I. ELŐSZÓ Három év alatt immár ötödször járulnak az urnákhoz Románia választói. Négy választás és egy népszavazás – ez a fajta demokratikus intenzitás egyaránt megterhelő a pártoknak, de talán, és ez a fontosabb, megterhelő a szavazóknak is. Sokan mondják, mondhatják, hogy elég a jóból, talán nincs is annyi választási lehetőség, ahány választás van mostanában. Én ezt nem így látom. Minden választásnak saját tétje van. Az elnökválasztás különleges alkalom – és különösen az a magyar közösség számára Romániában. Mert nem csak arról szól, hogy ki lesz az ország államfője, hanem arról is, hogy milyen országot akarunk, hogy milyen jövőt választunk, hogy fel tudjuk-e mutatni azt, hogy mi egy erős, szülőföldjén magyarként élni akaró és jövőt tervező közösség vagyunk. Ez az elnökválasztás igazi tétje. Nem elégszünk meg azzal, hogy csak meg akarjuk mutatni magunkat, csak hallatni akarjuk hangunkat, hanem ez igazán jó alkalom, hogy a többséget is megszólítsuk. Az erdélyi magyar közösség évtizedeket élt a tabuk rabságában. Mindig mérlegeltük és a mai napig mérlegeljük: szabad-e ezt vagy lehet-e azt? Sok évtizednyi elnyomás, diktatúrák tanítottak meg arra, hogy néha jobb nem beszélni a dolgokról. De ugyanez igaz román honfitársainkra is, akik ugyanazokban a diktatúrákban élve sajátították el a tabusított beszéd fortélyait, és akkor épültek fel bennük azok az előítéletek, amelyeknek rabságából többségük még nem tudott szabadulni. Nekik is el kell mondani: az autonómia nem a magyarok elszakadásának szinonimája, a székely zászló pedig nem egy állam zászlaja, hanem egy közösségé. Ha el tudjuk érni, hogy tabuk nélkül beszéljünk egymással, ha el tudjuk érni, hogy ne mindig a hátsó szándékokat kutassuk a másikban, hogy az előítéleteket lebontsuk – akkor már a jó úton vagyunk. A kommunista diktatúrát akkor temethetjük el végleg, ha lebontjuk a köztünk és bennünk élő történelmi és politikai tabukat, ha megszabadulunk az előítéleteinktől. Akkor mondhatjuk azt, hogy a román társadalom bízik bennünk: nem idegen érdekek destruktív képviselőit, hanem egy közös országot építő polgárok közösségét látja bennünk. Én azt gondolom, ahogyan egy család vagy egy közösség, úgy az ország is csak akkor lehet hosszú távon sikeres, csak akkor juthat előbbre, ha célokat tűz ki maga elé. Az elmúlt 25 évben két nagy célt tűztünk ki magunk elé. Előbb azt, hogy teremtsük meg a jogállamot és annak intézményeit, egy működő demokráciát és piacgazdaságot. A másik cél pedig az volt, hogy Romániát integráljuk az euro-atlanti közösségbe. Ez a cél a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozással megvalósult. E két nagy cél elérésében a romániai magyarság és a mi Szövetségünk megbízható partner volt, egyetlen percig sem ingadoztunk, a két nagy cél eléréséhez a mi hozzájárulásunk óriási. Erről ma sokan szívesen megfeledkeznek. Új kihívások vannak és ezek új lehetőségeket teremtenek. Romániának jó esélye van, hogy néhány esztendőn belül a térség egyik meghatározó országa legyen. Az Európai Unióban pedig azt kell képviselnie, hogy a gazdasági versenyképességet csak politikai egységgel lehet fenntartani. Ehhez távlatilag nagyszerű geopolitikai és gazdasági adottságaink vannak, csak élni kell velük. Ahhoz hogy élni tudjunk velük, ismét le kell számolni néhány tabuval, például azzal, hogy nem lehet módosítani az alkotmányt. A mostani a kommunizmus utáni fennkölt hevületű, de zavaros időszak lenyomata. Megtiltja a következő nemzedékek számára, hogy mást gondoljanak, mint a szüleik, nagyszüleik. Ez elfogadhatatlan, fenntarthatatlan. Új alkotmányra van szükség – a konszolidált, erős Románia alaptörvényére.
