Szám: 15-336/2013.
Tárgy:
Ügyintéző: Igari Antal
Hiv.sz.:
Veszprém megye területfejlesztési koncepció helyzetfeltáró-értékelő munkarész véleményezése 07/227-42/2012
Somogy Megyei Önkormányzat Lasztovicza Jenő elnök Veszprém Megyeház tér 1. 8200
Tisztelt Elnök Úr! Köszönettel kézhez vettük a Fejér Megyei Közgyűlés számára véleményeztetés céljából megküldött, Veszprém megye területfejlesztési koncepció helyzetfeltáróértékelő munkarészének egyeztetési anyagát. Az anyagot áttekintve összeállított véleményünket jelen levelem másolataként küldöm meg az Ön számára. Az értékelő-elemző anyagot jónak tartom. A hosszú ideje tartó szoros kapcsolattartásunkat eredményesnek ítélem meg. Bízom abban, hogy továbbra is szoros együttműködéssel tudjuk közös céljainkat, megyéink fejlesztését, előrehaladását szolgálni. Székesfehérvár, 2013. január 15.
Tisztelettel:
Törő Gábor sk. Fejér Megyei Közgyűlés elnöke
Veszprém megye területfejlesztési koncepció helyzetfeltáró-értékelő munkarész véleményezése Köszönettel kézhez vettük a Fejér Megyei Közgyűlés számára véleményeztetés céljából megküldött, Veszprém megye területfejlesztési koncepció helyzetfeltáróértékelő munkarészének egyeztetési anyagát, mely az Európai Unió 2014-2020 költségvetési ciklusához, illetve területfejlesztési időszakra történő felkészülés jegyében lett összeállítva. A 218/2099.(X.6.) Kormányrendelet előírásai szerint elkészült munkarészt áttekintve, a hivatkozott jogszabály alapján a következő véleményezést adjuk. Alapvető fontosságú a szomszédos megyék együttműködése, Veszprém és Fejér megye közötti kapcsolat jó és eredményes, annak biztos alapot adott a Közép-dunántúli Régióban való együttműködés. Ezt még mélyíti a két megye és székhelye közötti történelmi kapcsolat és szakrális identitás. A két megye határvonalán az egymással határos települések és
kistérségek igen széles körű együttműködése alakult ki. Ezek több helyen szilárd burkolatú összekötő út kiépítésére, a víz- és belvíztározók építésére, a turisztikai programjainak összehangolására, a megújuló energia hasznosításában való együttműködésre és a turizmus fejlesztésére terjednek ki. Ennek kapcsán a szerkezeti terveken és szabályozásokon túlmenően is jelentős együttműködési lehetőségek vannak. A Veszprém–Székesfehérvár fejlesztési pólus megvalósításra váró feladatai elsősorban a közlekedési infrastruktúra és felsőoktatás területére összpontosulnak. Támogatjuk Veszprém, Fejér és a további szomszédos megyék és városok összefogását, az ágazati programok összehangolásával, és a közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) révén a városokkal kiegészült Leader Hacs-ok bevonásával. Az elkészített anyaghoz közvetlenül kapcsolódó észrevételeinket az alábbiakban foglaljuk össze. Közlekedési hálózat A megye területén meghatározó szerepe van a 8-as és M8 főút fejlesztésének. Ez a beruházás nem csak Veszprém és Fejér megyének jelent gazdasági, logisztikai összekapcsolódást az autóipari–logisztikai klaszterekkel, hanem távlatban lehetőséget nyújt a budapesti agglomeráció sugaras, túlterhelt szerkezetének feloldásához. Egyetértünk az elkerülő szakaszok építésével az Észak-Balaton környezetkímélő feltárásával. A vasúthálózat korszerűsítésénél a Budapest–Velencei-tó–Székesfehérvár–Boba vasútvonal, valamint Veszprém és Székesfehérvár intermodális fejlesztése az elővárosi közösségi közlekedés mintapéldája lehet. Különösen akkor, ha a rákapcsolódások és a „Budapesti kapu” átjárhatósága egyidejűleg oldódik. Veszprém megye területét érintő transzeurópai közlekedési hálózattal (TEN-T) kapcsolatos kezdeményezés szerepeltetését meghatározónak tartjuk a koncepcióban, mely megvalósítása csak a szomszédos megyékkel egységesen történhet. A transzeurópai közlekedési hálózat kiépítésével kapcsolatban egy vasútvonali változtatás érinti Veszprém megye területét, melyet a Veszprém Megyei
Önkormányzat Közgyűlése 2012 júniusában tárgyalt. Javasoljuk a koncepcióban közlekedési hálózatba a „Közép-Európai Közlekedési Folyosó (CETC-ROUTE 65)” Veszprém megye elemeinek TEN-T törzshálózati besorolást. A TEN-T gerinceként szolgáló transzeurópai közlekedési folyosó magyarországi területét a Győr–Pápa– Celldömölk és a Zalaszentiván–Nagykanizsa–Murakeresztúr vasúti szakaszok érintik. Érdekeltek vagyunk a Budapest–Székesfehérvár–Balaton kerékpárút kialakításában, ilyen módon a nemzeti emlékhelyek és az egyházi kegyhelyek összekapcsolásában.
