből történő oxigénbevitel és az állandó átkeveredés, valamint a viszonylag csekély szerves terhelés miatt előnyös oxigénviszonyok uralkodnak a víztestben, addig a nádövezetben gyakran oxigénszegény vagy anaerob viszonyok jellemzők. A tó vízére a magas kémiai oxigénigény jellemző, ami a lebegőanyag szinte állandó felkeveredésének, illetve a huminsavak következménye. Az oxidálható szerves anyag mennyisége a szabad vízterületeken alacsony, tükrözi továbbá a tó körül a 90-es évek közepén befejezett szennyvíztisztítási program eredményét. Az átmeneti zónákban, különösen az áramlástól védett öblökben és térségekben fokozott terhelés, az üledék és a szerves összetevők növekedése figyelhető meg. Felszín alatti vizek A vízgyűjtő gazdálkodási alegység területén 10 db felszín alatti víztest található, részben egymásra települve részben pedig horizontálisan egymáshoz kapcsolódva. Ez 1 db termál karszt, 1 db porózus termál, 3 db porózus, 3 db sekély porózus,1 db sekély hegyvidéki, 1db hegyvidéki víztestet jelent. Az alegység felszín alatti víztestjeinek többsége átnyúlik másik tervezési alegység területére is. A tervezési területet érintő felszín alatti víztestek:  sp. 1.2.2 Rábca-völgy déli része sekély porózus víztest  sh. 1.10 Soproni-hegység, Fertő-vidék sekély hegyvidéki víztest  h. 1.10 Soproni-hegység, Fertő-vidék hegyvidéki víztest



89

A Rábca és a Fertő alegységhez tartozó sh.1.10 valamint a h.1.10 víztestek mennyiségi állapota bizonytalan, azonban valamennyi egyéb felszín alatti víztest mennyiségileg jó állapotú. A diffúz nitrát szennyezettség a sp.1.2.1 és a sh.1.10 víztesteknél meghaladta a 20%-ot, ezért ezek a víztestek kémiailag gyenge állapotúak. Az alapjában véve nitrát jellegű szennyezések a sekély víztesteket érintik. Nagyobb, összefüggő nitrát szennyezett terület jelölhető ki az sp.1.2.1 víztest területén. Termelőkutak, illetve vízbázisok veszélyeztetettsége alapján 1 víztest minősült gyenge állapotúnak. Az sh.1.10 víztesten lévő 8 db kútból a felénél nitráthatárérték túllépés volt, emiatt ez a víztest is kémiailag gyenge állapotú értékelést kapott. Az sp.1.2.1 víztestből 23.000 m3/nap, az sh. 1.10 víztestből 3.000 m3/nap vízkivétel történik.


90


A vizsgált terület közelében Sopronkőhidán és Fertőrákoson van vízbázis. A fertőrákosi üzemelő vízbázis Soprontól ÉK-re a Fertő-tó és a Ruszt - Fertőrákos között húzódó dombvonulaton helyezkedik el. A karszt vízbázis a 14,7 – 115,6 m közötti vízadó összletet csapolja meg. A vízadó réteg uralkodóan miocén mészkő. A Fertőrákosi Vízbázis 14 db db 38125 m közötti talpmélységű, karsztvizet termelő kútból nyeri vizét, a 15,3-114,2 m között szakaszokon szűrőzött rétegekből. A vízbázis 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet szerinti hidrogeológiai „A” és „B” védőövezetek méretezése és a védőövezetek hatósági kijelölése megtörtént. A tervezési terület nem érinti a védőövezeteket.7 Vízbázisok Fertőrákos környékén:

A Fertőrákosi Vízbázis védőövezetei:

A vízbázis üzemeltetését végző Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zrt. a termelőkutakon rendszeres vízminőségi vizsgálatokat végez. Ezek alapján, valamint a megépült vízszintfigyelő és szennyezőforrás-feltáró kutak vizeinek vizsgálata alapján elmondható, hogy:  A hagyományos komponensek közül a nitrát és az ammónia érdemel nagyobb figyelmet, melyek részben réteg-, részben kommunális eredetűek.  A szerves mikroszennyezők közül csak egy-két vegyület mutatható ki az igen érzékeny mérési technikák mellett is, de ezek koncentrációja messze elmarad az ivóvizekre vonatkozó határértékektől.  A nehézfém vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a vízbázison ilyen jellegű szennyezésekkel nem kell számolni.  A többi kiegészítő komponensek közül az anionaktív-detergensekre és az összesszénhidrogénre kell odafigyelni, mert ezek koncentrációja néhány esetben határértékközeli volt. 7

http://www.edukovizig.hu/files/Fertorakos.pdf



91

A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) kormányrendelet 2. számú melléklete alapján:  A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény szerint állami tulajdonban lévő felszíni állóvizek mederéltől számított 0,25 km széles parti sávja, külön jogszabály szerint regisztrált természetes fürdőhely esetében a mederéltől számított 0,25-1,0 km közötti övezete is,  a Nemzetközi Jelentőségű Vadvizek jegyzékébe felvett területek, továbbá a külön jogszabály szerinti Natura 2000 vizes élőhelyei a tervezési terület a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny terület besorolású. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján Sopron a felszín alatti víz állapota szempontjából kiemelten érzékeny terület. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet alapján a tervezési terület a felszíni vizek tekintetében– mivel a Fertő tó vízgyűjtőterületéhez tartozik – nitrátérzékenynek minősül. Az Országos Területrendezési Terv (2003. évi XXVI. törvény, 3/7 .sz. melléklete) szerint a tervezési terület országos vízminőség-védelmi terület övezete.

1.17.3. levegőtisztaság és védelme A beruházással érintett terület Sopron közigazgatási területén található. A tervezési terület megközelítése Fertőrákoson keresztül lehetséges, levegőminőségi jellemzőit is célszerűbb a fertőparti viszonyok között vizsgálni. A Sopron városa a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről című jogszabály szerint az 1. sz. melléklet 11. pont szerinti kategóriába sorolható, míg Fertőrákos a melléklet 10. pontjába sorolt.


92


Zónacsoport a szennyező anyagok szerint: Légszennyező anyag

10. zóna

11. zóna

Kén-dioxid

F

F

Nitrogén-dioxid

F

C

Szén-monoxid

F

E

PM10

E

D

Benzol

F

E

Talajközeli ózon

O-I

O-I

PM10 Arzén (As)

F

E

PM10 Kadmium (Cd)

F

F

PM10 Nikkel (Ni)

F

F

PM10 Ólom (Pb)

F

F

PM10 benz(a)pirén (BaP)

D

D

A zónák típusai a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 5. melléklete szerint: A csoport: agglomeráció: az Lvr. szerint. B csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határértéket és a tűréshatárt, az 1. melléklet 1.1.4.1. pontjában foglalt táblázat 3–6. sorában szereplő anyagok esetén a célértéket meghaladja. Ha valamely légszennyező anyagra tűréshatár nincs megállapítva, de a területen e légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szint meghaladja a határértéket, illetve az 1. melléklet 1.1.4.1. pontjában foglalt táblázat 3–6. sorában szereplő anyagok esetén a célértéket, a területet ebbe a csoportba kell sorolni. C csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték és a tűréshatár között van. D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték, az 1. melléklet 1.1.4.1. pontjában foglalt táblázat 3–6. sorában szereplő anyagok esetében a célérték között van. E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. O-I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket. O-II csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a hosszú távú célként kitűzött koncentráció értéket. Az alsó és felső vizsgálati küszöbérték meghatározása a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló jogszabály szerint történik.



93

A vizsgálat szempontjából releváns levegőminőségi jellemzők zónacsoportonként: Zóna

NO2

CO

SO2

PM10

B csoport

>100

>10.000

>250

>50

C csoport

85-100

5.000-10.000

150-250

40-50

D csoport

70-85

3.500-5.000

75-150

35-40

E csoport

50-70

2.500-3.500

50-75

25-35

F csoport

<50

<2.500

<50

<25

A légszennyezettség egészségügyi határértékei: Légszennyező anyag [CAS szám] Kén-dioxid [7446-09-5] Nitrogén-dioxid [10102-44-0] Szén-monoxid [630-08-0] Szálló por

Határérték [μg/m 3]* órás 24 órás éves 250 125 50 100 85 40 10 000 5000 3000 50 40

*4/2011. VM rendelet 1. melléklete Az ökológiailag sérülékeny területekre külön (éves) légszennyezettségi határértékek vannak meghatározva (4/2011. VM rendelet 4. melléklete), ezek: Kén-dioxid esetében

20 (µg/m3)

Nitrogén-dioxid esetében

30 (µg/m3)

Ammónia esetében

8 (µg/m3)

Az érintett terület levegőminőségéről az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) legközelebbi működő automata mérőpontjaiból nyert adatok és az immissziós határértékek összevetésével is jellemezhetjük. A tervezési területhez legközelebb Sopronban és Sarródon üzemel mérőállomás.8 Mérőpont Sopron

SO2 (µg/m3) 4,4

NO2 (µg/m3) 17,1

NOx (µg/m3) 23,4

Sarród

3,8

8,5

10,3

CO (µg/m3) 561

O3 (µg/m3) 73,2

PM10 (µg/m3) 24

69,2

19

Az elérhető adatok alapján a tervezési terület levegőminősége elfogadható, a levegő szennyezettsége kismértékű, a szennyezőanyagok koncentrációja nem éri el az egészségügyi határértékeket.

Országos Meteorológiai Szolgálat: 2013. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján (http://www.kvvm.hu/olm/docs/2013_automata_ertekeles_web.pdf) 8


94


Légszennyezettségi trendek:



95


96




97

1.17.4. zaj- és rezgésterhelés A terület jelenlegi zajhelyzete A tervezési területen jelenleg az évek során kialakult létesítmények találhatók melyek az üdülő, pihenési-rekreációs funkció ellátása mellett camping, vendéglátó és szórakoztató, valamint sportcélú (csónakázás, vitorlázás, szörf, stb.) tevékenység folytatását teszik lehetővé. Emellett egyre bővülő mértékben csónak és vitorlás kikötő, valamint a térségben jellemző kerékpáros turizmus számára célállomás vagy közbenső állomás lehet. A terület közvetlen környezetében a Fertő tó vízfelülete és parti területe, nádasai találhatók, melyek a Fertő-Hanság Nemzeti Park részei, egyben természetvédelmi területek. A területet nem érinti forgalmas közút, vasút illetve határátkelő. A környezetben számottevő üzemi zajforrás vagy rendszeres üzemi jellegű zajkibocsátással végzett tevékenység nincs. A terület zajhelyzete kedvezőnek ítélhető. A vízitelep használata a tevékenység jellegéből adódóan szezonális, nagymértékben évszakilletve időjárás függő. Így a főszezonként jellemezhető nyári időszakban nagyszámú vendég fordul meg a területen, a strand, a camping valamint a vendéglátóhelyek a rájuk jellemző szabadidős-vendéglátó jellegű zajjal, zenével, kapcsolódó járműforgalommal terhelik a környezetet, illetve a felsorolt tevékenységeket magában foglaló tervezési területet egyaránt. A területen alkalmi rendezvények (zenés fesztivál, stb.) megtartása is történhet, mely a megszokotthoz képest jelentősebb tömegeket mozgat meg és növekedett járműforgalmat generál, alkalmi zajforrások jelennek meg.

Zajtól védendő övezetek A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet a területfelhasználás szerint zajtól védendő területeket határoz meg. A területen ma is meglévő, távlatban valószínűleg fejlesztendő üdülési funkciók védettek a legszigorúbb terhelési határértékkel, mely határértéknek már a terület határán is teljesülni kell. A védettség a telepen belül működő, nem üdülőterületi elhelyezésű zajforrások esetében is fennáll.