25 év után lehetőség nyílik arra, hogy megváltoztassuk Romániát – mi mindannyian, akik itt élünk, többségiek, kisebbségiek. Ahol a lehetőség, ott felelősség is van. Felelősségünk, hogy egy erős, tiszteletet érdemlő és tiszteletet kivívó országot teremtsünk. Tiszteletet érdemlő és polgárainak mindenekelőtt tiszteletet adó országot – ahol mi magyarok is megkapjuk a nekünk járó tiszteletet. Egy modern, regionális alapon szervezett országot, ahol a helyi közösségek döntenek az őket érintő ügyekről és nem Bukarestből diktálnak nekik. Egy olyan országot, amelyben az államigazgatás van a polgárokért, és nem fordítva. Egy olyan országot akarunk, amelyben az igazságszolgáltatás nem lesz burkolt eszköze a megszerzett kisebbségi jogok megnyirbálásának, ahol tiszteletben tartják a törvényt és nem lehet elszabotálni annak alkalmazását – mint a MOGYE esetében például –, és ahol nem a Legfelsőbb Bírói Tanács mondja meg, hogy miről szabad beszélni és miről nem. Egy olyan országot szeretnénk, amely képes felszámolni a szegénységet, munkahelyteremtéshez biztosít jogi és pénzügyi feltételeket, odafigyel az elesettekre. Egy olyan országot, amely a rászorulóknak támasza, és a társadalmi szolidaritást azzal növeli, hogy bízik a polgáraiban, mert a jólétet nem csak egy kisebbség kiváltságának tekinti, hanem olyan közjónak, amely minden egyes embert megillet. Egy olyan országot kell közösen építenünk, amelyben az oktatásra nagyobb hangsúlyt fektetünk, mint az altalajkincsek esztelen kitermelésére, ahol a kultúrát nem úri huncutságnak és fölösleges luxusnak tekintik, és ahol a profitnál fontosabb az ember egészsége. Az elmúlt 25 évben felnőtt egy olyan nemzedék, amelynek nincs közvetlen tapasztalata a diktatúráról, az Európai Unióhoz tartozó Romániában szocializálódott, természetesnek tekinti azt, ami az én nemzedékem számára elérendő cél volt, már mást gondol erdélyi magyarként magáról, másképpen tekint környezetére, mások a viszonyítási alapjai. Nagykorúvá válásukkal a szabadság feltételei között elkezdték újragondolni a régi történeteket. Változtak a prioritásaik. Ők csak akkor maradnak itthon, ha megteremtjük számukra a feltételeket. Ha megértjük őket és segítünk nekik megérteni azt, amiről remélhetőleg sohasem lesz közvetlen tapasztalatuk. Ez az egyik legnagyobb kihívás számunkra! Én mindenekelőtt az emberek elnöke lennék, mert az állam nemcsak terület és intézmények hosszú sora, hanem az abban megbízó emberek közössége, olyan emberekké, akiknek az egyre növekvő biztonságigényét az állam képes kielégíteni. És ennek párosulnia kell az egyéni akarattal, törekvéssel és a közösség iránti felelősséggel. Egy többnemzetiségű állam, mert Románia ilyen ország, csak akkor lesz erős és tiszteletet kivívó, ha képes rendezni a többség és kisebbség viszonyát. Ha a nemzeti közösségek, nemzeti kisebbségek nem érzik veszélyben nemzeti identitásukat. Sokan mondják, hogy nem volt szerencsés az autonómia statútum időzítése. Mindjárt száz esztendeje annak, hogy az erdélyi magyarság autonómiáról álmodik. Mert ezt az ígéretet kapta 1918-ban. Nem kell félnünk ezt nyíltan és őszintén elmondani. Nem lehet tabutéma az, hogy a közel száz esztendős ígéretnek a betartását várjuk. A mi Szövetségünk programjában 1993 óta ezt a célt megfogalmaztuk. Évekkel ezelőtt elkészítettük a kulturális autonómia tervezetét, és mostanra elkészült a regionális, területi autonómia részletes leírása. A kettő nem zárja ki egymást, sőt egymást erősíti. Mert felelősségünk van minden magyar iránt, Nagykárolytól Csíksomlyóig, Lugostól Máramarosszigetig. Hiszem, hogy akkor lesz erős ez az ország, amikor ezt a kérdést úgy rendezi, hogy mi, magyarok legyünk elégedettek vele és ne mások mondják, hogy példaértékűen megoldották a kisebbségi kérdést.