Turizmus Fontos feladatnak tartjuk a koncepcióban kiemelten szerepeltetni a meglévő borutak, a kerékpározásra, lovaglásra, túrázásra, kirándulásra alkalmas utak, turistautak kapcsolódását a Fejér megye területén már meglevő, illetve tervezendő kerékpárutakhoz, projektekhez. A két megye, illetve a szomszédos megyék érdeke, hogy a tervezett fejlesztések egymásra épüljenek. A fejlesztéssel kapcsolatban javasoljuk a komplex megközelítést (öko, bor, falusi, üdülés, kulturális termék), kiemelten lehetőséget adva a Balatonon kívül eső településeknek és területeknek (Pápa és környéke, Bakony, Marcal-medence stb.) a turizmus vérkeringésébe történő bekapcsolását. Veszprém megye táji-földrajzi adottságai alapján négy nagyobb egységre bontható Balaton, Balaton-felvidék, Bakony, Marcal-medence és a Bakonyalja, ezek a területi egységek - földrajzi eltéréseik mellett – a turizmusban is részben eltérő termékkínálattal jelenjenek meg. Az észak-balatoni turisztikai potenciál elő- és utószezoni hasznosítása jelentős mértékben továbbfejleszthető a szomszédos Székesfehérvár és a Móri-borvidék programjainak bekapcsolásával. Az egyházi és zarándokturizmus erősen összeköti a két megye településeit (Veszprém, Zirc, Székesfehérvár, Bodajk). A látványsportok, a szabadidő-rekreáció turisztikai jelentősége, a nemzetiségi és helyi szokások, tájjellegű gasztronómiai lehetőségek, a helyi termékek gazdag választéka további együttműködést kínál. Hulladéklerakók A települési szilárd hulladékok kezelésére a gyűjtési közszolgáltatás kiterjesztését, a szolgáltatások és létesítmények környezetvédelmi színvonalának erősítését, a keletkező hulladékmennyiség csökkentését, valamint a hasznosított hulladék arányának növelését kell előirányozni a programban. Fontos környezetvédelmi feladatnak találjuk a megye, illetve megyék közötti teljes körű hulladékgazdálkodás és szelektív hulladék hasznosítás megvalósítását. A következő időszakban a megyehatár ne elválasztó vonalat jelentsen a hulladékgazdálkodás területén, hanem átjárhatóságot biztosítson a határvonal mellett levő szolgáltatók és települések számára. A Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás gyűjtő, kezelő és hasznosítási rendszerének továbbépítése indokolt. A területen lévő nagy ipari hulladék-lerakóhelyek (vörösiszap, salak, pernye) biztonságos kialakítása és hasznosítása kapcsán javasoljuk, hogy az ország más veszélyes hulladéklerakóhelyeivel együtt az OFTK és az EU kiemelten támogassa.