Zajvédelmi követelmények A tervezett létesítmény működtetésével érintett területek zajvédelmi kategóriába sorolását a település rendezési terve szerinti területi funkció, valamint a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet „A zaj- és rezgésterhelési határértékek meghatározásáról”c. rendelet szerinti zajterhelési határértékek határozzák meg. A közlekedéstől terhelési határértékei zajtól védendő területeken a 27/2008. KvVM-EüM együttes rendelet alapján:



98

Határérték (LTH) az LAMkö megítélési szintre* (dB)

Sorszám

Zajtól védendő terület

Az országos közúthálózatba az országos közúthálózatba tartozó tartozó mellékutaktól, a gyorsforgalmi utaktól és főutaktól, a települési önkormányzat települési önkormányzat tulajdonában Kiszolgáló úttól, tulajdonában lévő gyűjtőutaktól lévő belterületi gyorsforgalmi utaktól, lakóúttól származó és külterületi közutaktól, a vasúti belterületi elsőrendű főutaktól és mellékvonaltól és belterületi másodrendű főutaktól, az zajra pályaudvarától, a repülőtértől, autóbusz-pályaudvartól, a vasúti illetve a nem nyilvános fel- és fővonaltól és pályaudvarától, a leszállóhelyektől** származó repülőtértől, illetve a nem nyilvános fel zajra és leszállóhelytől*** származó zajra

nappal éjjel 6-22 óra 22-6 óra 1.

2.

3.

4.

Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület, Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű) oktatási létesítmények, temetők területe, zöldterület Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes terület Gazdasági terület

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

50

40

55

45

60

50

55

45

60

50

65

55

60

50

65

55

65

55

65

55

65

55

65

55

Az építőipari kivitelezési tevékenységtől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken a 27/2008. KvVM-EüM együttes rendelet alapján: Zajtól védendő terület

Üdülőterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű) Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes terület Gazdasági terület és különleges terület

Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB) ha az építési munka időtartama 1 hónap vagy kevesebb 1 hónap felett 1 évig 1 évnél több nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel 6-22 óra 22-6 óra 6-22 óra 22-6 óra 6-22 óra 22-6 óra 60

45

55

40

50

35

65

50

60

45

55

40

70

55

65

50

60

45

70

55

70

55

65

50

A beépítetlen területekre, valamint a közlekedési útvonalak külterületi szakaszaira nem vonatkoznak a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet zajterhelési határértékei.



99

A tervezési cél, hogy a kiválasztott üdülő és pihenő, szórakoztató és sport valamint a vendéglátó tevékenységek egyaránt képesek legyenek konfliktus nélkül ellátni a vendégek, tulajdonosok illetve a turisták igényeit. Emellett valamennyi funkció alá van rendelve a természetvédelem szabályrendszerének. A Fertői Vízitelep működése során zajvédelmi szempontból külön beavatkozást igénylő konfliktushelyzet ezideig nem alakult ki. A terület fejlesztése során egyes, magasabb szintű vizsgálatot igénylő beavatkozások esetében már megtörtént az engedélyeztetés, pld. a vitorláskikötő fejlesztése ügyében lezajlott az előzetes környezeti vizsgálat. A területrendezés és építési szabályzatok eszközeivel megelőzhető, hogy zajvédelmi szempontból nem kívánatos funkciójú területek közvetlenül szomszédosak legyenek, pld. üdülőházas terület és szabadtéri zenés szórakozóhely, stb. A Fertői Vízitelep fejlesztése és a vonatkozó területrendezési szabályozás kidolgozása során a tervezési program szerinti létesítmények megvalósíthatók, és a vonatkozó zajvédelmi előírásoknak megfelelően működtethetők, amennyiben a program végrehajtása során a zajvédelmi szempontokat érvényre juttatják, és a tevékenységet megfelelő kontroll alatt tartják.

1.17.5. sugárzás védelem9 A baleset-elhárítási tervezés egységesítése céljából a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség – a kockázatok nagysága és időbeli változása alapján – a nukleáris létesítmények üzemeltetése, illetve a nukleáris és radioaktív anyagokkal végezhető tevékenységek következtében lehetséges nukleáris veszélyhelyzetek besorolására öt veszélyhelyzeti tervezési kategóriát ajánl. A veszélyhelyzeti tervezési kategóriák főbb ismérveit a következőkben foglaljuk össze. Az I. veszélyhelyzeti tervezési kategóriába tartozó létesítmények Az I. veszélyhelyzeti tervezési kategóriába olyan létesítmények tartoznak, amelyekben a feltételezések szerinti, telephelyi események (beleértve a kis valószínűséggel bekövetkező eseményeket is) súlyos, determinisztikus egészségügyi hatásokat válthatnak ki a telephelyen kívül is. Idetartoznak továbbá azok a létesítmények, amelyekhez hasonlóakban ilyen események már bekövetkeztek. Az I. veszélyhelyzeti tervezési kategóriájú létesítmények jellemzően az alábbiak:  100 MWth feletti hőteljesítményű atomreaktorok.  Fűtőelem-pihentető medencék, amelyek több mint 0,1 EBq 137Cs tartalmú, nem több, mint kb. egy hónapja kirakott fűtőelemet tartalmaznak (ez megfelel mintegy 3000 MWth hőteljesítményű reaktorzóna töltetének)  Olyan létesítmények, amelyek súlyos, telephelyen kívüli determinisztikus hatásokat létrehozni képes diszperz radioaktív anyagot tartalmaznak. Paksi Atomerőmű: VVER-440/213 típusú, 4 db blokk. Névleges hőteljesítmény blokkonként 1375 MWth (1485 MWth a teljesítménynövelést követően). A tervezési területtől 209 km-re található.

9

http://gyor.katasztrofavedelem.hu/a-megye-veszelyeztetettsegenek-elemzese


100


A II. veszélyhelyzeti tervezési kategóriába tartozó létesítmények A II. veszélyhelyzeti tervezési kategóriába azok a létesítmények tartoznak, amelyekben a feltételezések szerinti, telephelyi események olyan dózisokat idézhetnek elő a telephelyen kívül, hogy sürgős óvintézkedések elrendelése válik indokolttá. Idetartoznak továbbá azok a létesítmények, amelyekhez hasonlókban ilyen események már bekövetkeztek. Győr-MosonSopron megyét II. veszélyhelyzeti tervezési kategóriába tartozó létesítmény nem veszélyezteti. A III. veszélyhelyzeti tervezési kategóriába tartozó létesítmények A III. veszélyhelyzeti tervezési kategóriába azok a létesítmények tartoznak, amelyekben a feltételezések szerinti, telephelyi események sürgős óvintézkedések telephelyen belüli elrendelését indokolttá tevő dózisokat, szennyezettséget idézhetnek elő, továbbá azok a létesítmények, amelyekhez hasonlóakban ilyen események már bekövetkeztek. Idetartoznak azok a létesítmények, amelyekben:  az alkalmazott eljárások lehetővé teszik 1 méteres távolságban 100 mGy/h dózisteljesítményű árnyékolatlan forrás létrejöttét,  a telephely határától 0,5 km-nél távolabb ellenőrizetlen kritikusság léphet fel,  2 MWth-nál nem nagyobb teljesítményű reaktor üzemel,  telephelyen belül sürgős óvintézkedések bevezetését szükségessé tehető diszperz, vagy a baleseti folyamat során diszperzzé válható radioaktív anyagot tartalmaz. A II. veszélyhelyzeti tervezési kategóriával ellentétben, a III.-ba tartozó létesítmények esetében a feltételezések szerinti, telephelyi események nem indokolják telephelyen kívüli sürgős óvintézkedések elrendelését. III. veszélyhelyzeti tervezési kategóriába tartozó létesítmények a megyében:  Petz Aladár Megyei Oktató Kórház (9024 Győr, Zrínyi u.13.)  Radiográfia Anyagvizsgáló, Építő, Szolgáltató Kft. (9172 Győrzámoly, Iskola u. 34.)  Magyaróvári Timföld és Műkorund Zrt. (9200 Mosonmagyaróvár, Timföldgyári u.1.) A IV. veszélyhelyzeti tervezési kategóriába tartozó tevékenységek A IV. veszélyhelyzeti tervezési kategóriába elsősorban olyan radiológiai veszélyhelyzetet kiváltó tevékenységek tartoznak, amelyek előre nem látható körzetekben indokolják sürgős óvintézkedések elrendelését. E tevékenységek tartalmazzák a nem engedélyezett tevékenységeket is, így például az illegálisan szerzett, veszélyes sugárforrásokkal kapcsolatos tevékenységeket. Ezenkívül idetartoznak a szállítási tevékenységek, valamint az engedélyezett tevékenységek, úgymint a mobil sugárforrásokkal kapcsolatos tevékenységek, például az ipari radiográfia sugárforrásai, nukleáris energiát vagy radiotermikus generátorokat alkalmazó műholdak. A IV. tervezési kategóriába tartozó tevékenységek következtében kialakulható veszélyhelyzetek általában alacsonyabb fenyegetettségi szintet jelentenek, mint az egyéb tervezési kategóriák lehetséges veszélyhelyzetei, de országunk bármely területét érinthetik, ezért elhárításukra minden közigazgatási területnek föl kell készülnie.



101

Az V. veszélyhelyzeti kategóriába tartozó külföldi létesítmények és tevékenységek Más országokban üzemelő I. vagy II. tervezési kategóriába tartozó létesítmények balesetei, illetve nukleáris vagy radioaktív anyaggal végzett tevékenységek következtében előfordulhat az élelmiszerek olyan mértékű szennyezése, hogy a nemzetközi szabványok szerinti élelmiszer-korlátozások elrendelése válik szükségessé. Figyelembe véve a környező országokban létesített atomerőművek elhelyezkedését, típusát és teljesítményét, idesorolható gyakorlatilag Magyarország teljes területe. Győr-Moson-Sopron Megye határától számított 300 km-en belül működő atomerőművek listáját az alábbi táblázat tartalmazza, megadva az atomerőmű nevét és országhatárunktól mért legrövidebb távolságát, az üzemeltető országot. Atomerőmű helye

Mochovce Bohunice Krsko Dukovany Temelin

Ország

Szlovákia Szlovákia Szlovénia Csehország Csehország

Országhatárunktól mért legrövidebb távolsága (km) 40 60 100 140 230

Veszélyhelyzeti tervezési zóna: olyan létesítmények esetében, amelyekben egy baleset következtében jelentős, telephelyen kívüli kibocsátás lehetséges, a tervezés szintje függ a telephelytől mért távolságtól. Ezekre a létesítményekre a tervezés három veszélyhelyzeti tervezési zónával számol: MÓZ - Megelőző Óvintézkedési Zónája (Precotionary Action Zone) - 3 km. Ez az I. veszélyhelyzeti tervezési kategóriába tartozó létesítmények esetében egy előre kijelölt terület, amelyre a sürgős óvintézkedéseket előre megtervezik, és az általános veszélyhelyzet kihirdetését követően azonnal elrendelik. SÓZ - Sürgős Óvintézkedési Zónája (Urgent Protective Action Planning Zone) - 30 km. Az I. vagy II. veszélyhelyzeti tervezési kategóriába tartozó létesítmények esetében előre kijelölt terület, ahol előkészületeket kell tenni sürgős óvintézkedések azonnali elrendelésére a környezeti monitorozási adatok vagy a létesítmény állapotának értékelése alapján. ÉÓZ - Élelmiszer-fogyasztási Korlátozások Óvintézkedési Zónája – 300 km. Az ÉÓZ az a terület, amelyen belül szükségessé válik a lakosság élelmiszer-fogyasztásának korlátozása, a mezőgazdasági termelők és az élelmiszer-feldolgozó ipar ellenőrzése, tevékenységük szükség szerinti, szigorú rendeleti szabályozása, illetve korlátozása. Az ÉÓZ-ban a védekezés alapvetően a helyi termelésű élelmiszerek fogyasztásának előre megtervezett korlátozását jelenti a lenyelt sugárzó anyagok sztochasztikus hatásainak csökkentése céljából. A lakosság esetleges áttelepítése, az élelmiszerkorlátozás és a mezőgazdaságban foganatosítandó védelmi rendszabályok elrendelése a környezeti ellenőrzésen és élelmiszerminták elemzésén alapszik, a tapasztalatok szerint több száz km távolságig kell élelmiszer-korlátozással számolni. Az ÉÓZ az a terület, amelyen belül szükségessé válik a lakosság élelmiszerfogyasztásának korlátozása, a mezőgazdasági termelők és az élelmiszer-feldolgozó ipar ellenőrzése, tevékenységük szükség szerinti, szigorú rendeleti szabályozása, illetve korlátozása.