Romániának érdemes visszatérnie gyökereihez, ami állami berendezkedését illeti: egy regionálisan szervezett, erős regionális identitásokkal, helyi autonómiákon alapuló államszervezethez. A helyi autonómiák ugyanis nem gyengítik, ellenben erősítik egy ország politikai közösségét. A változás nem megy egyik napról a másikra. Sok vita lesz erről a koncepcióról, csakhogy nincs olyan varázsszer, amelyik egyik napról a másikra le tudná bontani az évszázados bizalmatlanságot, az előítéleteket, a régi rossz beidegződéseket. A dolgunk tehát nem a csodavárás, hanem a kitartó munka – csak ez hozhat eredményt. Ahogy Kós Károly mondja: „Nyíltan és őszintén valljuk azonban: inkább vagyunk lojálisak, mint rebellisek, inkább építők, mint rombolók, inkább nyílt barátok, mint titkos ellenségek.” Huszonöt évvel ezelőtt könnyű dolgunk volt. Huszonöt év alatt, közösségeink fejlődtek, számtalan célunkat elértük és az igényeink is egyre nőttek, teljesen természetesen. Sok mindent elvitathatnak tőlünk, de azt, hogy a magyarság érdekvédelmi szervezete, az RMDSZ kitaposta ezt az utat, amelyen ma járunk, ezt az egyet nem vitathatják el tőlünk. Ez az elnökválasztás sem egyszemélyes játék. Ez sem lehetséges csapat nélkül. Kettő, de valójában egy csapat áll mellettem: a Szövetség és az erdélyi magyar közösség! A kampányban többnyire én beszélek, de az erdélyi magyarok hangja hallatszik majd. Minden magyar hangja. Egy erős közösség hangja. Ezt vállalom, ezt teljesítem. Kelemen Hunor szövetségi elnök, az RMDSZ államelnökjelöltje
II. EGY MODERN, REGIONÁLISAN SZERVEZETT, HELYI AUTONÓMIÁKON ALAPULÓ, ERŐS ÉS MEGBECSÜLT ORSZÁGOT AKARUNK 1. Új alkotmány elfogadása Románia számára új alkotmányt kell elfogadni, hiszen a hatályos módosítása csak korlátozott mértékben lehetséges. Románia alkotmányának 1-es cikkelyében szerepelnie kell az őshonos nemzeti kisebbségek államalkotó tényező voltának elismerése, valamint a Gyulafehérvári Nyilatkozatra való utalás. Az ország közigazgatási egységekbe való felosztását szabályozó cikkelybe be kell vinni a régió, illetve a sajátos státuszú régió fogalmát, és azt is, hogy a közigazgatási egységek kialakítását a gazdasági, szociális, történelmi, kulturális, földrajzi és környezeti szempontok figyelembe vételével kell megtenni. Garantálni kell az őshonos nemzeti kisebbségeknek azon jogát, hogy a Gyulafehérvári Nyilatkozatban szereplőknek, valamint az európai normáknak megfelelően az őket érintő kérdésekben saját maguk dönthessenek az erre a célra létrehozott döntéshozó és végrehajtó testületek által, illetve bármely őket érintő kérdésben ne születhessen döntés az illető nemzeti kisebbséget képviselő szervezet jóváhagyása nélkül. Ugyanakkor tiltani kell az államnak olyan beavatkozását, amely révén a közigazgatási egységek etnikai aránya módosításával, a nemzeti kisebbségek elveszíthetik nyelvhasználati jogukat. A nyelvhasználati jog jelenlegi előírását ki kell egészíteni a regionális nyelv elismerésének lehetőségével. Annak érdekében, hogy a nemzeti kisebbségi jogokat ne lehessen minduntalan diszkriminációnak tekinteni, be kell vinni az alkotmányba azt a több emberjogi dokumentumban is szereplő értelmezést, amely szerint a nemzeti, etnikai vagy faji kisebbségek számára az esélyegyenlőség biztosítása céljából foganatosított pozitív intézkedések nem tekinthetők diszkriminációnak. A nemzeti kisebbségek önazonosságának kifejezési formája gyanánt alkotmányban kell garantálni azok nemzeti szimbólumainak használatát. Az állam intézményei közti viszony egyértelműbbé tétele szempontjából legfontosabb tényező: az államelnök hatáskörének pontosítása és annak szűkítése. Ezzel egy időben a végrehajtó testületek súlyát is csökkenteni kell, meg kell szüntetni a sürgősségi törvényerejű rendeletekkel, illetve felelősségvállalással történő jogalkotást. E két intézkedéssel egy időben növelni kell a parlament súlyát a törvényhozás, és a más hatalmi ágak ellenőrzése terén is. Alkotmányos elvként kell szabályozni az arányos választási rendszert. A hatalmi ágak egyensúlya mellett nagyobb hangsúlyt kell fordítani a kölcsönös ellenőrzésre. Nem lehet egyetlen hatalmi ágnak sem teljesen ellenőrizhetetlen jogállása. A kétkamarás parlamenten belül egyértelművé kell tenni a két döntéshozó testület különböző státuszát, illetve elkülöníteni hatásköreiket ott, ahol lehet. A régiók közigazgatási hatáskörrel való felruházása kell tartalmazza e hatáskörök leírását, a régiók kialakítása során az európai gyakorlat elveinek érvényre juttatását, illetve a sajátos státuszú régiók (alrégiók) létrehozásának lehetőségét. Az igazságszolgáltatás csak a bírói testületeken keresztül történhessen. Mind a polgári, mind pedig a büntetőperben az ügyész és az ügyvéd egyenlő rangú ellenfél kell legyen. A bírák és ügyészek nem tartozhatnak egyazon igazságszolgáltatási szerkezethez, az ügyészséget az igazságügyi minisztériumnak kell alárendelni, mivel az az államot képviseli. A legfelsőbb bírói tanács elnöke csak bíró lehessen. Alkotmányba kell foglalni, hogy a bírák és ügyészek is felelősségre vonhatók.