Szennyvízkezelés A koncepcióban javasoljuk, hogy kiemelt kapjon a kommunális folyékony hulladékok kezelése, az érzékeny vízbázisok védelme, a keletkező szennyvizek gyűjtése és kezelése a megyehatár vonalán is elhelyezkedő szomszédos települések és környezetük. A szennyvízkezelés területén a következő időszak tennivalóit úgy kell áttekinteni, hogy a megyehatár ne elválasztó vonala legyen a szomszédos megyehatár mellett levő településeknél. Javasoljuk a Veszprém Megyei Területfejlesztési Koncepcióban szerepeltetni a megyehatárokon átnyúló örökségvédelmi, környezet- és természetvédelmi, vízrendezési, zaj- és rezgésvédelmi elemeket. Környezet- és természetvédelem A terv környezeti értékelésének „1. Fenntarthatósági értékrend” c. fejezet „D. fenntartható térhasználat” c. pontjában szereplő D1/C célkitűzés szerint „A természetes erdőtársulások nem vagy csak nagyon korlátozott léptékben képesek a megújulásra, területük igénybevétele a fejlesztések során nem pótolható, áthelyezhető”. Természetvédelmi szempontból kiemelten fontos feladat a természetes erdőtársulások, ill. valamennyi természeti terület megóvása, ezért a fenti célkitűzést célszerű volna a következőként módosítani, kiegészíteni: A természetes erdőtársulások ill. valamennyi természeti terület igénybevételét a fejlesztések során el kell kerülni. Tervezett beruházásokat elsődlegesen barnamezős területeken javasolt megvalósítani, a zöldberuházások helyett, a termőterületek megőrzése érdekében. Támogatjuk, hogy a koncepció több helyen is tartalmazza a takarékos területfelhasználás elvét. A koncepció környezeti értékelésén belül a „Veszprém megye térszerkezetének fejlesztése” c. fejezet ismerteti többek között a közlekedési hálózat fejlesztési célkitűzéseit, melyen belül fontos volna felhívni a figyelmet a megyét érintő országos ökológiai hálózat, térségi ökológiai folyosó folyamatosságának biztosítására, a hálózatot alkotó természeti területek közötti ökológiai kapcsolatok zavartalan működésére, elhatárolódásuk megelőzésére, állapotuk és kiterjedésük megőrzésére, vadátjárók és vadvédő kerítések biztosítására. Fontos feladat a Veszprém és Fejér megye közötti közforgalmú közlekedés fejlesztése (autóbusz, vasút) megfelelő, összehangolt menetrendek és útvonalak, korszerű, környezetbarát járműpark segítségével. A környezeti értékelés 2.1. fejezete ismerteti a „Nemzeti Fejlesztés 2020” OFK-t és OTK-t megalapozó stratégiai program környezeti prioritásaival való összhangot, melyben megállapításra került, hogy az energiatakarékosság, alternatív, megújuló energiára épülő helyi energiatermelési és ellátási rendszerek kiépítésének témaköre nem jelenik meg kellő hangsúllyal az anyagban: „az energiatakarékosság, megújuló energia kifejezés mindössze egyszer-egyszer szerepel a koncepcióban”. Tekintettel e témakör környezetvédelmi és gazdasági jelentőségére, javasoljuk hangsúlyozottabban szerepeltetni az energiatakarékossággal, megújuló energia hasznosításával kapcsolatos fejlesztési célkitűzéseket. Ugyanitt szerepel a következő megállapítás, melyet célszerű alkalmazni a koncepcióban: „a
fenntarthatóság nem minden esetben kerül kifejtésre, a fenntartható fejlesztés lehetőség területeit minden ágazat esetében külön kellene megvizsgálni”. Javasoljuk a környezeti értékelés 2.1. fejezetén belül, a koncepciónak a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal (NKP) való összhangját ismertető táblázatban foglaltak alapján a vidékfejlesztési prioritások között szerepeltetni az alábbiakat: agrárkörnyezetgazdálkodás témaköre, a biodiverzitás megőrzését biztosító extenzív mezőgazdasági rendszerek fejlesztése és fenntartása, a mezőgazdasági eredetű környezetszennyezés csökkentése, az érzékeny természeti területek, valamint a védett és Natura 2000 területek védelme (illetve fenti célú uniós támogatási rendszerek által történő érintettségének fokozása). Tekintettel ezen témakörök fontosságára, valamint a megye kiemelkedő természeti, táji adottságaira, fontos volna a koncepcióban rögzíteni a fenti NKP célokhoz kapcsolódó megyei természetés tájképvédelmi, agrár-környezetgazdálkodási célkitűzéseket, ill. a fejlesztési célkitűzéseknél hangsúlyozni e szempontok érvényesülésének fontosságát. Prioritásként indokolt kezelni a megyét behálózó ökológiai folyosók, mag- és pufferterületek állapotának, élővilágának, biodiverzitásának megóvását, a megye valamennyi zöldfelületének, élőhelyének, természeti