102


1.17.6. hulladékkezelés Települési szilárd hulladék: A tervezési terület a Sopron és Térsége Hulladékgazdálkodási Rendszer szolgáltatási területén található. A hulladékgazdálkodási rendszer 39 társult önkormányzat területén (100.000 lakos) látja el a szelektív hulladékgyűjtés, válogatás, feldolgozásra előkészítés és lerakás feladatait. A hulladékgazdálkodási rendszer legnagyobb létesítménye, központi eleme a közel 20 hektáron Cséren 2014-ben átadott Regionális Hulladékkezelő Központ. Az itt létesült mechanikai hulladék-előkezelő rendszer kapacitása évi 19.000 tonna, a lerakótérben 300.000 köbméternyi hulladék fér el. A rendszerben az új, vegyes hulladékgyűjtés mellett barna színű edényt vagy házi komposztálót kapnak a kertvárosi és a családi házas övezetekben lakók, a vidéki településeken bevezették a zsákos, házhoz menő szelektív gyűjtést. A tömbházas övezetekben, illetve a nagyobb településeken kibővül a gyűjtőszigetes rendszer. További néhány településen vegyes rendszer működik, ezeken a településeken a házhoz menő zsákos hulladékgyűjtés kínál lehetőséget a szelektív gyűjtésre. A „maradék” vegyes hulladék gyűjtése ezután is a korábban használatos kukákba történik. A négy gyűjtőedényes szigetek helyét az illetékes önkormányzatok – a települési igényeket figyelembe véve – jelölték ki, jól megközelíthető, belterületi településrészeken. 13 településen összesen 114 hulladékgyűjtő sziget szolgálja rövidesen a szelektív gyűjtést, nagy többségük, 76 db – a lakosságszámra tekintettel – Sopronban és gyűjtőkörzetében (Fertőrákos és Harka települések is), további 15 db Kapuváron. De kap szigetet (23 db), Fertőszentmiklós, Nagycenk, Kópháza, Petőháza, Vitnyéd, Sarród, Hegykő, Fertőd és Sopronkövesd is. Ugyancsak közvetlenül a háztartásokat szolgálja a térségben hat zöld udvar, ahova ingyenesen elhelyezhető a válogatottan gyűjtött – és a normál edényekben nem gyűjthető – lakossági hulladék, például a nagydarabos vagy a veszélyes hulladékok. Egy-egy Fertődön, Fertőszentmiklóson, és Nagycenken várja a lakosságot, a két soproni – a Harkai úti és a Pozsonyi úti – és a kapuvári pedig egyidejűleg ún. újrahasználati központként is működik. E központok a hulladékmennyiség csökkentését segítik: befogadják a háztartásban fölöslegessé vált, de jó állapotban lévő ruhadarabokat.10 A projekt részeként, annak első lépcsőjeként kilenc településen 13 régi lerakót számoltak fel illetve rekultiváltak. Folyékony hulladék: A folyékony hulladékot a várostól délkeletre elhelyezkedő soproni szennyvíztelepen kezelik. A tisztított szennyvíz befogadója az Ikva-patak. ISPA beruházással a szennyvíztelepet teljesen átépítették és kibővítették. A beruházásban a csatornahálózat több rossz állapotú szakaszát kiváltották, valamint a környező települések közül Kópháza, Harka, Sopronkőhida és Fertőrákos szennyvizét is a soproni telepre vezették. A Balfi telep, 700 m 3/nap kapacitással továbbra is működik, tisztított szennyvizét a Fertőbe juttatja.11

http://www.sopron.hu/Sopron/portal/front_show?contentId=48671&searchtext=hullad%C3%A9k Sopron Megyei Jogú Város Településfejlesztési koncepciójának felülvizsgálata és integrált településfejlesztési stratégiájának elkészítése – megalapozó vizsgálat 10 11



103

1.17.7. vizuális környezetterhelés Vizuális környezetterhelést jelenthetnek:  a magasabban fekvő területek tájidegen beépítései; elhanyagolt, gazdátlan területek  a légkábelek kusza hálózata  az ipari-gazdasági tevékenység végzéséhez, technológia miatti létesítmények  az illegális hulladéklerakással terhelt területek  a fényszennyezés A tervezési területen környezetterhelésként.

a

fényszennyezés

megjelenése

jelentkezhet

vizuális

Fényszennyezés: olyan mesterséges zavaró fény, ami a horizont fölé vagy nem kizárólag a megvilágítandó felületre és annak irányába, illetve nem a megfelelő időszakban világít, ezzel káprázást, az égbolt mesterséges fénylését vagy káros élettani és környezeti hatást okoz, beleértve az élővilágra gyakorolt negatív hatásokat is.12 Az ember napi bioritmusát komplex idegi és hormonális mechanizmusok határozzák meg, ezeket szabályozza (egyéb okokon kívül) a szemen keresztül érkező fény mennyisége is. Az éjjeli fényterhelés az emberben a melotonin ciklus megzavarásával gyengíti az immunrendszert, elősegíti egyes ráktípusok megjelenését. Míg az ember bizonyos fokig tud védekezni a nem kívánt fényhatások ellen, az állatok viselkedése genetikailag sokkal inkább meg van határozva.13 A fényszennyezésnek a természetvédelemben két fő negatív hatása jelentkezhet:  ökológiai: védett és nem védett állatfajok egyedeinek és populációinak károsodása, élő helyek, vonulási útvonalak zavarása;  tájvédelmi: az egyes tájak, tájegységek látványának elszegényítése, károsítása. A fényszennyezés ökológiára gyakorolt negatív hatásai alapján jelentkezhet:  direkt hatás: az állatokra gyakorolt fiziológiai-etológiai-ökológiai hatás – hazai viszonylatban a negatív hatás a rovarokat, denevéreket és madarakat érinti (világviszonylatban ezeken kívül pl. halak, tengeri teknősök, kétéltűek),  indirekt hatás: növények esetében például beporzás elmaradása; állatoknál például predátorok csoportosulása. A hazai ökológus szakemberek megfigyelései alapján a fényszennyezés élővilágra kifejtett negatív hatásai direkt módon a fényre repülő rovarok és a vonuló madarak populációinál jelentkeznek. Indirekt módon tulajdonképpen a teljes ökológiai rendszert érinti a probléma. A fajokat érő károsodások az élő- illetve táplálkozóhelytől való elcsalogatástól, akár a populáció teljes összeomlásáig, vagyis lokális kipusztulásáig terjedhetnek.14

253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről, 1. sz. melléklet, 38. 13 Szabóné Andrási Zsuzsanna, A fényszennyezés szabályozásának lehetőségei - TDK dolgozat, SZTE ÁJTK 2004. 14 Csörgits G. – Gyarmathy I. 2006. A fényszennyezés természetvédelmi-ökológiai aspektusai. – Elektrotechnika, 99/9. pp. 22-24. 12


104


Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) előírja, hogy „Az építmény megvilágítását, a köz- és díszvilágítást, a fényreklámot és a hirdetőberendezést úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy a fényhatás fényszennyezést ne okozzon.” A Magyar Világítástechnikai Társaság az rendelettervezete négy területtípust határoz meg: Zóna

Terület jellege

önkormányzatok

A megvilágítottság mértéke

E1

Természeti

Önmagában sötét

E2

Falusi

Alacsony mértékű világítás

E3

Elővárosi

Közepes mértékű világítás

E4

Városi

Nagyvárosi világítás

számára

készített

Példák nemzeti parkok, védett területek, csillagvizsgálók környéke falvak, rurális területek lakóövezetei városi lakóövezetek, üzleti negyed, éjszaka aktív területek városközpont, üzleti negyed, éjszaka aktív területek

A fényterhelés káros hatásainak csökkentése érdekében ökológiai szempontból a következőkre kell odafigyelni:  Csak a szükséges területeket világítsák meg, lehetőleg kerülve a felfelé irányuló fényt.  A világítótestet a lehető legalacsonyabbra kell elhelyezni, és optimalizálni kell a teljesítményét.  A lámpa olyan színű fényt bocsásson ki, amely a legkevesebb állatot vonzza.  A fényvédelem szempontjait a védett természeti területeken és közvetlen közelükben fokozottan érvényesíteni kell.

1.17.8. árvízvédelem A települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet szerint a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolását a legveszélyeztetettebb településrész határozza meg. Ez alapján Sopron nem veszélyeztetett település, ugyanakkor Fertőrákos A – erősen veszélyeztetett besorolást kapott. A Fertő medencéje évezredeken keresztül közvetlen kapcsolatban volt a Hansággal, árvíz idején a Dunával és mellékfolyóival. A XVI. század közepétől sorozatos műszaki beavatkozásokkal elzárták a Hanságot a Fertőtől. Véglegesen a Hanság-főcsatorna Mekszikópusztai tűzsilipjének megépítésével (1912) vált el a két mocsár egymástól. A század elején-közepén alacsony vízszinteket tartottak, ebben az időszakban rendkívül gyors volt a tó elnádasodása. A Hanság és a Fertő mocsarainak és vadvizeinek lecsapolására a XVIII. században került sor. 1965-ben elfogadták a Mekszikópusztai zsilip új kezelési szabályzatát, ezt követően a fél méterrel magasabb vízszinttartás hatására lassult a nádas előretörésének üteme. Az 1930-as és 50-es években a nádövezetben főként nádgazdálkodási céllal 70,4 km főcsatornát, 233,5 km kiscsatornát, összesen 303,9 km csatornát alakítottak ki, mely a learatott nád kiszállítását volt hivatott elősegíteni. Kialakításuk a nádas vízcseréjében, áramlási viszonyaiban, a víz és a nádas minőségében nagy változásokat okozott.



105

Az 1966-tól rendelkezésre álló vízmérleg adatok alapján megállapítható, hogy a területre hullott éves csapadék és a tószint-változás között a kapcsolat szoros. A tó vízszintváltozásainak folyamata a csapadékok változásával megbízhatóan jellemezhető. A Fertő-tónak alapvetően pozitív a vízháztartása, de a tó éves csapadékadataiból készített periódusfüggvény alapján megállapítható, hogy hosszú idejű, átlagnál szárazabb csapadékhiányos és csapadékos időszakok periodikusan követik egymást. A tó hossztengelyével közel párhuzamosan fújó szelek hatására a tó víztömegének egy része átáramlik a tó egyik feléből a másikba, vízszintemelkedést, illetve süllyedést idézve elő. A jelenséget vízlengésnek nevezik. A Fertő-tó esetében az északi, illetve a déli szelek idézhetnek elő vízlengést. A vízlengés mértéke a szél erősségétől, tartósságától, illetve a tó vízszintjétől függ. Az uralkodó széljárásból adódóan nagyobb a vízlengés mértéke az északi, mint a déli szelek esetében. A vízlengés szélsőséges értéke északi irányú szelek esetében 65-70 cm-re becsülhető a tó nyíltvízi tartományában, vagyis a Neusiedl és a Hanságfőcsatorna kitorkollása közötti szakaszon. A vízlengés „tengelye" Rust és Oggau vonalában van. A vízszintkülönbségek kb. a harmadát a tó északi végében kialakuló vízszintcsökkenés, a kétharmadát, pedig a déli nyíltvízi szélének vízállás emelkedése idézi elő. Ez azt jelenti, hogy a magyar tőrész déli, nyíltvízi szelének vízállás emelkedése 45-50 cm lehet. Ezt a vízállás emelkedést a déli rész széles nádövezete erősen mérsékli. A tómedence peremén levő fertőbozi adatok szerint a nádövezet külső szélén a vízállás emelkedés 10-12 cm-re mérséklődik. A Fertő-tavat az osztrák oldali Wulka és a magyar oldali Rákos-patakon kívül csak a talajvíz és a lehulló csapadék táplálja. A Fertő-tó vízszintszabályozását, a Dél-Hansági belvízelvezető csatornák vizeinek elvezetését a Hanság-főcsatorna hivatott szolgálni. Jelenleg érvényes zsilipkezelési (tószabályozási) szabályzat 2001. márciusában lépett érvénybe. 15 A tó levezető rendszer (Hansági-főcsatorna és Rábca) képezi a szomszédos osztrák és magyar oldalon hasznosított területről származó vizek és csatornák befogadóját. A Hansági-főcsatorna és Rábca vízrendszereken keresztül a Fertő-tó levezetett vizei mellett az Ikva árvizei és a rendszer mindkét oldalán lévő belvizei a Mosoni-Dunába és ezzel a Dunába kerülnek levezetésre. A Duna árvizeit az Abdai árvízkapu zárja ki a rendszerből. A természetes esés következtében a levezető rendszerben 5 m 3/s-t meghaladó levezetés mellett olyan vízszint keletkezik, amely mellett a betorkolló csatornák zsilipjeit zárni kell és esetenként a belvizeket szivattyúzni kell. A szivattyú berendezések az osztrák oldalon Seewinkelben és magyar oldalon a levezető rendszer mindkét oldalán találhatóak. Szabályozási elvek:16  A téli időszakban a tó vízlevezetésének, a nyári időszakban a Hanság és a Seewinkel belvízi szabályozásának van prioritása.  A téli időszakban a tó vizének levezetése 15 m3/s értékig történhet.  A nyári időszakban átlagosan 4 m3/s mértékű levezetés végezhető, a levezető rendszer szabad gravitációs kapacitásának megfelelően.  A Fertő-tó maximális vízszintje hidrológiai szélsőértékek fennállása esetén 116,0 moAf.  Az Ikván bekövetkező árvízi eseménynél, illetve a Rábca torkolati árvízkapu zárt állása esetén nincs elvezetés.