2. Kül- és védelmi politika Egy erős Európai Unió megléte feltételezné, hogy a tagállamok fokozott mértékben lemondjanak nemzeti szuverenitásukról. Románia európai uniós csatlakozásával egyidőben, bizonyos fokig mi is lemondtunk szuverenitásunkról. Az RMDSZ egy egységes és erős Európai Unió létrehozásának a lehetőségében hisz, azonban meggyőződése, hogy ez csakis akkor valósítható meg, ha az Európai Unió egy erős intézményrendszerrel és pontosan körvonalazott kompetenciákkal rendelkező Európai Egyesült Államok közösségévé alakul át. A koordináló európai intézmények kontextusában tehát, kötelező megtartani a dinamikus európai–nemzeti, illetve nemzeti–regionális közötti egyensúlyt. Az Amerikai Egyesült Államokkal létrejött stratégiai partnerség fenntartása és erősítése Az Amerikai Egyesült Államok hagyományos partnere Romániának. NATO-szereplése mellett, Románia hozzájárul a térség – a Nyugat-Balkán és nemcsak – biztonságának és stabilitásának a megtartásához. Ilyen értelemben, az RMDSZ az USA-val való stratégiai partnerség megerősítésére törekszik. Állandó NATO-támaszpont létesítése Románia területén Megfontolva az övezeti-katonai szempontból erős Románia perspektíváját, az RMDSZ úgy véli, hogy Románia igényelheti akár több védelmi egység állandósítását is országunk területén. A nemzetvédelem számára leosztott költségvetés mértékének növelése Geostratégiai helyzetéből adódóan, Románia hozzájárul a térség biztonságának a növeléséhez – ami azt jelenti, hogy a nemzetvédelemre fordított költségvetést a szükségletek függvényében kell megállapítani. Moldva Köztársaság csatlakozása az Európai Unióhoz Moldva Köztársaság mielőbbi csatlakozása az Európai Unióhoz mindkét ország közös érdeke. Bármilyen más megoldás nyilvánvalóan gondokat okozna. Ebben a kérdésben tilos bárkinek, illetve bárminek az állampolgárok akarata ellen szegülnie. Az Orosz Föderációval való kapcsolatok javítása A diplomácia egyik legerősebb ütőkártyája mindig is a párbeszéd volt. Románia szeretné elkerülni a konfliktusokat, ezért az Orosz Föderációval való kapcsolattartásban – a kincsek visszaszerzését is beleértve – szorgalmazzuk a diplomácia eszközeinek használatát. 3. Gazdasági célkitűzések – gyarapodó Románia a régiók Európájában Az RMDSZ gazdasági jövőképe országunk számára: gyarapodó Románia, európai Románia a régiók uniójában. Hiszünk az egyre mélyebb európai integrációban, mely meghozza azt a jólétet és biztonságot, amelyre minden európai polgárnak szüksége van. Az Európai Unió nem működhet két vagy többsebességű unióként. Úgy véljük, hogy az integrációs törekvések elmélyítésében országunknak aktív szerepvállalásra kell törekednie. Az RMDSZ álláspontja szerint a gazdasági stabilitás és a fenntartható növekedés biztosításához elengedhetetlen a gazdasági versenyképesség növelése, a foglalkoztatottság emelése, a közpénzügyek fenntarthatóságának biztosítása és a pénzügyi stabilitás megerősítése.