területének, táji értékeinek megőrzését. Fontos volna kitűzni azon NKP célokhoz kapcsolódó levegőtisztaság-, illetve zajvédelmi témájú megyei fejlesztési célokat, melyek a környezeti értékelés 2.1. fejezetének táblázata alapján jelenleg nem szerepelnek a koncepcióban. Ezek pl.: a közlekedési-szállítási eredetű környezetterhelés csökkentése, a vasúti szállítás előtérbe helyezése, a levegő minőségének védelme (a szennyezettség csökkentése illetve a jó minőség megőrzése), a zaj- és rezgésterhelés mértékének, az emberi egészséget károsító, veszélyeztető hatásának, egészségkárosító kockázatának csökkentése, a zaj- és rezgésforrások számának csökkentése. Az NKP hulladékgazdálkodási céljaival összhangban javasolt a hulladék keletkezésének megelőzése, szelektív gyűjtése és újrahasznosítása érdekében szükséges megyei fejlesztési célok kitűzése. A megyét jellemző ökológiai lábnyom ismertetésén belül (4.2. sz. fejezet) szerepel az a megállapítás, mely szerint „a területfejlesztési koncepció alapfilozófiája szerencsére követi a fenntartható fejlődés, fejlesztés alapelveit, így az ökológiai lábnyom jelentős növekedése nem prognosztizálható”. E megállapítást indokolt volna kiegészíteni az ökológiai lábnyom csökkenésének célkitűzésével. A koncepció „talaj- és földvédelem” c. pontja ismerteti, hogy „Veszprém megye az erózió szempontjából a Dunántúli-középhegység és a Bakony területén az ország első-második legveszélyeztetettebb megyéje”, ezért fontos volna fejlesztési célkitűzésként rögzíteni az erózió elleni védelem fontosságát és a szükséges intézkedéseket. Kiemelten fontos feladat a felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelme – ennek érdekében többek között a korszerű szennyvízkezelés (ill. a szennyvízcsatornákra való rákötés arányának növelése), csapadékvíz-elvezetés, a szennyezett vízfolyások ökológiai rehabilitációja (Séd, Torna-patak), a szennyezőforrások felszámolása ill. keletkezésük megelőzése (pl. illegális hulladéklerakások), szennyezett területek kármentesítése, további szennyezések megelőzése, az EU-s előírásoknak megfelelő egészséges ivóvíz biztosítása. A Séd-Gaja-Nádor
vízrendszer Veszprém és Fejér megye területét is érinti, ezért közös feladat e vízrendszer hatékony mennyiségi és minőségi védelme, a vízi, vízparti ökoszisztéma megóvása, a vízrendszerhez kapcsolódó vizes élőhelyek védelme (Fejér megyében a vízrendszer mentén található a Sárréti Tájvédelmi Körzet, Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet, Rétszilasi-tavak Természetvédelmi Terület). Javasoljuk a Dunántúli középhegység Fejér megye határához közeli területein és a Balaton-felvidéken a karsztvízszint-emelkedés okozta gondok közös, egyeztetett rendezését. A Séd–Gaja–Nádor rendszer összekapcsolása és együttes kezelése a Sió–Kapos rendszerrel elengedhetetlen. Ez a revitalizáción túl vízgazdálkodási, víztározási, belvíz- és csapadékvíz-rendezési kérdéseket is megoldhat, ezért javasoljuk azok egy programba, „egy kiemelt, nagy beruházások projektbe” való vételét. Ugyancsak célszerűnek tartanánk a vízitársulatok által ellátott vízrendszerek, a bővülő öntözési feladatok, a sík- és dombvidéki tározók fejlesztési programjainak összehangolását. A bauxitbányák megszűnése után Várpalota, Pét, Inota, Csór térségében jelentős mennyiségű ivóvíz-minőségű karsztvíz bukkan fel, amelynek összegyűjtése és hasznosítása a rossz minőségű ivóvízzel rendelkező helyeken célszerű lenne. Klímavédelmi, vízkészlet-gazdálkodási szempontból is támogatjuk, hogy a koncepció többször is tartalmazza (a vidékfejlesztésen, illetve az erőforrások megőrzésén belül) a felszíni víztározás lehetőségének kihasználását. Javasolt hangsúlyozni a koncepcióban a környezetvédelmi ipar fejlesztésének célkitűzését, mely a foglalkoztatás növekedését is elősegítheti. Különös figyelemmel kísérjük a Balaton fejlesztése kapcsán a Fejér megye kapcsolódási pontját jelentő Balatonvilágos megyeváltásából, illetve a megyehatár módosulásából következő változásokat.
Tisztelt Veszprém Megyei Közgyűlés, Elnök Úr! Az értékelő-elemző anyagot jónak tartjuk. A több mint ezer éves együttműködésünket továbbra is fontosnak ítéljük, és szoros kapcsolattartást javaslunk a folyamatosan változó világ és európai, gazdasági folyamatok közepette. Egyúttal kérem a fentiekben leírt javaslataink szíves elfogadását. Székesfehérvár, 2013. január 15.
Törő Gábor s.k. Fejér Megyei Közgyűlés elnöke