15 16

http://www.ferto-neusiedlersee.hu/pdf/Fertotoszab.pdf https://www.vizugy.hu/index.php?module=content&programelemid=43


106


Szabályozási vízszintek:  Téli időszak (okt.1 – febr. 28. illetve 29.)  Átmeneti időszak (márc. illetve szept.) 1  Nyári időszak (ápr. 1 – aug. 31.)

115,60 moAf. 15,65 moAf. 115,70 moAf.

A magassági adatok a Fertő-tavon elfogadott osztrák Adria feletti magasságra vonatkoznak, mely a Magyarországon használatos EOV vetületi rendszerben használt Balti feletti magasság plusz 0,585 m-nek felelnek meg.

1.17.9. Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák Talaj A talaj ásványi részecskékből, vízből, levegőből és szerves anyagokból – köztük élő szervezetekből – áll. Összetett, dinamikusan változó, élő erőforrás, amelynek sok alapvető funkciója van: élelem és más biomassza termelése, illetve olyan anyagok tárolása, szűrése és átalakítása, mint például a víz, a szén vagy a nitrogén. A talaj élőhelyként és génállományként is szolgál, alapot biztosít az emberi tevékenységekhez, a táj és a természeti örökség, valamint a nyersanyag-ellátás számára. A talajt egy sor degradációs folyamat érinti. E folyamatok egy része szorosan kapcsolódik a mezőgazdasághoz: a víz, a szél és a művelés hatására bekövetkező erózió; tömörödés; a talaj szervesszén-tartalmának és biológiai sokféleségének a csökkenése; szikesedés és sófelhalmozódás; talajszennyezés. A közvetlen tervezési terület mezőgazdasági használattal, egyéb szennyező tevékenységgel nem érintett. Haváriás szennyezési lehetőség a vízitelepre behajtó, parkoló járművekből, a zöldfelület karbantartás gépeiből történő szénhidrogén szennyezés (az esemény bekövetkeztének kicsi az esélye, az esetleges szennyezés könnyen felszámolható, a környezeti kockázat minimális). A talajdegradáció melletti másik probléma a talajok mennyiségi csökkenése (talajok beépítése, burkolása, erózió). A tervezési terület távolabbi környezetében (a Fertő tó vízgyűjtője) nagy jelentőségű a mezőgazdasági termelés következtében – különösen a Wulka felső vízgyűjtő területén - fellépő talajerózió. A Fertő-tavi Vízitelep és strand szárazulata a Fertőrákosi öbölböl a 80-as években elkotrott Bokor szigetből lett feltöltve. Ekkor építették a mólókat, partvédőműveket is. A tervezett fejlesztési terület összesen mintegy 38 ha kiterjedésű, ebből 16 ha jelenleg is üdülőterület, míg 22 ha a tervezett új területbevonás. A fejlesztésbe vonni kívánt területek túlnyomórészt nádas művelés ágba sorolt ingatlanok, melyek termőföldként nem értékesek. Jó állapotú nádast nem érint a tervezett bővítés, a II.b. nádminőségű területekből minimális szegélyszerű érintettséggel lehet számolni. A talajt érintő környezetvédelmi konfliktusokat összefoglalva, a talaj haváriás szennyezése jelentkezhet a terület használata (és a későbbi építési munkák) következtében, illetve szintén a használat következtében nő a művelésből kivont területek nagysága.



107

Felszíni víz Vízminőség: Az 1970-es és '80-as években a növényi tápelemek koncentrációjában erőteljes növekedés volt megfigyelhető a vízgyűjtőterületen megélénkülő turizmus és gazdasági növekedés, valamint az intenzív mezőgazdasági termelés fokozott műtrágya felhasználása következtében. A Fertő tó nyíltvízében, az eutrofizáció csúcsán az összes foszfor koncentrációja mintegy 40 μg/l-ről több mint 160 μg/l-re emelkedett. Az oldott reaktív foszfor és az oldott szervetlen nitrogén formák (elsősorban ammónium) koncentrációja ezzel egy időben, az 1970-es évek közepén érte el maximumát. A tavat érő tápanyagterhelés mérséklése érdekében hozott intézkedések az 1980-as évektől kezdődően jelentősen csökkentették az antropogén eredetű terhelést. Míg a '80-as években az összes foszfor terhelés a vízgyűjtőterület osztrák felén mintegy 80 tonnát tett ki, addig az ezredfordulóra a teljes vízgyűjtőre vonatkoztatva sem érte el a 20 tonnát. Ennek köszönhetően a '80-as évek óta a foszfor koncentráció is csökkent. Bár a tó mezőgazdasági eredetű tápanyagterhelése csökkenő tendenciájú, mindenképp fontos a befolyásoló tényezők folyamatos ellenőrzése, megelőző intézkedések alkalmazása.17 A tó foszforháztartása a külső terhelés mellett nagymértékben függ a belső folyamatoktól is. A Fertő nádövezete a tó foszforháztartásában pufferként viselkedik, amelyet a tó vízszintje szabályoz. Az alacsony vízszintű nyári hónapokban foszforcsapdaként, a magasabb vízszintű őszi, téli hónapokban foszforforrásként viselkedik.18 A Fertő környékén üzemelő szennyvíztelepek közül Wulkaprodersdorf, Eisenstadt, Schützen am Geb., Jois, Gols, Podersdorf, Balf településeken működő telepek tisztított szennyvíz befogadója a Fertő. A tó nyugati partján fekvő osztrák települések többségének szennyvízkezeléséről 2000 óta egy regionális telep gondoskodik („Fertő tó nyugat“), melynek befogadója a Fertő tő vízgyűjtőjén kívüli Lajta folyó. A szennyvizet a déli part magyar településein - Balf kivételével - Sopron és Fertőendréd szennyvíztisztító telepeire vezetik, ezek tisztított szennyvíz befogadója az Ikva. Osztrák oldalon 286.900 LE, magyar oldalon 4.000 LE tisztító kapacitás áll rendelkezésre, a teljes tisztító kapacitás terhelése 60%. A tervezési területen keletkező szennyvizet Fertőrákoson keresztül a soproni telepre lehet vezetni. Hidrológia és vízgazdálkodás A Fertő tó vízháztartását elsősorban meteorológiai hatások – nevezetesen a csapadék és a párolgás – határozzák meg. A történelmi vízszintingadozások visszatérően mutatnak alacsony vízszinteket, sőt a tó teljes kiszáradását is. Emellett ismétlődő magas vízállások is megjelennek az időszakban. 1965-től a közepes vízszintek jelentős növekedése figyelhető meg, ami a Mekszikópusztai-zsilip kezelési szabályzatának átalakításához illetve optimalizálásához köthető. Jelenleg a Hansági-főcsatorna jelenti az egyetlen lehetőséget a tó nagyvizeinek levezetésére. A tóból csatorna vezet a Mekszikópusztai-zsiliphez, ahol a zsilipkezelési szabályzatnak megfelelően vezetik le a tó vizét. A Hansági-főcsatorna a Rábcába torkollik, ami továbbhaladva Győrnél a Mosoni-Dunába jut. A torkolatnál található az Abdai árvízkapu, amit a dunai árvizeknél lezárnak, hogy meggátolják a visszaduzzasztott Duna-víz Rábcába jutását. A zsilip és a levezető rendszer üzemeltetésével a magas vízállások kialakulása csökkenthető (árvízvédelem). A Hansági-főcsatorna maximális kapacitása Wolfram G., Déri L. & Zech S. [Szerk.], 2014, Fertő tó Stratégiai tanulmány – 1. fázis Tanulmány a Magyar Osztrák Vízügyi Bizottság megbízásából. Bécs – Szombathely 18 Stoffbilanz Neusiedler See 1992-2005; Donabaum & Wolfram Technisches Büro für Ökologie; Wien 2007. 17


108


mindössze 15 m3/s, ezért a vízszint 10 cm-rel 25 nap alatt csökkenthető. Forró nyári napokon azonban a tó akár napi egy cm-t is apadhat a párolgás következtében, ami kb. 3 millió m3 víztérfogatnak felel meg. A zsilip üzemeltetése a magas vízállások szabályozását szolgálja. A zsilippel nem lehet elégséges vízkészletet tározni a csapadékszegény évekre. A Fertő vízszint-szabályozását több szempont határozza meg, az egyes érdekcsoportok igényei eltérőek, akár egymással ellentétesek is lehetnek. Magas vízszintek árvízi elöntéseket okoznak a part menti mezőgazdasági területeken (pl. 2006), az alacsony vízszint kedvezőtlen a vízisport, fürdőhelyek számára, gondot okoz a hajózásban (2002-2005). A tó vízminősége tartósan alacsony vízállásnál romlik a nádasöv csökkenő tápanyagfelvevő kapacitása miatt. Magas vízállás mellett a nádasöv jobban el tudja látni a tápanyagcsapda és bizonyos fajok esetében a vízi élővilág életterének funkcióját. Ugyanakkor nádaratáskor előnyösebb az alacsony vízszint. A nagyobb víztömeg jobban felveszi a tisztított szennyvízterhelést. A fertő szél általi mozgása (lengés, áramlás) magas vízállás mellett mérsékeltebb, az üledék mozgása csökken. A vízgazdálkodás keretét pedig mindenekfelett a természetvédelem igényei határozzák meg.19 Összefoglalva: a felszíni vízzel kapcsolatos környezetvédelmi konfliktusok egyrészt az antropogén tápanyagbevitel (mezőgazdaság, szennyvízkezelés) okozta vízminőségváltozással, másrészt a vízszintszabályozás, eltérő vízigények kielégítése során jelentkező jelenségekkel és érdekellentétekkel írhatjuk le.

Felszín alatti víz A tervezési terület közelében üzemelő fertőrákosi vízbázis vízminőségét rendszeresen ellenőrzik. A vizsgálatok szerint részben kommunális eredetű nitrát és ammónia terhelés mutatható ki. Az anionaktív-detergens és az összes-szénhidrogén koncentrációja néhány esetben határérték-közeli. A 123/1997. (VII.18.) Korm. Rendelet előírásainak megfelelően és az elvégzett diagnosztikai munkák eredményeként sor került a hidrogeológiai „A” és „B” védőövezetek méretezésére, ennek alapján a védőövezeteket hatóságilag kijelölték. Az egyes védőövezetekre vonatkozóan a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet 5. sz. mellékletében közreadott korlátozások (elsősorban használattal kapcsolatos) kötelező érvényűek. A biztonságba helyezésre vonatkozó előírások: • A külső védőterület nagyobb része rét, legelő, de Fertőrákos DK-i részén a zártkertek is tartoznak ide. Ezen a területen tilos mindenféle beépítés, üdülőtelkek kialakítása, valamint ipari, közlekedési tevékenység. Környezeti hatásvizsgálathoz kötött a növénytermesztés, legeltetés, trágyázás és növényvédőszer-használat. • A hidrogeológiai „A” védőterületen tilos olyan tevékenységet végezni, melynek következtében csökken a felszín alatti víz természetes védettsége. Önellátást meghaladó állattartás csak a zónán kívül engedélyezhető. Mezőgazdasági művelés által érintett szántó-, kiskert- és szőlő használatú területeken a szerves- és műtrágya, valamint növényvédőszer használatának engedélyezése egyedi vizsgálat alapján történhet. • Az „A” zónában lévő ingatlanokat a szennyvízcsatorna hálózatra rá kell kötni.