Csatlakozás az euró-övezethez Az RMDSZ szorgalmazza Románia csatlakozását az euró-övezethez 2019-ben, ugyanis meggyőződésünk, hogy a nominális konvergencia kritériumok (Maastricht-i kritériumok) és a reális konvergencia kritériumok (a termelékenység növekedése és a gazdasági versenyképesség fokozása) párhuzamos teljesítésére irányuló erőfeszítések kötelező módon prioritást kell élvezzenek a következő években. Az euró bevezetése olyan fontos célkitűzés, amely motiválhatja a társadalmat, összefogva a társadalom pozitív energiáit. Úgy véljük, hogy az euró-övezethez való csatlakozás folyamata, majd az egységes európai fizetőeszköz bevezetése nagyobb pénzügyi fegyelemmel jár és az adócsalás csökkenését eredményezi. Energetikai biztonság és az európai energiaunió Az utóbbi időszak ukrajnai történései, valamint az a mód, ahogyan Oroszország kihasználja az európai piacon betöltött elsődleges földgáz-szállítói szerepét, rámutat arra, hogy mielőbb szükség van az energiabiztonság megteremtésére uniós és tagállami szinten egyaránt. Úgy véljük, hogy Európának jobban működő, integráltabb energiapiacra van szüksége, egy valóban közös energiapolitikára, amely tekintettel van Európa szomszédjaira is, elsősorban Ukrajnára, Moldova Köztársaságra és a Nyugat-Balkán országaira. Támogatjuk azokat az európai kezdeményezéseket, amelyek növelnék a tagállamok energiahálózatainak összekapcsolhatóságát, az energiaforrások bővítését, diverzifikációját, támogatnák a megújuló energiaforrások előállításához és az energiahatékonyság javításához szükséges új technológiák fejlesztését. Meggyőződésünk, hogy az európai energiapiacon – különösen Közép- és Kelet-Európában – Románia fontos szerepet tölthet be, hiszen nagy potenciállal rendelkezik ezen a területen. Országunk geostratégiai szempontból is fontos szerepet tölt be, összeköttetésben van nyugat felől az osztrák és magyar, kelet felől pedig Moldova Köztársaság földgáz-szállító hálózatával; fontosak az összekapcsolhatóság, az átjárhatóság mértékének növelését célzó programok. Beruházási politika és az újraiparosítás szükségessége A gazdasági és pénzügyi válságot követően a globális piacon fokozódott a külföldi közvetlen beruházásokat illető verseny; ezek ugyanis stimulálják a gazdasági növekedést, munkahelyeket teremtenek, optimalizálják a források elosztását, lehetővé teszik a technológia átvételét, ösztönzik a kereskedelmet. Az RMDSZ kiemelten támogatja azokat az ipari jellegű befektetéseket, amelyek magas hozzáadott értéket képviselő termékeket állítanak elő, fejlett technológiát használnak, és magas export-potenciált képviselnek. Az újraiparosítást prioritásként kell kezelni, a versenyképesség területén kidolgozott konkrét politikák révén, hogy fel lehessen használni a kis- és középvállalkozásoknak szánt európai alapokat, amelyeket kutatásra, innovációra, valamint az üzleti szféra, önkormányzatok és műszaki, gazdasági felsőfokú oktatási intézmények klasztereinek létrehozására lehet megpályázni. Az RMDSZ úgy véli, hogy a romániai üzleti szférának gazdasági szabadságra, vállalkozóbarát pénzügyi politikára, de mindenekelőtt kiszámíthatóságra és jogalkotási stabilitásra van szüksége. A 2014-2020 közötti partnerségi egyezmény Az európai forrásokból finanszírozott beruházások új munkahelyeket teremtenek, ösztönzik a versenyképességet és a gazdasági növekedést azáltal, hogy támogatják az innovációt, a szakképzést, a városokban és vidéken egyaránt. Ugyanakkor ezek a befektetések bátorítják a vállalkozói
szellemet, segítenek legyőzni a társadalmi kirekesztődést, hozzájárulnak a zöld-gazdaság kialakulásához, amelyben a forrásokat hatékonyan használják fel. Az RMDSZ kiemelt ágazatnak tekinti a kis és közepes vállalkozásokat, valamint fontosnak tartja a vállalkozói szellem kialakítását a fiatalok körében. Elengedhetetlen, hogy gyorsított ütemben újrakezdődjenek a beruházások a szállítási infrastruktúra területén, valamint a digitális és kommunikációs infrastruktúra modernizálása és kibővítése terén is. A közúti, vasúti és légi közlekedési hálózat infrastruktúrájának korszerűsítése és fejlesztése életbevágóan fontos Románia számára. Az EU új infrastrukturális fejlesztési politikája jelentősen megnöveli a szállítás területén lehívható forrásokat, ezek 2020-ig megháromszorozódnak. Munkanélküliség–elszegényedés–külföldi munkavállalás Talán a legnagyobb gondot a munkanélküliség, valamint az alacsony jövedelmet jelentő munkahelyek magas aránya jelenti. Ha a külföldön dolgozókat nem számítjuk, a válság tetőzésekor, 2011-ben az ország családjainak felében nem volt egyetlen munkavállaló sem, negyedében csak egy személy dolgozott, a helyzeten azóta pedig csak kismértékben sikerült javítani. A társadalom növekvő hányada vesztésként éli meg a totalitarizmus bukását, leszakadó rétegként életszínvonalát, egzisztenciáját félti a piacgazdaság kíméletlen törvényeitől. Márpedig a demokratikus társadalmi berendezkedés stabilitását a középosztály kiterjedt volta, és sorsával való elégedettsége biztosítja. Ennek hiányában nem beszélhetünk közjóról, társadalmi prosperitásról. A nehéz gazdasági helyzet következménye a külföldi munkavállalás is. Ez kétségtelenül kényszermegoldás, amely szétszakítja a családot, a közösséget, ugyanakkor nem végleges, megfelelő feltételek megléte esetében visszafordítható. Addig is kiemelten fontos a velük való kapcsolattartás, az érzelmi eltávolodás megakadályozása. 4. Oktatás Az oktatás számára leosztott költségvetés képezze a GDP 6%-át Mindennek a kútfeje az oktatás és a kutatás. Az RMDSZ úgy véli, hogy az oktatás egyike Románia ütőkártyáinak – európai, illetve világviszonylatban egyaránt. A szakoktatás újraszervezése Románia újraiparosítása, a magas hozzáadott értéket termelő iparágak térnyerése elképzelhetetlen magas szakképzést nyújtó oktatás nélkül. A külföldön dolgozó milliók személyes tapasztalata is a minőségi szakoktatás felértékelődéséről szól, amely ismételten arra kell sarkaljon minket, hogy újragondoljuk a romániai oktatás prioritásait, struktúráját. A szakoktatás újjászervezését, az ehhez szükséges európai uniós források biztosítását kiemelten fontosnak tartjuk, ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy az eddigi kísérletezések helyett inkább az Európában bevált gyakorlatokból kellene kiindulni. A felnőttoktatás népszerűsítése A munkaerőpiac gyorsan változó igényei megkerülhetetlenné teszik a felnőttoktatást, a teljes élethosszig tartó tanulást, amely esetében szintén nem csak forrásokat, hanem működő modelleket is át tudunk venni a kontinens fejlettebb országaiból. Digitális tartalomszolgáltatás A digitális világ térnyerésének előnyeit használnunk kell az oktatásban is. Románia internetes sávszélesség tekintetében hiába van a világ élvonalában, ha a román nyelven elérhető tartalom
szegényes. Gyorsítani kell a digitalizálást, egy-két kilométer autópálya árából meg lehet teremteni azt az internetes tartalmat, amely a modern, XXI. századi oktatás alapfeltétele. 5. Egészségügy Az egészséghez való jog alapvető emberi és közösségi jog. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség célja, hogy növelje az emberek egészségben leélt életévéinek a számát, tegye lehetővé a betegek gyógyulását és életminőségének javulását. Az egészséget társadalmi és gazdasági értéknek is tekintjük, amelynek megőrzése és ápolása elengedhetetlen az innovatív és fenntartható gazdasági fejlődéshez. Alapvető egészségpolitikai értékválasztásunk az igazságosság, méltányosság, fenntarthatóság és hatékonyság. A kórház-decentralizáció pozitív eredményeinek felhasználásával, az önkormányzatok kezelésébe utalt kórházak működésének továbbfejlesztése is prioritás. A jogszabályok tiszteletben tartása és az ellenőrzési felügyelet megerősítése mellett, Szövetségünk támogatja a szektorsemlegesség érvényesülését a magán-, illetve közintézmények finanszírozása terén. Szorgalmazzuk a betegek hatásosabb ellátását biztosító alternatív forrásbevonást azokon a szakterületeken, ahol az állami szektor nincs, vagy csak kis mértékben van jelen (pl. idős betegek ellátása területén, otthoni betegellátás esetén). Támogatjuk kompenzációs mechanizmusok kialakítását az Európai Unióban úgy, hogy prioritásként kezeljék az egészségügyi humán erőforrás kérdését, és megteremtsék annak uniós szabályozását. Célunk a méltányos, betegközpontú, európai színvonalú ellátási rendszer kialakítása – ezért szorgalmazzuk az egészségügyi reform folytatását és befejezését.