Wolfram G., Déri L. & Zech S. [Szerk.], 2014, Fertő tó Stratégiai tanulmány – 1. fázis Tanulmány a Magyar Osztrák Vízügyi Bizottság megbízásából. Bécs – Szombathely 19



109

Levegőminőség Levegőminőség tekintetében a tervezési terület kedvező képet mutat, a természeti környezetben lévő vízitelep közelében forgalmas közút, szennyező ipari tevékenység nem található. Egy levegőminőség romlást okozó tényező írható le, mégpedig a vízitelepre járművel érkezők forgalma, mely a megközelítésre igénybevett lakóterületi útszakaszok környezetében (elsősorban Fertőrákos belterülete) és főképp a nyári hétvégeken jelentkezik. Zaj A területet nem érinti forgalmas közút, vasút illetve határátkelő. A környezetben számottevő üzemi zajforrás vagy rendszeres üzemi jellegű zajkibocsátással végzett tevékenység nincs, a tervezési terület zajhelyzete kedvező. Zajjal kapcsolatos konfliktushelyzet két szempontból fordulhat elő. A strand nyári üzeme alatt jellemző a hétvégi magas kihasználtság. A zömmel személyjárművel érkező látogatók nagylétszámban Sopron irányából Fertőrákos belterületén keresztül, kisebb mértékben egyéb partmenti településeken (Balf, Fertőboz, Hidegség, Fertőhomok, Hegykő) át tudják elérni a vízitelepet. A megnövekedett járműforgalom az érintett településeken zavaró zajhatással járhat. A vízitelepen szintén zavarással járhat a vendéglátó egységek, büfék zaja az üdülőházas területen, illetve ugyanitt lehet zavaró az alkalomszerűen megrendezett fesztiválok (kihangosított zene, koncert, járművek mozgása) zajkibocsátása is. A területen várható sokszínű tevékenység-így a sport, üdülés, vendéglátás, szórakoztatás – együttes jelenléte során elvárható, hogy az üdülő, pihenési és sport tevékenység megmaradjon fő tevékenységként. A nyereségorientált, kereskedelmi jellegű vendéglátó és szórakozató tevékenység túlsúlyba kerülése által generált konfliktushelyzetek utólagos kezelése már jogi eszközökkel is nehezen kezelhető érdeksérelem nélkül. A fizikailag jól körülhatárolható tervezési területen célszerű elkerülni az indokolatlan járműforgalmat, különböző rendezvények egyidejű és egyeztetés nélküli megtartását.


110


1.18. Katasztrófavédelem, környezetföldtani szakvélemény

1.18. 1. Földrajzi viszonyok A tervezési terület a Kisalföld földrajzi nagytáj Győrimedence középtájának FertőHanság-medence kistájára esik. A vizsgált térség határai a következők. Keleten a Fertő tó vízfelülete, délen a Határcsatorna, nyugaton az egykori műszaki zár, északon pedig a Virágosmajori-főcsatorna. Utóbbi három egyben Sopron és Fertőrákos közigazgatási határa is. A kistáj morfológiailag egységes. A medence nagyon enyhén lejt K-i irányba, a tó felé. A lejtés mértéke nem éri el a 0,1 %-ot. A tervezési terület legmagasabb pontja a nyugati határa, ahol a terepszint 115,0 mBf. A legalacsonyabb pedig a keleti határvonal, vagyis a Fertő tó vízfelülete, kb. 114 mBf. A sík terület mocsaras, vizenyős, vízelvezető árkokkal sűrűn átszőtt. A náddal benőtt terület az év nagy részében járhatatlan. 1.18.2. Földtani viszonyok, fejlődéstörténet Mivel e szakvélemény környezetföldtani, mérnökgeológiai kérdésekkel foglalkozik, a mélyföldtani viszonyokat nem tárgyalja. A legidősebb felszínközeli képződmények kora felsőpannon. Egy fokozatosan feltöltődő beltenger üledékei ezek, melyek eleinte még csökkentsósvízűek, de a felső szakaszuk már gyakran édesvízi (folyó, tó) kifejlődésű. Víz, térképező, valamint talajmechanikai fúrások tárták fel a sekélytengeri üledékeket. Felszínen nem található. Vastagsága keleti irányban növekszik, a vizsgált térség Ny-i határánál 80 m-re, a K-inél 200 m-re tehető. Kőzettanilag szürke-kékesszürke színű agyag, iszap valamint finomszemcsés homok rétegek váltakozásából áll, a finomabb szemcsenagyság enyhe túlsúlyával. Települési mélysége a felszíntől számított 1-3 m-en belül várható. A pannon végén, a pleisztocén elején lezajlott nagyszerkezeti mozgások és éghajlati változások hatására megváltoztak az üledékképződés feltételei. A tektonikai mozgások következtében a medenceperemek kiemelkedtek, míg a medencebelső relatív lesülylyedt. Így megnőtt a folyók relief-energiája. Ugyanakkor a pliocénkori szubtrópusi klímának a helyére hideg, esetenként sarkvidéki éghajlat lépett. Ennek következtében a kőzetek addigi uralkodóan kémiai mállását fizikai aprózódás váltotta fel. A Fertő-medencében a pannon rétegekre mindenütt éles eróziós diszkordanciával települ a holocén korú mocsári üledék. Az üledék kőzettanilag tőzeg, szerves anyagban gazdag iszap, vagy agyag lehet. Az összlet vastagsága 0,5-2 m között változik. A kőzet színe fekete, sötétszürke. Az üdülőtelep területén, valamint az oda vezető út alatt 1-2 m vastag mesterséges feltöltés található, amely túlnyomórészt az 1960-as, 70-es években alakult ki. A feltöltés anyaga egyrészt vegyes törmelék, másrészt a tó mederkotrása során a felszínre került iszap.



111

1.18.3. Mérnökgeológiai viszonyok 1.18.3. 1 . Építésföldtani korlátok A tervezési területen mérnökgeológiai nehézségek léphetnek fel a feltöltött szárazulatok kialakításánál, és később az ezeken történő alapozások során. A szárazulatok kialakítása történhet helyben lévő, és hozott anyagból egyaránt. A mederfenék kotrása, a tervben szereplő viziutak, öblök kialakításakor jelentős mennyiségű anyag szabadul fel, amit célszerű helyben felhasználni gazdaságossági és környezetvédelmi okokból egyaránt. A kikerülő anyag egyrészt a fekete szerves agyag és iszap, másrészt a kékesszürke agyag-iszap-homok keverék. A két kőzettípus valószínűleg együttesen, összekeveredve fog jelentkezni. A kikotort anyag hátránya, hogy túlnyomórészt finomszemcsés, magas szervesanyag-tartalmú, és nagy a víztartalma. Ezen okok miatt nehezen tömöríthető, csak lassan tud stabilizálódni, kis emelkedésű rézsűk építhetők, és sokáig igényel utógondozást. A tervezési területen kívülről hozott töltésanyag lehet építési törmelék, kő, kavics vagy homok. Előnye a jó tömöríthetőség, meredekebb rézsűk kialakíthatósága. Hátránya a költségesebb kivitelezés és a környezetvédelmi kockázat. Célszerű a két lehetséges töltési anyagot vegyíteni egymással. Az alapozási eljárások során elsődleges problémát a nem megfelelő teherviselő réteg kiválasztása jelentheti. A kialakítandó feltöltéseket terhelni kockázatos, hiszen az a részűk tönkremenetelét eredményezheti, és suvadásokat, partomlásokat okozhat. A töltések alatt hózódó szerves mocsári üledékek talajmechanikai okokból szintén nem terhelhetők. Az első teherviselő réteg a kékesszürke agyag-iszap. Ennek mélysége változó, de minden esetben a talajvíz szintje alatt van. A jövőben kialakított rézsűk, feltöltések védelme, a megfelelő teherviselő réteg valamint alapozási mód kiválasztása miatt az építési engedélyt célszerű talajmechanikai szakvélemény meglétéhez kötni. 1.18.3.2. Földrengés veszélyeztetettség Az MSZ EN 1998-1 (EUROCODE 8) melléklete a z ország területét szeizmikus zónákra osztja. Ennek alapján a tervezési terület 4. zónába tartozik. (50 évre, 10 %-os meghaladási valószínűség mellett). Ugyancsak ez a szabvány 7 kategóriát állít fel a helyi altalaj viszonyok figyelembevételéhez. Mivel a tervezési területen ilyen irányú vizsgálatok nem történtek, az ismert geológiai felépítés alapján a tervezési terület a C, D, vagy pedig az S1-S2 kategóriákba tartozhat. Földrengésre érzékeny szerkezetek létesítése esetében vizsgálatokkal kell ellenőriztetni az altalaj szerkezetét a felső 30 m-es vastagságban. 1.18.3.3. Vízföldtan A területet átszövik csatornák. Emiatt a talajvízszint és a Fertő tó vízszintje gyakorlatilag megegyezik egymással a tervezési területen. A korábbi talajmechanikai fúrások eredményei alátámasztották ezt, és a vízminőségben is nagy hasonlóságot mutattak ki. A pannon korú rétegvizek, és a még mélyebben fekvő miocén karsztvizek nincsenek feltárva. Így mennyiségükről, hasznosíthatóságukról, és egymással való kommunikációjukról adatok nincsenek.


112


A Fertő tó magassága a kétoldalú szabályozás szerint az osztrák megasági rendszerben 115,7-115,8 mAf (téli -nyári), az 1 %-os árvízszint 116,0 mAf. (Ez 115,1 -115,2 mBf, illetve 115,4 mBf-nek felel meg). 1.18.4. Összefoglalás

· ·

A 314/2012. Korm. rendelet szempontjai szerint az alábbi megállapítások tehetők: · A tervezési területen alábányászott területek, barlangok, pincék nincsenek. · Csúszásveszélyes területek nincsenek, de a feltöltött területek és a Fertő tó iszapos üledéke süllyedésveszélyes A terület a 4. szeizmikus zónába tartozik, az altalaj a C,-D, vagy pedig az S1-S2 kategóriákba tartozik. A talajvízszint gyakorlatilag megegyezik a Fertő vízszintjével, ennek 1 %-os árvízszintje 116 mAf. · A területen ásványi nyersanyag lelőhely nincs.



113

2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ 2.1. A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése A Sopron Város közigazgatási területén periférikusan elhelyezkedő, az osztrák határtól néhány kilométerre fekvő Fertői Vízitelep országos, sőt nemzetközi szinten egyedülálló adottságokkal rendelkezik. A Fertő magyarországi szakaszán az egyetlen hely, ahol közvetlenül a vízfelülethez lehet jutni, ahol kijelölt, kialakított fürdési lehetőség van a tóban, ahol kialakított vitorláskikötők állnak rendelkezésre, ahonnan rendszeres hajóközlekedés van a tó egyéb kikötőihez, ahol a páratlan építészeti egységet képviselő üdülőházak állnak. Mindez pedig a világörökség részét képező, többsíkú természetvédelem alatt álló táji környezetben. Elképesztő adottságok, hatalmas lehetőségek, visszafogott jelenlegi állapot.

2.1.1.Területfejlesztési, településfejlesztési dokumentumok A Vízitelep területén a jelenlegi és elképzelhető területhasználatok elsősorban a rekreáció, strand turizmus, sport, vízisport, természetmegőrzés, bemutatás, oktatás területeihez kapcsolódnak, kapcsolódhatnak. Mindezeken a területeken, a fejlesztések támogatása mind országos, mind megyei, mind városi szinten megfogalmazott cél. Az országos fejlesztéspolitika aktuális, és hatályos dokumentumai (OFTK) mind a turizmusfejlesztést, mind a kiemelkedő táji értékek fejlesztését nevesíti, utalva a Fertő térségére is. Az OFTK országos célrendszeréhez és fejlesztéspolitikai feladataihoz szervesen illeszkedik Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztési koncepciója. A megye 3 átfogó célja közül a Fertő tavi strand területére a „településhálózat és infrastrukturális rendszerek adottságainak bővítése a környezeti állapotok megóvásával” célkitűzés releváns. A tématerületre megfogalmazott stratégiai célkitűzések a tervezési területre vonatkozó konkrét prioritásokat jelenít meg. A Khüne Károly stratégiai célban - azaz a „Innováció a gazdaságban” – külön foglalkozik a megyében megerősödő turizmus szektorral is, jelezve és igényelve új irányainak fejlesztését, s a meglévő szerkezetek és szolgáltatások megújítását. A fejlesztési dokumentum az idegenforgalmat a megye gazdaságának meghatározó szegmenseként határozza meg, ezért kiemelten foglalkozik a turisztikai kínálat feltételeinek javításával. Itt szerepel a világörökségi területek esetében a fenntartható fejlődés megalapozása, a kultúrtáji jelleg, a tájból, régióból fakadó művelési, gazdálkodási, építési tevékenységek, fejlesztések biztosítása. A világörökségi terület - jelenleg elfogadás előtt álló - kezelési tervének célja a világörökségi listába vétel alapjául szolgáló értékek megőrzése, feltárása és fejlesztési célokba integrálása, - az erre szolgáló intézményrendszer létrehozása és működésének szabályozása. A kezelési terv feladata, hogy a hatályos magyar és osztrák törvényekre, jogszabályokra, önkormányzati rendeletekre támaszkodva az országos, regionális és önkormányzati tervekkel valamint azok cél- és eszközrendszereivel összhangban és az érintettek közös elhatározásával meghatározza a világörökségi terület értékeit, jövőképét, a követendő stratégiát, a rövid-, közép-, és hosszú távú célokat. A területre tett általános megállapítások természetesen igazak a Vízitelepre is, konkrétan örökségi értékként, attribútumként, a fürdőkultúra emlékeként említi a dokumentum magát a strandot, valamint a Fertő lábon álló nyaralósorát, mindezek fejlesztését illetve bővítését is célként megjelölve.