III. NEMZETPOLITIKAI TÖREKVÉSEINK Nemzetpolitikánk célja nemzeti identitásunk, anyanyelvünk, kulturális hagyományaink szülőföldünkön történő megőrzése és fejlesztése, a magyar közösség nemzeti-kulturális-gazdasági és össztársadalmi emancipációja. A romániai magyarság Románia állampolgárainak közösségébe tartozik. Ezen belül önmagát – mint őshonos nemzeti közösséget – államalkotó tényezőnek, önálló politikai alanynak, s mint ilyen, a román nemzet egyenjogú társának tekinti. Nyelve, etnikuma, azonosságtudata, kultúrája és hagyományai szerint a romániai magyarság, beleértve a csángó magyarságot is, a magyar nemzet szerves része, ugyanakkor az Európai Uniót alkotó népek közösségébe is tartozik. Elengedhetetlenül fontosnak tartjuk az uniós struktúrákban való jelenlétet és érdekképviseletet. Régi történelmi és kulturális szálak kötik a romániai magyarságot azokhoz a népekhez, elsősorban a románokhoz és a németekhez, akikkel évszázadok óta együtt él. Nemzeti identitását továbbra is meg akarja őrizni; nem akar sem elvándorolni, sem a román nemzetbe beleolvadni, ehhez azonban közjogilag szavatolt önkormányzati rendszerrel, autonómiával kell rendelkeznie. Kizárólag számbelileg tekinti magát kisebbségnek. Otthonának vallja szülőföldjét, amelynek gazdasági és kulturális fejlődéséhez maga is hozzájárul. Az RMDSZ a szülőföldhöz való jogot alapvető egyéni és közösségi, az Európai Unió intézményei által is elismert jognak tekinti, és azokat a megoldásokat támogatja, amelyek a magyar nemzeti közösséget saját szülőföldjén megtartják, erősítik és gyarapítják. Mindezek elérésének a leghatékonyabb módja és eszköze, hogy a romániai magyar nemzeti közösség rendelkezzék közjogilag is szavatolt autonómiákkal, megfelelő önkormányzati intézményrendszerekkel. Történelmi öröksége, kultúrája és hagyományai révén a romániai magyarság Erdélyhez mint történelmi régióhoz kötődik; ezért nemzeti identitásának szerves része az erdélyiség. A régió többi nemzeti közösségével együtt érdekelt Erdélynek mint egyenrangú és egyenértékű, de egymást
hagyományosan kiegészítő kultúrák földjének a megőrzésében. Ezért meghatározónak tartja az erdélyi népek együttélésének intézményes hagyományait. Az RMDSZ felelősséget érez minden romániai magyarért, meggyőződése, hogy az egyén, a család jóléte és szociális biztonsága a közösség boldogulásának feltétele. 1. Autonómia: mi döntsünk a saját dolgainkról Egy többnemzetiségű állam, csak akkor lesz erős és tiszteletre méltó, ha képes rendezni a többség és kisebbség viszonyát, ha a nemzeti kisebbségek nem érzik veszélyben nemzeti identitásukat. Mindjárt száz esztendeje annak, hogy az erdélyi magyarság autonómiáról álmodik. Mert ezt az ígéretet kapta 1918-ban, Gyulafehérváron. A romániai magyarok a közel száz esztendős ígéretnek a betartását várják. Az autonómia, a kisebbségi jogok szavatolása a többség számára nem jelent kevesebbet. Az autonómia nem szegényít, hanem gazdagít – többséget és kisebbséget egyaránt. Az RMDSZ évekkel ezelőtt elkészítette a kulturális autonómia tervezetét és mostanra elkészült a regionális, területi autonómia részletes leírása. A kettő nem zárja ki egymást, sőt egymást erősíti. Az autonómia egyeseknek szitokszó, másoknak csodaszer. A romániai magyarok számára elsősorban azt jelenti, hogy a közösség saját maga dönt az őt érintő kérdésekben. De azt is, hogy a helyben megtermelt erőforrások és adók nagy része nem Bukarestbe kerül, hanem helyben használják fel. Az autonómia nagyobb felelősséget jelent – de kisebb államigazgatást és kevesebb bürokráciát is. Az autonómia nem jelent független államot, elszakadást - a romániai magyarok nem kiválni akarnak Romániából. Ellenkezőleg: jólétben, biztonságban, büszke magyarként, jó állampolgárként akarnak itt élni. Az autonómia nem jelent etnikai szegregációt sem – az RMDSZ nem falakat épít. Ellenkezőleg, a többség és kisebbség békés együttélését akarja segíteni azzal, hogy minden közösség nyelvi, kulturális és politikai jogait garantálja. 2. Nyelvi jogok érvényesítése és fejlesztése A rövid távú intézkedések tekintetében a jelenleg érvényben levő nyelvi jogok érvényesítését és megerősítését látjuk. A romániai kisebbségvédelem sokat fejlődött az elmúlt 25 évben. Románia főként az elmúlt 15 évben fektetett hangsúlyt erre: több nemzetközi egyezményt is aláírt, ratifikált. Ugyanakkor a román törvényekben folyamatosan bővítettük a nyelvi, kulturális és vallási jogok körét. A törvény biztosította jog, azonban csak lehetőség, ráadásul sokan sokféleképpen értelmezik. A legsürgetőbb kihívást, tehát, továbbra is ezek alkalmazása jelenti. A nyelvi jogok érvényesítése rövidtávon a meglévő jogi lehetőségek megerősítésében rejlik. Három fő területen kell elérnünk a nyelvi jogok megerősítését a jelenlegi törvényes keretek között: a közigazgatás, az igazságszolgáltatás és a szociális ellátások (főként az orvosi ellátás) terén. Közép- és hosszútávú intézkedések viszonylatában meg kell említeni, hogy a jelenlegi jogi keretben a kisebbségvédelmi intézkedéseknek a többi román állampolgárhoz viszonyítva kell megfelelniük az egyenlőség és a megkülönböztetéstől való mentesség elvének. Éppen ezért Románia együvé sorolja az összes kisebbséget, mellőzve a népcsoportonként változó létszámra, számarányra, vagy területre vonatkozó tényezőket. A hosszútávú intézkedések lényege a többsíkú státusmodell. Ez azt jelenti, hogy minden kisebbségi csoportnak a saját igényei szerinti bánásmódot kell biztosítani. Az új alkotmány elfogadásának
szándéka mellett a célunk olyan intézkedések bevezetése, amelyek a magyar nyelvet regionálisan hivatalos szintre emelik. A magyar nyelv regionális nyelvként való meghatározása önmagában is jelentős lépés lehet, emellett alapot képezne azon törvénymódosítási javaslatok számára, amelyek a gyakorlatban biztosítanák a nyelvi jogok szélesebb körű alkalmazását, illetve a magyar nyelv átfogóbb védelmét. Ki kell küszöbölni, hogy a szórványban élő magyar közösségek elveszítsék azon nyelvi jogaikat, amelyek a 20%-os küszöbtől függnek. Javasolt a küszöbnek legalább 8%-ra való csökkentése és/vagy egy alternatív küszöb bevezetése. Ez azt jelenti, hogy a területileg érvényesíthető nyelvi jogokban olyan települések lakosai is részesülhetnek, ahol a magyar lakosság aránya nem éri el a törvény által előírt százalékot, azonban jelentős számban van jelen az adott településen. Célként fogalmazzuk meg a jelenlegi nyelvi státusz megerősítését a közigazgatásban. A hatályos törvények szerint kifüggesztett helységtáblák, a kisebbségek nyelvén megfogalmazott feliratok stb. hivatalos használatát törvénymódosítással kell szabályozni. 3. Demográfiai gondok Egyre növekvő gondot okoz a születések alacsony volta, a népességfogyás – nagyságrendekkel jobban kell ösztönöznünk a gyermekvállalást, nagyobb gondot kell fordítanunk a gyermeket vállaló fiatalok anyagi és társadalmi megbecsülésére. 4. Társadalmi szolidaritás Talán az a legfontosabb, hogy legyünk szolidárisak egymáshoz. A felfele ívelő életpályák a leszakadókhoz, az itthon maradottak a külföldre távozottakhoz, a középkorúak a kisgyermeket nevelőkhöz, a nagyvárosok lakói a tanyasiakhoz. A szolidaritás jelenti a társadalom kohéziós erejét, a szolidaritás formál közösséget az emberek sokaságából. IV. ÖSSZEGZÉS Egy modern, regionálisan szervezett, helyi autonómiákon alapuló országot akarunk - ahol a helyi közösségek döntenek az őket érintő ügyekről, és nem Bukarestből diktálnak nekik. Egy olyan országot akarunk, amely tiszteli polgárait és megbízik bennük. Amelyben az államigazgatás van az emberekért, és nem fordítva. Egy olyan országot akarunk, amely erős és megbecsült közép-kelet Európában. Egy olyan országot akarunk, amelyet nem a tabuk és az előítéletek vezetnek. Új alkotmányra van szükség - a konszolidált, modern Románia alaptörvényére. Olyan alkotmányt akarunk, amely csökkenti az állami apparátust, a bürokráciát - amely garantálja a nemzeti közösségek anyanyelv használatát és önrendelkezését. Egy olyan országot akarunk, amelyben az igazságszolgáltatás nem burkolt eszköze a megszerzett kisebbségi jogok megnyirbálásának. Mindehhez szükség van arra, hogy a politikai szereplők, állami intézmények szintjén konszenzus szülessen négy stratégiai fontosságú terület közép és hosszútávú céljai tekintetében. Ez a négy terület a következő: oktatás, egészségügy, nagy infrastrukturális fejlesztések, mezőgazdaság.