114


A kezelési terv tehát a Vízitelepet érintően, mint az egyetlen magyarországi, fertő tavi strand fejlesztését, a vízi turizmus különleges területének fejlesztését, népszerűsítését, a cölöpházak megőrzését, esetleges bővítését, valamint közterület rendezés szükségességét nevesíti. Az itt lévő, feltöltött, zavart területekre vonatkozóan nem fogalmaz meg elvárásokat, javaslatokat. A Fertő-tó stratégiai tanulmány I. fázis dokumentuma egy átfogó állapotfelmérést tartalmaz a vízgazdálkodás, limnológia, természetvédelem és a területfejlesztés területén. A stratégia elkészült anyaga jó megalapozásul szolgál a fejlesztési elképzelések megvalósítását megelőző részletes vizsgálatokhoz, melyek elkészítését - a beavatkozások előtt - a stratégia is szorgalmazza. Sopron Város Településfejlesztési Koncepciója célrendszere hierarchiájának legfelső szintjén kapott helyet a Koncepció jövőképének elérésére kitűzött alapvető cél, - „Sopron a Fertőtérség központi városa” - amely stratégiai célok, tematikus célok és részcélok meghatározásával közelít a megvalósíthatóság irányába. A Fertő tavi Vízitelepre vonatkoztatható tematikus részcélok, - komplex és minőségi turisztikai kínálat bővítése, új célcsoportok elérése, - sport és szabadidős, rekreációs célú területek fejlesztése. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia átfogó céljai a várost nemzetközi turisztikai desztinációként vízionálja. Az átfogó cél megvalósulásához középtávú, elsősorban a gazdaság modernizációját szolgáló ágazati / tematikus és támogató /horizontális típusú célok kerültek megfogalmazásra. Ezen középtávú célokhoz kapcsolva, azok mintegy területi leképezéseként kerültek meghatározásra az egyes városrészek alapvető funkcióit erősítő, városrészi részcélok. A Vízitelepre meghatározott fő részcél a turizmusfejlesztés, vonzerőfejlesztés azaz a fertő tavi vízi élet fejlesztése.

2.1.2. Területrendezési tervek, tervi előzmények Az Országos Területrendezési Terv (OTrT), valamint az ez alapján kidolgozott, Győr-MosonSopron Megyei Területrendezési Terv szerkezeti terveiben, illetve térségi övezeteiben az kerültek rögzítésre: A Vízitelep területe vízgazdálkodási térségbe sorolt, térségi jelentőségű személyforgalmi kikötő infrastruktúra jelenlétével. Az egész terület az országos ökológiai hálózat eleme, magterület. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület, világörökségi terület, valamint országos vízminőség-védelmi terület. Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület, valamint földtani veszélyforrás érintheti a területet. Mindezek alapján elvárásként fogalmazódik meg, hogy a területfelhasználás kijelölésénél a vízgazdálkodási térséget legalább 85%-ban vízgazdálkodási terület vagy természetközeli terület-felhasználási egységbe kell sorolni. Magterületre vonatkozóan beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Az építészeti előírásokat a tájképi egység, és tájhasználat fennmaradásával összhangban kell megfogalmazni. A világörökség kezelési tervében megfogalmazott célokkal összhangban kell a területhasználatot meghatározni. A szomszédos települések hatályos településrendezési tervei, a Vízitelep és környezetének fejlesztését érdemben befolyásoló elképzeléseket nem tartalmaz, jellemzően a jelenlegi használat szerinti területhasználat (vízgazdálkodási és természetközeli terület) rögzül.



115

Településrendezési előzményként érdemben, a 2001 évben indult, 2007-ben elfogadott, 2012ban hatályon kívül helyezett szerkezeti és szabályozási terv említendő. A terv nagyléptékű fejlesztési elképzelést rögzített. a Tervezési program mára jelentősen módosult, a fejlesztésre igénybe vett terület nagysága és intenzitása alapvetően lecsökkent. A hatályos településszerkezeti terv (a 2012 évi felülvizsgálata után is) azonban továbbra is ezt az elképzelés tartalmazza. A szerkezeti terv alátámasztó anyaga, valamint a véleményezés során az államigazgatási szervek felhívják a figyelmet, hogy a Vízitelep további tervezési munkái során, a tervezett területhasználatok, fejlesztések és a természeti értékek viszonyának, és hatásainak tisztázására környezeti vizsgálat, illetve natura 2000 hatásbecslés készítése szükséges. E munkarészek kidolgozása e, folyó munkának részei lesznek, egyes elemeinek, részeinek kidolgozása már jelen szakaszban megtörténik.

2.1.3. A terület gazdasága, fejlesztési elképzelések Az egész térség állami tulajdon, kezelő jellemzően az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. A strand és környezete üzemeltetését a Soproni Vízmű Zrt. látja el. Hajózás, vízi személyszállítás tekintetében két társaság működik a területen (Drescher Hajózási Kft és a Fertő tavi Hajózási Kft.), idény jelleggel, rendszeres, illetve igényhez alkalmazkodó utakkal. Két kikötőhellyel összesen 5 vitorlássport egyesület van jelen, melyeket a Fertő tavi Vitorlás Szövetség tömörít (Fertő Tavi Vitorlázó Egyesület, Fertő Tavi Túravitorlázó Egyesület, Soproni Építők SK, Széchenyi István Vitorlás Club, Yacht Club Fertőrákos Közhasznú Egyesület). A Vízitelep domináns területhasználata a Strand. A jelenlegi kialakítás mellett napi maximum 6000 fő fogadására képes. Továbbá 15-20 lakókocsi, lakóautó fogadására kialakított. 2014 évi vendégforgalma 17 500 fő volt, de előfordult, hogy megközelítette az évi 30 000-t a forgalom. A strand és környezete, valamint az alatta lévő vitorláskikötő rendelkezik kidolgozott fejlesztési elképzelésekkel, melyek cél és területhasználat tekintetében a tervezési programba illeszthetők, egyes elemei, részletei módosulhatnak a szabályozási terv kidolgozása következményeként.

2.1.4. Táji, természeti adottságok A Fertő izgalmas története során alakultak ki a mai táji és természeti adottságok. A Fertő-tó története tulajdonképpen a vízállás-változásainak - kiszáradásainak és újratöltődéseinek története. A Fertő-táj, a Hanság, a Tóköz és a Soproni-hegység alkotta terület hazánk egyik legváltozatosabb természet és ember formálta vidéke. Geográfiai tekintetben itt találkozik egymással az Alföld és az Alpok, de a különböző klímahatások révén - kontinentális, szubmediterrán, alpin-dealpin – biogeográfiai határok találkozási helye is. A Fertő-tó 35x9 km kiterjedésű, tektonikai süllyedés, vagy az Ős-Duna, Ős-Rába medermaradványaként kialakult tó. Sekély, magas sótartalmú tó, amiben a gyakran változó vízjárás (kiszáradás, áradása) hatására kedvező viszonyok alakultak ki a nádasok és azzal együtt élő társulások megtelepedésének, megerősödésének. A tóterület 300 km 2, amelynek 54%-át nádas és kapcsolt vegetáció borítja. A tó teljes területének déli 1/4 része a magyar "nádöv", cca. 76 km 2, amelynek mára 85%-a nádas.


116


A Fertő-tó medencéjében a potenciális vegetációt mocsári és lápi társulások jelentik, peremrészein ligeterdők, esetleg erdőssztyep-erdők is kialakulhattak. Helyenként sós tavi növényzet is létrejött, melynek kiszáradásával sziki társulások képződtek. A nyílt vízfelület aránya a vízszint ingadozásaival összefüggésben nagymértékben változott. Ma a kistáj legnagyobb részét nádasok borítják, nagy nyílt vízfelület csak az osztrák tórészen van. A zonációban a nádasokat a télisásosok, magassásosok és kékperjések keskenyebb gyűrűje követi, helyenként nedves (néhol láposodó) szikes rétekkel. A gyepek egy részét ma is legeltetik. A szántók részesedése csak a keleti részen jelentősebb, a mai gyepek nagy része azonban a parlagok visszagyepesedésével keletkezett. Más sziki élőhelyek (szikes tavak, szikfok-növényzet) csak töredékesen alakulnak ki. Természetszerű erdő ma már nincs, csupán telepített erdősávok. A Fertő-medence flórája számos, a nagyalföldi sztyeptavakkal közös fajt tartalmaz. A sós mocsári növényzet különlegessége a Schoenopelctus litoralis és Juncus maritimus. A nedves szikes gyepekben figyelemreméltó az Astragalus sulcatus, Cirsium brachycephalum, a láposodó részeken fontos a Schoenus nigricans. Az iszaptársulások pionírjai az Eleocharis quinqueflora, Samolus valerandii, a legeltetés hatására megjelennek igazi halofiták (Suaeda pannonica, Salicornia europaea) vagy más sziki fajok (Crypsis aculeatus, Puccinellia limosa) is. A kiszáradó csatornák, laposok későnyári – őszi aszpektusában Chenopodium botryoides, Ch. glaucum, Spergularia media válhat tömegessé. A tó mai formája a Mekszikói körgát (1911) és a Hansági főcsatorna tűzsilipjének (1912) megépítésével alakult ki. A tó többé nem tudta az iszapját a keleti parton szétteríteni, megkezdődött a körgát által elzárt tó gyors feltöltődése és elnádasodása. Jelenleg a tó közvetlen környéke a Fertő-Hanság Nemzeti Park kezelésében van. Az igazgatóság több élőhelyrekonstrukciós tervet valósított meg. A gyepes és mocsaras területeken kaszáló és legeltető jellegű művelés folytatnak. A Fertő-tó/ Neusiedlersee kultúrtáj, kiemelkedő természeti (táj, élővilág) értékekkel rendelkező terület. A Fertő-tájban az elmúlt időszakok gyors változásai ellenére a különböző hagyományos területhasználatok és tájhasználatok széles spektruma fellelhető még mind a mai napig. A térségben a területhasználatok számos típusa a tó hasznosításától kezdve a nádgazdaságig, a réteken, legelőkön történő legeltetésig, a szántóföldi és kertészeti kultúrákon át, a szőlő és borkultúra területéig egyaránt megtalálható. A tervezési terület közvetlen környezetének tájhasználata a felszínborításnak megfelelően a nyílt vízhez, a nádashoz és gyepterületekhez kapcsolódik. A területen a hasznosítások a természetvédelem alá rendeltek. A nádas övezet alapvetően határozza meg a táj jellegét, természetvédelmi szempontból is kiemelt jelentőségű, mely a nádgazdálkodás - mint gazdasági tevékenység - korlátja is. A nád évenkénti aratása kedvező a nád egészsége és a víz minősége szempontjából, a levágott nád jól hasznosítható, ugyanakkor az alkalmazott nádarató gépek taposása a nád gyökérzetét károsítjaA tartósan magára hagyott nádas viszont elöregszik, kiritkul, területe feliszapolódik. Az űrfelvételen jól látszik a víziteleptől nyugatra eső területsáv zavartsága (01161 hrsz), mely jól elkülönül az északra eső terület homogenitásától (Virágos majori csatornától északi irányban) és a délre eső terület vizes foltokkal tarkított nádas (01179 hrsz) területtől. Az igénybe vehető – jelentős károsítás nélküli - területsáv szárazulata (01164 hrsz) jól elkülönül.



117

A legmagasabb védett kategóriát jelenti a Nemzeti Park besorolás, a nemzetközi elismerést pedig a Ramsari Terület, a NATURA 2000 élőhelyi besorolás emeli. A legmagasabb elismerés a világörökség kategória. A természet védelméről szóló törvény országos jelentőségű védett területeket az alábbi sorrendben állapíthatja meg:  nemzeti park (legmagasabb kategória)  tájvédelmi körzet  természetvédelmi terület  természeti emlék Az Fertő-tó Tájvédelmi Körzetet 1977-ben alakították meg, de az osztrák területen lévő tavat és környezetét a Burgenlandi Tartományi Kormányzat már 1965-ben tájvédelmi körzetté nyilvánította. 1989-ben a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek – ramsari területek - listájára felkerült, ez a vonuló vízimadarak pihenő és táplálkozó helyeit jelöli meg. A tájvédelmi körzet területéhez csatolva a szikes pusztákat, a Fertőmelléki dombsor egy részét magába foglaló Fertő-tavi Nemzeti Parkot 1991-ben létrehozták. 1993-ban alakult meg osztrák oldalon a Nationalpark Neusiedler See-Seewinkel néven nemzeti parkjuk. 1994-ben a 1976 óta védett Hanság Tájvédelmi Körzetet 1994-ben a nemzeti parkhoz csatolták s a két terület Fertő-Hanság Nemzeti Park néven működik tovább. 2001-ben az UNESCO Világörökség Bizottsága a Fertő-tájat kultúrtáj kategóriában a világörökség részévé nyilvánította. A jogszabályokban nevesített védett területeken kívül a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 23.§ (2) szakasza a törvény erejénél fogva védett értékeket felsorolja, ezek: valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. Ezen értékek országos jelentőségű értékeknek felelnek meg. A Sopron Város közigazgatási területéhez tartozó Vízitelep megléte tény. Országos szinten egyedülálló, nemzetközileg is jegyzett hely. A vízitelep helye fontos turista látványosság, melyen belül a kiszolgáló létesítmények kapacitása a minőségi ellátás feltétele.

2.1.5. Natura 2000 hatásbecslés Jelen munka részeként, az érintett államigazgatási szervek előírásainak megfelelően a terület érintettségéből fakadóan Natura 2000 hatásbecslés készítése szükséges, a tervezett beruházások várható hatásának értékeléseként. A dokumentációhoz mellékletként csatolt munkarész a tervezési folyamat jelen szakaszában rögzített tervezési program alapján értékeli a hatásokat. A hatásbecslési dokumentáció a munka előrehaladtával, a területhasználatok pontosodása után véglegesedik. E munkaközi dokumentáció azonban már most fontos megállapításokat rögzít. Közösségi jelentőségű élőhelyek pusztulása és/vagy leromlása kérdésében a tervezett fejlesztések során bekövetkező változások a nádasokra, továbbá az Eutróf sekély tavak és holtmedrek hínárja közösségi jelentőségű élőhelytípusra nézve semleges, vagy kismértékben negatív (nádasok szegélyszerű érintettsége), ill. kismértékben pozitív hatással (vízfelület bővítése, egyes nádas területek oxigéngazdag vízzel történő ellátása) lesznek. Érezhető élőhelyi leromlással a területen nem kell számolni. Közösségi jelentőségű fajok egyedeinek pusztulására vonatkozóan bármilyen területrendezést, építést a szaporodási perióduson kívül kell végezni. Amennyiben ezt az előírást betartják, ezen állatcsoportokban nem következik be kimutatható pusztulás. KOLLER ÉS TÁRSA TERVEZŐ KFT. 7635 PÉCS, BÁRÁNY U. 5/2 TEL.: 72/215-519, EMAIL: [email protected]

118


Közösségi jelentőségű fajok zavarása vonatkozásában az üzemelés maga nem okoz a jelenlegitől eltérő szegregációs hatásokat, és nem okoz a jelenlegitől lényegesen eltérő zavarást a területen. A Fertő nádas komplexuma méreténél fogva igen jelentős élőhelynek számít. Élőhelyfragmentáció és elszigetelődést érintően a tervezett projekt a nádas és más természetszerű élőhelyek területét nem csökkenti érdemlegesen, a bővítés során tervezett élőhelyek másodlagosak és a meglévő víziteleppel szomszédosak. A tevékenység tehát nem csökkenti az élőhelyek stabilitását, nem rontja az elválasztott populációk kapcsolatait. A projektterületen előforduló jelölő fajok tekintetében nem vélelmezhető jelentős negatív hatás, mivel – megfelelő hatáscsökkentő intézkedésekkel – a távlati beavatkozások és üzemelés e fajok egyedeinek pusztulásával legfeljebb elenyésző mértékben fenyeget, migrációs lehetőségeiket nem korlátozza. A projekt közvetlen hatásterületén, azaz a jelenlegi és a bővítésre tervezett vízitelepen egy közösségi jelentőségű élőhely fordul elő (Eutróf sekély tavak és holtmedrek hínárja). Ennek az élőhelynek az állapotát érdemben nem érinti a tervezett tevékenység, a vízfelület nem csökken (sőt kismértékben várhatóan nő), a hínártársulások pedig az építéssel időszakosan érintett vizekben is gyorsan regenerálódnak. A fentiek alapján a projekt következtében bekövetkező változások a nádasokra, továbbá az Eutróf sekély tavak és holtmedrek hínárja közösségi jelentőségű élőhelytípusra nézve semleges, vagy kismértékben negatív (nádasok szegélyszerű érintettsége), ill. kismértékben pozitív hatással (vízfelület bővítése, egyes nádas területek oxigéngazdag vízzel történő ellátása) lesznek. Érezhető élőhelyi leromlással a területen nem kell számolni. A projekt megvalósulása elhanyagolható mértékben befolyásolja a Natura 2000 terület koherenciáját, ökológiai hálózatokban betöltött szerepét. Emiatt a terület ökológiai funkciói a körültekintően megvalósított kivitelezés és üzemelés mellett nem sérülnek. A tervezett projektnek nincs jelentős kimutatható hatása a Natura 2000 terület jelölő fajaira, élőhelyeire és koherenciájára. A tervezett fejlesztésre lényegesen eltérő alternatív megoldás nincs, viszont az egyébként is kismértékű kedvezőtlen hatások hatáscsökkentő intézkedésekkel úgy mérsékelhetők, hogy kompenzációs intézkedésekre nincs szükség.

2.1.6. Épített környezet A második világháború idején a tó addigi létesítményei elpusztultak, és 1948-ban a városi ifjúsági bizottság munkatervei szerint újjá épültek. A II. világháború után alakult ki végleges formája. 1966-ban - Schneider Lipót írása alapján - a telep nagyrészt cölöpépítményre állított kikötőből, mólókból és különböző vállalatok és üzemek hétvégi házaiból áll. Ekkor a parttól mintegy 3 km-re a nádas víz felőli részén megépített faházak csak csónakon voltak megközelíthetőek, később töltésutat létesítettek. A mai vízitelep teljes egészében mesterségesen töltött talajon került kialakításra. Telekstruktúra tekintetében a terület egyszerű felépítésű, néhány elemből áll. A művelési ága, és területhasználat már kissé bonyolultabb, számos alrészlet alakult ki. Az ingatlanhatárok, alrészlethatárok azonban több helyen jelentősen eltérnek a jelenlegi, valós használattól. A vízfelület felett, sajátos területhasználatként 21 db üdülőház, vitorláskikötő, hajókikötő, szociális blokk áll. Az ingatlanok beépítettsége jelenleg alacsony (1, 6, 9,5 %), de esetünkben a telekhez rendelt beépítettség bemutatása téves következtetéseket adhat, a valós területhasználathoz rendelt beépítettség ennél nagyobb értékeket ad.



119

A vízitelep mai szerkezetét, területhasználatát az alábbi ábra mutatja be: 1. Csónakkikötők helyszínei 2. Vitorláskikötő, vízi sporthoz kapcsolódó létesítmények 3. Strand 4. Központi tér, parkoló 5. Séta és kirándulóhajók kikötőhelyei 6. Üdülők 7. Vízfelület 8. Rákos patak 9. Nádas

A tervezési terület világörökségi táji környezetben, több nemzetközi és országos szinten védett környezetben helyezkedik el. A vízitelep egésze mesterségesen létrehozott feltöltésen, illetve cölöpökön áll. Ezek, a tájat érintően nagy beavatkozások több lépcsőben zajlottak. Nagyjából 20 éve nem zajlott hasonló beavatkozás a területen, az utolsó, kotrásokból eredő feltöltések 1993 véget értek. Ekkorra jellemzően már kialakult a Vízitelep mai képe is. Azóta az épített környezetben érdemi fejlesztés nem történt. A terület épített környezetének problémája inkább pontosan a fejlesztések elmaradásában fogalmazható meg. Az épített környezet állapota nem javul, nem fejlődik, szinten marad, de inkább avul. A strand jelenlegi épített környezete messze alulmarad az elvártnak. A kiszolgáló épületek idejét múltak, és megjelenésük negatív képet mutat. Ennek persze oka lehet a szűk strandidény. Ami pedig a terület sajnálatos monofunkcionalitását mutatja. A déli vitorláskikötő vegetál a jelenlegi épített környezetével, a fejlesztést várja. A terület közterületeinek kialakítása gyakorlatilag hiányzik. Az ide érkező érdeklődő, gyalogosan, kerékpárosan, gyakorlatilag elvész. A terület érkező tere nem fogadja az érkezőt, nem kínálja fel a látnivalókat, nem irányít. A déli terület gyakorlatilag azt az egyébként valós képet mutatja, hogy az utóbbi 15 évben az épített környezet alakításában jelentős pozitív lépések nem történtek. A terület üde foltja, a cölöpökön álló üdülőépületek. Bár jellemzően a közönségforgalom elől elzárt épületek ezek, az érdeklődő forgalom a terület arculatát meghatározó építmények iránt igen nagy. Tömegformai rokonságuk, azonos anyaghasználatuk, egységes keretbe foglalja, mely összhangban van a környező tájjal is. Összképükkel, megjelenésükkel igen pozitív képet mutatnak. Megjelenésük, elsősorban anyaghasználatuk érezteti a táji és épített környezet egyensúlyi viszonyát. E viszony fenntartására azonban energiát kell fordítani, mert kezdenek megjelenni e viszonyt megbontó tényezők. Ezek pedig a következők: parabola antennák látszó homlokzatokon elhelyezve (következők talán a klímaberendezések lesznek?), valamint megjelennek a jellemzőtől eltérő tömegek, és színezések, melyek már zavaróak.


120


2.1.7. Régészet A Vízitelep területén régészeti lelőhelyről jelenleg nincs tudomásunk. Az eddigi kutatások alapján azonban a tervezési területen is kerülhetnek elő régészeti leletek. Leletek felbukkanására elsősorban a még érintetlen, nádassal borított területrészek iszaprétegének megbolygatása során számíthatunk. Miután a jelenlegi mesterséges szárazulatok feltöltése a tómeder szomszédos sávjából, többnyire az érintetlen iszaprétegéből történt, ezért itt is számítani lehet szórványleletek előkerülésére. Mindezek alapján az említett területeken végzett földmunkák (tereprendezések, épületalapozások, közművesítések) során is javasolni lehet régészeti szakfelügyelet ellátását. 2.1.8. Közlekedés A módosítással érintett terület külső közlekedési kapcsolatait, kapcsolódását az országos közúthálózathoz, kapcsolódását a térségi kapcsolatokat biztosító közlekedéshálózatokhoz továbbra is a területegységet feltáró, meglévő részben önkormányzati közút, részben közforgalom számára megnyitott magánút biztosítja. Az út Fertőrákos és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kezelésébe tartozik. A fertőrákosi szakasz, bár lakóingatlanokat is kiszolgál külterületi kiépítettségű, gyűjtőúti rangú út, melyet itt Strand utcának neveznek. Az út folytatása egészen a Vízitelepig külterületi kiépítésű. A tervezési terület nem rendelkezik strukturált, tagolt belső közúthálózattal. A terület belső útjai nem rendezettek, önálló területtel, helyrajzi számmal nem rendelkeznek. A telephelyen belül az építmények megközelítő útjai, illetve a parkoló burkolata murvázott. A tervezési terület közforgalmú közlekedési ellátása alatt a menetrend szerint közlekedő autóbuszos feltárást értjük. A Sopron autóbusz végállomásról induló Sopron-Fertőrákos járatviszonylatnak nyaranta – május 1-től és szeptember 30-ig – naponta 6 darab betétjárata van, mely a Fertő-tó Vitorlástelephez betér. A járműtárolás a módosítással érintett területen belül jelenleg megoldott. Ma a vitorlástelepre bevezető feltáró út mentén, a telep bekerített területén belül került kialakításra egy központi elhelyezkedésű, térszinti parkoló. A parkoló murvázott burkolatú, kétoldali merőleges beállású és árnyékadó növényzettel ellátott. A központi parkolóban 210 személygépkocsi elhelyezésére van lehetőség. Strand-szezon idején a bevezető út mentén, a burkolattal párhuzamosan, a padkán esetenként mintegy 40-96 személygépkocsi is parkol (alapvetően nem a túlterheltség, hanem a fizetési kötelezettség elkerülése miatt), illetve többen parkolnak a déli vitorláskikötő felé vezető út mentén is /átlagos strand idejű napokon 25-40 személygépkocsi/. Strandidőszakban a strandon belül, füves területen mintegy 250-300 parkoló férőhely biztosított. Fertőrákos és a Fertő-tavi vízitelep között független pályás gyalogos, kerékpáros kapcsolat nem került kiépítésre. A kerékpárosok a Fertőrákostól a vitorlástelepig bevezető burkolt utat veszik igénybe. A módosítással érintett területek fejlesztése során a terület feltárásában, megközelítésében a kerékpáros közlekedés jelentősége, és lehetősége mindenképpen nőni fog. A gyalogos közlekedési hálózat elemei gyengén kialakítottak ma a területen. A terület különlegessége a cölöpökön álló épületek megközelítését biztosító, ugyancsak cölöpökre állított palló borítású gyalogutak.



121

2.1.9. Közművesítés A terület jelenlegi ellátása a fertőrákosi vízbázisról biztosított. A jelenlegi létesítmények szennyvízelvezető hálózatra kiépített. A cölöpházak szennyvizeit a stég alatt vezetett gravitációs csatorna gyűjti össze és vezeti egy közbenső átemelőre, majd innen a többi létesítmény szennyvizeit összegyűjtő gravitációs vezetékre kerül, és újabb átemelő juttatja a területről kivezető mintegy 2 km hosszúságú 200 KM méretű nyomóvezetékre, ami az ISPA program keretében 2009-ben elkészült a 21 000 m3 kapacitású soproni tisztítóműhöz vezet. A tervezési terület villamosenergia ellátására Fertőrákos felől a feltáró út É-i oldalán kiépítettek egy 20 kV-os földkábelt, mely az üdülőterület súlypontjában lévő transzformátorállomást táplálja. Az állomásból kisfeszültségű kábelek haladnak a létesítményekhez. A területen a hírközlést mobil eszközök biztosítják.

2.1.10 Környezetvédelem A talajt érintő környezetvédelmi konfliktusokat összefoglalva, a talaj haváriás szennyezése jelentkezhet a terület használata (és a későbbi építési munkák) következtében, illetve szintén a használat következtében nő a művelésből kivont területek nagysága. A felszíni vízzel kapcsolatos környezetvédelmi konfliktusok egyrészt az antropogén tápanyagbevitel (mezőgazdaság, szennyvízkezelés) okozta vízminőség-változással, másrészt a vízszintszabályozás, eltérő vízigények kielégítése során jelentkező jelenségekkel és érdekellentétekkel írhatjuk le. Levegőminőség tekintetében a tervezési terület kedvező képet mutat, a természeti környezetben lévő vízitelep közelében forgalmas közút, szennyező ipari tevékenység nem található. Egy levegőminőség romlást okozó tényező írható le, mégpedig a vízitelepre járművel érkezők forgalma, mely a megközelítésre igénybevett lakóterületi útszakaszok környezetében (elsősorban Fertőrákos belterülete) és főképp a nyári hétvégeken jelentkezik. A területet nem érinti forgalmas közút, vasút illetve határátkelő. A környezetben számottevő üzemi zajforrás vagy rendszeres üzemi jellegű zajkibocsátással végzett tevékenység nincs, a tervezési terület zajhelyzete kedvező. Zajjal kapcsolatos konfliktushelyzet két szempontból fordulhat elő. A strand nyári üzeme alatt jellemző a hétvégi magas kihasználtság. A zömmel személyjárművel érkező látogatók nagylétszámban Sopron irányából Fertőrákos belterületén keresztül, kisebb mértékben egyéb partmenti településeken (Balf, Fertőboz, Hidegség, Fertőhomok, Hegykő) át tudják elérni a vízitelepet. A megnövekedett járműforgalom az érintett településeken zavaró zajhatással járhat. A vízitelepen szintén zavarással járhat a vendéglátó egységek, büfék zaja az üdülőházas területen, illetve ugyanitt lehet zavaró az alkalomszerűen megrendezett fesztiválok (kihangosított zene, koncert, járművek mozgása) zajkibocsátása is. A területen várható sokszínű tevékenység-így a sport, üdülés, vendéglátás, szórakoztatás – együttes jelenléte során elvárható, hogy az üdülő, pihenési és sport tevékenység megmaradjon fő tevékenységként. A nyereségorientált, kereskedelmi jellegű vendéglátó és szórakozató tevékenység túlsúlyba kerülése által generált konfliktushelyzetek utólagos kezelése már jogi eszközökkel is nehezen kezelhető érdeksérelem nélkül. A fizikailag jól körülhatárolható tervezési területen célszerű elkerülni az indokolatlan járműforgalmat, különböző rendezvények egyidejű és egyeztetés nélküli megtartását.


122


2.1.11. Mérnökgeológiai viszonyok, Környezetföldtani adottságok A 314/2012. Korm. rendelet szempontjai szerint az alábbi megállapítások tehetők: · A tervezési területen alábányászott területek, barlangok, pincék nincsenek. · Csúszásveszélyes területek nincsenek, de a feltöltött területek és a Fertő tó iszapos üledéke süllyedésveszélyes · A terület a 4. szeizmikus zónába tartozik, az altalaj a C,-D, vagy pedig az S1-S2 kategóriákba tartozik. · A talajvízszint gyakorlatilag megegyezik a Fertő vízszintjével, ennek 1 %-os árvízszintje 116 mAf. · A területen ásványi nyersanyag lelőhely nincs.



123

3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ 3.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis, a folyamatok értékelése, a fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése, a településfejlesztés és -rendezés kapcsolata A Fertői Vízitelep azon kevés helyek egyike, Magyarországon az egyetlen, ahol a tó vízfelületéhez közvetlenül ki lehet menni, ahol a tóban strandolni lehet, ahol vitorlásra, csónakba lehet szállni. Ebben a páratlan természeti környezetben ez az adottság alapvetően kiemelt hellyé teszi a Vízitelepet. Az évtizedekkel ezelőtt, mesterséges feltöltéseken, illetve vasbeton cölöpökön létrejött létesítmények határozzák meg a Vízitelep mai adottságait, és állapotát is. Az egykor elzárt, őrzött határsáv, mára mindenki számára nyitott, és élvezhető turisztikai célpont. Érdemi fejlődése, fejlesztése azonban mindennek ellenére nem indult meg. A strand, a hajó-, vitorlás, és csónakkikötők kikötők jelen vannak, de kialakításuk elmarad az elvárttól. A terület egyedi arculatát meghatározó (magántulajdonú) üdülőházak igazi kuriózumok, és bár a látogatók elől elzártak, jelentős turisztikai érdeklődés kíséri. A terület tulajdonviszonya sajátos. Tulajdonos a Magyar Állam, kezelő jellemzően az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság, és további üzemeltetők vannak jelen, egyes területeken, valamint a cölöpházak alapvetően magántulajdonban vannak. A tulajdoni, kezelői, üzemeltetői szerepek alakítása a jövőben, a fejlesztések során fontos kérdés lesz. A jelenlegi ingatlanhatárok, sőt művelési ágak nem megfelelően írják le a tényleges használatot. Ennek rendezése szintén szükséges feltétel lesz a jövőben. A műszaki infrastruktúra hálózatok a jelenlegi működéshez rendelkezésre állnak, illetve azok megfelelő alapot biztosítanak a szükséges fejlesztésekhez. A terület és településfejlesztési dokumentumokban a Vízitelep területe turisztikai célterület fejlesztésként minden szinten megfogalmazott. Elsősorban a strandkultúra, sport és vízisport, a természetmegőrzés és bemutatás, kikötőfejlesztés témakörökben megjelölten. A fejlesztés feltételeit, kereteit meghatározó tervek (helyi építési szabályzat és szabályozási terv) viszont jelenleg hiányoznak. Ezek nélkül bárminemű fejlesztés nehezen elképzelhető. Jelen munkarészek pontosan ezeknek a terveknek az előkészítéseként készülnek. A Fertő természetvédelmi szempontból mindig is kiemelt terület volt, mára mindezen értékek kijelölésekkel, övezetekkel, meghatározásokkal, kezelési tervekkel, jogszabályokkal határozottan megfogalmazásra is kerültek. A tervezési terület a világörökség része, Natura 2000, Nemzeti park, Bioszféra rezervátum, ökológiai hálózat magterülete, tájképvédelmi terület. Mindezek a terület jövőképének maghatározása során döntő tényezőként szerepelnek. Alapvető befolyással vannak a terület használatára, igénybevételére. A terület és környezete alapvető használatát meghatározza. Kapcsolódó elvárások: - A vízgazdálkodási térséget legalább 85%-ban vízgazdálkodási terület vagy természetközeli terület-felhasználási egységbe kell sorolni. - Magterületen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. - A településszerkezeti terven pontosított lehatárolás által érintett területre a tájképi egység és a hagyományos tájhasználat fennmaradása érdekében a helyi építési szabályzatban meg kell határozni a területhasználatra és az építmények tájba illeszkedésére vonatkozó szabályokat.



124

-

A területfelhasználás módjának és mértékének összhangban kell lennie a kezelési tervben meghatározott célokkal. Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció készítendő.

A jelen tervezési munkához előzetesen meghatározott tervezési program, pontosan az ismert természetvédelmi elvárások ismeretében, azt a célt tűzte ki alapvetően, hogy a már meglévő létesítmények, illetve a létező feltöltések zavart területeit rendezi. Nem igényli ettől eltérő területek igénybevételét, új feltöltések létrehozását. A természeti értékek fenntartása, megőrzése is azt kívánja, hogy az érintett területek egy jól megfogalmazott elvárásrendszer mentén, minőségileg kialakított és fenntarthatóan üzemeltetethető rendszerben működjenek. E munka végeredményként ezt a célt tűzte ki maga elé. A vizsgálatok kimutatták, hogy a jelenleg használt szárazulati területeken kívül, azoktól nyugatra elhelyezkednek olyan, a 80-90-es években, jellemzően a tó kotrásából származó feltöltések, melyek a környező tájhasználattól jól elkülöníthető adottságokkal rendelkeznek, növény és állatviláguk is eltér attól. Előzetes hatásvizsgálatok alapján fejlesztési területként számításba vehető, a védett természeti értékekre (növény, állatvilág) érdemi hatással nem lesz. Mindezzel szemben támasztott követelmények rögzítése során még természetesen számos kérdést tisztázni kell, a használat iránya, intenzitása, az épített elemek megjelenésének módja még mind-mind rögzítendő, a tervezési munka következő szakaszainak feladata.

3.2. Problématérkép/értéktérkép A település problémáinak és értékeinek összefoglalója térképi formában, a területi lehetőségek és korlátok térképi ábrázolása A problématérképen megjelenítésre kerül minden olyan adottság, ami a terület fejlesztése szempontjából fontos tényező lehet. Van néhány olyan adottság, amelynek ábrázolása problémás, merthogy az egész területet lefedik, ráadásul egymást átfedően, így ennek ábrázolásától eltekintettünk. A terület egészét érintő egyéb tényezők: -

térségi területrendezési tervekben vízgazdálkodási térség,

-

tájképvédelmi terület,

-

Világörökség területe (táji),

-

Fertő Hanság Nemzeti Park területe,

-

natura 2000 terület,

-

Bioszféra rezervátum,

-

ramsari terület,

-

országos ökológiai hálózat eleme, magterület.



125

Sopron, Fertői Vízitelep PROBLÉMATÉRKÉP


SOPRON, FERTŐI VÍZITELEP TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEIT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK

Recommend Documents